22.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 341/1


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. november 30.)

a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentumról

(az értesítés a C(2009) 8680. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/965/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 27. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség 2009. április 17-i ERA/REC/XA/01-2009. számú ajánlására,

mivel:

(1)

A 2008/57/EK irányelv 27. cikkének (3) bekezdése olyan referenciadokumentum elkészítésére szólítja fel az Európai Vasúti Ügynökséget, amely a tagállamok által a járművek üzembe helyezésére vonatkozó nemzeti szabályozásra utaló hivatkozásokat tartalmazza. Ennek a dokumentumnak a 2008/57/EK irányelv VII. mellékletében felsorolt valamennyi paraméter tekintetében ki kell térnie minden egyes tagállam nemzeti szabályozására, és meg kell neveznie a melléklet 2. szakaszában említett azon csoportokat, amelyekre ezek a szabályok vonatkoznak. A szabályoknak magukban kell foglalniuk a 2008/57/EK irányelv 17. cikkének (3) bekezdése értelmében bejelentett szabályokat, ideértve az ÁME-k (különleges ügyek, nyitott kérdések, eltérések) elfogadása után és a 2004/49/EK irányelv (2) 8. cikke alapján bejelentett szabályokat is. A referenciadokumentum első változatát legkésőbb 2010. január 1-jéig kell benyújtani a Bizottsághoz.

(2)

Az ÁME-kben és a nemzeti szabályokban szereplő követelmények között az adott paraméter tekintetében történő összehasonlítás és megfeleltetés lehetővé tétele érdekében az ÁME-knek meg nem felelő járművek forgalomba helyezésével összefüggésben ellenőrizendő paraméterek jegyzékének egyrészt meg kell őriznie a meglévő megállapodásokkal való összeegyeztethetőséget és azokra kell épülnie, másrészt pedig tükröznie kell az ÁME-ket. Emiatt szükséges, hogy a paraméterek jegyzéke lényegesen részletesebb adatokat tartalmazzon azoknál, mint amilyeneket a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. mellékletének 1. szakasza jelenleg tartalmaz. A 2008/57/EK irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentum alapjaként helyénvaló elfogadni az ezen határozat mellékletében feltüntetett részletes paraméterjegyzéket.

(3)

Az e határozatban előírt rendelkezések összhangban vannak a 2008/57/EK irányelv 29. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2008/57/EK irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentumot az e határozat mellékletében előírt paraméterjegyzék alapján kell kidolgozni.

A referenciadokumentumnak minden tagállam esetében tartalmaznia kell a vasúti járművek forgalomba helyezésének nemzeti jogi keretfeltételeivel kapcsolatos alapvető információkat is.

2. cikk

Ennek a határozatnak a címzettjei a tagállamok és az Európai Vasúti Ügynökség, amelyet ügyvezető igazgatója képvisel.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 30-án.

a Bizottság részéről

Antonio TAJANI

alelnök


(1)  HL L 191., 2008.7.18., 1. o.

(2)  HL L 164., 2004.4.30., 44. o.


MELLÉKLET

A 2008/57/EK irányelv 27. cikkében említett referenciadokumentumban a nemzeti szabályok csoportokba sorolására használandó paraméterek jegyzéke

Hiv.

Paraméterek

Magyarázatok

1.0.

Általános dokumentáció

Általános dokumentáció (amely tartalmazza az új, a felújított vagy a korszerűsített jármű ismertetését, tervezett felhasználását, a kialakítására, javítására, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó információkat, a műszaki dokumentációját stb.)

1.1.

Általános dokumentáció

Általános dokumentáció, a jármű műszaki leírása, kialakítása és tervezett szállítási felhasználási köre (helyközi vonat, helyi érdekű szerelvények, elővárosi forgalom stb.), a rendeltetésszerű és a legnagyobb tervezési sebességgel együtt, ideértve az általános tervrajzokat, diagramokat és a nyilvántartásokhoz szükséges adatokat, pl. a jármű hosszúságát, tengelyelrendezését, a tengelytávot, az egységre vonatkoztatott tömeget stb.)

1.2.

Karbantartási utasítások és követelmények

 

1.2.1.

Karbantartási utasítások

Karbantartási kézikönyvek és füzetek, ideértve a jármű tervezésbiztonsági szintjének fenntartásához szükséges követelményeket is.

A berendezés karbantartásához szükséges megfelelő szakképesítés, azaz szakismeret

1.2.2.

A karbantartás tervezését igazoló dokumentáció

 

1.3.

Üzemeltetési utasítások és dokumentáció

 

1.3.1.

Utasítások a jármű normál és csökkentett üzemmódban történő üzemeltetésére

 

1.4.

A teljes jármű kipróbálása a pályatesten

 

2.0.

Szerkezetek és mechanikus alkatrészek

Mechanikus sértetlenség és járművek közötti kapcsolódási pontok (ideértve a vonó- és ütközőkészülékeket, az átjáróhidakat), járműszerkezetek és szerelékek (pl. ülések) erőssége, terhelhetőség, passzív biztonság (ideértve a belső és külső törésbiztosságot)

2.1.

Járműszerkezet

 

2.1.1.

Erősség és sértetlenség

Ez a paraméter vonatkozik például a kocsiszekrény, az alvázkeret, a felfüggesztőrendszerek, a járműkapcsolatok, a sínseprő és a hóeke mechanikai erősségére. E lista egyes olyan tételeinek a mechanikai erősségét, mint amilyen a forgóváz/futómű, a tengelyágy, a tengely, a kerék és az áramszedő, külön határozzuk meg

2.1.2.

Terhelhetőség

 

2.1.2.1.

Terhelési állapot és terhelt tömeg

 

2.1.2.2.

Tengelynyomás és keréknyomás

Az egyes kerekekhez/tengelyekhez a 2.1.2.1. elem terhelési feltételeivel összhangban

2.1.3.

Csatlakoztatási eljárások

 

2.1.4.

Emelés és felbakolás

 

2.1.5.

Készülékek rögzítése a kocsiszekrény szerkezetére

 

2.1.7.

A jármű különböző részei között használt csatlakozások

Pl. a kocsiszekrény és a forgóváz közötti csatlakozások/felfüggesztések

2.2.

A végkapcsoló-készülék vagy a belső kapcsolókészülék mechanikus kapcsolódási pontjai

 

2.2.1.

Önműködő kapcsolókészülék

 

2.2.2.

A mentésre szolgáló kocsikapcsoló berendezés jellemzői

A vonatok mentésére szolgáló üzemeltetési követelményekkel kapcsolatban lásd még a 13.1. és a 13.3. szakaszt

2.2.3.

Csavarkapcsok

 

2.2.4.

Ütközőkészülékek, belső csatlakozókészülékek és vonókészülékek alkotórészei

Ideértve az ütközők kialakítását, működési jellemzőit és olyan tulajdonságait, mint amilyen pl. a rugalmasság

2.2.5.

Ütközők jelölései

 

2.2.6.

Vonóhorog

 

2.2.7

Átjáróhidak

 

2.3.

Passzív biztonság

Ideértve pl. a terelőlapot, a lassulás korlátozását, a tartózkodási területek túlélési terét és szerkezeti sértetlenségét, a kisiklás és az egymásra futás veszélyének csökkentését, a vágányon lévő akadállyal való ütközés következményeinek korlátozását, a passzív biztonságot szolgáló belső szerelékeket

3.

A vasúti pálya és a jármű kapcsolata, nyomtáv méretezése

Az infrastruktúrához tartozó mechanikai kapcsolódási pontok (ideértve a statikus és a dinamikus viselkedést, az űrszelvényeket és illesztéseket, a nyomtávot, a futóműveket stb.)

3.1.

Járműszelvény

A járműprofil összeegyeztethetősége az infrastruktúrával és más járművekkel (statikus és dinamikus szerkesztési szelvény) a statikus és dinamikus szerkesztési referenciaszelvény alapján

3.1.1.

Különleges eset

Különleges eset (pl. a kompon szállítandó járművek)

3.2.

Járművek dinamikája

A gördülőállomány dinamikus viselkedése, ideértve az egyenértékű kúposságot, az instabilitási kritériumot, a dőlést, a féloldali vágánysüppedésen való kisiklással szembeni biztonságot, a pálya terhelését stb.

3.2.1.

Menetbiztonság és -dinamika

Ideértve a jármű vágánytorzulás-tűrését, a vágányíveken vagy vágánysüppedéseken való futás tűrését, a váltózárakon vagy a hegyesszögű pályakeresztezéseken való futást stb.

3.2.2.

Egyenértékű kúposság, kerékprofil és korlátok

 

3.2.3.

Vágányterhelési összeegyeztethetőségi paraméterek

Pl. dinamikus kerékerő, a kerékpár által a vágányra kifejtett kerékerők (kvázi statikus kerékerő, maximális teljes dinamikus oldalerő, kvázi statikus vezetőerő)

3.2.4.

Függőleges gyorsulás

Pl. a hídpályáknak átadott dinamikus hatások, ideértve a hidak rezgéseit

3.3.

Forgózsámolyok/futóművek

 

3.3.1.

Forgózsámolyok

 

3.3.2.

Kerékpár (tengely + kerekek)

Ideértve a változtatható nyomtávú kerékpárokat, tengelytestet stb.

3.3.3.

Kerék

 

3.3.4.

Kerék–sín érintkezőfelület (ideértve a nyomkarima kenését és a homokszórást)

Kerék–sín érintkezési felület (ideértve a nyomkarima kenését, a lengő mozgás/a sín kopófelülete és a kerék egymásra hatását és a vontatásból, fékezésből, vonatészlelési körülményekből eredő homokszórási követelményeket)

3.3.5.

Csapágyak a kerékpárokon

 

3.3.6.

A legkisebb leküzdendő ívsugár

Értékek és körülmények (pl. csatlakoztatott vagy lekapcsolt kocsi)

3.3.7.

Terelősín

„A kerekek védelme a síneken lévő akadályokkal szemben”

3.4.

A maximális oldalirányú pozitív és negatív gyorsulás határértéke

 

4.

Fékezés

A fékezéshez kapcsolódó egységek (ideértve a csúszásgátló berendezést, a fékszabályozást és a fékteljesítményt üzemi, vészhelyzeti és parkolási üzemmódban)

4.1.

A vonatszintű fékezés működési követelményei

Pl. automatizálhatóság, folyamatosság, kimeríthetetlenség…

4.2.

A vonatszintű fékezés biztonsági követelményei

 

4.2.1.

Vontatási/fékezési térközbiztosítás

Pl. vontatás letiltása

4.3.

Fékrendszer

Elismert felépítés és kapcsolódó szabványok

Hivatkozás a meglévő megoldásokra, pl. UIC

4.4.

Fékvezérlés

Féktípusonkénti fékvezérlési követelmények, pl. a készülék száma és típusa, az utasítás kiadása és a fékre kifejtett hatása közötti megengedett késedelem…

4.4.1.

Vészfékezés vezérlése

 

4.4.2.

Üzemi fékezés vezérlése

 

4.4.3.

Közvetlen fékezés vezérlése

 

4.4.4.

Dinamikus fékezés vezérlése

 

4.4.5.

Parkolási fékezés vezérlése

 

4.5.

Fékteljesítmény

 

4.5.1.

Vészfékezés

 

4.5.2.

Üzemi fékezés

 

4.5.3.

Hőkapacitással kapcsolatos számítások

 

4.5.4.

Parkolófék

 

4.6.

Féktapadás kezelése

 

4.6.1.

A kerék és a sín közötti tapadás profiljának határértéke

 

4.6.2.

Csúszásgátló rendszer

 

4.7.

Fékezési erő létrehozása

A fékezési erőt létrehozó készülékekkel szembeni követelmények féktípusonként

4.7.1.

Súrlódó fék

Ideértve az anyag tulajdonságait, pl. a féktuskó esetében

4.7.1.1.

Féktuskók

 

4.7.1.2.

Féktárcsák

 

4.7.1.3.

Fékpofa

 

4.7.2.

A vonatatáshoz kapcsolt dinamikus fék

 

4.7.3.

Mágneses sínfék

 

4.7.4.

Örvényáramú fékek

 

4.7.5.

Parkolófék

 

4.8.

Fékállapot- és hibajelzés

 

4.9.

Mentési célú fékkövetelmények

 

5.0.

Utasokkal összefüggő egységek

Személyszállítási létesítmények és utaskörnyezet, ideértve az utasok rendelkezésére álló ablakokat és ajtókat, és a mozgáskorlátozott személyekkel kapcsolatos követelmények stb.

5.1.

Megközelítés

Üzemi és műszaki előírások, pl. a mozgáskorlátozott személyek vonatkozásában

5.1.1.

Külső ajtók

 

5.1.2.

Belső ajtók

 

5.1.3.

Biztonsági sáv

 

5.1.4.

Lépcsők és világításuk

 

5.1.5.

A padlózat magasságának változása

 

5.1.6.

Kapaszkodók

 

5.1.7.

Fel- és leszállást segítő eszközök

 

5.2.

Ablakok

Pl. az ablakok és üvegek műszaki jellemzői, a vészhelyzetekkel kapcsolatos követelmények.

A szélvédők műszaki jellemzőit lásd a 9.1.3.1. szakaszban

5.3.

Toalettek

A toalettek ürítését lásd a 6.2.1.1. szakaszban

5.4.

Utasoknak szóló tájékoztatások

 

5.4.1.

Kihangosító rendszer

 

5.4.2.

Jelzések és tájékoztatók

Ideértve az utasoknak szóló biztonsági utasításokat és veszélyekre vonatkozó jelöléseket

5.5.

Ülések és a mozgáskorlátozottakkal kapcsolatos szolgáltatások

A hozzáférés kivételével (lásd az 5.1. szakaszban)

5.6.

Az utasokkal összefüggő konkrét berendezések

 

5.6.1.

Emelőrendszerek

CE-megfelelőség vagy az esetleges nemzeti követelményeknek való megfelelőség

5.6.2.

Fűtő-, szellőző- és légkondicionáló rendszerek

Pl. a belső levegő minősége, tűzvész esetére vonatkozó követelmény (lekapcsolás)

5.6.3.

Egyéb

Pl. italkiszolgáló automaták

6.0.

Környezeti körülmények és aerodinamikai hatások

A környezet hatása a járműre és a jármű hatása a környezetre (ideértve az aerodinamikai körülményeket és a jármű és a vasúti rendszer pálya menti része közötti kapcsolódási pontot és a külső környezettel való kapcsolódási pontot egyaránt)

6.1.

A környezet hatása a járműre

 

6.1.1.

A járműre ható környezeti körülmények

 

6.1.1.1.

Magasság

 

6.1.1.2.

Hőmérséklet

 

6.1.1.3.

Páratartalom

Pl. párásodásgátlás és fagyás elleni intézkedések

6.1.1.4.

Eső

 

6.1.1.5.

Hó, jég, jégeső

Pl. hóeltakarító berendezések, hóeke, fagyásbiztos fűtőtestek stb.

6.1.1.6.

Napsugárzás

 

6.1.1.7.

Vegyi anyagok és részecskék

A vegyi anyagok és a parányi levegőben szálló objektumok (pl. kőzúzalék) hatásai a jármű berendezéseire és üzemképességére

6.1.2.

A járművet érő aerodinamikai hatások

A jármű berendezéseit és üzemképességét érintő aerodinamikai hatások

6.1.2.1.

Oldalirányú szelek hatásai

Oldalirányú szelek hatásai a jármű berendezéseire és üzemképességére

6.1.2.2.

Legnagyobb nyomásingadozás az alagutakban

A környezeti nyomás gyors változásainak hatásai a jármű berendezéseire és üzemképességére

6.2.

A jármű hatása a környezetre

 

6.2.1.

Vegyianyag- és részecskekibocsátások

A jármű vegyianyag- és részecskekibocsátásának határértékei

6.2.1.1.

A toalettek kibocsátásai

A toalett ürítése során a külső környezetbe kerülő kibocsátások

6.2.1.2.

Kipugógáz-kibocsátások

A környezetbe kibocsátott kipufogógázok

6.2.2.

Zajkibocsátási határértékek

A járműnek a külső környezetbe jutó zajkibocsátására vonatkozó határértékek

6.2.2.1.

Külső zajok hatásai

A jármű által a vasúti rendszeren kívüli környezetre gyakorolt külső zajok hatása

6.2.2.2.

Álló helyzetben keletkező zajok hatásai

A jármű által a vasúti rendszeren kívüli környezetre álló helyzetben gyakorolt zajok hatása

6.2.2.3.

Az indulási zajok hatásai

A jármű által a vasúti rendszeren kívüli környezetre az indulás során gyakorolt zajok hatása

6.2.2.4.

Az elhaladási zajok hatásai

A jármű által a vasúti rendszeren kívüli környezetre az elhaladás során gyakorolt zajok hatása

6.2.3.

Az aerodinamikai terhelések hatásának határértékei

A jármű által a vasúti rendszer egyéb részeire és a környezetre gyakorolt aerodinamikai terhelés hatásának határértékei

6.2.3.1.

A vonat elejének légnyomási impulzusa

A vonat eleje által a pályatest oldalán okozott légnyomásimpulzusok

6.2.3.2.

A peronon lévő utasokra/anyagokra gyakorolt aerodinamikai hatás

A peronon lévő utasokat/anyagokat érintő aerodinamikai zavarok, ideértve az értékelési módszereket és az üzemi terhelési körülményeket

6.2.3.3.

A pályamunkásokra gyakorolt aerodinamikai hatások

A pályamunkásokat érintő aerodinamikai zavarok

6.2.3.4.

Felszedett és a környező ingatlanok területére dobott kőzúzalék

 

7.0.

Külső jelölések, jelölési feladatok és szoftverintegritással kapcsolatos követelmények

Külső jelölések, jelölési feladatok és szoftverintegritással kapcsolatos követelmények, azaz a biztonsággal kapcsolatos azon funkciók, amelyek kihatnak a vonat viselkedésére, ideértve a vonat fűtési fővezetékét is

7.1.

A biztonsággal kapcsolatos funkciókhoz használt szoftver integritása

Pl. a fűtési fővezetékek szoftverének integritása

7.2.

Látható és hallható járműazonosító és figyelmeztető funkciók

 

7.2.1.

Járműjelölés

 

7.2.2.

Külső világítás

 

7.2.2.1.

Jelzőlámpa a vonat elején

 

7.2.2.2.

Jelölőfények

 

7.2.2.3.

Vonatzárjelzők

 

7.2.2.4.

Lámpák működtető szerelvényei

 

7.2.3.

Figyelmeztető kürt

 

7.2.3.1.

Figyelmeztető kürt hangzásai

 

7.2.3.2.

Figyelmeztető kürt hangnyomásszintjei

A vezetőálláson kívül – a belső hangszintet lásd a 9.2.1.2. szakaszban

7.2.3.3.

Figyelmeztető kürtök védelme

 

7.2.3.4.

Figyelmeztető kürtök kezelőszervei

 

7.2.3.5.

Figyelmeztető kürt hangnyomásszintjeinek ellenőrzése

 

7.2.4.

Oldaltartók

Pl. a hátsó zárjelzések követelményei; lámpák, zászlók stb.

8.0.

Fedélzeti áramellátó és vezérlőrendszerek

Fedélzeti meghajtó-, áramellátó és vezérlőrendszerek, valamint a jármű kapcsolódási pontjai az áramellátó infrastruktúrához, valamint az EMC (minden vonatkozása)

8.1.

Vontatási teljesítménnyel kapcsolatos követelmények

 

8.1.1.

Maradék gyorsulás maximális sebesség mellett

 

8.1.2.

Maradék vontatási képesség csökkentett módban

 

8.1.3.

Vontatási kerék–sín tapadási követelmények

 

8.2.

A jármű és az energia-alrendszer közötti kapcsolódási ponttal kapcsolatos üzemeltetési és műszaki leírás

 

8.2.1.

Az elektromos áramellátással kapcsolatos üzemeltetési és műszaki leírás

 

8.2.1.1.

Áramellátás

 

8.2.1.2.

Az áramszedő és a kerekek közötti impedancia

 

8.2.1.3.

A felsővezeték tápellátásának feszültsége és frekvenciája

 

8.2.1.4.

Energia-visszatáplálás

 

8.2.1.5.

A felsővezetékről levehető maximális áramerősség és feszültség

Ideértve a nyugalmi állapot maximális feszültségét

8.2.1.6.

Teljesítménytényező

 

8.2.1.7.

Zavarok a rendszer energiaellátásában

 

8.2.1.7.1.

A felsővezeték harmonikus jellemzői és a kapcsolódó túlfeszültségek

 

8.2.1.7.2.

A váltakozó áramellátás egyenáramú tartalmának hatása

 

8.2.1.8.

Elektromos védelem

Pl. a fedélzeti védelmek és az alállomás védelmi rendszerének szelektivitása

8.2.2.

Az áramszedő funkcionális és tervezési paraméterei

 

8.2.2.1.

Az áramszedő általános kialakítása

 

8.2.2.2.

Az áramszedőfej geometriája

 

8.2.2.3.

Az áramszedőfej statikus érintkezőereje

 

8.2.2.4.

Az áramszedőfej érintkezőereje (ideértve a dinamikus viselkedést és az aerodinamikai effektusokat)

Ideértve az áramszedés minőségét is

8.2.2.5.

Az áramszedők működési tartománya

 

8.2.2.6.

Jelenlegi kapacitási szint

 

8.2.2.7.

Az áramszedők kialakítása

 

8.2.2.8.

Az áramszedő és a jármű közötti szigetelés

 

8.2.2.9.

Az áramszedő leeresztése

 

8.2.2.10.

Áthaladás a fázishatárokon

 

8.2.2.11.

Áthaladás a rendszerhatárokon

 

8.2.3.

A csúszóléc funkcionális és tervezési paraméterei

 

8.2.3.1.

A csúszóléc geometriai felépítése

 

8.2.3.2.

A csúszóléc anyaga

 

8.2.3.3.

A csúszóléc értékelése

 

8.2.3.4.

A csúszóléc törésének észlelése

 

8.2.3.5.

Jelenlegi kapacitási szint

 

8.3.

Elektromos áramellátó és vontatási rendszer

 

8.3.1.

Az energiafelhasználás mérése

 

8.3.2.

A főáramkör konfigurálása

 

8.3.3.

Erősáramú alkotóelemek

 

8.3.4.

Földelés

 

8.4.

Elektromágneses összeférhetőség

A fedélzeti elektromos áramellátó és vezérlőrendszer közötti elektromágneses összeférhetőség

ugyanazon jármű fedélzeti elektromos áramellátó és vezérlő rendszerének egyéb részei

egyéb járművek

a vasúti rendszer pálya menti része

a külső környezet

8.4.1.

A fedélzeti elektromos áramellátó és vezérlőrendszeren belüli elektromágneses összeférhetőség

A fedélzeti elektromos áramellátó és vezérlőrendszer részei közötti elektromágneses összeférhetőség

8.4.2.

Elektromágneses összeférhetőség a jelzésátviteli és a távközlési hálózattal

A fedélzeti elektromos áramellátó és vezérlőrendszer és pálya menti jelzésátviteli és a távközlési hálózat közötti elektromágneses összeférhetőség

8.4.3.

Elektromágneses összeférhetőség más járművekkel és a vasúti rendszer pálya menti része között

A fedélzeti elektromos áramellátó és vezérlőrendszer, illetve más járművek és a pálya menti nem jelzésátviteli és nem távközlési hálózat közötti elektromágneses összeférhetőség

8.4.4.

Elektromágneses összeférhetőség a környezettel

A fedélzeti elektromos áramellátó és vezérlőrendszer és a vasúti rendszeren kívüli környezet közötti elektromágneses összeférhetőség (ideértve a közelben vagy a peronon lévő személyeket, utasokat, vezetőket/vasúti személyzetet)

8.5.

Áramforrásból fakadó elektromos veszélyekkel szembeni védelem

 

8.6.

Dízel- és más termikus vontatási rendszerek követelményei

 

8.7.

Különleges figyelemmel kísérési és védelmi intézkedéseket igénylő rendszerek

 

8.7.1.

A gyúlékony folyadékok tartályai és csőrendszerei

A gyúlékony folyadékok tartályaira és csőrendszereire vonatkozó különleges követelmények (az üzemanyagokat is ideértve)

8.7.2.

Nyomástartóedény-rendszerek/nyomástartó berendezések

 

8.7.3.

Gőzkazán-berendezések

 

8.7.4.

Robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt műszaki rendszerek

Robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt műszaki rendszerekkel (pl. cseppfolyós gázzal, földgázzal és akkumulátorral működő rendszerek, ideértve az átalakító tartály védelmét is) szembeni különleges követelmények

8.7.5.

Ionizációdetektorok

 

8.7.6.

Hidraulikus/pneumatikus táp- és vezérlőrendszerek

Funkcionális és műszaki előírások, pl. sűrítettlevegő-ellátás, kapacitás, típus, hőmérsékleti tartomány, légszárítók (tornyok), harmatpontkijelzők, szigetelés, légbeszívási jellemzők, hibajelzők stb.

9.0.

Személyzeti létesítmények, kapcsolódási pontok és környezet

A vasúti személyzet fedélzeti létesítményei, kapcsolódási pontjai, munkakörülményei és környezete (ideértve a vezetőket, a vezetőállásokat és a vezető–gép kapcsolódási pontokat is)

9.1.

Vezetőállás kialakítása

 

9.1.1.

Állás kialakítása

 

9.1.1.1.

Belső elrendezés

Pl. rendelkezésre álló tér, az állás kialakítása és ergonómiai követelményei

9.1.1.2.

Asztali ergonómia

 

9.1.1.3.

Vezetőülés

 

9.1.1.4.

Dokumentummegosztási lehetőségek a vezető számára

 

9.1.1.5.

A vonat vezérlését szolgáló egyéb szolgáltatások

 

9.1.2.

Bejutás a vezetőállásba

 

9.1.2.1.

Bejutás, kijutás és ajtók

 

9.1.2.2.

A vezetőállás vészkijáratai

 

9.1.3.

A vezetőállás szélvédője

 

9.1.3.1.

Mechanikai jellemzők

 

9.1.3.2.

Optikai jellemzők

 

9.1.3.3.

Felszerelések

Pl. jégtelenítés, párátlanítás, külső törlőberendezések stb.

9.1.3.4.

Kilátás előre

 

9.2.

Munkakörülmények

 

9.2.1.

Környezeti körülmények

 

9.2.1.1.

A vezetőállás fűtő-, szellőző- és légkondicionáló rendszerei

 

9.2.1.2.

Zaj a vezetőállásban

Ideértve a kürt zajszintjét a vezetőálláson belül

9.2.1.3.

Világítás a vezetőállásban

 

9.2.2.

Egyebek

 

9.3.

Vezető–gép kapcsolódási pontok

A vonat biztonságos üzemeltetésének felügyeletére és vezérlésére szolgáló berendezések a vezetőállásban

9.3.1.

Vezető–gép kapcsolódási pontok

 

9.3.1.1.

Sebesség kijelzése

A sebesség rögzítését a 9.6. szakasz tartalmazza

9.3.1.2.

A vezető kijelzője és képernyői

 

9.3.1.3.

Kezelőszervek és jelzőműszerek

 

9.3.2.

A vezető felügyelete

A vezető aktivitásának – pl. éber állapotának – ellenőrzését szolgáló funkció

9.3.3.

Kilátás hátra és oldalra

 

9.4.

A vezetőállások jelölése és feliratozása

Az alapvető információk statikus kijelzése a vezető számára

9.5.

Fedélzeti berendezések és egyéb szolgáltatások a személyzet számára

 

9.5.1.

Fedélzeti szolgáltatások a személyzet számára

 

9.5.1.1.

A személyzet hozzáférése az összekapcsoláshoz/szétkapcsoláshoz

 

9.5.1.2.

Külső lépcsők és kapaszkodók a kocsirendezők számára

 

9.5.1.3.

Tárolási lehetőségek a személyzet számára

 

9.5.1.4.

Egyéb szolgáltatások

 

9.5.2.

Peronajtók a személyzet és a rakomány számára

Csak a személyzet – ideértve az utasellátókat is – által működtethető biztonsági berendezésekkel ellátott ajtók

9.5.3.

Fedélzeti eszközök és hordozható berendezések

Pl. a vezető vagy a személyzet számára vészhelyzetben szükséges felszerelés

9.5.4.

Hallható kommunikációs rendszer

Pl.

a vonatszemélyzet

a vonatszemélyzet és a vonaton belül/kívül tartózkodók közötti kommunikáció céljaira

9.6.

Rögzítőberendezés

A vezető és a vonat viselkedésének figyelemmel kísérése céljából

9.8.

Távirányítás

 

10.

Tűzbiztonság és evakuálás

 

10.1.

Tűzbiztonság

 

10.1.1.

Tűzvédelmi elvek

 

10.1.1.1.

A jármű csoportba sorolása/tűzesetek kategóriái

 

10.1.2.

Tűzvédelmi intézkedések

 

10.1.2.1.

A járművekre vonatkozó általános védelmi intézkedések

 

10.1.2.2.

Konkrét járműtípusokra vonatkozó tűzvédelmi intézkedések

Pl. a teher- vagy személyszállító szerelvények futási képességeire, vezetővédelmére stb. vonatkozó követelmények

10.1.2.3.

A vezetőállás védelme

 

10.1.2.4.

Tűzgátak

 

10.1.2.5.

Anyagok tulajdonságai

 

10.1.2.6.

Tűzjelző készülékek

 

10.1.2.7.

Tűzoltó készülékek

 

10.2.

Vészhelyzet

 

10.2.1.

Vészkijáratok az utasok számára

 

10.2.2.

A mentőszolgálatok tájékoztatásai, felszerelése és hozzáférése

 

10.2.3.

Utas által működtetett vészjelző

 

10.2.4.

Vészvilágítás

 

10.3.

Kiegészítő intézkedések

 

11.

Kiszolgálás

A kiszolgálás fedélzeti létesítményei és elérési lehetőségei

11.1.

A szerelvény takarítására szolgáló eszközök

 

11.1.1.

A szerelvény külső tisztítására szolgáló eszközök

Pl. külső tisztítás vonatmosóban

11.1.2.

Szerelvény belső tisztítása

 

11.2.

A vonat üzemanyag-feltöltő berendezései

 

11.2.1.

Szennyvíz-eltávolítás

Ideértve a toalett ürítésére szolgáló kapcsolódási pontokat

11.2.2.

Vízellátó rendszer

Az egészségügyi előírásoknak való megfelelés

11.2.3.

További feltöltőberendezések

Pl. a vonatok tárolásával kapcsolatos különleges követelmények

11.2.4.

A nem villamos vontatású gördülőállomány üzemanyaggal való feltöltésére szolgáló berendezések

Pl. a dízelolaj és egyéb üzemanyagok számára szolgáló töltőnyílások

12.0.

Fedélzeti vezérlő- és jelzőberendezések

A hálózaton történő közlekedésre engedéllyel rendelkező szerelvények mozgásának és a vasúti rendszer pálya menti részére gyakorolt hatásainak vezérlésére és irányítására szolgáló összes fedélzeti berendezés

12.1.

Fedélzeti rádiórendszer

 

12.1.1.

Nem GSM-R rádiórendszer

 

12.1.2.

GSM-R megfelelésű rádiórendszer

 

12.1.2.1.

Szöveges üzenetek

A szöveges üzenetekre vonatkozó konkrét követelmények (pl. vészhelyzetben)

12.1.2.2.

Hívástovábbítás

A hívástovábbításra irányadó követelmények és körülmények

12.1.2.3.

Rádiótelefonos hívások

A rádiótelefonos hívásokra irányadó követelmények és körülmények

12.1.2.4.

Fedélzeti rádiókkal kapcsolatos követelmények

Azaz az ÁME által kötelezően elő nem írt, a fedélzeti rádiókkal kapcsolatos egyéb kötelező nemzeti követelmények

12.1.2.5.

Hálózatválasztás külső indítással

 

12.1.2.6.

Rádiókkal kapcsolatos általános célú funkciók

Azaz az ÁME által kötelezően elő nem írt, a fedélzeti rádiókkal kapcsolatos egyéb általános célú nemzeti funkciók

12.1.2.7.

Az elsődleges tartományvezérlő MMI-funkcionalitása

A tartományvezérlő MMI-funkcionalitásából adódó, a vezetőállásban található mobilkészülékre vonatkozó követelmények

12.1.2.8.

Kézi készülékek használata a vezetőálláson belüli mobil rádióként

Elsődleges vagy szükségrádióként

12.1.2.9.

A fedélzeti GSMR kapacitása

Pl. a csomagkapcsolási képességre vonatkozó követelmény

12.1.2.10.

GSM-R-ETCS kapcsolódási pont

Pl. a vonat azonosítójának szinkronizálása

12.1.2.11.

A GSM-R hálózatok közötti összekapcsolódás és barangolás

Az Eirene cél 2010. évi új verziójának megjelenéséig érvényes

12.1.2.12.

Határátlépés

Az Eirene cél 2010. évi új verziójának megjelenéséig érvényes

12.1.2.13.

GPRS és ASCI

A változás iránti kérelem hatálya alatt nem várhatók nemzeti szabályok

12.1.2.14.

A gördülőállomány vezetői biztonsági készüléke, az éberségi készülék és a GSM-R fedélzeti készülékcsoport közötti kapcsolódási pont

Az Eirene cél 2010. évi új verziójának megjelenéséig érvényes

12.1.2.15.

A mobil berendezéses GSM-R-re vonatkozó vizsgálati előírás

Az Eirene-előírások kiegészítései esetén lezárandók

12.1.2.16.

Közvetlen automatikus hálózatválasztás

 

12.1.2.17.

Beregisztrálás, regisztrálás törlése

 

12.1.2.18.

GSM-R verziókezelés

Már nem nyitott kérdés – az ügynökség eljárása alá tartozik – törölni kell az ÁME nyitott kérdései közül. Nemzeti szabályok nem várhatók

12.2.

Fedélzeti jelzésátvitel

 

12.2.1.

Nemzeti fedélzeti jelzésátviteli rendszerek

Ellenőrző és figyelmeztető rendszerek, ideértve pl. a „területi vészfékezési funkciót” és a vonatok védelmét szolgáló egyéb nemzeti követelményeket

12.2.2.

A jelzésátviteli rendszer kompatibilitása a vonat fennmaradó részével

A fedélzeti jelzésátviteli rendszerek kompatibilitása a vonat egyéb fedélzeti rendszereivel, pl. fékek, vontatás stb.

12.2.3.

A gördülőállomány kompatibilitása a pálya infrastruktúrájával

Kompatibilitás pl. a pálya menti észlelési rendszerekkel vagy a hőnfutásjelzőkkel, az EMC-t illetően lásd a 8.4.2. szakaszt

12.2.3.1.

A tengelytávolság és a kerékátmérő közötti viszony

 

12.2.3.2.

A kerekek körüli fémmentes tér

 

12.2.3.3.

A jármű fémtömege

 

12.2.4.

A vezetőfülkében megjelenő ETC jelzőrendszer

 

12.2.4.1.

Üzembe helyezés

A 3. alapkonfigurációban kell megoldani

12.2.4.2.

Vonatok kategóriái

A 3. alapkonfigurációban kell megoldani

12.2.4.3.

A fedélzeti GSM-R berendezések teljesítménykövetelményei a szolgáltatási minőséghez viszonyítva

A GSM-R ETCS-hez előírt szolgáltatási minősége

12.2.4.4.

ETCS-üzemmódok használata

Az ETCS-üzemmódok használatára vonatkozó azon követelmények, amelyek a járműengedélyezéseket az ÁME-ken meghaladó módon és azokon túl érintik

12.2.4.5.

ETCS-követelmények arra az esetre, amikor a járművet a vezetőálláson kívülről vezérlik

A vezetőálláson kívüli vezetés tekintetében az ÁME-ket meghaladó, azokon túli vagy azokkal ütköző követelmények, pl. ha a kocsirendezés során a személyzet rádióvezérlést alkalmaz

12.2.4.6.

A szintbeli kereszteződés funkciói

A 3. alapkonfigurációban kell megoldani

12.2.4.7.

Fékezés biztonsági tűréshatárai

A 3. alapkonfigurációban kell megoldani

12.2.4.8.

Megbízhatóság – rendelkezésre állás – biztonsági követelmények

Az ÁME felülvizsgálata során kell megoldani

12.2.4.9.

Jelzőtáblák

A táblák láthatóságának biztosítása érdekében a járművekre átvitt követelményeket (pl. a távolsági fényszóró fénykúpjának szélessége, a láthatóság a vezetőállásból) a 2.3.0d. részlegesen megoldotta, teljes mértékben a 3. alapkonfigurációban kell megoldani

12.2.4.10.

A DMI ergonómiai szempontjai

A 3. alapkonfigurációban kell megoldani

12.2.4.11.

Az UNISIG-kézikönyv keretein kívül ellenőrzött változók ETCS-értékei

A 3. alapkonfigurációban kell megoldani

12.2.4.12.

KM-megfelelőségi követelmények

A 3. alapkonfigurációban kell megoldani

12.2.4.13.

A fedélzeti berendezések ETCS-sel történő előzetes felszerelésének követelményei

Már nem nyitott kérdés – a március 9-i RISC 7. fejezete alá tartozik –, az ÁME új változatában már nem szerepel. Nemzeti szabályok nem várhatók.

12.2.4.14.

ETCS-változat kezelése

Már nem nyitott kérdés – az ügynökség eljárása alá tartozik – törölni kell az ÁME nyitott kérdései közül. Nemzeti szabályok nem várhatók.

12.2.4.15.

Az ETCS-változók meghatározása

A 3. alapkonfigurációban kell megoldani

12.2.4.16.

RBC–RBC kapcsolódási pont

A 2.3.0d. szakasz alá fog tartozni, a vizsgálati előírásokra a 2009. júniusi RISC-ben kell ajánlást tenni

12.2.4.17.

A mozdonyokra és többrészes egységekre vonatkozó kiegészítő követelmények

 

12.2.4.18.

A jelzésátviteli rendszerhez kapcsolódó személyzetbiztonsági rendszerek funkciói és kapcsolódási pontjai

A 3. alapkonfigurációban kell megoldani

12.2.4.19.

Kapcsolódási pont az üzemi fékhez

Az ÁME CCS felülvizsgálata során kell megoldani

13.

Konkrét üzemeltetési követelmények

A járművekre az üzemeltetés során alkalmazandó konkrét követelmények (ideértve a csökkentett módot, a jármű vontatását stb.)

13.1.

A fedélzeten elhelyezendő konkrétan meghatározott egységek

 

13.2.

Foglalkozás-egészségügy és -biztonság

 

13.3.

Emelési diagram és mentési utasítások

Mentés, emelés és visszahelyezés a vágányra

14.

Szállítással összefüggő egységek

Szállítással kapcsolatos követelmények és környezet (ideértve a kifejezetten a veszélyes áruk esetében előírt létesítményeket)

14.1.

A veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tervezési, üzemeltetési és karbantartási megszorítások

Pl. az RID-ből, a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzeti szabályokból vagy más szabályzatokból eredő követelmények

14.2.

A teherszállítás különleges létesítményei

 

14.3.

Ajtók és berakodásra szolgáló berendezések