Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve

(2001. június 27.)

bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [4], az egyeztetőbizottság által 2001. március 21-én jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével,

mivel:

(1) a Szerződés 174. cikke úgy rendelkezik, hogy a Közösség környezetpolitikájának hozzá kell járulnia többek közt a környezet minőségének megóvásához, védelméhez és javításához, az emberi egészség védelméhez, valamint a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosításához, továbbá az elővigyázatosság elvén kell alapulnia. A Szerződés 6. cikke meghatározza, hogy a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni a közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába, különös tekintettel a fenntartható fejlődés előmozdítására;

(2) az ötödik környezetvédelmi cselekvési program: az Európai Közösségnek a környezettel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos "A fenntarthatóság felé" politikai és cselekvési programja felülvizsgálatáról [5] – amelyet annak felülvizsgálatakor a 2179/98/EK tanácsi határozattal [6] egészítettek ki – megerősíti a tervek és programok valószínűsíthető környezeti hatásai vizsgálatának fontosságát;

(3) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény előírja, hogy a felek a lehetőségekhez mérten értelemszerűen illesszék be a biológiai sokféleség megóvását és fenntartható használatát a vonatkozó ágazati, illetve a több ágazatra kiterjedő tervekbe és programokba;

(4) a környezeti vizsgálat fontos eszköz a környezeti szempontok beillesztésére olyan tervek és programok előkészítésébe és elfogadásába, amelyeknek valószínűleg jelentős hatása lehet a tagállamokban a környezetre, mivel biztosítja, hogy e tervek és programok megvalósításának ilyen hatásait előkészítésük során és elfogadásukat megelőzően számításba vegyék;

(5) a környezeti vizsgálati eljárások meghatározása a tervek és programok szintjén a vállalkozások javát szolgálja, azáltal, hogy következetesebb működési keretet nyújt számukra a vonatkozó környezeti információknak a döntéshozatalba történő beépítése révén. A tényezők szélesebb körének a döntéshozatalba történő beépítése révén fenntarthatóbb és hatékonyabb megoldásokat kell elérni;

(6) a tagállamokban alkalmazott különböző környezeti vizsgálati rendszereknek a környezet magas szintű védelmének eléréséhez szükséges közös eljárási követelmények sorát kell tartalmazniuk;

(7) a tagállamokra és más államokra egyaránt vonatkozó, az Egyesült Nemzetek/Európai Gazdasági Bizottságának 1991. február 25-i, az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezménye arra ösztönzi az egyezményben részes feleket, hogy az abban foglalt elveket a tervekre és programokra is alkalmazzák; az egyezményt aláíró felek 2001. február 26–27-i, Szófiában megrendezett második ülésén az a határozat született, hogy jogilag kötelező erejű jegyzőkönyv készül a stratégiai környezeti vizsgálatról, amely a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket a határokon átnyúló keretek között egészíti ki, és ezt a jegyzőkönyvet az ötödik "Környezetet Európáért" miniszteri konferencián, az egyezményt aláíró felek a tervek szerint 2003 májusában Kijevben, Ukrajnában megrendezésre kerülő rendkívüli ülésén elfogadják. A Közösségen belül a tervek és programok környezeti vizsgálata terén működő rendszereknek biztosítaniuk kell, hogy megfelelő, határokon átnyúló konzultációkat tartsanak abban az esetben, ha valamely tagállamban kidolgozott terv vagy program megvalósítása várhatóan jelentős hatást gyakorolhat a környezetre valamely másik tagországban. A más államok környezetére jelentős hatást gyakorló tervekre és programokra vonatkozó információkat a kölcsönösség és egyenértékűség alapján, megfelelő jogi kereteken belül kell továbbítani a tagállamok, illetve az említett egyéb államok között;

(8) ennek megfelelően közösségi szintű cselekvésre van szükség a környezeti vizsgálat minimális kereteinek meghatározása érdekében, amelyek kijelölik a környezeti vizsgálati rendszer tágabb elveit, a részleteket azonban a tagállamokra bízzák, tekintettel a szubszidiaritás elvére. A közösségi tevékenység nem haladhatja meg a Szerződésben foglalt célok eléréséhez szükséges mértéket;

(9) ez az irányelv eljárási jellegű, s a benne foglalt követelményeket be kell illeszteni a tagállamok meglévő eljárásaiba, vagy be kell építeni a külön e célból létrehozott eljárásokba. A vizsgálat felesleges megismétlésének elkerülése végett a tagállamoknak adott esetben számolniuk kell azzal a ténnyel, hogy a vizsgálatokat a tervek és programok hierarchiájának különböző szintjein fogják elvégezni;

(10) mindazok a tervek és programok, amelyek több ágazat részére készülnek, és amelyek meghatározzák az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv [7] I. és II. mellékletében felsorolt projektek jövőbeli engedélyeinek kereteit; valamint mindazok a tervek és programok, amelyekről megállapították, hogy megvalósításukhoz a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv [8] értelmében vizsgálatára van szükség, valószínűleg jelentős hatással vannak a környezetre, és általános szabályként szisztematikus környezeti vizsgálatot kell végezni ezekkel kapcsolatban. Abban az esetben, ha ezek kis területek helyi szintű használatát veszik tervbe, illetve az említett terveknek vagy programoknak csupán apróbb módosításai, csak akkor kell velük kapcsolatban vizsgálatot végezni, ha a tagállamok úgy határoznak, hogy valószínűleg jelentős hatással vannak a környezetre;

(11) azok az egyéb tervek és programok, amelyek meghatározzák a projektek jövőbeli engedélyeinek kereteit, esetleg nem minden esetben gyakorolnak jelentős hatást a környezetre, és csak akkor kell ezekkel kapcsolatban vizsgálatot végezni, ha a tagállamok úgy határoznak, hogy valószínűleg jelentős hatással vannak a környezetre;

(12) amikor a tagállamok ilyen döntéseket hoznak, figyelembe kell venniük az ebben az irányelvben szereplő vonatkozó szempontokat;

(13) ez az irányelv bizonyos tervekre vagy programokra azok sajátos jellege miatt nem vonatkozik;

(14) abban az esetben, ha ez az irányelv környezeti vizsgálatot ír elő, környezeti jelentést kell készíteni, amely tartalmazza az ebben az irányelvben meghatározott lényeges információkat, amelyek azonosítják, leírják és értékelik a terv vagy program megvalósításának valószínűleg jelentős környezeti hatásait és az ésszerű alternatívákat, figyelembe véve a terv vagy program célkitűzéseit és földrajzi hatályát; a tagállamok minden intézkedést közölnek a Bizottsággal, amelyet a környezeti jelentések minőségével kapcsolatban tesznek;

(15) az átláthatóbb döntéshozatal elősegítése, illetve a vizsgálathoz rendelkezésre bocsátott információk teljességének és megbízhatóságának biztosítása érdekében elő kell írni, hogy a környezeti felelősségük folytán érintett hatóságokkal és a nyilvánossággal a tervek és programok vizsgálata során konzultáljanak, illetve kitűzzék a megfelelő határidőket, kellő időt hagyva a konzultációra, beleértve a véleménynyilvánítást is;

(16) abban az esetben, ha a valamely tagállamban kidolgozott terv vagy program megvalósítása valószínűleg jelentős hatással van a környezetre más tagállamokban, gondoskodni kell arról, hogy az érintett tagállamok konzultációkat folytassanak, s hogy az illetékes hatóságokat és a nyilvánosságot tájékoztassák, és lehetővé tegyék számukra a véleménynyilvánítást;

(17) a környezeti jelentést, és az illetékes hatóságok, illetve a nyilvánosság által kifejtett véleményt, továbbá valamennyi határokon átnyúló konzultáció eredményeit figyelembe kell venni a terv vagy program kidolgozásakor, illetve elfogadását vagy jogalkotási eljárásra történő benyújtását megelőzően;

(18) a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy abban az esetben, ha valamely tervet vagy programot elfogadtak, erről tájékoztassák az illetékes hatóságokat és a nyilvánosságot, és a vonatkozó információkat bocsássák azok rendelkezésére;

(19) abban az esetben, ha a környezeti hatások vizsgálatát ez az irányelv és egyéb közösségi rendelkezések – pl. a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv [9], a 92/43/EGK irányelv, illetve a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [10] – egyaránt kötelezővé teszik, a vizsgálat felesleges ismétlésének elkerülése végett a tagállamok a vonatkozó közösségi jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő összehangolt vagy együttes eljárásról rendelkezhetnek;

(20) a Bizottság az ennek az irányelvnek az alkalmazásáról és hatékonyságáról szóló első jelentést annak hatálybalépését követően öt évvel, majd a továbbiakban hétévenként készíti el. A környezetvédelmi követelmények további beillesztése érdekében, valamint figyelembe véve a megszerzett tapasztalatokat, az első jelentéshez adott esetben az ennek az irányelvnek a módosítására irányuló javaslatokat kell mellékelni, különös tekintettel hatályának lehetséges kiterjesztésére egyéb területekre/ágazatokra, illetve más jellegű tervekre és programokra,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Célok

Ennek az irányelvnek a célja, hogy a környezet magas szintű védelmét biztosítsa, és hogy hozzájáruljon a környezeti szempontok beillesztéséhez a tervek és programok kidolgozásába és elfogadásába a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében, annak biztosításával, hogy ennek az irányelvnek megfelelően, környezeti vizsgálatot végezzenek egyes, a környezetre valószínűleg jelentős hatással járó tervek és programok vonatkozásában.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) tervek és programok: azok a tervek és programok, beleértve az Európai Közösség által közösen finanszírozottakat is, illetve ezek bármely módosítása:

- amelyeket valamely nemzeti, regionális vagy helyi szintű hatóságnak kell kidolgoznia, illetve elfogadnia, illetve amelyeket valamely hatóság dolgoz ki parlamenti vagy kormány általi jogalkotási eljárás útján történő elfogadásra, valamint

- amelyeket törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések írnak elő;

b) környezeti vizsgálat: a 4–9. cikknek megfelelően a környezeti jelentés kidolgozása, konzultációk lefolytatása, a döntéshozatal során a környezeti jelentés és a konzultációs eredmények figyelembevétele, valamint a döntésről szóló tájékoztatás;

c) környezeti jelentés: a terv- vagy programdokumentációnak az 5. cikkben és az I. mellékletben előírt információkat tartalmazó része;

d) nyilvánosság: egy vagy több természetes vagy jogi személy, illetve azok egyesületei, szervezetei vagy csoportjai, a nemzeti jogszabályoknak vagy gyakorlatnak megfelelően.

3. cikk

Hatály

(1) A 4–9. cikknek megfelelő környezeti vizsgálatot kell végezni azokkal a 2–4. cikkben említett tervekkel és programokkal kapcsolatban, amelyeknek valószínűleg jelentős környezeti hatásuk lesz.

(2) A (3) bekezdésre is figyelemmel környezeti vizsgálatot végeznek valamennyi olyan tervvel és programmal kapcsolatban,

a) amely a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, energetika, ipar, közlekedés, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, távközlés, idegenforgalom, területrendezés, illetve földhasználat terén készül, és amely meghatározza a 85/337/EGK irányelv I. és II. mellékletében felsorolt projektek jövőbeli engedélyének kereteit; illetve

b) amely esetében valószínű területi hatására tekintettel a 92/43/EGK irányelv 6. vagy 7. cikke értelmében vizsgálatra van szükség.

(3) A (2) bekezdésben említett tervek és programok közül azok, amelyek helyi szinten kis területek használatát veszik tervbe, illetve a (2) bekezdésben említett terveknek vagy programoknak csupán kisebb módosításai, csak abban az esetben igényelnek környezeti vizsgálatot, ha a tagállamok úgy határoznak, hogy azoknak valószínűleg jelentős hatásuk van a környezetre.

(4) A tagállamok határozzák meg, hogy a (2) bekezdésben említetteken kívül azoknak az egyéb terveknek vagy programoknak, amelyek meghatározzák a projektek jövőbeli engedélyének kereteit, valószínűleg jelentős környezeti hatása van-e.

(5) A tagállamok eseti vizsgálattal vagy a tervek és programok típusának meghatározásával, illetve e kétféle megközelítés ötvözésével határozzák meg, hogy a (3) és (4) bekezdésben említett tervek vagy programok valószínűleg jelentős hatással lesznek a környezetre. A tagállamok ebből a célból minden esetben figyelembe veszik a II. mellékletben meghatározott vonatkozó szempontokat annak érdekében, hogy ez az irányelv kiterjedjen a valószínűleg jelentős környezeti hatással bíró tervekre és programokra.

(6) Az (5) bekezdésnek megfelelően elvégzett eseti vizsgálat, illetve terv- és programtípus-meghatározás során konzultálni kell a 6. cikk (3) bekezdésében említett hatóságokkal.

(7) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy nyilvánosságra hozzák az (5) bekezdés értelmében hozott következtetéseiket, beleértve azokat az okokat, amelyek miatt nem követelik meg a 4–9. cikkben foglaltaknak megfelelő környezeti vizsgálat elvégzését.

(8) Az alábbi tervek és programok nem tartoznak ennek az irányelvnek a hatálya alá:

- a kizárólag nemzetvédelmi vagy polgári védelmi célokat szolgáló tervek és programok,

- a pénzügyi vagy költségvetési tervek és programok.

(9) Ez az irányelv nem vonatkozik azokra a tervekre és programokra, amelyeket az 1260/1999/EK tanácsi rendelet [11], illetve az 1257/1999/EK tanácsi rendelet [12] folyó programtervezési időszakok [13] alatt együttesen finanszíroznak.

4. cikk

Általános kötelezettségek

(1) A 3. cikkben említett környezeti vizsgálatot a terv vagy program kidolgozása során, illetve annak elfogadását vagy jogalkotási eljárásra bocsátását megelőzően végzik el.

(2) A tagállamok ennek az irányelvnek a követelményeit beillesztik a meglévő terv- és programelfogadási eljárásaikba, illetve beépítik az ennek az irányelvnek való megfelelés céljából létrehozott új eljárásokba.

(3) Abban az esetben, ha a tervek és programok valamely terv- vagy programhierarchia részét képezik, a vizsgálat felesleges ismétlésének elkerülése érdekében a tagállamok figyelembe veszik azt a tényt, hogy az ebben az irányelvben foglaltaknak megfelelően a vizsgálatot a hierarchia különböző szintjein végzik el. A tagállamok többek közt a vizsgálat felesleges ismétlésének elkerülése érdekében az 5. cikk (2) és (3) bekezdését alkalmazzák.

5. cikk

Környezeti jelentés

(1) Abban az esetben, ha a 3. cikk (1) bekezdésének értelmében környezeti vizsgálatra van szükség, környezeti jelentést készítenek, amelyben azonosítják, leírják és értékelik a terv vagy program, valamint – a terv vagy program célkitűzéseit és földrajzi hatályát figyelembe vevő – ésszerű alternatívák megvalósításának valószínűsíthető jelentős környezeti hatásait. Az e célból biztosítandó információkat az I. melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés értelmében elkészített környezeti jelentés tartalmazza az ésszerűen előírható valamennyi információt, figyelembe véve a jelenlegi ismereteket és vizsgálati módszereket, a terv vagy program tartalmát és részletességi fokát, a döntéshozatali folyamatban elfoglalt helyét, továbbá – a vizsgálat felesleges ismétlésének elkerülése érdekében – azt, hogy e folyamat különböző szintjein egyes kérdéseket lehet-e ennél megfelelőbben vizsgálni.

(3) A tervek és programok környezeti hatására vonatkozó, a döntéshozatal más szintjeiről, illetve egyéb közösségi jogszabályok révén rendelkezésre álló, vonatkozó információk felhasználhatók az I. mellékletben említett információk biztosításához.

(4) A 6. cikk (3) bekezdésében említett hatóságokkal a környezeti jelentésben szerepeltetendő információk körének és részletességi fokának meghatározásakor konzultálni kell.

6. cikk

Konzultációk

(1) A terv- vagy programtervezetet és az 5. cikknek megfelelően elkészített környezeti jelentést az e cikk (3) bekezdésében említett hatóságok, illetve a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják.

(2) A (3) bekezdésben említett hatóságok és a (4) bekezdésben említett nyilvánosság részére korai és hathatós lehetőséget biztosítanak arra, hogy megfelelő határidőn belül kifejthessék véleményüket a terv- vagy programtervezetet és az ahhoz mellékelt környezeti jelentést illetően, azt megelőzően, hogy a tervet vagy programot elfogadnák, illetve jogalkotási eljárásra terjesztenék be.

(3) A tagállamok azokat a hatóságokat jelölik ki konzultációra, amelyeket konkrét környezeti felelősségük folytán a tervek és programok megvalósításának környezeti hatásai valószínűleg érintenek.

(4) A tagállamok határozzák meg, hogy mit értenek a (2) bekezdés szerinti nyilvánosság fogalma alatt, beleértve azt a nyilvánosságot, amely az ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó döntéshozatalban érintett, vagy feltehetőleg érintve lesz, illetve érdekelt, továbbá az illetékes nem kormányzati szervezeteket, például a környezetvédelmet elősegítő és egyéb érdekelt szervezeteket.

(5) A hatóságok és a nyilvánosság tájékoztatásával és a velük történő konzultációval kapcsolatos részletes teendőket a tagállamok határozzák meg.

7. cikk

Határokon átnyúló konzultációk

(1) Abban az esetben, ha valamely tagállam úgy ítéli meg, hogy a területére vonatkozóan elkészített valamely terv vagy program megvalósítása valószínűleg jelentős hatást fog gyakorolni a környezetre egy másik tagállamban, illetve ha valamely valószínűleg jelentősen érintett tagállam ezt kéri, az a tagállam, amelynek területén a terv vagy program készül, a terv vagy program elfogadását, illetve jogalkotási eljárásra történő beterjesztését megelőzően a másik tagállam részére továbbítja a terv- vagy programtervezetet és a vonatkozó környezeti jelentés egy példányát.

(2) Abban az esetben, ha valamely tagállam részére az (1) bekezdésnek megfelelően megküldték a terv- vagy programtervezet és a környezeti jelentés egy példányát, a szóban forgó tagállam jelzi a másik tagállam felé, hogy kíván-e konzultálni a terv vagy a program elfogadását, illetve jogalkotási eljárásra történő beterjesztését megelőzően; ha ez az eset áll fenn, akkor az érintett tagállamok konzultálnak a terv vagy program megvalósításának határokon átnyúló valószínűsíthető hatásairól, illetve az ezeknek a hatásoknak a csökkentésére vagy elkerülésére irányuló tervezett intézkedésekről.

Abban az esetben, ha ilyen konzultációra kerül sor, az érintett tagállamok megállapodnak a részletes teendőkről annak érdekében, hogy a valószínűleg jelentősen érintett tagállamnak a 6. cikk (3) bekezdésében említett hatóságait és a 6. cikk (4) bekezdésében említett nyilvánosságát tájékoztassák, továbbá lehetővé tegyék számukra az ésszerű határidőn belüli véleménynyilvánítást.

(3) Abban az esetben, ha a tagállamok közötti konzultáció válik szükségessé az e cikkben foglaltak értelmében, a konzultációk megkezdése előtt megállapodnak azok ésszerű határidejét illetően.

8. cikk

Döntéshozatal

Az 5. cikknek megfelelően elkészített környezeti jelentést, a 6. cikk értelmében kifejtett véleményeket és a 7. cikk értelmében történt bármely, határokon átnyúló konzultáció eredményeit figyelembe veszik a terv vagy program kidolgozása során és annak elfogadását, illetve jogalkotási eljárásra bocsátását megelőzően.

9. cikk

Tájékoztatás a döntésről

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy valamely terv vagy program elfogadását követően a 6. cikk (3) bekezdésében említett hatóságokat, a nyilvánosságot és bármely tagállamot, amellyel a 7. cikk értelmében konzultációt folytattak, tájékoztassák, és az ilyen módon tájékoztatott felek rendelkezésére bocsássák a következőket:

a) az elfogadott terv vagy program;

b) összefoglaló ismertetés arról, hogy a környezeti szempontokat hogyan illesztették be a tervbe vagy programba, és hogy az 5. cikk értelmében készített környezeti jelentést, a 6. cikk értelmében kifejtett véleményeket és a 7. cikk értelmében lefolytatott konzultációk eredményeit miképpen vették figyelembe a 8. cikknek megfelelően, továbbá hogy milyen okok miatt választották az elfogadott tervet vagy programot a szóba került egyéb ésszerű alternatívák ismeretében; valamint

c) a 10. cikknek megfelelően az ellenőrzéssel kapcsolatban meghozott intézkedések.

(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatással kapcsolatos részleteket a tagállamok határozzák meg.

10. cikk

Ellenőrzés

(1) A tagállamok folyamatosan figyelemmel kísérik a tervek és programok végrehajtásának jelentős környezeti hatásait, többek közt azért, hogy korai szakaszban azonosíthassák az előre nem látható kedvezőtlen hatásokat és megtehessék a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

(2) Az (1) bekezdésnek való megfelelés érdekében szükség szerint alkalmazhatók a meglévő ellenőrző intézkedések, hogy elkerülhető legyen az ellenőrzés felesleges megismétlése.

11. cikk

Az egyéb közösségi jogszabályokkal való kapcsolat

(1) Az ennek az irányelvnek az alapján végzett környezeti vizsgálat nem sérti a 85/337/EGK irányelv, illetve az egyéb közösségi jogszabályok követelményeit.

(2) Olyan tervek és programok tekintetében, amelyekre vonatkozóan a környezeti hatások vizsgálatát ez az irányelv és egyéb közösségi jogszabályok egyidejűleg teszik kötelezővé, a tagállamok a vonatkozó közösségi jogszabályok követelményeinek eleget tevő összehangolt vagy együttes eljárásról rendelkezhetnek, többek közt a vizsgálat felesleges ismétlésének elkerülése végett.

(3) Az Európai Közösséggel együtt finanszírozott tervek és programok esetében az ennek az irányelvnek megfelelő környezeti vizsgálatot a vonatkozó közösségi jogszabály egyedi rendelkezéseivel összhangban végzik el.

12. cikk

Tájékoztatás, jelentéstétel és felülvizsgálat

(1) A tagállamok és a Bizottság kicserélik az ennek az irányelvnek az alkalmazásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokra vonatkozó információkat.

(2) A tagállamok biztosítják a környezeti jelentések kellő színvonalát annak érdekében, hogy azok megfeleljenek az ebben az irányelvben foglalt követelményeknek, és közlik a Bizottsággal mindazokat az intézkedéseket, amelyeket ezeknek a jelentéseknek a minősége érdekében tesznek.

(3) A Bizottság 2006. július 21-ig megküldi az Európai Parlament és a Tanács részére az első jelentést ennek az irányelvnek az alkalmazásáról és hatékonyságáról.

A környezetvédelmi követelmények további beillesztése céljából, a Szerződés 6. cikkével összhangban és ezen irányelv alkalmazása során a tagállamokban szerzett tapasztalatok figyelembevételével ezekhez a jelentésekhez adott esetben mellékelik a módosításukra irányuló javaslatokat is. A Bizottság különösen megfontolja annak lehetőségét, hogy ennek az irányelvnek a hatályát kiterjessze egyéb területekre/ágazatokra, illetve más jellegű tervekre és programokra is.

Hétévenként új értékelő jelentést készítenek.

(4) A Bizottság jóval az 1260/1999/EK rendeletben és az 1257/1999/EK rendeletben elrendelt programtervezési időszakok lejártát megelőzően jelentést tesz az ezen irányelv és az említett rendeletek közötti összefüggésről annak érdekében, hogy biztosítsa a következetességet ezt az irányelvet és a jövőbeni közösségi rendeleteket illetően.

13. cikk

Az irányelv végrehajtása

(1) A tagállamok legkésőbb 2004. július 21-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A 4. cikk (1) bekezdésében említett kötelezettség azokra a tervekre és programokra vonatkozik, amelyekkel kapcsolatban az első hivatalos előkészítő tevékenység az (1) bekezdésben említett időpont utánra esik. Azok a tervek és programok is, amelyekkel kapcsolatban az első hivatalos előkészítő tevékenység megelőzi ezt az időpontot, illetve amelyeket több mint 24 hónappal ezt követően fogadnak el vagy terjesztenek be jogalkotási eljárásra, a 4. cikk (1) bekezdésében említett kötelezettség hatálya alá tartoznak, azt az esetet kivéve, ha a tagállamok eseti alapon úgy döntenek, hogy ez nem megvalósítható, és döntésükről tájékoztatják a nyilvánosságot.

(4) A tagállamok 2004. július 21-ig, az (1) bekezdésben említett intézkedéseken kívül, külön tájékoztatják a Bizottságot azokról a terv- és programtípusokról, amelyek a 3. cikk értelmében az ennek az irányelvnek megfelelő környezeti vizsgálat alá esnek. A Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja ezt az információt. Az információkat rendszeresen frissítik.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

15. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 2001. június 27-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

N. Fontaine

a Tanács részéről

az elnök

B. Rosengren

[1] HL C 129., 1997.4.25., 14. o. és HL C 83., 1999.3.25., 13. o.

[2] HL C 287., 1997.9.22., 101. o.

[3] HL C 64., 1998.2.27., 63. o. és HL C 374., 1999.12.23., 9. o.

[4] Az Európai Parlament 1998. október 20-i véleménye (HL C 341., 1998.11.9., 18. o.), megerősítve 1999. szeptember 16-án (HL C 54., 2000.2.25., 76. o.), a Tanács 2000. március 30-i közös álláspontja (HL C 137., 2000.5.16., 11. o.) és az Európai Parlament 2000. szeptember 6-i határozata (HL C 135., 2001.5.7., 155. o.). Az Európai Parlament 2001. május 31-i határozata és a Tanács 2001. június 5-i határozata.

[5] HL C 138., 1993.5.17., 5. o.

[6] HL L 275., 1998.10.10., 1. o.

[7] HL L 175., 1985.7.5., 40. o. A legutóbb a 97/11/EK irányelvvel (HL L 73., 1997.3.14., 5. o.) módosított irányelv.

[8] HL L 206., 1992.7.22., 7. o. A legutóbb a 97/62/EK irányelvvel (HL L 305., 1997.11.8., 42. o.) módosított irányelv.

[9] HL L 103., 1979.4.25., 1. o. A legutóbb a 97/49/EK irányelvvel (HL L 223., 1997.8.13., 9. o.) módosított irányelv.

[10] HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

[11] A Tanács 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendelete a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 161., 1999.6.26., 1. o.).

[12] A Tanács 1999. május 17-i 1257/1999/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.).

[13] Az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 2000–2006. évi programidőszaka, illetve az 1257/1999/EK tanácsi rendelet 2000–2006. és 2000–2007. évi programidőszakai.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

Az 5. cikk (1) bekezdésében említett információk

Az 5. cikk (1) bekezdése értelmében az 5. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően az alábbi információkat kell megadni:

a) a terv vagy program tartalmának körvonalai, fő céljai, valamint kapcsolata egyéb lényeges tervekkel és programokkal;

b) a környezet jelenlegi állapotának lényeges szempontjai és azok valószínűsíthető fejlődése a terv vagy program megvalósulásának elmaradása esetén;

c) a valószínűleg jelentősen érintett területek környezeti jellemzői;

d) bármely olyan fennálló környezeti probléma, amely a terv vagy program szempontjából lényeges, beleértve különösen azokat, amelyek a környezeti szempontból különösen fontos területekkel (pl. a 79/409/EGK irányelv és a 92/43/EGK irányelv alapján kijelölt területek) kapcsolatosak;

e) a terv vagy program szempontjából lényeges nemzetközi, közösségi, illetve tagállami szinten kitűzött környezetvédelmi célok, és az, hogy a terv vagy program kidolgozása során miképpen vették figyelembe ezeket, illetve bármely egyéb környezeti szempontot;

f) a valószínűleg jelentős környezeti hatások [1], beleértve például a biológiai sokféleségre, a lakosságra, az emberi egészségre, az állat- és növényvilágra, a talajra, a vízre, az éghajlati tényezőkre, az anyagi javakra, a kulturális örökségre (beleértve az építészeti és régészeti örökséget), a tájra, valamint a fenti tényezők közötti kölcsönhatásokra gyakorolt hatásokat;

g) a terv vagy program végrehajtásának bármely jelentős kedvezőtlen környezeti hatása megelőzésére, csökkentésére és minél teljesebb ellensúlyozására tervezett intézkedések;

h) azoknak az okoknak a felvázolása, amelyek miatt a vizsgált alternatívákat választották, és a vizsgálat elvégzésének leírása, beleértve a szükséges információk összeállítása során felmerült bármilyen nehézséget (pl. technikai hiányosságok, illetve ismeretek hiánya);

i) a 10. cikk értelmében tervezett ellenőrző intézkedések leírása;

j) a fenti pontok alapján megadott információk nem technikai jellegű összefoglalása.

[1] Ezek a hatások magukban foglalják a másodlagos, kumulált, egymást erősítő, rövid, közép- és hosszú távú tartós és átmeneti, kedvező és kedvezőtlen hatásokat.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A 3. cikk (5) bekezdésében említett hatások valószínű jelentősége meghatározásának szempontjai

1. A tervek és programok jellemzői, különös tekintettel az alábbiakra:

- a terv vagy program milyen mértékben szabja meg a projektek és egyéb tevékenységek kereteit, azok helyszínére, jellegére, méretére és működési feltételeire való tekintettel, illetve az erőforrások igénybevétele szerint,

- a terv vagy program milyen mértékben befolyásol egyéb terveket és programokat, beleértve a valamely terv- vagy programhierarchián belülieket,

- a terv vagy program jelentősége a környezeti szempontok beillesztése szempontjából, különös tekintettel a fenntartható fejlődés elősegítésére,

- a terv vagy program szempontjából lényeges környezeti problémák,

- a terv vagy program jelentősége a környezettel kapcsolatos közösségi jogszabályok (pl. a hulladékgazdálkodással vagy a vízvédelemmel összefüggő tervek és programok) végrehajtása szempontjából.

2. A hatások és a valószínűleg érintett területek jellemzői, különös tekintettel az alábbiakra:

- a hatások valószínűsége, időtartama, gyakorisága és visszafordíthatósága,

- a hatások kumulatív jellege,

- a hatások határon átnyúló jellege,

- az emberi egészségre vagy a környezetre vonatkozó kockázatok (pl. balesetek folytán),

- a hatások mértéke és térbeli kiterjedése (a valószínűleg érintett földrajzi terület és az érintett lakosság nagysága),

- a valószínűleg érintett területnek az alábbiakból adódó jelentőssége és érzékenysége:

- különleges természeti jellemzők vagy kulturális örökség,

- a környezeti minőségi szabványok vagy határértékek túllépése,

- intenzív földhasználat,

- az elismert nemzeti, közösségi vagy nemzetközi védettséget élvező területekre vagy tájakra gyakorolt hatások.

--------------------------------------------------