21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/27

A BIZOTTSÁG 92/2005/EK RENDELETE

(2005. január 19.)

az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet állati melléktermékek ártalmatlanítása és felhasználásai tekintetében történő végrehajtásáról, valamint VI. mellékletének a kiolvasztott zsírok biogázzá történő átalakítása és feldolgozása tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésének e), 5. cikke (2) bekezdésének g), 6. cikke (2) bekezdésének i) pontjára és 32. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1774/2002/EK rendelet szabályokat ír elő az állati melléktermékek ártalmatlanításának és felhasználásainak eszközeiről. Rendelkezik továbbá az állati melléktermékek további ártalmatlanítási vagy felhasználási lehetőségeiről, amelyeket a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott konzultációt követően engedélyeznek.

(2)

A Tudományos Operatív Bizottság (TOB) 2003. április 10-én és 2003. április 11-én véleményt adott ki az állati melléktermékek biztonságos kezelésének és ártalmatlanításának hat alternatív feldolgozási módszeréről. E vélemény szerint öt folyamat tekinthető biztonságosnak a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok bizonyos körülmények között történő ártalmatlanítása és/vagy felhasználása tekintetében.

(3)

A TOB 2003. április 10-én és 2003. április 11-én végleges véleményt és jelentést adott ki az állati hulladék magas hőmérsékletű és magas nyomású alkalikus hidrolízissel történő kezeléséről, és útmutatást nyújtott az alkalikus hidrolízis felhasználásának lehetőségeiről, valamint annak kockázatairól az 1., 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanítása tekintetében.

(4)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2003. november 26-án és 2003. november 27-én véleményt adott ki a magas nyomású hidrolízis biogáz (HPHB) folyamatáról, és iránymutatással szolgált e folyamat felhasználásának lehetőségeiről, valamint az 1. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanításának kockázatairól.

(5)

Ennek következtében, a TOB véleményeivel összhangban az állati melléktermékek ártalmatlanításának és/vagy felhasználásának alternatíváiként öt folyamat engedélyezhető, az 1774/2002/EK rendeletben már meghatározott folyamatok mellett. Meg kell állapítani e folyamatok alkalmazásának feltételeit is.

(6)

A Bizottság a folyamatok engedélyezésére jelentkezők közül felkért néhányat, hogy további információt bocsássanak rendelkezésére az 1. kategóriába tartozó anyagok kezelési és ártalmatlanítási folyamatainak biztonsága tekintetében. A fenti információt – annak rendje és módja szerint – értékelés céljából továbbítják az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak.

(7)

A fenti értékelésre várva és a jelenlegi TOB-véleményeket szem előtt tartva – melyek szerint a faggyú a TSE szempontjából biztonságos, különösen, ha azt nyomás alatt főzik és az oldhatatlan szennyeződések eltávolítása céljából szűrik – az állati zsírt biodízelbe feldolgozó folyamatok egyikét szigorú körülmények között engedélyezni kell az 1. kategóriába tartozó anyagok többségének – a legveszélyesebbek kivételével – kezelésére és ártalmatlanítására is. Ez utóbbi esetben tisztázni kell, hogy a kezelés és ártalmatlanítás bioenergia felszabadításával járhat együtt.

(8)

Az ilyen alternatív módszerek engedélyezése és működése nem sértheti az egyéb alkalmazandó EU-jogszabályokat, különösen a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, így az e rendeletben megállapított működési feltételeket, adott esetben a hulladékok égetéséről szóló, 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 6. cikke (4) bekezdése szerint kell végrehajtani.

(9)

Az 1. kategóriába tartozó állati melléktermékek kezelésére engedélyezett folyamatokra és a feldolgozási paraméterek rendszeres ellenőrzését kiegészítő felügyelő intézkedésként, a folyamat hatékonyságát, valamint az állat- és közegészségügy tekintetében való biztonságosságát a folyamat végrehajtását követő első két évben valamennyi érintett tagállamban egy kísérleti üzemben történő teszteléssel kell bebizonyítani az illetékes hatóság előtt.

(10)

Az 1774/2002/EK rendelet VI. mellékletének II. és III. fejezetét az 1. kategóriába tartozó állati melléktermékek feldolgozásának engedélyezése következtében módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1. kategóriába tartozó anyagok kezelése és ártalmatlanítása

(1)   Az alkalikus hidrolízis I. melléklet szerint meghatározott, illetve a magas nyomású hidrolízis biogáz III. melléklet szerint meghatározott folyamatait jóváhagyják, és azokat az illetékes hatóság engedélyezheti az 1. kategóriába tartozó anyagok kezelése és ártalmatlanítása céljából.

(2)   A biodízel-előállítás IV. mellékletben meghatározott folyamatát jóváhagyják és azt az illetékes hatóság engedélyezheti az 1. kategóriába tartozó anyagok kezelése és ártalmatlanítása céljából, kivéve az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában említett anyagok esetében.

A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett, állati eredetű anyagokat viszont ezen eljárásra csak akkor lehet felhasználni, ha:

a)

az állatok életkora levágásuk időpontjában még nem érte el a 24 hónapot; vagy

b)

az állatokon fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE) kimutatása céljából laboratóriumi tesztet végeztek el a 999/2001/EK rendeletnek megfelelően (3), melynek eredménye negatív lett.

Az illetékes hatóság az 1. kategóriába tartozó feldolgozott állati zsír kezelésére és ártalmatlanítására is engedélyezheti e folyamatot.

2. cikk

A 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok kezelése és felhasználása, illetve ártalmatlanítása

Az alkalikus hidrolízis, a magas nyomású, magas hőmérsékletű hidrolízis, magas nyomású hidrolízis biogáz, biodízel-előállítás és Brookes gázosítás sorrendben az I–V. mellékletekben meghatározott folyamatait jóváhagyják, és azokat az illetékes hatóság engedélyezheti a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok kezelésére vagy ártalmatlanítására.

3. cikk

Az I–V. mellékletben meghatározott eljárások végrehajtásának feltételei

Amint a folyamatokat engedélyezik, az illetékes hatóság jóváhagyja az I–V. mellékletben leírt folyamatok egyikét alkalmazó üzemeket, amennyiben azok megfelelnek a vonatkozó mellékletben foglalt technikai kikötéseknek és paramétereknek, valamint az 1774/2002/EK rendeletben megállapított feltételeknek, kivéve az említett rendeletben más folyamatokra megállapított technikai kikötéseket és paramétereket. E célból az üzemért felelős személynek bizonyítania kell az illetékes hatóság előtt, hogy a vonatkozó mellékletben megállapított valamennyi technikai kikötést és paramétert betartják.

4. cikk

A kapott anyag jelölése, valamint további felhasználása vagy ártalmatlanítása

(1)   A kapott anyagokat az 1774/2002/EK rendelet VI. melléklete I. fejezetének 8. pontjával összhangban tartós módon és – amennyiben ez technikailag megoldható – szagosítással kell megjelölni.

Abban az esetben viszont, ha a feldolgozás alatt álló melléktermékek kizárólag a 3. kategóriába tartoznak, és ha a kapott anyagokat nem hulladékként történő ártalmatlanításra szánták, nem szükséges ilyen jelölés.

(2)   Az 1. kategóriába tartozó anyagok kezeléséből kapott anyagokat hulladékként az alábbi módszerekkel ártalmatlanítják:

a)

égetéssel vagy együtt égetéssel, a hulladékok égetéséről szóló, 2000/76/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően;

b)

elföldeléssel a hulladéklerakókról szóló, 1999/31/EK irányelv (4) alapján engedélyezett hulladéklerakóban; vagy

c)

egy biogázüzemben történő további feldolgozással és az emésztőtraktus-maradványok a) vagy b) pontban említett ártalmatlanításával.

(3)   A 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok kezeléséből kapott anyagokat:

a)

a (2) bekezdésben meghatározottak szerint hulladékként kell ártalmatlanítani;

b)

az 1774/2002/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett felhasználásokra zsírszármazékká kell továbbfeldolgozni az 1–5. feldolgozási módszerek előzetes alkalmazása nélkül; vagy

c)

az 1774/2002/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése c) pontjának i., ii. és iii. alpontjai szerint közvetlenül kell felhasználni, feldolgozni vagy ártalmatlanítani, az 1. feldolgozási módszer előzetes alkalmazása nélkül.

(4)   Az előállítási folyamatból származó bármilyen hulladékot, mint például iszap, a szűrőben fennmaradt anyagok, hamu és emésztőtraktus-maradványok, a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kell ártalmatlanítani.

5. cikk

A kezdeti végrehajtás megerősített felügyelete

(1)   Az alábbi folyamatok végrehajtásának első két évében valamennyi tagállamban az alábbi rendelkezések alkalmazandóak az 1774/2002/EK rendelet 4. cikkében említett állati melléktermékek kezelésére:

a)

az I. mellékletben meghatározott alkalikus hidrolízis;

b)

a III. mellékletben meghatározott magas nyomású hidrolízis biogáz; és

c)

a IV. mellékletben meghatározott biodízel-előállítás.

(2)   A folyamat üzemeltetőjének vagy ellátójának valamennyi tagállamban ki kell jelölnie egy kísérleti üzemet, ahol legalább évente teszteket végeznek a folyamat állat- és közegészségügy szempontjából való hatékonyságának újbóli megerősítése céljából.

(3)   Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy:

a)

a kísérleti üzemben a kezelési lépések folyamán kapott anyagokat (például folyékony és szilárd maradékanyagok, illetve a folyamat során keletkezett bármilyen gáz) megfelelő tesztek alkalmazásával vizsgálják; és

b)

a kísérleti üzem hivatalos ellenőrzése magában foglalja az üzem havi felülvizsgálatát, illetve az alkalmazott feldolgozási paraméterek és körülmények ellenőrzését.

Mindkét év végén az illetékes hatóság jelentést tesz a Bizottságnak a felügyelet eredményeiről és a gyakorlatban felmerülő bármilyen működési nehézségről.

6. cikk

Az 1774/2002/EK rendelet VI. mellékletének módosítása

Az 1774/2002/EK rendelet VI. mellékletének II. és III. fejezete a következőképpen módosul:

1.

A II. fejezet B. pontjában a 4. alpont az alábbi mondattal egészül ki:

„Az 1. kategóriába tartozó anyagok feldolgozásából kapott anyagokat viszont biogázüzemben alakíthatják át, feltéve hogy a feldolgozást a 4. cikk (2) bekezdésének e) pontjával összhangban engedélyezett alternatív módszer alapján végezték el, valamint – eltérő rendelkezés hiányában – a biogáz-előállítás a fenti alternatív módszer része, és a kapott anyagot az alternatív módszerre meghatározott feltéteknek megfelelően ártalmatlanítják.”

2.

A III. fejezet utolsó része az alábbi mondattal egészül ki:

„Egyéb folyamatokat lehet viszont alkalmazni az 1. kategóriába tartozó anyagból származó állati zsírok további feldolgozására, feltéve hogy e folyamatokat a 4. cikk (2) bekezdésének e) pontjával összhangban alternatív módszerként engedélyezték.”

7. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet legkésőbb 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 19-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1)  HL L 273., 2002.10.10., 1. o. A legutóbb a 668/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 112., 2004.4.19., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 332., 2000.12.28., 91. o.

(3)  HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(4)  HL L 182., 1999.7.16., 1. o.

I. MELLÉKLET

ALKALIKUS HIDROLÍZIS ELJÁRÁS

1.

Az alkalikus hidrolízis folyamat az állati melléktermék alábbi körülmények között történő kezelését jelenti:

a)

Nátrium-hidroxid- (NaOH) vagy kálium-hidroxid- (KOH) oldatot (vagy annak kombinációját) használják olyan mennyiségben, mely biztosítja a lebontásra váró állati melléktermék tömegével, típusával és összetételével megközelítőleg azonos moláris mennyiséget.

Az állati melléktermékeknek az alapot semlegesítő magas zsírtartalma esetén a hozzáadott alapot az anyag adott zsírtartalmához igazítják.

b)

Az állati melléktermékeket és az alkáliaelegyet legalább 150 °C-os alaphőmérsékletre hevítik legalább 4 bar (abszolút) nyomáson és legalább

i.

megszakítás nélkül három órán keresztül;

ii.

az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában említett állati melléktermékek kezelése esetében megszakítás nélkül hat órán keresztül. A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett állati eredetű anyagokat viszont akkor lehet az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontjával összhangban feldolgozni, ha

—

az állatok életkora levágásuk időpontjában még nem érte el a 24 hónapot, vagy

—

az állatokon a 999/2001/EK rendeletnek megfelelően fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE) kimutatása céljából laboratóriumi tesztet végeztek el, melynek eredménye negatív lett; vagy

iii.

a kizárólag halból vagy baromfiból álló állati melléktermékek esetében megszakítás nélkül egy órán keresztül.

c)

A folyamat egy tételben történik és az edényben található anyagot folyamatosan keverik.

d)

Az állati melléktermékeket úgy kezelik, hogy az időtartamra és a hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek.

2.

Az állati melléktermékeket ötvözött acél tárolóedénybe helyezik. Az alkália kimért mennyiségét szilárd formában vagy az (1) bekezdés a) pontjában említett oldatként adják hozzá. Az edényt lezárják és tartalmát az (1) bekezdés b) pontja szerint hevítik. Az állandó szivattyúzás által előidézett fizikai energia folyamatosan körforgásba hozza az edényben lévő folyékony anyagot, és ezáltal segíti a lebontási folyamatot addig, míg a szövetek feloszlanak, illetve a csontok és fogak meglágyulnak.

3.

A fent leírt kezelést követően a kapott anyagokat egy biogázüzemben dolgozhatják fel, feltéve hogy

a)

az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett anyag és az abból származó termékek biogázüzemben történő feldolgozása ugyanabban az üzemben és zárt rendszerben történik, mint a fenti 1. és 2. pontban leírt folyamat;

b)

van egy megfelelő gáztisztító rendszer a biogáz fehérjemaradványokkal való kontaminációjának kizárására;

c)

a biogázt minimum 900 °C-on gyorsan elégetik, majd gyorsan lehűtik („kioltás”).

II. MELLÉKLET

A MAGAS NYOMÁSÚ, MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ HIDROLÍZIS FOLYAMATA

1.

A magas nyomású magas hőmérsékletű hidrolízis folyamat az állati melléktermékek alábbi körülmények között történő kezelését jelenti:

a)

az állati melléktermékeket legalább 180 °C-os alaphőmérsékletre hevítik megszakítás nélkül legalább 40 percen keresztül legalább 12 bar (abszolút) nyomáson, úgy, hogy közvetett módon gőzt alkalmaznak a biolitikus reaktorban;

b)

a folyamat szakaszosan történik, az edényben található anyagot folyamatosan keverik; és

c)

az állati melléktermékeket úgy kezelik, hogy az időtartamra és a hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek.

2.

A technológia alapja egy magas nyomáson és magas hőmérsékleten működő gőzreaktor. E magas nyomáson és hőmérsékleten következik be a hidrolízis jelensége, mely a szerves anyag hosszú láncmolekuláit kisebb egységekre bontja fel.

Az állati melléktermékeket, beleértve az egészben lévő állati tetemeket is, egy tárolóba („biolitikus reaktor”) helyezik. Az edényt lezárják és tartalmát az (1) bekezdés a) pontja szerint hevítik. A víztelenítési ciklusban a gőzvizet összesűrítik, így az egyéb célokra használható vagy félretehető. Egy reaktor esetében valamennyi ciklus körülbelül négy óráig tart.

III. MELLÉKLET

MAGAS NYOMÁSÚ HIDROLÍZIS BIOGÁZ FOLYAMAT

1.

A magas nyomású hidrolízis biogáz folyamat az állati melléktermékek alábbi körülmények között történő kezelését jelenti:

a)

az állati melléktermékeket először az 1. feldolgozási folyamat alkalmazásával dolgozzák fel egy, az 1774/2002/EK rendelet szerint engedélyezett feldolgozóüzemben;

b)

a fenti folyamatot követően a zsírtalanított anyagokat legalább 20 percen keresztül legalább 220 °C-on, legalább 25 bar (abszolút) nyomáson kezelik, majd egy kétlépcsős eljárásban hevítik, először közvetlen gőzbefecskendezéssel, majd közvetett módon egy koaxiális hőcserélőben;

c)

a folyamatot egy adagban vagy folyamatos rendszerben végzik el, és az anyagot folyamatosan keverik;

d)

az állati melléktermékeket úgy kezelik, hogy az időtartamra és a hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek; és

e)

az így kapott anyagot vízzel összekeverik, és egy biogázreaktorban légmentesen erjesztik (biogáz feldolgozás).

2.

Az 1. kategóriába tartozó állati melléktermékek kezelése esetében

a)

a teljes folyamat ugyanazon a helyszínen és zárt rendszerben történik;

b)

a folyamat során előállított biogázt ugyanabban az üzemben minimum 900 °C-on gyorsan elégetik, majd gyorsan lehűtik („kioltás”), és az üzem rendelkezik egy megfelelő gáztisztító rendszerrel az égés során keletkezett biogázból vagy gázokból származó fehérjemaradványok kontaminációjának kizárására.

3.

A folyamatot az 1. feldolgozási módszert alkalmazó hagyományos kiolvasztóból származó anyagok feldolgozására tervezték. Ezt az anyagot az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően kezelik, majd vízzel összekeverik és biogázerjesztésre bocsátják.

IV. MELLÉKLET

BIODÍZEL-ELŐÁLLÍTÁSI ELJÁRÁS

1.

A biodízel-előállítás az állati melléktermékek (állati zsír) zsírfrakció alábbi körülmények között történő kezelése:

a)

Az állati melléktermékek zsírfrakcióját először az alábbiak felhasználásával dolgozzák fel:

i.

az 1774/2002/EK rendelet V. mellékletének III. fejezetében említett 1. feldolgozási módszer az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok esetében; és

ii.

az 1774/2002/EK rendelet V. mellékletének III. fejezetében említettek szerint az 1–5. vagy 7. feldolgozási módszerek bármelyike, illetve halból származó anyag esetében a 6. módszer.

b)

A feldolgozott zsírt elválasztják a proteintől és az oldhatatlan szennyeződést úgy távolítják el, hogy annak szintje ne haladja meg a 0,15 tömegszázalékot, majd észterezésre és átészterezésre bocsátják. A 3. kategóriába tartozó feldolgozott zsír esetében viszont nincs szükség észterezésre. Az észterezés esetében a pH értéket kénsav (H2SO4 1,2–2 moláris) vagy azzal egyenértékű sav hozzáadásával 1-nél alacsonyabbra csökkentik, és az elegyet két órára 72 °C-ra hevítik, valamint ez idő alatt folyamatosan keverik. Az átészterezést a pH-érték körülbelül 14-re történő emelésével hajtják végre 15 % kálium-hidroxiddal (KOH; 1–3 moláris) vagy azzal egyenértékű alappal 35 °C és 50 °C között legalább 15–30 percig. Az átészterezést a fenti körülmények között új alapoldat felhasználásával kétszer végzik el. A termékek ezt követő finomítása, mely magában foglalja a 150 °C-on történő vákuumdesztillációt, biodízelt eredményez.

c)

Az 1. kategóriába tartozó anyagok kezeléséből származó biodízel esetében egy megfelelő gáztisztító rendszer meglétére van szükség a biodízel égetésekor esetleg el nem égett fehérjemaradványok kibocsátásának kizárására.

2.

Az állati zsírt zsírsav-metil-észterekből álló biodízel előállítására dolgozzák fel. Ez a zsír észterezésével vagy átészterezésével érhető el. A termékek ezt követő finomítása, beleértve a vákuumdesztillációt, biodízelt eredményez, melyet tüzelőanyagként használnak.

V. MELLÉKLET

BROOKES GÁZOSÍTÁSI ELJÁRÁS

1.

A Brookes gázosítási eljárás az állati melléktermékek alábbi körülmények között történő kezelését jelenti:

a)

Az utánégető kamrát természetes gázzal hevítik.

b)

Az állati melléktermékeket a gázosító elsődleges kamrájába töltik és bezárják az ajtót. Az elsődleges kamrában nincsenek égetők, ehelyett az alatta elhelyezkedő utánégető kamrából átvezetett hővel fűtik. Az elsődleges kamrába – a folyamat hatékonyságának fokozása céljából – csupán a főajtóra felszerelt három szívószelepen át engednek be levegőt.

c)

Az állati melléktermékeket komplex szénhidrogénbe párologtatják, és a keletkező gázok az elsődleges kamrából egy, a hátsó fal tetején található szűk nyíláson keresztül az elegyítő és hőbontó zónába jutnak át, ahol alkotóelemeikre bomlanak. Végül a gázok az utánégető kamrába kerülnek, ahol azokat többletlevegő jelenlétében természetes gázzal fűtött égető lángjában égetik el.

d)

Valamennyi feldolgozási egység két égetőből és két másodlagos ventilátorból áll arra az esetre, ha az egyik égető vagy ventilátor meghibásodna. A másodlagos kamrát úgy tervezték, hogy valamennyi égési körülmény között legalább 950 °C-on minimum két másodpercnyi tartózkodási időt biztosítson.

e)

A másodlagos kamrát elhagyva a kiáramló gázok egy, a kürtő alapzatán elhelyezkedő barometrikus áramlásszabályzón mennek át, mely – az elsődleges és másodlagos kamrákban állandó nyomást fenntartva – lehűti és a környezeti levegővel hígítja azokat.

f)

A folyamatot 24 órás ciklusban végzik el, mely magában foglalja a betöltést, feldolgozást, lehűtést és a hamu eltávolítását. A ciklus végén a visszamaradt hamut vákuumextrahálással zárt zacskókban távolítják el az elsődleges kamrából, melyeket aztán biztonsági zárral látnak el, mielőtt ártalmatlanítás céljából elszállítják a helyszínről.

2.

A folyamat magas hőmérsékletű többletoxigénnel történő égést alkalmaz a szerves anyag CO2-vé, NO2-vé és H2O-vá történő oxidáláshoz. Az állati melléktermékekre körülbelül 24 órás tartózkodási idővel meghosszabbított szakaszos folyamatot alkalmaznak. A hő egy természetes gázzal fűtött, az elsődleges kamra (ahová a feldolgozandó szövetet helyezik) alatt elhelyezkedő másodlagos kamrából érkezik. Az égési folyamat eredményeként keletkezett gázok a másodlagos kamrába érkeznek, ahol tovább oxidálódnak. A gázgőz minimális tartózkodási ideje 950 °C-os ajánlott hőmérsékleten két másodperc. Ezt követően a gázok egy „barometrikus áramlásszabályzón” haladnak át, ahol környező levegővel elegyednek.

3.

Az állati melléktermékektől eltérő termékek gázosítása nem engedélyezett.