Az Európai Parlament és a Tanács 790/2004/EK határozata

(2004. április 21.)

az ifjúságpolitika terén európai szintű tevékenységet folytató szervezeteket támogató közösségi cselekvési program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 149. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [1],

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [2],

mivel:

(1) A Szerződés létrehozza az uniós polgárságot, és előírja, hogy az oktatás, a szakképzés és az ifjúságpolitika terén a közösségi fellépés többek között az ifjúsági csereprogramok és a szociálpedagógusi csereprogramok fejlesztésének ösztönzésére irányuljon.

(2) A 2001. december 14–15-i Európai Tanács következtetéseihez csatolt laekeni nyilatkozat leszögezi, hogy az Európai Unió egyik alapvető megoldandó feladata az, hogy miként lehet a polgárokat, elsősorban a fiatalokat, közelebb hozni az európai gondolathoz és az európai intézményekhez. A nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezetek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy aktív polgárok legyenek, kifejlődjön a felelősségérzetük, kifejezzék a véleményüket és értékeiket, és a nemzeti határokon átívelő csereprogramokban vegyenek részt; így ezek a szervezetek segítenek abban, hogy Európa közelebb kerüljön a fiatal polgárokhoz.

(3) A Bizottság 2001. november 21-én bemutatott, "Az európai ifjúság új lendülete" című fehér könyve amellett érvel, hogy ösztönözni kell a fiatalok részvételét, és támogatja azon szervezetek megerősítését, amelyekben a fiatalok hangot adhatnak nézeteiknek; a fehér könyv szerint a tájékoztatás elengedhetetlen az aktív polgárság kialakulásához. Az Európai Parlament a fehér könyvről kiadott állásfoglalásában [3] szintén hangsúlyozta, milyen fontos szerepet játszanak a nemzetközi és az európai ifjúsági szervezetek a fiatalok számára az európai demokratikus életben való hosszú távú részvétel lehetővé tételében.

(4) A Bizottság az európai kormányzásról szóló fehér könyvében [4] általános nyitottságra, valamint az uniós politika alakítása során a civil társadalom képviselőivel való konzultációra és az ő bevonásukra szólít fel. A Bizottság elismeri a nem kormányzati szervezetek szerepét abban, hogy a polgárok hangot adhassanak az őket foglalkoztató kérdéseknek.

(5) A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, az ifjúságpolitika terén megvalósuló európai együttműködés keretéről szóló, 2002. június 27-i állásfoglalás [5] megerősíti az európai ifjúságról szóló fehér könyvben előterjesztett tematikus prioritásokat, és különösen a részvételt és a tájékoztatást, főként abból a célból, hogy ösztönözzék a fiatalokat az aktív polgárság gyakorlásában való részvételre, valamint mechanizmusokat javasol a nyitott koordinációs módszer bevezetésére egyrészt a fiatalokkal nemzeti szinten – megfelelő feltételek mellett – folytatott konzultáció, másrészt az Európai Ifjúsági Fórummal európai szinten folytatott konzultáció révén.

(6) Az Európai Ifjúsági Fórum a fiatalokat képviseli az Európai Unióval és egyéb nemzetközi intézményekkel szemben. A Fórum tevékenysége rendkívül fontos abból a szempontból, hogy összehangolja a nem kormányzati ifjúsági szervezetek nézeteit és továbbítsa azokat az európai intézményeknek, illetve információt továbbítson e szervezeteknek a számukra fontos európai ügyekkel kapcsolatban. A nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezetek nem formális és informális tanulási, képzési és tájékoztatási lehetőségeket biztosítanak a fiatalok számára; hálózatokat alkotnak, amelyek a tagállamokban és más európai országokban működő nonprofit szervezeteket képviselnek.

(7) A 2003-as és az azt megelőző költségvetési évekre vonatkozóan az Európai Unió általános költségvetésének A–3023. és A–3029. számú tétele támogatást nyújt az Európai Ifjúsági Fórum és a nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezetek számára.

(8) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet [6] (a továbbiakban: költségvetési rendelet) alapján az említett meglévő támogatások szabályozására egy alap-jogiaktus megalkotása szükséges.

(9) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a költségvetési rendelet elfogadásakor vállalták, hogy elérik azt a célkitűzést, hogy ez az alap-jogiaktus a 2004-es költségvetési évtől kezdődően lépjen hatályba.

(10) Tekintettel a kibővült Unió és az európai kontinensen található szomszédai közötti kapcsolatok erősítésének fontosságára, rendelkezni kell arról, hogy a program földrajzi hatóköre a csatlakozó államokra, és lehetőleg, bizonyos tevékenységek esetében, valamennyi európai országra kiterjedjen.

(11) Az állami forrásokból származó, nem közösségi eredetű támogatásnak összhangban kell lennie a Szerződés 87. és 88. cikkével.

(12) Ez a határozat a program teljes időtartamára pénzügyi keretet állapít meg, amely – az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodás [7] 33. pontja értelmében – az éves költségvetési eljárás során a költségvetési hatóság számára elsődleges hivatkozási alapot jelent.

(13) Az e határozat alapján nyújtott valamennyi támogatásnak szigorúan meg kell felelnie a szubszidiaritás és az arányosság elvének,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZTAK:

1. cikk

A program célja és a program által támogatott tevékenységek

(1) Ez a határozat közösségi cselekvési programot hoz létre az európai szintű ifjúságpolitika terén működő szervezetek támogatására (a továbbiakban: a program).

(2) A program általános célja az említett szervezetek tevékenységeinek támogatása. Ezek a tevékenységek olyan szervezet folyamatban lévő munkaprogramjából következnek, amely az ifjúságpolitika terén valamilyen általános európai érdekű célt szolgál, vagy olyan célkitűzés megvalósítására törekszik, amely e téren részét képezi az Európai Unió politikájának. E tevékenységeknek mindenekelőtt hozzá kell járulniuk – vagy alkalmasnak kell lenniük arra, hogy hozzájáruljanak – a fiatal polgároknak a közéletben és a társadalomban való aktív részvételéhez, valamint a tágabb értelemben vett ifjúságpolitika terén megvalósuló közösségi együttműködési tevékenységek fejlesztéséhez és végrehajtásához. Az Európai Ifjúsági Fórummal folytatott együttműködés hozzájárul ennek az általános célkitűzésnek az eléréséhez annyiban, amennyiben az Európai Ifjúsági Fórum ellátja a nem kormányzati ifjúsági szervezetek képviseletét, összehangolja e szervezetek tevékenységét, valamint tájékoztatja az európai intézményeket az ifjúsággal kapcsolatos ügyekről.

(3) A program 2004. január 1-jén kezdődik és 2006. december 31-én ér véget.

2. cikk

Részvétel a programban

Egy szervezet akkor jogosult működési támogatásra, ha megfelel a mellékletben említett követelményeknek, és a következő jellemzőkkel rendelkezik:

a) tevékenységei összhangban vannak az ifjúságpolitika terén megvalósuló közösségi fellépés elveivel, és a mellékletben meghatározott prioritásokat figyelembe véve folynak;

b) jogszerű megalapítása óta több mint egy év telt el;

c) európai szinten működik, önállóan vagy különböző összehangoltan működő társulások formájában, szerkezete és tevékenysége potenciális hatással lehet az Unió egész területére, illetve hatóköre a 3. cikkben említett országok közül legalább nyolcra kiterjed, beleértve a tagállamokat is.

3. cikk

Harmadik országok részvétele

(1) A program keretében megvalósuló tevékenységekben részt vehetnek azok a szervezetek, amelyek székhelye:

a) olyan csatlakozó államban található, amely 2003. április 16-án írta alá a csatlakozási szerződést;

b) valamely EFTA/EGT-országban található, az EGT-megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

c) Romániában, illetve Bulgáriában található; a részvétel feltételeit az európai megállapodásokkal, azok kiegészítő jegyzőkönyveivel és az érintett Társulási Tanácsok határozataival összhangban kell megállapítani;

d) Törökországban található, a részvétel feltételeit az Európai Közösség és a Török Köztársaság között létrejött, a Török Köztársaság közösségi programokban való részvételének általános elveiről szóló, 2002. február 26-i keretmegállapodással [8] összhangban kell megállapítani.

(2) A fenti programban részt vehetnek olyan szervezetek is, amelyek székhelye valamely, a délkelet-európai országok stabilizációs és társulási folyamatában részes balkáni országban [9] található, valamint a program nyitott a Független Államok Közösségének egyes országai felé is [10], az ezen országokkal egyeztetendő feltételek és eljárások szerint.

4. cikk

A kedvezményezettek kiválasztása

A programban a következő két csoportba tartozó kedvezményezettek vehetnek részt:

a) az 1. csoport esetében: a melléklet 2. pontjában említett kedvezményezettek részére közvetlenül ítélik oda a működési támogatást;

b) a 2. csoport esetében: a működési támogatást – a mellékletben meghatározott általános kritériumoknak megfelelően – pályázati felhívás alapján ítélik oda olyan szervezetek állandó tevékenységeire vonatkozóan, amelyek az ifjúságpolitika terén általános európai érdekű célt szolgálnak.

5. cikk

A támogatás odaítélése

A program különböző elemeinek keretében nyújtandó támogatásokat a melléklet vonatkozó részében meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell odaítélni.

6. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1) A program végrehajtásának pénzügyi kerete az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott időtartamra 13 millió euró.

(1) Az éves előirányzatokat a pénzügyi terv keretein belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

7. cikk

Végrehajtás

Ennek a programnak a mellékletben megállapított rendelkezésekkel összhangban történő végrehajtásáért a Bizottság felelős, és e végrehajtásról rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a tagállamokat.

8. cikk

Nyomon követés és értékelés

A Bizottság legkésőbb 2007. december 31-én jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a program céljainak teljesítéséről. Az említett jelentést többek között egy, legkésőbb 2006 végéig rendelkezésre bocsátandó külső értékelésről szóló jelentésre kell alapozni, amelyben – az 1. cikkben és a mellékletben meghatározott célkitűzések elérése szempontjából – fel kell mérni legalább a program általános helytállóságát és koherenciáját, megvalósításának hatékonyságát (az elemek előkészítése, kiválasztása, végrehajtása), továbbá a különböző elemek együttes és egyedi hatékonyságát.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Strasbourgban, 2004. április 21-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

D. Roche

[1] HL C 10., 2004.1.14., 18. o.

[2] Az Európai Parlament 2003. november 6-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2003. december 22-i közös álláspontja (HL C 72. E, 2004.3.23., 10. o.), az Európai Parlament 2004. március 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2004. március 30-i határozata.

[3] HL C 180. E, 2003.7.31., 145. o.

[4] HL C 287., 2001.10.12., 1. o.

[5] HL C 168., 2002.7.13., 2. o.

[6] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[7] HL C 172., 1999.6.18., 1. o. A 2003/429/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 147., 2003.6.14., 25. o.) módosított megállapodás.

[8] HL L 61., 2002.3.2., 29. o.

[9] Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia, Szerbia és Montenegró, Bosznia és Hercegovina, valamint Horvátország.

[10] Fehéroroszország, Moldova, az Orosz Föderáció és Ukrajna.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

1. TÁMOGATOTT TEVÉKENYSÉGEK

Az 1. cikkben megállapított általános célkitűzés az ifjúságpolitika terén működő szervezetek támogatása révén a közösségi fellépés e téren történő erősítése és e fellépés hatékonyságának növelése.

1.1. Az említett ifjúsági szervezeteknek a közösségi fellépés erősítését és hatékonyságát várhatóan elősegítő főbb tevékenységei a következők:

- a fiatalok nézeteinek és érdekeinek közösségi szintű képviselete, figyelemmel a nézetek és érdekek sokféleségére,

- ifjúsági csereprogramok és önkéntes szolgálatok,

- informális és nem formális tanuló- és munkaprogramok,

- az interkulturális oktatásnak és a kulturális sokféleség megértésének ösztönzése,

- európai kérdésekről, európai uniós politikákról és ifjúsági politikákról folytatott tanácskozások,

- a közösségi fellépésre vonatkozó ismeretterjesztés,

- fiatal polgárok részvételét és kezdeményezőkészségét ösztönző intézkedések.

1.2. Az Európai Ifjúsági Fórum főbb tevékenységei a következők:

- a fiatalok képviselete az Európai Unióval szemben,

- a Fórum tagjai álláspontjának egyeztetése az Európai Unióval szemben,

- az ifjúsággal kapcsolatos információk továbbítása az európai intézményeknek,

- az Európai Uniótól származó információk továbbítása a nemzeti ifjúsági tanácsok és nem kormányzati szervezetek részére,

- a fiatalok demokratikus életben való részvételének ösztönzése és felkészítés erre a részvételre,

- az ifjúságpolitika terén az európai uniós szinten létrehozandó új együttműködési kerethez való hozzájárulás,

- az ifjúsági politikák, az ifjúsági munka és oktatási lehetőségek fejlesztéséhez, valamint a fiatalokat érintő információk továbbításához, és a fiatalok érdekképviseletének egész Európára kiterjedő struktúrája kialakításához való hozzájárulás,

- az európai és a világ más részein élő fiatalokat érintő, valamint a fiatalok támogatására szolgáló európai uniós fellépésre vonatkozó vitákban és közös gondolkodásban való részvétel.

2. A TÁMOGATOTT TEVÉKENYSÉGEK VÉGREHAJTÁSA

A program keretében közösségi támogatásra jogosult szervezetek a következő területek egyikén fejtik ki tevékenységüket:

2.1. 1. rész: Az Európai Ifjúsági Fórum támogatása

2.1.1. E rész keretében támogatásban részesíthetők az általános európai érdekű célt szolgáló, a nemzeti ifjúsági tanácsokból és a nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezetekből álló tagsággal rendelkező Európai Ifjúsági Fórum állandó tevékenységei, a következő elvekkel összhangban:

- az Európai Ifjúsági Fórum szabadon választja meg tagjait, a különböző típusú ifjúsági szervezetek lehető legszélesebb körének képviseletét biztosítva,

- az 1.2. pontnak megfelelően az Európai Ifjúsági Fórum önállóan határozza meg saját tevékenységeit,

- a tagsággal nem rendelkező ifjúsági szervezeteket és a szervezetekhez nem tartozó fiatalokat a lehető legszélesebb körben bevonják az Európai Ifjúsági Fórum tevékenységeibe,

- az Európai Ifjúsági Fórum aktívan közreműködik az ifjúságot érintő európai szintű politikai folyamatokban, különösen azáltal, hogy válaszokat ad az európai intézményeknek, amikor azok a civil társadalommal konzultálnak, és elmagyarázza tagjainak a fenti intézmények által képviselt álláspontokat,

- a tagság földrajzi hatóköre kiterjed a 3. cikkben említett országokra.

2.1.2. Az 1. rész keretében az Európai Ifjúsági Fórum támogatható kiadásai a működési költségeket és a szervezet tevékenységei végrehajtásához szükséges költségeket foglalják magukban.

2.1.3. Az Európai Ifjúsági Fórumnak nyújtott támogatás nem fedezheti ezen intézmény valamennyi támogatható kiadását azon naptári év tekintetében, amelyre vonatkozóan a támogatást odaítélték: a Fórum költségvetésének legalább 20 %-át nem közösségi forrásokból kell finanszírozni. Az ilyen társfinanszírozás részben vagy teljes egészében nem pénzbeli hozzájárulás formájában is történhet, amennyiben e hozzájárulás értéke az értékelés szerint nem haladja meg a tényleges, számviteli bizonylatokkal alátámasztott költségeket vagy az érintett piacra általában jellemző költségeket.

2.1.4. A költségvetési rendelet 113. cikkének (2) bekezdése szerinti fokozatos csökkentés elve nem alkalmazható az Európai Ifjúsági Fórumnak nyújtott működési támogatásra, mivel ez a szervezet általános európai érdekű célt szolgál.

2.1.5. Mivel szükség van az Európai Ifjúsági Fórum folyamatos működésének biztosítására, a program forrásait a következő iránymutatás szerint kell elosztani: az 1. rész keretében elosztott források összege nem lehet kevesebb 2 millió eurónál.

2.1.6. A támogatás megfelelő munkaterv és költségvetés benyújtását követően ítélhető oda az Ifjúsági Fórumnak. Ha a Bizottsággal kötött partnerségi keretmegállapodás áll rendelkezésre, a támogatást évente lehet odaítélni.

2.2. 2. rész: Az ifjúságpolitika terén általános európai érdekű célt szolgáló, illetve az Európai Unió e téren folytatott politikájának részét képező célkitűzés megvalósítására törekvő szervezetek állandó tevékenységeinek támogatása.

2.2.1. E rész keretében a fent említett szervezetek működési és igazgatási költségei támogathatók. A támogatás a következő szervezeteket illetheti:

a) nonprofit szervezet, amelynek tevékenységei kizárólag a fiatalok érdekeit szolgálják, vagy egy olyan szervezet, amelynek céljai szélesebb körűek, de amely tevékenységeinek egy része kizárólag a fiatalok érdekeit szolgálja; mindkét esetben feltétel, hogy a szervezet bevonja a fiatalokat az érdekükben végzett tevékenységek irányításába;

b) a fiatalok érdekében működő, és tevékenységeikbe fiatalokat bevonó nonprofit szervezetek európai hálózata.

Egy évre szóló működési támogatást az ilyen szervezetek állandó munkaprogramja végrehajtásának támogatása céljából lehet odaítélni.

2.2.2. A 2. rész keretében a működési támogatás meghatározásánál kizárólag azokat a költségeket lehet figyelembe venni, amelyek a kiválasztott szervezet rendszeres tevékenységének megfelelő elvégzéséhez szükségesek, így különösen a személyzettel kapcsolatos költségek, az általános költségek (bérleti díj és az ingatlannal kapcsolatos terhek, berendezések, irodai beszerzések, távközlési és postai díjak stb.), a belső értekezletek, a kiadványok, a tájékoztatás és a terjesztés költségei.

2.2.3. A 2. rész alapján nyújtott működési támogatás nem fedezheti a szervezet valamennyi támogatható kiadását azon naptári év tekintetében, amelyre vonatkozóan a támogatást odaítélték. Az e rész által érintett szervezetek költségvetésének legalább 20 %-át nem közösségi forrásokból kell finanszírozni. A társfinanszírozás mértékét évente a pályázati felhívásban kell meghatározni. Az ilyen társfinanszírozás részben vagy teljes egészében nem pénzbeli hozzájárulás formájában is történhet, amennyiben e hozzájárulás értéke az értékelés szerint nem haladja meg a tényleges, számviteli bizonylatokkal alátámasztott költségeket, vagy az érintett piacra általában jellemző költségeket.

2.2.4. A költségvetési rendelet 113. cikkének (2) bekezdése alapján, az ily módon odaítélt támogatásokat ismételt odaítélés esetén fokozatosan csökkenteni kell. E csökkentésre a harmadik évtől kerül sor, mértéke évenként 2,5 %. E szabály betartása érdekében – amely nem érinti a fent említett társfinanszírozási szabályt – a közösségi társfinanszírozás adott költségvetési évre odaítélt támogatáshoz viszonyított arányának legalább 2,5 százalékponttal kisebbnek kell lennie, mint amennyi a közösségi társfinanszírozás előző költségvetési évre odaítélt támogatáshoz viszonyított aránya.

2.2.5. A 2. rész keretében működési támogatásban részesülő szervezeteket pályázati felhívás alapján kell kiválasztani.

Az így kiválasztott szervezetekkel a program időtartamára partnerségi keretmegállapodások köthetők. A partnerségi keretmegállapodásokon alapuló egyedi támogatásokat az e megállapodásokban megállapított eljárásoknak megfelelően kell odaítélni.

A keretmegállapodások azonban nem zárják ki, hogy évente további kedvezményezetteknek szóló pályázati felhívásra kerüljön sor.

2.3. Átmeneti rendelkezések

2.3.1. A 2004-ben odaítélt támogatások esetében a kiadások támogathatóságának időszaka már 2004. január 1-jén megkezdődhet, amennyiben a kiadások keletkezése nem előzi meg a támogatási kérelem benyújtásának időpontját vagy a kedvezményezett költségvetési évének kezdetét.

2.3.2. Olyan kedvezményezettek esetében, amelyeknél a költségvetési év március 1-je előtt kezdődik, a 2004. év folyamán kivételt lehet tenni az alól – a költségvetési rendelet 112. cikkének (2) bekezdésében említett – kötelezettség alól, amely szerint a támogatási megállapodást a kedvezményezett költségvetési évének kezdetétől számított első négy hónapon belül alá kell írni. Ebben az esetben a támogatási megállapodást legkésőbb 2004. június 30-ig kell aláírni.

3. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK KRITÉRIUMAI

3.1. A támogatási kérelmeket a következő szempontok figyelembevételével kell elbírálni:

- a program célkitűzéseivel való összhang,

- a tervezett tevékenységek minősége,

- e tevékenységeknek a fiatalokra várhatóan gyakorolt ösztönző hatása,

- a végzett tevékenységek földrajzi hatóköre,

- a fiatalok bevonása az érintett szervezetek egységeibe.

3.2. A Bizottság a kérelmeik benyújtását követő meghatározott időn belül lehetőséget nyújt a kérelmezőknek a formai hibák kijavítására.

4. ÁTLÁTHATÓSÁG

Azok a kedvezményezettek, akik e program bármely elemének keretében támogatásban részesülnek, kötelesek a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető helyen – így például egy internetes honlapon vagy egy éves jelentésben – feltüntetni, hogy az Európai Unió költségvetéséből támogatásban részesültek.

5. A PROGRAM IRÁNYÍTÁSA

A költség-haszon elemzés fényében a Bizottság dönthet úgy, hogy a költségvetési rendelet 55. cikkével összhangban a program irányításával kapcsolatos valamennyi feladatot vagy e feladatok egy részét egy végrehajtó hivatalra ruházza. Fordulhat továbbá szakértőkhöz, és fordíthat kiadásokat közhatalom gyakorlását magában nem foglaló technikai, illetve adminisztratív támogatásra is, amelyre eseti szolgáltatási szerződések keretében ad megbízást. Továbbá a program megvalósításának várható megkönnyítése céljából finanszírozhatja tanulmányok készítését és szervezhet szakértői találkozókat, valamint vállalkozhat a program céljai eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tájékoztatási, kiadói és terjesztési tevékenységre.

6. ELLENŐRZÉS ÉS AUDIT

6.1. A működési támogatás kedvezményezettje az utolsó kifizetést követően öt évig a Bizottság rendelkezésére tart minden, a támogatás évében keletkezett kiadást igazoló bizonylatot, beleértve a könyvvizsgáló által ellenőrzött pénzügyi kimutatást. A támogatás kedvezményezettje biztosítja, hogy a partnerek, illetve tagok birtokában lévő bizonylatok szükség esetén a Bizottság rendelkezésére álljanak.

6.2. A Bizottság közvetlenül saját személyzete révén vagy más, általa kiválasztott, minősített külső szervezet révén ellenőrizheti a támogatás felhasználását. Ilyen ellenőrzésekre a megállapodás időtartama alatt, illetve a zárókifizetést követő ötéves időszakban kerülhet sor. Az ellenőrzések megállapításai nyomán a Bizottság szükség szerint a visszafizetésről határozhat.

6.3. A Bizottság munkatársainak és más, a Bizottság által felhatalmazott külső személyzetnek joguk van ahhoz, hogy a kedvezményezett helyiségeibe beléphessenek és az említett ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz, beleértve az elektronikus formában létező információt is, hozzáférhessenek.

6.4. A Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – különösen a hozzáférés vonatkozásában – azonos jogokkal rendelkezik, mint a Bizottság.

6.5. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és más szabálytalansággal szembeni védelme érdekében a Bizottság e program keretében – a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel [1] összhangban – helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet. Szükség esetén az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat végez, amelyekre az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [2] irányadó.

6.6. Amennyiben ez az alap-jogiaktus nem hivatkozik konkrét rendeletre, a költségvetési rendeletet és végrehajtási szabályait kell alkalmazni.

[1] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[2] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

--------------------------------------------------