2.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 241/26

(1)

A 2004/39/EK irányelv megállapítja a Közösség pénzügyi piacaira vonatkozó szabályozási rendszer keretét, amely rendszer többek között azt szabályozza, hogy a befektetési vállalkozások milyen működési feltételekkel végezhetnek befektetési szolgáltatásokat és adott esetben kiegészítő szolgáltatásokat és befektetési tevékenységeket; szabályozza továbbá az ilyen szolgáltatásokat és tevékenységeket végző befektetési vállalkozásokra és a szabályozott piacokra vonatkozó szervezeti követelményeket; a pénzügyi eszközök ügyleteire vonatkozó jelentési követelményeket; valamint a szabályozott piacra bevezetett részvények ügyleteire vonatkozó átláthatósági követelményeket.

(2)

A szakmai alapon befektetési- és adott esetben kiegészítő szolgáltatásokat és befektetési tevékenységeket végző befektetési vállalkozásokra, illetve a szabályozott piacokra vonatkozó szervezeti követelményeket szabályozó rendszer végrehajtási szabályainak összhangban kell lenniük a 2004/39/EK irányelv céljával. A szabályoknak magas szintű integritást, hozzáértést és megalapozottságot kell biztosítaniuk a befektetési vállalkozások és a szabályozott piacokat vagy MTF-eket működtető jogalanyok között, és azokat egységesen kell alkalmazni.

(3)

Az ilyen szolgáltatásokat vagy tevékenységeket végző befektetési vállalkozások számára konkrét szervezeti követelményeket és eljárásokat kell meghatározni. Szigorú eljárásokat kell bevezetni a megfelelés (compliance), a kockázatkezelés, a panaszok kezelése, a személyes ügyletek, a kiszervezés, valamint az összeférhetetlenség azonosítása, kezelése és feltárása tekintetében.

(4)

A szervezeti követelményeket és a befektetési vállalkozások engedélyezésére vonatkozó feltételeket szabályrendszer formájában kell megfogalmazni, amely biztosítja a 2004/39/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseinek egységes alkalmazását. Erre azért van szükség, hogy biztosítsák a befektetési vállalkozások azonos feltételekkel történő és egyenlő hozzáférését a Közösség minden piacához, és hogy megszüntessék a befektetési szolgáltatások területén a határokon átnyúló tevékenységeket akadályozó, az engedélyezési eljárásokkal összefüggő tényezőket.

(5)

A befektetési és kiegészítő szolgáltatások, illetve befektetési tevékenységek végzésének működési feltételeit szabályozó rendszer végrehajtási szabályainak a rendszer mögött húzódó célt kell tükrözniük. A befektetési vállalkozás és az ügyfél kapcsolatát szabályozó egyértelmű szabványok és követelmények bevezetésével kell biztosítaniuk a befektetők egységes védelmének magas szintjét. Ugyanakkor az ügyfélvédelem és különösen a befektetők információval való ellátása vagy a tőlük kért információk kapcsán figyelembe kell venni az érintett ügyfél vagy potenciális ügyfél lakossági vagy szakmai jellegét.

(6)

A végrehajtási rendelkezéseknek az adott tagállam piacához és jogrendszeréhez történő igazításához az irányelv formára van szükség.

(7)

A 2004/39/EK irányelv különböző rendelkezései egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a befektetési vállalkozásokra összehangolt szervezeti követelményeket és működési feltételeket kell megállapítani. Következésképp a tagállamoknak és az illetékes hatóságoknak nem kell kiegészítő, kötelező érvényű szabályokat megfogalmazni az ezen irányelvben megfogalmazott szabályok átültetésekor és alkalmazásakor, kivéve ha az irányelv erről kifejezetten rendelkezik.

(8)

Kivételes körülmények között azonban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a végrehajtási szabályokban megállapítottak mellett más követelményeket is támasszanak a befektetési vállalkozásokkal szemben. Ezt a beavatkozást azonban azokra az esetekre kell korlátozni, amikor a közösségi jogalkotás nem tér ki megfelelő mértékben a befektetők védelmével vagy a piac integritásával kapcsolatos konkrét kockázatokra, beleértve a pénzügyi rendszer stabilitásával kapcsolatosakat is; a beavatkozásnak arányosnak kell lennie.

(9)

A tagállamok által ezen irányelvvel összhangban fenntartott vagy megállapított kiegészítő követelmények nem korlátozhatják vagy más módon befolyásolhatják a befektetési vállalkozásoknak a 2004/39/EK irányelv 31. és 32. cikke szerinti jogait.

(10)

A tagállamok által az ezen irányelv alkalmazásának időpontjában a konkrét kockázatok kezelésére fenntartott kiegészítő követelményeknek különleges fontosságúaknak kell lenniük az érintett tagállam piaci struktúrája – ideértve a vállalatok és a fogyasztók magatartását is – szempontjából. E konkrét kockázatok értékelését a 2004/39/EK irányelvvel és annak részletes végrehajtásai szabályaival bevezetett szabályozási rendszerrel összefüggésben kell elvégezni. A kiegészítõ követelmények fenntartásáról szóló döntések meghozatalakor megfelelõképpen figyelembe kell venni az említett irányelv azon célkitûzését, hogy a befektetési vállalkozások kezdeti engedélyezési és működési követelményeinek harmonizálásán keresztül felszámolja a befektetési szolgáltatások határokon átnyúló szolgáltatásának korlátait.

(11)

A befektetési vállalkozások mérete, struktúrája és üzletmenetének jellege jelentősen eltérhet. A szabályozási rendszernek alkalmazkodnia kell ehhez a sokféleséghez, ugyanakkor minden vállalkozást érintő, alapvető szabályozási követelményeket kell megállapítania. A szabályozott jogalanyoknak meg kell felelniük a magas szintű kötelezettségeknek, és egyedi jellegükhöz és körülményeikhez illő intézkedéseket kell kidolgozniuk és elfogadniuk.

(12)

A befektetési vállalkozásoknak túl sok bizonytalanságot okozó szabályozási rendszer azonban csökkentheti a hatékonyságot. Az illetékes hatóságoknak értelmező iránymutatást kell közzétenniük ezen irányelv rendelkezéseiről, hogy megvilágítsák az irányelv követelményeinek gyakorlati alkalmazását a konkrét vállalkozások és körülmények esetében. A nem kötelező érvényű iránymutatás többek között megvilágítja az ezen irányelv és a 2004/39/EK irányelv rendelkezéseinek alkalmazását a piaci fejlemények fényében. Ezen irányelv és a 2004/39/EK irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság értelmező közleményekkel és egyéb eszközökkel nyújthat iránymutatást. Ezenkívül az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága iránymutatást tehet közzé annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok következetesen alkalmazzák ezt az irányelvet és a 2004/39/EK irányelvet.

(13)

A 2004/39/EK irányelvben megállapított szervezeti követelmények nem ellentétesek a nemzeti jogban a befektetési vállalkozások alkalmazottainak regisztrálására létrehozott rendszerekkel.

(14)

Az irányelv azon rendelkezéseinek alkalmazásában, amelyek megfelelő kockázatkezelési politika létrehozását, végrehajtását és fenntartását írják elő a befektetési vállalkozások számára, a vállalkozás tevékenységeivel, folyamataival és rendszereivel összefüggő kockázatok közé tartoznak a kritikus jelentőségű vagy fontos funkciók vagy a befektetési szolgáltatások és tevékenységek kiszervezésével kapcsolatos kockázatok. E kockázatok közé tartoznak a vállalkozás és a szolgáltató kapcsolatával összefüggő kockázatok, valamint az abból eredő potenciális kockázatok, hogy több befektetési vállalkozás vagy egyéb szabályozott jogalany kiszervezett tevékenységeit korlátozott számú szolgáltató végzi.

(15)

Az a tény, hogy a kockázatkezelési és megfelelési funkciót egyazon személy látja el, nem feltétlenül akadályozza a két funkció független működését. A kis méretű befektetési vállalkozások esetében aránytalan lehet az a feltétel, hogy a megfelelési funkcióban részt vevő személy nem vehet egyidejűleg részt a felügyelt funkciók teljesítésében is, illetve hogy az ilyen személyek díjazásának meghatározási módszere nem veszélyeztetheti az objektivitásukat. Nagyobb vállalkozások esetében ugyanakkor csak kivételes körülmények között lenne aránytalan.

(16)

A 2004/39/EK irányelv számos rendelkezése írja elő, hogy a befektetési vállalkozások az ügyfelekkel és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban információkat gyűjtsenek és őrizzenek. Amennyiben a követelmények teljesítéséhez személyes adatok összegyűjtésére és feldolgozására van szükség, a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell a személyes adatok feldolgozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2) végrehajtó nemzeti intézkedéseknek való megfelelést.

(17)

Amennyiben egy személy nevében, az általa adott előzetes utasításoknak megfelelően egymást követő személyes ügyleteket hajtanak végre, ezen irányelv rendelkezéseinek személyes ügyletekre vonatkozó kötelezettségei nem alkalmazandók külön-külön az egyes ügyletekre, feltéve hogy az utasítások változatlanul érvényben maradnak. A kötelezettségek nem alkalmazandók az utasítások megszüntetésére vagy visszavonására sem, amennyiben a korábban az utasításoknak megfelelően beszerzett pénzügyi eszközökön nem az utasítások megszüntetésével vagy visszavonásával egyidejűleg adnak túl. A kötelezettségek ugyanakkor alkalmazandók, ha a személyes ügyletre vagy az egymást követő személyes ügyletek megkezdésére egyazon személy nevében kerül sor, és az utasításokat megváltoztatták vagy új utasítást adtak ki.

(18)

Az illetékes hatóságok nem szabhatják a befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzésére jogosító működési engedély feltételéül az egy vagy több kritikus jelentőségű vagy fontos funkció, illetve befektetetési szolgáltatás vagy tevékenység kiszervezésére vonatkozó általános tilalmat. A befektetési vállalkozások kiszervezhetik ezeket a tevékenységeket, amennyiben a vállalkozás által megállapított kiszervezési körülmények megfelelnek bizonyos feltételeknek.

(19)

Ezen irányelv kritikus jelentőségű vagy fontos funkciók, illetve befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek kiszervezésére vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában az a kiszervezés, amely oly mértékben átruházza a funkciókat, hogy a vállalkozás postafiókcéggé válik, aláássa azokat a feltételeket, amelyeknek a befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie a 2004/39/EK irányelv 5. cikke szerinti működési engedély megszerzése és megtartása érdekében.

(20)

A befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek vagy kritikus fontosságú funkciók kiszervezése a befektetési vállalkozás működési engedélyéhez megállapított feltételekben bekövetkező, a 2004/39/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése szerinti lényeges változásnak minősülhet. Amennyiben ilyen kiszervezésre azután kerül sor, hogy a befektetési vállalkozás a 2004/39/EK irányelv I. fejezete II. címe rendelkezéseinek megfelelően megkapta a működési engedélyt, a kiszervezésről a 2004/39/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének megfelelően értesíteni kell az illetékes hatóságot.

(21)

Ezen irányelvnek megfelelően a befektetési vállalkozásnak előre kell értesítenie az illetékes hatóságot, ha bizonyos feltételeket nem teljesítő harmadik ország szolgáltatójának kívánja kiszervezni a lakossági ügyfelek portfóliójának kezelését. Az illetékes hatóságoknak azonban nem kell engedélyezniük vagy más formában jóváhagyniuk a kiszervezést vagy feltételeit. Az értesítés célja annak biztosítása, hogy az illetékes hatóságnak lehetősége legyen beavatkozni a megfelelő esetekben. A befektetési vállalkozás felelőssége a kiszervezés feltételeinek megvitatása és annak biztosítása, hogy e feltételek megfeleljenek a vállalkozás ezen irányelv és a 2004/39/EK szerinti kötelezettségeinek az illetékes hatóság hivatalos beavatkozása nélkül.

(22)

A szabályozás átláthatóságának érdekében, valamint a befektetési vállalkozások számára a megfelelő szintű bizonyosság biztosítására ez az irányelv valamennyi illetékes hatóság számára előírja, hogy közleményben tegye közzé azt a politikát, amelyet a lakossági portfoliókezelés harmadik országokban székelő szolgáltatóknak való kiszervezésével kapcsolatosan követ. A nyilatkozatban példákat kell adni azokra az esetekre, amelyeknél az illetékes hatóság valószínűleg nem ellenzi a kiszervezést és magyarázatot kell adni arra, hogy a kiszervezés ezekben az esetekben valószínűleg miért nem befolyásolja hátrányosan a vállalkozás azon képességét, hogy teljesítse a kiszervezés ezen irányelv szerinti általános feltételeit. Az illetékes hatóságnak ebben a magyarázatban mindig meg kell jelölnie annak okait, hogy a kiszervezés a szóban forgó esetekben miért nem hátráltatja a hatóságot abban, hogy hatékony módon hozzáférjen a kiszervezett szolgáltatással kapcsolatos információk összességéhez, ami azért szükséges, hogy a hatóság a befektetési vállalkozás vonatkozásában elvégezhesse szabályozói feladatait.

(23)

Amennyiben a befektetési vállalkozás az ügyfele nevében tartott pénzeszközöket minősített pénzpiaci alapba fekteti, úgy a pénzpiaci alap befektetési jegyeit az ügyfelek pénzügyi eszközeinek tartására érvényes követelményeknek megfelelően kell tartania.

(24)

Az összeférhetetlenség előidézőjének tekintendő körülmények azokat az eseteket jelentik, amikor a vállalkozás vagy a vállalkozáshoz kapcsolódó bizonyos személyek vagy a vállalkozás csoportjának érdekei és a vállalkozás ügyfél felé fennálló kötelezettsége között összeférhetetlenség tapasztalható; vagy ha kettő vagy több olyan ügyfél érdeke összeférhetetlen, akik felé a vállalkozásnak kötelezettsége áll fenn. Nem elég, hogy a vállalkozás előnyhöz juthat, ha emellett nem áll egy ügyfél valószínűsíthető hátránya és az sem elég, hogy egy ügyfél, aki felé a cégnek kötelezettsége áll fenn, előnyhöz juthat vagy veszteséget kerülhet el, ha emellett nem áll egy másik ügyfél valószínűsíthető vesztesége.

(25)

Az összeférhetetlenséget csak akkor kell szabályozni, ha a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatást befektetési vállalkozás nyújtja. Ebből a szempontból nem számít az ügyfél státusza – vagyis hogy lakossági, szakmai vagy elfogadható partner-e.

(26)

Amikor a befektetési vállalkozás teljesíti azt a 2004/39/EK irányelv szerinti kötelezettségét, hogy összeférhetetlenségi politikát dolgoz ki az összeférhetetlenségnek minősülő vagy ahhoz vezető körülmények felismerése érdekében, különleges figyelmet kell fordítania a következő tevékenységekre: befektetéssel kapcsolatos kutatás és tanácsadás, védett kereskedelem, portfoliókezelés és vállalati pénzügyek, beleértve az értékpapírok jegyzését és eladását, valamint az egyesüléssel és felvásárlással kapcsolatos tanácsadást is. Különösen fontos a különleges figyelem, ha a vállalkozás vagy a vállalkozáshoz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó személy e tevékenységek közül kettőt vagy többet végez.

(27)

A befektetési vállalkozásoknak átfogó összeférhetetlenségi politika segítségével kell azonosítaniuk és kezelniük a különböző üzleti tevékenységükhöz vagy csoportjuk tevékenységeihez kapcsolódó összeférhetetlenségeket. Az összeférhetetlenségek befektetési vállalkozás általi közzététele nem mentesíti a vállalkozást azon kötelezettség alól, hogy fenntartsa és működtesse a 2004/39/EK irányelv 13. cikkének (3) bekezdésében előírt hatékony szervezeti és adminisztratív megoldásokat. Noha a 2004/39/EK irányelv 18. cikkének (2) bekezdése előírja bizonyos összeférhetetlenségek feltárását, az összeférhetetlenség megfelelő kezelési módjának vizsgálata nélkül nem lehet feltáráshoz folyamodni.

(28)

A befektetéssel kapcsolatos kutatás a befektetési ajánlások tisztességes ismertetése és az összeférhetetlenség közzététele tekintetében a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló, 2003. december 22-i 2003/125/EK bizottsági irányelvben (3) ajánlásként meghatározott tájékoztatási típus alkategóriája, de a 2004/39/EK irányelvben meghatározott pénzügyi eszközökre alkalmazandó. Az ilyen típusúként meghatározott, az ezen irányelv meghatározása szerint nem befektetéssel kapcsolatos kutatásnak minősülő ajánlásokra ugyanakkor alkalmazandók a 2003/125/EK irányelvnek a befektetési ajánlások tisztességes ismertetéséről és az összeférhetetlenség feltárásáról szóló rendelkezései.

(29)

A befektetési vállalkozás által a befektetéssel kapcsolatos kutatásként elővezetett anyag előállításából és terjesztéséből következő összeférhetetlenség kezelésére elfogadott intézkedéseknek és megoldásoknak meg kell védeniük a pénzügyi elemzők és az általuk készített, befektetéssel kapcsolatos kutatás objektivitását és függetlenségét. Az intézkedésekkel és megoldásokkal biztosítani kell, hogy a pénzügyi elemzők megfelelő mértékben függetlenek azon személyek érdekeitől, akiknek felelősségei vagy üzleti érdekei ütközhetnek azon személyek érdekeivel, akik között a befektetéssel kapcsolatos kutatást terjesztik.

(30)

A vállalati pénzügyi alkalmazottak és a vállalkozás nevében folytatott eladásban és kereskedelemben érintett személyek tartoznak azok közé, akik felelősségei vagy üzleti érdekei ütközhetnek azon személyek érdekeivel, akik között a befektetéssel kapcsolatos kutatást terjesztik.

(31)

Kivételes körülmények között a pénzügyi elemzők és a befektetési vállalkozáshoz kapcsolódó, befektetéssel kapcsolatos kutatásban részt vevő egyéb személyek előzetes, írásos jóváhagyás birtokában végezhetnek a kutatásban érintett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteket; az minősül kivételes körülménynek, ha pénzügyi nehézségekkel összefüggő személyes okokból az elemző vagy egy másik személy kénytelen pozíciót felszámolni.

(32)

A vállalkozás összeférhetetlenségi politikájában megállapított, továbbá e politika ügyfél rendelkezésére bocsátott összefoglaló leírásában említett érték alatti kisebb ajándék vagy vendéglátás nem minősül ösztönzésnek a befektetéssel kapcsolatos kutatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában.

(33)

A befektetéssel kapcsolatos kutatás ügyfelek vagy a nyilvánosság közötti terjesztésének fogalmába nem tartozik bele a kizárólag a befektetési vállalkozás csoportján belüli terjesztés.

(34)

Azok a befektetéssel kapcsolatos kutatásban szereplő ajánlások minősülnek jelenlegi ajánlásnak, amelyeket nem vontak vissza és amelyek nem jártak le.

(35)

A kutatás végzésével megegyező követelmények vonatkoznak a befektetéssel kapcsolatos kutatás harmadik személy által történő jelentős módosítására is.

(36)

A pénzügyi elemzők nem vehetnek részt más tevékenységben, mint a befektetéssel kapcsolatos kutatás elkészítése, ha az effajta részvétel objektivitásuk megőrzésével összeegyeztethetetlen. Az objektivitás megőrzésével összeegyeztethetetlennek minősülő tevékenységek rendszerint a következők: a befektetési banki szolgáltatásokban való részvétel – például vállalati pénzügyek és jegyzés –, az új üzletágak vagy pénzügyi eszközök új kibocsátásának hirdetésében vagy a kibocsátás hirdetésének előkészítésében való részvétel.

(37)

Ezen irányelvnek a befektetéssel kapcsolatos kutatások végzésére és terjesztésére vonatkozó rendelkezései sérelme nélkül, ha a befektetéssel kapcsolatos kutatást nem befektetési vállalkozás végzi, érdemes belső politikákat és eljárásokat elfogadni az ezen irányelvben a kutatás függetlenségének és objektivitásának védelme tekintetében megállapított elveknek történő megfelelés biztosítása érdekében.

(38)

Az ezen irányelvben előírt követelmények – beleértve a személyes ügyletekre, a befektetéssel kapcsolatos kutatásban felgyülemlett tudás kezelésére és a befektetéssel kapcsolatos kutatás végzésére és terjesztésére vonatkozókat is – a 2004/39/EK irányelv, a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és végrehajtási intézkedéseik sérelme nélkül alkalmazandók.

(39)

Ezen irányelv ösztönzésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában a befektetési vállalkozásnak befektetési tanácsadással vagy általános ajánlásokkal összefüggésben adott jutalékot – amennyiben a tanács vagy ajánlás nem válik elfogulttá a jutalék következtében – úgy kell tekinteni, hogy az az ügyfélnek adott befektetési tanács minőségét hivatott javítani.

(40)

Ezen irányelv csak meghatározott feltételek mellett engedélyezi a befektetési vállalkozásoknak bizonyos ösztönzők adását vagy elfogadását, és csak akkor, ha ezeket az ügyfél elé tárják vagy ha azokat az ügyfél, illetve egy az ügyfél nevében eljáró személy adja, illetve kapja.

(41)

Ez az irányelv előírja az új lakossági ügyfeleknek befektetési tanácsadástól eltérő befektetési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásoknak, hogy az ügyféllel írásbeli alapmegállapodást kössenek, amely megállapítja a vállalkozás és az ügyfél alapvető jogait és kötelezettségeit. Nem ír elő azonban a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés formájával, tartalmával és teljesítésével összefüggő egyéb kötelezettségeket.

(42)

Ez az irányelv csak a 2004/39/EK irányelv 19. cikke (2) bekezdésének azon előírása tekintetében állapít meg marketingközleményekre vonatkozó követelményeket, amely szerint az ügyfelekhez eljuttatott információnak – beleértve a marketingközleményeket is – tisztességesnek, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie.

(43)

Ez az irányelv nem írja elő az illetékes hatóságok számára a marketingközlemények tartalmának és formájának jóváhagyását. Ugyanakkor nem is tiltja az előzetes jóváhagyást, amennyiben az kizárólag a 2004/39/EK irányelv azon kötelezettségének való megfelelésre épül, amely szerint az ügyfelekhez eljuttatott információnak, beleértve a marketingközleményeket, tisztességesnek, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie.

(44)

Megfelelő és arányos mértékű tájékoztatási követelményeket kell megállapítani, amelyek figyelembe veszik az ügyfél akár lakossági, akár szakmai státuszát. A 2004/39/EK irányelv egyik célja, hogy arányos egyensúlyt biztosítson a befektetők védelme és a befektetési vállalkozásokra érvényes közzétételi kötelezettségek között. E célból a szakmai ügyfelek tekintetében a lakossági ügyfelekéhez képest kevésbé szigorú konkrét tájékoztatási követelményeket kell megállapítani ebben az irányelvben. A szakmai ügyfelektől elvárható, hogy – korlátozott számú kivétellel – maguk állapítsák meg a megalapozott döntéshez nekik szükséges információkat, és kérjék a befektetési vállalkozástól ezek biztosítását. Amennyiben az ilyen információra vonatkozó kérelmek ésszerűek és arányosak, a befektetési vállalkozások további tájékoztatást kötelesek nyújtani.

(45)

A befektetési vállalkozásoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek megfelelő információhoz jussanak a pénzügyi eszközök jellegéről és a velük kapcsolatos befektetési kockázatokról annak érdekében, hogy az ügyfelek minden befektetési döntést kellően tájékozottan hozzanak meg. Az információ részletessége az ügyfél besorolásának (lakossági vagy szakmai ügyfél), valamint a felkínált pénzügyi eszköz jellegének és kockázati profiljának megfelelően változhat, de soha nem lehet lényeges elemet elhagyó mértékben általános. Lehet, hogy néhány pénzügyi eszköz esetében már az eszköz jellegére utaló információ is elégséges, míg más esetekben az információnak termékspecifikusnak kell lennie.

(46)

A befektetési vállalkozások által az ügyfelekhez eljuttatott tájékoztatás tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető voltához szükséges feltételeket megfelelő és arányos módon kell alkalmazni a lakossági ügyfeleknek szánt közleményekre, figyelembe véve például a közlemény eszközét és a közleménnyel az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek szánt információt. Nem megfelelő ezeket a körülményeket a csak a következők valamelyikéből álló marketingközleményekre alkalmazni: a vállalkozás neve, a vállalkozás logója vagy más hozzá kapcsolódó jel, a kapcsolattartó pont és a vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokra vagy a vállalkozás díjaira vagy jutalékaira történő utalás.

(47)

A 2004/39/EK irányelv és ezen irányelv alkalmazásában a tájékoztatás akkor tekinthető félrevezetőnek, ha félrevezetheti a címzett(ek)et vagy azokat, akik azokat valószínűleg kapják, függetlenül attól, hogy a tájékoztatást nyújtó személy félrevezetőnek ítéli vagy szánja-e a tájékoztatást.

(48)

Az irányelv szerinti kellő időben történő tájékoztatás meghatározásakor a befektetési vállalkozásnak figyelembe kell vennie – a helyzet sürgősségére és az ügyfélnek a tájékoztatás befogadásához és az abból következő válaszintézkedéshez szükséges időre tekintettel – az ahhoz szükséges időt, hogy az ügyfél elolvassa és megértse a tájékoztatást a befektetéssel kapcsolatos döntés meghozatala előtt. Az ügyfélnek valószínűleg kevesebb időre van szüksége az egyszerű vagy standard termékekről vagy szolgáltatásokról és az általa korábban vásároltakhoz hasonló típusú termékekről vagy szolgáltatásokról szóló tájékoztatás áttekintésére, mint amennyit bonyolultabb vagy kevésbé ismertebb termék vagy szolgáltatás esetében igényelne.

(49)

Amennyiben a befektetési vállalkozások megfelelnek annak az általános követelménynek, hogy az ezen irányelvben meghatározott határidő előtt kellő időben átadják a lényeges tájékoztatást, úgy ezen irányelv alapján nem kell haladéktalanul és egyszerre átadniuk a befektetési vállalkozással, a pénzügyi eszközökkel, a költségekkel és a kapcsolódó díjakkal, valamint az ügyfelek pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek védelmével kapcsolatos tájékoztatást. Ezen irányelv alapján nem kell a tájékoztatást külön, marketingközlemény részeként, vagy az ügyfélmegállapodásba való beemeléssel nyújtani, feltéve hogy a tájékoztatás átadására a szolgáltatás elvégzése előtt kellő időben sor kerül.

(50)

Amennyiben a befektetési vállalkozásnak a szolgáltatás elvégzése előtt kell tájékoztatást nyújtania az ügyfélnek, az azonos típusú pénzügyi eszköz egyes ügyletei nem minősülnek új vagy eltérő szolgáltatásnak.

(51)

Amennyiben a portfóliókezelési szolgáltatásokat végző befektetési vállalkozásnak tájékoztatást kell adnia a lakossági ügyfeleknek vagy a potenciális lakossági ügyfeleknek a portfólióban szerepeltethető pénzügyi eszközök típusáról és az eszközökkel bonyolítható ügylettípusokról, a tájékoztatásnak külön kell jeleznie, hogy a befektetési vállalkozás jogosult-e befektetni a szabályozott piacra be nem vezetett pénzügyi eszközökbe, származtatott ügyletekbe, illikvid vagy nagy volatilitású eszközökbe, vagy végrehajtani a következő ügyleteket: rövidre eladás, kölcsönzött pénzeszközökkel történő vásárlás, értékpapír-finanszírozási ügyletek, letéti, biztosítéki vagy árfolyamkockázati ügyletek.

(52)

Amikor a befektetési vállalkozás átadja az ügyfélnek az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló, 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (5) megfelelően elkészített és közzétett tájékoztató másolatát, az nem tekintendő a 2004/39/EK irányelv szerinti, az információ minőségére és tartalmára vonatkozó működési feltételek alkalmazásában átadott információnak, amennyiben az irányelv alapján a vállalkozás nem felelős a tájékoztatóban szereplő információért.

(53)

A befektetési vállalkozás által a lakossági ügyfélnek a költségekkel és a kapcsolódó díjakkal kapcsolatban adandó tájékoztatásnak tartalmaznia kell a fizetési feltételeket és a befektetési szolgáltatás elvégzésére vagy a felajánlott pénzügyi eszközre vonatkozó megállapodás teljesítésének feltételeit. E célból a fizetési feltételek általában akkor fontosak, ha a pénzügyi eszközökről szóló szerződés készpénzes elszámolással ér véget. A teljesítési feltételek általában akkor fontosak, ha a szerződés lejártakor a pénzügyi eszközhöz részvények, kötvények, utalványok, veretlen arany vagy egyéb eszköz vagy árucikk átadására van szükség.

(54)

Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelv (6) hatálya alá tartozó kollektív befektetési vállalkozások tekintetében ezen irányelvnek nem célja szabályozni a 85/611/EGK irányelv 28. cikkében meghatározott egyszerűsített tájékoztató tartalmát. Az egyszerűsített tájékoztatót ezen irányelv végrehajtása nyomán nem kell információkkal kiegészíteni.

(55)

Magát az ÁÉKBV-ket illetően az egyszerűsített tájékoztató elegendő információt biztosít a költségekről és a kapcsolódó díjakról. Az ÁÉKBV-k befektetési jegyeit forgalmazó befektetési vállalkozásoknak azonban további tájékoztatást kell nyújtaniuk ügyfeleiknek valamennyi egyéb költségről és kapcsolódó díjról, amely az ÁÉKBV-k befektetési jegyeivel kapcsolatos befektetési szolgáltatások nyújtásakor merül fel.

(56)

Különböző rendelkezésekre van szükség a 2004/39/EK irányelv 19. cikkének (4) bekezdése szerinti alkalmassági próba, illetve a 19. cikk (5) bekezdése szerinti megfelelőségi próba alkalmazásához. A próbák eltérő hatállyal bírnak a kapcsolódó befektetési szolgáltatások tekintetében, és eltérő funkciókkal és tulajdonságokkal rendelkeznek.

(57)

A 2004/39/EK irányelv 19. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában az ügylet az érintett pénzügyi eszközökkel járó kockázat, az ügylet típusa, a megbízás sajátosságai vagy a kereskedés gyakorisága miatt lehet alkalmatlan az ügyfél vagy a potenciális ügyfél számára. Az egyenként vizsgálva alkalmasnak minősülő ügyletsorozat alkalmatlan lehet, ha az ajánlásra vagy a kereskedési döntésre nem az ügyfél legjobb érdekét szolgáló gyakorisággal kerül sor. Portfóliókezelés esetén az ügylet akkor is alkalmatlan lehet, ha alkalmatlan portfóliót eredményezne.

(58)

A 2004/39/EK irányelv 19. cikke (4) bekezdésének megfelelően a vállalkozásnak csak akkor kell felmérnie a befektetési szolgáltatások és a pénzügyi eszközök alkalmasságát, ha befektetési tanácsot vagy portfóliókezelést nyújt az ügyfélnek. Egyéb befektetési szolgáltatások esetében a vállalkozásnak az említett irányelv 19. cikkének (5) bekezdése szerint akkor kell felmérnie a befektetési szolgáltatás vagy termék megfelelőségét az ügyfél számára, ha nem kizárólag az irányelv 19. cikkének (6) (nem összetett termékekre vonatkozó) bekezdése szerinti végrehajtási alapon kínálja a terméket.

(59)

Ezen irányelv azon rendelkezéseinek alkalmazásában, amelyek előírják a befektetési vállalkozások számára a kínált vagy kért befektetési szolgáltatások vagy termékek megfelelőségének felmérését, fel kell tételezni, hogy a 2004/39/EK irányelv alkalmazásának időpontja előtt egy konkrét termék- vagy szolgáltatástípus kereskedéssorozatában részt vevő ügyfél rendelkezik az adott termékkel vagy befektetési szolgáltatással kapcsolatos kockázatok megértéséhez szükséges tapasztalattal és ismeretekkel. Amennyiben az ügyfél az irányelv alkalmazási időpontját követően, befektetési vállalkozás szolgáltatásait igénybe véve vesz részt a fenti típusú kereskedéssorozatban, a vállalkozásnak nem kell minden egyes ügylet alkalmával felmérést készítenie. Akkor tesz eleget az irányelv 19. cikkének (5) bekezdése szerinti kötelezettségének, ha a szolgáltatás megkezdése előtt elvégzi a megfelelőség szükséges felmérését.

(60)

A portfóliókezelő ügyfélnek szóló olyan értelmű ajánlása, kérése vagy tanácsa, hogy az ügyfélnek a portfóliókezelő mérlegelési jogkörét meghatározó megbízatást kell adnia a portfóliókezelőnek (vagy módosítania kell a korábbi megbízatást), a 2004/39/EK irányelv 19. cikkének (4) bekezdése szerinti ajánlásnak minősül.

(61)

Annak megállapítása céljából, hogy a 85/611/EK irányelv követelményeinek nem megfelelő, nyilvános forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegye nem komplexnek minősül-e, az értékelőrendszerek kibocsátótól való függetlenségének körülményei közé kell tartoznia, hogy a rendszerek egy tagállam letéteményesi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályozásának hatálya alá tartozó letéteményes felügyelete alá tartoznak-e.

(62)

Ez az irányelv nem írja elő az illetékes hatóságok számára a befektetési vállalkozás és lakossági ügyfele közötti alapmegállapodás tartalmának jóváhagyását. A jóváhagyás azonban nem is tilos, amennyiben csak a vállalkozásnak a 2004/39/EK irányelv szerinti következő kötelezettségeit vizsgálja: az ügyfél legjobb érdekében végzett becsületes, tisztességes és hivatásszerű tevékenység, valamint a befektetési vállalkozás és ügyfelei jogainak és kötelezettségeinek és az egyéb feltételeknek a rögzítése, amelyek mellett a vállalkozás szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek.

(63)

A befektetési vállalkozás nyilvántartásait a vállalkozás típusához és az elvégzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek skálájához kell igazítani, a 2004/39/EK és az ezen irányelvben megállapított, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségek betartásával. A portfóliókezelésre vonatkozó jelentési kötelezettségek alkalmazásában az minősül függő kötelezettséggel járó ügyletnek, amely során az ügyfél tényleges vagy potenciális felelőssége meghaladja az eszköz beszerzésének költségét.

(64)

Az ügyfeleknek történő jelentéssel kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában a megbízás típusára való utalás alatt a megbízás minősítése értendő: limitáras megbízás, piaci megbízás vagy egyéb megbízás.

(65)

Az ügyfeleknek történő jelentéssel kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában a megbízás jellegére való utalás alatt értékpapírok jegyzésére adott megbízás vagy opció lehívására adott megbízás, illetve hasonló ügyfélmegbízások értendők.

(66)

A 2004/39/EK irányelv 21. cikke (2) bekezdésének megfelelő végrehajtási politika létrehozásakor a befektetési vállalkozásnak meg kell határoznia az irányelv 21. cikkének (1) bekezdésében említett tényezők relatív fontosságát, vagy legalább létre kell hoznia a tényezők relatív fontosságának meghatározásához szükséges eljárást, hogy a lehető legjobb eredményt érjék el az ügyfelek számára. A politika érvényesítése érdekében a befektetési vállalkozásnak ki kell választania azt a végrehajtási helyszínt, amely következetesen lehetővé teszi az ügyfélmegbízások lehető legjobb eredményének elérését. A befektetési vállalkozásnak minden egyes általa végrehajtott ügyfélmegbízásra alkalmaznia kell végrehajtási politikáját, hogy ezzel összhangban a lehető legjobb eredményt érje el ügyfele számára. Az ügyfél számára a lehető legjobb eredmény elérése érdekében minden ésszerű lépés megtételére vonatkozó, a 2004/39/EK irányelvben előírt kötelezettséget nem szabad olyan előírásként értelmezni, amely szerint a befektetési vállalkozás köteles minden rendelkezésre álló végrehajtási helyszínt szerepeltetni végrehajtási politikájában.

(67)

Annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás a lehető legjobb eredményt biztosítsa az ügyfél számára a lakossági ügyfélmegbízás konkrét utasítás nélküli végrehajtásakor, figyelembe kell vennie azokat a tényezőket, amelyek lehetővé teszik a lehető legjobb eredmény elérését a teljes ellenérték – a pénzügyi eszköz ára és a végrehajtáshoz kapcsolódó költségek – tekintetében. A gyorsaság, a végrehajtás és a teljesítés valószínűsége, a megbízás mérete és jellege, a piaci hatás és bármely más implicit ügyletköltség csak akkor élvezhet elsőbbséget a közvetlen ár- és költségmegfontolásokkal szemben, ha a lakossági ügyfél számára a teljes ellenértéket figyelembe véve a lehető legjobb eredmény eléréséhez szükséges.

(68)

Ha a befektetési vállalkozás az ügyféltől kapott utasítások alapján teljesíti a megbízást, úgy kell tekintetni, hogy a megbízásnak csak az utasításokkal érintett részére vonatkozóan tett eleget a legjobb végrehajtásra vonatkozó kötelezettségeinek. Az a tény, hogy az ügyfél csak a megbízás egy részének vonatkozásában adott utasításokat, nem mentesíti a befektetési vállalkozást a megbízás többi, az utasításokkal nem érintett részével kapcsolatos, legjobb végrehajtásra vonatkozó kötelezettségek alól. A befektetési vállalkozás nem ösztönözheti az ügyfelet olyan utasítás adására – az utasítás tartalmának ügyfél számára történő kifejezett megjelölésével vagy implicit ajánlásával –, hogy a befektetési vállalkozás egy megadott módon teljesítse a megbízást, amikor a vállalkozásnak feltételezhetően tudnia kell arról, hogy egy ilyen utasítás valószínűleg megakadályozza a lehető legjobb eredmény elérését az ügyfél számára. Ez azonban nem akadályozhatja meg azt, hogy a vállalkozás felkérje az ügyfelet kettő vagy több meghatározott kereskedési helyszín közötti választásra, amennyiben ezek a helyszínek megfelelnek a vállalkozás végrehajtási politikájának.

(69)

A befektetési vállalkozás saját számlára kereskedése az ügyfelekkel az ügyfélmegbízások végrehajtásának minősül, ezért a 2004/39/EK irányelv és ezen irányelv követelményei vonatkoznak rá, különös tekintettel a legjobb végrehajtásra vonatkozó kötelezettségekre. Amennyiben azonban a befektetési vállalkozás olyan árajánlatot tesz ügyfelének, amellyel teljesítené a 2004/39/EK irányelv 21. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségét, ha az árajánlatot annak nyújtásakor végrehajtaná, úgy a vállalkozás teljesíti ugyanezen kötelezettségeket akkor is, ha az árajánlatot annak ügyfél általi elfogadása után hajtja végre, feltéve hogy a változó piaci feltételeket és az árajánlat tétele és elfogadása között eltelt időt figyelembe véve az árajánlat nem veszti el egyértelműen érvényességét.

(70)

Az ügyfélmegbízások során a lehető legjobb eredmény elérésére vonatkozó kötelezettség a pénzügyi eszközök minden típusára vonatkozik. Az eltérő piaci struktúrákat vagy a pénzügyi eszközök eltérő struktúráit figyelembe véve azonban nehéz azonosítani és alkalmazni az eszközök minden típusára érvényes és hatékony, egységes szabvánnyal és eljárással rendelkező legjobb végrehajtást. A legjobb végrehajtással kapcsolatos kötelezettségeket tehát az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások végrehajtásával összefüggő különböző körülmények figyelembe vételével kell alkalmazni. Például a testreszabott OTC pénzügyi eszközt bevonó, az ügyfél és a befektetési vállalkozás körülményeihez igazított egyedi szerződéses viszonyt feltételező ügyletek a legjobb végrehajtás szempontjából nem hasonlíthatók a központosított végrehajtási helyszíneken kereskedett részvényeket bevonó ügyletekhez.

(71)

A lakossági ügyfélmegbízások végrehajtásakor a legjobb végrehajtás meghatározására a végrehajtás költségeinek magukban kell foglalniuk a befektetési vállalkozás saját jutalékait vagy az ügyfélnek korlátozott célokra felszámolt díjakat azokban az esetekben, amikor a vállalkozás végrehajtási politikájában egynél több olyan helyszín szerepel, amely alkalmas egy adott megbízás végrehajtására. Ezekben az esetekben figyelembe kell venni a vállalkozás saját jutalékait és a megbízás – minden egyes alkalmas végrehajtási helyszínen történő – végrehajtásának költségeit, hogy az ügyfél számára értékelni és össze lehessen hasonlítani azokat az eredményeket, amelyeket a megbízás e helyszíneken való végrehajtásával érnének el. Nem cél azonban előírni a vállalkozásnak azt, hogy hasonlítsa össze a saját végrehajtási politikája, valamint a saját jutalékai és díjai alapján ügyfele számára elérhető eredményeket azokkal az eredményekkel, amelyeket valamely más befektetési vállalkozás eltérő végrehajtási politika vagy eltérő jutalék-, illetve díjszerkezet alapján ugyanazon ügyfél számára érhetne el. Nem cél azt sem előírni a vállalkozásnak, hogy hasonlítsa össze a saját jutalékaiban mutatkozó azon különbözeteket, amelyek a vállalkozás által az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások természetében rejlő különbségeknek tulajdoníthatók.

(72)

A 2004/39/EK irányelv 21. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a vállalkozás végrehajtási politikájában szerepeltetendő végrehajtási helyszínek megállapításának céljából nem kell alkalmazni ezen irányelv azon rendelkezéseit, amelyek szerint a végrehajtási költségeknek tartalmazniuk kell a befektetési vállalkozás saját jutalékait, illetve az ügyfélnek a befektetési szolgáltatás nyújtásáért felszámított díjakat.

(73)

Akkor mondhatjuk, hogy a befektetési vállalkozás jutalékának felépítése vagy kiszabása igazságtalanul megkülönbözteti a végrehajtási helyszíneket, ha eltérő jutalékot számol fel a különböző végrehajtási helyszíneken, és ez a különbség nem tükrözi a vállalkozás költségeinek a helyszíneken történő végrehajtásból eredő tényleges különbségeit.

(74)

Ezen irányelvnek a végrehajtási politikára vonatkozó rendelkezései nem érintik a befektetési vállalkozásokra vonatkozó, a 2004/39/EK irányelv 21. cikkének (4) bekezdése szerinti általános kötelezettséget, amely szerint felügyelniük kell a megbízások végrehajtására vonatkozó megoldások hatékonyságát és a végrehajtási politikát, és rendszeresen értékelniük kell a helyszíneket.

(75)

Ez az irányelv nem írja elő a legjobb végrehajtást célzó erőfeszítések megkettőzését a megbízás vagy a portfoliókezelés fogadásának és továbbításának szolgáltatását végző befektetési vállalkozás, illetve azon befektetési vállalkozás között, amelyhez az előbbi a végrehajtási megbízásokat továbbítja.

(76)

A legjobb végrehajtásra vonatkozó 2004/39/EK irányelv szerinti kötelezettség előírja a befektetési vállalkozások számára, hogy minden ésszerű lépést tegyenek meg a lehető legjobb eredmény elérésére az ügyfeleik számára. A végrehajtás minősége – amelynek része a végrehajtás sebessége és valószínűsége (teljesítési arány), valamint az árjavítás elérhetősége és bekövetkezése – fontos tényező a legjobb végrehajtás biztosításában. A különböző végrehajtási helyszínek által átadott, a végrehajtás minőségére vonatkozó adatok elérhetősége, összehasonlíthatósága és egységesítése alapvető fontosságú ahhoz, hogy a befektetési vállalkozások és a befektetők azonosítsák az ügyfelek számára a legjobb végrehajtási minőséget biztosító végrehajtási helyszíneket. Ez az irányelv nem szabályozza a végrehajtás minőségére vonatkozó adatok végrehajtási helyszínek által történő közzétételét, mert a végrehajtási helyszínek és az adatszolgáltatók számára lehetővé kell tenni a végrehajtás minőségére vonatkozó adatok átadását célzó megoldások kidolgozását. A Bizottságnak 2008. november 1-ig jelentést kell benyújtania a terület piac diktálta változásairól, hogy lehetővé váljon a végrehajtás minőségével kapcsolatos információk európai szintű elérhetőségének, összehasonlíthatóságának és egységesítésének felmérése.

(77)

Ezen irányelvnek az ügyfélmegbízások kezelésére vonatkozó rendelkezései alkalmazásában az ügyletek újraosztása akkor minősül hátrányosnak az ügyfélre nézve, ha az újraosztás következtében a befektetési vállalkozás vagy egy adott ügyfél igazságtalan elsőbbséget élvez.

(78)

A 2003/6/EK irányelve sérelme nélkül az ezen irányelvnek az ügyfélmegbízások kezelésére vonatkozó rendelkezései alkalmazásában az ügyfélmegbízások nem kezelhetők összehasonlíthatóként, ha különböző médiumokon át érkeznek, és azok nem kezelhetők sorrendben. E rendelkezések alkalmazásában az információ jogszerűtlen használatának minősül, ha a befektetési vállalkozás arra használja a függőben lévő ügyfélmegbízásra vonatkozó információt, hogy saját számlára kereskedjen az ügyfélmegbízás hátterében álló pénzügyi eszközökkel vagy kapcsolódó pénzügyi eszközökkel. Pusztán az a tény azonban, hogy az árjegyzők vagy a partneri tevékenységre feljogosított szervek csak a pénzügyi eszközök vételére és eladására irányuló törvényes üzleti tevékenységükre szorítkoznak, vagy hogy a harmadik felek nevében megbízások végrehajtására feljogosított személyek csak a megbízások kötelességszerű végrehajtására szorítkoznak, önmagában nem minősíthető az információ jogszerűtlen használatának.

(79)

Pénzügyi eszközökről napilapban, folyóiratban, magazinban vagy más, nyilvánosságnak szánt kiadványban (beleértve az internetes megjelenést is), televízió- vagy rádióadásban nyújtott tanácsadás nem tekintendő személyre szóló ajánlásnak a 2004/39/EK irányelv „befektetési tanácsadás” fogalommeghatározása alkalmazásában.

(80)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió alapjogi chartájában különösen annak 11. cikkében elismert elveket és az emberi jogokról szóló európai egyezmény 10. cikkét. Ebben a tekintetben ez az irányelv semmilyen módon nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a sajtószabadságra és a médiában való szólásszabadságra vonatkozó alkotmányos szabályaikat alkalmazzák.

(81)

A pénzügyi eszköz valamely típusával kapcsolatos általános tanács nem befektetési tanácsadás a 2004/39/EK irányelv alkalmazásában, mert ez az irányelv megállapítja, hogy a 2004/39/EK irányelv alkalmazásában a befektetési tanácsadás a konkrét pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tanácsadásra korlátozódik. Amennyiben azonban a befektetési vállalkozás általános tanácsadást nyújt az ügyfélnek egy olyan pénzügyi eszközről, amelyet alkalmasnak ítél az ügyfél számára vagy amely az ügyfél körülményeinek vizsgálatán alapszik, és a tanács valójában nem alkalmas az ügyfél számára, vagy nem a körülményei vizsgálatán alapszik, akkor az eset körülményeitől függően a vállalkozás valószínűleg a 2004/39/EK irányelv 19. cikke (1) vagy (2) bekezdésének ellenében jár el. Az ügyfelének ilyen tanácsot adó vállalkozás valószínűleg megszegi a 19. cikk (1) bekezdésének azon követelményét, hogy járjon el becsületesen, tisztességesen és hivatásszerűen az ügyfelei legjobb érdekeinek megfelelően. Hasonlóképp vagy e helyett az ilyen tanács valószínűleg megszegi a 19. cikk (2) bekezdésének azon követelményét, hogy a befektetési vállalkozás által ügyfeleihez vagy potenciális ügyfeleihez eljuttatott minden információnak tisztességesnek, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie.

(82)

A befektetési szolgáltatás nyújtásának vagy befektetési tevékenység végrehajtásának a befektetési vállalkozás által végrehajtott előkészületi tevékenységei a szolgáltatás vagy tevékenység szerves részét képezőnek tekintendők. Ide tartozik például a befektetési vállalkozás által a befektetési tanácsadás vagy más befektetési szolgáltatás vagy tevékenyég nyújtása során vagy azt megelőzően az ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek nyújtott általános tanácsadás.

(83)

A pénzügyi eszköz ügyletével vagy egy bizonyos típusú pénzügyi eszközzel kapcsolatos általános ajánlás (vagyis a terjesztési csatornáknak vagy a közvéleménynek szánt ajánlás) a 2004/39/EK irányelv I. melléklete B. szakasza (5) bekezdésének értelmében kiegészítő szolgáltatásnak minősül, következésképp a 2004/39/EK irányelv és védelmei alkalmazandók rá.

(84)

A 2001/527/EK bizottsági határozattal (7) létrehozott európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága technikai tanácsot adott.

(85)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának véleményével,

1.

„információs csatorna”: a 2003/125/EK bizottsági irányelv 1. cikkének (7) bekezdése szerinti információs csatorna;

2.

„tartós adathordozó”: olyan eszköz, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a személyesen neki címzett tájékoztatásnak a jövőben is hozzáférhető módon és a tájékoztatás céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt információk változatlan formában történő megjelenítését;

3.

a befektetési vállalkozás összefüggésében „érintett személy” a következők valamelyike:

4.

„pénzügyi elemző”: a befektetéssel kapcsolatos kutatás anyagát előállító érintett személy;

5.

„csoport”: befektetési vállalkozással kapcsolatban az a csoport, amelynek a vállalkozás tagja, és amely anyavállalatból, leányvállalataiból és azokból a vállalkozásokból áll, amelyben az anyavállalat vagy leányvállalatai részesedéssel bírnak, valamint a konszolidált beszámolóról szóló 83/349/EGK irányelv (8) 12. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolatban álló vállalkozások.

6.

„kiszervezés”: olyan, bármely formát öltő megoldás egy befektetési vállalkozó és egy szolgáltató között, amelynek keretében a szolgáltató elvégez a vállalkozás nevében egy olyan folyamatot, szolgáltatást vagy tevékenységet, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga hajtana végre;

7.

„olyan személy, akivel az érintett személy családi kapcsolatot ápol”: a következők valamelyike:

8.

„értékpapír-finanszírozási ügylet”: a 1287/2006/EK rendeletben (9) meghatározott jelentéssel bír;

9.

„felső vezetés”: befektetési vállalkozás tényleges irányítását gyakoroló személy vagy személyek, a 2004/39/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

a)

az ezen az adathordozón nyújtott tájékoztatás összhangban van a vállalkozás és az ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel; és

b)

a tájékoztatást fogadó személy a papíron vagy a másik tartós adathordozón kapott tájékoztatás lehetősége közül kifejezetten a másik adathordozót választja.

a)

az ezen az adathordozón nyújtott tájékoztatás összhangban van a vállalkozás és az ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel;

b)

az ügyfél kifejezett beleegyezését adja az ilyen formájú tájékoztatáshoz;

c)

az ügyfelet elektronikus úton értesíteni kell a weboldal címéről és a tájékoztatás weboldalon belüli elérhetőségéről;

d)

a tájékoztatásnak naprakésznek kell lennie;

e)

a tájékoztatásnak folyamatosan hozzáférhetőnek kell lennie a weboldalon mindaddig, amíg az ügyfélnek indokolt igénye lehet a megtekintésre.

a)

a követelményekkel megcélzott konkrét kockázatok különleges fontosságúak a tagállam piaci szerkezete körülményeinek szempontjából;

b)

a követelmény olyan kockázatokat vagy kérdéseket céloz meg, amelyek ezen irányelv alkalmazásának kezdete után merültek fel vagy váltak nyilvánvalóvá, és amelyeket a közösségi intézkedések nem szabályoznak.

a)

az irányelv átültetése előtt minden olyan követelményről, amelyet az (1) bekezdésnek megfelelően meg kívánnak tartani;

b)

legalább egy hónappal a követelmény hatálybalépésére kijelölt időpont előtt minden olyan követelményről, amelyet az (1) bekezdésnek megfelelően meg kíván állapítani.

a)

létrehozza, végrehajtja és fenntartja az olyan döntéshozatali eljárásokat és szervezeti felépítést, amely világosan és dokumentálva határozza meg a jelentéstételi irányvonalakat, és kiosztja a funkciókat és a felelősségi köröket;

b)

a vállalkozás érintett személyei tudják, hogy felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében milyen eljárásokat kell követniük;

c)

megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat hoz létre, hajt végre és tart fenn annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás minden szintje megfeleljen a döntéseknek és eljárásoknak;

d)

alkalmazottai rendelkeznek a számukra kijelölt felelősségi körök ellátásához szükséges jártassággal, tudással és szakértelemmel;

e)

a befektetési vállalkozás minden szintjén létrehozza, végrehajtja és fenntartja a hatékony jelentéstételt és információközlést;

f)

megfelelő és pontos nyilvántartást vezet üzleti tevékenységéről és belső felépítéséről;

g)

biztosítja, hogy az a tény, hogy érintett személyei többféle funkciót töltenek be, sem most, sem később nem akadályozza őket az egyes funkciók megalapozott, becsületes és szakmai szintű ellátásában.

a)

folyamatosan felügyeli és értékeli az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően létrehozott intézkedések és eljárások kielégítő voltát és hatékonyságát, és a vállalkozás kötelezettségeknek való megfelelésben észlelt hiányosságainak kezelését célzó intézkedéseket;

b)

tanácsokkal látja el és segíti a befektetési szolgáltatások és tevékenységek elvégzéséért felelős érintett személyeket annak érdekében, hogy elősegítsék a vállalkozás megfelelését a 2004/39/EK irányelvben előírt kötelezettségeknek.

a)

a megfelelési funkció rendelkezik a szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal és szakértelemmel, és minden lényeges információhoz hozzáfér;

b)

kijelölik a megfelelési funkcióért és a megfeleléssel kapcsolatos, a 9. cikk (2) bekezdése szerinti jelentésért felelős tisztviselőt;

c)

a megfelelési funkcióban részt vevő érintett személyek nem vesznek részt a felügyelt szolgáltatások és tevékenységek elvégzésében;

d)

a megfelelési funkcióban részt vevő érintett személyek díjazását meghatározó módszer sem most, sem később nem veszélyezteti az objektivitásukat.

a)

megfelelő kockázatkezelési politikák és eljárások létrehozása, végrehajtása és fenntartása, amelyek azonosítják a vállalkozás tevékenységeivel, folyamataival és rendszereivel összefüggő kockázatokat, és megállapítják a befektetési vállalkozás által eltűrt kockázati szintet;

b)

hatékony megoldások, folyamatok és mechanizmusok kidolgozása a vállalkozás tevékenységeivel összefüggő kockázatok kezelésére, a megállapított kockázattűrési szint figyelembevételével;

c)

felügyeli:

a)

végrehajtja az (1) bekezdésben említett politikákat és eljárásokat;

b)

a 9. cikk (2) bekezdésének megfelelően jelentést tesz és tanácsot ad a felső vezetésnek.

a)

ellenőrzési tervet hoz létre, hajt végre és tart fenn a befektetési vállalkozás rendszerei, belső ellenőrzési mechanizmusai és megoldásai kielégítő voltának és hatékonyságának vizsgálata és értékelése érdekében;

b)

ajánlásokat ad ki az a) pontnak megfelelően végzett munka eredménye alapján;

c)

ellenőrzi az ajánlásoknak való megfelelést;

d)

a 9. cikk (2) bekezdésének megfelelően jelentést tesz a belső ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekről.

a)

az érintett személy szakmai tevékenységi körén kívül jár el;

b)

a kereskedés a következő személyek valamelyikének számlájára történik:

a)

olyan személyes ügyletet folytasson, amely teljesít a következő kritériumok közül legalább egyet:

b)

más személynek azt tanácsolja vagy őt arra rábírja – kivéve, ha ez a munkaköréből vagy szolgáltatási szerződéséből adódik –, hogy pénzügyi eszközök olyan ügyletébe kezdjen, amely – amennyiben az érintett személy személyes ügylete – az a) pont, a 25. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontja vagy a 47. cikk (3) bekezdése hatálya alá tartozik;

c)

a 2003/6/EK 3. cikke a) pontjának sérelme nélkül bármilyen információt vagy véleményt közöljön – kivéve, ha ez a munkaköréből vagy szolgáltatási szerződéséből adódik – más személyekkel, amennyiben az érintett személy tudja vagy az ésszerűséget figyelembe véve tudnia kellene, hogy e közlés eredményeként a másik személy biztosan vagy valószínűsíthetően a következő lépések valamelyikét teszi:

a)

az (1) bekezdésben említett minden érintett személy ismeri a személyes ügyletekkel kapcsolatos korlátozásokat, valamint az (1) bekezdés alapján a befektetési vállalkozás által létrehozott, személyes ügyletekre és a feltárásra vonatkozó korlátozásokat és intézkedéseket;

b)

a vállalkozást haladéktalanul értesítik az érintett személyek által megkezdett személyes ügyletekről: vagy az ügyletről küldött értesítés, vagy a vállalkozást az ilyen ügyletek azonosításában segítő egyéb eljárások útján.

Kiszervezés esetében a befektetési vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a cég, amelyhez a tevékenység kiszervezése történt nyilvántartást készít az érintett személyek által megkezdett személyes ügyletekről és kérelemre ezen információt haladéktalanul eljuttatja a befektetési vállalkozásnak;

c)

nyilvántartást vezetnek azokról a személyes ügyletekről, amelyekről a vállalkozás értesítést kapott vagy amelyeket maga azonosított, beleértve az ilyen ügylettel összefüggő működési engedélyt vagy tiltást.

a)

diszkrecionális portfóliókezelési szolgáltatás keretében végrehajtott személyes ügyletek, amennyiben a portfólió kezelője és az érintett személy – vagy bármely más személy, akinek a számlájára az ügyletet végrehajtják – között nincs előzetes kommunikáció az ügyletről;

b)

kollektív vállalkozások befektetési jegyeiben történő személyes ügyletek, amely kollektív vállalkozások megfelelnek a 85/611/EGK irányelv által adott jogok élvezetéhez szükséges feltételeknek vagy a tagállam jogalkotása szerinti felügyelet biztosítja számukra az eszközeikkel összefüggő kockázatmegosztás megfelelő szintjét, amennyiben az érintett személy – vagy bármely más személy, akinek a számlájára az ügyletet végrehajtják – nem vesz részt a vállalkozás irányításában.

a)

a vállalkozásnak nyújtott tanácsadói szolgáltatások és egyéb, a vállalkozás befektetési profiljához nem tartozó szolgáltatások, beleértve a vállalkozásnak nyújtott jogi tanácsadást, az alkalmazottak képzését, a számlázási szolgáltatásokat és a vállalkozás helyiségeinek és alkalmazottainak biztonságát is;

b)

szabványosított szolgáltatások megvásárlása, beleértve a piaci információs szolgáltatásokat és árfolyamok szolgáltatását.

a)

a kiszervezés nem eredményezheti a felelősség felső vezetés által történő átruházását;

b)

nem módosulhat a befektetési vállalkozásnak a 2004/39/EK irányelv értelmében az ügyfelekkel ápolt kapcsolata vagy a feléjük meglévő kötelezettsége;

c)

a kiszervezés nem áshatja alá azokat a feltételeket, amelyeknek a befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie annak érdekében, hogy a 2004/39/EK irányelv 5. cikkének megfelelően engedélyezzék és a működési engedélye megmaradjon;

d)

nem szűnhet meg és nem módosulhat semmilyen más feltétel, amelynek meglétéhez kötötték a vállalkozás működési engedélyének megadását.

a)

a szolgáltató megfelelő képességgel, kapacitással és a törvényben előírt engedéllyel rendelkezik a kiszervezett funkciók, szolgáltatások vagy tevékenységek megbízható és szakmai szintű elvégzéséhez;

b)

a szolgáltató hatékonyan végzi a kiszervezett szolgáltatásokat, és e célból a vállalkozás módszereket dolgoz ki a szolgáltató teljesítményének értékelésére;

c)

a szolgáltató megfelelően felügyeli a kiszervezett funkciók elvégzését, és kielégítően kezeli a kiszervezéssel összefüggő kockázatokat;

d)

megfelelő intézkedéseket hoznak, amennyiben a szolgáltató nem hatékonyan és az alkalmazandó jogszabályoknak és szabályozási követelményeknek megfelelően látja el a funkciókat;

e)

a befektetési vállalkozás megtartja a kiszervezett funkciók hatékony felügyeletéhez és a kiszervezéssel összefüggő kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelmet, és elvégzi e funkciók felügyeletét és kockázatok kezelését;

f)

a szolgáltató minden olyan fejleményről beszámol a befektetési vállalkozásnak, amely lényeges hatással lehet a kiszervezett funkciók hatékony és az alkalmazandó törvényeknek és szabályozási követelményeknek megfelelő elvégzésére;

g)

a befektetési vállalkozás szükség esetén felfüggesztheti a kiszervezést, de az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatás folyamatossága és színvonala nem sérülhet;

h)

a szolgáltató együttműködik a befektetési vállalkozás illetékes hatóságaival a kiszervezett tevékenységek vonatkozásában;

i)

a befektetési vállalkozás, valamint annak könyvvizsgálói és érintett illetékes hatóságai hozzáférnek a kiszervezett tevékenységekhez kapcsolódó adatokhoz és a szolgáltató üzlethelyiségeihez, és az illetékes hatóságok gyakorolhatják e hozzáférési jogokat;

j)

a szolgáltató megvédi a befektetési vállalkozásra és ügyfeleire vonatkozó bizalmas információkat;

k)

a befektetési vállalkozás és a szolgáltató készenléti tervet hoz létre, hajt végre és tart fenn a vészhelyzetek orvoslására és a biztonsági eszközök rendszeres tesztelésére, amennyiben erre szükség van a kiszervezett funkció, szolgáltatás vagy tevékenység tekintetében.

a)

a szolgáltató a szolgáltatás nyújtásához a saját országában kapott működési engedélyt vagy van bejegyezve, és prudenciális felügyelet alatt áll;

b)

a befektetési vállalkozás illetékes hatósága és a szolgáltató felügyeleti hatósága megfelelő együttműködési megállapodást kötött.

a)

nyilvántartásokat és számlákat kell vezetniük, hogy bármikor, késedelem nélkül megkülönböztethessék az egyik ügyfél eszközeit a másik ügyfél eszközeitől, illetve a saját eszközeitől;

b)

úgy kell vezetniük a nyilvántartásokat és a számlákat, hogy azok pontosak legyenek és megfeleljenek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek;

c)

rendszeresen kell egyeztetniük a belső számláik és nyilvántartásaik, illetve az eszközöket őrző harmadik felek nyilvántartásai és számlái között;

d)

meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfeleknek a 17. cikknek megfelelően harmadik félnél elhelyezett pénzügyi eszközei elkülönülten azonosíthatók legyenek a befektetési vállalkozáshoz tartozó pénzügyi eszközöktől és a harmadik félhez tartozó pénzügyi eszközöktől: e célból a letétkezelő könyveiben különböző címet kell adni a számláknak, vagy más, egyenértékű intézkedésekkel kell elérni a védelem azonos szintjét;

e)

meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfelek központi bankban, hitelintézetben, harmadik országban engedélyezett bankban vagy minősített pénzpiaci alapban a 18. cikknek megfelelően letétbe helyezett pénzeszközeit a befektetési vállalkozás pénzeszközeinek tárolására használt számláktól elkülönülten azonosított számlán vagy számlákon tárolják;

f)

megfelelő szervezeti megoldások bevezetésével csökkentik az ügyfelek eszközeinek vagy az eszközökkel kapcsolatos jogoknak elvesztését vagy csökkenését a jogszerűtlen használatból, csalásból, helytelen igazgatásból, nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredően.

a)

a pénzügyi eszközök és az eszközökkel összefüggő befektetési szolgáltatások jellege megköveteli, hogy azokat az adott harmadik országban székelő harmadik feleknél helyezzék el;

b)

a pénzügyi eszközöket szakmai ügyfél nevében őrzik, és az ügyfél írásban kéri a vállalkozást, hogy az adott harmadik országban székelő harmadik félnél helyezze el az eszközöket.

a)

központi bank;

b)

a 2000/12/EK irányelv értelmében engedélyezett hitelintézet;

c)

harmadik országban engedélyezett bank;

d)

minősített pénzpiaci alap.

a)

elsődleges befektetési célja, hogy a vállalkozás nettó eszközértékét állandó paritáson (a bevételek levonása után) vagy a befektetők indulótőkéjének a bevételekkel kiegészített értékén tartsa;

b)

az elsődleges befektetési cél elérése érdekében kizárólag jó minőségű, 397 napnál nem hosszabb futamidejű vagy hátralévő futamidejű pénzpiaci eszközökbe fektet be, vagy az ilyen futamidőnek megfelelő, rendszeresen kiigazított hozammal és 60 napos átlagos súlyozott futamidővel rendelkezőkbe. E célt hitelintézeti letétekbe történő kiegészítő jellegű befektetésekkel is megvalósíthatja;

c)

aznapi vagy másnapi teljesítéssel biztosítja a likviditást.

a)

az ügyfél előzetes kifejezett beleegyezését adta az eszközök konkrét feltételekkel történő használatához, ezt a lakossági ügyfél aláírásával vagy azzal egyenértékű más módon igazolta;

b)

az ügyfél pénzügyi eszközeinek használata azokra a konkrét feltételekre korlátozódik, amelyekhez a beleegyezését adta.

a)

minden olyan ügyfél, akinek pénzügyi eszközeit összegyűjtve tárolják, előzetes beleegyezését adta az (1) bekezdés a) pontjának megfelelően;

b)

a befektetési vállalkozás rendszerei és ellenőrző mechanizmusai biztosítják, hogy csak azokat a pénzügyi eszközöket használják így, amelyek olyan ügyfelek tulajdonát képezik, akik az (1) bekezdés a) pontjának megfelelően előzetes beleegyezésüket adták.

a)

a vállalkozás vagy az említett személy pénzügyi nyereséghez jut vagy pénzügyi veszteséget kerül el az ügyfél kárára;

b)

a befektetési vállalkozásnak vagy az említett személynek érdeke fűződik az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez, amely érdek különbözik az ügyfél eredményhez fűződő érdekétől;

c)

a befektetési vállalkozás vagy az említett személy pénzügyi vagy egyéb okból egy másik ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben az ügyfél érdekével szemben;

d)

a befektetési vállalkozás vagy az említett személy ugyanabban az üzletben érdekelt, mint az ügyfél;

e)

a befektetési vállalkozás vagy az említett személy valakitől – aki nem az ügyfél – pénz, árucikk vagy szolgáltatás formájában ösztönzést kap vagy fog kapni, a szolgáltatásért járó szokásos jutalékon vagy díjon kívül.

a)

a befektetési vállalkozás által vagy nevében elvégzett konkrét befektetési szolgáltatások és tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások tekintetében azonosítja azokat a körülményeket, amelyek az ügyfél vagy ügyfelek érdekeiben okozott kár kockázatát hordozó összeférhetetlenséget jelentenek vagy ahhoz vezethetnek;

b)

megállapítja az összeférhetetlenség kezeléséhez követendő eljárásokat és meghozandó intézkedéseket.

a)

az összeférhetetlenség kockázatát hordozó tevékenységben részt vevő érintett személyek közötti információcsere megelőzését vagy ellenőrzését szolgáló hatékony eljárások, amennyiben az információcsere kárt okozhat az ügyfél vagy ügyfelek érdekeiben;

b)

azon érintett személyek egyenkénti felügyelete, akiknek elsődleges funkciója a tevékenységek elvégzése azon ügyfelek nevében vagy szolgáltatások nyújtása azon ügyfelek számára, akiknek érdekei ütközhetnek vagy más okból jelentenek esetleg ütköző érdekeket, beleértve a vállalkozás érdekeit is;

c)

a közvetlen kapcsolat megszüntetése az elsősorban egy adott tevékenységet végző érintett személyek díjazása, illetve valamely más tevékenységet végző, más érintett személyek díjazása vagy az általuk termelt jövedelem között, amennyiben e tevékenységek összefüggésében összeférhetetlenség merülhet fel;

d)

intézkedések annak megelőzésére vagy korlátozására, hogy valaki nem helyénvaló befolyást gyakoroljon arra, ahogy egy érintett személy a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat vagy tevékenységeket végzi;

e)

intézkedések annak megelőzésére vagy korlátozására, hogy egy érintett személy egyidejűleg vagy egymás után különböző befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokban vagy tevékenységekben vegyen részt, amennyiben ez a részvétel akadályozza a megfelelő konfliktuskezelést.

a)

befektetéssel kapcsolatos kutatás vagy ehhez hasonló nevet visel, vagy az ajánlásban lévő ügyek objektív vagy független magyarázataként szerepel;

b)

amennyiben a szóban forgó ajánlást a befektetési vállalkozás készítené az ügyfél számára, akkor a 2004/39/EK irányelv alkalmazásában nem minősülne befektetési tanácsadásnak.

a)

a pénzügyi elemzők vagy más érintett személyek addig nem folytathatnak személyes ügyleteket vagy kereskedést – kivéve ha árjegyzőként jóhiszeműen cselekedve és az árjegyzés rendes menete szerint vagy egy kéretlen ügyfélmegbízás végrehajtásaként teszik – bármely más személy (ideértve a befektetési vállalkozást is) nevében eljárva olyan pénzügyi eszközzel, amelyre vonatkozóan befektetéssel kapcsolatos kutatás folyik, vagy kapcsolódó pénzügyi eszközzel, amennyiben ismerik a befektetéssel kapcsolatos kutatás várható időzítését vagy tartalmát, ám ez az ismeret nem áll a nyilvánosság vagy az ügyfelek rendelkezésére és nem következtethető ki a rendelkezésre álló információk alapján, amíg a kutatás fogadóinak nem volt elfogadható ideje a reagálásra;

b)

az a) pontban nem tárgyalt körülmények között a befektetéssel kapcsolatos kutatás előállításában részt vevő pénzügyi elemzők és érintett személyek nem végeznek személyes ügyletet olyan pénzügyi eszközzel, amelyre befektetéssel kapcsolatos kutatás vonatkozik, sem kapcsolódó pénzügyi eszközzel, a jelen ajánlásokkal ellentétesen, kivéve a rendkívüli körülményeket, amelyhez a vállalkozás jogi vagy megfelelési funkciója egy tagjának előzetes jóváhagyása szükséges;

c)

a befektetéssel kapcsolatos kutatásban részt vevő befektetési vállalkozások, az elemzők és az érintett személyek nem fogadnak el anyagi ösztönzést azoktól, akiknek anyagi érdekük fűződik a befektetéssel kapcsolatos kutatás tárgyához;

d)

a befektetéssel kapcsolatos kutatásban részt vevő befektetési vállalkozások, az elemzők és az érintett személyek nem ígérnek a kibocsátóknak kedvező elbírálást a kutatásban;

e)

a kibocsátók, az érintett személyek – ha nem pénzügyi elemzők – és egyéb személyek a befektetési kutatás terjesztése előtt nem vizsgálhatják meg a befektetéssel kapcsolatos kutatás tervezetét a tényszerű megállapítások pontosságának ellenőrzése céljából vagy bármely más célból – kivéve, ha annak ellenőrzéséről van szó, hogy a vállalkozás teljesíti-e jogi kötelezettségeit –, ha a tervezet ajánlást vagy irányárat tartalmaz.

a)

a befektetéssel kapcsolatos kutatást előállító személy nem tagja a befektetési vállalkozás csoportjának;

b)

a befektetési vállalkozás nem módosítja jelentősen a befektetéssel kapcsolatos kutatásban szereplő ajánlásokat;

c)

a befektetési vállalkozás nem a saját munkájaként vezeti elő a befektetéssel kapcsolatos kutatást;

d)

a befektetési vállalkozás ellenőrzi, hogy a kutatás előállítása tekintetében a kutatás előállítójára az ezen irányelv szerinti követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak, vagy létrehozta a követelményeket megállapító politikát.

a)

az ügyfél vagy a nevében eljáró személy által vagy neki fizetett vagy nyújtott díj, jutalék vagy nem-pénzügyi előny;

b)

harmadik fél, illetve a harmadik fél nevében eljáró személy által vagy neki fizetett vagy nyújtott díj, jutalék vagy nem-pénzügyi előny, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

c)

a befektetési szolgáltatás nyújtásához szükséges vagy azt lehetővé tevő szabályszerű – és a vállalkozásnak ügyfele legjobb érdekében végzett becsületes, tisztességes és hivatásszerű tevékenységére vonatkozó kötelességét jellegükből fakadóan nem veszélyeztető – díjak, például őrzési díjak, elszámolási és átváltási díjak, igazgatási illetékek vagy jogi költségek.

a)

az összehasonlítás érdemi, és tisztességes és kiegyensúlyozott módon mutatják be;

b)

megnevezik az összehasonlításhoz használt információs forrásokat;

c)

tartalmazza az összehasonlításhoz használt legfontosabb tényeket és feltételezéseket.

a)

utalás nem a tájékoztatás leghangsúlyosabb eleme;

b)

a tájékoztatás megfelelő hozaminformációkat tartalmaz a megelőző öt évről, illetve ha ez több annál az időszaknál, mint amióta a pénzügyi eszközt ajánlják, a pénzügyi index létezik vagy a befektetési szolgáltatást nyújtják, akkor a teljes időszakról; vagy a vállalkozás által választott hosszabb időszakról, de a hozaminformációk minden esetben teljes 12 havi időszakokra épülnek;

c)

egyértelműen megnevezésre kerül a referencia-időszak és az információforrás;

d)

a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az adatok a múltra vonatkoznak és a múltbeli hozam nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek;

e)

ha az utalás adatai a lakossági ügyfél vagy potenciális lakossági ügyfél lakóhelyétől eltérő tagország pénznemében szerepelnek, egyértelműen megnevezi a pénznemet és figyelmeztet arra, hogy a nyereség növekedhet vagy csökkenhet a pénznemek közötti átváltással;

f)

ha az utalás bruttó hozamon alapul, bemutatja a jutalékok, díjak és egyéb költségek hatását.

a)

a múltbeli hozam szimulációja egy vagy több, az érintett pénzügyi eszközzel megegyező vagy annak alapjául szolgáló pénzügyi eszköz vagy pénzügyi index tényleges múltbeli hozamán alapszik;

b)

az a) pontban említett tényleges múltbeli hozam tekintetében meg kell felelni a (4) bekezdés a)–c), e) és f) pontjában megállapított feltételeknek;

c)

a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az adatok feltételezett múltbeli hozamra vonatkoznak, és hogy a múltbeli hozam nem megbízható mutatója a jövőbeli hozamnak.

a)

a tájékoztatás nem realizált bevételre vonatkozó szimulált példán alapul és nem utal ilyenre;

b)

ésszerű, objektív adatokra támaszkodó feltételezéseken alapul;

c)

amennyiben az információ bruttó hozamon alapul, úgy bemutatásra kerül a jutalékok, díjak és egyéb költségek hatása;

d)

egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az ilyen prognózisok nem megbízható mutatói a jövőbeli hozamnak.

a)

szakmai vagy lakossági ügyfélként kezeljék a 2004/39/EK irányelv 24. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadható partnernek minősülő ügyfelet;

b)

lakossági ügyfélként kezeljék a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének I. szakasza szerint szakmai ügyfélnek tekintett ügyfelet.

a)

a megállapodás feltételeit;

b)

a 30. cikkben előírt, a megállapodásra vagy a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatást.

a)

a befektetési vállalkozás nem tudott megfelelni az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidőknek, mert az ügyfél kérésére a megállapodást olyan távollévők között használt eszköz segítségével kötötték meg, amely nem teszi lehetővé, hogy a vállalkozás az (1) vagy (2) bekezdésnek megfelelően átadja a tájékoztatást;

b)

amennyiben a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 3. cikkének (3) bekezdése egyébként nem alkalmazandó, a befektetési vállalkozás megfelel a cikk követelményeinek a lakossági ügyfél vagy potenciális lakossági ügyfél tekintetében, mintha az ügyfél vagy potenciális ügyfél „fogyasztó”, a befektetési vállalkozás pedig „szolgáltató” lenne az irányelv szerinti értelemben.

a)

ajánlat pénzügyi eszközzel vagy befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos megállapodásra a közlemény megválaszolójával;

b)

felhívás a közlemény megválaszolójának, hogy tegyen ajánlatot pénzügyi eszközzel vagy befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos megállapodásra.

a)

a befektetési vállalkozás neve és címe, valamint elérhetősége, amelyek segítségével az ügyfél hatékonyan kapcsolatot tud tartani a vállalkozással;

b)

a nyelvek, amelyeken az ügyfél kommunikálhat a befektetési vállalkozással; valamint dokumentumokat és egyéb tájékoztatást kaphat a vállalkozástól;

c)

a befektetési vállalkozás és az ügyfél közötti kapcsolattartásnak – és adott esetben a megbízások küldésének és fogadásának – módjai;

d)

a befektetési vállalkozás működési engedélyéről szóló nyilatkozat, és az engedélyező illetékes hatóság neve és címe;

e)

ha a befektetési vállalkozás ügynök útján tevékenykedik, ennek kinyilvánítása, a meghatalmazott bejegyzése szerinti tagállam megadásával;

f)

a 2004/39/EK irányelv 19. cikkének (8) bekezdésével összhangban a befektetési vállalkozás által az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás teljesítéséről szóló jelentések jellege, gyakorisága és időzítése;

g)

ha a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei felett rendelkezik, a befektetési vállalkozás által az ügyfélvagyon védelmére tett lépések összefoglaló leírása, beleértve bármely érintett befektető-kártalanítási rendszert vagy betétbiztosítási rendszert, amely a tagállamban folytatott tevékenysége okán a vállalkozásra vonatkozik;

h)

a 22. cikkel összhangban a vállalkozás összeférhetetlenségi politikájának leírása, amely összefoglaló formában is megadható;

i)

az ügyfél bármikori kérésének megfelelően az összeférhetetlenségi politika további részletei tartós adathordozón, vagy weboldal segítségével (ahol ez nem minősül tartós adathordozónak), feltéve hogy teljesülnek a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek.

a)

az ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök értékelésének módszere és gyakorisága;

b)

az ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök vagy pénzeszközök egésze vagy része feletti teljes körű kezelési jogok átruházásának részletei;

c)

annak a referenciaértéknek a meghatározása, amelyhez az ügyfél portfóliójának hozamát viszonyítják;

d)

a pénzügyi eszközök azon típusai, amelyek a portfólió részét képezhetik és azok az ügylettípusok, amelyeket ilyen eszközökkel kapcsolatban végrehajthatnak, beleértve az esetleges korlátozásokat;

e)

a kezelési célok, a kezelő számára a teljes körű jogok gyakorlása közben szem előtt tartandó kockázati szint, továbbá a teljes körű jogok esetleges konkrét korlátja.

a)

az adott típusú pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatok, beleértve a tőkeáttételnek és hatásainak magyarázatát és a teljes befektetés elvesztésének lehetőségét;

b)

az ilyen eszközök árfolyamának volatilitása és rendelkezésre álló piacának korlátai;

c)

annak a lehetősége, hogy a befektető az ilyen eszközök ügyleteiből eredően az eszközök megvásárlásának költsége mellett – függő kötelezettségeket is magában foglaló – pénzügyi kötelezettségvállalásokat és egyéb kötelezettségeket is magára vállal;

d)

a szóban forgó eszközökre vonatkozó letéti követelmények és hasonló kötelezettségek.

a)

az ügyfél által a pénzügyi eszközzel vagy befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatban fizetendő teljes ár, beleértve a kapcsolódó díjakat, jutalékokat és költségeket, valamint a befektetési vállalkozás útján fizetendő adókat; amennyiben nem adható meg a pontos ár, kiszámításának az ügyfél által ellenőrizhető alapja;

b)

ha az a) pontban említett teljes ár egy részét idegen pénznemben kell megfizetni vagy abban adják meg, az érintett pénznem, valamint az átváltási árfolyam és költségek;

c)

annak az eshetőségnek az ismertetése, hogy felmerülhetnek az ügyfél által megfizetendő, a pénzügyi eszköz vagy befektetési szolgáltatás ügyleteivel kapcsolatos egyéb költségek – beleértve az adókat is –, amelyeket nem a befektetési vállalkozás fizet meg vagy vet ki;

d)

a fizetés vagy szerződésteljesítés feltételei.

a)

megfelel az adott ügyfél befektetési céljainak;

b)

jellegénél fogva az ügyfél pénzügyileg vállalni tudja a befektetésből származó, a befektetési célkitűzéseknek megfelelő esetleges veszteség kockázatát;

c)

jellegénél fogva az ügyfél rendelkezik a szükséges tapasztalatokkal és ismeretekkel ahhoz, hogy megértse az ügylettel vagy a portfólió kezelésével kapcsolatos kockázatokat.

a)

az ügyfél által ismert szolgáltatások, ügyletek és pénzügyi eszközök típusai;

b)

az ügyfél pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteinek jellege, nagyságrendje, és gyakorisága, valamint a végrehajtásukra szolgáló időszak hossza;

c)

az ügyfél vagy potenciális ügyfél végzettsége, és foglalkozása vagy lényeges korábbi foglalkozása.

a)

nem tartozik a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 18. pontjának c) alpontja vagy I. melléklete C szakaszának (4)–(10) bekezdése közül bármelyik alá;

b)

gyakori lehetőség adódik a piaci szereplők számára nyilvánosan hozzáférhető, piaci árnak minősülő vagy a kibocsátótól független értékmeghatározási rendszer által közzétett vagy megerősített árfolyamokon történő eladására, visszaváltására vagy egyéb realizálására;

c)

nem tartalmaz olyan tényleges vagy potenciális kötelezettséget az ügyfél számára, amely meghaladja az eszköz beszerzési költségét;

d)

a tulajdonságaira vonatkozó megfelelően átfogó tájékoztatás nyilvánosan hozzáférhető és az átlagos lakossági ügyfél által valószínűleg érthető, hogy az átlagos lakossági ügyfél megalapozottan dönthesse el, hogy bonyolít-e ügyletet az eszközzel.

a)

a megbízás végrehajtásakor tartós adathordozón azonnal lényegi tájékoztatást ad számára a megbízás végrehajtásáról;

b)

lakossági ügyfélnek a befektetési vállalkozás a lehető leghamarabb, de legkésőbb a végrehajtást követő első munkanapon tartós adathordozón értesítést küld, amelyben igazolja a megbízás végrehajtását, vagy ha az igazolás harmadik féltől származik, legkésőbb a harmadik féltől származó igazolás átvételét követő első munkanapon.

a)

a jelentést tevő vállalkozás neve;

b)

az ügyfél neve vagy egyéb megjelölése;

c)

a kereskedés napja;

d)

a kereskedés időpontja;

e)

a megbízás típusa;

f)

a helyszín meghatározása;

g)

az eszköz meghatározása;

h)

vétel/eladás jelzése;

i)

a megbízás jellege, ha az nem vétel/eladás;

j)

a mennyiség;

k)

az egységár;

l)

a teljes ellenérték;

m)

a felszámított jutalékok és költségek teljes összege és – amennyiben a lakossági ügyfél kéri – tételes bontása;

n)

az ügyfél teljesítéssel kapcsolatos felelőssége, beleértve a teljesítés vagy a fizetés határidejét, valamint a megfelelő számlainformációkat, amennyiben ezeket az információkat előzőleg nem közölték az ügyféllel;

o)

ha az ügyféllel szemben álló fél maga a befektetési vállalkozás vagy annak csoportjához tartozó személy vagy a befektetési vállalkozás egy másik ügyfele, ennek közlése, kivéve, ha az ügyletet anonim kereskedést lehetővé tevő kereskedési rendszerben hajtották végre.

a)

a befektetési vállalkozás neve;

b)

a lakossági ügyfél számlájának neve vagy egyéb, azonosításra alkalmas megjelölése;

c)

a portfólió összetételéről és értékeléséről szóló jelentés, minden kezelt pénzügyi eszközre vonatkozó részletes adat, piaci érték – vagy piaci érték hiányában a valós érték – és a készpénzegyenleg a jelentési időszak elején és végén, valamint a portfólió hozama a jelentési időszak alatt;

d)

a jelentési időszak alatt felszámított jutalékok és díjak teljes összege és legalább a teljes kezelési díjak és a végrehajtással összefüggő költségek tételes bontása, adott esetben beleértve egy nyilatkozatot, amely szerint kérésre részletesebb bontást is adnak;

e)

a nyilatkozat alapjául szolgáló időszak teljesítményének összehasonlítása a befektetési teljesítménynek a befektetési vállalkozás és az ügyfél megállapodásával kitűzött referenciaértékével (ha volt ilyen);

f)

a jelentési időszak alatt az ügyfél portfóliójával kapcsolatosan kapott osztalékok, kamatok és egyéb kifizetések teljes összege;

g)

a portfólióban tartott pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan egyéb jogokat teremtő társasági intézkedésekről szóló tájékoztatás;

h)

az időszak alatt végrehajtott minden ügylet esetében a 40. cikk (4) bekezdésének c)–l) pontja szerinti tájékoztatás (adott esetben), kivéve, ha az ügyfél ügyletenként kér tájékoztatást a végrehajtott ügyletekről, amely esetben e cikk (4) bekezdése alkalmazandó.

a)

az ügyfél kérésére az időszakos jelentést háromhavonta kell elkészíteni;

b)

amennyiben a (4) bekezdés alkalmazandó, az időszakos jelentést legalább 12 havonta el kell készíteni;

c)

ha a portfóliókezelési szolgáltatásról szóló lakossági ügyfélmegállapodás engedélyezi a tőkeáttételes portfóliót, az időszakos jelentést legalább havonta meg kell tenni.

a)

a befektetési vállalkozás által az adott ügyfél számára kezelt összes pénzügyi eszköz és pénzeszköz adatai a jelentés alapjául szolgáló időszak végén;

b)

milyen mértékben vettek részt az ügyfél pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei értékpapír-finanszírozási ügyletekben;

c)

az ügyfélnek az esetleges értékpapír-finanszírozási ügyletekben való részvétele miatt keletkezett esetleges haszna, és a haszon felhalmozódásának alapja.

a)

az ügyfél tulajdonságai, beleértve az ügyfél lakossági vagy szakmai minősítését is;

b)

az ügyfélmegbízás jellemzői;

c)

a megbízásban szereplő pénzügyi eszközök jellemzői;

d)

azon végrehajtási helyszínek jellemzői, amelyekhez a megbízás továbbítható.

a)

a 2004/39/EK irányelv 21. cikkének (1) bekezdésében említett tényezőknek a befektetési vállalkozás által tulajdonított viszonylagos fontosság magyarázata a 44. cikk (1) bekezdésében megállapított kritériumoknak megfelelően, vagy az eljárás, amellyel a befektetési vállalkozás meghatározza e tényezők viszonylagos fontosságát;

b)

azon végrehajtási helyszínek jegyzéke, amelyeket a befektetési vállalkozás használ annak érdekében, hogy megfeleljen a kötelezettségének, vagyis minden ésszerű lépést megtegyen, hogy mindig a lehető legjobb eredményt érje el az ügyfél számára;

c)

egyértelmű és világos figyelmeztetés arra, hogy az ügyféltől származó meghatározott utasítások a megbízásoknak az utasításokkal összefüggő elemei tekintetében megakadályozhatják a vállalkozást a megbízások lehető legjobb eredményű elérésére a végrehajtási politikában megtervezett és kialakított lépések megtételében.

a)

gondoskodnak róla, hogy az ügyfelek nevében végrehajtott megbízásokat azonnal és gondosan rögzítsék és allokálják;

b)

az egyébként összehasonlítható ügyfélmegbízásokat sorrendben és azonnal végrehajtják, kivéve, ha a megbízás jellege vagy az érvényes piaci feltételek miatt ez kivitelezhetetlen, vagy az ügyfél érdekei másképp kívánják;

c)

a megbízás megfelelő végrehajtásával kapcsolatban felmerülő lényeges nehézség észlelésekor azonnal tájékoztatja ügyfelét.

a)

a megbízások és ügyletek összevonása összességében valószínűleg nem fog azon ügyfelek hátrányával járni, akiknek megbízásait össze kívánják vonni;

b)

a befektetési vállalkozás minden ilyen ügyfelet tájékoztatott arról, hogy az összevonás egyes megbízások tekintetében hátránnyal járhat;

c)

létrehozza és hatékonyan végrehajtja az ilyen megbízások és ügyletek tisztességes allokációjára szolgáló, pontosan megfogalmazott megbízás-allokációs politikát, amelyben szerepel, hogy a megbízások nagyságrendje és ára miként határozza meg az allokációkat és a részleges végrehajtások kezelését.

a)

az illetékes hatóság az ügyletek feldolgozásának minden fontos szakaszához bármikor hozzáfér és azokat rekonstruálni tudja;

b)

minden javítás vagy módosítás, illetve a nyilvántartások javítást vagy módosítást megelőző tartalma könnyen vizsgálható;

c)

a nyilvántartások más módon nem manipulálhatók vagy módosíthatók.

a)

adott pénzügyi eszköz vétele, eladása, jegyzése, cseréje, tartása vagy biztosítása;

b)

adott pénzügyi eszköz által biztosított jognak, amelynek tárgya pénzügyi eszköz vétele, eladása, jegyzése, cseréje, vagy visszaváltása, a gyakorlása vagy nem gyakorlása.