Az Európai Parlament és a Tanács 466/2002/EK határozata

(2002. március 1.)

az elsősorban a környezetvédelem területén működő nem kormányzati szervezeteket támogató közösségi cselekvési program megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3],

mivel:

(1) A Szerződés gondoskodik a közösségi környezetvédelmi politika fejlesztéséről és végrehajtásáról, és megállapítja az e politikát irányító célkitűzéseket és elveket.

(2) Az elsősorban a környezetvédelem területén működő nem kormányzati szervezeteket támogató közösségi cselekvési programról szóló, 1997. december 16-i 97/872/EK tanácsi határozattal [4] bevezetett cselekvési program 2001. december 31-én véget ér. A Bizottság, illetve a jelenlegi és az előző kedvezményezettek kiértékelték a programot, és erős támogatást mutattak annak megújítására vagy felülvizsgálatára vonatkozóan.

(3) A Hatodik Környezetvédelmi Cselekvési Program elismeri annak szükségességét, hogy nagyobb felhatalmazást adjanak az állampolgároknak, és a javasolt intézkedések a környezetvédelmi politika kialakításában érdekelt felekkel folytatandó kiterjedt és széles körű párbeszédet foglaljanak magukban. A nem kormányzati szervezetek (a továbbiakban: "NKSZ"-ek) ilyen párbeszédben való részvételének lehetővé tétele érdekében a Hatodik Környezetvédelmi Cselekvési Program mérlegeli az NKSZ-ek megfelelő támogatásának szükségességét, beleértve a közösségi finanszírozást is.

(4) A környezetvédelemben működő NKSZ-ek már bebizonyították, hogy a Szerződés 174. cikkében megállapítottaknak megfelelően a fenntartható fejlődés céljából a tényleges környezetvédelmi intézkedésekben és a környezetvédelem szükségességének általános tudatosítását növelő tevékenységekben történő aktív tevékenységükkel hozzá tudnak járulni a Közösség környezetvédelmi politikájához. Az állatvédelem területén is működő NKSZ-ek – feltéve, hogy tevékenységük környezetvédelemi célkitűzések elérését szolgálják – szintén részt vehetnek ebben a programban.

(5) Az NKSZ-ek nélkülözhetetlenek az új és felmerülő perspektívákról szóló tájékoztatás és vélemények összehangolása, valamint a Bizottság részére történő továbbítása szempontjából, úgymint a természetvédelem és a határokon átterjedő környezeti problémák, amelyeket nem lehet teljes mértékben tagállami vagy alárendelt szinten kezelni. Az NKSZ-ek jól ismerik a nyilvánosság környezettel kapcsolatos aggodalmait, így tehát támogathatják ezeket a véleményeket, és visszajuttathatják azokat a Bizottságnak.

(6) A környezeti NKSZ-ek szakértői csoportokban, a közösségi szervek előkészítéssel és végrehajtással foglalkozó bizottságaiban vesznek részt, a közösségi politikák, programok és kezdeményezések számára fontos információforrást és a szükséges egyensúlyt biztosítva a környezet más szereplőinek érdekeire vonatkozóan, beleértve az ipart/üzleti életet, a szakszervezeteket és a fogyasztói érdekvédő szervezeteket.

(7) A kilátásokról, a problémákról és a lehetséges megoldásokról az országos, regionális és helyi szintű érdekelt felek részvételével folytatott eszmecseréket élénkíteni és az egész Közösségre kiterjedő környezeti problémákkal kapcsolatos vonatkozó tevékenységeket megvalósítani képes NKSZ-eket támogatni kell. E törekvés csak az európai szinten működő NKSZ-ekre és NKSZ-hálózatokra irányul majd.

(8) Szükséges a program földrajzi hatókörének kiterjesztése annak érdekében, hogy az magában foglalja a csatlakozni kívánó országok NKSZ-eit a környezet terén a közösségi vívmányok társadalmi elfogadtatásában és a program végrehajtásának megerősítésében való jelentőségük figyelembevételével.

(9) Az e határozat végrehajtásának első három évében megszerzett tapasztalatok fényében el kell végezni a program működésének értékelését, hogy az esetleges folytatásáról határozzanak.

(10) Az éves előirányzatokat a költségvetési eljárásban a költségvetési hatóságnak kell meghatároznia.

(11) Ez a határozat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 1999. május 6-i, a költségvetési fegyelemről és költségvetési eljárás fejlesztéséről szóló intézményközi megállapodás [5] 33. pontja értelmében a program egész időtartamára vonatkozóan megállapítja az elsődleges referenciát alkotó pénzügyi keretrendszert a költségvetési hatóság számára az éves költségvetési eljárás folyamán,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

(1) Az elsősorban a környezetvédelem területén működő nem kormányzati szervezeteket (NKSZ-eket) támogató közösségi cselekvési program létrejött.

(2) E program általános célkitűzése azoknak az NKSZ-eknek a támogatása, amelyek elsősorban a környezetvédelem területén és a környezet európai szinten történő fejlesztése területén működnek. E tevékenységeknek hozzá kell járulniuk vagy hozzá kell tudniuk járulni a közösségi környezeti politika és jogalkotás fejlesztéséhez és végrehajtásához Európa különböző régióiban.

(3) E program szintén támogatja az NKSZ-ek rendszeres részvételét a közösségi környezeti politikát kialakító folyamat minden szakaszában, megfelelő képviseletet biztosítva számukra az érdekelt felek konzultációs ülésein és a nyilvános tárgyalásokon. A program szintén hozzájárul a környezetre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó közösségi vívmányok saját régiójukban történő alkalmazásán dolgozó kis regionális vagy helyi szervezetek megerősítéséhez.

2. cikk

A támogatásnak való megfelelés érdekében az NKSZ-nek a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie, és meg kell felelnie a mellékletnek:

a) elsősorban a környezetvédelem területén működő, a közérdek felé irányuló környezetvédelmi célkitűzéssel rendelkező és a fenntartható fejlődést szem előtt tartó független, nonprofit jogi személynek kell lennie;

b) Európai szinten kell végeznie tevékenységét, vagy önállóan vagy legalább három európai országra kiterjedő (tagsági alapon működő) szerkezettel és tevékenységgel rendelkező, különböző összehangolt szervezetek formájában. Azonban az is elfogadható, ha két európai országot fed le, feltéve hogy a tevékenységek elsődleges célkitűzése a közösségi környezeti politika fejlesztésének és végrehajtásának a támogatása, az 1. cikk (2) és (3) bekezdésében részletezetteknek megfelelően;

c) tevékenységeinek különösen a Hatodik Környezeti Cselekvési Program alapjául szolgáló elveknek kell megfelelniük, és összhangban kell lenniük az 5. cikkben meghatározott elsődleges fontosságú területekkel;

d) jogszerű megalapításának több mint két éve kellett történnie, és rendelkeznie kell bejegyzett könyvvizsgáló által hitelesített, a két előző évre vonatkozó éves beszámolóval. Rendkívüli körülmények esetén a Bizottság eltérést engedélyezhet ettől a két követelménytől, feltéve hogy ilyen értelmű döntéssel nem veszélyezteti a közösségi pénzügyi érdekek védelmét.

3. cikk

A programban olyan európai NKSZ-ek vehetnek részt, amelyeket a következő országokban hoztak létre:

a) a tagállamokban;

b) a társult országokban [6] a vonatkozó európai nemzetközi megállapodásokban, az azok kiegészítő jegyzőkönyveiben és az érintett Társulási Tanácsok határozataiban megállapított feltételekkel összhangban;

c) Cipruson, Máltán vagy Törökországban, az ezen országok egyetértésével megállapítandó feltételekkel és eljárásokkal összhangban; vagy

d) a délkelet-európai országok stabilizációjának és társulási folyamatának részét alkotó balkáni országokban [7], az ezen országok egyetértésével megállapítandó feltételekkel és eljárásokkal összhangban.

4. cikk

(1) A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában minden év szeptember 30-ig pályázati felhívást tesz közzé, a következő naptári év támogatásaira vonatkozóan. Ezen túlmenően a Bizottság más megfelelő, rendelkezésére álló eszközöket is felhasznál, hogy a programot ismertté tegye a lehetséges kedvezményezettek számára, beleértve az elektronikus médiát.

(2) A pályázati felhívás információs csomagot tartalmaz, és megállapítja a támogathatósági, kiválasztási és odaítélési feltételeket (beleértve a javasolt súlyozási rendszer részleteit), és a jelentkezési, értékelési és jóváhagyási eljárást.

(3) A pályázatok értékelése után a Bizottság – a közösségi költségvetés késedelmes elfogadása esetét kivéve – minden év december 31-ig eldönti, mely szervezetek kapnak finanszírozást a következő évben. A határozat megállapodást hoz létre a Bizottság és a kedvezményezett között, meghatározva a támogatás maximális összegét, a fizetési módozatokat, az irányítási és ellenőrzési intézkedéseket és a támogatás révén elérendő célkitűzéseket. A kifizetéseket azonnal végre kell hajtani.

5. cikk

(1) A fenntartható fejlődés jelentőségét és az európai polgárok egészségét és életminőségét figyelembe véve, az e programból származó támogatás különösen a Hatodik Környezeti Cselekvési Program elsődleges fontosságú területeit célozza meg, amelyeket négy fő kategóriába csoportosítottak:

a) az éghajlatváltozás enyhítése;

b) természet és biológiai sokféleség – egy egyedi erőforrás védelme;

c) egészség és környezet;

d) a természeti erőforrások és a hulladék fenntartható kezelésének biztosítása.

A Hatodik Környezeti Cselekvési Programot a működés negyedik évében kiértékelik, majd az új fejlemények és információk figyelembevétele érdekében szükség szerint átdolgozzák és frissítik.

A fent említett területeken túlmenően a környezetvédelmi oktatást, valamint a közösségi környezetvédelmi jogszabályok végrehajtását és alkalmazását szintén prioritásnak kell tekinteni.

(2) A kiválasztás és az odaítélés folyamatát négy lépésben kell elvégezni, a melléklet A. pontjában részletezett módon.

6. cikk

(1) A támogatás a közösségi székhelyű NKSZ-ek esetében nem lépheti túl a kérelmező ellenőrzött, az előző két év folyamán támogatásra jogosult, átlagos éves költségeinek 70 %-át, vagy a csatlakozni kívánó országokban és balkáni országokban lévő székhelyű NKSZ-ek esetében annak 80 %-át, illetve a kérelmező adott évben támogatható költségeinek 80 %-át.

Az összeget évente, megállapított súlyozási rendszernek megfelelően kell meghatározni, amely figyelembe veszi az 5. cikk (2) bekezdésében említett és a melléklet A. pontjában leírt és a melléklet C. pontjában felvázolt elveknek megfelelő értékelésből származó pontértékeket.

(2) A programban részt vevő kedvezményezettek a támogatási év folyamán támogatható költségeik fedezésére az általuk megfelelőnek ítélt módon szabadon használhatják a támogatást. A kedvezményezett részéről a támogatási év folyamán felmerült összes költséget támogathatónak kell tekinteni, a melléklet D. pontjának 2. szakaszában meghatározottak kivételével. A kedvezményezettek a társaknak vagy tagszervezeteknek szintén kifizethetnek pénzeszközöket, a jóváhagyott munkaprogramban meghatározott szabályok szerint.

(3) A támogatás összege csak akkor válik véglegessé, ha az ellenőrzött mérleget a Bizottság elfogadta, és bizonyossá vált, hogy a közösségi pénzeszközök az Európai Közösségek általános költségvetéséről szóló, 1977. december 21-i költségvetési rendelet [8] vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kerültek felhasználásra.

Ha az e vagy bármilyen más programból származó közösségi támogatások végösszege túllépi a kedvezményezett adott évre vonatkozó ellenőrzött támogatható költségeinek 80 %-át, a zárókifizetést ennek megfelelően csökkenteni kell.

(4) Továbbá, ha a támogatási év ellenőrzött mérlege azt mutatja, hogy a kedvezményezett teljes bevételei – a nem támogatható költségekre rendszeresen előirányzott bevételek kivételével – túllépik a megengedett költségeket, a zárókifizetést csökkenteni kell, vagy adott esetben, a többletösszeget ennek megfelelően be kell hajtani. A Szerződés 256. cikke alapján a behajtási meghagyások végrehajthatóak.

(5) A környezetvédelmi NKSZ-ek támogatásai hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzése céljából, hogy a kiválasztott szervezet a támogatási év egésze alatt még mindig teljesíti-e az odaítélt támogatáshoz előírt követelményeket. Különösen a kedvezményezettek támogatási év alatti teljesítményének rendszeres ellenőrzését lehetővé tevő mechanizmust, valamint az utólagos teljesítményértékelési rendszert kell megvalósítani.

(6) A Bizottság a sikertelen pályázóknak megindokolja, hogy miért nem feleltek meg az NKSZ-követelményeknek, kielégítő magyarázattal együtt, amely lehetővé teszi számukra, hogy egy új pályázat elkészítése előtt azonosíthassák a szükséges változtatásokat.

7. cikk

(1) Ez a program 2002. január 1-jén kezdődik és 2006. december 31-én ér véget.

(2) E program 2002–2006 közötti időszakra vonatkozó végrehajtásának pénzügyi keretét 32 millió euróban határozzák meg.

(3) Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi terv keretein belül.

8. cikk

(1) A Közösség pénzügyi érdekeinek csalás és más szabálytalanságok elleni védelme érdekében a Bizottság e program alapján a 2185/96 (EURATOM, EK) tanácsi rendeletnek [9] megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet. Adott esetben, az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) végzi a vizsgálatokat, amelyeket az 1073/1999/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet [10] rendelkezései szabályoznak.

(2) A támogatás kedvezményezettje hozzáférhetővé teszi a Bizottság részére a támogatási év folyamán felmerült kiadásokra vonatkozó összes igazoló okmányt, beleértve az ellenőrzött mérleget, az utolsó kifizetést követő ötéves időtartamra. A támogatás kedvezményezettje gondoskodik arról, hogy adott esetben a társaknál vagy tagoknál lévő igazoló okmányok a Bizottság részére hozzáférhetők legyenek.

9. cikk

(1) Ha a kötelező jelentések tanúsága szerint a kedvezményezett nem éri el a várt eredményeket, az érintett szervezet alkalmatlanná válhat az e program keretében történő következő évi finanszírozásra. Két egymást követő évben bekövetkezett sikertelenség alkalmatlanságot eredményez a program fennmaradó éveire vonatkozóan is.

(2) Ha egy NKSZ ellen szándékos szabálytalanságok, hanyagsággal vagy csalással okozott szabálytalanságok következtében a Bizottság behajtási felszólítást bocsát ki, akkor azt a program fennmaradó éveinek finanszírozásából automatikusan ki kell zárni.

(3) Ha a Bizottság a vizsgálatok vagy helyszíni ellenőrzések alkalmával szabálytalanságokat, a kezelésben mulasztásokat, vagy csalást állapít meg a támogatással kapcsolatban, a kedvezményezettet a következő adminisztratív intézkedések és szankciók egyikével vagy közülük többel kell sújtani az eset súlyossága arányában (a határozat elleni fellebbezési jogra is figyelemmel):

a) a támogatás megszüntetése;

b) a behajtási meghagyás összegének maximum 50 %-át kitevő pénzbírság megfizetése;

c) kizárás más közösségi finanszírozási lehetőségből a program fennmaradó éveiben;

d) kizárás a Bizottság ide vonatkozó párbeszéd-mechanizmusaiból a program fennmaradó éveiben.

10. cikk

Az e program alapján finanszírozandó kedvezményezettek jegyzékét – a kiutalt összeggel együtt – az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában minden évben közzé kell tenni.

11. cikk

A Bizottság minden év április 30-ig az adott évre vonatkozó támogatások elosztásának folyamatáról és az előző évben odaítélt támogatásokból származó eredményekről szóló jelentést nyújt be a tagállamok és az Európai Parlament részére. A jelentés részletesen leírja, hogy a Bizottság hogyan választotta ki a kedvezményezetteket az adott évre vonatkozóan. A Bizottság e jelentés megtárgyalása céljából minden év június 30-ig összehívja az érdekelt felek ülését.

A Bizottság legkésőbb 2004. december 31-ig az e program célkitűzéseinek első hároméves eredményéről szóló jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére, és szerint javaslatokat tesz az esetlegesen elvégzendő változtatásokra arra tekintettel, hogy folytassák-e a programot vagy sem. Ennek a jelentésnek a kedvezményezettek teljesítményére és különösen az 1. cikkben és a mellékletben megállapított célkitűzésekhez való hozzájárulásuk hatékonyságának értékelésére vonatkozó jelentéseken kell alapulnia.

Az Európai Parlament és a Tanács – a Szerződéssel összhangban – dönt a program 2007. január 1-jétől történő folytatásáról. A javaslatok e célból történő továbbítása előtt a Bizottság elvégzi a program által elért eredmények külső értékelését.

12. cikk

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2002. március 1-jén.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

R. De Miguel

[1] HL C 270. E, 2001.9.25., 125. o.

[2] 2001. október 18-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] Az Európai Parlament 2001. október 23-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2001. december 6-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 2002. január 16-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[4] HL L 354., 1997.12.30., 25. o.

[5] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

[6] Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovák Köztársaság és Szlovénia.

[7] Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia, Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, Bosznia-Hercegovina és Horvátország.

[8] HL L 356., 1977.12.31., 1. o. A legutóbb a 762/2001/EK rendelettel (HL L 111., 2001.4.20., 1. o.) módosított rendelet.

[9] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[10] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A. A KIVÁLASZTÁS ÉS ODAÍTÉLÉS FOLYAMATÁNAK NÉGY LÉPÉSE

1. Az e program keretében történő finanszírozás iránti kérelem benyújtására vonatkozó formai/eljárási követelményeket nem teljesítő pályázatok kizárása. A program keretében különösképpen elfogadhatatlanok a hiányos vagy nem kielégítően részletes pályázatok, vagy a nem a jelentkezési lapon adott útmutatásoknak megfelelően kitöltött vagy a meghirdetett határidő után benyújtott pályázatok.

2. A 2. és 3. cikkben felvázolt jogosultsági feltételeket nem teljesítő pályázatok kizárása.

3. A B. pontban meghatározott feltételeknek megfelelő fennmaradó támogatható pályázatok összehasonlító értékelése, a következő követelményekre figyelemmel:

a) a pályázat, és pontosabban a javasolt munkaprogram megfelelése a program 1. cikkben leírt célkitűzéseinek és a program 5. cikkben leírt prioritásainak;

b) az irányítás és a termék minősége;

c) hatókör, hatékonyság és hasznosság.

Az összehasonlítás érdekében minden elfogadott pályázathoz pontértékeket rendelnek.

4. Azon pályázatok jegyzékének elkészítése, amelyek részt vesznek az odaítélési eljárásban, ahol csak azok a pályázatok maradnak benn, amelyek a Bizottság által meghatározott határértékek feletti pontértéket kaptak.

B. A PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JELLEMZŐK

A kiválasztás A. pontban leírt első két lépésén sikeresen túljutott pályázókat a következő feltételek szerint kell értékelni:

1. A pályázat megfelelése a program célkitűzéseinek

A pályázó kiértékelésre kerülő jellemzői – beleértve a javasolt munkaprogramját – a következőket tartalmazzák:

a) A végrehajtandó politikának való megfelelés (a Hatodik Környezeti Cselekvési Program, az új európai kormányzás, a fenntartható fejlődés, a bővítés, Délkelet-Európa országainak stabilizációs és társulási folyamata, az euró-mediterrán partnerség fejlesztése, az integráció és a nemek esélyegyenlősége vonatkozásában).

b) A közösségi környezetvédelmi politika kialakításában és végrehajtásában való részvétel megfelelősége és lehetséges hatása.

c) Képesség Európa különböző régiói közös érdekeinek képviseletére, és a környezeti problémák megoldására vonatkozó elképzelések és javaslatok előterjesztésére.

d) Alkalmasság a környezettudatosság növelésére és az ismeretterjesztési tevékenységekre, általában véve és a közösségi környezeti politikákkal kapcsolatban egyaránt.

e) A következőkre való képesség: a tagállamok és a csatlakozni kívánó országok szervezetei közötti hálózatok fejlesztése, a köz- és magánszervezetekkel való együttműködés ösztönzése és külső forrásokból származó társfinanszírozás bevonása.

Minden egyes fent említett jellemzőre vonatkozóan meg kell fontolni, hogy a pályázónak mik az erősségei a D. pontban megadott példákban jelzett, kapcsolódó NKSZ-szerepek betöltésében.

2. Az irányítás és a termék minősége

Az értékelendő jellemzők magukban foglalják a következőket:

a) A szervezeti felépítés, az alkalmazotti állomány megfelelősége és a humán erőforrások kezelése.

b) A belső döntéshozatali folyamat, a tagokkal való kapcsolat, beleértve a tagságnak a politikafejlesztésben és politikamegfogalmazásban történő részvételét biztosító szabályozásokat.

c) Stratégiai hozzáállás, célorientáltság és tervezési gyakorlat.

d) Ügyvitel, költségvetési ellenőrzés és pénzügyi irányítás.

e) Beszámolási gyakorlat (belső és külső).

f) Önértékelés és minőség-ellenőrzés , a tapasztalatok visszajelzése (tanulás).

g) Műszaki/tudományos felkészültség.

3. Hatókör, hatékonyság és hasznosság

Az értékelendő jellemzők között vannak a következők:

a) A szervezet és tevékenységeinek általános áttekinthetősége.

b) A külső kapcsolatok és hatékonyság (más szereplőkkel a környezetvédelem területén, mint például helyi és területi hatóságok, az üzleti világ és az ipar, a fogyasztóvédő szervezetek, a szakszervezetek, más nem kormányzati szervek és a nyilvánosság).

C. A TÁMOGATÁSOK MEGHATÁROZÁSA

A támogatás a pályázónak a támogatás évére vonatkozóan előre jelzett összes támogatható költsége alapján kerül kiszámításra, kifejezetten figyelembe véve az előző két évre vonatkozó átlagos felülvizsgált költségeit, a következő elveknek megfelelően:

1. Amennyiben minden más paraméter egyenlő, a nagyobb mennyiségű vonatkozó tevékenységet végző (az előző kétévi felülvizsgált éves költségeiknek és a támogatási évre vonatkozóan előre jelzett teljes megengedett költségeiknek az átlagértékével mérve) NKSZ-ek támogatási összege általában magasabb lesz, mint a kisebb mennyiségű vonatkozó tevékenységet végző NKSZ-ek támogatási összegei. Az elosztás azonban nem lineáris alapon történik, így a kisebb mennyiségű vonatkozó tevékenységet végző kedvezményezettek viszonylag nagyobb támogatást kapnak.

2. Amennyiben minden más paraméter egyenlő, a magasabb összehasonlító értékelési pontokat elérő NKSZ-ek nagyobb összegeket kapnak, mint az alacsonyabb eredményt elérő pályázók.

3. Amennyiben egy NKSZ pontosan meghatározott összeget kérelmezett, az odaítélt támogatás semmilyen körülmények között sem lépheti túl azt az összeget.

D. TÁMOGATHATÓ KÖLTSÉGEK

1. A kedvezményezett részéről a támogatási év során felmerült összes költséget támogathatónak kell tekinteni, kivéve a 2. pontban felsoroltakat. A támogatható költségek magukban foglalhatnak a következő, példaként felsorolt tevékenységek közül egyes tevékenységeket:

a) az olyan új és felmerülő szempontokra vonatkozó, a nyilvánosságot foglalkoztató kérdéseken és a nyilvánosság véleményén alapuló tájékoztatás és a nézetek összehangolása, valamint azoknak a Bizottság részére történő továbbítása, amelyek nem lehetnek vagy nincsenek teljes mértékben tagállami vagy egyéb szinten kezelve;

b) szakértői csoportokban, közösségi szervek előkészítéssel és végrehajtással foglalkozó bizottságaiban való részvételhez szükséges előkészítő munka és kutatás, jelentősen hozzájárulva így a közösségi politikákhoz, programokhoz és kezdeményezésekhez, továbbá a szükséges egyensúlyt biztosítva a környezet más szereplőinek, különösen az ipar/üzleti élet, a szakszervezetek és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek érdekeihez képest;

c) nemzeti, területi és helyi szinten az egész Közösségre kiterjedő környezeti problémákkal kapcsolatos eszmecserék, problémák és a lehetséges megoldások ösztönzése az érdekelt felek részvételével. Ez szintén magában foglalhatja az ismeretek terjesztését és a hálózatépítésen keresztüli együttműködés biztosítását;

d) a tudatosság növelése és az ismeretek gyarapítása a környezet általános szempontjait és a közösségi környezetvédelmi politikát illetően egyaránt;

e) a kapacitás növelése, különösen a kis NKSZ-ek, új NKSZ-hálózatok és a csatlakozni kívánó országok és balkáni országok NKSZ-einek európai szintű részvételének megerősítése.

2. A kedvezményezett által teljesített azon kifizetéseket és harmadik feleknek odaítélt szerződéseket, amelyek az alábbi kategóriák elemeit tartalmazzák, elfogadhatatlannak kell tekinteni:

a) reprezentációs költségek, vendéglátás költségei, szükségtelen vagy megfontolatlanságból keletkező költségek;

b) a kedvezményezettnek a támogatási évre vonatkozó, az elfogadott munkaprogramján nyilvánvalóan kívül eső költségei;

c) tartozások visszafizetése, kamattartozás megfizetése, átvitt veszteségek;

d) a működő tőkével összefüggő költségek, a kedvezményezett eszközeinek megerősítésére szánt befektetések vagy tartalékok;

e) természetbeni juttatások;

f) személyes kiadások;

g) bűncselekménynek minősülő/jogellenes tevékenységek.

--------------------------------------------------