a nemzetközi vonatkozású, legalább egy tagállamot érintő labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatosan az erőszak és a rendzavarás megelőzése és ellenőrzése érdekében szükséges nemzetközi rendőrségi együttműködésre és intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmazó, naprakésszé tett kézikönyvről

MELLÉKLET

A NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ, LEGALÁBB EGY TAGÁLLAMOT ÉRINTŐ LABDARÚGÓ-MÉRKŐZÉSEKKEL KAPCSOLATOSAN AZ ERŐSZAK ÉS A RENDZAVARÁS MEGELŐZÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES NEMZETKÖZI RENDŐRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE ÉS INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOKAT TARTALMAZÓ KÉZIKÖNYV

A kézikönyv tartalma:

1.	A rendőri szervek információkezelése A szervező hatóságoknak és a rendőri szerveknek figyelembe kell venniük néhány olyan kritériumot, amely az információkezelés kapcsán alkalmazható.

2.	A rendőri szervek általi előkészületek A szervező hatóságoknak és a rendőri szerveknek már a korai szakaszban be kell vonniuk az előkészületekbe a részt vevő országok rendőri szerveit.

3.	A rendőri szervek közötti együttműködés megszervezése A szervező hatóságoknak és a rendőri szerveknek figyelembe kell venniük néhány olyan kritériumot, amely a nemzetközi rendőrségi együttműködés megszervezése kapcsán alkalmazható.

Együttműködés a rendőri szervek és a rendezők között

A szervező hatóságoknak és a rendőri szerveknek a feladatok elvégzéséhez való segítségnyújtásba be kell vonniuk a részt vevő labdarúgó-szövetségek azon alkalmazottait, akik a szurkolókat kísérik, és maximális együttműködést kell kialakítaniuk velük.

5.	Ellenőrző lista a nagyobb (nemzetközi) bajnokságokra és mérkőzésekre vonatkozó médiapolitikához és kommunikációs stratégiához (rendőrség/hatóságok) A rendőri szerveknek használniuk kell a médiapolitikai ellenőrző listát.

6.	A szervező szerepe A szervező hatóságoknak figyelembe kell venniük a szervezőkkel szemben a különböző területeken támasztott lehetséges követelményeket.

7.	Szakértői találkozók Minden elnökség alatt szakértői találkozót kell tartani a kézikönyvben található ajánlásokra és az azokhoz kapcsolódó kérdésekre vonatkozóan

8.	A Tanács által korábban elfogadott dokumentumok jegyzéke A Tanács által korábban elfogadott dokumentumok jegyzéke képet ad az eddig meghozott intézkedésekről.

1. FEJEZET

A rendőri szervek információkezelése

1. Szakasz

Az információkezelés kapcsán alkalmazható néhány kritérium

BEVEZETŐ

—	A nemzetközi és európai szintű mérkőzések számának növekedése nemzetközi vonatkozást ad a labdarúgással kapcsolatos kérdéseknek.

—

A labdarúgó-mérkőzések hatékony megszervezése és különösen a labdarúgással kapcsolatos erőszak leküzdése és megelőzése érdekében az információcsere kiemelkedő fontosságú. Az információcsere megvalósítása érdekében minden egyes tagállamban folyamatosan működő, a labdarúgással kapcsolatos nemzeti (rendőri) információs pontot (NFIP) kell létrehozni.

Az NFIP-k létrehozásával kapcsolatos, 2002/348/IB tanácsi határozatnak (1) megfelelően az NFIP-k valamennyi tagállamban a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzésekre vonatkozó megfelelő információk cseréjének, valamint a labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatos nemzetközi rendőrségi együttműködés javításának központi és kizárólagos kapcsolattartó pontjaként működnek. Egy adott tagállam határozhat úgy, hogy a labdarúgást érintő kérdésekben a kapcsolattartás bizonyos elemeit az illetékes szakértői szolgálatokon keresztül szervezi meg, amennyiben az NFIP megkapja a minimális információkat, és amennyiben ez a gyakorlat nem veszélyezteti a tevékenységek minőségét és hatékonyságát.

—

Az NFIP és az illetékes nemzeti hatóság közötti kapcsolat az alkalmazandó nemzeti törvények hatálya alá tartozik.

A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak szavatolása érdekében, hogy az NFIP a feladatait hatékonyan és megfelelő színvonalon el tudja látni.

Az NFIP számára biztosítani kell a feladatainak hatékony és gyors elvégzéséhez szükséges technikai feltételeket.

Az NFIP személyzete garantálja, hogy rendelkezésre áll a labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatos problémák kezelésére irányuló rendőri szakértelem.

—	Nemzetközi szinten az NFIP-k az egyenértékűség elve alapján dolgoznak.

II.

CÉLKITŰZÉSEK

—	A labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatos információk cseréjének koordinálásán keresztül az NFIP-k járuljanak hozzá a közrend, valamint a nyugalom és a biztonság megteremtéséhez, és törekedjenek a rendelkezésre álló források hatékony felhasználására.

—	Az NFIP ezenkívül törekedjen a labdarúgást érintő kérdések rendészeti megközelítésével kapcsolatos nemzetközi rendőrségi együttműködés megkönnyítésére, valamint a különböző országok rendőri szervei közötti információcsere előmozdítására.

III.

NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ FELADATOK

—	Az NFIP nyújtson támogatást az illetékes nemzeti hatóságoknak. A elemzett és értékelt információk alapján az NFIP küldje meg az illetékes nemzeti hatóságoknak a labdarúgással kapcsolatos kérdésekben általuk folytatandó politikára vonatkozó megfelelő javaslatokat és ajánlásokat.

—	A nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzésekre tekintettel az NFIP rendelkezzen a saját klubjaira és nemzeti válogatottjára vonatkozó naprakész kockázatelemzéssel, amelyet más országok NFIP-jeivel megoszthat.

—	Az alkalmazandó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően az NFIP feleljen a kockázatot jelentő szurkolókra vonatkozó személyes adatok kezeléséért.

—	Az NFIP feladata a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzéseket érintő rendőrségi információk cseréjének koordinálása. Az információcserét a közbiztonság és a közrend fenntartásában szerepet vállaló egyéb bűnüldözési szolgálatokra is kiterjesztheti.

IV.

A RENDŐRSÉGI INFORMÁCIÓK CSERÉJE

Az információ jellege

Különbséget kell tenni az általános és a személyes jellegű információ között.

Általános információ

Az általános információk három kategóriába sorolhatók:

—	stratégiai információ: az esemény minden vonatkozását leíró információk, különös figyelmet fordítva az eseménnyel járó biztonsági kockázatokra,

—	operatív információ: az eseménnyel kapcsolatos kérdések helyes elemzését segítő információk,

—	taktikai információ: olyan információk, amelyek az operatív szinten felelős személyeknek lehetővé teszik, hogy az esemény során a rend és a biztonság fenntartása érdekében megfelelő intézkedéseket hozzanak.

Személyes információ

Ebben az összefüggésben személyes információnak azok az információk tekintendők, amelyeket az eseménnyel kapcsolatban a közrendet vagy a közbiztonságot esetleg veszélyeztető személyekről vagy egy zavarkeltő eseményben esetleg részt vevő személyekről őriznek annak érdekében, hogy előkészíthessék vagy meghozhassák a megfelelő intézkedéseket (pl. a stadionokból kitiltott személyek listája, a szóban forgó személyek fényképei stb.).

Az információcserének egy jól meghatározott célt kell szolgálnia, azaz hozzá kell járulnia egy adott küldetés sikeréhez. A szolgáltatott információ felhasználása idő és hatály tekintetében korlátozott.

A személyes információk cseréje az alkalmazandó nemzeti és nemzetközi törvények hatálya alá tartozik.

Az információcsere időrendje

Három szakasz különíthető el: az esemény előtt, alatt és után:

—	az esemény előtt: attól a pillanattól kezdve, hogy ismertté válik, hogy mérkőzést fognak játszani vagy bajnokságot fognak rendezni,

—	az esemény alatt: az az időszak, amely a közrendet befolyásoló, vagy esetlegesen befolyásoló első történéstől az utolsóig tart,

—	az esemény után: záró szakasz, amelyben sor kerül a tájékoztatásra és az értékelésre.

Ezt a három szakaszt nem szükséges minden esetben élesen elkülöníteni.

Az „esemény” kifejezés alatt egy adott labdarúgó-mérkőzés vagy bajnokság valamennyi vonatkozása értendő.

A szervező ország NFIP-jének feladata

Az esemény előtt (lásd a 2. függeléket, formanyomtatvány a mérkőzés előtti információkhoz)

Stratégiai szinten meg kell határozni az információs igényeket, vagyis az információ iránti kérelmet továbbítani kell a másik ország (országok) NFIP-jének. A kérelem olyan elemeket tartalmazzon, mint például a szóban forgó csapat szurkolóira vonatkozó kockázatelemzés, magával a csapattal és a kísérőivel kapcsolatos információk (amennyiben fenyegetettség áll fenn), a rendőri megfigyelőkkel kapcsolatos információk stb.

A szervező ország NFIP-je, amennyiben lehetséges, nyújtson információt az alkalmazandó jogszabályokról és a hatóságok eljárásmódjáról, az esemény szervezéséről, a felelős tisztviselőkről és rendőri vezetőkről stb.

A megfelelő információkat az érintett NFIP-k rendelkezésére kell bocsátani.

Operatív szinten a nem szervezőként részt vevő országot (országokat) fel kell kérni, hogy egyéb lényeges információk mellett szolgáltassanak információt a békés és a kockázatot jelentő szurkolók mozgásával, a részt vevő csapattal és kísérőivel (amennyiben fenyegetettség áll fenn), a jegyeladásokkal, valamint rendőrségi tisztviselők, például rendőri megfigyelők, és szurkolókísérők részvételével kapcsolatban.

A szervező ország NFIP-je információt szolgáltathat a támogató ország NFIP-je számára a biztonság megszervezéséről, nevezetesen a rendőri megfigyelőknek a helyi biztonsági rendszerbe való integrálásáról, a szurkolóknak szóló iránymutatásokról stb. Minden lényeges információt a többi érintett NFIP rendelkezésére lehet bocsátani.

Az esemény alatt (lásd a 2. függeléket, formanyomtatvány a mérkőzés alatti információkhoz)

A szervező ország NFIP-je operatív szinten kérheti a szolgáltatott információ megerősítését, beleértve a kockázatelemzés naprakésszé tételét. A kérelmet az összekötő tisztviselők rendszerén keresztül kell benyújtani és megválaszolni, amennyiben ilyen rendszer felállítására sor került.

Taktikai szinten a szervező ország NFIP-je a helyszíni ellenőrzéseket végző személyek segítségével megerősítheti a szolgáltatott információkat. Ebben az esetben javaslatokat lehet tenni az intézkedések kiigazítására. Azon szurkolók lehetséges visszatérésére vonatkozó általános információkat, akiket kitiltottak és/vagy akiktől a belépést megtagadták, szintén át kell adni a származási ország és a tranzitországok NFIP-jeinek.

A szervező ország NFIP-je ezen túlmenően a szurkolók visszatérésére vonatkozó szükséges információkat is átadhatja a származási ország és a tranzitországok NFIP-jeinek.

Az esemény után (lásd a 2. függeléket, formanyomtatvány a mérkőzés utáni információkhoz)

Stratégiai szinten a szervező ország NFIP-je értékelje a szurkolók viselkedését, így a támogató ország NFIP-je naprakésszé tudja tenni a látogatókkal kapcsolatos kockázatelemzést. A vendéglátó ország NFIP-je értékelheti az információcsere folyamatát.

Operatív szinten értékelést lehet készíteni a más ország(ok) NFIP-jei által nyújtott információk operatív hasznosságát és a vendégország által nyújtott támogatást illetően. A szervező ország NFIP-je tényszerű információkat közölhet a bejelentett látogatókat és az incidensek leírását illetően. Az esetleges letartóztatásokkal kapcsolatos információk szintén kicserélhetők, a felmerülő jogi lehetőségekkel együtt. A külső támogatás értékelését szintén el kell végezni.

A támogató ország NFIP-jének feladata

Az esemény előtt (lásd a 2. függeléket, formanyomtatvány a mérkőzés előtti információkhoz)

Stratégiai szinten a támogató ország NFIP-je saját kezdeményezésére minden lényeges információt közölhet az érintett NFIP-kkel. A támogató ország NFIP-je válaszoljon a szervező ország NFIP-je által megfogalmazott kérdésekre, és a törvényben megengedett keretek között adja át neki a megfelelő személyes adatokat.

Operatív szinten a feltett kérdéseket meg kell válaszolni. Ez különösen a szurkolók mozgásával, a rendőrségi tisztviselők, például rendőri megfigyelők, részvételével és szurkolókísérők érkezésével kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat érinti.

Taktikai szinten meg kell kezdeni a rendőri delegáció integrálásának előkészítését.

Az esemény alatt (lásd a 2. függeléket, formanyomtatvány a mérkőzés alatti információkhoz)

Operatív szinten a közölt információkat naprakésszé kell tenni, a szurkolók mozgását és tartózkodását pedig nyomon kell követni. A szurkolók hazai bajnokságon vagy tornán való viselkedésére vonatkozó hasznos információkat szintén közölni lehet.

Taktikai szinten rendelkezéseket lehet hozni a szurkolók mozgásának nyomon követésére.

Az esemény után (lásd a 2. függeléket, formanyomtatvány a mérkőzés utáni információkhoz)

Stratégiai szinten a kockázatelemzést ki kell igazítani.

Operatív szinten értékelést kell végezni az alábbiakat illetően:

—	a szervező ország NFIP-je által közölt tényszerű információk alapján végzett információcsere,

—	az információcsere operatív hasznossága,

—	a szervező ország NFIP-je által előre közölt stratégiai és operatív információk,

—	a rendőri megfigyelők munkája.

Tájékoztatási eljárás

—

A nemzetközi vonatkozású mérkőzésekkel kapcsolatos információfeldolgozást az NFIP-n keresztül kell koordinálni. A taktikai, stratégiai és operatív információkat tehát továbbítják az érintett NFIP-nek. Feldolgozás után az információt az NFIP felhasználhatja vagy továbbíthatja a megfelelő hatóságoknak vagy rendőri szerveknek. Az eseményen részt vevő országok rendőri szervei közötti kapcsolattartást az NFIP koordinálja és – szükség esetén – szervezi.

—	A szervező ország rendőri szervei gondoskodjanak arról, hogy a kommunikációs vonalak és a tájékoztatási lehetőségek az információ jellegének figyelembevételével nyitva álljanak a vendég rendőri delegációk számára.

—

A szervező ország NFIP-je vagy rendőri szerve – amennyiben az összekötő tisztviselők rendszerét létrehozták – az érintett részt vevő ország által kijelölt és kirendelt összekötő tisztviselőkön keresztül álljon kapcsolatban a szóban forgó ország(ok) nemzeti rendőri szerveivel, a bajnokság és/vagy a mérkőzés teljes ideje alatt. Az összekötő tisztviselő egy adott labdarúgó-mérkőzés vagy -torna kapcsán felelhet a közrenddel, az erőszakos futball-huliganizmussal és a terrorizmust is magukban foglaló általános bűncselekményekkel kapcsolatos feladatokért.

—

Amennyiben létezik labdarúgással kapcsolatos helyi információs pont, ajánlott, hogy ez az információs pont együttműködjön az NFIP-vel, amely utóbbi felel az esemény irányításáért, hacsak az adott tagállam másképp nem határoz. E célból az NFIP meghatározhatja az együttműködés minimális feltételeit. A helyi és a nemzeti információs pontok osszák meg egymással információikat. Az információáramlásnak figyelembe kell vennie a támogató ország összekötő tisztviselője által közölt információkat.

—	A különböző NFIP-k közötti kapcsolattartáshoz az érintett felek közötti egyéb megállapodás hiányában használható a felek anyanyelve, amennyiben másolat készül a két fél közös munkanyelvén.

—

Az NFIP-k oly módon tájékoztassák egymást, hogy közben megőrizzék a közölt információk bizalmas jellegét. A kicserélt üzeneteket el lehet tárolni, és egy későbbi időpontban más érintett NFIP-k azokba betekinthetnek, amennyiben az információt szolgáltató NFIP előzetesen lehetőséget kap arra, hogy véleményt mondjon az információ kiadására vonatkozóan.

Általános szabályok

—	A szervező ország rendőri szerve a vendég rendőri delegáció összekötő tisztviselőjét saját kérésére távol tarthatja a médiával való kapcsolattól.

—	Az összekötő tisztviselő a több napig tartó bajnokságok esetén a vendéglátó ország NFIP-jén, egyszeri mérkőzés esetén pedig a labdarúgással kapcsolatos helyi információs ponton állomásozzon.

—

A szervező ország NFIP-je tegyen lépéseket a vendég rendőri delegációtól származó információknak a saját rendőri szervezete megfelelő hatóságaihoz történő eljuttatása érdekében. A szervező ország NFIP-je a vendég rendőri delegáció mellé jelöljön ki információs tisztviselőt, aki a felderítésért és a megfigyelésért felel. A tisztviselő kapcsolattartóként szolgáljon a csoport vezetője számára, és feleljen a megfelelő információáramlásért.

—	A szervező ország rendőri szervei gondoskodjanak arról, hogy ne legyen különbség a helyi és a nemzeti szinten elérhető információk minőségében.

2. Szakasz

További ajánlások a rendőri szervek általi információkezeléshez

—	Az NFIP támogatást nyújthat az illetékes nemzeti hatóságoknak. Az NFIP a nemzeti vagy nemzetközi labdarúgó-mérkőzések tekintetében támogatást nyújthat a helyi rendőri szerveknek.

—	Az NFIP koordinálhatja a nemzeti labdarúgó-mérkőzéseket érintő információk cseréjét, valamint koordinálhatja és megszervezheti a rendőri megfigyelők munkáját.

—	A folyamatos kockázatelemzés a szurkolói csoportok és a keménymag összetételébe, viselkedésükbe, egymáshoz, más szurkolói keménymagokhoz, külföldiekhez és az általában vett közönséghez (a helyi lakosság különböző csoportjai) való viszonyába történő betekintést jelenti.

—

Az NFIP vizsgálati központként is működhet, és foglalkozhat az olyan kérdéseket érintő információk cseréjével is, mint például a biztonság növelése érdekében a szervezők által használt eszközök és módszerek (rendezői feladatok, jegyterjesztés, akkreditáció), a rendőri szervek által használt eszközök és módszerek, a szurkolók viselkedésének befolyásolása érdekében kidolgozandó projektek, a rendőri megfigyelők munkájával és a szurkolók otthoni és külföldi viselkedésével kapcsolatos információk stb. A rendőri szerveken túl köztisztviselők és tudományos szakemberek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a labdarúgással kapcsolatos információs pontok vizsgálati központként működjenek.

—

Az NFIP-k gondoskodhatnak harmadik országokkal történő információcseréről is. Amennyiben ezek az országok nem rendelkeznek NFIP-vel, fel kell kérni őket, hogy jelöljenek meg egy központi, kizárólagos kapcsolattartó pontot. Az érintett harmadik ország központi és kizárólagos kapcsolattartó pontjára vonatkozó adatokat továbbítani kell a többi NFIP-nek.

—	Ajánlott, hogy az NFIP-k biztonságos adatközlő rendszereken keresztül kommunikáljanak egymással.

—	Szükség esetén, valamint az érintett országban fennálló helyzetnek megfelelően az NFIP-t a labdarúgást nem érintő sportkérdésekkel és/vagy nem sporteseményeket érintő ügyekkel kapcsolatos információk cseréje esetén is lehet kapcsolattartási pontként használni.

2. FEJEZET

A rendőri szervek általi előkészületek

Nemzetközi tornák esetében a támogatás iránti hivatalos kérelmet a szervező ország felelős szakminisztériumának minisztere nyújtsa be, akit az érintett NFIP lát el tanácsokkal. Egyéb nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzések esetén a támogatás iránti hivatalos kérelmet a szervező ország NFIP-je nyújtsa be, amelyet az érintett rendőri szervek látnak el tanácsokkal. Az együttműködés konkrét céljait figyelembe véve a kérelem jelölje meg a támogatás fokát és alkotóelemeit, valamint a vendég rendőri delegáció által a vendéglátó országban tett látogatás tervezett időtartamát.

—

A támogatás iránti részletes kérelemről az érintett NFIP-knek a bajnokság és/vagy mérkőzés előtt kellő időben állapodjanak meg. A vendég rendőri delegációnak némi felkészülési időre van szüksége. Ebben az összefüggésben a támogatás iránti kérelmet a mérkőzés időpontjának bejelentését követően a lehető leghamarabb nyújtsák be. A nemzetközi vonatkozású egyszeri mérkőzések esetében a vendég rendőri delegációnak legalább 3 hét felkészülési időre van szüksége. Nemzetközi tornák esetében a vendég rendőri delegációnak legalább 16 hét felkészülési időre van szüksége.

—

Különösen ajánlott, hogy az érintett országok (az NFIP-jeiken keresztül) a tervezési szakasz elején megállapodásra jussanak arról, hogy az egyes országok és ügynökségek a nemzetközi rendőrségi együttműködés pontosan mely költségeit viselik. Az egyes esetekben előzetes megállapodás elérése érdekében általános szabályként javasolt, hogy a vendéglátó ország vállalja az elszállásolás és a helyszínen rendelkezésre bocsátott szolgáltatások költségeit, a vendégországok pedig fedezzék az érintett tisztviselők utazását és fizetését.

—

A szervező ország rendőri szervei csak olyan országokból kérjenek vendég rendőri delegációt, amelyek hozzáadott értéket tudnak teremteni. Ezt a hozzáadott értéket egy sor olyan tényező figyelembevételével mérjék fel, mint a labdarúgással kapcsolatos erőszak terén meglévő szakmai tapasztalat, a kockázatot jelentő szurkolókra vonatkozó ismeretek, valamint a közrend és a közbiztonság megzavarásának megelőzése érdekében történő információszolgáltatásra való képesség. Az érintett és a jövőben hozzáadott értéket biztosítani kívánó országok számára meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a tapasztalatokból tanuljanak.

—

A nemzetközi rendőrségi együttműködés az esemény biztonságának szavatolására irányul az alábbi konkrét célkitűzésekkel:

1.	információk gyűjtése;

2.	felderítés;

3.	felismerés;

4.	tömegek ellenőrzése rendőrségi felügyelet alatt;

5.	szurkolókkal való kommunikáció.

—

A vendég rendőri delegáció az NFIP-jén keresztül előzetes kockázatelemzést közöl. A kockázatelemzést az esemény kezdete előtt legalább két héttel meg kell küldeni a szervező ország számára. Nemzetközi tornák esetében a kockázatelemzést az esemény kezdete előtt legalább nyolc héttel meg kell küldeni a szervező ország számára.

—

Első körben az érintett ország szurkolói csoportjára vonatkozó kockázatelemzés meghatározza, hogy a rendőrségi együttműködés öt területe közül a szervező ország rendőri szervei melyeket kérjék. Amennyiben a közrend megzavarásának veszélye növekszik, a rendőrségi együttműködés váljon egyre intenzívebbé és nagyobb erejűvé, így az információgyűjtéstől és a szurkolókkal való kommunikációtól a vendéglátó rendőri szervek számára a tömegek ellenőrzésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatos tanácsadás felé mozduljon el.

—

A kockázatot jelentő szurkolókat lehetőleg a vendég rendőri delegáció olyan tagjai kísérjék, akik ismerik őket. A vendég rendőri delegáció összetétele attól függ, kik ismerik az eseményen valószínűleg megjelenő vendégszurkolókat. A kockázatot jelentő szurkolóktól az esemény idejére vonatkozó szándékaikkal kapcsolatos megbízható információk gyűjtésének lehetősége döntő tényező.

—	A vendég rendőri delegáció méretének maghatározására a vendéglátó és a vendég ország NFIP-je közötti konzultáció alapján kerüljön sor.

—	A rendőri delegáció mérete tehát ne legyen azonos minden ország esetében, hanem valamilyen mértékben a vendég szurkolók számától, valamint a fenyegetettség és a kockázat mértékétől függjön.

—

A támogatás jellegétől és a delegáció méretétől függően a delegáción belüli szerepek elosztása a következőképpen alakulhat:

a delegációvezető, aki hatásköri és hierarchikus felelősséggel tartozik; ugyanakkor amennyiben létezik nemzeti rendőrségi koordinációs központ, a vezető csak az összekötő tisztviselő hivatali elöljárója, az összekötő tisztviselőre vonatkozó hatásköri felelősség ebben az esetben a koordinációs központ vezetőjére hárul;

a különösen a saját országa és a vendéglátó ország közötti információcseréért felelős összekötő tisztviselő. A közrend és az erőszakos futball-huliganizmus területén megkövetelt sokrétű szakértelemre tekintettel a nemzeti összekötő tisztviselő javasolhatja, hogy a vendéglátó ország egy második összekötő tisztviselőt rendeljen ki a koordinációs központja mellé;

3.	felderítéssel, felismeréssel, szurkolókkal való kapcsolattartással vagy kíséret biztosításával megbízott operatív rendőrségi tisztviselők;

4.	egy műveleti koordinátor, akinek feladata az operatív rendőrségi tisztviselők munkájának koordinálása és az információk továbbítása;

5.	egy sajtótisztviselő.

—

A szervező ország rendőri szerve(i) tegye (tegyék) lehetővé a vendég rendőri delegáció számára, hogy megismerje a vendéglátó ország és/vagy város rendőri műveleteinek szervezését, a stadion elhelyezkedését, valamint megismerkedjen a mérkőzés napján a vendéglátó városban szolgálatot teljesítő operatív parancsnok(ok)kal. Nemzetközi tornák esetében erre a torna előtt legalább egy hónappal kerüljön sor; nemzetközi mérkőzések esetében elegendő a mérkőzést megelőző napok valamelyikén sort keríteni rá.

3. FEJEZET

A rendőrségi szervek közötti együttműködés megszervezése

—

A vendéglátó országban zajló rendőri tevékenység hatékony előkészítésének az e kézikönyv 1. fejezetében található elvek szerinti, átfogó információcserén kell alapulnia. A vendéglátó országban zajló rendőri tevékenység minősége javítható, ha legalább azok az országok rendőri támogatást nyújtanak a helyszínen, amelyekből szurkolók érkeznek.

—	A helyi rendőri szervek vezetőségét és az NFIP-t az ott-tartózkodásának teljes ideje alatt tájékoztatni kell a vendég rendőri delegáció által végzett munkáról.

—

A vendég rendőri delegáció által nyújtott támogatást a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni, a vendég rendőri delegációnak tehát szerepelnie kell a vendéglátó rendőri szervezet taktikai tervében. Ez azt jelenti, hogy a vendég rendőri delegációt egy általa ismert nyelven tájékoztatni kell a vendéglátó rendőri szervezet taktikai tervéről, lehetőséget kell teremteni számára, hogy részt vegyen a művelet előtti és utáni tájékoztató folyamatokban, lehetővé kell tenni, hogy a tájékoztatási struktúra tényleges részévé váljon (azaz tájékoztatást nyújtson és kapjon), valamint aktív részvételt kell biztosítani számára a helyszínen zajló rendőri műveletekben. Az érintett országok előzetesen megállapodhatnak a nyelvhasználatot illetően.

—	A vendég rendőri delegáció vezetője, amennyiben kívánja, saját sajtótisztviselőt fogadhat.

—	A vendég rendőri delegáció mellé kirendelt sajtótisztviselő szükség esetén távol tarthatja a delegáció tagjait a médiától.

—

A vendéglátó rendőri szervezet szavatolja a vendég rendőri delegáció testi épségét azáltal, hogy ott-tartózkodásának idejére kíséretet biztosít számára. A vendég rendőri delegáció mindig ügyeljen arra, hogy tevékenysége szükségtelenül ne veszélyeztesse honfitársai vagy külföldi kollégái biztonságát. Vészhelyzet esetén (azaz, ha testi épsége közvetlen veszélybe kerül), valamint ha erről taktikai okokból közös megállapodás született, a külföldi rendőrségi tisztviselő a 4. melléklet szerinti, szabványos, fényvisszaverő és megkülönböztető vendég rendőri azonosító mellényt használja. A rendőrségi tisztviselők ezt a mellényt külföldi utazásaikra vigyék magukkal.

—

A szervező ország rendőri szerve a labdarúgó-mérkőzés szervezőivel konzultálva gondoskodjon arról, hogy a vendég rendőri delegáció rendelkezzen a feladatainak zökkenőmentes ellátásához szükséges belépési jogosultsággal és akkreditációval (ülőhely nem szükséges). A rendezőket a mérkőzés előtt tájékoztatni kell erről.

—

Amennyiben lehetséges, annak az országnak a rendőri szervei, ahonnan a szurkolók érkeznek, az NFIP koordinációja alatt az utazásuk elejétől fogva a mérkőzés színhelyéül szolgáló országba való megérkezésükig felügyeljék a kockázatot jelentő szurkolókat. Az országhatárokon a rendőri szervek megfelelő módon átadják egymásnak a feladatot (beleértve a közlekedési és vasúti rendőrséget is). A kockázatot jelentő szurkolók utazására vonatkozó szükséges információkat továbbítani kell a szervező ország számára annak érdekében, hogy amennyiben a helyi törvények lehetővé teszik, a kockázatot jelentő szurkolóktól megtagadják az országba való belépést. Azok az országok, amelyeknek megvannak a jogi lehetőségei a kockázatot jelentő szurkolók külföldi utazásainak megakadályozására, hozzanak meg minden szükséges intézkedést e cél hatékony megvalósítása érdekében, és erről tájékoztassák a szervező országot. Minden ország hozza meg a lehetséges intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy saját állampolgáraik egy másik országban részt vegyenek a közrend megzavarásában és/vagy az erre irányuló szervezkedésben.

—

A vendéglátó rendőri szervezet a vendég rendőri delegáció mérete alapján jelöljön ki egy megfelelő nyelvismerettel és szakértelemmel bíró rendőri kísérőcsapatot, a csapattal való operatív kapcsolattartás és jelentéstétel céljából. A rendőri kísérőcsapat elegendő ismerettel rendelkezzen a futball-huliganizmusról és a vendég rendőri delegáció feladatairól, valamint legyen jártas a közrend és közbiztonság fenntartásában. A rendőri kísérőcsapatot részletesen tájékoztatni kell saját feladatairól, a vendég rendőri delegáció feladatairól és a vendéglátó rendőri szervezet taktikai tervéről. A rendőri kísérőcsapat a művelet időtartama alatt maradjon a vendég rendőri delegációval.

—

A szervező ország rendőri szervei a vendégországokból érkező szurkolók által beszélt nyelvekből rendelkezzenek elegendő számú tolmáccsal. Ezzel megelőzhető, hogy a különböző országokból érkező vendég rendőri delegációknak túl sokat kelljen tolmácsolniuk, ami elvonná őket a tényleges operatív feladatoktól. Ezek a tolmácsok a szervező ország rendőri szervei és a vendég rendőri delegáció közötti kommunikációt is megkönnyíthetik.

—	A vendéglátó rendőri szervezet lássa el a vendég rendőri delegációt az igényeinek megfelelő kommunikációs felszereléssel.

—	A vendég rendőri delegáció konzultáljon a szervező ország rendőri szerveivel az előbbi által biztosítandó felszerelésekről és azok használatáról.

4. FEJEZET

Együttműködés a rendőri szervek és a rendezők között

—	A rendőri szervek és a rendezők szervezetei kiegészítő jelleggel működjenek együtt anélkül, hogy sértenék egymás hatáskörét és feladatait.

—	A vendégklub által biztosított rendezők hatásköréről és feladatairól kellő időben előre meg kell állapodni a helyi rendőrséggel és a mérkőzés szervezőivel.

5. FEJEZET

Ellenőrző lista a nagyobb (nemzetközi) bajnokságokra és mérkőzésekre vonatkozó médiapolitikához és kommunikációs stratégiához (rendőrség/hatóságok)

MÉDIAPOLITIKA

A médiapolitika stratégiai céljának meghatározása

Központi célnak az tekintendő, hogy biztosítsák a rendőri hatóságok médiával való együttműködését a nyilvánosságnak a közelgő bajnokságokról és előkészületekről nemzeti és nemzetközi szinten történő tájékoztatása során, valamint a mérkőzések látogatóit biztonságukat illetően megfelelő rendőri tanácsokkal lássák el.

A médiapolitika a kommunikációs stratégiában alkalmazott eszközök egyike. Azt kell szemléltetnie, hogy a rendőrség és a hatóságok támogató szerepet játszanak a bajnokságok ünnepi hangulatának felügyelete során.

Megjegyzés:

A kiegyensúlyozott médiapolitika biztosítása érdekében elsősorban a stratégiai célt kell meghatározni. Minden további politikafejlesztést e cél megvalósításától kell függővé tenni. Figyelembe kell venni a média konkrét információkra – mint például a rendőri hatóságoknak a futball-huliganizmus és -erőszak problémájára adott válasza – irányuló érdekét. Ez egyértelműen jelzi, hogy mi az, ami tolerálható és mi az, ami nem.

A médiapolitika által elérni kívánt eredmények meghatározása

Az aktív médiapolitika az alábbiakat célozza:

—	pozitív arculat kialakítása a rendőrség és a hatóságok által folytatott politika számára,

—	a mérkőzések látogatói kényelmének elősegítése, valamint sportszerű viselkedésre való ösztönzése,

—	a látogatóknak a nem megfelelő viselkedéstől való eltérítése: a nem megfelelő viselkedés nem kifizetődő,

—	biztonsággal kapcsolatos információk nyújtása,

—	a nyilvánosság tájékoztatása azokról a rendőri intézkedésekről és lépésekről, amelyekre rendzavarás esetén kerül sor.

Megjegyzés:

A médiapolitikának sosem szabad azt a benyomást keltenie, hogy baj nem fordulhat elő, inkább azt kell közvetítenie, hogy megtörténtek a megfelelő előkészületek, és hogy nincs ok a pánikra.

A médiapolitika jellege

—	az általános ellenőrzés képzetét kelti,

—	biztonságot és bizalmat sugall,

—	nyilvánvalóvá teszi, hogy a futball-huliganizmust szigorúan kezelik,

—	nyitottságra és átláthatóságra sarkall.

II.

KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA

Módszerek a cél megvalósításához

—	a médiával való kapcsolatokat kellő időben előre ki kell alakítani, különös figyelemmel a bajnokságokra és mérkőzésekre,

—	a rendőrség, a helyi hatóságok, a nemzeti hatóságok, a labdarúgó-szervezetek, az UEFA, a FIFA stb. sajtóosztályai közötti együttműködés az egyedi felelősségi körökkel kapcsolatos egyértelmű politika vagy álláspont közvetítésében,

—	intézkedések foganatosítása annak érdekében, hogy a rendőrségi információk valamennyi érintetthez – beleértve a labdarúgó szövetségeket, a szurkolói klubokat, az idegenforgalmi irodákat, a személyszállítókat és egyéb vállalkozásokat – eljussanak,

—	információs anyag a külföldről érkező látogatók számára, esetleg egyéb idegenforgalmi információval egybekötve,

—	egyértelműen meghatározott sajtóiroda felállítása a bajnokságok idejére, sajtótisztviselőkkel és médiaszóvivőkkel,

—	a bajnokságok idején napi sajtótájékoztatók, valamint interjúkról és egyéb megfelelő tájékoztatási lehetőségekről való gondoskodás,

—	a sajtótájékoztatók bajnokságokat megelőző megszervezése a sajtóval való együttműködést jellemző megközelítés egyértelművé tétele érdekében.

Eszközök a cél megvalósításához/tippek a sikerhez

—	hivatásos sajtóösszekötők kinevezése helyi, regionális és központi szinten,

—	többnyelvű rendőrségi sajtótisztviselők média részére történő rendelkezésre bocsátása a sajtóközpontban,

—	nemzeti vagy nemzetek közötti információs anyag létrehozása,

—	az információk helyi forrással együtt történő összeállítása,

—	a biztonságról és a létesítményekről szóló jelentések közlése a helyi idegenforgalmi irodák kiadványaiban, valamint egyéb helyi újságokban és kiadványokban,

—	az alábbiak miatti letartóztatások számának ismertetése: közrend megzavarása, fegyver birtoklása, hamisított belépőjegyek, feketepiaci jegyértékesítés és részegség stb.,

—	a nemzetközi, nemzeti és helyi médiának a bajnokságok előkészületeivel és alakulásával kapcsolatos sajtójelentéseinek értékelése,

—	médiapolitikai együttműködéssel foglalkozó nemzeti munkacsoport létrehozása.

Megfontolásra érdemes fontos kérdések

1.	Meg kell állapítani az üzenet lényegét Megjegyzés: Legelőször meg kell határozni, hogy mi legyen az üzenet lényege. Ezt egyértelművé kell tenni az újságíróval/újságírókkal folytatott interjúk során.

2.	Az üzenet lényegének közérthetőnek kell lennie. Megjegyzés: A gyakorlatban nem megvalósítható álláspontok kinyilvánítása kerülendő. Ha ez megtörténik, az veszélyezteti a médiaeszköz viselkedést befolyásoló hatását. A rendőrség által bejelentett politikát ezért fenn kell tartani.

3.	Kellő idejű felkészülés Megjegyzés: A jelölések benyújtása és a bajnokságok közötti időt olyan médiapolitika alapos kidolgozására kell felhasználni, amely meghatározza a rendőrség/hatóságok egyéni szerepét és feladatait.

4.	Tervezés Megjegyzés: A médiapolitikát végig kell vinni a teljes tervezési szakaszon, és kezdeményezni kell annak meghatározását, hogy a média tájékoztatására ténylegesen mikor kerüljön sor.

5.	A médiakapcsolatok folyamatossága és rendszeressége Megjegyzés: Rendkívül fontos, hogy az információcserére és a sajtó/média részére adott tájékoztatók tartására folyamatosan és rendszeresen teremtsenek alkalmat. Tekintettel kell lenni a média gyors tájékoztatásra irányuló igényére.

6.	Médiaprojektek A rendőrség és a hatóságok győződjenek meg arról, hogy a konkrét médiaprojektek esetében a rendőrségi információk terén kellő figyelmet fordítanak-e a rendőrségre.

7.	Készenlétben az incidensek kezelésére Megjegyzés: Amint egyetlen incidens is bekövetkezik, a média érdeklődése a sporteseményről gyorsan a közrend megzavarása felé fordul. Figyelembe kell venni azt, hogy a sporttudósító nézőpontja különbözik a rendőrségi tudósítóétól.

8.	A vállalkozó szellemű média Megjegyzés: Figyelembe kell venni azt, hogy a média a rendőrségtől eltérő forrásokból is igyekszik majd információt szerezni. Külön figyelmet kell fordítani a rendőrségi stratégiákra és a rendőri beavatkozásra.

Nyitottság, átfogó jelleg és időszerűség

Megjegyzés:

A médiát tájékoztatni kell arról, hogy a rendőrség/hatóságok szükség esetén miként járnak el. Nem kell tartani a médiától, amennyiben a rendőri tervezés és az előkészületek megfelelőek. A rendőrség nyújtson átfogó tájékoztatást. Az információk legyenek ellenőrizhetők és naprakészek.

10.	A bizalom kinyilvánítása Megjegyzés: Bízni kell a konkrét rendőri előkészületekben, és ezt a bizalmat mutatni és kommunikálni kell a média felé. A rendőrségnek és a hatóságoknak biztonsági intézkedéseikért teljes körű felelősséget kell vállalniuk.

11.	Interjúk Megjegyzés: Intézkedéseket kell hozni a rendőri hatóságok médiával való kapcsolattartásra történő felkészítésére. Biztosítani kell, hogy a rendőrségi tisztviselő megfelelő munkahelyről biztosítsa a kapcsolattartást. A médiával lehetőleg személyesen, szóban kell kapcsolatba lépni.

12.

Korlátozás/illetékesség meghatározása

Tájékoztatást kell adni a politikai felelősség és a beavatkozás egyedi területeiről.

Megjegyzés:

A különböző hatóságok egyértelműen állapodjanak meg arról, hogy kinek a feladata a média tájékoztatása, és hogy milyen típusú tájékoztatást kell nyújtani. A rendőrség és a hatóságok a médiában való szereplésük esetén összpontosítsanak saját hatáskörükre és intézkedéseikre.

13.	Mulasztás/vádaskodás Megjegyzés: A partnerek kerüljék a vitát a médiában vagy a mulasztások kapcsán folytatott vádaskodást.

14.	Együttműködés Megjegyzés: A médiapolitikát sosem szabad a többi partnerrel való konzultáció nélkül kialakítani. A médiapolitika már önmagában együttműködési folyamat.

15.

Megállapodás a külföldi rendőri csoportokkal a szóvivőket illetően

Megjegyzés:

Amennyiben a vendéglátó ország rendőrsége támogatást kap más országok rendőri csoportjaitól, és a külföldi rendőrséggel a média közvetlenül érintkezésbe lép, meg kell állapodni arról, hogy az ügyet a vendéglátó ország rendőrségi tájékoztató szolgálataihoz kell utalni.

E szabály alól kivételt lehet tenni akkor, ha a támogatást nyújtó rendőri csoport – a vendéglátó ország jóváhagyásával – saját sajtótisztviselőjét (szóvivő) belevette a csoportba.

16.

A szurkolók származási országából való rendőrkollégák bevonása

Megjegyzés:

A szurkolók származási országában szervezett interjúk/sajtókonferenciák alkalmával igénybe kell venni az adott országban tevékenykedő kollégák segítségét. Helyzeti előnnyel és sajtókapcsolatokkal rendelkeznek, valamint ismerik a helyi és a nemzeti tudósítókat, beleértve azoknak a sajtószervezeteknek a beállítottságát, amelyeknek dolgoznak.

17.

A nemzeti sajtószolgálatok jegyzékének összeállítása a szervező ország rendőrsége számára

Megjegyzés:

Az egyes országok rendőri szervei a szervező ország rendőrsége számára készítsenek jegyzéket a legjelentősebb sajtószolgálatokról, feltüntetve azok célterületeit. E jegyzék segítségével a szervező ország rendőrsége ezeket a sajtószolgálatokat közvetlenül elláthatja információval.

18.

A sajtószolgálat típusának figyelembevétele

Megjegyzés:

Biztonsággal kapcsolatos információk nyújtásakor figyelembe kell venni a sajtószolgálat típusát és célterületét. A sporttudósítók kevesebb tapasztalattal rendelkeznek biztonsággal kapcsolatos információk nyújtásában. Ezt figyelembe kell venni a sajtójelentések készítésekor és a sajtóközlemények kiadásakor.

19.	Közös nemzeti munkacsoport létrehozása Megjegyzés: Közös munkacsoportot kell létrehozni az alábbi partnerek bevonásával: a mérkőzések helyszíneit biztosító rendőrség, a futball-huliganizmussal foglalkozó központi tájékoztató iroda, a labdarúgó-szervezet és a nemzeti hatóságok.

20.

Tényszerű tájékoztatás

Megjegyzés:

A rendőrség és a hatóságok valamennyi képviselője ugyanazon háttér-információk alapján és a legnagyobb pontossággal folytasson kommunikációt a médiával. A tényszerű tájékoztatás összehangolása érdekében célszerű lehet közös tájékoztató jegyzeteket és a rendszeresen ismétlődő kérdésekre standard válaszokat készíteni. Napi információcserét kell folytatni a média által feltett kérdésekről.

21.

Írásos közlemény

Megjegyzés:

A sajtókonferenciákat írásos közleménnyel kell megerősíteni. Ez az alábbiak biztosításának előnyével jár:

—	a szöveg alaposan megfontolható,

—	a szövegeket engedélyezni lehet a sajtó számára,

—	egyértelmű a közvetített üzenet (nincsenek későbbi viták a „félreértésekről”).

22.

Információs anyag

Információs anyagot kell a szurkolók rendelkezésére bocsátani, amelyben feltüntetik, hogy mely típusú viselkedés kulturálisan elfogadható vagy elfogadhatatlan, valamint mely kihágások vezetnek intézkedés foganatosításához.

A kapcsolódó kérdésekről tanácsot kell nyújtani annak biztosítása céljából, hogy a szurkolók szíves fogadtatást tapasztaljanak.

Az anyagot a jegyek értékesítésekor kell kiosztani.

23.	A közönség bevonása Megjegyzés: A közönséget fel lehet kérni arra, hogy vállaljon aktív szerepet a rendőrség gyanús viselkedésről való informálásában.

24.	Lezárási stratégia A sajtóiroda zárjon be a bajnokságok végének közeledtével, a központi rendőrparancsnokság azonban továbbra is nyújtson tájékoztatást. Közölni kell, hogy a rendőrségi sajtótisztviselő mikor áll rendelkezésre tájékoztató és egy utolsó sajtókonferencia tartása céljából.

25.

A médiapolitika értékelése

Megjegyzés:

A bajnokságok befejeződésével értékelő jelentést kell készíteni a folytatott médiapolitikáról és a médiával kapcsolatos tapasztalatokról. A jövőre nézve érdekes tapasztalatokkal bíró vonatkozásokat le kell jegyezni. Ennek vonatkoznia kell valamennyi olyan, más országból való rendőri szervre is, amely támogatást nyújtott.

26.	Az európai uniós/rendőri együttműködési célú médiapolitikai ellenőrző lista értékelése A szervező ország rendőrsége használja alapul a médiapolitika nemzeti értékelését annak eldöntésére, hogy szükség van-e az európai uniós ellenőrző lista egyedi vonatkozásainak kiegészítésére vagy kiigazítására.

6. FEJEZET

A szervező szerepe (2)

1. Szakasz

Kritériumok, amelyeknek a szervezőnek meg kell felelnie

—	A nemzeti vagy nemzetközi labdarúgó-mérkőzések szervezői által hozott valamennyi kellő és szükséges intézkedésnek a nyugalom megzavarásának elkerülését kell elősegítenie.

—

A nemzeti vagy nemzetközi labdarúgó-mérkőzések szervezésére vonatkozó hatékony politika a valamennyi érintett fél által alkalmazott átfogó megközelítés eredménye kell, hogy legyen. A szervező, a részt vevő magánszférabeli szereplők, a hatóságok és a rendőri szervek közötti sikeres együttműködés ezért határozottan ajánlott.

—	A tagállamok határozzák meg, hogy ki a felelős a mérkőzés szervezőjeként, vagy amennyiben a felelősség megosztott két vagy több szerv között, akkor ki milyen feladatokért felel.

—

A közrend és közbiztonság kedvéért a hatóságok és az érintett rendőri szervek a szervezővel szemben támasszanak olyan előzetes minimumkövetelményeket, amelyeket annak teljesítenie kell a nemzeti vagy nemzetközi mérkőzések szervezése érdekében. E követelmények értelmében a szervezőnek és a többi érintett szolgálatnak fel kell vállalnia a rá háruló felelősséget, céljuk pedig az legyen, hogy lehetővé tegyék a rendőri szerveknek, hogy azok legfőbb, a közrend fenntartására irányuló feladatukra összpontosítsanak.

—	A nemzeti vagy nemzetközi labdarúgó-mérkőzések szervezője hozzon meg valamennyi szükséges óvintézkedést – beleértve a nem megfelelő nézői viselkedés megelőzésére irányuló valamennyi gyakorlati intézkedést – annak megelőzése érdekében, hogy a személyek és javak kárt szenvedjenek.

2. Szakasz

További ajánlások a szervező felé esetlegesen támasztandó igényekre vonatkozó ellenőrző lista formájában

—	A nemzeti vagy nemzetközi labdarúgó-mérkőzések szervezői hatáskörükben tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy biztosítsák a közrendet és közbiztonságot a stadionban és környékén, a mérkőzés előtt, alatt és után úgy, hogy a rendőrség a lehető legjobb kihasználtsággal vonulhasson fel.

—

E célból a 3. függelékben található ellenőrző lista használható irányadóan. A lista olyan igényeket tartalmaz, amelyeket a hatóságok és a rendőri szervek a labdarúgó-mérkőzés szervezője felé, a szervezéssel kapcsolatban támaszthatnak. Javasolt, hogy a nemzeti jogszabályok támogassák ezeket a rendelkezéseket.

7. FEJEZET

Szakértői találkozók

Nagymértékben ajánlott, hogy minden elnökség szakértői találkozót tartson az alábbiakkal kapcsolatban:

—	az 1–6. fejezetben említett ajánlások,

—	a szurkolói viselkedés új irányvonalai/alakulása,

—	a szurkolói csoportok között fennálló nemzetközi kapcsolatok,

—	a bevált rendfenntartó gyakorlatok megosztása,

—	érdeklődésre számot tartó egyéb kérdések.

A szakértői találkozón szakértői alcsoportokat bízhatnak meg azzal, hogy vizsgálják meg a biztonsággal kapcsolatos, a labdarúgó-mérkőzésekkel összefüggésben felmerülő kérdéseket, és tegyenek ajánlásokat.

Az elnökség jelentést tesz a Tanácsnak a találkozó eredményéről. Ez a jelentés a 8356/01 ENFOPOL 40 dokumentumban előírt, futball-huliganizmussal kapcsolatos éves kérdőív helyébe lép.

8. FEJEZET

A Tanács által korábban elfogadott dokumentumok jegyzéke

1.	A Tanács 1993. november 30-i ajánlása a sportesemények szervezőinek felelősségéről.

2.	A Tanács 1994. december 1-jei ajánlása a közép- és kelet-európai országokkal való, a nemzetközi sporteseményekkel kapcsolatos közvetlen, informális információcseréről (kapcsolattartó személyek hálózata).

3.	A Tanács 1994. december 1-jei ajánlása a főbb események és találkozók kapcsán folytatott információcseréről (kapcsolattartó személyek hálózata).

A Tanács 1996. április 22-i ajánlása a labdarúgó-mérkőzésekhez kapcsolódó rendzavarás megelőzéséről és megfékezéséről szóló iránymutatásokról, mellékletében a futballhuligánokkal kapcsolatos rendőrségi bűnüldözési operatív információk cseréjéhez alkalmazandó egységes formátummal (HL C 131., 1996.5.3., 1. o.).

5.	Az 1997. május 26-i együttes fellépés a közrend és a közbiztonság terén történő együttműködésről (HL L 147., 1997.6.5., 1. o.).

6.	A Tanács 1997. június 9-i állásfoglalása a futball-huliganizmusnak a tapasztalatcsere, a stadionokból való kitiltás és a médiapolitika eszközeivel történő megelőzéséről és visszaszorításáról (HL C 193., 1997.6.24., 1. o.).

7.	A Tanács 1999. június 21-i állásfoglalása a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatosan az erőszak és a rendzavarás megelőzése és ellenőrzése érdekében szükséges nemzetközi rendőrségi együttműködésre és intézkedésekre vonatkozó kézikönyvről (HL C 196., 1999.7.13., 1. o.).

A Tanács 2001. december 6-i állásfoglalása a nemzetközi vonatkozású, legalább egy tagállamot érintő labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatosan az erőszak és a rendzavarás megelőzése és ellenőrzése érdekében szükséges nemzetközi rendőrségi együttműködésre és intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmazó kézikönyvről (HL C 22., 2002.1.24., 1. o.)

9.	A Tanács 2002. április 25-i határozata a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatos biztonságról (HL L 121., 2002.5.8., 1. o.).

10.	A Tanács 2003. november 17-i állásfoglalása a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzések helyszínére történő belépéstől való eltiltások tagállamok általi alkalmazásáról (HL C 281., 2003.11.22., 1. o.).

11.	A huliganizmussal foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok táblázata.

(1) HL L 121., 2002.5.8., 1. o.

(2) A szervező az a jogi vagy természetes személy, aki részben vagy egészben, saját kezdeményezésére vagy harmadik személy kezdeményezésére nemzeti vagy nemzetközi labdarúgó-mérkőzést szervez, vagy utasítást ad valamely személynek annak szervezésére.

1. függelék

FUTBALLSZURKOLÓK BESOROLÁSA

Figyelembe véve a nemzetközi labdarúgó-mérkőzésekhez kapcsolódóan végzett dinamikus kockázatértékelésről szóló 8241/05 ENFOPOL 40 dokumentumot és a nemzetközi labdarúgó-mérkőzésekhez kapcsolódóan a közrend fenntartásával kapcsolatos rendőri taktikai teljesítményről szóló 8243/05 ENFOPOL 41 dokumentumot, a szurkolói kategóriák az alábbi felsorolás szerint módosulnak:

A „kockázatot jelentő” szurkoló meghatározása

Olyan ismert vagy ismeretlen személy, aki tervezett vagy spontán módon, futballesemény alkalmával vagy azzal összefüggésben a közrendre nézve esetlegesen kockázatot jelentőnek vagy antiszociális magatartásúnak tekinthető (lásd alább a dinamikus kockázatértékelést).

A „kockázatot nem jelentő” szurkoló meghatározása

Olyan ismert vagy ismeretlen személy, aki tervezett vagy spontán módon, futballesemény alkalmával vagy azzal összefüggésben erőszak vagy rendzavarás keltése vagy abban való részvétel szempontjából kockázatot nem jelentőnek tekinthető.

A 8241/05 ENFOPOL 40 DOKUMENTUM ÖSSZEFOGLALÁSA – NEMZETKÖZI LABDARÚGÓ-MÉRKŐZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN VÉGZETT DINAMIKUS KOCKÁZATÉRTÉKELÉS:

—	Határozza meg azokat a körülményeket és viselkedési formákat, amelyek incidensek kialakulásához járulhatnak hozzá (ez nem csak a problémás szurkolók jellemzését és besorolását jelenti).

—	Egyértelműen különböztesse meg az incidensek konkrét típusaival – mint például a közrenddel kapcsolatos problémák, a közbiztonsággal kapcsolatos problémák, a tömegrendezvényekhez és a terrorizmushoz kapcsolódó bűnözés – járó kockázatokat.

—	Különböztesse meg az átlagos kockázattal és a fokozott kockázattal járó mérkőzéseket (az említett négy területtel összefüggésben).

—	Határozza meg, hogy miben áll a „fokozott kockázat”, amennyiben ilyet azonosít.

—

Foglalja össze és értékelje az információkat az alábbi pontok mentén:

—	Arra utaló jelek, hogy egyének/csoportok incidensben való részvételt terveznek/hajlandóságot mutatnak erre vagy nem.

—	Határozza meg azokat a közelmúltbeli eseményeket, a labdarúgó-mérkőzés jelenlegi helyzetét és jellemzőit, valamint a mérkőzés megrendezésének helyszínét, amelyek növelhetik vagy csökkenthetik az adódó kockázatokat, továbbá azt, hogy e tényezők hogyan hatnak egymásra.

—	Határozza meg azokat a helyzeteket (például a mérkőzés elvesztése, provokáció más szurkolók részéről, rendőri intézkedések), amelyek a múltban hozzájárultak incidensek kialakulásához, vagy egyéneket/csoportokat szélsőségesebb reagálásra késztettek.

—	Határozzon meg olyan egyéni/csoportos viselkedési formákat, amelyek incidens keletkezését/abban való részvételt jeleznek.

A 8243/05 ENFOPOL 41 DOKUMENTUM ÖSSZEFOGLALÁSA – A NEMZETKÖZI LABDARÚGÓ-MÉRKŐZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN A KÖZREND FENNTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDŐRI TAKTIKAI TELJESÍTMÉNY:

—	A közrend fenntartásának leghatékonyabb módja az érzékelt kockázati szint és a rendfenntartók mozgósításának jellege közötti egyensúly megőrzése.

—	A közrend incidensek valószínűségének csökkentését elősegítő eredményes fenntartásánál alapvető fontosságú, hogy a rendőri taktika szorosan igazodjon az adott kockázatértékeléshez.

—

A gyakorlatban nagy jelentőséggel bír, ha ismerjük és kiértékeljük a különféle szurkolói (al)csoportok társadalmi jellemzőit, értékeiket és normáikat, szándékaikat és céljaikat, felfogásukat arról, hogy mi az, ami helyes és megfelelő, a más csoportokkal kapcsolatos sztereotípiáikat és elvárásaikat, az említett csoportokkal való kapcsolatuk történetét és bármit (időpontok, helyszínek, tárgyak, cselekvési formák), amely konkrét jelentőséggel bír.

A KOCKÁZATOT JELENTŐ SZURKOLÓKRA VONATKOZÓ ELLENŐRZŐ LISTA

Alkotóelemek	Magyarázó megjegyzések
Közrend
Klubok közötti múltbeli rivalizálás	… …
Várható erőszak	… …
Rasszista magatartás	… …
Idegen szurkolók valószínűsíthetők a hazai szektorban	… …
Pálya elözönlése	… …
Alkoholproblémák	… …
Fegyverhasználat	… …
A rendőri taktikák ismerete	… …
Egyéb	… …
Közbiztonság
Terrorfenyegetés	… …
Politikai feszültség/transzparensek használata	… …
Fáklyák/petárdák valószínűsíthető használata	… …
Belépőjegy nélkül utazó szurkolók	… …
Feketepiaci belépőjegyek	… …
Egyéb	… …
Bűncselekmény
Hamis belépőjegyek	… …
Tiltott kábítószerek értékesítése/fogyasztása	… …
Egyéb	… …

2. függelék

FORMANYOMTATVÁNYOK A MÉRKŐZÉS ELŐTTI/ALATTI/UTÁNI INFORMÁCIÓKHOZ (KOCKÁZATOT NEM JELENTŐ/KOCKÁZATOT JELENTŐ SZURKOLÓI KATEGÓRIÁK)

2.1. FORMANYOMTATVÁNY A MÉRKŐZÉS ELŐTTI INFORMÁCIÓKHOZ

EZEK AZ INFORMÁCIÓK KIZÁRÓLAG RENDŐRSÉGI ÜGYEKBEN HASZNÁLHATÓK FEL!!

2.2. FORMANYOMTATVÁNY A MÉRKŐZÉS ALATTI INFORMÁCIÓKHOZ

2.3. FORMANYOMTATVÁNY A MÉRKŐZÉS UTÁNI INFORMÁCIÓKHOZ

3. függelék

ELLENŐRZŐ LISTA A SZERVEZŐ ÁLTAL TELJESÍTENDŐ ESETLEGES KÖVETELMÉNYEKHEZ

A szervező által teljesítendő követelmények				Kérjük, jelölje meg a vonatkozó rubrikát
1.	Biztonsági felelős kijelölése
—	Biztonsági felelős kijelölése a biztonsági politika összehangolása és irányítása céljából
—	A biztonsági felelős jogosult a biztonsággal kapcsolatos operatív döntések meghozatalára
—	A biztonsági felelősnek mindenkor rendelkezésre kell állnia
—	Amennyiben a szervezőt is érintő kérdésekről van szó, a biztonsági intézkedéseket az illetékes hatóságokkal és rendőri szervekkel, valamint a szervező által kijelölt biztonsági felelőssel konzultálva kell meghozni
2.	A létesítményre vonatkozó biztonsági előírások
—	A stadion építménye lehetővé teszi a rivális szurkolók hatékony elkülönítését, a bejáratnál és magában a stadionban egyaránt.
—	Csak olyan stadion vagy a stadion azon részei vannak használatban, amelyek megfelelnek a nemzeti és/vagy nemzetközi szinten megállapított biztonsági előírásoknak.
—	Biztonsági minimumelőírások:
	—	a stadion külső határait kerítés jelöli, amelynek rendeltetése, hogy megakadályozza ellenőrizetlen személyek, tárgyak vagy anyagok bármiféle bejutását,
	—	elegendő (vész)kijárat van, amelyek nem szolgálhatnak egyidejűleg bejáratként, és amelyek kellő biztonsági garanciát nyújtanak akár a nézők stadionból való távozását, akár a pálya felé való terelésüket megkövetelő evakuálás esetén,
	—	a stadionnak és építőelemeinek meg kell felelniük a tűzvédelmi szabályokra, a teherbírásra és a szerkezeti stabilitásra vonatkozó szükséges előírásoknak,
	—	a vészhelyzeti szolgálatok munkatársainak, a közrendet fenntartó tisztviselőknek és a szervezőnek helyet adó irányítóhelyiség, amely a mérkőzés alatt koordinációs pontként üzemel, felszerelve a zártláncú biztonsági rendszerhez szükséges műszaki berendezésekkel, biztonsági kamerarendszerrel és a nézők tájékoztatását szolgáló hangosbemondó-rendszerrel. Ezeknek a kameráknak lehetővé kell tenniük minden incidens érzékelését és a zavarkeltők azonosítását,
	—	a stadion rendelkezik elsősegély-helyiséggel és a stadion befogadóképességének megfelelő higiénés helyiségekkel,
	—	a rivális szurkolók elkülönítése megfelelő,
	—	a szükséges jelek és piktogramok megtalálhatók a stadionban annak érdekében, hogy a nézőket a vészkijáratokhoz irányítsák és/vagy megmutassák, hogy a belépőjegyük pontosan melyik szektorba szól,
	—	a szektoronkénti legnagyobb befogadóképességet a stadion biztonsági kapacitásának megfelelően kell meghatározni,
	—	a stadionban rendszeres karbantartást kell végezni, és minden meglazult vagy sérült elemet, minden hulladékot vagy olyan tárgyat, amely elhajítható, helyre kell állítani vagy el kell távolítani,
	—	a műszaki, az elektromos és a gázüzemű berendezéseket a hatályos általános előírásoknak megfelelően kell telepíteni és karbantartani,
3.	Rendezők alkalmazása
—	Kellő számú, megfelelően felvett és kielégítően betanított rendező szükséges a nézők fogadásához és felügyeletéhez.
—	A rendezők az alábbi feladatokat látják el:
	—	a nézők fogadása és felügyelete,
	—	a stadion létesítményének átvizsgálása a mérkőzés előtt és után,
	—	a nézők minden olyan információval való ellátása, amelyet a szervezés, a létesítmény és a mentőcsapatok szempontjából szükséges tudniuk,
	—	a ruházat és a táskák korlátozott ellenőrzése, alapos indok esetén és a vonatkozó nemzeti jogszabályok által megengedett mértékben,
	—	a rendszabályok betartásának ellenőrzése,
	—	annak biztosítása, hogy a közönség ne férkőzhessen be tiltott területekre,
	—	segítségnyújtás a nézőknek abban, hogy a stadionba való belépés és az onnan való távozás zavartalanul és nehézség nélkül történjen,
	—	a vészhelyzeti szolgálatok és a rendőrség olyan nézőkre vonatkozó minden információval való ellátása, akik valószínűleg megzavarhatják a közrendet,
	—	a rendőrség és a vészhelyzeti szolgálatok közbelépéséig minden megfelelő intézkedés megtétele,
	—	megelőző intézkedés megtétele bármely olyan helyzetben, amely a közrend veszélyeztetésével fenyeget.
—	A rendezők felvételekor ügyelni kell annak biztosítására, hogy a rendezők megfeleljenek a feladataik elvégzéséhez szükséges fizikai és pszichológiai alkalmasságra vonatkozó követelményeknek.
—	A rendezők képzése terjedjen ki az alábbi elméleti és gyakorlati kérdésekre:
	—	a labdarúgó-mérkőzések szervezése és az azokra vonatkozó biztonsági eljárások,
	—	az alapvető hatályos jogszabályok és szabályzatok, beleértve a rendszabályokat is,
	—	kommunikációs technikák,
	—	megfigyelési és azonosítási technikák,
	—	belépés-ellenőrzési technikák,
	—	konfliktusmegközelítés,
	—	elsősegély és tűzbiztonság,
	—	a stadion evakuálására vonatkozó eljárások,
	—	együttműködés a vészhelyzeti szolgálatokkal és a rendőri szervekkel,
	—	tanfolyam bizonyos mérkőzések esetén.
—	A rendezőknek rendszeres frissítő tanfolyamokat kell biztosítani a fent említett területeken bekövetkező fejleményekkel és esetleges változásokkal kapcsolatban.
—	A rendezőknek minden egyes mérkőzés előtt tájékoztatást kell adni. Ennek célja, hogy a rendezőket az egyes mérkőzések konkrét körülményeinek megfelelően tájékoztassák.
—	A rendezőknek szolgálatban fényvisszaverő felsőruházatot kell viselniük, amely megkülönbözteti őket a közönséges nézőktől, és amelyen a „rendező” felirat szerepel.
—	A szervező vagy az érintett hatóság kérhet rendezőket a vendégcsapat részéről. Az ilyen segítség csak akkor hasznos, ha ezek a rendezők hozzáadott értéket nyújtanak. Ez a hozzáadott érték bizonyos kritériumokra – mint például rendezőként szerzett elegendő munkatapasztalat és a saját szurkolók ismerete – figyelemmel állapítható meg.
4.	Jegykiállítási politika és jegyellenőrzés
a)	Jegykiállítási politika
	—	A jegykiállítási politika a stadionbeli biztonság és rend elősegítésének fontos eszköze. Középpontjában különösen a rivális szurkolók elkülönítése, a túlzsúfoltság megelőzése és a nézők mozgásának ellenőrzése, valamint a labdarúgó-szervezetek vagy egyéb illetékes szervek által korábban kiszabott, stadionból való eltiltások végrehajtása áll.
	—	A jegypolitika kialakításakor a szervezőknek figyelembe kell venniük a közösségi versenyszabályokat. E szabályok alkalmazásakor a Bizottság figyelembe veszi a rend és a biztonság fenntartásával kapcsolatos tényezőket.
	—	Kiindulópontok:
		—	A jegyek elosztásával biztosítani kell azt, hogy a részt vevő csapatok szurkolói külön szektorokba kerüljenek.
		—	A jegyterjesztési politikának és a jegyek részt vevő országok közötti szétosztásának tükrözne kell az ezekből az országokból származó szurkolók jegy iránti keresletét.
		—	Az értékesítési politikát úgy kell kialakítani, hogy megakadályozza a feketepiaci értékesítést és a jeggyel való csalást.
		—	A szurkolókat meg kell akadályozni abban, hogy olyan jegyet vásároljanak, amely a stadion nem számukra kijelölt szektorába szól.
		—	A jegynek információt kell szolgáltatnia a jegy birtokosáról, a jegy eredetéről, a lejátszandó mérkőzésről és a kijelölt ülőhelyről; egyszóval visszafelé nyomon követhetőnek kell lennie.
b)	Jegyellenőrzés
	—	A jegypolitika gyakorlati megvalósítása a jegyellenőrzéssel történik az alábbiak révén:
		—	A szurkolók elkülönítése a szurkolók rivális csoportjait elválasztó ülő- vagy állóhelyeket biztosító szigorú jegyelosztással valósul meg. Ennek értelmében a stadionbeli (ülő)helyet a pártolt csapat és/vagy a szurkoló állampolgársága határozza meg.
		—	A jegypolitikát úgy kell kialakítani, hogy a rivális szurkolók elosztását és ennélfogva elkülönítésüket ne lehessen kijátszani a jegyek semmiféle formában történő átruházásával.
		—	A túlzsúfoltságot annak biztosításával előzik meg, hogy a piaci értékesítésre kiosztott jegyek számát a stadion épülete alapján határozzák meg. A hamisítás vagy a hamisított jegyek megakadályozása szintén megelőzi a túlzsúfoltságot.
		—	Amennyiben az adott körülmények között nem lehetséges elkülöníteni a szurkolókat, alternatív biztonsági intézkedésekről kell gondoskodni az érintett szektorok esetében, például megerősített felügyelet zártláncú kamerarendszeren keresztül, több rendező, külön bejáratok, stb.
	—	Alapelv, hogy az egyes stadionok befogadóképességét a kockázatelemzésre figyelemmel határozzák meg, és hogy a teljes kapacitás nem értékesíthető. Némi mozgásteret szükséges hagyni a nem megfelelő szektorba szóló jeggyel rendelkező rajongók beengedésének, amit a pártolt csapat és/vagy a szurkolók nemzetisége határoz meg.
	—	A nézők stadionon belüli és stadionkörnyéki mozgásának ellenőrzése a stadion felismerhető szektorokra való megfelelő felosztásával és a vonatkozó jelzések kitáblázásával történik.
	—	A stadionból való kitiltások végrehajtása a jegyek kérelmezésére és terjesztésére vonatkozó rendelkezések és a kibocsátott jegyek mindennemű átruházása elleni intézkedések révén történik.
	—	A szervezők általi, jegyellenőrzés részeként történő nyilvántartásba vétel fontos információforrást jelent a szervezők, a vezetőség és a rendőrség számára.
	—	A jegyellenőrzés a stadionba való beléptetésre irányul, és az alábbiakat foglalja magában:
		—	belépőjegyek nyomtatása,
		—	belépőjegyek terjesztése,
		—	belépés-ellenőrzés.
Megvalósítás
A.	A belépőjegyeknek szigorú minőségi követelményeknek kell megfelelniük
	—	A mérkőzésre és a stadionra vonatkozó adatok feltüntetése.
	—	Magatartási kódex a szurkolók számára.
	—	A stadionba való belépés és az ott-tartózkodás feltételei a nézők anyanyelvén.
	—	A jegy birtokosának, valamint a jegy eladójának/terjesztőjének neve.
	—	A jegy vásárlója elvileg maga a végfelhasználó.
	—	A jegyeknek hamisításbiztosnak kell lenniük.
	—	Minden egyes jegy tartalmazzon figyelmeztetést, amelyben a szervezők feltüntetik, hogy:
		—	milyen konkrét tárgyak nem vihetők be a stadion területére,
		—	tilos az alkoholtartalmú ital és/vagy a kábítószer a stadionba való belépéskor vagy az ott-tartózkodáskor,
		—	a petárdák vagy egyéb tárgyak stadionban való hajigálása intézkedést von maga után,
		—	bármilyen formájú sértegetés vagy a rasszista magatartás intézkedést von maga után,
		—	olyan ülőhely elfoglalása, amelynek száma nem egyezik a jegyen feltüntetettel, a stadionból való kiutasítást eredményezheti,
		—	a mérkőzés nézőinek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a stadionba való belépéskor átvizsgálják őket, és a belépőjegyek felmutatásakor kérésre kötelesek személyazonosságukat igazolni.
B.	A jegyterjesztésre az alábbi követelményeknek kell vonatkozniuk:
	—	A tájékoztató kampányok során a szervező ismertesse a hivatalos értékesítési pontokat, és szólítsa fel a közönséget, hogy ne vásároljon másutt belépőjegyet, figyelmeztetve őket arra, hogy a terjesztési rendszer nem enged teret a feketepiaci értékesítésnek.
	—	A szervező folyamatosan kísérje figyelemmel a jegyek ország és terjesztő szerinti fellelhetőségét.
	—	A rendelkezésre álló jegyeket oly módon kell a célcsoportok számára terjeszteni, hogy méltányosan és a közösségi versenyszabályok szerint megengedhető mértékben elegendő jegy jusson a nagyközönségnek és a részt vevő csapatok szurkolóinak egyaránt.
	—	A szervezőnek kötelezettséget kell megállapítania arra vonatkozóan, hogy azon országok nemzeti szövetségei, ahol nem volt kielégítő az értékesítés, juttassák vissza a jegyeket.
	—	A szervezőnek kötelezettséget kell megállapítania arra vonatkozóan, hogy a hivatalos terjesztő juttassa vissza az el nem adott jegyeket.
	—	A szervező tartsa szem előtt, hogy a belépőjegyek kötegekben való terjesztése és értékesítése javítja az értékesítési folyamat feletti ellenőrzést. A szervező írjon elő megbízhatósági követelményeket a terjesztők számára.
	—	Szabálytalanságok esetén a szervező hatásköre tegye lehetővé, hogy bármikor beavatkozhasson a terjesztési folyamatba.
	—	A szervező írjon elő tájékoztatási követelményt a terjesztők számára, akiknek tájékoztatniuk kell a szervezőt a jegyértékesítés alakulásáról, lehetőség szerint az utazási tervekkel és a szállással együtt.
	—	Amennyiben a jegyek kérelmezése nem kizárólag a nemzeti szövetségeken vagy a nézők vagy szurkolók saját labdarúgó-klubján keresztül történik, akkor az egyéni kérelmezőknek meg kell nevezniük, hogy mely csapatot támogatják. Ez közrendi és biztonsági okokból figyelembe vehető a jegyek végleges szétosztásakor.
	—	A belépőjegyek ne legyenek átruházhatók.
	—	A stadionból való kitiltással sújtott személyek részére nem adható ki belépőjegy.
	—	A mérkőzés napján nem árusíthatók jegyek.
	—	A vásárlók legfeljebb két jegyhez juthatnak hozzá. A jegyeket a nevükre kell kiállítani.
	—	A végleges jegyátadásra a lehető legkésőbb kerüljön sor (beváltható utalvány).
	—	A szervező gondoskodjon biztosítékokról abban a tekintetben, hogy az, akinek neve a jegyen szerepel – a jegy birtokosa – végső soron megkapja a jegyet.
C.	A megfelelő beléptetési politika és ellenőrzés
	—	A szervező előre bejelenti, hogy mely nézők léphetnek be a stadionba és melyek azok, akiktől megtagadják a belépést.
	—	A stadionból való kitiltással sújtott személyek semmiképpen sem engedhetők be.
	—	Az egyértelműen alkoholos befolyásoltság álló nézők nem engedhetők be.
	—	Nem engedhetők be az olyan tárgyakkal érkező nézők, amelyek a stadionbeli biztonságot és rendet veszélyeztethetik.
	—	Nem engedhetők be az olyan tárgyakkal érkező nézők, amelyek valamilyen módon politikai célokra, megkülönböztetésre, rasszizmusra vagy sértő magatartásra utalnak.
	—	A beléptetési ellenőrzés legyen magas színvonalú, beleértve a személyek átvizsgálását és a stadionból való kitiltások végrehajtását is.
	—	A folyamatos beléptetési ellenőrzéssel megelőzhető a hosszú sorok kialakulása.
	—	A beléptetési ellenőrzés védelmet nyújt a stadion szektorainak túlzsúfolása ellen.
	—	Automatikus beléptető rendszerek alkalmazása esetén a rendszereknek magas szintű megbízhatósági és folytonossági előírásoknak kell megfelelniük.
c)	Akkreditáció
	—	A jegykiállítási politikán felül az akkreditációs stratégia az egyik kulcsfontosságú eszköz a stadionbeli biztonságról való gondoskodás terén. Az akkreditációs rendszer célja a túlzsúfoltság megelőzése, valamint lehetővé kell tennie a tömegek kezelését és a tömeg feletti ellenőrzés gyakorlását.
	Megvalósítás:
	—	Akkreditációt csak olyan személy kaphat, akinek a stadion valamely meghatározott területén konkrét feladatot kell ellátnia, a kiadott akkreditáció csak az adott területre érvényes.
	—	Az akkreditáció révén az adott személy a stadionban nem jogosult ülőhelyre.
	—	Az akkreditáció nem ruházható át.
	—	Az akkreditációnak csalásbiztosnak kell lennie.
5.	A stadion szabályzata – kitiltás polgári jogi úton
—	A stadion szabályzatát írásban kell megállapítani. A szabályzat tartalmazza a szervező belső szabályait, és felsorolja legalább a tiltott tárgyakat és a nem tolerálható viselkedési formákat, valamint a tárgyak beszolgáltatására vonatkozó szabályokat.
—	A szurkolókat egyértelműen és folyamatosan tájékoztatják a rendszabályokról.
—	A rendszabályok végrehajtásának biztosításához és a betartásuk ellenőrzéséhez szükséges intézkedéseket foganatosítani kell.
—	Szabályt kell megállapítani a polgári jogi úton történő kitiltásról. Ilyen kitiltást olyan személyekre szabnak ki, akik cselekedeteikkel vagy viselkedésükkel megsértik a stadion szabályzatát.
—	A polgári jogi úton történő kitiltás végrehajtásának biztosításához és a betartásának ellenőrzéséhez szükséges intézkedéseket foganatosítani kell.
6.	Megkötendő megállapodás(ok) (1)
—	A nemzeti vagy nemzetközi labdarúgó-mérkőzés szervezője kötelezettségeire vonatkozóan megállapodást köt az érintett hatóságokkal, rendőri szervekkel és vészhelyzeti szolgálatokkal. Ez a megállapodás lehetővé teszi azt, hogy a szervező kötelezettségeit szerződésben fektessék le, és hogy azokat érvényesíthessék.
—	A megállapodás megkötésére a mérkőzést, a tornát vagy a versenyt megelőző ésszerű időtartamon belül kerül sor, és az tartalmazza a szervező kötelezettségeit és felelősségeit.
—	Ez a megállapodás magában foglalja legalább az alábbi rendelkezéseket:
	—	a stadion területére beengedhető nézők maximális száma,
	—	a stadion biztonsági előírásaira vonatkozó rendelkezések,
	—	az alkalmazandó vészhelyzeti terv és evakuálási terv,
	—	a stadion tervrajza,
	—	a szervező kötelezettségeire és felelősségeire – pontosabban a jegykiállítási és akkreditációs politikára, a rendezők alkalmazására, a zártláncú biztonsági kamerarendszerre, az alkohollal kapcsolatos politikára – vonatkozóan kötött megállapodások, a tiltott tárgyakra vonatkozó megállapodások, a szervezővel nemzetközi szinten folytatott, a mérkőzés időpontjának meghatározását megelőzően konzultációt is magában foglaló információcserére (különösen a labdarúgó-mérkőzések (bajnoki vagy barátságos mérkőzések) programjával kapcsolatos bármely információ a rendőri szervek felé) vonatkozó megállapodások stb.
7.	Helyi egyezmény
—	A nemzeti vagy nemzetközi labdarúgó-mérkőzés szervezője és valamennyi érintett fél – beleértve a rendőrséget és a helyi hatóságokat, a szurkolói klubokat, a helyi lakosokat (vagy lakosok szervezeteit) és a közlekedési vállalatokat – helyi egyezményt köt, amelynek célja a kölcsönös bizalomra alapuló kapcsolatépítés.
—	Ez a helyi egyezmény ennélfogva biztosítékot nyújt valamennyi szurkoló, helyi lakos és egyéb érintett fél biztonságára nézve a stadionon belül és kívül egyaránt.
—	Ez a helyi egyezmény az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
	—	a szurkolói klubban vagy szövetségben való tagság bizonyos feltételekhez való kötése; e feltételek nem teljesítése az adott személyek esetében a szurkolói klubból való kizáráshoz vagy a stadionból való kitiltáshoz vezet,
	—	a belépőjegyek elővételben történő értékesítésének elősegítése,
	—	annak egyértelmű és konkrét leírása, hogy miként kell kezelni a biztonsági előírások nem teljesülése esetén felmerülő problémákat, részletesen megadva bármely egyéb alternatív biztonsági előírást,
	—	információcsere a szurkolók hollétéről, szándékairól és szokásairól,
	—	megoldások a helyi lakosok és a környéken élők problémáira,
	—	megállapodás elérése az érintett közlekedési vállalatokkal.
—	A nemzeti vagy nemzetközi labdarúgó-mérkőzések szervezője ütemtervet foglal a helyi egyezménybe a különféle projektek megvalósítására és/vagy az indítandó kezdeményezésekre vonatkozóan.

(1) Olyan megállapodás(ok)ról van szó, amely(ek) a labdarúgó-rendezvényekben érintett különböző szervezetekkel köthető(k) és amely(ek) tartalmazhatja(ják) a követelmények előírását vagy a hatóságok általi engedélyek kiadását. Ez viszont kártérítési felelősséggel járhat.

4. függelék

A RENDŐRI AZONOSÍTÓ MELLÉNY RÉSZLETES LEÍRÁSA ÉS MINTA

Ez egy (fejen át) bebújós ujjatlan mellény

Színe: NATO-KÉK

Színkód: Pantone 279C

Azonosító jelzések

Egyetlen szó – POLICE (csak angolul) – szegélyben, feltüntetendő a mellény elejének és hátuljának közepén.

POLICE betűk és a szegély: NATO-kék háttérben.

A betűk és a szegély egyaránt fényvisszaverő ezüst színű.

A szegély mérete = 25 cm × 9 cm

POLICE betűk:

Betűszélesség = 1,3 cm

Betűmagasság = 7,5 cm

Mellény eleje:

Mellkas bal oldalán (a POLICE felirat felett): 10 cm × 7 cm-es nemzeti zászló – hímezve/felvarrva vagy műanyag tok alá varrva.

Mellkas jobb oldalán (a POLICE felirat felett): 8 cm × 8 cm-es EU jelkép

A POLICE felirat alatt 5 cm széles, fényvisszaverő ezüst színű sáv végig a mellény elején.

A mellény hátulja:

A POLICE felirat felett: 10 cm × 7 cm-es nemzeti zászló.

A POLICE felirat alatt 5 cm széles, fényvisszaverő ezüst színű sáv végig a mellény hátulján.

A mellényeket mindkét oldalon tépőzárral vagy patentkapoccsal lehessen rögzíteni.