30.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/49


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 742/2008/EK HATÁROZATA

(2008. július 9.)

az idős emberek életminőségének az új információs és kommunikációs technológiák használata révén történő javítását célzó, több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programban való közösségi részvételről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 169. cikkére és 172. cikkének második bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (2) (a továbbiakban: hetedik keretprogram) határozza meg a Szerződés 169. cikke alapján a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban – beleértve az e programok végrehajtására kialakított struktúrákban – való közösségi részvételt.

(2)

A hetedik keretprogram a következő kritériumok alapján határozta meg az ilyen, a 169. cikk alapján útnak indított kezdeményezések területét: jelentőségük a közösségi célok szempontjából; a kitűzött cél világos megfogalmazása és jelentősége a hetedik keretprogram céljai szempontjából; létező alapok (létező vagy tervezett kutatási programok); európai hozzáadott érték; kritikus méret az érintett programok nagyságát és számát és a lefedett tevékenységek hasonlóságát illetően; a 169. cikk hatékonysága a célok elérésének legalkalmasabb eszközeként.

(3)

Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat (3) (a továbbiakban: „Együttműködés” egyedi program) megállapítja, hogy a „169. cikk alapján útnak indított kezdeményezés a saját lakókörnyezetben való életvitel segítésére” a Szerződés 169. cikke alapján közösen végrehajtott nemzeti kutatási programban való közösségi részvételre alkalmas terület.

(4)

A Bizottság 2005. június 1-jei, „i2010 – Európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” című közleményében az öregedő társadalomban az emberekkel való törődéssel foglalkozó zászlóshajó-kezdeményezés útnak indítását javasolta.

(5)

A Bizottság 2006. október 12-i, „Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!” című közleményében kihangsúlyozta azt a tényt, hogy a népességöregedés az Európai Unió tagállamainak egyik legjelentősebb kihívása, és hogy az új technológiák fokozottabb használata hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez, az idős emberek jólétéhez és aktív társadalmi részvételük előmozdításához, és egyúttal növeli az európai gazdaság versenyképességét is a megújult lisszaboni stratégia gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra irányuló célkitűzése jegyében.

(6)

Az öregedő népesség ténye különösen az információs és kommunikációs technológiák (IKT) területén adhat lehetőséget egy, az idősek igényeire válaszoló új termékekre és szolgáltatásokra irányuló feltörekvő piac létrejöttére. Az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése és használata azonban nem vezethet társadalmi kirekesztéshez és a digitális szakadék kiszélesedéséhez; mindazonáltal, a digitális műveltség fejlesztése előfeltételét képezi a szociális integrációnak és az információs társadalomban való részvételnek.

(7)

E kezdeményezésnek a saját lakókörnyezetben való életvitel segítése terén figyelembe kell vennie az európai népesség öregedésének tényét, ahol is a nők százalékos aránya átlagos várható élettartamuk miatt magasabb, mint a férfiaké.

(8)

Az aktív öregedés a megújult foglalkoztatási iránymutatások központi eleme. Az EU idősödéssel kapcsolatos szemléletmódja – a munka életciklus alapú szemléletmód – igyekszik minden korosztály képességeit teljes mértékben mozgósítani, és átállást sürget egy, a szétaprózódottságot felváltó, idősödéssel kapcsolatos átfogó stratégiára.

(9)

Jelenleg az időskort szolgáló IKT-ra irányuló, az egyes tagállamok által egyenként, nemzeti szinten indított számos kutatásfejlesztési program és tevékenység európai szinten nem kellően összehangolt, valamint nem teszi lehetővé a jólétben töltött időskort szolgáló innovatív IKT-alapú termékek, szolgáltatások és rendszerek létrehozására irányuló kutatás és fejlesztés európai szintű, egységes szemléletmódjának kialakítását.

(10)

Azzal a szándékkal, hogy a jólétben töltött időskort szolgáló IKT tekintetében európai szintű, egységes szemléletmódot alakítson ki, több tagállam közösen kezdeményezte a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló kutatási és fejlesztési program (a továbbiakban: AAL közös program) elindítását az információs társadalomban jólétben töltött időskort szolgáló IKT területén, amely az igazgatási és pénzügyi erőforrások és az Európa különböző országaiban fellelhető további szakértelem és erőforrások között igyekszik összhangot teremteni azáltal, hogy az Európai Parlament és a Tanács a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK rendeletében (4) meghatározott gyakorlatnak megfelelően külső szakértők segítségével megvalósuló, egységes és közös értékelési mechanizmust biztosít.

(11)

Az AAL közös program célja, hogy az öregedő társadalomban jólétben töltött időskort szolgáló IKT területén megvalósuló nagyszabású, tagállamok közötti európai alkalmazott kutatási és innovációs együttműködéshez szükséges jogi és szervezeti keret megteremtésével megoldja a népességöregedés problémáját. Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxembourg, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Románia, Svédország és Szlovénia (a továbbiakban: részt vevő tagállamok), valamint Izrael, Norvégia és Svájc megállapodtak abban, hogy összehangolják és közösen hajtják végre az AAL közös programhoz való hozzájárulást célzó tevékenységeket. Hozzájárulásuk teljes összege a hetedik keretprogram időtartamára várhatóan legalább 150 millió EUR. Az egyes országok AAL közös programban való részvétele feltételeként a résztvevőknek minimális pénzügyi kötelezettségvállalást kell biztosítaniuk nemzeti kutatási közösségeik potenciális igénye szerint, amely az adott országnak az éves munkaprogramban való részvétele esetén rendesen legalább 0,2 millió EUR.

(12)

A hetedik keretprogram célkitűzéseivel összhangban az AAL közös programnak elő kell mozdítania a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvételét a közös program tevékenységeiben.

(13)

Az AAL közös program hatásának növelése érdekében a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc hozzájárultak az AAL közös program közösségi részvételéhez. A Közösségnek legfeljebb 150 millió EUR pénzügyi hozzájárulással kell részt vennie a programban. Mivel az AAL közös program összhangban van a hetedik keretprogram tudományos célkitűzéseivel és az AAL közös program kutatási területe kapcsolódik az „Együttműködés” egyedi program IKT-témaköréhez, a közösségi pénzügyi hozzájárulás az e tárgykörre elkülönített költségvetési előirányzatából fizetendő ki. További finanszírozási lehetőségeket lehet igénybe venni többek között az Európai Beruházási Banknál, különösen az EBB-vel és a Bizottsággal közösen kialakított kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus révén, a 2006/971/EK határozat III. melléklete alapján.

(14)

A közösségi pénzügyi hozzájárulás megadását egy olyan finanszírozási terv kidolgozásához kell kötni, amely az illetékes nemzeti hatóságoknak a nemzeti szinten folytatott kutatási és fejlesztési programok és tevékenységek közös végrehajtására és az AAL közös program közös végrehajtásának finanszírozásához való hozzájárulásra vonatkozó hivatalos kötelezettségvállalásain alapul.

(15)

A nemzeti kutatási programok közös végrehajtása egy célzott végrehajtó struktúra létrehozását vagy meglétét teszi szükségessé, az „Együttműködés” egyedi programban meghatározottak szerint.

(16)

A részt vevő tagállamok megállapodtak egy ilyen, az AAL közös program végrehajtását szolgáló célzott végrehajtó struktúra létrehozásában.

(17)

A közösségi pénzügyi hozzájárulás kedvezményezettje a célzott végrehajtó struktúra, amely biztosítja az AAL közös program hatékony végrehajtását.

(18)

Az AAL közös program hatékony végrehajtása érdekében a célzott végrehajtó struktúra pénzügyi támogatásban részesíti az AAL közös programban részt vevő, pályázati eljárásban kiválasztott harmadik személyeket.

(19)

A közösségi hozzájárulást a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc erőforrásbeli kötelezettségvállalásaitól és a pénzügyi hozzájárulásaik tényleges megfizetésétől kell függővé tenni.

(20)

A Közösségnek – a Közösség és a célzott végrehajtó struktúra között létrejövő, a közösségi hozzájárulás részletes szabályait tartalmazó megállapodásban meghatározott feltételek szerint – joga van csökkenteni, visszatartani vagy megszüntetni a pénzügyi hozzájárulását, amennyiben az AAL közös programot nem megfelelően, részben vagy késéssel hajtják végre.

(21)

Az AAL közös programhoz minden tagállam csatlakozhat.

(22)

A hetedik keretprogrammal összhangban az AAL közös program végrehajtása során a Közösségnek az e határozatban meghatározott szabályoknak és feltételeknek megfelelően jogában áll megállapítania a programhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásának feltételeit a hetedik keretprogramhoz társuló bármely ország, illetve – ha ez az AAL közös program végrehajtása szempontjából nélkülözhetetlen – bármely más ország részvétele tekintetében.

(23)

Megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, és meg kell tenni a szükséges lépéseket az elveszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzalapok visszaszerzésére, összhangban az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (5), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (6) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7).

(24)

A közösségi hozzájárulást közvetett központosított irányítás keretei között kell kezelni, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (8) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 56. cikke, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (9) (a továbbiakban: végrehajtási szabályok) 35. cikke, 38. cikkének (2) bekezdése és 41. cikke rendelkezéseinek megfelelően.

(25)

Lényeges, hogy az AAL közös program keretében végzett kutatási tevékenységek megfeleljenek az alapvető etikai elveknek, beleértve az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében és az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt elveket, továbbá kövessék az esélyegyenlőség általános érvényesítésének és a nemek közötti egyenlőség elveit. A program végrehajtásakor figyelembe kell venni a nők tudományban és kutatásban betöltött szerepének előmozdítását.

(26)

Az AAL közös programnak szintén célul kell kitűznie a megfelelő, IKT-alapú termékekhez és szolgáltatásokhoz való egyenlő és egyszerűsített hozzáférés biztosítását valamennyi tagállamban.

(27)

A Bizottság 2010-ig időközi értékelést készít az AAL közös program végrehajtásának minőségéről és hatékonyságáról, valamint a meghatározott célkitűzések megvalósítása irányában elért előrehaladásról. Az értékelés megvizsgálja, hogy szükség van-e további időközi értékelések lefolytatására a 2013 végén esedékes végső értékelés előtt,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A hetedik keretprogram végrehajtása keretében a Közösség pénzügyi hozzájárulást nyújt a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló közös kutatási és fejlesztési programhoz (az AAL közös program), amelyet Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxembourg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovénia (a részt vevő tagállamok), valamint Izrael, Norvégia és Svájc közösen hajtanak végre.

(2)   A Közösség a hetedik keretprogram időtartamára legfeljebb 150 millió EUR pénzügyi hozzájárulást nyújt az AAL közös program végrehajtásához, az e határozat szerves részét képező I. mellékeltben meghatározott feltételek szerint.

(3)   A közösségi pénzügyi hozzájárulást az „Együttműködés” egyedi program információs és kommunikációs technológiák (ikt) témakörére vonatkozóan az Európai Unió általános költségvetéséből elkülönített költségvetési előirányzatból kell kifizetni.

2. cikk

A Közösség pénzügyi hozzájárulása az alábbiaktól függ:

a)

a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc bemutatják, hogy az AAL közös programot az I. mellékletben meghatározott módon hatékonyan létrehozták;

b)

a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc, vagy a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc által kinevezett szervezetek hivatalosan létrehoznak egy jogi személyiséggel rendelkező célzott végrehajtó struktúrát, amely az AAL közös program végrehajtásáért, valamint a közvetett centralizált ügyvezetés keretében a közösségi pénzügyi hozzájárulás átvételéért, szétosztásáért és ellenőrzéséért felel a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 56. cikke, valamint a végrehajtási szabályok 35. cikke, 38. cikkének (2) bekezdése és 41. cikke szerint;

c)

az AAL közös program számára megfelelő és hatékony igazgatási modellt fogadnak el, az e határozat szerves részét képező II. mellékletben meghatározott szabályokkal összhangban;

d)

a célzott végrehajtó struktúra hatékonyan kivitelezi az AAL közös program keretében végzett – az I. melléklet szerinti – tevékenységeket, amely magában foglalja a támogatások odaítéléséhez szükséges pályázati felhívások közzétételét;

e)

a résztvevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc kötelezettséget vállalnak arra, hogy hozzájárulnak az AAL közös program finanszírozásához, továbbá arra, hogy a pénzügyi hozzájárulásukat ténylegesen megfizetik, különös tekintettel az AAL közös program keretében rendezett pályázati felhívások során kiválasztott projektek résztvevőinek finanszírozására;

f)

az AAL közös program megfelel a Közösség állami támogatásra vonatkozó szabályainak és különösen a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerében (10) foglalt szabályoknak;

g)

az AAL közös program szavatolja a magas tudományos kiválóságot, valamint az etikai alapelvek betartását, összhangban a hetedik keretprogram, az esélyegyenlőség általános érvényesítésének, a nemek közötti egyenlőség, valamint a fenntartható fejlődés általános elveivel; továbbá

h)

az AAL közös program keretében végzett tevékenységekkel kapcsolatosan felmerülő szellemi tulajdonjogokra vonatkozóan rendelkezéseket dolgoznak ki, és a résztvevő tagállamok és egyéb részt vevő országok által nemzeti szinten útnak indított kutatási és fejlesztési programokat és tevékenységeket olyan módon hajtják végre és koordinálják, amely az ilyen tudás létrehozását szolgálja és a létrehozott tudás széles körű használatát és terjesztését támogatja.

3. cikk

Az AAL közös program végrehajtása során a célzott végrehajtó struktúra által harmadik személyek részére nyújtott pénzügyi támogatásra – és különösen a támogatások odaítélésére kiírt pályázati felhívások során kiválasztott projektek résztvevőinek nyújtott pénzügyi támogatásra – az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elve vonatkozik, valamint a pályázók számára biztosított kiszámíthatóság és független értékelés. A harmadik személyek részére nyújtott pénzügyi támogatást a tudományos kiválóság, az európai szinten gyakorolt társadalmi és gazdasági hatás, a program átfogó célkitűzései szempontjából fennálló jelentőség, valamint az I. mellékletben meghatározott elvek és eljárások alapján kell odaítélni.

4. cikk

A közösségi pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó intézkedéseket, a pénzügyi felelősségvállalásra és a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó szabályokat, valamint a célzott végrehajtó struktúra által harmadik személyek részére nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó részletes szabályokat a Közösség nevében eljáró Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra között létrejövő általános megállapodás és az éves finanszírozási megállapodások határozzák meg.

5. cikk

Ha az AAL közös programot nem megfelelően, részben vagy késéssel hajtják végre, a Közösség csökkentheti, visszatarthatja vagy megszünteti a pénzügyi hozzájárulását az AAL közös program tényleges végrehajtása szerint.

Ha a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc nem, részben vagy késéssel nyújtanak hozzájárulást az AAL közös program finanszírozásához, a Közösség csökkentheti pénzügyi hozzájárulását a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc által nyújtott közfinanszírozás mértéke szerint, a Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra között létrejövő megállapodásban meghatározott feltételek szerint.

6. cikk

Az AAL közös program végrehajtása során a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc minden törvényi, rendeleti, közigazgatási vagy egyéb intézkedést megtesznek a Közösség pénzügyi érdekei védelmében. A részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és a végrehajtási szabályok 38. cikke (2) bekezdésével összhangban megteszik különösen a szükséges intézkedéseket a Közösség számára esedékes összegek teljes mértékű behajtásának biztosításához.

7. cikk

Tisztviselői vagy szerződéses alkalmazottjai révén a Közösség és a Számvevőszék minden, a közösségi pénzalapok megfelelő kezelésének biztosításához és a Közösség pénzügyi érdekeinek bármilyen csalással vagy szabálytalansággal szembeni védelméhez szükséges ellenőrzést és vizsgálatot elvégezhet. Ennek érdekében a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc és a célzott végrehajtó struktúra minden vonatkozó dokumentumot a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsát.

8. cikk

A Bizottság minden vonatkozó információt közöl az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a Számvevőszékkel. A részt vevő tagállamokat, valamint Izraelt, Norvégiát és Svájcot felkérik, hogy továbbítsanak a közös végrehajtó struktúrán keresztül a Bizottság részére minden további, a közös végrehajtó struktúra pénzügyi kezelésére vonatkozó, az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék által igényelt információt, ami összeegyeztethető a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános jelentéstételi követelményekkel.

9. cikk

Az AAL közös programhoz a 2. cikk e)–h) pontjaiban megállapított kritériumokkal összhangban bármely tagállam csatlakozhat.

10. cikk

Az AAL közös programhoz a 2. cikk e)–h) pontjaiban megállapított kritériumokkal összhangban bármely harmadik ország csatlakozhat, feltéve, hogy az ilyen részvételről megfelelő nemzetközi megállapodás rendelkezik és ahhoz mind a Bizottság, mind a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc hozzájárulnak.

11. cikk

A Közösség az e határozatban megállapított szabályok, illetve bármely végrehajtási szabály vagy megállapodás alapján megállapíthatja az AAL közös programhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásának feltételeit a hetedik keretprogramhoz társuló bármely ország, illetve – ha az AAL közös program végrehajtása szempontjából nélkülözhetetlen – bármely más ország részvétele tekintetében.

12. cikk

(1)   A Szerződés 173. cikke szerint a hetedik keretprogramról az Európai Parlament és a Tanács részére beterjesztett éves jelentésnek tartalmaznia kell az AAL közös program keretében végzett tevékenységekről szóló jelentést.

(2)   Az AAL közös programról annak kezdetétől számított két évet követően, de 2010-nél nem később a Bizottság közbenső értékelést készít. Szükség esetén ezen első közbenső értékelést követően további közbenső értékelések készíthetők.

A közbenső értékelés tartalmazza az AAL közös program I. mellékletében meghatározott célkitűzések megvalósítása irányában elért előrehaladást, beleértve az integráció fokozásának legmegfelelőbb módjaira, az AAL közös program végrehajtásának – beleértve a tudományos, igazgatási és pénzügyi integrációt – minőségére és hatékonyságára tett javaslatokat, továbbá azt, hogy a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc pénzügyi hozzájárulása megfelelő szintű-e a különböző nemzeti kutatói közösségek lehetséges igényei tekintetében. A Szerződés 169. cikke szerinti más projektek tapasztalatait figyelembe lehet venni.

A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az értékelés következtetéseiről, saját észrevételeivel és – adott esetben – az e határozat kiigazítására vonatkozó javaslataival együtt.

(3)   A Bizottság 2013 végén végső értékelést készít az AAL közös programról. A végső értékelés eredményeit az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz kell beterjeszteni.

13. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

14. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2008. július 9-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

J.-P. JOUYET


(1)  Az Európai Parlament 2008. március 13-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. június 23-i határozata.

(2)  HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(3)  HL L 400., 2006.12.30., 86. o.

(4)  HL L 391., 2006.12.30., 1. o.

(5)  HL L 312., 1995.23.12., 1. o. Az 1233/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 279., 2007.10.23., 10. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(7)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(8)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK tanácsi rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet.

(9)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o. A legutóbb a 478/2007/EK, Euratom bizottsági rendelettel (HL L 111., 2007.4.28., 13. o.) módosított rendelet.

(10)  HL C 323., 2006.12.30., 1. o.


I. MELLÉKLET

AZ AAL KÖZÖS PROGRAM CÉLKITŰZÉSEINEK, TEVÉKENYSÉGEINEK ÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK LEÍRÁSA

I.   Konkrét célkitűzések

Az AAL közös program konkrét célkitűzései a következők:

Olyan, az otthon, a közösségben és a munkahelyen jólétben töltött időskort szolgáló innovatív IKT-alapú termékek, szolgáltatások és rendszerek létrehozásának ösztönzése, amelyek segítségével javítható az idős emberek életminősége, önállósága, a közösségi életben való részvétele, készségei és foglalkoztathatósága, továbbá csökkenthetők az egészség- és társadalombiztosítási költségek. Ez megvalósulhat például az IKT innovatív felhasználásával, új ügyfélkapcsolati módszerekkel, vagy a független életmódot támogató szolgáltatások terén létrejövő új értékláncok révén. Az AAL közös program eredményeit más embercsoportok – nevezetesen a fogyatékkal élők – is felhasználhatják.

A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz szükséges kritikus tömeg uniós szintű létrehozása az információs társadalomban jólétben töltött időskort szolgáló technológiák és szolgáltatások terén, beleértve a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) a programban való részvételét ösztönző környezet megteremtését is.

A kutatási eredmények ipari hasznosítási feltételeinek javítása a különböző szociális igényeket kielégítő és a nemzeti- illetve regionális szintű szabályozási szempontoknak megfelelő közös megközelítések – beleértve a közös minimális standardokat –, valamint megoldások honosítását és elfogadását szolgáló egységes európai keretrendszer és közös minimumszabályok kialakítása révén.

Mivel az alkalmazott kutatásra összpontosít, az AAL közös program kiegészíti a hetedik keretprogram alapján tervezett, kapcsolódó hosszabb távú kutatási tevékenységeket, valamint a meglévő megoldások nagyobb szabású felhasználására összpontosító 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban (1) létrehozott versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) keretében végzett demonstrációs tevékenységeket.

Az AAL közös programnak tevékenysége révén hozzá kell járulnia a megújított lisszaboni stratégia célkitűzéseihez és a tudásalapú társadalomhoz, ugyanakkor törekednie kell annak biztosítására, hogy az új technológia ne vezessen társadalmi kirekesztéshez. E vonatkozásban a programnak támogatnia kell a költséghatékony megoldások kifejlesztését, amivel biztosítható a megfelelő IKT-alapú termékekhez és szolgáltatásokhoz való igazságos és egyszerűsített, különböző csatornákon keresztül történő hozzáférés Európa valamennyi régiójában, így a vidéki és peremterületeken is.

Az AAL közös programnak továbbá támogatnia kellene az innovációt a magánszektorban, különös tekintettel a kkv-kre, illetve az onnan származó társfinanszírozást, a piachoz kapcsolódó projektek, valamint az idősek igényeit szolgáló projektekben kidolgozott technológia és megoldások kiigazítása érdekében, hogy fokozni lehessen a társadalmi részvételüket.

Amennyire csak lehetséges, biztosítani kell az AAL közös programok és az egyéb közösségi, nemzeti és regionális szintű programok közötti kiegészítő jelleget és összhangot.

A nemzetközi iránymutatásoknak megfelelően figyelembe kell venni az esetlegesen felmerülő etikai és adatvédelmi szempontokat is.

II.   Tevékenységek

Az AAL közös program fő tevékenysége kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységeket foglal magában. Ezeket megosztott költségű, több államot érintő projektek keretében hajtják végre a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc közül legalább három országból, vagy más, kutatási, technológiai fejlesztési, demonstrációs és terjesztési tevékenységet végző, részt vevő országból származó partnerek közreműködésével. E tevékenységeknek piacorientált kutatásra kell irányulniuk, rövid, illetve középtávúaknak kell lenniük és bizonyítaniuk kell, hogy a projekteredmények reális időkereten belül hasznosíthatók.

Ezen felül célzott eseményeken keresztül vagy meglévő eseményekhez kapcsolódva közvetítési, az AAL közös program ismertségét elősegítő és kapcsolatteremtési tevékenységeket is végezhet. Ebbe a tevékenységbe tartozik a workshopok szervezése és a kapcsolatteremtés az értéklánchoz tartozó többi érdekelt féllel.

Az AAL közös program kutatási prioritásairól és végrehajtásáról az európai érdekelt felek (úm. minisztériumi és közhatósági döntéshozók, magánszolgáltatók és -biztosítók, valamint az iparágak, a kkv-k és a felhasználók képviselői) kötelesek konzultációt tartani.

Az AAL közös programnak figyelembe kell vennie a különböző európai országokban tapasztalt demográfiai trendeket és kutatásokat is, hogy olyan megoldásokat nyújtson, amelyek Unió-szerte tükrözik a társadalmi és gazdasági helyzetet.

III.   A program végrehajtása

Éves munkaprogramok és pályázati felhívások

Az AAL közös programot a pályázati felhívások témaköreit megállapító és a Közösségtől származó pénzügyi hozzájárulás alapjául szolgáló éves munkaprogramok alapján kell végrehajtani, amelyeket a Bizottság hagy jóvá.

Az AAL közös program rendszeres pályázati felhívásokat tesz közzé a jóváhagyott éves munkaterv szerint. A pályázatokat a pályázók központilag a célzott végrehajtó struktúrának nyújtják be (egypontos adatbeviteli rendszer).

A pályázati felhívás lezárása után a célzott végrehajtó struktúra a nemzeti programirányítási ügynökségekkel együttműködésben központi támogathatósági ellenőrzést végez. Az ellenőrzést az AAL közös programnak az éves munkaprogramjával együtt kiadott, legalább az alábbiakat tartalmazó általános programjogosultsági kritériumai alapján hajtják végre:

a javaslat időben, elektronikus úton történő benyújtása, és

a konzorciumok összetételére vonatkozó kötelezettségek teljesítése.

Emellett a célzott végrehajtó struktúra a nemzeti programirányítási ügynökségek segítségével ellenőrzi az éves munkaprogrammal együtt közzétett és a pályázati felhívásokban foglalt nemzeti jogosultsági kritériumok teljesítését. A nemzeti jogosultsági kritériumok csak az egyéni résztvevők jogi és pénzügyi állására és nem a javaslat tartalmára vonatkoznak, és a következőkre terjednek ki:

a pályázó típusa, beleértve jogállását és célját,

anyagi felelősség és életképesség, beleértve a pénzügyi eredményességet, valamint az adó és szociális kötelezettségek teljesítését.

A támogatható projekteket független szakértők segítségével, a munkaprogramban meghatározott, átlátható és általános értékelési kritériumok alapján központi szinten értékelik és választják ki. Amint a közgyűlés elfogadta a kiválasztást, az kötelező a részt vevő tagállamokra, valamint Izraelre, Norvégiára és Svájcra nézve.

A célzott végrehajtó struktúra feladata, hogy a projekteket felügyelje és a teljes projektciklus lebonyolítására közös működési eljárásokat léptessen életbe.

Mivel a kiválasztott projektekben részt vevő nemzeti projektpartnerekkel kapcsolatos adminisztratív ügyintézést a nemzeti programirányítási ügynökségek bonyolítják, a nemzeti adminisztratív elveket kell alkalmazni.

Az olyan helyzetekben, amikor a résztvevő a szerződéskötéskor nem felel meg a fentiekben meghatározott nemzeti jogosultsági kritériumoknak, az AAL közös program szavatolja a tudományos kiválóságot. Ebből a célból az igazgatótanács úgy határozhat, hogy független szakértők segítségével az érintett javaslat újabb központi és független értékelését kell elvégezni, a javaslatnak az érintett résztvevő részvétele nélküli vagy – amennyiben a projektkonzorcium javasolja – egy helyettes résztvevővel való értékelése érdekében.

A sikeresen pályázó nemzeti résztvevőket minden ország maga finanszírozza a nemzeti ügynökségein keresztül, amelyek a célzott végrehajtó struktúra által biztosított központi pénzösszegeket is átirányítják az adott nemzeti ügynökség és a nemzeti résztvevő között minden egyes projektre külön létrejövő megállapodás szerint.

A tudományos, igazgatási és pénzügyi integráció biztosítása

Az AAL közös program a részt vevő nemzeti programok tudományos integrációját az összes nemzeti programra vonatkozó közös munkaprogramok és pályázati témakörök kidolgozásával biztosítja.

A nemzeti programok igazgatási integrációját egy, a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc által létrehozott jogi személy biztosítja. Az AAL közös program igazgatási integrációja az alábbiakat tartalmazza:

a pályázati felhívások központi szervezése,

a pályázatok tudományos kiválóság szerinti kiválasztására és értékelésére vonatkozó közös szabályok és követelmények alapján történő európai szintű, központi, független és átlátható szakértői értékelések,

egyetlen benyújtási cím (várhatóan elektronikus formában kell benyújtani a pályázatokat).

Az AAL közös program a pénzügyi integrációt az alábbiak révén erősíti:

általános nemzeti finanszírozási kötelezettségvállalásokat biztosít a kezdeményezés időtartamára, az egyes javasolt munkaprogramokra vonatkozóan pedig éves kötelezettségvállalásokat,

annak biztosítása, hogy az értékelések alapján jóváhagyott javaslatok végső rangsorolása a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc számára kötelező legyen a fentiek értelmében, beleértve a szerződéskötés időpontjában is,

a kivételek kezelése érdekében a nemzeti költségvetési előirányzat tekintetében – amennyire lehetséges – támogatja a rugalmasságot, pl. a nemzeti hozzájárulások vagy a keresztfinanszírozás növelése révén.

A részt vevő tagállamok minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy erősítsék az integrációt, és hogy felszámolják a kezdeményezés keretében folytatott nemzetközi együttműködést akadályozó, meglévő nemzeti jogi és közigazgatási korlátokat.

IV.   Finanszírozási elvek

A közösségi hozzájárulás a nemzeti programokból származó összes közfinanszírozás meghatározott százaléka, de semmilyen esetben sem haladhatja meg az AAL közös program keretében rendezett pályázati eljárások során kiválasztott projektekhez nyújtott közfinanszírozás 50 %-át. E meghatározott százalék értékét egy, a célzott végrehajtó struktúra és a Bizottság között létrejövő megállapodás határozza meg a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc többéves elkötelezettsége, valamint a közösségi hozzájárulás alapján.

A közösségi pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 6 %-át lehet az AAL közös program általános működési költségeihez történő hozzájárulásként felhasználni.

A részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc szintén hozzájárulnak az AAL közös program hatékony működésének biztosításához.

A projektekhez a résztvevők társfinanszírozást kötelesek biztosítani.

V.   Az AAL közös program végrehajtásától elvárt teljesítések

A célzott végrehajtó struktúra éves jelentést készít, amely részletesen áttekinti az AAL közös program végrehajtását (pályázott és finanszírozásra kiválasztott projektek, a közösségi finanszírozás felhasználása, a nemzeti pénzalapok elosztása, a résztvevők fajtái, országos statisztikák, közvetítői és terjesztési tevékenység stb.) és a további integráció irányában elért előrehaladást.

Az AAL közös program végrehajtásától elvárt teljesítéseket részletesebben tartalmazza a Közösség nevében eljáró Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra között létrejövő megállapodás.


(1)  HL L 310., 2006.11.9., 15. o.


II. MELLÉKLET

AZ AAL KÖZÖS PROGRAM IRÁNYÍTÁSÁRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK

Az AAL közös program szervezeti felépítése a következő:

 

Az AAL szövetség – a belga törvények szerint alapított nemzetközi nonprofit szövetség – testesíti meg a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc által létrehozott célzott végrehajtó struktúrát.

 

Az AAL szövetség felel az AAL közös program keretében végzett összes tevékenységért. Az AAL szövetség feladata a szerződések és a költségvetés kezelése, az éves munkaprogramok kidolgozása, a pályázati felhívások közzététele, és a projektek értékelése és rangsorolása. Ezenkívül felügyeli a projektellenőrzéseket és átutalja a közösségi hozzájárulásból nyújtott pénzösszegeket a kinevezett nemzeti programügynökségek részére. Terjesztési tevékenységeket is szervez.

 

Az AAL szövetséget a közgyűlés irányítja. A közgyűlés – az AAL közös program döntéshozó szerve – kinevezi az igazgatóság tagjait és felügyeli az AAL közös program végrehajtását, beleértve az éves munkaprogramok, a nemzeti projektfinanszírozás és az új tagság iránti kérelmek jóváhagyását. Minden országot egy szavazati jog illet meg. A döntéseket egyszerű többséggel fogadják el, az utódlással, tagfelvétellel vagy -kizárással, vagy a szövetség megszűnésével kapcsolatos döntéseket kivéve: ilyen esetekre vonatkozóan a szövetség alapszabálya különleges szavazási követelményeket határozhat meg. A Bizottság megfigyelői státusban vesz részt a közgyűlés munkájában.

 

Az AAL igazgatóságát – amely legalább egy elnökből, egy alelnökből és egy kincstárnokból áll – a közgyűlés választja meg konkrét igazgatási feladok végrehajtására, úgymint költségvetési tervezés, személyzetfelvétel és szerződések kötése. Jogilag képviseli a szövetséget és a közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

 

A nemzeti programirányítási ügynökségeket a részt vevő tagállamok, valamint Izrael, Norvégia és Svájc felhatalmazzák arra, hogy a projektigazgatással és a nemzeti projektpartnerekkel kapcsolatos adminisztratív és jogi vonatkozású feladatokat ellássák, valamint támogatást nyújtsanak a projektjavaslatok értékelése és kiválasztása tekintetében. Az AAL szövetség felügyelete alatt dolgoznak.

 

Egy, az iparág és az egyéb érdekelt felek, köztük a különböző korcsoportok képviselőiből álló tanácsadó testület javaslatokat tesz az AAL közös program keretében rendezett pályázatok prioritásaira és témaköreire vonatkozóan.