A TANÁCS VÉLEMÉNYE

(2004. július 5.)

Lengyelország konvergenciaprogramjáról (2004–2007)

(2004/C 320/08)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének, valamint a gazdaságpolitikák felügyeletének és összehangolásának megerősítéséről szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

ELFOGADTA EZT A VÉLEMÉNYT:

2004. július 5-én a Tanács megvizsgálta Lengyelország konvergenciaprogramját, amely a 2004-től 2007-ig terjedő időszakra szól. A program csak részben tesz eleget a stabilitási és konvergencia-programok tartalmáról és formájáról szóló, felülvizsgált magatartási kódex adatszolgáltatási követelményeinek, valamint az ESA95 szabványoknak.

A program alapját képező költségvetési stratégia célja, hogy az államháztartás hiányát 2007-re a GDP 3 %-a alá csökkentse (a következő köztes évi célértékekkel: 2004-ben a GDP 5,7 %-a, 2005-ben a GDP 4,2 %-a, 2006-ban a GDP 3,3 %-a, majd 2007-ben 1,5 %-a), és az adósságrátát továbbra se engedje a GDP 60 %-a fölé. Ezt a célt szolgálja a programban ismertetett átfogó intézkedés-csomag (az ún. Hausner-terv), amelyhez a kormány 2004 januárjában adta hozzájárulását, és amely – maradéktalan végrehajtása esetén – a 2005–2007-es időszakban a többletbevételek és megtakarítások kumulatív hatásaként a hiánynak a GDP 5,3 %-át kitevő korrekcióját eredményezné (a szociális szférában a GDP 3,3 %-a, a közigazgatásban és az állami tulajdonú vállalatoknál a GDP 2 %-a). A deficitcél elérése ugyanakkor a program időtartamára előirányzott magas növekedéstől is függ.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a program alapját képező makrogazdasági forgatókönyv inkább kedvező növekedési feltételezéseket mutat. Míg a 2004-re és 2005-re előirányzott 5,0 %-os növekedés valószerűnek tűnik, és 2004-ben a prognosztizáltnál akár még magasabb is lehet, a program szerinti középtávú növekedési pálya – azaz a GDP-növekedés ütemének 5,6 %-ra gyorsulása 2006-ban és 2007-ben – már inkább kedvező feltételezéseket tükröz úgy a magánfogyasztás, mint a beruházás vonatkozásában. E tekintetben a Hausner-terv maradéktalan végrehajtása és a költségvetési pályát övező bizonytalanságok eloszlatása alapvető fontosságú a tervezett növekedési ütem eléréséhez. Az inflációra vonatkozó prognózis összességében reálisnak tűnik.

A program előrejelzései szerint a hiányt 2007-re kell a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenteni. A programban szereplő célok megvalósítását több kockázati tényező is veszélyezteti. A kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok már említett kockázata mellett a tervezett intézkedések végrehajtását bizonytalanság övezi, mivel a tervezett korrekció erőteljesen az időszak végére összpontosít, és nem teljesen áll összhangban a Hausner-tervvel. Végezetül a tőkefedezeti nyugdíjrendszerek besorolásáról szóló Eurostat-határozat következményeként a GDP arányában kifejezett hiány tervezett értékeit lehet, hogy 1,6 százalékponttal felfelé kell kiigazítani. Következésképpen a programban ismertetett költségvetési politika hatása nem biztos, hogy elegendő ahhoz, hogy a program időtartama alatt a hiányt a GDP 3 %-a alá csökkentse.

A program szerint a 2003–2007-es időszakban az adósságráta a GDP arányában várhatóan 7 százalékponttal emelkedik, s ez a növekedés csak a program utolsó évében áll meg. Az adósságráta alakulása valószínűleg a tervezettnél kedvezőtlenebb lesz, figyelembe véve a hiány várható kedvezőtlen alakulásának kockázatát, és a tervezett privatizációs bevételek realizálásával kapcsolatos nagyfokú bizonytalanságot.

A hosszú távú fenntarthatóság vonatkozásában a népesség elöregedésének költségei Lengyelország költségvetésének komoly egyensúlyi problémáihoz vezethetnek. Miközben az 1999-ben megkezdett és a háromlépcsős progresszív nyugdíjrendszert bevezető nyugdíjreform – a felosztó-kirovó pillért érintő olyan parametrikus változtatásokat is magában foglalva, mint a korengedményes nyugdíjazás lehetőségének korlátozása – csökkentette a költségvetés hosszú távú egyensúlyi problémáinak kockázatát, de nem számolta fel teljesen. A megfelelő elsődleges többlet biztosítása középtávon, valamint a nyugdíjrendszer veszteségeinek visszafogását és az állami vállalatok és az egészségügyi ellátó rendszer kötelezettségei átvállalásának korlátozását célzó intézkedések végrehajtása, valamint a munkaerő részvételét erősítő strukturális reformok alapvető fontosságúak ahhoz, hogy az államháztartás fenntartható alapokra kerüljön.

A Bizottság ajánlásai alapján a Tanács 2004. július 5-én határozott arról, hogy a Szerződés 104. cikke (6) bekezdésének megfelelően Lengyelországban túlzott hiány áll fenn, és a 104. cikk (7) bekezdése szerint ajánlásokat fogalmazott meg Lengyelországnak a túlzott hiány megszüntetésére és a követendő stratégiára nézve.

Lengyelország konvergencia-programjának legfontosabb előrejelzései:

(1)  HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az ebben a szövegben említett dokumentumok az alábbi weboldalon érhetők el:

http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm.