Az Európai Parlament és a Tanács 2001/106/EK irányelve

(2001. december 19.)

a Közösség kikötőiben és a tagállamok felségvizein történő hajózás tekintetében a hajózás biztonságára, a környezetszennyezés megelőzésére és a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi előírások végrehajtásáról (kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés) szóló 95/21/EK tanácsi irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 80. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

a Szerződés [4] 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, az egyeztetőbizottság által 2001. november 13-án jóváhagyott együttes szövegtervezet figyelembevételével,

mivel:

(1) A 95/21/EK tanácsi irányelv [5] egy, az Európai Közösségben történő hajózás - a kikötő szerinti állam által egységes ellenőrzési és visszatartási eljárások alapján végzett - ellenőrzésére vonatkozó rendszert hoz létre.

(2) Szükséges a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) egyezményei, jegyzőkönyvei, szabályzatai és határozatai hatályba lépett módosításait illetve a Párizsi memorandum keretében végbement változásokat figyelembe venni.

(3) Ezen irányelv semmilyen módon nem hárítja át a kikötő szerinti államokra a lobogó szerinti államok feladatait, ideértve a lobogó szerinti államok megbízásából eljáró elismert szervezetek feladatait is.

(4) Egyes hajók a hajózás biztonságára és a tengeri környezetre nézve kifejezetten veszélyt jelentenek rossz állapotuk, lobogójuk és előtörténetük miatt; ez különösen azokra vonatkozik, amelyek a Párizsi memorandum éves jelentésében közzétett feketelistán "nagyon nagy kockázatú" vagy "nagy kockázatú" minősítéssel rendelkező államok lobogói alatt hajóznak. Meg kell akadályozni, hogy az említett hajók befussanak a Közösség kikötőibe, kivéve ha bizonyítható, hogy biztonságosan hajóznak a Közösség vizein. Iránymutatásokat kell megállapítani, amelyek meghatározzák az ilyen befutási tilalom elrendelése és feloldása esetén alkalmazandó eljárásokat. Az átláthatóság érdekében közzé kell tenni a Közösség kikötőiből kitiltott hajók jegyzékét.

(5) A magas kiválasztási tényezőjű hajók különösen súlyos baleseti vagy szennyezési kockázatot jelentenek, ami indokolja annak szükségességét, hogy gyakrabban vizsgálják azokat a közösségi kikötőkben.

(6) A 95/21/EK irányelv V. mellékletében felsorolt hajókategóriák szintén nagyobb baleseti vagy szennyezési kockázatot jelentenek akkor, amikor egy bizonyos életkort elérnek. A vizsgáló hatóság széles döntési jogköre, hogy kiválaszthatja azokat a hajókat, amelyeket kiterjesztett ellenőrzésnek kell alávetni, megakadályozza a Közösségen belüli egységes gyakorlat megvalósulását. Ezért szükséges kötelezővé tenni az ilyen hajók ellenőrzését. Tekintve az olajszállító tartályhajók által okozott súlyosabb szennyezés kockázatát, illetve azt a tényt, hogy a visszatartáshoz vezető hibák nagy többsége a 15 évnél idősebb hajókat érinti, az olajszállító tartályhajók esetében a kiterjesztett ellenőrzést 15 éves kor fölött kell alkalmazni.

(7) A kiterjesztett ellenőrzések tartalma, amelyek esetében iránymutatásokat állapítottak meg, jelentős mértékben változhat a vizsgáló hatóság szabad belátása szerint. A Közösségen belüli egységes gyakorlat kialakítása érdekében ezért ezeket az iránymutatásokat kötelezővé kell tenni. Szabályozni kell azonban a kivételeket is, amikor egy ilyen hajó ellenőrzése lehetetlen, különös tekintettel a hajó rakománytartályainak állapotára, vagy a be- és kirakodási tevékenységekkel kapcsolatos üzemeltetési korlátokra, vagy ha az a hajó, a személyzet, az ellenőr, vagy a kikötő területe biztonságára nézve túlzott kockázatával járna.

(8) A tagállamokat fel kell jogosítani, hogy annyira hatékonyan szervezzék meg a kötelező ellenőrzéseket, hogy a lehető legjobban hasznosítani tudják a megerősített ellenőrzési rendszert, figyelembe véve a különböző üzemeltetési feltételeket, és kihasználva a kikötők és a tagállamok közötti együttműködést, miközben ragaszkodnak az ellenőrzések célkitűzéseihez.

(9) Mivel a képesített ellenőrök munkába állítása és kiképzése időt vesz igénybe, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy fokozatosan alakítsák ki ellenőrző szolgálatukat; a rotterdami kikötő sajátosságait, különösen az ott lebonyolódó forgalmat figyelembe véve, lehetséges az ellenőrök munkába állítására és kiképzésére szánt idő kismértékű meghosszabbítása.

(10) A hajók szerkezeti hibái a tengeri balesetek kockázatának növekedését okozhatják. Amennyiben a hajó ásványolajat szállít, az ilyen balesetek katasztrofális következményekkel járhatnak a környezetre nézve. A vizsgáló hatóság szemrevételezéses ellenőrzéssel megvizsgálja a hajó hozzáférhető részeit az esetleges súlyos korrózió felfedése, továbbá az ezt követően szükségessé váló - különösen a hajók szerkezeti minőségéért felelős hajóosztályozó társaságokkal szembeni - intézkedések meghozatala érdekében.

(11) A hajó kiterjesztett ellenőrzése, amely meghatározott szempontok alapján történő kötelező felülvizsgálatot jelent, jelentősen sok időt és alapos szervezést igényel. Meg kell könnyíteni az ellenőrzés előkészítését, amely viszont javítja annak hatékonyságát. Ebből a célból a Közösség valamely kikötőjébe befutó bármely hajó parancsnoka vagy üzemeltetője köteles közölni bizonyos, az üzemeltetéssel kapcsolatos információkat.

(12) A kikötő szerint illetékes állam által végrehajtott ellenőrzések - az előírásoktól eltérő gyakorlattal szembeni küzdelemben való - növekvő fontossága általában véve növeli az ellenőrök munkájának mennyiségét. Különös erőfeszítést kell ezért tenni a fölösleges ellenőrzések elkerülése, illetve az ellenőrök számára az előző kikötőkben elvégzett ellenőrzésekkel kapcsolatos információk elérhetőségének javítása érdekében. Ebből kifolyólag az ellenőr által egy ellenőrzés, egy részletesebb ellenőrzés, illetve egy kiterjesztett ellenőrzés befejeztével készített vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell, hogy a hajó mely részeit vizsgálták meg; így a következő kikötőben lévő ellenőr már el tudja dönteni, hogy adott esetben nem szükséges a hajó valamely részének az ellenőrzése, ha az előző ellenőrzés során nem tapasztaltak hibát.

(13) Alapvető műszaki fejlődés ment végbe a fedélzeti berendezések terén, ami lehetővé teszi az adatok rögzítését [úti adatrögzítő (VDR-rendszer) vagy "fekete doboz" révén] a balesetek utáni ellenőrzések megkönnyítése érdekében. Szem előtt tartva az ilyen berendezéseknek a tengeri biztonságban játszott szerepét, és az e tárgyban az IMO keretében tett erőfeszítésekkel párhuzamosan, az ezen irányelv hatálybalépésétől számított ötéves időszakon belül ezeket a berendezést fokozatosan kötelezővé kell tenni a Közösség kikötőibe befutó, 2002. július 1-je előtt épített teherhajók esetében, és - amikor már kötelezővé válik - e berendezések hiánya vagy meghibásodása a hajó visszatartását kell, hogy eredményezze.

(14) A vizsgált hajó lobogója szerinti állam megfelelő hatóságát vagy az érintett hajóosztályozó társaságot értesíteni kell az ellenőrzés eredményéről, hogy hatékonyabban figyelemmel kísérhesse a hajó állapotát, adott esetben annak romlását, és még időben megtegye a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket.

(15) A baleset során bekövetkezett olajszennyezés általában jelentős kárt okoz a környezetben és az érintett régió gazdaságában. Szükség van tehát annak ellenőrzésére, hogy az Európai Közösség kikötőibe befutó olajszállító tartályhajók rendelkeznek-e megfelelő kockázati biztosítással.

(16) A vizsgált és visszatartott hajókkal kapcsolatos információk átláthatósága kulcsfontosságú eleme a biztonsági előírásoknak meg nem felelő hajók közlekedésének visszaszorítására irányuló bármely politikának. Ebben az összefüggésben szükség van arra, hogy a hajóbérlő kilétét is feltüntessék a közzétett információk jegyzékében. A nyilvánosság számára teljesebb és átláthatóbb tájékoztatást kell szolgáltatni a Közösség kikötőiben végrehajtott ellenőrzésekről és visszatartásokról. Ez különösen érinti mind a kikötő szerint illetékes állam hatóságai, mind a hajóosztályozó társaságok által elvégzett átfogóbb ellenőrzésekkel kapcsolatos információkat, valamint a kikötő szerint illetékes állam hatóságai vagy az érintett hajóosztályozó társaságok által az ezen irányelv szerinti visszatartás kapcsán megtett intézkedések magyarázatát.

(17) Alapvetően fontos figyelemmel kísérni ezen irányelv alkalmazását, hogy elkerüljék a különböző biztonsági szintek miatti kockázatot, valamint az Európai Közösség kikötői és régiói közötti verseny eltorzulását. A Bizottságnak ezért még részletesebb információval kell rendelkeznie, különösen a hajók kikötőn belüli mozgásáról, hogy képes legyen részletesen megvizsgálni ezen irányelv alkalmazása feltételeit. Az ilyen információkat kellően gyakran kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani, hogy az képes legyen gyorsabban közbeavatkozni, amikor rendellenességeket találnak ezen irányelv alkalmazásával összefüggésben.

(18) A 95/21/EK irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [6] összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 95/21/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. a cím helyébe a következő szöveg lép:

"A TANÁCS 1995. június 19-i 95/21/EK irányelve a hajók kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéséről."

2. A 2. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Egyezmények:

- a merülésvonalakra vonatkozó 1966. évi nemzetközi egyezmény (LL 66),

- az életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény (SOLAS 74),

- a hajók által okozott környezetszennyezés megelőzéséről szóló, 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi jegyzőkönyv (Marpol 73/78),

- a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978. évi nemzetközi egyezmény (SCTW 78),

- a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályzatról szóló 1972. évi egyezmény (Colreg 72),

- a hajók köbözéséről szóló 1969. évi nemzetközi egyezmény (ITC 69),

- a kereskedelmi hajók minimumkövetelményeiről szóló 1976. évi egyezmény (ILO 147.),

- az olajszennyezésért való polgári kártérítési felelősségről szóló 1992. évi nemzetközi egyezmény (CLC 92)

együttesen ezen egyezmények 2001. december 19-én hatályos jegyzőkönyveivel, módosításaival és kötelező jellegű kapcsolódó szabályzataival.

(2) "Párizsi memorandum jelenti a kikötő szerint illetékes tagállam által végzett ellenőrzésről szóló, 1982. január 26-án Párizsban aláírt memorandum 2001. december 19-i állapotát.""

3. A 4. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. cikk

Ellenőrző szervezet

A tagállamok kellő számú személyzettel, különösen képzett ellenőrökkel rendelkező, megfelelő nemzeti tengerészeti hatóságokat tartanak fenn (a továbbiakban: "illetékes hatóságok") a hajók ellenőrzésére, és minden olyan indokolt intézkedés megtételére, amelyek célja annak biztosítása, hogy az illetékes hatóságok az ezen irányelvben megállapítottak szerint lássák el feladataikat."

4. Az 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hajókon a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az egyes tagállamok illetékes hatóságai által évente elvégzendő ellenőrzések teljes száma legalább a kikötőikbe befutó hajók átlagos éves számának 25 %-a, amelyet a három legutóbbi olyan naptári év alapján számítanak ki, amelyre vonatkozóan statisztikai adatok állnak rendelkezésre.

(2) a) Az illetékes hatóság - a 7a. cikk rendelkezéseire is tekintettel -biztosítja, hogy bármely olyan hajón elvégezzék a 6. cikk szerinti ellenőrzést, amely a Sirenac információs rendszerben 50-nél nagyobb kiválasztási tényezővel rendelkezik, és amelyen a kiterjesztett ellenőrzést nem végezték el, amennyiben legalább egy hónap eltelt a Párizsi memorandum hatálya alá tartozó régió valamely kikötőjében elvégzett ellenőrzése óta.

b) Más hajók ellenőrzésre való kiválasztásakor az illetékes hatóságok az alábbiak szerint határozzák meg a fontossági sorrendet:

- elsőként az ellenőrzésre az I. melléklet I. részében felsorolt hajókat választják ki, a kiválasztási tényezőjüktől függetlenül,

- az I. melléklet II. részében felsorolt hajókat - a Sirenac információs rendszer szerinti kiválasztásitényező-értékük függvényében - csökkenő sorrendben választják ki.

(3) A tagállamok tartózkodnak attól, hogy megvizsgáljanak olyan hajókat, amelyeket bármely tagállam az előző hat hónap során már vizsgált, amennyiben:

- a hajó nem szerepel az I. mellékletben lévő jegyzéken,

- az előző ellenőrzés eredményeként nem jelentettek hiányosságot,

- az ellenőrzés elvégzésének nincs nyomós oka,

- a hajóra nem vonatkozik a (2) bekezdés a) pontja."

5. A 7. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. cikk

Bizonyos hajók kötelező jellegű kiterjesztett ellenőrzése

(1) A kiterjesztett ellenőrzés vonatkozik az V. melléklet A. pontjában meghatározott kategóriák egyikébe tartozó hajókra, a Párizsi memorandum aláíró államának kikötőjében elvégzett legutóbbi kiterjesztett ellenőrzéstől számított 12 hónap letelte után.

(2) Ha valamely ilyen hajót az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban ellenőrzésre választottak ki, kiterjesztett ellenőrzést végeznek. A 6. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzés azonban elvégezhető a két kiterjesztett ellenőrzés közötti időben is.

(3) a) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó hajó üzemeltetője vagy parancsnoka közli az V. melléklet B. pontjában megnevezett összes információt minden olyan tagállam illetékes hatóságával, amelynek a kikötőjébe a legutóbbi kiterjesztett ellenőrzést követő 12 hónap elteltével befut. Ezt az információt legalább három nappal a hajónak a kikötőbe való várható befutása, vagy ha az út várhatóan három napnál rövidebb, az előző kikötőből való kifutás előtt adják meg.

b) az a) pontnak meg nem felelő bármely hajót kiterjesztett ellenőrzésnek vetnek alá a rendeltetési hely szerinti kikötőben.

(4) A tagállamok, a 7a. cikk rendelkezéseire is tekintettel, gondoskodnak arról, hogy a legutóbbi kiterjesztett ellenőrzéstől számított 12 hónap letelte után az első kikötőben kiterjesztett ellenőrzést végezzenek az olyan hajókon, amelyekre vonatkozik a (3) bekezdés, és amelyek legalább 7-es kiválasztási tényezővel rendelkeznek.

Olyan esetekben, amikor a tagállamok képtelenek időben növelni kapacitásukat ahhoz, hogy elvégezzenek minden szükséges kiegészítő ellenőrzést, különösen az ellenőrök munkába állításával és képzésével kapcsolatos problémák miatt, engedélyt kapnak arra, hogy 2003. január 1-jéig fokozatosan építsék ki ellenőrző szolgálatukat. Rotterdam kikötője esetében ez az időszak hat hónappal meghosszabbítható. A Bizottság értesíti a tagállamokat és az Európai Parlamentet minden ilyen hosszabbításról.

(5) Kiterjesztett ellenőrzéseket az V. melléklet C. pontjában megállapított eljárással összhangban végeznek.

(6) Amennyiben fennáll annak a lehetősége, hogy a Párizsi memorandum valamely módosítása vagy tervezett módosítása meggyengítheti a jelen cikk szerinti kiterjesztett ellenőrzésre vonatkozó kötelezettség terjedelmét, a Bizottság haladéktalanul intézkedésekre vonatkozó tervezetet terjeszt be a 18. cikkel létrehozott bizottsághoz azzal a céllal, hogy olyan kiválasztásitényező-értékeket vezessen be, amelyek megfelelnek ezen irányelv céljainak."

6. Az irányelv a következő cikkel egészül ki:

"7a. cikk

Eljárás, amelyet azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor egyes hajókat nem lehet megvizsgálni

(1) Amennyiben üzemeltetési okokból valamely tagállam nem képes elvégezni egy 50-esnél nagyobb kiválasztási tényezővel rendelkező hajó ellenőrzését az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontjának megfelelően, vagy a 7. cikk (4) bekezdésének megfelelően egy kötelező kiterjesztett ellenőrzést, a tagállamnak haladéktalanul értesítenie kell a Sirenac-rendszert az ellenőrzés elmaradásáról.

(2) Az ilyen esetekről hathónapos időközönként értesíteni kell a Bizottságot, közölve az ellenőrzés elmaradásának okát is.

(3) Bármely naptári évben az ellenőrzések ilyen elmaradása nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott, ellenőrzésre kötelezett és a tagállamok kikötőibe befutó hajók éves számának 5 %-át, amelyet a három legutóbbi olyan naptári év alapján számítanak ki, amelyre vonatkozóan statisztikai adatok állnak rendelkezésre.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hajókon a Közösség következő kikötőjében végzik el az 5. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ellenőrzést vagy a 7. cikk (4) bekezdésben meghatározott kötelező kiterjesztett ellenőrzést.

(5) 2008. július 22-ig a 19. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően módosítják a (3) bekezdésben meghatározott 5 %-os értéket, ha az indokolt a Bizottság megítélése szerint."

7. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"7b. cikk

Az egyes hajókat érintő kitiltási intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a XI. melléklet A. pontjában megállapított kategóriák valamelyikébe tartozó hajók ne futhassanak be a kikötőikbe a 11. cikk (6) bekezdésében megállapított esetek kivételével, amennyiben:

- a hajó a Párizsi memorandum éves jelentésében közzétett feketelistán szereplő állam lobogója alatt hajózik, és

- a hajót az előző 24 hónap során kettőnél többször tartották vissza a Párizsi memorandum valamely aláíró államának kikötőjében,

vagy

- a hajó a Párizsi memorandum éves jelentésében közzétett feketelistán "nagyon nagy kockázatú" vagy "nagy kockázatú" minősítéssel rendelkező állam lobogója alatt hajózik, és

- a hajót az előző 36 hónap során egynél többször tartották vissza a Párizsi memorandum valamely aláíró államának kikötőjében.

Ezt a kitiltást azonnal alkalmazni kell, amint a hajó engedélyt kapott annak a kikötőnek az elhagyására, ahol másodszor, illetve harmadszor tartották vissza.

(2) Az (1) bekezdést a tagállamok a XI. melléklet B. pontjában megállapított eljárásoknak megfelelően alkalmazzák.

(3) A Bizottság félévente közzéteszi a Közösség kikötőiből az e cikk alkalmazásával kitiltott hajókkal kapcsolatos információkat."

8. A 8. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. cikk

Az ellenőrzés jelentése a hajóparancsnoknak

Valamely ellenőrzés, részletesebb ellenőrzés vagy kiterjesztett ellenőrzés végeztével az ellenőr jelentést készít a IX. melléklettel összhangban. A vizsgálati jelentés egy példányát a hajóparancsnok rendelkezésére bocsátják."

9. A 9. cikkben:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az illetékes hatóság meggyőződik róla, hogy az egyezményekkel összhangban kijavítanak-e az 5. cikk (2) bekezdésében vagy a 7. cikkben meghatározott ellenőrzések által megerősített vagy feltárt minden hiányosságot."

b) a (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amikor az ellenőr szakmailag elbírálja, hogy egy hajót vissza kell-e tartani, a VI. mellékletben megállapított feltételeket alkalmazza. Ebben a vonatkozásban a hajót visszatartják, ha nem szerelték fel üzemképes úti adatrögzítő rendszerrel, amennyiben annak használata kötelező a XII. melléklet értelmében. Ha ez a hiányosság nem pótolható azonnal a visszatartás szerinti kikötőben, az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy a hajó folytassa útját a legközelebbi olyan megfelelő kikötőbe, ahol ez azonnal pótolható, vagy előírhatja, hogy a hiányosságot legfeljebb 30 napon belül pótolják. Ebből a célból a 11. cikkben megállapított eljárásokat alkalmazzák."

c) az (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Amennyiben az 5. cikk (2) bekezdésében vagy a 7. cikkben meghatározott ellenőrzések alapján visszatartást rendelnek el, az illetékes hatóságok írásban a vizsgálati jelentés csatolásával haladéktalanul tájékoztatják annak az államnak a nemzeti hatóságát, amelynek lobogója alatt a hajó hajózásra jogosult (a továbbiakban: lobogó szerinti nemzeti hatóság), vagy ha ez nem lehetséges, az adott állam konzulját vagy ennek hiányában a legközelebbi diplomáciai képviseletét minden olyan körülményről, amely miatt a visszatartás szükségessé vált. Emellett, ahol indokolt, értesítik az osztályozási bizonyítványok, illetve a lobogó szerinti állam nevében a nemzetközi egyezményekkel összhangban kiadott bizonyítványok kibocsátásáért felelős, kinevezett ellenőröket vagy elismert szervezeteket is."

10. a 10. cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hajótulajdonos vagy üzemeltető, illetve azoknak a tagállamban lévő képviselője jogosult fellebbezni az illetékes hatóság visszatartásra vagy kitiltásra irányuló döntése ellen. A fellebbezésnek nincs felfüggesztő hatálya."

11. a 14. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tagállamok gondoskodnak saját illetékes hatóságuk és az összes többi tagállam illetékes hatóságai közötti információcseréről és együttműködésről, és fenntartják a saját illetékes hatóságuk, a Bizottság és a franciaországi St. Maloban létrehozott Sirenac információs rendszer között az operatív kapcsolatot.

Az 5. cikk (2) bekezdésében vagy a 7. cikkben meghatározott ellenőrzések elvégzése céljából az ellenőrök felhasználják a hajó ellenőrzésével kapcsolatban az Equasis információs rendszeren keresztül elérhető nyilvános és magánjellegű adatbázisokat."

12. a 15. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Sirenac-rendszerben elérhetőnek kell lennie a VIII. melléklet I. és II. részében felsorolt információknak, valamint a 94/57/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján a hajóosztályok megváltoztatásával, felfüggesztésével vagy visszavonásával kapcsolatos minden információnak. Ezeket az Equasis információs rendszerben teszik közzé, amilyen hamar csak lehetséges az ellenőrzés befejezése vagy a visszatartás feloldása után."

13. a 15. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(5) E cikk rendelkezései nem érintik a felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályokat."

14. a 16. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Amennyiben a hajót hiányosságok vagy a 9. cikkben és a VI. mellékletben meghatározott érvényes bizonyítványok hiánya miatt tartanak vissza, a hajótulajdonos vagy üzemeltető viseli a kikötői visszatartással kapcsolatos összes költséget."

15. az 17. és a 18. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. cikk

A végrehajtás nyomon követéséhez szükséges adatok

A tagállamok a X. mellékletben megállapított időközönként közlik a Bizottsággal az abban a mellékletben felsorolt információkat.

18. cikk

Szabályzó bizottság

(1) A Bizottság tevékenységét a 93/75/EGK irányelv 12. cikke alapján létrehozott bizottság segíti.

(2) Amennyiben hivatkoznak erre a bekezdésre, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát."

16. a 19. cikk bevezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Ezen irányelv az alkalmazási területének kiszélesítése nélkül módosítható a 18. cikk (2) bekezdésben megállapított eljárásnak megfelelően annak érdekében, hogy:

a) kiigazítsák - az 5. cikk (1) bekezdésében említett 25 %-os számadat kivételével - a 6., 7., 7a., 7b., 8., 15. és 17. cikkben, valamint az e cikkekben említett mellékletekben meghatározott kötelezettségeket, az ezen irányelv végrehajtásából nyert tapasztalat alapján és a Párizsi memorandum továbbfejlesztésének figyelembe vételével."

17. Az irányelv szövege a következő cikkel egészül ki:

"19a. cikk

Szankciók

A tagállamok szankciók rendszerét alakítják ki arra az esetre, ha megsértik az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti jogszabályaikat, és meghoznak minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy e szankciókat alkalmazzák. Az ilyen módon előírt szankciónak hatékonynak, arányosnak és visszatartó hatásúnak kell lennie."

18. a 20. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

"(4) Emellett a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az irányelv tagállamokon belüli végrehajtásának előrehaladásáról."

19. Az I. melléklet II. része helyébe ezen irányelv I. mellékletének szövege lép.

20. a II. mellékletben:

a) a 10. pont helyébe a következő szöveg lép:

"10. Minimális biztonságos személyzet létszámát igazoló okmány;

10a. Az STCW-egyezménnyel összhangban kibocsátott bizonyítványok."

b) A melléklet az alábbi szöveggel egészül ki:

"35. az olajszennyezés miatti polgári jogi felelősség esetére szóló biztosításról vagy egyéb pénzügyi biztosítékról szóló igazolás (az olajszennyezés polgári jogi kártérítéséről szóló 1992. évi nemzetközi egyezmény)"

21. A III. melléklet 1. pontjában a "II-8 és II-11" szavak helyébe az "és II-8" szavak lépnek.

22. Az V. melléklet helyébe ezen irányelv II. mellékletének szövege lép.

23. A VI. melléklet a következőképpen módosul:

a) a 2. pont (

"A fő kritériumok alkalmazása"

) az alábbiakkal egészül ki:

"14. baleset esetén maximális tájékoztatást biztosítanak."

b) a 3.1. pontban az "érvényes bizonyítványok hiánya" szavak helyébe az "érvényes bizonyítványok és okmányok hiánya" szavak lépnek.

c) a 3.2. pont az alábbiakkal egészül ki:

"15. A SOLAS 74 XI. fejezetének 2. szabálya szerinti kiterjesztett ellenőrző program végrehajtásának elmulasztása.

16. VDR hiánya vagy üzemképtelensége, amennyiben a használata kötelező."

d) a 3.6. pont az alábbi ponttal egészül ki:

"5. Hiányzó vagy a Marpol-egyezmény 13G (3) b) szabályának meg nem felelő vizsgálati jelentés."

24. A VIII. melléklet helyébe ezen irányelv III. mellékletének szövege lép.

25. Az irányelv a IX., X., XI. és XII. melléklettel egészül ki, amelyek szövege ezen irányelv IV. mellékletében található.

2. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2003. július 22. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

A Bizottság legkésőbb 2006. július 22-én felülvizsgálja ezen irányelv végrehajtását. A felülvizsgálat során többek között ellenőrzik az egyes tagállamokban a kikötő szerinti állam általi ellenőrzést végző ellenőrök, illetve az elvégzett ellenőrzések számát, a kötelező jellegű kiterjesztett ellenőrzéseket is beleértve. A Bizottság közli a felülvizsgálat eredményeit az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, és a felülvizsgálat alapján meghatározza, hogy szükséges-e módosító irányelv vagy további jogszabályok beterjesztése ezen a területen.

4. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2001. december 19-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

N. Fontaine

a Tanács részéről

az elnök

A. Neyts-Uyttebroeck

[1] HL C 212. E, 2000.7.25., 102. o. és HL C 154., 2001.4.29., 67. o.

[2] HL C 14., 2001.1.16., 22. o.

[3] HL C 22., 2001.1.24., 19. o.

[4] Az Európai Parlament 2000. november 30-i véleménye (HL C 228., 2001.8.13., 133. o.), a Tanács 2001. február 26-i közös álláspontja (HL C 101., 2001.3.30., 15. o.) és az Európai Parlament 2001. május 16-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2001. október 24-i határozata és a Tanács 2001. december 6-i határozata.

[5] HL L 157., 1995.7.7., 1. o. A legutóbb az 1999/97/EK irányelvvel (HL L 331., 1999.12.23., 67. o.) módosított irányelv.

[6] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

"II. Általános kiválasztási tényező

Elsődlegesen ellenőrizendő hajók:

1. Egy tagállam kikötőjébe első alkalommal vagy legalább 12 hónapos távollét után befutó hajók. E feltétel alkalmazásakor a tagállamok figyelembe veszik a Párizsi memorandum szerződő feleli által folytatott ellenőrzéseket is. Ha e célra megfelelő adatok nem állnak rendelkezésre, a tagállamok a rendelkezésre álló Sirenac-adatokra támaszkodnak és azokat a hajókat ellenőrzik, amelyeket az említett adatbázis 1993. január 1-jei indítása után a Sirenac-adatbázisban még nem vettek nyilvántartásba.

2. Az előző hat hónap folyamán egyetlen tagállam által sem ellenőrzött hajók.

3. Azok a hajók, amelyeknek az egyezmények hatálya alatt kibocsátott kötelező, a hajó építésére és felszerelésére vonatkozó bizonyítványait és osztályozó bizonyítványait olyan szervezet bocsátotta ki, amelyet a 94/57/EK tanácsi irányelv nem ismer el.

4. Azok a hajók, amelyek a Párizsi memorandum éves jelentésében közzétett feketelistán szereplő állam lobogója alatt hajóznak.

5. Olyan hajók, amelyek számára egy tagállam kikötőjének elhagyását csak bizonyos feltételekkel engedték meg, mint:

a) a hiányosságok helyrehozatala indulás előtt;

b) hiányosságok helyrehozatala a következő kikötőben;

c) hiányosságok helyrehozatala 14 napon belül;

d) hiányosságok helyrehozatala, egyéb feltételek szerint.

Amennyiben a hajóval kapcsolatban intézkedéseket tettek, és minden hiányosságot helyrehoztak, azt figyelembe veszik.

6. Olyan hajók, amelyeknél egy előző ellenőrzés folyamán hiányosságokat jegyeztek fel, a hiányosságok számának megfelelően.

7. Olyan hajók, amelyeket egy korábbi kikötőben visszatartottak.

8. Olyan állam lobogója alatt közlekedő hajók, amely nem erősítette meg az ezen irányelv 2. cikkében megnevezett összes irányadó nemzetközi egyezményt.

9. Átlag fölötti hiányossági aránnyal rendelkező, hajóosztályozó társaságok által osztályozott hajók.

10. Az V. melléklet A. pontjában meghatározott kategóriákba tartozó hajók.

11. A 13 évesnél idősebb hajók.

A fent felsorolt hajók ellenőrzése prioritási sorrendjének meghatározásakor az illetékes hatóság figyelembe veszi a Sirenac információs rendszer által jelzett és a Párizsi memorandum I. mellékletének I. pontja szerinti általános kiválasztási tényezőt. A magasabb kiválasztási tényező magasabb prioritást jelez. A kiválasztási tényező a Párizsi memorandum keretében meghatározott kiválasztási tényezők értékének összege. Az 5., 6. és 7. pont csak az utolsó 12 hónapban elvégzett ellenőrzésekre érvényes. Az általános kiválasztási tényező nem lehet kevesebb, mint a 3., 4., 8., 9., 10., 11. és 12. pontnál megállapított értékek összege.

A 7. cikk (4) bekezdése alkalmazásához kiszámolt általános kiválasztási tényező nem veszi figyelembe a 10. pontot."

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

V. MELLÉKLET

A. A KITERJESZTETT ELLENŐRZÉS ALÁ VONT HAJÓKATEGÓRIÁK [a 7. cikk (1) bekezdése szerint]

1. 10 évnél idősebb gáz- és vegyianyag-szállító tartályhajók, amelyek korát a hajók biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett építési dátum alapján határozzák meg.

2. 12 évnél idősebb ömlesztettáru-szállító hajó, amelynek a korát a hajó biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett építési dátum alapján határozzák meg.

3. 15 évesnél idősebb 3000 bruttó űrtartalmat meghaladó olajszállító tartályhajók, amelyeknek a korát a hajó biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett építési dátum alapján határozzák meg.

4. 15 évnél idősebb utasszállító hajók, amelyek nem tartoznak a menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és a nagysebességű utasszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett kötelező szemlék rendszeréről szóló, 1999. április 29-i 1999/35/EK tanácsi irányelv 2. cikke a) és b) pontjának [1] hatálya alá.

B. AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOKKAL KÖZLENDŐ INFORMÁCIÓK [a 7. cikk (3) bekezdése a) pontjában meghatározottak szerint]

A. hajó neve;

B. lobogó;

C. IMO-szám, ha van;

D. bruttó hordképesség;

E. a hajó építési ideje, amelyet a hajó biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett dátum alapján határoznak meg;

F. tartályhajók esetében:

F.a. építési mód: szimplafalú, szimplafalú elkülönített ballaszttartályokkal, duplafalú;

F.b. a rakomány és a ballaszttartályok állapota: teli, üres, inert gázzal töltött;

F.c. a rakomány mennyisége és jellege;

G. a rendeltetési kikötőbe vagy révkalauz-állomáshoz való megérkezés valószínű ideje, az illetékes hatóság igényei szerint;

H. a tartózkodás (megállás) tervezett időtartama;

I. a rendeltetési kikötőben tervezett műveletek (berakodás, kirakodás, egyéb);

J. a rendeltetési kikötőben tervezett, előírás szerinti szemlevizsgálatok, valamint jelentős karbantartási vagy javítási munkák, amelyeket a rendeltetési kikötőben való tartózkodás ideje alatt kell elvégezni.

C. BIZONYOS HAJÓKATEGÓRIÁK KITERJESZTETT ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK [a 7. cikk (5) bekezdésében meghatározottak szerint]

A gyakorlati megvalósíthatóságtól és a személyek, a hajó vagy a kikötő biztonságával kapcsolatos szükséges korlátozásoktól függően legalább az alábbi pontoknak kell a kiterjesztett ellenőrzés részét képezniük. Az ellenőrnek tudomással kell bírnia arról, hogy bizonyos fedélzeti műveletek biztonságos végrehajtását, például a rakománykezelési műveleteket a kiterjesztett ellenőrzés végrehajtása veszélyeztetheti, ha az elvégzendő ellenőrzést, amely e tevékenységre közvetlen kihatással van, az ilyen műveletek végrehajtása közben kell elvégezni.

1. MINDEN HAJÓN (az A. szakasz szerinti hajókategóriák) ellenőrizni kell a következőket:

- áramkimaradás és a vészhelyzeti generátor beindítása,

- a vészvilágítás,

- vészhelyzeti tűzoltószivattyú működése a tűzoltó-fővezetékre csatlakoztatott két tűzoltótömlővel

- a fenékvízszivattyúk működése,

- a vízmentes ajtók zárhatósága,

- a mentőcsónakok vízre eresztése,

- a kazánok, ventillátorok és tüzelőanyag szivattyúk vészhelyzeti távleállító-berendezése,

- a kormánygép, beleértve a kisegítő kormánygépet,

- rádióberendezések vészhelyzeti áramforrása,

- a géptéri olajelválasztó (lehetőség szerint ki kell próbálni).

2. GÁZ- ÉS VEGYIANYAG-SZÁLLÍTÓ TARTÁLYHAJÓK

Az 1. pont rendelkezéseiben felsoroltakon túlmenően gáz- és vegyianyag-szállító tartályhajókon a kiterjesztett ellenőrzés az alábbi pontokra is kiterjedhet:

- rakománytartályok figyelőberendezéseinek és biztonsági felszereléseinek ellenőrzése hőmérséklet, nyomás és apadás vonatkozásában,

- oxigénelemző készülékek és exploziméterek ellenőrzése, beleértve azok hitelesítését. Vegyianyag-felderítő (harmonikarendszerű) felszerelés megléte megfelelő számú és a szállított rakomány típusának megfelelő fajtájú gázfelderítő csövek megléte,

- kielégítő légzésvédelmet és szemvédelmet nyújtó menekülő felszerelések meglétének ellenőrzése a hajón tartózkodó minden személy számára (ha az szükséges a nemzetközi alkalmassági bizonyítványban, az ömlesztett veszélyes vegyszerek szállítására való alkalmasságot igazoló bizonyítványban vagy az ömlesztett folyékony gázok szállítására való alkalmasságot igazoló bizonyítványban előírt termékek esetében),

- annak ellenőrzése, hogy a szállított rakomány szerepel-e a nemzetközi alkalmassági bizonyítványban, az ömlesztett veszélyes vegyi anyag szállítására való alkalmasságot igazoló bizonyítványban vagy az ömlesztett folyékony gázok szállítására való alkalmasságot igazoló bizonyítványban,

- a fedélzeti rögzített tűzoltó-berendezések működésének ellenőrzése, függetlenül attól, hogy azok habbal, szárazvegyszerrel vagy a szállított terméknek megfelelő egyéb anyaggal működnek.

3. ÖMLESZTETTÁRU-SZÁLLÍTÓ HAJÓK

Az 1. pont rendelkezéseiben felsoroltakon túlmenően ömlesztettáru-szállító hajókon a kiterjesztett ellenőrzés az alábbi pontokra is kiterjedhet:

- fedélzeti gépi berendezések alapzatának esetleges korróziója,

- raktártetők esetleges deformációja és/vagy korróziója,

- keresztválaszfal esetleges törései vagy helyi korróziója,

- rakterek megközelítése,

- annak ellenőrzése, hogy az alábbi okmányok a hajón vannak-e, illetve azok áttekintése, továbbá annak megerősítése, hogy a lobogó szerinti állam vagy a hajóosztályozó társaság láttamozta-e azokat:

1) jelentések a szerkezeti szemlékről;

2) állapotértékelő jelentések;

3) vastagságmérési jelentések;

4) az A.744 (18) IMO határozatban említett leírások.

4. OLAJSZÁLLÍTÓ TARTÁLYHAJÓK

Az 1. pont rendelkezéseiben felsoroltakon túlmenően az olajszállító tartályhajókon a kiterjesztett ellenőrzés az alábbi pontokra is kiterjedhet:

- fedélzeti rögzített habbaloltó berendezés,

- tűzoltó felszerelések általános vizsgálata,

- a géptér, szivattyútér és lakótér tűzvédelmi csappantyúinak ellenőrzése,

- az inert gáz nyomásának és oxigéntartalmának ellenőrzése,

- ballaszttartályok: a rakteren belüli legalább egy ballaszttartályt meg kell vizsgálni, először a tartály búvónyílásából, illetve majd a fedélzet nyílásából is, ha az ellenőr indokoltnak látja a további ellenőrzést,

1) jelentések a szerkezeti szemlékről;

2) állapotértékelő jelentések;

3) vastagságmérési jelentések;

4) az A.744 (18) IMO-határozatban említett leírások.

5. A 1999/35/EK IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ NEM TARTOZÓ UTASSZÁLLÍTÓ HAJÓK

A C.1. pont rendelkezéseiben felsoroltakon túlmenően az utasszállító hajókon a kiterjesztett ellenőrzés az alábbi pontokra is kiterjed:

- a tűzvédelmi érzékelő és riasztórendszer próbája,

- a tűzbiztos ajtók megfelelő záródásának próbája,

- a hangosbeszélő rendszer próbája,

- tűzvédelmi gyakorlat, amelynek során - legalább - be kell mutatni az összes tűzoltó felszerelést, és amelyen az ellátó személyzet egy részének részt kell venni,

- annak bemutatása, hogy a személyzet legfontosabb tagjai jól ismerik a kárelhárítási tervet.

Ha indokoltnak tartják, az ellenőrzés - a hajó parancsnokának vagy üzemeltetőjének engedélyével - addig folytatható, amíg a hajó be nem fut a tagállam kikötőjébe, vagy ki nem fut onnan. Az ellenőrök nem akadályozhatják a hajó üzemeltetését, és nem idézhetnek elő olyan helyzeteket, amelyek a hajóparancsnok megítélése szerint veszélyeztethetnék az utasok, a személyzet és a hajó biztonságát.

[1] HL L 138., 1999. 6. 1., 1. o.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A VIII. melléklet helyébe az alábbiak lépnek:

VIII. MELLÉKLET

A tagállamok kikötőiben történő visszatartásokkal és ellenőrzésekkel kapcsolatos információk közzététele (a 15. cikk szerint)

I. A 15. cikk (1) bekezdésével összhangban közzétett információnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a hajó neve,

- IMO-szám,

- a hajó típusa,

- bruttó űrtartalom (GT),

- a hajó építési ideje, amelyet a hajó biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett dátum alapján határoznak meg,

- a hajótulajdonos vagy üzemeltető neve és címe,

- a folyadékot vagy ömlesztett szilárd rakományt szállító hajók esetében a hajó kiválasztásáért felelős bérlő neve és a bérleti szerződés típusa,

- a lobogó szerinti állam,

- az a hajóosztályozó társaság, illetve adott esetben társaságok, amelyek e hajó esetében kibocsátották az osztályozási bizonyítványt, adott esetben,

- az a hajóosztályozó társaság, illetve társaságok és/vagy más részes államok, amelyek a hajóra a lobogó szerinti állam nevében a vonatkozó nemzetközi egyezmények szerinti hajóokmányokat kiállították, feltüntetve a kiállított okmányokat,

- a legutóbbi kiterjesztett ellenőrzés kikötője és időpontja, adott esetben feltüntetve, hogy elrendeltek-e visszatartást,

- a legutóbbi különleges ellenőrzés kikötője és időpontja, valamint az ellenőrzést végző szervezet neve,

- a megelőző 24 hónap alatti visszatartások száma,

- a visszatartó állam és kikötő,

- a visszatartás feloldásának időpontja,

- a visszatartás időtartama napokban,

- az észlelt hiányosságok száma és a visszatartás indoklása világos és szabatos fogalmazással,

- az illetékes hatóságok és adott esetben a hajóosztályozó társaságok által a visszatartást követően tett intézkedések leírása,

- amennyiben a hajó a Közösség valamely kikötőjéből ki van tiltva, az ilyen intézkedés indoklása világos és szabatos fogalmazással,

- annak megjelölése, hogy a hajóosztályozó társaság vagy más, ellenőrzést végrehajtó magánszerv hatásköre kiterjedt-e azokra a hiányosságokra, amelyek önmagukban vagy egymással társítva a visszatartáshoz vezettek,

- az intézkedések leírása olyan hajó esetében, amelynek megengedték, hogy a legközelebbi megfelelő javítóműhelyig útját folytassa, vagy amelyet a Közösség valamely kikötőjéből kitiltottak.

II. A 15. cikk (2) bekezdésével összhangban közzétett, az ellenőrzött hajókra vonatkozó tájékoztatás a következőket tartalmazza:

- a hajó neve,

- IMO-szám,

- a hajó típusa,

- bruttó űrtartalom (GT),

- az építés éve,

- a hajótulajdonos vagy üzemeltető neve és címe,

- a folyadékot vagy ömlesztett szilárd rakományt szállító hajók esetében a hajó kiválasztásáért felelős bérlő neve és a bérleti szerződés típusa,

- a lobogó szerinti állam,

- az a hajóosztályozó társaság vagy azok a társaságok, amely vagy amelyek a hajóra az osztályozási bizonyítványt kiállították,

- az ellenőrzés állama, kikötője és időpontja,

- a hiányosságok száma és jellege.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

Az irányelv az alábbi IX., X., XI. és XII. melléklettel egészül ki:"

IX. MELLÉKLET

A 8. cikkel összhangban összeállított vizsgálati jelentés

A vizsgálati jelentésnek legalább az alábbi pontokat tartalmaznia kell:

I. Általános adatok

1. a jelentést összeállító illetékes hatóság;

2. az ellenőrzés helye és időpontja;

3. az ellenőrzött hajó neve;

4. lobogó;

5. a hajó típusa;

6. IMO-szám;

7. hívójel;

8. bruttó űrtartalom (GT);

9. bruttó hordképesség (ahol indokolt);

10. a hajó építési ideje, amelyet a hajó biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett dátum alapján határoznak meg;

11. az a hajóosztályozó társaság, illetve adott esetben társaságok, amelyek e hajó esetében kibocsátották az osztályozási bizonyítványt;

12. az a hajóosztályozó társaság, illetve társaságok és/vagy más részes államok, amelyek a hajóra a lobogó szerinti állam nevében a vonatkozó nemzetközi egyezmények szerinti hajóokmányokat kiállították, feltüntetve a kiállított okmányokat;

13. a hajótulajdonos vagy üzemeltető neve és címe;

14. a folyadékot vagy ömlesztett szilárd rakományt szállító hajók esetében a hajó kiválasztásáért felelős bérlő neve és a bérleti szerződés típusa;

15. a vizsgálati jelentés kelte;

16. annak jelzése, hogy az ellenőrzéssel vagy a visszatartással kapcsolatos részletes információkat közzé kell-e tenni.

II. Az ellenőrzéssel kapcsolatos adatok

1. a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján kiállított bizonyítványok, a szóban forgó bizonyítvány(oka)t kiállító hatóság vagy szervezet, ideértve annak kiállítási és lejárati dátumát;

2. a hajó ellenőrzés alá vont részei vagy elemei (részletesebb vagy kiterjesztett ellenőrzés esetén);

3. az ellenőrzés típusa (ellenőrzés, részletesebb ellenőrzés vagy kiterjesztett ellenőrzés) ;

4. a hiányosságok jellege;

5. a megtett intézkedések.

III. További adatok visszatartás esetén

1. a visszatartás elrendelésének kelte;

2. a visszatartás feloldásának időpontja;

3. a visszatartási utasítást indokoló hiányosságok jellege (adott esetben az egyezmények említésével);

4. a legutóbbi közbenső vagy éves szemlével kapcsolatos információ;

5. annak megjelölése, hogy a hajóosztályozó társaság vagy más, ellenőrzést végrehajtó magánszerv hatásköre kiterjedt-e azokra a hiányosságokra, amelyek önmagukban vagy egymással társítva a visszatartáshoz vezettek;

6. a megtett intézkedések.

X. MELLÉKLET

A végrehajtás felügyeletére vonatkozó adatok a 17. cikk szerint

1. A tagállamok minden évben legkésőbb április 1-jéig közlik az alábbi adatokat a Bizottsággal az előző évre vonatkozóan:

1.1. a kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzések keretében eljáró ellenőrök száma.

Ezt az információt a tagállamok alábbi minta szerint közlik a Bizottsággal.

+++++ TIFF +++++

Ezt az információt nemzeti szinten és az érintett tagállam minden egyes kikötőjére vonatkozóan kell megadni. E melléklet alkalmazásában a kikötő egy adott kikötőt jelent, illetve egy ellenőr vagy ellenőrcsoport által ellenőrzött földrajzi övezet, amely adott esetben több kikötőt foglal magában. Ugyanaz az ellenőr egynél több kikötőben/övezetben is dolgozhat.

1.2. a tagállam kikötőjébe befutó hajók száma.

2. A tagállamok

a) félévente közlik a Bizottsággal - a rendszeres kompjáratok kivételével - a kikötőikbe befutó egyes hajók mozgására vonatkozó kimutatást, amely tartalmazza a hajók IMO-számát és az érkezés napját, vagy

b) megadják a Sirenac számára - a rendszeres kompjáratok kivételével - a kikötőikbe naponta befutó hajók IMO-számát és érkezési időpontját.

A tagállamok az ezen irányelv végrehajtásától számított hat hónapon belül kötelesek megadni a Bizottságnak az a) és b) pontban említett rendszeres kompjáratok jegyzékét, továbbá azt követően minden változást, amely e járatok esetében bekövetkezik.

XI. MELLÉKLET

A. A KÖZÖSSÉG KIKÖTŐIBŐL KITILTHATÓ HAJÓK KATEGÓRIÁI [a 7b. cikk (1) bekezdése szerint]:

1. gáz- és vegyianyag-szállító tartályhajók;

2. ömlesztettáru-szállító hajók;

3. olajszállító tartályhajók;

4. utasszállító hajók.

B. A KÖZÖSSÉG KIKÖTŐIBŐL TÖRTÉNŐ KITILTÁSSAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK [a 7b. cikk (2) bekezdése szerint]

1. Amennyiben teljesülnek a 7b. cikkben meghatározott feltételek, annak a kikötőnek az illetékes hatósága, ahol a hajót második, illetve harmadik alkalommal visszatartják, köteles a hajó kapitányát és tulajdonosát vagy üzemeltetőjét a hajót érintő kitiltó határozatról írásban tájékozatni.

Az illetékes hatóság tájékoztatja a lobogó szerinti állam illetékes hatóságát, az érintett hajóosztályozó társaságot, a többi tagállamot, a Bizottságot, a “Centre administratif des affaires maritimes”-et és a Párizsi memorandum titkárságát is.

A kitiltó határozat akkor lép hatályba, amikor a hajó engedélyt kap a kikötő elhagyására, miután orvosolták a visszatartáshoz vezető hiányosságokat.

2. A kitiltó határozat visszavonása érdekében a hajó tulajdonosának vagy üzemeltetőjének hivatalos kérelmet kell benyújtania azon tagállam illetékes hatóságához, amely a kitiltó határozatot hozta. A kérelemhez csatolni kell a lobogó szerinti állam illetékes hatóságának nyilatkozatát, amely igazolja, hogy a hajó teljes mértékben megfelel a nemzetközi egyezmények vonatkozó rendelkezéseinek. A kitiltó határozat visszavonására irányuló kérelemhez adott esetben csatolni kell a hajó osztályozását elvégző hajóosztályozó társaság bizonyítványát is, amely igazolja, hogy a hajó megfelel az adott társaság által az arra az osztályra vonatkozóan előírt normáknak.

3. A kitiltó határozat visszavonása csak akkor lehetséges, miután a hajót újból megvizsgálták a kitiltó határozatot kibocsátó tagállam illetékes hatóságának ellenőrei a kijelölt kikötőben, és e tagállam megelégedésére bizonyítást nyert, hogy a hajó teljes mértékben megfelel a nemzetközi egyezmények vonatkozó rendelkezéseinek.

Ha a kijelölt kikötő a Közösség területén van, a rendeltetési kikötő szerinti tagállam illetékes hatósága a kitiltó határozatot kibocsátó tagállam illetékes hatóságának hozzájárulásával engedélyezheti, hogy a hajó a szóban forgó rendeltetési kikötőbe befusson, kizárólag annak ellenőrzése céljából, hogy a hajó megfelel-e a 2. pontban meghatározott feltételeknek.

Az újbóli ellenőrzés kiterjesztett ellenőrzést jelent, amely kiterjed legalább az V. melléklet C. pontjában felsorolt vonatkozó pontokra.

E kiterjesztett ellenőrzés minden költsége a tulajdonost vagy az üzemeltetőt terheli.

4. Ha a kiterjesztett ellenőrzés eredményei a tagállam megelégedésére összhangban vannak a 2. ponttal, vissza kell vonni a kitiltó határozatot. Erről írásbeli tájékoztatást kap a hajótulajdonos vagy üzemeltető.

Az illetékes hatóságnak erről a döntéséről írásban kell tájékoztatnia a lobogó szerinti állam illetékes hatóságát, az érintett hajóosztályozó társaságot, a többi tagállamot, a Bizottságot, a “Centre administratif des affaires maritimes”-et és a Párizsi memorandum titkárságát is.

5. A Közösség kikötőiből kitiltott hajókkal kapcsolatos információkat a Sirenac rendszerben hozzáférhetővé kell tenni, és közzé kell tenni azokat a 15. cikk és a VIII. melléklet rendelkezéseivel összhangban.

XII. MELLÉKLET

Az úti adatrögzítőre vonatkozó nemzetközi és közösségi követelmények

Az alábbi osztályokba tartozó hajókat, amennyiben a Közösség egyik tagállamának kikötőjét felkeresik, fel kell szerelni az A.861 (20) IMO-határozat teljesítményre vonatkozó normáinak és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) 61996 sz. szabványában előírt ellenőrzési normáknak megfelelő úti adatrögzítővel:

- a 2002. július 1-jén vagy azt követően épített utasszállító hajók,

- 2002. július 1-je előtt épített ro-ro komphajók, legkésőbb a 2002. július 1-jéig vagy azt követően végzett első szemléig,

- a ro-ro komphajók kivételével egyéb, 2002. július 1-je előtt épített utasszállító hajók, legkésőbb 2004. január 1-jéig,

- az utasszállító hajók kivételével, 2002. július 1-jén vagy azt követően épített hajók legalább 3000 bruttó űrtartalommal.

Az alábbi osztályokba tartozó, 2002. július 1-je előtt épített hajókat - amennyiben a Közösség egyik tagállamának kikötőjét felkeresik - fel kell szerelni a vonatkozó IMO-szabványoknak megfelelő úti adatrögzítővel:

- legalább 20000 bruttó űrtartalommal rendelkező hajók, legkésőbb az IMO által kitűzött időpontig, illetve IMO-határozat hiányában legkésőbb 2007. január 1-jéig,

- legalább 3000, de legfeljebb 20000 bruttó űrtartalommal rendelkező hajók, legkésőbb az IMO által kitűzött időpontig, illetve IMO-határozat hiányában legkésőbb 2008. január 1-jéig.

--------------------------------------------------

32001L0106