Hivatalos Lap L 134 , 30/04/2004 o. 0001 - 0113
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, valamint 55. és 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára [1], tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3], a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [4], az egyeztetőbizottság által 2003. december 9-én jóváhagyott közös szövegtervezet alapján, mivel: (1) A vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/38/EGK tanácsi irányelv [5] új módosításai nyomán, – amelyek az ajánlatkérők és a gazdasági szereplők által a Bizottság 1996. november 27-én elfogadott zöld könyvére válaszként megfogalmazott, egyszerűsítés és korszerűsítés iránti kérelmek teljesítése céljából szükségesek –, az irányelvet az érthetőség érdekében át kell dolgozni. Ez az irányelv a Bíróság joggyakorlatán alapul, különösen a szerződések odaítélésének szempontjaira vonatkozó joggyakorlatán, amely tisztázza az ajánlatkérőknek az adott közszükségletek kielégítésére vonatkozó lehetőségeit, beleértve a környezetvédelmi és/vagy a szociális kérdéseket is, feltéve, hogy e szempontok kapcsolódnak a szerződés tárgyához, nem biztosítanak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő számára, kifejezett említést nyernek, és megfelelnek a 9. preambulumbekezdésben említett alapelveknek. (2) A szerződések odaítélésére irányuló eljárások összehangolását szolgáló szabályoknak a szóban forgó ágazatokban történő bevezetését indokolja egyrészt főként az, hogy a nemzeti szervek különböző módszerekkel befolyásolhatják az ajánlatkérők magatartását, beleértve az ajánlatkérők jegyzett tőkéjében való részesedést és az ügyvezető, döntéshozó, illetve felügyeleti testületeikben való képviseletet. (3) Az ezen ágazatokban működő szervezetek által alkalmazott beszerzési eljárások összehangolásának szükségességét másrészt főként az indokolja, hogy a tagállamok által az adott szolgáltatás teljesítéséhez szükséges hálózatoknak történő szállításra, e hálózatok szolgáltatására vagy működtetésére vonatkozóan megadott, különleges, illetve kizárólagos jogok miatt, működési piacaik jellege zárt. (4) A közösségi jogszabályok, és különösen a légiközlekedési ágazat vállalkozásaira vonatkozó versenyszabályok alkalmazásával kapcsolatos eljárás megállapításáról szóló, 1987. december 14-i 3975/87/EGK tanácsi rendelet [6], valamint a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a légiközlekedési ágazaton belüli megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1987. december 14-i 3976/87/EGK tanácsi rendelet [7] célja az, hogy nagyobb mértékű versenyt teremtsen az utazóközönség számára légi közlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek között. Nem indokolt tehát e szervezeteket ezen irányelv hatálya alá vonni. A közösségi tengeri hajózásban érvényesülő versenyre tekintettel szintén nem indokolt az ebben az ágazatban odaítélt szerződéseket ezen irányelv szabályainak hatálya alá vonni. (5) A 93/38/EGK irányelv hatálya jelenleg kiterjed egyes, a távközlési ágazatban működő ajánlatkérők által odaítélt szerződésekre. Megtörtént a távközlési szabályozás végrehajtásáról szóló, 1998. november 25-i negyedik jelentésben említett, a távközlési ágazat megnyitását szolgáló jogszabályi keret elfogadása. Ennek egyik következménye volt a jogilag és gyakorlatilag egyaránt valódi verseny megjelenése az említett ágazatban. Tájékoztatásul és e helyzet tükrében, a Bizottság közzétette azon távközlési szolgáltatások jegyzékét [8], amelyek az említett irányelv 8. cikkének értelmében már kizárhatók az irányelv alkalmazási köréből. A távközlési szabályozás végrehajtásáról szóló, 2001. november 26-i hetedik jelentés további előrelépésről számolt be. Ezért a továbbiakban nem szükséges az ezen ágazatban működő szervezetek beszerzéseinek a szabályozása. (6) Ezért a továbbiakban nem indokolt fenntartani a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló, 1990. szeptember 17-i 90/531/EGK tanácsi irányelvvel [9] létrehozott, távközlési beszerzések tanácsadó bizottságát. (7) Indokolt azonban folytatni a távközlési ágazatban bekövetkező fejlemények nyomon követését és újra megvizsgálni a helyzetet, amennyiben megállapítást nyer, hogy már nincs hatékony verseny a távközlési ágazatban. (8) A 98/38/EGK irányelv kizárja alkalmazási köréből a beszédalapú telefonszolgáltatás, a telex-, mobiltelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatások igénybevételét. E kizárást az tette szükségessé, hogy a hatékony verseny hiánya és a különleges, illetve kizárólagos jogok megléte miatt a kérdéses szolgáltatásokat egy adott földrajzi területen gyakran csak egyetlen szolgáltató nyújtja. A hatékony verseny bevezetése a távközlési ágazatban megszünteti e kizárás indokoltságát. Ezért e távközlési szolgáltatások igénybevételét ezen irányelv alkalmazási körébe kell vonni. (9) A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők által odaítélt közbeszerzési szerződések verseny előtt történő megnyitásának biztosítása érdekében tanácsos rendelkezéseket kidolgozni egy bizonyos érték feletti szerződések közösségi koordinációjára. Ez a koordináció az EK-Szerződés 14., 28. és 49. cikkéből, valamint az Euratom-Szerződés 97. cikkéből következő követelményeken alapul, nevezetesen az egyenlő bánásmód elvén, amelynek a megkülönböztetés-mentesség elve csupán egy konkrét kifejeződése, a kölcsönös elismerés elvén, az arányosság elvén és az átláthatóság elvén. Tekintetbe véve az említett koordináció által érintett ágazatok jellegét, a koordinációnak – a fenti elvek alkalmazásának garantálása mellett – meg kell teremtenie a tisztességes kereskedelmi gyakorlat keretét, és maximális rugalmasságot kell lehetővé tennie. A közösségi összehangoló rendelkezések alkalmazását szükségessé tevő értéket el nem érő közbeszerzési szerződések esetében helyénvaló felidézni a Bíróság által kialakított joggyakorlatot, amely szerint a Szerződések fent említett szabályai és elvei alkalmazandók. (10) A piac tényleges megnyitása érdekében, valamint a beszerzési szabályoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása érdekében az érintett ajánlatkérőket nem a jogállásuk alapján, hanem más szempontok szerint kell meghatározni. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a közszektorban és a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel szemben tanúsított egyenlő bánásmód ne sérüljön. A Szerződés 295. cikkével összhangban arról is gondoskodni kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok megsértésére ne kerüljön sor. (11) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ha egy szerződés odaítélésére irányuló eljárásban egy közjogi intézmény ajánlattevőként vesz részt, ez a magánjog hatálya alá tartozó ajánlattevők tekintetében ne torzítsa a versenyt. (12) A Szerződés 6. cikke értelmében a környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni a Szerződés 3. cikkében említett közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába. Ezért ez az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérők a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják. (13) Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg olyan intézkedések bevezetését, illetve végrehajtását, amelyek a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme érdekében szükségesek, különös tekintettel a fenntartható fejlődésre, feltéve, hogy a szóban forgó intézkedések összhangban vannak a Szerződéssel. (14) Az Uruguayi Forduló többoldalú tárgyalásai (1986–1994) során elért megállapodásoknak az Európai Közösség hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat [10] jóváhagyta különösen a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás), amelynek célja a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének létrehozása, a világkereskedelem liberalizálása és növekedése céljából. Figyelemmel azokra a nemzetközi szintű jogokra és kötelezettségvállalásokra, amelyek a Közösség számára a Megállapodás elfogadásából származnak, az aláíró harmadik országok ajánlattevőire és termékeire a Megállapodás által meghatározott szabályozás alkalmazandó. A Megállapodásnak nincs közvetlen hatálya. Ezért a Megállapodás hatálya alá tartozó azon ajánlatkérőknek, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek és az irányelvet olyan harmadik országok gazdasági szereplőire alkalmazzák, amelyek a Megállapodást aláírták, meg kell felelniük a Megállapodásnak. Helyénvaló továbbá, hogy ez az irányelv a közösségi gazdasági szereplők számára olyan feltételeket biztosítson a közbeszerzésben való részvétel tekintetében, amelyek legalább annyira kedvezőek, mint a Megállapodást aláíró harmadik országok gazdasági szereplői számára fenntartott feltételek. (15) Beszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérők – technikai párbeszéd keretében – az ajánlattételhez szükséges dokumentáció elkészítése során felhasználható tanácsot kérhetnek és fogadhatnak el, feltéve azonban, hogy az adott tanácsnak nincs versenyt akadályozó hatása. (16) Az építési beruházásra irányuló szerződések sokféleségét figyelembe véve, az ajánlattevők számára lehetővé kell tenni, hogy az építési beruházás tervezésére és kivitelezésére vonatkozóan akár külön-külön, akár együttesen ítéljenek oda szerződéseket. Ennek az irányelvnek nem célja, hogy megszabja a szerződések külön-külön, illetve együttesen történő odaítélését. A szerződések külön-külön vagy együttesen történő odaítélésére vonatkozó döntést minőségi és gazdasági szempontok alapján kell meghozni, amelyeket a nemzeti jog határozhat meg. A szerződés csak akkor minősül építési beruházásra irányuló szerződésnek, ha tárgya kifejezetten a XII. mellékletben felsorolt tevékenységek elvégzésére vonatkozik, még abban az esetben is, ha a szerződés e tevékenységek elvégzéséhez szükséges egyéb szolgáltatások teljesítését is tartalmazza. A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések – különösen az ingatlankezelési szolgáltatások területén – bizonyos esetben építési munkát is tartalmazhatnak. Azonban ha az építési munka a szerződés fő tárgyához képest mellékes és annak csupán lehetséges következménye vagy kiegészítése, az a tény, hogy a szerződés építési munkát is tartalmaz, nem indokolja a szerződés építési beruházásra irányuló szerződésként történő minősítését. Az építési beruházásra irányuló szerződés becsült értékének kiszámítása céljából helyénvaló magának az építési beruházásnak az értékét venni alapul, valamint azon árubeszerzések és szolgáltatások – amennyiben vannak ilyenek – becsült értékét, amelyeket az ajánlatkérők az ajánlattevők rendelkezésére bocsátanak, amennyiben e szolgáltatások, illetve árubeszerzések az adott építési beruházás kivitelezése szempontjából szükségesek. Megállapítandó, hogy e bekezdés alkalmazásában azokról a szolgáltatásokról van szó, amelyeket az ajánlatkérők saját alkalmazottaik révén nyújtanak. Másrészt a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések értékének kiszámítása – függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatást az építési beruházás későbbi kivitelezéséhez az ajánlattevő rendelkezésére bocsátották-e vagy sem – a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre vonatkozó szabályok alapján történik. (17) Ezen irányelv eljárási szabályainak alkalmazása céljából és ellenőrzési célból, a szolgáltatások köre a legjobban egy közös osztályozás egyes rovatainak megfelelő kategóriákra történő felosztás, és e kategóriáknak két mellékletben, a XIIA. és a XVIIB. mellékletben történő összefoglalása segítségével – a rájuk vonatkozó szabályozásnak megfelelően – határozható meg. A XVIIB. mellékletben szereplő szolgáltatások tekintetében ezen irányelv vonatkozó rendelkezései nem sérthetik az adott szolgáltatásokra vonatkozó közösségi szabályok alkalmazását. (18) A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében ezen irányelv teljes körű alkalmazását egy átmeneti időszak erejéig olyan szerződésekre kell korlátozni, amelyek esetében az irányelv rendelkezései lehetővé teszik a megnövekedett, határokon átnyúló kereskedelem teljes potenciáljának kihasználását. Ezen átmeneti időszak során az egyéb szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket ellenőrzésnek kell alávetni, mielőtt határozat nem születik ezen irányelv teljes körű alkalmazásáról. E tekintetben meg kell határozni az ellenőrzés mechanizmusát. A mechanizmusnak lehetővé kell tennie az érdekeltek számára, hogy a megfelelő információkhoz hozzáférhessenek. (19) A szabad szolgáltatásnyújtás akadályait meg kell szüntetni. A szolgáltatók tehát mind természetes, mind jogi személyek lehetnek. Ez az irányelv azonban nem sértheti a valamely tevékenység vagy szakma folytatásának feltételeire vonatkozó szabályok nemzeti szintű alkalmazását, feltéve, hogy azok összeegyeztethetők a közösségi joggal. (20) Egyes új, elektronikus beszerzési módszerek folyamatosan fejlődnek. E módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés egyszerűsítését, különösen azáltal, hogy e módszerek alkalmazásával idő és pénz takarítható meg. Az ajánlatkérők alkalmazhatnak elektronikus beszerzési módszereket, feltéve, hogy azok alkalmazása megfelel ezen irányelv szabályainak, valamint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elvének. Ha e feltételek teljesülnek, az ajánlattevő által – különösen valamely keretmegállapodás értelmében vagy dinamikus beszerzési rendszer keretében – benyújtott ajánlat az adott ajánlattevő elektronikus katalógusában is megtestesülhet, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által a 48. cikkel összhangban kiválasztott kommunikációs eszközt használja. (21) Tekintetbe véve az elektronikus beszerzési rendszerek gyors terjedését, megfelelő szabályokat kell bevezetni annak érdekében, hogy az ajánlatkérők teljes mértékben kihasználhassák az e rendszerek kínálta lehetőségeket. Ezért meg kell határozni egy teljes mértékben elektronikus, dinamikus beszerzési rendszert a gyakori beszerzések számára, és konkrét szabályokat kell megállapítani egy ilyen rendszer kiépítésére és működtetésére vonatkozóan annak érdekében, hogy minden csatlakozni kívánó gazdasági szereplő számára biztosított legyen a tisztességes bánásmód. Minden olyan gazdasági szereplő számára, amely az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelően nyújt be előzetes ajánlatot és megfelel a kiválasztási szempontoknak, lehetővé kell tenni az ilyen rendszerhez történő csatlakozást. Ez a beszerzési módszer lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy a már kiválasztott ajánlattevők jegyzékének létrehozásával és az új ajánlattevőknek a csatlakozásra adott lehetőséggel – a rendelkezésre álló elektronikus eszközök segítségével – az ajánlatok különlegesen széles választékához jusson hozzá, és a széles körű verseny révén biztosítsa a pénzeszközök optimális felhasználását. (22) Lévén, hogy az elektronikus árverés módszerét a jövőben várhatóan egyre többen veszik igénybe, ki kell dolgozni az ilyen árverés közösségi fogalommeghatározását, és szabályozni kell ezt a módszert annak érdekében, hogy alkalmazása teljes mértékben összhangban legyen az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elvével. E célból rendelkezni kell arról, hogy az elektronikus árverés csak olyan építési beruházásra, árubeszerzésre, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében legyen alkalmazható, amelyeknél pontos ajánlattételhez szükséges dokumentációt lehet készíteni. Ez különösen az ismétlődő árubeszerzési, építési beruházási és szolgáltatási szerződéseket illetően lehetséges. Ugyanezen célból gondoskodni kell arról, hogy az ajánlattevők rangsorát az elektronikus árverés bármely szakaszában meg lehessen állapítani. Az elektronikus árverés alkalmazása révén az ajánlatkérők az ajánlattevőket új, lefelé korrigált árak előterjesztésére, és – amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat benyújtójának ítélik oda –, az ajánlatok árakon kívüli egyéb elemeinek javítására kérhetik. Az átláthatóság elvének való megfelelés biztosítása érdekében csak az automatikusan, elektronikus eszközökkel és az ajánlatkérő beavatkozása és/vagy értékelése nélkül történő elbírálásra alkalmas elemek képezhetik elektronikus árverés tárgyát, azaz csak a számszerűsíthető elemek, amelyek számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők. Másrészt az ajánlatok azon vonatkozásai, amelyek esetében nem számszerűsíthető elemek értékelése szükséges, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát. Következésképpen egyes, építési beruházásra, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, amelyek tárgya valamely szellemi teljesítmény, mint például egy építési beruházás terve, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát. (23) A tagállamokban kifejlesztettek bizonyos központosított beszerzési módszereket. Számos ajánlatkérőnek az a feladata, hogy beszerzéseket bonyolítson vagy szerződéseket/keretmegállapodásokat kössön más ajánlatkérő nevében. Tekintetbe véve a beszerzések nagy mennyiségét, e módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés egyszerűsítését. Rendelkezni kell tehát az ajánlatkérők által igénybe vett központi beszerző szervek közösségi fogalommeghatározásáról. Meg kell határozni továbbá azokat a feltételeket, amelyek alapján – a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvével összhangban – a központi beszerző szerveken keresztül építési beruházásra, árubeszerzésre és/vagy szolgáltatásra irányuló szerződést kötő ajánlatkérők úgy tekinthetők, mint amelyek megfeleltek ennek az irányelvnek. (24) A tagállamokban fennálló eltérő körülmények figyelembevétele érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy eldöntsék, az ajánlatkérők alkalmazhatnak-e az ezen irányelv által meghatározott és szabályozott központi beszerző szerveket, dinamikus beszerzési rendszereket, illetve elektronikus árverést. (25) Megfelelő módon meg kell határozni a különleges, illetve kizárólagos jogok fogalmát. A meghatározás következményeképpen az a tény, hogy hálózatok vagy kikötői, illetve repülőtéri létesítmények építése céljából valamely szervezet kisajátítási eljárást vagy használati jog alapítására irányuló eljárást vehet igénybe, vagy a hálózat berendezését az állami autópályán, az alatt vagy afelett helyezheti el, ezen irányelv értelmében önmagában nem keletkeztet kizárólagos, illetve különleges jogokat. Hasonlóképpen ezen irányelv értelmében önmagában az a tény sem keletkeztet kizárólagos vagy különleges jogokat, hogy valamely szervezet ivóvizet, villamos energiát, gázt vagy hőenergiát szállít egy olyan hálózatnak, amelyet valamely, az érintett tagállam illetékes hatósága által megadott különleges vagy kizárólagos jogokat élvező szervezet üzemeltet. A valamely tagállam által bármilyen formában – a koncessziót is beleértve –, objektív, arányos és megkülönböztetés-mentes szempontok alapján, korlátozott számú vállalkozás számára megadott jogok, amennyiben bármely, e szempontoknak megfelelő érdekelt számára lehetővé teszik e jogok gyakorlását, szintén nem tekinthetők különleges, illetve kizárólagos jogoknak. (26) Helyénvaló, hogy az ajánlatkérők közös beszerzési eljárásokat alkalmazzanak a vízügyi vonatkozású tevékenységeik során, és hogy az ilyen szabályok alkalmazására akkor is sor kerüljön, amikor az ezen irányelv szerinti ajánlatkérők a vízépítés, az öntözés, a vízrendezés, valamint a szennyvízelvezetés és -kezelés terén megvalósuló projektjeikre ítélnek oda szerződéseket. Azonban az árubeszerzésre vonatkozóan javasolt beszerzési szabályok alkalmatlanok a víz vásárlására, figyelembe véve azt az igényt, hogy a vizet a felhasználási helyhez közeli forrásokból szükséges beszerezni. (27) Egyes, autóbusszal végzett közlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek már a 93/38/EGK irányelv hatálya alól is ki voltak zárva. Ezeket a szervezeteket ezen irányelv hatálya alól is ki kell zárni. Annak elkerülése érdekében, hogy a kizárólag egyes ágazatokra alkalmazandó különleges rendelkezések sokasága jöjjön létre, a verseny előtt történő megnyitás hatásainak figyelembevételét lehetővé tevő általános eljárást valamennyi olyan, autóbusszal végzett közlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetre is alkalmazni kell, amely a 93/38/EGK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése alapján nincs kizárva az említett irányelv alkalmazási köréből. (28) Figyelembe véve a közösségi postai szolgáltatások további liberalizációját, valamint azt a tényt, hogy e szolgáltatásokat mind az ajánlatkérők és az állami cégek, mind pedig az egyéb vállalkozások valamely hálózaton keresztül nyújtják, a postai szolgáltatásokat nyújtó ajánlatkérők által odaítélt szerződéseket ezen irányelv szabályainak – beleértve a 30. cikkben foglaltakat – kell alávetni, amelyek, garantálva a 9. preambulumbekezdésben említett elvek alkalmazását, keretet teremtenek a tisztességes kereskedelmi gyakorlathoz és nagyobb mértékű rugalmasságot biztosítanak, mint az építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [11]. A kérdéses tevékenységek meghatározásához figyelembe kell venni a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben [12] szereplő fogalom-meghatározásokat. Jogállásuktól függetlenül a postai szolgáltatásokat nyújtó szervezetek jelenleg nem tartoznak a 93/38/EGK irányelvben meghatározott szabályok hatálya alá. A közbeszerzési eljárások ezen irányelvhez történő igazításának végrehajtása ezért ezeknél a szervezeteknél több időt vehet igénybe, mint azoknál a szervezeteknél, amelyek már az említett szabályok hatálya alá tartoznak, és eljárásaikat mindössze az ezen irányelv által bevezetett módosításokhoz kell igazítaniuk. Ezért engedélyezni kell ezen irányelv alkalmazásának elhalasztását a kiigazításhoz szükséges további idő biztosítása érdekében. Az ilyen szervezetek eltérő helyzetét figyelembe véve, biztosítani kell a tagállamok számára annak lehetőségét, hogy a postai szolgáltatások ágazatában működő ajánlatkérők számára átmeneti időszakot állapítsanak meg ezen irányelv alkalmazására. (29) Olyan szerződések odaítélésére is sor kerülhet, amelyek többféle tevékenységre vonatkozó, adott esetben különböző jogrendek alá tartozó követelmények teljesítését célozzák. Egyértelművé kell tenni, hogy abban az esetben, ha egy szerződés többféle tevékenységre irányul, a szerződés fő tárgyát képező tevékenységre vonatkozó szabályok fogják meghatározni azt, hogy az ilyen szerződésre mely jogrend lesz alkalmazandó. A szerződés fő tárgyát képező tevékenységnek a meghatározása alapulhat az adott szerződés révén teljesítendő követelményeknek az elemzésén, amelyet az ajánlattevő a szerződési érték becslése és az ajánlattételhez szükséges dokumentáció összeállítása céljából végzett. Bizonyos esetekben, például ha valamely berendezés egyetlen darabját olyan tevékenységek végzése céljából vásárolják meg, amelyekhez nem áll rendelkezésre a hasznosulás mértékének becslését lehetővé tévő információ, objektíve lehetetlen meghatározni, hogy mely tevékenység képezi a szerződés fő tárgyát. Rendelkezni kell az ilyen esetekre vonatkozó szabályokról. (30) A Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásainak sérelme nélkül, egyszerűsíteni kell ezen irányelv végrehajtását, különösen az értékhatárok egyszerűsítése által és azáltal, hogy valamennyi ajánlatkérő tekintetében – működési ágazatától függetlenül – alkalmazni kell azokat a rendelkezéseket, amelyek a résztvevők számára adandó, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban hozott döntésekkel és az eljárások eredményeivel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkoznak. Továbbá, a monetáris unió keretében az említett értékhatárokat euróban kell megállapítani olyan módon, hogy az egyszerűsítse e rendelkezések alkalmazását, és ugyanakkor biztosítsa a Megállapodásban foglalt, különleges lehívási jogban (SDR) kifejezett értékhatároknak való megfelelést. Ebben az összefüggésben arról is rendelkezni kell, hogy az euróban kifejezett értékhatárokat rendszeresen vizsgálják felül és szükség esetén – az euro SDR-hez viszonyított értékében bekövetkező esetleges változásoknak megfelelően – igazítsák ki. Továbbá, a tervpályázatokra alkalmazandó értékhatároknak meg kell egyezniük a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre alkalmazandó értékhatárokkal. (31) Rendelkezni kell azokról az esetekről, amelyekben nemzetbiztonsági vagy államtitokkal kapcsolatos okból, vagy azért, mert csapatok állomásoztatására vonatkozó nemzetközi megállapodásokból származó, vagy nemzetközi szervezetekre érvényes, különleges szerződés-odaítélési szabályok alkalmazandók, el lehet tekinteni az eljárások összehangolására vonatkozó intézkedések alkalmazásától. (32) Indokolt kizárni egyes olyan, szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerződéseket, amelyeket olyan kapcsolt vállalkozásnak ítélnek oda, amelynek fő tevékenysége ilyen szolgáltatás, árubeszerzés vagy építési beruházás teljesítése azon csoport részére, amelyhez tartozik, ahelyett, hogy azokat a piacon kínálná fel. Szintén indokolt kizárni egyes olyan szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerződéseket, amelyeket az ajánlatkérő olyan közös vállalatnak ítélt oda, amelyet több ajánlatkérő az ezen irányelv által szabályozott tevékenységek végzése céljából hozott létre, és amelynek az adott ajánlatkérő is tagja. Helyénvaló azonban biztosítani, hogy ez a kizárás ne vezessen a versenynek az ajánlatkérőkhöz kapcsolt vállalkozások, illetve közös vállalatok javára történő torzulásához; indokolt megfelelő szabályrendszert megállapítani különösen azon felső határ tekintetében, amelyen belül a vállalkozások bevételük egy részét a piacon szerezhetik meg és amely felett elveszítenék annak lehetőségét, hogy pályázati felhívás nélkül szerződéseket nyerjenek el, továbbá a közös vállalatok alapítása tekintetében, valamint e közös vállalatok és az azokat alkotó ajánlatkérők közötti kapcsolatok stabilitása tekintetében. (33) A szolgáltatások esetében, az ingatlan vagy az ahhoz kapcsolódó jog megszerzésére vagy bérletére irányuló szerződések olyan egyedi jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek a beszerzési szabályok alkalmazását indokolatlanná teszik. (34) A választottbírói és békéltetési szolgáltatásokat általában olyan szervek vagy magánszemélyek nyújtják, amelyeket, illetve akiket a beszerzési szabályok hatálya alá nem vonható módon jelöltek vagy választottak ki. (35) A Megállapodással összhangban, az ezen irányelv hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatások között nem szerepelnek az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátására, vételére, eladására, illetve átruházására irányuló szerződések; különösen, az ajánlatkérők által pénzeszközök vagy tőke előteremtése érdekében bonyolított ügyletek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá. (36) Ennek az irányelvnek csak az olyan szolgáltatásnyújtásra kell kiterjednie, amely szerződésen alapul. (37) A Szerződés 163. cikke értelmében a kutatás és a technológiafejlesztés ösztönzése eszközül szolgál a közösségi ipar tudományos és technológiai alapjainak erősítéséhez, és a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések megnyitása hozzájárul ehhez a célhoz. Ennek az irányelvnek nem kell kiterjednie a kutatási és fejlesztési programok társfinanszírozására: a kutatási és fejlesztési szolgáltatások – kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, és feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg – nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá. (38) A kizárólag egyes ágazatokra alkalmazandó egyedi szabályok túlburjánzásának megelőzése céljából, a 93/38/EGK irányelv 3. cikkével bevezetett jelenlegi különös szabályokat, valamint a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [13] 12. cikkével bevezetett jelenlegi különös szabályokat, a földrajzi területeket kőolaj, földgáz, szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárása vagy kitermelése céljából hasznosító szervezetek tekintetében, fel kell váltania annak az általános eljárásnak, amely a versenynek közvetlenül kitett ágazatok mentesítését lehetővé teszi. Biztosítani kell azonban, hogy ez ne sértse a földrajzi területek kőolaj vagy földgáz feltárása vagy kitermelése céljából történő hasznosításának a 90/531/EGK tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott tevékenységtől való, Hollandiában érvényes eltérése megállapításáról, valamint az ilyen tevékenységet végző szervezeteknek az irányelv 2. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti különleges vagy kizárólagos jogok alapján működő szervezetektől való, Hollandiában érvényes eltérése megállapításáról szóló, 1993. december 10-i 93/676/EGK bizottsági határozatot [14], a földrajzi területek kőolaj vagy földgáz feltárása vagy kitermelése céljából történő hasznosításának a 93/38/EGK tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott tevékenységtől való, az Egyesült Királyságban érvényes eltérése megállapításáról, valamint az ilyen tevékenységet végző szervezeteknek az irányelv 2. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti különleges vagy kizárólagos jogok alapján működő szervezetektől való, az Egyesült Királyságban érvényes eltérése megállapításáról szóló, 1997. május 30-i 97/367/EK bizottsági határozatot [15], az Ausztriának a 93/38/EGK irányelv 3. cikkében előírt különös szabályozás iránti kérelméről szóló, 2002. március 4-i 2002/205/EK bizottsági határozatot [16] és a Németországnak a 93/38/EGK irányelv 3. cikkében megállapított különleges eljárás alkalmazása iránti kérelméről szóló, 2004/73/EK bizottsági határozatot [17]. (39) A foglalkoztatás és a munkavégzés az egyenlő esélyek biztosításának kulcsfontosságú eleme és hozzájárul a társadalomba történő beilleszkedéshez. Ebben az összefüggésben a védett műhelyek és a védett munkahely-teremtési programok hatékonyan járulnak hozzá a fogyatékossággal élők munkaerőpiacra történő beilleszkedéséhez vagy újrabeilleszkedéséhez. Előfordulhat azonban, hogy ezek a műhelyek a szokásos versenyfeltételek mellett nem tudnak szerződéshez jutni. Következésképpen indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok a szerződés-odaítélési eljárásban való részvétel jogát ilyen műhelyek számára tarthassák fenn, vagy a szerződések teljesítését a védett munkahely-teremtési programok keretébe illesztéshez köthessék. (40) Ezt az irányelvet sem a 3–7. cikkben említett tevékenység folytatására irányuló szerződésekre, sem ilyen tevékenységek folytatására szervezett tervpályázatokra nem kell alkalmazni, ha abban a tagállamban, ahol a tevékenységet folytatják, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. Indokolt tehát olyan, az ezen irányelv által szabályozott valamennyi ágazatra alkalmazandó eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a versenypiac jelenlegi vagy jövőbeli megnyitása hatásainak figyelembevételét. Az ilyen eljárásnak jogbiztonságot kell nyújtania az érintett szervezetek számára, valamint megfelelő döntéshozatali eljárást kell magában foglalnia, amely rövid határidőn belül teszi lehetővé a közösségi jog e téren történő egységes alkalmazását. (41) A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. Az egy adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő közösségi jogszabályok végrehajtását és alkalmazását úgy kell tekinteni, mint amely megfelelő alapot biztosít annak feltételezéséhez, hogy a kérdéses piacra szabad a belépés. Ezeket a megfelelő jogszabályokat a Bizottság által frissíthető mellékletben kell megjelölni. A frissítés során a Bizottság különösen azon rendelkezések lehetséges elfogadását veszi figyelembe, amelyek olyan, a XI. mellékletben említett jogszabályok által szabályozottaktól eltérő ágazatok verseny előtti megnyitását vonják maguk után, mint például a vasúti közlekedésé. Ha az adott piacra történő szabad belépés nem a megfelelő közösségi jogszabályok végrehajtásából következik, bizonyítani kell, hogy e belépés ténylegesen és jogilag is szabad. E célból, ha egy tagállam valamely ágazat verseny előtti megnyitásáról szóló irányelvet – így például a 94/22/EK irányelvet – egy másik ágazatra, például a szénágazatra alkalmaz, ez olyan körülmény, amelyet a 30. cikk alkalmazásában figyelembe kell venni. (42) A beszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását. Ennek megfelelően lehetővé kell tenni a műszaki leírásoknak a teljesítmény és a funkcionális követelmények tekintetében történő kidolgozását, és amennyiben az európai szabványra vagy annak hiányában a nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérőnek el kell bírálnia az olyan más, egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat, amelyek megfelelnek az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek és a biztonságosság tekintetében egyenértékűek. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevők számára a bizonyítékok minden formájának használatát engedélyezni kell. Az ajánlatkérőnek minden olyan döntését meg kell tudnia indokolni, amely szerint az adott esetben az egyenértékűség nem áll fenn. Azok az ajánlatkérők, amelyek környezetvédelmi követelményeket kívánnak meghatározni egy adott szerződés műszaki leírásában, környezetvédelmi jellemzőket állapíthatnak meg, mint például valamely gyártási módszer és/vagy a termékcsoportok vagy szolgáltatások konkrét környezeti hatásai. Alkalmazhatnak – de nem kötelező alkalmazniuk – megfelelő, az ökocímkékben – például az európai ökocímkében, a nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékben vagy bármely más ökocímkében – meghatározott leírásokat, feltéve, hogy a címke követelményeit tudományos adatok alapján, olyan eljárás során dolgozzák ki és fogadják el, amelyben az érdekeltek, azaz kormányzati szervek, fogyasztók, gyártók, forgalmazók és környezetvédelmi szervezetek is részt vehetnek, továbbá feltéve, hogy a címke hozzáférhető és minden érdekelt félnek a rendelkezésére áll. Amennyiben lehetséges, az ajánlatkérőnek olyan műszaki leírást kell megállapítania, amely figyelembe veszi a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást. A műszaki leírást egyértelműen kell megfogalmazni, hogy minden ajánlattevő tudja, mit tartalmaznak az ajánlatkérő által megállapított követelmények. (43) A kis- és középvállalkozások közbeszerzési szerződésekben való részvételének ösztönzése érdekében tanácsos rendelkezni az alvállalkozásról. (44) A szerződésteljesítési feltételek akkor egyeztethetők össze az irányelvvel, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, és szerepelnek a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem vagy a környezetvédelem. Például megemlíthetők a hosszú ideje munka nélkül lévők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményei rendelkezéseinek tényleges betartására – feltételezve, hogy ezeket a rendelkezéseket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több fogyatékos személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek. (45) Azokat a – mind nemzeti, mind pedig közösségi szintű – törvényeket, rendeleteket és kollektív szerződéseket, amelyek a munkavégzési feltételek és a munkahelyi biztonság terén hatályosak, alkalmazni kell a szerződés teljesítése során, feltéve, hogy e szabályok és azok alkalmazása a közösségi jognak megfelelnek. Olyan esetben, amikor az egyik tagállamból származó munkavállaló szerződés teljesítése céljából egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK euró pai parlamenti és tanácsi irányelv [18] állapítja meg azokat a minimumfeltételeket, amelyeket a fogadó országnak e kiküldött munkavállalók tekintetében be kell tartania. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, e kötelezettségek be nem tartása súlyos kötelességszegésnek vagy az érintett gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek minősülhet, amely akár ahhoz is vezethet, hogy az adott gazdasági szereplőt kizárják a szerződés-odaítélési eljárásból. (46) Szem előtt tartva az információtechnológia és a távközlési technológia fejlődését és azt, hogy e fejlődés milyen mértékben egyszerűsítheti le a szerződések közzétételének folyamatát és teheti hatékonnyá és átláthatóvá a beszerzési eljárásokat, az elektronikus eszközöket ugyanúgy kell kezelni, mint a kommunikáció és az információcsere hagyományos eszközeit. A választott eszköznek és technológiának a lehetséges mértékben összeegyeztethetőnek kell lennie a más tagállamokban használt technológiákkal. (47) Az elektronikus eszközök használatával idő takarítható meg. Következésképpen rendelkezni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek a közösségi szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy a határidők csökkentésének kumulatív hatása ne eredményezzen túlzottan rövid határidőket. (48) Az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet [19], valamint a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ("Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv") [20] ezen irányelv összefüggésében az információ elektronikus úton történő továbbítására kell alkalmazni. A közbeszerzési eljárások és a szolgáltatásnyújtásra irányuló pályázatokra irányadó szabályok az említett irányelvekben előírtnál magasabb biztonsági és titkossági szintet tesznek szükségessé. Ennek megfelelően az ajánlatok, részvételi jelentkezések, valamint tervek és projektek elektronikus átvételéhez használt eszközöknek további különleges követelményeknek kell megfelelniük. E célból az elektronikus aláírások, különösen a fokozott biztonságú elektronikus aláírások használatát a lehetséges mértékben ösztönözni kell. Emellett az önkéntes akkreditációs rendszerek megléte kedvező keretrendszert biztosíthat az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalának emeléséhez. (49) Indokolt, hogy a szerződés-odaítélési eljárások résztvevőit olyan határidőn belül tájékoztassák a keretmegállapodás megkötésére vagy szerződés odaítélésére, illetve az eljárás mellőzésére vonatkozó döntésekről, amely kellően rövid ahhoz, hogy legyen lehetőség jogorvoslat iránti kérelmek benyújtására; ennek a tájékoztatásnak tehát a lehető leghamarabb, általában a döntéshozatalt követő 15 napon belül meg kell történnie. (50) Egyértelművé kell tenni, hogy azoknak az ajánlatkérőknek, amelyek nyílt eljárásban kiválasztási szempontokat állapítanak meg, ezt objektív szabályok és szempontok alapján kell tenniük, ahogyan a meghívásos és tárgyalásos eljárásokban alkalmazott kiválasztási szempontoknak is objektíveknek kell lenniük. Ezen objektív szabályok és szempontok, akár a kiválasztási szempontok, nem szükségszerűen jelentik súlyozás alkalmazását. (51) Fontos figyelembe venni a Bíróság joggyakorlatát olyan esetekben, amikor a gazdasági szereplő más szervezetek gazdasági, pénzügyi vagy műszaki kapacitására támaszkodik – a közötte és e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül – annak érdekében, hogy megfeleljen a kiválasztási szempontoknak vagy hogy – minősítési rendszer keretében – minősítés iránti kérelmét alátámassza. Ez utóbbi esetben a gazdasági szereplő feladata bizonyítani, hogy ezek az erőforrások a minősítés érvényességének teljes időtartama alatt ténylegesen rendelkezésére fognak állni. E minősítés alkalmazása céljából az ajánlatkérő ezért meghatározhatja a követelmények betartandó szintjét és – például amikor a gazdasági szereplő egy másik szervezet pénzügyi kapacitására támaszkodik – megkövetelheti különösen e másik szervezet – szükség esetén akár – egyetemleges felelősségét. A minősítési rendszereket objektív szabályokkal és szempontokkal összhangban kell működtetni, amelyek – az ajánlatkérők választása alapján – vonatkozhatnak a gazdasági szereplők képességeire és/vagy a rendszer által szabályozott építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra. Minősítés céljából az ajánlatkérők saját vizsgálatokat folytathatnak, hogy értékeljék az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőit, különösen az összeegyeztethetőség és biztonságosság tekintetében. (52) Az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló, megfelelő közösségi szabályok akkor alkalmazandók, ha a közbeszerzési eljárásban vagy a tervpályázatban való részvételhez egy adott képesítés igazolása szükséges. (53) Indokolt esetben, amikor az építési beruházás és/vagy szolgáltatás jellege indokolttá teszi környezetvédelmi vezetési intézkedések vagy környezetgazdálkodási rendszerek alkalmazását a szerződés teljesítése során, ilyen intézkedések vagy rendszerek alkalmazása előírható. A környezetgazdálkodási rendszerek, függetlenül attól, hogy nyilvántartásba vették-e azokat olyan közösségi jogi eszközök alapján, mint például a 761/2001/EK rendelet (EMAS) [21], igazolhatják, hogy a gazdasági szereplőnek megvan a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága. Továbbá, a gazdasági szereplő által a környezetvédelem azonos szintjének biztosítása céljából végrehajtott intézkedések leírását a nyilvántartásba vett környezetvédelmi vezetési rendszerek alternatívájaként egyfajta bizonyítékként kell elfogadni. (54) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Lévén, hogy azok az ajánlatkérők, amelyek nem ajánlatkérő szervek, nem feltétlenül férhetnek hozzá az ügy vitathatatlan bizonyítékaihoz, indokolt ezen ajánlatkérőkre bízni annak eldöntését, hogy alkalmazzák-e a 2004/18/EK irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kizárási szempontokat. A 45. cikk (1) bekezdése alkalmazásának kötelezettsége ezért csak azokat az ajánlatkérőket terheli, amelyek ajánlatkérő szervek. Adott esetben az ajánlatkérőknek fel kell hívniuk a minősítést kérelmezőket, részvételre jelentkezőket, illetve ajánlattevőket arra, hogy nyújtsák be a vonatkozó dokumentumokat, és – amennyiben az ajánlatkérőknek kétségük támad e gazdasági szereplők személyes helyzetét illetően – együttműködés végett az érintett tagállam illetékes hatóságát is megkereshetik. E gazdasági szereplőket akkor kell kizárni, ha az ajánlatkérő szerv tudomást szerez az e bűncselekmények tekintetében a nemzeti joggal összhangban meghozott jogerős ítéletről. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, a környezetvédelmi jogszabályok vagy a jogellenes megállapodásokat tartalmazó közbeszerzési szerződésekről szóló jogszabályok megsértése, amelyről jogerős ítélet vagy azzal azonos hatályú határozat született, az adott gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek vagy súlyos kötelességszegésnek minősülhet. A 2000/78/EK [22] és a 76/207/EGK [23] tanácsi irányelvet a munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód tekinteté ben végrehajtó nemzeti rendelkezések megsértése, amely ről jogerős ítélet vagy azzal azonos hatályú határozat született, az adott gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek vagy súlyos kötelességszegésnek minősülhet. (55) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását, és garantálják, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el. Ennek eredményeképpen helyénvaló, hogy csupán két szerződés-odaítélési szempont, "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" és "a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat" alkalmazása legyen megengedett. Az egyenlő bánásmód elvének a szerződések odaítélése során történő alkalmazását biztosítandó, helyénvaló arra vonatkozó – a joggyakorlatban kialakított – kötelezettséget megállapítani, hogy biztosítani kell a szükséges átláthatóságot annak érdekében, hogy valamennyi ajánlattevő ésszerű mértékig tájékozott legyen azon szempontok és szabályok tekintetében, amelyeket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására alkalmazni fognak. Ezért az ajánlatkérők feladata, hogy a szerződés odaítélésének szempontjait és e szempontok relatív súlyozását kellő időben az ajánlattevők tudomására hozzák, hogy ez utóbbiak az ajánlat elkészítésekor ezekkel tisztában legyenek. Az ajánlatkérők – kellően indokolt esetben, amelyre magyarázatot kell tudniuk adni – mellőzhetik a szerződés-odaítélési szempontok súlyozásának feltüntetését, amennyiben a súlyozás, különösen a szerződés összetettsége miatt, előre nem állapítható meg. Ebben az esetben fel kell tüntetniük a szempontok csökkenő fontossági sorrendjét. Ha az ajánlatkérő úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, úgy kell elbírálnia az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. Ennek érdekében meg kell határoznia azokat a gazdasági és minőségi szempontokat, amelyek összességükben véve lehetővé teszik annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő számára melyik a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a szerződés-odaítélési szempontoknak lehetővé kell tenniük az ajánlatok objektív összehasonlítását és elbírálását. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a szerződés odaítélésének gazdasági és minőségi szempontjai, mint például a környezetvédelmi követelmények teljesítése, lehetővé tehetik az ajánlatkérő számára, hogy kielégítse az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott közszükségleteket. Ugyanezen feltételek mellett az ajánlatkérő alkalmazhat olyan szempontokat is, amelyek célja szociális követelményeknek való megfelelés, különösen azon hátrányos helyzetű csoportok ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott igényeinek kielégítése végett, amelyekbe a szerződés tárgyát képező áruk fogyasztói, illetve építési beruházás vagy szolgáltatás igénybevevői tartoznak. (56) A szerződés odaítélésének szempontjai nem érinthetik egyes szolgáltatások, például az építészmérnökök, mérnökök és ügyvédek által nyújtott szolgáltatások díjazásáról szóló nemzeti rendelkezések alkalmazását. (57) Az ebben az irányelvben szereplő határidők kiszámítására az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet [24] kell alkalmazni. (58) Ez az irányelv nem sértheti a Közösség és a tagállamok fennálló nemzetközi kötelezettségeit, valamint a Szerződés, különösen az annak 81. és 86. cikkében foglalt rendelkezések alkalmazását. (59) Ez az irányelv nem sértheti azokat a XXV. mellékletben megállapított határidőket, amelyeken belül a tagállamoknak át kell ültetniük és alkalmazniuk kell a 93/38/EGK irányelvet. (60) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [25] összhangban kell elfogadni, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: TARTALOMJEGYZÉK I. CÍM I. Fejezet 1. cikk II. Fejezet 1. szakasz 2. cikk 2. szakasz 3. cikk 4. cikk 5. cikk 6. cikk 7. cikk 8. cikk 9. cikk III. Fejezet 10. cikk II. CÍM I. Fejezet 11. cikk 12. cikk 13. cikk 14. cikk 15. cikk II. Fejezet 1. szakasz 16. cikk 17. cikk 2. szakasz 1. alszakasz 18. cikk 2 . alszakasz 19. cikk 20. cikk 21. cikk 22. cikk 23. cikk 3 . alszakasz 24. cikk 25. cikk 4 . alszakasz 26. cikk 5 . alszakasz 27. cikk 28. cikk 29. cikk 30. cikk III. Fejezet 31. cikk 32. cikk 33. cikk IV. Fejezet 34. cikk 35. cikk 36. cikk 37. cikk 38. cikk 39. cikk V. Fejezet 40. cikk VI. Fejezet 1. szakasz 41. cikk 42. cikk 43. cikk 44. cikk 2. szakasz 45. cikk 46. cikk 47. cikk 3. szakasz 48. cikk 49. cikk 50. cikk VII. Fejezet 51. cikk 1. szakasz 52. cikk 53. cikk 54. cikk 2. szakasz 55. cikk 56. cikk 57. cikk 3. szakasz 58. cikk 59. cikk III. CÍM 60. cikk 61. cikk 62. cikk 63. cikk 64. cikk 65. cikk 66. cikk IV. CÍM 67. cikk 68. cikk 69. cikk 70. cikk 71. cikk 72. cikk 73. cikk 74. cikk 75. cikk I. melléklet II. melléklet III. melléklet IV. melléklet V. melléklet VI. melléklet VII melléklet. VIII. melléklet IX. melléklet X. melléklet XI. melléklet XII. melléklet XIII. melléklet A. Nyílt eljárás B. Meghívásos eljárás C. Tárgyalásos eljárás D. Dinamikus beszerzési rendszerben használt egyszerűsített hirdetmény XIV. melléklet XVA. melléklet XVB. melléklet XVI. melléklet XVIIA. melléklet XVIIB. melléklet XVIII. melléklet XIX. melléklet XX. melléklet XXI. melléklet XXII. melléklet XXIII. melléklet XXIV. melléklet XXV. melléklet XXVI. melléklet I. CÍM SZERZŐDÉSEKRE ÉS TERVPÁLYÁZATOKRA ALKALMAZANDÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET Alapfogalmak 1. cikk Fogalommeghatározások (1) Ezen irányelv alkalmazásában az e cikkben megállapított fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: (2) a) "Árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés": a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott, egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több vállalkozó, szállító, vagy szolgáltató által írásban megkötött visszterhes szerződés; b) "építési beruházásra irányuló szerződés": olyan szerződés, amelynek tárgya a XII. melléklet szerinti tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó építési projekt vagy egy építmény kivitelezése, illetve kivitelezése és tervezése együtt, vagy az ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetve módon történő kivitelezése. Az "építmény" magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan összességében vett eredményét jelenti, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére; c) "árubeszerzésre irányuló szerződés": a b) pontban említett szerződéstől eltérő szerződés, amelynek tárgya termékek megvétele, bérlete, haszonbérlete, részletvétele vagy pénzügyi lízingje, vételi joggal vagy anélkül. Azt a szerződést, amelynek tárgya termékek szállítása, és amely – mellékesen – beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjed, "árubeszerzésre irányuló szerződés"-nek kell tekinteni; d) "szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés": olyan, az építési beruházásra és az árubeszerzésre irányuló szerződéstől eltérő szerződés, amelynek tárgya a XVII. mellékletben említett szolgáltatások nyújtása. Azt a szerződést, amelynek tárgya árubeszerzést és a XVII. melléklet szerinti szolgáltatásnyújtást is magában foglal, "szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés"-nek kell tekinteni abban az esetben, ha az érintett szolgáltatások értéke meghaladja a szerződésben szereplő árubeszerzés értékét. Azt a szerződést, amelynek tárgya a XVII. melléklet szerinti valamely szolgáltatás, és amely a XII. melléklet szerinti tevékenységeket a szerződés fő tárgyához képes csak járulékos elemként foglal magában, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek kell tekinteni. (3) a) "Építési koncesszió": az építési beruházásra irányuló szerződéssel azonos típusú szerződés, kivéve azt a jellemzőjét, hogy a kivitelezendő építési beruházás ellenszolgáltatása vagy kizárólag az építmény hasznosításának joga, vagy e jog pénzbeli ellenszolgáltatással együtt; b) "szolgáltatási koncesszió": a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéssel azonos típusú szerződés, kivéve azt a jellemzőjét, hogy a szolgáltatás ellenszolgáltatása vagy kizárólag a szolgáltatás hasznosításának joga, vagy e jog pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. (4) "Keretmegállapodás": a 2. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségekre vonatkozóan. (5) "Dinamikus beszerzési rendszer": olyan, gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, és érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő számára nyitott, aki, illetve amely megfelel a kiválasztás szempontjainak és benyújtotta az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát. (6) "Elektronikus árverés": olyan ismétlődő folyamat, amelyben elektronikus eszköz segítségével mutatják be az új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket, és amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után történik, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását. Következésképpen egyes szolgáltatásnyújtásra és egyes építési beruházásra irányuló szerződések, amelyek tárgya szellemi teljesítmény, például egy építési terv, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát. (7) "Vállalkozó", "szállító" vagy "szolgáltató": olyan természetes vagy jogi személy, illetve a 2. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti ajánlatkérő, vagy e személyek és/vagy szervezetek csoportja, amely a piacon építési beruházás és/vagy építmény kivitelezését, termékeket, illetve szolgáltatásokat kínál. A "gazdasági szereplő" fogalom magában foglalja a vállalkozó, a szállító és a szolgáltató fogalmát is. Használatára csak az egyszerűsítés érdekében kerül sor. Az "ajánlattevő" ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő, a "részvételre jelentkező" pedig az a gazdasági szereplő, amely meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban való részvételre történő meghívásért folyamodik. (8) "Központi beszerző szerv": a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérő szerv vagy a 2004/18/EK irányelv 1. cikkének (9) bekezdése szerinti ajánlatkérő szerv, amely: - ajánlatkérőknek szánt árukat szerez be és/vagy szolgáltatásokat rendel meg, vagy - ajánlatkérőknek szánt építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződéseket ítél oda vagy ilyen keretmegállapodásokat köt. (9) "Nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás": az ajánlatkérő által alkalmazott beszerzési eljárások, amelyek révén: a) a nyílt eljárás esetében bármely érdekelt gazdasági szereplő tehet ajánlatot; b) a meghívásos eljárás esetében bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét, de csak az ajánlatkérő által meghívott jelentkezők tehetnek ajánlatot; c) a tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérő a saját maga által kiválasztott gazdasági szereplőkkel konzultál, és közülük eggyel vagy többel tárgyalja meg a szerződés feltételeit. (10) "Tervpályázat": olyan eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő számára – főként a területrendezés, városrendezés, építészet, építés és adatfeldolgozás területén – egy olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki. (11) "Írásbeli" vagy "írásban": bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető. Tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is. (12) "Elektronikus út": elektronikus berendezés használata olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik. (13) "Közös közbeszerzési szójegyzék (CPV)": a közös közbeszerzési szójegyzékről (CPV) szóló, 2002. november 5-i 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel [26] elfogadott, közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, az egyéb létező nómenklatúráknak való megfelelést biztosító referencia-nómenklatúra. Ezen irányelv alkalmazási körének eltérő értelmezése esetén, amely a CPV-nómenklatúra és a XII. mellékletben szereplő NACE-nómenklatúra, illetve a CPV-nómenklatúra és a XVII. mellékletben szereplő CPC-nómenklatúra (ideiglenes változat) közötti esetleges eltérésekből következik, a NACE-, illetve a CPC-nómenklatúra élvez elsőbbséget. II. FEJEZET Az irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek és szervezetek 1. szakasz Szervezetek 2. cikk Ajánlatkérők (1) Ezen irányelv alkalmazásában: "ajánlatkérő szerv" - amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, - amely jogi személyiséggel rendelkezik, valamint - amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz, vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki; "közvállalkozás" - a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik, vagy - a vállalkozás által kibocsátott részvények által megtestesített szavazatok többségével rendelkezik, vagy - a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak többségét kinevezheti. (2) Ezt az irányelvet olyan ajánlatkérőkre kell alkalmazni,: a) amelyek ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, és a 3–7. cikkben említett tevékenységek valamelyikét folytatják; b) amelyek, amennyiben nem ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, egy vagy több olyan tevékenységet is folytatnak, amely a 3–7. cikkben említettek között szerepel, és valamely tagállam illetékes hatósága által adott különleges vagy kizárólagos jogok alapján működnek. (3) Ezen irányelv alkalmazásában "különleges vagy kizárólagos jogok" az érintett tagállam illetékes hatósága által törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések útján adott jogok, amelyek hatása az, hogy a 3–7. cikkben említett tevékenységek gyakorlását egy vagy több szervezet számára tartják fenn, és jelentősen befolyásolják más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit. 2. szakasz Tevékenységek 3. cikk Gáz, hő és villamos energia (1) A gázt és hőt illetően ezt az irányelvet a következő tevékenységekre kell alkalmazni: a) olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése a gáz vagy hő előállítása, szállítása vagy elosztása terén; vagy b) gáz vagy hő szállítása ilyen hálózatok számára. (2) Gáz vagy hő szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha: a) a gáznak vagy hőnek az érintett szervezet általi előállítása elkerülhetetlen következménye egy, az e cikk (1) vagy (3) bekezdésében, illetve a 4–7. cikkben említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzésének; és b) a nyilvános hálózat részére történő szállítás kizárólag az ilyen termelés gazdasági hasznosítására irányul, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlagát figyelembe véve nem haladja meg a szervezet forgalmának 20 %-át. (3) A villamos energiát illetően ezt az irányelvet a következő tevékenységekre kell alkalmazni: a) olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése a villamos energia előállítása, szállítása vagy elosztása terén; vagy b) villamos energia szállítása ilyen hálózatok számára. (4) Villamos energia szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető a (3) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha: a) az érintett szervezet azért állít elő villamos energiát, mert annak fogyasztására egy, az e cikk (1) vagy (3) bekezdésében, illetve a 4–7. cikkben említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége; és b) a nyilvános hálózat részére történő szállítás csak a szervezet saját fogyasztásától függ, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlagát figyelembe véve nem lépte túl a szervezet össz-energiatermelésének 30 %-át. 4. cikk Víz (1) Ezt az irányelvet alkalmazni kell a következő tevékenységekre: a) olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése az ivóvíz előállítása, szállítása vagy elosztása terén; vagy b) ivóvíz szállítása ilyen hálózatok számára. (2) Ezt az irányelvet azokra a szerződésekre, illetve tervpályázatokra is alkalmazni kell, amelyeket az (1) bekezdésben említett tevékenységet folytató szervezet ítél oda, illetve szervez, és amelyek: a) vízépítési projektekkel, öntözéssel vagy termőföld-lecsapolással kapcsolatosak, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projektek vagy az öntöző, illetve lecsapoló létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint 20 %-a; vagy b) szennyvízelvezetéssel vagy -kezeléssel kapcsolatosak. (3) Ivóvíz szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha: a) az érintett szervezet azért állít elő ivóvizet, mert annak fogyasztására egy, a 3–7. cikkben említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége; és b) a nyilvános hálózat részére történő szállítás csak a szervezet saját fogyasztásától függ, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlagát figyelembe véve nem lépte túl a szervezet által előállított ivóvíz mennyiségének 30 %-át. 5. cikk Közlekedési szolgáltatások (1) Ezt az irányelvet alkalmazni kell a lakosság számára vasúton, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén szolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátásával vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre. A közlekedési szolgáltatások esetében akkor lehet hálózat létezéséről beszélni, ha a szolgáltatást valamely tagállam illetékes hatósága által meghatározott üzemeltetési feltételek, például az útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján végzik. (2) Ezt az irányelvet nem lehet alkalmazni azokra a szervezetekre, amelyek az utazóközönség számára autóbusszal végzett olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket a 93/38/EGK irányelv alkalmazási köréből az említett irányelv 2. cikkének (4) bekezdése kizárt. 6. cikk Postai szolgáltatások (1) Ezt az irányelvet alkalmazni kell a postai szolgáltatások és – a (2) bekezdés c) pontjában megállapított feltételek fennállása esetén – a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységekre. (2) Ezen irányelv alkalmazásában és a 97/67/EK irányelv sérelme nélkül: "postai küldemény" : végleges, szállítandó formájában megcímzett küldemény, tömegétől függetlenül. A levélküldeményeken kívül ilyen küldemények például a könyvek, katalógusok, hírlapok, folyóiratok és a kereskedelmi értékkel rendelkező vagy nem rendelkező árucikket tartalmazó postai csomagok, tömegüktől függetlenül; "postai szolgáltatások" - "fenntartott postai szolgáltatások": a 97/67/EK irányelv 7. cikke alapján fenntartott vagy fenntartható postai szolgáltatások, - "egyéb postai szolgáltatások": a 97/67/EK irányelv 7. cikke alapján fenn nem tartható postai szolgáltatások; "a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások" - postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a feladást megelőző és azt követő szolgáltatások, például a "mailroom management services"), - elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását), - az a) pontban nem szereplő postai küldeményekhez, így például címzés nélküli közvetlen küldeményhez, kapcsolódó szolgáltatások, - a XVIIA. melléklet 6. kategóriájában és a 24. cikk c) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, beleértve különösen a postai pénzesutalványokat és a postai elszámolási számlákról történő átutalásokat, - bélyeggyűjtői szolgáltatások, valamint - logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést és/vagy a raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő szolgáltatások), feltéve, hogy e szolgáltatásokat olyan szervezet nyújtja, amely a b) pont első vagy második francia bekezdése szerinti postai szolgáltatásokat is nyújt, és feltéve, hogy a 30. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek az említett francia bekezdésekben szereplő szolgáltatások tekintetében nem teljesülnek. 7. cikk Kőolaj, földgáz, szén és más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése; kikötők és repülőterek Ezt az irányelvet alkalmazni kell azokra a tevékenységekre, amelyek valamely földrajzi területnek a következő célból történő hasznosításával kapcsolatosak: a) kőolaj, földgáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése; vagy b) repülőtér és tengeri vagy belvízi kikötő vagy más terminállétesítmény rendelkezésre bocsátása légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók részére. 8. cikk Ajánlatkérők jegyzéke Az ezen irányelv szerinti ajánlatkérők nem kimerítő jegyzékét az I–X. melléklet tartalmazza. A tagállamok a jegyzékeikben bekövetkezett minden változásról rendszeresen értesítik a Bizottságot. 9. cikk Több tevékenységre is irányuló szerződések (1) Az egyszerre több tevékenységre is vonatkozó szerződés a szerződés fő célját képező tevékenységre alkalmazandó szabályok hatálya alá tartozik. Azonban az egyetlen szerződés odaítélése és a több önálló szerződés odaítélése közötti választásnak nem lehet az a célja, hogy a szerződést kizárja ezen irányelv vagy adott esetben a 2004/18/EK irányelv alkalmazási köréből. (2) Amennyiben azon tevékenységek egyike, amelyekre a szerződés irányul, ezen irányelv hatálya alá tartozik, a másik tevékenység pedig a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozik, és lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a fent említett 2004/18/EK irányelvvel összhangban kell odaítélni. (3) Amennyiben azon tevékenységek egyike, amelyekre a szerződés irányul, ezen irányelv hatálya alá tartozik és a másik tevékenység pedig sem ezen irányelv, sem a fent említett 2004/18/EK irányelv hatálya alá nem tartozik, és lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést ezen irányelvvel összhangban kell odaítélni. III. FEJEZET Általános elvek 10. cikk A szerződések odaítélésének elvei Az ajánlatkérők a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódban részesítik, és átlátható módon járnak el. II. CÍM SZERZŐDÉSEKRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK I. FEJEZET Általános rendelkezések 11. cikk Gazdasági szereplők (1) Azok a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők, akik, illetve amelyek a letelepedésük helye szerinti tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatási tevékenység végzésére, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a szerződés odaítélése szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük. Azonban a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat és/vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és megfelelő szakképesítését. (2) Gazdasági szereplők csoportjai is tehetnek ajánlatot, illetve jelentkezhetnek részvételre. E csoportok számára az ajánlatkérők nem írhatják elő, hogy meghatározott társasági formát hozzanak létre az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés benyújtása érdekében, azonban a kiválasztott csoporttól, miután a szerződést elnyerte, ez megkövetelhető annyiban, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges. 12. cikk A Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött megállapodásokra vonatkozó feltételek A szerződések ajánlatkérők általi odaítélése céljából a tagállamok kapcsolataikban ugyanolyan kedvező feltételeket alkalmaznak, mint amilyeneket harmadik országok gazdasági szereplői tekintetében a Megállapodás végrehajtásának részeként alkalmaznak. A tagállamok e célból a közbeszerzési tanácsadó bizottságban konzultálnak egymással a Megállapodás értelmében meghozandó intézkedésekről. 13. cikk Titoktartás (1) A műszaki leírások érdekelt gazdasági szereplők részére történő átadásával, a gazdasági szereplők minősítésével és kiválasztásával, valamint a szerződések odaítélésével összefüggésben az ajánlatkérő követelményeket határozhat meg azzal a céllal, hogy megőrizze az általa rendelkezésre bocsátott adatok bizalmas jellegét. (2) Ezen irányelv rendelkezéseinek – különösen az odaítélt szerződések közzétételére, valamint a részvételre jelentkezők és ajánlattevők 43. és 49. cikkben előírt tájékoztatására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezések – sérelme nélkül, és az ajánlatkérőre irányadó nemzeti joggal összhangban, az ajánlatkérő nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek; ilyen adatok különösen a műszaki vagy kereskedelmi titkok és az ajánlatok bizalmas vonatkozásai. 14. cikk Keretmegállapodások (1) Az ajánlatkérő valamely keretmegállapodást az 1. cikk (2) bekezdése szerinti szerződésnek tekinthet, és azt ezen irányelvvel összhangban ítélheti oda. (2) Amennyiben az ajánlatkérő egy keretmegállapodást ezen irányelvvel összhangban ítélt oda, a keretmegállapodáson alapuló szerződés odaítélésekor alkalmazhatja a 40. cikk (3) bekezdésének i) pontját. (3) Amennyiben egy keretmegállapodást nem ezen irányelvvel összhangban ítéltek oda, az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a 40. cikk (3) bekezdésének i) pontját. (4) Az ajánlatkérő nem élhet vissza a keretmegállapodással a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából. 15. cikk Dinamikus beszerzési rendszerek (1) A tagállamok rendelkezhetnek a dinamikus beszerzési rendszerek ajánlatkérők általi használatának lehetőségéről. (2) Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából az ajánlatkérő a nyílt eljárás szabályait követi annak minden szakaszában, egészen az e rendszer keretében megkötendő szerződések odaítéléséig. Valamennyi, a kiválasztási szempontokat teljesítő, az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak és az esetleges kiegészítő iratoknak megfelelő előzetes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt fel kell venni a rendszerbe; az előzetes ajánlatok bármikor javíthatók, feltéve, hogy továbbra is megfelelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak. A rendszer létrehozása és a szerződések e rendszer keretében történő odaítélése céljából az ajánlatkérő, a 48. cikk (2)–(5) bekezdésével összhangban, csak elektronikus eszközöket használhat. (3) A dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából az ajánlatkérő: a) hirdetményt tesz közzé, amelyben egyértelműen közli, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz; b) az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltünteti egyebek mellett az e rendszerben előirányzott beszerzések jellegét, továbbá a beszerzési rendszerrel, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásaival kapcsolatos valamennyi szükséges információt; c) a hirdetmény közzétételétől kezdve és a rendszer érvényességének időtartama alatt, elektronikus úton korlátlan, közvetlen és teljes körű hozzáférést nyújt az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és minden kiegészítő irathoz, a hirdetményben pedig feltünteti azt az internetcímet, amelyen e dokumentumok megtekinthetők. (4) Az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszer működésének teljes időtartama alatt biztosítja valamennyi gazdasági szereplő számára annak lehetőségét, hogy a (2) bekezdésben említett feltételek mellett előzetes ajánlatot nyújtson be és felvételt nyerjen a rendszerbe. Az ajánlatkérő az előzetes ajánlat benyújtásától számított legfeljebb 15 napon belül elvégzi az értékelést. Az értékelés időtartamát azonban meghosszabbíthatja, feltéve, hogy ez idő alatt nem bocsát ki ajánlati felhívást. Az ajánlatkérő az első albekezdésben említett ajánlattevőt a lehető leghamarabb értesíti a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételéről, illetve előzetes ajánlatának elutasításáról. (5) Valamennyi szerződés ajánlati felhívás alapján jön létre. Az ajánlati felhívás kibocsátása előtt az ajánlatkérő egyszerűsített ajánlati felhívást tesz közzé, amelyben valamennyi érdekelt gazdasági szereplőt arra hívja fel, hogy a (4) bekezdéssel összhangban, az egyszerűsített felhívás elküldésétől számított 15 napnál nem rövidebb határidőn belül nyújtsa be előzetes ajánlatát. Az ajánlatkérő addig nem folytathatja az ajánlattételi felhívási eljárást, amíg valamennyi, az említett határidőn belül beérkezett előzetes ajánlat értékelését be nem fejezte. (6) Az ajánlatkérő a rendszerben odaítélendő minden egyes szerződés tekintetében a rendszerbe felvett valamennyi ajánlattevőt felhívja arra, hogy nyújtsa be ajánlatát. Az ajánlatok benyújtására határidőt állapít meg. Az ajánlatkérő annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely, illetve aki a dinamikus beszerzési rendszer létrehozásáról szóló hirdetményben megállapított bírálati szempontok alapján a legjobb ajánlatott tette. E szempontokat adott esetben az első albekezdésben említett felhívásban pontosítani is lehet. (7) A dinamikus beszerzési rendszer működése legfeljebb négy évig tarthat, kivéve a kellően indokolt, rendkívüli eseteket. Az ajánlatkérő nem használhatja ezt a rendszert a verseny akadályozására, korlátozására vagy torzítására. Az érdekelt gazdasági szereplők, illetve a rendszerben részt vevők terhére semmilyen díj nem számolható fel. II. FEJEZET Értékhatárok és kizáró rendelkezések 1. szakasz Értékhatárok 16. cikk Szerződési értékhatárok Ezt az irányelvet olyan szerződésekre kell alkalmazni, amelyek a 19–26. cikkben foglalt kizárások alapján vagy a 30. cikknek megfelelően az adott tevékenység folytatása tekintetében nincsenek kizárva, és amelyek becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke eléri a következő értékhatárt: a) árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében 499000 EUR; b) építési beruházásra irányuló szerződések esetében 6242000 EUR. 17. cikk A szerződések, keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek becsült értékének kiszámításához használt módszerek (1) Egy szerződés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E számítás során figyelembe kell venni a becsült teljes összeget, beleértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását. Amennyiben az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie. (2) Az ajánlatkérő nem kerülheti meg ennek az irányelvnek az alkalmazását az építési beruházási projektek, a bizonyos mennyiséget elérő árubeszerzések és/vagy szolgáltatások felosztásával, illetve a szerződések becsült értékének kiszámítására szolgáló különleges módszerek alkalmazásával. (3) A keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek tekintetében a figyelembe veendő becsült érték a megállapodás vagy a rendszer teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legnagyobb becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke. (4) A 16. cikk alkalmazásában az ajánlatkérő az építési beruházásra irányuló szerződés becsült értékébe beleszámítja mind az építési munkálatok költségét, mind pedig az építési munka kivitelezéséhez szükséges, általa az ajánlattevő részére teljesített árubeszerzés, illetve szolgáltatás értékét. (5) Annak az árubeszerzésnek vagy szolgáltatásnak az értéke, amely nem szükséges egy adott építési beruházásra irányuló szerződés teljesítéséhez, nem adható hozzá az építési beruházásra irányuló szerződés értékéhez, amennyiben ennek az lenne az eredménye, hogy kivonná a szóban forgó áru beszerzését vagy szolgáltatás megrendelését ezen irányelv hatálya alól. (6) a) Amennyiben egy építési projekt vagy valamely szolgáltatások igénybevétele egy időben odaítélt, több részből álló szerződés odaítélését eredményezheti, az összes ilyen tétel becsült összértékét figyelembe kell venni. Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 16. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell. Az ajánlatkérő azonban eltérhet az említett alkalmazástól azoknál a részeknél, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke a szolgáltatások esetében 80000 EUR-nál, az építési beruházások esetében pedig 1 millió EUR-nál kevesebb, feltéve, hogy e részek egybeszámított értéke nem haladja meg az összes rész egybeszámított értékének 20 %-át. b) Amennyiben egy hasonló áruk beszerzésére irányuló ajánlat egy időben odaítélt, több részből álló szerződést eredményezhet, a 16. cikk alkalmazásakor az összes rész becsült összértékét figyelembe kell venni. Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 16. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell. Az ajánlatkérő azonban eltérhet az említett alkalmazástól azoknál a részeknél, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke 80000 EUR-nál kevesebb, feltéve, hogy e részek egybeszámított értéke nem haladja meg az összes rész egybeszámított értékének 20 %-át. (7) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló olyan szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek vagy amelyek egy adott időszakon belül megújíthatók, a szerződés becsült értékét a következők alapján kell kiszámítani: a) vagy az előző tizenkét hónap vagy költségvetési év során odaítélt, egymást követő, azonos típusú szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést követő 12 hónap folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével kiigazított összértéke; b) vagy az első szállítást követő 12 hónap, illetve költségvetési év – amennyiben az 12 hónapnál hosszabb – folyamán odaítélt, egymást követő szerződések becsült összértéke. (8) Az árubeszerzést és szolgáltatást egyaránt tartalmazó szerződés becsült értéke kiszámításának alapja az árubeszerzések és szolgáltatások teljes értéke, függetlenül azok arányától. E számítás magában foglalja a beállítási és üzembe helyezési műveletek értékét is. (9) Olyan árubeszerzésre irányuló szerződés esetében, amely termékek bérletére, haszonbérletére, pénzügyi lízingjére vagy részletvételére irányul, a becsült szerződési érték kiszámításának alapjául vett érték a következő: a) határozott időtartamú szerződés esetében, ha annak időtartama 12 hónap vagy annál kevesebb, a szerződés tartamára vonatkozó becsült összérték, ha időtartama meghaladja a 12 hónapot, a becsült maradványértéket is magában foglaló összérték; b) határozatlan időtartamú szerződés esetében, illetve amikor a szerződés időtartama nem határozható meg, a havi érték 48-szorosa. (10) A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés becsült szerződési értékének kiszámításához szükség szerint a következő összegeket kell figyelembe venni: a) biztosítási szolgáltatások esetén a fizetendő biztosítási díj és a díjazás egyéb módjai; b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások esetén a díjak, jutalékok, kamat és a díjazás egyéb módjai; c) tervezési feladatokat is magukban foglaló szerződések esetén a fizetendő díjak és jutalékok, valamint a díjazás egyéb módjai. (11) Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében, amelyben nem tüntetik fel a teljes árat, a becsült szerződési érték kiszámításának alapja a következő: a) határozott időtartamú szerződés esetében, ha annak időtartama 48 hónap vagy annál kevesebb: a szerződés teljes időtartamára szóló összérték; b) határozatlan időtartamú vagy 48 hónapot meghaladó időtartamú szerződéseknél: a havi érték 48-szorosa. 2. szakasz Szerződések és koncessziók, valamint különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések 1. ALSZAKASZ 18. cikk Építési és szolgáltatási koncessziók Ez az irányelv nem alkalmazható olyan, építési és szolgáltatási koncessziókra, amelyeket a 3–7. cikkben említett egy vagy több tevékenységet folytató ajánlatkérők ítélnek oda, amennyiben az ilyen koncesszió megadása e tevékenységek végzésére irányul. 2. ALSZAKASZ Valamennyi ajánlatkérőre és valamennyi szerződéstípusra vonatkozó kizárások 19. cikk Harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződések (1) Ez az irányelv nem alkalmazható a harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződésekre, feltéve, hogy az ajánlatkérő semmiféle különleges vagy kizárólagos jogot nem élvez az ilyen szerződések tárgyának eladásával vagy bérbeadásával kapcsolatban, és feltéve, hogy más szervezetek az ajánlatkérőével azonos feltételek mellett szabadon értékesíthetik vagy adhatják bérbe az ilyen szerződések tárgyát. (2) Az ajánlatkérők a Bizottságot kérésére tájékoztatják mindazokról a termék-, illetve tevékenységcsoportokról, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azon termék-, illetve tevékenységcsoportok jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan szenzitív üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet. 20. cikk Az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatásától eltérő célra vagy ilyen tevékenység harmadik országban történő folytatására odaítélt szerződések (1) Ez az irányelv nem alkalmazható olyan szerződésekre, amelyeket az ajánlatkérő a 3–7. cikkben leírt tevékenységei folytatásától eltérő célra, vagy ilyen tevékenységeknek valamely harmadik országban történő, a Közösségen belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával nem járó körülmények között történő folytatására ítél oda. (2) Az ajánlatkérők a Bizottságot kérésére tájékoztatják mindazokról a tevékenységekről, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azoknak a tevékenységcsoportoknak a jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan szenzitív üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet. 21. cikk Titkos vagy különleges biztonsági intézkedéseket igénylő szerződések Ez az irányelv nem alkalmazható olyan szerződésekre, amelyeket a tagállamok titkosnak nyilvánítanak, illetve amelyek teljesítését az érintett tagállamban hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, illetve amelyek esetében az adott tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme ezt igényli. 22. cikk Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések Ez az irányelv nem alkalmazható azokra a szerződésekre, amelyekre különböző eljárási szabályok irányadók, és amelyek odaítélése: a) egy tagállam és egy vagy több harmadik ország által a Szerződésnek megfelelően kötött, és valamely projektnek az aláíró államok általi közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatásra vagy tervpályázatra vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján történt; minden megállapodásról értesíteni kell a Bizottságot, amely konzultálhat a 68. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal; b) csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintő nemzetközi megállapodás alapján történt; c) valamely nemzetközi szervezet egyedi eljárása alapján történt. 23. cikk Kapcsolt vállalkozás, közös vállalat vagy közös vállalatban tagsággal rendelkező ajánlatkérő számára odaítélt szerződések (1) E cikk alkalmazásában "kapcsolt vállalkozás" az a vállalkozás, amelynek éves beszámolóját a Szerződés 44. cikke (2) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv [27] [28] követelményei szerint összevonják az ajánlatkérő beszámolójával, illetve – az említett irányelv hatálya alá nem tartozó szervezetek esetében – az a vállalkozás, amely felett az ajánlatkérő közvetlenül vagy közvetve, ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározó befolyást gyakorolhat, vagy amely meghatározó befolyást gyakorolhat az ajánlatkérő felett, vagy amely az ajánlatkérővel közösen egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll, ez utóbbi tulajdonjogánál, pénzügyi részvételénél vagy a rá irányadó szabályoknál fogva. (2) Feltéve, hogy teljesülnek a (3) bekezdésben foglalt feltételek, ez az irányelv nem alkalmazható olyan szerződésekre, amelyeket: a) valamely ajánlatkérő egy kapcsolt vállalkozásnak ítél oda; vagy b) valamely, kizárólag ajánlatkérőkből álló, a 3–7. cikk szerinti tevékenység végzése céljából létrehozott közös vállalat ítél oda egy olyan vállalkozásnak, amely ezen ajánlatkérők valamelyikéhez kapcsolódik. (3) A (2) bekezdést: a) szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatások tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80 %-a e szolgáltatások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik; b) árubeszerzésre irányuló szerződésekre akkor kell alkalmazni, ha az áruszállítások tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80 %-a ilyen árubeszállítások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik; c) építési beruházásra irányuló szerződésekre akkor kell alkalmazni, ha az építési beruházások tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80 %-a ilyen építési beruházások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik. Amennyiben a kapcsolt vállalkozás létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó forgalmi adat, elegendő, ha a vállalkozás – főként üzleti előrejelzések segítségével – bizonyítja, hogy az a), a b) vagy a c) pontban említett forgalmi adatok valószínűsíthetőek. Amennyiben egynél több, az ajánlatkérőhöz kapcsolt vállalkozás ugyanolyan vagy hasonló szolgáltatást nyújt, árut szállít, illetve építési beruházást kivitelez, a fenti százalékokat az e kapcsolt vállalkozások által teljesített szolgáltatásokból, áruszállításokból, illetve építési beruházásokból származó összforgalom figyelembevételével kell kiszámítani. (4) Ez az irányelv nem alkalmazható azokra a szerződésekre, amelyeket: a) valamely, kizárólag ajánlatkérőkből álló, a 3–7. cikk szerinti tevékenység végzése céljából létrehozott közös vállalat ítél oda ezen ajánlatkérők valamelyikének; vagy b) valamely ajánlatkérő ítél oda egy olyan közös vállalatnak, amelynek tagja, feltéve, hogy a közös vállalatot azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a közös vállalatot létrehozó alapító okirat kiköti, hogy a vállalatot alkotó ajánlatkérők legalább ugyanennyi időn keresztül a vállalat tagjai maradnak. (5) Az ajánlatkérők a (2), a (3) és a (4) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban a Bizottságot kérésére a következőkről tájékoztatják: a) az érintett vállalkozások vagy közös vállalatok neve; b) az érintett szerződések jellege és értéke; c) olyan bizonyítékok, amelyeket a Bizottság szükségesnek ítél arra vonatkozóan, hogy a szerződést elnyerő vállalkozás vagy közös vállalat és az ajánlatkérő közötti kapcsolat megfelel e cikk követelményeinek. 3. ALSZAKASZ Valamennyi ajánlatkérőre, de csak a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre vonatkozó kizárások 24. cikk Az ezen irányelv alkalmazási köréből kizárt egyes szolgáltatásokra irányuló szerződések Ez az irányelv nem alkalmazható azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, amelyek tárgya: a) a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak; b) választottbírói és békéltetési szolgáltatás; c) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás, különösen az ajánlatkérő által pénzeszközök vagy tőke előteremtése érdekében bonyolított ügylet; d) munkaviszony; e) kutatási és fejlesztési szolgáltatás – kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során –, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg. 25. cikk Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések Ez az irányelv nem alkalmazható arra a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésre, amelyet olyan szervezetnek ítélnek oda, amely a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében maga is ajánlatkérő szerv, vagy amelyet ajánlatkérő szervek társulásának ítélnek oda, olyan kizárólagos jog alapján, amelyet a Szerződéssel összeegyeztethető, kihirdetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés értelmében e szervek élveznek. 4. ALSZAKASZ Csak bizonyos ajánlatkérőkre vonatkozó kizárások 26. cikk Bizonyos ajánlatkérők által víz vásárlására és energiatermelés céljából történő energia- vagy tüzelőanyag-ellátásra odaítélt szerződések Ez az irányelv nem alkalmazható a következőkre: a) víz vásárlására irányuló szerződésre akkor, ha azt a 4. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek egyikét vagy mindkettőt folytató ajánlatkérő ítéli oda; b) energiatermelés céljából energia- vagy tüzelőanyag-ellátásra irányuló szerződésre akkor, ha azt a 3. cikk (1) bekezdésében, a 3. cikk (3) bekezdésében vagy a 7. cikk a) pontjában említett tevékenységek valamelyikét folytató ajánlatkérő ítéli oda. 5. ALSZAKASZ Különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések, központi beszerző szervekre vonatkozó rendelkezések, valamint a versenynek való közvetlen kitettség esetére vonatkozóan alkalmazandó általános eljárás 27. cikk Különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések A 30. cikk sérelme nélkül, a Holland Királyság, az Egyesült Királyság, az Osztrák Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság – engedélyezési feltételek vagy más megfelelő intézkedések révén – biztosítja, hogy a 93/676/EGK, a 97/367/EGK, a 2002/205/EK és a 2004/73/EK határozatban említett ágazatokban működő valamennyi szervezet: a) tartsa be a megkülönböztetés-mentesség és a versenyen alapuló beszerzés elveit az árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélése során, különösen azon információkat illetően, amelyeket a szervezet a beszerzési szándékaival kapcsolatban a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsát; b) tájékoztassa a Bizottságot az odaítélt szerződésekről, a földrajzi területeket kőolaj, földgáz, szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárása vagy kitermelése céljából hasznosító ajánlatkérőknek az általuk odaítélt szerződésekkel kapcsolatos információk Bizottság számára történő közlésére vonatkozó kötelezettségére irányadó feltételek meghatározásáról szóló, 93/327/EGK bizottsági határozatban [29] meghatározott feltételek szerint. 28. cikk Fenntartott szerződések A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek számára, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a közbeszerzési szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, amennyiben az érintett alkalmazottak többsége fogyatékos személy, akik – fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt – szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet. A pályázati felhívásként használt hirdetményben hivatkozni kell erre a cikkre. 29. cikk Központi beszerző szervek által odaítélt szerződések és keretmegállapodások (1) A tagállamok előírhatják, hogy az ajánlatkérők valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelhessenek meg építési beruházást, vásárolhassanak árukat és/vagy rendelhessenek meg szolgáltatásokat. (2) Azokat az ajánlatkérőket, amelyek az 1. cikk (8) bekezdésében említett esetekben valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelnek meg építési beruházást, vásárolnak árut és/vagy rendelnek meg szolgáltatást, úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek, amennyiben a központi beszerző szerv is megfelel az irányelvnek, illetve adott esetben a 2004/18/EK irányelvnek. 30. cikk Eljárás egy adott tevékenység versenynek való közvetlen kitettségének megállapítására (1) A 3–7. cikkben említett tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozhat ezen irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, az arra vonatkozó kérdést, hogy valamely tevékenység közvetlenül ki van-e téve a versenynek, olyan szempontok alapján kell eldönteni, amelyek megfelelnek a Szerződés versennyel kapcsolatos rendelkezéseinek, mint például az érintett áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a helyettesítő áruk vagy szolgáltatások megléte, az árak, valamint az, hogy van-e ténylegesen vagy potenciálisan az érintett árunak, illetve szolgáltatásnak egynél több szállítója, illetve szolgáltatója. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy valamely piacra a belépés nem korlátozott, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza a XI. mellékletben említett közösségi jogszabályok rendelkezéseit. Ha az első albekezdés alapján nem vélelmezhető az adott piacra történő szabad belépés, bizonyítani kell, hogy az érintett piacra való belépés ténylegesen és jogilag is szabad. (4) Ha egy tagállam úgy ítéli meg, hogy – a (2) és a (3) bekezdésnek megfelelően – az (1) bekezdés alkalmazandó egy adott tevékenységre, erről értesíti a Bizottságot és tájékoztatja minden lényeges tényről, különösen az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésről vagy megállapodásról, szükség esetén az adott tevékenységgel kapcsolatban illetékes független nemzeti szerv állásfoglalásával együtt. Az érintett tevékenység folytatását lehetővé tevő szerződések a továbbiakban nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, ha a Bizottság: - a (6) bekezdéssel összhangban és az abban előírt határidőn belül az (1) bekezdés alkalmazhatóságát megállapító határozatot fogadott el, vagy - az említett határidőn belül nem fogadott el az alkalmazhatóságról szóló határozatot. Ha azonban a (3) bekezdés első albekezdése alapján vélelmezett az adott piacra való szabad belépés, és amennyiben az érintett tevékenység tekintetében illetékes független nemzeti szerv megállapította az (1) bekezdés alkalmazhatóságát, az érintett tevékenység folytatását lehetővé tevő szerződések a továbbiakban nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, amennyiben a Bizottság a (6) bekezdésnek megfelelően és az abban meghatározott határidőn belül elfogadott határozattal nem állapította meg az (1) bekezdés alkalmazhatatlanságát. (5) Ha az érintett tagállamban jogszabály úgy rendelkezik, az ajánlatkérők kérhetik a Bizottságtól, hogy a (6) bekezdésnek megfelelő határozattal állapítsa meg az (1) bekezdésnek egy adott tevékenységre történő alkalmazhatóságát. Ebben az esetben a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot. Ez a tagállam – a (2) és a (3) bekezdés figyelembevételével – tájékoztatja a Bizottságot minden lényeges tényről, különösen az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésről vagy megállapodásról, szükség esetén az adott tevékenységgel kapcsolatban illetékes független nemzeti szerv állásfoglalásával együtt. A Bizottság saját kezdeményezésére is megkezdheti az (1) bekezdésnek egy adott tevékenységre történő alkalmazhatóságát megállapító határozat elfogadására irányuló eljárást. Ebben az esetben a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot. Ha a (6) bekezdésben megállapított időtartam végéig a Bizottság nem fogadott el az (1) bekezdésnek egy adott tevékenységre történő alkalmazhatóságával kapcsolatos határozatot, az (1) bekezdést alkalmazandónak kell tekinteni. (6) A Bizottság számára az értesítés vagy a kérelem beérkezése napját követő első munkanapon kezdődő három hónapos időtartamot kell biztosítani az e cikk szerinti határozat elfogadására, a 68. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban. Ez az időtartam azonban kellően indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb három hónappal meghosszabbítható, különösen, ha az értesítésben vagy a kérelemben, vagy az ahhoz csatolt dokumentumban szereplő információ hiányos vagy pontatlan, illetve, ha a korábban közölt tények tekintetében lényeges változás következett be. Ez a meghosszabbítás csak egy hónap lehet abban az esetben, ha a (4) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott esetekben az adott tevékenységgel kapcsolatban illetékes független nemzeti szerv megállapította az (1) bekezdés alkalmazhatóságát. Ha valamely tevékenység egy adott tagállamban már az e cikk szerinti eljárás tárgyát képezi, az ugyanazon tagállamban, ugyanazon tevékenységre vonatkozó további kérelmeknek az első kérelem tekintetében megkezdődött időtartam lejárta előtt történő benyújtása nem vezet új eljárás megindításához, és az ilyen kérelmet az első kérelem elbírálása keretében kell elbírálni. A 68. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság elfogadja a (4), az (5) és a (6) bekezdés alkalmazásának részletes szabályait. E szabályoknak legalább a következőket kell tartalmazniuk: a) az első albekezdésben említett három hónapos időtartam kezdete időpontjának és, amennyiben ezt az időtartamot meghosszabbítják, a meghosszabbítás időpontjának és időtartamának közzététele a Hivatalos Lapban, tájékoztatás céljából; b) annak közzététele, hogy az (1) bekezdés a (4) bekezdés második vagy harmadik albekezdésével, vagy az (5) bekezdés negyedik albekezdésével összhangban alkalmazható; és c) az érintett tevékenységgel kapcsolatban illetékes független szerv által az (1) és a (2) bekezdésre vonatkozó kérdések tekintetében elfogadott állásfoglalás továbbításának szabályai. III. FEJEZET Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre alkalmazandó szabályok 31. cikk A XVIIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések A XVIIA. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra irányuló szerződéseket a 34–59. cikkel összhangban kell odaítélni. 32. cikk A XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések A XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra irányuló szerződések odaítélésére kizárólag a 34. és a 43. cikket kell alkalmazni. 33. cikk Vegyes, a XVIIA. és a XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására egyaránt irányuló szerződések Azt a szerződést, amelynek egyszerre tárgya a XVIIA. mellékletben szereplő szolgáltatás és a XVIIB. mellékletben szereplő szolgáltatás, a 34–59. cikkel összhangban kell odaítélni, amennyiben a XVIIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások értéke nagyobb, mint a XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatásoké. Egyéb esetekben a szerződést a 34. és a 43. cikkel összhangban kell odaítélni. IV. FEJEZET A leírásokra és az ajánlattételhez szükséges dokumentációra irányadó különös szabályok 34. cikk Műszaki leírás (1) A XXI. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a szerződési dokumentációban, így az ajánlati felhívásban, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve kiegészítő dokumentumokban. Amennyire lehetséges, ezt a műszaki leírást a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjai és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás figyelembevételével kell meghatározni. (2) A műszaki leírásnak egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie valamennyi ajánlattevő számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. (3) A közösségi joggal összeegyeztethető, jogilag kötelező erejű nemzeti műszaki szabályok sérelme nélkül, a műszaki leírást a következőképpen kell kidolgozni: a) vagy a XXI. mellékletben meghatározott műszaki leírásra való hivatkozással és – a következő sorrendben – a következőkre történő hivatkozással: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint a termékek felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások. Valamennyi hivatkozást a "vagy azzal egyenértékű" kifejezésnek kell követnie; b) vagy a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények alapján; ez utóbbi környezetvédelmi jellemzőket is tartalmazhat. E paramétereknek azonban kellően pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését; c) vagy a b) pontban említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, az a) pontban említett leírásokra történő hivatkozással; d) vagy egyes jellemzők tekintetében az a) pontban említett leírásokra történő hivatkozással, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban említett teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre történő hivatkozással. (4) Ha az ajánlatkérő él a (3) bekezdés a) pontjában említett leírásokra történő hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg az általa hivatkozott leírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában az ajánlatkérő számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásokban meghatározott követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés. (5) Ha az ajánlatkérő él a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények megállapításának a (3) bekezdésben meghatározott lehetőségével, nem utasíthat vissza olyan, termékre, szolgáltatásra vagy építési beruházásra irányuló ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt átültető nemzeti szabványnak, európai műszaki tanúsítványnak, közös műszaki leírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszernek, amennyiben ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevőnek az ajánlatában – az ajánlatkérő számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel – bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek. Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés (6) Amennyiben az ajánlatkérők környezetvédelmi jellemzőket állapítanak meg a (3) bekezdés b) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, használhatják az európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkék vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokat, vagy szükség esetén azok egy részét, feltéve, hogy: - ezek a leírások megfelelőek a szerződés tárgyát képező árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására, - a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg, - az ökocímkét olyan eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – így kormányzati szerv, fogyasztó, gyártó, forgalmazó és környezetvédelmi szervezet – részt vehetett, és - a leírások valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők. Az ajánlatkérők jelezhetik, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezik az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megállapított műszaki leírásnak való megfelelést; el kell fogadniuk valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, mint például a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentést. (7) "Elismert szervek": e cikk értelmében olyan vizsgáló és kalibráló laboratóriumok, valamint tanúsító és ellenőrző szervek, amelyek megfelelnek az alkalmazandó európai szabványoknak. Az ajánlatkérők elfogadják a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervek által kiadott tanúsítványokat. (8) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével, a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, illetve különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (3) és (4) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása; az ilyen hivatkozást a "vagy azzal egyenértékű" kifejezésnek kell kísérnie. 35. cikk Műszaki leírások közlése (1) Az ajánlatkérő kérésre a szerződés megszerzésében érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátja az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseiben rendszeresen említett műszaki leírásokat vagy azokat a műszaki leírásokat, amelyeket a 41. cikk (1) bekezdése szerinti időszakos előzetes tájékoztató hirdetmények tárgyát képező szerződésekhez alkalmazni kíván. (2) Amennyiben e műszaki leírások az érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére álló dokumentumokon alapulnak, elegendő az e dokumentumokra való hivatkozás. 36. cikk Változatok (1) Ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szolgál a szerződés odaítélésének szempontjául, az ajánlatkérő figyelembe veheti az ajánlattevő által benyújtott és az ajánlatkérő által megállapított minimumkövetelményeknek megfelelő változatokat. Az ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározza, hogy engedélyezi-e változatok benyújtását, és ha igen, a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. (2) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélési eljárásai esetében azok az ajánlatkérők, amelyek az (1) bekezdés alapján engedélyezték változatok benyújtását, nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést eredményezne, mint árubeszerzésre irányulót, vagy inkább árubeszerzésre irányuló szerződést eredményezne, mint szolgáltatásnyújtásra irányulót. 37. cikk Alvállalkozás Az ajánlattételhez szükséges dokumentációban az ajánlatkérő kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérőt arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat. Ennek megjelölése nem érinti a fő gazdasági szereplő felelősségének a kérdését. 38. cikk Szerződésteljesítési feltételek Az ajánlatkérő különleges feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy e feltételek összeegyeztethetők a közösségi joggal és szerepelnek a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. A szerződés teljesítésére irányadó feltételek különösen szociális és környezetvédelmi tárgyúak lehetnek. 39. cikk Adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségek (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megnevezheti – vagy valamely tagállam által kötelezhető arra, hogy megnevezze – azt a szervet vagy szerveket, amelytől, illetve amelyektől a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban vagy településen hatályos, adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségekről, amelyeket az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra alkalmazni kell. (2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást adó ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket vagy a közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkezőket arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy ajánlatuk elkészítésénél figyelembe vették a szolgáltatásnyújtás helyén hatályos munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségeket. Az első albekezdés nem sérti az 57. cikk alkalmazását. V. FEJEZET Eljárások 40. cikk Nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás alkalmazása (1) Árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésekor az ajánlatkérő az ezen irányelv céljaihoz igazított eljárásokat alkalmazza. (2) Az ajánlatkérő az 1. cikk (9) bekezdésének a), b) és c) pontjában leírt eljárások bármelyikét választhatja, amennyiben, a (3) bekezdésre is figyelemmel, a 42. cikknek megfelelően pályázati felhívásra került sor. (3) Az ajánlatkérő a következő esetekben előzetes pályázati felhívás nélkül is alkalmazhat szerződés-odaítélési eljárást: a) amennyiben egy előzetes pályázati felhívással induló eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen; b) ha valamely szerződés kizárólag kutatás, kísérlet, tanulmány vagy fejlesztés célját szolgálja, és nem nyereségszerzésre vagy a kutatási és fejlesztési költségek fedezésére irányul, és amennyiben az ilyen szerződés odaítélése nem sérti azoknak a későbbi szerződéseknek a versenytárgyalás alapján történő odaítélését, amelyek kifejezetten ezeket a célokat szolgálják; c) ha műszaki vagy művészeti, illetve a kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződést csak egy meghatározott gazdasági szereplő teljesítheti; d) amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő által előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos és az előzetes pályázati felhívással induló tárgyalásos eljárások határideje nem tartható be; e) a korábbi nyertes szállító általi olyan kiegészítő szállításokra irányuló árubeszerzési szerződés esetén, amelynek célja vagy a mindennapi áruk, illetve felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, illetve felszerelések kibővítése, amennyiben a szállító megváltozása esetén az ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne; f) a legelőször odaítélt projektben vagy az elsőként megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt a szerződés teljesítéséhez szükségessé vált kiegészítő építési munkák vagy szolgáltatások esetében, azzal a feltétellel, hogy a szerződést az eredeti szerződést teljesítő vállalkozónak, illetve szolgáltatónak ítélik oda: - amennyiben az ilyen kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások műszaki vagy gazdasági szempontból nem választhatók külön a fő szerződéstől anélkül, hogy az ne okozna jelentős nehézségeket az ajánlatkérő számára, vagy - amennyiben az ilyen kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások, bár az eredeti szerződés teljesítésétől különválaszthatók, feltétlenül szükségesek annak későbbi munkafázisaihoz; g) építési beruházásra irányuló szerződések esetében, olyan új építési munkákat illetően, amelyek attól a vállalkozótól megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az első szerződést pályázati felhívást követően ítélték oda; amint az első projektre ajánlati felhívást tettek közzé, közölni kell, hogy ez az eljárás alkalmazható, és az ajánlatkérő a 16. és a 17. cikk rendelkezéseinek alkalmazásakor figyelembe veszi a későbbi építési munkák becsült összköltségét; h) árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében; i) a keretmegállapodás alapján odaítélendő szerződések esetében, feltéve, hogy a 14. cikk (2) bekezdésében említett feltétel teljesül; j) előnyös vásárlások esetében, amennyiben az árubeszerzésnél alkalom nyílik egy nagyon rövid ideig fennálló, különösen előnyös lehetőség kihasználására, amelynél az ár a rendes piaci áraknál lényegesen alacsonyabb; k) akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás vagyonfelügyelőjétől vagy felszámolójától – csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség keretében, vagy a nemzeti törvények vagy rendeletek szerinti más, hasonló eljárás keretében – különösen előnyös feltételek mellett történő árubeszerzés esetében; l) amennyiben a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés egy, az ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően szervezett tervpályázatot követő folyamat részét képezi, és a szerződést az alkalmazandó szabályok értelmében a pályázat nyertesének vagy egyik nyertesének kell odaítélni; ez utóbbi esetben az összes nyertest meg kell hívni a tárgyalásokban való részvételre. VI. FEJEZET A közzététel és az átláthatóság szabályai 1. szakasz A hirdetmények közzététele 41. cikk Időszakos előzetes tájékoztatók és a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények (1) Az ajánlatkérő – a XVA. mellékletben említett és a Bizottság által közzétett vagy a XX. melléklet 2. pontjának b) alpontjában leírt "felhasználói oldalán" általa közzétett, időszakos előzetes tájékoztató útján – évente legalább egyszer nyilvánosságra hozza a következőket: a) árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét termékcsoportonként, amelyeket a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni, amennyiben a becsült összérték – figyelembe véve a 16. és a 17. cikk rendelkezéseit – legalább 750000 EUR. A termékcsoportot az ajánlatkérő a CPV-nómenklatúrára való hivatkozással állapítja meg; b) szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét a XVIIA. mellékletben felsorolt minden egyes szolgáltatáskategóriában, amelyeket az ajánlatkérő a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni, amennyiben a becsült összérték – figyelembe véve a 16. és a 17. cikk rendelkezéseit – legalább 750000 EUR; c) építési beruházásra irányuló szerződések esetében azon, építési beruházásra irányuló szerződések vagy keretmegállapodások alapvető jellemzőit, amelyeket az ajánlatkérő a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni, és amelyek becsült összértéke – figyelembe véve a 17. cikk rendelkezéseit – a 16. cikkben megállapított értékhatárt eléri. Az a) és a b) pontban említett hirdetményeket a költségvetési év kezdete után a lehető leghamarabb el kell küldeni a Bizottságnak, vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon. A c) pontban említett hirdetményt az ajánlatkérő által odaítélni kívánt építési beruházásra irányuló szerződés vagy keretmegállapodás tervét jóváhagyó döntés után a lehető leghamarabb el kell küldeni a Bizottságnak, vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon. A felhasználói oldalukon időszakos előzetes tájékoztatót közzétevő ajánlatkérők elektronikus formában hirdetményt küldenek a Bizottságnak az időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételéről, a hirdetmények elektronikus továbbításának a XX. melléklet 3. pontjában feltüntetett formátumával és eljárásával összhangban. Az a), a b) és a c) pontban említett hirdetmények közzététele csak akkor kötelező, ha az ajánlatkérő él az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő csökkentésének a 45. cikk (4) bekezdésében megállapított lehetőségével. Ez a bekezdés nem alkalmazható az előzetes pályázati felhívás nélküli eljárásoknál. (2) Az ajánlatkérő különösen a jelentősebb projektjeire vonatkozó időszakos előzetes tájékoztatókat teheti közzé anélkül – vagy intézkedhet arról, hogy a Bizottság közzétegye azokat anélkül –, hogy megismételné a valamely időszakos előzetes tájékoztató hirdetményben korábban már közzétett információkat, feltéve, hogy egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogy ezek kiegészítő hirdetmények. (3) Ha az ajánlatkérő az 53. cikkel összhangban minősítési rendszert kíván bevezetni, a rendszerről a XIV. mellékletben említett hirdetményt kell készíteni, feltüntetve a minősítési rendszer célját és a működésére vonatkozó szabályokhoz való hozzáférési lehetőséget. Ha a minősítési rendszer működésének időtartama három évnél hosszabb, a hirdetményt évente közzé kell tenni. Ha a minősítési rendszer alkalmazása rövidebb időtartamra szól, elegendő az első hirdetmény. 42. cikk Pályázati felhívásként használt hirdetmények (1) Az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében a pályázati felhívás a következőképpen tehető közzé: a) a XVA. mellékletben említett időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény útján; vagy b) a XIV. mellékletben említett, minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény útján; vagy c) a XIII. melléklet A., B. vagy C. pontjában említett hirdetmény útján. (2) Dinamikus beszerzési rendszer esetében, a magára a rendszerre vonatkozó pályázati felhívás az (1) bekezdés c) pontjában említett hirdetmény útján történik, míg az ilyen rendszeren alapuló szerződésre vonatkozó pályázati felhívás a XIII. melléklet D. pontjában említett egyszerűsített hirdetmény útján történik. (3) Amennyiben a pályázati felhívás időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény útján történik, a hirdetmény: a) konkrétan megjelöli az odaítélendő szerződés tárgyát képező árubeszerzést, építési beruházást vagy szolgáltatást; b) tartalmazza azt, hogy a szerződést pályázati felhívásról szóló hirdetmény további közzététele nélküli meghívásos vagy tárgyalásos eljárás útján ítélik oda, és felkéri az érdekelt gazdasági szereplőket, hogy részvételi szándékukat írásban közöljék; valamint c) közzétételére a XX. melléklettel összhangban, legfeljebb 12 hónappal a 47. cikk (5) bekezdésében említett felhívás elküldésének napja előtt kerül sor. Ezenkívül az ajánlatkérő betartja a 45. cikkben megállapított határidőket. 43. cikk Szerződés odaítéléséről szóló hirdetmények (1) Az az ajánlatkérő, amely szerződést vagy keretmegállapodást ítélt oda, a szerződés vagy keretmegállapodás odaítélésétől számított két hónapon belül és a Bizottság által a 68. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően megállapítandó feltételek alapján, a szerződés odaítéléséről szóló, a XVI. mellékletben említett hirdetményt küld. A 14. cikk (2) bekezdése szerinti, keretmegállapodás alapján odaítélt szerződések esetében az ajánlatkérő nem köteles az említett megállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a szerződés-odaítélési eljárás eredményéről. Az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt az egyes szerződések odaítélését követő két hónapon belül küldi meg. E hirdetményeket azonban negyedévente össze is vonhatja. Ebben az esetben az egyes negyedévek végétől számított két hónapon belül küldi meg az összevont hirdetményeket. (2) A XVI. melléklettel összhangban szolgáltatott és közzétételre szánt adatokat a XX. melléklettel összhangban kell közzétenni. Ezzel összefüggésben a Bizottság minden olyan szenzitív üzleti szempontot tiszteletben tart, amelyre az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatok számára, a gazdasági szereplők személyére, illetve az árakra vonatkozó adatok továbbításakor esetleg felhívja a figyelmet. (3) Ha az ajánlatkérő kutatási és fejlesztési szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést (a továbbiakban: K + F szerződés) ítél oda a 40. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelő, pályázati felhívás nélküli eljárás útján, a XVI. cikkel összhangban a teljesített szolgáltatások jellegére és mennyiségére vonatkozóan szolgáltatandó adatok körében elegendő, ha "kutatási és fejlesztési szolgáltatások"-at említ. Ha az ajánlatkérő olyan K + F szerződést ítél oda, amely a 40. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelő, pályázati felhívás nélküli eljárás útján nem ítélhető oda, az üzleti titoktartás alapján korlátozhatja a XVI. melléklettel összhangban a teljesített szolgáltatások jellegére és mennyiségére vonatkozóan szolgáltatandó adatok körét. Ilyen esetben az ajánlatkérő biztosítja, hogy az e bekezdés alapján közzétett adatok legalább olyan részletesek legyenek, mint a 42. cikk (1) bekezdésével összhangban közzétett, pályázati felhívásról szóló hirdetményben szereplő adatok. Ha az ajánlatkérő minősítési rendszert alkalmaz, a fent említett esetben biztosítja, hogy az ilyen adatok legalább olyan részletesek legyenek, mint a minősített szolgáltatók 53. cikk (7) bekezdésével összhangban összeállított jegyzékében említett kategória. (4) A XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra vonatkozóan odaítélt szerződések esetében az ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie a hirdetményben, hogy beleegyezik annak közzétételébe. (5) A XVI. melléklettel összhangban szolgáltatott és közzétételre nem szánt adatok egyszerűsített formában és a XX. melléklettel összhangban csak statisztikai célokra tehetők közzé. 44. cikk A hirdetmények közzétételének formája és módja (1) A hirdetményeknek a XIII., a XIV., a XVA., a XVB. és a XVI. mellékletben említett adatokat és adott esetben bármely más, az ajánlatkérő által hasznosnak ítélt adatot, a Bizottság által a 68. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott szabvány-formanyomtatványok formájában kell tartalmazniuk. (2) Az ajánlatkérők által a Bizottságnak küldött hirdetményeket vagy a XX. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton, vagy más módon kell elküldeni. A 41., a 42. és a 43. cikkben említett hirdetményeket a XX. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában megállapított közzétételi technikai jellemzőknek megfelelően kell közzétenni. (3) A XX. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton készített és továbbított hirdetményeket elküldésük után legkésőbb öt nappal közzé kell tenni. Azokat a hirdetményeket, amelyeket nem elektronikus úton, nem a XX. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban továbbítanak, elküldésük után legkésőbb 12 nappal kell közzétenni. Azonban kivételes esetben a 42. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett hirdetményt az ajánlatkérő kérésére öt napon belül közzé kell tenni, feltéve, hogy a hirdetményt telefaxon küldték. (4) A hirdetményt teljes terjedelmében, a Közösség valamely, az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni, és ez az eredeti nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek. A többi hivatalos nyelven az egyes hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását kell közzétenni. A hirdetmények Bizottság általi közzétételének költségeit a Közösség viseli. (5) A hirdetmény és annak tartalma a Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten nem tehető közzé. A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak elküldött vagy a 41. cikk (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a felhasználói oldalon közzétett hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de meg kell említeniük a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának vagy a felhasználói oldalon történő közzétételének az időpontját. Az időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény az ebben a formában történt közzétételéről szóló hirdetménynek a Bizottság részére történő feladása előtt nem tehető közzé a felhasználói oldalon; és tartalmaznia kell e feladás időpontját. (6) Az ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani a hirdetmények feladásának időpontját. (7) A Bizottság visszaigazolja az ajánlatkérőnek az elküldött adatok közzétételét, megemlítve e közzététel időpontját. Ez a visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül. (8) Az ajánlatkérő az (1)–(7) bekezdéssel összhangban közzétehet olyan hirdetményeket, amelyek nem tartoznak az ezen irányelvben megállapított közzétételi követelmények hatálya alá. 2. szakasz Határidők 45. cikk A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők (1) A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő különös figyelmet fordít a szerződés összetettségére és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időre, az e cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül. (2) Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás feladásának napjától számított 52 nap. (3) Előzetes pályázati felhívással induló meghívásos és tárgyalásos eljárásnál a következő rendelkezéseket kell alkalmazni: a) a 42. cikk (1) bekezdésnek c) pontja alapján közzétett hirdetményre vagy egy ajánlatkérőnek a 47. cikk (5) bekezdése szerinti felhívására benyújtott részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő általános szabályként a hirdetmény, illetve felhívás feladásának időpontjától számított legalább 37 nap, és semmiképpen nem lehet 22 napnál kevesebb, ha a hirdetményt nem elektronikus úton vagy telefaxon küldik meg közzétételre, illetve 15 napnál kevesebb, ha a hirdetményt ilyen módon továbbították; b) az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidőt az ajánlatkérő és a kiválasztott jelentkezők kölcsönös megállapodással rögzíthetik, feltéve, hogy az összes jelentkezőnek azonos idő áll rendelkezésére az ajánlatok elkészítésére és benyújtására; c) amennyiben nincs lehetőség megállapodásra az ajánlatok beérkezési határidejére vonatkozóan, az ajánlatkérő jelöl ki egy, főszabályként legalább 24 napos határidőt, amely semmiképpen nem lehet kevesebb az ajánlati felhívás időpontjától számított 10 napnál. (4) Ha az ajánlatkérő a 41. cikk (1) bekezdésében említett időszakos előzetes tájékoztató hirdetményt tett közzé a XX. melléklettel összhangban, az ajánlatok beérkezésének minimális határideje nyílt eljárásban általános szabályként legalább 36 nap, de semmiképpen nem lehet a hirdetmény elküldésének napjától számított 22 napnál rövidebb. Ezek a csökkentett határidők akkor megengedettek, ha az időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény a XVA. melléklet I. részében előírt adatokon kívül tartalmazza a XVA. melléklet II. részében előírt valamennyi adatot, amennyiben ez utóbbi adatok a hirdetmény közzétételekor rendelkezésre állnak, és a hirdetményt a 42. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett hirdetmény elküldése előtt legalább 52 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték. (5) Amennyiben a hirdetményeket – az adattovábbításnak a XX. melléklet 3. pontjában leírt formátumával és eljárásaival összhangban – elektronikus úton készítik el és továbbítják, a meghívásos és tárgyalásos eljárásokban a részvételi jelentkezések és a nyílt eljárásokban az ajánlatok beérkezésének határideje hét nappal csökkenthető. (6) Kivéve a (3) bekezdés b) pontjával összhangban, kölcsönös megállapodás útján rögzített határidők esetét, a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárások során az ajánlatok beérkezésének határideje további öt nappal csökkenthető, amennyiben az ajánlatkérő – a XX. melléklettel összhangban – elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és bármely más kiegészítő irathoz a pályázati felhívásként használt hirdetmény közzétételének az időpontjától. A hirdetménynek tartalmaznia kell azt az internetcímet, amelyen e dokumentáció elérhető. (7) Nyílt eljárásoknál a (4), az (5) és a (6) bekezdésben előírt csökkentések kumulatív hatása semmiképpen nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő a hirdetmény elküldésétől számított 15 napnál rövidebb legyen. Ha azonban a hirdetményt nem telefaxon vagy elektronikus úton továbbítják, a (4), az (5) és a (6) bekezdésben előírt csökkentések kumulatív hatása a nyílt eljárásban semmiképpen nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő a hirdetmény elküldésétől számított 22 napnál rövidebb legyen. (8) A (4), az (5) és a (6) bekezdésben előírt csökkentések kumulatív hatása semmiképpen nem eredményezheti azt, hogy a 42. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint közzétett hirdetményre vagy az ajánlatkérőnek a 47. cikk (5) bekezdése szerinti felhívására küldött részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő a hirdetmény, illetve a felhívás elküldésétől számított 15 napnál rövidebb legyen. Meghívásos és tárgyalásos eljárások esetében a (4), az (5) és a (6) bekezdésben előírt csökkentések kumulatív hatása semmiképpen nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő – kivéve a (3) bekezdés b) pontjával összhangban, kölcsönös megállapodás útján rögzített határidőt – az ajánlati felhívás elküldésétől számított 10 napnál rövidebb legyen. (9) Ha bármely okból az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a kiegészítő iratok vagy további információ rendelkezésre bocsátása, bár időben kérték, a 46. és a 47. cikkben említett határidőn belül nem történt meg, vagy amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése, vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, az ajánlatok beérkezésének határidejét ennek megfelelően meg kell hosszabbítani – kivéve a (3) bekezdés b) pontjával összhangban, kölcsönös megállapodás útján rögzített határidőket –, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról. (10) Az e cikkben megállapított határidők összefoglaló táblázata a XXII. mellékletben található. 46. cikk Nyílt eljárások: ajánlattételhez szükséges dokumentáció, kiegészítő iratok és további információ (1) Nyílt eljárások esetében, amennyiben az ajánlatkérő nem nyújt a 45. cikk (6) bekezdésével összhangban, elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és bármely kiegészítő irathoz, az ajánlattételhez szükséges dokumentációt és a kiegészítő iratokat a kérelem beérkezésétől számított hat napon belül meg kell küldeni a gazdasági szereplőknek, feltéve, hogy azt az ajánlattétel határideje előtt kellő időben kérték. (2) Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra vonatkozó további információt, feltéve, hogy kellő időben kérték, az ajánlatkérő vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal bocsátja rendelkezésre. 47. cikk Ajánlattételre vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások (1) A meghívásos és a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott jelentkezőket ajánlattételre, illetve a tárgyalásban való részvételre. A jelentkezőknek küldött felhívás a következők valamelyikét tartalmazza: - vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és az esetleges kiegészítő iratok egy-egy példányát, vagy - az első francia bekezdésben említett, ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és kiegészítő iratokhoz való hozzáférésre történő hivatkozást, amennyiben azokat a 45. cikk (6) bekezdésével összhangban elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetővé tették. (2) Ha az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és/vagy bármely kiegészítő irat a szerződés-odaítélési eljárásért felelős ajánlatkérőtől eltérő szervezetnél található, a felhívásnak tartalmaznia kell azt a címet, ahonnan az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és az említett iratok megkérhetők, tartalmaznia kell adott esetben az ezen iratok megkérésére vonatkozó határidőt, az iratokért fizetendő összeget és a fizetés módját. Az illetékes szervezeti egység a kérés beérkezése után haladéktalanul megküldi a dokumentációt a gazdasági szereplőnek. (3) Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra vagy a kiegészítő iratokra vonatkozó további információkat, feltéve, hogy azokat kellő időben kérték, az ajánlatkérő vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal küldi meg. (4) Ezenkívül a felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: a) adott esetben a kiegészítő iratok megkérésének határidejét, valamint az ilyen iratokért fizetendő összeg nagyságát és a fizetési feltételeket; b) az ajánlatok beérkezésének utolsó napját, a címet, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, és az ajánlattétel nyelvét vagy nyelveit; c) bármely közzétett hirdetményre való hivatkozást; d) a csatolandó iratok megnevezését; e) a szerződés odaítélésének szempontjait, ha a pályázati felhívásként használt, minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményben nem szerepelnek; f) a szerződés-odaítélési szempontok relatív súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben a hirdetmény, a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció ezt az információt nem tartalmazza. (5) Amennyiben a pályázati felhívás eszköze időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény, az ajánlatkérő a későbbiekben valamennyi jelentkezőt felhívja arra, hogy az ajánlattevők vagy a tárgyalásban részt vevők kiválasztásának megkezdése előtt az adott szerződésre vonatkozó részletes tájékoztatás alapján erősítse meg részvételi szándékát. Ennek a felhívásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: a) jelleg és mennyiség, beleértve a kiegészítő szerződésekre vonatkozó valamennyi opciót, és – amennyiben lehetséges – az ezen opciók gyakorlására várhatóan rendelkezésre álló idő; megújítható szerződések esetében a jelleg és a mennyiség, valamint – amennyiben lehetséges – a közbeszerzés tárgyát képező építési beruházásra, árubeszerzésre, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló pályázatok jövőbeli hirdetményei közzétételének várható időpontja; b) az eljárás típusa: meghívásos vagy tárgyalásos; c) adott esetben az áruszállítás vagy az építési beruházás, illetve a szolgáltatások teljesítése megkezdésének vagy befejezésének időpontja; d) az ajánlati felhívás iránti kérelem beküldésének végső határideje és a cím, amelyre e kérelmeket küldeni kell, valamint a kérelem nyelve vagy nyelvei; e) a szerződést odaítélő szervezet címe, valamint az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és az egyéb iratok megszerzéséhez szükséges információ; f) a gazdasági szereplőktől megkövetelt gazdasági és technikai feltételek, pénzügyi biztosítékok és adatok; g) a közbeszerzési eljárással összefüggő iratok megszerzéséért fizetendő összeg nagysága és a fizetés módja; h) az ajánlati felhívás tárgyát képező szerződés formája: adásvétel, bérlet, lízing vagy részletvétel, illetve ezek bármilyen kombinációja; és i) a szerződés-odaítélési szempontok és azok súlyozása vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendje, amennyiben az előzetes tájékoztató hirdetmény vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció, illetve az ajánlati vagy a tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívás ezt az információt nem tartalmazza. 3. szakasz Kommunikáció és tájékoztatás 48. cikk A kommunikációra vonatkozó szabályok (1) Az e címben említett valamennyi kommunikáció és információcsere – az ajánlatkérő választása szerint – postai úton, telefaxon, a (4) és az (5) bekezdésnek megfelelően elektronikus úton, a (6) bekezdésben említett esetekben és körülmények között telefonon, vagy pedig e módokat kombinálva bonyolítható. (2) A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, és így nem korlátozhatják a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését. (3) A kommunikációt, az információcserét és az adattárolást olyan módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések bizalmasságának megőrzését, továbbá azt, hogy az ajánlatkérő csak azután vizsgálja meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt. (4) Az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek biztosítaniuk kell a megkülönböztetés-mentességet, valamint általánosan elérhetőnek és a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel együttműködőképesnek kell lenniük. (5) Az ajánlatok elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre, valamint a részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges leírásokra vonatkozó információt – az adatvédelmi kódolást is beleértve – az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani. Ezen kívül az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük a XXIV. mellékletben szereplő követelményeknek; b) a tagállamok az 1999/93/EK irányelv 5. cikkének megfelelően előírhatják, hogy az elektronikus ajánlatokat – az említett cikk (1) bekezdésével összhangban – fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni; c) a tagállamok önkéntes akkreditációs rendszereket vezethetnek be vagy tarthatnak fenn, amelyek célja, hogy az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalát emeljék; d) az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők vállalják, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések benyújtására megállapított határidő lejárta előtt benyújtják az 52. cikk (2) és (3) bekezdésében, az 53. és az 54. cikkben említett dokumentumokat, tanúsítványokat és nyilatkozatokat, amennyiben azok elektronikus formátumban nem állnak rendelkezésre. (6) A részvételi jelentkezések továbbítására a következő szabályokat kell alkalmazni: a) a közbeszerzési eljárásban való részvételre vonatkozó jelentkezést írásban vagy telefonon kell megtenni; b) ha a részvételi jelentkezést telefonon teszik meg, azt a beérkezésére megállapított határidő lejárta előtt írásban meg kell erősíteni; c) az ajánlatkérő megkövetelheti, hogy a telefaxon küldött részvételi jelentkezést postai vagy elektronikus úton erősítsék meg, amennyiben jogi bizonyítás céljából szükséges. Az ajánlatkérőnek minden ilyen követelményt – a megerősítés postai vagy elektronikus úton történő elküldésének határidejével együtt – fel kell tüntetnie a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy a 47. cikk (5) bekezdésében említett felhívásban. 49. cikk A minősítést kérelmezők, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása (1) Az ajánlatkérő a lehető leghamarabb tájékoztatja az érintett gazdasági szereplőket a keretmegállapodás megkötésével, szerződés odaítélésével vagy dinamikus beszerzési rendszerbe való felvétellel kapcsolatos döntésekről, beleértve a keretmegállapodás megkötésének mellőzésére, a pályázat tárgyát képező szerződés odaítélésének mellőzésére, az eljárás újraindítására és a dinamikus beszerzési rendszer bevezetésének mellőzésére vonatkozó döntések indokát; ezt a tájékoztatást az ajánlatkérőnek – kérésre – írásban kell megadnia. (2) Az érintett fél kérésére az ajánlatkérő a lehető leghamarabb tájékoztatást ad: - a sikertelen jelentkezőnek jelentkezése elutasításának indokairól, - a sikertelen ajánlattevőnek ajánlata elutasításának indokairól, beleértve – a 34. cikk (4) és (5) bekezdésében említett esetekben – az egyenértékűség hiányára vonatkozó döntésének, illetve arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás nem felel meg a teljesítménybeli vagy funkcionális követelményeknek, - minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható ajánlatott tett, a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről, valamint a sikeres ajánlattevőnek vagy a keretmegállapodás részes feleinek nevéről. Az erre rendelkezésre álló idő semmiképpen nem haladhatja meg az írásbeli kérelem beérkezésétől számított 15 napot. Az ajánlatkérő azonban dönthet úgy, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére, illetve dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, beleértve azon gazdasági szereplő érdekeit, amelynek, illetve akinek a szerződést odaítélték, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt. (3) Minősítési rendszert létrehozó és működtető ajánlatkérők hat hónapon belül tájékoztatják a kérelmezőket a minősítésre vonatkozó döntésükről. Ha a döntéshozatal a kérelem benyújtásától számított négy hónapnál több időt vesz igénybe, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül tájékoztatja a kérelmezőt a hosszabb időtartam indokairól és kérelme elfogadásának vagy elutasításának időpontjáról. (4) Azon kérelmezőket, amelyek minősítését elutasítják, a lehető leghamarabb – mindenképpen a döntéshozataltól számított legfeljebb 15 napon belül – tájékoztatni kell erről a döntésről és az elutasítás okairól. Az okoknak az 53. cikk (2) bekezdésében említett minősítési szempontokon kell alapulniuk. (5) Minősítési rendszert létrehozó és működtető ajánlatkérő valamely gazdasági szereplő minősítését csak az 53. cikk (2) bekezdésben említett minősítési szempontokon alapuló okok miatt szüntetheti meg. A minősítés megszüntetésére vonatkozó szándékot előzetesen – a minősítés várható megszüntetése előtt legalább 15 nappal, a javasolt intézkedés indokával vagy indokaival együtt – írásban kell közölni a gazdasági szereplővel. 50. cikk Az odaítélt szerződésekre vonatkozóan tárolandó adatok (1) Az ajánlatkérő minden egyes szerződés tekintetében azokat a megfelelő adatokat őrzi meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy egy későbbi időpontban indokolni tudja a következőkkel kapcsolatos döntéseket: a) a gazdasági szereplők minősítése és kiválasztása, valamint a szerződések odaítélése; b) előzetes pályázati felhívás nélküli eljárások alkalmazása, a 40. cikk (3) bekezdésének megfelelően; c) az I. cím II. fejezetében és az e cím II. fejezetében előírt eltérések értelmében e cím III–VI. fejezete alkalmazásának mellőzése. Az ajánlatkérő megteszi a megfelelő lépéseket az elektronikus úton folytatott szerződés-odaítélési eljárások menetének dokumentálása érdekében. (2) Az adatokat a szerződés odaítélésének időpontjától számított legalább négy éven keresztül meg kell őrizni annak érdekében, hogy ezen időszak alatt az ajánlatkérő a Bizottságnak – kérésére – meg tudja adni a szükséges felvilágosítást. VII. FEJEZET Az eljárás menete 51. cikk Általános rendelkezések (1) A közbeszerzési eljárások résztvevőinek kiválasztása céljából: a) az az ajánlatkérő, amely az 54. cikk (1), (2) vagy (4) bekezdésével összhangban szabályokat és szempontokat határozott meg az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők kizárására, kizárja azokat a gazdasági szereplőket, amelyek megfelelnek e szabályoknak és szempontoknak; b) az említett ajánlatkérő az 54. cikk alapján megállapított objektív szabályokkal és szempontokkal összhangban választja ki az ajánlattevőket és a részvételre jelentkezőket; c) meghívásos és pályázati felhívással induló tárgyalásos eljárásoknál az említett ajánlatkérő adott esetben az 54. cikkel összhangban csökkenti az a) és a b) pont alapján kiválasztott jelentkezők számát. (2) Amennyiben a pályázati felhívás minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény útján és a pályázati felhívás tárgyát képző egyes szerződések odaítélésére irányuló eljárásban részt vevők kiválasztása céljából történik, az ajánlatkérő: a) az 53. cikk rendelkezéseivel összhangban minősíti a gazdasági szereplőket; b) az ekként minősített gazdasági szereplőkre alkalmazza az (1) bekezdés azon rendelkezéseit, amelyek meghívásos vagy tárgyalásos eljárásokra vonatkoznak. (3) Az ajánlatkérő ellenőrzi, hogy a kiválasztott ajánlattevők által benyújtott ajánlatok megfelelnek-e az ajánlatokra alkalmazandó szabályoknak és követelményeknek, és az 55. és 57. cikkben megállapított szempontok alapján ítéli oda a szerződést. 1. szakasz Minősítés és minőségi kiválasztás 52. cikk Adminisztratív, műszaki és pénzügyi feltételek, valamint tanúsítványok, vizsgálatok és bizonyítékok kölcsönös elismerése (1) A meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban történő részvételre való kiválasztáskor, a minősítésre vonatkozó döntés meghozatalakor, illetve a szempontok és szabályok naprakésszé tételekor az ajánlatkérő: a) nem alkalmaz egyes gazdasági szereplők esetében olyan adminisztratív, műszaki vagy pénzügyi feltételeket, amelyeket más gazdasági szereplők esetében nem alkalmazna; b) nem követel meg olyan vizsgálatokat vagy bizonyítékokat, amelyek egy már rendelkezésre álló objektív bizonyítékot szolgáltatnának. (2) Ha az ajánlatkérő a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor a tanúsítással kapcsolatos európai szabványsorozatnak megfelelő szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. A gazdasági szereplőktől el kell fogadnia az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is. (3) Építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseknél és csak indokolt esetekben, az ajánlatkérő a gazdasági szereplő műszaki alkalmasságának ellenőrzése érdekében megkövetelheti azon környezetvédelmi vezetési intézkedések feltüntetését, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítésekor alkalmazni tud. Ilyen esetben, ha az ajánlatkérő a gazdasági szereplő bizonyos környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor az EMAS-ra, vagy a tanúsítással kapcsolatos közösségi jogszabályoknak, illetve a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelő szervek által tanúsított, vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. A gazdasági szereplőktől el kell fogadnia az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is. 53. cikk Minősítési rendszerek (1) Az ajánlatkérő, ha kívánja, a gazdasági szereplők minősítésére szolgáló rendszert hozhat létre és működtethet. A minősítési rendszert létrehozó és működtető ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy a gazdasági szereplők bármikor kérhessék minősítésüket. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendszer különböző minősítési fokozatokból állhat. A rendszert az ajánlatkérő által megállapítandó objektív minősítési szempontok és szabályok alapján kell működtetni. Amennyiben e szempontok és szabályok műszaki leírásokat is tartalmaznak, a 34. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. A szempontok és szabályok igény szerint frissíthetők. (3) A (2) bekezdésben említett minősítési szempontok és szabályok tartalmazhatják a 2004/18/EK irányelv 45. cikkében felsorolt kizárási szempontokat, az abban megállapított feltételek szerint. Amennyiben az ajánlatkérő a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérő szerv, e szempontoknak és szabályoknak tartalmazniuk kell a 2004/18/EK irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kizárási szempontokat. (4) Amennyiben a (2) bekezdésben említett minősítési szempontok és szabályok a gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitására vonatkozó követelményeket tartalmaznak, a gazdasági szereplő szükség esetén egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a közötte és e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő számára, hogy ezek az erőforrások a minősítési rendszer érvényességének teljes időtartama alatt rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását. Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 11. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására. (5) Amennyiben a (2) bekezdésben említett minősítési szempontok és szabályok a gazdasági szereplő műszaki és/vagy szakmai alkalmasságára vonatkozó követelményeket tartalmaznak, a gazdasági szereplő szükség esetén egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a közötte és e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő számára, hogy ezek az erőforrások a minősítési rendszer érvényességének teljes időtartama alatt rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják. Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 11. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására. (6) A (2) bekezdésben említett minősítési szempontokat és szabályokat kérésre a gazdasági szereplők rendelkezésére kell bocsátani. E szempontok és szabályok frissítéséről az érdekelt gazdasági szereplőket tájékoztatni kell. Ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy bizonyos egyéb szervezetek vagy szervek minősítési rendszere megfelel saját követelményeinek, akkor az érdekelt gazdasági szereplőkkel közli e szervezetek vagy szervek nevét. (7) A minősített gazdasági szereplőkről írásbeli nyilvántartást kell vezetni; e nyilvántartás a minősítés hatálya alá tartozó szerződéstípusok szerint kategóriákra osztható. (8) Minősítési rendszer létrehozásakor, illetve működtetésekor az ajánlatkérőnek különösen a következő rendelkezéseket kell tiszteletben tartania: a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményekre vonatkozóan a 41. cikk (3) bekezdését, a minősítés iránti kérelmet benyújtott gazdasági szereplők tájékoztatására vonatkozóan a 49. cikk (3), (4) és (5) bekezdését, a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény útján történő pályázati felhívás esetén a résztvevők kiválasztására vonatkozóan az 51. cikk (2) bekezdését, továbbá az adminisztratív, műszaki és pénzügyi feltételek, valamint tanúsítványok, vizsgálatok és bizonyítékok kölcsönös elismerése vonatkozásában az 52. cikket. (9) Amennyiben a pályázati felhívás minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény útján történik, a meghívásos eljárásban részt vevő ajánlattevőket, illetve a tárgyalásos eljárás résztvevőit az ilyen rendszerrel összhangban, a minősített jelentkezők közül kell kiválasztani. 54. cikk A minőségi kiválasztás szempontjai (1) A nyílt eljáráshoz kiválasztási szempontokat meghatározó ajánlatkérő a szempontok meghatározását a gazdasági szereplők rendelkezésére álló objektív szabályokkal és szempontokkal összhangban végzi. (2) A meghívásos vagy tárgyalásos eljáráshoz részvételre jelentkezőket kiválasztó ajánlatkérő a jelentkezők kiválasztását az általa meghatározott és a gazdasági szereplők rendelkezésére álló objektív szabályok és szempontok szerint végzi. (3) Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásnál a szempontok alapulhatnak azon az objektív szükségleten, hogy az ajánlatkérőnek a jelentkezők számát a közbeszerzési eljárás sajátos jellemzői és az eljárás lefolytatásához szükséges erőforrások egyensúlyának szükségessége által indokolt szintre kell csökkentenie. A kiválasztott jelentkezők számával kapcsolatban azonban figyelembe kell venni a megfelelő verseny biztosításának szükségességét is. (4) Az (1) és a (2) bekezdésben említett szempontok tartalmazhatják a 2004/18/EK irányelv 45. cikkében felsorolt kizárási szempontokat, az abban megállapított feltételek szerint. Amennyiben az ajánlatkérő a 2 cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérő szerv, az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett szempontoknak és szabályoknak tartalmazniuk kell a 2004/18/EK irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kizárási szempontokat. (5) Amennyiben az (1) és a (2) bekezdésben említett szempontok a gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitására vonatkozó követelményeket tartalmaznak, a gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a közötte és az e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását. Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 11. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására. (6) Amennyiben az (1) és a (2) bekezdésben említett szempontok a gazdasági szereplő műszaki és/vagy szakmai alkalmasságára vonatkozó követelményeket tartalmaznak, a gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a közötte és az e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő számára, hogy a szerződés teljesítéséhez ezek az erőforrások a rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják. Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 11. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására. 2. szakasz A szerződés odaítélése 55. cikk A szerződés odaítélésének szempontjai (1) Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő a szerződéseket a következő szempontok alapján ítéli oda: a) ha a szerződés odaítélése az ajánlatkérő szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történik, a kérdéses szerződés tárgyától függően olyan különböző szempontok alapján, mint például a szállítási vagy a teljesítési határidő, a folyó költségek, a költséghatékonyság, a minőség, az esztétikai és a funkcionális jellemzők, a műszaki érték, a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a pótalkatrészek biztosítására vonatkozó kötelezettség, az ellátás biztonsága és az ár; egyébként pedig b) kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján. (2) A harmadik albekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását. Ezeket a súlyozásokat – megfelelő maximális terjedelem megadása mellett – egy skálán lehet kifejezni. Amennyiben az ajánlatkérő véleménye szerint a súlyozás bizonyítható okokból nem lehetséges, az ajánlatkérőnek a szempontokat csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie. A relatív súlyozást, illetve a fontossági sorrendet – az esetnek megfelelően – a pályázati felhívásként használt hirdetményben, a 47. cikk (5) bekezdésében említett, szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, az ajánlati vagy tárgyalási felhívásban, vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban kell feltüntetni. 56. cikk Az elektronikus árverés alkalmazása (1) A tagállamok rendelkezhetnek az elektronikus árverés ajánlatkérők általi alkalmazásának lehetőségéről. (2) Előzetes pályázati felhívással induló nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a szerződés odaítélését elektronikus árverés előzze meg, amennyiben a szerződési feltételek pontosan meghatározhatók. Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árverés megtartható a 15. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó pályázat kiírásakor is. Az elektronikus árverés a következőkön alapul: a) vagy kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján ítélik oda; b) vagy az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők új értékein, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda. (3) Az elektronikus árverés tartása mellett döntő ajánlatkérőnek e tényt fel kell tüntetnie a pályázati felhívásként használt hirdetményben. Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció többek között a következőket foglalja magában: a) azon összetevők, amelyek értéke elektronikus árverés tárgyát képezi, feltéve, hogy ezek az összetevők számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők; b) a benyújtható értékeknek esetleges felső határa, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó leírásból következik; c) az elektronikus árverés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja; d) az elektronikus árverés menetére vonatkozó lényeges információk; e) az ajánlattevők árverésen való részvételének feltételei, és különösen a licitáláshoz adott esetben megkövetelt minimális eltérések; f) a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályozásokkal és műszaki leírásokkal kapcsolatos lényeges információk. (4) Az ajánlatkérő, mielőtt elektronikus árverést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szemponttal/szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését. Minden, elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy nyújtson be új árakat és/vagy új értékeket; a felhívásnak tartalmaznia kell minden szükséges információt az alkalmazott elektronikus berendezéshez történő egyéni csatlakozással kapcsolatban, és meg kell jelölnie az elektronikus árverés kezdetének napját és időpontját. Az elektronikus árverés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árverés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg. (5) Amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az adott ajánlatnak az 55. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelése eredményét csatolni kell. A felhívásnak azt az elektronikus árverés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő súlyozását; e célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni. Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell előírni. (6) Az ajánlatkérőnek az elektronikus árverés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul elegendő információval kell ellátnia ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő egyéb benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó információt is közölhet, feltéve, hogy ennek lehetősége szerepel az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezen kívül bármikor közzéteheti az árverés adott szakaszában részt vevők számát. Azonban az elektronikus árverés egyik szakaszában sem fedheti fel az ajánlattevők kilétét. (7) Az ajánlatkérő az elektronikus árverést a következő variációk közül egy vagy több módszert alkalmazva zárja le: a) az árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti az előre megállapított napot és időpontot; b) lezárja abban az esetben, ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek. Ilyenkor az ajánlatkérő az elektronikus árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árverés lezárásáig; c) lezárja, ha az elektronikus árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban megállapított árverési szakaszok befejeződtek. Amennyiben az ajánlatkérő úgy döntött, hogy az elektronikus árverést a c) ponttal összhangban – esetleg azt a b) pontban megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva – zárja le, az árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni minden egyes árverési szakasz ütemtervét. (8) Az elektronikus árverés lezárása után az ajánlatkérő a szerződést az 55. cikkel összhangban, az elektronikus árverés eredményei alapján ítéli oda. (9) Az ajánlatkérő nem élhet vissza az elektronikus árverés alkalmazásával és azt nem használhatja úgy, hogy ezáltal a versenyt akadályozza, korlátozza vagy torzítsa, vagy a szerződésnek a pályázati felhívásként használt hirdetményben és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott tárgyát megváltoztassa. 57. cikk Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat (1) Ha egy adott szerződés esetében az ajánlatok az áruhoz, építményhez vagy szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak, az ajánlatkérő – mielőtt elutasítaná ezeket az ajánlatokat – írásban megkéri az ajánlat általa lényegesnek ítélt alkotóelemeinek jellemzőit. Ezek a jellemzők különösen a következőkre vonatkozhatnak: a) a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatások és az építési módszerek gazdaságossága; b) a választott műszaki megoldások és/vagy az ajánlattevő számára az áruk leszállításához, a szolgáltatásnyújtáshoz vagy az építési beruházás kivitelezéséhez rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek; c) az ajánlattevő által kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházás eredetisége; d) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelés; e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége. (2) Az ajánlatkérő az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján és a benyújtott bizonyítékok figyelembevételével ellenőrzi ezeket az alkotóelemeket. (3) Amennyiben az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatást törvényesen szerezte. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő erről a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot. 3. szakasz Harmadik országból származó termékekre vonatkozó ajánlatok, és az ezen országokkal fennálló kapcsolatok 58. cikk Harmadik országokból származó termékekre vonatkozó ajánlatok (1) Ezt a cikket azokra az ajánlatokra kell alkalmazni, amelyek olyan harmadik országokból származó termékekre vonatkoznak, amelyekkel a Közösség nem kötött olyan többoldalú vagy kétoldalú megállapodást, amely a közösségi vállalkozások számára az e harmadik országok piacaihoz való összehasonlítható és tényleges hozzáférést biztosítana. E cikk nem sérti a Közösség és a tagállamok harmadik országokkal szemben fennálló kötelezettségeit. (2) Bármely, árubeszerzésre irányuló szerződés odaítélése érdekében tett ajánlat elutasítható, ha a harmadik országokból származó termékeknek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelettel [30] összhangban meghatározott aránya meghaladja az ezen ajánlat részét képező termékek összértékének 50 %-át. E cikk alkalmazásában a távközlési hálózati berendezésekben alkalmazott szoftvereket termékeknek kell tekinteni. (3) A második albekezdésre is figyelemmel, amennyiben az 55. cikkben meghatározott szerződés-odaítélési szempontok alapján két vagy több ajánlat egyenértékűnek tekinthető, azokat az ajánlatokat kell előnyben részesíteni, amelyeket a (2) bekezdés alapján nem lehet elutasítani. Az ezen ajánlatokban szereplő árakat e cikk alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni, amennyiben az árkülönbség nem haladja meg a 3 %-ot. Mindazonáltal egy ajánlat nem részesíthető előnyben egy másik ajánlattal szemben az első albekezdés értelmében, ha annak elfogadása esetén az ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy olyan, a meglévő felszereléstől eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, az üzemeltetésben és a karbantartásban műszaki nehézségeket, illetve aránytalanul nagy költségeket eredményezne. (4) E cikk alkalmazásában nem lehet figyelembe venni a harmadik országokból származó termékek (2) bekezdésben említett arányának meghatározásánál azokat a harmadik országokat, amelyekre az (1) bekezdésnek megfelelően ezen irányelv rendelkezéseinek hatályát egy tanácsi határozattal kiterjesztették. (5) A Bizottság a Tanács részére – első alkalommal az ezen irányelv hatálybalépését követő első év második felében – éves beszámolót készít az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken a közösségi vállalkozások harmadik országok piacaihoz való hozzáférésével kapcsolatban folytatott többoldalú vagy kétoldalú tárgyalások során elért előrelépésről, illetve minden olyan eredményről, amelyet ilyen tárgyalások útján értek el, továbbá a megkötött megállapodások gyakorlati végrehajtásáról. A Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva – e fejlemények fényében – módosíthatja e cikk rendelkezéseit. 59. cikk Harmadik országokkal építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében fennálló kapcsolatok (1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan általános – akár jogi, akár ténybeli – nehézségről, amellyel vállalkozásaik szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések harmadik országokban történő elnyerése tekintetében szembesültek, és amelyekről beszámoltak. (2) A Bizottság a Tanács részére 2005. december 31-ig, majd azt követően rendszeres időközönként jelentést készít a harmadik országokbeli szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekhez való hozzájutásról és az ezen országokkal e tárgykörben, különösen a WTO keretében folyó tárgyalások során elért előrehaladásról. (3) A Bizottság az érintett harmadik ország megkeresése révén törekszik orvosolni a helyzetet, amennyiben – akár a (2) bekezdésben említett jelentések, akár más információk alapján – megállapítja, hogy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésével kapcsolatban valamely harmadik ország: a) nem biztosít a közösségi vállalkozások számára a piachoz való olyan tényleges hozzáférést, amely hasonló ahhoz, amelyet a Közösség biztosít az adott ország vállalkozásai számára; vagy b) nem biztosít a közösségi vállalkozások számára nemzeti bánásmódot vagy a nemzeti vállalkozások rendelkezésére álló versenylehetőségekkel azonos lehetőségeket; vagy c) az egyéb harmadik országokból származó vállalkozásokat kedvezőbb bánásmódban részesíti, mint a közösségi vállalkozásokat. (4) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan – akár jogi, akár ténybeli –, a XXIII. mellékletben felsorolt nemzetközi munkajogi rendelkezések be nem tartásából következő nehézségről, amellyel vállalkozásaik akkor szembesültek, amikor megpróbáltak harmadik országban elnyerni szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseket, és amelyekről e vállalkozások beszámoltak. (5) A (3) és a (4) bekezdésben említett körülmények között a Bizottság bármikor javasolhatja a Tanácsnak, hogy hozzon olyan határozatot, amellyel a határozatban megállapítandó időtartamra felfüggeszti vagy korlátozza a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseknek a következők részére történő odaítélését: a) az érintett harmadik ország joga által szabályozott vállalkozások; b) az a) pontban említett vállalkozásokhoz kapcsolt vállalkozásként működő, a Közösségben bejegyzett székhellyel rendelkező, de tagállam gazdaságával közvetlen és tényleges kapcsolatban nem álló vállalkozások; c) olyan ajánlatokat benyújtó vállalkozások, amelyek tárgya az érintett harmadik országból származó szolgáltatás. A Tanács haladéktalanul és minősített többséggel jár el. A Bizottság ezeket az intézkedéseket saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére javasolhatja. (6) E cikk nem sérti a Közösségnek harmadik országokkal szemben fennálló, a közbeszerzésről szóló, különösen a WTO keretrendszerében kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségeit. III. CÍM SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSRA IRÁNYULÓ TERVPÁLYÁZATOKRA IRÁNYADÓ SZABÁLYOK 60. cikk Általános rendelkezés (1) A tervpályázat szervezésére vonatkozó szabályoknak összhangban kell lenniük e cikk (2) bekezdésével, valamint a 61. és a 63–66. cikkel, és e szabályokat a pályázaton való részvételben érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani. (2) A tervpályázaton való részvétel nem korlátozható: a) valamely tagállam területére vagy területének egy részére tett hivatkozással; b) azon az alapon, hogy annak a tagállamnak a joga szerint, amelyben a pályázatot szervezik, a résztvevőknek természetes vagy jogi személyeknek kell lenniük. 61. cikk Értékhatárok (1) Ezt a címet azokra a közbeszerzési eljárás részeként szervezett, szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatokra kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke legalább 499000 EUR. E bekezdés alkalmazásában "értékhatár" a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke, beleértve a résztvevőket illető esetleges díjakat és/vagy a részükre kifizetendő összegeket. (2) Ezt a címet alkalmazni kell valamennyi olyan tervpályázatra, amelynél a résztvevőket illető pályázati díjak és a részükre teljesítendő kifizetések teljes összege legalább 499000 EUR. E bekezdés alkalmazásában "értékhatár" a díjak és kifizetések teljes összege, beleértve azon, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés hozzáadottérték-adó nélküli becsült értékét, amely a későbbiekben a 40. cikk (3) bekezdése alapján köthető meg, ha az ajánlatkérő a pályázati felhívásban nem zárja ki hasonló szerződések odaítélését. 62. cikk Kizárt tervpályázatok Ez a cím nem alkalmazható: 1. a 20., a 21. és a 22. cikkben említettekkel azonos esetben, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés odaítélése érdekében szervezett pályázatok tekintetében; 2. az érintett tagállamban olyan tevékenység végzésére szervezett tervpályázatok tekintetében, amelynél bizottsági határozat állapította meg a 30. cikk (1) bekezdésének alkalmazhatóságát, vagy az említett rendelkezés ugyanazon cikk (4) bekezdésének második vagy harmadik albekezdése, illetve (5) bekezdésének negyedik albekezdése alapján minősül alkalmazandónak. 63. cikk A közzététel és az átláthatóság szabályai (1) A tervpályázatot szervezni kívánó ajánlatkérő a pályázati felhívást pályázati hirdetmény útján teszi meg. A tervpályázatot szervező ajánlatkérő az eredményt hirdetmény útján teszi közzé. A pályázati felhívásnak a XVIII. mellékletben szereplő adatokat, a tervpályázat eredményéről szóló hirdetménynek pedig a XIX. mellékletben szereplő adatokat kell tartalmaznia, a Bizottság által a 68. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárással összhangban elfogadott formátumnak és szabvány-formanyomtatványnak megfelelően. A tervpályázat eredményéről szóló hirdetményt a tervpályázat lezárását követő két hónapon belül, a Bizottság által a 68. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárással összhangban megállapítandó feltételek szerint kell eljuttatni a Bizottság részére. Ezzel összefüggésben a Bizottság minden olyan szenzitív üzleti szempontot tiszteletben tart, amelyre az ajánlatkérő – a beérkezett projektek vagy tervek számára, a gazdasági szereplők személyére vagy az ajánlatban szereplő árakra vonatkozó adatok továbbításakor – esetleg felhívja a figyelmet. (2) A 44. cikk (2)–(8) bekezdését a tervpályázatokkal kapcsolatos hirdetményekre is alkalmazni kell. 64. cikk Kommunikációs eszközök (1) A 48. cikk (1), (2) és (4) bekezdését a pályázatokkal kapcsolatos valamennyi közlésre alkalmazni kell. (2) Az adattovábbításnak, az információcserének és az adattárolásnak olyan módon kell történnie, hogy biztosítsa a pályázati résztvevők által szolgáltatott valamennyi adat sértetlenségének és bizalmas jellegének megőrzését, és azt, hogy a bírálóbizottság a tervek és projektek tartalmát csak az azok beadására vonatkozó határidő lejárta után ismerje meg. (3) A tervek és projektek elektronikus átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni: a) a tervek és projektek elektronikus benyújtásához szükséges, leírásokra vonatkozó információnak – az adatvédelmi kódolást is beleértve – az érdekelt felek rendelkezésére kell állnia. Ezen kívül, a tervek és projektek elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük a XXIV. melléklet követelményeinek; b) a tagállamok önkéntes akkreditációs rendszereket vezethetnek be vagy tarthatnak fenn, amelyek célja, hogy az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalát emeljék. 65. cikk A tervpályázatok megszervezésének szabályai, a résztvevők kiválasztása és a bírálóbizottság (1) Tervpályázatok szervezésekor az ajánlatkérő az ezen irányelv rendelkezéseihez hozzáigazított eljárásokat alkalmazza. (2) Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vehetnek részt pályázók, az ajánlatkérőnek világos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat kell meghatároznia. A részvételre felhívott jelöltek számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre. (3) A bírálóbizottság kizárólag a pályázat résztvevőitől független természetes személyekből állhat. Ha a pályázat résztvevőitől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a résztvevőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel. 66. cikk A bírálóbizottság döntései (1) A bírálóbizottság önállóan hozza meg döntéseit és alakítja ki véleményét. (2) A pályázók által benyújtott terveket és projekteket a bírálóbizottság névtelenül és kizárólag a pályázati felhívásban meghatározott szempontok alapján vizsgálja meg. (3) A bírálóbizottság a tagjai által aláírt jelentésben állapítja meg a projektek rangsorolását, amelyet az egyes projektek pozitív jellemzői alapján határoz meg, és a jelentésben feltünteti megjegyzéseit, valamint a tisztázást igénylő kérdéseket. (4) A névtelenséget a bírálóbizottság véleményének kinyilvánításáig, illetve döntésének meghozataláig kell tiszteletben tartani. (5) A pályázókat szükség esetén fel lehet kérni, hogy a projektek bármely vonatkozásának tisztázása érdekében válaszoljanak a bírálóbizottság által a jegyzőkönyvben rögzített kérdésekre. (6) A bírálóbizottság tagjai és a pályázók közötti párbeszédről teljes körű jegyzőkönyvet kell készíteni. IV. CÍM STATISZTIKAI KÖTELEZETTSÉGEK, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 67. cikk Statisztikai kötelezettségek (1) A tagállamok a 68. cikk (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően meghatározandó szabályok szerint gondoskodnak arról, hogy a Bizottság évente kapjon tagállamok szerinti és a I–X. mellékletben említett tevékenységcsoportok szerinti bontású statisztikai jelentést a 16. cikkben megállapított értékhatárok alatt odaítélt olyan szerződések összértékéről, amelyek, ha az értékhatárokat figyelmen kívül lehetne hagyni, ezen irányelv hatálya alá tartoznának. (2) A tagállamok a II., a III., az V., a IX. és a X. mellékletben említett tevékenységcsoportok tekintetében gondoskodnak arról, hogy az előző évben odaítélt szerződésekről legkésőbb 2004. október 31-ig – és azt követően minden évben október 31-ig – a Bizottság statisztikai jelentést kapjon, a 68. cikk (2) bekezdésében előírt eljárás szerint megállapítandó szabályokkal összhangban. A statisztikai jelentésnek tartalmaznia kell a Megállapodás megfelelő alkalmazásáról való meggyőződéshez szükséges információkat. Az első albekezdésben előírt információk nem foglalják magukban a XVIIA. melléklet 8. kategóriájában szereplő K + F szolgáltatásokra, a XVIIA. melléklet 5. kategóriájában szereplő olyan távközlési szolgáltatásokra, amelyek CPV-rovata megegyezik a 7524-es, a 7525-ös és a 7526-os CPC-hivatkozási számmal, valamint a XVIIB. mellékletben szereplő szolgáltatásokra irányuló szerződésekre vonatkozó információkat. (3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti szabályokat olyan módon kell megállapítani, hogy biztosítsák azt, hogy: a) az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az alacsonyabb értékű szerződések kizárhatók legyenek, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a statisztikák használhatóságát; b) a szolgáltatott információ bizalmas jellegét tiszteletben tartsák. 68. cikk A bizottság eljárása (1) A Bizottság munkáját a 71/306/EGK tanácsi határozat [31] 1. cikkével létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire. (3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát. 69. cikk Az értékhatárok felülvizsgálata (1) A Bizottság 2004. április 30-tól kétévente megvizsgálja és, amennyiben a második albekezdésre tekintettel szükséges, a 68. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban felülvizsgálja a 16. cikkben megállapított értékhatárokat. Ezen értékhatárok nagyságának a kiszámítása az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, SDR-ben kifejezett átlagos napi értékén alapul. Az ilyen módon felülvizsgált értékekhatárokat szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a Megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében. (2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat elvégzésével egy időben a Bizottság – a 68. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban –a 61. cikkben (tervpályázatok) megállapított értékhatárokat a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárokhoz igazítja. Az (1) bekezdéssel összhangban megállapított, a monetáris unióban tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett értékhatárok nagyságát főszabály szerint 2004. január 1-jétől kétévente felül kell vizsgálni. Ezen értékek kiszámítása e pénznemeknek a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, euróban kifejezett átlagos napi értékén alapul. (3) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgált értékhatárokat, azok nemzeti pénznemben kifejezett értékét és a (2) bekezdésben említett kiigazított értékhatárokat a Bizottság a felülvizsgálatot követő november hónap elején közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában. 70. cikk Módosítások A Bizottság a 68. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban módosíthatja a következőket: a) az ajánlatkérők I–X. mellékletben található jegyzékeit, hogy azok megfeleljenek a 2–7. cikkben megállapított szempontoknak; b) a 41., a 42., a 43. és a 63. cikkben említett hirdetmények elkészítésének, továbbításának, átvételének, lefordításának, összegyűjtésének és szétküldésének eljárásait; c) a CPV-nómenklatúra meghatározott rovataira a hirdetményekben történő konkrét hivatkozás módját; d) a XVII. bekezdésben található nómenklatúra hivatkozási számait, amennyiben az nem változtatja meg az irányelv tárgyi hatályát, valamint a hirdetményekben a CPV-nómenklatúrának a szolgáltatáskategóriákon belüli meghatározott rovataira történő hivatkozás módját; e) a XII. bekezdésben található nómenklatúra hivatkozási számait, amennyiben az nem változtatja meg az irányelv tárgyi hatályát, valamint a hirdetményekben e nómenklatúra meghatározott rovataira történő konkrét hivatkozás módját; f) a XI. mellékletet; g) az adatküldés és -közzététel XX. mellékletben említett eljárásait, a műszaki fejlődés miatt vagy adminisztratív okokból; h) az elektronikus átvételre szolgáló eszközöknek a XXIV. melléklet a), f) és g) pontjában említett műszaki adatait és jellemzőit; i) az adminisztrációnak a 67. cikk (3) bekezdésében előírt egyszerűsítése érdekében a 67. cikk (1) és (2) bekezdésében említett statisztikai jelentések elkészítésének, továbbításának, átvételének, lefordításának, összegyűjtésének és szétküldésének eljárásait; j) a 69. cikk (1) bekezdésének és (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított számítási módszerek technikai részleteit. 71. cikk Az irányelv végrehajtása (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2006. január 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Az első albekezdésben előírt határidő lejárta után a tagállamok az ezen irányelv 6. cikkének való megfeleléshez szükséges rendelkezések bevezetésére egy legfeljebb 35 hónapos további időtartamot vehetnek igénybe. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. A 30. cikk rendelkezéseit 2004. április 30-tól kell alkalmazni. (2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. 72. cikk Ellenőrző mechanizmusok A vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelvnek [32] megfelelően, a tagállamok eredményes, elérhető és átlátható mechanizmusok segítségével biztosítják ennek az irányelvnek a végrehajtását. E célra – egyebek mellett – független szervet jelölhetnek ki vagy hozhatnak létre. 73. cikk Hatályon kívül helyezés A tagállamoknak a XXV. mellékletben megállapított, a nemzeti jogba való átültetés határidejére vonatkozó kötelezettségei sérelme nélkül, a 93/38/EGK irányelv hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a XXVI. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni. 74. cikk Hatálybalépés Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. 75. cikk Címzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Strasbourgban, 2004. március 31-én. az Európai Parlament részéről az elnök P. Cox a Tanács részéről az elnök D. Roche [1] HL C 29. E, 2001.1.30., 112. o. és HL C 203. E, 2002.8.27., 183. o. [2] HL C 193., 2001.7.10., 1. o. [3] HL C 144., 2001.5.16., 23. o. [4] Az Európai Parlament 2002. január 17-i véleménye (HL C 271. E, 2002.11.7., 293. o.), a Tanács 2003. március 20-i közös álláspontja. (HL C 147. E, 2003.6.24., 137. o) és az Európai Parlament 2003. július 2-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2004. január 29-i jogalkotói határozata és a Tanács 2004. február 2-i határozata. [5] HL L 199., 1993.8.9., 84. o. A legutóbb a 2001/78/EK bizottsági irányelvvel (HL L 285., 2001.10.29., 1. o.) módosított irányelv. [6] HL L 374., 1987.12.31., 1. o. A legutóbb az 1/2003/EK rendelettel (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.) módosított rendelet. [7] HL L 374., 1987.12.31., 9. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet. [8] HL C 156., 1999.6.3., 3. o. [9] HL L 297., 1990.10.29., 1. o. A legutóbb a 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 164., 1994.6.30., 3. o.) módosított irányelv. [10] HL L 336., 1994.12.23., 1. o. [11] HL L 134., 2004.4.30., 114. o. [12] HL L 15., 1998.1.21., 14. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv. [13] HL L 164., 1994.6.30., 3. o. [14] HL L 316., 1993.12.17., 41. o. [15] HL L 156., 1997.6.13., 55. o. [16] HL L 68., 2002.3.12., 31. o. [17] HL L 16., 2004.1.23., 57. o. [18] HL L 18., 1997.1.21., 1. o. [19] HL L 13., 2000.1.19., 12. o. [20] HL L 178., 2000.7.17., 1. o. [21] Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 761/2001/EK rendelete a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről (HL L 114., 2001.4.24., 1. o.). [22] A Tanács 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.). [23] A Tanács 1976. február 9-i 76/207/EGK irányelve a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról (HL L 39., 1976.2.14., 40. o.). A 2002/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 269., 2002.10.5., 15. o.) módosított irányelv. [24] HL L 124., 1971.6.8., 1. o. [25] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. [26] HL L 340., 2002.12.16., 1. o. [27] HL L 193., 1983.7.18., 1. o. A legutóbb a 2001/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 283., 2001.10.27., 28. o.) módosított irányelv. [28] Szerkesztői megjegyzés: Az irányelv címe a Szerződés cikkei újraszámozásának figyelembevétele céljából, az Amszterdami Szerződés 12. cikkével összhangban kiigazításra került; az eredeti cím a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontjára hivatkozott. [29] HL L 129., 1993.5.27., 25. o. [30] HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 311., 2000.12.12., 17. o.) módosított rendelet. [31] HL L 185., 1971.8.16., 15. o. A 77/63/EGK határozattal (HL L 13., 1977.1.15., 15. o.) módosított határozat. [32] HL L 76., 1992.3.23., 14. o. Az 1994. évi csatlakozási okmánnyal (HL L 241., 1994.8.29., 228. o.) módosított irányelv. -------------------------------------------------- II. MELLÉKLET AJÁNLATKÉRŐK A GÁZ- ÉS HŐENERGIA-SZÁLLÍTÁSI, ILLETVE -ELOSZTÁSI ÁGAZATBAN Belgium - DistrigazNV Distrigaz. - Települési önkormányzatok és azok társulásai, tevékenységeik e része tekintetében. Dánia - A 2000. július 24-i, lov om varmeforsyning, jf. lovbekendtgørelse nr. 722 4. §-a szerinti engedély alapján gáz-, illetve hőenergia-elosztást végző szervezetek. - A 2000. május 31-i lov nr. 449 om naturgasforsyning 10. §-a szerinti engedély alapján gáz szállítását végző szervezetek. - Az 1974. március 13-i bekendtgørelse nr. 141 om rørledningsanlæg på dansk kontinentalsokkelområde til transport af kulbrinter szerinti engedély alapján gáz szállítását végző szervezetek. Németország - A legutóbb 2001. november 10-én módosított, 1998. április 24-i Gesetz über die Elektrizitäts- und Gasversorgung (Energiewirtschaftsgesetz) 2. cikkének (3) bekezdése alapján gáz-, illetve hőenergia szállítását végző, illetve általános szállítási hálózatot működtető települési önkormányzatok, közjogi intézmények, közjogi intézmények társulásai és állami tulajdonban lévő vállalkozások. Görögország - A 2528/97., a 2593/98. és a 2773/99. számú törvénnyel módosított, 2364/95. számú törvény értelmében gáz szállítását és elosztását végző "Δημόσια Επιχείρηση Αερίου (Δ.ΕΠ.Α.) Α.Ε.". Spanyolország - Enagas, S.A. - Bahía de Bizkaia Gas, S.L. - Gasoducto Al Andalus, S.A. - Gasoducto de Extremadura, S.A. - Infraestructuras Gasistas de Navarra, S.A. - Regasificadora del Noroeste, S.A. - Sociedad de Gas de Euskadi, S.A. - Transportista Regional de Gas, S.A. - Unión Fenosa de Gas, S.A. - Bilbogas, S.A. - Compañía Española de Gas, S.A. - Distribución y Comercialización de Gas de Extramadura, S.A. - Distribuidora Regional de Gas, S.A. - Donostigas, S.A. - Gas Alicante, S.A. - Gas Andalucía, S.A. - Gas Aragón, S.A. - Gas Asturias, S.A. - Gas Castilla – La Mancha, S.A. - Gas Directo, S.A. - Gas Figueres, S.A. - Gas Galicia SDG, S.A. - Gas Hernani, S.A. - Gas Natural de Cantabria, S.A. - Gas Natural de Castilla y León, S.A. - Gas Natural SDG, S.A. - Gas Natural de Alava, S.A. - Gas Natural de La Coruña, S.A. - Gas Natural de Murcia SDG, S.A. - Gas Navarra, S.A. - Gas Pasaia, S.A. - Gas Rioja, S.A. - Gas y Servicios Mérida, S.L. - Gesa Gas, S.A. - Meridional de Gas, S.A.U. - Sociedad del Gas Euskadi, S.A. - Tolosa Gas, S.A. Franciaország - A gázszállítással foglalkozó Société nationale des gaz du Sud-Ouest. - A módosított loi no 46-6288 du 8 avril 1946 sur la nationalisation de l'électricité et du gaz alapján létrehozott és működő Gaz de France. - A módosított loi no 46-6288 du 8 avril 1946 sur la nationalisation de l'électricité et du gaz 23. cikkében említett, villamos energia elosztásával foglalkozó szervezetek. - A gázszállítással foglalkozó Compagnie française du méthane. - A hőelosztást biztosító települési önkormányzatok, illetve e települési önkormányzatok társulásai. Írország - Bord Gáis Éireann - Egyéb szervezetek, amelyek a Gas Acts 1976 to 2002 rendelkezései alapján szerezhetnek engedélyt a Commission for Energy Regulation-tól a földgázelosztás és -továbbítás végzésére. - Az Electricity Regulation Act 1999 alapján engedéllyel rendelkező szervezetek, amelyek "Combined Heat and Power Plants" üzemeltetőiként hőelosztással foglalkoznak. Olaszország - A gáz szállítását végző SNAM Rete Gas s.p.a., SGM és EDISON T&S. - Az 1925. október 15-i 2578. sz. királyi rendelet és az 1986. október 4-i 902. sz. elnöki rendelet által jóváhagyott testo unico delle leggi sull'assunzione dei pubblici servizi da parte dei comuni e delle province által szabályozott, gáz elosztásával foglalkozó szervezetek. - Az 1982. május 29-i 308. sz. törvény – Norme sul contenimento dei consumi energici, lo sviluppo delle fonti rinnovabili di energia, l'esercizio di centrali elettriche alimentate con combustibili dagli idrocarburi – 10. cikke szerinti, lakosság részére történő hőelosztással foglalkozó szervezetek. - Lakosság részére történő hőelosztással foglalkozó települési önkormányzatok, illetve azok társulásai. Luxemburg - Société de transport de gaz SOTEG S.A. - Gaswierk Esch-Uelzecht S.A. - Service industriel de la Ville de Dudelange. - Service industriel de la Ville de Luxembourg. - Hőelosztással foglalkozó települési önkormányzatok, illetve azok társulásai. Hollandia - A Gemeentewet alapján a települési önkormányzatok által adott engedély (vergunning) szerint gáz előállításával, szállításával, illetve elosztásával foglalkozó szervezetek. - A Gemeentewet vagy a Provinciewet alapján gázszállítással vagy -elosztással foglalkozó települési, illetve tartományi szervek. - Lakossági hőelosztással foglalkozó települési önkormányzatok, illetve azok társulásai. Ausztria - Az Energiewirtschaftsgesetz, dRGBl. I, pp. 1451-1935 vagy a Gaswirtschaftgesetz, BGBl. I No 121/2000 jelenleg hatályos változata alapján gázszállításra vagy -elosztásra jogosult szervezetek. - A Gewerbeordnung, BGBl. No 194/1994 jelenleg hatályos változata alapján gázszállításra vagy -elosztásra jogosult szervezetek. Portugália - A 2000. február 8-i Decreto-Lei no 8/2000 1. cikke alapján gáz szállításával vagy elosztásával foglalkozó szervezetek, kivéve e cikk ii. és iii. alpontját és (3) bekezdése b) pontját. Finnország - A maakaasumarkkinalakinaturgasmarknadslagen (508/2000) 3. fejezetének 1. cikke vagy 6. fejezetének 1. cikke szerinti engedély alapján gázhálózati szállítórendszert működtető és gáz szállításával vagy elosztásával foglalkozó állami vagy egyéb szervezetek; valamint hő előállítását, szállítását vagy elosztását végző, illetve hálózatok számára történő hőellátást biztosító települési szervezetek vagy állami vállalatok. Svédország - A lagen (1978:160) om vissa rörledningar szerinti koncesszió alapján gáz vagy hő szállítását, illetve elosztását végző szervezetek. Egyesült Királyság - A Gas Act 1986 7. szakaszának (1) bekezdésében meghatározott, gáz szállításával foglalkozó állami szervezet. - A Gas (Northern Ireland) Order 1996 8. cikke alapján gázellátást biztosító vállalkozónak minősülő személy. - Települési önkormányzat, amely olyan rögzített hálózatot bocsát rendelkezésre vagy üzemeltet, amely hő előállításával, szállításával vagy elosztásával összefüggő szolgáltatást nyújt vagy fog nyújtani a fogyasztók számára. - Az Electricity Act 1989 6. szakasza (1) bekezdésének a) pontja alapján engedéllyel rendelkező személy, akinek engedélye kiterjed az említett törvény 10. szakaszának (3) bekezdésében szereplő rendelkezésekre. - The Northern Ireland Housing Executive. -------------------------------------------------- II. MELLÉKLET AJÁNLATKÉRŐK A VILLAMOSENERGIA-ELŐÁLLÍTÁSI, -SZÁLLÍTÁSI, ILLETVE -ELOSZTÁSI ÁGAZATBAN Belgium - SA ElectrabelNV Electrabel. - Települési önkormányzatok és azok társulásai, tevékenységeik e része tekintetében. - SA Société de Production d'ElectricitéNV Elektriciteitsproductie Maatschappij. Dánia - A 2001. augusztus 28-i, lov om elforsyning, jf. lovbekendtgørelse nr. 767 10. §-a szerinti engedély alapján villamos energia előállításával foglalkozó szervezetek. - A 2001. augusztus 28-i, lov om elforsyning, jf. lovbekendtgørelse nr. 767 19. §-a szerinti engedély alapján villamos energia szállításával foglalkozó szervezetek. - A 2001. augusztus 28-i, lov om elforsyning, jf. lovbekendtgørelse nr. 767 27. §-a szerinti engedély alapján a rendszert üzemeltető szervezetek. Németország - A legutóbb 2001. november 10-én módosított, 1998. április 24-i Gesetz über die Elektrizitäts- und Gasversorgung (Energiewirtschaftsgesetz) 2. cikkének (3) bekezdése értelmében más vállalkozásokat villamos energiával ellátó, illetve általános ellátó hálózatot működtető települési önkormányzatok, közjogi intézmények, vagy közjogi intézmények társulásai, illetve állami tulajdonban lévő vállalkozások. Görögország - Az 1468/1950 számú, περί ιδρύσεως της ΔΕΗ törvény által létrehozott és a 2773/1999 sz. törvénnyel, valamint a 333/1999 sz. elnöki rendelettel összhangban működő "Δημόσια Επιχείρηση Ηλεκτρισμού Α.Ε.". - A 2773/1999 sz. törvény 14. cikke és a 328/2000 sz. elnöki rendelet (Görög Hivatalos Közlöny 268) alapján létrehozott "ΔΙΑΧΕΙΡΙΣΤΗΣ ΕΛΛΗΝΙΚΟΥ ΣΥΣΤΗΜΑΤΟΣ ΜΕΤΑΦΟΡΑΣ ΗΛΕΚΤΡΙΚΗΣ ΕΝΕΡΓΕΙΑΣ Α.Ε." társaság, másnéven: "ΔΙΑΧΕΙΡΙΣΤΗΣ ΤΟΥ ΣΥΣΤΗΜΑΤΟΣ ή ΔΕΣΜΗΕ". Spanyolország - Red Eléctrica de España, S.A. - Endesa, S.A. - Iberdrola, S.A. - Unión Fenosa, S.A. - Hidroeléctrica del Cantábrico, S.A. - Electra del Viesgo, S.A. - Otras entidades encargadas de la producción, transporte y distribución de electricidad en virtud de la Ley 54/1997, de 27 de noviembre, del Sector eléctrico y su normativa de desarrollo. Franciaország - A módosított, 1946. április 8-i loi no 46-628 du 8 avril 1946 sur la nationalisation de l'électricité et du gaz alapján létrehozott és működő Électricité de France. - A módosított, 1946. április 8-i loi no 46-628 du 8 avril 1946 sur la nationalisation de l'électricité et du gaz 23. cikkében említett, villamos energia elosztásával foglalkozó szervezetek. - Compagnie nationale du Rhône. Írország - The Electricity Supply Board. - ESB Independent Energy [ESBIE – villamosenergia-ellátás]. - Synergen Ltd. [villamosenergia-termelés]. - Viridian Energy Supply Ltd.[villamosenergia-ellátás]. - Huntstown Power Ltd.[villamosenergia-termelés]. - Bord Gáis Éireann [villamosenergia-ellátás]. - Az Electricity Regulation Act 1999 alapján engedéllyel rendelkező, villamosenergia-ellátással és -termeléssel foglalkozó szervezetek. Olaszország - A Gruppo Enelhez tartozó azon társaságok, amelyek a későbbiekben módosított és kiegészített, 1999. március 16-i decreto legislativo n. 79 értelmében villamos energia előállítására, szállítására és elosztására jogosultak. - Az 1999. március 16-i decreto legislativo n. 79 értelmében koncesszió alapján működő egyéb vállalkozások. Luxemburg - Az 1928. január 4-i törvény által jóváhagyott, 1927. november 11-én kelt convention concernant l'établissement et l'exploitation des réseaux de distribution d'énergie électrique dans le Grand-Duché du Luxembourg értelmében villamos energia előállításával, illetve elosztásával foglalkozó Compagnie grand-ducale d'électricité de Luxembourg (CEGEDEL). - Villamos energia szállítását, illetve elosztását végző települési önkormányzatok. - Société électrique de l'Our (SEO). - Syndicat de communes SIDOR. Hollandia - A Provinciewet értelmében a tartományi hatóságok által adott engedély (vergunning) alapján villamos energia elosztásával foglalkozó szervezetek. Ausztria - A módosított Elektrizitätswirtschafts- und Organisationsgesetz, BGBI. I No 143/1998, vagy az Elektrizitätswirtschafts(wesen)gesetze des neuf Länder alapján szállítási vagy elosztási hálózatot üzemeltető szervezetek. Portugália – ALAPVETŐ JOGSZABÁLYOK - Az 1997. március 14-i Decreto-Lei no 56/97 által módosított, 1995. július 27-i Decreto-Lei no 182/95 alapján létrehozott ELECTRICIDADE DE PORTUGAL (EDP). - Az 1996. augusztus 1-jei Decreto-Legislativo Regional no 15/96/A szerint működő EMPRESA ELÉCTRICA DOS AÇORES (EDA). - Az 1991. március 2-i Decreto-Lei no 99/91 és Decreto-Lei no 100/91 szerint működő EMPRESA DE ELECTRICIDADE DA MADEIRA (EEM). – VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS - A 2000. augusztus 24-i Decreto-Lei no 198/2000 által módosított 1997. március 14-i Decreto-Lei no 56/97 által módosított 1995. július 27-i Decreto-Lei no 183/95 alapján villamos energia termelését végző szervezetek. - Az 1999. május 18-i Decreto-Lei no 168/99, az 1995. november 24-i Decreto-Lei no 313/95, a 2001. december 10-i Decreto-Lei no 312/2001 és a 2001. december 29-i Decreto-Lei no 339-C/2001 által módosított, 1988. május 27-i Decreto-Lei no 189/88 szerinti független villamosenergia-termelők. – VILLAMOSENERGIA-SZÁLLÍTÁS - Az 1997. március 14-i Decreto-Lei no 56/97 által módosított, 1995. július 27-i Decreto-Lei no 185/95 alapján villamos energia szállításával foglalkozó szervezetek. – VILLAMOSENERGIA-ELOSZTÁS - Az 1997. március 14-i Decreto-Lei no 56/97 által módosított, 1995. július 27-i Decreto-Lei no 184/95 alapján, valamint az 1986. szeptember 19-i Decreto-Lei no 297/86, az 1990. október 30-i Decreto-Lei no 341/90 és az 1992. február 5-i Decreto-Lei no 17/92 által módosított, 1982. szeptember 1-jei Decreto-Lei no 344-B/82 alapján villamos energia elosztását végző szervezetek. Finnország - A sähkömarkkinalakielmarknadslagen (386/1995) 4., illetve 16. szakasza szerinti engedély alapján villamos energia termelését végző települési önkormányzati szervezetek és állami tulajdonú vállalkozások, valamint villamosenergia-szállító vagy -elosztó hálózat fenntartásáért és a villamos energia szállításáért vagy a villamosenergia-szolgáltatórendszerért felelős szervezetek. Svédország - Az ellagen (1997:857) szerinti koncesszió alapján villamos energia szállítását vagy elosztását végző szervezetek. Egyesült Királyság - Az Electricity Act 1989 6. szakasza alapján engedéllyel rendelkező személy. - Az Electricity (Northern Ireland) Order 1992 10. cikkének (1) bekezdése alapján engedéllyel rendelkező személy. -------------------------------------------------- III. MELLÉKLET AJÁNLATKÉRŐK AZ IVÓVÍZ-ELŐÁLLÍTÁSI, -SZÁLLÍTÁSI, ILLETVE -ELOSZTÁSI ÁGAZATBAN Belgium - Aquinter - Települési önkormányzatok és azok társulásai, tevékenységük e része tekintetében. - Société wallonne des Eaux - Vlaams Maatschappij voor Watervoorziening Dánia - Az 1999. február 26-i lovbekendtgørelse nr. 130 om vandforsyning m.v. 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, vízellátással foglalkozó szervezetek. Németország - Az Eigenbetriebsverordnungen vagy az Eigenbetriebsgesetze der Länder értelmében víz előállításával vagy elosztásával foglalkozó szervezetek (Kommunale Eigenbetriebe). - A Gesetze über die kommunale Gemeinschaftsarbeit oder Zusammenarbeit der Länder értelmében víz előállításával vagy elosztásával foglalkozó szervezetek. - A legutóbb 2002. május 15-én módosított, 1991. február 12-i Gesetz über Wasser- und Bodenverbände értelmében víz előállításával foglalkozó szervezetek. - A Kommunalgesetze, különösen a Gemeindeverordnungen der Länder értelmében víz előállításával vagy elosztásával foglalkozó, állami tulajdonban lévő vállalatok (Regiebetriebe). - A legutóbb 2002. július 19-én módosított, 1965. szeptember 6-i Aktiengesetz vagy a legutóbb 2002. július 19-én módosított, 1892. április 20-i GmbH-Gesetz értelmében létrehozott, vagy Kommanditgesellschaft társasági formában működő vállalkozások, amelyek a regionális vagy települési önkormányzatokkal kötött külön szerződés alapján víz előállításával vagy elosztásával foglalkoznak. Görögország - "Εταιρεία Υδρεύσεως και Αποχετεύσεως Πρωτευούσης Α.Ε." ("Ε.Υ.Δ.Α.Π." vagy "Ε.Υ.Δ.Α.Π. Α.Ε."). A társaság jogi formájára a 2190/1920. sz. konszolidált törvény és a 2414/1996. sz. törvény, kiegészítésként pedig az 1068/80. sz. és a 2744/1999. sz. törvény rendelkezései az irányadók. - A 2937/2001. sz. törvény (Görög Hivatalos Közlöny 169 A’) és a 2651/1998. sz. törvény (Görög Hivatalos Közlöny 248 A’) rendelkezései által szabályozott "Εταιρεία Ύδρευσης και Αποχέτευσης Θεσσαλονίκης Α.Ε." ("Ε.Υ.Α.Θ. Α.Ε."). - A 890/1979. sz. törvény alapján működő "Δημοτική Επιχείρηση Ύδρευσης και Αποχέτευσης Μείζονος Περιοχής Βόλου" ("ΔΕΥΑΜΒ"). - Az 1980. augusztus 23-i 1069/80. sz. törvény alapján víz előállításával és elosztásával foglalkozó "Δημοτικές Επιχειρήσεις Ύδρευσης – Αποχέτευσης". - A 410/1995. sz. elnöki rendelet alapján, a Κώδικoς Δήμων και Κοινοτήτων-val összhangban működő "Σύνδεσμοι Ύδρευσης". - A 410/1995. sz. elnöki rendelet alapján, a Κώδικoς Δήμων και Κοινοτήτων-val összhangban működő "Δήμοι και Κοινότητες". Spanyolország - Mancomunidad de Canales de Taibilla. - Otras entidades públicas integradas o dependientes de las Comunidades Autónomas y de las Corporaciones locales que actúan en el ámbito de la distribución de agua potable. - Otras entidades privadas que tienen concedidos derechos especiales o exclusivos por las Corporaciones locales en el ámbito de la distribución de agua potable. Franciaország - Ivóvíz előállításával és elosztásával foglalkozó regionális vagy helyi önkormányzatok és helyi közjogi intézmények. Írország - A Local Government [Sanitary Services] Act 1878 to 1964 alapján víz előállításával vagy elosztásával foglalkozó szervezetek. Olaszország - Az 1925. október 15-i regio decreto n. 2578 és az 1986. október 4-i D.P.R n. 902 által jóváhagyott testo unico delle leggi sull'assunzione dei pubblici servizi da parte dei comuni e delle province alapján, valamint a 2000. augusztus 18-i decreto legislativo n. 267 recante il testo unico delle leggi sull'ordinamento degli enti locali, és különösen annak 112-116. cikkei alapján a vízelosztás különböző szakaszaiért felelős szervek. - Az 1919. október 19-i 2060. sz. királyi törvényerejű rendelettel létrehozott Ente Autonomo Acquedotto Pugliese. - Az 1979. szeptember 4-i 2/2. sz. regionális törvénnyel és az 1980. augusztus 9-i 81. sz. regionális törvénnyel létrehozott Ente Acquedotti Siciliani. - Az 1963. július 5-i 9. sz. törvénnyel létrehozott Ente Sardo Acquedotti e Fognature. Luxemburg - A települési önkormányzatok vízelosztással foglalkozó szervezeti egységei. - Az 1958. december 23-i és az 1981. július 29-i törvénnyel módosított és kiegészített, 2001. február 23-i loi concernant la création des syndicats de communes, valamint az 1962. július 31-i loi ayant pour objet le renforcement de l'alimentation en eau potable du Grand-Duché du Luxembourg à partir du réservoir d'Esch-sur-Sûre alapján létrehozott, víz előállításával vagy elosztásával foglalkozó települési önkormányzati társulások. Hollandia - A Waterleidingwet alapján víz előállításával vagy elosztásával foglalkozó szervezetek. Ausztria - A Wasserversorgungsgesetze der neun Bundesländer alapján ivóvíz előállításával, szállításával vagy elosztásával foglalkozó települési önkormányzatok és települési önkormányzati társulások. Portugália - TELEPÜLÉSKÖZI RENDSZEREK – Az 1993. november 5-i Decreto-Lei no 379/93 szerinti olyan vállalkozások, amelynek magánvállalkozások mellett az állam vagy egyéb állami szervezet is tagja, többségi részesedéssel. Az állam általi közvetlen irányítás megengedhető. - TELEPÜLÉSI RENDSZEREK – Az 1993. november 5-i Decreto-Lei no 379/93 és az 1998. augusztus 18-i Lei no 58/98 szerinti települési önkormányzatok, települési önkormányzati társulások, települési önkormányzati szervek, teljesen állami vagy többségi állami tulajdonban lévő vállalkozások, illetve magánvállalkozások. Finnország - A vesihuoltolakilagen om vattentjänster (119/2001) 3. szakasza szerinti, vízellátással foglalkozó szervezetek. Svédország - A lagen (1970:244) om allmänna vatten- och avloppsanläggningar alapján ivóvíz előállítását, szállítását vagy elosztását végző települési önkormányzatok és önkormányzati gazdasági társaságok. Egyesült Királyság - A Water Industry Act 1991 szerinti water undertaker vagy sewerage undertaker társaság. - A Local Government etc (Scotland) Act 199462. szakasza értelmében létrehozott water and sewerage authority. - The Department for Regional Development (Northern Ireland). -------------------------------------------------- IV. MELLÉKLET AJÁNLATKÉRŐK A VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN Belgium - Société nationale des Chemins de fer belgesNationale Maatschappij der Belgische Spoorwegen. Dánia - Danske Statsbaner. - A 2000. december 20-i lov nr. 1317 om amtskommunernes overtagelse af de statslige ejerandele i privatbanerne szerinti szervezetek. - Ørestadsselskabet I/S. Németország - Deutsche Bahn AG. - A legutóbb 2002. június 21-én módosított, 1993. december 27-i Allgemeines Eisenbahngesetz 2. cikkének (1) bekezdése alapján az utazóközönség részére vasúti szolgáltatásokat nyújtó egyéb vállalkozások. Görögország - A 2671/98. sz. törvény szerinti "Oργανισμός Σιδηροδρόμων Ελλάδος Α.Ε." ("Ο.Σ.Ε. Α.Ε."). - A 2366/95. sz. törvény szerinti "ΕΡΓΟΣΕ Α.Ε.". Spanyolország - Ente público Gestor de Infraestructuras Ferroviarias (GIF). - Red Nacional de los Ferrocarriles Españoles (RENFE). - Ferrocarriles de Vía Estrecha (FEVE). - Ferrocarrils de la Generalitat de Catalunya (FGC). - Eusko Trenbideak (Bilbao). - Ferrocarriles de la Generalitat Valenciana. (FGV). - Ferrocarriles de Mallorca. Franciaország - Société nationale des chemins de fer français és egyéb, az 1982. december 30-i loi d'orientation des transports intérieurs no 82-1153 II. címének 1. fejezetében említett, az utazóközönség rendelkezésére álló vasúthálózatok. - Réseau ferré de France, az 1997. február 13-i 97-135. sz. törvénnyel létrehozott állami tulajdonú társaság. Írország - [ ] - Railway Procurement Agency Olaszország - Ferrovie dello Stato S. p. A. - Trenitalia S. p. A. - A testo unico delle disposizioni di legge per le ferrovie concesse all'industria privata, le tramvie a trazione meccanica e gli automobili-t jóváhagyó, 1912. május 9-i 1447. sz. királyi rendelet 10. cikke szerinti koncesszió alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások. - Az 1949. június 4-i 410. sz. törvény – Concorso dello Stato per la riattivazione dei pubblici servizi di trasporto in concessione – 4. cikke szerinti koncesszió alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások. - Az 1952. augusztus 2-i 1221. sz. törvény – Provvedimenti per l'esercizio ed il potenziamento di ferrovie di altre linee di trasporto in regime di concessione – 14. cikke szerinti koncesszió alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások, illetve települési önkormányzatok. - Az 1997. november 19-i decreto legislativo n. 422 – Conferimento alle regioni ed agli enti locali di funzioni e compiti in materia di trasporto pubblico locale – 8. és 9. cikke alapján, az 1999. szeptember 20-i decreto legislativo n. 400 és a 2002. augusztus 1-jei legge n. 166 45. cikke által módosított, 1997. március 15-i 59. sz. törvény 4. cikke (4) bekezdésében foglalt feltételek szerint tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások. Luxemburg - Chemins de fer luxembourgeois (CFL). Hollandia - Ajánlatkérők a vasúti szolgáltatások területén. Ausztria - Österreichische Bundesbahn. - Schieneninfrastrukturfinanzierungs–Gesellschaft mbH. - Az Eisenbahngesetz, BGBl. No 60/1957 jelenleg hatályos változata alapján közlekedési szolgáltatások nyújtására jogosult szervezetek. Portugália - Az 1977. március 23-i Decreto-Lei no 109/77 alapján a CP – Caminhos de Ferro de Portugal, E.P. - Az 1997. április 29-i Decreto-Lei no 104/97 alapján a REFER, E.P. - A 2000. december 19-i Decreto-Lei no 323-H/2000 alapján a RAVE, S.A. - Az 1999. június 2-i Decreto-Lei no 189-B/99 alapján a Fertagus, S.A. - A 2001. szeptember 26-i Decreto-Lei no 261/2001 által módosított, 1998. december 15-i Decreto-Lei no 394-A/98 alapján a Metro do Porto, S.A. - A 2001. szeptember 26-i Decreto-Lei no 261/2001 által módosított, 1998. december 15-i Decreto-Lei no 394-A/98 alapján a Normetro, S.A. - Az 1995. február 8-i Decreto-Lei no 15/95 alapján a Metropolitano Ligeiro de Mirandela, S.A. - A 2002. január 24-i Decreto-Lei no 10/2002 alapján a Metro do Mondego, S.A. - Az 1999. augusztus 24-i Decreto-Lei no 337/99 alapján a Metro Transportes do Sul, S.A. - Az 1999. szeptember 14-i 159/99. sz. törvény alapján közlekedési szolgáltatásokat nyújtó települési önkormányzatok és azok vállalkozásai. - Az 1990. március 17-i 10/90. sz. törvény alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó települési önkormányzatok és közvállalkozások. - Az 1990. március 17-i 10/90. sz. törvény értelmében vasúti szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozások, amennyiben különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkeznek. Finnország - VR OsakeyhtiöVR Aktiebolag Svédország - A förordningen (1996:734) om statens spåranläggningar és a lagen (1990:1157) om järnvägssäkerhet szerint vasúti hálózatokat üzemeltető állami intézmények. - A lagen (1997:734) om ansvar för viss kollektiv persontrafik alapján regionális vagy helyi vasútvonalakat üzemeltető regionális vagy helyi állami intézmények. - A förordningen (1996:734) om statens spåranläggningar alapján megadott engedély alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozások, amennyiben ez az engedély megfelel az irányelv 2. cikke (3) bekezdésének. Egyesült Királyság - Railtrack plc - Eurotunnel plc - Northern Ireland Transport Holding Company - Northern Ireland Railways Company Limited -------------------------------------------------- V. MELLÉKLET AJÁNLATKÉRŐK A VÁROSI VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK, VILLAMOSSAL, TROLIBUSSZAL VAGY AUTÓBUSSZAL VÉGZETT SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN Belgium - Société des Transports intercommunaux de BruxellesMaatschappij voor intercommunaal Vervoer van Brussel - Société régionale wallonne du Transport et ses sociétés d'exploitation (TEC Liège–Verviers, TEC Namur–Luxembourg, TEC Brabant wallon, TEC Charleroi, TEC Hainaut)/Société régionale wallonne du Transport en haar exploitatiemaatschappijen (TEC Liège–Verviers, TEC Namur–Luxembourg, TEC Brabant wallon, TEC Charleroi, TEC Hainaut) - Vlaamse Vervoermaatschappij (De Lijn) - Különleges vagy kizárólagos jogokat élvező magántársaságok. Dánia - Danske Statsbaner - Az 1999. december 22-i lovbekendtgørelse nr. 738 om buskørsel szerinti engedély alapján a lakosság részére autóbusszal végzett szolgáltatásokat (szokásos menetrend szerinti közlekedés) nyújtó szervezetek. - Ørestadsselskabet I/S. Németország - A legutóbb 2002. augusztus 21-én módosított, 1961. március 21-i Personenbeförderungsgesetz szerinti engedély alapján rövid távolságú személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások. Görögország - A 768/1970. sz. (Α’273) törvényhozói rendelet, az 588/1977. sz. (Α’148) törvény és a 2669/1998. (Α’283) sz. törvény alapján létrehozott és működő "Ηλεκτροκίνητα Λεωφορεία Περιοχής Αθηνών – Πειραιώς Α.Ε." ("Η.Λ.Π.Α.Π. Α.Ε."). - A 352/1976. sz. (Α’147) és a 2669/1998. sz. (Α’283) törvény alapján létrehozott és működő "Ηλεκτρικοί Σιδηρόδρομοι Αθηνών – Πειραιώς" ("Η.Σ.Α.Π. Α.Ε."). - A 2175/1993. sz. (Α’211) és a 2669/1998. sz. (Α’283) törvény alapján létrehozott és működő "Οργανισμός Αστικών Συγκοινωνιών Αθηνών Α.Ε." ("Ο.Α.ΣΑ. Α.Ε."). - A 2175/1993. sz. (Α’211) és a 2669/1998. sz. (Α’283) törvény alapján létrehozott és működő "Εταιρεία Θερμικών Λεωφορείων Α.Ε." ("Ε.Θ.Ε.Λ. Α.Ε."). - Az 1955/1991. sz. törvény alapján létrehozott és működő "Αττικό Μετρό Α.Ε.". - A 3721/1957. sz. rendelet, a 716/1970. sz. törvényhozói rendelet, valamint a 66/79. sz. és a 2898/2001. sz. (Α’71) törvény alapján létrehozott és működő "Οργανισμός Αστικών Συγκοινωνιών Θεσσαλονίκης" ("Ο.Α.Σ.Θ."). - A 2963/2001. sz. (Α’268) törvény alapján működő "Κοινό Ταμείο Είσπραξης Λεωφορείων" ("Κ.Τ.Ε.Λ."). - A 2963/2001. sz. (A "268) törvény alapján működő" Δημοτικές Επιχειρήσεις Λεωφορείων Ρόδου και Κω, "más néven" ΡΟΔΑ "illetve" ΔΕΑΣ ΚΩ. Spanyolország - Entidades que prestan servicios públicos de transporte urbano con arreglo a la Ley 7/1985, de 2 de abril, Reguladora de las Bases de Régimen Local; Real Decreto legislativo 781/1986, de 18 de abril, por el que se aprueba el texto refundido de las disposiciones legales vigentes en materia de régimen local y correspondiente legislación autonómica en su caso. - Entidades que prestan servicios públicos de autobuses con arreglo a la disposición transitoria tercera de la Ley 16/1987, de 30 de julio, de Ordenación de los Transportes Terrestres. Franciaország - Az 1982. december 30-i loi d'orientation des transports intérieurs no 82-1153 7-II. cikke értelmében tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. - A Régie autonome des transports parisiens, a Société nationale des chemins de fer français, továbbá a módosított, 1959. január 7-i 59-151. sz. rendelet értelmében és az említett rendeletet az Ile-de-France régióbeli személyszállítás szervezése tekintetében végrehajtó rendeletek értelmében a Syndicat des transports d'Ile-de-France által adott engedély alapján közlekedési szolgáltatásokat nyújtó egyéb szervezetek. - A Réseau ferré de France, az 1997. február 13-i 97-135. sz. törvénnyel létrehozott állami tulajdonú társaság. Írország - [ ] - Railway Procurement Agency - [ ] - [ ] - [ ] - A módosított Road Transport Act 1932 értelmében tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. Olaszország - Vasúton, automatizált rendszerrel, villamossal, trolibusszal vagy autóbusszal végzett tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó, illetve a megfelelő infrastruktúrákat nemzeti, regionális vagy helyi szinten üzemeltető szervezetek, társaságok és vállalkozások. Ezek közé tartoznak például az alábbiak: - Az 1955. június 28-i decreto del Presidente della Repubblica n. 771 45. cikkével módosított, 1939. szeptember 28-i 1822. sz. törvény – Disciplina degli autoservizi di linea (autolinee per viaggiatori, bagagli e pacchi agricoli in regime di concessione all'industria privata) – 1. cikke szerinti koncesszió alapján közlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások. - Az 1925. október 15-i regio decreto n. 2578 – Approvazione del testo unico della legge sull'assunzione diretta dei pubblici servizi da parte dei comuni e delle province – 1. cikkének (4) vagy (15) bekezdése értelmében tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások. - Az 1999. szeptember 20-i decreto legislativo n. 400 és a 2002. augusztus 1-jei 166. sz. törvény 45. cikkével módosított, 1997. november 19-i decreto legislativo, n. 422 – Conferimento alle regioni ed agli enti locali di funzioni e compiti in materia di trasporto pubblico locale, a norma dell'articolo 4, comma 4, della L. 15 marzo 1997, n. 59 – értelmében tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások. - A 2001. december 28-i 448. sz. törvény 35. cikkével módosított, 2000. augusztus 18-i Testo Unico delle leggi sull'ordinamento degli Enti Locali approvato con legge n. 267 113. cikke értelmében tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások. - A testo unico delle disposizioni di legge per le ferrovie concesse all'industria privata, le tramvie a trazione meccanica e gli automobili jóváhagyásáról szóló, 1912. május 9-i regio decreto n. 1447242. vagy 256. cikke szerinti koncesszió alapján működő szervezetek, társaságok és vállalkozások. - Az 1949. június 4-i 410. sz. törvény – Concorso dello Stato per la riattivazione dei pubblici servizi di trasporto in concessione – 4. cikke szerinti koncesszió alapján működő szervezetek, társaságok és vállalkozások, valamint települési önkormányzatok. - Az 1952. augusztus 2-i 1221. sz. törvény – Provvedimenti per l'esercizio ed il potenziamento di ferrovie e di altre linee di trasporto in regime di concessione – 14. cikke szerinti koncesszió alapján működő szervezetek, társaságok és vállalkozások. Luxemburg - Chemins de fer du Luxembourg (CFL). - Service communal des autobus municipaux de la Ville de Luxembourg. - Transports intercommunaux du canton d'Esch–sur–Alzette (TICE). - Az 1978. február 3-i règlement grand-ducal concernant les conditions d'octroi des autorisations d'établissement et d'exploitation des services de transports routiers réguliers de personnes rémunérées alapján működő, autóbusszal végzett szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások. Hollandia - A Wet Personenvervoer II. fejezete (Openbaar Vervoer) értelmében tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. Ausztria - Az Eisenbahngesetz, BGBl. No 60/1957 jelenleg hatályos változata vagy a Kraftfahrliniengesetz, BGBl. I No 203/1999 jelenleg hatályos változata értelmében közlekedési szolgáltatások nyújtására jogosult szervezetek. Portugália - Az 1978. december 30-i Decreto-Lei 439/78 alapján a Metropolitano de Lisboa, E.P. - Az 1998. augusztus 18-i Lei no 58/98 szerinti települési önkormányzatok, önkormányzati szervek és települési önkormányzatok vállalkozásai, amelyek az 1999. szeptember 14-i Lei no 159/99 értelmében közlekedési szolgáltatásokat nyújtanak. - Az 1990. március 17-i Lei no 10/90 értelmében vasúti szolgáltatásokat nyújtó közigazgatási szervek és közvállalkozások. - Az 1990. március 17-i Lei no 10/90 értelmében vasúti szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozások, amennyiben különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkeznek. - A Regulamento de Transportes em Automóveis (1948. december 31-i 37272. sz. rendelet) 98. cikke értelmében tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. - Az 1973. december 21-i Lei no 688/73 értelmében tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. - Az 1950. december 31-i Decreto-Lei no 38144 értelmében tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. Finnország - A laki luvanvaraisesta henkilöliikenteestä tiellälagen om tillståndspliktig persontrafik på väg (343/1991) szerinti különleges vagy kizárólagos engedély alapján menetrend szerinti távolsági autóbusszal végzett szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, valamint autóbusszal, vasúttal vagy földalatti vasúttal tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó, illetve valamely hálózatot ilyen szolgáltatások teljesítése céljából fenntartó települési közlekedési szervek és közvállalkozások. Svédország - A lagen (1997:734) om ansvar för viss kollektiv persontrafik és a lagen (1990:1157) om järnvägssäkerhet értelmében városi vasúti vagy villamoshálózatokat üzemeltető szervezetek. - A lagen (1997:734) om ansvar för viss kollektiv persontrafik és az yrkestrafiklagen (1998:490) értelmében trolibusszal vagy autóbusszal végzett szolgáltatásokat nyújtó állami vagy magánszervezetek. Egyesült Királyság - London Regional Transport - London Underground Limited - Transport for London - A Transport for London leányvállalata, a Greater London Authority Act 1999 424. szakaszának (1) bekezdése értelmében - Strathclyde Passenger Transport Executive - Greater Manchester Passenger Transport Executive - Tyne and Wear Passenger Transport Executive - Brighton Borough Council - South Yorkshire Passenger Transport Executive - South Yorkshire Supertram Limited - Blackpool Transport Services Limited - Conwy County Borough Council - A Greater London Authority Act 1999 179. szakaszának (1) bekezdésében meghatározott londoni helyi szolgáltatást (autóbusszal végzett szolgáltatást) az említett törvény 156. szakaszának (2) bekezdése alapján a Transport for London által kötött megállapodás értelmében, vagy az említett törvény 169. szakaszában meghatározott, leányvállalattal kötött közlekedési megállapodás értelmében nyújtó személy - Northern Ireland Transport Holding Company - A Transport Act (Northern Ireland) 1967 4. szakaszának (1) bekezdése alapján közúti szállítási engedéllyel rendelkező, és ezen engedély értelmében menetrend szerinti közlekedési szolgáltatás nyújtására jogosult személyek. -------------------------------------------------- VI. MELLÉKLET AJÁNLATKÉRŐK A POSTAI SZOLGÁLTATÁSOK ÁGAZATÁBAN BELGIUM De PostLa Poste DÁNIA Post Danmark, a 2002. június 6-i Lov nr. 569 om Post Danmark A/S értelmében. NÉMETORSZÁG – GÖRÖGORSZÁG A 496/70. sz. törvényhozói rendelettel létrehozott és a 2668/98. sz. törvény alapján működő Ελληνικά Ταχυδρομεία ΕΛ.ΤΑ (ELTA) SPANYOLORSZÁG Correos y Telégrafos, S.A. FRANCIAORSZÁG La Poste ÍRORSZÁG An Post plc OLASZORSZÁG Poste Italiane S.p.A. LUXEMBURG Entreprise des Postes et Télécommunications Luxembourg HOLLANDIA – AUSZTRIA Österreichische Post AG PORTUGÁLIA CTT – Correios de Portugal FINNORSZÁG – SVÉDORSZÁG Posten Sverige AB Posten Logistik AB BLSI–I AB DPD Nordic AB DPD Sverige AB Falcon Air AB Hultbergs Inrikes Transporter AB (HIT) Posten Express AB Posten Logistik AB Poståkeriet Sverige AB SwedeGiro AB TAB EGYESÜLT KIRÁLYSÁG – -------------------------------------------------- VII. MELLÉKLET AJÁNLATKÉRŐK AZ OLAJ-, ILLETVE GÁZFELTÁRÁS ÉS -KITERMELÉS ÁGAZATÁBAN Belgium – Dánia Szervezetek az alábbiak értelmében: - a 2002. június 11-i Lov om Danmarks undergrund, jf. lovbekendtgørelse nr. 526. - az 1979. május 1-jei Lov om kontinentalsoklen, jf. lovbekendtgørelse nr. 182. Németország - Az 1980. augusztus 13-i Bundesberggesetz szerinti vállalkozások. Görögország - A 2593/98. sz. "για την αναδιοργάνωση της Δ.Ε.Π. Α.Ε. και των θυγατρικών της εταιρειών, το καταστατικό αυτής και άλλες διατάξεις" törvény szerinti "Ελληνικά Πετρέλαια Α.Ε.". Spanyolország - BG International Limited Quanum, Asesores & Consultores, S.A. - Cambria Europe, Inc. - CNWL oil (España), S.A. - Compañía de investigación y explotaciones petrolíferas, S.A. - Conoco limited. - Eastern España, S.A. - Enagas, S.A. - España Canadá resources Inc. - Fugro – Geoteam, S.A. - Galioil, S.A. - Hope petróleos, S.A. - Locs oil company of Spain, S.A. - Medusa oil Ltd. - Muphy Spain oil company - Onempm España, S.A. - Petroleum oil & gas España, S.A. - Repsol Investigaciones petrolíferas, S.A. - Sociedad de hidrocarburos de Euskadi, S.A. - Taurus petroleum, AN. - Teredo oil limited - Unión Fenosa gas exploración y producción, S.A. - Wintersahll, AG - YCI España, L.C. - Otras entidades que operan en virtud de la Ley 34/1998, de 7 de octubre, del Sector de hidrocarburos y su normativa de desarrollo. Franciaország - A code minier és annak végrehajtási szabályai, különösen az 1995. április 19-i 95-427. sz. rendelet értelmében olaj, illetve gáz feltárásával és kitermelésével foglalkozó szervezetek. Írország - Az alábbi jogi rendelkezések értelmében olaj és gáz feltárására vagy kitermelésére vonatkozó engedéllyel, licenccel, illetve koncesszióval rendelkező szervezetek: - Continental Shelf Act 1968 - Petroleum and Other Minerals Development Act 1960 - Licensing Terms for Offshore Oil and Gas Exploration and Development 1992 - Petroleum (Production) Act (NI) 1964. Olaszország - Az alábbi jogi rendelkezések értelmében olaj és gáz feltárására vagy kitermelésére, illetve földgáz föld alatti tárolására vonatkozó engedéllyel, licenccel, illetve koncesszióval rendelkező szervezetek: - 1953. február 10-i 136. sz. törvény; - az 1967. július 21-i 613. sz. törvénnyel módosított, 1957. január 11-i 6. sz. törvény; - 1991. január 9-i 9. sz. törvény; - 1996. november 25-i 625. sz. törvényhozói rendelet; - a 2000. május 23-i 164. sz. törvényhozói rendelettel módosított, 1974. április 26-i 170. sz. törvény. Luxemburg – Hollandia - A Mijnbouwwet (2003. január 1.) szerinti szervezetek. Ausztria - A módosított Mineralrohstoffgesetz, BGBl. I No 38/1999 értelmében olaj vagy gáz feltárására vagy kitermelésére jogosult szervezetek. Portugália Szervezetek a következők értelmében: - Az 1994. április 26-i Decreto-Lei No. 109/94 és az 1994. szeptember 5-i Portaria No. 790/94 (miniszteri rendelet). - Az 1994. augusztus 24-i Decreto-Lei No. 82/94 és az 1994. január 17-i Despacho No. A-87/94 (határozat). Finnország – Svédország - A minerallagen (1991:45) értelmében olaj vagy gáz feltárására vagy kitermelésére vonatkozó koncesszióval rendelkező, illetve a lagen (1966:314) om kontinentalsockeln alapján engedéllyel rendelkező szervezetek. Egyesült Királyság - A Petroleum Act 1998 alapján megadott vagy azzal azonos hatású engedély alapján működő személy. - A Petroleum (Production) Act (Northern Ireland) 1964 alapján engedéllyel rendelkező személy. -------------------------------------------------- VIII. MELLÉKLET AJÁNLATKÉRŐK A SZÉN ÉS EGYÉB SZILÁRD TÜZELŐANYAGOK FELTÁRÁSÁNAK ÉS KITERMELÉSÉNEK ÁGAZATAIBAN Belgium – Dánia - Az 1997. június 30-i lovbekendtgørelse nr. 569 értelmében szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárásával és kitermelésével foglalkozó szervezetek. Németország - Az 1980. augusztus 13-i Bundesberggesetz értelmében szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárásával és kitermelésével foglalkozó vállalkozások. Görögország - Az 1976. április 27-i törvénnyel módosított, 1973. évi bányászati törvény értelmében szenet és egyéb szilárd tüzelőanyagokat feltáró és kitermelő "Δημόσια Επιχείρηση Ηλεκτρισμού". Spanyolország - Alto Bierzo, S.A. - Antracitas de Arlanza, S.A. - Antracitas de Gillon, S.A. - Antracitas de La Granja, S.A. - Antracitas de Tineo, S.A. - Campomanes Hermanos, S.A. - Carbones de Arlanza, S.A. - Carbones de Linares, S.A. - Carbones de Pedraforca, S.A. - Carbones del Puerto, S.A. - Carbones el Túnel, S.L. - Carbones San Isidro y María, S.A. - Carbonifera del Narcea, S.A. - Compañia Minera Jove, S.A. - Compañía General Minera de Teruel, S.A. - Coto minero del Narcea, S.A. - Coto minero del Sil, S.A. - Empresa Nacional Carbonífera del Sur, S.A. - Endesa, S.A. - Gonzalez y Diez, S.A. - Hijos de Baldomero García, S.A. - Hullas del Coto Cortés, S.A. - Hullera Vasco–leonesa, S.A. - Hulleras del Norte, S.A. - Industrial y Comercial Minera, S.A. - La Carbonífera del Ebro, S.A. - Lignitos de Meirama, S.A. - Malaba, S.A. - Mina Adelina, S.A. - Mina Escobal, S.A. - Mina La Camocha, S.A. - Mina La Sierra, S.A. - Mina Los Compadres, S.A. - Minas de Navaleo, S.A. - Minas del Principado, S.A. - Minas de Valdeloso, S.A. - Minas Escucha, S.A. - Mina Mora primera bis, S.A. - Minas y explotaciones industriales, S.A. - Minas y ferrocarriles de Utrillas, S.A. - Minera del Bajo Segre, S.A. - Minera Martín Aznar, S.A. - Minero Siderúrgica de Ponferrada, S.A. - Muñoz Sole hermanos, S.A. - Promotora de Minas de carbón, S.A. - Sociedad Anónima Minera Catalano–aragonesa. - Sociedad minera Santa Bárbara, S.A. - Unión Minera del Norte, S.A. - Union Minera Ebro Segre, S.A. - Viloria Hermanos, S.A. - Virgilio Riesco, S.A. - Otras entidades que operan en virtud de la Ley 22/1973, de 21 de julio, de Minas y su normativa de desarrollo. Franciaország - A code minier és annak végrehajtási szabályai, különösen az 1995. április 19-i 95-427. sz. rendelet értelmében szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárásával és kitermelésével foglalkozó szervezetek. Írország - A Turf Development Act 1946 to 1998 alapján létrehozott és működő Bord na Mona plc. Olaszország - Carbosulcis S.p.A. Luxemburg – Hollandia – Ausztria - A módosított Mineralrohstoffgesetz, BGBl. I No 38/1999 értelmében szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárására, illetve kitermelésére jogosult szervezetek. Portugália - Empresa Nacional de Urânio. Finnország - A laki oikeudesta luovuttaa valtion kiinteistövarallisuuttalagn om rätt att överlåta statlig fastighetsförmögenhet (…) értelmében szilárd tüzelőanyagok feltárására vagy kitermelésére vonatkozó különleges koncesszióval rendelkező szervezetek. Svédország - A minerallagen (1991:45) vagy a lagen (1985:620) om vissa torvfyndigheter értelmében szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárására vagy kitermelésére vonatkozó koncesszióval rendelkező, illetve a lagen (1966:314) om kontinentalsockeln értelmében engedéllyel rendelkező szervezetek. Egyesült Királyság - Bármely engedéllyel rendelkező gazdasági szereplő (a Coal Industry Act 1994 értelmében). - The Department of Enterprise, Trade and Investment (Northern Ireland) - A Mineral Development Act (Northern Ireland) 1969 57. szakaszának (1) bekezdésében meghatározott kutatási engedély vagy valamely típusú bányászati engedély alapján működő személy. -------------------------------------------------- IX. MELLÉKLET AJÁNLATKÉRŐK A TENGERI VAGY BELVÍZI KIKÖTŐI, ILLETVE EGYÉB TERMINÁLLÉTESÍTMÉNYEK TERÉN Belgium - Gemeentelijk Havenbedrijf van Antwerpen - Havenbedrijf van Gent - Maatschappij der Brugse Zeevaartinrichtigen - Port autonome de Charleroi - Port autonome de Namur - Port autonome de Liège - Port autonome du Centre et de l'Ouest - Société régionale du Port de BruxellesGewestelijk Vennootschap van de Haven van Brussel - Zeekanaal en Watergebonden Grondbeheer Vlaanderen Dánia - Az 1999. május 28-i lov nr. 326 om havne 1. §-ában meghatározott kikötők. Németország - A teljes egészében vagy részben területi szervek (Länder, Kreise, Gemeinden) tulajdonában lévő tengeri kikötők. - A Wassergesetze der Länder értelmében a Hafenordnung hatálya alá tartozó belvízi kikötők. Görögország - A 2688/99. sz. törvény szerinti "Οργανισμός Λιμένος Πειραιώς Ανώνυμη Εταιρεία" ("Ο.Λ.Π. Α.Ε."). - A 2688/99. sz. törvény szerinti "Οργανισμός Λιμένος Θεσσαλονίκης Aνώνυμη Εταιρία" ("Ο.Λ.Θ. Α.Ε."). - A 2932/01. sz. törvény szerinti "Οργανισμός Λιμένος Αλεξανδρούπολης Ανώνυμη Εταιρεία" ("Ο.Λ.Α. Α.Ε."). - A 2932/01. sz. törvény szerinti "Οργανισμός Λιμένος Βόλου Ανώνυμη Εταιρεία" ("Ο.Λ.Β. Α.Ε."). - A 2932/01. sz. törvény szerinti "Οργανισμός Λιμένος Πατρών Ανώνυμη Εταιρεία" ("Ο.Λ.ΠΑ. Α.Ε."). - A 2932/01. sz. törvény szerinti "Οργανισμός Λιμένος Ελευσίνας Ανώνυμη Εταιρεία" ("Ο.Λ.Ε. Α.Ε."). - A 2932/01. sz. törvény szerinti "Οργανισμός Λιμένος Ηγουμενίτσας Ανώνυμη Εταιρεία" ("Ο.Λ.ΗΓ. Α.Ε."). - A 2932/01. sz. törvény szerinti "Οργανισμός Λιμένος Ηρακλείου Ανώνυμη Εταιρεία" ("Ο.Λ.Η. Α.Ε."). - A 2932/01. sz. törvény szerinti "Οργανισμός Λιμένος Καβάλας Ανώνυμη Εταιρεία" ("Ο.Λ.Κ. Α.Ε."). - A 2932/01. sz. törvény szerinti "Οργανισμός Λιμένος Κέρκυρας Ανώνυμη Εταιρεία" ("Ο.Λ.ΚE. Α.Ε."). - A 2932/01. sz. törvény szerinti "Οργανισμός Λιμένος Πατρών Ανώνυμη Εταιρεία" ("Ο.Λ.ΠΑ. Α.Ε."). - A 2932/01. sz. törvény szerinti "Οργανισμός Λιμένος Λαυρίου Ανώνυμη Εταιρεία" ("Ο.Λ.Λ. Α.Ε."). - A 2932/01. sz. törvény szerinti "Οργανισμός Λιμένος Ραφήνας Ανώνυμη Εταιρεία" ("Ο.Λ.Ρ. Α.Ε.").– A 649/1977. sz. elnöki rendelet (Εποπτεία, οργάνωση, λειτουργία και διοικητικός έλεγχος λιμένων) által szabályozott egyéb kikötők. Spanyolország - Ente público Puertos del Estado - Autoridad Portuaria de Alicante - Autoridad Portuaria de Almería – Motril - Autoridad Portuaria de Avilés - Autoridad Portuaria de la Bahía de Algeciras - Autoridad Portuaria de la Bahía de Cádiz - Autoridad Portuaria de Baleares - Autoridad Portuaria de Barcelona - Autoridad Portuaria de Bilbao - Autoridad Portuaria de Cartagena - Autoridad Portuaria de Castellón - Autoridad Portuaria de Ceuta - Autoridad Portuaria de Ferrol – San Cibrao - Autoridad Portuaria de Gijón - Autoridad Portuaria de Huelva - Autoridad Portuaria de Las Palmas - Autoridad Portuaria de Málaga - Autoridad Portuaria de Marín y Ría de Pontevedra - Autoridad Portuaria de Melilla - Autoridad Portuaria de Pasajes - Autoridad Portuaria de Santa Cruz de Tenerife - Autoridad Portuaria de Santander - Autoridad Portuaria de Sevilla - Autoridad Portuaria de Tarragona - Autoridad Portuaria de Valencia - Autoridad Portuaria de Vigo - Autoridad Portuaria de Villagarcía de Arousa - Otras entidades Portuarias de las Comunidades Autónomas de Andalucía, Asturias, Baleares, Canarias, Cantabria, Cataluña, Galicia, Murcia, País Vasco y Valencia. Franciaország - A loi no 68–917 du 24 octobre 1968 relative au port autonome de Paris alapján létrehozott Port autonome de Paris. - Az 1924. április 26-i törvénnyel jóváhagyott, 1923. május 20-án kelt convention entre l'État et la ville de Strasbourg relative à la construction du port rhénan de Strasbourg et à l'exécution de travaux d'extension de ce port alapján létrehozott Port autonome de Strasbourg. - A code des ports maritimes L. 111–1 et seq. cikkei alapján működő ports autonomes. - A code des ports maritimes R. 121–1 et seq. cikkei alapján működő ports non autonomes. - A regionális vagy a megyei (département) szervek által irányított, illetve a loi no 83-663 du 22 juillet 1983 complétant la loi no 83-8 du 7 janvier 1983 relative à la répartition des compétences entre les communes, les départements et l'État 6. cikke értelmében a regionális vagy a megyei szervek által megadott koncesszió alapján működő kikötők. - Voies navigables de France, a módosított, 1990. december 29-i 90-1168. sz. törvény 124. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó állami társaság. Írország - A Harbours Acts 1946 to 2000 alapján működő kikötők. - A Fishguard and Rosslare Railways and Harbours Acts 1899 alapján működő Rosslare Harbour kikötő. Olaszország - Az 1942. március 30-i Codice della navigazione, regio decreto n. 327 alapján a Capitaneria di Porto által irányított állami és egyéb kikötők. - Az 1942. március 30-i Codice della navigazione, regio decreto n. 327 alapján külön törvényekkel létrehozott autonóm kikötőszervezetek (enti portuali). Luxemburg - A módosított, 1963. július 22-i loi relative à l'aménagement et à l'exploitation d'un port fluvial sur la Moselle alapján létrehozott és működő Port de Mertert. Hollandia - Ajánlatkérők a tengeri vagy belvízi kikötői, illetve egyéb terminállétesítmények területén. Ausztria - A teljes egészében vagy részben a Länder és/vagy a Gemeinden tulajdonában lévő belvízi kikötők. Portugália - Az 1998. november 3-i Decreto-Lei No. 335/98 alapján az APDL – Administração dos Portos do Douro e Leixões, S.A. - Az 1998. november 3-i Decreto-Lei No. 336/98 alapján az APL – Administração do Porto de Lisboa, S.A. - Az 1998. november 3-i Decreto-Lei No. 337/98 alapján az APS – Administração do Porto de Sines, S.A. - Az 1998. november 3-i Decreto-Lei No. 338/98 alapján az APSS – Administração dos Portos de Setúbal e Sesimbra, S.A. - Az 1998. november 3-i Decreto-Lei No. 339/98 alapján az APA – Administração do Porto de Aveiro, S.A. - Az 1999. június 28-i Decreto-Lei No. 242/99 alapján az IPN – Instituto Portuário do Norte. - Az 1999. június 28-i Decreto-Lei No. 243/99 alapján az ICP – Instituto Portuário do Centro. - Az 1999. június 28-i Decreto-Lei No. 244/99 alapján az IPS – Instituto Portuário do Sul. - Az 1997. június 3-i Decreto-Lei No. 138-A/97 alapján az IDN – Instituto da Navegabilidade do Douro. Finnország - A (955/1976) alapján működő kikötők és a (1156/1994) 3. szakasza szerinti engedély alapján létrehozott kikötők. - Saimaan kanavan hoitokuntFörvaltningsnämnden för Saima kanal. Svédország - A lagen (1983:293) om inrättande, utvidgning och avlysning av allmän farled och allmän hamn és a förordningen (1983:744) om trafiken på Göta kanal szerinti kikötői és terminállétesítmények. Egyesült Királyság - Valamely földrajzi területet tengeri vagy belvízi kikötői, illetve egyéb terminállétesítmények tengeren vagy belvízi úton fuvarozók számára történő biztosítása céljából hasznosító települési önkormányzat. - A Harbours Act 1964 57. szakasza szerinti kikötői hatóság. - British Waterways Board - A Harbours Act (Northern Ireland) 1970 38. szakaszának (1) bekezdésében meghatározott kikötői hatóság. -------------------------------------------------- X. MELLÉKLET AJÁNLATKÉRŐK A REPÜLŐTÉRI LÉTESÍTMÉNYEK TERÉN Belgium - Belgocontrol - Brussels International Airport Company - Luchthaven van Deurne - Luchthaven van Oostende - SA Brussels South Charleroi Airport - SA Société de Développement et de Promotion de l'Aéroport de Bierset Dánia - A 2001. június 13-i lov om luftfart, jf. lovbekendtgørelse nr. 543 55. §-ának (1) cikke szerinti engedély alapján működő repülőterek. Németország - A legutóbb 2002. augusztus 21-én módosított, 1964. június 19-i Luftverkehrs-Zulassungs-Ordnung 38. cikke (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott repülőterek. Görögország - Az 1340/83. sz. törvénnyel módosított, 714/70. sz. törvényhozói rendelet alapján működő "Υπηρεσία Πολιτικής Αεροπορίας" ("ΥΠΑ"); a társaság szervezeti felépítését a későbbiekben módosított, 56/89. sz. elnöki rendelet állapítja meg. - A 2338/95. sz. törvényhozói rendelet – Κύρωση Σύμβασης Ανάπτυξης του Νέου Διεθνούς Αεροδρομίου της Αθήνας στα Σπάτα, "ίδρυση της εταιρείας" Διεθνής Αερολιμένας Αθηνών Α.Ε. "έγκριση περιβαλλοντικών όρων και άλλες διατάξεις" – alapján működő, spatai "Διεθνής Αερολιμένας Αθηνών" társaság. - "Φορείς Διαχείρισης", összhangban a 158/02. sz., "Ίδρυση, κατασκευή, εξοπλισμός, οργάνωση, διοίκηση, λειτουργία και εκμετάλλευση πολιτικών αερολιμένων από φυσικά πρόσωπα, νομικά πρόσωπα ιδιωτικού δικαίου και Οργανισμούς Τοπικής Αυτοδιοίκησης" című elnöki rendelettel (Görög Hivatalos Közlöny A. 137). Spanyolország - Ente público Aeropuertos Españoles y Navegación Aérea (AENA). Franciaország - A code de l'aviation civile L. 251-1, L.260-1 és L. 270-1 cikke alapján állami tulajdonú társaságok által üzemeltetett repülőterek. - A code de l'aviation civile R.223-2 cikke értelmében az állam által adott koncesszió alapján működő repülőterek. - Arrêté préfectoral portant autorisation d'occupation temporaire alapján működő repülőterek. - A code de l'aviation civile L. 221-1 cikkében megállapított egyezmény által szabályozott és állami szerv által létrehozott repülőterek. Írország - Dublin, Cork és Shannon repülőterei, amelyeket az irányít. - Az Air Navigation and Transport (Amendment) Act, 1998 által módosított Irish Aviation Authority Act 1993 értelmében adott nyilvános használati engedély alapján működő repülőterek, amelyeken minden légi közlekedési szolgáltatást utasszállító, postai küldemények vagy áru fuvarozására szolgáló légi járművekkel teljesítenek. Olaszország - AAAVTAG. - Külön törvényekkel létrehozott üzemeltető szervezetek. - Az 1942. március 30-i, Codice della navigazione 327. sz. királyi rendelet értelmében megadott koncesszió alapján repülőtéri létesítményeket üzemeltető szervezetek. - R.A.I. Registro Aeronautico Italiano. Luxemburg - Aéroport du Findel. Hollandia - A Luchtvaartwet 18. és azt követő cikkei szerint működő repülőterek. Ausztria - A módosított Luftfahrtgesetz, BGBl. No 253/1957 értelmében repülőtéri létesítmények üzemeltetésére jogosult szervezetek. Portugália - Az 1998. december 18-i Decreto-Lei No. 404/98 alapján létrehozott ANA – Aeroportos de Portugal, S.A. - Az 1998. december 18-i Decreto-Lei No. 404/98 alapján létrehozott NAV – Empresa Pública de Navegação Aérea de Portugal, E. P. - Az 1991. december 11-i Decreto-Lei No. 453/91 alapján létrehozott ANAM – Aeroportos e Navegação Aérea da Madeira, S. A. Finnország - Az "ilmailulakiluftfartslagen" (281/1995) értelmében egy "IlmailulaitosLuftfartsverket", vagy valamely települési önkormányzat vagy állami vállalat által üzemeltetett repülőterek. Svédország - A luftfartslagen (1957:297) szerinti állami repülőterek. - Az említett törvény értelmében üzemeltetési engedéllyel rendelkező, magántulajdonban lévő és magánüzemeltetésű repülőterek, amennyiben üzemeltetési engedélyük megfelel az irányelv 2. cikke (3) bekezdésében foglalt szempontoknak. Egyesült Királyság - Valamely földrajzi területet repülőtér vagy egyéb terminál létesítmények légi fuvarozók számára történő rendelkezésre bocsátása céljából hasznosító települési önkormányzat. - Az Airports Act 1986 szerinti repülőtér-üzemeltető, amely a repülőteret az említett törvény IV. része szerinti "economic regulation" alapján irányítja. - Az Airports Act 1986 szerinti repülőtér-üzemeltető, amely a repülőteret az említett törvény IV. része szerinti "economic regulation" alapján irányítja. - Highland and Islands Airports Limited. - Az Airports (Northern Ireland) Order 1994 szerinti repülőtér-üzemeltető. -------------------------------------------------- XI. MELLÉKLET A 30. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE A. GÁZ VAGY HŐ SZÁLLÍTÁSA, ILLETVE ELOSZTÁSA Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/30/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról [1] B. VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSE, SZÁLLÍTÁSA, ILLETVE ELOSZTÁSA Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 19-i 96/92/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról [2] C. IVÓVÍZ ELŐÁLLÍTÁSA, SZÁLLÍTÁSA VAGY ELOSZTÁSA – D. AJÁNLATKÉRŐK A VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN – E. AJÁNLATKÉRŐK A VÁROSI VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK, A VILLAMOSSAL, TROLIBUSSZAL VAGY AUTÓBUSSZAL VÉGZETT SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN – F. AJÁNLATKÉRŐK A POSTAI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN Az Európai Parlament és a Tanács 1997. december 15-i 97/67/EK irányelve a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról [3] G. OLAJ VAGY GÁZ FELTÁRÁSA ÉS KITERMELÉSE Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-i 94/22/EK irányelve a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről [4] H. SZÉN VAGY EGYÉB SZILÁRD TÜZELŐANYAGOK FELTÁRÁSA ÉS KITERMELÉSE – I. AJÁNLATKÉRŐK A TENGERI VAGY BELVÍZI KIKÖTŐI, ILLETVE EGYÉB TERMINÁLLÉTESÍTMÉNYEK TERÜLETÉN – J. AJÁNLATKÉRŐK A REPÜLŐTÉRI LÉTESÍTMÉNYEK TERÜLETÉN – [1] HL L 204., 1998.7.21., 1. o. [2] HL L 27., 1997.1.30., 20. o. [3] HL L 15., 1998.1.21., 14. o. A legutóbb a 2002/39/EK irányelvvel (HL L 176., 2002.7.5., 21. o.) módosított irányelv. [4] HL L 164., 1994.6.30., 3. o. -------------------------------------------------- XII. MELLÉKLET AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJÁBAN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE [1] NACE | F. ÁGAZAT | ÉPÍTŐIPAR | CPV-kód | Osztály | Csoport | Alcsoport | Tárgy | Megjegyzések | 45 | | | Építőipar | Ez az osztály az alábbiakat foglalja magában: új épületek és építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok | 45000000 | 45.1 | | Építési terület előkészítése | | 45100000 | 45.11 | Épületbontás; földmunka | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: épületek és egyéb szerkezetek bontásaépítési területek megtisztításaföldmunkák: földkiemelés, területfeltöltés, építési területek kiegyenlítése és planírozása, árokásás, kövek eltávolítása, robbantás stb.bányászati terület előkészítése:takaróréteg eltávolítása, bányatulajdon és bányászati területek egyéb módon történő feltárása és előkészítéseEz az alcsoport az alábbiakat is tartalmazza: építési terület lecsapolásamezőgazdasági vagy erdőterület lecsapolása | 45110000 | 45.12 | Talajmintavétel, próbafúrás | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: építési, geofizikai, geológiai vagy hasonló célokból végzett próbafúrás és talajmintavételEz az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: olaj- vagy gázkutak létesítése céljából történő fúrás, lásd 11.20vízkút-fúrás, lásd 45.25aknamélyítés, lásd 45.25olaj- és földgázmező feltárása, geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, lásd 74.20 | 45120000 | 45.2 | | Szerkezetkész épületek, illetve épületrészek építése, mélyépítés | | 45200000 | 45.21 | Általános építési és mélyépítési munkák | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: valamennyi építménytípus építésemélyépítési munkákhidak – az autópályahidakat is beleértve – viaduktok, alagutak és aluljáróknagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamosvezetékekvárosi csővezetékek, városi távközlési és villamosvezetékekkiegészítő városi munkákelőre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállításaEz az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: olaj- és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek, lásd 11.20saját gyártású, nem betonból készült elemekből teljes előre gyártott szerkezetek felállítása, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osztálytstadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, lásd 45.23épületgépészeti szerelés, lásd 45.3befejező építés, lásd 45.4építészeti és építőmérnöki tevékenységek, lásd 74.20építési projektirányítás, lásd 74.20 | 45210000 | 45.22 | Tetőszerkezet- és tetőépítés | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: tetőszerkezet-építéstetőfedésvíz és nedvesség elleni szigetelés | 45220000 | 45.23 | Autópálya, út, repülőtér, sportlétesítmény építése | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: autópályák, utcák, utak, járművek és egyéb jármű-vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építésevasútépítésrepülőtéri kifutópályák építésestadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munkaútburkolatok és parkolóhelyek jelzéseinek felfestéseEz az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: előzetes földmunkák, lásd 45.11 | 45230000 | 45.24 | Vízi létesítmény építése | Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában: vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek stb.védőgátak és töltésekkotrásfelszín alatti munkálatok | 45240000 | 45.25 | Egyéb építési szakmunkák | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: szaktudást vagy különleges berendezést igénylő, a különböző szerkezettípusok esetében megegyező, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek:alapzat építése, a cölöpverést is beleértvevízkútfúrás és -építés, aknamélyítésnem saját gyártású acélelemek felállításaacélhajlításfalazás és kőrakásállványzat és munkapadozat felállítása és szétszerelése, az állványzat és munkapadozat bérlését is beleértvekémények és ipari kemencék építéseEz az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: állványzat bérlése felállítás és szétszerelés nélkül, lásd 71.32 | 45250000 | 45.3 | | Épületgépészeti szerelés | | 45300000 | 45.31 | Villanyszerelés | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: a következők szerelése épületekben vagy egyéb építményekben:elektromos vezetékek és szerelvényektávközlési rendszerekelektromos fűtési rendszereklakossági antennáktűzriasztókbetörésvédelmi riasztókfelvonók és mozgólépcsőkvillámhárítók stb. | 45310000 | 45.32 | Szigetelés | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: hő-, hang-, illetve rezgésszigetelés épületekben vagy egyéb építményekbenEz az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: Víz és nedvesség elleni szigetelés, lásd 45.22 | 45320000 | 45.33 | Víz-, gáz-, fűtésszerelés | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: a következők beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe:csővezetékek és szaniterberendezésekgázszerelvényekfűtő, szellőző, hűtő és légkondicionáló berendezések és csatornáksprinklerrendszerekEz az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: elektromos fűtési rendszerek szerelése, lásd 45.31 | 45330000 | 45.34 | Egyéb épületgépészeti szerelés | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelésemáshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak szerelése épületekben vagy egyéb építményekben | 45340000 | 45.4 | | Befejező építés | | 45400000 | 45.41 | Vakolás | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: külső és belső vakolat vagy stukkó alkalmazása épületekben vagy egyéb építményekben, beleértve az ehhez szükséges vakolattartó anyagokat | 45410000 | 45.42 | Épületasztalos-munka | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: fából vagy egyéb anyagból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelésebelső befejező munkálatok, például mennyezetek, fából készült falburkolatok, mozgatható térelválasztók stb.Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: parketta és egyéb, fából készült padlóburkoló anyagok lefektetése, lásd 45.43 | 45420000 | 45.43 | Padló- és falburkolás | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: a következők lefektetése, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése épületekben vagy egyéb építményekben:kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapokparketta és egyéb, fából készült padlóburkolatszőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, a gumit és a műanyagot is beleértvemozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatoktapéta | 45430000 | 45.44 | Festés és üvegezés | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: épületek belső és külső festésemélyépítési szerkezetek festéseüvegek, tükrök stb. szereléseEz az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: ablakok beillesztése, lásd 45.42 | 45440000 | 45.45 | Egyéb befejező építés | Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: magán úszómedencék szerelésetisztítás gőzsugárral, homoksugár-fúvatás és hasonló kültéri munkákegyéb, máshová be nem sorolt befejező építési munkákEz az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: épületek és egyéb építmények belső tisztítása, lásd 74.70 | 45450000 | 45.5 | | Építési eszköz bérlése személyzettel | | 45500000 | 45.50 | Építési eszköz bérlése személyzettel | Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: építési és bontási eszköz és gép bérlése személyzet nélkül, lásd 71.32 | 45500000 | [1] Amennyiben a CPV és a NACE értelmezésében különbség áll fenn, a NACE-nómenklatúrát kell alkalmazni. -------------------------------------------------- XIII. MELLÉKLET A HIRDETMÉNYEKBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK A. NYÍLT ELJÁRÁS 1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, elektronikus címe, telefonszáma, telex- és telefaxszáma. 2. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn vagy hogy az védett munkahely-teremtési programok keretében teljesíthető. 3. A szerződés jellege (árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló, és – adott esetben – annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról vagy dinamikus beszerzési rendszerről van-e szó). A szolgáltatás csoportja a XVIIA. vagy a XVIIB. melléklet értelmében és a szolgáltatás leírása (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). Adott esetben annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, bérletre, haszonbérletre, pénzügyi lízingre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e. 4. Rendeltetési hely, a kivitelezés, illetve a szolgáltatás teljesítésének helye. 5. Árubeszerzés és építési beruházás esetében: a) A szállítandó áruk jellege és mennyisége (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – a beszerzendő árukra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése, vagy pedig a teljesítendő szolgáltatások jellege és terjedelme, valamint az építmény általános jellege (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). b) Annak feltüntetése, hogy a szállítók néhány és/vagy az összes igényelt árura tehetnek-e ajánlatot. Amennyiben az építési beruházásra irányuló szerződések esetében az építmény vagy a szerződés több részre oszlik, a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje és tájékoztatás arról, hogy lehet-e egy, vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni. c) Építési beruházásra irányuló szerződés esetében: az építmény rendeltetésére vagy a szerződés céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja. 6. Szolgáltatás esetében: a) A szállítandó áruk jellege és mennyisége. Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – az igényelt szolgáltatásokra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése. b) Annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn. c) A törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás. d) Annak jelzése, hogy jogi személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős természetes személyek nevét és szakképesítését. e) Tájékoztatás arról, hogy a szolgáltatók tehetnek-e ajánlatot az adott szolgáltatás egy részére. 7. Amennyiben ismert, annak feltüntetése, hogy engedélyezett-e többváltozatú ajánlatok benyújtása. 8. Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés időpontja. 9. a) A cím, ahonnan az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a kiegészítő dokumentáció beszerezhető. b) Adott esetben, az ilyen dokumentációért fizetendő összeg nagysága és a fizetési feltételek. 10. a) Az ajánlattételi határidő, illetve – dinamikus beszerzési rendszer bevezetése esetében – az előzetes ajánlat beérkezésének határideje. b) Az a cím, amelyre az ajánlatokat küldeni kell. c) Az ajánlatok nyelve vagy nyelvei. 11. a) Adott esetben, az ajánlatok felbontásán való részvételre felhatalmazott személyek. b) Az ajánlatok felbontásának napja, ideje és helye. 12. Adott esetben, a kikötött óvadék és biztosítékok. 13. A finanszírozás és fizetés főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre történő hivatkozások. 14. Adott esetben, a szerződést elnyerő gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági forma. 15. A szerződést elnyerő gazdasági szereplőtől megkövetelt minimális gazdasági és műszaki követelmények. 16. Az ajánlati kötöttség időtartama. 17. Adott esetben, a szerződés teljesítésének egyedi feltételei. 18. A szerződés odaítélésének az 55. cikkben említett szempontjai: "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás", illetve "a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat". Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. 19. Adott esetben, a szerződésben említett előzetes tájékoztató hirdetménynek vagy az e hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételére vonatkozó hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontjára való utalás. 20. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető. 21. A hirdetmény ajánlatkérő általi feladásának napja. 22. A hirdetmény Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala általi kézhezvételének időpontja (ezt az említett Hivatalnak kell megadnia). 23. Bármely egyéb vonatkozó információ. B. MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS 1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, elektronikus címe, telefonszáma, telex- és telefaxszáma. 2. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn vagy hogy az védett munkahely-teremtési program keretében teljesíthető. 3. A szerződés jellege (árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló, és – adott esetben – annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó). A szolgáltatás kategóriája a XVIIA. vagy a XVIIB. melléklet értelmében és a szolgáltatás leírása (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). Adott esetben annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, bérletre, haszonbérletre, pénzügyi lízingre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e. 4. Rendeltetési hely, a kivitelezés, illetve a szolgáltatás teljesítésének helye. 5. Árubeszerzés és építési beruházás esetében: a) A szállítandó áruk jellege és mennyisége (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – a beszerzendő árukra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése, vagy pedig a teljesítendő szolgáltatások jellege és terjedelme, valamint az építmény általános jellege (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). b) Annak feltüntetése, hogy a szállítók néhány és/vagy az összes igényelt árura tehetnek-e ajánlatot. Ha az építési beruházásra irányuló szerződések esetében az építmény vagy a szerződés több részre oszlik, a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje, továbbá tájékoztatás arról, hogy lehetséges-e egy, vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni. c) Az építmény rendeltetésére vagy a szerződés céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja. 6. Szolgáltatás esetében: a) A szállítandó áruk jellege és mennyisége. Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – az igényelt szolgáltatásokra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése. b) Annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn. c) A törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás. d) Tájékoztatás arról, hogy jogi személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős természetes személyek nevét és szakképesítését. e) Annak feltüntetése, hogy a szolgáltatók tehetnek-e ajánlatot az adott szolgáltatás egy részére. 7. Amennyiben ismert, annak feltüntetése, hogy engedélyezett-e többváltozatú ajánlatok benyújtása. 8. Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje. 9. Adott esetben, a szerződést elnyerő gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági forma. 10. a) A részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó határidő. b) Az a cím, amelyre a részvételi jelentkezést küldeni kell. c) A részvételi jelentkezés nyelve vagy nyelvei. 11. Az ajánlati felhívás feladásának határnapja. 12. Adott esetben, a kikötött óvadék és biztosítékok. 13. A finanszírozás és fizetés főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre történő hivatkozások. 14. A gazdasági szereplő helyzetére és a tőle megkövetelt minimális gazdasági és műszaki feltételekre vonatkozó információk. 15. A szerződés odaítélésének az 55. cikkben említett szempontjai: "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás", illetve "a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat". Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, vagy nem tüntetik fel azokat az ajánlati felhívásban. 16. Adott esetben, a szerződés teljesítésének egyedi feltételei. 17. Adott esetben, a szerződésben említett előzetes tájékoztató hirdetménynek vagy az e hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételére vonatkozó hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontjára való utalás. 18. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető. 19. A hirdetmény ajánlatkérő általi feladásának napja. 20. A hirdetmény Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala általi kézhezvételének időpontja (ezt az említett Hivatalnak kell megadnia). 21. Bármely egyéb vonatkozó információ. C. TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS 1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, elektronikus címe, telefonszáma, telex- és telefaxszáma. 2. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn vagy hogy az védett munkahely-teremtési program keretében teljesíthető. 3. A szerződés jellege (árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló, és – adott esetben – annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó). A szolgáltatás csoportja a XVIIA. vagy a XVIIB. melléklet értelmében és a szolgáltatás leírása (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). Adott esetben annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, bérletre, haszonbérletre, pénzügyi lízingre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e. 4. Rendeltetési hely, a kivitelezés, illetve a szolgáltatás teljesítésének helye. 5. Árubeszerzés és építési beruházás esetében: a) A szállítandó áruk jellege és mennyisége (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – a beszerzendő árukra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése, vagy pedig a teljesítendő szolgáltatások jellege és terjedelme, valamint az építmény általános jellege (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). b) Annak feltüntetése, hogy a szállítók néhány és/vagy az összes igényelt árura tehetnek-e ajánlatot. Ha az építési beruházásra irányuló szerződések esetében az építmény vagy a szerződés több részre oszlik, a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje, továbbá tájékoztatás arról, hogy lehetséges-e egy, vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni. c) Építési beruházásra irányuló szerződés esetében: az építmény rendeltetésére vagy a szerződés céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja. 6. Szolgáltatás esetében: a) A szállítandó áruk jellege és mennyisége. Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – az igényelt szolgáltatásokra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése. b) Annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn. c) A törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás. d) Annak jelzése, hogy a jogi személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős természetes személyek nevét és szakképesítését. e) Annak jelzése, hogy a szolgáltatók tehetnek-e ajánlatot az adott szolgáltatás egy részére. 7. Amennyiben ismert, annak feltüntetése, hogy engedélyezett-e többváltozatú ajánlatok benyújtása. 8. Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje. 9. Adott esetben, a szerződést elnyerő gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági forma. 10. a) A részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó határidő. b) Az a cím, amelyre a részvételi jelentkezést küldeni kell. c) A részvételi jelentkezés nyelve vagy nyelvei. 11. Adott esetben, a kikötött óvadék és biztosítékok. 12. A finanszírozás és fizetés főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre való hivatkozások. 13. A gazdasági szereplő helyzetére és a tőle megkövetelt minimális gazdasági és műszaki feltételekre vonatkozó információk. 14. A szerződés odaítélésének az 55. cikkben említett szempontjai: "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás", illetve "a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat". Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, vagy nem tüntetik fel azokat a tárgyalási felhívásban. 15. Adott esetben, az ajánlatkérő által már kiválasztott gazdasági szereplők neve és címe. 16. Adott esetben, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett korábbi hirdetmények időpontja(i). 17. Adott esetben, a szerződés teljesítésének egyedi feltételei. 18. Adott esetben, a szerződésben említett előzetes tájékoztató hirdetménynek vagy az e hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételére vonatkozó hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontjára való utalás. 19. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető. 20. A hirdetmény ajánlatkérő általi feladásának napja. 21. A hirdetmény Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala általi kézhezvételének időpontja (ezt az említett Hivatalnak kell megadnia). 22. Bármely egyéb vonatkozó információ. D. DINAMIKUS BESZERZÉSI RENDSZERBEN HASZNÁLT EGYSZERŰSÍTETT HIRDETMÉNY [1] 1. Az ajánlatkérő országa. 2. Az ajánlatkérő neve és e-mail címe. 3. A dinamikus beszerzési rendszerről szóló hirdetmény közzétételére történő hivatkozás. 4. Az az e-mail cím, amelyen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó kiegészítő dokumentáció rendelkezésre áll. 5. A szerződés tárgya: leírás a CPV-nómenklatúra hivatkozási számával/számaival, továbbá az odaítélendő szerződés mennyisége vagy terjedelme. 6. Az előzetes ajánlatok benyújtásának határideje. [1] A rendszerhez való csatlakozás céljából, az adott szerződésre vonatkozó pályázatban a későbbiekben való részvétel lehetősége érdekében. -------------------------------------------------- XIV. MELLÉKLET MINŐSÍTÉSI RENDSZER MEGLÉTÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK 1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, elektronikus címe, telefonszáma, telex- és telefaxszáma. 2. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn vagy hogy az védett munkahely-teremtési program keretében teljesíthető. 3. A minősítési rendszer célja (a rendszer keretében beszerzendő áruknak, szolgáltatásoknak, illetve építési beruházásoknak, vagy azok kategóriáinak a leírása – nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). 4. A gazdasági szereplők által a rendszernek megfelelően történő minősítésük céljából teljesítendő feltételek és az egyes feltételek vizsgálatának a módszerei. Amennyiben e feltételek és vizsgálati módszerek leírása terjedelmes és az érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére álló dokumentumokon alapul, elegendő a fő feltételek és módszerek összefoglalása és az e dokumentumokra történő hivatkozás. 5. A minősítési rendszer érvényességének időtartama és az időtartam meghosszabbításának alaki követelményei. 6. Utalás arra a tényre, hogy a hirdetmény pályázati felhívásnak minősül. 7. Az a cím, ahonnan a minősítési rendszerre vonatkozó további információ és dokumentumok beszerezhetők (amennyiben eltér az 1. pontban említett címtől). 8. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető. 9. Amennyiben ismertek, a szerződés odaítélésének az 55. cikkben említett szempontjai: "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás", illetve "a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat". Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, vagy nem tüntetik fel azokat az ajánlati, illetve tárgyalási felhívásban. 10. Bármely egyéb vonatkozó információ. -------------------------------------------------- XVA. MELLÉKLET AZ IDŐSZAKOS ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ ADATOK I. MINDEN ESETBEN KITÖLTENDŐ ROVATOK 1. Az ajánlatkérőnek vagy annak a szervezetnek a neve, címe, távirati címe, elektronikus címe, telefonszáma, telex- és telefaxszáma, amelytől a kiegészítő információk beszerezhetők. 2. a) Árubeszerzésre irányuló szerződés esetében: a teljesítendő szolgáltatások vagy a szállítandó termékek jellege és mennyisége vagy értéke (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). b) Építési beruházásra irányuló szerződés esetében: a teljesítendő szolgáltatások jellege és terjedelme, az építmény vagy a részek általános jellemzői az építményre való hivatkozással (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). c) Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében: a XVIIA. mellékletben felsorolt egyes szolgáltatáskategóriákban tervezett összes beszerzés (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). 3. A hirdetmény vagy e hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló hirdetmény feladásának időpontja. 4. A hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala általi kézhezvételének időpontja (ezt az említett Hivatalnak kell megadnia). 5. Bármely egyéb vonatkozó információ. II. A HIRDETMÉNY PÁLYÁZATI FELHÍVÁSKÉNT VALÓ ALKALMAZÁSA ESETÉN, ILLETVE AZ AJÁNLATOK BEÉRKEZÉSÉNEK HATÁRIDEJÉRE VONATKOZÓ CSÖKKENTÉST LEHETŐVÉ TEVŐ HIRDETMÉNY ESETÉBEN BENYÚJTANDÓ ADATOK 6. Utalás arra, hogy az érdekelt szállítóknak közölniük kell az ajánlatkérővel, hogy érdekeltek a szerződésben vagy szerződésekben. 7. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn, vagy hogy az védett munkahely-teremtési program keretében teljesíthető. 8. Az ajánlati, illetve tárgyalási felhívásra benyújtott ajánlatok beérkezésének határideje. 9. A szállítandó áruk jellege és mennyisége, vagy az építmény általános jellege, vagy a XVIIA. melléklet szerinti szolgáltatáskategória, valamint ismertetés, feltüntetve, hogy várható(k)-e keretmegállapodás(ok). Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén a későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése. 10. Annak feltüntetése, hogy adásvételről, bérletről, haszonbérletről, pénzügyi lízingről vagy részletvételről, illetve ezek bármilyen kombinációjáról van-e szó. 11. Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje. 12. Az a cím, amelyre az érdekelt vállalkozásoknak írásbeli szándéknyilatkozatukat küldeniük kell. A szándéknyilatkozatok beérkezésének határideje. A benyújtandó jelentkezés, illetve ajánlat engedélyezett nyelve vagy nyelvei. 13. A szállítóktól megkövetelt gazdasági és műszaki feltételek, valamint gazdasági és műszaki biztosítékok. 14. a) A szerződés vagy szerződések odaítélési eljárása megkezdésének becsült időpontja (amennyiben ismert). b) A szerződés-odaítélési eljárás típusa (meghívásos vagy tárgyalásos). c) A konzultációval kapcsolatos dokumentációért fizetendő összeg nagysága és a fizetési feltételek. 15. Adott esetben, a szerződés teljesítésének egyedi feltételei. 16. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető. 17. Amennyiben ismertek, a szerződés odaítélésének az 55. cikkben említett szempontjai: "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás", illetve "a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat". Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, vagy nem tüntetik fel azokat a 47. cikk (5) bekezdésében említett, szándék megerősítésére vonatkozó, illetve az ajánlati vagy tárgyalási felhívásban. -------------------------------------------------- XVB. MELLÉKLET A NEM PÁLYÁZATI FELHÍVÁSKÉNT ALKALMAZOTT IDŐSZAKOS TÁJÉKOZTATÓ HIRDETMÉNY FELHASZNÁLÓI OLDALON TÖRTÉNŐ KÖZZÉTÉTELÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK 1. Az ajánlatkérő országa. 2. Az ajánlatkérő neve. 3. A "felhasználói oldal" internetcíme (URL). 4. CPV-nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok). -------------------------------------------------- XVI. MELLÉKLET A SZERZŐDÉS ODAÍTÉLÉSÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK I. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételre szánt adatok [1] 1. Az ajánlatkérő neve és címe. 2. A szerződés jellege (árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés és a nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)); adott esetben annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó). 3. A termékek, az építmények vagy a teljesítendő szolgáltatások jellegének legalább összefoglaló megjelölése. 4. a) A pályázati felhívás formája (minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény; időszakos hirdetmény; ajánlati felhívás). b) Hivatkozás a hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételére. c) Előzetes pályázati felhívás nélkül odaítélt szerződések esetében a 40. cikk (3) bekezdésében vagy a 32. cikkben foglalt vonatkozó rendelkezés feltüntetése. 5. A szerződés-odaítélési eljárás (nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos). 6. A beérkezett ajánlatok száma. 7. A szerződés odaítélésének időpontja. 8. A 40. cikk (3) bekezdésének j) pontja szerinti előnyös vásárlások esetében fizetett ár. 9. A gazdasági szereplő(k) neve és címe. 10. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződés alvállalkozás tárgyát képezte-e, illetve képezheti-e. 11. A szerződés odaítélésekor figyelembe vett kifizetett ár vagy a legdrágább és a legolcsóbb ajánlat árai. 12. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető. 13. Nem kötelező adatok: - a szerződés harmadik személyeknek alvállalkozásba kiadott, illetve kiadható része és annak értéke, - szerződés-odaítélési szempontok. II. Közzétételre nem szánt adatok 14. Az odaítélt szerződések száma (amennyiben valamely szerződést egynél több szállító között osztottak fel). 15. Az egyes odaítélt szerződések értéke. 16. A termék vagy szolgáltatás származási országa (közösségi vagy nem közösségi eredetű; utóbbi esetben harmadik országok szerint lebontva). 17. Mely szerződés-odaítélési szempontot alkalmazták (gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat; legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás)? 18. A szerződést olyan ajánlattevőnek ítélték-e oda, aki a 36. cikk (1) bekezdésének megfelelően többváltozatú ajánlatot nyújtott be? 19. Zártak-e ki ajánlatot azon az alapon, hogy az 57. cikk szerint kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazott? 20. A hirdetmény ajánlatkérő általi továbbításának napja. 21. A XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra vonatkozó szerződések esetében az ajánlatkérőnek a hirdetmény közzétételére vonatkozó beleegyezése (43. cikk (4) bekezdése). [1] A 6., a 9. és a 11. pontban szereplő adat közzé nem teendő adatnak minősül, amennyiben az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy annak közzététele szenzitív üzleti érdeket sérthet. -------------------------------------------------- XVIIA. MELLÉKLET [1] A 31. CIKK SZERINTI SZOLGÁLTATÁSOK Kategória száma | Tárgy | CPC-hivatkozási szám | CPV-hivatkozási szám | 1 | Karbantartási és javítási szolgáltatások | 6112, 6122, 633, 886 | 50100000-től 50982000-ig (kivéve: 50310000-től 50324200-ig, valamint 50116510-9, 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0) | 2 | Szárazföldi közlekedési szolgáltatások, ideértve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat és a futárszolgálatokat, kivéve a postai küldemények szállítását | 712 (kivéve: 71235), 7512, 87304 | 60112000-6-tól 60129300-1-ig (kivéve: 60121000-től 60121600-ig, 60122200-1, 60122230-0) és 64120000-3-tól 64121200-2-ig | 3 | Légi személyszállítási és teherfuvarozási szolgáltatások, kivéve a postai küldemények szállítását | 73 (kivéve: 7321) | 62100000-3-tól 62300000-5-ig (kivéve: 62121000-6, 62221000-7) | 4 | Szárazföldi és légi postai küldemények szállítása | 71235, 7321 | 60122200-1, 60122230-0 62121000-6, 62221000-7 | 5 | Távközlési szolgáltatások | 752 | 64200000-8-tól 64228200-2-ig, 72318000-7, és 72530000-9-től 72532000-3-ig | 6 | Pénzügyi szolgáltatások: a)Biztosítási szolgáltatásokb)Banki és befektetési szolgáltatások | korábbi 81, 812, 814 | 66100000-1-től 66430000-3-ig és 67110000-1-től 67262000-1-ig | 7 | Számítógépes és azzal összefüggő szolgáltatások | 84 | 50300000-8-tól 50324200-4-ig, 72100000-6-tól 72591000-4-ig (kivéve: 72318000-7 és 72530000-9-től 72532000-3-ig) | 8 | Kutatási és fejlesztési szolgáltatások | 85 | 73000000-2-től 73300000-5-ig (kivéve: 73200000-4, 73210000-7, 7322000-0) | 9 | Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelési szolgáltatások | 862 | 74121000-3-tól 74121250-0-ig | 10 | Piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások | 864 | 74130000-9-től 74133000-0-ig, és 74423100-1, 74423110-4 | 11 | Vezetési tanácsadó szolgáltatások és az ezzel összefüggő szolgáltatások | 865, 866 | 73200000-4-től 73220000-0-ig, 74140000-2-től 74150000-5-ig (kivéve: 74142200-8), és 74420000-9, 74421000-6, 74423000-0, 74423200-2, 74423210-5, 74871000-5, 93620000-0 | 12 | Építészeti szolgáltatások; mélyépítési szolgáltatások és integrált mélyépítési szolgáltatások; városrendezési és tájrendezési szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások; műszaki vizsgálati és elemző szolgáltatások | 867 | 74200000-1-től 74276400-8-ig, és 74310000-5-től 74323100-0-ig, és 74874000-6 | 13 | Reklámszolgáltatások | 871 | 74400000-3-tól 74422000-3-ig (kivéve: 74420000-9 és 74421000-6) | 14 | Épülettakarítási szolgáltatások és ingatlankezelési szolgáltatások | 874, 82201-től 82206-ig | 70300000-4-től 70340000-6-ig, és 74710000-9-től 74760000-4-ig | 15 | Kiadói és nyomdai szolgáltatások eseti vagy szerződéses alapon | 88442 | 78000000-7-től 78400000-1-ig | 16 | Szennyvíz- és hulladékkezelési szolgáltatások, fertőtlenítési és hasonló szolgáltatások | 94 | 90100000-8-tól 90320000-6-ig, valamint 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0 | [1] Amennyiben a CPV és a CPC értelmezése különbözik, a CPC-nómenklatúrát kell alkalmazni. -------------------------------------------------- XVIIB. MELLÉKLET A 32. CIKK SZERINTI SZOLGÁLTATÁSOK Kategória száma | Tárgy | CPC-hivatkozási szám | CPV-hivatkozási szám | 17 | Szállodai és éttermi szolgáltatások | 64 | 55000000-0-tól 55524000-9-ig, és 93400000-2-től 93411000-2-ig | 18 | Vasúti közlekedési szolgáltatások | 711 | 60111000-9 és 60121000-2-től 60121600-8-ig | 19 | Vízi közlekedési szolgáltatások | 72 | 61000000-5-től 61530000-9-ig, és 63370000-3-tól 63372000-7-ig | 20 | Közlekedési mellék- és kiegészítő szolgáltatások | 74 | 62400000-6, 62440000-8, 62441000-5, 62450000-1, 63000000-9-től 63600000-5-ig (kivéve: 63370000-3, 63371000-0, 63372000-7), és 74322000-2, 93610000-7 | 21 | Jogi szolgáltatások | 861 | 74110000-3-tól 74114000-1-ig | 22 | Személyzet-elhelyezési és -ellátási szolgáltatások | 872 | 74500000-4-től 74540000-6-ig (kivéve: 74511000-4), és 95000000-2-től 95140000-5-ig | 23 | Nyomozási és biztonsági szolgáltatások, kivéve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat | 873 (kivéve: 87304) | 74600000-5-től 74620000-1-ig | 24 | Oktatási és szakképzési szolgáltatások | 92 | 80100000-5-től 80430000-7-ig | 25 | Egészségügyi és szociális szolgáltatások | 93 | 74511000-4 és 85000000-9-től 85323000-9-ig (kivéve: 85321000-5 és 85322000-2) | 26 | Szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások | 96 | 74875000-3-tól 74875200-5-ig, és 92000000-1-től 92622000-7-ig (kivéve: 92230000-2) | 27 | Egyéb szolgáltatások | | | -------------------------------------------------- XVIII. MELLÉKLET A TERVPÁLYÁZATRA VONATKOZÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK 1. Az ajánlatkérő és azon szervezet neve, címe, távirati címe, elektronikus címe, telefon-, telex- és telefaxszáma, ahonnan a kiegészítő dokumentumok beszerezhetők. 2. A projekt leírása (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). 3. A pályázat jellege: nyílt vagy meghívásos. 4. Nyílt pályázatok esetében: a projektek beérkezésének végső határideje. 5. Meghívásos pályázatok esetében: a) a résztvevők tervezett száma vagy keretszáma; b) adott esetben, a már kiválasztott résztvevők neve; c) a résztvevők kiválasztásának szempontjai; d) a részvételi jelentkezések beérkezésének határnapja. 6. Adott esetben, annak feltüntetése, hogy a részvétel egy meghatározott szakmára korlátozódik-e. 7. A projektek értékelésekor alkalmazandó szempontok. 8. Adott esetben, a bírálóbizottság kiválasztott tagjainak neve. 9. Annak jelzése, hogy a bírálóbizottság döntése az ajánlatkérőre nézve kötelező-e. 10. Adott esetben, az odaítélendő díjak száma és értéke. 11. Adott esetben, az összes résztvevő részére történő kifizetések részletei. 12. Annak jelzése, hogy a díjnyertes résztvevők jogosultak-e későbbi szerződésekre. 13. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető. 14. A hirdetmény feladásának időpontja. 15. A hirdetmény Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala általi kézhezvételének időpontja. 16. Bármely egyéb vonatkozó információ. -------------------------------------------------- XIX. MELLÉKLET A TERVPÁLYÁZAT EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK 1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, valamint telefon-, telex- és telefaxszáma. 2. A projekt leírása (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). 3. A résztvevők összlétszáma. 4. A külföldi résztvevők száma. 5. A pályázat nyertese(i). 6. Adott esetben, a díj(ak) feltüntetése. 7. Egyéb információk. 8. A tervpályázati kiírásra történő hivatkozás. 9. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető. 10. A hirdetmény feladásának időpontja. 11. A hirdetmény Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala általi kézhezvételének időpontja. -------------------------------------------------- XX. MELLÉKLET A KÖZZÉTÉTEL JELLEMZŐI 1. A hirdetmények közzététele a) A 41., a 42., a 43. és a 63. cikkben említett hirdetményeket az ajánlatkérőknek a következő irányelvben előírt formátumban kell megküldeniük az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalához: a 93/36/EGK tanácsi irányelv IV. mellékletének, a 93/37/EGK tanácsi irányelv IV., V. és VI. mellékletének, a 97/52/EK irányelvvel módosított 92/50/EGK tanácsi irányelv III. és IV. mellékletének és a 98/4/EK irányelvvel módosított 93/38/EGK tanácsi irányelv XII – XV., XVII. és XVIII. mellékletének módosításáról szóló, 2001. szeptember 13-i 2001/78/EK bizottsági irányelv (A közbeszerzési felhívások közzétételénél használt szabványos űrlapokra vonatkozó irányelv) [1] A 41. cikk (1) bekezdésében említett, a (2) bekezdés b) pontja szerinti felhasználói oldalon közzétett időszakos előzetes tájékoztató esetében is, valamint az e közzétételről szóló hirdetmény esetében is az említett formátumot kell használni. b) A 41., a 42., a 43. és a 63. cikkben említett hirdetményeket az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, illetve – a felhasználói oldalon a 41. cikk (1) bekezdésével összhangban közzétett időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény esetében – az ajánlatkérő teszi közzé. Ezen kívül az ajánlatkérők ezeket az információkat az Interneten, a (2) bekezdés b) pontjában említett "felhasználói oldalon" is közzétehetik; c) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala a 44. cikk (7) bekezdésében említett visszaigazolást küld az ajánlatkérőnek. 2. A kiegészítő, illetve további információ közzététele a) Az ajánlatkérőket arra ösztönzik, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentációt és a kiegészítő iratokat teljes egészében közzétegyék az Interneten. b) A felhasználói oldal tartalmazhat a 41. cikk (1) bekezdésében említett időszakos előzetes tájékoztató hirdetményeket, a folyamatban lévő ajánlati felhívásokra, a tervezett beszerzésekre, a megkötött szerződésekre és a megszüntetett eljárásokra vonatkozó információkat, valamint bármely hasznos általános információt, mint például kapcsolattartó pontot, telefon- és telefaxszámot, postai címet és e-mail címet. 3. A hirdetmények elektronikus továbbításának formátuma és eljárásai A hirdetmények elektronikus elküldéséhez szükséges formátum és eljárás a "http://simap.eu.int" internetcímen érhető el. [1] HL L 285., 2001.10.29., 1. o. és HL L 214., 2002.8.9., 1. o. -------------------------------------------------- XXI. MELLÉKLET EGYES MŰSZAKI LEÍRÁSOK MEGHATÁROZÁSA Ezen irányelv alkalmazásában, 1. a) "műszaki leírás": szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azon dokumentumban szereplő leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így a minőség színvonalát, a környezetvédelmi teljesítmény színvonalát, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket; b) "műszaki leírás": építési beruházásra irányuló szerződés esetében azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szerepelnek, és amelyek meghatározzák valamely anyag, termék vagy áru megkövetelt jellemzőit, és lehetővé teszik az anyag, a termék vagy az áru oly módon történő leírását, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. E jellemzők közé tartozik a környezetvédelmi teljesítmény színvonala, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítás és a megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, beleértve a minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a jeleket, a vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, a használati utasítást, valamint a gyártási folyamatokat és módszereket. Tartalmazzák továbbá a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az építési eljárásokat, illetve technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal; 2. "nemzetközi szabvány" : valamely nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány, "európai szabvány" : valamely európai szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány, "nemzeti szabvány" : valamely nemzeti szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány; 3. "európai műszaki tanúsítvány": valamely termék használatra való alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési beruházási munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek a termék belső tulajdonságai és a meghatározott üzembe helyezési és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul. Az európai műszaki tanúsítványt a tagállam által e célra kijelölt tanúsító szerv bocsátja ki; 4. "közös műszaki leírás": olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek; 5. "műszaki referencia": európai szabványügyi szervezet által a piaci szükségletek alakulásához igazított eljárásnak megfelelően előállított bármely, a hivatalos szabványoktól eltérő termék. -------------------------------------------------- XXII. MELLÉKLET A 45. CIKKBEN MEGÁLLAPÍTOTT HATÁRIDŐK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA Nyílt eljárás Az ajánlatok beérkezésének határideje – időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény nélkül Határidő | A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása | Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció | Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges "elektronikus" dokumentáció | A (7) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás | A (7) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás | 52 | 45 | 47 | 40 | nincs | nincs | Időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény közzétételével A: A határidő általában | A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása | Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció | Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges "elektronikus" dokumentáció | A (7) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás | A (7) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás | 36 | 29 | 31 | 24 | nincs | nincs | B: Minimális határidő | A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása | Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció | Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges "elektronikus" dokumentáció | A (7) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás | A (7) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás | 22 | 15 | 17 | 10 | A 10 napos határidő 15 napra hosszabbodik | A 17 napos határidő 22 napra hosszabbodik | Meghívásos és tárgyalásos eljárás A részvételi jelentkezés beérkezésének határideje: Általános határidő | A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása | Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció | Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges "elektronikus" dokumentáció | A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás | A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás | 37 | 30 | Nem alkalmazható (n.a.) | n.a. | nincs | n.a. | Minimális határidő | A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása | Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció | Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges "elektronikus" dokumentáció | A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás | A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás | 22 | 15 | n.a. | n.a. | nincs | n.a. | Minimális határidő | A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása | Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció | Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges "elektronikus" dokumentáció | A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás | A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás | 15 | 8 | n.a. | n.a. | A 8 napos határidő 15 napra hosszabbodik | n.a. | Az ajánlatok beérkezésének határideje A: A határidő általában | A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása | Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció | Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges "elektronikus" dokumentáció | A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás | A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás | 24 | n.a. | 19 | n.a. | n.a. | nincs | B: Minimális határidő | A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása | Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció | Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges "elektronikus" dokumentáció | A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás | A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás | 10 | n.a. | 5 | n.a. | n.a. | Az 5 napos határidő 10 napra hosszabbodik | C: Megállapodás útján megjelölt határidő | A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása | Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció | Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges "elektronikus" dokumentáció | A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás | A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás | | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | -------------------------------------------------- XXIII. MELLÉKLET AZ 59. CIKK (4) BEKEZDÉSE SZERINTI NEMZETKÖZI MUNKAJOGI RENDELKEZÉSEK - 87. számú egyezmény az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről, - 98. számú egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról, - 29. számú egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról, - 105. számú egyezmény a kényszermunka felszámolásáról, - 138. számú egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról, - 111. számú egyezmény a foglalkoztatásból és foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről, - 100. számú egyezmény a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén egyenlő díjazásáról, - 182. számú egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről. -------------------------------------------------- XXIV. MELLÉKLET AZ AJÁNLATOK, RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK, MINŐSÍTÉS IRÁNTI KÉRELMEK, VALAMINT PÁLYÁZATRA BENYÚJTOTT TERVEK ÉS PROJEKTEK ELEKTRONIKUS ÁTVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Az ajánlatok, részvételi jelentkezések, minősítés iránti kérelmek, valamint pályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus úton történő benyújtásához szükséges eszközöknek – műszakilag és megfelelő eljárások segítségével – biztosítaniuk kell legalább a következőket: a) az ajánlatokhoz, részvételi jelentkezésekhez és minősítés iránti kérelmekhez, valamint a tervek és projektek beküldéséhez kapcsolódó elektronikus aláírások megfelelnek az 1999/93/EK irányelv [1] alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseknek; b) az ajánlatok, részvételi jelentkezések, minősítés iránti kérelmek beérkezésének, valamint a tervek és projektek benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható; c) ésszerű módon biztosítható, hogy a megállapított határidők előtt senki ne férhessen hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz; d) amennyiben az említett hozzáférési tilalmat megsértik, ésszerű módon biztosítható a tilalom megsértésének egyértelmű felderíthetősége; e) csak az arra jogosult személyek állapíthatják meg, illetve változtathatják meg a beérkezett adatok megnyitásának időpontját; f) a minősítési eljárás, a szerződés-odaítélési eljárás vagy a pályázat különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése révén lehetséges; g) a jogosultsággal rendelkező személyek egyidejű intézkedése csak az előírt időpontot követően biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz; h) az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők. [1] Az Európai Parlament és a Tanács 1999/93/EK irányelve az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.). -------------------------------------------------- XXV. MELLÉKLET AZ ÁTÜLTETÉS ÉS A VÉGREHAJTÁS HATÁRIDEJE Irányelv | Átültetés határideje | Végrehajtás határideje | 93/38/EGK (HL L 199., 1993.8.9., 84. o.) | 1994.7.1. | Spanyolország: 1997.1.1.; Görögország és Portugália: 1998.1.1. | 98/4/EK (HL L 101., 1998.4.1., 1. o.) | 1999.2.16. | Görögország és Portugália: 2000.2.16. | -------------------------------------------------- XXVI. MELLÉKLET MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT [1] Ez az irányelv | A 93/38/EGK irányelv | | Az 1. cikk (1) bekezdése | Az 1. cikk (1) bekezdésének első mondata | | Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja | Az 1. cikk (4) bekezdésének első mondata | Kiigazítva | Az 1. cikk (2) bekezdése b) pontjának első mondata | Az 1. cikk (4) bekezdése b) pontjának első mondata | Módosítva | Az 1. cikk (2) bekezdése b) pontjának második mondata | A 14. cikk (10) bekezdésének második mondata | Kiigazítva | Az 1. cikk (2) bekezdése c) pontjának első albekezdése | Az 1. cikk (4) bekezdésének a) pontja | Kiigazítva | Az 1. cikk (2) bekezdése c) pontjának második albekezdése | | Új | Az 1. cikk (2) bekezdése d) pontjának első albekezdése | Az 1. cikk (4) bekezdése c) pontjának első része | Kiigazítva | Az 1. cikk (2) bekezdése d) pontjának második albekezdése | Az 1. cikk (4) bekezdésének második albekezdése | Kiigazítva | Az 1. cikk (2) bekezdése d) pontjának harmadik albekezdése | | Új | Az 1. cikk (3) bekezdésének a) pontja | | Új | Az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontja | | Új | Az 1. cikk (4) bekezdése | Az 1. cikk (5) bekezdése | Kiigazítva | Az 1. cikk (5) bekezdése | | Új | Az 1. cikk (6) bekezdése | | Új | Az 1. cikk (7) bekezdésének első albekezdése | Az 1. cikk (6) bekezdése, in fine | Módosítva | Az 1. cikk (7) bekezdésének második albekezdése | | Új | Az 1. cikk (7) bekezdésének harmadik albekezdése | Az 1. cikk (6) bekezdésének első mondata | Kiigazítva | Az 1. cikk (8) bekezdése | | Új | Az 1. cikk (9) bekezdésének a)–c) pontja | Az 1. cikk (7) bekezdése | Kiigazítva | Az 1. cikk (9) bekezdésének d) pontja | Az 1. cikk (16) bekezdése | Kiigazítva | Az 1. cikk (10) bekezdése | | Új | Az 1. cikk (11) bekezdése | | Új | Az 1. cikk (12) bekezdése | | Új | | Az 1. cikk (14) és (15) bekezdése | Törölve | A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja | Az 1. cikk (1) bekezdése | | A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja | Az 1. cikk (2) bekezdése | | A 2. cikk (2) bekezdése | A 2. cikk (1) bekezdése | Kiigazítva | A 2. cikk (3) bekezdése | A 2. cikk (3) bekezdése | Módosítva | A 3. cikk (1) bekezdése | A 2. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontja | Kiigazítva | A 3. cikk (2) bekezdése | A 2. cikk (5) bekezdésének b) pontja | Kiigazítva | A 3. cikk (3) bekezdése | A 2. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja | Kiigazítva | A 3. cikk (4) bekezdése | A 2. cikk (5) bekezdésének a) pontja | Kiigazítva | A 4. cikk (1) bekezdése | A 2. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja | Kiigazítva | A 4. cikk (2) bekezdése | A 6. cikk (2) bekezdése | Kiigazítva | A 4. cikk (3) bekezdése | A 2. cikk (5) bekezdésének a) pontja | Kiigazítva | Az 5. cikk (1) bekezdése | A 2. cikk (2) bekezdésének c) pontja | Módosítva | Az 5. cikk (2) bekezdése | A 2. cikk (4) bekezdése | Módosítva | 6. cikk | | Új | 7. cikk | A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontja | | | A 2. cikk (2) bekezdésének d) pontja | Törölve | 8. cikk | A 2. cikk (6) bekezdése | Módosítva | 9. cikk | | Új | 10. cikk | A 4. cikk (2) bekezdése | Módosítva | A 11. cikk (1) bekezdésének első albekezdése | A 33. cikk (2) bekezdése | | A 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése | A 33. cikk (3) bekezdése | Módosítva | A 11. cikk (2) bekezdése | A 33. cikk (1) bekezdése | Módosítva | 12. cikk | 42a. cikk | | A 13. cikk (1) bekezdése | A 4. cikk (3) bekezdése | | A 13. cikk (2) bekezdése | A 4. cikk (4) bekezdése | Módosítva | 14. cikk | 5. cikk | | 15. cikk | | Új | 16. cikk | A 14. cikk (1) bekezdése | Módosítva | A 17. cikk (1) bekezdése | A 14. cikk (2) és (6) bekezdése | Módosítva | A 17. cikk (2) bekezdése | A 14. cikk (13) bekezdése | Kiigazítva | A 17. cikk (3) bekezdése | A 14. cikk (9) bekezdése | Módosítva | A 17. cikk (4) bekezdése | A 14. cikk (11) bekezdése | Kiigazítva | A 17. cikk (5) bekezdése | A 14. cikk (12) bekezdése | Kiigazítva | Az 17. cikk (6) bekezdése a) pontjának első albekezdése | A 14. cikk (10) bekezdésének harmadik mondata | Módosítva | A 17. cikk (6) bekezdése a) pontjának második albekezdése | A 14. cikk (10) bekezdése második albekezdésének második mondata | Kiigazítva | A 17. cikk (6) bekezdése a) pontjának harmadik albekezdése | A 14. cikk (10) bekezdése második albekezdésének harmadik mondata | Módosítva | A 17. cikk (6) bekezdése b) pontjának első albekezdése | A 14. cikk (10) bekezdése második albekezdésének első mondata | Módosítva | A 17. cikk (6) bekezdése b) pontjának második albekezdése | A 14. cikk (10) bekezdése második albekezdésének második mondata | Kiigazítva | A 17. cikk (6) bekezdése b) pontjának harmadik albekezdése | | Új | A 17. cikk (7) bekezdése | A 14. cikk (7) bekezdése | Módosítva | A 17. cikk (8) bekezdése | A 14. cikk (8) bekezdése | | A 17. cikk (9) bekezdése | A 14. cikk (4) bekezdése | Módosítva | A 17. cikk (10) bekezdése | A 14. cikk (3) bekezdése | Módosítva | A 17. cikk (11) bekezdése | A 14. cikk (5) bekezdése | | 18. cikk | | Új | 19. cikk | 7. cikk | | 20. cikk | A 6. cikk (1) és (3) bekezdése | Kiigazítva | 21. cikk | 10. cikk | | A 22. cikk a) pontja | A 12. cikk (1) pontja | Módosítva | A 22. cikk b) pontja | A 12. cikk (2) pontja | | A 22. cikk c) pontja | A 12. cikk (3) pontja | | A 23. cikk (1) bekezdése | Az 1. cikk (3) bekezdése | | A 23. cikk (2) bekezdése | A 13. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontja | Módosítva | A 23. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja | A 13. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, in fine | Módosítva | A 23. cikk (3) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontja | | Új | A 23. cikk (3) bekezdésének második albekezdése | | Új | A 23. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése | A 13. cikk (1) bekezdésének második albekezdése | Módosítva | A 23. cikk (4) bekezdésének a) pontja | A 13. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja | Módosítva | A 23. cikk (4) bekezdésének b) pontja | | Új | A 23. cikk (4) bekezdése, in fine | | Új | A 23. cikk (5) bekezdése | A 13. cikk (2) bekezdése | Módosítva | A 24. cikk a) pontja | Az 1. cikk (4) bekezdése c) pontjának i. alpontja | | A 24. cikk b) pontja | Az 1. cikk (4) bekezdése c) pontjának iii. alpontja | | A 24. cikk c) pontja | Az 1. cikk (4) bekezdése c) pontjának iv. alpontja | Módosítva | A 24. cikk d) pontja | Az 1. cikk (4) bekezdése c) pontjának v. alpontja | | A 24. cikk e) pontja | Az 1. cikk (4) bekezdése c) pontjának vi. alpontja | | | Az 1. cikk (4) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és a XVIA. melléklet 2. lábjegyzete | Törölve | 25. cikk | 11. cikk | Módosítva | A 26. cikk a) pontja | A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontja | Kiigazítva | A 26. cikk b) pontja | A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontja | Kiigazítva | | A 9. cikk (2) bekezdése | Törölve | | A 3. cikk (1) bekezdése | Törölve | 27. cikk | A 3. cikk (2) bekezdése | Módosítva | | A 3. cikk (3)–(5) bekezdése | Törölve | 28. cikk | | Új | 29. cikk | | Új | 30. cikk | | Új | | 8. cikk | Törölve | 31. cikk | 15. cikk | Kiigazítva | 32. cikk | 16. cikk | | 33. cikk | 17. cikk | | 34. cikk | 18. cikk és a 34. cikk (4) bekezdése | Módosítva | 35. cikk | 19. cikk | Kiigazítva | A 36. cikk (1) bekezdése | A 34. cikk (3) bekezdése | Módosítva | A 36. cikk (2) bekezdése | | Új | 37. cikk | 27. cikk | Módosítva | 38. cikk | | Új | A 39. cikk (1) bekezdése | A 29. cikk (1) bekezdése | Módosítva | A 39. cikk (2) bekezdése | A 29. cikk (2) bekezdése | | A 40. cikk (1) bekezdése | A 4. cikk (1) bekezdése | | A 40. cikk (2) és (3) bekezdése | A 20. cikk (1) és (2) bekezdése | | A 41. cikk (1) bekezdésének első albekezdése | A 22. cikk (1) bekezdése | Módosítva | A 41. cikk (1) bekezdésének második–hatodik albekezdése | | Új | A 41. cikk (2) bekezdése | A 22. cikk (4) bekezdése | | A 41. cikk (3) bekezdése | A 30. cikk (9) bekezdése | Kiigazítva | A 42. cikk (1) bekezdése | A 21. cikk (1) bekezdése | | A 42. cikk (2) bekezdése | | Új | A 42. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja | A 21. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja | Kiigazítva | A 42. cikk (2) bekezdése c) pontjának első mondata | A 22. cikk (3) bekezdésének első mondata | | A 42. cikk (2) bekezdése c) pontjának második mondata | A 22. cikk (3) bekezdésének második mondata | | A 43. cikk (1) bekezdése | A 24. cikk (1) bekezdése | Módosítva | A 43. cikk (2) bekezdése | A 24. cikk (2) bekezdése | Kiigazítva | A 43. cikk (3) bekezdése | A 24. cikk (3) bekezdésének első–harmadik mondata | Kiigazítva | A 43. cikk (4) bekezdése | A 24. cikk (3) bekezdésének negyedik mondata | Kiigazítva | A 43. cikk (5) bekezdése | A 24. cikk (4) bekezdése | Kiigazítva | A 44. cikk (1) bekezdése | | Új | A 44. cikk (2) bekezdése | | Új | A 44. cikk (3) bekezdésének első albekezdése | | Új | A 44. cikk (3) bekezdése második albekezdésének első mondata | A 25. cikk (3) bekezdésének első mondata | Módosítva | A 44. cikk (3) bekezdése második albekezdésének második mondata | A 25. cikk (3) bekezdésének második mondata | Kiigazítva | A 44. cikk (4) bekezdésének első albekezdése | A 25. cikk (2) bekezdése | Módosítva | A 44. cikk (4) bekezdésének második albekezdése | A 25. cikk (4) bekezdése | | A 44. cikk (5) bekezdése | A 25. cikk (5) bekezdése | Módosítva | A 44. cikk (6) bekezdése | A 25. cikk (1) bekezdése | | A 44. cikk (7) bekezdése | | Új | A 44. cikk (8) bekezdése | | Új | | A 25. cikk (3) bekezdésének harmadik mondata | Törölve | A 45. cikk (1) bekezdése | | Új | A 45. cikk (2) bekezdése | A 26. cikk (1) bekezdése első albekezdésének első mondata | | A 45. cikk (3) bekezdése | A 26. cikk (2) bekezdése | Kiigazítva | A 45. cikk (4) bekezdése | A 26. cikk (1) bekezdésének második és harmadik mondata | Kiigazítva | A 45. cikk (5)–(8) bekezdése | | Új | A 45. cikk (9) bekezdése | A 28. cikk (3) bekezdése | Módosítva | A 45. cikk (10) bekezdése | | Új | A 46. cikk (1) bekezdése | A 28. cikk (1) bekezdése | Módosítva | A 46. cikk (2) bekezdése | A 28. cikk (2) bekezdése | Módosítva | A 47. cikk (1) bekezdésének első mondata | A 28. cikk (4) bekezdésének első mondata | | A 47. cikk (1) bekezdése második mondatának első francia bekezdése | | Új | A 47. cikk (1) bekezdése második mondatának második francia bekezdése | A 28. cikk (4) bekezdésének második mondata | Módosítva | A 47. cikk (2) bekezdése | | Új | A 47. cikk (3) bekezdése | A 28. cikk (2) bekezdése | Módosítva | A 47. cikk (4) bekezdésének a)–d) pontja | A 28. cikk (4) bekezdésének a)–d) és f) pontja | Kiigazítva | | A 28. cikk (4) bekezdésének f) pontja | Törölve | A 47. cikk (4) bekezdésének e) pontja | A 28. cikk (4) bekezdésének e) pontja | Módosítva | A 47. cikk (4) bekezdésének f) pontja | | Új | A 47. cikk (5) bekezdésének a)–h) pontja | A 21. cikk (2) bekezdésének c) pontja | Kiigazítva | A 47. cikk (3) bekezdésének i) pontja | | Új | A 48. cikk (1) bekezdése | A 28. cikk (6) bekezdésének első és második mondata és első francia bekezdése | Módosítva | A 48. cikk (2) bekezdése | | Új | A 48. cikk (3) bekezdése | A 28. cikk (6) bekezdésének második és negyedik francia bekezdése | Módosítva | A 48. cikk (4) bekezdése | | Új | A 48. cikk (5) bekezdése | | Új | A 48. cikk (6) bekezdése | A 28. cikk (5) bekezdése | Módosítva | A 49. cikk (1) bekezdése | A 41. cikk (3) bekezdése | Módosítva | A 49. cikk (2) bekezdésének első albekezdése | A 41. cikk (4) bekezdésének első albekezdése | Módosítva | A 49. cikk (2) bekezdésének második albekezdése | A 41. cikk (2) bekezdésének második albekezdése | Kiigazítva | A 49. cikk (3) bekezdése | A 30. cikk (4) bekezdése | | A 49. cikk (4) bekezdése | A 30. cikk (6) bekezdése | Módosítva | A 49. cikk (5) bekezdése | A 30. cikk (8) bekezdése | Módosítva | Az 50. cikk (1) bekezdése | A 41. cikk (1) bekezdése | Módosítva | Az 50. cikk (2) bekezdése | A 41. cikk (2) bekezdése | | 51. cikk | | Új | Az 52. cikk (1) bekezdése | A 30. cikk (5) bekezdése | Módosítva | Az 52. cikk (2) bekezdése | 32. cikk | Módosítva | Az 52. cikk (3) bekezdése | | Új | Az 53. cikk (1) bekezdése | A 30. cikk (1) bekezdése | | Az 53. cikk (2) bekezdése | A 30. cikk (2) bekezdése | Módosítva | Az 53. cikk (3) bekezdése | | Új | Az 53. cikk (4) bekezdése | | Új | Az 53. cikk (5) bekezdése | | Új | Az 53. cikk (6) bekezdése | A 30. cikk (3) bekezdése | | Az 53. cikk (7) bekezdése | A 30. cikk (7) bekezdése | | Az 53. cikk (8) bekezdése | | Új | Az 53. cikk (9) bekezdése | A 21. cikk (3) bekezdése | | | A 21. cikk (5) bekezdése | Törölve | Az 54. cikk (1) bekezdése | | Új | Az 54. cikk (2) bekezdése | A 31. cikk (1) bekezdése | | Az 54. cikk (3) bekezdése | A 31. cikk (3) bekezdése | Kiigazítva | Az 54. cikk (4) bekezdésének első albekezdése | A 31. cikk (2) bekezdése | Kiigazítva | Az 54. cikk (4) bekezdésének második albekezdése | | Új | Az 54. cikk (5) bekezdése | | Új | Az 54. cikk (6) bekezdése | | | Az 55. cikk (1) bekezdése | A 34. cikk (1) bekezdése | | Az 55. cikk (2) bekezdése | A 34. cikk (2) bekezdése | Módosítva | | A 35. cikk (1) és (2) bekezdése | Törölve | 56. cikk | | Új | Az 57. cikk (1) és (2) bekezdése | A 34. cikk (5) bekezdésének első és második albekezdése | Módosítva | Az 57. cikk (3) bekezdése | A 34. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése | Módosítva | Az 58. cikk (1) és (2) bekezdése | A 36. cikk (1) és (2) bekezdése | | Az 58. cikk (3) bekezdése | A 36. cikk (3) és (4) bekezdése | Kiigazítva | Az 58. cikk (4) és (5) bekezdése | A 36. cikk (5) és (6) bekezdése | | Az 59. cikk (1), (2), (3), (5) és (6) bekezdése | 37. cikk | Kiigazítva | Az 59. cikk (4) bekezdése | | Új | A 60. cikk (1) bekezdése | A 23. cikk (3) bekezdése | | A 60. cikk (2) bekezdése | A 23. cikk (4) bekezdése | | A 61. cikk (1) és (2) bekezdése | A 23. cikk (1) és (2) bekezdése | Módosítva | A 62. cikk (1) bekezdése | A 6. cikk (1) bekezdése, 12. cikk | Módosítva | A 62. cikk (2) bekezdése | | Új | A 63. cikk (1) bekezdésének első albekezdése | A 21. cikk (4) bekezdése | Módosítva | A 63. cikk (1) bekezdésének második albekezdése | A 24. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének második mondata | Kiigazítva | A 63. cikk (2) bekezdése | 25. cikk | Módosítva | 64. cikk | | Új | A 65. cikk (1) bekezdése | A 4. cikk (1) bekezdése | Kiigazítva | A 65. cikk (2) bekezdése | A 23. cikk (5) bekezdése | | A 65. cikk (3) bekezdése | A 23. cikk (6) bekezdésének első albekezdése | | 66. cikk | A 23. cikk (6) bekezdésének második albekezdése | Módosítva | 67. cikk | 42 cikk. | Módosítva | | 39. cikk | Törölve | A 68. cikk (1) bekezdése | A 40. cikk (5) bekezdése | Módosítva | A 68. cikk (2) bekezdése | | Új | A 68. cikk (3) bekezdése | | Új | A 69. cikk (1) bekezdésének első albekezdése | A 14. cikk (15) bekezdésének első mondata | Módosítva | A 69. cikk (1) bekezdésének második albekezdése | A 14. cikk (15) bekezdésének második mondata | Módosítva | A 69. cikk (2) bekezdésének első albekezdése | | Új | A 69. cikk (2) bekezdésének második albekezdése | A 14. cikk (14) bekezdésének első és második mondata | Módosítva | A 69. cikk (3) bekezdése | A 14. cikk (14) bekezdésének harmadik mondata és (15) bekezdésének harmadik mondata | Kiigazítva | A 70. cikk (1) bekezdésének a) pontja | A 40. cikk (1) bekezdése | Módosítva | A 70. cikk (1) bekezdésének b) pontja | A 40. cikk (2) bekezdése | Kiigazítva | A 70. cikk (1) bekezdésének c) pontja | A 40. cikk (3) bekezdése | Módosítva | A 70. cikk (1) bekezdésének d) pontja | A 40. cikk (3) bekezdése | Módosítva | A 70. cikk (1) bekezdésének e) pontja | | Új | A 70. cikk (1) bekezdésének f), g) és h) pontja | | Új | A 70. cikk (1) bekezdésének i) pontja | A 40. cikk (2) bekezdése és a 42. cikk (2) bekezdése | Kiigazítva | A 70. cikk (1) bekezdésének j) pontja | A 14. cikk (16) bekezdése | Kiigazítva | | A 40. cikk (4) bekezdése | Törölve | | 43. cikk és 44. cikk | Törölve | 71. cikk | | Új | 72. cikk | | Új | I. mellékletIII. | melléklet | Kiigazítva | II. melléklet | II. melléklet | Kiigazítva | III. melléklet | I. melléklet | Kiigazítva | IV. melléklet | VI. melléklet | Kiigazítva | V. melléklet | VII. melléklet | Kiigazítva | VI. melléklet | | Új | VII. melléklet | IV. melléklet | Kiigazítva | VIII. melléklet | V. melléklet | Kiigazítva | IX. melléklet | IX. melléklet | Kiigazítva | X. melléklet | VIII. melléklet | Kiigazítva | XI. melléklet | | Új | XII. melléklet | XI. melléklet | Kiigazítva | A XIII. melléklet A–C. pontja | XII. melléklet | Módosítva | A XIII. melléklet D. pontja | | Új | XIV. melléklet | XIII. melléklet | Módosítva | XVA. melléklet | XIV. melléklet | Módosítva | XVB. melléklet | | Új | XVI. melléklet | XV. melléklet | Módosítva | XVIIA. melléklet | XVIA. melléklet | Módosítva | XVIIB. melléklet | XVIB. melléklet | Kiigazítva | XVIII. és XIX. melléklet | XVII. és XVIII. melléklet | Módosítva | A XX. melléklet 1. pontjának a) alpontja | | Új | A XX. melléklet 1. pontjának b) alpontja | A 25. cikk (2) bekezdése | Módosítva | A XX. melléklet 1. pontjának c) alpontja | | Új | A XX. melléklet 2. és 3. pontja | | Új | A XXI. melléklet 1. pontja | Az 1. cikk (8) bekezdése | Módosítva | A XXI. melléklet 2. pontjának első mondata | Az 1. cikk (9) bekezdése | Kiigazítva | A XXI. melléklet 2. pontjának első francia bekezdése | | Új | A XXI. melléklet 2. pontjának második francia bekezdése | Az 1. cikk (10) bekezdése | Módosítva | A XXI. melléklet 2. pontjának harmadik francia bekezdése | | Új | A XXI. melléklet 3. pontja | Az 1. cikk (12) bekezdése | Módosítva | A XXI. melléklet 4. pontja | Az 1. cikk (11) bekezdése | | | Az 1. cikk (13) bekezdése | Törölve | XXII. melléklet | | Új | XXIII. melléklet | | | XXIV melléklet. | | Új | XXV. melléklet | | Új | XXVI. melléklet | | Új | [1] A "kiigazítva" kifejezés arra utal, hogy a megszövegezés átdolgozására a hatályon kívül helyezett irányelv alkalmazási körének megváltoztatása nélkül került sor. A hatályon kívül helyezett irányelv rendelkezéseinek alkalmazási körét érintő változtatásokat a "módosítva" kifejezés jelzi. --------------------------------------------------