25.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 108/1

(1)

A Közösség környezetpolitikájának a magas szintű védelmet kell céloznia, figyelembe véve ugyanakkor a Közösség különböző régióinak helyzetében mutatkozó különbségeket. Emellett információra, többek között térinformációra van szükség e politika – és más olyan közösségi politikák – kialakításához és végrehajtásához, amelyekbe a Szerződés 6. cikkének megfelelően be kell illeszteni a környezetvédelmi követelményeket. A beillesztés érdekében olyan fokú koordinációt kell megvalósítani az információ felhasználói és szolgáltatói között, amely lehetővé teszi, hogy a különböző szektorokból érkező információk és ismeretek összekapcsolhatóak legyenek.

(2)

A 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (3) elfogadott hatodik környezetvédelmi cselekvési program megkívánja, hogy teljes figyelmet fordítsanak annak biztosítására, hogy a közösségi környezetpolitika kialakítása integrált módon menjen végbe, figyelembe véve a regionális és helyi különbségeket. Számos probléma áll fenn azon térinformációk elérhetősége, minősége, rendszerezése, hozzáférhetősége és megosztása tekintetében, amelyekre az említett programban meghatározott célok eléréséhez van szükség.

(3)

A térinformációk elérhetőségével, minőségével, rendszerezésével, hozzáférhetőségével és megosztásával kapcsolatos problémák számos politikai és információs téma esetében fennállnak, és a hatóságok számos szintjén tapasztalhatóak. E problémák megoldásához az interoperábilis téradatok és téradat-szolgáltatások különböző szintű hatóságok és különböző szektorok közötti cseréjével, megosztásával, hozzáférhetőségével és felhasználásával kapcsolatos intézkedésekre van szükség. A Közösségen belül tehát térinformációs infrastruktúrát kell kialakítani.

(4)

Az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúrának (INSPIRE) segítenie kell a politikai döntéshozatalt azon politikák és tevékenységek területén, amelyek közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolhatnak a környezetre.

(5)

Az INSPIRE alapját a tagállamok által kialakított, a közös végrehajtási szabályokkal összeegyeztethetővé tett és közösségi szintű intézkedésekkel kiegészített térinformációs infrastruktúráknak kell képezniük. A közösségi szintű intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok által kialakított térinformációs infrastruktúrák összeegyeztethetőek, valamint közösségi és határokon átnyúló viszonylatban is használhatóak legyenek.

(6)

A tagállamok térinformációs infrastruktúráit úgy kell megtervezni, hogy azok biztosítsák a téradatok legmegfelelőbb szintű tárolását, rendelkezésre bocsátását és frissítését; lehetővé tegyék a Közösségen belüli különféle forrásokból származó téradatok következetes összekapcsolását, valamint több felhasználó és alkalmazás közötti megosztását; lehetővé tegyék az adott hatósági szinten gyűjtött téradatok más hatóságok közötti megosztását; hogy biztosítsák a téradatok olyan feltételekkel történő rendelkezésre bocsátását, amelyek indokolatlanul nem korlátozzák széles körű felhasználásukat; egyszerűvé tegyék az elérhető téradatok megtalálását, a célnak való megfelelés szempontjából történő értékelését, valamint felhasználásuk feltételeinek megismerését.

(7)

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó térinformációk, valamint a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) hatálya alá tartozó információk között van némi átfedés. Ez az irányelv nem érinti a 2003/4/EK irányelvet.

(8)

Ez az irányelv nem érinti a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (5), amelynek céljai kiegészítik ezen irányelv céljait.

(9)

Ez az irányelv nem érinti a hatóságok szellemi tulajdonjogait vagy az azokon fennálló jogosultságait.

(10)

Az INSPIRE kialakítása jelentős többletértékkel egészít ki más közösségi kezdeményezéseket, mint például a Galileo Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló, 2002. május 21-i 876/2002/EK tanácsi rendeletet (6), valamint a Bizottság által az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A környezet és a biztonság globális ellenőrzése (GMES): a GMES-kapacitás kiépítése 2008-ig (2004-2008-as cselekvési terv)” című közleményt, és egyben hasznosítja is e kezdeményezések eredményeit. A tagállamoknak mérlegelniük kell a Galileo és a GMES által nyújtott – különösen a Galileóból származó idő- és térreferenciákkal kapcsolatos – adatok és szolgáltatások felhasználását, amint azok rendelkezésre állnak.

(11)

Nemzeti és közösségi szinten számos kezdeményezés születik a térinformáció gyűjtésére, összehangolására, valamint terjesztésének vagy felhasználásának megszervezésére. Ilyen kezdeményezések létrejöhetnek közösségi jogszabályok révén – így például a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (IPPC) szóló 96/61/EK tanácsi irányelv 15. cikke alapján egy európai szennyezőanyag-kibocsátási nyilvántartás (EPER) kialakításáról szóló, 2000. július 17-i 2000/479/EK bizottsági határozat (7), és a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről (Forest Focus) szóló, 2003. november 17-i 2152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) révén – közösségi finanszírozású programok keretében (például a CORINE felszínborítási adatbázis, az európai közlekedéspolitikai információs rendszer), valamint származhatnak nemzeti vagy regionális szintű kezdeményezésekből is. Ez az irányelv nem csupán kiegészíti ezeket a kezdeményezéseket azáltal, hogy biztosítja az interoperabilitásukat lehetővé tévő keretet, hanem a már elvégzett munka megkettőzése helyett a meglévő tapasztalatra és kezdeményezésekre is épít.

(12)

Ezt az irányelvet a hatóságok birtokában lévő, illetve azok részére tárolt téradatokra, valamint a téradatok hatóságok általi, közfeladataik ellátása során történő felhasználására kell alkalmazni. Bizonyos feltételek esetén azonban az irányelvet a hatóságoktól eltérő természetes vagy jogi személyek birtokában lévő téradatokra is alkalmazni kell, amennyiben az említett természetes vagy jogi személyek erre igényt tartanak.

(13)

Ez az irányelv nem határoz meg követelményeket új adatok gyűjtésére vagy az ilyen információknak a Bizottság részére történő jelentésére vonatkozóan, mivel ezeket a kérdéseket a környezettel kapcsolatos egyéb jogszabályok szabályozzák.

(14)

A nemzeti infrastruktúrákat fokozatosan kell kialakítani, és ennek megfelelően az ezen irányelv által szabályozott téradattémákat különböző fontossági szintekre kell besorolni. A kialakítás során figyelembe kell venni, hogy a különböző politikák területén előforduló sokféle alkalmazás számára a téradatokra milyen mértékben van szükség, hogy az összehangolt téradatokat igénylő közösségi politikák alapján meghatározott intézkedések elsőbbséget élveznek, valamint figyelembe kell venni a vállalt harmonizációs erőfeszítések révén a tagállamokban elért eredményeket.

(15)

Az elérhető adatok teljes kihasználásának fő akadálya a már létező téradatok felkutatásából, illetve az adott célnak megfelelő felhasználhatóságuk megállapításából eredő idő- és forrásveszteség. A tagállamoknak ezért metaadatok formájában leírást kell készíteniük az elérhető téradat-készleteikről és -szolgáltatásaikról.

(16)

Mivel a környezetet közvetlenül vagy közvetve érintő közösségi jogszabályok hatékony megalkotását, végrehajtását, ellenőrzését és értékelését akadályozza a Közösségen belül a téradatok rendezésére és hozzáférhetővé tételére alkalmazott formátumok és struktúrák sokfélesége, a végrehajtási intézkedéseket úgy kell meghozni, hogy azok megkönnyítsék a tagállamokban különböző forrásokból származó téradatok felhasználását. Az említett intézkedések célja a téradatkészletek interoperábilissá tétele, és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az interoperabilitás eléréséhez szükséges bármilyen adat és információ olyan feltételekkel legyen hozzáférhető, amelyek nem korlátozzák azok ilyen célú felhasználását. A végrehajtási szabályoknak lehetőség szerint nemzetközi szabványokon kell alapulniuk, és nem eredményezhetnek túlzott költségeket a tagállamok számára.

(17)

A téradatok Közösségen belüli, különböző szintű hatóságok közötti megosztása érdekében hálózati szolgáltatásokra van szükség. Ezek a hálózati szolgáltatások lehetővé kell hogy tegyék a téradatok megtalálását, átalakítását, megtekintését és letöltését, valamint a téradat- és e-kereskedelmi szolgáltatások igénybevételét. A hálózati szolgáltatásoknak az általánosan elfogadott előírásokkal és minimális teljesítési feltételekkel összhangban kell működniük, a tagállamok által létrehozott infrastruktúrák interoperabilitásának biztosítása érdekében. A hálózati szolgáltatásoknak emellett technikailag lehetővé kell tenniük azt, hogy a hatóságok a saját téradatkészleteiket és -szolgáltatásaikat elérhetővé tegyék.

(18)

A környezetet közvetlenül vagy közvetve érintő közösségi politikákhoz kapcsolódó egyes téradatkészletek és -szolgáltatások felett harmadik személyek rendelkeznek, és azokat harmadik személyek működtetik. A tagállamoknak ezért harmadik személyek számára fel kell ajánlaniuk a nemzeti infrastruktúrához való hozzájárulás lehetőségét, feltéve hogy ez nem érinti hátrányosan az ezen infrastruktúrákhoz tartozó téradatok és téradat-szolgáltatások kohézióját és egyszerű használatát.

(19)

A tagállamokban tapasztaltak azt mutatják, hogy a térinformációs infrastruktúra sikeres kialakítása érdekében fontos, hogy a nyilvánosság számára a szolgáltatások egy minimális köre ingyenesen elérhető legyen. A tagállamok ezért ingyenesen elérhetővé kell, hogy tegyék legalább a téradatkészletek megtalálását és – bizonyos különleges feltételektől függően – megtekintését lehetővé tévő szolgáltatásokat.

(20)

A nemzeti infrastruktúrák INSPIRE-ba történő beillesztésének elősegítése érdekében a tagállamok hozzáférést kell, hogy biztosítsanak saját infrastruktúráikhoz a Bizottság által működtetett közösségi geoportálon, valamint bármely, általuk működtetni kívánt elérési ponton keresztül.

(21)

A különböző szintű hatóságoktól származó információk elérhetővé tétele érdekében a tagállamoknak fel kell számolniuk azokat a gyakorlati akadályokat, amelyek e tekintetben a nemzeti, regionális vagy helyi szintű hatóságok előtt állnak olyan közfeladataik ellátása során, amelyek a környezetre közvetlenül vagy közvetve hatást gyakorolhatnak.

(22)

A hatóságoknak közfeladataik ellátása során akadálytalan hozzáféréssel kell rendelkezniük a vonatkozó téradat-készletekhez és -szolgáltatásokhoz. A hozzáférést akadályozhatja, ha minden esetben, amikor hozzáférést igényelnek, az a hatóságok közötti egyedi ad hoc tárgyalások függvénye. A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket az adatok megosztása előtt álló ilyen gyakorlati akadályok megelőzésére, például a hatóságok közötti előzetes megállapodások révén.

(23)

Amennyiben egy hatóság valamely tagállamon belül egy másik hatóság számára szolgáltat téradatkészleteket vagy szolgáltatásokat a környezetvédelemmel kapcsolatos közösségi jogszabályok alapján fennálló jelentéstételi kötelezettség teljesítése érdekében, az érintett tagállam szabadon dönthet arról, hogy e téradatkészletek és szolgáltatások ellenében előír-e díjfizetési kötelezettséget. A téradat-készleteknek és -szolgáltatásoknak a kormányzat, illetve egyéb közigazgatási szervek, vagy nemzeti jogszabályok alapján közigazgatási feladatokat ellátó természetes vagy jogi személyek közötti megosztására vonatkozó mechanizmusok esetén figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy a hatóságok pénzügyi életképessége védelmet élvezzen, különösen azoké, amelyeknek bevételi kötelezettsége van. Mindenesetre a kivetett díjak nem haladhatják meg az összegyűjtés, előállítás, többszörözés és terjesztés költségét egy ésszerű nyereséghányaddal együtt.

(24)

A hálózati szolgáltatások nyújtása a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (9) megfelelően a személyes adatok védelmére vonatkozó elvekkel teljes összhangban kell hogy megvalósuljon.

(25)

Az irányelv által adatmegosztásra kötelezett hatóságok közötti téradatmegosztást szolgáló keretek semlegesek kell, hogy legyenek az egy tagállamon belüli ilyen hatóságok, valamint a többi tagállam ilyen hatóságai és a közösségi intézmények tekintetében is. Mivel a közösségi intézményeknek és testületeknek gyakran kell a valamennyi tagállamból érkező térinformációt integrálniuk és értékelniük, a téradatokra és téradat-szolgáltatásokra vonatkozóan egységes feltételekkel hozzáférési és felhasználási joggal kell rendelkezniük.

(26)

A harmadik személyek által biztosított, mind a hatóságok, mind a nyilvánosság számára többletértékkel bíró szolgáltatások fejlesztésének elősegítése céljából szükséges a közigazgatási vagy nemzeti határokon átnyúló téradatokhoz való hozzáférés megkönnyítése.

(27)

A térinformációs infrastruktúrák hatékony kialakítása megköveteli a koordinációt mindazoktól, akik akár szolgáltatóként, akár felhasználóként érdekeltek az ilyen infrastruktúrák létrehozatalában. Megfelelő koordinációs rendszereket kell tehát létrehozni, amelyek kiterjednek a kormányzat különböző szintjeire és figyelembe veszik a hatáskörök és felelősségek tagállamokon belüli megoszlását.

(28)

A legújabb ismereteknek és az információs infrastruktúrák tényleges tapasztalatainak hasznosítása érdekében helyénvaló, hogy az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedések hátteréül nemzetközi szabványok és az európai szabványügyi testületek által – a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10) megállapított eljárásnak megfelelően – elfogadott szabványok szolgáljanak.

(29)

Mivel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozásáról szóló, 1990. május 7-i 1210/90/EGK tanácsi rendelet (11) által létrehozott Európai Környezetvédelmi Ügynökség feladata, hogy a Közösség részére tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható környezeti információt nyújtson közösségi szinten, és célja többek között a politikai vonatkozású környezeti információ áramlásának javítása a tagállamok és a közösségi intézmények között, az Ügynökségnek aktívan hozzá kell járulnia ezen irányelv végrehajtásához.

(30)

A jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodás (12) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönözik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében –készítsenek táblázatokat, amelyek a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(31)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (13) összhangban kell elfogadni.

(32)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy kiigazítsa az I., II. és III. mellékletben említett adattémák leírását. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(33)

A Bizottságot emellett fel kell hatalmazni arra is, hogy megállapítsa a téradatkészletek és -szolgáltatások interoperabilitását és harmonizációját szolgáló technikai rendelkezések végrehajtási szabályait, az ilyen készletekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés szabályait, valamint a hálózati szolgáltatások technikai leírásának és azokkal összefüggő kötelezettségek szabályait. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(34)

Az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos határozatok előkészítése és az INSPIRE jövőbeli alakulása megköveteli az irányelv alkalmazásának folyamatos felügyeletét és a rendszeres jelentéstételt.

(35)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen az INSPIRE létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a több államot érintő vonatkozások, valamint a térinformációhoz való hozzáféréssel, annak cseréjével és megosztásával kapcsolatos feltételek összehangolása iránti általános Közösségen belüli igény miatt, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

1.

„térinformációs infrastruktúra”: metaadatok, téradatkészletek és téradat-szolgáltatások; hálózati szolgáltatások és technológiák; a megosztást, hozzáférést és használatot szabályozó megállapodások; továbbá azon összehangolási és ellenőrzési mechanizmusok, folyamatok és eljárások, amelyeket ezen irányelvnek megfelelően hoztak létre, működtetnek, illetve tesznek hozzáférhetővé;

2.

„téradat”: bármely olyan adat, amely közvetlenül vagy közvetve utal egy meghatározott helyre vagy földrajzi területre;

3.

„téradatkészlet”: téradatok azonosítható gyűjteménye;

4.

„téradat-szolgáltatások”: a téradatkészletekben szereplő téradatokon vagy a kapcsolódó metaadatokon – számítógépes alkalmazás igénybevétele mellett – végezhető műveletek;

5.

„térbeli objektum”: meghatározott helyhez vagy földrajzi területhez kapcsolódó valós jelenség absztrakt megjelenítése;

6.

„metaadat”: téradatkészleteket és téradat-szolgáltatásokat leíró információ, amely lehetővé teszi azok megtalálását, tárolását és felhasználását;

7.

„interoperabilitás”: annak lehetősége, hogy a téradat-készleteket összekapcsolják és a szolgáltatások között ismétlődő manuális beavatkozás nélkül kölcsönhatás álljon fenn oly módon, hogy az eredmény koherens, az adatkészletek és -szolgáltatások többletértéke pedig növelt legyen;

8.

„INSPIRE-geoportál”: a 11. cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító internetoldal vagy azzal egyenértékű eszköz;

9.

„hatóság”:

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amikor a szervek vagy intézmények igazságszolgáltatási vagy jogalkotói hatáskörben járnak el, ezen irányelv vonatkozásában nem tekinthetők hatóságnak;

10.

„harmadik személy”: a hatóságok kivételével bármely természetes vagy jogi személy.

a)

olyan területhez kapcsolódnak, amelyen egy tagállam joghatósággal rendelkezik és/vagy joghatóságot gyakorol;

b)

elektronikus formátumban állnak rendelkezésre;

c)

az alábbiak valamelyike birtokában vannak, vagy azok részére tárolják őket:

d)

az I., II. vagy III. mellékletben felsorolt témák valamelyikéhez kapcsolódnak.

a)

a téradat-készleteknek a 7. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási szabályoknak való megfelelése;

b)

a téradatkészletek és -szolgáltatások hozzáférési és használati feltételei, továbbá – adott esetben – a megfelelő díjak;

c)

a téradatkészletek minősége és érvényessége;

d)

a téradatkészletek és -szolgáltatások létrehozásáért, kezeléséért, frissítéséért és terjesztéséért felelős hatóságok;

e)

a nyilvános hozzáférés korlátozása, és e korlátozások indoklása, a 13. cikknek megfelelően.

a)

az I. és II. mellékletben felsorolt témáknak megfelelő téradatkészletek esetén legkésőbb a végrehajtási szabályoknak az 5. cikk (4) bekezdésével összhangban történő elfogadását követő két éven belül;

b)

a III. mellékletben felsorolt témáknak megfelelő téradat-készletek esetén legkésőbb a végrehajtási szabályoknak az 5. cikk (4) bekezdésével összhangban történő elfogadását követő öt éven belül.

a)

a térbeli objektumok egyedi azonosításának közös kerete, amely segítségével a nemzeti rendszerek szerinti azonosítók összehangolhatók a közöttük lévő interoperabilitás biztosítására;

b)

a térbeli objektumok közötti kapcsolat;

c)

az alapvető attribútumok és az ezeknek megfelelő – a környezetre esetlegesen hatást gyakorló politikákhoz szükséges – többnyelvű fogalomtár;

d)

az adatok időbeli dimenziójára vonatkozó információ;

e)

frissített adatok.

a)

az I. mellékletben felsorolt témáknak megfelelő téradat-készletek esetén legkésőbb 2009. május 15.;

b)

a II. vagy III. mellékletben felsorolt témáknak megfelelő téradatkészletek esetén legkésőbb 2012. május 15.

a)

keresőszolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a téradat-készletekre és -szolgáltatásokra vonatkozó keresést a megfelelő metaadatok tartalma alapján, valamint a metaadatok tartalmának megjelenítését;

b)

megtekintési szolgáltatások, amelyek minimális követelményként a megjelenítést, a navigálást, a kicsinyítést és nagyítást, a megjelenített téradatkészletek pásztázását vagy átlapozását, továbbá a magyarázó jellegű információ és a metaadatok megfelelő tartalmának megjelenítését teszik lehetővé;

c)

letöltési szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a téradat-készletek másolatának vagy az ilyen készletek egyes részeinek letöltését, valamint – amennyiben az megvalósítható – az azokhoz való közvetlen hozzáférést;

d)

átalakítási szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a téradat-készletek átalakítását az interoperabilitás biztosítása céljából;

e)

a téradat-szolgáltatások lehívását lehetővé tevő szolgáltatások.

a)

kulcsszavak;

b)

a téradatkészletek és -szolgáltatások osztályozása;

c)

a téradatkészletek minősége és érvényessége;

d)

a 7. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási szabályoknak való megfelelés mértéke;

e)

a földrajzi hely;

f)

a téradatkészletek és -szolgáltatások hozzáférési és felhasználási feltételei;

g)

a téradatkészletek és -szolgáltatások létrehozásáért, kezeléséért, frissítéséért és terjesztéséért felelős hatóságok.

a)

a hatóságok tanácskozásainak titkos jellege, amennyiben a titkos jelleget jogszabály írja elő;

b)

nemzetközi kapcsolatok, közbiztonság vagy honvédelem;

c)

az igazságszolgáltatás menete, bármely személy jogosultsága ügyének tisztességes tárgyalására, továbbá a hatóság lehetősége, hogy büntetőjogi vagy fegyelmi vizsgálatot folytasson;

d)

üzleti vagy üzemi titok titkos jellege, amennyiben ezt a titoktartást – jogos gazdasági érdek védelmében – a nemzeti vagy közösségi jogszabály írja elő, beleértve a statisztikai titok és az adótitok megőrzéséhez fűződő közérdeket;

e)

szellemi tulajdonjogok;

f)

természetes személy személyes adatainak és/vagy aktáinak titkos jellege, amennyiben az érintett személy nem járult hozzá az információ közléséhez, és ezt a titkos jelleget a nemzeti vagy közösségi jog előírja;

g)

bármely személy érdeke vagy védelme, aki a kért információt önként szolgáltatta, anélkül, hogy arra jogszabály kötelezné vagy kötelezhette volna, kivéve, ha az érintett személy hozzájárult az adott információ közléséhez;

h)

azon környezet védelme, amelyre ezen információ vonatkozik, mint például a ritka fajok élőhelye.

a)

a 11. és 12. cikkben említett szolgáltatásokra vonatkozó műszaki előírásokat és minimális teljesítési feltételeket, figyelembe véve a közösségi környezetvédelmi jogszabályok keretében elfogadott, érvényes jelentéstételi kötelezettségeket és ajánlásokat, a meglévő e-kereskedelmi szolgáltatásokat, valamint a technológiai fejlődést;

b)

a 12. cikkben említett kötelezettségeket.

a)

a téradatkészletek és -szolgáltatások közszektorbeli szolgáltatói és felhasználói és a közvetítő testületek közötti koordináció módja, a harmadik személyekkel való kapcsolat, továbbá a minőségbiztosítás megszervezése;

b)

a hatóságok vagy harmadik személyek által a térinformációs infrastruktúra működéséhez és koordinációjához való hozzájárulás;

c)

a térinformációs infrastruktúra használatára vonatkozó információk;

d)

a hatóságok közötti adatmegosztási megállapodások;

e)

az ezen irányelv végrehajtásából származó költségek és haszon.

1.

Koordinátarendszerek

Olyan rendszerek, amelyek a térinformáció térbeli helyzetét koordinátákkal (x, y, z) és/vagy vízszintes és függőleges geodéziai adatokon alapuló földrajzi szélességgel, hosszúsággal és magassággal adják meg.

2.

Földrajzi rácsrendszerek

Harmonizált több felbontású rács közös kiindulóponttal és egységesített rácscella-helymeghatározással és -mérettel.

3.

Földrajzi nevek

Területek, régiók, helységek, nagyvárosok, elővárosok, városok vagy települések, illetve bármely, a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó vagy történeti jelentősségre szert tett földrajzi vagy topográfiai jellegzetesség.

4.

Közigazgatási egységek

Az olyan nemzeti területeket, amelyeken a tagállamok joghatósággal rendelkeznek és/vagy joghatóságot gyakorolnak, helyi, regionális és országos egységekre osztó, közigazgatási határvonalakkal elválasztott igazgatási egységek.

5.

Címek

Az ingatlanok helye címazonosítók – rendszerint utcanév, házszám, irányítószám – alapján.

6.

Kataszteri parcellák

Kataszteri nyilvántartásokkal – vagy ezzel egyenértékű módon – meghatározott területek.

7.

Közlekedési hálózatok

Közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési hálózatok és a kapcsolódó infrastruktúra. Ide tartoznak a különféle hálózatok közötti összeköttetések is. Magában foglalja továbbá a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban (1) meghatározott transzeurópai közlekedési hálózatot és e határozat jövőbeli felülvizsgálatait is.

8.

Vízrajz

Vízrajzi elemek, beleértve a tengeri területeket, minden egyéb víztestet és azzal kapcsolatos elemet, többek között a vízgyűjtőket és részvízgyűjtőket. Adott esetben a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) fogalommeghatározásaival összhangban és hálózati formában.

9.

Védett helyek

Különleges természetvédelmi célok elérése érdekében – nemzetközi, közösségi és tagállami jogszabályok keretében – kijelölt vagy kezelt terület.

1.

Domborzat

Digitális domborzati modellek a szárazföldi, jéggel borított és óceáni felszínre. Ide tartozik a felszíni és víz alatti domborzat és a partvonal.

2.

A felszín borítása

A Föld felszínének fizikai és biológiai borítása, beleértve a mesterséges felszínt, a mezőgazdasági területeket, erdőket, a (félig) természetes területeket, a vizes élőhelyeket és a víztesteket.

3.

Ortofotók

A Föld felszínének földrajzi hivatkozással ellátott, műhold vagy légi adatgyűjtők által készített képi adatai.

4.

Földtan

Az összetétel és szerkezet alapján jellemzett földtan. Ide tartozik az alapkőzet, a víztartó rétegek és a geomorfológia is.

1.

Statisztikai egységek

Statisztikai információk terjesztésére vagy felhasználására szolgáló egységek.

2.

Épületek

Az épületek földrajzi helye.

3.

Talaj

A mélység, állag, szerkezet, a részecskék és szerves anyagok jelenléte, a köves jelleg, az erózió, valamint adott esetben az átlagos lejtés és a becsült víztartó képesség alapján jellemzett talajok és altalaj.

4.

Földhasználat

A jelenlegi és a jövőbeli tervezett funkcionális szempontok vagy a társadalmigazdasági rendeltetés (például lakó-, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, erdő- vagy pihenőövezet) szerint jellemzett területek.

5.

Emberi egészség és biztonság

A környezet minőségéhez közvetlenül (légszennyezés, vegyszerek, az ózonréteg elvékonyodása, zaj stb.) vagy közvetve (élelmiszer, genetikailag módosított szervezetek stb.) kapcsolódó patológiák (allergiás, daganatos és légúti megbetegedések stb.) dominanciájának földrajzi eloszlása, illetve ezen tényezőknek az emberi egészségre (biomarkerek, termékenységcsökkenés, járványok) vagy jólétre (fáradtság, stressz stb.) gyakorolt hatását jellemző információ.

6.

Közüzemi és közszolgáltatások

Magában foglalja az olyan közüzemi létesítményeket, mint például a szennyvíz- és hulladékgazdálkodás, az energiaellátás és a vízellátás, valamint az igazgatási és szociális közszolgáltatásokat, például a közigazgatási szerveket, a polgári védelmi létesítményeket, iskolákat és kórházakat.

7.

Környezetvédelmi monitoringlétesítmények

A környezetvédelmi monitoringlétesítmények elhelyezkedése és működése magában foglalja a kibocsátásnak, a környezeti elemek állapotának, valamint az ökoszisztéma egyéb paramétereinek (biodiverzitás, a növényzet ökológiai állapota stb.) a hatóságok általi vagy a nevükben történő megfigyelését és mérését.

8.

Termelő és ipari létesítmények

Ipari termelőhelyek, beleértve a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv (1) által szabályozott berendezéseket, valamint a vízkivételt, a bányászati és a tárolólétesítményeket.

9.

Mezőgazdasági és akvakultúra-ágazati létesítmények

Mezőgazdasági eszközök és termelőlétesítmények (beleértve az öntözőrendszereket, üvegházakat és istállókat).

10.

A népesség eloszlása – demográfia

A népesség földrajzi eloszlása – beleértve a népességi jellemzőket és a tevékenységi szinteket is – térképrács, régió, közigazgatási egység vagy más elemzési egység alapján összesítve.

11.

Területgazdálkodási/-korlátozási/-szabályozási övezetek és adatszolgáltató egységek

A nemzetközi, európai, nemzeti, regionális és helyi szintű adatszolgáltatás céljából irányított, szabályozott vagy használt területek. Ide tartoznak a lerakóhelyek, az ivóvízforrásokat övező korlátozás alá tartozó területek, a nitrátérzékeny területek, a tengeri hajóutak vagy nagy kiterjedésű belvizek szabályozott hajózóútjai, a hulladéklerakásra kijelölt területek, a zajvédelmi zónák, az előkészítő és bányászatiengedély-köteles területek, a folyómedri kerületek, a megfelelő adatszolgáltató egységek és a tengerparti igazgatási térségek.

12.

Természeti kockázati zónák

Természeti veszélyek, így pl. árvizek, földcsuszamlások, felszínsüllyedések, lavinák, erdőtüzek, földrengések, vulkánkitörések (minden légköri, hidrológiai, szeizmikus, vulkanikus és futótűzjelenség, amely – helye, súlyossága és előfordulási gyakorisága alapján – magában hordozza a komoly társadalmi károk okozásának lehetőségét) alapján jellemzett veszélyeztetett területek.

13.

Légköri viszonyok

A légkör fizikai jellemzői. Ide tartoznak a méréseken, modelleken vagy ezek kombinációján alapuló téradatok, továbbá a mérési helyek.

14.

Meteorológiai földrajzi jellemzők

Időjárási viszonyok és mérésük; csapadék, hőmérséklet, a felszín és a növényzet párolgása, a szél sebessége és iránya.

15.

Oceanográfiai földrajzi jellemzők

Az óceánok fizikai jellemzői (áramlatok, sótartalom, hullámmagasság stb.).

16.

Tengeri régiók

A tengerek és sósvizű víztestek fizikai jellemzői, közös tulajdonságaik alapján régiókra és alrégiókra osztva.

17.

Biogeográfiai régiók

Közös tulajdonságokkal bíró, viszonylag homogén ökológiai jellemzőkkel rendelkező térségek.

18.

Élőhelyek és biotópok

Olyan földrajzi területek, amelyeket különleges ökológiai feltételek, folyamatok, struktúra és (az élet fenntartásához kapcsolódó) funkciók jellemeznek, amelyek az ott élő organizmusok számára kedvező fizikai feltételeket teremtenek. Ide tartoznak azok a szárazföldi és vízi térségek, amelyeket – akár teljesen természetesek, akár félig természetesek – földrajzi, abiotikus és biotikus jellemzőik alapján különböztetnek meg.

19.

A fajok megoszlása

Az állat- és növényfajok előfordulásának földrajzi eloszlása, térképrács, régió, közigazgatási egység vagy más elemzési egység alapján összesítve.

20.

Energiaforrások

Energiaforrások, beleértve a szénhidrogéneket, vízenergiát, bioenergiát, nap- és szélenergiát stb., adott esetben beleértve az erőforrás mértékére vonatkozó mélységi/magassági információt.

21.

Ásványi nyersanyagok

Ásványi nyersanyagok, beleértve a fémek érceit, ipari ásványokat stb., adott esetben beleértve a nyersanyag kiterjedésére vonatkozó mélységi/magassági információkat.