Az Európai Parlament és a Tanács 1406/2002/EK rendelete

(2002. június 27.)

az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 80. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

a Szerződés 251. cikkében említett eljárásnak megfelelően [4],

mivel:

(1) A Közösségben számos jogi intézkedést fogadtak el a tengeri közlekedésben a biztonság növelése és a szennyezés megelőzése céljából. A hatékonyság érdekében e jogszabályokat megfelelő és egységes módon kell alkalmazni a Közösség egész területén. Ez ilyenformán kellő mozgásteret biztosít, csökkenti a versenynek a nem megfelelő hajók által élvezett előnyökből származó torzulásait és jutalmazza a tengeri közlekedés komoly résztvevőit.

(2) A jelenleg közösségi vagy nemzeti szinten ellátott egyes feladatokat egy szakértői testület is végrehajthatná. Valójában műszaki és tudományos támogatásra és magas szintű állandó szakértelemre van szükség a tengeri biztonság és a hajók okozta szennyezés megelőzése terén a közösségi jogszabályok megfelelő alkalmazása, végrehajtásuk nyomonkövetése és a már hatályos intézkedések hatékonyságának értékelése céljából. Ezért - a meglévő közösségi intézményi struktúrán belül és a hatásköri egyensúly tiszteletben tartásával - szükség van az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség ("az ügynökség") létrehozására.

(3) Általánosságban, az ügynökségnek olyan műszaki testületnek kell lennie, amely ellátja a Közösséget a szükséges eszközökkel, hogy az hatékonyan cselekedhessen az átfogó, tengeri biztonságra és a hajók okozta szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok fejlesztése érdekében. Az ügynökségnek segítenie kell a Bizottság munkáját a tengerbiztonságra és a hajók által okozott szennyezésre vonatkozó közösségi jogszabályok folyamatos frissítésének és fejlesztésének folyamatában, és megfelelő támogatást kell nyújtania e jogszabályoknak a Közösség területén történő egységes és hatékony végrehajtásának biztosítása céljából, segítve a Bizottságot a tengerbiztonságról és a hajók okozta szennyezésről szóló meglévő és jövőbeni közösségi jogszabályok által ráruházott feladatok végrehajtásában.

(4) Azon célok megfelelő végrehajtása érdekében, amelyek elérésére az ügynökséget létrehozták, helyénvaló, hogy az ügynökség számos más olyan fontos feladatot is ellásson, amelyek célja a tengeri biztonság fokozása és a hajók által okozott szennyezés megelőzése a tagállamok vizein. Ebben a tekintetben az ügynökségnek együtt kell működnie a tagállamokkal a kikötő szerinti illetékes állam hatóságával és a lobogó szerinti állam hatáskörével kapcsolatos megfelelő képzési programok szervezésében, és technikai segítségnyújtást kell biztosítania a közösségi jogszabályok végrehajtásához. Az ügynökségnek elő kell segítenie a tagállamok és a Bizottság közötti, a közösségi hajóforgalom ellenőrzéséről és információs rendszeréről, valamint a 93/75/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. június 27-i 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben [5] előírt együttműködést, mégpedig az ezen irányelv céljainak eléréséhez szükséges információs rendszerek kifejlesztése és működtetése által, továbbá a súlyos tengeri balesetekkel kapcsolatos nyomozásokra vonatkozó tevékenységekben. El kell látnia a Bizottságot és a tagállamokat a tengerbiztonságra és a hajók okozta szennyezés megelőzésére vonatkozó objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal és adatokkal, hogy lehetővé tegye számukra a szükséges kezdeményezések végrehajtását a hatályos intézkedések megerősítése és azok hatékonyságának értékelése céljából. Az ügynökségnek a know-how-t a tagjelölt államok rendelkezésére kell bocsátania. Nyitva kell állnia ezen államok és olyan más harmadik országok részvétele előtt, amelyek a Közösséggel kötött megállapodások révén elfogadják és végrehajtják a tengerbiztonságról és a hajók okozta szennyezés megelőzéséről szóló közösségi jogszabályokat.

(5) Az ügynökségnek támogatnia kell a tagállamok közötti jobb együttműködést, valamint ki kell fejlesztenie és el kell terjesztenie a Közösségben a legjobb gyakorlatokat. Ennek pedig hozzá kell járulnia a tengerbiztonsági rendszer egészének javulásához a Közösségben, valamint a tengeri balesetek, a tengeri szennyezés és a tengeren bekövetkező halálesetek kockázatának csökkentéséhez.

(6) Az ügynökségre bízott feladatok megfelelő végrehajtása céljából helyénvaló, hogy az ügynökség tisztviselői látogatásokat tegyenek a tagállamokban a tengerbiztonságot és a hajók okozta szennyezés megelőzését célzó közösségi rendszer általános működésének ellenőrzése céljából. E látogatásokat az ügynökség igazgatási tanácsa által megállapítandó szabályok szerint kell végrehajtani, és a tagállamok hatóságainak elő kell segíteniük e látogatásokat.

(7) Az ügynökségnek alkalmaznia kell a dokumentumokhoz történő hozzáférésről és a személyes adatok kezelése tekintetében az egyének védelméről szóló vonatkozó közösségi jogszabályokat. Az ügynökségnek a nyilvánosság és bármelyik érdekelt fél számára objektív, megbízható és könnyen érthető információkat kell szolgáltatnia a munkájáról.

(8) Az ügynökség szerződéses felelőssége esetében - amelyet az ügynökség által kötött szerződésekre vonatkozó jog szabályoz - a Bíróságnak kell hatáskörrel rendelkeznie, hogy a szerződésben lévő választottbírósági záradék szerint ítéletet hozzon. A Bíróságnak kell hatáskörrel rendelkeznie továbbá az ügynökség által szerződésen kívül okozott károk megtérítésével kapcsolatos viták esetében is.

(9) Az ügynökség feladatai ellátásának hatékony biztosítása céljából a tagállamoknak és a Bizottságnak képviseltetniük kell magukat az igazgatási tanácsban, amely rendelkezik a szükséges hatáskörrel a költségvetés megállapításához, végrehajtásának igazolásához, a megfelelő pénzügyi szabályok elfogadásához, az ügynökség átlátható határozathozatali munkaeljárásának megállapításához, az ügynökség munkaprogramjának elfogadásához, a tagállamok technikai segítségnyújtás iránti kérelmeinek megvizsgálásához, a tagállamokban tett látogatásokra vonatkozó eljárásmód meghatározásához és az ügyvezető igazgató kijelöléséhez. Az ügynökség erőteljesen műszaki és tudományos küldetésének és feladatainak figyelembevételével helyénvaló, hogy az igazgatási tanács az összes tagállam legalább egy-egy képviselőjéből és a Bizottság négy képviselőjéből álljon, akik magas szintű szakértelemmel rendelkeznek. Annak biztosítása érdekében, hogy az igazgatási tanács a lehető legmagasabb szintű szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezzen, és hogy az ügynökség feladataiban leginkább érintett ágazatok szorosan kapcsolódjanak az ügynökség munkájához, a Bizottságnak a tengerbiztonság és a hajók okozta szennyezések terén tanúsított szakmai kiválóságuk és tapasztalataik - nem pedig adott szakmai szervezetekben betöltött képviselői státuszuk - alapján kell ezen ágazatok független szakértőit a tanács szavazati jog nélküli tagjaivá kineveznie.

(10) Az ügynökség jó működése megköveteli, hogy ügyvezető igazgatóját érdemei és dokumentált irányítási és vezetői képességei alapján jelöljék ki, valamint annak okán, hogy megfelelő szakképzettséggel és tapasztalattal rendelkezik a tengeri biztonság és a hajók okozta szennyezés terén, és hogy az ügynökség belső működésének megszervezése során feladatait teljes függetlenségben és szabad cselekvési joggal lássa el. E célból az ügyvezető igazgatónak el kell készítenie az ügynökség működési programját, és mindent meg kell tennie, hogy biztosítsa annak végrehajtását, évente egy, az igazgatási tanácsnak benyújtandó átfogó jelentéstervezetet kell kidolgoznia, becsléseket kell készítenie az ügynökség bevételeiről és kiadásairól, és végre kell hajtania a költségvetést.

(11) Az ügynökség teljes önállóságának és függetlenségének biztosítása érdekében az ügynökségnek önálló költségvetéssel kell rendelkeznie, amelynek bevételei alapvetően a Közösség hozzájárulásából származnak.

(12) Az elmúlt évek során, amint egyre több decentralizált ügynökséget hoztak létre, a költségvetési hatóság törekedett a számukra kiutalt közösségi támogatás kezelése átláthatóságának és ellenőrzésének növelésére, különösen a díjak költségvetésbe vonása, a pénzügyi ellenőrzés, a végrehajtás felelőssége alóli mentesítés hatásköre, a nyugdíjrendszerbe fizetett járulékok és a belső költségvetési eljárás (magatartási kódex) vonatkozásában. Hasonló módon, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet [6] korlátozás nélkül alkalmazni kell az ügynökség esetében, amelynek csatlakoznia kell az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett belső vizsgálatokról szóló 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz [7].

(13) Az ügynökség működésének megkezdésétől számított öt éven belül az igazgatási tanácsnak el kell rendelnie egy független külső vizsgálatot, hogy értékelje e rendelet, az ügynökség és annak munkagyakorlata hatását a magas szintű tengeri biztonság létrehozására és a hajók okozta szennyezés megelőzésére,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

CÉLOK ÉS FELADATOK

1. cikk

Célok

(1) E rendelet a Közösségen belül a tengeri biztonság magas, egységes és hatékony szintjének biztosítása és a hajók által okozott szennyezés megelőzése céljából létrehozza az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: "az ügynökség").

(2) Az ügynökség ellátja a tagállamokat és a Bizottságot a szükséges műszaki és tudományos támogatással és magas szintű szakértelemmel annak érdekében, hogy segítse azokat a közösségi jogszabályok megfelelő alkalmazásában a tengeri biztonság és a hajók okozta szennyezés megelőzése terén, a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében és a már hatályos intézkedések hatékonyságának értékelésében.

2. cikk

Feladatok

Az 1. cikkben meghatározott célok megfelelő módon történő elérésének biztosítása érdekében az ügynökség a következő feladatokat látja el:

a) támogatja a Bizottságot - adott esetben - a tengeri biztonságról és a hajók okozta szennyezés megelőzéséről szóló közösségi jogszabályok korszerűsítésére és továbbfejlesztésére irányuló előkészítő munkában, különösen az e területre vonatkozó nemzetközi jogszabályok fejlődésével összefüggésben. E feladatnak magában kell foglalnia a tengeri biztonság és a hajók által okozott szennyezés megelőzése terén végrehajtott kutatási projektek elemzését;

b) támogatja a Bizottságot a tengeri biztonságról és a hajók okozta szennyezés megelőzéséről szóló közösségi jogszabályok egész Közösségen belüli hatékony végrehajtásában. Az ügynökség különösen:

i. ellenőrzi a közösségi ellenőrző rendszernek a kikötő szerinti állam hatósága általi általános működtetését, beleértve esetleg a tagállamokba tett látogatásokat és az e területen lehetséges fejlesztések tekintetében a Bizottságnak benyújtott javaslatokat;

ii. biztosítja a Bizottság számára azt a technikai támogatást, amely a kikötő szerinti illetékes állam hatóságáról szóló párizsi szándéknyilatkozat műszaki testületeinek munkájában való részvételhez szükséges;

iii. támogatja a Bizottságot a tengeri biztonságról és a hajók okozta szennyezés megelőzéséről szóló meglévő és jövőbeni közösségi jogszabályok által a Bizottságra ruházott feladatok végrehajtásában, nevezetesen a hajóosztályozó társaságokra, az utasszállító hajók biztonságára, valamint a hajók legénységének biztonságára, képzésére, minősítésére és őrszolgálatára vonatkozó jogszabályok tekintetében;

c) az ügynökség együttműködik a tagállamokkal:

i. adott esetben a kikötő szerinti illetékes állam és a lobogó szerinti állam felelősségi körébe tartozó képzési programok megszervezésében;

ii. műszaki megoldások kidolgozásában és a közösségi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos technikai segítségnyújtás biztosítása során;

d) az ügynökség elősegíti a tagállamok és a Bizottság együttműködését a 2002/59/EK irányelv hatálya alá tartozó területen. Az ügynökség különösen:

i. elősegíti a hajózási területeken lévő parti államok közötti együttműködést az említett irányelv hatálya alá tartozó területen;

ii. kifejleszti és működteti az említett irányelv célkitűzéseinek megvalósításához szükséges információs rendszereket;

e) az ügynökség elősegíti a tagállamok és a Bizottság együttműködését - megfelelő figyelemmel a tagállamok eltérő jogrendszerére - a tengeri baleseteknek a közösen megállapított nemzetközi alapelveknek megfelelő kivizsgálására vonatkozó közös módszertan kifejlesztésében, a tagállamok támogatásával a súlyos tengeri balesetekkel kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozó tevékenységben, valamint az elkészült baleseti jelentések elemzésének elvégzésével;

f) az ügynökség ellátja a Bizottságot és a tagállamokat a tengeri biztonságra és a hajók által okozott szennyezésre vonatkozó objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal és adatokkal, hogy lehetővé tegye számukra a tengeri biztonság és a hajók okozta szennyezés megelőzésének javítására és a meglévő intézkedések hatékonyságának értékelésére szolgáló megfelelő intézkedések megtételét. E feladatok magukban foglalják a tengeri biztonságra, a tengeri forgalomra és a tenger véletlen, illetve szándékos szennyezésére vonatkozó műszaki adatok összegyűjtését, rögzítését és értékelését, a meglévő adatbázisok szisztematikus kihasználását, beleértve ezen adatbázisok kölcsönös gyarapítását és - adott esetben - további adatbázisok létrehozását. Az összegyűjtött adatok alapján az ügynökség segíti a Bizottságot a Közösség kikötőiben és a tagállamok felségvizein történő hajózás tekintetében a hajózás biztonságára, a környezetszennyezés megelőzésére és a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi előírások végrehajtásáról szóló (kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés), 1995. június 19-i 95/21/EK tanácsi irányelv [8] szerint a közösségi kikötőkbe való befutásra engedélyt nem kapott hajókra vonatkozó információk hathavonta történő közzétételében. Az ügynökség továbbá segíti a Bizottságot és a tagállamokat a jogellenes kirakodásokat végző hajók azonosításának és felkutatásának javítására irányuló tevékenységükben;

g) a tagjelölt államokkal folytatott tárgyalások során az ügynökség technikai segítséget nyújthat a tengeri biztonságról és a hajók okozta szennyezés megelőzéséről szóló közösségi jogszabályok végrehajtása terén. E feladatot össze kell hangolni a regionális együttműködési programokkal, és magában kell foglalnia - adott esetben - megfelelő képzési programok szervezését.

3. cikk

A tagállamokban tett látogatások

(1) A rábízott feladatok teljesítése céljából az ügynökség az igazgatási tanács által meghatározott eljárásmódnak megfelelően felkeresheti a tagállamokat. A tagállamok nemzeti hatóságai segítik az ügynökség munkatársainak munkáját.

(2) Az ügynökség értesíti az érintett tagállamokat a tervezett látogatásról, a kiküldött tisztviselők nevéről és a látogatás kezdőnapjáról. A vizsgálatok végrehajtására kiküldött ügynökségi tisztviselők bemutatják az ügynökség igazgatójától származó, a küldetés szándékát és célját megjelölő határozatot.

(3) Az egyes vizsgálatok végén az ügynökség jelentést készít, és azt elküldi a Bizottságnak és az érintett tagállamnak.

4. cikk

Átláthatóság és adatvédelem

(1) Az ügynökség a birtokában lévő dokumentumokba való betekintés iránti kérelmek kezelése során a nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő hozzáféréséről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben [9] megállapított alapelveket alkalmazza.

(2) Az ügynökség saját kezdeményezésére felvilágosítást adhat a működési területére vonatkozóan. Különösen biztosítja, hogy a nyilvánosságot és bármely érdekelt felet gyorsan lássa el a munkájára vonatkozó objektív, megbízható és könnyen érthető információkkal.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásához szükséges belső szabályokat az igazgatási tanács állapítja meg.

(4) A Bizottság és az ügynökség által e rendeletnek megfelelően összegyűjtött információkra a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő kezelése tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [10] vonatkozik.

II. FEJEZET

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS MŰKÖDÉS

5. cikk

Jogállás, regionális központok

(1) Az ügynökség a Közösség szerve. Az ügynökség jogi személy.

(2) Az ügynökség minden tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Az ügynökség különösen ingó és ingatlan tulajdont szerezhet vagy idegeníthet el, és eljárhat bíróság előtt.

(3) A Bizottság kérésére az igazgatási tanács az érintett tagállamok hozzájárulásával határozhat a navigáció és a tengeri forgalom ellenőrzésére vonatkozó feladatoknak a 2002/59/EK irányelvben előírtak szerinti végrehajtásához szükséges regionális központok létrehozásáról.

(4) Az ügynökséget az ügyvezető igazgató képviseli.

6. cikk

Személyzet

(1) Az ügynökség személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket és az Európai Közösségek intézményei által a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni. Az igazgatási tanács a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a szükséges végrehajtási szabályokat.

(2) A 16. cikk sérelme nélkül a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek által a kinevezéssel megbízott hatóságra ruházott hatáskört saját személyzete tekintetében az ügynökség gyakorolja.

(3) Az ügynökség személyzete a Bizottság vagy a tagállamok által ideiglenesen kinevezett vagy kiküldött tisztviselőkből, illetve az ügynökség által a feladatok ellátásához szükséges mértékben felvett egyéb alkalmazottakból áll.

7. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az ügynökségre és személyzetére az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

8. cikk

Felelősség

(1) Az ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

(2) Az ügynökség által kötött szerződésben lévő választottbírósági záradék szerint a Bíróság rendelkezik hatáskörrel az ítéletek meghozatalára.

(3) A szerződésen kívül okozott kár esetében az ügynökség a tagállamok jogában közös általános alapelveknek megfelelően téríti meg a részlegei vagy alkalmazottai által a feladataik teljesítése közben okozott károkat.

(4) A (3) bekezdésben említett kártérítésre vonatkozó viták tekintetében a Bíróság rendelkezik hatáskörrel.

(5) Az alkalmazottak ügynökséggel szemben fennálló személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatban vagy feltételekben meghatározott rendelkezések szabályozzák.

9. cikk

Nyelvek

(1) Az ügynökségre az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. Rendeletben [11] megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió szerveinek fordítóközpontja végzi.

10. cikk

Az igazgatási tanács létrehozása és hatásköre

(1) Létrejön az igazgatási tanács.

(2) Az igazgatási tanács:

a) nevezi ki az ügyvezető igazgatót a 16. cikk szerint;

b) minden évben április 30-ig elfogadja az ügynökség előző évi általános jelentését, és továbbítja azt a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak;

c) a munkaprogram keretében megvizsgálja a tagállamoknak a 2. cikk c) pontjának ii. alpontjában említett technikai segítségnyújtás iránti kérelmeit;

d) minden évben október 31-ig a Bizottság véleményét figyelembe véve elfogadja az ügynökség következő évi munkaprogramját, és továbbítja azt a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Ezt a munkaprogramot az éves közösségi költségvetési eljárás sérelme nélkül kell elfogadni. Abban az esetben, ha a munkaprogram elfogadását követő 15 napon belül a Bizottság kifejezi az említett programmal kapcsolatos ellenvéleményét, az igazgatási tanács felülvizsgálja a programot, és esetlegesen módosítva, második olvasatban - vagy a Bizottság képviselőivel együtt kétharmados többséggel, vagy a tagállamok képviselőinek egyhangú egyetértésével - két hónapon belül elfogadja azt;

e) a pénzügyi év kezdete előtt elfogadja az ügynökség végleges költségvetését, szükség esetén a közösségi hozzájárulásnak és az ügynökség más bevételeinek megfelelően kiigazítva;

f) megállapítja az ügyvezető igazgató határozathozatali eljárásait;

g) meghatározza a 3. cikk szerint végrehajtandó látogatásokra vonatkozó eljárásmódot;

h) a 18., 19. és 21. cikk szerint eleget tesz az ügynökség költségvetésére vonatkozó kötelezettségeinek;

i) fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett és a 15. cikk (3) bekezdésében említett egységek vezetői felett;

j) eljárási szabályzatot fogad el.

11. cikk

Az igazgatási tanács összetétele

(1) Az igazgatási tanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság négy képviselőjéből, valamint a leginkább érintett ágazatok négy, a Bizottság által kijelölt, szavazati joggal nem rendelkező szakemberéből áll.

A bizottság tagjait a tengeri biztonság és a hajók okozta szennyezés területén szerzett tapasztalataik és szakértelmük alapján nevezik ki.

(2) A tagállamok mindegyike és a Bizottság kinevezi saját tagját az igazgatási tanácsba, továbbá egy helyettest, aki a tag hiányában képviseli.

(3) A tagok hivatali ideje öt év. A kinevezés egy alkalommal megújítható.

(4) Adott esetben, a harmadik országok képviselőinek részvételét és annak feltételeit a 17. cikk (2) bekezdésében említett intézkedésekben kell meghatározni.

12. cikk

Az igazgatási tanács elnöksége

(1) Az igazgatási tanács a tagjai közül választ egy elnököt és egy elnökhelyettest. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt, ha az akadályoztatva van a feladatai ellátásában.

(2) Az elnök és az alelnök hivatali ideje három év, amely igazgatási tanácsi tagságuk megszűnésével ér véget. A megbízatás egy alkalommal megújítható.

13. cikk

Ülések

(1) Az igazgatási tanács üléseit az elnöke hívja össze.

(2) Az ügynökség ügyvezető igazgatója részt vesz a tanácskozásokon.

(3) Az igazgatási tanács évente kétszer rendes ülést tart. Ezen kívül az elnök kezdeményezésére, valamint a Bizottság vagy a tagállamok egyharmadának kérésére ül össze.

(4) Bizalmas ügy vagy érdekellentét esetén az igazgatási tanács határozhat a napirend egyes különös pontjainak a leginkább érintett ágazatok képviselőiként kinevezett tagok jelenléte nélkül történő vizsgálatáról. E rendelkezés alkalmazásának részletes szabályait az eljárási szabályzatban lehet megállapítani.

(5) Az igazgatási tanács megfigyelőként bárkit meghívhat az ülésekre, akinek a véleménye érdekes lehet.

(6) Az igazgatási tanács tagjait - az eljárási szabályzat rendelkezéseire is figyelemmel - tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

(7) Az igazgatási tanács titkárságát az ügynökség biztosítja.

14. cikk

Szavazás

(1) Az igazgatási tanács a határozatait az összes szavazati joggal rendelkező tag kétharmados többségével hozza meg.

(2) Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Az ügynökség ügyvezető igazgatója nem szavaz.

Egy tag távolléte esetén a helyettese jogosult a szavazati jogának gyakorlására.

(3) A részletesebb szavazási intézkedéseket az eljárási szabályzat állapítja meg, különösen az egyik tagnak a másik nevében történő eljárása feltételeit.

15. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai és hatásköre

(1) Az ügynökséget - a feladatai ellátása során teljesen független - ügyvezető igazgatója irányítja a Bizottság és az igazgatási tanács hatáskörének sérelme nélkül.

(2) Az ügyvezető igazgató feladatai és hatásköre:

a) elkészíti a munkaprogramot, és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtja azt az igazgatási tanácsnak. Meghozza a program végrehajtásához szükséges rendelkezéseket. A 10. cikk (2) bekezdése c) pontjának megfelelően reagál a Bizottság vagy valamelyik tagállam segítségnyújtás iránti kérelmére;

b) a Bizottsággal folytatott konzultációt követően határoz a 3. cikkben előírt látogatások végrehajtásáról, az igazgatási tanács által a 10. cikk (2) bekezdésének g) pontja szerint megállapított eljárásmódot követve;

c) meghozza a szükséges rendelkezéseket - beleértve a belső igazgatási utasítások elfogadását és az értesítések közzétételét - az ügynökség e rendelet rendelkezéseinek megfelelő működésének biztosítására;

d) megszervez egy hatékony ellenőrzési rendszert abból a célból, hogy az ügynökség eredményeit össze lehessen hasonlítani a működési céljaival. Ennek alapján az ügyvezető igazgató minden évben készít egy általános jelentéstervezetet, és benyújtja azt az igazgatási tanácsnak. Létrehozza azokat a rendszeres értékelő eljárásokat, amelyek megfelelnek az elismert szakmai szabványoknak;

e) a személyzetre vonatkozóan gyakorolja a 6. cikk (2) bekezdésében megállapított hatáskört;

f) a 18. cikk szerint becsléseket készít az ügynökség bevételeiről és kiadásairól, és a 19. cikknek megfelelően végrehajtja a költségvetést.

(3) Az ügyvezető igazgatót egy vagy több csoportvezető segítheti. Az ügyvezető igazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén a csoportvezetők egyike helyettesíti.

16. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése

(1) Az ügynökség ügyvezető igazgatóját az igazgatási tanács az érdemei és dokumentált irányítási és vezetői képességei, valamint a tengeri biztonságra és a hajók okozta szennyezés területére vonatkozó hozzáértése és tapasztalatai alapján nevezi ki. Az igazgatási tanács a határozatát az összes szavazásra jogosult tag négyötödös többségével hozza meg. A Bizottság javaslatot tehet egy vagy több jelöltre.

Az ügyvezető igazgató felmentésére vonatkozó hatáskörrel az igazgatási tanács rendelkezik, ugyanennek az eljárásnak megfelelően.

(2) Az ügyvezető igazgató kinevezése öt évre szól. E kinevezés egy alkalommal megújítható.

17. cikk

Harmadik országok részvétele

(1) Az ügynökség nyitott olyan harmadik országok részvételére, amelyek a Közösséggel kötött megállapodásaik által elfogadták és alkalmazzák a tengeri biztonságra és a hajók okozta szennyezésre vonatkozó közösségi jogszabályokat.

(2) E megállapodások vonatkozó rendelkezései szerint olyan szabályozást kell megalkotni, amely többek között meghatározza az ezen országoknak az ügynökség munkájában történő részvételére vonatkozó részletes szabályok jellegét és mértékét, beleértve a pénzügyi hozzájárulásról és a személyzetről szóló rendelkezéseket.

III. FEJEZET

PÉNZÜGYI ELŐÍRÁSOK

18. cikk

Költségvetés

(1) Az ügynökség bevételei a következőkből állnak:

a) a Közösség hozzájárulásából;

b) az ügynökség munkájában a 17. cikknek megfelelően részt vevő harmadik országok lehetséges hozzájárulásából;

c) a publikációs, képzési és/vagy az ügynökség által biztosított egyéb szolgáltatások díjaiból.

(2) Az ügynökség kiadásai a személyzeti, adminisztrációs, infrastrukturális és működési költségekből állnak.

(3) Az ügyvezető igazgató becslést készít a következő pénzügyi évre az ügynökség bevételeiről és kiadásairól, és azt egy létszámtervvel együtt továbbítja az igazgatási tanácsnak.

(4) A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(5) Az igazgatási tanács minden évben április 30-ig egy előzetes munkaprogrammal együtt elfogadja a költségvetési tervet és továbbítja a Bizottságnak, valamint az ügynökség munkájában a 17. cikknek megfelelően részt vevő harmadik országoknak.

E költségvetési terv alapján a Bizottság meghatározza az Európai Unió általános költségvetési tervének vonatkozó becslését, amelyet a Szerződés 272. cikke szerint a Tanács elé terjeszt. A jóváhagyott költségvetés következő évi kilátásainak mozgásterét figyelembe kell venni.

(6) Az Európai Unió általános költségvetésének elfogadását követően az igazgatási tanács - szükség szerint a közösségi hozzájáruláshoz igazítva - elfogadja az ügynökség költségvetését és végső munkaprogramját. Ezeket haladéktalanul továbbítja a Bizottságnak, a költségvetési hatóságnak és az ügynökség munkájában részt vevő harmadik országoknak.

19. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1) Az ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2) A kötelezettségvállalások és az összes költség kifizetésének ellenőrzését és az összes ügynökségi bevétel meglétének és befizetésének ellenőrzését a Bizottság pénzügyi ellenőre hajtja végre.

(3) Minden évben legkésőbb március 31-ig az ügyvezető igazgató benyújtja a Bizottságnak, az igazgatási tanácsnak és a Számvevőszéknek az előző év bevételeinek és kiadásainak részletes elszámolását.

A Számvevőszék a Szerződés 248. cikkének megfelelően megvizsgálja ezeket az elszámolásokat. A Számvevőszék minden évben jelentést tesz közzé az ügynökség tevékenységéről.

(4) Az ügynökség ügyvezető igazgatóját az igazgatási tanács javaslata alapján az Európai Parlament mentesíti a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól.

20. cikk

A csalás elleni küzdelem

(1) A csalás, a korrupció és az egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem céljából az 1073/1999/EK rendelet rendelkezéseit az ügynökségre korlátozás nélkül alkalmazni kell.

(2) Az ügynökség csatlakozik az OLAF által végrehajtott belső vizsgálatokról szóló 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és késedelem nélkül meghozza a teljes személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(3) A finanszírozásra vonatkozó határozatok és az azokból következő végrehajtási megállapodások és eszközök kifejezetten kikötik, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzést végezhet az ügynökségi finanszírozás jogosultjainál és a szétosztásért felelős ügynököknél.

21. cikk

Pénzügyi rendelkezések

Az igazgatási tanács a Bizottság hozzájárulásának és a Számvevőszék véleményének kézhezvételét követően elfogadja az ügynökség pénzügyi szabályzatát. E pénzügyi szabályzat az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó 1977. december 21-i költségvetési rendelet [12] 142. cikkének megfelelően különösen meghatározza az ügynökség költségvetésének elkészítése és végrehajtása során alkalmazandó eljárást.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Értékelés

(1) Az ügynökség működésének megkezdésétől számított öt éven belül az igazgatási tanács elrendel egy független külső vizsgálatot e rendelet végrehajtására vonatkozóan. A Bizottság az ügynökség számára hozzáférhetővé tesz minden olyan információt, amelyet e vizsgálat szempontjából relevánsnak tekint.

(2) E vizsgálat felméri e rendelet hatását, megvizsgálja az ügynökséget és az ügynökségnek a magas szintű tengeri biztonság létrehozására és a hajók okozta szennyezés megelőzésére vonatkozó munkagyakorlatát. Az igazgatási tanács a Bizottsággal egyetértésben, az érintett felekkel folytatott konzultációkat követően határozza meg a vizsgálat elvégzéséhez szükséges egyedi hatásköröket.

(3) Az igazgatási tanács megkapja az értékelést, és e rendeletnek, az ügynökségnek és az ügynökség munkagyakorlatának módosítására vonatkozó javaslatokat nyújt be a Bizottságnak. A Bizottság mind az értékelést, mind a javaslatokat továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és nyilvánosságra hozza azokat.

23. cikk

Az ügynökség tevékenységének megkezdése

Az ügynökségnek az e rendelet hatálybalépésétől számított tizenkét hónapon belül működnie kell.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2002. június 27-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

M. Arias Cañete

[1] HL C 120. E., 2001.04.24., 83. o. ésHL C 103. E., 2002.04.30., 184. o.

[2] HL C 221., 2001.8.7., 64. o.

[3] HL C 357., 2001.12.14., 1. o.

[4] Az Európai Parlament 2001. június 14-i véleménye (HL C 53. E., 2002.2.28., 312. o.), a Tanács 2002. március 7-i közös álláspontja (HL C 119. E., 2002.5.22., 27. o.) és az Európai Parlament 2002. június 12-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2002. június 25-i határozata.

[5] HL L 208., 2002.8.5., 10. o.

[6] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[7] HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

[8] HL L 157., 1995.7.7., 1. o. A legutóbb a 2001/106/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 19., 2002.1.22., 17. o.) módosított irányelv.

[9] HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

[10] HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[11] HL 17., 1958.10.6., 385/58. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

[12] HL L 356., 1977.12.31., 1. o. A legutóbb a 762/2001/EK, ESZAK, Euratom rendelettel (HL L 111., 2001.4.20., 1. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------