3.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 92/3

A BIZOTTSÁG 303/2007/EK RENDELETE

(2008. április 2.)

az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések tekintetében a vállalatok és a személyzet képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2006. május 17-i 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 842/2006/EK rendeletben előírt követelmények alkalmazása céljából meg kell állapítani azon személyzet képesítésére vonatkozó szabályokat, amely egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések működési helyén olyan tevékenységet végez, ami előidézheti a szóban forgó berendezések szivárgását.

(2)

Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes tevékenységeket csak megfelelő képesítéssel rendelkező személyzet végezhesse, többféle képesítési kategóriát kell meghatározni, ugyanakkor el kell kerülni, hogy aránytalan költségek merüljenek fel.

(3)

A képesítéssel még nem rendelkező, de annak megszerzése céljából képzésre már beiratkozott személyek a vizsgához szükséges gyakorlati tapasztalat megszerzése céljából, korlátozott időtartamig végezhetik azokat a tevékenységeket, amelyekhez az említett képesítés szükséges, de csak képesített személy felügyelete alatt.

(4)

A keményforrasztás, forrasztás vagy hegesztés végzéséhez képesítéssel rendelkező személyek számára lehetővé kell tenni azt, hogy azon tevékenységeken belül, amelyekhez képesítés szükséges, végezhessék az említett speciális tevékenységeket, de csak képesített személy felügyelete alatt.

(5)

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2003. január 27-i 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) műszaki előírásokat állapít meg az ilyen típusú hulladéknak – többek között hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezéseknek – hulladékkezelő üzemekben történő tárolásával és kezelésével foglalkozó vállalatokra vonatkozóan. A hűtőközeg visszanyerését hulladékkezelő üzemekben végző személyzet esetében alacsonyabb szintű képesítés szükséges, mint azon személyzet esetében, amely ezt a tevékenységet a helyszínen végzi, tekintettel arra, hogy a hűtőgép-szétszerelő üzemekben a hűtőközeg visszanyerését automatizált készülékekkel végzik.

(6)

Több olyan tagállam is van, amely jelenleg nem rendelkezik minősítési vagy képesítési rendszerrel. Ezért egy bizonyos – korlátozott – időszakot kell biztosítani ahhoz, hogy mind a személyzet, mind a vállalatok megszerezhessék a szükséges képesítést.

(7)

Az indokolatlan adminisztrációs terhek elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a fent említett képesítési rendszerek már meglévő minősítési rendszerekre épüljenek, feltéve, hogy az ezek által felölelt képességek és ismeretek, valamint a vonatkozó minősítési rendszer teljesíti az e rendeletben meghatározott minimumkövetelményeket.

(8)

A vizsgáztatás hatékony eszközt jelent azon személyzet alkalmasságának felmérésére, amely olyan tevékenységeket végez, amelyek akár közvetve, akár közvetlenül szivárgást idézhetnek elő.

(9)

Annak érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó területeken jelenleg dolgozó személyzet képzését és képesítését biztosítani lehessen, anélkül, hogy szakmai tevékenységüket meg kelljen szakítaniuk, egy elegendő hosszúságú átmeneti időszakot kell meghatározni, amely időtartam alatt a képesítések már meglévő minősítési rendszerek, illetve szakmai tapasztalat alapján adhatók ki.

(10)

Hatóságilag kijelölt vizsgáztató és képesítő testületek feladatául kell szabni, hogy – az e rendeletben meghatározott minimumkövetelmények betartásának biztosításán keresztül – elősegítsék a képesítések eredményes és hatékony kölcsönös elismerését a Közösség egészében.

(11)

Tekintettel arra, hogy az ideiglenes képesítés megszerzéséhez egyes tagállamokban jelenleg érvényben lévő követelményeknél jóval alacsonyabb követelmények teljesítése is elegendő, a kölcsönös elismerés az ilyen képesítésekre nem vonatkozik.

(12)

A kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó képesítést adó képesítési rendszerekkel kapcsolatos információkat az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján a tagállamok képzési és képesítési programjainak bejelentésére szolgáló értesítés formátumának meghatározásáról szóló, 2008. április 2-i 308/2008/EK bizottsági rendeletben (3) meghatározott formátumban kell a Bizottság felé bejelenteni. A Bizottságot az ideiglenes képesítési rendszerekkel kapcsolatban is tájékoztatni kell.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 18. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 842/2006/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett képesítésre érvényes minimumkövetelményeket határozza meg az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések tekintetében, továbbá rögzíti az ezen követelményeknek megfelelően kiadott képesítések kölcsönös elismerésének feltételeit.

2. cikk

Hatály

(1)   Ezt a rendeletet az alábbi tevékenységeket végző személyzetre kell alkalmazni:

a)

a 3 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazások, illetve a 6 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó, hermetikusan zárt rendszerekkel rendelkező, és az erre utaló címkével ellátott alkalmazások ellenőrzése szivárgási szempontból;

b)

visszanyerés;

c)

telepítés;

d)

karbantartás vagy szervizelés.

(2)   A rendeletet továbbá az alábbi tevékenységeket végző vállalatokra is alkalmazni kell:

a)

telepítés;

b)

karbantartás vagy szervizelés.

(3)   Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezéseken a gyártók telephelyein végzett gyártási és javítási tevékenységekre.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„telepítés”: fluortartalmú üvegházhatású gázzal töltött hűtőközeget tartalmazó, vagy e célra tervezett berendezések két vagy több alkatrészének vagy hűtőkörének összeszerelése az adott rendszer leendő használati helyén történő felállítása céljából, beleértve azt a műveletet is, amelynek során a rendszer hűtőközeg-vezetékeiből egy teljes hűtőkört alakítanak ki, függetlenül attól, hogy a rendszert összeállítás után fel kell-e tölteni vagy sem,

2.

„karbantartás vagy szervizelés”: a 842/2006/EK rendelet 2. cikkének (14) bekezdésében említett „visszanyerés”, illetve a 3. cikk (2) bekezdésében említett „szivárgási szempontból történő ellenőrzés” kivételével minden olyan tevékenység, amely fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó vagy e célra tervezett hűtőkörbe történő beavatkozással jár, különös tekintettel a rendszer fluortartalmú üvegházhatású gázzal való feltöltésére, a hűtőkör vagy a berendezés egy vagy több alkatrészének eltávolítására, illetve ezek újbóli összeszerelésére, valamint a szivárgás megszüntetésére.

4. cikk

A személyzet képesítése

(1)   A 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt tevékenységeket végző személyzetnek rendelkeznie kell az 5. vagy 6. cikkben említett, megfelelő kategória szerinti képesítéssel, az e cikk 2. bekezdésében foglaltak szerint.

(2)   A 2. cikk (1) bekezdésében szereplő egy vagy több tevékenység gyakorlására jogosító képesítés az alábbi kategóriákban adható ki:

a)

az I. kategóriájú képesítés a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt összes tevékenység végzésére jogosít;

b)

a II. kategóriájú képesítés a 2. cikk (1) bekezdésének a. pontjában említett tevékenységek végzésére jogosít, feltéve, hogy a tevékenység nem jár a fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó hűtőkörbe történő beavatkozással. A II. kategóriájú képesítés a 2. cikk (1) bekezdésének b., c. és d. pontjában említett tevékenységek végzésére jogosít, a 3 kg-nál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó, illetve – hermetikusan zárt és erre utaló címkével ellátott rendszerek esetében – a 6 kg-nál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezésekre vonatkozóan;

c)

a III. kategóriájú képesítés a 2. cikk (1) bekezdésének b. pontjában említett tevékenység végzésére jogosít, a 3 kg-nál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó, illetve – hermetikusan zárt és erre utaló címkével ellátott rendszerek esetében – a 6 kg-nál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezésekre vonatkozóan;

d)

a IV. kategóriájú képesítés a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenység gyakorlására jogosít, feltéve hogy a tevékenység nem jár a fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó hűtőkörbe történő beavatkozással.

(3)   Az (1) bekezdést az alábbi esetekben nem kell alkalmazni:

a)

egy legfeljebb kétéves időszak során, a 2. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek valamelyikét végző olyan személyek esetében, akik az adott tevékenység gyakorlására jogosító képesítés megszerzése céljából képzésre iratkoztak be, azzal a feltétellel, hogy az adott tevékenységet csak arra vonatkozó képesítéssel rendelkező személy felügyelete alatt végzik;

b)

azon személyek esetében, akik a 2. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában egy rendszer részeinek vagy egy berendezés alkatrészeinek keményforrasztását, forrasztását vagy hegesztését végzik, és rendelkeznek az adott tevékenység végzésére jogosító, a tagállam nemzeti jogszabályai szerinti képesítéssel, azzal a feltétellel, hogy az adott tevékenységet csak arra vonatkozó képesítéssel rendelkező személy felügyelete alatt végzik;

c)

azon személyek esetében, akik a 2002/96/EK irányelv hatálya alá tartozó, 3 kg-nál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó berendezésekből fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését végzik, az említett irányelv 6. cikkének (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező telephelyen, azzal a feltétellel, hogy ezen 6. cikk (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező vállalat alkalmazásában állnak és elvégezték az e rendelet mellékletében található, a III. kategóriájú képesítéshez szükséges minimális képességek és ismeretek megszerzésére irányuló képzést, és erről az engedéllyel rendelkező vállalat alkalmassági igazolást adott ki.

(4)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett tevékenységeket a 842/2006/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében rögzített dátumot megelőzően végző személyek esetében az (1) bekezdést egy bizonyos ideig nem alkalmazzák, azonban ez az időszak nem haladhatja meg a 842/2006/EK rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében rögzített dátumot.

Az (1) bekezdésben említett időszak alatt az ilyen személyeket úgy kell tekinteni, hogy a 842/2006/EK rendelet követelményeinek alkalmazása szempontjából rendelkeznek a kérdéses tevékenységek gyakorlására jogosító képesítéssel.

5. cikk

A személyzet számára kiadott képesítési igazolások

(1)   A 10. cikkben említett képesítő testület azon személyek részére ad ki képesítési igazolást, akik sikeresen letették a 11. cikkben említett vizsgáztató testület által szervezett, az adott kategóriára vonatkozó és a mellékletben felsorolt képességeket és ismereteket lefedő elméleti és gyakorlati vizsgát.

(2)   A képesítési igazolásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)

a képesítő testület neve, a képesítés birtokosának teljes neve, és – adott esetben – a képesítés érvényességi ideje;

b)

a 4. cikk (2) bekezdése szerinti képesítési kategória és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek, amelyek végzésére a képesítés a birtokost feljogosítja;

c)

a kiadás dátuma és a kiadó aláírása.

(3)   Abban az esetben, ha egy meglévő, vizsgán alapuló képesítési rendszer lefedi az egyes kategóriákra vonatkozóan a mellékletben felsorolt képességeket és ismereteket, továbbá teljesíti a 10. és 11. cikk szerinti követelményeket, azonban a kapcsolódó képesítési igazolás nem tartalmazza az e cikk (2) bekezdésében felsorolt elemeket, a 10. cikkben említett képesítő testület az ilyen képesítési igazolás birtokosa számára – a vizsga megismétlése nélkül – egy újabb igazolást adhat ki.

(4)   Abban az esetben, ha egy meglévő, vizsgán alapuló képesítési rendszer teljesíti a 10. és 11. cikk szerinti követelményeket, továbbá részben lefedi a mellékletben felsorolt minimális képességeket és ismereteket, a képesítő testületek a kategóriára vonatkozóan adhatnak ki képesítési igazolást azzal a feltétellel, hogy a jelentkező sikeresen letesz egy, a 11. cikkben említett vizsgáztató testület által szervezett, kiegészítő vizsgát a meglévő képesítési igazolásában nem szereplő képességekből és követelményekből.

6. cikk

A személyzet számára kiadott ideiglenes képesítési igazolások

(1)   A tagállamok a 2. cikk (1) bekezdésében említett személyzet esetében ideiglenes képesítési rendszert alkalmazhatnak, e cikk (2) vagy (3) bekezdésével, illetve e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban.

A (2) és (3) bekezdésben említett ideiglenes képesítési igazolás érvényességi ideje legfeljebb 2011. július 4-ig tarthat.

(2)   A 2. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységekre vonatkozó, meglévő képesítési rendszerek szerint kiadott képesítési igazolással rendelkező személyeket úgy kell tekinteni, hogy ideiglenes képesítési igazolással rendelkeznek.

A tagállamok feladata meghatározni, hogy mely képesítési igazolások minősülnek a 4. cikk (2) bekezdésében említett kategóriáknak megfelelő, ideiglenes képesítési igazolásnak.

(3)   Azon személyek részére, akik a 4. cikk (2) bekezdésében említett kategóriáknak megfelelő tevékenységek végzése terén a 842/2006/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett időpont előtt megszerzett tapasztalattal rendelkeznek, a tagállamok által kijelölt szervek ideiglenes képesítési igazolást adnak ki.

Az ideiglenes képesítési igazoláson fel kell tüntetni a 4. cikk (2) bekezdése szerinti kategóriát és az érvényességi időt.

7. cikk

A vállalatok számára kiadott képesítő igazolás

(1)   A 2. cikk (2) bekezdésében említett vállalatoknak rendelkezniük kell a 8. vagy 9. cikkben említett képesítéssel.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett tevékenységeket a 842/2006/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében rögzített dátumot megelőzően végző vállalatok esetében az (1) bekezdést egy bizonyos ideig nem alkalmazzák, azonban ez az időszak nem haladhatja meg a 842/2006/EK rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében rögzített dátumot.

8. cikk

A vállalatok számára kiadott képesítő igazolások

(1)   A 10. cikkben említett tanúsító szerv a vállalatok részére a 2. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több tevékenységre vonatkozóan adhat ki képesítő igazolást, amennyiben a vállalat teljesíti az alábbi követelményeket:

a)

a képesítési igazoláshoz kötött tevékenységek vonatkozásában az 5. cikkben foglaltak szerinti képesítéssel rendelkező személyzetet alkalmaz, a tevékenység előre látható nagyságrendjének megfelelő számban;

b)

bizonyítani tudja, hogy a képesítési igazoláshoz kötött tevékenységeket végző személyzet rendelkezésére állnak a szükséges eszközök és eljárások.

(2)   A képesítési igazolásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)

a képesítő testület neve, a képesítés birtokosának teljes neve, és – adott esetben – a képesítés érvényességi ideje;

b)

azon tevékenységek, amelyek végzésére a képesítés a birtokost feljogosítja;

c)

a kiadás dátuma és a kiadó aláírása.

9. cikk

A vállalatok számára kiadott ideiglenes képesítési igazolások

(1)   A tagállamok a 2. cikk (2) bekezdésében említett vállalatok esetében ideiglenes képesítési rendszert alkalmazhatnak, e cikk (2) vagy (3) bekezdésével, illetve e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban.

A (2) és (3) bekezdésben említett ideiglenes képesítési igazolás érvényességi ideje legfeljebb 2011. július 4-ig tarthat.

(2)   A 2. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységekre vonatkozó, meglévő képesítési rendszerek szerint kiadott képesítési igazolással rendelkező vállalatokat úgy kell tekinteni, hogy ideiglenes képesítési igazolással rendelkeznek.

A tagállamok meghatározzák, mely igazolások minősülnek ideiglenes igazolásnak a 2. cikk (2) bekezdésében foglalt azon tevékenységek vonatkozásában, amelyeket a képesítés birtokosa végezhet.

(3)   Azon vállalatok részére, amelyek a 2. cikk (2) bekezdése értelmében képesítési igazoláshoz kötött tevékenységek végzésére képesítéssel rendelkező személyzetet alkalmaznak, a tagállamok által kijelölt testületek ideiglenes képesítési igazolást adnak ki.

Az ideiglenes képesítési igazoláson fel kell tüntetni azokat a tevékenységeket, amelyek végzésére a birtokos jogosult, illetve az érvényességi időt.

10. cikk

Képesítő testület

(1)   A képesítő testület felállításáról nemzeti jogszabályokon vagy szabályozáson keresztül kell gondoskodni, illetve azt a tagállam vagy más, erre jogosult jogalany illetékes hatósága nevezi ki arra a feladatra, hogy a 2. cikkben szereplő egy vagy több tevékenység gyakorlására jogosító képesítést a személyzet vagy a vállalatok számára kiadja.

A képesítő testületnek tevékenységét független és pártatlan módon kell végeznie.

(2)   A képesítő testületnek meg kell határoznia a képesítések kiadásával, felfüggesztésével és visszavonásával kapcsolatos eljárásokat, és azokat alkalmaznia kell.

(3)   A képesítő testületnek nyilvántartást kell vezetnie, amely alapján a képesített személyek, illetve vállalatok státusa ellenőrizhető. A nyilvántartások bizonyítják azt, hogy a képesítési eljárást teljes mértékben betartották. Az adatokat legalább öt évig kell megőrizni.

11. cikk

Vizsgáztató testület

(1)   A 2. cikk (1) bekezdésében említett személyzet esetében a vizsgákat a tagállamok vagy más, erre jogosult jogalanyok illetékes hatósága által kinevezett vizsgáztató testület szervezi. A 10. cikkben említett képesítő testület szintén minősülhet vizsgáztató testületnek.

A vizsgáztató testületnek tevékenységét független és pártatlan módon kell végeznie.

(2)   A vizsgákat oly módon kell megtervezni és felépíteni, hogy azok a mellékletben szereplő minimális képességeket és ismereteket lefedjék.

(3)   A vizsgáztató testület jelentési eljárásokat fogad el, illetve nyilvántartást vezet az egyéni és az összesített értékelési eredményekre vonatkozóan.

(4)   A vizsgáztató testületnek biztosítania kell, hogy a vizsgák levezetésére kijelölt vizsgáztatók kellően ismerjék a vonatkozó vizsgáztatási módszereket és vizsgaanyagokat, illetve rendelkezzenek a vizsga tárgyát képező szakterülettel kapcsolatos ismeretekkel. A testületnek továbbá biztosítania kell a gyakorlati vizsgákhoz szükséges felszereléseket, eszközöket és anyagokat.

12. cikk

Tájékoztatás

(1)   A tagállamoknak 2008. július 4-ig tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, hogy szándékukban áll-e a 6. vagy 9. cikk, esetleg mindkettő alapján ideiglenes képesítési rendszert bevezetni.

(2)   A tagállamoknak 2009. január 4-ig – adott esetben – tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, hogy mely testületeket neveztek ki az ideiglenes képesítések kiadására, illetve azokról az elfogadott nemzeti intézkedésekről, amelyek alapján a meglévő képesítési rendszerek szerint kiadott képesítések ideiglenes képesítésnek minősíthetők.

(3)   A tagállamoknak 2009. január 4-ig – adott esetben – tájékoztatniuk kell a Bizottságot a 10. cikk hatálya alá tartozó személyzet és vállalatok képesítésére jogosult képesítő testületek nevéről és elérhetőségéről, valamint az 5. cikkben foglalt követelményeket teljesítő személyzet és a 8. cikkben foglalt követelményeket teljesítő vállalatok számára kiadandó képesítések megnevezéseiről, a 308/2008/EK bizottsági határozatban rögzített formátum felhasználásával.

(4)   A tagállamok a 3. cikknek megfelelően elküldött adatokat lényeges új információk esetén haladéktalanul módosítják, és arról a Bizottságot tájékoztatják.

13. cikk

A kölcsönös elismerés feltételei

(1)   A más tagállamokban kiadott képesítések kölcsönös elismerése a személyzet esetében az 5. cikkel, vállalatok esetében pedig a 8. cikkel összhangban kiadott képesítésekre vonatkozik.

(2)   A tagállamok a más tagállamokban kiadott képesítések birtokosai számára előírhatják, hogy nyújtsák be a képesítés fordítását a Közösség valamely másik hivatalos nyelvén.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. április 2-án.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja

(1)  HL L 161., 2006.6.14., 1. o.

(2)  HL L 37., 2003.2.13., 24. o. A legutóbb a 2003/108/EK irányelvvel (HL L 345., 2003.12.31., 106. o.) módosított irányelv.

(3)  Lásd e Hivatalos Lap 28 oldalát.

(4)  HL L 244., 2000.9.29., 1. o. A legutóbb a 2007/540/EK bizottsági határozattal (HL L 198., 2007.7.31., 35. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

Az értékelő testületek által felmérendő képességekre és ismeretekre vonatkozó minimumkövetelmények

1.

A 4. cikk (2) bekezdésében szereplő kategóriák esetében a vizsgának az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)

elméleti vizsga, az adott képesség vagy ismeret felmérésére szolgáló egy vagy több kérdéssel: a kategóriákat jelölő oszlopokban ezeket „E” betű jelzi;

b)

gyakorlati vizsga, amelynek során a vizsgázónak végre kell hajtania a kapcsolódó gyakorlati feladatot, a szükséges anyagok, eszközök és felszerelések segítségével: a kategóriákat jelölő oszlopokban ezeket „GY” betű jelzi.

2.

A vizsgának az 1., 2., 3., 4., 5. és 10. képesség- és ismeretcsoport mindegyikét le kell fednie.

3.

A vizsgának a 6., 7., 8. és 9. képesség- és ismeretcsoport közül legalább egyet le kell fednie. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt nem tudhatja, hogy e négy képesség- és ismeretcsoport közül melyikből kell vizsgáznia.

4.

Amennyiben az egyes kategóriák alatt található kockák több képesség- és ismeretcsoportra vonatkoznak, az azt jelenti, hogy a vizsga során nem kell feltétlenül minden egyes képességről és ismeretről számot adni.


 

KATEGÓRIÁK

KÉPESSÉGEK ÉS ISMERETEK

I.

II.

III.

IV.

1.

A termodinamika alapjai

1.01.

Az ISO-szabvány szerinti alapvető mértékegységek (hőmérséklet, nyomás, tömeg, sűrűség, energia) ismerete.

E

E

—

E

1.02.

A hűtőrendszerek elméleti alapjainak ismerete: a termodinamika alapjai (főbb szakkifejezések, paraméterek és folyamatok, például: túlhevítés, magas nyomású oldal, kompressziós hő, entalpia, hűtőhatás, alacsony nyomású oldal, túlhűtés), a hűtőközegek tulajdonságai és termodinamikai átalakulása, beleértve a zeotrop elegyek és a folyékony halmazállapotú anyagok azonosítását.

E

E

—

—

1.03.

A közvetett szivárgás-ellenőrzés során a vonatkozó táblázatok és diagramok használata és értelmezése (beleértve a rendszer megfelelő működésének ellenőrzését): log p/h diagram, a hűtőközeg telítettségi táblázatai, egy egyszerű kompressziós hűtőkör diagramja.

E

E

—

—

1.04.

A rendszer főbb részegységei és működésük (kompresszor, elpárologtató, kondenzátor, termosztatikus adagolószelepek) és a hűtőközeg termodinamikai átalakulásai.

E

E

—

—

1.05.

A hűtőrendszer alábbi fő részegységeinek alapvető működése, azok szerepe és jelentősége a hűtőközeg szivárgásának megakadályozása és észlelése szempontjából: a) szelepek (gömbszelep, membránszelep, golyós szelep, túlnyomáscsökkentő biztonsági szelep); b) hőmérséklet- és nyomásellenőrzők; c) nézőüvegek és nedvességjelzők; d) leolvasztók; e) rendszervédelmi egységek; f) mérőeszközök, például csővezeték-hőmérő; g) olajellenőrző rendszerek; h) felfogók; i) folyadék és olajleválasztók.

—

—

—

2.

A hűtőközegek környezetre gyakorolt hatása és a kapcsolódó környezetvédelmi szabályok

2.01.

Az éghajlatváltozással és a Kiotói Jegyzőkönyvvel kapcsolatos alapvető ismeretek.

E

E

E

E

2.02.

A globális felmelegedési potenciál (GWP) fogalmával, a fluortartalmú üvegházhatású gázok és egyéb anyagok hűtőközegként való felhasználásával, a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának éghajlatra gyakorolt hatásával (GWP-jük nagyságrendje) és a 842/2006/EK rendelet és az azt végrehajtó főbb rendeletek vonatkozó előírásaival kapcsolatos alapvető ismeretek.

E

E

E

E

3.

Üzembe helyezés előtt (hosszabb működési szünet, karbantartás vagy javítás után), illetve működés közben elvégzendő ellenőrzések

3.01.

Nyomásellenőrzés végzése a rendszer teherbírásának ellenőrzése céljából.

GY

GY

—

—

3.02.

Nyomásellenőrzés végzése a rendszer tömítettségének ellenőrzése céljából.

3.03.

A vákuumszivattyú használata.

3.04.

A rendszer kiürítése a levegő és a nedvesség szokásos módon történő eltávolítása céljából.

3.05.

Adatok bejegyzése a berendezés nyilvántartásába és jegyzőkönyv kitöltése az ellenőrzés során elvégzett egy vagy több próbára és ellenőrzésre vonatkozóan.

E

E

—

—

4.

A szivárgás ellenőrzése

4.01.

A hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések potenciális szivárgási pontjainak ismerete.

E

E

—

E

4.02.

A szivárgás-ellenőrzés elvégzése előtt a berendezés nyilvántartásának ellenőrzése, és a többször előforduló rendellenességekkel és problémás területekkel kapcsolatos releváns információk azonosítása.

E

E

—

E

4.03.

A teljes rendszer szemrevételezése és manuális ellenőrzése az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések általános szivárgás-ellenőrzési követelményeinek megállapításáról szóló, 2007. december 19-i 1516/2007/EK bizottsági rendelettel (1) összhangban.

GY

GY

—

GY

4.04.

A rendszer szivárgás-ellenőrzésének közvetett módszerrel történő elvégzése az 1516/2007/EK rendelettel és a rendszer használati utasításával összhangban.

GY

GY

—

GY

4.05.

A szivárgás ellenőrzésére szolgáló közvetett módszerek alkalmazása során hordozható mérőeszközök (nyomásmérők, hőmérsékletmérők és volt, amper, ohm mérésére szolgáló multiméterek) használata és a kapott eredmények értelmezése.

GY

GY

—

GY

4.06.

A rendszer szivárgás-ellenőrzésének elvégzése az 1516/2007/EK rendeletben szereplő egyik közvetlen módszerrel.

GY

—

—

—

4.07.

A rendszer szivárgás-ellenőrzésének elvégzése az 1516/2007/EK rendeletben szereplő egyik olyan közvetlen módszerrel, amely nem jár a hűtőkör működésébe történő beavatkozással.

—

GY

—

GY

4.08.

Elektronikus szivárgás-ellenőrző eszköz használata.

GY

GY

—

GY

4.09.

Adatok bejegyzése a berendezés nyilvántartásába.

E

E

—

E

5.

A rendszer és a hűtőközeg környezetbarát módon való kezelése üzembe helyezés, karbantartás, szervizelés vagy gázvisszanyerés során.

5.01.

Nyomásmérők és vezetékek össze- és szétkapcsolása a lehető legkisebb mértékű szivárgás mellett.

GY

GY

—

—

5.02.

A hűtőhenger kiürítése és feltöltése mind folyékony, mind gáz-halmazállapotú anyag esetében.

GY

GY

GY

—

5.03.

A hűtőközeg eltávolítására szolgáló eszköz használata, és annak a lehető legkisebb mértékű szivárgás mellett való fel- és leszerelése.

GY

GY

GY

—

5.04.

A fluortartalmú üvegházhatású gázzal (F-gázzal) szennyezett hűtőgépolaj leeresztése a rendszerből.

GY

GY

GY

—

5.05.

Feltöltés előtt a hűtőközeg halmazállapotának (folyékony vagy légnemű) és állapotának (túlhűtött, telített vagy túlhevített) megállapítása a helyes feltöltési módszer és töltési mennyiség biztosítása érdekében. A rendszer hűtőközeggel való feltöltése (mind a folyékony, mind a légnemű szakaszban), hűtőközeg távozása nélkül.

GY

GY

—

—

5.06.

A hűtőközeg mérleg segítségével való mérése.

GY

GY

GY

—

5.07.

A visszanyert vagy bejuttatott hűtőközegre vonatkozó adatok bejegyzése a berendezés nyilvántartásába.

E

E

—

—

5.08.

A szennyezett hűtőközeg vagy hűtőgépolaj kezelésére, tárolására és szállítására vonatkozó előírások és folyamatok ismerete.

E

E

E

—

6.

Részfeladat: egy- és kétfokozatú dugattyús, csavar- és scrollkompresszorok telepítése, üzembe helyezése és karbantartása

6.01.

A kompresszor alapvető működése (beleértve a teljesítmény ellenőrzését és az olajozórendszert), és a benne található hűtőközeg szivárgásával vagy távozásával kapcsolatos kockázatok bemutatása.

E

E

—

—

6.02.

Kompresszor helyes telepítése, beleértve az ellenőrzési és biztonsági rendszereket, oly módon, hogy az üzembe helyezést követően a rendszerből ne szivárogjon vagy távozzon nagyobb mennyiségben hűtőközeg.

GY

—

—

—

6.03.

Az ellenőrzési és biztonsági rendszerek kapcsolóinak szabályozása.

GY

—

—

—

6.04.

A szívó- és leeresztőszelepek szabályozása.

6.05.

Az olaj-visszavezető rendszer ellenőrzése.

6.06.

Kompresszor be- és kikapcsolása és megfelelő működésének ellenőrzése, beleértve a működés közben végzett méréseket.

GY

—

—

—

6.07.

A kompresszor működésével kapcsolatos jegyzőkönyv elkészítése, amelyben a kompresszor működésével kapcsolatos minden olyan problémát fel kell tüntetni, amely károsíthatja a rendszert és – amennyiben nem történik semmilyen beavatkozás – esetlegesen a hűtőközeg szivárgásához vagy távozásához vezethet.

E

—

—

—

7.

Részfeladat: lég- és vízhűtéses kondenzátorok telepítése, üzembe helyezése és karbantartása

7.01.

A kondenzátor alapvető működése és a hűtőközeg távozásával kapcsolatos kockázatok ismertetése.

E

E

—

—

7.02.

A kondenzátor kimeneti nyomásának szabályozása.

GY

—

—

—

7.03.

Kondenzátor helyes telepítése, beleértve az ellenőrzési és biztonsági rendszert, oly módon, hogy az üzembe helyezést követően a rendszerből ne távozzon nagyobb mennyiségben hűtőközeg.

GY

—

—

—

7.04.

Az ellenőrzési és biztonsági rendszerek kapcsolóinak szabályozása.

GY

—

—

—

7.05.

A nyomóoldali és folyadékvezetékek ellenőrzése.

7.06.

A nem kondenzálható gázok kieresztése a kondenzátorból egy erre a célra szolgáló eszköz segítségével.

GY

—

—

—

7.07.

Kondenzátor be- és kikapcsolása, valamint megfelelő működésének ellenőrzése, beleértve a működés közben végzett méréseket.

GY

—

—

—

7.08.

A kondenzátor felületének ellenőrzése.

E

—

—

—

7.09.

A kondenzátor működésével kapcsolatos jegyzőkönyv elkészítése, amelyben a kondenzátor működésével kapcsolatos minden olyan problémát fel kell tüntetni, amely károsíthatja a rendszert és – amennyiben nem történik semmilyen beavatkozás – esetlegesen a hűtőközeg távozásához vezethet.

E

—

—

—

8.

Részfeladat: lég- és vízhűtéses elpárologtatók telepítése, üzembe helyezése és karbantartása

8.01.

Az elpárologtató alapvető működése (beleértve a jégmentesítő rendszert) és az ahhoz kapcsolódó, a hűtőközeg távozását illető kockázatok ismertetése.

E

E

—

—

8.02.

Az elpárologtató elpárolgási nyomásának szabályozása.

GY

—

—

—

8.03.

Elpárologtató helyes telepítése, beleértve az ellenőrzési és biztonsági rendszert, oly módon, hogy az üzembe helyezést követően a rendszerből ne szivárogjon vagy távozzon nagyobb mennyiségben hűtőközeg.

GY

—

—

—

8.04.

Az ellenőrzési és biztonsági rendszerek kapcsolóinak szabályozása.

GY

—

—

—

8.05.

Annak ellenőrzése, hogy a folyadék- és szívóvezetékek helyes pozícióban vannak-e.

8.06.

A forrógáz-leolvasztó vezeték ellenőrzése.

8.07.

A párolgási nyomást szabályozó szelep szabályozása.

8.08.

Elpárologtató be- és kikapcsolása, valamint megfelelő működésének ellenőrzése, beleértve a működés közben végzett méréseket.

GY

—

—

—

8.09.

Az elpárologtató felületének ellenőrzése.

GY

—

—

—

8.10.

Az elpárologtató működésével kapcsolatos jegyzőkönyv elkészítése, amelyben a működéssel kapcsolatos minden olyan problémát fel kell tüntetni, amely károsíthatja a rendszert és – amennyiben nem történik semmilyen beavatkozás – esetlegesen a hűtőközeg szivárgásához vagy távozásához vezethet.

E

—

—

—

9.

Részfeladat: a termosztatikus expanziós szelep és egyéb részegységek telepítése, üzembe helyezése és szervizelése

9.01.

Az expanziós szelepek különböző típusainak (termosztatikus expanziós szelepek, kapilláris csövek) alapvető működésének bemutatása, a hűtőközeg távozásával kapcsolatos vonatkozó kockázatok ismertetése.

E

E

—

—

9.02.

A szelepek megfelelő pozícióba való helyezése.

GY

—

—

—

9.03.

Mechanikus és elektronikus termosztatikus expanziós szelep szabályozása.

GY

—

—

—

9.04.

Mechanikus és elektronikus termosztátok szabályozása.

9.05.

Nyomásszabályozott szelep szabályozása.

9.06.

Mechanikus és elektronikus nyomáskorlátozók szabályozása.

9.07.

Az olajleválasztó működésének ellenőrzése.

GY

—

—

—

9.08.

A szűrő-szárító állapotának ellenőrzése.

9.09.

Az említett részegységek állapotával kapcsolatos jegyzőkönyv elkészítése, amelyben az ezek működésével kapcsolatos minden olyan problémát fel kell tüntetni, amely károsíthatja a rendszert és – amennyiben nem történik semmilyen beavatkozás – esetlegesen a hűtőközeg szivárgásához vagy távozásához vezethet.

E

—

—

—

10.

Csővezetékek: szivárgásmentes csővezetékrendszer összeállítása egy hűtőberendezésben

10.01.

Hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezésekben használható, fémből készült csövek és csővezetékek hegesztéssel, keményforrasztással vagy forrasztással történő szivárgásmentes összeillesztése.

GY

GY

—

—

10.02.

A csővezetékek és az alkatrészek támasztékainak elkészítése és ellenőrzése.

GY

GY

—

—

(1)  HL L 335., 2007.12.20., 10. o.