Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve

(2004. március 31.)

az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, valamint 55. és 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [4], az egyeztetőbizottság által 2003. december 9-én jóváhagyott közös szövegtervezet alapján,

mivel:

(1) A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelv [5], az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/36/EGK tanácsi irányelv [6] és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelv [7] új módosításai nyomán – amelyek az ajánlatkérő szervek és a gazdasági szereplők által a Bizottság 1996. november 27-én elfogadott zöld könyvére válaszként megfogalmazott, egyszerűsítés és korszerűsítés iránti kérelmek teljesítése céljából szükségesek –, az irányelveket az érthetőség érdekében át kell dolgozni. Ez az irányelv a Bíróság joggyakorlatán alapul, különösen a szerződések odaítélésének szempontjaira vonatkozó joggyakorlatán, amely tisztázza az ajánlatkérő szerveknek az adott közszükségletek kielégítésére vonatkozó lehetőségeit, beleértve a környezetvédelmi és/vagy a szociális kérdéseket is, feltéve, hogy e szempontok kapcsolódnak a szerződés tárgyához, nem biztosítanak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szerv számára, kifejezett említést nyernek, és megfelelnek a 2. preambulumbekezdésben említett alapelveknek.

(2) A tagállamokban az állam, a területi és a települési önkormányzatok, valamint a közjogi intézmények nevében kötött szerződések odaítélése során tiszteletben kell tartani a Szerződés elveit, és különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvét, továbbá az ezekből levezethető olyan elveket, mint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elve. A bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében azonban tanácsos rendelkezéseket hozni az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások közösségi összehangolására vonatkozóan, amely rendelkezéseknek az említett elveken kell alapulniuk annak érdekében, hogy érvényesülésüket biztosítsák, valamint, hogy a közbeszerzések verseny előtti megnyitását garantálják. Ezeket az összehangoló rendelkezéseket ezért az előbb említett szabályokkal és elvekkel, valamint a Szerződés egyéb szabályaival összhangban kell értelmezni.

(3) Az említett összehangoló rendelkezéseknek – amennyire lehetséges – összhangban kell lenniük az egyes tagállamokban jelenleg alkalmazott eljárásokkal és gyakorlattal.

(4) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ha egy közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban egy közjogi intézmény ajánlattevőként vesz részt, ez a magánjog hatálya alá tartozó ajánlattevők tekintetében ne torzítsa a versenyt.

(5) A Szerződés 6. cikke értelmében a környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni a Szerződés 3. cikkében említett közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába. Ezért ez az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják.

(6) Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg olyan intézkedések bevezetését, illetve végrehajtását, amelyek a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme érdekében szükségesek, különös tekintettel a fenntartható fejlődésre, feltéve, hogy a szóban forgó intézkedések összhangban vannak a Szerződéssel.

(7) Az Uruguayi Forduló többoldalú tárgyalásai (1986–1994) során elért megállapodásoknak az Európai Közösség hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat [8] jóváhagyta különösen a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás), amelynek célja a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének létrehozása, a világkereskedelem liberalizálása és növekedése céljából.

Figyelemmel azokra a nemzetközi szintű jogokra és kötelezettségvállalásokra, amelyek a Közösség számára a Megállapodás elfogadásából származnak, az aláíró harmadik országok ajánlattevőire és termékeire a Megállapodás által meghatározott szabályozás alkalmazandó. A Megállapodásnak nincs közvetlen hatálya. Ezért a Megállapodás hatálya alá tartozó azon ajánlatkérő szerveknek, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek és az irányelvet olyan harmadik országok gazdasági szereplőire alkalmazzák, amelyek a Megállapodást aláírták, meg kell felelniük a Megállapodásnak. Helyénvaló továbbá, hogy az említett összehangoló rendelkezések a közösségi gazdasági szereplők számára olyan feltételeket biztosítsanak a közbeszerzésben való részvétel tekintetében, amelyek legalább annyira kedvezőek, mint a Megállapodást aláíró harmadik országok gazdasági szereplői számára fenntartott feltételek.

(8) Beszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő szervek – technikai párbeszéd keretében – az ajánlattételhez szükséges dokumentáció elkészítése során felhasználható tanácsot kérhetnek és fogadhatnak el, feltéve azonban, hogy az adott tanácsnak nincs versenyt akadályozó hatása.

(9) Az építési beruházásra irányuló szerződések sokféleségét figyelembe véve, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy az építési beruházás tervezésére és kivitelezésére vonatkozóan akár külön-külön, akár együttesen ítéljenek oda szerződéseket. Ennek az irányelvnek nem célja, hogy megszabja a szerződések külön-külön, illetve együttesen történő odaítélését. A szerződések külön-külön vagy együttesen történő odaítélésére vonatkozó döntést minőségi és gazdasági szempontok alapján kell meghozni, amelyeket a nemzeti jog határozhat meg.

(10) A szerződés csak akkor minősül építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésnek, ha tárgya kifejezetten az I. mellékletben felsorolt tevékenységek elvégzésére vonatkozik, még abban az esetben is, ha a szerződés e tevékenységek elvégzéséhez szükséges egyéb szolgáltatások teljesítését is tartalmazza. A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – különösen az ingatlankezelési szolgáltatások területén – bizonyos esetben építési munkát is tartalmazhatnak. Azonban ha az építési munka a szerződés fő tárgyához képest mellékes és annak csupán lehetséges következménye vagy kiegészítése, az a tény, hogy a szerződés építési munkát is tartalmaz, nem indokolja a szerződés építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésként történő minősítését.

(11) Be kell vezetni a keretmegállapodás közösségi fogalommeghatározását, valamint az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződésekre vonatkozóan kötött keretmegállapodásokra irányadó különös szabályokat. E szabályok értelmében, amennyiben egy ajánlatkérő szerv ezzel az irányelvvel összhangban keretmegállapodást köt, különösen a közzétételre, illetve az ajánlatok benyújtásának határidőire és feltételeire vonatkozóan, a keretmegállapodás érvényességi idején belül az adott keretmegállapodáson alapuló szerződéseket vagy úgy kötheti meg, hogy a keretmegállapodásban előírt feltételeket alkalmazza, vagy – amennyiben a keretmegállapodás nem rögzítette előre az összes feltételt – úgy, hogy az érintett feltételek tekintetében a keretmegállapodás részes felei között újra megnyitja a versenyt. A verseny újbóli megnyitásának összhangban kell lennie bizonyos olyan szabályokkal, amelyek célja, hogy biztosítsák a szükséges rugalmasságot és az általános elveknek – különösen az egyenlő bánásmód elvének – a tiszteletben tartását. Ugyanezen okból a keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve az ajánlatkérő szerv által kellően indokolt eseteket.

(12) Egyes új, elektronikus beszerzési módszerek folyamatosan fejlődnek. E módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés egyszerűsítését, különösen azáltal, hogy e módszerek alkalmazásával idő és pénz takarítható meg. Az ajánlatkérő szervek alkalmazhatnak elektronikus beszerzési módszereket, feltéve, hogy azok alkalmazása megfelel ezen irányelv szabályainak, valamint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elvének. Ha e feltételek teljesülnek, az ajánlattevő által – különösen valamely keretmegállapodás értelmében vagy dinamikus beszerzési rendszer keretében – benyújtott ajánlat az adott ajánlattevő elektronikus katalógusában is megtestesülhet, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által a 42. cikkel összhangban kiválasztott kommunikációs eszközt használja.

(13) Tekintetbe véve az elektronikus beszerzési rendszerek gyors terjedését, megfelelő szabályokat kell bevezetni annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek teljes mértékben kihasználhassák az e rendszerek kínálta lehetőségeket. Ezért meg kell határozni egy teljes mértékben elektronikus, dinamikus beszerzési rendszert a gyakori beszerzések számára, és konkrét szabályokat kell megállapítani egy ilyen rendszer kiépítésére és működtetésére vonatkozóan annak érdekében, hogy minden csatlakozni kívánó gazdasági szereplő számára biztosított legyen a tisztességes bánásmód. Minden olyan gazdasági szereplő számára, aki, illetve amely az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelően nyújt be előzetes ajánlatot és megfelel a kiválasztási szempontoknak, lehetővé kell tenni az ilyen rendszerhez történő csatlakozást. Ez a beszerzési módszer lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára, hogy a már kiválasztott ajánlattevők jegyzékének létrehozásával és az új ajánlattevőknek a csatlakozásra adott lehetőséggel – a rendelkezésre álló elektronikus eszközök segítségével – az ajánlatok különlegesen széles választékához jusson hozzá, és a széles körű verseny révén biztosítsa az állami pénzeszközök optimális felhasználását.

(14) Lévén, hogy az elektronikus árverés módszerét a jövőben várhatóan egyre többen veszik igénybe, ki kell dolgozni az ilyen árverés közösségi fogalommeghatározását, és szabályozni kell ezt a módszert annak érdekében, hogy alkalmazása teljes mértékben összhangban legyen az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elvével. E célból rendelkezni kell arról, hogy az elektronikus árverés csak olyan építési beruházásra, árubeszerzésre, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében legyen alkalmazható, amelyekkel kapcsolatban pontosan meghatározhatók a szerződéses feltételek. Ez különösen az ismétlődő árubeszerzési, építési beruházási és szolgáltatási szerződéseket illetően lehetséges. Ugyanezen célból gondoskodni kell arról, hogy az ajánlattevők rangsorát az elektronikus árverés bármely szakaszában meg lehessen állapítani. Az elektronikus árverés alkalmazása révén az ajánlatkérő szervek az ajánlattevőket új, lefelé korrigált árak előterjesztésére, és – amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat benyújtójának ítélik oda –, az ajánlatok árakon kívüli egyéb elemeinek javítására kérhetik. Az átláthatóság elvének való megfelelés biztosítása érdekében csak az automatikusan, elektronikus eszközökkel és az ajánlatkérő szerv beavatkozása és/vagy értékelése nélkül történő elbírálásra alkalmas elemek képezhetik elektronikus árverés tárgyát, azaz csak a számszerűsíthető elemek, amelyek számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők. Másrészt az ajánlatok azon vonatkozásai, amelyek esetében nem számszerűsíthető elemek értékelése szükséges, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát. Következésképpen egyes, építési beruházásra, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, amelyek tárgya valamely szellemi teljesítmény, mint például egy építési beruházás terve, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát.

(15) A tagállamokban kifejlesztettek bizonyos központosított beszerzési módszereket. Számos ajánlatkérő szervnek az a feladata, hogy beszerzéseket bonyolítson vagy szerződéseket/keretmegállapodásokat kössön más ajánlatkérő szervek számára. Tekintetbe véve a beszerzések nagy mennyiségét, e módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés egyszerűsítését. Rendelkezni kell tehát az ajánlatkérő szervek által igénybe vett központi beszerző szervek közösségi fogalommeghatározásáról. Meg kell határozni továbbá azokat a feltételeket, amelyek alapján – a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvével összhangban – a központi beszerző szerveken keresztül építési beruházásra, árubeszerzésre és/vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést kötő ajánlatkérő szervek úgy tekinthetők, mint amelyek megfeleltek ennek az irányelvnek.

(16) A tagállamokban fennálló eltérő körülmények figyelembevétele érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy eldöntsék, az ajánlatkérő szervek alkalmazhatnak-e az ezen irányelv által meghatározott és szabályozott keretmegállapodásokat, központi beszerző szerveket, dinamikus beszerzési rendszereket, elektronikus árverést, illetve versenypárbeszédet.

(17) Az összehangoló rendelkezések alkalmazását eredményező értékhatárok sokfélesége megnehezíti az ajánlatkérő szervek helyzetét. Ezen kívül a monetáris unió keretében a szóban forgó értékhatárokat euróban kell megállapítani. Ennek megfelelően az értékhatárokat olyan módon kell – euróban – meghatározni, hogy egyszerűbbé váljon az említett rendelkezések alkalmazása, és ugyanakkor meglegyen az összhang a Megállapodásban előírt, különleges lehívási jogban kifejezett értékhatárokkal is. Ebben az összefüggésben rendelkezést kell hozni az euróban kifejezett értékhatárok rendszeres felülvizsgálatára vonatkozóan, hogy azokat szükség szerint az euro különleges lehívási joghoz viszonyított árfolyamának lehetséges mozgásához lehessen igazítani.

(18) Ezen irányelv eljárási szabályainak alkalmazása céljából és ellenőrzési célból, a szolgáltatások köre a legjobban egy közös osztályozás egyes rovatainak megfelelő kategóriákra történő felosztás, és e kategóriáknak két mellékletben, a IIA. és a IIB. mellékletben történő összefoglalása segítségével – a rájuk vonatkozó szabályozásnak megfelelően – határozható meg. A IIB. mellékletben szereplő szolgáltatások tekintetében ezen irányelv vonatkozó rendelkezései nem sérthetik az adott szolgáltatásokra vonatkozó közösségi szabályok alkalmazását.

(19) A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében ezen irányelv teljes körű alkalmazását egy átmeneti időszak erejéig olyan szerződésekre kell korlátozni, amelyek esetében az irányelv rendelkezései lehetővé teszik a megnövekedett, határokon átnyúló kereskedelem teljes potenciáljának kihasználását. Ezen átmeneti időszak során az egyéb szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket ellenőrzésnek kell alávetni, mielőtt határozat nem születik ezen irányelv teljes körű alkalmazásáról. E tekintetben meg kell határozni az ellenőrzés mechanizmusát. A mechanizmusnak lehetővé kell tennie az érdekeltek számára, hogy a megfelelő információkhoz hozzáférhessenek.

(20) A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérő szervek által e tevékenységekre vonatkozóan odaítélt közbeszerzési szerződésekre a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet [9] kell alkalmazni. Azonban az ajánlatkérő szervek által a tengeri, part menti és folyami közlekedési szolgáltatások igénybevétele tekintetében odaítélt szerződéseket ennek az irányelvnek az alkalmazási körébe kell vonni.

(21) Figyelembe véve, hogy a távközlési ágazat liberalizációjára irányuló közösségi szabályok bevezetését követően a távközlési ágazatban hatékony piaci verseny alakult ki, ezen ágazat közbeszerzési szerződéseit ki kell zárni ennek az irányelvnek az alkalmazási köréből annyiban, amennyiben a szerződések elsődleges célja az, hogy lehetővé tegyék az ajánlatkérő szerv számára a távközlési ágazatban bizonyos tevékenységek gyakorlását. E tevékenységeket a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/38/EGK tanácsi irányelv [10] 1., 2. és 8. cikkében alkalmazott fogalommeghatározásokkal összhangban úgy kell meghatározni, hogy ez az irányelv ne vonatkozzon azokra a szerződésekre, amelyek a 93/38/EGK irányelv alkalmazási köréből – annak 8. cikke értelmében – ki vannak zárva.

(22) Rendelkezni kell azokról az esetekről, amelyekben nemzetbiztonsági vagy államtitokkal kapcsolatos okból, vagy azért, mert csapatok állomásoztatására vonatkozó nemzetközi megállapodásokból származó, vagy nemzetközi szervezetekre érvényes, különleges szerződés-odaítélési szabályok alkalmazandók, el lehet tekinteni az eljárások összehangolására vonatkozó intézkedések alkalmazásától.

(23) A Szerződés 163. cikke értelmében a kutatás és a technológiafejlesztés ösztönzése eszközül szolgál a közösségi ipar tudományos és technológiai alapjainak erősítéséhez, és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések megnyitása hozzájárul ehhez a célhoz. Ennek az irányelvnek nem kell kiterjednie a kutatási és fejlesztési programok társfinanszírozására: a kutatási és fejlesztési szolgáltatások – kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, és feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv fizeti meg – nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(24) A szolgáltatások esetében, az ingatlan vagy az ahhoz kapcsolódó jog megszerzésére vagy bérletére irányuló szerződések olyan egyedi jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek a közbeszerzési szabályok alkalmazását indokolatlanná teszik.

(25) A műsorterjesztés terén egyes audiovizuális szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződések odaítélése során lehetőséget kell biztosítani olyan kulturális és társadalmi jelentőségű szempontok figyelembevételére, amelyek miatt helytelen lenne a közbeszerzési szabályok alkalmazása. Ezért kivételt kell megállapítani azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan, amelyek felhasználásra kész programanyagok megvételére, fejlesztésére, gyártására vagy közös gyártására, illetve egyéb előkészítő szolgáltatásokra, mint pl. a programanyag gyártásához szükséges forgatókönyvre vagy előadóművészi előadásra, vagy pedig a közvetítési időre vonatkoznak. Ez a kizárás azonban nem alkalmazandó az ilyen programanyagok gyártásához, közös gyártásához és terjesztéséhez szükséges műszaki berendezéssel való ellátásra. A műsorterjesztést bármilyen elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbításként és elosztásként kell meghatározni.

(26) A választottbírói és békéltetési szolgáltatásokat általában olyan szervek vagy magánszemélyek nyújtják, amelyeket, illetve akiket a beszerzési szabályok hatálya alá nem vonható módon jelöltek vagy választottak ki.

(27) A Megállapodással összhangban, az ezen irányelv hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatások nem terjednek ki a monetáris politika pénzügyi eszközeire, az árfolyamokhoz, államadóssághoz, tartalékkezeléshez és egyéb, értékpapírügyleteket és más pénzügyi eszközökkel folytatott ügyleteket magukban foglaló politikák pénzügyi eszközeire, különösen az ajánlatkérő szervek által pénzeszközök vagy tőke előteremtése érdekében bonyolított ügyletekre. Ennek megfelelően, az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátására, vételére, eladására, illetve átruházására irányuló szerződésekre ez az irányelv nem alkalmazható. A jegybanki szolgáltatások szintén nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(28) A foglalkoztatás és a munkavégzés az egyenlő esélyek biztosításának kulcsfontosságú eleme és hozzájárul a társadalomba történő beilleszkedéshez. Ebben az összefüggésben a védett műhelyek és a védett munkahely-teremtési programok hatékonyan járulnak hozzá a fogyatékossággal élők munkaerőpiacra történő beilleszkedéséhez vagy újrabeilleszkedéséhez. Előfordulhat azonban, hogy ezek a műhelyek a szokásos versenyfeltételek mellett nem tudnak szerződéshez jutni. Következésképpen indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát ilyen műhelyek számára tarthassák fenn, vagy a szerződések teljesítését a védett munkahely-teremtési programok keretébe illesztéshez köthessék.

(29) A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását. Ennek megfelelően lehetővé kell tenni a műszaki leírásoknak a teljesítmény és a funkcionális követelmények tekintetében történő kidolgozását, és amennyiben az európai szabványra vagy annak hiányában a nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szervnek el kell bírálnia az egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevők számára a bizonyítékok minden formájának használatát engedélyezni kell. Az ajánlatkérő szervnek minden olyan döntését meg kell tudnia indokolni, amely szerint az adott esetben az egyenértékűség nem áll fenn. Azok az ajánlatkérő szervek, amelyek környezetvédelmi követelményeket kívánnak meghatározni egy adott szerződés műszaki leírásában, környezetvédelmi jellemzőket állapíthatnak meg, mint például valamely gyártási módszer és/vagy a termékcsoportok vagy szolgáltatások konkrét környezeti hatásai. Alkalmazhatnak – de nem kötelező alkalmazniuk – megfelelő, az ökocímkékben – például az európai ökocímkében, a nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékben vagy bármely más ökocímkében – meghatározott leírásokat, feltéve, hogy a címke követelményeit tudományos adatok alapján, olyan eljárás során dolgozzák ki és fogadják el, amelyben az érdekeltek, azaz kormányzati szervek, fogyasztók, gyártók, forgalmazók és környezetvédelmi szervezetek is részt vehetnek, továbbá feltéve, hogy a címke hozzáférhető és minden érdekelt félnek a rendelkezésére áll. Amennyiben lehetséges, az ajánlatkérő szervnek olyan műszaki leírást kell megállapítania, amely figyelembe veszi a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást. A műszaki leírást egyértelműen kell megfogalmazni, hogy minden ajánlattevő tudja, mit tartalmaznak az ajánlatkérő szerv által megállapított követelmények.

(30) A szerződésekre vonatkozó kiegészítő információkat – a tagállamokban már szokásos módon – az egyes szerződésekre vonatkozó, ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy egyéb, azzal egyenértékű dokumentációban kell megadni.

(31) A különösen összetett projektet megvalósító ajánlatkérő szerv önhibáján kívül olyan helyzetbe is kerülhet, hogy objektíve nem képes meghatározni azokat az eszközöket, amelyek az igényeit kielégítenék, illetve megítélni azt, hogy a piac milyen műszaki megoldásokat és/vagy pénzügyi/jogi megoldásokat kínál. Ilyen helyzet különösen akkor állhat elő, ha jelentős, integrált közlekedési infrastruktúra, vagy nagy számítógépes hálózat kiépítéséről, vagy összetett és strukturált finanszírozást igénylő projekt megvalósításáról van szó, amely esetében a pénzügyi és a jogi konstrukciót előre nem lehet meghatározni. Arra az esetre, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás alkalmazása nem teszi lehetővé az ilyen szerződés odaítélését, olyan rugalmas eljárást kell bevezetni, amely nemcsak a versenyt tartja fenn a gazdasági szereplők között, hanem annak szükségességét is, hogy az ajánlatkérő szerv minden egyes részvételre jelentkezővel megvitassa a szerződés valamennyi összetevőjét. Az ilyen eljárást azonban nem lehet úgy alkalmazni, hogy – különösen az ajánlatok alapvető összetevőinek megváltoztatása, vagy a nyertes ajánlattevő számára jelentős további követelmények előírása, vagy a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlatot tevőként kiválasztott ajánlattevőtől eltérő ajánlattevő bevonása révén – a versenyt korlátozza vagy torzítsa.

(32) A kis- és középvállalkozások közbeszerzési szerződésekben való részvételének ösztönzése érdekében helyénvaló rendelkezni az alvállalkozásról.

(33) A szerződésteljesítési feltételek akkor egyeztethetők össze az irányelvvel, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, és szerepelnek a szerződési hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem vagy a környezetvédelem. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményei rendelkezéseinek tényleges betartására – feltételezve, hogy ezeket a rendelkezéseket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több fogyatékos személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek.

(34) Azokat a – mind nemzeti, mind pedig közösségi szintű – törvényeket, rendeleteket és kollektív szerződéseket, amelyek a munkavégzési feltételek és a munkahelyi biztonság terén hatályosak, alkalmazni kell a közbeszerzési szerződés teljesítése során, feltéve, hogy e szabályok és azok alkalmazása a közösségi jognak megfelelnek. Olyan esetben, amikor az egyik tagállamból származó munkavállaló közbeszerzési szerződés teljesítése céljából egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [11] állapítja meg azokat a minimumfeltételeket, amelyeket a fogadó országnak e kiküldött munkavállalók tekintetében be kell tartania. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, e kötelezettségek be nem tartása súlyos kötelességszegésnek vagy az érintett gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek minősülhet, amely akár ahhoz is vezethet, hogy az adott gazdasági szereplőt kizárják a közbeszerzési eljárásból.

(35) Szem előtt tartva az információtechnológia és a távközlési technológia fejlődését és azt, hogy e fejlődés milyen mértékben egyszerűsítheti le a szerződések közzétételének folyamatát és teheti hatékonnyá és átláthatóvá a beszerzési eljárásokat, az elektronikus eszközöket ugyanúgy kell kezelni, mint a kommunikáció és az információcsere hagyományos eszközeit. A választott eszköznek és technológiának a lehetséges mértékben összeegyeztethetőnek kell lennie a más tagállamokban használt technológiákkal.

(36) Annak érdekében, hogy a közbeszerzési szerződések terén hatékony verseny alakuljon ki, a tagállamok ajánlatkérő szervei által készített szerződési hirdetményeket a Közösség egész területén közzé kell tenni. Az e hirdetményekben szereplő adatok alapján a Közösségben működő gazdasági szereplőknek el kell tudniuk dönteni, hogy a felajánlott szerződések érdeklik-e őket. Ezért helyénvaló megfelelően tájékoztatni a gazdasági szereplőket a szerződések tárgyáról és a kapcsolódó feltételekről. A közbeszerzési hirdetmények fokozott nyilvánosságát megfelelő eszközökkel kell biztosítani, így pl. szabványos hirdetmény-űrlapok és a 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben [12] foglalt, a közbeszerzési szerződések referencia nómenklatúrájaként használatos közös közbeszerzési szójegyzék (CPV) segítségével. A meghívásos eljárásban a közzététel célja sokkal inkább az, hogy a tagállamok gazdasági szereplői számára lehetővé tegye, hogy a szerződéssel kapcsolatban érdeklődésüket az előírt feltételek mellett az ajánlatkérő szervhez ajánlati felhívásért folyamodva fejezzék ki.

(37) Az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet [13], valamint a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ("Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv") [14] ezen irányelv összefüggésében az információ elektronikus úton történő továbbítására kell alkalmazni. A közbeszerzési eljárások és a szolgáltatásnyújtásra irányuló pályázatokra irányadó szabályok az említett irányelvekben előírtnál magasabb biztonsági és titkossági szintet tesznek szükségessé. Ennek megfelelően az ajánlatok, részvételi jelentkezések, valamint tervek és projektek elektronikus átvételéhez használt eszközöknek további különleges követelményeknek kell megfelelniük. E célból az elektronikus aláírások, különösen a fokozott biztonságú elektronikus aláírások használatát a lehetséges mértékben ösztönözni kell. Emellett az önkéntes akkreditációs rendszerek megléte kedvező keretrendszert biztosíthat az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalának emeléséhez.

(38) Az elektronikus eszközök használatával idő takarítható meg. Következésképpen rendelkezni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek a közösségi szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy a határidők csökkentésének kumulatív hatása ne eredményezzen túlzottan rövid határidőket.

(39) A nyílt eljárásban az ajánlattevők, a meghívásos eljárásban és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban, valamint a versenypárbeszédben pedig a részvételre jelentkezők alkalmasságának ellenőrzése és kiválasztásuk átlátható feltételek mellett kell történjen. Ebből a célból meg kell jelölni azokat a megkülönböztetés-mentes szempontokat, amelyeket az ajánlatkérő szerv a pályázók kiválasztásánál alkalmazhat, és azokat az eszközöket, amelyek segítségével a gazdasági szereplők az ilyen szempontoknak való megfelelésüket bizonyíthatják. Úgyszintén az átláthatóság jegyében az ajánlatkérő szerv számára elő kell írni, hogy amint a szerződésre pályázatot ír ki, adja meg azokat a kiválasztási szempontokat, amelyeket alkalmazni fog, és a szakmai alkalmasságnak azt a szintjét, amelyet a gazdasági szereplőktől a közbeszerzési eljárásban való részvételük engedélyezéséhez megkövetel.

(40) Az ajánlatkérő szerv a meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben korlátozhatja a részvételre jelentkezők számát. A részvételre jelentkezők számának korlátozására a szerződési hirdetményben közzétett, objektív szempontok alapján kerülhet sor. Ezen objektív szempontok között a súlyozásnak nem feltétlenül kell szerepelnie. A gazdasági szereplők személyes helyzetére vonatkozó szempontok tekintetében elegendő a szerződési hirdetményben egy általános utalás a 45. cikkben szereplő helyzetekre.

(41) A versenypárbeszédben és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban, tekintetbe véve az adott esetben szükséges rugalmasságot és a közbeszerzés e formáihoz kapcsolódó jelentős költségeket, az ajánlatkérő szerv számára lehetővé kell tenni, hogy rendelkezhessen az eljárás egymást követő szakaszokra osztásáról annak érdekében, hogy az előzetesen megjelölt szerződés-odaítélési szempontok alapján fokozatosan csökkentse azoknak az ajánlatoknak a számát, amelyekre vonatkozóan a továbbiakban megbeszéléseket, illetve tárgyalásokat folytat. E csökkentés mellett – amennyire a megfelelő megoldások, illetve részvételre jelentkezők száma lehetővé teszi – a valódi versenynek biztosítottnak kell lennie.

(42) Az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló, megfelelő közösségi szabályok akkor alkalmazandók, ha a közbeszerzési eljárásban vagy a tervpályázatban való részvételhez egy adott képesítés igazolása szükséges.

(43) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Adott esetben az ajánlatkérő szervnek fel kell hívnia a részvételre jelentkezőket vagy az ajánlattevőket arra, hogy nyújtsák be a vonatkozó dokumentumokat, és – amennyiben az ajánlatkérő szervnek kétsége támad valamely jelentkező vagy ajánlattevő személyes helyzetét illetően – együttműködés végett az érintett tagállam illetékes hatóságát is megkeresheti. E gazdasági szereplőket akkor kell kizárni, ha az ajánlatkérő szerv tudomást szerez az említett bűncselekmények tekintetében a nemzeti joggal összhangban meghozott jogerős ítéletről. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, a környezetvédelmi jogszabályok vagy a közbeszerzési szerződésekben megjelenő jogellenes megállapodásokról szóló jogszabályok megsértése, amelyről jogerős ítélet vagy azzal azonos hatályú határozat született, az adott gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek vagy súlyos kötelességszegésnek minősülhet.

A 2000/78/EK [15] és a 76/207/EGK [16] tanácsi irányelvet a munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód tekintetében végrehajtó nemzeti rendelkezések megsértése, amelyről jogerős ítélet vagy azzal azonos hatályú határozat született, az adott gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek vagy súlyos kötelességszegésnek minősülhet.

(44) Indokolt esetben, amikor az építési beruházás és/vagy szolgáltatás jellege indokolttá teszi környezetvédelmi vezetési intézkedések vagy környezetgazdálkodási rendszerek alkalmazását a szerződés teljesítése során, ilyen intézkedések vagy rendszerek alkalmazása előírható. A környezetgazdálkodási rendszerek, függetlenül attól, hogy nyilvántartásba vették-e azokat olyan közösségi jogi eszközök alapján, mint például a 761/2001/EK rendelet (EMAS) [17], igazolhatják, hogy a gazdasági szereplőnek megvan a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága. Továbbá, a gazdasági szereplő által a környezetvédelem azonos szintjének biztosítása céljából végrehajtott intézkedések leírását a nyilvántartásba vett környezetvédelmi vezetési rendszerek alternatívájaként egyfajta bizonyítékként kell elfogadni.

(45) Ez az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy vállalkozók, szállítók és szolgáltatók hivatalos jegyzékeit hozzák létre, vagy közjogi, illetve magánjogi szervezetek általi tanúsítási rendszert vezessenek be, és rendelkezik arról, hogy egy másik tagállamban lezajló közbeszerzési eljárásban az ilyen jegyzékben való szereplésnek, illetve a tanúsításnak milyen hatásai legyenek. Az elismert gazdasági szereplők hivatalos jegyzéke tekintetében fontos figyelembe venni a Bíróság joggyakorlatát olyan esetekben, amikor egy csoporthoz tartozó gazdasági szereplő, a jegyzékbe való felvétele iránti kérelme alátámasztása végett, a csoportbeli más társaságok gazdasági, pénzügyi vagy műszaki kapacitására támaszkodik. Ilyenkor a gazdasági szereplőnek kell bizonyítania, hogy az általa említett erőforrások a jegyzékben történő nyilvántartás érvényességé nek teljes időtartama alatt rendelkezésére fognak állni. A nyilvántartás céljából egy tagállam meghatározhatja a betartandó követelmények szintjét, és – pl. abban az esetben, ha a gazdasági szereplő a csoport egy másik tagjának pénzügyi kapacitására támaszkodik – megkövetelheti különösen e másik társaság – szükség esetén akár egyetemleges – felelősségét.

(46) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását, és garantálják, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el. Ennek eredményeképpen helyénvaló, hogy csupán két szerződés-odaítélési szempont, "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" és "a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat" alkalmazása legyen megengedett.

Az egyenlő bánásmód elvének a szerződések odaítélése során történő alkalmazását biztosítandó, helyénvaló arra vonatkozó – a joggyakorlatban kialakított – kötelezettséget megállapítani, hogy biztosítani kell a szükséges átláthatóságot annak érdekében, hogy valamennyi ajánlattevő ésszerű mértékig tájékozott legyen azon szempontok és szabályok tekintetében, amelyeket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására alkalmazni fognak. Ezért az ajánlatkérő szervek feladata, hogy a szerződés odaítélésének szempontjait és e szempontok relatív súlyozását kellő időben az ajánlattevők tudomására hozzák, hogy ez utóbbiak az ajánlat elkészítésekor ezekkel tisztában legyenek. Az ajánlatkérő szervek – kellően indokolt esetben, amelyre magyarázatot kell tudniuk adni – mellőzhetik az odaítélési szempontok súlyozásának feltüntetését, amennyiben a súlyozás, különösen a szerződés összetettsége miatt, előre nem állapítható meg. Ebben az esetben fel kell tüntetniük a szempontok csökkenő fontossági sorrendjét.

Ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, úgy kell elbírálnia az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. Ennek érdekében meg kell határoznia azokat a gazdasági és minőségi szempontokat, amelyek összességükben véve lehetővé teszik annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő szerv számára melyik a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését.

Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a szerződés-odaítélési szempontoknak lehetővé kell tenniük az ajánlatok objektív összehasonlítását és elbírálását. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a szerződés odaítélésének gazdasági és minőségi szempontjai, mint például a környezetvédelmi követelmények teljesítése, lehetővé tehetik az ajánlatkérő szerv számára, hogy kielégítse az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott közszükségleteket. Ugyanezen feltételek mellett az ajánlatkérő szerv alkalmazhat olyan szempontokat is, amelyek célja szociális követelményeknek való megfelelés, különösen azon hátrányos helyzetű csoportok ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott igényeinek kielégítése végett, amelyekbe a szerződés tárgyát képező áruk fogyasztói, illetve építési beruházás vagy szolgáltatás igénybevevői tartoznak.

(47) A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, a szerződés odaítélésének szempontjai nem érinthetik egyes szolgáltatások, például az építészmérnökök, mérnökök és ügyvédek által nyújtott szolgáltatások díjazásáról szóló nemzeti rendelkezések alkalmazását, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében pedig a tankönyvek rögzített árát meghatározó nemzeti rendelkezések alkalmazását.

(48) A változó műszaki követelményekhez igazodva egyes műszaki feltételeket, és különösen azokat, amelyek a hirdetményekre és a statisztikai jelentésekre vonatkoznak, valamint az alkalmazott nómenklatúrát és a nómenklatúrára történő hivatkozás feltételeit ki kell igazítani és módosítani kell. Az ajánlatkérő szerveknek a mellékletekben szereplő jegyzékeit is frissíteni kell. Ezért helyénvaló erre a célra egy rugalmas és gyors elfogadási eljárást bevezetni.

(49) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [18] összhangban kell elfogadni.

(50) Helyénvaló az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet [19] alkalmazni az ebben az irányelvben szereplő határidők kiszámítására.

(51) Ez az irányelv nem sértheti azokat a XI. mellékletben megállapított határidőket, amelyeken belül a tagállamoknak át kell ültetniük és alkalmazniuk kell a 92/50/EK, a 93/36/EK és a 93/37/EK irányelvet,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

TARTALOMJEGYZÉK

1. cikk

– Fogalommeghatározások

2. cikk

– A szerződések odaítélésének elvei

3. cikk

– Különleges vagy kizárólagos jogok megadása: megkülönböztetés-mentességi klauzula

4. cikk

– Gazdasági szereplők

5. cikk

– A Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött megállapodásokra vonatkozó feltételek

6. cikk

– Titoktartás

7. cikk

– A közbeszerzési szerződések értékhatárai

8. cikk

– Az ajánlatkérő szervek által 50 %-ot meghaladó mértékben támogatott szerződések

9. cikk

– A közbeszerzési szerződések, keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek becsült értékének kiszámításához használt módszerek

10. cikk

– Közbeszerzés a védelem terén

11. cikk

– Központi beszerző szervek által odaítélt közbeszerzési szerződések és keretmegállapodások

12. cikk

– Szerződések a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban

13 .cikk

– Különleges kizárások a távközlés terén

14. cikk

– Titkos szerződések és különleges biztonsági intézkedéseket igénylő szerződések

15. cikk

– Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések

16. cikk

– Különleges kizárások

17. cikk

– Szolgáltatási koncessziók

18. cikk

– Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések

19. cikk

– Fenntartott szerződések

20. cikk

– A IIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések 21. cikk

– A IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

22. cikk

– Vegyes, a IIA. és a IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására egyaránt irányuló szerződések

23. cikk

– Műszaki leírás

24. cikk

– Változatok

25. cikk

– Alvállalkozás

26. cikk

– Szerződésteljesítési feltételek

27. cikk

– Adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségek

28. cikk

– Nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás, valamint versenypárbeszéd alkalmazása

29. cikk

– Versenypárbeszéd

30. cikk

– Hirdetmény előzetes közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazását indokoló esetek

31. cikk

– Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását indokoló esetek

32. cikk

– Keretmegállapodások

33. cikk

– Dinamikus beszerzési rendszerek

34. cikk

– Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések: a szociális lakásépítési programokra vonatkozó különös szabályok

35. cikk

– Hirdetmények

36. cikk

– A hirdetmények közzétételének formája és módja

37. cikk

– Nem kötelező közzététel

38. cikk

– A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők

39. cikk

– Nyílt eljárások: Ajánlattételhez szükséges dokumentáció, kiegészítő iratok és további információ

40. cikk

– Ajánlattételre, versenypárbeszédre vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások

41. cikk

– A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

42. cikk

– A kommunikációra vonatkozó szabályok

43. cikk

– A jelentések tartalma

44. cikk

– A résztvevők alkalmasságának ellenőrzése, a résztvevők kiválasztása és a szerződések odaítélése

45. cikk

– A részvételre jelentkező, illetve az ajánlattevő személyes helyzete

46. cikk

– A szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság

47. cikk

– Gazdasági és pénzügyi kapacitás

48. cikk

– Műszaki és/vagy szakmai alkalmasság

49. cikk

– Minőségbiztosítási szabványok

50. cikk

– Környezetgazdálkodási szabványok

51. cikk

– Kiegészítő iratok és további információ

52. cikk

– Az elismert gazdasági szereplők hivatalos jegyzéke és a közjogi vagy magánjogi szervezetek által végzett tanúsítás

53. cikk

– A szerződés odaítélésének szempontjai

54. cikk

– Elektronikus árverés alkalmazása

55. cikk

– Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat

56. cikk

– Alkalmazási kör

57. cikk

– Kizárás az alkalmazási körből

58. cikk

– Építési koncesszióra vonatkozó hirdetmények közzététele

59. cikk

– Határidő

60. cikk

– Alvállalkozás

61. cikk

– A koncessziós jogosult megbízása kiegészítő munkák elvégzésével

62. cikk

– Alkalmazandó szabályok

63. cikk

– Közzétételi szabályok: értékhatár és kivételek

64. cikk

– A hirdetmény közzététele

65. cikk

– A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésének határideje

66. cikk

– Általános rendelkezések

67. cikk

– Alkalmazási kör

68. cikk

– Kizárás az alkalmazási körből

69. cikk

– Hirdetmények

70. cikk

– A pályázati hirdetmények közzétételének formája és módja

71. cikk

– Kommunikációs eszközök

72. cikk

– Pályázók kiválasztása

73. cikk

– A bírálóbizottság összetétele

74. cikk

– A bírálóbizottság döntései

75. cikk

– Statisztikai kötelezettségek

76. cikk

– A statisztikai jelentés tartalma

77. cikk

– Tanácsadó bizottság

78. cikk

– Az értékhatárok felülvizsgálata

79. cikk

– Módosítások

80. cikk

– Végrehajtás

81. cikk

– Ellenőrző mechanizmusok

82. cikk

– Hatályon kívül helyezés

83. cikk

– Hatálybalépés

84. cikk

– Címzettek

I. melléklet

– Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységek jegyzéke

II. melléklet

– Az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett szolgáltatások

IIA. Melléklet

IIB. Melléklet

III. melléklet

– Az 1. cikk (9) bekezdésének második albekezdésében említett közjogi intézmények és intézménykategóriák jegyzéke

IV. melléklet

– Központi kormányzati szervek

V. melléklet

– A 7. cikkben említett termékek jegyzéke az ajánlatkérő szervek által a védelem terén odaítélt szerződések tekintetében

VI. melléklet

– Egyes műszaki leírások meghatározása

VII. melléklet

– A hirdetményekben feltüntetendő adatok

VIIA. melléklet

– A közbeszerzési szerződések hirdetményeiben feltüntetendő adatok

VIIB. melléklet

– Az építési koncesszióra vonatkozó hirdetményben feltüntetendő adatok

VIIC. melléklet

– Az ajánlatkérő szervnek nem minősülő koncessziós jogosultak építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződési hirdetményeiben feltüntetendő adatok

VIID. melléklet

– A tervpályázatra vonatkozó hirdetményben feltüntetendő adatok

VIII. melléklet

– A közzététel jellemzői

IX. melléklet

– Nyilvántartások

IXA. melléklet

– Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések

IXB. melléklet

– Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések

IXC. melléklet

– Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések

X. melléklet

– Az ajánlatok, részvételi jelentkezések, valamint tervpályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus átvételéhez szükséges eszközökre vonatkozó követelmények

XI. melléklet

– Az átültetés és a végrehajtás határideje (80. cikk)

XII.

melléklet

– Megfelelési táblázat

I. CÍM

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1) Ezen irányelv alkalmazásában a (2)–(15) bekezdésben megállapított fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(2) a) "Közbeszerzési szerződés": egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv által írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya az ezen irányelv szerinti építési beruházás kivitelezése, vagy áru szállítása, vagy szolgáltatás nyújtása.

b) "Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés": olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya az I. melléklet szerinti tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó építési projekt vagy egy építmény kivitelezése, illetve kivitelezése és tervezése együtt, vagy az ajánlatkérő szerv által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetve módon történő kivitelezése. Az "építmény" magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan összességében vett eredményét jelenti, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére.

c) "Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés": a b) pontban említett szerződéstől eltérő közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya termékek megvétele, bérlete, haszonbérlete, részletvétele vagy pénzügyi lízingje, vételi joggal vagy anélkül.

Azt a közbeszerzési szerződést, amelynek tárgya áruk szállítása, és amely mellékesen beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjed, "árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés"-nek kell tekinteni.

d) "Szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés": olyan, az építési beruházásra és az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződéstől eltérő közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya a II. mellékletben említett szolgáltatások nyújtása.

Azt a közbeszerzési szerződést, amelynek tárgya árubeszerzést és a II. melléklet szerinti szolgáltatásnyújtást is magában foglal, "szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés"-nek kell tekinteni abban az esetben, ha az érintett szolgáltatások értéke meghaladja a szerződésben szereplő árubeszerzés értékét.

Azt a közbeszerzési szerződést, amelynek tárgya a II. melléklet szerinti valamely szolgáltatás, és amely az I. melléklet szerinti tevékenységeket a szerződés fő tárgyához képes csak járulékos elemként foglal magában, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésnek kell tekinteni.

(3) "Építési koncesszió": az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéssel azonos típusú szerződés, kivéve azt a jellemzőjét, hogy a kivitelezendő építési beruházás ellenszolgáltatása vagy kizárólag az építmény hasznosításának joga, vagy e jog pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

(4) "Szolgáltatási koncesszió": a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéssel azonos típusú szerződés, kivéve azt a jellemzőjét, hogy a szolgáltatás ellenszolgáltatása vagy kizárólag a szolgáltatás hasznosításának joga, vagy e jog pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

(5) "Keretmegállapodás": egy vagy több ajánlatkérő szerv és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségre vonatkozóan.

(6) "Dinamikus beszerzési rendszer": olyan, gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, és érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő számára nyitott, aki, illetve amely megfelel a kiválasztás szempontjainak és benyújtotta az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát.

(7) "Elektronikus árverés": olyan ismétlődő folyamat, amelyben elektronikus eszköz segítségével mutatják be az új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket, és amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után történik, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.

Következésképpen egyes szolgáltatásnyújtásra és egyes építési beruházásra irányuló szerződések, amelyek tárgya szellemi teljesítmény, például egy építési terv, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát.

(8) A "vállalkozó", a "szállító" és a "szolgáltató": bármely természetes vagy jogi személy, vagy közjogi intézmény, illetve e személyek és/vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését és/vagy építmények építését, áruk szálítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja.

A "gazdasági szereplő" fogalom magában foglalja a vállalkozó, a szállító és a szolgáltató fogalmát is. Használatára csak az egyszerűsítés érdekében kerül sor.

Az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő megnevezése "ajánlattevő". A meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, vagy a versenypárbeszédben való részvételre történő meghívásért folyamodó gazdasági szereplő megnevezése "részvételre jelentkező".

(9) "Ajánlatkérő szerv": az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, a közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás;

"Közjogi intézmény" minden olyan intézmény,

a) amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

b) amely jogi személyiséggel rendelkezik; valamint

c) amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki.

A második albekezdés a), b) és c) pontjában említett szempontoknak megfelelő közjogi intézmények és intézménykategóriák nem kimerítő jegyzékét a III. melléklet tartalmazza. A tagállamok az intézményeket és intézménykategóriákat felsoroló jegyzékeikben bekövetkezett minden változásról rendszeresen értesítik a Bizottságot.

(10) "Központi beszerző szerv": olyan ajánlatkérő szerv, amely

- ajánlatkérő szerveknek szánt árukat szerez be és/vagy szolgáltatásokat rendel meg, vagy

- ajánlatkérő szerveknek szánt építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződéseket ítél oda vagy ilyen keretmegállapodásokat köt.

(11) a) "Nyílt eljárás": olyan eljárás, amelynek során bármely érdekelt gazdasági szereplő tehet ajánlatot.

b) "Meghívásos eljárás": olyan eljárás, amelynek során bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét, de csak az ajánlatkérő szerv által meghívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot.

c) "Versenypárbeszéd": olyan eljárás, amelynek során bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét, és amelynek keretében az ajánlatkérő szerv párbeszédet folytat az eljárásba bevont jelentkezőkkel, azzal a céllal, hogy a követelményeinek megfelelő egy vagy több alternatívát dolgozzon ki, amelynek, illetve amelyeknek az alapján a kiválasztott jelentkezőket ajánlattételre hívja fel.

Az első albekezdésben említett eljárás alkalmazása céljából egy közbeszerzési szerződés akkor minősül "különösen összetettnek", ha az ajánlatkérő szerv:

- objektíve nincs abban a helyzetben, hogy a 23. cikk (3) bekezdésének b), c) vagy d) pontjával összhangban meghatározza azokat a műszaki eszközöket, amelyek igényeinek vagy céljainak megfelelnek, és/vagy

- objektíve nincs abban a helyzetben, hogy meghatározza egy projekt jogi és/vagy pénzügyi feltételeit.

d) "Tárgyalásos eljárás": olyan eljárás, amelynek során az ajánlatkérő szerv a saját maga által kiválasztott gazdasági szereplőkkel konzultál, és közülük eggyel vagy többel tárgyalja meg a szerződés feltételeit.

e) "Tervpályázat": olyan eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára – főként a területrendezés, városrendezés, építészet és építés, illetve adatfeldolgozás területén – egy olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki.

(12) "Írásbeli" vagy "írásban": bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető. Tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is.

(13) "Elektronikus út": elektronikus berendezés használata olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik.

(14) "Közös közbeszerzési szójegyzék (CPV)": a 2195/2002/EK rendelettel elfogadott, közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, az egyéb létező nómenklatúráknak való megfelelést biztosító referencia-nómenklatúra.

Ezen irányelv alkalmazási körének eltérő értelmezése esetén, amely a CPV-nómenklatúra és az I. mellékletben szereplő NACE-nómenklatúra, illetve a CPV-nómenklatúra és a II. mellékletben szereplő CPC-nómenklatúra (ideiglenes változat) közötti esetleges eltérésekből következik, a NACE-, illetve a CPC-nómenklatúra élvez elsőbbséget.

(15) A 13. cikk, az 57. cikk a) pontja és a 68. cikk b) pontja alkalmazásában az alábbi kifejezéseket a következőképpen kell értelmezni:

a) "nyilvános távközlő hálózat": nyilvános távközlési infrastruktúra, amely lehetővé teszi a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitelt meghatározott hálózati végpontok között;

b) "hálózati végpont": minden olyan fizikai csatlakozás és annak műszaki hozzáférési specifikációi, amely a nyilvános távközlő hálózat részét képezi, és a nyilvános hálózathoz való hozzáféréshez, valamint az azon keresztül folytatott hatékony kommunikációhoz szükséges;

c) "nyilvános távközlési szolgáltatás": olyan távközlési szolgáltatás, amelynek nyújtását a tagállamok kifejezetten másra bízták, különösen egy vagy több távközlési szervezetre;

d) "távközlési szolgáltatás": olyan szolgáltatás, amely teljes egészében vagy részben a nyilvános távközlő hálózaton történő jelátvitelből és –irányításból áll, kivéve a műsorterjesztést és a televíziószolgáltatatást.

2. cikk

A szerződések odaítélésének elvei

Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódban részesítik, és átlátható módon járnak el.

3. cikk

Különleges vagy kizárólagos jogok megadása: megkülönböztetés-mentességi klauzula

Ha egy ajánlatkérő szerv egy ajánlatkérő szervnek nem minősülő szervezetnek különleges vagy kizárólagos jogot ad közszolgáltatási tevékenység folytatására, az e jog megadásáról szóló okiratban ki kell kötni, hogy az érintett szervezetnek az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződéseknek – tevékenysége részeként – harmadik felek részére történő odaítélésekor be kell tartania az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmának elvét.

II. CÍM

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

4. cikk

Gazdasági szereplők

(1) Azok a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők, akik, illetve amelyek a letelepedésük helye szerinti tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatási tevékenység végzésére, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a szerződés odaítélése szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük.

Azonban a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat és/vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és megfelelő szakképesítését.

(2) Gazdasági szereplők csoportjai is tehetnek ajánlatot, illetve jelentkezhetnek részvételre. E csoportok számára az ajánlatkérő szervek nem írhatják elő, hogy meghatározott társasági formát hozzanak létre az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés benyújtása érdekében, azonban a kiválasztott csoporttól, miután a szerződést elnyerte, ez megkövetelhető annyiban, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

5. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött megállapodásokra vonatkozó feltételek

A szerződések ajánlatkérő szervek általi odaítélése céljából a tagállamok kapcsolataikban ugyanolyan kedvező feltételeket alkalmaznak, mint amilyeneket harmadik országok gazdasági szereplői tekintetében az Uruguayi Forduló többoldalú tárgyalásai keretében kötött Közbeszerzési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) végrehajtásának részeként alkalmaznak. A tagállamok e célból a 77. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottságban konzultálnak egymással a Megállapodás értelmében meghozandó intézkedésekről.

6. cikk

Titoktartás

Ezen irányelv rendelkezéseinek – különösen az odaítélt szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségekre, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők 35. cikk (4) bekezdésében és 41. cikkben előírt tájékoztatására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezések – sérelme nélkül, és az ajánlatkérő szervre irányadó nemzeti joggal összhangban, az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek; ilyen adatok különösen a műszaki vagy kereskedelmi titkok és az ajánlatok bizalmas vonatkozásai.

II. FEJEZET

Alkalmazási kör

1. szakasz

Értékhatárok

7. cikk

A közbeszerzési szerződések értékhatárai

Ezt az irányelvet olyan közbeszerzési szerződésekre kell alkalmazni, amelyek a 10. és 11., valamint a 12–18. cikkben előírt kivételek alapján nincsenek kizárva, és amelyek hozzáadottérték-adó (HÉA) nélküli becsült értéke eléri a következő értékhatárt:

a) 162000 EUR az olyan, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, a b) pont harmadik francia bekezdésének hatálya alá nem tartozó közbeszerzési szerződések esetében, amelyeket a IV. mellékletben központi kormányzati szervként felsorolt ajánlatkérő szervek ítélnek oda; a védelem terén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében ez csak az V. melléklet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó szerződésekre alkalmazandó;

b) 249000 EUR

- a IV. mellékletben felsoroltaktól eltérő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében,

- a IV. mellékletben felsorolt és a védelem terén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében, amennyiben ezek a szerződések az V. melléklet hatálya alá nem tartozó árukra vonatkoznak,

- olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, amelyeket bármely ajánlatkérő szerv a IIA. melléklet 8. kategóriájában szereplő szolgáltatások tekintetében, a IIA. melléklet 5. kategóriájában szereplő, a 7524, 7525 és 7526 CPV-hivatkozási számoknak megfelelő CPV-besorolással rendelkező távközlési szolgáltatások tekintetében, és/vagy a IIB. mellékletben szereplő szolgáltatások tekintetében ítél oda;

c) 6242000 EUR az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében.

8. cikk

Az ajánlatkérő szervek által 50 %-ot meghaladó mértékben támogatott szerződések

Ezt az irányelvet kell alkalmazni a következő szerződések odaítélésére:

a) ajánlatkérő szervek által 50 %-ot meghaladó mértékben közvetlenül támogatott szerződések, amelyek HÉA nélküli becsült értéke eléri a 6242000 EUR összeget,

- amennyiben e szerződések az I. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglalnak magukban,

- amennyiben e szerződések kórházak, sportlétesítmények, szabadidős és szórakoztató létesítmények, iskolák és felsőoktatási épületek, illetve közigazgatási rendeltetésű épületek építési munkáit foglalják magukban;

b) ajánlatkérő szervek által 50 %-ot meghaladó mértékben közvetlenül támogatott szerződések, amelyek HÉA nélküli becsült értéke eléri a 249000 EUR összeget, és amelyek valamely, a) pont szerinti építési beruházásra irányuló szerződéshez kapcsolódnak.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az említett támogatást nyújtó ajánlatkérő szervek gondoskodjanak ezen irányelv betartásáról olyan esetekben, amikor a szerződést nem ők maguk ítélik oda, hanem egy vagy több másik szervezet, illetve tartsák be ezt az irányelvet abban az esetben, ha az említett más szervezetek javára és nevében maguk ítélik oda az adott szerződést.

9. cikk

A közbeszerzési szerződések, keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek becsült értékének kiszámításához használt módszerek

(1) Egy közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E számítás során figyelembe kell venni a becsült teljes összeget, beleértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

(2) A becsült értéknek a 35. cikk (2) bekezdésében előírt hirdetmény feladásának időpontjában, vagy – amennyiben ilyen hirdetményre nincs szükség – a közbeszerzési eljárás ajánlatkérő szerv általi megkezdésének időpontjában kell érvényesnek lennie.

(3) Az építési beruházási projektek és a bizonyos mennyiséget elérő árubeszerzések és/vagy szolgáltatások nem oszthatók fel az ezen irányelv hatálya alá kerülés megakadályozása céljából.

(4) Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések tekintetében, a becsült érték kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind pedig az építési munka kivitelezéséhez szükséges, az ajánlatkérő szerv által az ajánlattevő részére teljesített árubeszerzés teljes becsült értékét.

(5) a) Amennyiben egy építési projekt vagy valamely szolgáltatások igénybevétele egy időben odaítélt, több részből álló szerződés odaítélését eredményezheti, az összes ilyen tétel becsült összértékét figyelembe kell venni.

Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 7. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.

Az ajánlatkérő szerv azonban eltérhet az említett alkalmazástól azoknál a részeknél, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke a szolgáltatások esetében 80000 EUR-nál, az építési beruházások esetében pedig 1 millió EUR-nál kevesebb, feltéve, hogy e részek egybeszámított értéke nem haladja meg az összes rész egybeszámított értékének 20 %-át.

b) Amennyiben egy hasonló áruk beszerzésére irányuló ajánlat egy időben odaítélt, több részből álló szerződést eredményezhet, a 7. cikk a) és b) pontjának alkalmazásakor az összes rész becsült összértékét figyelembe kell venni.

Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 7. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.

Az ajánlatkérő szerv azonban eltérhet az említett alkalmazástól azoknál a részeknél, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke 80000 EUR-nál kevesebb, feltéve, hogy e részek egybeszámított értéke nem haladja meg az összes rész egybeszámított értékének 20 %-át.

(6) Olyan árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amely termékek bérletére, haszonbérletére, pénzügyi lízingjére vagy részletvételére irányul, a becsült szerződési érték kiszámításának alapjául vett érték a következő:

a) határozott időtartamú közbeszerzési szerződés esetében, ha annak időtartama 12 hónap vagy annál kevesebb, a szerződés tartamára vonatkozó becsült összérték, ha időtartama meghaladja a 12 hónapot, a becsült maradványértéket is magában foglaló összérték;

b) határozatlan időtartamú közbeszerzési szerződés esetében, illetve amikor a szerződés időtartama nem határozható meg, a havi érték 48-szorosa.

(7) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló olyan közbeszerzési szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek vagy amelyek egy adott időszakon belül megújíthatók, a szerződés becsült értékét a következők alapján kell kiszámítani:

a) vagy az előző tizenkét hónap vagy költségvetési év során odaítélt, egymást követő, azonos típusú szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést követő 12 hónap folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével kiigazított összértéke;

b) vagy az első szállítást követő 12 hónap, illetve költségvetési év – amennyiben az 12 hónapnál hosszabb – folyamán odaítélt, egymást követő szerződések becsült összértéke.

A közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámításához használt módszer kiválasztása nem irányulhat az adott szerződésnek ezen irányelv hatálya alól történő kizárására.

(8) A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések becsült szerződési értékének kiszámításához szükség szerint a következő értékeket kell figyelembe venni:

a) az alábbi szolgáltatások esetében:

i. biztosítási szolgáltatások: a fizetendő biztosítási díj és a díjazás egyéb módjai;

ii. banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások: a díjak, jutalékok, kamat és a díjazás egyéb módjai;

iii. tervezési szerződések: a fizetendő díjak és jutalékok, valamint a díjazás egyéb módjai;

b) a teljes árat nem tartalmazó szolgáltatási szerződések esetében:

i. határozott időtartamú szerződés esetében, ha annak időtartama 48 hónap vagy annál kevesebb: a szerződés teljes időtartamára szóló összérték;

ii. határozatlan időtartamú vagy 48 hónapot meghaladó időtartamú szerződéseknél: a havi érték 48-szorosa.

(9) A keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek tekintetében a figyelembe veendő érték a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legnagyobb becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke.

2. szakasz

Különleges helyzetek

10. cikk

Közbeszerzés a védelem terén

Ezt az irányelvet a védelem terén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt közbeszerzési szerződésekre a Szerződés 296. cikkére is figyelemmel kell alkalmazni.

11. cikk

Központi beszerző szervek által odaítélt közbeszerzési szerződések és keretmegállapodások

(1) A tagállamok előírhatják, hogy az ajánlatkérők valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelhessenek meg építési beruházást, vásárolhassanak árukat és/vagy rendelhessenek meg szolgáltatásokat.

(2) Azokat az ajánlatkérő szerveket, amelyek az 1. cikk (10) bekezdésében említett esetekben valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelnek meg építési beruházást, vásárolnak árut és/vagy rendelnek meg szolgáltatást, úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek, amennyiben a központi beszerző szerv is megfelel az irányelvnek.

3. szakasz

Kizárt szerződések

12. cikk

Szerződések a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban

Ez az irányelv nem alkalmazható olyan közbeszerzési szerződésekre, amelyeket a 2004/17/EK irányelv értelmében az említett irányelv 3–7. cikkében szereplő egy vagy több tevékenységet folytató ajánlatkérő szervek ítélnek oda, és odaítélésük e tevékenységek végzésére irányul, továbbá nem alkalmazható olyan közbeszerzési szerződésekre, amelyek az említett irányelv hatálya alól annak 5. cikke (2) bekezdése és 19., 26. és 30. cikke szerint ki vannak zárva.

Ezt az irányelvet azonban továbbra is alkalmazni kell a 2004/17/EK irányelv 6. cikkében említett egy vagy több tevékenységet végző ajánlatkérő szervek által az említett tevékenységek végzése céljából odaítélt közbeszerzési szerződésekre, amennyiben az érintett tagállam él az említett irányelv 71. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében foglalt, az alkalmazás elhalasztására vonatkozó lehetőséggel.

13. cikk

Különleges kizárások a távközlés terén

Ez az irányelv nem alkalmazható olyan közbeszerzési szerződésre, amelynek elsődleges célja, hogy az ajánlatkérő szerv számára lehetővé tegye nyilvános távközlő hálózatok rendelkezésre bocsátását vagy igénybe vételét, vagy a nyilvánosság részére egy vagy több távközlési szolgáltatás nyújtását.

14. cikk

Titkos szerződések és különleges biztonsági intézkedéseket igénylő szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazható olyan közbeszerzési szerződésre, amelyet titkosnak nyilvánítanak, illetve amelynek teljesítését az érintett tagállamban hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, illetve amely esetében az adott tagállam alapvető érdekeinek védelme ezt igényli.

15. cikk

Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazható azokra a közbeszerzési szerződésekre, amelyekre különböző eljárási szabályok irányadók, és amelyek odaítélése:

a) egy tagállam és egy vagy több harmadik ország által a Szerződésnek megfelelően kötött, és valamely projektnek az aláíró államok általi közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásra vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján történt; minden megállapodásról értesíteni kell a Bizottságot, amely konzultálhat a 77. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal;

b) csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintő nemzetközi megállapodás alapján történt;

c) valamely nemzetközi szervezet egyedi eljárása alapján történt.

16. cikk

Különleges kizárások

Ez az irányelv nem alkalmazható azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre, amelyek tárgya:

a) a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak;

b) műsorközvetítők általi terjesztésre szánt programanyagok megvétele, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, illetve a közvetítési idő;

c) választottbírói és békéltetési szolgáltatás;

d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás, különösen az ajánlatkérő szerv által pénzeszközök vagy tőke előteremtése érdekében bonyolított ügylet, valamint jegybanki szolgáltatások;

e) munkaviszony;

f) kutatási és fejlesztési szolgáltatás – kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során –, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv fizeti meg.

17. cikk

Szolgáltatási koncessziók

A 3. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, ez az irányelv nem alkalmazható az 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott szolgáltatási koncesszióra.

18. cikk

Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazható arra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésre, amelyet egy ajánlatkérő szerv egy másik ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérő szervek társulásának ítél oda, olyan kizárólagos jog alapján, amelyet a Szerződéssel összeegyeztethető, kihirdetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés értelmében e szervek élveznek.

4. szakasz

Különleges szabályozás

19. cikk

Fenntartott szerződések

A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek számára, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a közbeszerzési szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, amennyiben az érintett alkalmazottak többsége fogyatékos személy, akik – fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt – szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet.

Az ajánlati felhívásban hivatkozni kell erre a rendelkezésre.

III. FEJEZET

Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályozás

20. cikk

A IIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

A IIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződéseket a 23–55. cikkel összhangban kell odaítélni.

21. cikk

A IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

A IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések odaítélésére kizárólag a 23. cikket és a 35. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni.

22. cikk

Vegyes, a IIA. és a IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására egyaránt irányuló szerződések

Azt a szerződést, amelynek egyszerre tárgya a IIA. mellékletben szereplő szolgáltatás és a IIB. mellékletben szereplő szolgáltatás, a 23–55. cikkel összhangban kell odaítélni, amennyiben a IIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások értéke nagyobb, mint a IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatásoké. Egyéb esetekben a szerződést a 23. cikkel és a 35. cikk (4) bekezdésével összhangban kell odaítélni.

IV. FEJEZET

A leírásokra és az ajánlattételhez szükséges dokumentációra irányadó különös szabályok

23. cikk

Műszaki leírás

(1) A VI. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a szerződési dokumentációban, így az ajánlati felhívásban, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve kiegészítő dokumentumokban. Amennyire lehetséges, ezt a műszaki leírást a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjai és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A műszaki leírásnak egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie valamennyi ajánlattevő számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a közbeszerzés verseny előtti megnyitását.

(3) A közösségi joggal összeegyeztethető kötelező nemzeti műszaki szabályok sérelme nélkül, a műszaki leírást a következőképpen kell kidolgozni:

a) vagy a VI. mellékletben meghatározott műszaki leírásra való hivatkozással és – a következő sorrendben – a következőkre történő hivatkozással: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint a termékek felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások. Valamennyi hivatkozást a "vagy azzal egyenértékű" kifejezésnek kell követnie;

b) vagy a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények alapján; ez utóbbi környezetvédelmi jellemzőket is tartalmazhat. E paramétereknek azonban kellően pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését;

c) vagy a b) pontban említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, az a) pontban említett leírásokra történő hivatkozással;

d) vagy egyes jellemzők tekintetében az a) pontban említett leírásokra történő hivatkozással, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban említett teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre történő hivatkozással.

(4) Ha az ajánlatkérő szerv él a (3) bekezdés a) pontjában említett leírásokra történő hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg az általa hivatkozott leírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában az ajánlatkérő szerv számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásokban meghatározott követelményeknek.

Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.

(5) Ha az ajánlatkérő szerv él a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények megállapításának a (3) bekezdésben meghatározott lehetőségével, nem utasíthat vissza olyan, termékre, szolgáltatásra vagy építési beruházásra irányuló ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt átültető nemzeti szabványnak, európai műszaki tanúsítványnak, közös műszaki leírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszernek, amennyiben ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek az ajánlatában – az ajánlatkérő szerv számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel – bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő szerv teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek.

Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.

(6) Amennyiben az ajánlatkérő szervek környezetvédelmi jellemzőket állapítanak meg a (3) bekezdés b) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, használhatják az európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkék vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokat, vagy szükség esetén azok egy részét, feltéve, hogy:

- ezek a leírások megfelelőek a szerződés tárgyát képező árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására,

- a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg,

- az ökocímkét olyan eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – így kormányzati szerv, fogyasztó, gyártó, forgalmazó és környezetvédelmi szervezet – részt vehetett, és

- a leírások valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők.

Az ajánlatkérő szervek jelezhetik, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezik az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megállapított műszaki leírásnak való megfelelést; el kell fogadniuk valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, mint például a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentést.

(7) "Elismert szervek": e cikk értelmében olyan vizsgáló és kalibráló laboratóriumok, valamint tanúsító és ellenőrző szervek, amelyek megfelelnek az alkalmazandó európai szabványoknak.

Az ajánlatkérő szervek elfogadják a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervek által kiadott tanúsítványokat.

(8) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével, a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, illetve különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (3) és (4) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása; az ilyen hivatkozást a "vagy azzal egyenértékű" kifejezésnek kell kísérnie.

24. cikk

Változatok

(1) Ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szolgál a szerződés odaítélésének szempontjául, az ajánlatkérő szerv engedélyezheti az ajánlattevőknek változatok benyújtását.

(2) Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben közli, hogy engedélyezi-e változatok benyújtását; változatok benyújtása ilyen tartalmú közlés nélkül nem megengedett.

(3) A változatokat engedélyező ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározza, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.

(4) Csak az ajánlatkérő szerv által megállapított minimumkövetelményeknek megfelelő változatok vehetők figyelembe.

Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai esetében azok az ajánlatkérő szervek, amelyek engedélyezték változatok benyújtását, nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra, mint árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne, vagy inkább árubeszerzésre, mint szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne.

25. cikk

Alvállalkozás

Az ajánlattételhez szükséges dokumentációban az ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérő szervet arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.

Ennek megjelölése nem érinti a fő gazdasági szereplő felelősségének a kérdését.

26. cikk

Szerződésteljesítési feltételek

Az ajánlatkérő szerv különleges feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy e feltételek összeegyeztethetők a közösségi joggal és szerepelnek a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. A szerződés teljesítésére irányadó feltételek különösen szociális és környezetvédelmi tárgyúak lehetnek.

27. cikk

Adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségek

(1) Az ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megnevezheti – vagy valamely tagállam által kötelezhető arra, hogy megnevezze – azt a szervet vagy szerveket, amelytől, illetve amelyektől a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban vagy településen hatályos, adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségekről, amelyeket az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást adó ajánlatkérő szerv felhívja az ajánlattevőket vagy a közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkezőket arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy ajánlatuk elkészítésénél figyelembe vették az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatásnyújtás helyén hatályos munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségeket.

Az első albekezdés nem sérti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok vizsgálatára vonatkozó 55. cikk rendelkezéseinek alkalmazását.

V. FEJEZET

Eljárások

28. cikk

Nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás, valamint versenypárbeszéd alkalmazása

A közbeszerzési szerződések odaítélésekor az ajánlatkérő szerv az ezen irányelv céljaihoz igazított nemzeti eljárásokat alkalmazza.

E közbeszerzési szerződéseket nyílt vagy meghívásos eljárás keretében ítéli oda. A 29. cikkben kifejezetten megjelölt, különleges körülmények között az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési szerződéseit versenypárbeszéd segítségével ítélheti oda. A 30. és 31. cikkben kifejezetten megemlített különleges esetekben és körülmények között az ajánlatkérő szerv alkalmazhatja a hirdetmény közzétételével induló és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást.

29. cikk

Versenypárbeszéd

(1) A különösen összetett szerződések tekintetében a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben az ajánlatkérő szerv megítélése szerint a nyílt vagy a meghívásos eljárás nem tenné lehetővé a szerződés odaítélését, az ajánlatkérő szerv e cikkel összhangban versenypárbeszédet alkalmazhasson.

A közbeszerzési szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda.

(2) Az ajánlatkérő szerv hirdetményt tesz közzé, amelyben megfogalmazza igényeit és követelményeit, amelyeket e hirdetményben és/vagy egy ismertetőben tovább pontosít.

(3) Az ajánlatkérő szerv a 44–52. cikk vonatkozó rendelkezései szerint kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet kezd, amellyel célja az, hogy megtalálja és meghatározza azokat az eszközöket, amelyek a leginkább alkalmasak igényei kielégítésére. E párbeszéd folyamán az ajánlatkérő szerv a szerződés minden aspektusát megvitathatja a kiválasztott részvételre jelentkezőkkel.

A párbeszéd során az ajánlatkérő szerv köteles minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot tanúsítani. Különösen tartózkodnia kell attól, hogy megkülönböztető módon adjon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttat.

Az ajánlatkérő szerv a párbeszédben részt vevő jelentkező által közölt, javasolt megoldásokat és egyéb bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel.

(4) Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet úgy, hogy az eljárás egymást követő szakaszokban bonyolódjon annak érdekében, hogy a hirdetményben vagy az ismertetőben szereplő odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. A hirdetményben vagy az ismertetőben közölni kell, hogy e lehetőség igénybe vételére kerül sor.

(5) Az ajánlatkérő szerv addig folytatja a párbeszédet, amíg – szükség esetén a megoldásokat összehasonlítva – meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) igényei kielégítésére alkalmas(ak).

(6) Miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult és erről tájékoztatta a résztvevőket, az ajánlatkérő szerv felkéri a résztvevőket, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

Az ajánlatkérő szerv kérésére ezek az ajánlatok pontosíthatók és finomíthatók. Azonban az ajánlatok pontosítása, finomítása, illetve a kiegészítő tájékoztatás nem változtathatja meg az ajánlat vagy az ajánlati felhívás alapvető jellemzőit úgy, hogy az torzítsa a versenyt, vagy diszkriminatív hatást gyakoroljon.

(7) Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben vagy az ismertetőben megállapított odaítélési szempontok alapján bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és az 53. cikkel összhangban választja ki a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot.

Ha az ajánlatkérő szerv úgy kívánja, az az ajánlattevő, amely az elbírálás alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, felkérhető arra, hogy pontosítsa az ajánlat elemeit, vagy erősítse meg az ajánlatban foglalt kötelezettségvállalásait, feltéve, hogy ez nem gyakorol olyan hatást, amely módosítaná az ajánlat vagy az ajánlati felhívás lényeges elemeit, torzítaná a versenyt vagy diszkriminációt okozna.

(8) Az ajánlatkérő szerv a versenypárbeszédben résztvevőket megillető díjakról vagy kifizetésekről rendelkezhet.

30. cikk

Hirdetmény előzetes közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazását indokoló esetek

(1) Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési szerződéseit hirdetmény közzétételét követően tárgyalásos eljárás keretében ítélheti oda a következő esetekben:

a) ha nyílt vagy meghívásos eljárás, vagy versenypárbeszéd keretében nem nyújtottak be szabályszerű ajánlatokat, illetve csak olyan ajánlatokat nyújtottak be, amelyek a 4., a 24., a 25. és a 27. cikkel, valamint a VII. fejezettel összeegyeztethető nemzeti rendelkezések szerint elfogadhatatlanok, amennyiben a szerződés eredeti feltételei tekintetében nincs lényeges változás.

Az ajánlatkérő szerv megteheti, hogy nem tesz közzé hirdetményt, ha a tárgyalásos eljárásba bevonja mindazokat és csak azokat az ajánlattevőket, akik, illetve amelyek teljesítik a 45–52. cikkben foglalt feltételeket, és akik, illetve amelyek ezt megelőzően a nyílt vagy meghívásos eljárásban, vagy a versenypárbeszéd során a közbeszerzési eljárás formai követelményeinek megfelelő ajánlatot nyújtottak be;

b) kivételes esetben, amikor az építési beruházások, az árubeszerzések vagy a szolgáltatások jellege, vagy az azokhoz kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ár előzetes átfogó meghatározását;

c) a szolgáltatások tekintetében, többek között a IIA. melléklet 6. kategóriájába tartozók tekintetében, valamint a szellemi munkát igénylő szolgáltatások, mint az építési tervek készítése esetében, amennyiben a teljesítendő szolgáltatások jellege olyan, hogy a szerződéses feltételek nem állapíthatók meg kellő pontossággal ahhoz, hogy a szerződést a nyílt vagy a meghívásos eljárás szabályainak megfelelően a legkedvezőbb ajánlat kiválasztásával lehessen odaítélni;

d) építési beruházásra irányuló szerződések tekintetében olyan építési beruházások esetében, amelyeket kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból, és nem a nyereségesség biztosítása vagy a kutatási és fejlesztési költségek fedezése céljából valósítanak meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben az ajánlatkérő szerv tárgyalást folytat az ajánlattevőkkel az általuk benyújtott ajánlatokról, azoknak a hirdetményben, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, és adott esetben a kiegészítő iratokban meghatározott követelményekhez történő hozzáigazítása érdekében, valamint a legjobb ajánlatnak az 53. cikk (1) bekezdésével összhangban történő kiválasztása végett.

(3) A tárgyalások során az ajánlatkérő szerv minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot alkalmaz. Különösen, nem ad diszkriminatív módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttatna.

(4) Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet úgy, hogy a tárgyalásos eljárás egymást követő szakaszokban bonyolódjon annak érdekében, hogy a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a megvitatandó ajánlatok számát. A hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban közölni kell, hogy e lehetőség igénybe vételére kerül sor.

31. cikk

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását indokoló esetek

Az ajánlatkérő szerv a következő esetekben ítélhet oda közbeszerzési szerződést hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében:

1. építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében:

a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság részére, amennyiben kéri, jelentést küldenek;

b) ha műszaki vagy művészeti, illetve a kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződés csak egy meghatározott gazdasági szereplőnek ítélhető oda;

c) amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő szerv által előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló, 30. cikkben említett tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be. A rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók.

2. árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében:

a) ha az érintett termékek gyártása kizárólag kutatás, kísérlet, tanulmány vagy fejlesztés célját szolgálja; ez a rendelkezés azonban nem terjed ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezését szolgáló mennyiségi termelésre;

b) a korábbi nyertes szállító általi olyan kiegészítő szállítások tekintetében, amelyek célja vagy a mindennapi áruk, illetve felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, illetve felszerelések kibővítése, amennyiben a szállító megváltozása esetén az ajánlatkérő szerv arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne; az ilyen szerződések, illetve az ismétlődő szerződések tartama főszabályként nem haladhatja meg a három évet;

c) árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében;

d) akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás vagyonfelügyelőjétől vagy felszámolójától – csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség keretében, vagy a nemzeti törvények vagy rendeletek szerinti más, hasonló eljárás keretében – különösen előnyös feltételek mellett történő árubeszerzés esetében;

3. szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amennyiben az adott szerződés tervpályázatot követően jön létre, és az alkalmazandó szabályok értelmében a pályázat nyertesének vagy egyik nyertesének kell odaítélni; ez utóbbi esetben az összes nyertest meg kell hívni a tárgyalásokban való részvételre;

4. építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében:

a) a legelőször elbírált projektben vagy az eredeti szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt az ott leírt építési beruházások, illetve szolgáltatások teljesítéséhez szükségessé vált kiegészítő építési munkák vagy szolgáltatások esetében, azzal a feltétellel, hogy a szerződést az ilyen építési beruházást kivitelező, illetve szolgáltatást teljesítő gazdasági szereplőnek ítélik oda:

- amennyiben az ilyen kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások műszaki vagy gazdasági szempontból nem választhatók külön az eredeti szerződéstől anélkül, hogy az ne okozna jelentős nehézségeket az ajánlatkérő szerv számára

vagy

- amennyiben az ilyen építési munkák, illetve szolgáltatások, bár az eredeti szerződés teljesítésétől különválaszthatók, feltétlenül szükségesek a teljesítés befejezéséhez.

A kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások teljesítése céljából odaítélt szerződések egybeszámított értéke azonban nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át;

b) olyan új építési munkákat, illetve szolgáltatásokat illetően, amelyek attól a gazdasági szereplőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az eredeti szerződést nyílt vagy meghívásos eljárást követően ítélték oda.

Amint az első projektre ajánlati felhívást tettek közzé, közölni kell, hogy ez az eljárás alkalmazható, és az ajánlatkérő szerv a 7. cikk rendelkezéseinek alkalmazásakor figyelembe veszi a későbbi építési munkák, illetve szolgáltatások becsült összköltségét.

Ezt az eljárást kizárólag az eredeti szerződés megkötését követő három éven belül lehet alkalmazni.

32. cikk

Keretmegállapodások

(1) A tagállamok rendelkezhetnek a keretmegállapodások ajánlatkérő szervek általi megkötésének lehetőségéről.

(2) A keretmegállapodás megkötése céljából az ajánlatkérő szerv az ebben az irányelvben említett eljárási szabályokat követi minden szakaszban, egészen a keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélésig. A keretmegállapodás feleit az 53. cikkel összhangban megállapított odaítélési szempontok alkalmazása segítségével kell kiválasztani.

A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a (3) és a (4) bekezdésben megállapított eljárásokkal összhangban kell odaítélni. Az említett eljárások csak olyan ajánlatkérő szervek és gazdasági szereplők között alkalmazhatók, amelyek a keretmegállapodás eredeti részes felei.

A keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélésekor a felek semmiképpen nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított feltételeket, különösen a (3) bekezdésben említett esetben.

A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyával – indokolt kivételes eseteket.

Az ajánlatkérő szerv nem élhet vissza a keretmegállapodással a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.

(3) Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, a megállapodáson alapuló szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek szerint kell odaítélni.

E szerződések odítélése érdekében az ajánlatkérő szerv írásban konzultálhat a keretmegállapodásban részt vevő gazdasági szereplővel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve.

(4) Ha a keretmegállapodás megkötésére több gazdasági szereplővel kerül sor, ez utóbbiak száma legalább három kell legyen, amennyiben megfelelő számú gazdasági szereplő felel meg a kiválasztási szempontoknak és/vagy megfelelő számú elfogadható ajánlat felel meg az odaítélési szempontoknak.

A több gazdasági szereplővel kötött keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélése a következőképpen történhet:

- a keretmegállapodásban megállapított feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül, vagy

- amennyiben nem minden feltétel szerepel a keretmegállapodásban, ha a felek új – és ha szükséges, pontosabban megfogalmazott – feltételek mellett, továbbá adott esetben a keretmegállapodás dokumentációjában említett egyéb feltételek mellett ismét versenyben vannak, az alábbi eljárással összhangban:

a) az ajánlatkérő szerv minden odaítélendő szerződés esetében írásban konzultál a szerződés teljesítésére képes gazdasági szereplőkkel;

b) az ajánlatkérő szerv meghatároz egy határidőt, amely kellően hosszú ahhoz, hogy minden egyes szerződésre vonatkozóan megtörténhessen az ajánlatok benyújtása, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a szerződés tárgyának összetettsége és az ajánlatok beküldéséhez szükséges idő;

c) az ajánlatokat írásban kell benyújtani, és tartalmuknak az ajánlattételi határidő lejártáig bizalmasnak kell maradnia;

d) az ajánlatkérő szerv minden egyes szerződést annak az ajánlattevőnek ítél oda, aki, illetve amely a keretmegállapodás dokumentációjában megállapított odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatot nyújtotta be.

33. cikk

Dinamikus beszerzési rendszerek

(1) A tagállamok rendelkezhetnek a dinamikus beszerzési rendszerek ajánlatkérő szervek általi használatának lehetőségéről.

(2) Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából az ajánlatkérő szerv a nyílt eljárás szabályait követi annak minden szakaszában, egészen az e rendszer keretében megkötendő szerződések odaítéléséig. Valamennyi, a kiválasztási szempontokat teljesítő, az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak és az esetleges kiegészítő iratoknak megfelelő előzetes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt fel kell venni a rendszerbe; az előzetes ajánlatok bármikor javíthatók, feltéve, hogy továbbra is megfelelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak. A rendszer létrehozása és a szerződések e rendszer keretében történő odaítélése céljából az ajánlatkérő szerv, a 42. cikk (2)–(5) bekezdésével összhangban, csak elektronikus eszközöket használhat.

(3) A dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából az ajánlatkérő szerv:

a) hirdetményt tesz közzé, amelyben egyértelműen közli, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz;

b) az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltünteti egyebek mellett az e rendszerben előirányzott beszerzések jellegét, továbbá a beszerzési rendszerrel, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásaival kapcsolatos valamennyi szükséges információt;

c) a hirdetmény közzétételétől kezdve és a rendszer érvényességének időtartama alatt, elektronikus úton korlátlan, közvetlen és teljes körű hozzáférést nyújt az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és minden kiegészítő irathoz, a hirdetményben pedig feltünteti azt az internetcímet, amelyen e dokumentumok megtekinthetők.

(4) Az ajánlatkérő szerv a dinamikus beszerzési rendszer működésének teljes időtartama alatt biztosítja valamennyi gazdasági szereplő számára annak lehetőségét, hogy a (2) bekezdésben említett feltételek mellett előzetes ajánlatot nyújtson be és felvételt nyerjen a rendszerbe. Az ajánlatkérő az előzetes ajánlat benyújtásától számított legfeljebb 15 napon belül elvégzi az értékelést. Az értékelés időtartamát azonban meghosszabbíthatja, feltéve, hogy ez idő alatt nem bocsát ki ajánlati felhívást.

Az ajánlatkérő szerv az első albekezdésben említett ajánlattevőt a lehető leghamarabb értesíti a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételéről, illetve előzetes ajánlatának elutasításáról.

(5) Valamennyi szerződés ajánlati felhívás alapján jön létre. Az ajánlati felhívás kibocsátása előtt az ajánlatkérő szerv egyszerűsített ajánlati felhívást tesz közzé, amelyben valamennyi érdekelt gazdasági szereplőt arra hívja fel, hogy a (4) bekezdéssel összhangban, az egyszerűsített felhívás elküldésétől számított 15 napnál nem rövidebb határidőn belül nyújtsa be előzetes ajánlatát. Az ajánlatkérő szerv addig nem folytathatja az ajánlattételi felhívási eljárást, amíg valamennyi, az említett határidőn belül beérkezett előzetes ajánlat értékelését be nem fejezte.

(6) Az ajánlatkérő szerv a rendszerben odaítélendő minden egyes szerződés tekintetében a rendszerbe felvett valamennyi ajánlattevőt felhívja arra, hogy nyújtsa be ajánlatát. Az ajánlatok benyújtására határidőt állapít meg.

Az ajánlatkérő szerv annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely, illetve aki a dinamikus beszerzési rendszer létrehozásáról szóló hirdetményben megállapított bírálati szempontok alapján a legjobb ajánlatott tette. E szempontokat adott esetben az első albekezdésben említett felhívásban pontosítani is lehet.

(7) A dinamikus beszerzési rendszer működése legfeljebb négy évig tarthat, kivéve a kellően indokolt, rendkívüli eseteket.

Az ajánlatkérő szerv nem használhatja ezt a rendszert a verseny akadályozására, korlátozására vagy torzítására.

Az érdekelt gazdasági szereplők, illetve a rendszerben részt vevők terhére semmilyen díj nem számolható fel.

34. cikk

Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések: a szociális lakásépítési programokra vonatkozó különös szabályok

Olyan szociális lakásépítési program tervezésére és kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési szerződések esetében, amely tekintetében a nagyságrend, az összetettség, valamint a szükséges munka becsült időtartama megköveteli, hogy a tervezés kezdettől fogva az ajánlatkérő szerv képviselőiből, szakértőkből, valamint az építési beruházási munkák elvégzéséért felelős vállalkozóból álló csoporton belüli szoros együttműködésen alapuljon, különleges odaítélési eljárás alkalmazható a csoportba történő felvételre legalkalmasabb vállalkozó kiválasztása céljából.

Különösen, az ajánlatkérő szerv a hirdetményben a lehető legpontosabban ismerteti az elvégzendő építési beruházási munkát, hogy az érdeklődő vállalkozók a projektről valós képet kaphassanak. Továbbá, az említett hirdetményben az ajánlatkérő szerv a 45–52. cikkben szereplő minőségi kiválasztási szempontoknak megfelelően meghatározza a részvételre jelentkezők által teljesítendő személyi, műszaki, gazdasági és pénzügyi feltételeket.

Ilyen eljárás alkalmazásakor az ajánlatkérő szerv a 2., 35., 36., 38., 39., 41., 42., 43. és 45–52. cikket alkalmazza.

VI. FEJEZET

A közzététel és az átláthatóság szabályai

1. szakasz

A hirdetmények közzététele

35. cikk

Hirdetmények

(1) Az ajánlatkérő szerv – a Bizottság által közzétett vagy a VIII. melléklet 2. pontjának b) alpontjában leírt "felhasználói oldalán" általa közzétett előzetes tájékoztató útján – nyilvánosságra hozza a következőket:

a) árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét termékcsoportonként, amelyeket a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni, amennyiben a becsült összérték – figyelembe véve a 7. és a 9. cikk rendelkezéseit – legalább 750000 EUR.

A termékcsoportot az ajánlatkérő szerv a CPV-nómenklatúrára való hivatkozással állapítja meg;

b) szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét a IIA. mellékletben felsorolt minden egyes szolgáltatáskategóriában, amelyeket az ajánlatkérő szerv a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni, amennyiben a becsült összérték – figyelembe véve a 7. és a 9. cikk rendelkezéseit – legalább 750000 EUR;

c) építési beruházásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások alapvető jellemzőit, amelyeket az ajánlatkérő szerv oda kíván ítélni, és amelyek becsült összértéke – figyelembe véve a 9. cikk rendelkezéseit – a 7. cikkben megállapított értékhatárt eléri.

Az a) és a b) pontban említett hirdetményeket a költségvetési év kezdete után a lehető leghamarabb el kell küldeni a Bizottságnak, vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon.

A c) pontban említett hirdetményt az ajánlatkérő szerv által odaítélni kívánt építési beruházásra irányuló szerződés vagy keretmegállapodás tervét jóváhagyó döntés után a lehető leghamarabb el kell küldeni a Bizottságnak, vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon.

A felhasználói oldalukon előzetes tájékoztatót közzétevő ajánlatkérő szervek elektronikus formában hirdetményt küldenek a Bizottságnak az előzetes tájékoztató hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételéről, a hirdetmények megküldésének a VIII. melléklet 3. pontjában feltüntetett formátumával és részletes eljárásával összhangban.

Az a), a b) és a c) pontban említett hirdetmények közzététele csak akkor kötelező, ha az ajánlatkérő szerv él az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő csökkentésének a 38. cikk (4) bekezdésében megállapított lehetőségével.

Ez a bekezdés nem alkalmazható a hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárásoknál.

(2) Az az ajánlatkérő szerv, amely egy közbeszerzési szerződést vagy egy keretmegállapodást nyílt, vagy meghívásos eljárással, vagy a 30. cikkben megállapított feltételek szerint hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárással, vagy a 29. cikkben megállapított feltételek szerint versenypárbeszédet alkalmazva kíván odaítélni, ezt a szándékát hirdetményben teszi közzé.

(3) Az az ajánlatkérő szerv, amely dinamikus beszerzési rendszert kíván kialakítani, ezt a szándékát hirdetményben teszi közzé.

Az az ajánlatkérő szerv, amely dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződést kíván odaítélni, ezt a szándékát egyszerűsített ajánlati felhívásban teszi közzé.

(4) Az az ajánlatkérő szerv, amely közbeszerzési szerződést ítélt oda vagy keretmegállapodást kötött, a szerződés odaítélésétől, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 48 napon belül hirdetményt küld az odaítélési eljárás eredményéről.

A 32. cikkel összhangban megkötött keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő szerv nem köteles az említett megállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a szerződés-odaítélési eljárás eredményéről.

Az ajánlatkérő szerv a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt az egyes szerződések odaítélését követő 48 napon belül küldi meg. E hirdetményeket azonban negyedévente össze is vonhatja. Ebben az esetben az egyes negyedévek végétől számított 48 napon belül küldi meg az összevont hirdetményeket.

A IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződések esetében az ajánlatkérő szerv a hirdetményben közli, hogy beleegyezik-e a szerződések közzétételébe. E szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében a Bizottság a 77. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban állapítja meg azokat a szabályokat, amelyek a statisztikai jelentéseknek az említett hirdetmények alapján történő elkészítésére, és azok közzétételére vonatkoznak.

Egyes, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlése mellőzhető, amennyiben ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

36. cikk

A hirdetmények közzétételének formája és módja

(1) A hirdetményeknek a VIIA. mellékletben említett adatokat és adott esetben bármely más, az ajánlatkérő szerv által hasznosnak ítélt adatot, a Bizottság által a 77. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott szabvány-formanyomtatványok formájában kell tartalmazniuk.

(2) Az ajánlatkérő szervek által a Bizottságnak küldött hirdetményeket vagy a VIII. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton, vagy más módon kell elküldeni. A 38. cikk (8) bekezdésében megállapított gyorsított eljárás alkalmazása esetén a hirdetményeket vagy telefaxon vagy a VIII. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton kell elküldeni.

A hirdetményeket a VIII. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában megállapított közzétételi technikai jellemzőknek megfelelően kell közzétenni.

(3) A VIII. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton készített és továbbított hirdetményeket elküldésük után legkésőbb öt nappal közzé kell tenni.

Azokat a hirdetményeket, amelyeket nem elektronikus úton, nem a VIII. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban továbbítanak, elküldésük után legkésőbb 12 nappal kell közzétenni; a 38. cikk (8) bekezdésében megállapított gyorsított eljárás esetén ez az időtartam 5 nap.

(4) A hirdetményt teljes terjedelmében, a Közösség valamely, az ajánlatkérő szerv által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni, és ez az eredeti nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek. A többi hivatalos nyelven az egyes hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását kell közzétenni.

A hirdetmények Bizottság általi közzétételének költségeit a Közösség viseli.

(5) A hirdetmény és annak tartalma a Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten nem tehető közzé.

A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak elküldött vagy a 35. cikk (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a felhasználói oldalon közzétett hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de meg kell említeniük a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának vagy a felhasználói oldalon történő közzétételének az időpontját.

Az előzetes tájékoztató hirdetmény a felhasználói oldalon az ebben a formában történt közzétételéről szóló hirdetménynek a Bizottság részére történő feladása előtt nem tehető közzé; és tartalmaznia kell e feladás időpontját.

(6) A nem a VIII. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton továbbított hirdetmények terjedelme körülbelül 650 szóra korlátozódhat.

(7) Az ajánlatkérő szervnek tudnia kell bizonyítani a hirdetmények feladásának időpontját.

(8) A Bizottság visszaigazolja az ajánlatkérő szervnek az elküldött adatok közzétételét, megemlítve e közzététel időpontját. Ez a visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

37. cikk

Nem kötelező közzététel

Az ajánlatkérő szerv a 36. cikkel összhangban közzétehet olyan hirdetményeket, amelyek nem tartoznak az ezen irányelvben megállapított közzétételi követelmények hatálya alá.

2. szakasz

Határidők

38. cikk

A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők

(1) Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő szerv figyelembe veszi különösen a szerződés összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, az e cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.

(2) Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásának napjától számított 52 nap.

(3) Meghívásos eljárásban, a 30. cikkben említett, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetében:

a) a részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásától számított 37 nap;

b) meghívásos eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás feladásától számított 40 nap.

(4) Amennyiben az ajánlatkérő szerv előzetes tájékoztató hirdetményt tett közzé, az ajánlatok beérkezésének a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés b) pontjában szereplő minimális határideje főszabályként 36 napra csökkenthető, de semmiképpen nem lehet 22 napnál rövidebb.

A határidő kezdete nyílt eljárás során a hirdetmény feladásának időpontja, a meghívásos eljárás során pedig az ajánlati felhívás feladásának időpontja.

Az első albekezdésben említett rövidített határidők akkor megengedettek, ha az előzetes tájékoztató hirdetmény a VIIA. mellékletben a hirdetményre vonatkozóan előírt valamennyi adatot tartalmazza, amennyiben ezek az adatok a hirdetmény közzétételekor rendelkezésre állnak, és az előzetes tájékoztató hirdetményt a hirdetmény elküldése előtt legalább 52 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték.

(5) Amennyiben a hirdetményeket – az adattovábbításnak a VIII. melléklet 3. pontjában leírt formátumával és eljárásaival összhangban – elektronikus úton készítik el és továbbítják, az ajánlatok beérkezésének a (2) és a (4) bekezdésben említett határideje a nyílt eljárásban, illetve a részvételi jelentkezések beérkezésének a (3) bekezdés a) pontjában említett határideje a meghívásos és a tárgyalásos eljárásban, valamint a versenypárbeszéd keretében hét nappal csökkenthető.

(6) Az ajánlatok beérkezésének a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában említett határideje öt nappal csökkenthető, amennyiben az ajánlatkérő szerv – a VIII. melléklettel összhangban – elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és bármely más kiegészítő dokumentumhoz a hirdetmény közzétételének az időpontjától, megadva a hirdetmény szövegében azt az internetcímet, amelyen e dokumentáció elérhető.

Ez a csökkentés az (5) bekezdésben említett csökkentéshez hozzáadható.

(7) Ha bármely okból az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a kiegészítő iratok vagy további információ rendelkezésre bocsátása, bár időben kérték, a 39. és a 40. cikkben említett határidőn belül nem történt meg, vagy amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése, vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, az ajánlatok beérkezésének határidejét meg kell hosszabbítani, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról.

(8) Meghívásos eljárás és a 30. cikkben említett, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében, amennyiben a sürgősség miatt nem lehet alkalmazni az e cikkben megállapított határidőket, az ajánlatkérő szerv a következő határidőket határozhatja meg:

a) a részvételi jelentkezés beérkezésének határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint a hirdetmény feladásától számított 15 nap, illetve kevesebb, mint 10 nap, ha a hirdetményt a VIII. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton küldték;

b) meghívásos eljárások esetében az ajánlatok beérkezésének határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint az ajánlati felhívás időpontjától számított 10 nap.

39. cikk

Nyílt eljárások: ajánlattételhez szükséges dokumentáció, kiegészítő iratok és további információ

(1) Nyílt eljárások esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv nem nyújt a 38. cikk (6) bekezdésével összhangban, elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és bármely kiegészítő irathoz, az ajánlattételhez szükséges dokumentációt és a kiegészítő iratokat a kérelem beérkezésétől számított hat napon belül meg kell küldeni a gazdasági szereplőknek, feltéve, hogy azt az ajánlattétel határideje előtt kellő időben kérték.

(2) Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra és bármely kiegészítő iratra vonatkozó további információt, feltéve, hogy kellő időben kérték, az ajánlatkérő szerv vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal bocsátja rendelkezésre.

3. szakasz

A tájékoztatás tartalma és módja

40. cikk

Ajánlattételre, versenypárbeszédben vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások

(1) A meghívásos eljárásban, a versenypárbeszéd keretében és a 30. cikk szerinti, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő szerv egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott jelentkezőket ajánlattételre, illetve a tárgyalásban való részvételre, vagy versenypárbeszéd esetében a párbeszédben való részvételre.

(2) A részvételre jelentkezőknek küldött felhívás a következők valamelyikét tartalmazza:

- vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció, illetve az ismertető és az esetleges kiegészítő iratok egy-egy példányát, vagy

- az első francia bekezdésben említett, ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és a többi irathoz való hozzáférésre történő hivatkozást, amennyiben azokat a 38. cikk (6) bekezdésével összhangban elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetővé tették.

(3) Ha az ajánlattételhez szükséges dokumentáció, az ismertető és/vagy bármely kiegészítő irat a szerződés-odaítélési eljárásért felelős ajánlatkérőtől eltérő szervezetnél található, a felhívásnak tartalmaznia kell azt a címet, ahonnan az ajánlattételhez szükséges dokumentáció, az ismertető és az említett iratok megkérhetők, továbbá tartalmaznia kell adott esetben az ezen iratok megkérésére vonatkozó határidőt, az iratokért fizetendő összeget és a fizetés módját. Az illetékes szervezeti egység a kérés beérkezése után haladéktalanul megküldi a dokumentációt a gazdasági szereplőnek.

(4) Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra, az ismertetőre vagy a kiegészítő iratokra vonatkozó további információkat, feltéve, hogy azokat kellő időben kérték, az ajánlatkérő szerv vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal küldi meg. Meghívásos vagy gyorsított eljárás esetében ez az időtartam négy nap.

(5) Ezenkívül az ajánlattételre, a párbeszédben vagy a tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a közzétett hirdetményre való hivatkozást;

b) az ajánlatok beérkezésének utolsó napját, a címet, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, és az ajánlattétel nyelvét vagy nyelveit;

c) versenypárbeszéd esetében a konzultációk megkezdésére megállapított időpontot és helyet, valamint a használt nyelv(ek)et;

d) azokra az iratokra való hivatkozást, amelyeket adott esetben vagy az ajánlattevők által a 44. cikkel összhangban tett, ellenőrizhető nyilatkozatok alátámasztása végett, vagy az említett cikkben szereplő adatok kiegészítése végett kell benyújtani a 47. és 48. cikkben megállapított eljárással összhangban;

e) a szerződés-odaítélési szempontok relatív súlyozását, vagy adott esetben e szempontok csökkenő fontossági sorrendjét, amennyiben a hirdetmény, az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető ezt az információt nem tartalmazza.

A 29. cikkben megállapított szabályok szerint odaítélt szerződések esetében azonban a fenti b) pontban említett adatok nem jelennek meg a párbeszédben való részvételre vonatkozó felhívásban, viszont szerepelnek az ajánlattételi felhívásban.

41. cikk

A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

(1) Az ajánlatkérő szerv a lehető leghamarabb tájékoztatja a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a keretmegállapodás megkötésével, szerződés odaítélésével vagy dinamikus beszerzési rendszerbe való felvétellel kapcsolatos döntésekről, beleértve a keretmegállapodás megkötésének mellőzésére, a pályázat tárgyát képező szerződés odaítélésének mellőzésére, az eljárás újraindítására és a dinamikus beszerzési rendszer bevezetésének mellőzésére vonatkozó döntések indokát; ezt a tájékoztatást az ajánlatkérő szervnek – kérésre – írásban kell megadnia.

(2) Az érintett fél kérésére az ajánlatkérő szerv a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást ad:

- a sikertelen jelentkezőnek jelentkezése elutasításának indokairól,

- a sikertelen ajánlattevőnek ajánlata elutasításának indokairól, beleértve – a 23. cikk (4) és (5) bekezdésében említett esetekben – az egyenértékűség hiányára vonatkozó döntésének, illetve arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás nem felel meg a teljesítménybeli vagy funkcionális követelményeknek,

- minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható ajánlatott tett, a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről, valamint a sikeres ajánlattevőnek vagy a keretmegállapodás részes feleinek nevéről.

Az erre rendelkezésre álló idő semmiképpen nem haladhatja meg az írásbeli kérelem beérkezésétől számított 15 napot.

(3) Az ajánlatkérő szerv azonban dönthet úgy, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére, illetve dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

4. szakasz

Kommunikáció

42. cikk

A kommunikációra vonatkozó szabályok

(1) Az e címben említett valamennyi kommunikáció és információcsere – az ajánlatkérő szerv választása szerint – postai úton, telefaxon, a (4) és az (5) bekezdésnek megfelelően elektronikus úton, a (6) bekezdésben említett esetekben és körülmények között telefonon, vagy pedig e módokat kombinálva bonyolítható.

(2) A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, és így nem korlátozhatják a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.

(3) A kommunikációt, az információcserét és az adattárolást olyan módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések bizalmasságának megőrzését, továbbá azt, hogy az ajánlatkérő szerv csak azután vizsgálja meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.

(4) Az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek biztosítaniuk kell a megkülönböztetés-mentességet, valamint általánosan elérhetőnek és a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel együttműködőképesnek kell lenniük.

(5) Az ajánlatok elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre, valamint a részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges leírásokra vonatkozó információt – az adatvédelmi kódolást is beleértve – az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani. Ezen kívül az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük a X. mellékletben szereplő követelményeknek;

b) a tagállamok az 1999/93/EK irányelv 5. cikkének megfelelően előírhatják, hogy az elektronikus ajánlatokat – az említett cikk (1) bekezdésével összhangban – fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni;

c) a tagállamok önkéntes akkreditációs rendszereket vezethetnek be vagy tarthatnak fenn, amelyek célja, hogy az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalát emeljék;

d) az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők vállalják, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések benyújtására megállapított határidő lejárta előtt benyújtják a 45.-50., és az 52. cikkben említett dokumentumokat, tanúsítványokat és nyilatkozatokat, amennyiben azok elektronikus formátumban nem állnak rendelkezésre.

(6) A részvételi jelentkezések továbbítására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a közbeszerzési eljárásban való részvételre vonatkozó jelentkezést írásban vagy telefonon kell megtenni;

b) ha a részvételi jelentkezést telefonon teszik meg, azt a beérkezésére megállapított határidő lejárta előtt írásban meg kell erősíteni;

c) az ajánlatkérő szerv megkövetelheti, hogy a telefaxon küldött részvételi jelentkezést postai vagy elektronikus úton erősítsék meg, amennyiben jogi bizonyítás céljából szükséges. Az ajánlatkérő szervnek minden ilyen követelményt – a megerősítés postai vagy elektronikus úton történő elküldésének határidejével együtt – fel kell tüntetnie a hirdetményben.

5. szakasz

Jelentések

43. cikk

A jelentések tartalma

Az ajánlatkérő szerv valamennyi szerződésről, keretmegállapodásról és dinamikus beszerzési rendszer létrehozásáról írásbeli jelentést készít, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő szerv neve és címe, a szerződés, a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer tárgya és értéke;

b) a sikeres jelentkezők vagy ajánlattevők neve és kiválasztásuk indokai;

c) az elutasított jelentkezők vagy ajánlattevők neve és elutasításuk indokai;

d) a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazónak minősített ajánlatok elutasításának indokai;

e) a sikeres ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai, és – ha ismeretes – a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a sikeres ajánlattevő harmadik személlyel szerződést kíván kötni;

f) tárgyalásos eljárások esetében a 30. és a 31. cikkben említett körülmények, amelyek indokolják ezen eljárások alkalmazását;

g) versenypárbeszéd esetében a 29. cikkben említett körülmények, amelyek indokolják ennek az eljárásnak az alkalmazását;

h) amennyiben szükséges, annak indokolása, hogy az ajánlatkérő szerv miért döntött úgy, hogy nem ítéli oda a szerződést vagy a keretmegállapodást, illetve nem hoz létre dinamikus beszerzési rendszert.

Az ajánlatkérő szerv megteszi a megfelelő lépéseket az elektronikus úton folytatott szerződés-odaítélési eljárások menetének dokumentálása érdekében.

Ha a Bizottság kéri, az írásbeli jelentésről vagy annak főbb jellemzőiről tájékoztatni kell.

VII. FEJEZET

Az eljárás menete

1. szakasz

Általános rendelkezések

44. cikk

A résztvevők alkalmasságának ellenőrzése, a résztvevők kiválasztása és a szerződések odaítélése

(1) A szerződéseket az 53. és az 55. cikkben megállapított feltételek alapján – a 24. cikk figyelembevételével – kell odaítélni, miután az ajánlatkérő szerv a 45. és a 46. cikk alapján ki nem zárt gazdasági szereplők alkalmasságát a 47–52. cikkben említett, gazdasági és pénzügyi helyzetre, a szakmai és műszaki ismeretekre vagy alkalmasságra vonatkozó szempontoknak, valamint adott esetben a (3) bekezdésben említett megkülönböztetés-mentességi szabályoknak és szempontoknak megfelelően megvizsgálta.

(2) Az ajánlatkérő szerv a 47. és a 48. cikkel összhangban megkövetelheti a részvételre jelentkezőktől és az ajánlattevőktől egy minimális teljesítményszint elérését.

A 47. és a 48. cikkben említett adatok körének és az egy adott szerződés esetében megkövetelt minimális teljesítményszintnek a szerződés tárgyával összefüggőnek és azzal arányosnak kell lennie.

A minimális teljesítményszintet közölni kell a hirdetményben.

(3) A meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben az ajánlatkérő szerv korlátozhatja azoknak az alkalmas jelentkezőknek a számát, akiket, illetve amelyeket ajánlattételre, tárgyalásra vagy párbeszédben való részvételre fel fog hívni, feltéve, hogy elegendő számú alkalmas jelentkező van. Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben közli azokat az objektív és megkülönböztetés-mentes szempontokat, amelyeket alkalmazni kíván, továbbá közli azoknak a részvételre jelentkezőknek a minimális létszámát, akiknek, illetve amelyeknek felhívását szánja, és szükség szerint közli ezek maximális létszámát is.

A meghívásos eljárásban a minimális létszám öt. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben a minimális létszám három. A meghívott jelentkezők létszámának mindenképpen elegendőnek kell lennie a tényleges verseny biztosításához.

Az ajánlatkérő szerv legalább annyi részvételre jelentkezőt hív meg, amennyi az általa előre megadott minimális létszám. Amennyiben a kiválasztási szempontoknak és a minimális teljesítményszintnek megfelelő jelentkezők száma a minimális létszámot nem éri el, az ajánlatkérő szerv folytathatja az eljárást a szükséges jellemzőkkel rendelkező jelentkező(k) meghívásával. Ugyanebbe az eljárásba az ajánlatkérő szerv nem vonhat be olyan gazdasági szereplőket, akik, illetve amelyek nem jelentkeztek részvételre, illetve olyan részvételre jelentkezőt, aki, illetve amely nem rendelkezik a szükséges jellemzőkkel.

(4) Ha az ajánlatkérő szerv él a megtárgyalandó megoldások vagy ajánlatok számának a 29. cikk (4), illetve a 30. cikk (4) bekezdésében foglalt csökkentésének lehetőségével, ezt a csökkentést a hirdetményben, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy az ismertetőben megállapított odaítélési szempontokat alkalmazva kell végrehajtania. Az utolsó szakaszban annyi ajánlatnak kell maradnia, amennyi lehetővé teszi a tényleges versenyt, amennyiben a megoldások és az alkalmas ajánlattevők száma elegendő.

2. szakasz

A minőségi kiválasztás kritériumai

45. cikk

A részvételre jelentkező, illetve az ajánlattevő személyes helyzete

(1) Ki kell zárni a közbeszerzési eljárásban való részvételből azt a részvételre jelentkezőt és ajánlattevőt, akit, illetve amelyet a következőkben felsorolt egy vagy több okból jogerősen elítéltek, és erről a jogerős ítéletről az ajánlatkérő szervnek tudomása van:

a) a 98/733/IB tanácsi együttes fellépés [20] 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűnszervezetben való részvétel miatt;

b) az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus [21] 3. cikkében meghatározott korrupció, illetőleg a 98/742/IB tanácsi együttes fellépés [22] 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott korrupció miatt;

c) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény [23] 1. cikke szerinti csalás miatt;

d) a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv [24] 1. cikkében meghatározott pénzmosás miatt.

E bekezdés végrehajtási feltételeit nemzeti jogukkal összhangban és a közösségi jog figyelembevételével a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok nyomós közérdekből az első albekezdésben említett követelményektől való eltérésről is rendelkezhetnek.

E bekezdés alkalmazása céljából az ajánlatkérő szerv szükség esetén köteles felhívni a részvételre jelentkezőket, illetve az ajánlattevőket arra, hogy nyújtsák be a (3) bekezdésben említett dokumentumokat, és amennyiben kétsége támad e részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők személyes helyzetével kapcsolatban, az illetékes hatóságokat is megkeresheti az érintett részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők személyes helyzetére vonatkozóan általa szükségesnek tartott adatok beszerzése végett. Amennyiben az adat olyan jelentkezőre vagy ajánlattevőre vonatkozik, aki, illetve amely nem az ajánlatkérő szerv székhelye szerinti államban letelepedett, az ajánlatkérő szerv együttműködés végett megkeresheti az illetékes hatóságokat. Tekintettel a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők letelepedése szerinti tagállam nemzeti jogára, e kérelmeknek jogi és/vagy természetes személyekre kell vonatkozniuk, beleértve adott esetben cégvezetőket és bármely olyan személyt, aki a részvételre jelentkezőnél vagy az ajánlattevőnél képviseleti, döntési vagy ellenőrzési joggal rendelkezik.

(2) A közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárható minden gazdasági szereplő, aki, illetve amely:

a) csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, végelszámolás alatt áll, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van;

b) csődeljárás, bírósági felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, csődegyezség vagy bármilyen, a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás alanya;

c) az érintett ország jogi rendelkezései szerinti jogerős ítéletben szakmai magatartásával kapcsolatosan elkövetett bűncselekmény miatt elítélték;

d) súlyos kötelességszegést követett el, amely bármely, az ajánlatkérő szerv rendelkezésére álló bizonyítási eszközzel bizonyítható;

e) a letelepedése szerinti ország, illetve az ajánlatkérő szerv székhelye szerinti ország jogi rendelkezései szerint nem tett eleget a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeinek;

f) a letelepedése szerinti ország, illetve az ajánlatkérő szerv székhelye szerinti ország jogi rendelkezései szerint nem tett eleget az adófizetési kötelezettségeinek;

g) az e szakaszban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során hamis nyilatkozatot tett, vagy nem közölte a kért adatokat.

E bekezdés végrehajtási feltételeit nemzeti jogukkal összhangban és a közösségi jog figyelembevételével a tagállamok határozzák meg

(3) Az ajánlatkérő szerv a következőket fogadja el elegendő bizonyítéknak arra nézve, hogy a gazdasági szereplő tekintetében az (1) bekezdésben, illetve a (2) bekezdés a), b), c), e) és f) pontjában említett esetek egyike sem áll fenn:

a) az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés a), b) és c) pontja vonatkozásában, erkölcsi bizonyítvány kivonatának bemutatása, vagy ennek hiányában a származás vagy letelepedés szerinti ország illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerve által kibocsátott, ezzel egyenértékű okirat bemutatása, amelyek az említett követelményeknek való megfelelést igazolják;

b) a (2) bekezdés e) és f) pontja vonatkozásában az érintett tagállam illetékes hatósága által kibocsátott hatósági bizonyítvány.

Ha a kérdéses ország nem bocsát ki ilyen okiratot, illetve hatósági bizonyítványt, vagy amennyiben ezek nem terjednek ki az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában említett valamennyi esetre, ezeket az érintett személy által egy, a származása vagy letelepedése szerinti ország illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerve, közjegyzője vagy hatáskörrel rendelkező szakmai szervezete előtt eskü alatt tett nyilatkozattal, illetve – azokban a tagállamokban, ahol eskü alatt tett nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések nincsenek – esküvel egyenértékű nyilatkozattal lehet helyettesíteni.

(4) A tagállamok kijelölik a (3) bekezdésben említett okiratok, hatósági bizonyítványok és nyilatkozatok kibocsátására jogosult hatóságokat és szerveket, és erről tájékoztatják a Bizottságot. Ez az értesítés nem sérti az adatvédelmi jogot.

46. cikk

A szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság

Bármely, a közbeszerzési eljárásban részt venni szándékozó gazdasági szereplő felhívható arra, hogy igazolja a szakmai vagy cégnyilvántartások egyikébe a letelepedése szerinti országban előírtak szerint történt bejegyzését, vagy eskü alatt nyilatkozatot tegyen, vagy hatósági bizonyítványt nyújtson be, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében a IXA. mellékletben, az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében a IXB. mellékletben, a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében pedig a IXC. mellékletben meghatározottak szerint.

A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésének eljárása során, amennyiben a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek meghatározott engedéllyel kell rendelkeznie vagy meghatározott szervezet tagjának kell lennie ahhoz, hogy származási országában az adott szolgáltatást nyújthassa, az ajánlatkérő szerv megkívánhatja tőle, hogy bizonyítsa, rendelkezik ilyen engedéllyel, illetve tagsággal.

47. cikk

Gazdasági és pénzügyi kapacitás

(1) A gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásának igazolása főszabály szerint a következő egy vagy több dokumentummal történhet:

a) bankoktól származó megfelelő nyilatkozatok vagy, adott esetben, a vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás igazolása;

b) a mérleg vagy a mérlegkivonat bemutatása, ha a gazdasági szereplő letelepedési helye szerinti ország joga előírja a mérlegek közzétételét;

c) a vállalkozás összforgalmáról és, adott esetben, a szerződés tárgyát képező tevékenységi terület forgalmáról szóló kimutatás, legfeljebb az előző három üzleti évre vonatkozóan attól függően, hogy mikor jött létre a vállalkozás, vagy a gazdasági szereplő mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak.

(2) Egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

(3) Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 4. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(4) Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben, illetve az ajánlati felhívásban meghatározza, hogy az (1) bekezdésben említettek közül mely dokumentumot vagy dokumentumokat választotta ki, és milyen egyéb dokumentumot kell még benyújtani.

(5) Ha a gazdasági szereplő bármilyen jogos okból nem tudja az ajánlatkérő szerv által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő szerv által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi kapacitását.

48. cikk

Műszaki és/vagy szakmai alkalmasság

(1) A gazdasági szereplő műszaki és/vagy szakmai alkalmasságát a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban kell elbírálni és megvizsgálni.

(2) A gazdasági szereplő műszaki alkalmasságát – az építési beruházás, az árubeszerzés, illetve a szolgáltatás jellegétől, mennyiségétől vagy jelentőségétől és rendeltetésétől függően – a következő módon vagy módokon lehet bizonyítani:

a) i. az elmúlt öt évben megvalósított építési beruházások listája, a legfontosabb munkák megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal. Ezeknek az igazolásoknak tartalmazniuk kell az építési beruházások értékét, időpontját és helyszínét, továbbá azt, hogy a beruházásokat a szakmai szabályoknak megfelelően valósították meg és szabályszerűen fejezték be. Adott esetben az illetékes hatóság közvetlenül nyújtja be ezeket az igazolásokat az ajánlatkérő szervnek;

ii. az elmúlt három évben leszállított áruk, illetve teljesített főbb szolgáltatások listája, összegekkel, időpontokkal és közületi vagy magán megrendelőkkel együtt. A szállítás és a szolgáltatásteljesítés bizonyítékát az alábbiak adják:

- amennyiben ajánlatkérő szerv volt a megrendelő, az illetékes hatóság által kibocsátott vagy ellenjegyzett hatósági bizonyítvány,

- amennyiben magánmegrendelőről van szó, a vevő által adott igazolás vagy – ennek hiányában – a gazdasági szereplő nyilatkozata;

b) a részt vevő szakemberekről vagy műszaki szervezetekről – különösen a minőség-ellenőrzés felelőseiről – készült tájékoztatás, függetlenül attól, hogy közvetlenül a gazdasági szereplő vállalkozása alkalmazza-e őket, vagy sem, továbbá építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében azon személyekről készült tájékoztatás, akiket a vállalkozó az építmény kivitelezése során igénybe vehet;

c) a szállító vagy a szolgáltató által igénybe vett műszaki háttér, a minőség biztosítása végett alkalmazott intézkedéseik, valamint a vállalkozás tanulmányi és kutatási létesítményeinek leírása;

d) amennyiben a leszállítandó termékek vagy a teljesítendő szolgáltatások összetettek, vagy rendkívüli esetben különleges célra szolgálnak, az ajánlatkérő szerv által elvégzett vagy nevében a szállító, illetve a szolgáltató székhelye szerinti ország egy erre illetékes hivatalos szerve által – e szerv beleegyezése alapján – elvégzett vizsgálat, amely a szállító termelési kapacitására, illetve a szolgáltató műszaki kapacitására, valamint szükség szerint a rendelkezésükre álló tanulmányi és kutatási eszközökre, és minőségellenőrzési intézkedéseikre vonatkozik;

e) a szolgáltató, illetve a vállalkozó és/vagy a vállalkozás vezetőinek, és különösen a szolgáltatások teljesítéséért, illetve a beruházás irányításáért felelős személynek vagy személyeknek az iskolai végzettsége és szakképzettsége;

f) építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseknél, és csak indokolt esetben, azon környezetvédelmi vezetési intézkedések megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;

g) az utolsó három évre vonatkozóan a szolgáltató, illetve a vállalkozó éves átlagos munkaerő-létszámáról és vezetői létszámáról készült kimutatás;

h) a szolgáltató, illetve a vállalkozó számára a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló szerszámokról, berendezésekről vagy műszaki felszerelésről készült kimutatás;

i) tájékoztatás arról, hogy a szerződés mekkora részére nézve kíván esetleg a szolgáltató harmadik személlyel szerződést kötni;

j) a leszállítandó termékek tekintetében:

i. minták, leírások és/vagy fényképek, amelyek hitelességét az ajánlatkérő szerv kívánságára igazolni kell;

ii. hatáskörrel rendelkezőként elismert hivatalos minőségellenőrző intézetek vagy hivatalok által kiállított bizonyítványok, amelyek leírásokra vagy szabványokra való egyértelmű hivatkozással igazolják a termékek megfelelőségét.

(3) Egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szerződés teljesítéséhez ezek az erőforrások a rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják.

(4) Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 4. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(5) A beállítási és üzembe helyezési műveleteket is igénylő áruszállításra, a szolgáltatásnyújtásra és/vagy az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásában a gazdasági szereplőnek a szolgáltatás nyújtására vagy az építési beruházás megvalósítására való alkalmasságát különösen a szakértelmére, hatékonyságára, tapasztalatára és megbízhatóságára tekintettel lehet megítélni.

(6) Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben, illetve az ajánlati felhívásban meghatározza, hogy a (2) bekezdésben szereplők közül mely dokumentumok benyújtását kívánja meg.

49. cikk

Minőségbiztosítási szabványok

Ha az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor a tanúsítással kapcsolatos európai szabványsorozatnak megfelelő szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. A gazdasági szereplőktől el kell fogadnia az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is.

50. cikk

Környezetgazdálkodási szabványok

A 48. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett esetekben, ha az ajánlatkérő szerv környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelésről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), vagy a tanúsítással kapcsolatos közösségi jogszabályoknak, illetve a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelő szervek által tanúsított, vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. A gazdasági szereplőktől el kell fogadnia az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is.

51. cikk

Kiegészítő iratok és további információ

Az ajánlatkérő szerv felhívhatja a gazdasági szereplőket arra, hogy egészítsék ki vagy pontosítsák a 45–50. cikk szerint benyújtott igazolásokat és iratokat.

52. cikk

Az elismert gazdasági szereplők hivatalos jegyzéke és a közjogi vagy magánjogi szervezetek által végzett tanúsítás

(1) A tagállamok vagy elismert vállalkozók, szállítók és szolgáltatók hivatalos jegyzékeit, vagy közjogi, illetve magánjogi tanúsító szervezetek által végzett tanúsítást vezethetnek be.

A tagállamok az e jegyzékekbe történő felvétel és a tanúsító szervezetek által történő tanúsítvány-kibocsátás feltételeit a 45. cikk (1) bekezdésében, a 45. cikk (2) bekezdése a)–d) és g) pontjában, a 46. cikkben, a 47. cikk (1), (4) és (5) bekezdésében, a 48. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdésében, a 49. cikkben, és szükség szerint az 50. cikkben foglalt rendelkezésekhez igazítják.

A tagállamok az említett feltételeket a 47. cikk (2) bekezdéséhez és a 48. cikk (3) bekezdéséhez is hozzáigazítják olyan gazdasági szereplők bejegyzés iránti kérelme tekintetében, akik, illetve amelyek egy csoporthoz tartoznak, és a csoport más társaságai által rendelkezésükre bocsátott forrásokra támaszkodnak. Ilyen esetben e gazdasági szereplőknek igazolniuk kell a hivatalos jegyzéket készítő hatóság számára, hogy a hivatalos jegyzékbe történő felvételüket igazoló hatósági bizonyítvány teljes érvényességi ideje alatt rendelkezésükre fognak állni az említett források, és hogy ugyanezen idő alatt az említett társaságok továbbra is teljesítik a második albekezdésben említett cikkekben megállapított minőségi kiválasztási követelményeket, amelyekre a gazdasági szereplők bejegyzés iránti kérelmükben hivatkoznak.

(2) A hivatalos jegyzékben nyilvántartott vagy tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők minden szerződés esetében benyújthatják az ajánlatkérő szervhez az illetékes hatóság által kibocsátott nyilvántartási igazolást, vagy az illetékes tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítványt. Ezekben az iratokban szerepelnie kell, hogy mi alapján történt a nyilvántartásba vétel/a tanúsítvány kiadása, és szerepelnie kell az adott jegyzékben megadott minősítésnek.

(3) Az illetékes szerv által a hivatalos jegyzékbe történő bejegyzésről kiadott igazolás, illetve a tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítvány a többi tagállam ajánlatkérő szervei számára nem keletkeztethet az alkalmasságra vonatkozó vélelmet, kivéve a 45. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének a)–d) és g) pontja, a 46. cikk, a 47. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja tekintetében, valamint a 48. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja, b), e), g) és h) pontja tekintetében a vállalkozók esetében, a (2) bekezdés a) pontjának ii. alpontja, és b), c), d) és j) pontja tekintetében a szállítók esetében, végül a (2) bekezdés a) pontjának ii. alpontja és c)–i) pontja tekintetében a szolgáltatók esetében.

(4) A hivatalos jegyzékben való nyilvántartásból, illetve a tanúsítványból kitűnő adatokat indokolás nélkül nem lehet vitatni. A szerződéskötés felajánlásakor a társadalombiztosítási járulékfizetésre és az adófizetésre vonatkozóan bármely bejegyzett gazdasági szereplőtől kiegészítő igazolás kérhető.

A többi tagállam ajánlatkérő szervei a (3) bekezdésben és az e bekezdés első albekezésében foglalt rendelkezéseket csak a hivatalos jegyzékkel rendelkező tagállamban letelepedett gazdasági szereplők javára alkalmazzák.

(5) Más tagállamok gazdasági szereplőinek hivatalos jegyzékbe történő bejegyzéséhez, illetve az (1) bekezdésben említett szervezetek által számukra kiadott tanúsításhoz csak azok a bizonyítékok, illetve nyilatkozatok – és mindenképpen kizárólag a 45–49. és adott esetben az 50. cikkben előírtak – követelhetők meg, amelyeket a tagállamok saját gazdasági szereplőiktől is kérnek.

Más tagállamok gazdasági szereplői azonban nem kötelezhetők ilyen bejegyzés vagy tanúsítás megszerzésére ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vehessenek. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. El kell fogadnia egyéb egyenértékű bizonyítási eszközöket is.

(6) A gazdasági szereplők bármikor kérelmezhetik hivatalos jegyzékbe történő bejegyzésüket, illetve tanúsítvány kiadását. A gazdasági szereplőket ésszerűen rövid időn belül tájékoztatni kell a jegyzéket készítő szerv, illetve a hatáskörrel rendelkező tanúsító szervezet döntéséről.

(7) Az (1) bekezdésben említett tanúsító szervezeteknek meg kell felelniük az európai tanúsítási szabványoknak.

(8) Az (1) bekezdésben említett hivatalos jegyzékkel vagy tanúsító szervezettel rendelkező tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot és a többi tagállamot annak a szervnek a címéről, amelyhez a kérelmeket címezni kell.

3. szakasz

A szerződés odaítélése

53. cikk

A szerződés odaítélésének szempontjai

(1) Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:

a) ha a szerződés odaítélése az ajánlatkérő szerv szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történik, a kérdéses szerződés tárgyától függően olyan különböző szempontok alapján, mint például a minőség, az ár, a műszaki érték, az esztétikai és a funkcionális jellemzők, a folyó költségek, a költséghatékonyság, a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő; vagy pedig

b) kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján.

(2) A harmadik albekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.

Ezeket a súlyozásokat – megfelelő maximális terjedelem megadása mellett – egy skálán lehet kifejezni.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv véleménye szerint a súlyozás bizonyítható okokból nem lehetséges, a szempontokat a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve versenypárbeszéd esetén az ismertetőben csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie.

54. cikk

Elektronikus árverés alkalmazása

(1) A tagállamok rendelkezhetnek az elektronikus árverés ajánlatkérő szervek általi alkalmazásának lehetőségéről.

(2) A nyílt, a meghívásos és a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését elektronikus árverés előzze meg, amennyiben a szerződési feltételek pontosan meghatározhatók.

Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árverés megtartható a 32. cikk (4) bekezdése második albekezdésének második francia bekezdése szerinti keretmegállapodás felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint a 33. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó pályázat kiírása esetén is.

Az elektronikus árverés a következőkön alapul:

- vagy kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján ítélik oda,

- vagy az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők értékein, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.

(3) Az elektronikus árverés tartása mellett döntő ajánlatkérő szervnek e tényt fel kell tüntetnie a hirdetményben.

Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció többek között a következőket foglalja magában:

a) azon összetevők, amelyek értéke elektronikus árverés tárgyát képezi, feltéve, hogy ezek az összetevők számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b) a benyújtható értékek esetleges felső határa, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó leírásból következik;

c) az elektronikus árverés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d) az elektronikus árverés menetére vonatkozó lényeges információk;

e) az ajánlattevők árverésen való részvételének feltételei, és különösen a licitáláshoz adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f) a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályozásokkal és műszaki leírásokkal kapcsolatos lényeges információk.

(4) Az ajánlatkérő szerv, mielőtt elektronikus árverést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szemponttal/szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését.

Minden, elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy nyújtson be új árakat és/vagy új értékeket; a felhívásnak tartalmaznia kell minden szükséges információt az alkalmazott elektronikus berendezéshez történő egyéni csatlakozással kapcsolatban, és meg kell jelölnie az elektronikus árverés kezdetének napját és időpontját. Az elektronikus árverés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árverés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg.

(5) Amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében az 53. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelés eredményét csatolni kell.

A felhívásnak azt az elektronikus árverés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak az ajánlati felhívásban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő súlyozását; e célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.

Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell előírni.

(6) Az ajánlatkérő szervnek az elektronikus árverés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul legalább annyi információval kell ellátnia, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő szerv egyéb benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó információt is közölhet, feltéve, hogy ennek lehetősége szerepel az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezen kívül bármikor közzéteheti az árverés adott szakaszában részt vevők számát. Azonban az elektronikus árverés egyik szakaszában sem fedheti fel az ajánlattevők kilétét.

(7) Az ajánlatkérő szerv az elektronikus árverést a következő variációk közül egy vagy több módszert alkalmazva zárja le:

a) az árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti az előre megállapított napot és időpontot;

b) lezárja abban az esetben, ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek. Ilyenkor az ajánlatkérő szerv az elektronikus árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árverés lezárásáig;

c) lezárja, ha az elektronikus árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban megállapított árverési szakaszok befejeződtek.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy döntött, hogy az elektronikus árverést a c) ponttal összhangban – esetleg azt a b) pontban megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva – zárja le, az árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni minden egyes árverési szakasz ütemtervét.

(8) Az elektronikus árverés lezárása után az ajánlatkérő szerv a szerződést az 53. cikkel összhangban, az elektronikus árverés eredményei alapján ítéli oda.

Az ajánlatkérő szerv nem élhet vissza az elektronikus árverés alkalmazásával és azt nem használhatja úgy, hogy ezáltal a versenyt akadályozza, korlátozza vagy torzítsa, vagy a szerződésnek a közzétett hirdetményben meghirdetett és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott tárgyát megváltoztassa.

55. cikk

Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat

(1) Ha egy adott szerződés esetében az ajánlatok az áruhoz, építményhez vagy szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak, az ajánlatkérő szerv – mielőtt elutasítaná ezeket az ajánlatokat – írásban megkéri az ajánlat általa lényegesnek ítélt alkotóelemeinek jellemzőit.

Ezek a jellemzők különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága;

b) a választott műszaki megoldások és/vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;

c) az ajánlattevő által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;

d) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelés;

e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.

(2) Az ajánlatkérő szerv az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján és a benyújtott bizonyítékok figyelembevételével ellenőrzi ezeket az alkotóelemeket.

(3) Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatást törvényesen szerezte. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv erről a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot.

III. CÍM

ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET

Az építési koncesszióra irányadó szabályok

56. cikk

Alkalmazási kör

Ezt a fejezetet minden olyan, ajánlatkérő szerv által kötött, építési koncesszióra irányuló szerződésre alkalmazni kell, amelynek értéke legalább 6242000 EUR.

A szerződés értékét a 9. cikkben meghatározott, az építési beruházásra irányuló szerződésekre alkalmazandó szabályokkal összhangban kell kiszámítani.

57. cikk

Kizárás az alkalmazási körből

Ez a cím nem alkalmazható azokra az építési koncessziókra, amelyek odaítélése:

a) az ezen irányelv 13., 14. és 15. cikkében említett esetekben történik, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések vonatkozásában;

b) a 2004/17/EK irányelv 3–7. cikkében említett egy vagy több tevékenységet folytató ajánlatkérő szerv részéről történik, amennyiben a koncesszió ilyen tevékenység végzésére irányul.

Ez az irányelv azonban továbbra is alkalmazandó azokra az építési koncessziókra, amelyeket a 2004/17/EK irányelv 6. cikkében említett egy vagy több tevékenységet folytató ajánlatkérő szerv ítél oda ilyen tevékenység végzése céljából, amennyiben az érintett tagállam él az említett irányelv 71. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett, az alkalmazás elhalasztására vonatkozó lehetőséggel.

58. cikk

Építési koncesszióra vonatkozó hirdetmények közzététele

(1) Az az ajánlatkérő szerv, amely építési koncessziós szerződést kíván odaítélni, ezt a szándékát hirdetményben teszi közzé.

(2) Az építési koncesszióról szóló hirdetménynek a VIIC. mellékletben említett adatokat, és az ajánlatkérő szerv által hasznosnak ítélt egyéb adatokat kell tartalmaznia, a Bizottság által a 77. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott szabvány-formanyomtatványoknak megfelelően.

(3) A hirdetmény közzététele a 36. cikk (2)–(8) bekezdésével összhangban történik.

(4) A hirdetmények közzétételéről szóló 37. cikket az építési koncessziókra is alkalmazni kell.

59. cikk

Határidő

Ha az ajánlatkérő szerv építési koncesszió kiírásához folyamodik, a pályázatok benyújtásának határideje a hirdetmény feladásának napjától számított legalább 52 nap, kivéve, ha a 38. cikk (5) bekezdése alkalmazandó.

Alkalmazni kell a 38. cikk (7) bekezdését.

60. cikk

Alvállalkozás

Az ajánlatkérő szerv:

a) megkövetelheti a koncessziós jogosulttól, hogy a koncessziós szerződés tárgyát képező beruházás összértékének legalább 30 %-át kitevő értékben harmadik felekkel alvállalkozói szerződéseket kössön, ugyanakkor lehetőséget biztosítva a jelentkezőknek arra, hogy növeljék ezt a százalékot; a minimális százalékarányt a koncessziós szerződésben meg kell határozni; vagy

b) a koncessziós szerződésre jelentkezőket felhívhatja arra, hogy ajánlatukban határozzák meg a koncessziós szerződés tárgyát képező beruházás összértékének azt a lehetséges arányát, amely tekintetében harmadik felekkel kívánnak szerződést kötni.

61. cikk

A koncessziós jogosult megbízása kiegészítő munkák elvégzésével

Ez az irányelv nem alkalmazható a legelőször elbírált koncessziós projektben vagy az elsőként megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt a szerződésben szereplő építmény kivitelezéséhez szükségessé vált kiegészítő munkák esetében, amelyek elvégzésével az ajánlatkérő szerv a koncessziós jogosultat bízza meg, feltéve, hogy a megbízást az ilyen építményt kivitelező gazdasági szereplő kapja:

- amennyiben az ilyen kiegészítő munkák műszaki vagy gazdasági szempontból nem választhatók külön a fő szerződéstől anélkül, hogy az ne okozna jelentős nehézségeket az ajánlatkérő szerv számára, vagy

- amennyiben az ilyen kiegészítő munkák, bár az eredeti szerződés teljesítésétől különválaszthatók, feltétlenül szükségesek a teljesítés befejezéséhez.

A kiegészítő munkák elvégzése céljából odaítélt szerződések egybeszámított értéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési koncessziós szerződés értékének 50 %-át.

II. FEJEZET

Ajánlatkérő szervnek minősülő koncessziós jogosultak által odaítélt szerződésekre vonatkozó szabályok

62. cikk

Alkalmazandó szabályok

Ha a koncessziós jogosult az 1. cikk (9) bekezdésének értelmében ajánlatkérő szerv, a harmadik személyek által elvégzendő építési munkák esetében meg kell felelnie az ebben az irányelvben az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan megállapított rendelkezéseknek.

III. FEJEZET

Ajánlatkérő szervnek nem minősülő koncessziós jogosultak által odaítélt szerződésekre vonatkozó szabályok

63. cikk

Közzétételi szabályok: értékhatár és kivételek

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ajánlatkérő szervnek nem minősülő építési koncessziós jogosultak alkalmazzák a 64. cikkben meghatározott közzétételi szabályokat, ha olyan építési beruházásra irányuló szerződést ítélnek oda harmadik személynek, amelynek értéke legalább 6242000 EUR.

A közzététel azonban nem kötelező olyan esetben, amikor az építési beruházásra irányuló szerződés megfelel a 31. cikkben felsorolt feltételeknek.

A szerződések értékét a 9. cikkben megállapított, az építési beruházásra irányuló szerződésekre alkalmazandó szabályokkal összhangban kell kiszámítani.

(2) Nem minősülnek harmadik személynek azok a vállalkozások, amelyek a koncesszió megszerzése érdekében csoportot hoztak létre, valamint az e vállalkozásokhoz kapcsolt vállalkozások.

"Kapcsolt vállalkozás": olyan vállalkozás, amely felett a koncessziós jogosult közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorolhat, illetve amely a koncessziós jogosult felett meghatározó befolyást gyakorolhat, illetve amely a koncessziós jogosulttal együtt egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll, tulajdonjognál, pénzügyi részvételnél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva. A vállalkozás meghatározó befolyását kell vélelmezni akkor, ha az valamely vállalkozás vonatkozásában közvetlenül vagy közvetve:

a) a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik; vagy

b) a vállalkozás által kibocsátott részvények által megtestesített szavazatok többségével rendelkezik; vagy

c) a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak többségét kijelölheti.

A koncessziós pályázatnak tartalmaznia kell az ilyen vállalkozások teljes körű jegyzékét. Ezt a jegyzéket a vállalkozások közötti viszonyban bekövetkező minden későbbi változáskor frissíteni kell.

64. cikk

A hirdetmény közzététele

(1) Azok az ajánlatkérő szervnek nem minősülő építési koncessziós jogosultak, amelyek harmadik személyeknek építési beruházásra irányuló szerződést kívánnak odaítélni, ezt a szándékukat hirdetményben teszik közzé.

(2) A hirdetménynek a VIIC. mellékletben említett adatokat és az építési koncessziós jogosult által hasznosnak ítélt egyéb adatokat kell tartalmaznia, a Bizottság által a 77. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott szabvány-formanyomtatványoknak megfelelően.

(3) A hirdetmények közzététele a 36. cikk (2)–(8) bekezdésével összhangban történik.

(4) A hirdetmények önkéntes közzétételéről szóló 37. cikket szintén alkalmazni kell.

65. cikk

A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésének határideje

Az ajánlatkérő szervnek nem minősülő koncessziós jogosult által odaítélt, építési beruházásra irányuló szerződések esetében, a részvételi jelentkezések beérkezésének a koncessziós jogosult által megállapított határideje a hirdetmény feladásának napjától számított legalább 37 nap, az ajánlatok beérkezésének határideje pedig a hirdetmény, illetve az ajánlati felhívás feladásának napjától számított legalább 40 nap.

Alkalmazni kell a 38. cikk (5), (6) és (7) bekezdését.

IV. CÍM

SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSRA IRÁNYULÓ TERVPÁLYÁZATOKRA IRÁNYADÓ SZABÁLYOK

66. cikk

Általános rendelkezések

(1) A tervpályázat szervezésére vonatkozó szabályoknak összhangban kell lenniük a 66–74. cikkel, és e szabályokat a pályázaton való részvételben érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani.

(2) A tervpályázaton való részvétel nem korlátozható:

a) valamely tagállam területére vagy területének egy részére tett hivatkozással;

b) azon az alapon, hogy annak a tagállamnak a joga szerint, amelyben a pályázatot szervezik, a résztvevőknek természetes vagy jogi személyeknek kell lenniük.

67. cikk

Alkalmazási kör

(1) Ezzel a címmel összhangban, tervpályázatokra a következők szervezésében kerül sor:

a) a IV. mellékletben központi kormányzati szervként felsorolt ajánlatkérő szervek, 162000 EUR értékhatártól;

b) a IV. mellékletben nem szereplő ajánlatkérő szervek, 249000 EUR értékhatártól;

c) valamennnyi ajánlatkérő szerv 249000 EUR értékhatártól, amennyiben a tervpályázat a IIA. melléklet 8. kategóriájába tartozó szolgáltatásra, az 5. kategóriába tartozó, a CPV-ben a 7524, 7525 és 7526 CPC-hivatkozási számokkal egyenértékű rovatba tartozó távközlési szolgáltatásra és/vagy a IIB. mellékletben szereplő szolgáltatásra vonatkozik.

(2) Ezt a címet kell alkalmazni:

a) a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárás részeként megrendezésre kerülő tervpályázatokra;

b) azokra a tervpályázatokra, amelyekben a pályázókat pénzdíj és/vagy kifizetés illeti meg.

Az a) pontban említett esetekben az értékhatár a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés HÉA nélküli becsült értéke, beleértve a résztvevőknek esetlegesen kifizetett pénzdíjakat és/vagy részükre teljesített kifizetéseket.

A b) pontban említett esetekben az értékhatár a pénzdíjak vagy kifizetések teljes összege, beleértve annak a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésnek a HÉA nélküli becsült értékét, amely a későbbiekben a 31. cikk (3) bekezdése szerint megköthető, amennyiben az ajánlatkérő szerv a pályázati kiírásban nem zárja ki ilyen szerződés odaítélését.

68. cikk

Kizárás az alkalmazási körből

Ez a cím nem alkalmazható:

a) olyan, a 2004/17/EK irányelv szerinti tervpályázatokra, amelyeket az említett irányelv 3–7. cikkében szereplő egy vagy több tevékenységet folytató ajánlatkérő szerv szervez ilyen tevékenység végzése céljából, sem pedig az említett irányelv alkalmazási köréből kizárt tervpályázatokra.

Ez az irányelv azonban továbbra is alkalmazandó azokra a tervpályázatokra, amelyeket a 2004/17/EK irányelv 6. cikkében említett egy vagy több tevékenységet folytató ajánlatkérő szerv ítél oda ilyen tevékenység végzése céljából, amennyiben az érintett tagállam él az említett irányelv 71. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett, az alkalmazás elhalasztására vonatkozó lehetőséggel;

b) az ezen irányelv 13., 14. és 15. cikkében említettekkel azonos esetben, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélése érdekében szervezett pályázatok tekintetében.

69. cikk

Hirdetmények

(1) Az az ajánlatkérő szerv, amely tervpályázatot kíván szervezni, ezt a szándékát pályázati kiírásban teszi közzé.

(2) Annak az ajánlatkérő szervnek, amely tervpályázatot szervezett, a pályázat eredményéről a 36. cikkel összhangban hirdetményt kell küldenie, és tudnia kell igazolni a feladás időpontját.

Ha a pályázat eredményére vonatkozó információ közlése akadályozná a jogérvényesítést, a közérdekkel ellentétes lenne, vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – vállalkozás törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a szolgáltatók közötti tisztességes versenyt, az ilyen információt nem szükséges közzétenni.

(3) A hirdetmények közzétételére vonatkozó 37. cikket a tervpályázatokra is alkalmazni kell.

70. cikk

A pályázati hirdetmények közzétételének formája és módja

(1) A 69. cikkben említett hirdetményeknek a VIID. mellékletben szereplő adatokat kell tartalmazniuk, a Bizottság által a 77. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárással összhangban elfogadott szabványos hirdetménymintáknak megfelelően.

(2) A hirdetmények közzététele a 36. cikk (2)–(8) bekezdésével összhangban történik.

71. cikk

Kommunikációs eszközök

(1) A 42. cikk (1), (2) és (4) bekezdését a pályázatokkal kapcsolatos valamennyi közlésre alkalmazni kell.

(2) Az adattovábbításnak, az információcserének és az adattárolásnak olyan módon kell történnie, hogy biztosítsa a pályázati résztvevők által szolgáltatott valamennyi adat sértetlenségének és bizalmas jellegének megőrzését, és azt, hogy a bírálóbizottság a tervek és projektek tartalmát csak az azok beadására vonatkozó határidő lejárta után ismerje meg.

(3) A tervek és projektek elektronikus átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a tervek és projektek elektronikus benyújtásához szükséges, leírásokra vonatkozó információnak – az adatvédelmi kódolást is beleértve – az érdekelt felek rendelkezésére kell állnia. Ezen kívül, a tervek és projektek elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük a X. melléklet követelményeinek;

b) a tagállamok önkéntes akkreditációs rendszereket vezethetnek be vagy tarthatnak fenn, amelyek célja, hogy az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalát emeljék.

72. cikk

Pályázók kiválasztása

Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vehetnek részt pályázók, az ajánlatkérő szervnek világos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat kell meghatároznia. A részvételre felhívott jelentkezők számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre.

73. cikk

A bírálóbizottság összetétele

A bírálóbizottság kizárólag a pályázat résztvevőitől független természetes személyekből állhat. Ha a pályázat résztvevőitől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a résztvevőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.

74. cikk

A bírálóbizottság döntései

(1) A bírálóbizottság önállóan hozza meg döntéseit és alakítja ki véleményét.

(2) A pályázók által benyújtott terveket és projekteket a bírálóbizottság névtelenül és kizárólag a pályázati felhívásban meghatározott szempontok alapján vizsgálja meg.

(3) A bírálóbizottság a tagjai által aláírt jelentésben állapítja meg a projektek rangsorolását, amelyet az egyes projektek pozitív jellemzői alapján határoz meg, és a jelentésben feltünteti megjegyzéseit, valamint a tisztázást igénylő kérdéseket.

(4) A névtelenséget a bírálóbizottság véleményének kinyilvánításáig, illetve döntésének meghozataláig kell tiszteletben tartani.

(5) A pályázókat szükség esetén fel lehet kérni, hogy a projektek bármely vonatkozásának tisztázása érdekében válaszoljanak a bírálóbizottság által a jegyzőkönyvben rögzített kérdésekre.

(6) A bírálóbizottság tagjai és a pályázók közötti párbeszédről teljes körű jegyzőkönyvet kell készíteni.

V. CÍM

STATISZTIKAI KÖTELEZETTSÉGEK, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

75. cikk

Statisztikai kötelezettségek

Annak érdekében, hogy ezen irányelv alkalmazásának eredményeit értékelni lehessen, a tagállamok legkésőbb minden év október hónapjának 31. napjáig a 76. cikkel összhangban elkészített statisztikai jelentést küldenek a Bizottságnak, amely jelentésben külön-külön foglalkoznak az előző év során az ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra, illetve építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekkel.

76. cikk

A statisztikai jelentés tartalma

(1) A IV. mellékletben szereplő valamennyi ajánlatkérő szerv tekintetében a statisztikai jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ezen irányelv hatálya alá tartozó, odaítélt szerződések száma és értéke;

b) a Megállapodástól való eltérések alapján odaítélt szerződések száma és összértéke.

Amennyiben lehetséges, az első albekezdés a) pontjában említett adatokat a következők szerinti bontásban kell megadni:

a) az alkalmazott közbeszerzési eljárás;

b) mindegyik eljárás esetében az I. mellékletben megadott építési beruházások, valamint a II. mellékletben a CPV-nómenklatúra kategóriái szerint meghatározott termékek és szolgáltatások;

c) a szerződést elnyerő gazdasági szereplő állampolgársága, illetve honossága.

Ha a szerződés megkötése a tárgyalásos eljárás szerint történt, az első albekezdés a) pontjában említett adatokat a 30. és a 31. cikkben említett körülmények szerinti bontásban is meg kell adni, és az odaítélt szerződések számát és értékét a sikeres vállalkozó tagállama, illetve harmadik országa szerint kell meghatározni.

(2) Az ajánlatkérő szervek IV. mellékletben nem szereplő valamennyi kategóriája tekintetében a statisztikai jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az odaítélt szerződések száma és értéke, az (1) bekezdés második albekezdése szerinti bontásban;

b) a Megállapodástól való eltérések alapján odaítélt szerződések összértéke.

(3) A statisztikai jelentésnek a Megállapodásban előírt minden egyéb statisztikai adatot is tartalmaznia kell.

Az első albekezdésben említett adatokat a 77. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

77. cikk

Tanácsadó bizottság

(1) A Bizottság munkáját a 71/306/EGK határozat [25] 1. cikkével létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

78. cikk

Az értékhatárok felülvizsgálata

(1) A Bizottság ennek az irányelvnek a hatálybalépésétől kezdődően kétévente megvizsgálja és, amennyiben szükséges, a 77. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban felülvizsgálja a 7. cikkben megállapított értékhatárokat.

Ezen értékhatárok nagyságának a kiszámítása az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, SDR-ben kifejezett átlagos napi értékén alapul. Az ilyen módon felülvizsgált értékekhatárokat szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a Megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálattal egy időben a Bizottság – a 77. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban – egymáshoz igazítja a következőket:

a) a 8. cikk első albekezdésének a) pontjában, az 56. cikkben, és a 63. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében megállapított értékhatárokat az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárokhoz,

b) a 8. cikk első albekezdésének b) pontjában, és a 67. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megállapított értékhatárokat a IV. mellékletben említett ajánlatkérő szervek által kötött, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárokhoz,

c) a 67. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában megállapított értékhatárokat a IV. mellékletben nem szereplő ajánlatkérő szervek által odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárokhoz.

(3) Az (1) bekezdéssel összhangban megállapított, a monetáris unióban tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett értékhatárok nagyságát főszabály szerint 2004. január 1-jétől kétévente felül kell vizsgálni. Ezen értékek kiszámítása e pénznemeknek a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, euróban kifejezett átlagos napi értékén alapul.

(4) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgált értékhatárokat és azoknak a (3) bekezdésben említett nemzeti pénznemekben kifejezett értékét a Bizottság a felülvizsgálatot követő november hónap elején közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

79. cikk

Módosítások

(1) A Bizottság a 77. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosíthatja a következőket:

a) a 78. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében és a 78. cikk (3) bekezdésében megállapított számítási módszerek technikai részleteit;

b) a 35., az 58., a 64. és a 69. cikkben említett hirdetmények, valamint a 35. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 75. és a 76. cikkben előírt statisztikai jelentések elkészítésének, továbbításának, átvételének, lefordításának, összegyűjtésének és szétküldésének eljárásait;

c) a CPV-nómenklatúra meghatározott rovataira a hirdetményekben történő konkrét hivatkozás módját;

d) a közjogi intézmények és intézménykategóriák III. mellékletben szereplő jegyzékeit, ha a tagállamok által küldött értesítések alapján ez szükségesnek bizonyul;

e) a központi kormányzati szervek IV. mellékletben szereplő jegyzékeit, a Megállapodás végrehajtásához szükséges kiigazítások szerint;

f) az I. bekezdésben található nómenklatúra hivatkozási számait, amennyiben az nem változtatja meg az irányelv tárgyi hatályát, valamint a hirdetményekben e nómenklatúra meghatározott rovataira történő konkrét hivatkozás módját;

g) a II. bekezdésben található nómenklatúra hivatkozási számait, amennyiben az nem változtatja meg az irányelv tárgyi hatályát, valamint a hirdetményekben a CPV-nómenklatúrának a szolgáltatáskategóriákon belüli meghatározott rovataira történő hivatkozás módját;

h) az adatküldés és -közzététel VIII. mellékletben említett eljárásait, a műszaki fejlődés miatt vagy adminisztratív okokból;

i) az elektronikus átvételre szolgáló eszközöknek a X. melléklet a), f) és g) pontjában említett műszaki adatait és jellemzőit.

80. cikk

Végrehajtás

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2006. január 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

81. cikk

Ellenőrző mechanizmusok

Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelvnek [26] megfelelően, a tagállamok eredményes, elérhető és átlátható mechanizmusok segítségével biztosítják ennek az irányelvnek a végrehajtását.

E célra – egyebek mellett – független szervet jelölhetnek ki vagy hozhatnak létre.

82. cikk

Hatályon kívül helyezés

A tagállamoknak a XI. mellékletben megállapított, az átültetés és a végrehajtás határidejére vonatkozó kötelezettségei sérelme nélkül, a 92/50/EGK irányelv, kivéve annak 41. cikkét, valamint a 93/36/EGK és a 93/37/EGK irányelv a 80. cikkben meghatározott időponttól kezdődően hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a XII. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

83. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

84. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2004. március 31-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

D. Roche

[1] HL C 29. E, 2001.1.30., 11. o. és HL C 203. E, 2002.8.27., 210. o.

[2] HL C 193., 2001.7.10., 7. o.

[3] HL C 144., 2001.5.16., 23. o.

[4] Az Európai Parlament 2002. január 17-i véleménye (HL C 271. E, 2002.11.7., 176. o.), a Tanács 2003. március 20-i közös álláspontja (HL C 147. E, 2003.6.24., 137. o.) és az Európai Parlament 2003. július 2-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2004. január 29-i jogalkotói határozata és a Tanács 2004. február 2-i határozata.

[5] HL L 209., 1992.7.24., 1. o. A legutóbb a 2001/78/EK bizottsági irányelvvel (HL L 285., 2001.10.29., 1. o.) módosított irányelv.

[6] HL L 199., 1993.8.9., 1. o. A legutóbb a 2001/78/EK bizottsági irányelvvel módosított irányelv.

[7] HL L 199., 1993.8.9., 54. o. A legutóbb a 2001/78/EK bizottsági irányelvvel módosított irányelv.

[8] HL L 336., 1994.12.23., 1. o.

[9] Lásd ennek a Hivatalos Lapnak az 1. oldalát.

[10] HL L 199., 1993.8.9., 84. o. A legutóbb a 2001/78/EK bizottsági irányelvvel (HL L 285., 2001.10.29., 1. o.) módosított irányelv.

[11] HL L 18., 1997.1.21., 1. o.

[12] HL L 340., 2002.12.16., 1. o.

[13] HL L 13., 2000.1.19., 12. o.

[14] HL L 178., 2000.7.17., 1. o.

[15] A Tanács 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.).

[16] A Tanács 1976. február 9-i 76/207/EGK irányelve a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról (HL L 39., 1976.2.14., 40. o.). A 2002/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 269., 2002.10.5., 15. o.) módosított irányelv.

[17] Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 761/2001/EK rendelete a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről (HL L 114., 2001.4.24., 1. o.).

[18] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[19] HL L 124., 1971.6.8., 1. o.

[20] HL L 351., 1998.12.29., 1. o.

[21] HL C 195., 1997.6.25., 1. o.

[22] HL L 358., 1998.12.31., 2. o.

[23] HL C 316., 1995.11.27., 48. o.

[24] HL L 166., 1991.6.28., 77. o. A 2001. december 4-i 2001/97/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 344., 2001.12.28., 76. o.) módosított irányelv.

[25] HL L 185., 1971.8.16., 15. o. A 77/63/EGK határozattal (HL L 13., 1977.1.15., 15. o.) módosított határozat.

[26] HL L 395., 1989.12.30., 33. o. A 92/50/EGK irányelvvel módosított irányelv.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJÁBAN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE [1]

NACE |

CPV-kód | F. ÁGAZAT | ÉPÍTŐIPAR |

Osztály | Csoport | Alcsoport | Tárgy | Megjegyzések |

45 | | | Építőipar | Ez az osztály az alábbiakat foglalja magában: új épületek és építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok | 45000000 |

45.1 | | Építési terület előkészítése | | 45100000 |

45.11 | Épületbontás, földmunka | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: épületek és egyéb szerkezetek bontásaépítési területek megtisztításaföldmunkák: földkiemelés, területfeltöltés, építési területek kiegyenlítése és planírozása, árokásás, kövek eltávolítása, robbantás stb.bányászati terület előkészítése:takaróréteg eltávolítása, bányatulajdon és bányászati területek egyéb módon történő feltárása és előkészítéseEz az alcsoport az alábbiakat is tartalmazza: építési terület lecsapolásamezőgazdasági vagy erdőterület lecsapolása | 45110000 |

45.12 | Talajmintavétel, próbafúrás | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: építési, geofizikai, geológiai vagy hasonló célokból végzett próbafúrás és talajmintavételEz az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: olaj- vagy gázkutak létesítése céljából történő fúrás, lásd 11.20vízkút-fúrás, lásd 45.25aknamélyítés, lásd 45.25olaj- és földgázmező feltárása, geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, lásd 74.20 | 45120000 |

45.2 | | Szerkezetkész épületek, illetve épületrészek építése, mélyépítés | | 45200000 |

45.21 | Általános építési és mélyépítési munkák | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: valamennyi építménytípus építésemélyépítési munkák:hidak – az autópályahidakat is beleértve – viaduktok, alagutak és aluljáróknagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamosvezetékekvárosi csővezetékek, városi távközlési és villamosvezetékekkiegészítő városi munkákelőre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállításaEz az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: olaj- és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek, lásd 11.20saját gyártású, nem betonból készült elemekből teljes, előre gyártott szerkezetek felállítása, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osztálytstadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, lásd 45.23épületgépészeti szerelés, lásd 45.3befejező építés, lásd 45.4építészeti és építőmérnöki tevékenységek, lásd 74.20építési projektirányítás, lásd 74.20 | 45210000 |

45.22 | Tetőszerkezet- és tetőépítés | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: tetőszerkezet-építéstetőfedésvíz és nedvesség elleni szigetelés | 45220000 |

45.23 | Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: autópályák, utcák, utak és egyéb jármű-vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építésevasútépítésrepülőtéri kifutópályák építésestadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munkaútburkolatok és parkolóhelyek jelzéseinek felfestéseEz az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: előzetes földmunkák, lásd 45.11 | 45230000 |

45.24 | Vízi létesítmény építése | Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában: vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek, stb.védőgátak és töltésekkotrásfelszín alatti munkálatok | 45240000 |

45.25 | Egyéb építési szakmunkák | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: szaktudást vagy különleges berendezést igénylő, a különböző szerkezettípusok esetében megegyező, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek:alapzat építése, a cölöpverést is beleértvevízkútfúrás és -építés, aknamélyítésnem saját gyártású acélelemek felállításaacélhajlításfalazás és kőrakásállványzat és munkapadozat felállítása és szétszerelése, az állványzat és munkapadozat bérlését is beleértvekémények és ipari kemencék építéseEz az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: állványzat bérlése felállítás és szétszerelés nélkül, lásd 71.32 | 45250000 |

45.3 | | Épületgépészeti szerelés | | 45300000 |

45.31 | Villanyszerelés | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: a következők szerelése épületekben vagy egyéb építményekben:elektromos vezetékek és szerelvényektávközlési rendszerekelektromos fűtési rendszereklakossági antennáktűzriasztókbetörésvédelmi riasztókfelvonók és mozgólépcsőkvillámhárítók, stb. | 45310000 |

45.32 | Szigetelés | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: hő-, hang-, illetve rezgésszigetelés épületekben vagy egyéb építményekbenEz az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: Víz és nedvesség elleni szigetelés, lásd 45.22 | 45320000 |

45.33 | Víz-, gáz-, fűtésszerelés | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: a következők beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe:csővezetékek és szaniterberendezésekgázszerelvényekfűtő, szellőző, hűtő és légkondicionáló berendezések és csatornákspinklerrendszerekEz az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: elektromos fűtési rendszerek beszerelése, lásd 45.31 | 45330000 |

45.34 | Egyéb épületgépészeti szerelés | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelésemáshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe | 45340000 |

45.4 | | Befejező építés | | 45400000 |

45.41 | Vakolás | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: külső és belső vakolat vagy stukkó alkalmazása épületekben vagy egyéb építményekben, beleértve az ehhez szükséges vakolattartó anyagokat | 45410000 |

45.42 | Épületasztalos-munka | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: fából vagy egyéb anyagból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelésebelső befejező munkálatok, például mennyezetek, fából készült falburkolatok, mozgatható térelválasztók, stb.Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: parketta és egyéb, fából készült padlóburkoló anyagok lefektetése, lásd 45.43 | 45420000 |

45.43 | Padló- és falburkolás | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: a következők lefektetése, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése épületekben vagy egyéb építményekben:kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapokparketta és egyéb, fából készült padlóburkolatszőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, a gumit és a műanyagot is beleértvemozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatoktapéta | 45430000 |

45.44 | Festés és üvegezés | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: az épületek belső és külső festésemélyépítési szerkezetek festéseüveg, tükör, stb. szereléseEz az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: ablakok beillesztése, lásd 45.42 | 45440000 |

45.45 | Egyéb befejező építés | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: magán úszómedencék építésetisztítás gőzsugárral, homoksugár-fúvatás és hasonló kültéri munkákegyéb, máshová be nem sorolt befejező építési munkákEz az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: épületek és egyéb építmények belső tisztítása, lásd 74.70 | 45450000 |

45.5 | | Építési eszköz bérlése, személyzettel | | 45500000 |

45.50 | Építési eszköz bérlése, személyzettel | Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: építési és bontási eszköz és gép bérlése személyzet nélkül, lásd 71.32 | |

[1] Amennyiben a CPV és a NACE értelmezésében különbség áll fenn, a NACE-nómenklatúrát kell alkalmazni.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK D) PONTJÁBAN EMLÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK

--------------------------------------------------

IIA. MELLÉKLET [1]

Kategória száma | Tárgy | CPC-hivatkozási szám | CPV-hivatkozási szám |

1 | Karbantartási és javítási zolgáltatások | 6112, 6122, 633, 886 | 50100000-től 50982000-ig (kivéve 50310000-től 50324200-ig és 50116510-9, 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0) |

2 | Szárazföldi közlekedési szolgáltatások, beleértve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat és a futárszolgálatokat, kivéve a postai küldemények szállítását | 712 (kivéve 71235), 7512, 87304 | 60112000-6-tól 60129300-1-ig (kivéve 60121000-től 60121600-ig, 60122200-1, 60122230-0), és 64120000-3-tól 64121200-2-ig |

3 | Légi személyszállítási és teherfuvarozási szolgáltatások, kivéve a postai küldemények szállítását | 73 (kivéve 7321) | 62100000-3-tól 62300000-5-ig (kivéve 62121000-6, 62221000-7) |

4 | Szárazföldiés légi postai küldemények szállítása | 71235, 7321 | 60122200-1, 60122230-0, 62121000-6, 62221000-7 |

5 | Távközlési szolgáltatások | 752 | 64200000-8-tól 64228200-2-ig, 72318000-7, és 72530000-9-től 72532000-3-ig |

6 | Pénzügyi szolgáltatások a)Biztosítási szolgáltatásokb)Banki és befektetési szolgáltatások | ex 81, 812, 814 | 66100000-1-től 66430000-3-ig és 67110000-1-től 67262000-1-ig |

7 | Számítógépes és azzal összefüggő szolgáltatások | 84 | 50300000-8-tól 50324200-4-ig, 72100000-6-tól 72591000-4-ig (kivéve 72318000-7 és 72530000-9-től 72532000-3-ig) |

8 | Kutatási és fejlesztési szolgáltatások | 85 | 73000000-2-től 73300000-5-ig (kivéve 73200000-4, 73210000-7, 7322000-0) |

9 | Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelési szolgáltatások | 862 | 74121000-3-tól 74121250-0-ig |

10 | Piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások | 864 | 74130000-9-től 74133000-0-ig, és 74423100-1, 74423110-4 |

11 | Vezetési tanácsadó szolgáltatások és ezzel összefüggő szolgáltatások | 865, 866 | 73200000-4-től 73220000-0-ig, 74140000-2-től 74150000-5-ig (kivéve 74142200-8), és 74420000-9, 74421000-6, 74423000-0, 74423200-2, 74423210-5, 74871000-5, 93620000-0 |

12 | Építészeti szolgáltatások; mélyépítési szolgáltatások és integrált mélyépítési szolgáltatások; városrendezési és tájrendezési szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások; műszaki vizsgálati és elemző szolgáltatások | 867 | 74200000-1-től 74276400-8-ig és 74310000-5-től 74323100-0-ig, és 74874000-6 |

13 | Reklámszolgáltatások | 871 | 74400000-3-tól 74422000-3-ig (kivéve 74420000-9 és 74421000-6) |

14 | Épülettakarítási szolgáltatások és ingatlankezelési szolgáltatások | 874, 82201-től 82206-ig | 70300000-4-től 70340000-6-ig és 74710000-9-től 74760000-4-ig |

15 | Kiadói és nyomdai szolgáltatások, eseti vagy szerződéses alapon | 88442 | 78000000-7-től 78400000-1-ig |

16 | Szennyvíz- és hulladékkezelési szolgáltatások, fertőtlenítési és hasonló szolgáltatások | 94 | 90100000-8-tól 90320000-6-ig és 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0 |

[1] Amennyiben a CPV és a CPC értelmezésében különbség áll fenn, a CPC-nómenklatúrát kell alkalmazni.

--------------------------------------------------

IIB. MELLÉKLET

Kategória száma | Tárgy | CPC hivatkozási szám | CPV hivatkozási szám |

17 | Szállodai és éttermi szolgáltatások | 64 | 55000000-0-tól 55524000-9-ig, és 93400000-2-től 93411000-2-ig |

18 | Vasúti közlekedési szolgáltatások | 711 | 60111000-9, és 60121000-2-től 60121600-8-ig |

19 | Vízi közlekedési szolgáltatások | 72 | 61000000-5-től 61530000-9-ig és 63370000-3-tól 63372000-7-ig |

20 | Közlekedési mellék- és kiegészítő szolgáltatások | 74 | 62400000-6, 62440000-8, 62441000-5, 62450000-1, 63000000-9-től 63600000-5-ig (kivéve 63370000-3, 63371000-0, 63372000-7), és 74322000-2, 93610000-7 |

21 | Jogi szolgáltatások | 861 | 74110000-3-tól 74114000-1-ig |

22 | Személyzet-elhelyezési és -ellátási szolgáltatások | 872 | 74500000-4-től 74540000-6-ig (kivéve 74511000-4), és 95000000-2-től 95140000-5-ig |

23 | Nyomozási és biztonsági szolgáltatások, kivéve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat | 873 (kivéve 87304) | 74600000-5-től 74620000-1-ig |

24 | Oktatási és szakképzési szolgáltatások | 92 | 80100000-5-től 80430000-7-ig |

25 | Egészségügyi és szociális szolgáltatások | 93 | 74511000-4, és 85000000-9-től 85323000-9-ig (kivéve 85321000-5 és 85322000-2) |

26 | Szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások | 96 | 74875000-3-tól 74875200-5-ig, és 92000000-1-től 92622000-7-ig (kivéve 92230000-2) |

27 | Egyéb szolgáltatások | | |

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (9) BEKEZDÉSÉNEK MÁSODIK ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KÖZJOGI INTÉZMÉNYEK ÉS INTÉZMÉNYKATEGÓRIÁK JEGYZÉKE

I – BELGIUM

Intézmények

A

- Agence fédérale pour l'Accueil des demandeurs d'AsileFederaal Agentschap voor Opvang van Asielzoekers

- Agence fédérale pour la Sécurité de la Chaîne alimentaireFederaal Agentschap voor de Veiligheid van de Voedselketen

- Agence fédérale de Contrôle nucléaireFederaal Agentschap voor nucleaire Controle

- Agence wallonne à l'Exportation

- Agence wallonne des Télécommunications

- Agence wallonne pour l'Intégration des Personnes handicapées

- Aquafin

- Arbeitsamt der Deutschsprachigen Gemeinschaft

- Archives générales du Royaume et Archives de l'Etat dans les ProvincesAlgemeen Rijksarchief en Rijksarchief in de Provinciën Astrid

B

- Banque nationale de BelgiqueNationale Bank van België

- Belgisches Rundfunk- und Fernsehzentrum der Deutschsprachigen Gemeinschaft

- Berlaymont 2000

- Bibliothèque royale Albert IerKoninklijke Bilbliotheek Albert I

- Bruxelles-Propreté – Agence régionale pour la PropretéNet–Brussel – Gewestelijke Agentschap voor Netheid

- Bureau d'Intervention et de Restitution belgeBelgisch Interventie - en Restitutiebureau

- Bureau fédéral du PlanFederaal Planbureau

C

- Caisse auxiliaire de Paiement des Allocations de ChômageHulpkas voor Werkloosheidsuitkeringen

- Caisse auxiliaire d'Assurance Maladie-InvaliditéHulpkas voor Ziekte - en Invaliditeitsverzekeringen

- Caisse de Secours et de Prévoyance en Faveur des MarinsHulp - en Voorzorgskas voor Zeevarenden

- Caisse de Soins de Santé de la Société Nationale des Chemins de Fer BelgesKas der geneeskundige Verzorging van de Nationale Maatschappij der Belgische Spoorwegen

- Caisse nationale des CalamitésNationale Kas voor Rampenschade

- Caisse spéciale de Compensation pour Allocations familiales en Faveur des Travailleurs occupés dans les Entreprises de BatellerieBijzondere Verrekenkas voor Gezinsvergoedingen ten Bate van de Arbeiders der Ondernemingen voor Binnenscheepvaart

- Caisse spéciale de Compensation pour Allocations familiales en Faveur des Travailleurs occupés dans les Entreprises de Chargement, Déchargement et Manutention de Marchandises dans les Ports, Débarcadères, Entrepôts et Stations (appelée habituellement "Caisse spéciale de Compensation pour Allocations familiales des Régions maritimes")Bijzondere Verrekenkas voor Gezinsvergoedingen ten Bate van de Arbeiders gebezigd door Ladings - en Lossingsondernemingen en door de Stuwadoors in de Havens, Losplaatsen, Stapelplaatsen en Stations (gewoonlijk genoemd "Bijzondere Compensatiekas voor Kindertoeslagen van de Zeevaartgewesten")

- Centre d'Etude de l'Energie nucléaireStudiecentrum voor Kernenergie

- Centre de recherches agronomiques de Gembloux

- Centre hospitalier de Mons

- Centre hospitalier de Tournai

- Centre hospitalier universitaire de Liège

- Centre informatique pour la Région de Bruxelles-CapitaleCentrum voor Informatica voor het Brusselse Gewest

- Centre pour l'Egalité des Chances et la Lutte contre le RacismeCentrum voor Gelijkheid van Kansen en voor Racismebestrijding

- Centre régional d'Aide aux Communes

- Centrum voor Bevolkings- en Gezinsstudiën

- Centrum voor landbouwkundig Onderzoek te Gent

- Comité de Contrôle de l'Electricité et du GazControlecomité voor Elekticiteit en Gas

- Comité national de l'EnergieNationaal Comité voor de Energie

- Commissariat général aux Relations internationales

- Commissariaat-Generaal voor de Bevordering van de lichamelijke Ontwikkeling, de Sport en de Openluchtrecreatie

- Commissariat général pour les Relations internationales de la Communauté française de Belgique

- Conseil central de l'EconomieCentrale Raad voor het Bedrijfsleven

- Conseil économique et social de la Région wallonne

- Conseil national du TravailNationale Arbeidsraad

- Conseil supérieur de la JusticeHoge Raad voor de Justitie

- Conseil supérieur des Indépendants et des petites et moyennes EntreprisesHoge Raad voor Zelfstandigen en de kleine en middelgrote Ondernemingen

- Conseil supérieur des Classes moyennes

- Coopération technique belgeBelgische technische Coöperatie

D

- Dienststelle der Deutschsprachigen Gemeinschaft für Personen mit einer Behinderung

- Dienst voor de Scheepvaart

- Dienst voor Infrastructuurwerken van het gesubsidieerd Onderwijs

- Domus Flandria

E

- Entreprise publique des Technologies nouvelles de l'Information et de la Communication de la Communauté française

- Export Vlaanderen

F

- Financieringsfonds voor Schuldafbouw en Eenmalige Investeringsuitgaven

- Financieringsinstrument voor de Vlaamse Visserij- en Aquicultuursector

- Fonds bijzondere Jeugdbijstand

- Fonds communautaire de Garantie des Bâtiments scolaires

- Fonds culturele Infrastructuur

- Fonds de Participation

- Fonds de VieillissementZilverfonds

- Fonds d'Aide médicale urgenteFonds voor dringende geneeskundige Hulp

- Fonds de Construction d'Institutions hospitalières et médico-sociales de la Communauté française

- Fonds de Pension pour les Pensions de Retraite du Personnel statutaire de BelgacomPensioenfonds voor de Rustpensioenen van het statutair Personeel van Belgacom

- Fonds des Accidents du TravailFonds voor Arbeidsongevallen

- Fonds des Maladies professionnellesFonds voor Beroepsziekten

- Fonds d'Indemnisation des Travailleurs licenciés en cas de Fermeture d'EntreprisesFonds tot Vergoeding van de in geval van Sluiting van Ondernemingen ontslagen Werknemers

- Fonds du Logement des Familles nombreuses de la Région de Bruxelles-CapitaleWoningfonds van de grote Gezinnen van het Brusselse hoofdstedelijk Gewest

- Fonds du Logement des Familles nombreuses de Wallonie

- Fonds Film in Vlaanderen

- Fonds national de Garantie des Bâtiments scolairesNationaal Warborgfonds voor Schoolgebouwen

- Fonds national de Garantie pour la Réparation des Dégâts houillersNationaal Waarborgfonds inzake Kolenmijnenschade

- Fonds piscicole de Wallonie

- Fonds pour le Financement des Prêts à des Etats étrangersFonds voor Financiering van de Leningen aan Vreemde Staten

- Fonds pour la Rémunération des MoussesFonds voor Scheepsjongens

- Fonds régional bruxellois de Refinancement des Trésoreries communalesBrussels gewestelijk Herfinancieringsfonds van de gemeentelijke Thesaurieën

- Fonds voor flankerend economisch Beleid

- Fonds wallon d'Avances pour la Réparation des Dommages provoqués par des Pompages et des Prises d'Eau souterraine

G

- Garantiefonds der Deutschsprachigen Gemeinschaft für Schulbauten

- Grindfonds

H

- Herplaatsingfonds

- Het Gemeenschapsonderwijs

- Hulpfonds tot financieel Herstel van de Gemeenten

I

- Institut belge de NormalisationBelgisch Instituut voor Normalisatie

- Institut belge des Services postaux et des TélécommunicationsBelgisch Instituut voor Postdiensten en Telecommunicatie

- Institut bruxellois francophone pour la Formation professionnelle

- Institut bruxellois pour la Gestion de l'EnvironnementBrussels Instituut voor Milieubeheer

- Institut d'Aéronomie spatialeInstituut voor Ruimte – aëronomie

- Institut de Formation permanente pour les Classes moyennes et les petites et moyennes Entreprises

- Institut des Comptes nationauxInstituut voor de nationale Rekeningen

- Institut d'Expertise vétérinaireInstituut voor veterinaire Keuring

- Institut du Patrimoine wallon

- Institut für Aus- und Weiterbildung im Mittelstand und in kleinen und mittleren Unternehmen

- Institut géographique nationalNationaal geografisch Instituut

- Institution pour le Développement de la Gazéification souterraineInstelling voor de Ontwikkeling van ondergrondse Vergassing

- Institution royale de MessineKoninklijke Gesticht van Mesen

- Institutions universitaires de droit public relevant de la Communauté flamandeUniversitaire instellingen van publiek recht afhangende van de Vlaamse Gemeenschap

- Institutions universitaires de droit public relevant de la Communauté françaiseUniversitaire instellingen van publiek recht afhangende van de Franse Gemeenschap

- Institut national d'Assurance Maladie-InvaliditéRijksinstituut voor Ziekte - en Invaliditeitsverzekering

- Institut national d'Assurances sociales pour Travailleurs indépendantsRijksinstituut voor de sociale Verzekeringen der Zelfstandigen

- Institut national des Industries extractivesNationaal Instituut voor de Extractiebedrijven

- Institut national de Recherche sur les Conditions de TravailNationaal Onderzoeksinstituut voor Arbeidsomstandigheden

- Institut national des Invalides de Guerre, anciens Combattants et Victimes de GuerreNationaal Instituut voor Oorlogsinvaliden, Oudstrijders en Oorlogsslachtoffers

- Institut national des RadioélémentsNationaal Instituut voor Radio-Elementen

- Institut national pour la Criminalistique et la CriminologieNationaal Instituut voor Criminalistiek en Criminologie

- Institut pour l'Amélioration des Conditions de TravailInstituut voor Verbetering van de Arbeidsvoorwaarden

- Institut royal belge des Sciences naturellesKoninklijk Belgisch Instituut voor Natuurwetenschappen

- Institut royal du Patrimoine culturelKoninklijk Instituut voor het Kunstpatrimonium

- Institut royal météorologique de BelgiqueKoninklijk meteorologisch Instituut van België

- Institut scientifique de Service public en Région wallonne

- Institut scientifique de la Santé publique – Louis PasteurWetenschappelijk Instituut Volksgezondheid – Louis Pasteur

- Instituut voor de Aanmoediging van Innovatie door Wetenschap en Technologie in Vlaanderen

- Instituut voor Bosbouw en Wildbeheer

- Instituut voor het archeologisch Patrimonium

- Investeringsdienst voor de Vlaamse autonome Hogescholen

- Investeringsfonds voor Grond- en Woonbeleid voor Vlaams-Brabant

J

- Jardin botanique national de BelgiqueNationale Plantentuin van België

K

- Kind en Gezin

- Koninklijk Museum voor schone Kunsten te Antwerpen

L

- Loterie nationaleNationale Loterij

M

- Mémorial national du Fort de BreendonkNationaal Gedenkteken van het Fort van Breendonk

- Musée royal de l'Afrique centraleKoninklijk Museum voor Midden-Afrika

- Musées royaux d'Art et d'HistoireKoninklijke Musea voor Kunst en Geschiedenis

- Musées royaux des Beaux-Arts de BelgiqueKoninklijke Musea voor schone Kunsten van België

O

- Observatoire royal de BelgiqueKoninklijke Sterrenwacht van België

- Office central d'Action sociale et culturelle du Ministère de la DéfenseCentrale Dienst voor sociale en culturele Actie van het Ministerie van Defensie

- Office communautaire et régional de la Formation professionnelle et de l'Emploi

- Office de Contrôle des AssurancesControledienst voor de Verzekeringen

- Office de Contrôle des Mutualités et des Unions nationales de MutualitésControledienst voor de Ziekenfondsen en de Landsbonden van Ziekenfondsen

- Office de la Naissance et de l'Enfance

- Office de Promotion du Tourisme

- Office de Sécurité sociale d'Outre-MerDienst voor de overzeese sociale Zekerheid

- Office for Foreign Investors in Wallonia

- Office national d'Allocations familiales pour Travailleurs salariésRijksdienst voor Kinderbijslag voor Werknemers

- Office national de l'EmploiRijksdienst voor Arbeidsvoorziening

- Office national de Sécurité socialeRijksdienst voor sociale Zekerheid

- Office national de Sécurité sociale des Administrations provinciales et localesRijksdienst voor sociale Zekerheid van de provinciale en plaatselijke Overheidsdiensten

- Office national des PensionsRijksdienst voor Pensioenen

- Office national des Vacances annuellesRijksdienst voor jaarlijkse Vakantie

- Office national du DucroireNationale Delcrederedienst

- Office régional bruxellois de l'EmploiBrusselse gewestelijke Dienst voor Arbeidsbemiddeling

- Office régional de Promotion de l'Agriculture et de l'Horticulture

- Office régional pour le Financement des Investissements communaux

- Office wallon de la Formation professionnelle et de l'Emploi

- Openbaar psychiatrisch Ziekenhuis-Geel

- Openbaar psychiatrisch Ziekenhuis-Rekem

- Openbare Afvalstoffenmaatschappij voor het Vlaams Gewest

- Orchestre national de BelgiqueNationaal Orkest van België

- Organisme national des Déchets radioactifs et des Matières fissilesNationale Instelling voor radioactief Afval en Splijtstoffen

P

- Palais des Beaux-ArtsPaleis voor schone Kunsten

- Participatiemaatschappij Vlaanderen

- Pool des Marins de la Marine marchandePool van de Zeelieden der Koopvaardij

R

- Radio et Télévision belge de la Communauté française

- Régie des BâtimentsRegie der Gebouwen

- Reproductiefonds voor de Vlaamse Musea

S

- Service d'Incendie et d'Aide médicale urgente de la Région de Bruxelles-CapitaleBrusselse hoofdstedelijk Dienst voor Brandweer en dringende medische Hulp

- Société belge d'Investissement pour les pays en développementBelgische Investeringsmaatschappij voor Ontwinkkelingslanden

- Société d'Assainissement et de Rénovation des Sites industriels dans l'Ouest du Brabant wallon

- Société de Garantie régionale

- Sociaal economische Raad voor Vlaanderen

- Société du Logement de la Région bruxelloise et sociétés agrééesBrusselse Gewestelijke Huisvestingsmaatschappij en erkende maatschappijen

- Société publique d'Aide à la Qualité de l'Environnement

- Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires bruxellois

- Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires du Brabant wallon

- Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires du Hainaut

- Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires de Namur

- Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires de Liège

- Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires du Luxembourg

- Société publique de Gestion de l'Eau

- Société wallonne du Logement et sociétés agréées

- Sofibail

- Sofibru

- Sofico

T

- Théâtre national

- Théâtre royal de la MonnaieDe Koninklijke Muntschouwburg

- Toerisme Vlaanderen

- Tunnel Liefkenshoek

U

- Universitair Ziekenhuis Gent

V

- Vlaams Commissariaat voor de Media

- Vlaamse Dienst voor Arbeidsbemiddeling en Beroepsopleiding

- Vlaams Egalisatie Rente Fonds

- Vlaamse Hogescholenraad

- Vlaamse Huisvestingsmaatschappij en erkende maatschappijen

- Vlaamse Instelling voor technologisch Onderzoek

- Vlaamse interuniversitaire Raad

- Vlaamse Landmaatschappij

- Vlaamse Milieuholding

- Vlaamse Milieumaatschappij

- Vlaamse Onderwijsraad

- Vlaamse Opera

- Vlaamse Radio- en Televisieomroep

- Vlaamse Reguleringsinstantie voor de Elektriciteit- en Gasmarkt

- Vlaamse Stichting voor Verkeerskunde

- Vlaams Fonds voor de Lastendelging

- Vlaams Fonds voor de Letteren

- Vlaams Fonds voor de sociale Integratie van Personen met een Handicap

- Vlaams Informatiecentrum over Land- en Tuinbouw

- Vlaams Infrastructuurfonds voor Persoonsgebonden Aangelegenheden

- Vlaams Instituut voor de Bevordering van het wetenschappelijk- en technologisch Onderzoek in de Industrie

- Vlaams Instituut voor Gezondheidspromotie

- Vlaams Instituut voor het Zelfstandig ondernemen

- Vlaams Landbouwinvesteringsfonds

- Vlaams Promotiecentrum voor Agro- en Visserijmarketing

- Vlaams Zorgfonds

- Vlaams Woningsfonds voor de grote Gezinnen

II – DÁNIA

Intézmények

Danmarks Radio

Det landsdækkende TV2

Danmarks Nationalbank

Sund og Bælt Holding A/S

A/S Storebælt

A/S Øresund

Øresundskonsortiet

Ørestadsselskabet I/S

Byfornyelsesselskabet København

Hovedstadsområdets Sygehusfællesskab

Statens og Kommunernes Indkøbsservice

Post Danmark

Arbejdsmarkedets Tillægspension

Arbejdsmarkedets Feriefond

Lønmodtagernes Dyrtidsfond

Naviair

Kategóriák

- De Almene Boligorganisationer (szociális lakásügyi szervezetek),

- Lokale kirkelige myndigheder (helyi egyházi szervek),

- Andre forvaltningssubjekter (egyéb közigazgatási szervek).

III – NÉMETORSZÁG

1. Kategóriák

A közjog hatálya alá tartozó és szövetségi, állami vagy helyi szervek által különösen az alábbi területeken létrehozott testületek, intézmények és alapítványok:

1.1. Testületek

- Wissenschaftliche Hochschulen und verfasste Studentenschaften (felsőoktatási intézmények és alapító okirattal rendelkező diákszervezetek),

- berufsständige Vereinigungen (Rechtsanwalts-, Notar-, Steuerberater-, Wirtschaftsprüfer-, Architekten-, Ärzte- und Apothekerkammern) [jogászok, közjegyzők, adótanácsadók, könyvelők, építészek, orvosok és gyógyszerészek szakmai kamarái],

- Wirtschaftsvereinigungen (Landwirtschafts-, Handwerks-, Industrie- und Handelskammern, Handwerksinnungen, Handwerkerschaften) [gazdasági és szakmai szervezetek: agrárkamarák és kézműipari kamarák, kereskedelmi- és iparkamara, kézművesek ipartestülete, kézműipari szervezetek],

- Sozialversicherungen (Krankenkassen, Unfall- und Rentenversicherungsträger) [társadalombiztosítási intézmények: egészség-, baleset- és nyugdíjbiztosítási alapok],

- kassenärztliche Vereinigungen (nem magánpraxist folytató orvosok szervezetei),

- Genossenschaften und Verbände (szövetkezetek és egyéb szövetségek).

1.2. Intézmények és alapítványok

Nem ipari és nem kereskedelmi célú, állami ellenőrzés alatt álló, közérdekű céllal működő intézmények, különösen az alábbi területeken:

- Rechtsfähige Bundesanstalten (jogképességgel rendelkező szövetségi intézmények),

- Versorgungsanstalten und Studentenwerke (nyugdíjasszervezetek és diákszervezetek),

- Kultur-, Wohlfahrts- und Hilfsstiftungen (kulturális, jóléti és segélyező alapítványok).

2. Magánjogi jogi személyek

Nem ipari és nem kereskedelmi célú, állami ellenőrzés alatt álló, közérdekű céllal működő intézmények – köztük a kommunale Versorgungsunternehmen (önkormányzati közműszolgáltatók) – különösen az alábbi területeken:

- Gesundheitswesen (Krankenhäuser, Kurmittelbetriebe, medizinische Forschungseinrichtungen, Untersuchungs- und Tierkörperbeseitigungsanstalten) [egészségügy: kórházak, gyógyüdülő-létesítmények, orvosi kutatóintézetek, kísérleti és állattetem-ártalmatlanító létesítmények],

- Kultur (öffentliche Bühnen, Orchester, Museen, Bibliotheken, Archive, zoologische und botanische Gärten) [kultúra: nyilvános színházak, zenekarok, múzeumok, könyvtárak, levéltárak, állat- és növénykertek],

- Soziales (Kindergärten, Kindertagesheime, Erholungseinrichtungen, Kinder- und Jugendheime, Freizeiteinrichtungen, Gemeinschafts- und Bürgerhäuser, Frauenhäuser, Altersheime, Obdachlosenunterkünfte) [szociális jólét: óvodák, gyermek-napköziotthonok, napköziotthonok, gyermekotthonok, ifjúsági szállások, szabadidő-központok, közösségi házak és középületek, otthonok bántalmazott nők számára, idősek otthona, hajléktalanszállások],

- Sport (Schwimmbäder, Sportanlagen und -einrichtungen) [sport: uszodák és fürdők, sportlétesítmények],

- Sicherheit (Feuerwehren, Rettungsdienste) [biztonság: tűzoltóság, egyéb mentő szolgálatok],

- Bildung (Umschulungs-, Aus-, Fort- und Weiterbildungseinrichtungen, Volkshochschulen) [oktatás: képzéssel, továbbképzéssel és átképzéssel foglalkozó intézmények, esti felnőttoktatás],

- Wissenschaft, Forschung und Entwicklung (Großforschungseinrichtungen, wissenschaftliche Gesellschaften und Vereine, Wissenschaftsförderung) [tudomány, kutatás és fejlesztés: nagy kutatóintézetek, tudományos társaságok és szövetségek, tudományt pártoló szervezetek],

- Entsorgung (Straßenreinigung, Abfall- und Abwasserbeseitigung) [hulladékkezelő szervezetek: közterület-fenntartás, szennyvíz- és hulladékkezelés],

- Bauwesen und Wohnungswirtschaft (Stadtplanung, Stadtentwicklung, Wohnungsunternehmen soweit im Allgemeininteresse tätig, Wohnraumvermittlung) [magas- és mélyépítés, valamin lakásépítés: várostervezés, városfejlesztés, lakóingatlan-építő vállalkozások (amennyiben közérdeket szolgálnak), ingatlanügynökségek],

- Wirtschaft (Wirtschaftsförderungsgesellschaften) (gazdaság: gazdasági fejlődést elősegítő szervezetek),

- Friedhofs- und Bestattungswesen (temetők és temetkezési szolgálatok),

- Zusammenarbeit mit den Entwicklungsländern (Finanzierung, technische Zusammenarbeit, Entwicklungshilfe, Ausbildung) [fejlődő országokkal folytatott együttműködés: finanszírozás, műszaki együttműködés, fejlesztési támogatás, képzés].

IV – GÖRÖGORSZÁG

Kategóriák

a) Állami vállalkozások és közjogi intézmények

b) Olyan magánjogi jogi személyek, amelyek vagy állami tulajdonban vannak, vagy éves költségvetésük legalább 50 %-át rendszeresen – a vonatkozó szabályoknak megfelelően – állami támogatás formájában kapják, vagy amelyekben az állam legalább 51 %-os részesedéssel rendelkezik.

c) Olyan magánjogi jogi személyek, amelyek tulajdonosa vagy közjogi jogi személy, vagy bármilyen szintű területi önkormányzat, beleértve a Görög Helyi Önkormányzatok Központi Szövetségét (Κ.Ε.Δ.Κ.Ε.), vagy települési önkormányzati társulás (helyi közigazgatási terület), vagy állami vállalkozás vagy közjogi intézmény, vagy a b) pontban említett jogi személy, továbbá olyan magánjogi jogi személyek, amelyek éves költségvetésük legalább 50 %-át rendszeresen – a vonatkozó szabályoknak vagy saját alapító okiratuknak megfelelően – támogatás formájában ilyen jogi személytől kapják, továbbá a fent említett olyan jogi személyek, amelyek ilyen közjogi jogi személyek jegyzett tőkéjében legalább 51 %-os részesedéssel rendelkeznek.

V – SPANYOLORSZÁG

Kategóriák

- A "Ley de Contratos de las Administraciones Públicas" [spanyol közbeszerzési törvény] hatálya alá tartozó közjogi szervek és intézmények, kivéve az Administración General del Estado (általános államigazgatás) tagjait.

- A "Ley de Contratos de las Administraciones Públicas" [spanyol közbeszerzési törvény] hatálya alá tartozó közjogi szervek és intézmények, kivéve a l'Administración de las Comunidades Autónomas (autonóm régiók közigazgatása) tagjait.

A "Ley de Contratos de las Administraciones Públicas" [spanyol közbeszerzési törvény] hatálya alá tartozó közjogi szervek és intézmények, kivéve a Corporaciones Locales (Helyi Önkormányzatok) tagjait.

- Entidades Gestoras y los Servicios Comunes de la Seguridad Social (az egészségügyi és a szociális igazgatás közigazgatási intézményei és közös szervezetei).

VI – FRANCIAORSZÁG

Intézmények

- Collège de France

- Conservatoire national des arts et métiers

- Observatoire de Paris

- Institut national d'histoire de l'art (INHA)

- Centre national de la recherche scientifique (CNRS)

- Institut national de la recherche agronomique (INRA)

- Institut national de la santé et de la recherche médicale (INSERM)

- Institut de recherche pour le développement (IRD)

- Agence nationale pour l'emploi (ANPE)

- Caisse nationale des allocations familiales (CNAF)

- Caisse nationale d'assurance maladie des travailleurs salariés (CNAMTS)

- Caisse nationale d'assurance vieillesse des travailleurs salariés (CNAVTS)

- Compagnies et établissements consulaires: chambres de commerce et d'industrie (CCI), chambres des métiers et chambres d'agriculture

- Office national des anciens combattants et victimes de guerre (ONAC)

Kategóriák

1. Nemzeti közjogi intézmények

- Agences de l'eau (vízügyi ügynökségek)

- Écoles d'architecture (építésziskolák)

- Universités (egyetemek)

- Instituts universitaires de formation des maîtres (IUFM) (mesterképző egyetemi intézetek)

2. Állami közigazgatási intézmények, regionális, megyei és helyi szinten

- collèges (középiskolák)

- lycées (gimnáziumok)

- établissements publics hospitaliers (állami kórházak)

- offices publics d'habitations à loyer modéré (OPHLM) (szociális lakásügyi hivatalok)

3. A területi önkormányzatok csoportosulásai

- établissements publics de coopération intercommunale (a helyi önkormányzatok együttműködését szolgáló állami intézmények)

- institutions interdépartementales et interrégionales (megyeközi és régióközi intézmények)

VII – ÍRORSZÁG

Intézmények

Enterprise Ireland [Marketing, technology and enterprise development]

Forfás [Policy and advice for enterprise, trade, science, technology and innovation]

Industrial Development Authority

Enterprise Ireland

FÁS [Industrial and employment training]

Health and Safety Authority

Bord Fáilte Éireann[Tourism development]

CERT [Training in hotel, catering and tourism industries]

Irish Sports Council

National Roads Authority

Údarás na Gaeltachta[Authority for Gaelic speaking regions]

Teagasc [Agricultural research, training and development]

An Bord Bia[Food industry promotion]

An Bord Glas[Horticulture industry promotion]

Irish Horseracing Authority

Bord na gCon[Greyhound racing support and development]

Marine Institute

Bord Iascaigh Mhara[Fisheries Development]

Equality Authority

Legal Aid Board

Kategóriák

Regional Health Boards (Regionális egészségügyi tanácsok)

Hospitals and similar institutions of a public character (Állami kórházak és hasonló intézmények)

Vocational Education Committees (Szakképzési bizottságok)

Colleges and educational institutions of a public character (Állami főiskolák és oktatási intézmények)

Central and Regional Fisheries Boards (Központi és regionális halászati tanácsok)

Regional Tourism Organisations (Regionális idegenforgalmi szervezetek)

National Regulatory and Appeals bodies [such as in the telecommunications, energy, planning etc. areas] (Országos szabályozó és jogorvoslati szervek, például a távközlés, az energiaipar, a tervezés, stb. terén)

Agencies established to carry out particular functions or meet needs in various public sectors [e.g. Healthcare Materials Management Board, Health Sector Employers Agency, Local Government Computer Services Board, Environmental Protection Agency, National Safety Council, Institute of Public Administration, Economic and Social Research Institute, National Standards Authority, etc.] (Meghatározott feladatok ellátására vagy a közszféra különböző területei igényeinek kielégítésére létrehozott szervek, pl. Healthcare Materials Management Board, Health Sector Employers Agency, Local Government Computer Services Board, Environmental Protection Agency, National Safety Council, Institute of Public Administration, Economic and Social Research Institute, National Standards Authority, stb.)

Other public bodies falling within the definition of a body governed by public law in accordance with Article 1(7) of this Directive (A közjogi intézmény ezen irányelv 1. cikke (7) bekezdésében szereplő meghatározásának megfelelő egyéb közjogi intézmények).

VIII – OLASZORSZÁG

Intézmények

Società "Stretto di Messina"

Ente autonomo mostra d'oltremare e del lavoro italiano nel mondo

Ente nazionale per l'aviazione civile – ENAC

Ente nazionale per l'assistenza al volo – ENAV

ANAS S.p.A

Kategóriák

- Enti portuali e aeroportuali (kikötői és repülőtéri hatóságok),

- Consorzi per le opere idrauliche (vízmérnöki munkálatokkal foglalkozó konzorciumok),

- Università statali, gli istituti universitari statali, i consorzi per i lavori interessanti le università (állami egyetemek, állami egyetemi intézetek, egyetemi fejlesztési konzorciumok),

- Istituzioni pubbliche di assistenza e di beneficenza (jóléti és jótékonysági közintézmények),

- Istituti superiori scientifici e culturali, osservatori astronomici, astrofisici, geofisici o vulcanologici (magas szintű tudományos és kulturális intézetek, csillagászati, asztrofizikai, geofizikai, illetve vulkanológiai obszervatóriumok),

- Enti di ricerca e sperimentazione (kutatóintézetek és kísérleti laboratóriumok),

- Enti che gestiscono forme obbligatorie di previdenza e di assistenza (kötelező társadalombiztosítási és jóléti rendszereket működtető intézmények),

- Consorzi di bonifica (meliorációval foglalkozó konzorciumok),

- Enti di sviluppo e di irrigazione (fejlesztési és öntözési ügynökségek),

- Consorzi per le aree industriali (ipari övezetekkel foglalkozó konzorciumok),

- Comunità montane (hegyvidéki helyi önkormányzatok csoportosulásai),

- Enti preposti a servizi di pubblico interesse (közérdekű szolgáltatásokat nyújtó szervezetek),

- Enti pubblici preposti ad attività di spettacolo, sportive, turistiche e del tempo libero (szórakoztató, sport-, idegenforgalmi és szabadidős tevékenységekkel foglalkozó közintézmények),

- Enti culturali e di promozione artistica (kulturális és művészeti tevékenységeket támogató szervezetek).

IX – LUXEMBURG

Kategóriák

- Établissements publics de l'État placés sous la surveillance d'un membre du gouvernement (a kormány egyik tagjának felügyelete alá tartozó állami közintézmények),

- Établissements publics placés sous la surveillance des communes (a települési önkormányzat felügyelete alá tartozó közintézmények),

- Syndicats de communes créés en vertu de la loi du 23 février 2001 concernant les syndicats de communes (a települési önkormányzatok társulásairól szóló, 2001. február 23-i törvény szerint létrehozott települési önkormányzati társulások).

X – HOLLANDIA

Intézmények

Ministerie van Binnenlandse Zaken en Koninkrijksrelaties(Belügyekért és Királysági Kapcsolatokért Felelős Minisztérium)

- Nederlands Instituut voor Brandweer en rampenbestrijding (NIBRA) (Holland Tűzoltó és Katasztrófavédelmi Intézet)

- Nederlands Bureau Brandweer Examens (NBBE) (Holland Tűzoltósági Vizsgabizottság)

- Landelijk Selectie- en Opleidingsinstituut Politie (LSOP) (Országos Rendőrtisztképző Intézet)

- 25 afzonderlijke politieregio's (25 önálló rendőrségi régió)

- Stichting ICTU (ICTU Alapítvány)

Ministerie van Economische Zaken (Gazdasági Minisztérium)

- Stichting Syntens (Syntens Alapítvány)

- Van Swinden Laboratorium B.V. (Van Swinden Laboratórium)

- Nederlands Meetinstituut B.V. (Metrológiai és Technológiai Intézet)

- Nederlands Instituut voor Vliegtuigontwikkeling en Ruimtevaart (NIVR) (Holland Repülési Programügynökség)

- Stichting Toerisme Recreatie Nederland (TRN) (Holland Idegenforgalmi Tanács)

- Samenwerkingsverband Noord Nederland (SNN) (Észak-hollandiai Tartományi Önkormányzatok Együttműködési Testülete)

- Gelderse Ontwikkelingsmaatschappij (GOM) (Gelderlandi Fejlesztési Társaság)

- Overijsselse Ontwikkelingsmaatschappij (OOM) (Overijsselse-i Fejlesztési Társaság)

- LIOF (Limburgi Beruházásfejlesztési Társaság LIOF)

- Noordelijke Ontwikkelingsmaatschappij (NOM) (Észak-hollandiai Fejlesztési Társaság)

- Brabantse Ontwikkelingsmaatschappij (BOM) (Brabanti Fejlesztési Társaság)

- Onafhankelijke Post en Telecommunicatie Autoriteit (Független Posta- és Távközlési Hatóság)

Ministerie van Financiën (Pénzügyminisztérium)

- De Nederlandse Bank N.V. (Holland Nemzeti Bank)

- Autoriteit Financiële Markten (Holland Tőkepiaci Hatóság)

- Pensioen- & Verzekeringskamer (Holland Nyugdíj- és Biztosításfelügyeleti Hatóság)

Ministerie van Justitie (Igazságügyi Minisztérium)

- Stichting Reclassering Nederland (SRN) (Elítéltek újrabeilleszkedését szolgáló holland alapítvány)

- Stichting VEDIVO (VEDIVO-alapítvány, (Gyámügyi Felügyelők Szövetsége)

- Voogdij- en gezinsvoogdij instellingen (Gyámügyi és családügyi intézmények)

- Stichting Halt Nederland (SHN) (Holland Ifjúságvédelmi Alapítvány)

- Particuliere Internaten (Magán internátusok)

- Particuliere Jeugdinrichtingen (Fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézetei)

- Schadefonds Geweldsmisdrijven (Erőszakos bűncselekményekkel kapcsolatos kártalanítást finanszírozó alap)

- Centraal orgaan Opvang Asielzoekers (COA) (Menedékkérők befogadásával foglalkozó központi hivatal)

- Landelijk Bureau Inning Onderhoudsbijdragen (LBIO) (Nemzeti Gyermektartási Hivatal)

- Landelijke organisaties slachtofferhulp (Sértettek kártalanításával foglalkozó országos szervezetek)

- College Bescherming Persoongegevens (Holland Adatvédelmi Hatóság)

- Stichting Studiecentrum Rechtspleging (SSR) (Igazságszolgáltatási Tanulmányok Központjának Alapítványa)

- Raden voor de Rechtsbijstand (Jogsegélytanácsok)

- Stichting Rechtsbijstand Asiel (Jogsegély-alapítvány menedékkérők számára)

- Stichtingen Rechtsbijstand (Jogsegély-alapítványok)

- Landelijk Bureau Racisme bestrijding (LBR) (Faji Megkülönböztetés Elleni Országos Hivatal)

- Clara Wichman Instituut (Clara Wichman Intézet)

- Tolkencentra (Tolmácsközpontok)

Ministerie van Landbouw, Natuurbeheer en Visserij (Mezőgazdasági, Tájvédelmi és Halászati Minisztérium)

- Bureau Beheer Landbouwgronden (Termőföld-gazdálkodási Hivatal)

- Faunafonds (Fauna Alap)

- Staatsbosbeheer (Országos Erdőgazdálkodási Szolgálat)

- Stichting Voorlichtingsbureau voor de Voeding (Holland Élelmiszer- és Táplálkozásügyi Ismeretterjesztő Hivatal)

- Universiteit Wageningen (Wageningen Egyetem és Kutatóközpont)

- Stichting DLO (Mezőgazdasági Kutatási Alapítvány)

- (Hoofd) productschappen (Terméktanácsok)

Ministerie van Onderwijs, Cultuur en Wetenschappen (Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztérium)

A. Általános leírások

- alapfokú oktatást végző állami iskolák vagy államilag finanszírozott magániskolák a Wet op het primair onderwijs (Alapfokú oktatásról szóló törvény) értelmében

- speciális és középfokú speciális oktatást végző állami iskolák vagy államilag finanszírozott magániskolák, illetve speciális és középfokú oktatást végző intézmények a Wet op de expertisecentra (A sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó oktatási központokról szóló törvény) értelmében

- középfokú oktatást végző állami iskolák vagy államilag finanszírozott magániskolák és intézmények a Wet op het Voortgezet Onderwijs (Középiskolai oktatásról szóló törvény) értelmében

- közintézmények vagy államilag finanszírozott magánintézmények a Wet Educatie en Beroepsonderwijs (Oktatásról és szakképzésről szóló törvény) értelmében

- állami iskolák vagy államilag finanszírozott magániskolák az Experimentenwet Onderwijs (Kísérleti oktatásról szóló törvény) értelmében

- államilag finanszírozott egyetemek és felsőoktatási intézmények, az Open Universiteit (Nyitott Egyetem), és az egyetemi kórházak, a Wet op het hoger onderwijs en wetenschappelijk onderzoek (Felsőoktatásról és tudományos kutatásról szóló törvény) értelmében, valamint a nemzetközi oktatással foglalkozó intézmények, ha költségvetésük több mint 50 %-a állami támogatásból származik

- iskolai tanácsadó szolgálatok a Wet op het primair onderwijs (Alapfokú oktatásról szóló törvény) vagy a Wet op de expertisecentra (A sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó oktatási központokról szóló törvény) értelmében

- országos pedagógiai központok a Wet subsidiëring landelijke onderwijsondersteunende activiteiten (Nemzeti oktatástámogató tevékenységek támogatásáról szóló törvény) értelmében

- műsorszolgáltató szervezetek a Mediawet (Médiatörvény) értelmében

- alapok a Wet op het Specifiek Cultuurbeleid (Különleges kulturális politikáról szóló törvény) értelmében

- nemzeti szakképzési szervezetek

- alapítványok a Wet Verzelfstandiging Rijksmuseale Diensten (Nemzeti múzeumok privatizálásáról szóló törvény) értelmében

- olyan egyéb múzeumok, amelyek forrásaik több mint 50 %-át az Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztériumtól kapják

- egyéb szervezetek és intézmények az oktatás, kultúra és tudomány területén, amelyek forrásaik több mint 50 %-át az Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztériumtól kapják

B. Névjegyzék

- Informatie Beheer Groep

- Stichting Participatiefonds voor het Onderwijs

- Stichting Uitvoering Kinderopvangregelingen-Kintent

- Stichting voor Vluchteling-Studenten UAF

- Koninklijke Nederlandse Academie van Wetenschappen

- Nederlandse organisatie voor internationale samenwerking in het hoger onderwijs (Nuffic)

- Stichting Nederlands Interdisciplinair Demografisch Instituut

- Nederlandse Organisatie voor Wetenschappelijk Onderzoek

- Nederlandse Organisatie voor toegepast-natuurwetenschappelijk onderzoek

- College van Beroep voor het hoger Onderwijs

- Vereniging van openbare bibliotheken NBLC

- Koninklijke Bibliotheek

- Stichting Muziek Centrum van de Omroep

- Stichting Ether Reclame

- Stichting Radio Nederland Wereldomroep

- Nederlandse Programma Stichting

- Nederlandse Omroep Stichting

- Commissariaat voor de Media

- Stichting Stimuleringsfonds Nederlandse Culturele Omroepproducties

- Stichting Lezen

- Dienst Omroepbijdragen

- Centrum voor innovatie en opleidingen

- Bedrijfsfonds voor de Pers

- Centrum voor innovatie van opleidingen

- Instituut voor Toetsontwikkeling (Cito)

- Instituut voor Leerplanontwikkeling

- Landelijk Dienstverlenend Centrum voor Studie- en Beroepskeuzevoorlichting

- Max Goote Kenniscentrum voor Beroepsonderwijs en Volwasseneneducatie

- Stichting Vervangingsfonds en Bedrijfsgezondheidszorg voor het Onderwijs

- BVE-Raad

- Colo, Vereniging kenniscentra beroepsonderwijs bedrijfsleven

- Stichting kwaliteitscentrum examinering beroepsonderwijs

- Vereniging Jongerenorganisatie Beroepsonderwijs

- Combo Stichting Combinatie Onderwijsorganisatie

- Stichting Financiering Struktureel Vakbondsverlof Onderwijs

- Stichting Samenwerkende Centrales in het COPWO

- Stichting SoFoKles

- Europees Platform

- Stichting mobiliteitsfonds HBO

- Nederlands Audiovisueel Archiefcentrum

- Stichting minderheden Televisie Nederland

- Stichting omroep allochtonen

- Stichting multiculturele Activiteiten Utrecht

- School der Poëzie

- Nederlands Perscentrum

- Nederlands Letterkundig Museum en documentatiecentrum

- Bibliotheek voor varenden

- Christelijke bibliotheek voor blinden en slechtzienden

- Federatie van Nederlandse Blindenbibliotheken

- Nederlandse luister- en braillebibliotheek

- Federatie Slechtzienden- en Blindenbelang

- Bibliotheek Le Sage Ten Broek

- Doe Maar Dicht Maar

- ElHizjra

- Fonds Bijzondere Journalistieke Projecten

- Fund for Central and East European Book Projects

- Jongeren Onderwijs Media

Ministerie van Sociale Zaken en Werkgelegenheid

(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

- Sociale Verzekeringsbank (társadalombiztosítási szervezet)

- Arbeidsvoorzieningsorganisatie (Munkaügyi Hivatal)

- Stichting Silicose Oud Mijnwerkers (Szilikózisban Szenvedő Volt Bányászokért Alapítvány)

- Stichting Pensioen- & Verzekeringskamer (Hollandiai Nyugdíjügyi és Biztosítás-felügyeleti Hatóság)

- Sociaal Economische Raad (SER) (Hollandiai Szociális és Gazdasági Tanács)

- Raad voor Werk en Inkomen (RWI) (Munkaügyi és Jövedelemtanács)

- Centrale organisatie voor werk en inkomen (Munkaügyi és jövedelemmel foglalkozó központi szervezet)

- Uitvoeringsinstituut werknemersverzekeringen (Munkavállalói szociális biztonságért felelős szervezet)

Ministerie van Verkeer en Waterstaat

(Közlekedési és Vízügyi Minisztérium)

- RDW Voertuig informatie en toelating (Járműnyilvántartó és –információs Hivatal)

- Luchtverkeersbeveiligingsorganisatie (LVB) (Légiforgalmi Irányító Szolgálat)

- Nederlandse Loodsencorporatie (NLC) (Holland Tengerészszövetség)

- Regionale Loodsencorporatie (RLC) (Regionális Tengerészszövetség)

Ministerie van Volkshuisvesting, Ruimtelijke Ordening en Milieu

(Lakásügyi, Területrendezési és Környezetvédelmi Minisztérium)

- Kadaster (Ingatlannyilvántartásért felelős hivatal)

- Centraal Fonds voor de Volkshuisvesting (Központi Lakásalap)

- Stichting Bureau Architectenregister (Építésznyilvántartás)

Ministerie van Volksgezondheid, Welzijn en Sport (Egészségügyi, Jóléti és Sport Minisztérium)

- Commissie Algemene Oorlogsongevallenregeling Indonesië (COAR)

- College ter beoordeling van de Geneesmiddelen (CBG) (Gyógyszerértékelő Tanács)

- Commissies voor gebiedsaanwijzing

- College sanering Ziekenhuisvoorzieningen (Kórházi létesítmények reorganizációjával foglalkozó országos tanács)

- Zorgonderzoek Nederland (ZON) (Egészségügyi Kutatási és Fejlesztési Tanács)

- a Wet medische hulpmiddelen (Gyógyászati eszközökről szóló törvény) szerinti felügyeleti szervek: N.V. KEMA–Stichting TNO Certification (KEMA—TNO Tanúsítás)

- Bouw Ziekenhuisvoorzieningen (CBZ) (Kórházi Létesítmények Országos Tanácsa)

- College voor Zorgverzekeringen (CVZ) (Egészségbiztosítási Tanács)

- Nationaal Comité 4 en 5 mei (Május 4. és 5. Nemzeti Bizottság)

- Pensioen- en Uitkeringsraad (PUR) (Nyugdíjügyi és Szociális Ellátási Tanács)

- College Tarieven Gezondheidszorg (CTG) (Egészségügyi szolgáltatási díjakkal foglalkozó testület)

- Stichting Uitvoering Omslagregeling Wet op de Toegang Ziektekostenverzekering (SUO)

- Stichting tot bevordering van de Volksgezondheid en Milieuhygiëne (SVM) (Közegészségügy és Környezetvédelem Fejlesztéséért Alapítvány)

- Stichting Facilitair Bureau Gemachtigden Bouw VWS

- Stichting Sanquin Bloedvoorziening (Sanquin Vérellátó Alapítvány)

- College van Toezicht op de Zorgverzekeringen organen ex artikel 14, lid 2c, Wet BIG (Egészségbiztosítási Bizottságok Felügyelő Testülete)

- Ziekenfondsen (egészségbiztosítási alapok)

- Nederlandse Transplantatiestichting (NTS) (Holland Transzplantációs Alapítvány)

- Regionale Indicatieorganen (RIO's) (Indikációértékelő regionális szervek).

XI – AUSZTRIA

A "Rechnungshof" (Számvevőszék) költségvetési ellenőrzése alá tartozó valamennyi intézmény, kivéve az ipari és kereskedelmi jellegű intézményeket.

XII – PORTUGÁLIA

Kategóriák

- Institutos públicos sem carácter comercial ou industrial (kereskedelmi, illetve ipari jelleget nélkülöző közjogi intézmények),

- Serviços públicos personalizados (jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szervek),

- Fundações públicas (közalapítványok),

- Estabelecimentos públicos de ensino, investigação científica e saúde (oktatási, tudományos kutató és egészségügyi közintézmények),

XIII – FINNORSZÁG

Állami vagy állami ellenőrzés alatt álló intézmények és vállalkozások, kivéve az ipari vagy kereskedelmi jellegűeket.

XIV – SVÉDORSZÁG

Valamennyi nem kereskedelmi jellegű intézmény, amelynek közbeszerzési szerződéseit az Országos Közbeszerzési Tanács felügyeli.

XV – EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Intézmények

- Design Council

- Health and Safety Executive

- National Research Development Corporation

- Public Health Laboratory Service Board

- Advisory, Conciliation and Arbitration Service

- Commission for the New Towns

- National Blood Authority

- National Rivers Authority

- Scottish Enterprise

- Scottish Homes

- Welsh Development Agency

Kategóriák

- Maintained schools (államilag támogatott iskolák)

- Universities and colleges financed for the most part by other contracting authorities (nagyobb részben más ajánlatkérő szervek által finanszírozott egyetemek és főiskolák)

- National Museums and Galleries (nemzeti múzeumok és galériák)

- Research Councils (kutatási tanácsok)

- Fire Authorities (tűzoltó szervezetek)

- National Health Service Strategic Health Authorities (az Országos Egészségügyi Szolgálat stratégiai egészségügyi szervei)

- Police Authorities (rendőri szervek)

- New Town Development Corporations (Új városok tervezésével és fejlesztésével foglalkozó társaságok)

- Urban Development Corporations (Városfejlesztéssel foglalkozó társaságok)

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

KÖZPONTI KORMÁNYZATI SZERVEK [1]

BELGIUM

–l'Etat | –de Staat | –az állam |

–les communautés | –de gemeenschappen | –közösségek |

–les commissions communautaires | –de gemeenschapscommissies | –közösségi bizottságok |

–les régions | –de gewesten | –régiók |

–les provinces | –de provincies | –megyék |

–les communes | –de gemeenten | –települések |

–les centres publics d'aide sociale | –de openbare centra voor maatschappelijk welzijn | –állami szociális támogatási központok |

–les fabriques d'églises et les organismes chargés de la gestion du temporel des autres cultes reconnus | –de kerkfabrieken en de instellingen die belast zijn met het beheer van de temporalïen van de erkende erediensten | –egyházközségek és az egyéb elismert egyházak vagyonának kezeléséért felelős szervezetek |

–les sociétés de développement régional | –de gewestelijke ontwikkelingsmaatschappijen | –regionális fejlesztéssel foglalkozó társaságok |

–les polders et wateringues | –de polders en wateringen | –polderek és vízügyi tanácsok |

–les comités de remembrement des biens ruraux | –de ruilverkavelingscomités | –tagosító bizottságok |

–les zones de police | –de politiezones | –rendőrségi övezetek |

–les associations formées par plusieurs des pouvoirs adjudicateurs ci-dessus. | –de verenigingen gevormd door een of meerdere aanbestedende overheden hierboven. | –több, fent említett ajánlatkérő szerv által létrehozott társulások. |

DÁNIA

1.Folketinget — Dán Parlament | Rigsrevisionen — Állami Számvevőszék |

2.Statsministeriet — Miniszterelnöki Hivatal | |

3.Udenrigsministeriet — Külügyminisztérium | |

4.Beskæftigelsesministeriet — Foglalkoztatási Minisztérium | 5 styrelser og institutioner — 5 hivatal és intézmény |

5.Domstolsstyrelsen — Bírósági igazgatás | |

6.Finansministeriet — Pénzügyminisztérium | 5 styrelser og institutioner — 5 hivatal és intézmény |

7.Forsvarsministeriet — Védelmi Minisztérium | Adskillige institutioner — Több intézmény |

8.Indenrigs- og Sundhedsministeriet — Belügy- és Egészségügyminisztérium | Adskillige styrelser og institutioner, herunder Statens Serum Institut — Több hivatal és intézmény, köztük a Statens Serum Institut (Védőoltásokért felelős állami intézet) |

9.Justitsministeriet — Igazságügyminisztérium | Rigspolitichefen, 2 direktorater samt et antal styrelser — Rendőrbiztos, 2 igazgatóság és több hivatal |

10.Kirkeministeriet — Egyházügyi Minisztérium | 10 stiftsøvrigheder — 10 egyházmegyei szerv |

11.Kulturministeriet — Kulturális Minisztérium | Departement samt et antal statsinstitutioner — Egy minsztérium és több intézmény |

12.Miljøministeriet — Környezetvédelmi Minisztérium | 6 styrelser — 6 hivatal |

13.Ministeriet for Flygtninge, Invandrere og Integration — Menekültügyi, Bevándorlási és Integrációs Minisztérium | 1 styrelse — 1 hivatal |

14.Ministeriet for Fødevarer, Landbrug og Fiskeri — Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium | 9 direktorater og institutioner — 9 igazgatóság és intézmény |

15.Ministeriet for Videnskab, Teknologi og herunder Udvikling — Tudományügyi, Technológiai és Innovációs Minisztérium | Adskillige styrelser og institutioner, Forskningscenter Risø og Statens uddannelsesbygninger — Több hivatal és intézmény, beleértve a Risoe Országos Laboratóriumot, valamint az országos kutató és oktatási intézményeket |

16.Skatteministeriet — Adóügyi Minisztérium | 1 styrelse og institutioner — 1 hivatal és több intézmény |

17.Socialministeriet — Szociális Minisztérium | 3 styrelser og institutioner — 3 hivatal és több intézmény |

18.Trafikministeriet — Közlekedési Minisztérium | 12 styrelser og institutioner, herunder Øresundsbrokonsortiet — 12 hivatal és intézmény, köztük az Øresundsbrokonsortiet |

19.Undervisningsministeriet — Oktatási Minisztérium | 3 styrelser, 4 undervisningsinstitutioner og 5 andre institutioner — 3 hivatal, 4 oktatási intézmény, 5 egyéb intézmény |

20.Økonomi- og Erhvervsministeriet — Gazdasági és Ipari Minisztérium | Adskillige styrelser og institutioner — Több hivatal és intézmény |

NÉMETORSZÁG

Auswärtiges Amt | Szövetségi Külügyminisztérium (Szövetségi Külügyi Hivatal) |

Bundesministerium des Innern (nur zivile Güter) | Szövetségi Belügyminisztérium (csak polgári árucikkek tekintetében) |

Bundesministerium der Justiz | Szövetségi Igazságügyi Minisztérium |

Bundesministerium der Finanzen | Szövetségi Pénzügyminisztérium |

Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit | Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium |

Bundesministerium für Verbraucherschutz, Ernährung und Landwirtschaft | Szövetségi Fogyasztóvédelmi, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Minisztérium |

Bundesministerium der Verteidigung (keine militärischen Güter) | Szövetségi Védelmi Minisztérium (nem hadiipari árucikkek) |

Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend | Szövetségi Családügyi, Idősügyi, Nőügyi és Ifjúsági Minisztérium |

Bundesministerium für Gesundheit und Soziale Sicherheit | Szövetségi Egészségügyi és Szociális Biztonsági Minisztérium |

Bundesministerium für Verkehr, Bau- und Wohnungswesen | Szövetségi Közlekedési, Építés- és Lakásügyi Minisztérium |

Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Reaktorsicherheit | Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium |

Bundesministerium für Bildung und Forschung | Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium |

Bundesministerium für wirtschaftliche Zusammenarbeit und Entwicklung | Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium |

GÖRÖGORSZÁG

1. | Υπουργείο Εσωτερικών, Δημόσιας Διοίκησης και Αποκέντρωσης | Belügy-, Közigazgatási és Decentralizációs Minisztérium |

2. | Υπουργείο Εξωτερικών | Külügyminisztérium |

3. | Υπουργείο Οικονομίας και Οικονομικών | Gazdasági és Pénzügyminisztérium |

4. | Υπουργείο Ανάπτυξης | Fejlesztési Minisztérium |

5. | Υπουργείο Δικαιοσύνης | Igazságügyi Minisztérium |

6. | Υπουργείο Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων | Oktatási és Egyházügyi Minisztérium |

7. | Υπουργείο Πολιτισμού | Kulturális Minisztérium |

8. | Υπουργείο Υγείας – Πρόνοιας | Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium |

9. | Υπουργείο Περιβάλλοντος, Χωροταξίας και Δημοσίων Έργων | Környezetvédelmi, Területrendezési és Közbeszerzési Minisztérium |

10. | Υπουργείο Εργασίας και Κοινωνικών Ασφαλίσεων | Munkaügyi és Szociális Biztonsági Minisztérium |

11. | Υπουργείο Μεταφορών και Επικοινωνιών | Közlekedési és Hírközlési Minisztérium |

12. | Υπουργείο Γεωργίας | Mezőgazdasági Minisztérium |

13. | Υπουργείο Εμπορικής Ναυτιλίας | Kereskedelmi Hajózási Minisztérium |

14. | Υπουργείο Μακεδονίας- Θράκης | Macedónia és Thrákia Minisztériuma |

15. | Υπουργείο Αιγαίου | Égei-tengeri Minisztérium |

16. | Υπουργείο Τύπου και Μέσων Μαζικής Ενημέρωσης | Sajtóminisztérium |

17. | Γενική Γραμματεία Νέας Γενιάς | Ifjúsági Főtitkárság |

18. | Γενική Γραμματεία Ισότητας | Esélyegyenlőségi Főtitkárság |

19. | Γενική Γραμματεία Κοινωνικών Ασφαλίσεων | Szociális Biztonsági Főtitkárság |

20. | Γενική Γραμματεία Απόδημου Ελληνισμού | Külföldön Élő Görögökkel Foglalkozó Főtitikárság |

21. | Γενική Γραμματεία Βιομηχανίας | Ipari Főtitkárság |

22. | Γενική Γραμματεία Έρευνας και Τεχνολογίας | Kutatási és Technológiai Főtitkárság |

23. | Γενική Γραμματεία Αθλητισμού | Sportügyi Főtitikárság |

24. | Γενική Γραμματεία Δημοσίων Έργων | Közbeszerzési Főtitkárság |

25. | Γενική Γραμματεία Εθνικής Στατιστικής Υπηρεσίας Ελλάδος | Nemzeti Statisztikai Hivatal |

26. | Εθνικός Οργανισμός Κοινωνικής Φροντίδας | Országos Népjóléti Szervezet |

27. | Οργανισμός Εργατικής Κατοικίας | Munkavállalók Lakásügyi Szervezete |

28. | Εθνικό Τυπογραφείο | Nemzeti Nyomda |

29. | Γενικό Χημείο του Κράτους | Állami Főlaboratórium |

30. | Ταμείο Εθνικής Οδοποιίας | Görög Autópályaalap |

31. | Εθνικό Καποδιστριακό Πανεπιστήμιο Αθηνών | Athéni Egyetem |

32. | Αριστοτέλειο Πανεπιστήμιο Θεσσαλονίκης | Thessaloniki Egyetem |

33. | Δημοκρίτειο Πανεπιστήμιο Θράκης | Thrákiai Egyetem |

34. | Πανεπιστήμιο Αιγαίου | Égei-tengeri Egyetem |

35. | Πανεπιστήμιο Ιωαννίνων | Ioanninai Egyetem |

36. | Πανεπιστήμιο Πατρών | Patras-i Egyetem |

37. | Πανεπιστήμιο Μακεδονίας | Macedóniai Egyetem |

38. | Πολυτεχνείο Κρήτης | Krétai Műszaki Főiskola |

39. | Σιβιτανίδειος Δημόσια Σχολή Τεχνών και Επαγγελμάτων | Sivitanidios Műszaki Iskola |

40. | Αιγινήτειο Νοσοκομείο | Eginitio Kórház |

41. | Αρεταίειο Νοσοκομείο | Areteio Kórház |

42. | Εθνικό Κέντρο Δημόσιας Διοίκησης | Országos Közigazgatási Központ |

43. | Οργανισμός Διαχείρισης Δημοσίου Υλικού Α.Ε. | Állami Anyaggazdálkodási Szervezet |

44. | Οργανισμός Γεωργικών Ασφαλίσεων | Mezőgazdasági Termelők Biztosítási Szervezete |

45. | Οργανισμός Σχολικών Κτιρίων | Iskolaépítő Szervezet |

46. | Γενικό Επιτελείο Στρατού | Szárazföldi Erők Vezérkara |

47. | Γενικό Επιτελείο Ναυτικού | Tengerészeti Vezérkar |

48. | Γενικό Επιτελείο Αεροπορίας | Légierő Vezérkara |

49. | Ελληνική Επιτροπή Ατομικής Ενέργειας | Görög Atomenergia-bizottság |

50. | Γενική Γραμματεία Εκπαίδευσης Ενηλίκων | Továbbképzési Főtitkárság |

Presidencia del Gobierno | Miniszterelnöki Hivatal |

Ministerio de Asuntos Exteriores | Külügyminisztérium |

Ministerio de Justicia | Igazságügyi Minisztérium |

Ministerio de Defensa | Védelmi Minisztérium |

Ministerio de Hacienda | Pénzügyminisztérium |

Ministerio de Interior | Belügyminisztérium |

Ministerio de Fomento | Fejlesztési Minisztérium |

Ministerio de Educación, Cultura y Deportes | Oktatási, Kulturális és Sportminisztérium |

Ministerio de Trabajo y Asuntos Sociales | Munkaügyi és Szociális Minisztérium |

Ministerio de Agricultura, Pesca y Alimentación | Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium |

Ministerio de la Presidencia | Miniszterelnöki Hivatal Minisztériuma |

Ministerio de Administraciones Públicas | Közigazgatási Minisztérium |

Ministerio de Sanidad y Consumo | Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium |

Ministerio de Economía | Gazdagási Minisztérium |

Ministerio de Medio Ambiente | Környezetvédelmi Minisztérium |

Ministerio de Ciencia y Tecnología | Tudományügyi és Technológiai Minisztérium |

FRANCIAORSZÁG

1. Minisztériumok

–Services du Premier ministre | –Miniszterelnöki Hivatal |

–Ministère des affaires étrangères | –Külügyminisztérium |

–Ministère des affaires sociales, du travail et de la solidarité | –Szociális, Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium |

–Ministère de l'agriculture, de l'alimentation, de la pêche et des affaires rurales | –Mezőgazgdasági, Élelmezésügyi, Halászati és Vidékfejlesztési Minisztérium |

–Ministère de la culture et de la communication | –Kulturális és Kommunikációs Minisztérium |

–Ministère de la défense | –Védelmi Minisztérium |

–Ministère de l'écologie et du développement durable | –Ökológia és Fenntartható Fejlődés Minisztériuma |

–Ministère de l'économie, des finances et de l'industrie | –Gazdasági, Pénzügyi és Ipari Minisztérium |

–Ministère de l'équipement, des transports, du logement, du tourisme et de la mer | –Infrastruktúraügyi, Közlekedési, Lakásügyi, Idegenforgalmi és Tengerügyi Minisztérium |

–Ministère de la fonction publique, de la réforme de l'Etat et de l'aménagement du territoire | –Közszolgálati, Államreformügyi és Területrendezési Minisztérium |

–Ministère de l'intérieur, de la sécurité intérieure et des libertés locales | –Belügyek, Belbiztonsági és Helyi Önkormányzati Ügyek Minisztériuma |

–Ministère de la justice | –Igazságügyi Minisztérium |

–Ministère de la jeunesse, de l'éducation nationale et de la recherche | –Ifjúsági, Oktatásügyi és Kutatási Minisztérium |

–Ministère de l'outre-mer | –Tengerentúli Területek Minisztériuma |

–Ministère de la santé, de la famille et des personnes handicapées | –Egészség-, Család- és Fogyatékosügyi Minisztérium |

–Ministère des sports | –Sportminisztérium |

–Académie de France à Rome | –Római Francia Akadémia |

–Académie de marine | –Tengerészeti Akadémia |

–Académie des sciences d'outre-mer | –Tengerentúli Tudományos Akadémia |

–Agence centrale des organismes de sécurité sociale (ACOSS) | –Társadalombiztosítási Szervek Központi Hivatala |

–Agence nationale pour l'amélioration des conditions de travail (ANACT) | –Munkakörülmények fejlesztésével foglalkozó országos hivatal |

–Agence nationale pour l'amélioration de l'habitat (ANAH) | –Élőhelyek fejlesztésével foglalkozó országos hivatal |

–Agence nationale pour l'indemnisation des français d'outre-mer (ANIFOM) | –Tengerentúli francia állampolgárok kártalanításával foglalkozó országos hivatal |

–Assemblée permanente des chambres d'agriculture (APCA) | –Agrárkamarák Állandó Gyűlése |

–Bibliothèque nationale de France | –Francia Nemzeti Könyvtár |

–Bibliothèque nationale et universitaire de Strasbourg | –Strasbourgi Nemzeti és Egyetemi könyvtár |

–Bibliothèque publique d'information | –Nyilvános Információs Könyvtár |

–Caisse des dépôts et consignations | –Letéti Pénztár |

–Caisse nationale des autoroutes (CNA) | –Nemzeti Autópálya-pénztár |

–Caisse nationale militaire de sécurité sociale (CNMSS) | –Nemzeti Honvédelmi Társadalombiztosítási Alap |

–Centre des monuments nationaux (CMN) | –Nemzeti Műemlékvédelmi Központ |

–Caisse de garantie du logement locatif social | –Szociális Bérlakásügyi Garanciapénztár |

–Casa de Velasquez | –Casa de Velázquez |

–Centre d'enseignement zootechnique | –Állattenyésztéstani Oktatási Központ |

–Centre d'études du milieu et de pédagogie appliquée du ministère de l'agriculture | –A Mezőgazdasági Minisztérium Környezetvédelmi és Alkalmazott Pedagógiai Oktatási Központja |

–Centre d'études supérieures de sécurité sociale | –Társadalombiztosítási Felsőfokú Oktatási Központ |

–Centres de formation professionnelle agricole | –Mezőgazdasági Képzési Központok |

–Centre national d'art et de culture Georges Pompidou | –Georges Pompidou Nemzeti Művészeti és Kulturális központ |

–Centre national de la cinématographie | –Nemzeti Filmművészeti Központ |

–Centre national d'études et de formation pour l'enfance inadaptée | –Nemzeti oktatási és képzési központ beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek számára |

–Centre national d'études et d'expérimentation du machinisme agricole, du génie rural, des eaux et des forêts (CEMAGREF) | –Nemzeti Agrármérnöki és Környezetvédelmi Mérnöki Oktatási és Kutatóintézet |

–Centre national des lettres | –Nemzeti Bölcsészettudományi Központ |

–Centre national de documentation pédagogique | –Nemzeti Pedagógiai Dokumentációs Központ |

–Centre national des œuvres universitaires et scolaires (CNOUS) | –Tanulók és Egyetemi Hallgatók Nemzeti Támogatási Központja |

–Centre hospitalier des Quinze-Vingts | –Quinze-Vingts Kórház |

–Centre national de promotion rurale de Marmilhat | –Marmilhat Országos Vidékfejlesztési Központ |

–Centres d'éducation populaire et de sport (CREPS) | –Felnőttoktatási és Sportközpontok |

–Centres régionaux des œuvres universitaires (CROUS) | –Egyetemi Hallgatók Regionális Támogatási Központjai |

–Centres régionaux de la propriété forestière | –Regionális Erdőgazdálkodási Központok |

–Centre de sécurité sociale des travailleurs migrants | –Migráns Munkavállalók Társadalombiztosítási Központja |

–Commission des opérations de bourse | –Tőzsdei Ügyletek Bizottsága |

–Conseil supérieur de la pêche | –Halászati Tanács |

–Conservatoire de l'espace littoral et des rivages lacustres | –Tengerpart- és Tópartvédelmi Hivatal |

–Conservatoire national supérieur de musique de Paris | –Párizsi Nemzeti Konzervatórium |

–Conservatoire national supérieur de musique de Lyon | –Lyoni Nemzeti Konzervatórium |

–Conservatoire national supérieur d'art dramatique | –Nemzeti Színművészeti Főiskola |

–École centrale – Lyon | –Lyoni Műszaki Egyetem |

–École centrale des arts et manufactures | –Párizsi Műszaki Egyetem |

–Ecole du Louvre | –Ecole du Louvre (művészeti főiskola) |

–École française d'archéologie d'Athènes | –Athéni Francia Régészeti Intézet |

–École française d'Extręme-Orient | –Távolkeleti Tanulmányok Francia Intézete |

–École française de Rome | –Római Francia Intézet |

–École des hautes études en sciences sociales | –Társadalomtudományi Egyetem |

–École nationale d'administration | –Nemzeti Közigazgatástudományi Egyetem |

–École nationale de l'aviation civile (ENAC) | –Nemzeti Polgári Repülési Főiskola |

–École nationale des Chartes | –Chartes-i Főiskola |

–École nationale d'équitation | –Nemzeti Műlovagló Főiskola |

–École nationale du génie rural des eaux et des forêts (ENGREF) | –Agrár-, Víz- és Erdőmérnöki Főiskola |

–Écoles nationales d'ingénieurs | –műszaki főiskolák |

–École nationale d'ingénieurs des techniques des industries agricoles et alimentaires | –Agrár- és Élelmiszeripari Mérnöki Főiskola |

–Écoles nationales d'ingénieurs des travaux agricoles | –agrármérnöki főiskolák |

–Ecole nationale du génie de l'eau et de l'environnement de Strasbourg | –Strasbourg-i Víz- és Környezetmérnöki Főiskola |

–École nationale de la magistrature | –Francia Jogakadémia |

–Écoles nationales de la marine marchande | –kereskedelmi hajózási főiskolák |

–École nationale de la santé publique (ENSP) | –Közegészségügyi Főiskola |

–École nationale de ski et d'alpinisme | –Francia Sí- és Hegymászóiskola |

–École nationale supérieure agronomique – Montpellier | –Montpellier-i Agronómiai Főiskola |

–École nationale supérieure agronomique – Rennes | –Agronómiai Főiskola, Rennes |

–École nationale supérieure des arts décoratifs | –Képző- és Iparművészeti Főiskola |

–École nationale supérieure des arts et industries – Strasbourg | –Iparművészeti Főiskola, Strasbourg |

–École nationale supérieure des arts et industries textiles – Roubaix | –Textilipari Főiskola, Roubaix |

–Écoles nationales supérieures d'arts et métiers | –műszaki főiskolák |

–École nationale supérieure des beaux-arts | –Képzőművészeti Főiskola |

–École nationale supérieure des bibliothécaires | –Könyvtártudományi Főiskola |

–École nationale supérieure de céramique industrielle | –Kerámiaipari Főiskola |

–École nationale supérieure de l'électronique et de ses applications (ENSEA) | –Elektronikai és Villamosmérnöki Főiskola |

–École nationale supérieure des industries agricoles alimentaires | –Agrár-élelmiszeripari Főiskola |

–École nationale supérieure du paysage | –Tájépítészeti Főiskola |

–Écoles nationales vétérinaires | –állatorvostudományi főiskolák |

–École nationale de voile | –Nemzeti Vitorlásiskola |

–Écoles normales nationales d'apprentissage | –szakiskolai tanárképző főiskolák |

–Écoles normales supérieures | –tanárképző főiskolák |

–École polytechnique | –Műszaki Főiskola |

–École technique professionnelle agricole et forestière de Meymac (Corrèze) | –Meymac-i Mezőgazdasági és Erdészeti Szakiskola (Corrèze) |

–École de sylviculture – Crogny (Aube) | –Crogny Erdészeti Iskola (Aube) |

–École de viticulture et d'oenologie de la Tour-Blanche (Gironde) | –Tour Blanche-i Szőlészeti és Borászati Iskola (Gironde) |

–École de viticulture – Avize (Marne) | –Szőlészeti Iskola, Avize (Marne) |

–Hôpital national de Saint-Maurice | –Saint-Maurice Nemzeti Kórház |

–Établissement national des invalides de la marine (ENIM) | –Rokkant Tengerészek Országos Intézete |

–Établissement national de bienfaisance Koenigswarter | –Koenigswarter Nemzeti Jótékonysági Szervezet |

–Établissement de maîtrise d'ouvrage des travaux culturels (EMOC) | –állami tulajdonú kulturális és oktatási intézmények építési munkáinak felügyeletét végző intézet |

–Établissement public du musée et du domaine national de Versailles | –Versailles-i Múzeumi és Állami Vagyonkezelő Intézet |

–Fondation Carnegie | –Carnegie Alapítvány |

–Fondation Singer-Polignac | –Singer-Polignac Alapítvány |

–Fonds d'action et de soutien pour l'intégration et la lutte contre les discriminations | –Integrációs és Megkülönböztetés-ellenes Cselekvési és Támogatási Alap |

–Institut de l'élevage et de médecine vétérinaire des pays tropicaux (IEMVPT) | –Trópusi Állattenyésztési és Állatorvostudományi Intézet |

–Institut français d'archéologie orientale du Caire | –Kairói Francia Keleti Régészeti Intézet |

–Institut français de l'environnement | –Francia Környezetvédelmi Intézet |

–Institut géographique national | –Nemzeti Földrajzi Intézet |

–Institut industriel du Nord | –Északi Ipari Intézet |

–Institut national agronomique de Paris-Grignon | –Paris-Grignon Nemzeti Agronómiai Intézet |

–Institut national des appellations d'origine (INAO) | –Országos Eredetmegjelölési Intézet |

–Institut national d'astronomie et de géophysique (INAG) | –Országos Csillagászati és Geofizikai Intézet |

–Institut national de la consommation (INC) | –Nemzeti Fogyasztóvédelmi Intézet |

–Institut national d'éducation populaire (INEP) | –Nemzeti Felnőttoktatási Intézet |

–Institut national d'études démographiques (INED) | –Nemzeti Demográfiai Intézet |

–Institut national des jeunes aveugles – Paris | –Fiatal vakok országos intézete, Párizs |

–Institut national des jeunes sourds – Bordeaux | –Fiatal süketek országos intézete, Bordeaux |

–Institut national des jeunes sourds – Chambéry | –Fiatal süketek országos intézete, Chambéry |

–Institut national des jeunes sourds – Metz | –Fiatal süketek országos intézete, Metz |

–Institut national des jeunes sourds – Paris | –Fiatal süketek országos intézete, Párizs |

–Institut national du patrimoine | –Nemzeti Kulturális Örökség Intézete |

–Institut national de physique nucléaire et de physique des particules (I.N2.P3) | –Országos Atomfizikai és Részecskefizikai Intézet |

–Institut national de la propriété industrielle | –Nemzeti Szellemi Tulajdonjogi Intézet |

–Institut national de recherches archéologiques préventives | –Nemzeti Preventív Régészeti Kutatóintézet |

–Institut national de recherche pédagogique (INRP) | –Nemzeti Pedagógiai Kutatóintézet |

–Institut national des sports et de l'éducation physique | –Nemzeti Sport- és Testnevelési Intézet |

–Instituts nationaux polytechniques | –nemzeti műszaki intézetetek |

–Instituts nationaux des sciences appliquées | –alkalmazott tudományok országos intézetei |

–Institut national supérieur de chimie industrielle de Rouen | –Rouen-i Vegyészeti Intézet |

–Institut national de recherche en informatique et en automatique (INRIA) | –Nemzeti Informatikai és Automatizációkutató Intézet |

–Institut national de recherche sur les transports et leur sécurité (INRETS) | –Nemzeti Közlekedési és Közlekedésbiztonsági Kutatóintézet |

–Instituts régionaux d'administration | –regionális közigazgatási intézetek |

–Institut supérieur des matériaux et de la construction mécanique de Saint-Ouen | –Saint-Ouen-i Anyagtani és Gépészeti Intézet |

–Musée Auguste-Rodin | –Auguste Rodin Múzeum |

–Musée de l'armée | –Hadtörténeti Múzeum |

–Musée Gustave-Moreau | –Gustave Moreau Múzeum |

–Musée du Louvre | –Louvre |

–Musée du quai Branly | –Quai Branly Múzeum |

–Musée national de la marine | –Nemzeti Tengerészeti Múzeum |

–Musée national J.-J.-Henner | –Nemzeti J.-J. Henner Múzeum |

–Musée national de la Légion d'honneur | –Nemzeti Becsületrend Múzeum |

–Muséum national d'histoire naturelle | –Nemzeti Természettudományi múzeum |

–Office de coopération et d'accueil universitaire | –Egyetemi Együttműködési és Felvételi Hivatal |

–Office français de protection des réfugiés et apatrides | –Francia Menekült- és Hontalanvédelmi Hivatal |

–Office national de la chasse et de la faune sauvage | –Nemzeti Vadászati és Vadgazdálkodási Hivatal |

–Office national d'information sur les enseignements et les professions (ONISEP) | –Nemzeti Oktatási és Szakmai Tájékoztató Iroda |

–Office des migrations internationales (OMI) | –Nemzetközi Migráció Hivatala |

–Office universitaire et culturel français pour l'Algérie | –Algériai Francia Egyetemi és Kulturális Intézet |

–Palais de la découverte | –Felfedezések Múzeuma |

–Parcs nationaux | –Nemzeti parkok |

–Syndicat des transports parisiens d'Ile-de-France | –Ile-de-France Párizsi Közlekedési Szervezet |

–Thermes nationaux – Aix-les-Bains | –Aix-les-Bains-i nemzeti termálfürdők |

3. Egyéb nemzeti közintézmények

–Union des groupements d'achats publics (UGAP) | –közbeszerzési szervezet |

ÍRORSZÁG

Elnöki Hivatal

Parlament és Európai Parlament

Miniszterelnöki Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal

Pénzügyminisztérium

A Számvevőszék Elnökének Hivatala

A Bevételi Biztosok Hivatala (pénzügyi igazgatás)

Közbeszerzési Hivatal

Állami Laboratórium

Attorney General Hivatala

Ügyészségi Hivatal

Értékbecslő Hivatal

Közszolgálati Bizottság

Az Ombudsman Hivatala

Chief State Solicitor Hivatala

Igazságügyi, Egyenlőségi és Jogi Reformügyi Minisztérium

Bírósági Szolgálat

Büntetésvégrehajtási Szolgálat

Jótékony Felajánlások és Adományok Biztosainak Hivatala

Környezetvédelmi és Önkormányzatügyi Minisztérium

Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium

Hírközlési, Tengeri és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Minisztérium

Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium

Közlekedési Minisztérium

Egészség- és Gyermekügyi Minisztérium

Vállalkozási, Kereskedelmi és Munkaügyi Minisztérium

Művészeti, Sport- és Idegenforgalmi Minisztérium

Honvédelmi Minisztérium

Külügyminisztérium

Szociális és Családügyi Minisztérium

Közösségi Ügyek, Vidékfejlesztési Ügyek és Gael Nyelvű Régiók Minisztériuma

Művészeti Tanács

Nemzeti Galéria.

OLASZORSZÁG

1. Ajánlatkérő intézmények

1. | Presidenza del Consiglio dei Ministri | Minisztertanács Elnöksége |

2. | Ministero degli Affari Esteri | Külügyminisztérium |

3. | Ministero dell'Interno | Belügyminisztérium |

4. | Ministero della Giustizia | Igazságügyi Minisztérium |

5. | Ministero della Difesa | Védelmi Minisztérium |

6. | Ministero dell'Economia e delle Finanze | Gazdasági és Pénzügyminisztérium |

7. | Ministero delle Attività Produttive | Termelő Tevékenységek Minisztériuma |

8. | Ministero delle Comunicazioni | Hírközlési Minisztérium |

9. | Ministero delle Politiche agricole e forestali | Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium |

10. | Ministero dell'Ambiente e tutela del Territorio | Környezet- és Tájvédelmi Minisztérium |

11. | Ministero delle Infrastrutture e Transporti | Infrastruktúraügyi és Közlekedési minisztérium |

12. | Ministero del Lavoro e delle politiche sociali | Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium |

13. | Ministero della Salute | Egészségügyi Minisztérium |

14. | Ministero dell'Istruzione, Università e Ricerca | Oktatási, Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Minisztérium |

15. | Ministero per i Beni e le attività culturali | Kulturális Örökség és Kulturális Tevékenységek Minisztériuma |

ONSIP SPA (Concessionaria Servizi Informatici Pubblici) | CONSIP (Állami informatikai szolgáltatások koncessziós jogosultja) |

1. | Ministère de l'Agriculture, de la Viticulture et du Développement rural: Administration des services techniques de l'agriculture. | 1. | Mezőgazdasági, Szőlészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium: Agrárhivatalok Igazgatósága |

2. | Ministère des Affaires étrangères, du Commerce extérieur, de la Coopération et de la Défense: Armée. | 2. | Külügy-, Külkereskedelmi, Együttműködési és Védelmi Minisztérium: Hadsereg |

3. | Ministère de l'Education nationale, de la Formation professionnelle et des Sports: Lycées d'enseignement secondaire et d'enseignement secondaire technique. | 3. | Oktatási, Szakképzési és Sportminisztérium: középiskolák és szakközépiskolák |

4. | Ministère de l'Environnement: Administration de l'environnement. | 4. | Környezetvédelmi Minisztérium: környezetvédelmi igazgatás |

5. | Ministère d'Etat, département des Communications: Entreprise des P et T (Postes seulement). | 5. | Államminisztérium, Hírközlési Hivatal: postai és távközlési vállalat (csak a postai egység) |

6. | Ministère de la Famille, de la Solidarité sociale et de la Jeunesse: Maisons de retraite de l'Etat, Homes d'enfants. | 6. | Családügyi, Társadalmi Szolidaritási és Ifjúsági Minisztérium: állami nyugdíjasotthonok, gyermekotthonok |

7. | Ministère de la Fonction publique et de la Réforme administrative: Centre informatique de l'Etat, Service central des imprimés et des fournitures de bureau de l'Etat. | 7. | Közszolgálati és Közigazgatási Reformügyi Minisztérium: Állami Informatikai Központ, Állami Nyomtatvány- és Irodaszerellátó Központi Osztály |

8. | Ministère de la Justice: Etablissements pénitentiaires. | 8. | Igazságügyi Minisztérium: büntetésvégrehajtási intézmények |

9. | Ministère de l'Intérieur: Police grand-ducale, Service national de la protection civile. | 9. | Belügyminisztérium: Nemzeti Rendőrség, Országos Polgári Védelmi Hivatal |

10. | Ministère des Travaux publics: Administration des bâtiments publics; Administration des ponts et chaussées. | 10. | Közbeszerzési Minisztérium: Középületek Igazgatósága, Híd- és Útügyi Igazgatóság |

HOLLANDIA

Ministerie van Algemene Zaken

(Általános Ügyek Minisztériuma)

- Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály)

- Bureau van de Wetenschappelijke Raad voor het Regeringsbeleid (Kormányzati politikai tanácsadó testület)

- Rijksvoorlichtingsdienst: (Holland Kormányzati Információs Szolgálat)

Ministerie van Binnenlandse Zaken en Koninkrijksrelaties

(Belügyekért és Királysági Kapcsolatokért Felelős Minisztérium)

- Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály)

- Agentschap Informatievoorziening Overheidspersoneel (IVOP) (Kormányzati Személyzeti Információs Hivatal)

- Centrale Archiefselectiedienst (CAS) (Központi Levéltári Szelekciós Szolgálat)

- Algemene Inlichtingen- en Veiligheidsdienst (AIVD) (Központi Hírszerzői és Biztonsági Hivatal)

- Beheerorganisatie GBA (Személyesadat-nyilvántartó és Útiokmány-hivatal)

- Organisatie Informatie- en communicatietechnologie OOV (ITO) (Hírközlési és Informatikai Technológiai Szervezet)

- Korps Landelijke Politiediensten (Országos Rendőrségi Hivatal)

Ministerie van Buitenlandse Zaken

(Külügyminisztérium)

- Directoraat Generaal Regiobeleid en Consulaire Zaken (DGRC) (Regionális politika és konzuli ügyek főigazgatósága)

- Directoraat Generaal Politieke Zaken (DGPZ) (Politikai ügyek főigazgatósága)

- Directoraat Generaal Internationale Samenwerking (DGIS) (Nemzetközi együttműködési főigazgatóság)

- Directoraat Generaal Europese Samenwerking (DGES) (Európai együttműködési főigazgatóság)

- Centrum tot Bevordering van de Import uit Ontwikkelingslanden (CBI) (Fejlődő országokból származó behozatalt támogató központ)

- Centrale diensten ressorterend onder P/PlvS (a főtitkár és a főtitkár-helyettes irányítása alá tartozó központi szolgálatok)

- Buitenlandse Posten (ieder afzonderlijk) (Külképviseletek)

Ministerie van Defensie

(Védelmi Minisztérium)

- Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály)

- Staf Defensie Interservice Commando (DICO) (Véderőközi Támogató Parancsnokság)

- Defensie Telematica Organisatie (DTO) (Védelmi Telematikai Szervezet)

- Centrale directie van de Dienst Gebouwen, Werken en Terreinen (Védelmi Infrastruktúraügynökség, központi igazgatóság)

- De afzonderlijke regionale directies van de Dienst Gebouwen, Werken en Terreinen (Védelmi Infrastruktúraügynökség, regionális igazgatóságok)

- Directie Materieel Koninklijke Marine (A holland királyi haditengerészet anyagbeszerző igazgatósága)

- Directie Materieel Koninklijke Landmacht (A holland királyi szárazföldi erők anyagbeszerző igazgatósága)

- Directie Materieel Koninklijke Luchtmacht (A holland királyi légierő anyagbeszerző igazgatósága)

- Landelijk Bevoorradingsbedrijf Koninklijke Landmacht (LBBKL) (A holland királyi szárazföldi erők országos ellátási hivatala)

- Defensie Pijpleiding Organisatie (DPO) (Védelmi szállítóvezetékekért felelős szervezet)

- Logistiek Centrum Koninklijke Luchtmacht (A holland királyi légierő logisztikai központja)

- Koninklijke Marine, Marinebedrijf (A holland királyi haditengerészet karbantartó intézménye)

Ministerie van Economische Zaken

(Gazdasági Minisztérium)

- Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály)

- Centraal Bureau voor de Statistiek (CBS) (Holland Központi Statisztikai Hivatal)

- Centraal Planbureau (CPB) (Központi Tervhivatal)

- Bureau voor de Industriële Eigendom (BIE) (Ipari Tulajdonjogi Hivatal)

- Senter (Senter)

- Staatstoezicht op de Mijnen (SodM) (Állami Bányafelügyelet)

- Nederlandse Mededingingsautoriteit (NMa) (Holland Versenyhivatal)

- Economische Voorlichtingsdienst (EVD) (Holland Külkereskedelmi Hivatal)

- Nederlandse Onderneming voor Energie en Milieu BV (Novem) (Energetikai is Környezetvédelmi Hivatal)

- Agentschap Telecom (Távközlési Hivatal)

Ministerie van Financiën

(Pénzügyminisztérium)

- Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály)

- Belastingdienst Automatiseringscentrum (Adó- és Vámhivatal Informatikai Központja)

- Belastingdienst

(Adó- és Vámhivatal)

- de afzonderlijke Directies der Rijksbelastingen (az Adó- és Vámhivatal különböző szervezeti egységei)

- Fiscale Inlichtingen- en Opsporingsdienst (incl. Economische Controle dienst (ECD)) (Adófelügyelet (beleértve a Gazdasági Nyomozószolgálatot is))

- Belastingdienst Opleidingen (Adó- és Vámügyi Képzési Központ)

- Dienst der Domeinen (Állami Vagyonügynökség)

Ministerie van Justitie

(Igazságügyi Minisztérium)

- Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály)

- Dienst Justitiële Inrichtingen (Büntetésvégrehajtási Intézetek Hivatala)

- Raad voor de Kinderbescherming (Gyermekgondozási és Gyermekvédelmi hivatal)

- Centraal Justitie Incasso Bureau (Központi Bírságbehajtó Hivatal)

- Openbaar Ministerie (Ügyészség)

- Immigratie en Naturalisatiedienst (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal)

- Nederlands Forensisch Instituut (Holland Törvényszéki Orvostani Intézet)

- Raad voor de Rechtspraak (Igazságügyi Igazgatási és Tanácsadó Testület)

Ministerie van Landbouw, Natuurbeheer en Visserij

(Mezőgazdasági, Tájvédelmi és Halászati Minisztérium)

- Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály)

- Agentschap Landelijke Service bij Regelingen (LASER) (Országos Szabályozásvégrehajtó Hivatal))

- Agentschap Plantenziekte kundige Dienst (PD) (Növényvédelmi Szolgálat)

- Algemene Inspectiedienst (AID) (Általános Felügyelet)

- De afzonderlijke Regionale Beleidsdirecties (Regionális politikai szervezeti egységek)

- Agentschap Bureau Heffingen (Illetékhivatal)

- Dienst Landelijk Gebied (DLG) (Fenntartható Vidékfejlesztés Kormányzati Hivatala)

- De afzonderlijke Regionale Beleidsdirecties

Ministerie van Onderwijs, Cultuur en Wetenschappen

(Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztérium)

- Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály)

- Inspectie van het Onderwijs (Oktatásfelügyelet)

- Inspectie Cultuurbezit (Kulturális Örökség Felügyelete)

- Centrale Financiën Instellingen (Központi Intézményfinanszírozó Hivatal)

- Nationaal archief (Nemzeti Levéltár)

- Rijksdienst voor de archeologie (Állami Régészeti Felügyelet)

- Rijksarchiefinspectie (Állami Levéltári Felügyelet)

- Adviesraad voor Wetenschaps- en Technologiebeleid (Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület)

- Onderwijsraad (Oktatási Tanács)

- Rijksinstituut voor Oorlogsdocumentatie (Nemzeti Hadtörténeti Dokumentációs Intézet)

- Instituut Collectie Nederland (Holland Kulturális Örökség Intézete)

- Raad voor Cultuur (Kulturális Tanács)

- Rijksdienst voor de Monumentenzorg (Holland Műemlékvédelmi Hivatal)

- Rijksdienst Oudheidkundig Bodemonderzoek (Régészeti Örökség Nemzeti Hivatala)

Ministerie van Sociale Zaken en Werkgelegenheid

(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

- Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály)

Ministerie van Verkeer en Waterstaat

(Közlekedési és Vízügyi Minisztérium)

- Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály)

- Directoraat-Generaal Luchtvaart (Polgári légi közlekedési főigazgatóság)

- Directoraat-Generaal Goederenvervoer (Teherfuvarozási főigazgatóság)

- Directoraat-Generaal Personenvervoer (Személyszállítási főigazgatóság)

- Directoraat-Generaal Rijkswaterstaat (Közbeszerzési és vízgazdálkodási főigazgatóság)

- Hoofdkantoor Directoraat-Generaal Rijks Waterstaat (Közbeszerzési és vízgazdálkodási főigazgatóság központi irodája)

- De afzonderlijke regionale directies van Rijkswaterstaat (A közbeszerzési és vízgazdákodási főigazgatóság regionális szervezeti egységei)

- De afzonderlijke specialistische diensten van Rijkswaterstaat (A közbeszerzési és vízgazdákodási főigazgatóság szakszolgálatai)

- Directoraat-Generaal Water (Vízügyi főigazgatóság)

- Inspecteur-Generaal, Inspectie Verkeer en Waterstaat (A Közlekedési és Vízgazdálkodási Felügyelet főfelügyelője)

- Divisie Luchtvaart van de Inspecteur-Generaal, Inspectie Verkeer en Waterstaat (A Közlekedési és Vízgazdálkodási Felügyelet főfelügyelőjéhez tartozó polgári légi közlekedési osztály)

- Divisie Vervoer van de Inspecteur-Generaal, Inspectie Verkeer en Waterstaat (A Közlekedési és Vízgazdálkodási Felügyelet főfelügyelőjéhez tartozó közlekedési osztály)

- Divisie Scheepvaart van de Inspecteur-Generaal, Inspectie Verkeer en Waterstaat (A Közlekedési és Vízgazdálkodási Felügyelet főfelügyelőjéhez tartozó hajózási osztály)

- Centrale Diensten (Központi szolgálatok)

- Koninklijk Nederlands Meteorologisch Instituut (KNMI) (Holland Királyi Meteorológiai Intézet)

Ministerie van Volkshuisvesting, Ruimtelijke Ordening en Milieubeheer

(Lakásügyi, Területrendezési és Környezetvédelmi Minisztérium)

- Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály)

- Directoraat-Generaal Wonen (Lakásügyi főigazgatóság)

- Directoraat-Generaal Ruimte (Területrendezési főigazgatóság)

- Directoraat General Milieubeheer (Környezetvédelmi főigazgatóság)

- Rijksgebouwendienst (Kormányzati épületekkel foglalkozó hivatal)

- VROM inspectie (Felügyelet)

Ministerie van Volksgezondheid, Welzijn en Sport

(Egészségügyi, Jóléti és Sportminisztérium)

- Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály)

- Inspectie Gezondheidsbescherming, Waren en Veterinaire Zaken (Egészségvédelmi és Állategészségügyi Felügyelet)

- Inspectie Gezondheidszorg (Egészségügyi Intézmények Felügyelete)

- Inspectie Jeugdhulpverlening en Jeugdbescherming (Ifjúságtámogatási és Ifjúságvédelmi Felügyelet)

- Rijksinstituut voor de Volksgezondheid en Milieu (RIVM) (Országos Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet)

- Sociaal en Cultureel Planbureau (Szociális és Kulturális Tervhivatal)

- Agentschap t.b.v. het College ter Beoordeling van Geneesmiddelen (Gyógyszerértékelő Tanács Ügynöksége)

Tweede Kamer der Staten-Generaal

(a Parlament második kamarája)

Eerste Kamer der Staten-Generaal

(a Parlament első kamarája)

Raad van State

(Államtanács)

Algemene Rekenkamer

(Holland Számvevőszék)

Nationale Ombudsman

(Nemzeti Ombudsman)

Kanselarij der Nederlandse Orden

(a Holland Rend Kancelláriája)

Kabinet der Koningin

(a Királynő Kabinetje)

AUSZTRIA

1. | Bundeskanzleramt | Szövetségi Kancellária |

2. | Bundesministerium für auswärtige Angelegenheiten | Szövetségi Külügyminisztérium |

3. | Bundesministerium für Bildung, Wissenschaft und Kultur | Szövetségi Oktatásügyi, Tudományügyi és Kulturális Minisztérium |

4. | Bundesministerium für Finanzen | Szövetségi Pénzügyminisztérium |

5. | Bundesministerium für Gesundheit und Frauen | Szövetségi Egészségügyi és Nőügyi Minisztérium |

6. | Bundesministerium für Inneres | Szövetségi Belügyminisztérium |

7. | Bundesministerium für Justiz | Szövetségi Igazságügyi Minisztérium |

8. | Bundesministerium für Landesverteidigung | Szövetségi Védelmi Minisztérium |

9. | Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft | Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium |

10. | Bundesministerium für soziale Sicherheit, Generationen und Konsumentenschutz | Szövetségi Társadalombiztosítási, Generáció- és Fogyasztóvédelmi Minisztérium |

11. | Bundesministerium für Verkehr, Innovation und Technologie | Szövetségi Közlekedési, Innovációs és Technológiai Minisztérium |

12. | Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit | Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium |

13. | Bundesamt für Eich- und Vermessungswesen | Szövetségi Mérésügyi Hivatal |

14. | Österreichische Forschungs- und Prüfzentrum Arsenal Gesellschaft m.b.H | Osztrák Kutatási és Vizsgálati Központ, Arsenal GmbH |

15. | Bundesprüfanstalt für Kraftfahrzeuge | Szövetségi Gépjármű-vizsgálati Intézet |

16. | Bundesbeschaffung G.m.b.H | Szövetségi Közbeszerzési Társaság |

17. | Bundesrechenzentrum G.m.b.H | Szövetségi Adatfeldolgozó Központ |

PORTUGÁLIA

–Presidência do Conselho de Ministros; | A Minisztertanács Elnöksége |

–Ministério das Finanças; | Pénzügyminisztérium |

–Ministério da Defesa Nacional; | Honvédelmi Minisztérium |

–Ministério dos Negócios Estrangeiros e das Comunidades Portuguesas; | Külügyek és Portugál Közösségek Minisztériuma |

–Ministério da Administração Interna; | Belügyminisztérium |

–Ministério da Justiça; | Igazságügyi Minisztérium |

–Ministério da Economia; | Gazdasági Minisztérium |

–Ministério da Agricultura, Desenvolvimento Rural e Pescas; | Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési és Halászati Minisztérium |

–Ministério da Educação; | Oktatási Minisztérium |

–Ministério da Ciência e do Ensino Superior; | Tudományügyi és Felsőoktatási Minisztérium |

–Ministério da Cultura; | Kulturális Minisztérium |

–Ministério da Saúde; | Egészségügyi Minisztérium |

–Ministério da Segurança Social e do Trabalho; | Szociális és Munkaügyi Minisztérium |

–Ministério das Obras Públicas, Transportes e Habitação; | Közbeszerzési, Közlekedési és Lakásügyi Minisztérium |

–Ministério das Cidades, Ordenamento do Território e Ambiente. | Városfejlesztési, Területrendezési és Környezetvédelmi Minisztérium |

OIKEUSKANSLERINVIRASTO – JUSTITIEKANSLERSÄMBETET | IGAZSÁGÜGYI KANCELLÁR HIVATALA |

KAUPPA- JA TEOLLISUUSMINISTERIÖ – HANDELS- OCH INDUSTRIMINISTERIET | KERESKEDELMI ÉS IPARI MINISZTÉRIUM |

Kuluttajavirasto – Konsumentverket | Finn Fogyasztóvédelmi Hivatal |

Kilpailuvirasto – Konkurrensverket | Finn Versenyhivatal |

Kuluttajavalituslautakunta – Konsumentklagonämnden | Fogyasztóvédelmi Panaszbizottság |

Patentti- ja rekisterihallitus – Patent- och registerstyrelsen | Nemzeti Szabadalmi Hivatal |

LIIKENNE- JA VIESTINTÄMINISTERIÖ – KOMMUNIKATIONSMINISTERIET | KÖZLEKEDÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM |

Viestintävirasto – Kommunikationsverket | Finn Hírközlési Szabályozási Hivatal |

MAA- JA METSÄTALOUSMINISTERIÖ – JORD- OCH SKOGSBRUKSMINISTERIET | MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI MINISZTÉRIUM |

Elintarvikevirasto – Livsmedelsverket | Nemzeti Élelmiszerügynökség |

Maanmittauslaitos – Lantmäteriverket | Finn Nemzeti Földmérési Hivatal |

OIKEUSMINISTERIÖ – JUSTITIEMINISTERIET | IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM |

Tietosuojavaltuutetun toimisto – Dataombudsmannens byrå | Adatvédelmi Ombudsman Hivatala |

Tuomioistuimet – domstolar | Bíróságok |

Korkein oikeus – Högsta domstolen | Legfelsőbb Bíróság |

Korkein hallinto-oikeus – Högsta förvaltningsdomstolen | Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság |

Hovioikeudet – hovrätter | Fellebbviteli bíróságok |

Käräjäoikeudet – tingsrätter | Kerületi bíróságok |

Hallinto-oikeudet – förvaltningsdomstolar | Közigazgatási bíróságok |

Markkinaoikeus – Marknadsdomstolen | Versenybíróság |

Työtuomioistuin – Arbetsdomstolen | Munkaügyi Bíróság |

Vakuutusoikeus – Försäkringsdomstolen | Biztosítási Bíróság |

Vankeinhoitolaitos – Fångvårdsväsendet | Büntetésvégrehajtási Szolgálat |

OPETUSMINISTERIÖ – UNDERVISNINGSMINISTERIET | OKTATÁSI MINISZTÉRIUM |

Opetushallitus – Utbildningsstyrelsen | Nemzeti Oktatási Tanács |

Valtion elokuvatarkastamo – Statens filmgranskningsbyrå | Finn Filmminősító Tanács |

PUOLUSTUSMINISTERIÖ – FÖRSVARSMINISTERIET | VÉDELMI MINISZTÉRIUM |

Puolustusvoimat – Försvarsmakten | Finn védelmi erők |

SISÄASIAINMINISTERIÖ – INRIKESMINISTERIET | BELÜGYMINISZTÉRIUM |

Väestörekisterikeskus – Befolkningsregistercentralen | Népességnyilvántartó Központ |

Keskusrikospoliisi – Centralkriminalpolisen | Országos Nyomozóiroda |

Liikkuva poliisi – Rörliga polisen | Országos Közlekedésrendészet |

Rajavartiolaitos – Gränsbevakningsväsendet | Határőrség |

SOSIAALI- JA TERVEYSMINISTERIÖ | SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM |

Työttömyysturvalautakunta – Arbetslöshetsnämnden | Munkanélküliek ellátásával foglalkozó tanács |

Tarkastuslautakunta – Prövningsnämnden | Vizsgálóbizottság |

Lääkelaitos – Läkemedelsverket | Nemzeti Gyógyszerügynökség |

Terveydenhuollon oikeusturvakeskus – Rättsskyddscentralen för hälsovården | Nemzeti Törvényszéki Orvosi Hatóság |

Tapaturmavirasto – Olycksfallsverket | Állami Baleseti Kártalanítási Hivatal |

Säteilyturvakeskus – Strålsäkerhetscentralen | Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Hatóság |

TYÖMINISTERIÖ – ARBETSMINISTERIET | MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM |

Valtakunnansovittelijain toimisto – Riksförlikningsmännens byrå | Nemzeti Békéltetői Hivatal |

Valtion turvapaikanhakijoiden vastaanottokeskukset – Statliga förläggningar för asylsökande | Befogadó állomások |

Työneuvosto – Arbetsrådet i Finland | Finnországi Munkaügyi Tanács |

ULKOASIAINMINISTERIÖ – UTRIKESMINISTERIET | KÜLÜGYMINISZTÉRIUM |

VALTIOVARAINMINISTERIÖ – FINANSMINISTERIET | PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM |

Valtiontalouden tarkastusvirasto – Statens revisionsverk | Állami Számvevőszék |

Valtiokonttori – Statskontoret | Államkincstár |

Valtion työmarkkinalaitos – Statens arbetsmarknadsverk | Állami Munkaerőpiaci Hivatal |

Verohallinto – Skatteförvaltningen | Adóhivatal |

Tullilaitos – Tullverket | Vámhivatal |

Valtion vakuusrahasto – Statsgarantifonden | Kormányzati Garanciaalap |

YMPÄRISTÖMINISTERIÖ – MILJÖMINISTERIET | KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM |

Akademien för de fria konsterna | Királyi Képzőművészeti Akadémia |

Alkoholinspektionen | Nemzeti Alkoholfelügyelet |

Alkoholsortimentsnämnden | Szeszesital-hivatal |

Allmänna pensionsfonden | Nemzeti Nyugdíjalap |

Allmänna reklamationsnämnd | Fogyasztóvédelmi Panaszbizottság |

Ambassader | Nagykövetségek |

Arbetsdomstolen | Munkaügyi bíróság |

Arbetsgivarverk, statens | Kormányzati Munkaadók Hivatala |

Arbetslivsfonden | Munkaerőpiaci Alap |

Arbetslivsinstitutet | Nemzeti Munkaügyi Intézet |

Arbetsmarknadsstyrelsen | Nemzeti Munkaerőpiaci Tanács |

Arbetsmiljöfonden | Munkakörnyezet-alap |

Arbetsmiljöinstitutet | Nemzeti Munkaegészségügyi Intézet |

Arbetsmiljönämnd, statens | Állami Munkahelyi Biztonsági és Munkaegészségügyi Tanács |

Arbetsmiljöverket | Svéd Munkakörnyezet-felügyelet |

Arkitekturmuseet | Svéd Építészeti Múzeum |

Arrendenämnder (12) | Haszonbérleti törvényszékek (12) |

B

Banverket | Nemzeti Vasútigazgatóság |

Barnombudsmannen | Gyermekügyi Ombudsman Hivatala |

Beredning för utvärdering av medicinsk metodik, statens | Svéd Egészségügyi Technológiaértékelő Tanács |

Besvärsnämnden för rättshjälp | Jogsegélyügyi Jogorvoslati Bizottság |

Biografbyrå, statens | Nemzeti Filmvizsgáló Tanács |

Biografiskt lexikon, svenskt | Svéd Életrajzi Lexikon |

Birgittaskolan | Birgitta Iskola |

Blekinge tekniska högskola | Blekinge Műszaki Főiskola |

Bokföringsnämnden | Svéd Könyvelési Szabályozó Tanács |

Bostadskreditnämnd, statens (BKN) | Nemzeti Lakáshitel-garancia Tanács |

Boverket | Nemzeti Lakásügyi, Építésügyi és Tervezési Tanács |

Brottsförebyggande rådet | Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács |

Brottsoffermyndigheten | Bűncselekmények áldozataival foglalkozó hivatal |

Brottsskadenämnden | Bűncselekmények sértettjeinek kártalanításáért felelős szerv |

Byggforskningsrådet | Építészeti Kutatási Tanács |

C

Centrala försöksdjursnämnden | Laboratóriumi állatokkal foglalkozó központi bizottság |

Centrala studiestödsnämnden | Nemzeti Diáksegélyező Tanács |

Centralnämnden för fastighetsdata | Központi Ingatlanadat-nyilvántartó Tanács |

D

Danshögskolan | Táncművészeti Egyetem |

Datainspektionen | Adatvédelmi Hivatal |

Delegationen för utländska investeringar Sverige, ISA | Svédországi Befektetések Ügynöksége |

Departementen | Minisztériumok (kormányhivatalok) |

Domstolsverket | Bíróságok igazgatásáért felelős szerv |

Dramatiska institutet | Film- és Színművészeti Egyetem |

E

Ekeskolan | Eke Iskola |

Ekobrottsmyndigheten | Gazdasági bűnözéssel foglalkozó hivatal |

Ekonomistyrningsverket | Nemzeti Pénzgazdálkodási Hatóság |

Elsäkerhetsverket | Nemzeti Villamosbiztonsági Tanács |

Energimyndigheten, statens | Svéd Nemzeti Energiahivatal |

EU/FoU-rådet | Svéd-EU K&F Tanács |

Exportkreditnämnden | Exporthitel-garancia Tanács |

Exportråd, Sveriges | Svéd Exporttanács |

F

Fastighetsmäklarnämnden | Ingatlanügynökségek felügyeletéért felelős tanács |

Fastighetsverk, statens | Nemzeti Ingatlantanács |

Fideikommissnämnden | Hitbizományi Tanács |

Finansinspektionen | Pénzügyi felügyelő hatóság |

Fiskeriverket | Nemzeti Halászati Tanács |

Flygmedicincentrum | Légiorvosi Központ |

Flygtekniska försöksanstalten | Repülésügyi Kutatóintézet |

Folkhälsoinstitut, statens | Állami Közegészségügyi Intézet |

Fonden för fukt- och mögelskador | Kis magánházak tulajdonosainak segítésére létrejött nemzeti szervezet |

Forskningsrådet för miljö, areella näringar och samhällsbyggande, Formas | Svéd Környezetvédelmi, Agrártudományi és Területrendezési Kutatótanács |

Fortifikationsverket | Katonai Ingatlanok Központi Hivatala |

Förlikningsmannaexpedition, statens | Nemzeti Békéltetői Hivatal |

Försvarets forskningsanstalt | Nemzeti Védelmi Kutatóintézet |

Försvarets materielverk | Honvédelmi Anyagbeszerzési Igazgatóság |

Försvarets radioanstalt | Honvédelmi Rádióintézet |

Försvarshistoriska museer, statens | Nemzeti hadtörténeti múzeumok |

Försvarshögskolan | Nemzetvédelmi Főiskola |

Försvarsmakten | Svéd Honvédség |

Försäkringskassorna (21) | Társadalombiztosítási pénztárak (21) |

G

Gentekniknämnden | Svéd Géntechnológiai Tanácsadó Testület |

Geologiska undersökning, Sveriges | Svéd Geológiai Kutatóintézet |

Geotekniska institut, statens | Svéd Geotechnikai Intézet |

Giftinformationscentralen | Svéd Méreginformációs Központ |

Glesbygdsverket | Nemzeti Vidékfejlesztési Hivatal |

Grafiska institutet och institutet för högre kommunikation- och reklamutbildning | Grafikai Intézet és Kommunikációs Főiskola |

Granskningsnämnden för radio och TV | Svéd Műsorszolgáltató Bizottság |

Göteborgs universitet | Göteborgi Egyetem |

H

Handelsflottans kultur- och fritidsråd | Kereskedelmi flotta kulturális és szabadidős tanácsa |

Handelsflottans pensionsanstalt | Kereskedelmi flotta nyugdíjintézete |

Handikappombudsmannen | Fogyatékosügyi Ombudsman Hivatala |

Handikappråd, statens | Fogyatékkal Élő Személyek Nemzeti Tanácsa |

Haverikommission, statens | Állami Balesetvizsgáló Tanács |

Historiska museer, statens | Nemzeti történeti múzeumok |

Hjälpmedelsinstitutet | Fogyatékosok Intézete |

Hovrätterna (6) | Fellebbviteli bíróságok (6) |

Hyresnämnder (12) | Regionális bérleti törvényszékek (12) |

Häktena (30) | Előzetes letartóztatás végrehajtására szolgáló intézetek (30) |

Hälso- och sjukvårdens ansvarsnämnd | Orvosi felelősség kérdésével foglalkozó bizottság |

Högskolan Dalarna | Dalarnai Egyetem |

Högskolan i Borås | Borås-i Egyetem |

Högskolan i Gävle | Gävlei Egyetem |

Högskolan i Halmstad | Halmstadi Egyetem |

Högskolan i Kalmar | Kalmari Egyetem |

Högskolan i Karlskrona/Ronneby | Karlskrona/Ronneby-i Egyetem |

Högskolan i Kristianstad | Kristianstadi Egyetem |

Högskolan i Skövde | Skövdei Egyetem |

Högskolan i Trollhättan/Uddevalla | Trollhättan/Uddevallai Egyetem |

Högskolan på Gotland | Gotlandi Egyetem |

Högskoleverket | Nemzeti Felsőoktatási Hivatal |

Högsta domstolen | Legfelsőbb Bíróság |

I

Idrottshögskolan i Stockholm | Stockholmi Testnevelési és Sportegyetem |

Inspektionen för strategiska produkter | Stratégiai Termékek Országos Felügyelete |

Institut för byggnadsforskning, statens | Építési Kutatási Tanács |

Institut för ekologisk hållbarhet, statens | Svéd Ökológiai Intézet |

Institut för kommunikationsanalys, statens | Svéd Közlekedési és Hírközlési Elemző Intézet |

Institut för psykosocial miljömedicin, statens | Országos Pszichoszociológiai és Egészségügyi Intézet |

Institut för särskilt utbildningsstöd | Svéd Különleges Képzést Támogató Intézet |

Institutet för arbetsmarknadspolitisk utvärdering | Munkaerő-piaci politika felügyeletért felelős hivatal |

Institutet för rymdfysik | Svéd Űrfizikai Intézet |

Institutionsstyrelse, Statens | Gyógyintézeti Egészségügyi Ellátás Országos Tanácsa |

Insättnigsgarantinämnden | Letéti Garancia Tanácsa |

Integrationsverket | Svéd Integrációs Tanács |

Internationella adoptionsfrågor, Statens nämnd för | Nemzetközi Örökbefogadási Ügyek Országos Hivatala |

Internationella programkontoret för utbildningsområdet | Nemzetközi Oktatási és Képzési Programiroda |

J

Jordbruksverk, statens | Svéd Agrárhivatal |

Justitiekanslern | Igazságügyi Kancellár Hivatala |

Jämställdhetsombudsmannen | Esélyegyenlőségi Ombudsman Hivatala |

K

Kammarkollegiet | Jogi, Pénzügyi és Közigazgatási Hivatal |

Kammarrätterna (4) | Közigazgatási fellebbviteli bíróságok (4) |

Karlstads universitet | Karlstadi Egyetem |

Karolinska Institutet | Karolinska Intézet |

Kemikalieinspektionen | Országos Vegyianyag-felügyelet |

Kommerskollegium | Nemzeti Kereskedelmi Tanács |

Koncessionsnämnden för miljöskydd | Környezetvédelmi Koncessziók Nemzeti Hivatala |

Konjunkturinstitutet | Nemzeti Gazdaságkutató Intézet |

Konkurrensverket | Versenyhivatal |

Konstfack | Képzőművészeti és Iparművészeti Egyetem |

Konsthögskolan | Képzőművészeti Főiskola |

Konstmuseer, statens | Nemzeti képzőművészeti múzeumok |

Konstnärsnämnden | Művészek támogatásáért felelős bizottság |

Konstråd, statens | Nemzeti Művészeti Tanács |

Konsulat | Konzulátusok |

Konsumentverket | Svéd Fogyasztóvédelmi Hivatal |

Kriminaltekniska laboratorium, statens | Országos Törvényszéki Tudományos Laboratórium |

Kriminalvårdens regionkanslier (4) | Regionális büntetésvégrehajtási hivatalok (4) |

Kriminalvårdsanstalterna (35) | Büntetésvégrehajtási intézetek (35) |

Kriminalvårdsstyrelsen | Országos Büntetésvégrehajtási Hivatal |

Kristinaskolan | Kristina Iskola |

Kronofogdemyndigheterna (10) | Végrehajtó szolgálatok (10) |

Kulturråd, statens | Kulturális Ügyek Nemzeti Tanácsa |

Kungl. Biblioteket | Királyi Könyvtár |

Kungl. Konsthögskolan | Királyi Képzőművészeti Egyetem |

Kungl. Musikhögskolan | Királyi Zeneművészeti Egyetem |

Kungl. Tekniska högskolan | Királyi Műszaki Egyetem |

Kustbevakningen | Svéd Parti Őrség |

Kvalitets- och kompetensråd, statens | Nemzeti Minőségügyi és Fejlesztési Tanács |

Kärnkraftinspektion, statens | Svéd Atomenergia-felügyelet |

L

Lagrådet | Jogalkotási Tanács |

Lantbruksuniveritet, Sveriges | Svéd Agrártudományi Egyetem |

Lantmäteriverket | Földmérési Hivatal |

Linköpings universitet | Linköpingi Egyetem |

Livrustkammaren, Skoklosters slott och Hallwylska museet | Királyi Fegyvertár |

Livsmedelsverk, statens | Országos Élelmiszerügyi Hivatal |

Ljud- och bildarkiv, statens | Nemzeti Hang- és Képarchívum |

Lotteriinspektionen | Szerencsejáték-felügyelet |

Luftfartsverket | Polgári Repülési Igazgatóság |

Luleå tekniska universitet | Luleå-i Műszaki egyetem |

Lunds universitet | Lundi Egyetem |

Läkemedelsverket | Gyógyászati Termékügynökség |

Länsarbetsnämnderna (20) | Megyei munkaügyi hivatalok (20) |

Länsrätterna (23) | Megyei közigazgatási bíróságok (23) |

Länsstyrelserna (21) | Megyei közigazgatási hivatalok (21) |

Lärarhögskolan i Stockholm | Stockholmi Tanárképző Intézet |

M

Malmö högskola | Malmöi Egyetem |

Manillaskolan | Manilla Iskola, süket és gyengén halló gyermekek speciális iskolája |

Marknadsdomstolen | Versenybíróság |

Medlingsinstitutet | Mediációs Hivatal |

Meteorologiska och hydrologiska institut, Sveriges | Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet |

Migrationsverket | Migrációs Hivatal |

Militärhögskolor | Katonai akadémiák |

Mitthögskolan | Közép-svédországi Egyetem |

Moderna museet | Modern Múzeum |

Museer för världskultur, statens | Világkultúra-múzeumok |

Musiksamlingar, statens | Svéd Zenei Gyűjtemény |

Myndigheten för kvalificerad yrkesutbildning | Szakmai Továbbképzés Országos Intézete |

Myndigheten för Sveriges nätuniversitet | Svéd Távoktatási Intézet |

Mälardalens högskola | Mälardaleni Egyetem |

N

Nationalmuseum | Nemzeti Képzőművészeti Múzeum |

Nationellt centrum för flexibelt lärande | Rugalmas Tanulás Országos Központja |

Naturhistoriska riksmuseet | Természettörténeti múzeum |

Naturvårdsverket | Svéd Környezetvédelmi Hivatal |

Nordiska Afrikainstitutet | Észak-Afrika Intézet |

Notarienämnden | Közjegyzői hivatalok |

Nämnden för offentlig upphandling | Közbeszerzési Tanács |

O

Ombudsmannen mot diskriminering på grundav sexuell läggning | Szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni ombudsman hivatala |

Ombudsmannen mot etnisk diskriminering | Etnikai megkülönböztetés elleni ombudsman hivatala |

Operahögskolan i Stockholm | Stockholmi Opera Egyetem |

P

Patent- och registreringsverket | Szabadalmi Hivatal |

Patentbesvärsrätten | Szabadalmi Ügyek Fellebbviteli Bírósága |

Pensionsverk, statens | Állami Nyugdíjhivatal |

Person- och adressregisternämnd, statens | Állami Népesség- és Lakcímnyilvántartó Hivatal |

Pliktverk, Totalförsvarets | Az Átfogó Nemzetvédemi Rendszer sorozásért és sorkatonai szolgálat szervezéséért felelős hivatala |

Polarforskningssekretariatet | Sarkkutatási Titkárság |

Polismyndigheter (21) | Rendőri szervek (21) |

Post- och telestyrelsen | Nemzeti Postai és Távközlési Ügynökség |

Premiepensionsmyndigheten | Nyugdíjpénztár |

Presstödsnämnden | Sajtótámogatási Hivatal |

R

Radio- och TV-verket | Rádió- és Televízióhivatal |

Regeringskansliet | Kormányhivatalok |

Regeringsrätten | Közigazgatási legfelsőbb bíróság |

Revisorsnämnden | Pénzügyi Ellenőrzés Felügyelete |

Riksantikvarieämbetet | Nemzeti Kulturális Örökség Hivatala |

Riksarkivet | Nemzeti Levéltár |

Riksbanken | Svéd Nemzeti Bank |

Riksdagens förvaltningskontor | A Svéd Parlament Hivatala |

Riksdagens ombudsmän | Parlamenti ombudsman |

Riksdagens revisorer | Parlamenti pénzügyi ellenőrök |

Riksförsäkringsverket | Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatal |

Riksgäldskontoret | Nemzeti Adósságkezelő Hivatal |

Rikspolisstyrelsen | Országos Rendőrfőkapitányság |

Riksrevisionsverket | Állami Számvevőszék |

Riksskatteverket | Adóhivatal |

Rikstrafiken | Országos Tömegközlekedési Hivatal |

Riksutställningar, Stiftelsen | Vándorkiállítások Szolgálata |

Riksåklagaren | A legfőbb ügyész hivatala |

Rymdstyrelsen | Nemzeti űrtanács |

Råd för byggnadsforskning, statens | Állami Építészeti Kutatási Tanács |

Rådet för grundläggande högskoleutbildning | Egyetemi Alapképzés Tanácsa |

Räddningsverk, statens | Svéd Mentőszolgálat |

Rättshjälpsmyndigheten | Nemzeti Jogsegélyszolgálat |

Rättsmedicinalverket | Törvényszéki Orvostani Hivatal |

S

Sameskolstyrelsen och sameskolor | Sami Iskolák Hivatala és sami iskolák |

Sametinget | Sami Parlament |

Sjöfartsverket | Svéd Tengerészeti Igazgatóság |

Sjöhistoriska museer, statens | Nemzeti tengerészeti múzeumok |

Skattemyndigheterna (10) | Adóhivatalok (10) |

Skogsstyrelsen | Erdészeti Hivatal |

Skolverk, statens | Nemzeti Oktatási Ügynökség |

Smittskyddsinstitutet | Fertőző Betegségek Országos Intézete |

Socialstyrelsen | Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Hivatal |

Specialpedagogiska institutet | Speciális Nevelési Igényű Tanulók Intézete |

Specialskolemyndigheten | Speciális Iskolák Nemzeti Ügynöksége |

Språk- och folkminnesinstitutet | Nyelvjáráskutató, Névtudományi és Népművészeti Kutatóintézet |

Sprängämnesinspektionen | Robbanó- és Gyúlékony Anyagok Felügyelete |

Statens personregisternämnd, SPAR-nämnden | Svéd Lakossági Lakcímnyilvántartó Hivatal |

Statistiska centralbyrån | Központi Statisztikai Hivatal |

Statskontoret | Államigazgatási Hivatal |

Stockholms universitet | Stockholmi Egyetem |

Strålskyddsinstitut, statens | Svéd Sugárvédelmi Intézet |

Styrelsen för ackreditering och teknisk kontroll | Svéd Akkreditációs és Megfelelőségértékelési Hivatal |

Styrelsen för internationell utvecklings- samarbete, SIDA | Svéd Nemzetközi Feljesztési Együttműködési Hivatal |

Styrelsen för psykologiskt försvar | Pszichológiai Honvédelmi Tanács |

Svenska institutet | Svéd Intézet |

Säkerhetspolisen | Svéd Nemzetbiztonsági Szolgálat |

Södertörns högskola | Södertörns Egyetem |

T

Talboks- och punktskriftsbiblioteket | Beszélő Könyvek és Braille Kiadványok Könyvtára |

Teaterhögskolan | Színművészeti Egyetem |

Tekniska museet, stiftelsen | A Tudomány és Technika Nemzeti Múzeuma |

Tingsrätterna (72) | Kerületi és városi bíróságok (72) |

Tjänsteförslagsnämnden för domstolsväsendet | Bírák jelölőbizottsága |

Totalförsvarets forskningsinstitut | Svéd Nemzetvédelmi Kutatóintézet |

Transportforskningsberedningen | Közlekedési Kutatóintézet |

Transportrådet | Közlekedési Tanács |

Tullverket | Vámhivatal |

Turistdelegationen | Svéd Idegenforgalmi Hivatal |

U

Umeå universitet | Umeå-i egyetem |

Ungdomsstyrelsen | Ifjúsági Ügyek Hivatala |

Uppsala universitet | Uppsalai Egyetem |

Utlänningsnämnden | Külföldiek Jogorvoslati Hivatala |

Utsädeskontroll, statens | Svéd Vetőmagvizsgáló és -minősítő Intézet |

V

Valmyndigheten | Választási Hivatal |

Vatten- och avloppsnämnd, statens | Állami Vízellátási és Szennyvízgazdálkodási Igazgatóság |

Vattenöverdomstolen | Vízjogi Fellebbviteli Bíróság |

Verket för högskoleservice (VHS) | Nemzeti Felsőoktatási Ügynökség |

Verket för innovationssystem (VINNOVA) | Innovációs Rendszerek Ügynöksége |

Verket för näringslivsutveckling (NUTEK) | Svéd Vállalkozásfejlesztési Ügynökség |

Vetenskapsrådet | Svéd Kutatási Tanács |

Veterinärmedicinska anstalt, statens | Nemzeti Állatorvostudományi Intézet |

Vägverket | Útügyi Igazgatóság |

Vänerskolan | Väner Iskola |

Växjö universitet | Växjöi Egyetem |

Växtsortnämnd, statens | Növényfajtákkal foglalkozó állami szerv |

Å

Åklagarmyndigheterna | Területi ügyészségek (6) |

Åsbackaskolan | Åsbacka Iskola |

Ö

Örebro universitet | Örebro-i Egyetem |

Östervångsskolan | Östervång Iskola |

Överbefälhavaren | A fegyveres erők főparancsnoka |

Överstyrelsen för civil beredskap | Polgári Védelmi Tervezési Hivatal |

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

- Kabinethivatal

Közszolgálati Kollégium

A Parlamenti Jogtanácsosi Testület Hivatala

- Központi Tájékoztatási Hivatal

- Jótékonysági Bizottság

- Királyi Ügyészség

- Királyi Vagyonügynökségi Biztosok (csak a kiadásokat szavazzák meg)

- Vám- és Pénzügyőrség

- Kulturális, Média- és Sportminisztérium

Brit Nemzeti Könyvtár

British Museum

Történelmi Épületek és Műemlékek Bizottsága (Angol Kulturális Örökség)

Birodalmi Hadtörténeti Múzeum

Múzeumok és Galériák Bizottsága

Nemzeti Galéria

Nemzeti Tengerészeti múzeum

Nemzeti Portrégaléria

Nemzeti Történeti Múzeum

Történelmi Kéziratok Királyi Bizottsága

Angliai Történelmi Műemlékek Királyi Bizottsága

Királyi Képzőművészeti Bizottság (Anglia)

Tudomány Múzeuma

Tate Gallery

Victoria and Albert Museum

Wallace Gyűjtemény

- Oktatási Minisztérium

Angliai Felsőoktatás-finanszírozási Tanács

- Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Minisztérium

Mezőgazdasági munkavállalók lakhatásával foglalkozó tanácsadó bizottság

Agrártörvényszékek

Agrárbérekkel foglalkozó tanács és bizottságok

Szarvasmarhatenyésztő központ

Vidékfejlesztési Ügynökség

Növényfajta-oltalmi Hivatal

Királyi Botanikuskert, Kew

Környezetszennyezéssel Foglalkozó Királyi Bizottság

- Egészségügyi Minisztérium

Szociálismunkás-képzés Központi Tanácsa

Fogorvosi ellátásért felelős hivatal

Országos Ápolói, Szülészeti és Beteglátogatói Tanács, Anglia

Országos Egészségügyi Szolgálat stratégiai egészségügyi szervei

Egészségügyi Elszámolási Hivatal

Közegészségügyi Szolgálat Laboratóriumi Tanácsa

Brit Központi Ápolói, Szülészeti és Beteglátogatói Tanács

- Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium

- Nemzeti Megtakarítások Minisztériuma

- Közlekedési Minisztérium

Tengerészet és Parti Őrség Hivatala

- Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium

Rokkantsági járadékokért felelős tanácsadó testület

Független Törvényszéki Szolgálat

Orvosi testületek és tisztiorvosok (hadi járadékok)

Munkavállalói Nyugdíjakat Szabályozó Hivatal

Regionális Orvosi Szolgálat

Társadalombiztosítási Tanácsadó Bizottság

- A Fő Prokurátor és a Kincstári Ügyész Minisztériuma

Jogi Titkárság

- Kereskedelmi és Ipari Minisztérium

Központi közlekedési tanácsadó bizottságok

Versenybizottság

Villamosenergia-ügyi bizottságok

Munkaügyi Fellebbviteli Törvényszék

Munkaügyi törvényszékek

Gázfogyasztók Tanácsa

Országos Metrológiai Laboratórium

Munkaerőgazdálkodási Hivatal

Szabadalmi Hivatal

- Exporthitel-garancia Ügynökség

- Külügyminisztérium

Wilton Park konferenciaközpont

- Kormányzati Biztosítási Matematikusi Hivatal

- Kormányzati Kommunikációs Központ

- Belügyminisztérium

Angliai Választókerület-bizottság

Nagy-britanniai Szerencsejáték Felügyelet

Rendőrségfelügyelet

Büntetésvégrehajtási Tanács és helyi felülvizsgálati bizottságok

- A Parlament Alsóháza

- A Parlament Felsőháza

- Adóhivatal

- Lord Kancellár Hivatala

Körzeti hivatalok, királyi, megyei és összevont bíróságok (Anglia és Wales)

Összevont adótörvényszék

Törvényszék-felügyeleti Tanács

Fellebbviteli büntetőbíróság

Bevándorlásügyi fellebbviteli szervek

Bevándorlásügyi bírák

Bevándorlásügyi Fellebbviteli Törvényszék

Agrártörvényszék

Jogi Bizottság

Jogsegélyalap (Anglia és Wales)

Társadalombiztosítási Biztosok Hivatala

Nyugdíjügyi fellebbviteli törvényszékek

Gyámhivatal

Legfelsőbb Bírósági Csoport (Anglia és Wales)

Közlekedési Törvényszék

- Védelmi Minisztérium

Meteorológiai Szolgálat

Védelmi Beszerzési Ügynökség

- Wales-i Nemzetgyűlés

Wales-i Felsőoktatás-finanszírozási Tanács

Wales-i Helyi Önkormányzati Választókerület-bizottság

Wales-i Történelmi Műemlékek Királyi Bizottsága

Közteher-felülvizsgálati törvényszékek (Wales)

Wales-i nemzeti egészségügyi szervek és alapítványok

Wales-i bérleményértékelő testületek

Wales-i Ápolói, Szülészeti és Beteglátogatói Nemzeti Tanács

- Nemzeti Számvevőszék

- Nemzeti Befektetési és Hitelezési Hivatal

- Észak-írországi Nemzetgyűlés Bizottsága

- Észak-Írország igazságszolgáltatási rendszere

Halottszemlénél közreműködő esküdtszékek

Megyei bíróságok

Észak-írországi Fellebbviteli és Felső Bíróság

Királyi Bíróság

Ítéletvégrehajtó Hivatal

Jogsegélyalap

Alsóbíróságok

Nyugdíjügyi fellebbviteli törvényszékek

- Észak-Írország, Munkaügyi és Képzési Minisztérium

- Észak-Írország, Regionális Fejlesztési Minisztérium

- Észak-Írország, Szociális Fejlesztési Minisztérium

- Észak-Írország, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium

- Észak-Írország, Kulturális, Művészeti és Szabadidő Minisztérium

- Észak-Írország, Oktatási Minisztérium

- Észak-Írország, Vállalkozási, Kereskedelmi és Beruházási Minisztérium

- Észak-Írország, Környezetvédelmi Minisztérium

- Észak-Írország, Pénzügy- és Személyzeti Minisztérium

- Észak-Írország, Egészségügyi, Szociális és Közbiztonsági Minisztérium

- Észak-Írország, Felsőoktatási, Továbbképzési, Képzési és Munkaügyi Minisztérium

- Észak-Írország, az Első Miniszter és az Elsőminiszter-helyettes Hivatala

- Észak-írországi Ügyek Hivatala

Királyi Ügyészség

Észak-írországi Főügyész Hivatala

Észak-írországi Törvényszéki Orvostani Intézet

Észak-írországi Választási Főbiztos Hivatala

Észak-írországi rendőrség

Észak-írországi Büntetésvégrehajtási Tanács

Állami Igazságügyi Orvostani Intézet

- Tisztességes Kereskedelem Hivatala

- Nemzeti Statisztikai Hivatal

Nemzeti Egészségügyi Központi Nyilvántartás

A közigazgatás parlamenti biztosának és az egészségügyi biztosoknak a hivatala

- Miniszterelnök-helyettes Hivatala

Bérleményértékelő testületek

- Állami Kifizetőhivatal

- a Posta postai ágazata

- a Királyi Államtanács Hivatala

- Nyilvános Levéltár

- Történelmi Kéziratok Királyi Bizottsága

- Királyi Kórház, Chelsea

- Királyi Pénzverde

- Agrárkifizetések Hivatala

- Legfőbb Számvevőszék, Skócia

- Ügyészség, Skócia

- Népességnyilvántartó Hivatal, Skócia

- Kincstári Végrehajtó, Skócia

- Skót Ingatlannyilvántartás, Skócia

- Skócia Hivatala

- a Skót Kormány közigazgatási szervei

- Skót Kormány Oktatási Minisztériuma

Skót nemzeti galériák

Skót Nemzeti Könyvtár

Skóciai nemzeti múzeumok

Skót Felsőoktatás-finanszírozó Tanács

- Skót Kormány Fejlesztési Minisztériuma

- Skót Kormány, Vállalkozás és Élethosszig Tartó Tanulás Minisztériuma

- Skót Kormány Pénzügyminisztériuma

- Skót Kormány Egészségügyi Minisztériuma

Helyi egészségügyi tanácsok

Nemzeti Ápolási, Szülészeti és Beteglátogatói Tanács, Skócia

Skót Posztgraduális Orvostudományi Oktatási Tanács

Skót egészségügyi hatóságok és alapítványok

- Skót Kormány Igazságügyi Minisztériuma

Bírósági Számvevőszék

Legfelsőbb Büntetőbíróság

Legfelsőbb Polgári Bíróság

Rendőrségfelügyelet

Skót Ingatlantörvényszék

Skót Büntetésvégrehajtási Tanács és helyi felülvizsgálati bizottságok

Nyugdíjügyi fellebbviteli törvényszékek

Skót Agrárbíróság

Skót Jogi Bizottság

Megyei rendőrfőnöki bíróságok (Elsőfokú bíróságok)

Skót Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal

Skót Bűnüldöző Osztag

Skót Tűzoltóképző Egység

Skót Rendőrtiszti Főiskola

Szociális Biztonsági Biztosok Hivatala

- Skót Kormány Agrárminisztériuma

Kisgazdák Bizottsága

Rőtvadvédelmi Bizottság

Bérleményértékelő Testület és bizottságok

Királyi Botanikuskert, Edinburgh

Skót Történelmi Műemlékek Királyi Bizottsága

Skót Királyi Képzőművészeti Bizottság

- Skót Kormány Titkársága

- Skót Parlament Hivatala

- Skót Levéltár

- Államkincstár

- Kormányzati Beszerzések Hivatala

- Wales Hivatala (a Wales-ért felelős államtitkár hivatala)

[1] Ezen irányelv alkalmazásában "központi kormányzati szervek" az e mellékletben szereplő szervek, és amennyiben nemzeti szinten helyesbítésre vagy módosításra kerül sor, ezek jogutódai.

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

A 7. CIKKBEN EMLÍTETT TERMÉKEK JEGYZÉKE AZ AJÁNLATKÉRŐ SZERVEK ÁLTAL A VÉDELEM TERÉN ODAÍTÉLT SZERZŐDÉSEK TEKINTETÉBEN [1]

25. árucsoport: | Só, kén, föld és kövek, gipsz, mész és cement |

26. árucsoport: | Ércek, salakok és hamuk |

27. árucsoport: | Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok kivéve: ex 27.10: különleges motor-tüzelőanyagok |

28. árucsoport: | Szervetlen vegyi anyagok, szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból kivéve: ex 28.09: robbanóanyagokex 28.13: robbanóanyagokex 28.14: könnygázex 28.28: robbanóanyagokex 28.32: robbanóanyagokex 28.39: robbanóanyagokex 28.50: mérgező termékekex 28.51: mérgező termékekex 28.54: robbanóanyagok |

29. árucsoport: | Szerves vegyi anyagok kivéve: ex 29.03: robbanóanyagokex 29.04: robbanóanyagokex 29.07: robbanóanyagokex 29.08: robbanóanyagokex 29.11: robbanóanyagokex 29.12: robbanóanyagokex 29.13: mérgező termékekex 29.14: mérgező termékekex 29.15: mérgező termékekex 29.21:mérgező termékekex 29.22: mérgező termékekex 29.23: mérgező termékekex 29.26: robbanóanyagokex 29.27: mérgező termékekex 29.29: robbanóanyagok |

30. árucsoport: | Gyógyszerkészítmények |

31. árucsoport: | Trágyázószerek |

32. árucsoport: | Cserző és színező kivonatok, tanninok és származékaik, festőanyagok, pigmentek és más színezékek, festékek és lakkok, gitt és masztix (simító- és tömítőanyagok), tinták |

33. árucsoport: | Illóolajok és rezinoidok, illatszerek, szépség- és testápoló készítmények |

34. árucsoport: | Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- és polírozóanyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta, "fogászati viasz" és gipsz alapú fogászati készítmények |

35. árucsoport: | Fehérjeanyagok, átalakított keményítők, enyvek, enzimek |

37. árucsoport: | Fényképészeti és mozgófényképészeti termékek |

38. árucsoport: | Különböző vegyipari termékek kivéve: ex 38.19: mérgező termékek |

39. árucsoport: | Műgyanták és műanyagok, cellulózészter és –éter, ezekből készült áruk kivéve: ex 39.03: robbanóanyagok |

40. árucsoport: | Gumi, szintetikus gumi és ebből készült áruk kivéve: ex 40.11: golyóálló gumiabroncsok |

41. árucsoport: | Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr |

42. árucsoport: | Bőráruk, nyerges és szíjgyártó áruk, utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók, állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével) |

43. árucsoport: | Szőrme, műszőrme, ezekből készült áruk |

44. árucsoport: | Fa és faipari termékek, faszén |

45. árucsoport: | Parafa és parafaáruk |

46. árucsoport: | Szalmából, eszpartófűből és más fonásanyagból készült áruk, kosárkötő- és fonásáruk |

47. árucsoport: | Papíripari rostanyag |

48. árucsoport: | Papír és karton, papíripari rostanyagból, papírból és kartonból készült áruk |

49. árucsoport: | Könyv, újság, kép és más nyomdaipari termék, kézirat, gépírásos szöveg és tervrajz |

65. árucsoport: | Kalap és más fejfedő, valamint ezek részei |

66. árucsoport: | Esernyő, napernyő, sétapálca, bot, botszék, ostor, lovaglókorbács és ezek részei |

67. árucsoport: | Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk, művirágok, valamint emberhajból készült áruk |

68. árucsoport: | Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból és hasonló anyagokból készült áruk |

69. árucsoport: | Kerámiatermékek |

70. árucsoport: | Üveg és üvegáruk |

71. árucsoport: | Természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áruk, ékszerutánzat |

73. árucsoport: | Vas- és acél, valamint ezekből készült áruk |

74. árucsoport: | Réz és ebből készült áruk |

75. árucsoport: | Nikkel és ebből készült áruk |

76. árucsoport: | Alumínium és ebből készült áruk |

77. árucsoport: | Magnézium és berillium, valamint ezekből készült áruk |

78. árucsoport: | Ólom és ebből készült áruk |

79. árucsoport: | Cink és ebből készült áruk |

80. árucsoport: | Ón és ebből készült áruk |

81. árucsoport: | Más nem nemesfém és ebből készült áruk |

82. árucsoport: | Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök nem nemesfémből, ezek alkatrészei kivéve: ex 82.05: szerszámokex 82.07: szerszámok, alkatrészeik |

83. árucsoport: | Különféle áruk nem nemesfémből |

84. árucsoport: | Kazánok, gépek és mechanikus berendezések, ezek alkatrészei kivéve: ex 84.06: motorokex 84.08: egyéb motorokex 84.45: gépekex 84.53: automata adatfeldolgozó gépekex 84.55: a 84.53 vtsz. alá tartozó gépek alkatrészeiex 84.59: atomreaktorok |

85. árucsoport: | Elektromos gépek és elektromos felszerelések, ezek alkatrészei kivéve: ex 85.13: távközlési felszerelésekex 85.15: átviteli készülékek |

86. árucsoport: | Vasúti mozdonyok és villamos-motorkocsik, más, sínhez kötött járművek és alkatrészeik, vasúti és villamosvágány-tartozékok, felszerelések és alkatrészeik, mindenféle mechanikus közlekedési jelzőberendezés kivéve: ex 86.02: páncélozott villanymozdonyokex 86.03: egyéb páncélozott mozdonyokex 86.05: páncélozott vagonokex 86.06: javítóvagonokex 86.07: vagonok |

87. árucsoport: | Járművek és ezek alkatrészei, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével kivéve: ex 87.08: tankok és egyéb páncélozott járművekex 87.01: traktorokex 87.02: harci járművekex 87.03: roncsszállító kocsikex 87.09: motorkerékpárokex 87.14: pótkocsik |

89. árucsoport: | Hajó, csónak és más úszószerkezet kivéve: ex 89.01A: hadihajók |

90. árucsoport: | Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi és sebészeti műszerek és készülékek, ezek alkatrészei és tartozékai kivéve: ex 90.05: binokuláris távcsövekex 90.13: vegyes eszközök, lézerekex 90.14: távmérő berendezésekex 90.28: elektromos és elektronikus mérőműszerekex 90.11: mikroszkópex 90.17: orvosi műszerekex 90.18: mechanoterápiás készülékekex 90.19: ortopédiai készülékekex 90.20: röntgenberendezés |

91. árucsoport: | Órák és alkatrészeik |

92. árucsoport: | Hangszerek, hangfelvevő és -lejátszó készülékek, televízió hang- és képfelvevő és -lejátszó készülékei, ezek alkatrészei és tartozékai |

94. árucsoport: | Bútor és részei, ágyfelszerelés, matrac, ágybetét, párna és más párnázott lakberendezési cikk kivéve: ex 94.01A: repülőgépülések |

95. árucsoport: | Véső- és formázóanyagból készült árucikkek és termékek |

96. árucsoport: | Seprűk, kefék, púderpamacsok és szűrők |

98. árucsoport: | Vegyes iparcikkek |

[1] Ezen irányelv alkalmazásában kizárólag a Megállapodás 1. melléklete 3. pontjának szövegét kell alkalmazni.

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

EGYES MŰSZAKI LEÍRÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. a) "műszaki leírás": építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szerepelnek, és amelyek meghatározzák valamely anyag, termék vagy áru megkövetelt jellemzőit, és lehetővé teszik az anyag, a termék vagy az áru oly módon történő leírását, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő szerv által igényelt rendeltetésnek. E jellemzők közé tartozik a környezetvédelmi teljesítmény színvonala, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítás és a megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, beleértve a minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a jeleket, a vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, a használati utasítást, valamint a gyártási folyamatokat és módszereket. Tartalmazzák továbbá a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az építési eljárásokat, illetve technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal;

b) "műszaki leírás": árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében azon dokumentumban szereplő leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így a minőség színvonalát, a környezetvédelmi teljesítmény színvonalát, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket;

2. nemzetközi szabvány–nemzetközi szabvány : valamely nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány,

európai szabvány : valamely európai szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány,

nemzeti szabvány : valamely nemzeti szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;

3. "európai műszaki tanúsítvány": valamely termék meghatározott rendeltetésre való alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési beruházási munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek a termék belső tulajdonságai és a meghatározott üzembe helyezési és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul. Az európai műszaki tanúsítványt a tagállam által e célra kijelölt tanúsító szerv bocsátja ki;

4. "közös műszaki leírás": olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek;

5. "műszaki referencia": európai szabványügyi szervezet által a piaci szükségletek alakulásához igazított eljárásnak megfelelően előállított bármely, a hivatalos szabványoktól eltérő termék.

--------------------------------------------------

VII. MELLÉKLET

A HIRDETMÉNYEKBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

--------------------------------------------------

VIIA. MELLÉKLET

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK HIRDETMÉNYEIBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

AZ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ FELHASZNÁLÓI OLDALON TÖRTÉNŐ KÖZZÉTÉTELÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNY

1. Az ajánlatkérő szerv országa.

2. Az ajánlatkérő szerv neve.

3. A "felhasználói oldal" internet címe (URL).

4. CPV-hivatkozási szám(ok).

ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ

1. Az ajánlatkérő szerv neve, címe, telefaxszáma és e-mail címe, valamint – ha az eltér – annak a szervnek a fent említett adatai, ahonnan további információk szerezhetők be, továbbá, szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében azon szervezetek fent említett adatai (pl. a megfelelő kormányzati weboldal), ahonnan az adózásnak, a környezetvédelemnek, a munkavédelemnek és a munkafeltételeknek a szerződés teljesítési helyén alkalmazandó általános szabályozására vonatkozóan információk szerezhetők be.

2. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn vagy hogy az védett munkahely-teremtési programok keretében teljesíthető.

3. Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében: az építési beruházás jellege és terjedelme, valamint a kivitelezés helye; amennyiben az építmény több részre oszlik, e részek alapvető jellemzői az építményre történő hivatkozással; ha ismert, a tervezett beruházás költségeinek becsült nagyságrendje; nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok).

Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében: a szálllítandó áruk jellege és mennyisége, illetve értéke; nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok).

A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében: a tervezett megrendelések összértéke a IIA. mellékletben felsorolt egyes szolgáltatási kategóriákban; nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok).

4. A szerződésre vagy szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárás tervezett kezdőnapja, a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében kategóriánként megadva.

5. Adott esetben, annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó.

6. Adott esetben egyéb információk.

7. A hirdetmény feladásának időpontja, vagy az előzetes tájékoztató felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló hirdetmény feladásának időpontja.

8. Annak feltüntetése, hogy a szerződés a Megállapodás hatálya alá tartozik-e.

AJÁNLATI FELHÍVÁS

Nyílt eljárás, meghívásos eljárás, versenypárbeszéd és tárgyalásos eljárás:

1. Az ajánlatkérő szerv neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe.

2. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn vagy hogy az védett munkahely-teremtési programok keretében teljesíthető.

3. a) A választott odaítélési eljárás ;

b) adott esetben, a gyorsított eljárás alkalmazásának indokolása (meghívásos és tárgyalásos eljárás esetében);

c) adott esetben, annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó;

d) adott esetben, annak feltüntetése, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaznak-e;

e) adott esetben, elektronikus árverés alkalmazása (nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárásban, a 30. cikk (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó esetben).

4. A szerződés formája.

5. Az építési beruházás kivitelezésének, az áruszállítás teljesítésének, illetve a szolgáltatás teljesítésének a helye.

6. a) Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések:

- az építési beruházás jellege és terjedelme, az építmény általános jellege. Különösen annak feltüntetése, hogy vannak-e kiegészítő munkálatokra vonatkozó opciók, és, amennyiben ismert, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Amennyiben az építmény vagy a szerződés több részre oszlik, a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje; nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok),

- az építmény rendeltetésére vagy a szerződés céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja,

- keretmegállapodás esetén fel kell tüntetni a keretmegállapodás tervezett időtartamát, a beruházásnak a keretmegállapodás teljes időtartamára vonatkozó becsült összértékét, és, amennyire lehetséges, az odaítélendő szerződések értékét és gyakoriságát is.

b) Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések:

- a szállítandó áruk jellege, különösen annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, bérletre, haszonbérletre, pénzügyi lízingre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e; nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok). A szállítandó áruk mennyisége, különösen annak feltüntetése, hogy vannak-e kiegészítő beszerzésekre vonatkozó opciók, és, amennyiben ismert, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok),

- az egy adott időtartam folyamán rendszeres vagy megújítható szerződések esetében fel kell tüntetni, amennyiben ismert, a tervezett árubeszerzésekre irányuló, egymást követő szerződések ütemezését,

- keretmegállapodás esetén fel kell tüntetni a keretmegállapodás tervezett időtartamát, a beszerzéseknek a keretmegállapodás teljes időtartamára vonatkozó becsült összértékét, és, amennyire lehetséges, az odaítélendő szerződések értékét és gyakoriságát is.

c) Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések:

- a szolgáltatás kategóriája és megnevezése. Nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok). A teljesítendő szolgáltatások mennyisége. Különösen annak feltüntetése, hogy vannak-e kiegészítő megrendelésekre vonatkozó opciók, és, amennyiben ismert, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Az egy adott időtartam folyamán megújítható szerződések esetében fel kell tüntetni, ha ismert, a tervezett szolgáltatásokra irányuló, egymást követő szerződések tervezett ütemezését,

keretmegállapodás esetén fel kell tüntetni a keretmegállapodás tervezett időtartamát, a szolgáltatásoknak a keretmegállapodás teljes időtartamára vonatkozó becsült összértékét, és, amennyire lehetséges, az odaítélendő szerződések értékét és gyakoriságát is,

- annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn.

A törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás,

- annak feltüntetése, hogy jogi személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős természetes személyek nevét és szakképesítését.

7. Amennyiben a szerződés több részre oszlik, tájékoztatás arról, hogy lehet-e egy, vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni.

8. Az építési beruházás/árubeszerzés/szolgáltatásnyújtás teljesítésének határideje, vagy az építési beruházásra/árubeszerzésre/szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama; amennyiben lehetséges, az építési beruházás teljesítésének megkezdésére, vagy az árubeszerzés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítésének megkezdésére vonatkozó határidő.

9. Többváltozatú ajánlatok benyújtásának lehetősége vagy tilalma.

10. Adott esetben, a szerződés teljesítésére vonatkozó különös feltételek.

11. Nyílt eljárás esetében:

a) annak a szervezetnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és elektronikus címe, amelytől az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a kiegészítő iratok beszerezhetők;

b) adott esetben, az ilyen beszerzési kérelmek benyújtásának határideje;

c) adott esetben, e dokumentációk beszerzésének költségei és a fizetési feltételek.

12. a) Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén (nyílt eljárás) az ajánlatok, illetve előzetes ajánlatok beérkezésének határideje;

b) a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje (meghívásos és tárgyalásos eljárásban);

c) az a cím, amelyre a részvételi jelentkezést küldeni kell;

d) a részvételi jelentkezés nyelve vagy nyelvei.

13. Nyílt eljárás esetében:

a) az ajánlatok felbontásán való részvételre felhatalmazott személyek;

b) az ajánlatok felbontásának napja, ideje és helye.

14. Adott esetben, a kikötött óvadék és biztosítékok.

15. A finanszírozás és fizetés főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre történő hivatkozások.

16. Adott esetben, a szerződést elnyerő gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági forma.

17. A gazdasági szereplők személyes helyzetére vonatkozó, adott esetben azok kizárásához vezető kiválasztási szempontok, továbbá azok a szükséges adatok, amelyek alapján bizonyítható, hogy adott gazdasági szereplők esetében nem áll fenn kizáró ok. Kiválasztási szempontok és a gazdasági szereplők személyes helyzetére vonatkozó adatok, továbbá a gazdasági szereplőtől minimálisan megkövetelt gazdasági és műszaki alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és formai követelmények. Az adott esetben megkövetelt alkalmasság minimumkövetelményei.

18. Keretmegállapodás esetében: a megállapodásban részt vevő gazdasági szereplők létszáma és – adott esetben – létszámának javasolt maximuma, valamint a keretmegállapodás előírt időtartama, adott esetben indoklással arra az esetre vonatkozóan, ha a megállapodás időtartama meghaladja a négy évet.

19. A versenypárbeszéd és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében adott esetben fel kell tüntetni, ha szakaszos eljárás igénybevételére kerül sor annak érdekében, hogy fokozatosan csökkentsék a megvitatandó megoldások, illetve a megtárgyalandó ajánlatok számát.

20. Meghívásos eljárás, versenypárbeszéd vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében, amennyiben az ajánlattételre, illetve a párbeszédben való részvételre, vagy tárgyalásra felhívott jelentkezők létszáma csökkentésének lehetőségével élnek: a jelentkezők létszámának minimuma és – adott esetben – javasolt maximuma, továbbá azok az objektív szempontok, amelyek alapján e jelentkezői létszámot megállapítják.

21. Az ajánlati kötöttség időtartama (nyílt eljárás).

22. Adott esetben, az ajánlatkérő szerv által már kiválasztott gazdasági szereplők neve és címe (tárgyalásos eljárás).

23. A szerződés odaítélésének az 53. cikkben említett szempontjai: a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás", illetve a "gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat". Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat és azok súlyozását, amennyiben nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve – versenypárbeszéd esetében – az ismertetőben.

24. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

25. Az előzetes tájékoztató közzétételének időpontja(i), a közzétételre vonatkozóan a VIII. mellékletben említett műszaki leírásokkal összhangban, illetve ilyen közzététel hiányában az erre vonatkozó utalás.

26. A hirdetmény feladásának időpontja.

27. Annak feltüntetése, hogy a szerződés a Megállapodás hatálya alá tartozik-e.

DINAMIKUS BESZERZÉSI RENDSZERBEN HASZNÁLT EGYSZERŰSÍTETT HIRDETMÉNY

1. Az ajánlatkérő szerv országa.

2. Az ajánlatkérő szerv neve és e-mail címe.

3. A dinamikus beszerzési rendszerről szóló hirdetmény közzétételére történő hivatkozás.

4. Az az e-mail cím, amelyen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó kiegészítő dokumentáció rendelkezésre áll.

5. A szerződés tárgya: leírás a CPV-nómenklatúra hivatkozási számával/számaival, továbbá az odaítélendő szerződés mennyisége vagy terjedelme.

6. Az előzetes ajánlatok benyújtásának határideje.

A SZERZŐDÉS ODAÍTÉLÉSÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNY

1. Az ajánlatkérő szerv neve és címe.

2. A választott szerződés-odaítélési eljárás. Hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárás (28. cikk) esetén, indokolás.

3. Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések: a szerződés jellege és terjedelme, az építmény általános jellemzői.

Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések: a szállítandó áruk jellege és mennyisége, adott esetben szállítónként; nómenklatúra szerinti hivatkozási szám.

Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések: a szolgáltatás kategóriája és megnevezése; nómenklatúra szerinti hivatkozási szám; a megrendelt szolgáltatás mennyisége.

4. A szerződés odaítélésének időpontja.

5. Szerződés-odaítélési szempontok.

6. A beérkezett ajánlatok száma.

7. A nyertes gazdasági szereplők neve és címe.

8. A kifizetett ár vagy ártartomány (minimum/maximum).

9. Az elfogadott ajánlat(ok) értéke vagy a szerződés odaítélésekor figyelembe vett legalacsonyabb és legmagasabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat.

10. Adott esetben, a szerződés azon része és annak értéke, amely tekintetében valószínűleg harmadik személyekkel fognak szerződést kötni.

11. Az ajánlattételi felhívás VIII. mellékletben említett, közzétételre vonatkozó műszaki leírásokkal összhangban történő közzétételének időpontja.

12. A hirdetmény feladásának időpontja.

13. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

--------------------------------------------------

VIIB. MELLÉKLET

AZ ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓRA VONATKOZÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

1. Az ajánlatkérő szerv neve, címe, telefaxszáma és e-mail címe.

2. a) A kivitelezés helye.

b) A koncesszió tárgya; a szolgáltatások jellege és terjedelme.

3. a) A jelentkezések benyújtásának határideje.

b) Az a címe, amelyre a jelentkezéseket küldeni kell.

c) A jelentkezés nyelve(i).

4. A részvételre jelentkezők által teljesítendő, személyes helyzetre vonatkozó, valamint műszaki és pénzügyi feltételek.

5. A közbeszerzési szerződés odaítélésekor alkalmazott kritériumok.

6. Szükség szerint, a beruházás azon minimális hányada, amelyet alvállalkozásban valósítanak meg.

7. A hirdetmény feladásának időpontja.

8. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

--------------------------------------------------

VIIC. MELLÉKLET

AZ AJÁNLATKÉRŐ SZERVNEK NEM MINŐSÜLŐ KONCESSZIÓS JOGOSULTAK ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSRA IRÁNYULÓ KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSI HIRDETMÉNYEIBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

1. a) A kivitelezés helye.

b) A szolgáltatások jellege és terjedelme, az építmény általános jellemzői.

2. Adott esetben a kikötött teljesítési határidő.

3. Annak a szervnek a neve és címe, amelytől az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a kiegészítő iratok beszerezhetők.

4. a) A részvételi jelentkezések és/vagy az ajánlatok beérkezésének határideje.

b) Az a cím, amelyre a részvételi jelentkezéseket és/vagy az ajánlatokat küldeni kell.

c) A jelentkezések/ajánlatok nyelve(i).

5. A kikötött óvadék és biztosítékok.

6. A vállalkozó által teljesítendő gazdasági és műszaki feltételek.

7. Szerződés-odaítélési szempontok.

8. A hirdetmény feladásának időpontja.

--------------------------------------------------

VIID. MELLÉKLET

A TERVPÁLYÁZATRA VONATKOZÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

TERVPÁLYÁZATRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS

1. Az ajánlatkérő szerv és azon szervezet neve, címe, telefaxszáma és elektronikus címe, ahonnan a kiegészítő iratok beszerezhetők.

2. A projekt leírása.

3. A pályázat jellege: nyílt vagy meghívásos.

4. Nyílt pályázatok esetében: a projektek benyújtásának határideje.

5. Meghívásos pályázatok esetében:

a) a résztvevők tervezett száma;

b) adott esetben, a már kiválasztott résztvevők neve;

c) a résztvevők kiválasztásának szempontjai;

d) a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje.

6. Szükség szerint annak feltüntetése, hogy a részvétel egy meghatározott szakmára korlátozódik-e.

7. A projektek értékelésekor alkalmazandó szempontok.

8. A bírálóbizottság már kiválasztott tagjainak neve.

9. Annak jelzése, hogy a bírálóbizottság döntése az ajánlatkérőre nézve kötelező-e.

10. Az odaítélendő díjak száma és értéke.

11. Adott esetben, az összes résztvevő részére történő kifizetések feltüntetése.

12. Annak jelzése, hogy a pályázatot követően a nyertes pályázóval, illetve pályázókkal lehet-e szerződéseket kötni.

13. A hirdetmény feladásának időpontja.

TERVPÁLYÁZAT EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ HIRDETMÉNY

1. Az ajánlatkérő szerv neve, címe, telefaxszáma és e-mail címe.

2. A projekt leírása.

3. A résztvevők összlétszáma.

4. A külföldi résztvevők száma.

5. A pályázat nyertese(i).

6. Adott esetben, a díj(ak) feltüntetése.

7. A tervpályázati kiírásra történő hivatkozás.

8. A hirdetmény feladásának időpontja.

--------------------------------------------------

VIII. MELLÉKLET

A KÖZZÉTÉTEL JELLEMZŐI

1. A hirdetmények közzététele

a) A 35., 58., 64. és 69. cikkben említett hirdetményeket az ajánlatkérő szerveknek a közbeszerzési felhívások közzétételénél használt szabványos űrlapokra vonatkozó, 2001. szeptember 13-i 2001/78/EK bizottsági irányelvben [1] előírt formátumban kell megküldeniük az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalához. A 35. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett, a (2) bekezdés b) pontja szerinti felhasználói oldalon közzétett előzetes tájékoztató esetében is, valamint az e közzétételről szóló hirdetmény esetében is az említett formátumot kell használni.

b) A 35., 58., 64. és 69. cikkben említett hirdetményeket az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, illetve – a felhasználói oldalon a 35. cikk (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban közzétett előzetes tájékoztató esetében – az ajánlatkérő szerv teszi közzé.

Ezenkívül az ajánlatkérő szervek ezeket az információkat az Interneten, a (2) bekezdés b) pontjában említett "felhasználói oldalon" is közzétehetik.

c) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala a 36. cikk (8) bekezdésében említett visszaigazolást küld az ajánlatkérő szervnek.

2. A kiegészítő, illetve további információ közzététele

a) Az ajánlatkérő szerveket arra ösztönzik, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentációt és a kiegészítő dokumentumokat teljes egészében közzétegyék az Interneten.

b) A felhasználói oldal tartalmazhat a 35. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett előzetes tájékoztatókat, a folyamatban lévő ajánlati felhívásokra, a tervezett beszerzésekre, a megkötött szerződésekre és a megszüntetett eljárásokra vonatkozó információkat, valamint bármely hasznos általános információt, mint például kapcsolattartó pontot, telefon- és telefaxszámot, postai címet és e-mail címet.

3. A hirdetmények elektronikus továbbításának formátuma és eljárásai

A hirdetmények elektronikus elküldéséhez szükséges formátum és eljárás a "http://simap.eu.int" internetcímen érhető el.

[1] HL L 285., 2001.10.29., 1. o.

--------------------------------------------------

IX. MELLÉKLET

NYILVÁNTARTÁSOK

--------------------------------------------------

IXA. MELLÉKLET [1]

ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSRA IRÁNYULÓ KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK

Az egyes tagállamok szakmai nyilvántartásai, valamint a megfelelő nyilatkozatok és hatósági bizonyítványok a következők:

- Belgiumban a "Registre du commerce"/"Handelsregister",

- Dániában az "Erhvervs-og Selskabsstyrelsen",

- Németországban a "Handelsregister" és a "Handwerksrolle",

- Görögországban a "Μητρώο Εργοληπτικών Επιχειρήσεων" – ΜΕΕΠ, a Környezetvédelmi, Területrendezési és Közbeszerzési Minisztérium (ΥΠΕΧΩΔΕ) keretében,

- Spanyolországban a "Registro Oficial de Empresas Clasificadas del Ministerio de Hacienda",

- Francaiországban a "Registre du commerce et des sociétés" és a "Répertoire des métiers",

- Írországban a vállalkozótól a "Registrar of Companies" vagy a "Registrar of Friendly Societies" által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja,

- Olaszországban a "Registro della Camera di commercio, industria, agricoltura e artigianato",

- Luxemburgban a "Registre aux firmes" és a "Rôle de la chambre des métiers",

- Hollandiában a "Handelsregister",

- Ausztriában a "Firmenbuch", a "Gewerberegister", a "Mitgliederverzeichnisse der Landeskammern",

- Portugáliában az "Instituto dos Mercados de Obras Públicas e Particulares e do Imobiliário" (IMOPPI)(CAEOPP),

- Finnországban a "Kaupparekisteri"/"Handelsregistret",

- Svédországban az "aktiebolags-, handels- eller föreningsregistren",

- az Egyesült Királyságban a vállalkozótól a "Registrar of Companies" által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja.

[1] A 46. cikk alkalmazásában "nyilvántartás" az e mellékletben szereplő nyilvántartás, valamint – nemzeti szintű módosítása esetén – az annak helyébe lépő nyilvántartás.

--------------------------------------------------

IXB. MELLÉKLET

ÁRUBESZERZÉSRE IRÁNYULÓ KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK

A szakmai és cégnyilvántartások, valamint a megfelelő nyilatkozatok és hatósági bizonyítványok a következők:

- Belgiumban a "Registre du commerce/Handelsregister",

- Dániában az "Erhvervs- og Selskabsstyrelsen",

- Németországban a "Handelsregister" és a "Handwerksrolle",

- Görögországban a "Βιοτεχνικό ή Εμπορικό ή Βιομηχανικό Επιμελητήριο",

- Spanyolországban a "Registro Mercantil" vagy – be nem jegyzett magánszemélyek esetében – olyan hatósági bizonyítvány, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet folytatja,

- Franciaországban a "Registre du commerce et des sociétés" és a "Répertoire des métiers",

- Írországban a szállítótól kérhető a "Registrar of Companies" vagy a "Registrar of Friendly Societies" által kiadott olyan hatósági bizonyítvány bemutatása, amely igazolja, hogy a szállító "incorporated" vagy "registered", illetve ennek hiányában olyan hatósági bizonyítvány bemutatása, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, meghatározott helyen, meghatározott cégnév és meghatározott kereskedelmi név alatt folytatja,

- Olaszországban a "Registro della Camera di commercio, industria, agricoltura e artigianato", és a "Registro delle commissioni provinciali per l'artigianato",

- Luxemburgban a "Registre aux firmes" és a "Rôle de la chambre des métiers",

- Hollandiában a "Handelsregister",

- Ausztriában a "Firmenbuch", a "Gewerberegister" és a "Mitgliederverzeichnisse der Landeskammern",

- Portugáliában a "Registo Nacional das Pessoas Colectivas",

- Finnországban a "Kaupparekisteri"/ "Handelsregistret",

- Svédországban az "aktiebolags-, handels- eller föreningsregistren",

- az Egyesült Királyságban a szállítótól kérhető a "Registrar of Companies" által kiadott olyan hatósági bizonyítvány bemutatása, amely igazolja, hogy a szállító "incorporated" vagy "registered", illetve ennek hiányában olyan hatósági bizonyítvány bemutatása, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, meghatározott helyen, meghatározott cégnév és meghatározott kereskedelmi név alatt folytatja.

--------------------------------------------------

IXC. MELLÉKLET

SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSRA IRÁNYULÓ KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK

A szakmai és cégnyilvántartások, valamint a nyilatkozatok és hatósági bizonyítványok a következők:

- Belgiumban a "Registre du commerce/Handelsregister" és az "Ordres professionels/Beroepsorden",

- Dániában az "Erhvervs- og Selskabsstyrelsen",

- Németországban a "Handelsregister", a "Handwerksrolle", a "Vereinsregister", a "Partnerschaftsregister" és a "Mitgliedsverzeichnisse der Berufskammern der Ländern",

- Görögországban a szolgáltatótól kérhető olyan nyilatkozat benyújtása, amelyben közjegyző előtt tesz esküt arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó szakmai tevékenységet folytatja; a hatályos nemzeti jogszabályok által előírt esetekben, a IIA. mellékletben említett kutatási szolgáltatások nyújtása tekintetében a "Μητρώο Μελετητών" és a "Μητρώο Γραφείων Μελετών" szakmai nyilvántartás,

- Spanyolországban a "Registro Oficial de Empresas Clasificadas del Ministerio de Hacienda",

- Franciaországban a "Registre du commerce" és a "Répertoire des métiers",

- Írországban a szolgáltatótól a "Registrar of Companies" vagy a "Registrar of Friendly Societies" által kiadott hatósági bizonyítvány bemutatása, illetve ennek hiányában olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, meghatározott helyen, meghatározott cégnév és meghatározott kereskedelmi név alatt folytatja,

- Olaszországban a "Registro della Camera di commercio, industria, agricoltura e artigianato", a "Registro delle commissioni provinciali per l'artigianato" vagy a "Consiglio nazionale degli ordini professionali",

- Luxemburgban a "Registre aux firmes" és a "Rôle de la chambre des métiers",

- Hollandiában a "Handelsregister",

- Ausztriában a "Firmenbuch", a "Gewerberegister" és a "Mitgliederverzeichnisse der Landeskammern",

- Portugáliában a "Registo nacional das Pessoas Colectivas",

- Finnországban a "Kaupparekisteri"/"Handelsregistret",

- Svédországban az "aktiebolags-, handels- eller föreningsregistren",

- az Egyesült Királyságban a szolgáltatótól a "Registrar of Companies" által kiadott hatósági bizonyítvány bemutatása, illetve ennek hiányában olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja.

--------------------------------------------------

X. MELLÉKLET

AZ AJÁNLATOK, RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK, VALAMINT TERVPÁLYÁZATRA BENYÚJTOTT TERVEK ÉS PROJEKTEK ELEKTRONIKUS ÁTVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az ajánlatok, a részvételi jelentkezések, valamint tervpályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus úton történő átvételéhez szükséges eszközöknek – műszakilag és megfelelő eljárások segítségével – biztosítaniuk kell legalább a következőket:

a) az ajánlatokhoz, a részvételi jelentkezésekhez, valamint a tervek és projektek beküldéséhez kapcsolódó elektronikus aláírások megfelelnek az 1999/93/EK irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseknek;

b) az ajánlatok, a részvételi jelentkezések, valamint a tervek és projektek benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható;

c) ésszerű módon biztosítható, hogy a megállapított határidők előtt senki ne férhessen hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz;

d) amennyiben az említett hozzáférési tilalmat megsértik, ésszerű módon biztosítható a tilalom megsértésének egyértelmű felderíthetősége;

e) csak az arra jogosult személyek állapíthatják meg, illetve változtathatják meg a beérkezett adatok megnyitásának időpontját;

f) a szerződés-odaítélési eljárás vagy a pályázat különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése révén lehetséges;

g) a jogosultsággal rendelkező személyek egyidejű intézkedése csak az előírt időpontot követően biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz;

h) az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők.

--------------------------------------------------

XI. MELLÉKLET

AZ ÁTÜLTETÉS ÉS A VÉGREHAJTÁS HATÁRIDEJE (80. cikk)

Irányelvek | Az átültetés és a végrehajtás határideje |

92/50/EGK (HL L 209., 1992.7.24., 1.o.) Ausztria, Finnország, Svédország | 1993. július 1. 1995. január 1. |

93/36/EGK (HL L 199., 1993.8.9., 1. o.) Ausztria, Finnország, Svédország | 1994. június 13. 1995. január 1. |

93/37/EGK (HL L 199., 1993.8.9., 54. o.) Egységes szerkezetbe foglalt irányelvek: | |

–71/305/EGK (HL L 185., 1971.8.16., 5. o.) | |

–EK – 6 | 1972. július 30. |

–DK, IRL, UK | 1973. január 1. |

–Görögország | 1981. január 1. |

–Spanyolország, Portugália | 1986. január 1. |

–Ausztria, Finnország, Svédország | 1995. január 1. |

–89/440/EGK (HL L 210., 1989.7.21., 1. o.) | |

–EK – 9 | 1990. július 19. |

–Görögország, Spanyolország, Portugália | 1992. március 1. |

–Ausztria, Finnország, Svédország | 1995. január 1. |

97/52/EK (HL L 328., 1997.11.28., 1. o.) | 1998. október 13. |

--------------------------------------------------

XII. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT [1]

Ez az irányelv | 93/37/EGK irányelv | 93/36/EGK irányelv | 92/50/EGK irányelv | Egyéb jogi aktusok | |

Az 1. cikk (1) bekezdése | Az 1. cikk első sora, kiigazítva | Az 1. cikk első sora, kiigazítva | Az 1. cikk első sora, kiigazítva | | |

Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja | Az 1. cikk a) pontja mondatának első része | Az 1. cikk a) pontja első mondatának első és utolsó része | Az 1. cikk a) pontja | | Módosítva |

Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontja | Az 1. cikk a) és c) pontja, kiigazítva | – | – | | |

Az 1. cikk (2) bekezdése c) pontjának első albekezdése | – | Az 1. cikk a) pontja első mondatának második része és második mondata, kiigazítva | – | | |

Az 1. cikk (2) bekezdése c) pontjának második albekezdése | – | Az 1. cikk a) pontja, kiigazítva | – | | |

Az 1. cikk (2) bekezdése d) pontjának első albekezdése | – | – | – | | Új |

Az 1. cikk (2) bekezdése d) pontjának második albekezdése | – | – | 2. cikk, kiigazítva | | |

Az 1. cikk (2) bekezdése d) pontjának harmadik albekezdése | – | – | (16) preambulumbekezdés, kiigazítva | | |

Az 1. cikk (3) bekezdése | Az 1. cikk d) pontja | – | – | | |

Az 1. cikk (4) bekezdése | – | – | – | | Új |

Az 1. cikk (5) bekezdése | – | – | – | | Új |

Az 1. cikk (6) bekezdése | – | – | – | | Új |

Az 1. cikk (7) bekezdése | – | – | – | | Új |

Az 1. cikk (8) bekezdésének első albekezdése | – | – | Az 1. cikk c) pontjának első mondata, kiigazítva | | |

Az 1. cikk (8) bekezdésének második albekezdése | – | – | – | | Új |

Az 1. cikk (8) bekezdésének harmadik albekezdése | Az 1. cikk h) pontja | Az 1. cikk c) pontja | Az 1. cikk c) pontjának második mondata | | Módosítva |

Az 1. cikk (9) bekezdése | Az 1. cikk b) pontja, kiigazítva | Az 1. cikk b) pontja, kiigazítva | Az 1. cikk b) pontja, kiigazítva | | |

Az 1. cikk (10) bekezdése | – | – | – | | Új |

Az 1. cikk (11) bekezdésének első albekezdése | Az 1. cikk e) pontja, kiigazítva | Az 1. cikk d) pontja, kiigazítva | Az 1. cikk d) pontja, kiigazítva | | |

Az 1. cikk (11) bekezdésének második albekezdése | Az 1. cikk f) pontja, kiigazítva | Az 1. cikk e) pontja, kiigazítva | Az 1. cikk e) pontja, kiigazítva | | |

Az 1. cikk (11) bekezdésének harmadik albekezdése | – | – | – | | Új |

Az 1. cikk (11) bekezdésének negyedik albekezdése | Az 1. cikk g) pontja, kiigazítva | Az 1. cikk f) pontja, kiigazítva | Az 1. cikk f) pontja, kiigazítva | | |

Az 1. cikk (11) bekezdésének ötödik albekezdése | – | – | Az 1. cikk g) pontja, kiigazítva | | |

Az 1. cikk (12) bekezdése | – | – | – | | Új |

Az 1. cikk (13) bekezdése | – | – | – | | Új |

Az 1. cikk (14) bekezdése | – | – | – | | Új |

Az 1. cikk (15) bekezdése | – | – | – | | Új |

2. cikk | A 6. cikk (6) bekezdése | Az 5. cikk (7) bekezdése | A 3. cikk (2) bekezdése | | Módosítva |

3. cikk | – | A 2. cikk (2) bekezdése | – | | |

A 4. cikk (1) bekezdése | Új | Új | A 26. cikk (2) és (3) bekezdése, kiigazítva | | |

A 4. cikk (2) bekezdése | 21. cikk, módosítva | 18. cikk, kiigazítva | A 26. cikk (1) bekezdése, módosítva | | |

5. cikk | 33a. cikk, kiigazítva | 28. cikk, módosítva | 38a. cikk, kiigazítva | | |

6. cikk | – | A 15. cikk (2) bekezdése | – | | Módosítva |

A 7. cikk a) és b) pontja | – | Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja, kiigazítva | A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja, kiigazítva | | |

A 7. cikk c) pontja | A 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja, kiigazítva | – | – | | |

8. cikk | A 2. cikk és a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja, kiigazítva | – | A 3. cikk (3) bekezdése és a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja, kiigazítva | | |

A 9. cikk (1) bekezdésének első albekezdése | – | Az 5. cikk (5) bekezdése | A 7. cikk (2) és (7) bekezdése | | Módosítva |

A 9. cikk (1) bekezdésének második albekezdése | – | – | – | | Új |

A 9. cikk (2) bekezdése | – | Az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja | – | | Módosítva |

A 9. cikk (3) bekezdése | A 6. cikk (4) bekezdése | Az 5. cikk (6) bekezdése | A 7. cikk (3) bekezdése mondatának második része | | |

A 9. cikk (4) bekezdése | A 6. cikk (5) bekezdése, kiigazítva | | | | |

A 9. cikk (5) bekezdésének a) pontja | A 6. cikk (3) bekezdése, kiigazítva | – | A 7. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdése, kiigazítva | | |

A 9. cikk (5) bekezdésének b) pontja | – | Az 5. cikk (4) bekezdése | – | | Módosítva |

A 9. cikk (6) bekezdése | – | Az 5. cikk (2) bekezdése | – | | |

A 9. cikk (7) bekezdése | – | Az 5. cikk (3) bekezdése | A 7. cikk (6) bekezdése | | |

A 9. cikk (8) bekezdésének a) pontja | – | – | A 7. cikk (4) bekezdése | | Módosítva |

A 9. cikk (8) bekezdésének b) pontja | – | – | A 7. cikk (5) bekezdése | | Módosítva |

A 9. cikk (9) bekezdése | – | – | – | | Új |

10. cikk | Új | 3. cikk, kiigazítva | A 4. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | | |

11. cikk | – | – | – | | Új |

12. cikk | A 4. cikk a) pontja | A 2. cikk a) pontja | Az 1. cikk a) pontjának ii. alpontja | | Módosítva |

13. cikk | – | – | – | | Új |

14. cikk | A 4. cikk b) pontja | A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja | A 4. cikk (2) bekezdése | | |

A 15. cikk a) pontja | Az 5. cikk a) pontja, kiigazítva | A 4. cikk a) pontja, kiigazítva | Az 5. cikk a) pontja, kiigazítva | | |

A 15. cikk b) és c) pontja | Az 5. cikk b) és c) pontja | A 4. cikk b) és c) pontja | Az 5. cikk b) és c) pontja | | |

16. cikk | – | – | Az 1. cikk a) pontjának iii–ix. alpontja, kiigazítva | | |

17. cikk | – | – | – | | Új |

18. cikk | – | – | 6. cikk | | Módosítva |

19. cikk | – | – | – | | Új |

20. cikk | – | – | 8. cikk | | |

21. cikk | | | 9. cikk | | |

22. cikk | – | – | 10. cikk | | |

23. cikk | 10. cikk | 8. cikk | 14. cikk | | Módosítva |

A 24. cikk (1) bekezdésétől (4) bekezdésének első albekezdéséig | 19. cikk | A 16. cikk (1) bekezdése | A 24. cikk (1) bekezdése | | Módosítva |

A 24. cikk (4) bekezdésének második albekezdése | – | A 16. cikk (2) bekezdése, kiigazítva | A 24. cikk (2) bekezdése, kiigazítva | | |

A 25. cikk első bekezdése | A 20. cikk első bekezdése | A 17. cikk első bekezdése | A 25. cikk első bekezdése | | Módosítva |

A 25. cikk második bekezdése | A 20. cikk második bekezdése | A 17. cikk második bekezdése | A 25. cikk második bekezdése | | |

26. cikk | – | – | – | | Új |

A 27. cikk első bekezdése | A 23. cikk (1) bekezdése | – | A 28. cikk (1) bekezdése | | Módosítva |

A 27. cikk második és harmadik bekezdése | A 23. cikk (2) bekezdése | – | A 28. cikk (2) bekezdése | | |

A 28. cikk első bekezdése | A 7. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | A 6. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | A 11. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | | |

A 28. cikk második bekezdése | A 7. cikk (4) bekezdése | A 6. cikk (4) bekezdése | A 11. cikk (4) bekezdése | | Módosítva |

29. cikk | – | – | – | | Új |

A 30. cikk (1) bekezdésének a) pontja | A 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja | A 6. cikk (2) bekezdése | A 11. cikk (2) bekezdésének a) pontja | | |

A 30. cikk (1) bekezdésének b) pontja | A 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja | Új | A 11. cikk (2) bekezdésének b) pontja | | |

A 30. cikk (1) bekezdésének c) pontja | | – | A 11. cikk (2) bekezdésének c) pontja | | |

A 30. cikk (1) bekezdésének d) pontja | A 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja | – | – | | |

A 30. cikk (2), (3) és (4) bekezdése | – | – | – | | Új |

A 31. cikk 1. pontjának a) alpontja | A 7. cikk (3) bekezdésének a) pontja | A 6. cikk (3) bekezdésének a) pontja | A 11. cikk (3) bekezdésének a) pontja | | |

A 31. cikk 1. pontjának b) alpontja | A 7. cikk (3) bekezdésének b) pontja | A 6. cikk (3) bekezdésének c) pontja | A 11. cikk (3) bekezdésének b) pontja | | |

A 31. cikk 1. pontjának c) alpontja | A 7. cikk (3) bekezdésének c) pontja | A 6. cikk (3) bekezdésének d) pontja | A 11. cikk (3) bekezdésének d) pontja | | |

A 31. cikk 2. pontjának a) alpontja | – | A 6. cikk (3) bekezdésének b) pontja | – | | |

A 31. cikk 2. pontjának b) alpontja | – | A 6. cikk (3) bekezdésének e) pontja | – | | |

A 31. cikk 2. pontjának c) alpontja | – | Új | – | | |

A 31. cikk 2. pontjának d) alpontja | – | Új | – | | |

A 31. cikk 3. pontja | – | – | A 11. cikk (3) bekezdésének c) pontja | | |

A 31. cikk 4. pontjának a) alpontja | A 7. cikk (3) bekezdésének d) pontja | – | A 11. cikk (3) bekezdésének e) pontja | | |

A 31. cikk 4. pontjának b) alpontja | A 7. cikk (3) bekezdésének e) pontja | – | A 11. cikk (3) bekezdésének f) pontja | | |

32. cikk | – | – | – | | Új |

33. cikk | – | – | – | | Új |

A 34. cikk első és második bekezdése | A 9. cikk első és második bekezdése | – | – | | |

A 34. cikk harmadik bekezdése | A 9. cikk harmadik bekezdése | | | | Módosítva |

A 35. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának első alpontja | – | A 9. cikk (1) bekezdésének első albekezdése | – | | |

A 35. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának második alpontja | – | A 9. cikk (1) bekezdése második albekezdésének első mondata | – | | Módosítva |

A 35. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja | – | – | A 15. cikk (1) bekezdése | | |

A 35. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja | A 11. cikk (1) bekezdése | – | – | | |

A 35. cikk (1) bekezdésének második albekezdése | – | A 9. cikk (5) bekezdésének második albekezdése | A 17. cikk (2) bekezdésének második albekezdése | | Módosítva |

A 35. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése | A 11. cikk (7) bekezdésének második albekezdése | – | – | | Módosítva |

A 35. cikk (1) bekezdésének negyedik, ötödik és hatodik albekezdése | – | – | – | | Új |

A 35. cikk (2) bekezdése | A 11. cikk (2) bekezdése | A 9. cikk (2) bekezdése | A 15. cikk (2) bekezdése | | Módosítva |

A 35. cikk (3) bekezdése | – | – | – | | Új |

A 35. cikk (4) bekezdésének első albekezdése | A 11. cikk (5) bekezdésének első mondata | A 9. cikk (3) bekezdésének első mondata | A 16. cikk (1) bekezdése | | Módosítva |

A 35. cikk (4) bekezdésének második és harmadik albekezdése | – | – | – | | Új |

A 35. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése | | | A 16. cikk (3) és (4) bekezdése | | |

A 35. cikk (4) bekezdésének ötödik albekezdése | A 11. cikk (5) bekezdésének második mondata | A 9. cikk (3) bekezdésének második mondata | A 16. cikk (5) bekezdése | | Módosítva |

A 36. cikk (1) bekezdése | A 11. cikk (6) bekezdésének első albekezdése, kiigazítva | A 9. cikk (4) bekezdésének első mondata, kiigazítva | A 17. cikk (1) bekezdésének első mondata, kiigazítva | | |

A 36. cikk (2) bekezdésének első albekezdése | A 11. cikk (7) bekezdésének első mondata | A 9. cikk (5) bekezdésének első albekezdése | A 17. cikk (2) bekezdésének első albekezdése | | Módosítva |

A 36. cikk (2) bekezdésének második albekezdése | – | – | – | | Új |

A 36. cikk (3) bekezdése | A 11. cikk (10) bekezdése | A 9. cikk (8) bekezdése | A 17. cikk (5) bekezdése | | Módosítva |

A 36. cikk (4) bekezdése | A 11. cikk (8) és (13) bekezdése | A 9. cikk (6) és (11) bekezdése | A 17. cikk (4) és (8) bekezdése | | Módosítva |

A 36. cikk (5) bekezdése | A 11. cikk (11) bekezdése, kiigazítva | A 9. cikk (9) bekezdése, kiigazítva | A 17. cikk (6) bekezdése, kiigazítva | | |

A 36. cikk (6) bekezdése | A 11. cikk (13) bekezdésének második mondata | A 9. cikk (11) bekezdésének második mondata | A 17. cikk (8) bekezdésének második mondata | | Módosítva |

A 36. cikk (7) bekezdésének első albekezdése | A 11. cikk (12) bekezdése | A 9. cikk (10) bekezdése | A 17. cikk (7) bekezdése | | |

A 36. cikk (7) bekezdésének második albekezdése | – | – | – | | Új |

37. cikk | 17. cikk | 13. cikk | 21. cikk | | Módosítva |

A 38. cikk (1) bekezdése | – | – | – | | Új |

A 38. cikk (2) bekezdése | A 12. cikk (2) bekezdése, kiigazítva | A 10. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | A 18. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | | |

A 38. cikk (3) bekezdése | A 13. cikk (1) és (3) bekezdése, kiigazítva | A 11. cikk (1) és (3) bekezdése, kiigazítva | A 19. cikk (1) és (3) bekezdése, kiigazítva | | Módosítva |

A 38. cikk (4) bekezdése | A 12. cikk (2) bekezdése és a 13. cikk (4) bekezdése, kiigazítva | A 10. cikk (1a) bekezdése és a 11. cikk (3a) bekezdése, kiigazítva | A 18. cikk (2) bekezdése és a 19. cikk (4) bekezdése, kiigazítva | | |

A 38. cikk (5) és (6) bekezdése | – | – | – | | Új |

A 38. cikk (7) bekezdése | A 12. cikk (5) bekezdése | A 10. cikk (4) bekezdése | A 18. cikk (5) bekezdése | | Módosítva |

A 38. cikk (8) bekezdése | A 14. cikk (1) bekezdése | A 12. cikk (1) bekezdése | A 20. cikk (1) bekezdése | | Módosítva |

39. cikk | A 12. cikk (3) és (4) bekezdése, a 13. cikk (6) bekezdése és a 14. cikk (2) bekezdése, kiigazítva | A 10. cikk (2) és (3) bekezdése, a 11. cikk (5) bekezdése és a 12. cikk (2) bekezdése, kiigazítva | A 18. cikk (3) és (4) bekezdése, a 19. cikk (6) bekezdése és a 20. cikk (2) bekezdése, kiigazítva | | |

40. cikk | A 13. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (3) bekezdése | A 11. cikk (2) bekezdése és a 12. cikk (3) bekezdése | A 19. cikk (2) bekezdése és a 20. cikk (3) bekezdése | | Módosítva |

A 41. cikk (1) bekezdése | A 8. cikk (2) bekezdésének első mondata, kiigazítva | A 7. cikk (2) bekezdésének első mondata, kiigazítva | A 12. cikk (2) bekezdésének első mondata, kiigazítva | | |

A 41. cikk (2) bekezdése | A 8. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, kiigazítva | A 7. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, kiigazítva | A 12. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, kiigazítva | | |

A 41. cikk (3) bekezdése | A 8. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, kiigazítva | A 7. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, kiigazítva | A 12. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, kiigazítva | | |

A 8. cikk (2) bekezdésének utolsó mondata | A 7. cikk (2) bekezdésének utolsó mondata | A 12. cikk (2) bekezdésének utolsó mondata | | Törölve |

A 42. cikk (1), (3) és (6) bekezdése | A 13. cikk (5) bekezdése és a 18. cikk (2) bekezdése | A 11. cikk (4) bekezdése és a 15. cikk (3) bekezdése | A 19. cikk (5) bekezdése és a 23. cikk (2) bekezdése | | Módosítva |

A 42. cikk (2), (4) és (5) bekezdése | – | – | – | | Új |

43. cikk | A 8. cikk (3) bekezdése | A 7. cikk (3) bekezdése | A 12. cikk (3) bekezdése | | Módosítva |

A 44. cikk (1) bekezdése | A 18. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | A 15. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | A 23. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | | Módosítva |

A 44. cikk (2) bekezdése | – | – | – | | Új |

A 44. cikk (3) bekezdése | 22. cikk | A 23. cikk (3) bekezdése | A 32. cikk (4) bekezdése | | Módosítva |

A 44. cikk (4) bekezdése | – | – | – | | Új |

A 45. cikk (1) bekezdése | – | – | – | | Új |

A 45. cikk (2) bekezdésének első albekezdése | A 24. cikk első bekezdése, kiigazítva | A 20. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | A 29. cikk első bekezdése, kiigazítva | | |

A 45. cikk (2) bekezdésének második albekezdése | – | – | – | | Új |

A 45. cikk (3) bekezdése | A 24. cikk második és harmadik bekezdése, kiigazítva | A 20. cikk (2) és (3) bekezdése, kiigazítva | A 29. cikk második és harmadik bekezdése, kiigazítva | | |

A 45. cikk (4) bekezdése | A 24. cikk negyedik bekezdése | A 20. cikk (4) bekezdése | A 29. cikk negyedik bekezdése | | Módosítva |

A 46. cikk első bekezdése | A 25. cikk első mondata, módosítva | A 21. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének első mondata, kiigazítva | A 30. cikk (1) bekezdése és (3) bekezdésének első mondata, kiigazítva | | |

A 46. cikk második bekezdése | – | – | A 30. cikk (2) bekezdése | | |

A 47. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja | A 26. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja, kiigazítva | A 22. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja, kiigazítva | A 31. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja, kiigazítva | | |

A 47. cikk (1) bekezdésének c) pontja | A 26. cikk (1) bekezdésének c) pontja | A 22. cikk (1) bekezdésének c) pontja | A 31. cikk (1) bekezdésének c) pontja | | Módosítva |

A 47. cikk (2) és (3) bekezdése | – | – | – | | Új |

A 47. cikk (4) és (5) bekezdése | A 26. cikk (2) és (3) bekezdése, kiigazítva | A 22. cikk (2) és (3) bekezdése, kiigazítva | A 31. cikk (2) és (3) bekezdése, kiigazítva | | Módosítva |

A 48. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének a)–e), valamint g)–j) pontja | A 27. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | A 23. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | A 32. cikk (2) bekezdése, kiigazítva | | |

A 48. cikk (2) bekezdésének f) pontja | – | | – | | Új |

A 48. cikk (3) és (4) bekezdése | – | – | – | | Új |

A 48. cikk (5) bekezdése | Új | Új | A 32. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | | |

A 48. cikk (6) bekezdése | A 27. cikk (2) bekezdése | A 23. cikk (2) bekezdése | A 32. cikk (3) bekezdése | | |

49. cikk | Új | Új | 33. cikk | | Módosítva |

50. cikk | – | – | – | | Új |

51. cikk | 28. cikk | 24. cikk | 34. cikk | | |

52. cikk | 29. cikk | 25. cikk | 35. cikk | | Módosítva |

Az 53. cikk (1) bekezdése | A 30. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | A 26. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | A 36. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | | |

Az 53. cikk (2) bekezdése | A 30. cikk (2) bekezdése | A 26. cikk (2) bekezdése | A 36. cikk (2) bekezdése | | Módosítva |

A 30. cikk (3) bekezdése | – | – | | Törölve |

54. cikk | – | – | – | | Új |

55. cikk | A 30. cikk (4) bekezdésének első és második albekezdése | A 27. cikk első és második bekezdése | A 37. cikk első és második bekezdése | | Módosítva |

– | A 30. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdése | A 27. cikk harmadik bekezdése | A 37. cikk harmadik bekezdése | | Törölve |

– | A 30. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése | – | – | | Törölve |

– | 31. cikk | – | – | | Törölve |

– | 32. cikk | – | – | | Törölve |

56. cikk | A 3. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | | | | |

57. cikk | – | | | | Új |

58. cikk | A 11. cikk (3), (6)–(11) és (13) bekezdése | | | | Módosítva |

59. cikk | 15 cikk. | – | – | | |

60. cikk | A 3. cikk (2) bekezdése | – | – | | |

61. cikk | Új | – | – | | |

62. cikk | A 3. cikk (3) bekezdése | | | | |

63. cikk | A 3. cikk (4) bekezdése | | | | Módosítva |

64. cikk | A 11. cikk (4) bekezdése, (6) bekezdésének első albekezdése, (7) bekezdésének első albekezdése és (9) bekezdése | – | – | | Módosítva |

65. cikk | 16. cikk | | | | |

66. cikk | – | – | A 13. cikk (3) és (4) bekezdése | | |

A 67. cikk (1) bekezdése | – | – | A 13. cikk (1) bekezdésének első albekezdése és (2) bekezdésének első albekezdése | | |

A 67. cikk (2) bekezdése | | | A 13. cikk (1) bekezdésének 1–3. francia bekezdése és (2) bekezdésének 1–3. francia bekezdése | | Módosítva |

68. cikk | – | – | Új | | |

A 69. cikk (1) bekezdése | – | – | A 15. cikk (3) bekezdése | | |

A 69. cikk (2) bekezdésének első albekezdése | – | – | A 16. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének második francia bekezdése | | Módosítva |

A 69. cikk (2) bekezdésének második albekezdése és (3) bekezdése | – | – | Új | | |

70. cikk | – | – | A 17. cikk (1) bekezdése, (2) bekezdésének első és harmadik albekezdése, (3)–(6) bekezdése és (8) bekezdése | | Módosítva |

71. cikk | – | – | Új | | |

72. cikk | – | – | A 13. cikk (5) bekezdése | | |

73. cikk | – | – | A 13. cikk (6) bekezdésének első albekezdése | | |

74. cikk | – | – | A 13. cikk (6) bekezdésének második albekezdése | | Módosítva |

| 33. cikk | 30 cikk. | 38. cikk | | Törölve |

75. cikk | A 34. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | A 31. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | A 39. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | | |

76. cikk | A 34. cikk (2) bekezdése | A 31. cikk (2) bekezdése | A 39. cikk (2) bekezdése | | Módosítva |

| | | A 39. cikk (2) bekezdése d) pontjának második albekezdése | | Törölve |

A 77. cikk (1) bekezdése | – | A 32. cikk (1) bekezdése | A 40. cikk (1) bekezdése | | |

A 77. cikk (2) bekezdése | A 35. cikk (3) bekezdése | A 32. cikk (2) bekezdése | A 40. cikk (3) bekezdése | | Módosítva |

– | – | A 40. cikk (2) bekezdése | | Törölve |

A 77. cikk (3) bekezdése | – | A 32. cikk (3) bekezdése | A 40. cikk (4) bekezdése | | Módosítva |

A 78. cikk (1) és (2) bekezdése | | | | | Új |

A 78. cikk (3) és (4) bekezdése | A 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja | Az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontja | A 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja | | Módosítva |

A 79. cikk a) pontja | A 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja, kiigazítva | Az 5. cikk (1) bekezdése c) pontjának második albekezdése, kiigazítva | A 7. cikk (1) bekezdése b) pontjának második albekezdése, kiigazítva | | |

A 79. cikk b) pontja | A 35. cikk (2) bekezdése | – | A 16. cikk (4) bekezdése | | Módosítva |

A 79. cikk c) pontja | – | – | – | | Új |

A 79. cikk d) pontja | A 35. cikk (1) bekezdése, kiigazítva | – | – | | |

A 79. cikk e) pontja | | A 29. cikk (3) bekezdése, kiigazítva | – | | |

A 79. cikk f) pontja | A 35. cikk (2) bekezdése, kiigazítva | – | – | | Új |

A 79. cikk g) pontja | – | – | – | | |

A 79. cikk h) és i) pontja | – | – | – | | Új |

80. cikk | | | | | |

81. cikk | | | | | |

82. cikk | | | | | |

83. cikk | | | | | |

84. cikk | | | | | |

I. melléklet | II. melléklet | | | | Módosítva |

IIA. és IIB. melléklet | – | – | IA. és IB. melléklet | | Módosítva |

III. melléklet | I. melléklet | – | – | Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásáról szóló okmányok | Kiigazítva |

IV. melléklet | – | I. melléklet | – | Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásáról szóló okmányok | Kiigazítva |

V. melléklet | – | II. melléklet | – | | Módosítva |

VI. melléklet | III. melléklet | III. melléklet | II. melléklet | | Módosítva |

VIIA., VIIB., VIIC., és VIID. melléklet | IV. V. és VI. melléklet | IV. melléklet | III. és IV. melléklet | | Módosítva |

VIII. melléklet | – | – | – | | Új |

IX. melléklet | | | | | Kiigazítva |

IXA. melléklet | – | A 21. cikk (2) bekezdése | – | Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásáról szóló okmányok | Kiigazítva |

IXB. melléklet | – | – | A 30. cikk (3) bekezdése | Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásáról szóló okmányok | Kiigazítva |

IXC. melléklet | 25. cikk, kiigazítva | – | – | Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásáról szóló okmányok | Kiigazítva. |

X melléklet | | | | | Új |

XI. melléklet | | | | | Új |

XII. melléklet | | | | | Új |

[1] A "kiigazítva" kifejezés arra utal, hogy a jogszabály szövegének megfogalmazása megváltozott, azonban a hatályon kívül helyezett irányelvek tartalma nem változott. A hatályon kívül helyezett irányelvek rendelkezéseinek tartalmi módosítását a "módosítva" kifejezés jelöli. Amennyiben a módosítás mindhárom hatályon kívül helyezett irányelvet érinti, a "módosítva" kifejezés az utolsó oszlopban szerepel. Amennyiben a módosítás ezen irányelvek közül csak egyet vagy kettőt érint, a "módosítva" szó az érintett irányelv oszlopában szerepel.

--------------------------------------------------