32004R0802



Hivatalos Lap L 133 , 30/04/2004 o. 0001 - 0039


A Bizottság 802/2004/EK rendelete

(2004. április 21.)

a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról szóló megállapodásra,

tekintettel a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendeletre (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) [1] és különösen annak 23. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a legutóbb az 1310/97/EK rendelettel [2] módosított, a vállalkozások összefonódásának ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendeletre [3] és különösen annak 23. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) A vállalkozások összefonódásának ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendeletet – a rendelet különböző rendelkezéseinek jelentős módosításával – átdolgozták.

(2) A 4064/89/EGK tanácsi rendeletben előírt bejelentésekről, határidőkről és meghallgatásokról szóló, 1998. március 1-jei 447/98/EK bizottsági rendeletet [4] e módosítások figyelembevétele érdekében módosítani kell. Következésképpen az az egyértelműség érdekében hatályát veszti, és helyébe egy új rendelet lép.

(3) A Bizottság a meghallgatási tisztviselők bizonyos versenyjogi eljárásokban elvégzett feladataival kapcsolatos intézkedéseket fogadott el.

(4) A 139/2004/EK rendelet az összefonódások megvalósítása előtti kötelező bejelentésen alapszik. Egyrészt egy bejelentés fontos jogkövetkezményekkel jár, amelyek a tervezett összefonódásban részt vevő felek számára kedvezőek, másrészt a bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztásáért a felekre pénzbírság szabható ki, és az polgári jogi hátrányokkal is járhat számukra. A jogbiztonság érdekében tehát szükséges pontosan meghatározni a bejelentésben közlendő információ tárgyát és tartalmát.

(5) A bejelentő felek kötelezettsége, hogy az igazságnak megfelelően és hiánytalanul feltárják a Bizottság előtt azokat a tényeket és körülményeket, amelyek meghatározóak a bejelentett összefonódásra vonatkozó döntés tekintetében.

(6) A 139/2004/EK rendelet arra is lehetőséget ad az érintett vállalkozásoknak, hogy a bejelentést megelőzően egy indoklással ellátott beadványban kérelmezzék, hogy a rendelet feltételeinek megfelelő összefonódást egy vagy több tagállam a Bizottsághoz, vagy adott esetben a Bizottság egy vagy több tagállamhoz áttegye. Fontos a Bizottság vagy az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai számára elégséges információt biztosítani ahhoz, hogy képesek legyenek – rövid idő alatt – felmérni, hogy az ügyet át kell-e tenni vagy nem. Ennek érdekében az áttételt kérelmező indoklással ellátott beadványnak bizonyos meghatározott információkat tartalmaznia kell.

(7) Az indoklással ellátott beadványok és bejelentések vizsgálatának egyszerűsítése és meggyorsítása érdekében kívánatos, hogy ezekhez formanyomtatvány használatát írják elő.

(8) Mivel a 139/2004/EK rendelet értelmében a bejelentés képezi a jogszabályi határidők kezdő időpontját, az ilyen határidőket szabályozó feltételeket és azt az időpontot, amelytől a határidőket számítják szintén meg kell határozni.

(9) A 139/2004/EK rendeletben előírt határidők kiszámításához a jogbiztonság érdekében szabályokat kell rögzíteni. Különösen az időszak kezdetét és végét, valamint az azt felfüggesztő körülményeket kell meghatározni, kellően tekintetbe véve az eljárásra rendelkezésre álló rendkívül szűk időkeretből eredő követelményeket.

(10) A Bizottság eljárásával kapcsolatos rendelkezéseket oly módon kell megalkotni, hogy a meghallgatáshoz és a védekezéshez való jog teljes mértékben biztosítva legyen. E célok érdekében a Bizottságnak különbséget kell tennie az összefonódást bejelentő felek, a tervezett összefonódásban érintett más felek, harmadik személyek és az olyan személyek között, amelyekre a Bizottság határozattal pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kíván kiszabni.

(11) A Bizottságnak a bejelentő felek és a részt vevő más felek számára, amennyiben kérik, lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a bejelentés előtt a szándékolt összefonódást nem hivatalosan és szigorúan bizalmas jelleggel megvitathassák. Ezenkívül a Bizottságnak a bejelentést követően szoros kapcsolatot kell fenntartania e felekkel, az ahhoz szükséges mértékben, hogy megvitasson velük bármely olyan gyakorlati vagy jogi problémát, amelyet az ügy első vizsgálata során felfedezett, hogy ha lehet, kölcsönös megegyezéssel oldják meg az ilyen problémákat.

(12) A védekezéshez való jog tiszteletben tartásának elvével összhangban a bejelentő felek számára lehetőséget kell biztosítani, hogy benyújthassák észrevételeiket mindazokkal a kifogásokkal kapcsolatban, amelyeket a Bizottság határozataiban figyelembe kíván venni. A tervezett összefonódásban érintett más feleket szintén tájékoztatni kell a Bizottság kifogásairól, és részükre lehetőséget kell biztosítani álláspontjuk kifejtésére.

(13) A kellő érdekeltségüket bizonyító harmadik személyek számára szintén lehetőséget kell biztosítani álláspontjuk kifejtésére, amennyiben erre vonatkozóan írásbeli kérelmet nyújtanak be.

(14) Az észrevételeik megtételére jogosult különböző személyeknek egyrészt saját érdekükben, másrészt a szabályszerű eljárás érdekében ezt írásban kell megtenniük, a hivatalos szóbeli meghallgatásra irányuló kérelemhez való joguk sérelme nélkül, amennyiben az indokolt, az írásbeli eljárás kiegészítésére. Sürgős esetben azonban a Bizottságnak képesnek kell lennie a bejelentő felek, más részt vevő felek vagy harmadik személyek hivatalos szóbeli meghallgatásának azonnali lefolytatására.

(15) Szükséges meghatározni a meghallgatandó személyek arra vonatkozó jogait, hogy milyen mértékben kapjanak betekintést a Bizottság aktájába, valamint hogy milyen feltételekkel képviseltethetik magukat vagy vehetnek igénybe segítséget.

(16) Amikor betekintést enged az aktába, a Bizottságnak biztosítania kell az üzleti titkok és más bizalmas információik védelmét. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje bizalmas információik azonosítására azokat a vállalkozásokat, amelyek dokumentumokat vagy nyilatkozatokat nyújtottak be.

(17) Ahhoz, hogy a Bizottság megfelelően értékelhesse a bejelentő felek azon kötelezettségvállalásait, amelyeket abból a célból nyújtottak be, hogy az összefonódást összeegyeztethetővé tegyék a közös piaccal, és hogy a Bizottság biztosíthassa a más részt vevő felekkel, harmadik személyekkel és a tagállamok hatóságaival a 139/2004/EK rendeletben és különösen annak 18. cikke (1) és (4) bekezdésében, valamint 19. cikke (1), (2), (3) és (5) bekezdésében előírt megfelelő konzultációt, ki kell alakítani az azon rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében és 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségvállalások benyújtására vonatkozó eljárást és határidőket.

(18) Szintén szükséges meghatározni a Bizottság által megállapított bizonyos határidőkre alkalmazandó szabályokat is.

(19) Az összefonódásokkal foglakozó tanácsadó bizottságnak az előzetes határozattervezet alapján véleményt kell nyilvánítania. Ezért az ügy kivizsgálásának befejezését követően az üggyel kapcsolatban a tanácsadó bizottsággal konzultálni kell. Ez a konzultáció azonban nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy szükség esetén újra megindítsa a vizsgálatot,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI KÖR

1. cikk

Alkalmazási kör

E rendeletet az összefonódásoknak a 139/2004/EK rendeletnek megfelelően végrehajtott ellenőrzésére kell alkalmazni.

II. FEJEZET

BEJELENTÉSEK ÉS MÁS BEADVÁNYOK

2. cikk

Bejelentés benyújtására jogosult személyek

(1) A bejelentéseket a 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett személyeknek vagy vállalkozásoknak kell benyújtaniuk.

(2) Amennyiben a bejelentéseket személyek vagy vállalkozások képviselői írják alá, az ilyen képviselőknek képviseleti jogosultságukat írásbeli bizonyítékkal kell igazolniuk.

(3) Együttes bejelentéseket olyan közös képviselőnek kell benyújtania, aki jogosult arra, hogy mindegyik bejelentő fél nevében dokumentumokat adjon és vegyen át.

3. cikk

A bejelentések benyújtása

(1) A bejelentéseket az I. mellékletben megtalálható CO-formanyomtatvány által előírt módon kell benyújtani. A II. mellékletben megállapított feltételekkel a bejelentéseket egyszerűsített formanyomtatványon, az ott meghatározottak szerint is be lehet nyújtani. Az együttes bejelentéseket egyetlen formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A CO-formanyomtatványt és az ahhoz mellékelt dokumentumokat egy eredeti példányban, 35 másolattal kell a Bizottsághoz benyújtani. A bejelentést a 23. cikk (1) bekezdésében említett címre, a Bizottság által meghatározott formában kell kézbesíteni.

(3) A mellékelt dokumentumoknak vagy eredeti példányoknak, vagy az eredeti példányok másolatainak kell lenniük; ez utóbbi esetben a bejelentő feleknek igazolniuk kell, hogy a másolatok az eredetivel egyezőek és hiánytalanok.

(4) A bejelentéseket a Közösség hivatalos nyelveinek valamelyikén kell benyújtani. A bejelentő felek számára ez a nyelv egyben az eljárás nyelve is, valamint az ugyanazzal az összefonódással kapcsolatos bármilyen későbbi eljárásé is. A mellékelt dokumentumokat azok eredeti nyelvén kell benyújtani. Amennyiben az eredeti nyelv nem a Közösség hivatalos nyelveinek valamelyike, akkor csatolni kell az eljárás nyelvén elkészített fordítást.

(5) Amennyiben a bejelentést az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 57. cikke alapján teszik meg, akkor az EFTA-államok hivatalos nyelveinek valamelyikén vagy az EFTA Felügyeleti Hatóságának a munkanyelvén is be lehet nyújtani. Amennyiben a bejelentés választott nyelve nem a Közösség valamelyik hivatalos nyelve, a bejelentő feleknek ki kell egészíteniük az összes dokumentumot a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén elkészített fordítással. A Bizottság a fordításhoz kiválasztott nyelvet használja eljárása során a bejelentő felekkel szemben.

4. cikk

A benyújtandó információk és dokumentumok

(1) A bejelentéseknek tartalmazniuk kell a mellékletekben található megfelelő formanyomtatványokban kért információkat és dokumentumokat. Az információknak helytállónak és hiánytalannak kell lenniük.

(2) A Bizottság eltekinthet a bejelentésben egyes meghatározott információk és dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségtől, vagy bármely más, az I. és II. mellékletben részletezett követelménytől, amennyiben úgy értékeli, hogy az adott kötelezettség vagy követelmények teljesítése nem szükséges az ügy kivizsgálásához.

(3) A Bizottság írásban haladéktalanul visszaigazolja a bejelentő feleknek vagy azok képviselőinek a bejelentés, illetve a Bizottság által az 5. cikk (2) és (3) bekezdése alapján küldött levélre érkező bármely válasz átvételét.

5. cikk

A bejelentés hatálybalépésének időpontja

(1) A bejelentések a Bizottság által történő kézhezvételük napján lépnek hatályba, a (2), (3) és (4) bekezdésre is figyelemmel.

(2) Amennyiben a bejelentésben vagy a mellékelt dokumentumokban szereplő információk valamely lényeges pont tekintetében hiányosak, erről a Bizottság haladéktalanul írásban tájékoztatja a bejelentő feleket vagy azok képviselőit. Ilyen esetekben a bejelentés azon a napon lép hatályba, amikor a hiánytalan információkat a Bizottság megkapja.

(3) A bejelentésben szereplő tényekben történő lényeges változásokat, amelyek a bejelentést követően kerülnek napvilágra, és amelyekről a bejelentő feleknek tudomásuk van vagy, amelyekről tudniuk kellene, vagy bármilyen új információt, amely a bejelentést követően kerül napvilágra, és amelyekről a feleknek tudomásuk van, vagy amelyekről tudniuk kellene, és amelyet be kellett volna jelenteni, ha a bejelentéskor tudomásuk lett volna róla, haladéktalanul közölni kell a Bizottságot. Ebben az esetben, amikor e lényeges változások jelentős hatással lehetnek az összefonódás értékelésére, a Bizottság dönthet úgy, hogy a bejelentés hatálybalépésének időpontja a vonatkozó információk Bizottság általi kézhezvételének a napja; a Bizottságnak erről haladéktalanul írásban kell tájékoztatnia a bejelentő feleket vagy képviselőiket.

(4) A helytelen vagy félrevezető információk hiányos információknak minősülnek.

(5) Amikor a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése alapján közzéteszi a bejelentés tényét, megjelöli azt a napot, amikor a bejelentést kézhez vette. Ha a (2), (3) és (4) bekezdésnek megfelelően a bejelentés hatálybelépésének időpontja későbbi, mint a közleményben megjelölt időpont, a Bizottság kibocsát még egy közleményt, amelyben megjelöli a későbbi időpontot.

6. cikk

Az indoklással ellátott beadványokra, kiegészítésekre és igazolásokra vonatkozó különös rendelkezések

(1) A 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti indoklással ellátott beadványoknak tartalmazniuk kell az e rendelet III. mellékletével összhangban kért információkat és dokumentumokat.

(2) E rendelet 2. cikke, 3. cikke (1) bekezdésének harmadik mondata, 3. cikkének (2)–(5) bekezdése, 4. cikke, 5. cikkének (1) bekezdése, 5. cikke (2) bekezdésének első mondata, 5. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 21. és 23. cikke értelemszerűen alkalmazandó a 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti indoklással ellátott beadványokra.

E rendelet 2. cikke, 3. cikke (1) bekezdésének harmadik mondata, 3. cikkének (2)–(5) bekezdése, 4. cikke, 5. cikkének (1)–(4) bekezdése, valamint 21. és 23. cikke értelemszerűen alkalmazandó a 139/2004/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése szerinti kiegészítésekre és igazolásokra.

III. FEJEZET

HATÁRIDŐK

7. cikk

A határidők kezdete

A határidők a 139/2004/EK rendelet vonatkozó rendelkezésében említett eseményt követő, az e rendelet 24. cikkében meghatározott munkanapon kezdődnek.

8. cikk

A határidők befejeződése

A munkanapokban számított határidő az utolsó munkanapjának a végén jár le.

A Bizottság által egy naptári időpontra megállapított időtartam a megjelölt naptári nap végén fejeződik be.

9. cikk

A határidő felfüggesztése

(1) A 139/2004/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében és 10. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett határidőket fel kell függeszteni, amennyiben a Bizottságnak az említett rendelet 11. cikkének (3) bekezdése vagy 13. cikkének (4) bekezdése szerint a következő indokok valamelyike miatt kell határozatot hoznia:

a) azon információkat, amelyeket a 139/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság az e rendelet 11. cikke szerinti bejelentő felek valamelyikétől vagy más részt vevő féltől kért, a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem vagy nem hiánytalanul nyújtották be;

b) azon információkat, amelyeket a 139/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság egy, az e rendelet 11. cikke szerinti harmadik személytől kért, a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem vagy nem hiánytalanul nyújtották be, olyan körülmények miatt, amelyekért az e rendelet 11. cikkében meghatározott valamelyik bejelentő fél vagy más részt vevő fél felelős;

c) az e rendelet 11. cikke szerinti bejelentő felek egyike vagy más részt vevő fél nem vetette alá magát a Bizottság által a 139/2004/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése alapján szükségesnek ítélt vizsgálatnak, vagy nem működött együtt a vizsgálatnak az azon rendelet 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban történő lefolytatásában;

d) a bejelentő felek elmulasztották a Bizottságot tájékoztatni a bejelentésben szereplő tényekben bekövetkezett jelentős változásokról, vagy bármilyen egyéb, az e rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett új információról.

(2) A 139/2004/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében, 10. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett határidőket fel kell függeszteni, amennyiben a Bizottságnak az említett rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint anélkül kell határozatot hoznia, hogy először egyszerű információkérés útján járna el, olyan körülmények miatt, amelyekért az összefonódásban részt vevő vállalkozások valamelyike felelős.

(3) A 139/2004/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében és 10. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett határidőket fel kell függeszteni:

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben, az egyszerű információkérésben meghatározott határidő lejárta és a határozattal előírt hiánytalan és helytálló információk kézhezvétele közötti időtartamra;

b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetekben a vizsgálat lefolytatására irányuló sikertelen kísérlet és a határozattal elrendelt vizsgálat befejeződése közötti időtartamra;

c) az (1) bekezdés d) pontjában említett esetekben, az ott felsorolt tényekben bekövetkezett változás időpontja és a hiánytalan és helytálló információk kézhezvétele közötti időtartamra;

d) a (2) bekezdésben említett esetekben, a határozatban megjelölt határidő lejárta és a határozattal előírt hiánytalan és helytálló információk kézhezvétele közötti időtartamra.

(4) A határidő felfüggesztése az azt előidéző esemény bekövetkezésének napját követő munkanapon kezdődik. A felfüggesztés annak a napnak a végén fejeződik be, amelyen a felfüggesztés indokát megszüntetik. Amennyiben ez a nap nem munkanap, a határidő felfüggesztése csak a következő munkanap végén fejeződik be.

10. cikk

A határidők betartása

(1) A 139/2004/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésében, 9. cikkének (4) bekezdésében, 10. cikkének (1) és (3) bekezdésében, valamint 22. cikke (3) bekezdésében említett határidőket akkor tartják be, ha a Bizottság az időtartam vége előtt hozta meg a vonatkozó határozatot.

(2) A 139/2004/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében, 4. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében, 9. cikkének (2) bekezdésében, 22. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében, valamint 22. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett határidőket az érintett tagállam akkor tartja be, ha az időtartam vége előtt írásban tájékoztatja a Bizottságot, vagy ha írásbeli kérelmet nyújt be, vagy adott esetben ahhoz írásban csatlakozik.

(3) A 139/2004/EK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében említett határidőt akkor tartják be, ha egy érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az időtartam vége előtt az abban a rendelkezésben megállapított módon tájékoztatja az érintett vállalkozásokat.

IV. FEJEZET

A MEGHALLGATÁSHOZ VALÓ JOG GYAKORLÁSA; MEGHALLGATÁSOK

11. cikk

A meghallgatandó felek

A 139/2004/EK rendelet 18. cikke szerinti meghallgatáshoz való jog a következő feleket illeti:

a) a bejelentő felek, azaz a 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében bejelentést benyújtó személyek vagy vállalkozások;

b) más részt vevő felek, azaz az összefonódási tervben részt vevő, a bejelentő feleken kívüli felek, mint például az eladó és az összefonódásban szereplő célvállalkozás;

c) harmadik személyek, azaz természetes vagy jogi személyek, beleértve a vevőket, szállítókat és versenytársakat, amennyiben kellő érdekeltségüket igazolják a 139/2004/EK rendelet 18. cikke (4) bekezdésének második mondata értelmében, ami különösen a következőkre vonatkozik:

- az érintett vállalkozások igazgató vagy vezető testületeinek tagjai vagy e vállalkozások alkalmazottainak elismert képviselői,

- fogyasztói szövetségek, ha a tervezett összefonódás olyan termékeket vagy szolgáltatásokat érint, amelyeket végső fogyasztók használnak;

d) azok a felek, amelyek tekintetében a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 14. vagy 15. cikke értelmében határozatot kíván hozni.

12. cikk

Az összefonódások felfüggesztéséről szóló határozatok

(1) Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerint olyan határozatot kíván hozni, amely a felek közül egyet vagy többet hátrányosan érint, az említett rendelet 18. cikkének (1) bekezdése értelmében írásban tájékoztatja a bejelentő feleket és más részt vevő feleket a kifogásairól, és határidőt tűz, amelyen belül álláspontjukat írásban kifejthetik.

(2) Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerint ideiglenesen az e cikk (1) bekezdésében említett határozatot hoz anélkül, hogy lehetőséget biztosított volna a bejelentő feleknek és más részt vevő feleknek álláspontjuk kifejtésére, akkor haladéktalanul megküldi részükre az ideiglenes határozat szövegét, és kitűz egy határidőt, amelyen belül álláspontjukat írásban kifejthetik.

Miután a bejelentő felek és más részt vevő felek már kifejtették álláspontjukat, a Bizottság az ideiglenes határozatot megsemmisítő, módosító vagy megerősítő végső határozatot hoz. Amennyiben a felek a kitűzött határidőn belül nem fejtik ki álláspontjukat, akkor a Bizottság ideiglenes határozata a határidő leteltével véglegessé válik.

13. cikk

Érdemi határozatok

(1) Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének vagy 8. cikke (2)–(6) bekezdésének alapján szándékozik határozatot hozni, akkor az említett rendelet 18. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatandó konzultációt megelőzően meghallgatja a feleket.

E rendelet 12. cikkének (2) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni, ha a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdésének alkalmazása során az említett rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megfelelően ideiglenesen hozott határozatot.

(2) A Bizottság kifogásait a bejelentő feleknek címezve írásban küldi meg.

A Bizottság a kifogásközléskor kitűzi azt a határidőt, amelyen belül a bejelentő felek a Bizottságot írásban tájékoztathatják észrevételeikről.

A Bizottság a többi részt vevő felet írásban tájékoztatja e kifogásokról.

A Bizottság a többi részt vevő fél számára is kitűzi a határidőt, amelyen belül a Bizottságot írásban tájékoztathatják észrevételeikről.

A Bizottság nem köteles figyelembe venni az általa kitűzött határidő lejárta után kapott észrevételeket.

(3) Azoknak a feleknek, amelyeknek a Bizottság kifogásait címezte, vagy amelyeket tájékoztatott e kifogásokról, a kifogásokkal kapcsolatos észrevételeit a kitűzött határidőn belül, írásban kell benyújtaniuk. Írásbeli észrevételeikben előterjeszthetnek minden általuk ismert olyan tényt és adatot, amelyeknek védekezésük szempontjából jelentősége van, és az előterjesztett tények bizonyítékaként csatolniuk kell minden vonatkozó dokumentumot. Ezenkívül javasolhatják, hogy a Bizottság meghallgasson olyan személyeket, akik alátámaszthatják ezeket a tényeket. Észrevételeiket egy eredeti példányban, 10 másolattal kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának címezve. Egy példányt elektronikus formában is be kell nyújtani ugyanerre a címre, a Bizottság által meghatározott formátumban. A Bizottság ezeknek az írásbeli észrevételeknek a másolatait haladéktalanul továbbítja a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaihoz.

(4) Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 14. cikke vagy 15. cikke értelmében szándékozik határozatot hozni, akkor az említett rendelet 18. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatandó konzultációt megelőzően meghallgatja azokat a feleket, amelyekre vonatkozóan ilyen határozatot szándékozik hozni.

A (2) bekezdés első és második albekezdésében és a (3) bekezdésben meghatározott eljárást értelemszerűen kell alkalmazni.

14. cikk

Szóbeli meghallgatások

(1) Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése vagy 8. cikkének (2)–(6) bekezdése alapján szándékozik határozatot hozni, akkor azon bejelentő felek részére, amelyek írásban tett észrevételeikben ezt kérték, biztosítja a lehetőséget, hogy érveiket hivatalos szóbeli meghallgatás során is kifejthessék. A Bizottság az eljárás más szakaszaiban is megadhatja a bejelentő feleknek a lehetőséget véleményük szóbeli kifejtésére.

(2) Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése vagy 8. cikkének (2)–(6) bekezdése alapján szándékozik határozatot hozni, akkor azon többi részt vevő fél részére, amelyek írásban tett észrevételeikben ezt kérték, szintén biztosítja a lehetőséget, hogy érveiket hivatalos szóbeli meghallgatás során is kifejthessék. A Bizottság az eljárás más szakaszaiban is megadhatja a többi részt vevő félnek a lehetőséget véleményük szóbeli kifejtésére.

(3) Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 14. cikke vagy 15. cikke alapján szándékozik határozatot hozni, akkor azon feleknek, amelyekre pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot tervez kiszabni, biztosítja a lehetőséget, hogy érveiket hivatalos szóbeli meghallgatás keretében kifejtsék, ha ezt írásban tett észrevételeikben kérték. A Bizottság az eljárás más szakaszaiban is megadhatja e feleknek a lehetőséget véleményük szóbeli kifejtésére.

15. cikk

A hivatalos szóbeli meghallgatások lefolytatása

(1) A hivatalos szóbeli meghallgatásokat a meghallgatási tisztviselő folytatja le, és ennek során teljes függetlenséget élvez.

(2) A Bizottság felkéri a meghallgatandó személyeket, hogy az általa meghatározott időpontban jelenjenek meg a hivatalos szóbeli meghallgatáson.

(3) A Bizottság felkéri a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait, hogy vegyenek részt a hivatalos szóbeli meghallgatásokon.

(4) A megjelenésre felkért személyeknek vagy személyesen kell megjelenniük, vagy adott esetben jogi képviselőikkel vagy az alapszabályuk által meghatalmazott képviselőikkel képviseltethetik magukat. A vállalkozásokat és a vállalkozások társulásait képviselheti állandó személyzetük tagjai közül kijelölt, kellően felhatalmazott ügyvivő is.

(5) A Bizottság által meghallgatott személyeket ügyvédjük vagy a meghallgatási tisztviselő által elfogadott képesített és kellően felhatalmazott személyek segíthetik.

(6) A hivatalos szóbeli meghallgatás nem nyilvános. Minden személyt külön-külön vagy a megjelenésre felkért többi személy jelenlétében lehet meghallgatni, tekintettel a vállalkozásoknak az üzleti titkaik és más bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekeire.

(7) A meghallgatási tisztviselő lehetővé teheti a 11. cikk szerinti valamennyi félnek, a bizottsági szolgálatoknak és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak, hogy a hivatalos szóbeli meghallgatás során kérdéseket tegyenek fel.

A meghallgatási tisztviselő előkészítő ülést tarthat a felek és a bizottsági szolgálatok részvételével annak érdekében, hogy elősegítse a hivatalos szóbeli meghallgatás eredményes lefolytatását.

(8) Minden meghallgatott személy nyilatkozatát rögzítik. A meghallgatásról készült felvételt kérelemre a meghallgatáson megjelent személyek rendelkezésére bocsátják. Tekintettel kell lenni a feleknek üzleti titkaik és más bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekeire.

16. cikk

Harmadik személyek meghallgatása

(1) Amennyiben harmadik személyek a 139/2004/EK rendelet 18. cikke (4) bekezdésének második mondata szerint írásban kérik meghallgatásukat, a Bizottság az eljárás jellegéről és tárgyáról írásban tájékoztatja őket, és kitűzi a határidőt, amelyen belül álláspontjukat ismertethetik.

(2) Az (1) bekezdésben említett harmadik személyek a kitűzött határidőn belül írásban ismertethetik álláspontjukat. Azon harmadik személyeknek, akik írásbeli észrevételeikben ezt kérték, a Bizottság indokolt esetben biztosítja a lehetőséget, hogy részt vegyenek a hivatalos meghallgatáson. A Bizottság más esetekben is megadhatja az ilyen feleknek a lehetőséget álláspontjuk szóbeli kifejtésére.

(3) A Bizottság ugyanígy bármilyen más természetes vagy jogi személyt is felkérhet véleményének kifejtésére akár írásban, akár szóban, valamint hivatalos szóbeli meghallgatáson is.

V. FEJEZET

IRATBETEKINTÉS ÉS A BIZALMAS INFORMÁCIÓK KEZELÉSE

17. cikk

Iratbetekintés és a dokumentumok felhasználása

(1) A Bizottság kérelemre betekintést nyújt az aktába azoknak a feleknek, akikhez kifogásközlést intézett, azzal a céllal, hogy lehetővé tegye számukra védekezéshez való joguk gyakorlását. A betekintést a kifogásközlésről szóló értesítést követően biztosítják.

(2) A Bizottság – kérelemre – a kifogásról tájékoztatott más részt vevő feleknek is megadja a lehetőséget az iratbetekintésre, amennyiben erre szükségük van észrevételeik elkészítése céljából.

(3) Az iratbetekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra és a Bizottságnak vagy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak belső dokumentumaira. Az iratbetekintés joga nem terjed ki továbbá a Bizottság és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai, illetve ez utóbbiak egymás közötti levelezésére.

(4) Az e cikk szerinti iratbetekintés útján szerzett dokumentumok kizárólag az ezzel kapcsolatos eljárás céljára használhatók fel a 139/2004/EK rendeletnek megfelelően.

18. cikk

Bizalmas információk

(1) A Bizottság nem közöl, és nem tesz hozzáférhetővé információkat, beleértve a mellékelt dokumentumokat is, amennyiben azok olyan üzleti titkokat vagy más bizalmas információt tartalmaznak, amelyeknek az eljárás céljaira való felfedését a Bizottság nem tartja szükségesnek.

(2) Bármely személynek, aki e rendelet 12., 13. és 16. cikkének rendelkezései szerint közli álláspontját vagy észrevételeit, vagy információkat szolgáltat a 139/2004/EK rendelet 11. cikkének megfelelően, vagy ugyanazon eljárás során a Bizottsághoz később nyújt be további információkat, egyértelműen azonosítania kell minden olyan anyagot, amelyet bizalmasnak ítél, megadva ennek okait, és biztosítva egy különálló, nem bizalmas változatot a Bizottság által kitűzött határidőre.

(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 3. cikkében említett személyektől, valamint vállalkozásoktól és vállalkozások társulásaitól megkövetelheti – minden olyan esetben, amikor a 139/2004/EK rendeletnek megfelelően dokumentumokat vagy nyilatkozatokat mutatnak vagy mutattak be –, hogy azonosítsák azokat a dokumentumokat vagy a dokumentumok azon részeit, amelyek a megítélésük szerint a tulajdonukban lévő üzleti titkokat vagy más bizalmas információt tartalmaznak, valamint azonosítsák azokat a vállalkozásokat, amelyek vonatkozásában az ilyen dokumentumokat bizalmasnak kell tekinteni.

A Bizottság szintén megkövetelheti a 139/2004/EK rendelet 3. cikkében említett személyektől, valamint vállalkozásoktól és vállalkozások társulásaitól, hogy azonosítsák a kifogásközlés, az ügyről készített összefoglaló vagy a Bizottság által elfogadott határozat olyan részeit, amelyek megítélésük szerint üzleti titkokat tartalmaznak.

Ha az üzleti titkokat vagy más bizalmas információkat azonosították, a feleknek, valamint a vállalkozásoknak és vállalkozások társulásainak azt meg kell indokolniuk, és a Bizottság által megállapított határidőn belül egy külön, nem bizalmas változatot is biztosítaniuk kell.

VI. FEJEZET

AZ ÉRINTETT VÁLLALKOZÁSOK ÁLTAL FELAJÁNLOTT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

19. cikk

A kötelezettségvállalások benyújtásának határideje

(1) Az érintett vállalkozások által a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint felajánlott kötelezettségvállalásokat a bejelentés kézhezvételének időpontjától számított 20 munkanapon belül kell a Bizottsághoz benyújtani.

(2) Az érintett vállalkozások által a 139/2004/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerint felajánlott kötelezettségvállalásokat az eljárás megindításától számított 65 munkanapon belül kell a Bizottsághoz benyújtani.

Ha a 139/2004/EK rendelet 10. cikke (3) bekezdése második albekezdésének megfelelően a 8. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerinti határozat meghozatalára rendelkezésre álló határidő meghosszabbodik, a kötelezettségvállalások benyújtására nyitva álló 65 munkanapos határidőt automatikusan ugyanennyi munkanappal meg kell hosszabbítani.

Rendkívüli körülmények esetén a Bizottság e bekezdés értelmében a benyújtásra előírt határidő lejárta után is elfogadhat kötelezettségvállalást, amennyiben a 139/2004/EK rendelet 19. cikkének (5) bekezdésében előírt eljárás szabályainak eleget tesznek.

(3) A 7., 8. és 9. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

20. cikk

A kötelezettségvállalások benyújtásával kapcsolatos eljárás

(1) Az érintett vállalkozások által a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerint felajánlott kötelezettségvállalásokat egy eredeti példányban, 10 másolattal kell benyújtani a Bizottsághoz, a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának címezve. Egy példányt elektronikus formában is be kell nyújtani ugyanerre a címre, a Bizottság által meghatározott formátumban. A Bizottság ezeknek a kötelezettségvállalásoknak a másolatait haladéktalanul továbbítja a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaihoz.

(2) A 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése értelmében tett kötelezettségvállalások felajánlása során az érintett vállalkozásoknak egyidejűleg egyértelműen azonosítaniuk kell minden általuk bizalmasnak ítélt információt, azt meg kell indokolniuk, és egy külön, nem bizalmas változatot is biztosítaniuk kell.

VII. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Dokumentumok továbbítása

(1) A dokumentumok és a felkérések továbbítása a Bizottságtól a címzettekhez a következő módokon történhet:

a) személyes kézbesítés átvételi elismervény ellenében;

b) tértivevényes levél;

c) fax az átvétel visszaigazolására vonatkozó felszólítással;

d) telex;

e) elektronikus levél az átvétel visszaigazolására vonatkozó felszólítással.

(2) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az (1) bekezdést kell alkalmazni a bejelentő felek, más részt vevő felek vagy harmadik személyek dokumentumainak a Bizottság részére történő továbbítására is.

(3) Amennyiben egy dokumentumot telexen, faxon vagy elektronikus levélben továbbítanak, akkor vélelmezni kell, hogy azt a címzett az elküldés napján megkapta.

22. cikk

Határidők megállapítása

A 12. cikk (1) és (2) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése és a 16. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott határidők megállapításánál a Bizottság figyelembe veszi a nyilatkozatok elkészítéséhez szükséges időt és az ügy sürgősségét. Figyelembe veszi ezenkívül a bizottsági közlemények címzett országának munkanapjait és hivatalos munkaszüneti napjait is.

A határidőket meghatározott naptári napra kell kitűzni.

23. cikk

A dokumentumok Bizottság általi kézhezvétele

(1) E rendelet 5. cikkének (1) bekezdése rendelkezéseivel összhangban a Bizottság részére a bejelentéseket a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának az Európai Unió Hivatalos Lapjában a Bizottság által közzétett címére kell megküldeni.

(2) A bejelentések kiegészítéseként kért további információkat az (1) bekezdésben említett címre kell eljuttatni a Bizottsághoz.

(3) E rendelet 12. cikkének (1) és (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése és 16. cikkének (1) bekezdése szerinti, a Bizottság közleményeivel kapcsolatban tett írásbeli észrevételeknek az (1) bekezdésben említett címen kell beérkezniük a Bizottsághoz a mindenkori határidő lejárta előtt.

24. cikk

A munkanapok fogalmának meghatározása

A 139/2004/EK rendeletben és e rendeletben a "munkanap" minden nap, kivéve a szombatokat, a vasárnapokat és az Európai Unió Hivatalos Lapjában minden év kezdete előtt közzétett egyéb bizottsági munkaszüneti napokat.

25. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmenti rendelkezés

(1) A (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül a 447/98/EK rendelet 2004. május 1-jétől kezdődően hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat e rendeletre tett hivatkozásként kell értelmezni.

(2) A 447/98/EK rendeletet továbbra is alkalmazni kell minden, a 4064/89/EGK rendelet hatálya alá tartozó összefonódásra.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a 447/98/EK rendelet mellékletének 1–12. szakasza helyébe e rendelet I. mellékletének 1–11. szakasza lép. Ilyen esetekben az e szakaszokban az "EK összefonódás-ellenőrzési rendeletére" és a "végrehajtási rendeletre" tett hivatkozásokat a 4064/89/EGK rendelet, illetve a 447/98/EK rendelet megfelelő rendelkezéseire tett hivatkozásként kell értelmezni.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 2004. május 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. április 21-én.

a Bizottság részéről

Franz Fischler

a Bizottság tagja

[1] HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

[2] HL L 180., 1997.7.9., 1. o.

[3] HL L 395., 1989.12.30., 1. o.

[4] HL L 61., 1998.3.2., 1. o., a 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

CO-FORMANYOMTATVÁNY A 139/2004/EK RENDELETNEK MEGFELELŐ ÖSSZEFONÓDÁS BEJELENTÉSÉHEZ

1. BEVEZETÉS

1.1. E formanyomtatvány célja

Ez a formanyomtatvány meghatározza azon információkat, amelyeket a bejelentő feleknek szolgáltatniuk kell, amikor a Bizottságnak benyújtják a bejelentést a tervezett összeolvadásról, felvásárlásról vagy más összefonódásról. Az Európai Unió összefonódás-ellenőrzési rendszerét a 139/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban "az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete") és a xx/2004/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban "a végrehajtási rendelet") határozza meg, amelynek ez a CO-formanyomtatvány a melléklete [1]. E rendeletek szövege, valamint a többi vonatkozó dokumentum szövege megtalálható a Bizottság Europa honlapján a "verseny" oldalon.

Annak érdekében, hogy csökkentse az egyes országok különféle összefonódás-ellenőrzési eljárásainak teljesítésével járó időt és költségeket, az Európai Unió olyan összefonódás-ellenőrzési rendszert hozott létre, amely a közösségi léptékű összefonódásokat (általában ahol az összefonódásban részt vevő felek elérnek egy meghatározott forgalomküszöböt) [2] egységes eljárás keretében (az "egyablakos elv" alapján) értékeli. Azok az összefonódások, amelyek nem érik el a forgalmi küszöböt, a tagállamok összefonódás-ellenőrzési hatóságainak hatáskörébe utalhatók.

Az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet előírja, hogy a Bizottságnak a jogszabályban megállapított határidőn belül határozatot kell hoznia. A kezdeti szakaszban a Bizottságnak általában 25 munkanap áll rendelkezésére, hogy eldöntse, engedélyezi-e az összefonódást vagy "eljárást indít", azaz részletes vizsgálatot kezd [3]. Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy eljárást indít, akkor általában az eljárás megindításának időpontjától számított 90 napon belül végső határozatot kell hoznia a műveletről. [4]

Tekintetbe véve e határidőket és azért, hogy az "egyablakos" elv működjön, elengedhetetlen, hogy a Bizottságnak időben rendelkezésére álljanak, a szükséges vizsgálat lefolytatásához, és az összefonódás érintett piacokra gyakorolt hatásának értékeléséhez megkívánt információk. Ez megköveteli, hogy egy bizonyos mennyiségű információ a bejelentéssel egyidejűleg biztosított legyen.

Elismert tény, hogy a formanyomtatványon kért információk alapvetők. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az eset egyedi jellemzőitől függően nem mindig van szükség minden információra a tervezett összefonódás megfelelő vizsgálatához. Ennek megfelelően, ha Ön úgy ítéli meg, hogy az e nyomtatványon kért bármely konkrét információ esetleg nem szükséges az ügynek a Bizottság által történő vizsgálatához, arra biztatjuk, kérelmezze, hogy a Bizottság tekintsen el bizonyos információk benyújtásának kötelezettsége alól ("felmentés"). További részletek tekintetében lásd az 1.3. g) pontot.

A bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel rendkívül értékes mind a bejelentő felek, mind a Bizottság számára, hogy megállapítsák a bejelentéssel kapcsolatban szükséges információ pontos mennyiségét, és az az esetek többségében az előírt információmennyiség jelentős csökkenését eredményezi. A bejelentő felek felhasználhatják a Bizottság "DG Competition's Best Practices on the Conduct of EC Merger Control Proceedings" című segédletét, amely útmutatást tartalmaz a bejelentést megelőző kapcsolatfelvételhez és a bejelentések elkészítéséhez.

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy bizonyos összefonódások, amelyek nem valószínű, hogy bármilyen versenyjogi aggályt felvetnének, bejelenthetők az egyszerűsített formanyomtatvány használatával is, amelyet a végrehajtási rendelet II. mellékleteként csatoltak.

1.2. Kiknek kell bejelentést tenniük?

Az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti összeolvadás esetén vagy az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint egy vállalkozás közös irányításának megszerzése esetén a bejelentést az összefonódásban részt vevő feleknek vagy értelemszerűen a közös irányítást megszerző feleknek együttesen kell megtenniük [5].

Abban az esetben, ha egy vállalkozás irányítást megalapozó részesedést szerez egy másik vállalkozásban, a bejelentést a részesedést szerzőnek kell megtennie.

Egy vállalkozás megszerzésére kiírt nyilvános pályázat esetén a bejelentést az ajánlattevőnek kell megtennie.

Mindegyik bejelentést tevő fél felelős az általa nyújtott információk pontosságáért.

1.3. A helytálló és hiánytalan bejelentés követelménye

Minden információnak, amelyet ez a formanyomtatvány előír, helytállónak és hiánytalannak kell lennie. Az előírt információkat e formanyomtatvány megfelelő szakaszaiba kell beírni.

Különösen figyelembe kell venni a következőket:

a) Az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével és a végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) és (4) bekezdésével összhangban az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet bejelentéshez kapcsolódó határidejei nem kezdődnek meg mindaddig, amíg a Bizottság a bejelentés keretében szolgáltatandó összes információt meg nem kapta. Ez a követelmény azt kívánja biztosítani, hogy a Bizottság képes legyen értékelni a bejelentett összefonódást az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete által megszabott szigorú határidőkön belül.

b) A bejelentő feleknek gondosan ellenőrizniük kell bejelentésük elkészítése során, hogy a kapcsolattartáshoz szükséges nevek és számok – különösen a faxszámok és elektronikus levélcímek – pontosak, az ügyre vonatkozóak és az aktuális helyzetnek megfelelőek-e.

c) A bejelentésben közölt téves vagy félrevezető információ hiányos információnak minősül (a végrehajtási rendelet 5. cikkének (4) bekezdése).

d) Amennyiben a bejelentés hiányos, a Bizottság erről haladéktalanul írásban tájékoztatja a bejelentő feleket vagy azok képviselőit. A bejelentés csak azon a napon lép hatályba, amikor a Bizottság a hiánytalan és pontos információt megkapta (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdése, a végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) és (4) bekezdése).

e) Az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy helytelen vagy félrevezető információ szolgáltatása esetén, amennyiben az szándékosan vagy gondatlanságból történt, az érintett vállalkozás teljes forgalmának 1 %-áig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezenkívül az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 8. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság visszavonhatja a bejelentett összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetőségéről szóló határozatát, ha az olyan téves információkon alapul, amelyekért a vállalkozások valamelyike felelős.

f) Ön írásban kérheti, hogy a Bizottság a bejelentést tekintse hiánytalannak annak ellenére, hogy nem adott meg a formanyomtatvány által előírt minden információt, amennyiben az ilyen információ részben vagy egészben Ön által nem volt hozzáférhető (például azért, mert egy megszerezni tervezett vállalkozással kapcsolatos adatok ellenséges átvételi ajánlat esetében nem állnak rendelkezésre).

A Bizottság mérlegeli ezt a kérelmet, feltéve hogy Ön megindokolja, hogy miért nem hozzáférhető az információ, és a hiányzó adatokra a lehető legpontosabb becslést adja a becslés alapjául szolgáló források megjelölésével. Amennyiben lehetséges, meg kell jelölni azt a helyet, ahol az Ön által nem hozzáférhető információk bármelyike a Bizottság által megszerezhető.

g) Ön írásban kérheti, hogy a Bizottság a bejelentést tekintse hiánytalannak annak ellenére, hogy nem adott meg a formanyomtatvány által előírt minden információt, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a formanyomtatványon, annak teljes vagy egyszerűsített változatában kért egyes információkra a Bizottságnak esetleg nem lesz szüksége az ügy vizsgálatához.

A Bizottság mérlegeli az ilyen kérelmet, feltéve hogy Ön megfelelően megindokolja, hogy miért nem releváns az információ, és miért nincs rá szükség a bejelentett művelet Bizottság általi vizsgálatához. Ezt a bejelentés előtti kapcsolatfelvétel folyamán kell kifejtenie a Bizottságnak, és írásban felmentés iránti kérelmet kell benyújtania, kérelmezve a Bizottságtól, hogy a végrehajtási rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően tekintsen el az információszolgáltatási kötelezettségtől.

1.4. Hogyan kell bejelentést tenni?

A bejelentést az Európai Közösség valamelyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni. Ez a nyelv lesz ezt követően az eljárás nyelve az összes bejelentő fél számára. Amennyiben a bejelentést az EGT-megállapodás 24. jegyzőkönyvének 12. cikke szerint az EFTA-államok valamelyik olyan hivatalos nyelvén teszik meg, amely a Közösségnek nem hivatalos nyelve, akkor a bejelentéshez egyidejűleg mellékelni kell a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén készült fordítást.

E formanyomtatványban kért információkat a formanyomtatvány szakaszainak és a bekezdések számának használatával kell felsorolni, a 11. szakaszban előírt nyilatkozatot alá kell írni, és mellékelni kell a csatolandó dokumentumokat. A bejelentő feleket felkérjük, hogy mérlegeljék, hogy a formanyomtatvány 7–9. szakaszának kitöltése során, az egyértelműség érdekében, a legjobb lenne-e ezeket a szakaszokat szám szerinti sorrendben kitölteni, vagy csoportosíthatók-e az egyes, az összefonódás által érintett piacok szerint (vagy az összefonódás által érintett piacok csoportja szerint).

Az egyértelműség kedvéért egyes információkat mellékletekbe lehet foglalni. Fontos azonban, hogy minden fontos és lényeges információt, különösen a felek és legnagyobb versenytársaik piaci részesedésre vonatkozó információkat a CO-formanyomtatvány fő részében adják meg. Mellékletek csak akkor használhatók ehhez a formanyomtatványhoz, ha a formanyomtatványon megadott információk kiegészítésére szolgálnak.

A kapcsolattartáshoz szükséges információkat a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága által megadott formátumban kell benyújtani. A szabályszerű vizsgálat lefolytatása érdekében elengedhetetlen, hogy a kapcsolattartáshoz szükséges információk pontosak legyenek. Több helytelenül megadott kapcsolattartási információ miatt a bejelentést hiányosnak nyilváníthatják.

A mellékelt dokumentumokat az eredeti nyelvükön kell benyújtani; amennyiben ez a Közösségnek nem hivatalos nyelve, akkor le kell fordítani azokat az eljárás nyelvére (a végrehajtási rendelet 3. cikkének (4) bekezdése).

A mellékelt képező dokumentumok lehetnek eredetiek vagy az eredeti példányok másolatai. Ez utóbbi esetben a bejelentő félnek igazolnia kell, hogy a másolatok az eredetivel megegyezők és hiánytalanok.

A CO-formanyomtatványt és a mellékelt dokumentumokat egy eredeti példányban, 35 másolattal kell benyújtani a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságához.

A bejelentést a végrehajtási rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében meghatározott címre és a Bizottság által időről időre megszabott formátumban kell kézbesíteni. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában ezt a címet közzéteszik. A bejelentést a végrehajtási rendelet 24. cikkében meghatározott munkanapokon kell a Bizottságnak kézbesíteni. Annak érdekében, hogy nyilvántartásba vételük még ugyanazon a napon megtörténjen, a bejelentést hétfőtől csütörtökig 17:00 óráig, pénteken, valamint a hivatalos munkaszüneti napokat megelőző és más, a Bizottság által kijelölt és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett munkaszüneti napokat megelőző utolsó munkanapon 16:00 óráig kell benyújtani. A Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közölt biztonsági utasításokat be kell tartani.

1.5. Bizalmas kezelés

A Szerződés 287. cikke, az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, valamint az EGT-megállapodás megfelelő rendelkezései [6] előírják, hogy a Bizottság, a tagállamok, az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-államok, valamint tisztviselőik és egyéb alkalmazottaik nem hozhatnak nyilvánosságra olyan információkat, amelyekhez e rendelet alkalmazása során jutottak, és amelyekre szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik. Ezt az elvet kell alkalmazni a bizalmas információk védelmére is a bejelentő felek között.

Amennyiben véleménye szerint érdekei sérülnének, ha bármelyik információt, amelynek szolgáltatására felkérték, nyilvánosságra hoznák, vagy az egyéb módon más felek tudomására jutna, akkor ezt az információt külön, minden oldal egyértelmű "üzleti titok" megjelölésével nyújtsa be. Meg kell továbbá indokolnia, hogy ez az információ miért nem fedhető fel, vagy miért nem hozható nyilvánosságra.

Összeolvadás vagy közös felvásárlás esetén, vagy más olyan esetekben, amikor a bejelentést több félnek együttesen kell megtennie, az üzleti titkokat külön borítékban lehet benyújtani, és a bejelentésben arra mellékletként lehet hivatkozni. Az összes ilyen mellékletnek szerepelnie kell a benyújtott dokumentumok között annak érdekében, hogy a bejelentést hiánytalannak lehessen tekinteni.

1.6. Meghatározások és útmutató e formanyomtatványhoz

Bejelentő fél vagy felek: olyan esetekben, ha a bejelentést csak egy vállalkozás nyújtja be a műveletben részt vevő vállalkozások közül, a "bejelentő felek" kifejezés csak arra a vállalkozásra vonatkozik, amelyik a bejelentést ténylegesen benyújtja.

Az összefonódásban részt vevő fél (felek) vagy felek: ezek a kifejezések egyaránt vonatkoznak a felvásárló és a felvásárolt felekre vagy az összeolvadó felekre, beleértve az összes olyan vállalkozást is, amelyben irányítást megalapozó részesedést szereznek, vagy amely nyilvános ajánlat tárgyát képezi.

Eltérő rendelkezés hiányában a "bejelentő fél (felek)" és "az összefonódásban részt vevő fél (felek)" kifejezések magukban foglalják az összes olyan vállalkozást, amelyek ugyanahhoz a csoporthoz tartoznak, mint az említett "felek".

Az összefonódás által érintett piacok: a formanyomtatvány 6. szakasza előírja, hogy a bejelentő felek pontosan határozzák meg az érintett termékpiacokat, valamint nevezzék meg az érintett piacok közül azokat, amelyeket a bejelentett művelet valószínűleg érint. Az összefonódás által érintett piacnak ez a meghatározása az e formanyomtatványon szereplő sok más kérdéssel kapcsolatos információ kérésének alapjául szolgál. A bejelentő felek által így meghatározott piacokra hivatkozik e formanyomtatvány az összefonódás által érintett piacként/piacokként. Ez a kifejezés utalhat akár termékek, akár szolgáltatások érintett piacaira.

Év: eltérő rendelkezés hiányában, az év szó e formanyomtatványban valamennyi hivatkozásnál a naptári évet jelenti. Minden, e formanyomtatványban kért információ, eltérő rendelkezés hiányában, a bejelentését megelőző évre vonatkozik.

A 3.3–3.5. szakaszban kért pénzügyi adatokat euróban kell megadni, a szóban forgó évekre vagy egyéb időszakokra érvényes átlagárfolyamokon számítva.

Az e formanyomtatványban előforduló valamennyi hivatkozás – eltérő rendelkezés hiányában – az EK összefonódás-ellenőrzési rendeletének cikkeire és bekezdéseire vonatkozik.

1.7. Tájékoztatás az alkalmazottak és képviselőik részére

A Bizottság szeretné felhívni a figyelmet azokra a kötelezettségekre, amelyek az összefonódásban részt vevő felekre a koncentratív műveletekről az alkalmazottaknak és/vagy azok képviselőinek nyújtandó tájékoztatásról és a velük folytatott konzultációról szóló közösségi és/vagy nemzeti jogszabályok értelmében vonatkoznak.

1. SZAKASZ

Az összefonódás leírása

1.1. Adjon rövid összefoglalást az összefonódásról, megnevezve az összefonódásban részt vevő feleket, az összefonódás jellegét (pl. összeolvadás, felvásárlás vagy közös vállalat), a bejelentő felek tevékenységi területeit, a piacokat, amelyekre az összefonódás hatással lesz (beleértve a fő, az összefonódás által érintett piacokat [7], és fejtse ki az összefonódás stratégiai és gazdasági logikáját.

1.2. Adjon összefoglalást (legfeljebb 500 szóban) az 1.1. szakaszban nyújtott információkról. Ezt az összefoglalót a Bizottság a honlapján szándékozik közzétenni a bejelentés napján. Az összefoglalót úgy kell megfogalmazni, hogy ne tartalmazzon bizalmas információt vagy üzleti titkot.

2. SZAKASZ

Információk a felekről

2.1. Információ a bejelentő félről (vagy felekről)

Adja meg részletesen:

2.1.1. a vállalkozás nevét és címét;

2.1.2. a vállalkozás üzleti tevékenységének jellegét;

2.1.3. a megfelelő kapcsolattartó személy nevét, címét, telefon- és faxszámát és elektronikus levélcímét, valamint beosztását; és

2.1.4. a bejelentő fél (vagy a bejelentő felek mindegyikének) kézbesítési címét, amelyre dokumentumokat és különösen a Bizottság határozatait kézbesíteni lehet. Meg kell adni egy ezen a címen található olyan személy nevét, telefonszámát és elektronikus levélcímét, aki jogosult az átvételre.

2.2. Információk az összefonódásban részt vevő többi félről [8]

Az összefonódásban részt vevő valamennyi fél vonatkozásában (kivéve a bejelentő felet vagy feleket) a következőket kell megadnia:

2.2.1. a vállalkozás neve és címe;

2.2.2. a vállalkozás üzleti tevékenységének jellege;

2.2.3. a megfelelő kapcsolattartó személy neve, címe, telefonszáma, faxszáma és elektronikus levélcíme, valamint beosztása; és

2.2.4. a fél (vagy a felek mindegyikének) kézbesítési címe, amelyre dokumentumokat és különösen a Bizottság határozatait kézbesíteni lehet. Meg kell adni egy ezen a címen található olyan személy nevét, telefonszámát és elektronikus levélcímét, aki jogosult az átvételre.

2.3. Képviselők kijelölése

Amennyiben a bejelentést vállalkozások képviselői írják alá, akkor e képviselőknek írásbeli bizonyítékot kell bemutatniuk képviseleti jogosultságuk igazolására. Az írásbeli bizonyítéknak tartalmaznia kell a meghatalmazó személyek nevét és beosztását.

Adja meg azon képviselők kapcsolattartási adatait, akik meghatalmazással rendelkeznek, hogy az összefonódásban részt vevő bármelyik fél nevében eljárjanak, és nevezze meg azokat a személyeket is, akiket képviselnek:

2.3.1. a képviselő neve;

2.3.2. a képviselő címe;

2.3.3. a kapcsolattartó személy neve, címe, telefonszáma, faxszáma és elektronikus levélcíme; és

2.3.4. a képviselő címe (Brüsszelben, ha van ilyen), amelyre a levelezést és dokumentumokat küldeni lehet.

3. SZAKASZ

Az összefonódás részletei

3.1. Írja le a bejelentett összefonódás jellegét. Ennek során közölje a következőket:

a) a tervezett összefonódás jogi értelemben teljes összeolvadás-e, egyedüli vagy közös irányítás megszerzésére irányul-e, az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében valamennyi funkciót ellátó közös vállalat-e, vagy az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében közvetlen vagy közvetett irányítás szerződéssel vagy egyéb eszközzel történő átruházásának más formája-e;

b) a felek egésze vagy csak egyes részei vesznek-e részt az összefonódásban;

c) röviden magyarázza el az összefonódás gazdasági és pénzügyi szerkezetét;

d) az egyik fél értékpapírjaira egy másik fél által tett nyilvános ajánlat élvezi-e az előbbi vezetőségének, felügyelő bizottságának vagy e felet jogszerűen képviselő egyéb testületeknek a támogatását;

e) az összefonódás végrehajtásának tervezett vagy várt menetrendje a legfontosabb lépések megadásával;

f) a tervezett tulajdonosi és irányítási struktúra az összefonódás végrehajtása után;

g) a felek bármelyike által bármilyen forrásból (beleértve a hatóságokat is) kapott pénzügyi vagy egyéb támogatás, és e támogatás jellege és mértéke; és

h) az összefonódásban érintett gazdasági ágazatok felsorolása.

3.2. Közölje az ügylet értékét (a vételárat vagy értelemszerűen az érintett összes eszköz értékét).

3.3. Az összefonódásban érintett mindegyik vállalkozás vonatkozásában [9] tüntesse fel a következő adatokat [10] az utolsó pénzügyi évre:

3.3.1. világméretű forgalom;

3.3.2. közösségi léptékű forgalom;

3.3.3. forgalom az EFTA-ban;

3.3.4. forgalom tagállamonként;

3.3.5. forgalom EFTA-államonként;

3.3.6. azon tagállam – amennyiben van ilyen –, amelyben a közösségi léptékű forgalom több mint kétharmadát érték el;

3.3.7. azon EFTA-állam – amennyiben van ilyen –, amelyben az EFTA-szintű forgalom több mint kétharmadát érték el.

3.4. Az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában, ha a művelet nem éri el az 1. cikk (2) bekezdésében megállapított küszöböket, akkor az utolsó pénzügyi év következő adatait kell megadni:

3.4.1. azon tagállamok – amennyiben vannak ilyenek –, amelyekben az összes érintett vállalkozás összevont teljes forgalma meghaladja a 100 millió eurót;

3.4.2. azon tagállamok – amennyiben vannak ilyenek –, amelyekben az érintett vállalkozások közül legalább két vállalkozás mindegyikének teljes forgalma meghaladja a 25 millió eurót.

3.5. Annak meghatározása céljából, hogy az összefonódás EFTA-val való együttműködési esetnek [11] minősül-e, adja meg az utolsó pénzügyi évre vonatkozóan a következő információkat:

3.5.1. az érintett vállalkozások összevont forgalma az EFTA-államok területén eléri-e vagy meghaladja-e az EGT területén elért teljes forgalmuk 25 %-át?

3.5.2. van-e az érintett vállalkozások közül legalább kettő olyan, amelyek mindegyikének az EFTA-államok területén bonyolított forgalma meghaladja a 250 millió eurót?

3.6. Ismertesse az összefonódás gazdasági logikáját.

4. SZAKASZ

Tulajdonjog és irányítás [12]

4.1. Az összefonódásban részt vevő minden fél tekintetében adja meg az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó összes vállalkozás listáját.

A listának tartalmaznia kell:

4.1.1. az e feleket közvetve vagy közvetlenül irányító összes vállalkozást vagy személyt;

4.1.2. minden, az összefonódás által érintett piacon [13] tevékenykedő olyan vállalkozást, amelyeket a következők közvetlenül vagy közvetve irányítanak:

a) e felek;

b) bármely más, a 4.1.1. pontban meghatározott vállalkozás.

Az előbbiekben felsorolt mindegyik vállalkozás esetén meg kell jelölni az irányítás jellegét és eszközeit.

Az e szakaszban kért információk szervezeti felépítési ábrák vagy diagramok használatával illusztrálhatók a vállalkozások tulajdonosi és irányítási struktúrájának bemutatására.

4.2. Az összefonódásban részt vevő felek és a 4.1. pontban adott válaszban megnevezett minden vállalkozás vagy személy és tekintetében nyújtson be egy:

4.2.1. listát az összes olyan másik vállalkozásról, amelyek az összefonódás által érintett piacokon tevékenykednek (az összefonódás által érintett piacok meghatározása a 6. szakaszban található) és amelyekben a csoportban lévő vállalkozások vagy személyek egyénileg vagy együttesen a szavazati jogok, a részvénytőke vagy más értékpapírok 10 %-át vagy annál nagyobb részét birtokolják;

minden esetben nevezze meg a birtokost és a birtokolt százalékot is;

4.2.2. listát mindegyik vállalkozás igazgatóságának azon tagjairól, akik tagjai az igazgatóságnak vagy a felügyelő bizottságnak bármely más vállalkozásban is, amely az összefonódás által érintett piacokon tevékenykedik; és (adott esetben) mindegyik vállalkozás esetében egy listát a felügyelő bizottságuk azon tagjairól, akik tagjai az összefonódás által érintett piacokon tevékenykedő más vállalkozások igazgatóságának is;

minden esetben nevezze meg a másik vállalkozást és a betöltött tisztségeket;

4.2.3. részletes leírást a 6. szakasz szerinti, az összefonódás által érintett piacokon tevékenykedő vállalkozások fent (4.1. szakasz) megnevezett csoportjai által az elmúlt három évben végzett felvásárlásokról.

Az itt megadott információk szervezeti felépítési ábrák vagy diagramok használatával illusztrálhatók a jobb érthetőség érdekében.

5. SZAKASZ

Csatolandó dokumentumok

A bejelentő feleknek a következő dokumentumokat kell benyújtaniuk:

5.1. az összefonódást akár az összefonódásban részt vevő felek megállapodása, akár irányítást megalapozó részesedés megszerzése, akár nyilvános ajánlat útján létrehozó minden dokumentum végleges vagy legutolsó változatának másolatai;

5.2. nyilvános ajánlat esetén az ajánlati dokumentum másolata; amennyiben ez a bejelentés időpontjában nem áll rendelkezésre, akkor a lehető leghamarabb, de legkésőbb a résztulajdonosoknak történő megküldésével egy időben kell benyújtani;

5.3. az összefonódásban részt vevő valamennyi fél legutolsó éves jelentésének és éves beszámolójának másolata;

5.4. az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság valamelyik tagja által vagy számára, vagy hasonló feladatokat gyakorló más személy(ek) (vagy olyanok által, akiket ilyen feladatokra kijelöltek vagy megbíztak), vagy a részvényesek közgyűlése által készített, az összefonódásnak a piaci részesedés tekintetében történő felmérése vagy elemzése, vagy a versenyfeltételek, a (tényleges és potenciális) versenytársak, az összefonódás logikája, az értékesítés növelésének lehetőségei, vagy más termékpiacokon vagy más földrajzi piacokon való terjeszkedés és/vagy az általános piaci feltételek felmérése vagy elemzése céljából készített minden elemzés, jelentés, tanulmány, felmérés és bármely hasonló dokumentumok másolatai [14].

Az összes ilyen dokumentumnál – amennyiben azt a dokumentum maga nem tartalmazza – jelölje meg az elkészítés dátumát és az összes, a dokumentumot elkészítő szerző nevét és címét.

6. SZAKASZ

A piacok meghatározása

Az érintett termékpiacok és földrajzi piacok határozzák meg azt a kört, amelyen belül az összefonódás eredményeként létrejött új jogi személy piaci erejét értékelni kell [15].

A bejelentő félnek vagy feleknek a kért adatokat a következő meghatározások figyelembevételével kell megadniuk:

I. Érintett termékpiacok:

Egy érintett termékpiac mindazokból a termékekből és/vagy szolgáltatásokból áll, amelyeket a fogyasztó a termékek jellemzői, ára és rendeltetése alapján egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tekint. Egy érintett termékpiac egyes esetekben számos egyedi termékből és/vagy szolgáltatásból állhat, amelyek nagymértékben egyező fizikai vagy műszaki jellemzőkkel rendelkeznek és egymással felcserélhetők.

Az érintett termékpiac értékelése szempontjából a lényeges tényezők közé tartozik annak elemzése, hogy az e piacon jelen lévő termékek vagy szolgáltatások a fenti meghatározás alapján – és figyelembe véve például a helyettesíthetőséget, a versenyfeltételeket, az árakat, a kereslet keresztár-rugalmasságát vagy egyéb, a termékpiacok meghatározása szempontjából fontos tényezőket (például a kínálati oldali helyettesíthetőséget adott esetben) – miért vonhatók be az érintett termékpiacba, illetve mások miért zárhatók ki belőle.

II. Érintett földrajzi piacok:

Az érintett földrajzi piac azt a területet tartalmazza, ahol az érintett vállalkozások részt vesznek az érintett termékek vagy szolgáltatások keresletében és a kínálatában, ahol a versenyfeltételek kellő mértékben homogének, és amely megkülönböztethető a szomszédos földrajzi területektől, különösen mivel a versenyfeltételek is érzékelhetően eltérőek ezeken a területeken.

Az érintett földrajzi piac értékelése szempontjából fontos tényezők között szerepelnek többek között az érintett termékek vagy szolgáltatások jellege és jellemzői, a piacra lépés korlátainak létezése, a fogyasztói preferenciák, a vállalkozások által elért piaci részesedések közötti érzékelhető különbségek a szomszédos földrajzi területeken, vagy a jelentős árkülönbségek.

III. Az összefonódás által érintett piacok:

6.1. Az e formanyomtatványban előírt információ vonatkozásában az összefonódás által érintett piacok azok az érintett termékpiacok, ahol az EGT területén, a Közösségben, az EFTA-államok területén, bármely tagállamban vagy bármely EFTA-államban:

a) kettő vagy több az összefonódásban részt vevő fél ugyanazon a termékpiacon folytat üzleti tevékenységet, és ahol az összefonódás 15 %-os vagy annál nagyobb összevont piaci részesedéshez vezet. Ezek horizontális kapcsolatok;

b) egy vagy több az összefonódásban részt vevő fél olyan termékpiacon folytat üzleti tevékenységet, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző vagy következő fázisában található ahhoz a piachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenykedik, és mindkettőjük egyedi vagy összevont piaci részesedése bármelyik szinten eléri vagy meghaladja a 25 %-ot, függetlenül attól, hogy van-e vagy nincs az összefonódásban részt vevő felek között szállító-vevő kapcsolat [16]. Ezek vertikális kapcsolatok.

A fenti meghatározások és piaci részesedési küszöbök alapján adja meg a következő információkat [17]:

- nevezze meg a III. szakasz szerinti mindegyik, az összefonódás által érintett piacot,

- az EGT, a Közösség vagy az EFTA szintjén,

- az egyes tagállamok vagy az EFTA-államok szintjén.

6.2. Továbbá fejtse ki és magyarázza el a felek álláspontját a II. szakasz szerinti érintett földrajzi piac méretéről, amelyet mindegyik fent meghatározott, az összefonódás által érintett piac vonatkozásában alkalmazni kell.

IV. Más piacok, amelyekre a bejelentett művelet jelentős hatással lehet

6.3. A fenti meghatározásokra hivatkozva írja le a 6.1. pontban meghatározott, az összefonódás által érintett piacokon kívüli azon piacok termékkörét és földrajzi kiterjedését, amelyekre a bejelentett művelet jelentős hatással lehet, például, ha

a) az összefonódásban részt vevő bármelyik fél piaci részesedése nagyobb, mint 25 %, és ha az összefonódásban részt vevő bármely másik fél ezen a piacon potenciális versenytárs. Egy fél különösen akkor tekinthető potenciális versenytársnak, ha azt tervezi, hogy belép a piacra vagy ilyen tervet dolgozott ki, vagy erre törekedett az elmúlt két évben;

b) az összefonódásban részt vevő bármelyik fél piaci részesedése nagyobb, mint 25 %, és ha az összefonódásban részt vevő bármely másik fél jelentős szellemi tulajdonjoggal rendelkezik ezen a piacon;

c) az összefonódásban részt vevő valamelyik fél jelen van egy termékpiacon, amely egy olyan termékpiaccal szoros kapcsolatban álló szomszédos piac, ahol az összefonódásban részt vevő bármely másik fél tevékenykedik, és e felek egyedi vagy összevont piaci részesedése bármelyik említett piacon 25 % vagy nagyobb. A termékpiacok akkor szoros kapcsolatban álló szomszédos piacok, ha a termékek egymást kiegészítik [18], vagy ha olyan termékskálába tartoznak, amelyeket általában ugyanaz a vevőkör vásárol rendszeresen ugyanarra a végső felhasználási célra [19];

ha ezek a piacok részben vagy egészben magukban foglalják az EGT-t.

Annak érdekében, hogy a Bizottság kezdettől fogva képes legyen figyelembe venni a tervezett összefonódás versenyre gyakorolt hatását az e 6.3. szakaszban meghatározott piacokon, felkérjük a bejelentő feleket, hogy adják meg a formanyomtatvány 7. és 8. szakasza szerinti információkat ezekre a piacokra vonatkozóan is.

7. SZAKASZ

Az összefonódás által érintett piacokra vonatkozó információk

Adja meg mindegyik, az összefonódás által érintett termékpiacra vonatkozóan a legutóbbi három pénzügyi évre külön-külön [20]:

a) az EGT-területre;

b) a Közösség egészére;

c) az EFTA-államok területének egészére;

d) mindegyik olyan tagállam és EFTA-állam vonatkozásában, ahol az összefonódásban részt vevő felek üzleti tevékenységet folytatnak; és

e) amennyiben a bejelentő felek véleménye szerint az érintett földrajzi piac ettől eltér;

a következőket:

7.1. a piac teljes méretére vonatkozó becslés az értékesítés értékében (euróban) és mennyiségében (egységekben) kifejezve [21]. Jelölje meg a számítások alapját és forrásait, valamint, amennyiben rendelkezésre állnak, csatoljon dokumentumokat a számítások alátámasztására;

7.2. az összefonódásban részt vevő mindegyik fél értékesítéseinek értéke és mennyisége, valamint becsült piaci részesedése;

7.3. a figyelembe vett földrajzi piacon legalább 5 %-os részesedéssel rendelkező valamennyi versenytárs (az importőröket is beleértve) értékben (és ha lehet, mennyiségben) kifejezett piaci részesedésére vonatkozó becslés. Ennek alapján adjon az összefonódás előtti és utáni HHI-indexre [22] vonatkozó becslést, valamint adja meg a kettő közötti különbséget (delta) [23]. Jelölje meg a HHI kiszámításának alapjául használt piaci részesedések arányát. Nevezze meg az e piaci részesedések kiszámításához használt forrásokat, és amennyiben rendelkezésre állnak, nyújtsa be a dokumentumokat a számítás alátámasztására;

7.4. a 7.3. pontban megadott versenytársakra vonatkozóan a jogi osztály vezetőjének (vagy a hasonló feladatot ellátó személynek, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen személy, akkor a vezető tisztségviselőnek) a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és elektronikus levélcíme;

7.5. az EGT területén kívülről származó behozatal becsült összértéke, mennyisége, valamint forrása, továbbá határozza meg:

a) az olyan behozatal arányát, amely azon csoportokból ered, amelyekhez az összefonódásban részt vevő felek tartoznak;

b) becslést arról, hogy ezt a behozatalt a kontingensek, a vámok és a nem vám jellegű kereskedelmi korlátok milyen mértékben befolyásolják; és

c) becslést a szállítási és egyéb költségeknek a behozatalt befolyásoló mértékéről;

7.6. az EGT területén az államok közötti kereskedelem mértékét mennyire befolyásolják:

a) a szállítási és egyéb költségek; és

b) a kereskedelem egyéb, nem vám jellegű korlátai;

7.7. az összefonódásban részt vevő felek milyen módon állítják elő, árazzák és értékesítik a termékeket és/vagy szolgáltatásokat; például, hogy helyben termelnek, és helyi árképzést alkalmaznak-e vagy helyi forgalmazói egységeken keresztül értékesítenek-e;

7.8. az összefonódásban részt vevő felek árszínvonalának összehasonlítása mindegyik tagállamban és EFTA-államban, és az árszínvonal hasonló összehasonlítása a Közösség, az EFTA-államok és más olyan területek között, ahol e termékeket előállítják (pl. Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Kína vagy más érintett területek); és

7.9. az összefonódásban részt vevő mindegyik fél vertikális integrációjának jellege és mértéke a legnagyobb versenytársaikéival összehasonlítva.

8. SZAKASZ

Általános feltételek az összefonódás által érintett piacokon

8.1. Azonosítsa az összefonódásban részt vevő felek öt legnagyobb független [24] szállítóját és a felek egyedi részesedését az ezektől a szállítóktól származó (az érintett termékek előállításához használt nyersanyag- vagy áru-) beszerzésből. Adja meg minden egyes szállító esetében a jogi osztály vezetőjének (vagy a hasonló feladatot ellátó személynek, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen személy, akkor a vezető tisztségviselőnek) a nevét, címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levélcímét;

A kínálati struktúra az összefonódás által érintett piacokon

8.2. Ismertesse az összefonódás által érintett piacokon meglévő forgalmazási csatornákat és a vevőszolgálati hálózatokat. Ennek során, ahol lehet, vegye figyelembe a következőket:

a) a piacon uralkodó forgalmazási rendszerek és azok jelentősége. Milyen mértékben végzik a forgalmazást a 4. szakaszban meghatározott felekkel azonos csoportba tartozó harmadik személyek és/vagy vállalkozások?

b) a piacokon jelen lévő legjelentősebb vevőszolgálati hálózatok (például karbantartás és javítás) és ezek jelentősége ezeken a piacokon. Milyen mértékben végzik ezeket a szolgáltatásokat a 4. szakaszban meghatározott felekkel azonos csoportba tartozó harmadik személyek és/vagy vállalkozások?

8.3. Adjon becslést a teljes közösségi és EFTA-szintű kapacitásról az elmúlt három évre. Ezen időszakban ennek a kapacitásnak mekkora hányada jutott az összefonódásban részt vevő egyes felekre, és külön-külön milyen kapacitáskihasználási arány jellemezte őket? Adott esetben jelölje meg az összefonódásban részt vevő mindegyik fél gyártási létesítményeinek helyét és kapacitását az összefonódás által érintett piacokon.

8.4. Részletezze, hogy vannak-e az összefonódásban részt vevő valamelyik félnek vagy valamelyik versenytársnak "fejlesztés alatt vagy piacra dobás előtt álló termékei", amelyek várhatóan rövid időn belül a piacra kerülnek, vagy tervezik-e a termelési vagy értékesítési kapacitás bővítését (vagy csökkentését). Amennyiben van ilyen, adjon becslést az összefonódásban részt vevő felek által tervezett értékesítés és piaci részesedés nagyságáról az elkövetkező három-öt évben.

8.5. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy más megfontolások is lényegesek lehetnek a kínálati oldalon, akkor ezeket is részletezze.

Az összefonódás által érintett piacok keresleti struktúrája

8.6. Határozza meg az egyes, összefonódás által érintett piacokon a felek öt [25] legnagyobb független vevőjét és egyedi részesedésüket e termékek e vevők mindegyike részére megvalósított összes értékesítéséből. Adja meg minden egyes vevő tekintetében a jogi osztály vezetőjének (vagy a hasonló feladatot ellátó személynek, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen személy, akkor a vezető tisztségviselőnek) a nevét, címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levélcímét.

8.7. Ismertesse a kereslet struktúráját, tekintettel a következő szempontokra:

a) a piaci fázisok, például a felfutás, a bővülés, az érettség és a hanyatlás szakaszai, illetve a kereslet növekedési ütemére vonatkozó előrejelzés;

b) a vásárlói preferenciák fontossága például a márkahűség, a vásárlást megelőzően és azt követően biztosított vevőszolgálat, a teljes termékskála biztosítása, valamint hálózati hatások szempontjából;

c) a termékek megkülönböztetésének szerepe a termék tulajdonságai vagy minősége szempontjából, és hogy milyen mértékben közeli helyettesítői egymásnak az összefonódásban részt vevő felek termékei;

d) az egyik szállítótól a másikra való áttérés költségeinek szerepe (idő és kiadások tekintetében) a vevők számára;

e) a vevők koncentrációjának vagy szóródásának mértéke;

f) a vevők különböző csoportok szerinti szegmentálódása, jellemezve az egyes csoportokban a "tipikus vevőt";

g) a kizárólagos forgalmazási szerződések és másfajta hosszú távú szerződések fontossága;

h) milyen mértékben fontos résztvevők a hatóságok, kormányzati szervek, állami vállalkozások vagy hasonló testületek mint várható keresleti forrás.

Piacra lépés

8.8. Volt-e jelentősebb belépés az elmúlt öt évben bármelyik, az összefonódás által érintett piacra? Ha igen, akkor adja meg e belépő vállalkozások jogi osztálya vezetőjének (vagy a hasonló feladatot ellátó személynek, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen személy, akkor a vezető tisztségviselőnek) a nevét, címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levélcímét, valamint az ilyen belépők jelenlegi piaci részesedésére vonatkozó becslést. Amennyiben az összefonódásban részt vevő felek bármelyike lépett be az összefonódás által érintett piacra az elmúlt öt évben, adjon elemzést a belépési korlátokról, amelyekkel találkozott.

8.9. A bejelentő felek véleménye szerint vannak-e olyan vállalkozások (beleértve azokat is, amelyek jelenleg csak a Közösségen kívül vagy az EGT-n kívül tevékenykednek), amelyek valószínűleg be fognak lépni a piacra? Amennyiben igen, akkor adja meg e belépő vállalkozások jogi osztálya vezetőjének (vagy a hasonló feladatot ellátó személynek, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen személy, akkor a vezető tisztségviselőnek) a nevét, címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levélcímét. Indokolja meg, hogy miért valószínű ez a belépés, valamint adjon becslést arról, hogy mennyi időn belül valószínű a piacra lépés.

8.10. Írja le az összefonódás által érintett piacokra történő belépést befolyásoló különböző tényezőket mind földrajzi, mind termékszempontból vizsgálva. Ennek során lehetőség szerint vegye figyelembe a következőket:

a) a piacra lépés teljes költsége (kutatás és fejlesztés, forgalmazási rendszerek létrehozása, promóció, reklám, szerviz stb.), összehasonlítva egy jelentős, életképes versenytárssal, megjelölve az ilyen versenytárs piaci részesedését;

b) a piacra lépés bármely jogi vagy szabályozási korlátja, úgymint kormányzati engedély vagy szabványok előírása bármilyen formában, valamint termékminősítési eljárásokból származó korlátok, vagy a sokévi tapasztalat igazolásának szükségessége;

c) bármilyen korlátozás, szabadalom, know-how vagy más szellemi tulajdonjogok megléte miatt e piacokon, és az ilyen jogok licenciába adása által előidézett korlátozások;

d) az összefonódásban részt vevő felek milyen mértékben birtokosai, licencvevői vagy licencadói szabadalmaknak, know-how-nak és egyéb jogoknak az érintett piacokon;

e) a méretgazdaságosság fontossága a termékek gyártása vagy forgalmazása szempontjából az összefonódás által érintett piacokon;

f) a beszerzési források elérhetősége, úgymint a nyersanyagok és a szükséges infrastruktúra hozzáférhetősége.

Kutatás és fejlesztés

8.11. Magyarázza el a kutatás és fejlesztés fontosságát egy érintett piac(ok)on működő vállalkozás hosszú távú versenyképessége szempontjából. Írja le az összefonódásban részt vevő vállalkozások által az összefonódás által érintett piac(ok)on végrehajtott kutatás és fejlesztés jellegét.

Ennek során lehetőség szerint vegye figyelembe a következőket:

a) a kutatás és fejlesztés trendjei és intenzitása [26] ezeken a piacokon és az összefonódásban részt vevő feleknél;

b) az e piacokra irányuló technológiai fejlesztés folyamata egy megfelelő hosszúságú időszakon belül (beleértve a termékek és/vagy szolgáltatások, termelési eljárások, forgalmazási rendszerek stb. fejlesztését);

c) az e piacokon végzett fontosabb innovációk és az ezen innovációkért felelős vállalkozások; és

d) az innovációs ciklus e piacokon, valamint az, hogy hol helyezkednek el a felek az innovációs cikluson belül.

Együttműködési megállapodások

8.12. Milyen mértékben léteznek (horizontális vertikális vagy egyéb) együttműködési megállapodások az összefonódás által érintett piacokon?

8.13. Ismertesse részletesen azokat az együttműködési megállapodásokat, amelyeknek az összefonódásban részt vevő felek részesei az összefonódás által érintett piacon, például kutatás és fejlesztés, licenciaadási, közös termelési, szakosítási, forgalmazási, hosszú távú szállítási és információcsere-megállapodások, és amennyiben hasznosnak ítéli meg, mellékeljen egy másolatot ezekről a megállapodásokról.

Szakmai szövetségek

8.14. Az összefonódás által érintett piacok szakmai szövetségeivel összefüggésben:

a) jelölje meg azokat, amelyeknek az összefonódásban részt vevő felek a tagjai;

b) jelölje meg azokat a legfontosabb szakmai szövetségeket, amelyekhez az összefonódásban részt vevő felek szállítói és vevői tartoznak.

Adja meg az előzőekben felsorolt összes szakmai szövetség tekintetében a megfelelő kapcsolattartó személy nevét, címét, telefon- és faxszámát, elektronikus levélcímét.

9. SZAKASZ

Általános piaci háttér és hatékonyságjavulás

9.1. Írja le a tervezett összefonódás hátterét világviszonylatban, megjelölve mindegyik összefonódásban részt vevő fél pozícióját az EGT-területen kívül jelentőség és versenyképesség szempontjából.

9.2. Írja le, hogy a tervezett összefonódás várhatóan miként fog hatni a közbenső és a végső fogyasztók érdekeire és a műszaki és gazdasági fejlődésre.

9.3. Ha szeretné, hogy a Bizottság már a kezdettől kifejezetten vegye fontolóra [27], hogy az összefonódás általi hatékonyságjavulás növelni fogja-e az új jogi személy képességeit és motivációját a versenyt szolgáló cselekvésre a fogyasztók érdekében, akkor kérjük, adjon leírást és csatolja a vonatkozó mellékelt dokumentumokat valamennyi hatékonyságjavulásra vonatkozóan (ideértve a költségmegtakarítást, új termékek bevezetését és szolgáltatás- vagy termékfejlesztéseket), amelyeket a felek reményei szerint a tervezett összefonódás eredményezni fog valamely érintett termékre vonatkozóan [28].

Mindegyik hatékonyságjavulásra vonatkozó állítás tekintetében adjon:

i. részletes magyarázatot arról, hogy miként fogja a tervezett összefonódás lehetővé tenni a hatékonyságjavulást. Részletezze azokat a lépéseket, amelyeket a felek tenni szándékoznak a hatékonyságjavulás érdekében, a hatékonyságjavulás elérésének kockázatait, valamint az eléréséhez szükséges időt és költségeket;

ii. ha ésszerűen lehetséges, a hatékonyságjavulás számszerűsítését és részletes magyarázatot annak kiszámításáról. Ahol lehetséges, adjon becslést is a hatékonyságjavulásnak új termékek bevezetésével vagy minőségjavításokkal kapcsolatos jelentőségéről. Költségmegtakarító hatékonyságjavulás esetén külön jelölje meg az egyszeri állandó költségmegtakarítást, az ismétlődő állandó költségmegtakarítást és a változó költségmegtakarítást (euró/egységben és euró/évben);

iii. a vevők valószínűsíthetően milyen mértékben fogják hasznát látni a hatékonyságjavulásnak, és részletes magyarázat arról, hogy hogyan jutott erre a következtetésre; és

iv. annak indoklását, hogy a fél vagy felek miért nem tudták ezt a hatékonyságjavulást hasonló mértékben elérni más eszközzel, mint a tervezett összefonódás, és olyan módon hogy az ne okozzon a versennyel kapcsolatos aggályokat.

10. SZAKASZ

A közös vállalat kooperatív hatásai

10. Az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikke (4) bekezdésére tekintettel válaszoljon a következő kérdésekre:

a) Két vagy több anyavállalat jelentős mértékben fenntartja-e tevékenységét a közös vállalatéval azonos piacon, vagy egy olyan piacon, amely a termelési vagy forgalmazási láncban a közös vállalat piacához képest feljebb vagy lejjebb található, vagy egy az e piachoz szorosan kapcsolódó szomszédos piacon [29]?

Amennyiben a válasz igenlő, kérjük, jelölje meg mindegyik itt felsorolt piacnál a következőket:

- az egyes anyavállalatok forgalma az előző pénzügyi évben,

- a közös vállalat tevékenységeinek gazdasági jelentősége e forgalom szempontjából,

- az egyes anyavállalatok piaci részesedése.

Amennyiben a válasz nemleges, akkor kérjük, indokolja válaszát.

b) Amennyiben az a) pontra adott válasz igenlő, és véleménye szerint a közös vállalat létrehozása nem vezet független vállalkozások között olyan egyeztetéshez, amely az EK-Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése szerint korlátozná a versenyt, akkor ezt indokolja meg.

c) Az a) és b) pontra adott válaszok sérelme nélkül, és annak biztosítására, hogy a Bizottság el tudja végezni az ügy teljes értékelését, kérjük, magyarázza el, hogyan teljesülnek a 81. cikk (3) bekezdésének feltételei. A 81. cikk (3) bekezdésének értelmében a 81. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásától el lehet tekinteni, ha a tevékenység:

i. hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához vagy a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához;

ii. lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő haszonból;

iii. nem ró az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek; és

iv. nem teszi lehetővé az ilyen vállalkozások számára, hogy a kérdéses termékek jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.

11. SZAKASZ

Nyilatkozat

A végrehajtási rendelet 2. cikkének (2) bekezdése megállapítja, hogy amennyiben a bejelentéseket a vállalkozások képviselői írják alá, a képviselőknek írásbeli bizonyítékot kell bemutatniuk képviseleti jogosultságuk igazolására. Az ilyen írásbeli meghatalmazást a bejelentéshez csatolni kell.

A bejelentésnek a következő nyilatkozattal kell zárulnia, amelyet az összes bejelentő félnek vagy az ő nevükben alá kell írni:

A bejelentő fél vagy felek kijelentik, hogy e bejelentésben szolgáltatott információk a legjobb tudomásuk és meggyőződésük szerint megfelelnek a valóságnak, helytállóak és hiánytalanok, hogy a CO-formanyomtatványban kért valamennyi dokumentum eredetivel egyező és hiánytalan másolatát rendelkezésre bocsátották, és hogy valamennyi becslést becsült adatként megjelöltek, és azok az alapul szolgáló tények lehető legjobb becslésén alapulnak, valamint hogy minden véleményt őszintén nyilvánítottak ki.

Alulírottak tudatában vannak az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontja rendelkezéseinek.

+++++ TIFF +++++

[1] 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet, HL L 24., 2004.1.29., 1. o. Felhívjuk figyelmét az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban "EGT-megállapodás") vonatkozó rendelkezéseire. Lásd különösen az EGT-megállapodás 57. cikkét, az EGT-megállapodás XIV. mellékletének 1. pontját és az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 4. jegyzőkönyvét, valamint az EGT-megállapodás 21. és 24. jegyzőkönyvét és 1. cikkét, valamint az EGT-megállapodást kiigazító jegyzőkönyv kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvét. Bármilyen hivatkozást az EFTA-államokra úgy kell értelmezni, hogy az azokat az EFTA-államokat jelenti, amelyek az EGT-megállapodás szerződő felei. 2004. május 1-jétől ezek az államok Izland, Liechtenstein és Norvégia.

[2] Az "összefonódás" kifejezést az EK összefonódás-ellenőrzési rendeletének 3. cikke, a "közösségi lépték" kifejezést pedig annak 1. cikke határozza meg. Azonkívül a 4. cikk (5) bekezdése előírja, hogy bizonyos körülmények esetén, ha a közösségi forgalmi küszöböt nem érik el, a bejelentő felek kérelmezhetik, hogy a Bizottság úgy kezelje az általuk tervezett összefonódást, mint amely közösségi léptékű.

[3] Lásd az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdését.

[4] Lásd az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (3) bekezdését.

[5] Lásd az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (2) bekezdését.

[6] Lásd különösen az EGT-megállapodás 122. cikkét, az EGT-megállapodás 24. jegyzőkönyvének 9. cikkét és az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 4. jegyzőkönyve XIII. fejezete 17. cikkének (2) bekezdését.

[7] Az összefonódás által érintett piacok meghatározása tekintetében lásd a 6. szakasz III. pontját.

[8] Ellenséges átvételi ajánlat esetében a célvállalkozásról is; ilyen esetben az adatokat a lehetőségekhez képest a legrészletesebben kell megadni.

[9] Lásd a Bizottság közleményét az érintett vállalkozások fogalmáról.

[10] Lásd általánosságban a Bizottság közleményét a forgalom kiszámításáról. Az összefonódásban résztvevő felek közül a felvásárló fél vagy felek forgalmának tartalmaznia kell az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerinti összes vállalkozás teljes forgalmát. A felvásárolt fél vagy felek forgalmának tartalmaznia kell az ügylet tárgyát képező, az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti vállalkozásrészekhez kapcsolódó forgalmat. Az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 5. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint az 5. cikk (5) bekezdése külön rendelkezéseket tartalmaz a hitelintézetek, biztosítók, egyéb pénzügyi intézmények és közös vállalkozások tekintetében.

[11] Lásd az EGT-megállapodás 57. cikkét és különösen az EGT-megállapodás 24. jegyzőkönyve 2. cikkének (1) bekezdését. Egy eset akkor minősül együttműködési esetnek, ha az érintett vállalkozások EFTA-államok területén elért összevont forgalma eléri vagy meghaladja teljes forgalmuk 25 %-át az EGT-megállapodásban foglalt területen; vagy az érintett vállalkozások közül legalább két vállalkozás mindegyikének forgalma meghaladja a 250 millió eurót az EFTA-államok területén; vagy ha az összefonódás valószínűleg erőfölényt hoz létre vagy erősít meg, amelynek következtében az EFTA-államok területén vagy azok jelentős részén a hatékony verseny jelentős akadályokba ütközne.

[12] Lásd az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (3), (4) és (5) bekezdését, valamint 5. cikkének (4) bekezdését.

[13] Az összefonódás által érintett piacok meghatározását lásd a 6. szakaszban.

[14] Mint azt az előzetes bejelentéssel összefüggésben a bevezető rész 1.1. és 1.3. g) pontja megállapítja, Ön esetleg szeretné a Bizottsággal megvitatni, hogy milyen mértékben volna lehetőség a kért dokumentumok benyújtásától eltekinteni (felmentés). Amennyiben felmentés iránti kérelmet kap, a Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikke szerinti információkérésben meghatározhatja, hogy milyen dokumentumokat igényel egy konkrét ügyben.

[15] Lásd a Bizottság közleményét az érintett piacnak a közösségi versenyjog alkalmazásában történő meghatározásáról.

[16] Például, ha az összefonódásban résztvevő egyik fél 25 %-nál nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik egy olyan piacon, amely a termelési vagy forgalmazási láncban a másik fél piacát megelőző fázisban van, akkor mind a megelőző, mind a következő fázisban lévő piac az összefonódás által érintett piac. Hasonlóképpen, ha egy vertikálisan integrált társaság összeolvad egy másik féllel, amely a lánc következő szintjén tevékenykedik, és az összefonódás a következő fázisban lévő piacon 25 %-os vagy annál nagyobb piaci részesedést eredményez, akkor mind az előző, mind a következő fázisban lévő piac az összefonódás által érintett piac.

[17] Mint azt az előzetes bejelentéssel összefüggésben a bevezető rész 1.1. és 1.3. g) pontja megállapítja, Ön esetleg szeretné a Bizottsággal megvitatni, hogy milyen mértékben volna lehetőség a kért dokumentumok benyújtásától eltekinteni (felmentés) egyes, az összefonódás által érintett piacok vagy egyes más piacok tekintetében (a IV. pontban leírtak szerint).

[18] A termékek (vagy szolgáltatások) akkor nevezhetők egymást kiegészítőnek, ha például egy terméknek a használata (vagy fogyasztása) lényegéből adódóan feltételezi a másik termék használatát (vagy fogyasztását), mint például a tűzőgép és a kapocs vagy a nyomtató és a nyomtatópatron.

[19] Ilyen termékskálához tartozó példák lehetnek a bároknak és éttermeknek értékesített whisky és gin, és meghatározott kategóriájú árukhoz különböző csomagolóanyagok értékesítése ezen áruk gyártója részére.

[20] A végrehajtási rendelet 4. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül.

[21] A piac értékének és mennyiségének a kivitellel csökkentett és behozatallal növelt kibocsátást kell tükröznie a figyelembe vett földrajzi területen.

[22] A HHI a Herfindahl-Hirschman index rövidítése, amely a piaci koncentráció mértékegysége. A HHI-t a piacon jelenlévő valamennyi vállalkozás egyedi piaci részesedése négyzetének összeadásával számítják ki. Például egy olyan piacnak, ahol öt vállalkozás van jelen, egyenként 40 %, 20 %, 15 %, 15 % és 10 %-os piaci részesedéssel, a HHI-indexe 2550 (402 + 202 + 152 + 152 + 102 = 2550). A HHI értéke a nullától (egy atomisztikus piac) a 10000-ig (kizárólagos monopólium esetén) terjedhet. Az összefonódás utáni HHI-t arra a munkahipotézisre alapozva számítják ki, hogy a vállalkozások egyedi piaci részesedése nem változik. Annak ellenére, hogy célszerű a számításba valamennyi vállalkozást bevonni, a nagyon kis vállalkozásokra vonatkozó információ hiánya nem okvetlenül lényeges, mert az ilyen vállalkozások nem befolyásolják jelentősen a HHI-t.

[23] A HHI-ben mért koncentráció mértékének növekedése a piaci összkoncentrációtól függetlenül is kiszámítható az összefonódásban résztvevő vállalkozások piaci részesedései szorzatának megkétszerezésével. Például két, egyenként 30 %, illetve 15 % piaci részesedéssel rendelkező vállalkozás összefonódása a HHI-t 900-zal növeli (30 × 15 × 2 = 900). Ennek a módszernek a magyarázata a következő: az összefonódást megelőzően az összefonódásban résztvevő vállalkozások piaci részesedése egyenként a részesedés négyzetével járul hozzá a HHI-hez: a2 + b2. Az összefonódás után a hozzájárulás a kettő összegének négyzete egyenlő (a + b)2, ami egyenlő a2 + b2 + 2ab. A HHI növekedését következésképpen a 2ab fejezi ki.

[24] Azaz azok a szállítók, akik nem a szóban forgó fél csoportjának leányvállalatai, ügynökei vagy vállalkozásai. A megadott öt független szállítón kívül a bejelentő felek – ha ezt az ügy megfelelő értékelése érdekében szükségesnek ítélik – megnevezhetik a csoporton belüli szállítókat is. Ugyanez vonatkozik a 8.6. szakaszban a vevőkre.

[25] A tapasztalatok azt mutatják, hogy az összetett esetek vizsgálata gyakran több vevő kapcsolattartási adatait teszi szükségessé. A bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel során a Bizottság szolgálatai kérhetnek a vevőkre vonatkozó további kapcsolattartási adatokat egyes, az összefonódás által érintett piacok esetében.

[26] A kutatás és fejlesztés intenzitását a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások forgalomhoz viszonyított arányával határozzák meg.

[27] Megjegyzendő, hogy a 9.3. pontra válaszként adott információ önkéntes. A feleknek nem kell magyarázatot adniuk, amiért nem töltötték ki ezt a részt. A hatékonyságjavulással kapcsolatosan szolgáltatott információ hiányát nem fogják úgy értelmezni, hogy a tervezett összefonódás nem jár hatékonyságjavulással vagy hogy az összefonódás indítéka a piaci hatalom növelése. A hatékonyságjavulásra vonatkozóan kért információ benyújtásának mellőzése a bejelentés szakaszában nem zárja ki az információ későbbi megadását. Azonban minél korábban megadják az információt, annál inkább tudja a Bizottság igazolni a hatékonyságjavulásra vonatkozó állítást.

[28] A hatékonyságjavulás értékelésével kapcsolatos további iránymutatásért lásd a horizontális összefonódások értékeléséről szóló bizottsági közleményt.

[29] A piacok meghatározását lásd a 6. szakaszban.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

EGYSZERŰSÍTETT FORMANYOMTATVÁNY A 139/2004/EK RENDELETNEK MEGFELELŐ ÖSSZEFONÓDÁS BEJELENTÉSÉHEZ

1. BEVEZETÉS

1.1. Az egyszerűsített formanyomtatvány célja

Az egyszerűsített formanyomtatvány meghatározza azon információkat, amelyeket a bejelentő feleknek szolgáltatniuk kell, amikor az Európai Bizottságnak benyújtják a bejelentést egyes tervezett összeolvadásokról, felvásárlásról vagy más összefonódásokról, amelyek előreláthatóan nem okoznak a versennyel kapcsolatos aggályokat.

A nyomtatvány kitöltéséhez felhívjuk a figyelmét a 139/2004/EK tanácsi rendeletre (a továbbiakban: az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) és a xx/2004/EK bizottsági rendeletre (a továbbiakban: a végrehajtási rendelet), amelynek ez a formanyomtatvány a melléklete [1]. E rendeletek szövege, valamint a többi vonatkozó dokumentum szövege megtalálható a Bizottság Europa honlapján a "verseny" oldalon.

Általános szabályként az egyszerűsített formanyomtatvány olyan összefonódások bejelentésére használható, amelyek a következők közül egy feltételnek megfelelnek:

1. közös vállalat esetén, a közös vállalat jelenleg vagy előreláthatóan nem vagy csak elhanyagolható mértékben folytat tevékenységet az Európai Gazdasági Térségben (EGT). Ilyen esetek, ha:

a) a közös vállalat forgalma és/vagy a neki átadott tevékenységekből származó forgalom kevesebb mint 100 millió euró az EGT területén; és

b) ha a közös vállalatnak átadott eszközök összértéke kevesebb mint 100 millió euró az EGT-területen;

2. az összefonódásban részt vevő egyik fél sem folytat üzleti tevékenységet ugyanazon az érintett termék- és földrajzi piacon (nincs horizontális kapcsolat) vagy olyan piacon, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző vagy következő fázisában helyezkedik el egy olyan piachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő másik fél tevékenykedik (nincs vertikális kapcsolat);

3. az összefonódásban részt vevő felek közül kettő vagy több ugyanazon az érintett termék- és földrajzi piacon (horizontális kapcsolatok) folytat üzleti tevékenységet, feltéve hogy összevont piaci részesedésük kevesebb mint 15 %; és/vagy az összefonódásban részt vevő felek közül egy vagy több olyan termékpiacon folytat üzleti tevékenységet, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző vagy következő fázisában van egy olyan termékpiachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő bármely másik fél tevékenykedik (vertikális kapcsolat); és feltéve, hogy egyikük egyedi vagy összevont piaci részesedése sem éri el vagy haladja meg a 25 %-ot semelyik szinten;

4. az egyik fél kizárólagos irányítást fog szerezni egy olyan vállalkozásban, amelyben már közös irányítással rendelkezik.

A Bizottság előírhatja a teljes formanyomtatványon történő bejelentést, amennyiben úgy tűnik, hogy az egyszerűsített formanyomtatvány használatához szükséges feltételek nem teljesülnek vagy, kivételes esetben, ha teljesülnek, de a Bizottság ennek ellenére úgy rendelkezik, hogy a CO-formanyomtatvány szerinti bejelentés szükséges a versennyel kapcsolatos lehetséges aggályok kielégítő vizsgálatához.

Például a CO-formanyomtatvány szerinti bejelentés lehet szükséges olyan összefonódási esetekben, ahol nehéz meghatározni az érintett piacokat (például a kialakulóban lévő piacokon vagy ott, ahol nincs kialakult esetgyakorlat), ha a fél új vagy potenciális belépő a piacon, vagy jelentős szabadalom birtokosa; ha nem lehetséges a felek piaci részesedésének kielégítő meghatározása; magas belépési korlátokkal rendelkező piacokon, ahol nagyfokú a koncentráció vagy közismert problémák vannak a versennyel kapcsolatban; ha az összefonódásban részt vevő felek közül legalább kettő szorosan kapcsolódó szomszédos piacokon van jelen [2]; és olyan összefonódási esetekben, ahol felmerül az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében említett egyeztetés kérdése. Hasonlóképpen, a CO-formanyomtatvány szerinti bejelentés lehet szükséges abban az esetben, ha az egyik fél kizárólagos irányítást szerez egy olyan közös vállalatban, amelyben jelenleg közös irányítással rendelkezik, ha a közös vállalat és a felvásárló fél együttesen erős piaci pozícióval rendelkezik, vagy ha a közös vállalat és a felvásárló fél erős piaci pozíciókkal rendelkezik vertikális kapcsolatban lévő piacokon.

1.2. Visszatérés a CO-formanyomtatvány szerinti részletes bejelentéshez

Annak megállapítása során, hogy az összefonódás bejelenthető-e az egyszerűsített formanyomtatványon, a Bizottság biztosítja, hogy minden lényeges körülményt kellő egyértelműséggel állapítsanak meg. Ebből a szempontból a helytálló és hiánytalan információ szolgáltatásának felelőssége a bejelentő feleket terheli.

Amennyiben az összefonódás bejelentése után a Bizottság úgy dönt, hogy az eset nem felel meg az egyszerűsített formanyomtatvány szerinti bejelentés feltételeinek, elrendelheti a részletes, vagy ha indokolt, a részleges CO-formanyomtatvány szerinti bejelentést. Ilyen eset lehet, ha:

- úgy tűnik, hogy az egyszerűsített formanyomtatvány használatának feltételei nem teljesülnek,

- habár az egyszerűsített formanyomtatvány használatának feltételei teljesülnek, a részletes vagy részleges CO-formanyomtatvány szerinti bejelentés szükségesnek tűnik a versennyel kapcsolatos lehetséges aggályok kivizsgálása, vagy annak megállapítása érdekében, hogy az ügylet az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke értelmében vett összefonódás-e,

- az egyszerűsített formanyomtatvány helytelen vagy félrevezető információt tartalmaz,

- egy tagállam – a bejelentés másolatának kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül – megindokoltan a versennyel kapcsolatos aggályokat fejez ki a bejelentett összefonódás miatt,

- egy harmadik személy megindokoltan aggályait fejezi ki a versennyel kapcsolatban a Bizottság által ilyen észrevételekre meghatározott határidőn belül.

Ilyen esetekben a bejelentést a végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében valamely lényeges pontban hiányos bejelentésnek tekinthetik. A Bizottság erről haladéktalanul írásban értesíti a bejelentő feleket vagy képviselőiket. A bejelentés csak azon a napon lép hatályba, amikor minden előírt információ beérkezik.

1.3. A bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel fontossága

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel rendkívül értékes mind a bejelentő felek, mind a Bizottság számára, hogy megállapíthassák a bejelentéssel kapcsolatban szükséges információ pontos mennyiségét. Abban az esetben, amikor a felek az egyszerűsített formanyomtatvány alapján kívánnak bejelentést tenni, szintén javasolt a Bizottsággal a kapcsolat felvétele a bejelentést megelőzően annak érdekében, hogy megvitassák, hogy az adott esetben az egyszerűsített formanyomtatvány használható-e. A bejelentő felek felhasználhatják a Bizottság "DG Competition's Best Practices on the Conduct of EC Merger Control Proceedings" című segédletét, amely útmutatást tartalmaz a bejelentést megelőző kapcsolatfelvételhez és a bejelentések elkészítéséhez.

1.4. Kiknek kell bejelentést tenniük?

Az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti összeolvadás esetén vagy az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint egy vállalkozás közös irányításának megszerzése esetén a bejelentést az összefonódásban részt vevő feleknek, illetve a közös irányítást megszerző feleknek együttesen kell megtenniük [3].

Abban az esetben, ha egy vállalkozás irányítást megalapozó részesedést szerez egy másik vállalkozásban, a bejelentést a részesedést szerzőnek kell végrehajtania.

Egy vállalkozás megszerzésére kiírt nyilvános pályázat esetén a bejelentést az ajánlattevőnek kell megtennie.

Mindegyik bejelentést tevő fél felelős az általa nyújtott információk pontosságáért.

1.5. A helytálló és hiánytalan bejelentés követelménye

Minden információnak, amelyet ez a formanyomtatvány előír, helytállónak és hiánytalannak kell lennie. Az előírt információkat e formanyomtatvány megfelelő szakaszaiba kell beírni.

Különösen figyelembe kell venni, hogy:

a) Az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével és a végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) és (4) bekezdésével összhangban az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet bejelentéshez kapcsolódó határidejei nem kezdődnek meg mindaddig, amíg a Bizottság a bejelentés keretében szolgáltatandó összes információt meg nem kapta. Ez a követelmény azt kívánja biztosítani, hogy a Bizottság képes legyen értékelni a bejelentett összefonódást az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet által megszabott szigorú határidőn belül.

b) A bejelentő feleknek gondosan ellenőrizniük kell bejelentésük elkészítése során, hogy a kapcsolattartáshoz szükséges nevek és telefonszámok – különösen a faxszámok és elektronikus levélcímek – pontosak, az ügyre vonatkozóak és az aktuális helyzetnek megfelelők-e.

c) A bejelentésben közölt helytelen vagy félrevezető információ hiányos információnak minősül (a végrehajtási rendelet 5. cikkének (4) bekezdése).

d) Amennyiben a bejelentés hiányos, a Bizottság erről haladéktalanul írásban tájékoztatja a bejelentő feleket vagy azok képviselőit. A bejelentés csak azon a napon lép hatályba, amikor a Bizottság a hiánytalan és helytálló információt megkapta (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdése, a végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) és (4) bekezdése).

e) Az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy helytelen vagy félrevezető információ szolgáltatása esetén, amennyiben az szándékosan vagy gondatlanságból történt, az érintett vállalkozás összesített forgalmának 1 %-áig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezenkívül, az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 8. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság visszavonhatja a bejelentett összefonódásnak a közös piaccal való összeegyeztethetőségéről szóló határozatát, ha az olyan helytelen információkon alapul, amelyekért a vállalkozások valamelyike felelős.

f) Ön írásban kérheti, hogy a Bizottság a bejelentést tekintse hiánytalannak annak ellenére, hogy nem adott meg a formanyomtatvány által előírt minden információt, amennyiben az ilyen információ részben vagy egészben Ön által nem hozzáférhető (például azért, mert egy megszerezni tervezett vállalkozással kapcsolatos adatok az ellenséges átvételi ajánlat esetében nem állnak rendelkezésre).

A Bizottság mérlegeli ezt a kérelmet, feltéve hogy Ön megindokolja, hogy miért nem hozzáférhető az információ, és a hiányzó adatokra a lehető legpontosabb becslést adja a becslés alapjául szolgáló források megjelölésével. Amennyiben lehetséges, meg kell jelölni azt a helyet, ahol az Ön által nem hozzáférhető információk bármelyike a Bizottság által megszerezhető.

g) Ön írásban kérheti, hogy a Bizottság a bejelentést tekintse hiánytalannak annak ellenére, hogy nem adott meg a formanyomtatvány által előírt minden információt, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a formanyomtatványon kért egyes információkra a Bizottságnak esetleg nem lesz szüksége az ügy vizsgálatához.

A Bizottság mérlegeli az ilyen kérelmet, feltéve hogy Ön megfelelően megindokolja, hogy miért nem lényeges az információ, és miért nincs rá szükség a bejelentett művelet Bizottság általi vizsgálatához. Ezt a bejelentés előtti kapcsolatfelvétel folyamán kell kifejtenie a Bizottságnak, és írásban felmentés iránti kérelmet kell benyújtania, kérelmezve a Bizottságtól, hogy a végrehajtási rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően tekintsen el az információszolgáltatási kötelezettségtől.

1.6. Hogyan kell bejelentést tenni?

A bejelentést az Európai Közösség valamelyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni. Ez a nyelv lesz ezt követően az eljárás nyelve az összes bejelentő fél számára. Amennyiben a bejelentést az EGT-megállapodás 24. jegyzőkönyvének 12. cikke szerint az EFTA-államok valamelyik olyan hivatalos nyelvén teszik meg, amely a Közösségnek nem hivatalos nyelve, akkor a bejelentéshez egyidejűleg mellékelni kell a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén készült fordítást.

E formanyomtatványban kért információkat a formanyomtatvány szakaszainak és a bekezdések számának használatával kell felsorolni, a 9. szakaszban előírt nyilatkozatot alá kell írni, és mellékelni kell a csatolandó dokumentumokat. A bejelentő feleket felkérjük, hogy mérlegeljék, hogy a formanyomtatvány 7. szakaszának kitöltése során, az egyértelműség érdekében, a legjobb lenne-e ezeket a szakaszokat szám szerinti sorrendben kitölteni, vagy csoportosíthatók-e az egyes bejelentendő piacok szerint (vagy a bejelentendő piacok csoportjai szerint).

Az egyértelműség kedvéért egyes információkat mellékletekbe lehet foglalni. Fontos azonban, hogy minden fontos és lényeges információt, különösen a felek és legnagyobb versenytársaik piaci részesedésére vonatkozó információkat a formanyomtatvány fő részén adjanak meg. Mellékletek csak akkor használhatók ehhez a formanyomtatványhoz, ha a formanyomtatványon megadott információk kiegészítésére szolgálnak.

A kapcsolattartáshoz szükséges információkat a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága által megadott formátumban kell benyújtani. A szabályszerű vizsgálat lefolytatása érdekében elengedhetetlen, hogy a kapcsolattartáshoz szükséges információk pontosak legyenek. Több helytelenül megadott információ miatt a bejelentést hiányosnak nyilváníthatják.

A mellékelt dokumentumokat az eredeti nyelvükön kell benyújtani; amennyiben ez a Közösségnek nem hivatalos nyelve, akkor le kell fordítani azokat az eljárás nyelvére (a végrehajtási rendelet 3. cikkének (4) bekezdése).

A mellékelt dokumentumok lehetnek eredetiek vagy az eredeti példányok másolatai. Ez utóbbi esetben a bejelentő félnek igazolnia kell, hogy a másolatok hitelesek és hiánytalanok.

Az egyszerűsített formanyomtatványt és a mellékelt dokumentumokat egy eredeti példányban, 35 másolattal kell benyújtani a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságához.

A bejelentést a végrehajtási rendelet 23. cikke (1) bekezdésében meghatározott címre és a Bizottság által időről időre megszabott formátumban kell kézbesíteni. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában ezt a címet közzéteszik. A bejelentést a végrehajtási rendelet 24. cikkében meghatározott munkanapokon kell a Bizottságnak kézbesíteni. Annak érdekében, hogy nyilvántartásba vételük még ugyanazon a napon megtörténjen, a bejelentést hétfőtől csütörtökig 17:00 óráig, pénteken, valamint hivatalos munkaszüneti napokat, és más, a Bizottság által kijelölt és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett munkaszüneti napokat megelőző utolsó munkanapon 16:00 óráig kell benyújtani. A Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közölt biztonsági utasításokat be kell tartani.

1.7. Bizalmas kezelés

A Szerződés 287. cikke, az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, valamint az EGT-megállapodás megfelelő rendelkezései [4] előírják, hogy a Bizottság, a tagállamok, az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-államok, valamint tisztviselőik és egyéb alkalmazottaik nem hozhatnak nyilvánosságra olyan információkat, amelyekhez e rendelet alkalmazása során jutottak, és amelyekre szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik. Ezt az elvet kell alkalmazni bizalmas információk védelmére is a bejelentő felek között.

Amennyiben véleménye szerint érdekei sérülnének, ha bármelyik információt, amelynek szolgáltatására felkérték, nyilvánosságra hoznák, vagy az egyéb módon más felek tudomására jutna, akkor ezt az információt külön, minden oldal egyértelmű "üzleti titok" megjelölésével nyújtsa be. Meg kell továbbá indokolnia, hogy ez az információ miért nem fedhető fel, vagy miért nem hozható nyilvánosságra.

Összeolvadás vagy közös felvásárlások esetén, vagy más olyan esetekben, amikor a bejelentést több félnek együttesen kell megtennie, az üzleti titkokat külön borítékban lehet benyújtani, és a bejelentésben arra mellékletként lehet hivatkozni. Az összes ilyen mellékletnek szerepelnie kell a benyújtott dokumentumok között annak érdekében, hogy a bejelentést hiánytalannak lehessen tekinteni.

1.8. Meghatározások és útmutató e formanyomtatványhoz

Bejelentő fél vagy felek: olyan esetekben, ha a bejelentést csak egy vállalkozás nyújtja be a műveletben részt vevő vállalkozások közül, a "bejelentő felek" kifejezés csak arra a vállalkozásra vonatkozik, amelyik a bejelentést ténylegesen benyújtja.

Az összefonódásban részt vevő fél (felek): ezek a kifejezések egyaránt vonatkoznak a felvásárló és a felvásárolt felekre vagy az összeolvadó felekre, beleértve az összes olyan vállalkozást is, amelyben irányítást megalapozó részesedést szereznek, vagy amely nyilvános ajánlat tárgyát képezi.

Eltérő rendelkezés hiányában a "bejelentő fél (felek)" és "az összefonódásban részt vevő fél (felek)" kifejezések magukban foglalják az összes olyan vállalkozást, amelyek ugyanahhoz a csoporthoz tartoznak, mint az említett "felek".

Év: eltérő rendelkezés hiányában, az év szó e formanyomtatványban valamennyi hivatkozásnál a naptári évet jelenti. Minden, e formanyomtatványban kért információ, eltérő rendelkezés hiányában, a bejelentését megelőző évre vonatkozik.

A 3.3–3.5. szakaszban kért pénzügyi adatokat euróban kell megadni, a szóban forgó évekre vagy egyéb időszakokra érvényes átlagárfolyamokon számítva.

Az e formanyomtatványban előforduló valamennyi hivatkozás – eltérő rendelkezés hiányában – az EK összefonódás-ellenőrzési rendeletének cikkeire és bekezdéseire vonatkozik.

1.9. Tájékoztatás az alkalmazottak és képviselőik részére

A Bizottság szeretné felhívni a figyelmet azokra a kötelezettségekre, amelyekre az összefonódásban részt vevő felekre a koncentratív műveletekről az alkalmazottaknak és/vagy azok képviselőinek nyújtandó tájékoztatásról és a velük folytatott konzultációról szóló közösségi és/vagy nemzeti jogszabályok értelmében vonatkoznak.

1. SZAKASZ Az összefonódás leírása

1.1. Adjon rövid összefoglalást az összefonódásról, megnevezve az összefonódásban részt vevő feleket, az összefonódás jellegét (pl. összeolvadás, felvásárlás, közös vállalat), a bejelentő felek tevékenységi területeit, a piacokat, amelyekre az összefonódás hatással lesz (beleértve a fő bejelentendő piacokat [5], és fejtse ki az összefonódás stratégiai és gazdasági logikáját.

1.2. Adjon összefoglalást (legfeljebb 500 szóban) az 1.1. szakaszban nyújtott információkról. Ezt az összefoglalót a Bizottság a honlapján szándékozik közzétenni a bejelentés napján. Az összefoglalót úgy kell megfogalmazni, hogy ne tartalmazzon bizalmas információt vagy üzleti titkot.

2. SZAKASZ Információk a felekről

2.1. Információ a bejelentő félről (vagy felekről)

Adja meg részletesen:

2.1.1. a vállalkozás nevét és címét;

2.1.2. a vállalkozás üzleti tevékenységének jellegét;

2.1.3. a megfelelő kapcsolattartó személy nevét, címét, telefon- és faxszámát és elektronikus levélcímét, valamint beosztását; és

2.1.4. a bejelentő fél (vagy a bejelentő felek mindegyikének) kézbesítési címét, amelyre dokumentumokat és különösen a Bizottság határozatait kézbesíteni lehet. Meg kell adni egy ezen a címen található olyan személy nevét, telefonszámát és elektronikus levélcímét, aki jogosult az átvételre.

2.2. Információk az összefonódásban részt vevő többi félről [6]

Az összefonódásban részt vevő valamennyi fél vonatkozásában (kivéve a bejelentő felet vagy feleket) a következőket kell megadnia:

2.2.1. a vállalkozás neve és címe;

2.2.2. a vállalkozás üzleti tevékenységének jellege;

2.2.3. a megfelelő kapcsolattartó személy neve, címe, telefonszáma, faxszáma és elektronikus levélcíme, valamint beosztása; és

2.2.4. a fél (vagy a felek mindegyikének) kézbesítési címe, amelyre dokumentumokat és különösen a Bizottság határozatait kézbesíteni lehet. Meg kell adni egy ezen a címen található olyan személy nevét, telefonszámát és elektronikus levélcímét, aki jogosult az átvételre.

2.3. Képviselők kijelölése

Amennyiben a bejelentést vállalkozások képviselői írják alá, akkor e képviselőknek írásbeli bizonyítékot kell bemutatniuk képviseleti jogosultságuk igazolására. Az írásbeli bizonyítéknak tartalmaznia kell a meghatalmazó személyek nevét és beosztását.

Adja meg azon képviselők kapcsolattartási adatit, akik meghatalmazással rendelkeznek, hogy az összefonódásban részt vevő bármelyik fél nevében eljárjanak, és nevezze meg azokat a személyeket is, akiket képviselnek:

2.3.1. a képviselő neve;

2.3.2. a képviselő címe;

2.3.3. a kapcsolattartó személy neve, címe, telefonszáma, faxszáma és elektronikus levélcíme; és

2.3.4. a képviselő címe (Brüsszelben, ha van ilyen), amelyre a levelezést és dokumentumokat küldeni lehet.

3. SZAKASZ Az összefonódás részletei

3.1. Írja le a bejelentett összefonódás jellegét. Ennek során közölje a következőket:

a) a tervezett összefonódás jogi értelemben teljes összeolvadás-e, egyedüli vagy közös irányítás megszerzésére irányul-e, az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében összes funkciót ellátó közös vállalat-e, vagy az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében közvetlen vagy közvetett irányítás szerződéssel vagy egyéb eszközzel történő átruházásának más formája-e;

b) a felek egésze vagy csak egyes részei vesznek-e részt az összefonódásban;

c) röviden magyarázza el az összefonódás gazdasági és pénzügyi szerkezetét;

d) az egyik fél értékpapírjaira egy másik fél által tett nyilvános ajánlat élvezi-e az előbbi vezetősége felügyelő bizottságának vagy e felet jogszerűen képviselő egyéb testületeknek a támogatását;

e) az összefonódás végrehajtásának tervezett vagy várt menetrendje a legfontosabb lépések megadásával;

f) a tervezett tulajdonosi és irányítási struktúra az összefonódás végrehajtása után;

g) a felek bármelyike által bármilyen forrásból (beleértve hatóságokat is) kapott pénzügyi vagy egyéb támogatás, és e támogatás jellege és mértéke; és

h) az összefonódásban érintett gazdasági ágazatok felsorolása.

3.2. Közölje az ügylet értékét (a vételárat vagy értelemszerűen az érintett összes eszköz értékét).

3.3. Az összefonódásban érintett mindegyik vállalkozás vonatkozásában [7] tüntesse fel a következő adatokat [8] az utolsó pénzügyi évre:

3.3.1. világméretű forgalom;

3.3.2. közösségi léptékű forgalom;

3.3.3. forgalom az EFTA-ban;

3.3.4. forgalom tagállamonként;

3.3.5. forgalom EFTA-államonként;

3.3.6. azon tagállam – amennyiben van ilyen –, amelyben a közösségi léptékű forgalom több mint kétharmadát érték el;

3.3.7. azon EFTA-állam – amennyiben van ilyen –, amelyben az EFTA-szintű forgalom több mint kétharmadát érték el.

3.4. Az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában, ha a művelet nem éri el az 1. cikk (2) bekezdésében megállapított küszöböket, akkor az utolsó pénzügyi év következő adatait kell megadni:

3.4.1. azon tagállamok – amennyiben vannak ilyenek –, amelyekben az összes érintett vállalkozás összevont teljes forgalma meghaladja a 100 millió eurót; és

3.4.2. azon tagállamok – amennyiben vannak ilyenek –, amelyekben az érintett vállalkozások közül legalább két vállalkozás mindegyikének teljes forgalma meghaladja a 25 millió eurót.

3.5. Annak meghatározása céljából, hogy az összefonódás EFTA-együttműködési esetnek [9] minősül-e, adja meg az utolsó pénzügyi évre vonatkozóan a következő információkat:

3.5.1. az érintett vállalkozások összevont forgalma az EFTA-államok területén eléri-e vagy meghaladja-e az EGT területén elért teljes forgalmuk 25 %-át?

3.5.2. van-e az érintett vállalkozások közül legalább kettő olyan, amelyek mindegyikének EFTA-államok területén bonyolított forgalma meghaladja a 250 millió eurót?

3.6. Amennyiben az ügylet közös vállalat közös irányításának megszerzésére irányul, adja meg a következő információkat:

3.6.1. a közös vállalat forgalma és/vagy a közös vállalatnak átadott tevékenységből származó forgalom; és/vagy

3.6.2. a közös vállalatba átvitt eszközök összértéke.

3.7. Ismertesse az összefonódás gazdasági logikáját.

4. SZAKASZ Tulajdonjog és irányítás [10]

Az összefonódásban részt vevő minden fél tekintetében adja meg az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó összes vállalkozás listáját.

A listának tartalmaznia kell:

4.1. az e feleket közvetve vagy közvetlenül irányító összes vállalkozást vagy személyt;

4.2. minden, a bejelentendő piacon [11] tevékenykedő olyan vállalkozást, amelyeket a következő személyek közvetlenül vagy közvetve irányítanak:

a) e felek;

b) bármely más, a 4.1. pontban meghatározott egyéb vállalkozás.

Az előbbiekben felsorolt mindegyik vállalkozás esetén meg kell jelölni az irányítás jellegét és eszközeit.

Az e szakaszban kért információk szervezeti felépítési ábrák vagy diagramok használatával illusztrálhatók a vállalkozások tulajdonosi és irányítási struktúrájának bemutatására.

5. SZAKASZ Csatolandó dokumentumok

A bejelentő feleknek a következő dokumentumokat kell benyújtaniuk:

5.1. az összefonódást akár az összefonódásban részt vevő felek megállapodása, akár irányítást megalapozó részesedés megszerzése, akár nyilvános ajánlat útján létrehozó minden dokumentum végleges vagy legutolsó változatának másolatai;

5.2. az összefonódásban részt vevő valamennyi fél legutolsó éves jelentésének és éves beszámolójának másolata.

6. SZAKASZ A piacok meghatározása

Az érintett termékpiacok és földrajzi piacok határozzák meg azt a kört, amelyen belül az összefonódás eredményeként létrejött új jogi személy piaci erejét értékelni kell [12].

A bejelentő félnek vagy feleknek a kért adatokat a következő meghatározások figyelembevételével kell megadniuk:

I. Érintett termékpiacok:

Egy érintett termékpiac mindazokból a termékekből és/vagy szolgáltatásokból áll, amelyeket a fogyasztó a termékek jellemzői, ára és rendeltetése alapján egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tekint. Egy érintett termékpiac egyes esetekben számos egyedi termékből és/vagy szolgáltatásból állhat, amelyek nagymértékben egyező fizikai vagy műszaki jellemzőkkel rendelkeznek és egymással felcserélhetők.

Az érintett termékpiac értékelése szempontjából a lényeges tényezők közé tartozik annak elemzése, hogy az e piacon jelen lévő termékek vagy szolgáltatások a fenti meghatározás alapján – és figyelembe véve például a helyettesíthetőséget, a versenyfeltételeket, az árakat, a kereslet keresztár-rugalmasságát vagy egyéb, a termékpiacok meghatározása szempontjából fontos tényezőket (például a kínálati oldali helyettesíthetőséget adott esetben) – miért vonhatók be az érintett termékpiacba, illetve mások miért zárhatók ki belőle.

II. Érintett földrajzi piacok:

Az érintett földrajzi piac azt a területet tartalmazza, ahol az érintett vállalkozások részt vesznek az érintett termékek vagy szolgáltatások keresletében és a kínálatában, ahol a versenyfeltételek kellő mértékben homogének, és amely megkülönböztethető a szomszédos földrajzi területektől, különösen mivel a versenyfeltételek is érzékelhetően eltérőek ezeken a területeken.

Az érintett földrajzi piac értékelése szempontjából fontos tényezők között szerepelnek többek között az érintett termékek vagy szolgáltatások jellege és jellemzői, a piacra lépés korlátainak létezése, a fogyasztói preferenciák, a vállalkozások által elért piaci részesedések közötti érzékelhető különbségek a szomszédos földrajzi területeken vagy a jelentős árkülönbségek.

III. Bejelentendő piacok:

Az e formanyomtatványban előírt információ alkalmazásában bejelentendő piac valamennyi érintett termék- és földrajzi piac, valamint az egyéb alternatív érintett termék- és földrajzi piacra vonatkozó meghatározások, amelyek alapján:

a) kettő vagy több az összefonódásban részt vevő fél ugyanazon az érintett piacon folytat üzleti tevékenységet (horizontális kapcsolatok);

b) egy vagy több az összefonódásban részt vevő fél olyan termékpiacon folytat üzleti tevékenységet, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző vagy következő fázisában van ahhoz a piachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenykedik, függetlenül attól, hogy van-e vagy nincs az összefonódásban részt vevő felek között szállító-vevő kapcsolat (vertikális kapcsolatok).

6.1. A piacokra vonatkozó fenti meghatározások alapján nevezze meg valamennyi bejelentendő piacot.

7. SZAKASZ A piacokra vonatkozó információk

Adja meg a 6. szakaszban meghatározott mindegyik bejelentendő piacra vonatkozóan a műveletet megelőző évre [13] a következőket:

7.1. a piac teljes méretére vonatkozó becslés az értékesítés értékében (euróban) és mennyiségében (egységben) kifejezve [14]. Jelölje meg a számítások alapját és forrásait, valamint, amennyiben rendelkezésre állnak, csatoljon dokumentumokat e számítások alátámasztására;

7.2. az összefonódásban részt vevő mindegyik fél értékesítéseinek értéke és mennyisége, valamint becsült piaci részesedése. Jelezze, hogy voltak-e jelentős változások az értékesítés és a piaci részesedés tekintetében a legutolsó három pénzügyi évben; és

7.3. a horizontális és vertikális kapcsolatokra vonatkozóan a három legnagyobb versenytárs piaci részesedésére (és adott esetben a mennyiségére) vonatkozó becslés (jelölje meg a becslés alapjául használt információkat). Adja meg e versenytársak tekintetében a jogi osztály vezetőjének (vagy a hasonló feladatot ellátó személynek, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen személy, akkor a vezető tisztségviselőnek) a nevét, címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levélcímét.

8. SZAKASZ A közös vállalat kooperatív hatásai

8. Az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikke (4) bekezdésére tekintettel válaszoljon a következő kérdésekre:

a) Két vagy több anyavállalat jelentős mértékben fenntartja-e tevékenységét a közös vállalatéval azonos piacon, vagy egy olyan piacon, amely a termelési vagy forgalmazási láncban a közös vállalat piacát megelőző vagy következő fázisban van, vagy egy e piachoz szorosan kapcsolódó szomszédos piacon [15]?

Amennyiben a válasz igenlő, akkor kérjük, jelölje meg mindegyik itt felsorolt piacnál a következőket:

- az egyes anyavállalatok forgalma az előző pénzügyi évben,

- a közös vállalat tevékenységeinek gazdasági jelentősége e forgalom szempontjából,

- az egyes anyavállalatok piaci részesedése.

Amennyiben a válasz nemleges, akkor kérjük, indokolja meg a válaszát.

b) Amennyiben az a) pontra adott válasz igenlő, és véleménye szerint a közös vállalat létrehozása nem vezet független vállalkozások között olyan egyeztetéshez, amely az EK-Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése szerint korlátozná a versenyt, akkor ezt indokolja meg.

c) Az a) és b) pontra adott válaszok sérelme nélkül, és annak biztosítására, hogy a Bizottság el tudja végezni az ügy teljes értékelését, kérjük, magyarázza el, hogyan teljesülnek a 81. cikk (3) bekezdésének feltételei. A 81. cikk (3) bekezdésének értelmében a 81. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásától el lehet tekinteni, ha a tevékenység:

i. hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához vagy a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához;

ii. lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő haszonból;

iii. nem ró az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek; és

iv. nem teszi lehetővé az ilyen vállalkozások számára, hogy a kérdéses termékek jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.

9. SZAKASZ Nyilatkozat

A végrehajtási rendelet 2. cikkének (2) bekezdése megállapítja, hogy amennyiben a bejelentéseket a vállalkozások képviselői írják alá, a képviselőknek írásbeli bizonyítékot kell bemutatniuk képviseleti jogosultságuk igazolására. Az ilyen írásbeli meghatalmazást a bejelentéshez csatolni kell.

A bejelentésnek a következő nyilatkozattal kell zárulnia, amelyet az összes bejelentő félnek vagy az ő nevükben alá kell írni:

A bejelentő fél vagy felek kijelentik, hogy e bejelentésben szolgáltatott információk a legjobb tudomásuk és meggyőződésük szerint megfelelnek a valóságnak, helytállók és hiánytalanok, hogy e formanyomtatványban kért valamennyi dokumentum eredetivel egyező és hiánytalan másolatát rendelkezésre bocsátották, és hogy valamennyi becslést becsült adatként megjelöltek, és azok az alapul szolgáló tények lehető legjobb becslésén alapulnak, valamint hogy minden véleményt őszintén nyilvánítottak ki.

Alulírottak tudatában vannak az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontja rendelkezéseinek.

+++++ TIFF +++++

[1] 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet, HL L 24., 2004.1.29., 1. o. Felhívjuk figyelmét az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban "EGT-megállapodás") vonatkozó rendelkezéseire. Lásd különösen az EGT-megállapodás 57. cikkét, az EGT-megállapodás XIV. mellékletének 1. pontját és az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 4. jegyzőkönyvét, valamint az EGT-megállapodás 21. és 24. jegyzőkönyvét és 1. cikkét, valamint az EGT-megállapodást kiigazító jegyzőkönyv kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvét. Bármilyen hivatkozást az EFTA-államokra úgy kell értelmezni, hogy az azokat az EFTA-államokat jelenti, amelyek az EGT-megállapodás szerződő felei. 2004. május 1-jétől ezek az államok Izland, Liechtenstein és Norvégia.

[2] A termékpiacok akkor szoros kapcsolatban álló szomszédos piacok, ha a termékek egymást kiegészítik, vagy olyan termékskálához tartoznak, amelyeket általában ugyanaz a vevőkör vásárol rendszeresen ugyanarra a végső felhasználási célra.

[3] Lásd az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (2) bekezdését.

[4] Lásd különösen az EGT-megállapodás 122. cikkét, az EGT-megállapodás 24. jegyzőkönyvének 9. cikkét és az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 4. jegyzőkönyve XIII. fejezete 17. cikkének (2) bekezdését.

[5] A bejelentendő piacok meghatározását lásd a 6. szakasz III. pontjában.

[6] Ellenséges átvételi ajánlat esetén a célvállalkozásról is; ilyen esetben az adatokat a lehetőségekhez képest a legrészletesebben kell megadni.

[7] Lásd a Bizottság közleményét az érintett vállalkozások fogalmáról.

[8] Lásd általánosságban a Bizottság közleményét a forgalom kiszámításáról. Az összefonódásban résztvevő felek közül a felvásárló fél vagy felek forgalmának tartalmaznia kell az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerinti összes vállalkozás teljes forgalmát. A felvásárolt fél vagy felek forgalmának tartalmaznia kell az ügylet tárgyát képező, az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti vállalkozásrészekhez kapcsolódó forgalmat. Az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 5. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint az 5. cikk (5) bekezdése külön rendelkezéseket tartalmaz a hitelintézetek, biztosítók, egyéb pénzügyi intézmények és közös vállalkozások tekintetében.

[9] Lásd az EGT-megállapodás 57. cikkét és különösen az EGT-megállapodás 24. jegyzőkönyve 2. cikkének (1) bekezdését. Egy eset akkor minősül együttműködési esetnek, ha az érintett vállalkozások EFTA-államok területén elért összevont forgalma eléri vagy meghaladja teljes forgalmuk 25 %-át az EGT-megállapodásban foglalt területen; vagy az érintett vállalkozások közül legalább két vállalkozás mindegyikének forgalma meghaladja a 250 millió eurót az EFTA-államok területén; vagy ha az összefonódás valószínűleg erőfölényt hoz létre vagy erősít meg, amelynek következtében az EFTA-államok területén vagy azok jelentős részén a hatékony verseny jelentős akadályokba ütközne.

[10] Lásd az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (3), (4) és (5) bekezdését, valamint az 5. cikk (4) bekezdését.

[11] A bejelentendő piacok meghatározását lásd a 6. szakasz III. pontjában.

[12] Lásd a Bizottság közleményét az érintett piacnak a közösségi versenyjog alkalmazásában történő meghatározásáról.

[13] A bejelentés előtti kapcsolatfelvétellel összefüggésben Ön esetleg szeretné a Bizottsággal megvitatni, hogy milyen mértékben volna lehetőség a kért dokumentumok benyújtásától eltekinteni egyes bejelentendő piacok tekintetében (felmentés).

[14] A piac értékének és mennyiségének a kivitellel csökkentett és behozatallal növelt kibocsátást kell tükröznie figyelembe vett földrajzi területen.

[15] A piacok meghatározását lásd a 6. szakaszban.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

RS-FORMANYOMTATVÁNY

(RS = indoklással ellátott beadvány a 139/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikke (4) és (5) bekezdésének megfelelően)

RS-FORMANYOMTATVÁNY AZ INDOKLÁSSAL ELLÁTOTT BEADVÁNYOKHOZ

A 139/2004/EK RENDELET 4. CIKKE (4) ÉS (5) BEKEZDÉSE ALAPJÁN

BEVEZETÉS

A. A formanyomtatvány célja

Ez a formanyomtatvány részletesen meghatározza azon információkat, amelyeket a feleknek a 139/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) 4. cikke (4) vagy (5) bekezdésének megfelelően meg kell adniuk a bejelentés előtti áttételre vonatkozó indoklással ellátott beadvány benyújtása során.

A nyomtatvány kitöltéséhez felhívjuk a figyelmét az EK összefonódás-ellenőrzési rendeletre és a …/2004/EK bizottsági rendeletre (a továbbiakban végrehajtási rendelet). E rendeletek szövege, valamint a többi vonatkozó dokumentum megtalálható a Bizottság Europa honlapján a "verseny" oldalon.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az előzetes kapcsolatfelvétel rendkívül értékes mind a felek, mind az érintett hatóságok számára, hogy megállapíthassák a szükséges információ pontos mennyiségét és fajtáját. Ennek megfelelően arra bátorítjuk a feleket, hogy konzultáljanak a Bizottsággal és az érintett tagállammal/tagállamokkal azon információk körére és jellegére vonatkozólag, amelyre indoklással ellátott beadványukat alapozni szándékozzák.

B. Az indoklással ellátott beadvány helytállóságára és hiánytalanságára vonatkozó követelmény

Minden információnak, amelyet ez a formanyomtatvány előír, helytállónak és hiánytalannak kell lennie. Az előírt információkat e formanyomtatvány megfelelő szakaszaiba kell beírni.

Az indoklással ellátott beadványban közölt téves vagy félrevezető információk hiányos információknak minősülnek (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 5. cikkének (4) bekezdése).

Amennyiben a felek téves információt nyújtanak be, az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja vagy 8. cikke (6) bekezdésének a) pontja alapján a Bizottságnak módjában áll visszavonni minden, a 4. cikk (5) bekezdése szerinti áttételt követően általa elfogadott, a 6. cikk vagy a 8. cikk szerinti határozatot. A visszavonást követően ismét a nemzeti versenyjogot kell alkalmazni az ügyletre. A téves információra alapozott 4. cikk (4) bekezdése szerinti áttétel esetén a Bizottság a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentés tételét követelheti meg. Ezenkívül a Bizottságnak módjában áll, hogy az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki téves vagy félrevezető információ benyújtása miatt. (Lásd alább a d) pontot.) Végül, a feleknek tisztában kell lenniük azzal is, hogy amennyiben az RS-formanyomtatványon szereplő téves, félrevezető vagy hiányos információ alapján kerül sor az áttételre, a Bizottság és/vagy a tagállamok fontolóra vehetik az ügynek a bejelentés előtti áttételt helyreigazító bejelentés utáni áttételét.

Különösen figyelembe kell venni, hogy:

a) Az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) és (5) bekezdésével összhangban a Bizottság köteles az indoklással ellátott beadványokat haladéktalanul továbbítani a tagállamoknak. Az indoklással ellátott beadvány elbírálási határideje a beadvány érintett tagállam vagy tagállamok általi kézhezvétele napján kezdődik meg. A döntést arra vonatkozóan, hogy elfogadják-e vagy sem az indoklással ellátott beadványt, általában az abban szereplő információk alapján, az érintett hatóságok által végzett további vizsgálat nélkül hozzák meg.

b) A beadványt tevő feleknek ezért igazolniuk kell, hogy az indoklással ellátott beadvány elkészítése során felhasznált minden információ és érv független forrásokkal kielégítően alátámasztható.

c) Az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében azon indoklással ellátott beadványt tevő felek, akik akár szándékosan, akár gondatlanságból helytelen vagy félrevezető információt szolgáltatnak, az érintett vállalkozás teljes forgalmának 1 %-áig terjedő pénzbírsággal sújthatók.

d) Ön írásban kérheti, hogy a Bizottság az indoklással ellátott beadványt tekintse hiánytalannak annak ellenére, hogy nem adott meg e formanyomtatvány által előírt minden információt, amennyiben ez az információ részben vagy egészben Ön által nem hozzáférhető (például azért, mert egy megszerezni tervezett vállalkozással kapcsolatos adatok ellenséges átvételi ajánlat esetében nem állnak rendelkezésre).

A Bizottság mérlegeli ezt a kérelmet, feltéve hogy Ön megindokolja, hogy miért nem hozzáférhető az információ, és a hiányzó adatokra a lehető legpontosabb becslést adja a becslés alapjául szolgáló források megjelölésével. Amennyiben lehetséges, meg kell jelölnie azt a helyet is, ahol a kért, de Ön által nem hozzáférhető információk bármelyike a Bizottság vagy az érintett tagállam/tagállamok által megszerezhető.

e) Ön kérheti, hogy a Bizottság az indoklással ellátott beadványt tekintse hiánytalannak annak ellenére, hogy nem adott meg e formanyomtatvány által előírt minden információt, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a formanyomtatványon kért egyes információkra a Bizottságnak vagy az érintett tagállamnak/tagállamoknak esetleg nem lesz szüksége az ügy vizsgálatához.

A Bizottság mérlegeli az ilyen kérelmet, feltéve hogy Ön megfelelően megindokolja, hogy miért nem lényeges az információ, és miért nincs rá szükség a bejelentés előtti áttétel iránti kérelem Bizottság általi vizsgálatához. Ezt a Bizottsággal és az érintett tagállamokkal folytatott előzetes kapcsolatfelvétel folyamán kell kifejtenie, valamint írásban felmentés iránti kérelmet kell benyújtania, kérelmezve a Bizottságtól, hogy a végrehajtási rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően tekintsen el az információszolgáltatási kötelezettségtől. A Bizottság konzultálhat az érintett tagállam hatóságával vagy hatóságaival, mielőtt döntést hozna arról, hogy elfogadja-e ezt a kérelmet.

C. Indoklással ellátott beadvány benyújtására jogosult személyek

Az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti összeolvadás esetén, vagy az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint egy vállalkozás közös irányításának megszerzése esetén az indoklással ellátott beadványt az összefonódásban részt vevő feleknek vagy értelemszerűen a közös irányítást megszerző feleknek együttesen kell megtenniük.

Abban az esetben, ha egy vállalkozás irányítást megalapozó részesedést szerez egy másik vállalkozásban, az indoklással ellátott beadványt a részesedést szerzőnek kell benyújtania.

Egy vállalkozás megszerzésére kiírt nyilvános pályázat esetén az indoklással ellátott beadványt az ajánlattevőnek kell megtennie.

Mindegyik indoklással ellátott beadványt benyújtó fél felelős az általa nyújtott információk pontosságáért.

D. Hogyan kell indoklással ellátott beadványt készíteni?

Az indoklással ellátott beadványt az Európai Közösség valamelyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni. Ez a nyelv lesz ezt követően az eljárás nyelve az összes beadványt tevő fél számára.

Annak érdekében, hogy megkönnyítsék az RS-formanyomtatvány kezelését a tagállamok hatóságai számára, nyomatékkal arra bátorítjuk a feleket, hogy biztosítsák a Bizottság részére az indoklással ellátott beadvány fordítását olyan nyelven vagy nyelveken, amelyet az információ valamennyi címzettje ismer. A tagállamhoz vagy tagállamokhoz benyújtott áttételi kérelem esetén a kérelmező feleknek nyomatékkal javasoljuk, hogy mellékeljenek egy példányt a kérelemhez annak a tagállamnak/tagállamoknak a nyelvén, amely(ek)hez az áttételt kérik.

A formanyomtatványban kért információkat a formanyomtatvány szakaszainak és a bekezdések számának használatával kell felsorolni, a nyomtatvány végén lévő nyilatkozatot alá kell írni, és mellékelni kell a csatolandó dokumentumokat. Az egyértelműség érdekében bizonyos információkat mellékletbe lehet foglalni. Fontos azonban, hogy minden fontos és alapvető információt az RS-formanyomtatvány fő részén adjanak meg. Mellékletek csak akkor használhatók ehhez a formanyomtatványhoz, ha a formanyomtatványon megadott információk kiegészítésére szolgálnak.

A mellékelt dokumentumokat az eredeti nyelvükön kell benyújtani; amennyiben ez a Közösségnek nem hivatalos nyelve, akkor azokat le kell fordítani az eljárás nyelvére.

A mellékelt dokumentumok lehetnek eredetiek vagy az eredeti példányok másolatai. Ez utóbbi esetben a benyújtó félnek igazolnia kell, hogy a másolatok hitelesek és hiánytalanok.

Az RS-formanyomtatványt és a mellékelt dokumentumokat egy eredeti példányban, 35 másolattal kell benyújtani a Bizottsághoz. Az indoklással ellátott beadványt a végrehajtási rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett címre, és a Bizottság szolgálata által meghatározott formátumban kell kézbesíteni.

Az indoklással ellátott beadványt a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága címére kell kézbesíteni. Ezt a címet az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik. Az indoklással ellátott beadványt a végrehajtási rendelet 24. cikkében meghatározott munkanapokon kell a Bizottságnak kézbesíteni. Annak érdekében, hogy nyilvántartásba vételük még ugyanazon a napon megtörténjen, az indoklással ellátott beadványt hétfőtől csütörtökig 17:00 óráig, pénteken, valamint hivatalos munkaszüneti napokat és más – a Bizottság által kijelölt és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett – munkaszüneti napokat megelőző utolsó munkanapon 16:00 óráig kell benyújtani. A Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közölt biztonsági utasításokat be kell tartani.

E. Bizalmas kezelés

A Szerződés 287. cikke és az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 17. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Bizottság és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai, azok tisztviselői és egyéb alkalmazottai, azonkívül az e hatóságok felügyelete alá tartozó egyéb személyek, valamint a tagállamok egyéb hatóságainak köztisztviselői és egyéb alkalmazottai nem hozhatnak nyilvánosságra olyan információkat, amelyekre szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik, és amelyekhez a rendelet alkalmazása során jutottak. Ezt az elvet kell alkalmazni a bizalmas információk védelmére is a benyújtó felek között.

Amennyiben véleménye szerint érdekei sérülnének, ha bármelyik Ön által szolgáltatott információt nyilvánosságra hoznák vagy az egyéb módon más felek tudomására jutna, akkor ezt az információt külön, minden oldal egyértelmű "üzleti titok" megjelölésével nyújtsa be. Meg kell továbbá indokolnia, hogy ez az információ miért nem fedhető fel, vagy miért nem hozható nyilvánosságra.

Összeolvadás vagy közös felvásárlások esetén, vagy más olyan esetekben, amikor az indoklással ellátott beadványt több fél együttesen készítette el, az üzleti titkokat külön mellékletekben lehet benyújtani, és a beadványban azokra mellékletként lehet hivatkozni. Az összes ilyen mellékletnek szerepelnie kell a benyújtott dokumentumok között.

F. Meghatározások és útmutató e formanyomtatványhoz

Benyújtó fél vagy felek: olyan esetekben, ha az indoklással ellátott beadványt csak egy vállalkozás nyújtja be a műveletben részt vevő vállalkozások közül, a "benyújtó felek" kifejezés csak arra a vállalkozásra vonatkozik, amelyik az indoklással ellátott beadványt ténylegesen benyújtja.

Az összefonódásban részt vevő fél (felek): ezek a kifejezések egyaránt vonatkoznak a felvásárló és a felvásárolt felekre vagy az összeolvadó felekre, beleértve az összes olyan vállalkozást is, amelyben irányítást megalapozó részesedést szereznek, vagy amely nyilvános ajánlat tárgyát képezi.

Eltérő rendelkezés hiányában a benyújtó fél (felek) és "az összefonódásban részt vevő fél (felek)" kifejezések magukban foglalják az összes olyan vállalkozást, amelyek ugyanahhoz a csoporthoz tartoznak, mint az említett felek.

Az összefonódás által érintett piacok: e formanyomtatvány 4. szakasza előírja, hogy a benyújtó felek pontosan határozzák meg az érintett termékpiacokat, valamint nevezzék meg az érintett piacok közül azokat, amelyeket a művelet valószínűleg érint. Az összefonódás által érintett piacnak ez a meghatározása e formanyomtatványon szereplő sok más kérdésben kért információ alapjául szolgál. A benyújtó felek által így meghatározott piacokra hivatkozik e formanyomtatvány az összefonódás által érintett piacként/piacokként. Ez a kifejezés utalhat akár termékek, akár szolgáltatások érintett piacaira.

Év: eltérő rendelkezés hiányában, az év szó e formanyomtatványban valamennyi hivatkozásnál a naptári évet jelenti. Minden, e formanyomtatványban kért információ, eltérő rendelkezés hiányában, az indoklással ellátott beadványét megelőző évre vonatkozik.

Az e nyomtatványban kért pénzügyi adatokat euróban kell megadni, a szóban forgó évekre vagy egyéb időszakokra érvényes átlagárfolyamokon számítva.

Az e formanyomtatványban előforduló valamennyi hivatkozás – eltérő rendelkezés hiányában – az EK összefonódás-ellenőrzési rendeletének cikkeire és bekezdéseire vonatkozik.

1. SZAKASZ Háttér-információk

1.0. Jelölje meg, hogy az indoklással ellátott beadvány a 4. cikk (4) vagy (5) bekezdése alapján készült-e

- áttétel a 4. cikk (4) bekezdése alapján,

- áttétel a 4. cikk (5) bekezdése alapján.

1.1. Információ a benyújtó félről (vagy felekről)

Adja meg részletesen:

1.1.1. a vállalkozás nevét és címét;

1.1.2. a vállalkozás üzleti tevékenységének jellegét;

1.1.3. a megfelelő kapcsolattartó személy nevét, címét, telefon- és faxszámát és elektronikus levélcímét, valamint beosztását; és

1.1.4. a benyújtó fél (vagy benyújtó felek mindegyike) kézbesítési címét, amelyre a dokumentumokat, és különösen a Bizottság határozatait kézbesíteni lehet. Meg kell adni egy ezen a címen található olyan személy nevét, telefonszámát és elektronikus levélcímét, aki jogosult az átvételre.

1.2. Információk az összefonódásban részt vevő többi félről [1]

Az összefonódásban részt vevő felek vonatkozásában (kivéve a benyújtó felet vagy feleket) a következőket kell megadnia:

1.2.1. a vállalkozás neve és címe;

1.2.2. a vállalkozás üzleti tevékenységének jellege;

1.2.3. a megfelelő kapcsolattartó személy neve, címe, telefonszáma, faxszáma és elektronikus levélcíme, valamint beosztása;

1.2.4. a fél (vagy a felek mindegyike) kézbesítési címe, amelyre a dokumentumokat és különösen a Bizottság határozatait kézbesíteni lehet. Meg kell adni egy ezen a címen található olyan személy nevét, telefonszámát és elektronikus levélcímét, aki jogosult az átvételre.

1.3. Képviselők kijelölése

Amennyiben az indoklással ellátott beadványt vállalkozások képviselői írják alá, akkor e képviselőknek írásbeli bizonyítékot kell bemutatniuk képviseleti jogosultságuk igazolására. Az írásbeli bizonyítéknak tartalmaznia kell a meghatalmazó személyek nevét és beosztását.

Kérjük, adja meg azon képviselők kapcsolattartáshoz szükséges alábbi adatait, akik meghatalmazással rendelkeznek, hogy az összefonódásban részt vevő bármelyik fél nevében eljárjanak, és nevezze meg azokat a személyeket is, akiket képviselnek:

1.3.1. a képviselő neve;

1.3.2. a képviselő címe;

1.3.3. a kapcsolattartó személy neve, címe, telefonszáma, faxszáma és elektronikus levélcíme; és

1.3.4. a képviselő címe (Brüsszelben, ha van ilyen), amelyre a levelezést és dokumentumokat küldeni lehet.

2. SZAKASZ Általános háttér és az összefonódás részletei

2.1. Írja le az összefonódás általános hátterét. Különösen adjon áttekintést az ügylet indokairól, beleértve az összefonódás gazdasági és stratégiai logikáját.

Adjon rövid összefoglalást az összefonódásról, megnevezve az összefonódásban részt vevő feleket, az összefonódás jellegét (pl. összeolvadás, felvásárlás vagy közös vállalat), a benyújtó felek tevékenységi területeit, a piacokat, amelyekre az összefonódás hatással lesz (beleértve a fő, összefonódás által érintett piacokat [2], és indokolja meg az összefonódás stratégiai és gazdasági logikáját.

2.2. Írja le az indoklással ellátott beadvány tárgyát képező ügylet jellegét jogi szempontból. Ennek során közölje a következőket:

a) a felek egésze vagy csak egyes részei vesznek-e részt az összefonódásban;

b) az összefonódás végrehajtásának tervezett vagy várt menetrendje a legfontosabb lépések megadásával;

c) a tervezett tulajdonosi és irányítási struktúra az összefonódás végrehajtása után; és

d) a tervezett ügylet összefonódás-e az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke értelmében.

2.3. Sorolja fel az összefonódásban érintett gazdasági ágazatokat.

2.3.1. Közölje az ügylet értékét (a vételárat vagy értelemszerűen az érintett összes eszköz értékét).

2.4. Adjon elegendő pénzügyi vagy egyéb adatot, amelyekből kitűnik, hogy az összefonódás eléri VAGY nem éri el az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikkében szereplő hatásköri küszöböket.

2.4.1. Adjon részletezést az érintett vállalkozások közösségi léptékű forgalmáról, megjelölve adott esetben azt a tagállamot – amennyiben van ilyen –, amelyben e forgalomnak több mint a kétharmadát elérték.

3. SZAKASZ Tulajdonjog és irányítás [3]

Az összefonódásban részt vevő minden fél tekintetében adja meg az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó összes vállalkozás listáját.

E listának tartalmaznia kell:

3.1. az e feleket közvetve vagy közvetlenül irányító összes vállalkozást vagy személyt;

3.2. minden, az összefonódás által érintett piacon [4] tevékenykedő olyan vállalkozást, amelyeket a következő személyek közvetlenül vagy közvetve irányítanak:

a) e felek;

b) bármely más, a 3.1. pontban meghatározott egyéb vállalkozás.

Az előbbiekben felsorolt mindegyik vállalkozás esetén meg kell jelölni az irányítás jellegét és eszközeit.

Az e szakaszban kért információk szervezeti felépítési ábrák vagy diagramok használatával illusztrálhatók a vállalkozások tulajdonosi és irányítási struktúrájának bemutatására.

4. SZAKASZ A piacok meghatározása

Az érintett termékpiacok és földrajzi piacok határozzák meg azt a kört, amelyen belül az összefonódás eredményeként létrejött új jogi személy piaci erejét értékelni kell [5].

A benyújtó félnek vagy feleknek a kért adatokat a következő meghatározások figyelembevételével kell megadniuk:

I. Érintett termékpiacok:

Egy érintett termékpiac mindazokból a termékekből és/vagy szolgáltatásokból áll, amelyeket a fogyasztó a termékek jellemzői, ára és rendeltetése alapján egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tekint. Egy érintett termékpiac egyes esetekben számos egyedi termékből és/vagy szolgáltatásból állhat, amelyek nagymértékben egyező fizikai vagy műszaki jellemzőkkel rendelkeznek és egymással felcserélhetők.

Az érintett termékpiac értékelése szempontjából a lényeges tényezők közé tartozik annak elemzése, hogy az e piacon jelen lévő termékek vagy szolgáltatások a fenti meghatározás alapján – és figyelembe véve például a helyettesíthetőséget, a versenyfeltételeket, az árakat, a kereslet keresztár-rugalmasságát vagy egyéb, a termékpiacok meghatározása szempontjából fontos tényezőket (például a kínálati oldali helyettesíthetőséget adott esetben) – miért vonhatók be az érintett piacba, illetve mások miért zárhatók ki belőle.

II. Érintett földrajzi piacok:

Az érintett földrajzi piac azt a területet tartalmazza, ahol az érintett vállalkozások részt vesznek az érintett termékek vagy szolgáltatások keresletében és a kínálatában, ahol a versenyfeltételek kellő mértékben homogének, és amely jelentősen megkülönböztethető a szomszédos földrajzi területektől, különösen mivel a versenyfeltételek is érzékelhetően eltérőek ezeken a területeken.

Az érintett földrajzi piac értékelése szempontjából fontos tényezők között szerepelnek többek között az érintett termékek vagy szolgáltatások jellege és jellemzői, a piacra lépés korlátainak létezése, a fogyasztói preferenciák, a vállalkozások által elért piaci részesedések közötti érzékelhető különbségek a szomszédos földrajzi területeken, vagy a jelentős árkülönbségek.

III. Az összefonódás által érintett piacok:

Az e formanyomtatványban előírt információ alkalmazásában az összefonódás által érintett piac az az érintett termékpiac, ahol a Közösségben vagy bármely tagállamban:

a) kettő vagy több, az összefonódásban részt vevő fél ugyanazon a termékpiacon folytat üzleti tevékenységet, és ahol az összefonódás 15 %-os vagy annál nagyobb összevont piaci részesedéshez vezet. Ezek horizontális kapcsolatok;

b) egy vagy több az összefonódásban részt vevő fél olyan termékpiacon folytat üzleti tevékenységet, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző vagy következő fázisában van ahhoz a piachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenykedik, és mindkettőjük egyedi vagy összevont piaci részesedése eléri vagy meghaladja a 25 %-ot, függetlenül attól, hogy van-e vagy nincs az összefonódásban részt vevő felek között szállító-vevő kapcsolat [6]. Ezek vertikális kapcsolatok.

A fenti meghatározások és piaci részesedési küszöbök alapján adja meg a következő információkat:

4.1. Nevezze meg mindegyik, az összefonódás által érintett piacot a III. szakasz szerinti értelemben:

a) a Közösség szintjén;

b) a 4. cikk (4) bekezdésének megfelelő áttételi kérelem esetén az egyes tagállamok szintjén;

c) a 4. cikk (5) bekezdésének megfelelő áttételi kérelem esetén minden, az e formanyomtatvány 6.3.1. szakaszában az összefonódás felülvizsgálatának elvégzésére képes tagállamként meghatározott tagállam szintjén.

4.2. Ezenkívül fejtse ki és magyarázza el a benyújtó felek álláspontját a II. szakasz szerinti érintett földrajzi piac méretére vonatkozóan, a fenti 4.1. pontban megnevezett mindegyik, az összefonódás által érintett piac tekintetében.

5. SZAKASZ Az összefonódás által érintett piacokra vonatkozó információk

Adja meg mindegyik, az összefonódás által érintett termékpiacra vonatkozóan a legutóbbi pénzügyi évre,

a) a Közösség egészére;

b) a 4. cikk (4) bekezdésének megfelelő áttételi kérelem esetén minden egyes tagállamra, amelyikben az összefonódásban részt vevő felek üzleti tevékenységet folytatnak;

c) a 4. cikk (5) bekezdésének megfelelő áttételre vonatkozó kérelem esetén minden egyes, e formanyomtatvány 6.3.1. szakaszában az összefonódás felülvizsgálatának elvégzésére képes tagállamként meghatározott tagállamra, amelyikben az összefonódásban részt vevő felek üzleti tevékenységet folytatnak; és

d) ahol a benyújtó felek véleménye szerint az érintett földrajzi piac ettől különbözik;

a következő információkat:

5.1. a piac teljes méretére vonatkozó becslés az értékesítés értékében (euróban) és mennyiségében (egységekben) kifejezve [7]. Jelölje meg a számítások alapját és forrásait, valamint, amennyiben rendelkezésre állnak, csatoljon dokumentumokat e számítások alátámasztására;

5.2. az összefonódásban részt vevő mindegyik fél értékesítéseinek értéke és mennyisége, valamint becsült piaci részesedése;

5.3. a figyelembe vett földrajzi piacon legalább 5 %-os részesedéssel rendelkező valamennyi versenytárs (az importőröket is beleértve) értékben (és ha lehet, mennyiségben) kifejezett piaci részesedésére vonatkozó becslés;

Ennek alapján adjon az összefonódás előtti és utáni HHI-indexre [8] vonatkozó becslést, valamint adja meg a kettő közötti különbséget (delta) [9]. Jelölje meg a HHI kiszámításának alapjául használt piaci részesedések arányát. Nevezze meg az e piaci részesedések kiszámításához használt forrásokat, és amennyiben rendelkezésre állnak, nyújtson be dokumentumokat a számítás alátámasztására;

5.4. nevezze meg a felek öt legnagyobb független vevőjét mindegyik, az összefonódás által érintett piacon, és adja meg, hogy a felek egyedileg milyen arányban részesednek a termékeknek e vevők részére teljesített értékesítéséből;

5.5. az összefonódásban részt vevő mindegyik fél vertikális integrációjának jellege és mértéke a legnagyobb versenytársaikéival összehasonlítva;

5.6. nevezze meg a felek öt legnagyobb független szállítóját [10];

5.7. volt-e jelentősebb belépés az elmúlt öt évben bármelyik, az összefonódás által érintett piacra? A benyújtó felek véleménye szerint vannak-e olyan vállalkozások (ideértve azokat is, amelyek jelenleg csak a Közösségen kívüli piacokon tevékenykednek), amelyek piacra lépése várható? Kérjük, részletezze.

5.8. Milyen mértékben léteznek (horizontális vertikális vagy egyéb) együttműködési megállapodások az összefonódás által érintett piacokon?

5.9. Amennyiben a vállalkozás közös vállalat, fenntartja-e két vagy több anyavállalat jelentős mértékben tevékenységét a közös vállalatéval azonos piacon, vagy egy olyan piacon, amely a termelési vagy forgalmazási láncban a közös vállalat piacáét megelőző vagy követő fázisban van, vagy egy az e piachoz szorosan kapcsolódó szomszédos piacon [11]?

5.10. Írja le, hogy a tervezett összefonódás várhatóan miként fog hatni a versenyre az összefonódás által érintett piacokon, és milyen hatással lesz a közbenső és a végső fogyasztók érdekeire, valamint a műszaki és gazdasági fejlődésre.

6. SZAKASZ Az áttételi kérelem részletei és annak indoklása, hogy miért kell az ügyet áttenni

6.1. Jelölje meg, hogy az indoklással ellátott beadványt az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) vagy (5) bekezdése alapján nyújtják-e be:

- áttétel a 4. cikk (4) bekezdése alapján,

- áttétel a 4. cikk (5) bekezdése alapján.

6.2. alszakasz ÁTTÉTEL A 4. CIKK (4) BEKEZDÉSE ALAPJÁN

6.2.1. Nevezze meg azt a tagállamot vagy azokat a tagállamokat, amely(ek)nek a 4. cikk (4) bekezdése alapján az Ön beadványa szerint vizsgálnia kell az összefonódást, megjelölve azt is, hogy felvették-e vagy sem a nem hivatalos kapcsolatot ezzel a tagállammal/ezekkel a tagállamokkal.

6.2.2. Jelölje meg, hogy az egész ügynek vagy csak az ügy részének az áttételét kérelmezi.

Amennyiben az ügy egy részének áttételét kérelmezi, egyértelműen nevezze meg, hogy az ügy mely részének vagy részeinek kérelmezi az áttételét.

Amennyiben az ügy egészének áttételét kérelmezi, meg kell erősítenie, hogy nincsenek az összefonódás által érintett piacok annak a tagállamnak/azoknak a tagállamoknak a területén kívül, amely(ek)hez az ügy áttételét kérelmezi.

6.2.3. Magyarázza el, hogy milyen módon mutatják a 4. cikk (4) bekezdése értelmében az elkülönült piac jellegzetességeit annak a tagállamnak/azoknak a tagállamoknak az egyes, összefonódás által érintett piacai, amely tagállam(ok)hoz az ügy áttételét kérelmezi.

6.2.4. Magyarázza meg, milyen módon érintheti jelentősen az összefonódás a fent említett, a 4. cikk (4) bekezdése értelmében elkülönült piacokon folyó versenyt.

6.2.5. Amennyiben valamelyik tagállam vagy tagállamok a 4. cikk (4) bekezdése szerinti áttételt követően jut(nak) hatáskörhöz az ügy részének vagy egészének a felülvizsgálatára, hozzájárul-e ahhoz, hogy a szóban forgó tagállam/tagállamok az e formanyomtatványban megadott információkat felhasználja/felhasználják az ügyre vagy annak egy részére vonatkozó nemzeti eljárása/eljárásuk lefolytatásához? IGEN vagy NEM

6.3. alszakasz ÁTTÉTEL 4. CIKK (5) BEKEZDÉSE ALAPJÁN

6.3.1. Minden tagállamra vonatkozóan külön részletezze, hogy az adott tagállam vizsgálhatná-e vagy sem az összefonódást nemzeti versenyjoga alapján. Minden tagállamnál meg kell jelölnie valamelyik választ.

Vizsgálható-e az összefonódás a következő tagállamok nemzeti versenyjoga alapján? Mindegyik tagállamnál meg kell jelölni egy választ. Minden tagállamnál csak IGEN vagy NEM választ adhat. Amennyiben egy tagállamnál egyik válasz sincs bejelölve, azt IGEN válaszként fogják értékelni arra a tagállamra vonatkozóan.

+++++ TIFF +++++

6.3.2. Minden tagállamra vonatkozóan adjon elegendő pénzügyi vagy egyéb adatot, amelyekből kitűnik, hogy az összefonódás eléri vagy nem éri el az alkalmazható nemzeti versenyjog szerinti hatásköri küszöböket.

6.3.4. Magyarázza meg, miért kellene az ügyet a Bizottságnak megvizsgálnia. Különösen arról adjon magyarázatot, hogy hatással lehet-e az összefonódás a versenyre egy tagállam területén kívül.

7. SZAKASZ Nyilatkozat

A végrehajtási rendelet 2. cikkének (2) bekezdéséből és 6. cikkének (2) bekezdéséből következik, hogy amennyiben az indoklással ellátott beadványokat vállalkozások képviselői írják alá, a képviselőknek írásbeli bizonyítékot kell bemutatniuk képviseleti jogosultságuk igazolására. Az ilyen írásbeli meghatalmazást az indoklással ellátott beadványhoz csatolni kell.

Az indoklással ellátott beadványnak a következő nyilatkozattal kell zárulnia, amelyet az összes benyújtó félnek vagy a nevükben alá kell írni:

A benyújtó fél vagy felek alapos ellenőrzés után kijelentik, hogy az ezen indoklással ellátott beadványban szolgáltatott információk a legjobb tudomásuk és meggyőződésük szerint megfelelnek a valóságnak, helytállók és hiánytalanok, hogy az RS-formanyomtatványban kért valamennyi dokumentum eredetivel egyező és hiánytalan másolatát rendelkezésre bocsátották, és hogy valamennyi becslést becsült adatként megjelöltek, és azok az alapul szolgáló tények lehető legjobb becslésén alapulnak, valamint hogy minden véleményt őszintén nyilvánítottak ki.

Alulírottak tudatában vannak az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontja rendelkezéseinek.

+++++ TIFF +++++

[1] Ellenséges átvételi ajánlat esetén a célvállalkozásról is; ilyen esetben az adatokat a lehetőségekhez képest a legrészletesebben kell megadni.

[2] Az összefonódás által érintett piacok meghatározását lásd a 4. szakaszban.

[3] Lásd a 3. cikk (3), (4) és (5) bekezdését, valamint az 5. cikk (4) bekezdését.

[4] Az összefonódás által érintett piacok meghatározását lásd a 4. szakaszban.

[5] Lásd a Bizottság közleményét az érintett piacnak a közösségi versenyjog alkalmazásában történő meghatározásáról.

[6] Például, ha az összefonódásban résztvevő egyik fél 25 %-nál nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik egy olyan piacon, amely a termelési vagy forgalmazási láncban a másik fél piacát megelőző fázisban van, akkor mind a megelőző, mind a következő fázisban lévő piac az összefonódás által érintett piac. Hasonlóképpen, ha egy vertikálisan integrált társaság összeolvad egy másik féllel, amely a lánc következő szintjén tevékenykedik, és az összefonódás a következő fázisban lévő piacon 25 %-os vagy annál nagyobb piaci részesedést eredményez, akkor mind az előző, mind a következő fázisban lévő piac az összefonódás által érintett piac.

[7] A piac értékének és mennyiségének a kivitellel csökkentett és behozatallal növelt kibocsátást kell tükröznie a figyelembe vett földrajzi területen.

[8] A HHI a Herfindahl-Hirschman index rövidítése, amely a piaci koncentráció mértékegysége. A HHI-t a piacon jelenlévő valamennyi vállalkozás egyedi piaci részesedése négyzetének összeadásával számítják ki. Például egy olyan piacnak, ahol öt vállalkozás van jelen egyenként 40 %, 20 %, 15 %, 15 % és 10 %-os piaci részesedéssel, a HHI-indexe 2550 (402 + 202 + 152 + 152 + 102 = 2550). A HHI értéke a nullától (egy atomisztikus piac) a 10000-ig (kizárólagos monopólium esetén) terjedhet. Az összefonódás utáni HHI-t arra a gyakorlati feltételezésre alapozva számítják ki, hogy a vállalkozások egyedi piaci részesedése nem változik. Annak ellenére, hogy célszerű a számításba valamennyi vállalkozást bevonni, a nagyon kis vállalkozásokra vonatkozó információ hiánya nem okvetlenül lényeges, mert az ilyen vállalkozások nem befolyásolják jelentősen a HHI-t.

[9] A HHI-ben mért koncentráció mértékének növekedése a piaci összkoncentrációtól függetlenül is kiszámítható az összefonódásban résztvevő vállalkozások piaci részesedései szorzatának megkétszerezésével. Például két, egyenként 30 %, illetve 15 % piaci részesedéssel rendelkező vállalkozás összefonódása a HHI-t 900-zal növeli (30 × 15 × 2 = 900). Ennek a módszernek a magyarázata a következő: az összefonódást megelőzően az összefonódásban résztvevő vállalkozások piaci részesedése egyenként a részesedés négyzetével járul hozzá a HHI-hez: a2 + b2. Az összefonódás után a hozzájárulás a kettő összegének négyzetével egyenlő (a + b)2, ami egyenlő a2 + b2 + 2ab. A HHI növekedését következésképpen a 2ab fejezi ki.

[10] Azaz azok a szállítók, akik nem a szóban forgó fél csoportjának leányvállalatai, ügynökei vagy vállalkozásai. A megadott öt független szállítón kívül a bejelentő felek – ha ezt az ügy megfelelő értékelése érdekében szükségesnek ítélik – megnevezhetik a csoporton belüli szállítókat is. Ugyanez vonatkozik a vevőkre.

[11] A piacok meghatározását lásd a 4. szakaszban.

--------------------------------------------------