32001D0822



Hivatalos Lap L 314 , 30/11/2001 o. 0001 - 0077


A Tanács határozata

(2001. november 27.)

az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról

("tengerentúli társulási határozat")

(2001/822/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre (a továbbiakban: a szerződés) és különösen annak 187. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) Az Európai Gazdasági Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 1991. július 25-i tanácsi határozat [1] 2001. december 1-jéig volt alkalmazandó. E határozat 240. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag határozza meg a szerződés 182–186. cikkében kifejtett alapelvek további alkalmazása érdekében megállapítandó rendelkezéseket.

(2) A tagállamok kormányainak képviselői konferenciájának 1997-ben Amszterdamban aláírt záróokmányához csatolt, a tengerentúli országokkal és területekkel (a továbbiakban: a "TOT-ok") kapcsolatos 36. nyilatkozat felkéri a Tanácsot, hogy a Szerződés 187. cikkével összhangban tekintse át a TOT-tal kötött társulási megállapodást az alábbiak szerinti négyszeres céllal:

- a TOT gazdasági és társadalmi fejlődésének hatékonyabb előmozdítása,

- gazdasági kapcsolatok kialakítása a TOT és az Európai Unió között,

- a TOT sokféleségének és egyedi jellegzetességeinek nagyobb mértékű figyelembevétele, ideértve a letelepedés szabadságával kapcsolatos szempontokat,

- továbbá annak biztosítása, hogy javuljon a pénzügyi eszközök hatékonysága.

(3) 1999. február 11-én az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a TOT, az AKCS-államok és az Európai Unió legkülső régiói közötti kapcsolatokról [2]. Továbbá a Bizottság javaslata alapján 2001. október 4-én állásfoglalást fogadott el az Európai Közösség és a TOT társulására vonatkozó tanácsi határozatról [3].

(4) Az 1999. május 20-i, "Az EK-val társult tengerentúli országok és területek státusa és a" TOT 2000 "választási lehetőségei" című közleményében a Bizottság megvizsgálta a TOT–EK társulás sajátosságait és alakulását 1957-től kezdődően, megállapította a társulás alapelveit és jelenlegi helyzetét, és felvázolta annak alternatív politikáit a 2000. március 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan.

(5) A 91/482/EGK határozat 10. cikkével összhangban a TOT hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztatták a Bizottságot az általuk a jövőre vonatkozóan óhajtott módosításokról és kiegészítésekről, nevezetesen egy találkozón, amelyet 1999. április 29-én és 30-án tartottak a partnerséggel kapcsolatban, és amelyen részt vett a Bizottság, az a négy tagállam, amelyikhez a TOT kapcsolódik, valamint a 20 érintett tengerentúli ország és terület.

(6) Annak ellenére, hogy nem harmadik országokból áll, a TOT nem képezi az egységes piac részét, és meg kell felelnie a harmadik országokra vonatkozóan a kereskedelem terén megállapított kötelezettségeknek, nevezetesen a származási szabályoknak, az egészségügyi és a növény-egészségügyi szabályoknak és a védintézkedésnek.

(7) Általános szabályként, amikor a Tanács intézkedéseket fogad el a Szerződés 187. cikke alapján, figyelembe kell vennie mind a szerződés negyedik részében megállapított elveket, mind a közösségi jog egyéb elveit. Figyelembe kell vennie továbbá a 91/482/EGK határozat kereskedelmi rendszerének végrehajtásában szerzett tapasztalatot is.

(8) Ez a rendszer vámmentes hozzáférést ír elő a tengerentúli országokból és területekről származó termékek esetében, valamint olyan származási szabályokat, amelyek lehetővé teszik az eltérő rendszerek hatálya alá tartozó, az AKCS-államokból vagy a Közösségből származó termékek kumulációját. Ez súlyosan megzavarja – különösen a rizs és a cukor területén – a közös agrárpolitika keretében létrehozott egyes közös piacszervezések működését, vagy ezzel a veszéllyel fenyeget. Az ilyen zavar számos alkalommal vezetett oda, hogy a Bizottságnak és a Tanácsnak védintézkedéseket kellett elfogadniuk.

(9) A származási kumuláció felhasználási területének korlátozásával a határozat félidős értékelésekor [4] a rizzsel kapcsolatban elvégzett változtatások olyan feltételek mellett segítettek fenntartani a TOT termékeknek a Közösség piacára való bejutását, amelyek hozzájárultak a piac egyensúlyához. Ezt a piacra jutást javítani kell a legkevésbé fejlett TOT-ok vonatkozásában, de a kumulációból részesülő teljes mennyiség módosítása nélkül. Tekintve, hogy eddig csak két másik TOT működött ebben az ágazatban, a fennmaradó rendelkezésre álló mennyiséget ki kell osztani számukra az átláthatóság érdekében.

(10) A cukorral és cukorkeverékkel kapcsolatban azonban a TOT által a túlkínálattal rendelkező piacokra kivitt AKCS vagy közösségi eredetű cukor mennyiségének növekedése azt eredményezte, hogy nagyobb mértékben csökkentették a közösségi termelők számára engedélyezett kvótát, és ezért nagyobb veszteség keletkezett a számukra garantált bevételben.

(11) Tekintetbe véve továbbá a minimális, alacsony hozzáadott értékű műveleteket, amelyek jelenleg elegendőek a cukorágazatba tartozó termékek TOT-ból származó helyzetének eléréséhez, ezen exportok hozzájárulása a területek fejlődéséhez legjobb esetben is csekély, és kétségtelenül nem áll arányban az érintett közösségi ágazatokban okozott zavarral.

(12) A fenti okok miatt tehát származási szabályokat kell elfogadni, ami kizárja a cukor AKCS/EK-TOT kumulációját, amikor csak minimális műveletet hajtanak végre. Figyelembe véve azonban a TOT-ok által az 1991 óta érvényben lévő szabályok alapján már eddig eszközölt befektetéseket, az ilyen kizárásnak fokozatos módon kell hatályba lépnie. Ezért a szükséges végrehajtási rendelkezések elfogadásától függően átmenetileg megengedhető a kumuláció fenntartása olyan fokozatosan csökkenő mennyiségi korlátok mellett, amelyek összeegyeztethetők a közösségi cukorpiac közös szervezésének célkitűzéseivel, miközben figyelembe veszik a TOT piaci szereplőinek jogos érdekeit.

(13) Rendelkezni kell annak biztosítása érdekében is, hogy a Közösségből származó és az eddig export-visszatérítést élvező mezőgazdasági termékeket a kumulációs eljárás révén ne lehessen vámmentesen újrabehozni a Közösségbe.

(14) Továbbá minden TOT származási szabályt aktualizálni kell az érintett piaci szereplők és közigazgatási szervek érdekében, hogy figyelembe vegyék a műszaki haladást és a Közösség által a származási szabályok összehangolásával kapcsolatban elfogadott politikát. Ehhez hasonlóan egyszerűsíteni kell az eljárást, hogy a szabályok szükséges műszaki módosításait a jövőben könnyebben meg lehessen valósítani.

(15) Ki kell egészíteni és egyértelművé kell tenni a nem TOT származású, de ott szabad forgalomban lévő áruk átrakására vonatkozó eljárásokat azzal a céllal, hogy a piaci szereplők és a közigazgatási szervek számára biztosítsák az átlátható és megbízható jogi keretet. Továbbá ki kell terjeszteni azokat, hogy – a szükséges végrehajtási rendelkezések elfogadásától függően – magukban foglaljanak egyes, Grönland és Saint-Pierre és Miquelon számára fontos halászati termékeket.

(16) A szerződés általános rendelkezései és az annak alapján hozott jogszabályok ellenkező értelmű rendelkezések hiányában nem vonatkoznak automatikusan a TOT-okra. A Közösségbe behozott TOT termékeknek mindazonáltal meg kell felelniük a hatályban lévő közösségi szabályoknak.

(17) A TOT-ok pénzügyi támogatását egységes, átlátható és hatékony kritériumok alapján kell elosztani, figyelembe véve a TOT-ok igényeit és teljesítményét. Az ilyen kritériumoknak ki kell terjedniük a TOT-ok gazdasági és természeti dimenzióira, a múltbeli felosztások kihasználására, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartására, a méltányos adópolitikára, a becsült árubefogadási kapacitásra, a nem programozható kiadások számára létrehozott tartalék szükségességére, valamint a zökkenőmentes átmenetre, hogy megakadályozzák Új-Kaledónia, Francia Polinézia és a Holland Antillák pénzügyi támogatásának hirtelen történő jelentős visszaesését. A TOT hatóságok igazgatási kapacitásának hatékonysága, egyszerűsítése és megismerése érdekében a TOT-oknak nyújtott pénzügyi forrásokat inkább a partnerség alapján kell igazgatni a strukturális alapok esetében jelenleg hatályos szabályokon alapuló eljárások alkalmazásával.

(18) E célból az eljárások konkrétan a TOT-ok számára jelölik ki az együttműködés programozása és végrehajtása iránti fő felelősséget. Az együttműködést főleg a TOT területi rendeleteinek megfelelően folytatják, és a programozott tevékenységek felügyelete, értékelése és ellenőrzése esetében megvalósuló támogatás alapját képezi. Szükséges emellett tisztázni, hogy mely közösségi programok és költségvetési források állnak nyitva az TOT-ok számára, valamint hogy milyen módon tudják megvalósítani az előzőkből a 9. EFA-ba való zökkenőmentes átmenetet.

(19) A kereskedelem liberalizációjának megszakítatlan folyamatában tükröződő globális változások tág értelemben felölelik a Közösséget mint a TOT-ok fő kereskedelmi partnerét, valamint azok AKCS szomszédait és más gazdasági partnereit. A piacra jutás kiegyenlítődésében a vámok szintje egyre inkább csökkenő szerepet játszik, miközben a szolgáltatások kereskedelme és a kereskedelemmel kapcsolatos területek egyre fontosabbá válnak a TOT-ok és gazdasági partnereik közötti kapcsolatban. Ezt a kapcsolatot ezért elő kell mozdítani, miközben fenn kell tartani a jelenlegi kereskedelmi rendszer tág körvonalait, valamint azokat a feltételeket, amelyek azon TOT-oknak, amelyek ezt szeretnék, a regionális és globális gazdaságba való fokozatos integrálására vonatkoznak, amit megkönnyít az összes ilyen új terület kezelésével kapcsolatos kapacitásaik bővítésének elősegítése.

(20) A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásának szabályairól szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [5] összhangban el kell fogadni az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A 9. EFA végrehajtása tekintetében azonban a szavazásra és a többségre vonatkozó szabályokat a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, a közösségi támogatásoknak az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, valamint az Európai Közösség és annak tagállamai közötti partnerségi megállapodásról szóló, 2000. június 23-án a benini Cotonouban aláírt megállapodás pénzügyi jegyzőkönyve szerinti közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról, valamint a szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek pénzügyi támogatásának elosztásáról szóló belső megállapodás [6] (a továbbiakban: "belső megállapodás") 21. cikkének negfelelően kell megállapítani.

(21) A TOT-ok szigeti fekvésükből adódóan ökológiailag érzékenyek és megfelelő védelmet igényelnek a hulladékgazdálkodás tekintetében is. A radioaktív hulladék vonatkozásában erről az Euratom-Szerződés 198. cikke és az annak alapján elfogadott jogszabályok rendelkeznek Grönland kivételével, amelyre nem alkalmazható az Euratom-Szerződés. Más hulladék esetében meg kell határozni, hogy mely közösségi szabályok alkalmazandók a TOT-ok esetében.

(22) Az e határozatban megállapított társulási szabályok Bermuda kormányának kívánsága szerint nem vonatkoznak Bermudára.

(23) A Tanácsnak innovatív választ kell adnia a fent említett összes új tényezőre, amelyek egyrészt következetesek, másrészt alkalmazkodnak a helyzetek sokféleségéhez. A társulás új státusa biztosíthatja ezt a választ,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

ELSŐ RÉSZ

A TOT-OK ÉS A KÖZÖSSÉG TÁRSULÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Célok, célkitűzések és alapelvek

(1) A TOT-ok és a Közösség társulása, a továbbiakban: "a TOT–EK társulás" alapja a szerződés 182. cikkében megállapított cél, nevezetesen a TOT-ok gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítása, valamint a közöttük és a Közösség egésze közötti szoros gazdasági kapcsolatok létrehozása.

A szerződés 184–188. cikkében megállapított alapelvekkel összhangban követi a szerződés 183. cikkében megállapított célkitűzéseket azáltal, hogy a szegénység csökkentésére, megelőzésére és végül felszámolására, valamint a fenntartható fejlődésre és a regionális és világméretű gazdaságba történő fokozatos integrálásra összpontosít.

(2) A társulás az I.A. mellékletben felsorolt TOT-okra vonatkozik.

(3) A szerződés 188. cikkével összhangban e határozatot Grönlandra csak a szerződéshez mellékelt, Grönlandra vonatkozó különleges szabályokról szóló jegyzőkönyvben megállapított egyedi rendelkezésekre is figyelemmel alkalmazzák.

2. cikk

Alapelemek

(1) A TOT–EK társulás alapja a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság tiszteletben tartása. Ezek az elvek, amelyek az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkével összhangban az Unió alapját képezik, egyaránt vonatkoznak a tagállamokra és a velük kapcsolatban álló TOT-okra.

(2) Az e határozatban említett együttműködés területein nincs nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés.

3. cikk

A legkevésbé fejlett TOT-ok

(1) A Közösség különleges elbánást biztosít a legkevésbé fejlett és az olyan TOT-ok számára, amelyek nem képesek javukra fordítani a 16. cikkben említett regionális együttműködést és integrációt.

(2) Az ilyen nehézségekre adott válaszként a fejlesztésfinanszírozási együttműködés kiterjed többek között a különleges elbánásra, amikor meghatározzák a pénzügyi források mennyiségét és a hozzájuk kapcsolódó feltételeket, hogy a legkevésbé fejlett TOT-ok képesek legyenek leküzdeni a fejlődésük során tapasztalt strukturális és egyéb akadályokat. A szegénység enyhítése összefüggésében különleges figyelmet fordít a lakosság legszegényebb rétegei életkörülményeinek javítására.

(3) Az e határozat alkalmazásában a legkevésbé fejlettnek számító TOT-ok jegyzékét az I.B. melléklet tartalmazza. A jegyzéket a Bizottság javaslata alapján hozott egyhangú tanácsi határozattal módosítják, amennyiben valamely TOT gazdasági helyzete jelentős és tartós változáson megy keresztül, amely szükségessé teszi annak felvételét a legkevésbé fejlett TOT-ok közé, vagy amennyiben e kategóriába való besorolása már nem indokolt.

2. fejezet

Az együttműködés szereplői a TOT-okban

4. cikk

Alapelvek

(1) A 7. cikkben megállapított partnerség keretein belül a TOT-ok hatóságai elsődleges felelősséget vállalnak a társulási és fejlesztési stratégiák kialakításáért, valamint azok végrehajtásáért az egységes programozási dokumentumoknak (a továbbiakban: EPD-k) és együttműködési programoknak a Bizottsággal és a TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamokkal együtt történő előkészítésén keresztül.

(2) A Közösség elismeri, hogy a helyi állami és magánszektorbeli szereplők kulcsszerepet játszanak a szerződés 183. cikkében megállapított célkitűzések elérésében.

(3) E határozat végrehajtásában a felek irányadó elve az átláthatóság, a szubszidiaritás és a hatékonyság iránti igény.

5. cikk

Az érintett szereplők

(1) Az együttműködés szereplői a TOT-okban:

- a TOT hatóságai,

- a TOT-okon belüli egyéb regionális és helyi hatóságok,

- a civil társadalom, a társadalmi, üzleti és szakszervezeti szervezetek, az állami szolgáltatók és a helyi, nemzeti vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetek (NKSZ).

Azok a tagállamok, amelyekhez a TOT-ok kapcsolódnak, e határozat hatálybalépésétől számított három hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot a határozat különféle cikkeiben említett nemzeti, regionális vagy helyi hatóságokról.

(2) A nem kormányzati szereplők elismerése függ az arra vonatkozó kapacitásuktól, hogy eleget tegyenek a helyi lakosság szükségleteinek, a szakértelmüktől, és hogy rendelkeznek-e demokratikus és felelős szervezettel és igazgatással.

(3) A nem kormányzati szereplőket a TOT hatóságai, a Bizottság és a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam közötti megállapodással választják ki, figyelembe véve az érintett tárgykört, a tapasztalatukat és a tevékenységi körüket. A kiválasztást minden TOT-ban elvégzik a 4. cikkben említett együttműködési programok előkészítési folyamatának részeként.

6. cikk

A nem kormányzati szereplők feladata

Az 5. cikk (3) bekezdése szerint kiválasztott nem kormányzati szereplők szerepet játszhatnak az alábbiakban:

- tájékoztatás és konzultáció,

- együttműködési programok előkészítése és végrehajtása,

- decentralizált együttműködés a helyi fejlesztési kezdeményezések támogatása céljából átruházott felelősségek összefüggésében.

3. fejezet

A TOT–EK partnerség elvei és eljárásai

7. cikk

Párbeszéd és partnerség

(1) Azzal a céllal, hogy képessé tegyék a TOT-t arra, hogy teljes mértékben részt vegyen a TOT–EK társulásban, kellő tekintettel arra, ahogyan az érintett tagállamok intézményeit megszervezték, a társulás konzultációs eljárást alkalmaz az alább említett rendelkezések alapján. Minden olyan kérdéssel foglalkozik, amely a TOT-ok és a Közösség közötti kapcsolatban felmerülhet.

(2) Egy átfogó párbeszédnek lehetővé kell tennie, hogy a Közösség, a TOT és azok a tagállamok, amelyekhez kapcsolódnak, konzultáljanak egymással a társulás elveiről, részletes eljárásairól és eredményeiről.

A párbeszéd céljából évente összeül egy, a TOT hatóságait, a tagállamok képviselőit és a Bizottságot tömörítő TOT–EK fórum, a továbbiakban: a "TOT-fórum".

(3) A Bizottság, a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam és a hatóságai által képviselt minden egyes TOT között külön partnerség jön létre, hogy lehetővé váljon e határozat – különösen a 4. és 19. cikkben említett – célkitűzéseinek és elveinek gyakorlati megvalósítása. E háromoldalú konzultáció a továbbiakban: a "partnerség".

Minden egyes TOT esetében tanácsadói jogkörben eljáró partnerségi munkacsoportokat hoznak létre. Tagságuk magában foglalja a fent említett három partnert. E munkacsoportok a Bizottság, valamely tagállam vagy valamely TOT kérésére hívhatók össze. A partnerek egyikének kérésére több partnerségi munkacsoport együttes üléseket tarthat, hogy figyelembe vegye a közös érdeklődésre számot tartó témákat vagy a társulás regionális szempontjait.

(4) E konzultációkat a három partner mindegyikének saját intézményi, jogi és pénzügyi hatásköreinek teljes mértékben megfelelően tartják meg.

A Bizottság látja el a munkacsoportok és a TOT-fórum elnöki tisztét és titkársági feladatait.

Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: az EBB) képviselője jelen van az üléseken, amikor a Bankot érintő kérdések vannak napirenden.

(5) A munkacsoportok és a TOT-fórum véleménye adott esetben a hatáskör keretein belül bizottsági határozatok vagy a Tanács elé terjesztett bizottsági javaslatok tárgyát képezi azzal a céllal, hogy új elemeket valósítsanak meg a TOT–EK társulásban, vagy módosítsák azt a szerződés 187. cikke alapján.

8. cikk

Az AKCS–EU Parlamenti Vegyes Közgyűlés

A TOT hatóságait tájékoztatják az AKCS–EU Parlamenti Vegyes Közgyűlés napirendjéről, állásfoglalásairól és ajánlásairól.

A tagállamok és a Bizottság támogatják a TOT hatóságainak minden arra irányuló kérését, hogy megfigyelőként részt vegyenek az AKCS–EU Parlamenti Vegyes Közgyűlés plenáris ülésein a Közgyűlés saját eljárási szabályzatára is figyelemmel.

9. cikk

Igazgatás

E határozat folyamatos igazgatását a Bizottság és a TOT hatóságai látják el, és felmerülő igény esetén az a tagállam, amelyhez a TOT kapcsolódik, összhangban a felek mindegyikének intézményi, jogi és pénzügyi hatáskörével, különös tekintettel a pénzügyi együttműködés fejlesztésére és a kereskedelem és szolgáltatások terén megvalósuló együttműködésre.

MÁSODIK RÉSZ

A TOT–EK EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÜLETEI

10. cikk

Az együttműködés területei

Az egyes TOT-ok fejlesztési stratégiáiban megállapított prioritásokkal összhangban vagy adott esetben regionális intézkedések formájában a Közösség hozzájárul a TOT-okban megvalósuló együttműködéshez az e cím alatt felsorolt a területeken.

11. cikk

Termelő ágazatok

Az együttműködés támogatja az olyan ágazati politikákat és stratégiákat, amelyek megkönnyítik a termelő tevékenységekhez és az erőforrásokhoz való hozzáférést, különös tekintettel az alábbiakra:

a) Mezőgazdaság: az agrárpolitika és intézmények kiépítése, diverzifikáció, öntözés, vetőmag-szaporítás, növényvédelmi intézkedések, műtrágyagyártás, berendezés, mezőgazdasági feldolgozás, állatállomány-nevelés, állattenyésztés, a mezőgazdasági szakismeret bővítése és kutatás, marketing, raktározás és szállítás, élelmiszer-biztonság, mezőgazdasági hitel, földbetelepítés és reform, földhasználati és földhivatali politika, a technológia átadása, öntözési és csatornázási infrastruktúra, egyéb támogatási tevékenységek.

b) Erdészet: az erdészeti politika és intézmények kiépítése, ideértve a fák felhasználását a környezet megóvásában a talajerózió és az elsivatagosodás ellen, erdőtelepítés, erdőgazdálkodás, ideértve a fakivitel ésszerű felhasználását és gazdálkodását, a trópusi esőerdőkkel kapcsolatos problémák, kutatás és szakképzés.

c) Halászat: a halászati politika és intézmények kiépítése, a halállomány védelme és az azzal való ésszerű gazdálkodás, halgazdaságok és kisüzemi halgazdálkodás, halászati szállítás, hűtött tárolás, halforgalmazás és a halak megóvása.

d) Vidékfejlesztés: a vidékfejlesztési politika és intézmények kiépítése, integrált vidékfejlesztési projektek/programok, segítségnyújtás és projektek a vidéki emberek, termelés és forgalmazás számára, vidéki infrastruktúra.

e) Ipar: az ágazati politika és intézmények kiépítése, kézműipar, agráripar és egyéb gyártó ágazatok, szállítóeszköz-ipar, technológiai kutatás és fejlesztés, minőség-ellenőrzés, a kis- és közép-, valamint a mikrovállalkozások fejlesztése és bővítése.

f) Bányászat: az ágazati politika és intézmények kiépítése, technológiai kutatás és fejlesztés, kisüzemi bányászat stb.

g) Energetika: az energetikai politika és intézmények kiépítése, áramtermelés (nem megújuló és megújuló), az energiaforrások hatékony használata, energetikai kutatás és szakképzés, a magánszektor áramtermelésbe és elosztásba való bevonásának bátorítása.

h) Közlekedés: a közlekedési politika és intézmények kiépítése, közúti, vasúti, légi, tengeri vagy belvízi szállítás és raktározási létesítmények.

i) Hírközlés: a hírközlési politika és intézmények kiépítése, távközlés és média.

j) Vízügy: a vízügyi politika és intézmények kiépítése, a vízforrások védelme, vízgazdálkodás, vízellátás vidéki és városi területeken hazai, ipari és mezőgazdasági célokra, a vízkészlet tárolása, elosztása és vízgazdálkodás.

k) Banki, pénzügyi és üzleti szolgáltatások: a pénzügyi politika és intézmények kiépítése, üzleti szolgáltatások, privatizáció, részvények és azok forgalmazása, a kereskedelem és a gazdasági társaságok támogatása (az exportsegítő ügynökségeket is ideértve), pénzügyi és banki intézmények.

l) A technológiák fejlesztése és alkalmazása, kutatás: a politika és az intézmények kiépítése, összehangolt cselekvés helyi, nemzeti és/vagy regionális szinten a tudományos és technológiai tevékenységek és azok termelésben való alkalmazásának előmozdítása érdekében, a számítástechnikai szaktudás támogatása az állami és a magánszektorban, tudományos programok és kutatási berendezések.

12. cikk

A kereskedelem fejlesztése

(1) A Közösség intézkedéseket hajt végre a kereskedelem fejlesztése érdekében annak valamennyi szakaszában egészen a termék végső értékesítéséig.

A cél annak biztosítása, hogy a TOT-ok a lehető legnagyobb mértékben részesüljenek e határozat rendelkezéseinek előnyeiből, és a lehető legkedvezményesebb feltételekkel vehessenek részt a közösségi, hazai, résztérségi, regionális és nemzetközi piacokon azáltal, hogy sokrétűvé teszik a TOT-ok áruinak és szolgáltatásainak kereskedelmét, valamint növelik azok értékét és mennyiségét.

(2) A TOT-ok és a Közösség közötti kereskedelem fejlesztése mellett különös figyelmet fordítanak a TOT-ok önellátásának növelését, valamint az áruk és szolgáltatások kereskedelmében megvalósuló regionális együttműködés javítását célzó tevékenységekre.

(3) Az e határozatban előírt eszközök keretén belül és az azokkal kapcsolatban megállapított rendelkezésekkel összhangban a TOT hatóságainak kérésére végrehajtott intézkedések különösen a következőket foglalják magukba:

a) a kereskedelem fejlesztéséhez szükséges megfelelő makrogazdasági politikák meghatározásának támogatása;

b) a megfelelő jogszabályi és szabályozási keret létrehozásának és reformjának, illetve a közigazgatási eljárások reformjának támogatása;

c) következetes kereskedelmi stratégiák létrehozása;

d) a TOT-ok támogatása abban, hogy fejlesszék belső kapacitásaikat, információs rendszereiket, valamint a gazdasági környezetben megvalósuló kereskedelem szerepének tudatosságát;

e) a kereskedelemmel kapcsolatos infrastruktúra megerősítése, különös tekintettel a TOT-ok arra irányuló erősfeszítéseinek támogatására, hogy fejlesszék és javítsák a támogató szolgáltatások infrastruktúráját, ideértve a szállítóeszközöket és raktározási létesítményeket, annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan részt vehessenek az áruk és szolgáltatások értékesítésében, és hogy fokozzák a TOT-ok kivitelét;

f) a humán erőforrások és a szakmai képességek fejlesztése a kereskedelem és a szolgáltatások terén, különös tekintettel a közösségi, a regionális és a nemzetközi piacok feldolgozási, értékesítési, forgalmazási és közlekedési ágazataira;

g) a magánszektor és különösen a KKV-k fejlesztésének támogatása a termékazonosítás és -fejlesztés, a piaci értékesítés és az exportorientált közös vállalatok terén;

h) a TOT-ok által a magánbefektetések és a vegyesvállalati műveletek bátorítása és vonzóvá tétele érdekében tett intézkedéseinek támogatása;

i) a kereskedelem és a szolgáltatások fejlesztésével foglalkozó TOT szervezetek létrehozása, adaptálása és megerősítése, különös figyelmet fordítva a legkevésbé fejlett TOT-ok területén lévő szervezetek különleges szükségleteire;

j) a TOT-ok arra irányuló erőfeszítéseinek támogatása, hogy javítsák termékeik minőségét, azokat a piaci követelményekhez igazítsák, és változatossá tegyék termelésüket;

k) a TOT-ok arra irányuló erőfeszítéseinek támogatása, hogy hatékonyabban hatoljanak be a harmadik országok piacaira;

l) piacfejlesztési intézkedések, ideértve a TOT-okban, az AKCS-államokban, a tagállamokban és a harmadik országokban működő gazdasági szereplők közötti kapcsolatok és információcsere fokozását;

m) a TOT-ok támogatása, hogy korszerű marketingmódszereket alkalmazzanak a termelésorientált ágazatokban és programokban, különösen a vidékfejlesztés és a mezőgazdaság területén;

n) biztosítók és hitelintézetek létrehozása és fejlesztése a kereskedelemfejlesztés területén.

(4) A TOT-ok kereskedelmi vásárokon, kiállításokon és kereskedelmi küldöttségekben való részvételét csak akkor támogatják, ha az ilyen események az átfogó kereskedelmi és piacfejlesztési programok részét képezik.

(5) Különleges rendelkezésekkel, többek között a személyzet utazási és a kiállítási tárgyak – a kiállítási standok ideiglenes építkezési és/vagy bérlési költségeire is kiterjedő – szállítási költségeinek fedezésével támogatják a legkevésbé fejlett TOT-ok részvételét a különféle kereskedelmi tevékenységekben, amennyiben részt vesznek helyi, regionális és harmadik országbeli vásárokon, kiállításokon és kereskedelmi küldöttségekben. A legkevésbé fejlett TOT-ok különleges támogatást kapnak, hogy részt vehessenek az előkészületekben és/vagy a promóciós anyagok beszerzésében.

13. cikk

A szolgáltatások kereskedelme

(1) A Közösség a szolgáltatások kereskedelme tekintetében hozzájárul az infrastruktúra kiépítéséhez és a humán erőforrások fejlesztéséhez, valamint ezek finanszírozásához, összhangban az egyes TOT-ok fejlesztési stratégiái szerint megállapított prioritásokkal.

(2) A Közösség az alábbiakkal járul hozzá a TOT-ok költséghatékony és eredményes tengeri szállítási szolgáltatásainak fejlesztéséhez és előmozdításához:

a) a hatékony, valamint gazdaságilag és kereskedelmileg ésszerű díjazású áruszállítás előmozdítása;

b) a helyes politikák és versenyszabályok bevezetése;

c) a TOT-ok fokozott részvételének megkönnyítése a nemzetközi szállítási szolgáltatásokban;

d) a tengeri közlekedéssel és kereskedelemfejlesztéssel kapcsolatos regionális programok bátorítása;

e) a helyi magánszektor szállítási szolgáltatásokba való bevonásának növelése.

A Közösség és a TOT-ok vállalják, hogy előmozdítják a hajózás és a legénység biztonságát és a szennyezés megelőzését.

(3) A Közösség fokozza az együttműködést a TOT-okkal, hogy biztosítsa a légi közlekedés rendszeres fejlesztését és növelését.

Ez az alábbiakra terjed ki:

a) a TOT-ok légi közlekedési iparának reformjával és modernizálásával kapcsolatos valamennyi eszköz vizsgálata;

b) ezek kereskedelmi élet- és versenyképességének előmozdítása;

c) a magánszektorbeli befektetések és részvétel magasabb szintjének, valamint az ismeretek és jó üzleti gyakorlatok fokozottabb cseréjének ösztönzése;

d) valamennyi TOT-ban hozzáférés biztosítása az utasok és az exportőrök számára a globális légi közlekedési hálózatokhoz.

(4) Biztosítani kell a légi közlekedési ágazat biztonságát, valamint be kell vezetni és végre kell hajtani a vonatkozó nemzetközi szabványokat.

E célból a Közösség segítséget nyújt a TOT-ok számára az alábbiakban:

a) légi navigációs biztonsági rendszerek bevezetése, a légiforgalmi irányítás hírközlési, navigációs és felügyeleti (CNS/ATM) rendszerét is ideértve;

b) a repülőtéri biztonság megvalósítása és a polgári légügyi hatóságok arra irányuló képességének megerősítése, hogy irányítsák az ellenőrzésük alá tartozó üzembiztonság valamennyi vonatkozását;

c) az infrastruktúrák és a humán erőforrások fejlesztése;

d) annak biztosítása, hogy e téren minden intézkedés a megfelelő nemzetközi szervezetek útmutatása szerint történik, valamint hosszú távon hatékony és fenntartható.

(5) Megfelelő figyelmet fordítanak a légi közlekedés környezeti hatásainak minimalizálására, különös tekintettel a megfelelő környezetihatás-tanulmányokra.

(6) A légi közlekedés sok vonatkozásában a regionális megoldások révén nagyobb költséghatékonyság és méretgazdaságosság érhető el. E célból a Közösség vállalja, hogy adott esetben támogatja és ösztönzi a regionális szintű intézkedéseket.

(7) Mivel a TOT-ok sikeres világgazdasági integrációjának az előfeltétele a távközlés és az információs társadalomban való aktív részvétel, a Közösség és a TOT-ok újólag megerősítik a meglévő többoldalú megállapodások szerinti kötelezettségvállalásaikat, különös tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alapvető távközlésről szóló megállapodására.

(8) A Közösség támogatja a TOT-ok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy növeljék kapacitásukat a szolgáltatások kereskedelme terén. Az együttműködés többek között a következő területekre terjed ki:

a) a TOT-ok és a Közösség illetékes távközlési testületei közötti konzultációk előmozdítása azzal a céllal, hogy elősegítsék a díjakat a költségekhez közelítő, versenyképes távközlési környezet kialakítását;

b) párbeszéd kialakítása az információs társadalom különféle vonatkozásairól, ideértve a szabályozási szempontokat és a távközlési politikát;

c) információcsere és esetleges műszaki segítségnyújtás az informatika és a hírközlési technológiák, valamint a frekvenciahasználat szabályozása, szabványosítása, megfelelőség-ellenőrzése és tanúsítása terén;

d) az új informatikai és hírközlési technológiák terjesztése és új szolgáltatások kifejlesztése, különös tekintettel a hálózatok összekapcsolására és az alkalmazások interoperabilitására;

e) a közös kutatás előmozdítása és végrehajtása az információs társadalommal kapcsolatos új technológiák terén;

f) az információs társadalomból származó gazdasági és társadalmi előnyök tudatosításának fokozását célzó programok és politikák kidolgozása és végrehajtása.

(9) Az együttműködés különösen a hírközlési rendszerek fokozottabb nemzeti, regionális és nemzetközi szintű kiegészítő jellegére és összehangolására, valamint az új technológiákhoz történő hozzáigazítására irányul.

(10) A Közösség támogatja a fenntartható idegenforgalom fejlesztését és támogatását célzó intézkedéseket és tevékenységeket. Ezeket az intézkedéseket valamennyi szinten – az idegenforgalmi termékek azonosításától kezdve a forgalmazási és reklámozási szakaszig bezárólag – végre kell hajtani.

A cél az, hogy támogassák a TOT hatóságainak arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználják a helyi, regionális és nemzetközi idegenforgalomból származó előnyöket, tekintettel az idegenforgalom gazdasági fejlődésre gyakorolt hatására, valamint hogy ösztönözzék a közösségi magántőke és egyéb források beáramlását a TOT-ok idegenforgalmának fejlesztése céljából. Különös figyelmet kell fordítani annak szükségességére, hogy az idegenforgalmat az emberek társadalmi, kulturális és gazdasági életébe integrálják, és hogy tiszteletben tartsák a környezetet.

Az egyedi idegenforgalom-fejlesztési intézkedések célja a megfelelő politikák meghatározása, átvétele és fejlesztése helyi, regionális, résztérségi és nemzetközi szinten. Az idegenforgalom-fejlesztési programok és projektek e politikákra épülnek az alábbi négy összetevő alapján:

a) humánerőforrás- és intézményfejlesztés, többek között:

- professzionális vezetésfejlesztés egyedi készségek terén és folyamatos szakképzés az állami és magánszektor megfelelő szintjein a megfelelő tervezés és fejlesztés biztosítása érdekében,

- idegenforgalom-fejlesztési központok létrehozása és megerősítése,

- oktatás és képzés a lakosság egyedi szegmensei és az idegenforgalmi ágazatban aktív állami és magánszervezetek számára, ideértve az idegenforgalmat támogató ágazatokban részt vevő személyzetet is,

- a TOT-ok egymás közötti, valamint a TOT- és AKCS-államok közötti együttműködés és csere a képzés, műszaki segítségnyújtás és intézményfejlesztés terén;

b) termékfejlesztés, ideértve többek között az alábbiakat:

- az idegenforgalmi termék azonosítása, a nem hagyományos és új turisztikai termékek kifejlesztése, a meglévő termékek átvétele, ideértve a kulturális örökség, az ökológiai és környezetvédelmi adottságok megőrzését és fejlesztését, a flórával és a faunával, valamint a történelmi, társadalmi és természeti vagyonnal való gazdálkodást, ezek védelmét és megőrzését, illetve a járulékosan kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését,

- a magánbefektetések előmozdítása a TOT-ok idegenforgalmi iparágaiban, ideértve közös vállalatok létrehozását,

- a kulturális jellegű kézműiparágak termelése az idegenforgalom számára;

c) piacfejlesztés, ideértve többek között az alábbiakat:

- segítségnyújtás a célkitűzések és piacfejlesztési tervek meghatározásában és végrehajtásában helyi, résztérségi, regionális és nemzetközi szinten,

- a TOT-ok arra irányuló erőfeszítéseinek támogatása, hogy hozzáférjenek az idegenforgalmi ipar szolgáltatásaihoz, ideértve a központi helyfoglalási rendszereket, a légiforgalmi irányítást és a biztonsági rendszereket,

- forgalmazási és hirdetési intézkedések és anyagok az integrált piacfejlesztési tervek és programok keretein belül a fokozottabb piacnyerés érdekében, amelyek célja az idegenforgalom fő ösztönzőinek a hagyományos és nem hagyományos piacokra, valamint egyedi tevékenységekbe – például részvétel a szakkereskedelmi rendezvényeken, azaz vásárokon – történő beáramlása, valamint a minőségi irodalom, filmek és forgalmazási segédeszközök létrehozása;

d) kutatás és tájékoztatás ideértve többek között az alábbiakat:

- a turisztikai tájékoztatás, valamint a statisztikai adatok összegyűjtésének, terjesztésének és felhasználásának fejlesztése,

- az idegenforgalom által a TOT-ok gazdaságára gyakorolt társadalmi-gazdasági hatások értékelése, amelyen belül különös hangsúlyt kap a TOT-on és a környező régiókon belüli egyéb ágazatokkal való kapcsolat fejlesztése, ideértve az élelmiszer-termelést, az építőipart, a technológiát és az igazgatást.

14. cikk

A kereskedelemmel kapcsolatos területek

(1) A Közösség az egyes TOT-ok fejlesztési stratégiáin belül segít megerősíteni a TOT-ok arra vonatkozó képességét, hogy kezelni tudjanak minden, kereskedelemmel kapcsolatos területet, ideértve szükség esetén az intézményi keretek fejlesztését és támogatását.

(2) A Közösség együttműködik a TOT-okkal a befektetések védelmére és fejlesztésére irányuló általános elvek bevezetésében.

(3) A Közösség elősegíti a TOT-okkal megvalósuló együttműködés megerősítését is azzal a céllal, hogy a megfelelő versenyhivatalokkal együtt hatékony versenypolitikákat alakítsanak ki és támogassanak, amelyek fokozatosan biztosítják a versenyszabályok hatékony betartatását mind a magán, mind az állami vállalatokkal. Az e területen való együttműködés különösen a megfelelő jogi keret megfogalmazására és annak közigazgatási végrehajtására terjed ki, különös tekintettel a legkevésbé fejlett TOT-okra.

(4) A Közösség továbbra is előmozdítja a TOT-okkal való együttműködést, és különösen a következő területekre terjeszti ki:

a) a szellemi tulajdonjogok oltalmát és betartását szolgáló törvények és rendeletek előkészítése, az ilyen jogokkal a jogtulajdonosok által történő visszaélésnek, valamint az ilyen jogok versenytársak által történő megsértésének megakadályozása, helyi, nemzeti és regionális hivatalok és egyéb ügynökségek létrehozása és megerősítése, ideértve a betartással és oltalommal foglalkozó regionális szellemi tulajdonjogi szervezetek támogatását, a személyzet képzését is;

b) a különös érdeklődésre számot tartó védjegyek és földrajzi árujelzők védelmét célzó megállapodások megkötése.

(5) A Közösség segítséget nyújt a TOT-oknak a szabványosítási és tanúsítási erőfeszítéseikben, amelyek célja a Közösség és a TOT-ok közötti kompatibilis rendszerek kialakításának elősegítése. Az együttműködés különösen a következőkre terjed ki:

a) a nemzetközi műszaki szabályok, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások fokozottabb használatának előmozdítására irányuló intézkedések, ideértve az ágazatspecifikus intézkedéseket, összhangban a TOT-ok gazdasági fejlettségének szintjével;

b) együttműködés a minőségkezelés és -biztosítás terén a TOT-ok számára fontos, kiválasztott ágazatokban;

c) a TOT-ok kapacitásbővítési kezdeményezéseinek támogatása a megfelelőségértékelés, a metrológia és a szabványosítás területén;

d) kapcsolat kialakítása a TOT-ok és az európai szabványosítási, megfelelőségértékelési és tanúsítási intézmények között.

(6) A Közösség elősegíti a TOT-okkal való együttműködés megerősítését a humán-, állat- és növény-egészségügyi intézkedések vonatkozásában azzal a céllal, hogy e területen bővüljön az állami és a magánszektor kapacitása.

(7) Szem előtt tartva a riói elveket, illetve a kereskedelempolitika és a környezetvédelmi politika kölcsönösen támogató jellegének erősítése céljából a Közösség fokozza az együttműködést a TOT-okkal. Az együttműködés céljai különösen az alábbiak:

a) összefüggő helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi politikák létrehozása;

b) a környezetvédelemmel kapcsolatos áruk és szolgáltatások minőség-ellenőrzésének megerősítése;

c) a környezetbarát termelési módszerek fejlesztése az érintett ágazatokban.

(8) A Közösség együttműködik a TOT-okkal a munkaügyi szabályokkal kapcsolatban. Az e területen megvalósuló együttműködés céljai a következők:

a) információcsere a munkajogi törvényekről és rendeletekről;

b) segítségnyújtás a munkaügyi jogszabályok megfogalmazásában és a meglévő jogszabályok megerősítésében;

c) a gyermekmunka eltörlésére irányuló oktatási és tudatosságerősítési programok;

d) a munkaügyi jogszabályok és rendeletek végrehajtása.

(9) A Közösség együttműködik a TOT-okkal a fogyasztói politika és fogyasztói egészségvédelem területén az alábbiakban:

a) e terület intézményi és műszaki kapacitásának fejlesztése;

b) gyorsriasztási rendszerek létrehozása a veszélyes termékekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatásról;

c) információk és tapasztalatok cseréje a termékek és a termékbiztonság forgalmazás utáni felügyeletének létrehozásával és működtetésével kapcsolatos tapasztalatokról;

d) a kínált termékek és szolgáltatások áraival és jellemzőivel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatás javítása;

e) a független fogyasztói szervezetek és a fogyasztói érdekvédelmi képviselők közötti kapcsolatok fejlesztésének ösztönzése;

f) a fogyasztói politikák és rendszerek összeegyeztethetőségének javítása;

g) a káros és tisztességtelen üzleti magatartás kivizsgálásával kapcsolatos jogszabályok hatálybalépésével kapcsolatos tájékoztatás, valamint az e területen való együttműködés támogatása;

h) kiviteli tilalmak végrehajtása a felek közötti kereskedelemben olyan áruk és szolgáltatások esetében, amelyek forgalmazását megtiltották a származási országban.

(10) A Közösség támogatja a TOT-ok állami és magánszereplői által az informatika és a távközlés terén tett erőfeszítéseit az alábbi célokkal:

a) a távközlési infrastruktúra, adatátviteli szolgáltatások, távoli adatfeldolgozó alkalmazások és telematikai alkalmazási projektek (TAP) modernizálása;

b) az információs társadalom megvalósításához szükséges szolgáltatások és emberi kapacitás kialakítása és fejlesztése, valamint az ilyen szolgáltatások lehető legmegfelelőbb módon történő integrálása a regionális környezetbe;

c) a gazdasági lehetőségek tudatosításának, valamint a tapasztalatok és a know-how cseréjének fejlesztése;

d) az ilyen erőforrások felhasználóinak jobb tájékoztatása;

e) az ágazat lehetőségeinek kiaknázása optimális és fenntartható módon;

f) a távközlés és az informatika használatának fejlesztése az oktatás terén, a távoktatást is ideértve;

g) az elektronikus kereskedelem és gazdasági együttműködés fokozása;

h) az egészségügyi hálózatok fejlesztése és modernizálása a kórházak közötti kapcsolatok kialakítása, a távdiagnosztika használata és közös adatbázisok létrehozása révén;

i) a kulturális és idegenforgalmi erőforrások multimédiás elérésének fejlesztése;

j) az informatika és a távközlés használatának fejlesztése és fokozása ipari és innovációs célokra.

15. cikk

Szociális ágazatok

A Közösség az egyes TOT-okkal való együttműködési stratégiákon belül hozzájárul az emberi és szociális fejlesztési intézkedésekhez. Az együttműködés különösen a következő ágazatok programjait tudja támogatni:

a) Oktatáspolitika és intézményi kiépítés (épületek és anyagok); nyelvoktatás és tanárképzés; általános iskolai oktatás; középiskolai oktatás és szakképzés; felsőoktatás (ideértve az ágazatspecifikus oktatási tevékenységeket, pl. mezőgazdasági képzést).

Az oktatásban több iskola építése, a meglévő osztálytermek rendbehozatala és oktatási segédanyagok biztosítása, valamint tanárképzés és a szegény tanulók számára biztosított tanulmányi ösztöndíj révén összpontosítani kell az általános iskolai oktatás szélesebb körűvé tételére és minőségének javítására.

b) Az egészségügyi ágazat reformtevékenységei, egészségügyi politika és intézményi kiépítés; egészségügyi oktatás, szakképzés és kutatás, egészségügyi infrastruktúra; HIV/AIDS.

Az egészségügyi ágazatban a projekteknek segíteniük kell az elsődleges és megelőző ellátási szolgáltatások biztosítását, különös tekintettel a családtervezési, valamint gyermek- és anyasági egészségügyi szolgáltatásokra.

c) Népesedéspolitika és családtervezés; anya- és gyermekellátás, ideértve az élelmezési projektek támogatását és a következő generáció fejlesztését.

d) A bármilyen fajta kábítószer, narkotikum és pszichotróp anyag előállítását, elosztását és tiltott kereskedelmét megakadályozó politikák hatékonyságának növelése, a kábítószerrel való visszaélés megakadályozása és csökkentése, figyelembe véve az a nemzetközi testületek által az e területeken már elvégzett munkát.

Az együttműködés a következőkre terjed ki:

i. a drogfüggők képzésének, oktatásának támogatása, egészségének védelme és rehabilitációja, ideértve a drogfüggők újbóli integrálását a munka- és társadalmi környezetbe;

ii. alternatív gazdasági lehetőségek, például a kábítószer előállítására alkalmas növények tiltott termesztésére használt földterületek alternatív fejlesztését célzó programokat ösztönző intézkedések, hatékony büntetőintézkedésekkel összekapcsolva;

iii. a kábítószer-alapanyagok kereskedelmének megfigyelésével, valamint a Közösség és az érintett nemzetközi hatóságok által elfogadottakkal egyenértékű szabványok létrehozásával kapcsolatos műszaki, pénzügyi és közigazgatási segítségnyújtás;

iv. a kábítószerrel való visszaélés megelőzésével, kezelésével és csökkentésével kapcsolatos műszaki, pénzügyi és közigazgatási segítségnyújtás;

v. műszaki segítségnyújtás és képzés, valamint a Közösség és más nemzetközi testületek, különösen a Pénzmosás Elleni Pénzügyi Akció Munkacsoport által a pénzmosás megakadályozása érdekében elfogadott szabványok kialakítása;

vi. az a)–d) pont végrehajtására vonatkozó információk cseréje.

e) A vízügyi politika és intézmények kiépítése; a vízforrások védelme, hulladékgazdálkodás (a mezőgazdasági és energetikai célra szolgáló vízzel az adott ágazatok foglalkoznak).

A víz- és szennyvíz-gazdálkodási ágazatokban a nem kellően ellátott területek számára nyújtott szolgáltatások biztosítása a cél. Az ivóvíz-ellátási és csatornázási szolgáltatásokhoz való fokozott hozzáférést támogató finanszírozás közvetlenül hozzájárul a humán erőforrások fejlesztéséhez azáltal, hogy javítja az e szolgáltatásokhoz hozzáféréssel még nem rendelkező emberek egészségi állapotát, és így növeli a termelékenységet; az alapvető vízellátási, csatornázási és szállítási szolgáltatásoknak mind a városi, mind a vidéki lakosság felé történő kiterjesztése iránti igényt a környezetvédelmi fenntarthatóság szempontjából kell vizsgálni.

f) A Közösség együttműködik a TOT-okkal a biológiai sokféleség megőrzésében, valamint fenntartható felhasználásában és gazdálkodásában, figyelembe véve a biológiai sokféleségre vonatkozó közösségi cselekvési tervet.

Az együttműködés az alábbiakra terjed ki ezen a területen:

i. a nemzeti biodiverzitási stratégiák és cselekvési tervek kidolgozásának, aktualizálásának és végrehajtásának támogatása;

ii. az információcserével, valamint a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) [7] végrehajtásában tett előrehaladás felügyeletével és értékelésével kapcsolatos helyi, regionális és résztérségi mechanizmusok létrehozásának megkönnyítése;

iii. a TOT-ok biológiai sokféleségéről szóló naprakész adatbázisok kialakítása és fenntartása;

iv. a genetikai források elérésével kapcsolatos megfelelő intézkedések végrehajtása;

v. a magánszektorral az ország genetikai forrásainak felhasználásáról kötendő megállapodások előmozdítása, hogy a helyi hatóságok hatékonyan javukra fordíthassák az ilyen megállapodásokból származó gazdasági bevételt, és hogy a genetikai források felhasználása ne sértse a biodiverzitás védelmét és megőrzését;

vi. a TOT-ok támogatása abban, hogy aktívan részt vegyenek a politikák kialakítási folyamataiban és a CBD alapján folytatott tárgyalásokban.

g) Lakásszolgáltatási és integrált városfejlesztési projektek és programok.

A városfejlesztés terén tett erőfeszítések az utak és egyéb alapvető infrastruktúrák kiépítésére és rehabilitációjára összpontosulnak, ideértve az olcsóbb bérű lakásokat.

16. cikk

Regionális együttműködés és integráció

Az együttműködés hatékony támogatást biztosít a TOT-ok illetékes hatóságai által a regionális és résztérségi együttműködés és integráció keretében megállapított célkitűzések és prioritások megvalósítása érdekében:

(1) A regionális együttműködés kiterjed az alábbiak között megállapodott tevékenységekre:

a) két vagy több TOT;

b) egy vagy több TOT, valamint egy vagy több szomszédos AKCS-állam vagy szomszédos nem AKCS-állam;

c) egy vagy több TOT, valamint egy vagy több AKCS-állam vagy egy vagy több, a szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régió (Guadeloupe, Guyana, Martinique, Réunion, a Kanári-szigetek, az Azori-szigetek és Madeira);

d) két vagy több regionális testület, amelynek a TOT-ok tagjai;

e) egy vagy több TOT és regionális testület, amelynek tagjai TOT-ok, AKCS-államok vagy egy vagy több legkülső régió.

(2) Az együttműködés célkitűzései ebben az összefüggésben:

a) a TOT-ok világgazdaságba történő fokozatos integrációjának előmozdítása;

b) a gazdasági együttműködés és fejlesztés felgyorsítása a TOT-ok régióin belül, valamint azok és az AKCS-államok régiói között;

c) a személyek, az áruk, a szolgáltatások, a tőke, a munkaerő és a technológia szabad mozgásának előmozdítása;

d) a gazdasági diverzifikáció felgyorsítása, valamint a regionális és résztérségi együttműködési politikák koordinálása és harmonizációja;

e) a TOT-ok közötti és azokon belüli, valamint a legkülső régiókkal, az AKCS-államokkal vagy egyéb harmadik országokkal folytatott kereskedelem előmozdítása.

(3) A regionális integráció összefüggésében az együttműködés célja:

a) a regionális együttműködést és integrációt előmozdító regionális együttműködési és integrációs szervezetek és intézmények kapacitásának kiépítése és bővítése;

b) a legkevésbé fejlett TOT-ok támogatása, hogy vegyenek részt a regionális piacok kialakításában, és részesüljenek azok előnyeiből;

c) a regionális szintű ágazati reformpolitikák végrehajtása;

d) a kereskedelem és a kifizetések liberalizálása;

e) a határokon átnyúló külföldi és hazai befektetések, valamint a regionális és résztérségi gazdasági integrációs kezdeményezések ösztönzése;

f) a regionális integráció költségvetései bevételeket és fizetési mérleget érintő átmeneti nettó költségeinek figyelembevétele.

(4) A regionális együttműködés terén az együttműködés az olyan funkcionális és tematikus területek széles skáláját öleli fel, amelyek különösen a közös problémákkal foglalkoznak, és kihasználják a nagyságrendi megtakarítások előnyeit; ezek közé tartoznak az alábbiak:

a) infrastruktúra, különös tekintettel a közlekedési és hírközlési infrastruktúrára és az azokkal kapcsolatos biztonsági problémákra, energia;

b) a környezettel és a vízforrásokkal való gazdálkodás;

c) egészségügy, valamint oktatás és szakképzés;

d) kutatási, valamint tudományos és műszaki együttműködés;

e) regionális felkészültség a katasztrófákra, valamint azok enyhítését célzó kezdeményezések;

f) egyéb területek, pl. a fegyverek ellenőrzése, kábítószer, szervezett bűnözés, pénzmosás, csalás és korrupció.

(5) Az együttműködés támogatja a régiók, a TOT-ok és az AKCS-államok közötti együttműködési programokat és kezdeményezéseket.

17. cikk

Kulturális és szociális együttműködés

Az együttműködés hozzájárul a TOT-ok önellátó fejlődéséhez; ez a folyamat magukra az emberekre összpontosul, és valamennyi nép kultúrájában gyökerezik. Az emberi és kulturális dimenzió felöleli az összes területet, és fejlesztési projektekben és programokban tükröződik. Az együttműködés támogatja a TOT-ok illetékes hatóságai által elfogadott politikákat és intézkedéseket, hogy bővítsék humán erőforrásaikat, növeljék saját kreatív kapacitásukat, és fejlesszék kulturális identitásukat. Elősegíti a lakosság részvételét a fejlesztési folyamatban.

A kulturális és szociális együttműködés az alábbiakban valósul meg:

- a kulturális és szociális dimenzió figyelembevétele,

- a kulturális azonosság és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása, különös hivatkozással a kulturális örökség megőrzésére, a kulturális termékek előállítására és terjesztésére, a kulturális rendezvényekre, a tájékoztatásra és kommunikációra,

- a humán erőforrásokat bővítő tevékenységek, különös tekintettel az oktatásra és szakképzésre, a tudományos és műszaki együttműködésre, a nők fejlesztésben játszott szerepére, az egészségügyre, a kábítószerrel való visszaélés elleni küzdelemre, a népesedésre és a demográfiára.

HARMADIK RÉSZ

A TOT–EK EGYÜTTMŰKÖDÉS ESZKÖZEI

I. CÍM

FEJLESZTÉSFINANSZÍROZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. fejezet

Általános rendelkezések

18. cikk

Célkitűzések

A fejlesztésfinanszírozási együttműködés célja, hogy a megfelelő pénzügyi források biztosításával és a megfelelő műszaki segítséggel

a) támogassa és előmozdítsa a TOT-ok saját erőfeszítéseit a fenntartható szociális, kulturális és gazdasági fejlődés érdekében a kölcsönös érdekek alapján és a kölcsönös egymásrautaltság szellemében;

b) segítsen emelni a TOT-ok lakosságának életszínvonalát;

c) előmozdítsa az olyan intézkedéseket, amelyek várhatóan mozgósítják a közösségek, csoportok, társulások és egyének kezdeményezési képességeit és részvételüket a fejlesztési programok kialakításában és végrehajtásában;

d) hozzájáruljon ahhoz, hogy a szegénység enyhítése érdekében a lakosság a legteljesebb mértékben részesüljön a fejlődés előnyeiből;

e) hozzájáruljon a TOT-ok arra irányuló képességének fejlesztéséhez, hogy megújítsák, adaptálják és átalakítsák a helyi technológiákat, és megfelelő új technológiákat sajátítsanak el;

f) támogassa a TOT-ok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy gazdasági sokféleséget érjenek el többek között azáltal, hogy hozzájárul a természeti erőforrások fenntartható feltárásához, megőrzéséhez, feldolgozásához és kiaknázásához;

g) támogatást biztosítson az TOT-ok humán erőforrásainak optimális fejlesztéséhez, és előmozdítsa azt;

h) megkönnyítse a TOT-okba áramló pénzeszközök olyan mértékű növelését, amely megfelel fokozódó igényeiknek, és támogassa a TOT-ok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy összehangolják a fejlesztésükre irányuló nemzetközi együttműködést a tevékenységek más finanszírozó ügynökségekkel vagy harmadik felekkel együtt történő társfinanszírozásával;

i) előmozdítsa a TOT-okon belüli közvetlen magánbefektetéseket, támogassa a TOT-okon belüli egészséges, virágzó és dinamikus magánszektor kialakítását, és ösztönözze a helyi, nemzeti vagy külföldi magánbefektetéseknek a TOT-ok termelő ágazataiba történő áramlását;

j) ösztönözze a TOT-okon belüli és a TOT–AKCS regionális együttműködést, szolidaritást és integrációt;

k) lehetővé tegye kiegyensúlyozottabb gazdasági és társadalmi kapcsolatok létrehozását és a jobb megértést a TOT-ok, az AKCS-államok, a tagállamok és a világ többi része között azzal a céllal, hogy segítsen a TOT-ok világgazdaságba történő integrálásában;

l) lehetővé tegye, hogy a természeti katasztrófákból vagy azokkal összehasonlítható hatású kivételes körülményekből fakadó, kivételesen súlyos gazdasági és társadalmi nehézségekkel küzdő TOT-ok részesüljenek szükséghelyzeti támogatásban;

m) segítsen a legkevésbé fejlett TOT-oknak, hogy legyőzzék a fejlesztési erőfeszítéseik útjában álló egyedi akadályokat.

19. cikk

Alapelvek

(1) A fejlesztésfinanszírozási együttműködés alapja a partnerség, a kiegészítő jelleg és a szubszidiaritás, és

a) megvalósítása során a 4. cikk alapján elfogadott társulási és fejlesztési stratégiákkal összhangban kellően figyelembe veszik az egyes TOT-ok földrajzi, szociális és kulturális jellegzetességeit, valamint egyedi lehetőségeiket;

b) garantálja, hogy a forrásokat kiszámítható és rendszeres alapon biztosítják;

c) rugalmas, és az egyes TOT-ok helyzetéhez igazítják azt.

(2) A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, hogy hatékony és eredményes pénzgazdálkodást biztosítsanak a közösségi pénzeszközök felhasználásában.

(3) A partnerségi szemléletet követve a Közösség fellépéseit a Bizottsággal, az érintett TOT hatóságaival és a velük kapcsolatban álló tagállamok közötti alapos konzultáció során kell eldönteni. E partnerség alapja a partnerek különböző intézményi, jogi és pénzügyi hatásköreinek teljes mértékű tiszteletben tartása.

(4) A 25. cikk (1) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül a Közösség és a tagállamok hozzájárulása kiegészíti egymást.

(5) A szubszidiaritás elvével összhangban az érintett TOT hatóságai felelősek a tevékenységek végrehajtásáért a Bizottságnak a közösségi pénzeszközök felhasználása során történő pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét biztosító hatáskörének sérelme nélkül.

20. cikk

Egységes programozási dokumentumok (EPD)

(1) A 4. cikk alapján a TOT hatóságai, a Bizottság és a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam a partnerség szellemében megállapítja azt a stratégiát és elsődleges célokat, amelyek alapján az EPD felhasználható.

(2) A TOT hatóságainak felelőssége az alábbiakra terjed ki:

a) az együttműködési stratégia alapját képező prioritások megállapítása;

b) az ágazati tervezés keretein belül a projektek és programok azonosítása és olyan támogató intézkedések megállapítása, amelyek biztosítják a javasolt rendszerek fenntarthatóságát és életképességét;

c) a projekt- és programdossziék elkészítése;

d) a szerződések előkészítése, tárgyalása és megkötése;

e) a projektek és programok végrehajtása és igazgatása;

f) a projektek és programok fenntartása és fenntarthatóságuk biztosítása.

(3) A TOT-ok megfelelő hatóságai és a Bizottság együttesen felelős az alábbiakért:

a) az EPD elfogadása;

b) az ajánlati felhívásokban és a szerződésekben való részvétel egyenlő feltételeinek biztosítása;

c) a projektek és programok hatásainak és eredményeinek figyelemmel kísérése és értékelése;

d) a projektek és programok megfelelő, azonnali és hatékony végrehajtásának biztosítása.

(4) A 24. cikkben említett eljárással összhangban a Bizottság felelős az EPD-nek megfelelő általános felosztásról szóló finanszírozási határozat meghozataláért.

(5) Amennyiben e határozat másképp nem rendelkezik, valamennyi határozatot, amelyhez valamely fél jóváhagyása szükséges, a másik fél értesítésétől számított hat hónapon belül jóvá kell hagyni vagy jóváhagyottnak kell tekinteni.

21. cikk

A finanszírozás alkalmazási köre

Az érintett TOT által helyi vagy regionális szinten megállapított stratégia és súlypontok keretein belül pénzügyi hozzájárulás adható az e határozatban megállapított célkitűzések megvalósítását segítő tevékenységek számára.

A következő tevékenységek tartoznak a finanszírozás alkalmazási körébe:

a) ágazati politikák és reformok, valamint az azokkal összhangban lévő projektek;

b) intézményfejlesztés, kapacitásbővítés és a környezetvédelmi szempontok integrálása;

c) műszaki együttműködési programok;

d) humanitárius segély és gyorssegély-intézkedések;

e) kiegészítő támogatás az áruk és szolgáltatások kiviteléből származó exportbevételek ingadozása esetén.

22. cikk

Finanszírozási jogosultság

(1) A következő szervezetek vagy testületek jogosultak az e határozat alapján biztosított pénzügyi támogatásra:

a) a TOT-ok;

b) a regionális vagy államközi testületek, amelyekhez egy vagy több TOT tartozik, és amelyeket azok megfelelő hatóságai hatalmaztak fel;

c) a Közösség és a TOT-ok által bizonyos egyedi célkitűzések elérésére létrehozott közös testületek.

(2) Az érintett TOT-ok hatóságainak egyetértésétől függően a következők szintén jogosultak támogatásra:

a) a TOT-ok helyi, nemzeti és/vagy regionális állami vagy félállami ügynökségei, szervezeti egységei vagy helyi hatóságai, különös tekintettel azok pénzügyi szervezeteire és fejlesztési bankjaira;

b) a TOT-ok és a regionális csoportok gazdasági társaságai;

c) valamely tagállam vállalatai, hogy a saját hozzájárulásukon kívül is képesek legyenek termelő projekteket felvállalni valamely TOT területén;

d) a TOT-ok vagy a Közösség pénzügyi közvetítő szervezetei, amelyek előmozdítják a magánbefektetések finanszírozását a TOT-okban;

e) a decentralizált együttműködés, valamint a TOT-ok és a Közösség egyéb nem állami szereplői, hogy a 29. cikkben említettek szerint a decentralizált együttműködés keretein belül képesek legyenek felvállalni a TOT-okban megvalósuló gazdasági, kulturális, társadalmi és oktatási projekteket és programokat.

23. cikk

Programozás és végrehajtás

A Bizottság a 24. cikkben megállapított eljárással és a 7. cikkel összhangban együttműködve a TOT-okkal e határozat hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül elfogadja a határozat e részének és a II.A–D. mellékletnek a végrehajtási rendelkezéseit.

Támogatja az e határozatban megállapított eszközök TOT-ok általi teljes kihasználását, különös tekintettel a kereskedelmi és pénzügyi rendelkezésekre azáltal, hogy a határozat hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül biztosítja a vonatkozó iránymutatásokat és információkat.

A rendelkezések közé különösen az alábbiak tartoznak:

a) az EPD és alapvető elemei előkészítéséhez szükséges eljárás;

b) az EPD nyomon követésének, ellenőrzésének, előzetes, félidős, utólagos értékelésének, felülvizsgálatának és végrehajtásának eljárásai és kritériumai, ideértve azokat is, amelyek a Bizottság e tevékenységekben való részvételével kapcsolatosak;

c) az időszaki és egyéb jelentések elkészítése;

d) a 32. cikkben említett pénzügyi korrekciók részletes szabályai.

A pénzügyi és számviteli eljárásokat a 9. EFA pénzügyi szabályzata állapítja meg.

24. cikk

Az EFA–TOT bizottság

(1) A Bizottság munkáját adott esetben a belső megállapodással létrehozott bizottság (e cikkben a továbbiakban: "a bizottság") segíti.

(2) Az e határozatban ráruházott hatáskörök gyakorlásában a bizottság neve "EFA–TOT bizottság". A belső megállapodással létrehozott bizottság eljárási szabályzata az EFA–TOT bizottságra is vonatkozik.

(3) A bizottság a munkája során a fejlesztési együttműködés TOT- és regionális szintű lényegi problémáira összpontosít. Az összefüggés, az összehangolás és a kiegészítő jelleg érdekében felügyeli az EPD-k végrehajtását.

(4) A bizottság véleményt nyilvánít az alábbiakról:

a) az EPD-k tervezetei és azok minden módosítása;

b) a határozat e részének és a II.A–D. mellékletnek a végrehajtási rendelkezései.

(5) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság az elnöke által megállapított határidőn belül véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a belső megállapodás 21. cikkének (4) bekezdésében előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikk (3) bekezdésében meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.

(6) A Bizottság elfogadja az intézkedéseket, amelyeket azonnal alkalmazni kell. A Bizottság haladéktalanul közli a Tanáccsal, ha az intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével. Ilyen esetben a Bizottság az általa meghozott intézkedések alkalmazását a közléstől számított legfeljebb három hónapra elhalaszthatja.

(7) A Tanács többségi szavazással és az (5) bekezdésben említett súlyozással összhangban eltérő határozatot is hozhat a (6) bekezdésben előírt időszakon belül.

(8) A Bizottság tájékoztatja a bizottságot az EPD-k következményeiről, értékeléséről és ellenőrzéséről.

2. fejezet

A TOT-ok rendelkezésére bocsátott források

25. cikk

Pénzügyi támogatás

(1) Az 1. fejezet céljai rendelkezésére álló közösségi pénzügyi támogatás teljes összege, annak felosztása, a finanszírozás feltételei és szabályrendszerei, valamint a támogatás 2000-től 2007-ig tartó felhasználása a II.A–D. mellékletben és a 3. fejezetben található a Bizottság által a 24. cikkben foglaltak szerint elfogadandó rendelkezések sérelme nélkül.

Az e határozat szerinti pénzügyi támogatás felhasználható a projektek és programok helyi és nemzetközi költségeinek fedezésére, az ismétlődő költségek finanszírozását is ideértve.

(2) A TOT-ok a II.E. mellékletben felsorolt fejlődő országok érdekében hozott hatályos jogszabályok és a II.F. mellékletben felsorolt közösségi programok alapján is jogosultak finanszírozásra.

3. fejezet

A magánszektor befektetéseinek támogatása

26. cikk

A befektetések előmozdítása

A TOT-ok, a tagállamok és a Közösség hatóságai, felismerve a magánbefektetések fontosságát a fejlesztési együttműködés előmozdításában, és elismerve annak szükségességét, hogy lépéseket tegyenek az ilyen befektetések előmozdítása érdekében:

a) intézkedéseket hajtanak végre, hogy ösztönözzék a fejlesztési erőfeszítéseikben való részvételt olyan magánbefektetők esetében, akik megfelelnek a TOT–EK fejlesztési együttműködés célkitűzéseinek és súlypontjainak, valamint a vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek;

b) méltányos és kiegyensúlyozott elbánást biztosítanak az ilyen befektetők számára;

c) olyan intézkedéseket tesznek, amelyek segítenek a kiszámítható és biztonságos befektetési környezet létrehozásában és fenntartásában, valamint tárgyalásokat kezdenek olyan megállapodásokról, amelyek javítják az ilyen környezetet;

d) előmozdítják a hatékony együttműködést a TOT-ok gazdasági szereplői között, valamint ezek és a Közösség gazdasági szereplői között annak érdekében, hogy növeljék a tőke, az igazgatási készségek, a technológia és a know-how egyéb formáinak áramlását;

e) keresik, hogyan mozdíthatnák elő a magánkézben lévő források nagyobb mértékű áramlását a Közösség és a TOT-ok között azáltal, hogy hozzájárulnak többek között az olyan akadályok megszüntetéséhez, amelyek megakadályozzák, hogy a TOT-ok gazdasági szereplői hozzáférjenek a nemzetközi tőkepiacokhoz, a közösségieket is ideértve;

f) olyan környezetet teremtenek, amely ösztönzi a pénzügyi szervezetek fejlesztését és a tőke kialakulása szempontjából alapvető erőforrások mobilizálását, valamint a vállalkozói szemlélet növekedését;

g) előmozdítják a vállalkozások fejlesztését azáltal, hogy megteszik az üzleti környezet javításához szükséges lépéseket, és különösen elősegítik olyan jogi, közigazgatási és ösztönzési környezet létrejöttét, amely dinamikus magánszektorbeli vállalkozások létrejöttéhez és fejlődéséhez vezet, az alulról szerveződő tevékenységeket is ideértve;

h) megerősítik a TOT-ok helyi intézményeinek kapacitását, hogy olyan szolgáltatásokat tudjanak biztosítani, amelyek bátorítják az ipari és üzleti tevékenységben való nagyobb arányú helyi részvételt.

27. cikk

Befektetési támogatás és finanszírozás

Az együttműködés hosszú távú finanszírozást biztosít, hogy segítsen előmozdítani a magánszektor növekedését, valamint a nemzeti és külföldi tőke e célból történő mozgósítását. E célból az együttműködés különösen az alábbiakat biztosítja:

a) műszaki és pénzügyi segítséget biztosító juttatások a humán erőforrások fejlesztése, az intézményi kapacitásbővítés, illetve a konkrét befektetésekhez kapcsolódó intézményi támogatás egyéb formái, a vállalkozások versenyképességét fokozó intézkedések, a magánszektorbeli pénzügyi és nem pénzügyi közvetítő szervezetek kapacitásának növelésére irányuló intézkedések, valamint a befektetéseket megkönnyítő és a versenyképesség fokozását elősegítő intézkedések;

b) tanácsadói és konzultációs szolgáltatások, amelyek segítenek befektetésbarát környezetet teremteni, valamint olyan információk, amelyek segítenek a tőkeáramlás irányításában és ösztönzésében;

c) a II.C. mellékletben említett Befektetési Alapból finanszírozott támogatások;

d) az EBB saját forrásaiból folyósított kölcsönök.

A Befektetési Alapra és a fent említett kölcsönökre vonatkozó feltételeket a II.B., illetve II.C. melléklet állapítja meg.

4. fejezet

Kiegészítő támogatás az exportbevételek ingadozásának esetére

28. cikk

Kiegészítő támogatás

(1) Az exportbevételek bármilyen rövid távú és – különös tekintettel a mezőgazdasági és bányászati ágazatokra – az érintett TOT fejlesztési célkitűzéseinek elérését veszélyeztethető ingadozásából fakadó kedvezőtlen hatások enyhítése érdekében kiegészítő támogatási rendszert vezetnek be a II.A. mellékletben említett pénzügyi felosztáson belül.

(2) Az exportbevételek rövid távú ingadozása esetére szóló támogatás célja, hogy védje azokat a makrogazdasági és ágazati reformokat és politikákat, amelyek a bevételcsökkenés miatt veszélybe kerülhetnek, és orvosolja az exportbevételek instabilitásának kedvezőtlen hatásait különösen a mezőgazdasági és bányászati termékek tekintetében.

(3) A TOT-ok gazdaságainak – különös tekintettel a mezőgazdasági és bányászati ágazatokra – exporttól való függését figyelembe kell venni a II.D. mellékletben említett források elosztásakor. Ebben az összefüggésben a legkevésbé fejlett TOT-ok kedvezményesebb elbánásban részesülnek.

(4) A kiegészítő forrásokat a támogatási mechanizmus konkrét módozatai szerint kell biztosítani a II.D. mellékletben megállapítottaknak megfelelően.

(5) A Közösség támogatást biztosít a piaci alapú biztosítási rendszerek számára is, amelyeket olyan TOT-ok számára terveztek, amelyek védeni szeretnék magukat az exportbevételek ingadozásából fakadó kockázatoktól.

5. fejezet

Támogatás az együttműködés egyéb szereplői számára

29. cikk

Célkitűzések és finanszírozás

(1) Annak érdekében, hogy reagáljanak a helyi közösségek fejlesztési igényeire, és bátorítsák a decentralizált együttműködés minden olyan szereplőjét, aki abban a helyzetben van, hogy hozzájárulhat a TOT-ok autonóm fejlődéséhez a kezdeményezések előtérbe helyezése és végrehajtása érdekében, a TOT–EK együttműködés támogatja az ilyen fejlesztési tevékenységeket az érintett TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok által megállapított határokon és az EPD rendelkezéseinek keretein belül.

(2) Ebben az összefüggésben pénzügyi támogatást kapnak a decentralizált projektek és mikroprojektek a következők szerint:

a) Az e fejezet alapján pénzügyi támogatásra jogosult együttműködő partnerek a Közösségben, a TOT-okban vagy más fejlődő országokban lévő decentralizált együttműködési ügynökségek, nevezetesen: a helyi hatóságok, a nem kormányzati szervezetek, a helyi kereskedői szervezetek és polgári csoportok, szövetkezetek, szakszervezetek, nők és fiatalok szervezetei, oktatási és kutatási intézmények, egyházak és minden olyan nem kormányzati társulás, amely hozzájárulhat a fejlesztéshez.

Az együttműködés e formája a TOT-ok fejlesztése számára elérhetővé teszi a decentralizált együttműködés szereplőinek képességeit, innovatív működési módjait és erőforrásait. A támogatás különösen figyelembe veszi a Közösség, a TOT-ok és más fejlődő országok közötti együttes fellépéseket;

b) A helyi mikroprojektek gazdasági és társadalmi hatással vannak az emberek életére, megfelelnek a bizonyított és megfigyelt prioritási igényeknek, és végrehajtásuk az azokat a javára fordító helyi közösség kezdeményezésére és aktív részvételével történik.

(3) Az ezen együttműködési formában megvalósuló projektek és mikroprojektek módot adhatnak az EPD meghatározott célkitűzéseinek, valamint a helyi közösségek és decentralizált szereplők kezdeményezései eredményeinek elérésére.

(4) Az e fejezet szerint biztosított támogatás járulékos vagy szükség esetén kiegészítő a II.E. melléklet rendelkezései tekintetében.

(5) A mikroprojektek és a decentralizált együttműködés finanszírozásához való hozzájárulás a támogatásokból származik, amely esetben a hozzájárulás normálisan nem haladja meg az egyes projektek teljes költségének háromnegyedét. A fennmaradó rész finanszírozásának forrásai:

a) a mikroprojektek esetében az érintett helyi közösség vagy természetben, vagy szolgáltatások, vagy készpénz formájában a hozzájárulási kapacitásának függvényében;

b) a decentralizált együttműködés esetében a decentralizált együttműködés szereplői, feltéve hogy az ilyen szereplők által hozzáadott pénzügyi, műszaki, dologi és egyéb erőforrások, általános szabályként, a projekt, illetve program becsült költségének legalább 25 %-át teszik ki;

c) kivételes esetekben, amikor mikroprojektekről és decentralizált együttműködésről egyaránt szó van, az érintett TOT hatóságai vagy pénzügyi hozzájárulás formájában, vagy a közcélú berendezések használata, vagy szolgáltatások nyújtása révén.

E határozat állapítja meg a mikroprojektek és a decentralizált együttműködés összefüggésében finanszírozott projektekre és programokra vonatkozó eljárásokat, különös tekintettel az EPD végrehajtási rendelkezéseire.

6. fejezet

A humanitárius és gyorssegély támogatása

30. cikk

Célkitűzések és eszközök

(1) A humanitárius és gyorssegélyt olyan TOT-ok számára kell juttatni, amelyek természeti katasztrófák vagy hatásukban hasonló rendkívüli körülmények miatt kialakult súlyos gazdasági és szociális nehézségekkel küzdenek. A humanitárius és gyorssegélyt fenn kell tartani addig, ameddig szükség van rá, hogy foglalkozni lehessen az ilyen helyzetekben felmerülő égető problémákkal.

A humanitárius és gyorssegélyt kizárólag a katasztrófák áldozatainak igényei és érdekei alapján kell juttatni.

(2) A humanitárius és gyorssegély célja:

a) emberi életek mentése a természeti katasztrófák vagy hatásukban hasonló rendkívüli körülmények okozta krízis- és krízis utáni helyzetekben;

b) a segély szállítási költségeinek finanszírozásában nyújtott segítség és annak biztosítása – minden rendelkezésre álló logisztikai eszközzel –, hogy hozzáférhető váljon azok számára, akiknek szánják;

c) a rövid távú rehabilitációs és újjáépítési intézkedések végrehajtása, hogy a lehető leghamarabb létrehozzák az érintett emberek integrálásának és újbóli integrálásának feltételeit;

d) válasz az emberek kitelepítéséből eredő szükségletekre, tekintettel a természetes vagy ember által okozott katasztrófákat követően a menekültekre, kitelepítettekre vagy visszatértekre, hogy eleget tegyenek a menekültek vagy kitelepítettek minden igényének, tartózkodási helyüktől függetlenül, ameddig arra szükség van, valamint elősegítsék az önkéntes visszatelepülésüket;

e) segítség a TOT-ok számára, hogy fejlesszék vagy tökéletesítsék a katasztrófák megelőzésének és az azokra való felkészülésnek a rendszerét, ideértve az előrejelzési és korai figyelmeztetési rendszereket, azzal a céllal, hogy csökkentsék a katasztrófák következményeit.

(3) Ehhez hasonlóan segítséget lehet nyújtani a menekülteket vagy visszatérőket fogadó TOT-ok számára, hogy eleget tegyenek a vészhelyzeti segítségnyújtás alá nem tartozó égető igényeknek.

(4) Az e cikkben említett segélyt a Közösség költségvetéséből kell finanszírozni. Kivételes esetben azonban az érintett költségvetési tétel mellett finanszírozható a II.A. mellékletben megállapított elkülönített összegekből is.

(5) A humanitárius és gyorssegélyakciókat az érintett TOT-ok, a Bizottság, a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam, illetve a helyi vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetek kérésére kell elindítani. Az ilyen segélyt olyan eljárások alapján kell kezelni és megvalósítani, amelyek megkönnyítik a gyors, rugalmas és hatékony tevékenységet.

7. fejezet

Végrehajtási eljárások

31. cikk

Technikai segítségnyújtás

(1) A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében tanulmányok vagy technikai segítségnyújtási intézkedések finanszírozhatók az e határozat végrehajtásához szükséges előkészítés, figyelemmel kísérés, értékelés és felügyelet biztosítása érdekében.

Az ilyen tanulmányokat vagy technikai segítségnyújtási intézkedéseket a támogatások számára elkülönített általános alapból kell finanszírozni.

(2) A TOT-ok kezdeményezésére tanulmányok és technikai segítségnyújtási intézkedések finanszírozhatók az EPD-ben említett tevékenységek végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság véleményétől függően.

Az ilyen tanulmányokat vagy technikai segítségnyújtási intézkedéseket az érintett TOT számára elkülönített összegből kell finanszírozni.

32. cikk

Pénzügyi ellenőrzés

(1) Az érintett TOT viseli az elsődleges felelősséget a tevékenység pénzügyi felügyeletéért. Ezt adott esetben az a tagállam koordinálja, amellyel a TOT kapcsolatban áll, a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban.

(2) A Bizottság felelőssége az alábbiakra terjed ki:

a) annak garantálása, hogy az érintett TOT-ban kialakultak és megfelelően működnek az irányítási és ellenőrzési rendszerek annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi pénzeszközöket helyes és hatékony módon használják fel;

b) szabálytalanságok esetén ajánlások vagy korrekciós intézkedések iránti kérelmek küldése a szabálytalanságok orvoslása és bármely irányítási hiányosság kijavítása érdekében.

(3) A Bizottság, a TOT és adott esetben a vele kapcsolatban álló tagállam a közigazgatási szabályok alapján évenkénti vagy kétévenkénti találkozókon működik együtt, hogy összehangolják a programokat, módszertanokat és az ellenőrzések végrehajtását.

(4) A pénzügyi korrekciók vonatkozásában:

a) elsősorban a TOT felelős a pénzügyi szabálytalanságok észleléséért és kijavításáért;

b) amennyiben azonban hiányosságok mutatkoznak az érintett TOT részéről, amennyiben a TOT nem orvosolja a helyzetet és az egyeztetésre irányuló kísérletek sikertelenek, a Bizottság jár el, hogy csökkentse vagy visszavonja az EPD pénzügyi határozatának megfelelő teljes elkülönített összeget.

8. fejezet

Átmenet a korábbi Európai Fejlesztési Alapok (EFA-k) és a 9. EFA között

33. cikk

A korábbi EFA-k végrehajtása és az átmeneti időszak

(1) A 6., 7. és 8. EFA keretein belül e határozat hatálybalépése előtt tett kötelezettségvállalásokat továbbra is végre kell hajtani az említett EFA-kra vonatkozó szabályok szerint.

A 6., 7. és 8. EFA forrásai, amelyeket e határozat hatálybalépése előtt már elkülönítettek a TOT-ok számára, továbbra is számukra elkülönítve maradnak. A forrásokat továbbra is a 91/482/EGK határozat vonatkozó rendelkezéseivel összhangban használják, amelyeket e célokra továbbra is alkalmazni kell a 9. EFA-t létrehozó belső megállapodás hatálybalépéséig.

Amíg a 9. EFA-t létrehozó belső megállapodás életbe nem lép, az Európai Fejlesztési Alap forrásainak kezeléséért és végrehajtásáért felelős tisztségviselők, azaz az EFA engedélyezésre jogosult főtisztviselője, a TOT engedélyezésre jogosult helyi tisztviselője és a Bizottság küldöttségvezetője továbbra is felelősek a 91/482/EGK tanácsi határozattal rájuk ruházott igazgatási és megvalósítási feladatokért.

(2) A korábbi EFA-kból a 9. EFA-t létrehozó belső megállapodás hatálybalépésének napján fennmaradó egyenleget, valamint azokat az összegeket, amelyeket egy későbbi időpontban el kell vonni az ilyen alapok szerint működő projektektől, át kell vinni a 9. EFA-ba, és az e határozatban megállapított feltételekkel összhangban kell felhasználni.

A 9. EFA-ba átvitt minden ilyen forrás, amelyet korábban már elkülönítettek valamely TOT vagy régió indikatív programja számára, az adott TOT vagy regionális együttműködés számára elkülönített marad.

Minden egyéb fennmaradó, indikatív programokra el nem különített egyenleget is át kell vinni a 9. EFA lekötetlen összegeihez. E határozat teljes összege, kiegészítve az előző EFA-k áthozott egyenlegeivel, a 2000-től 2007-ig terjedő időszakra vonatkozik. Ezt a bekezdést különösen a 91/482/EGK határozatnak a mezőgazdasági árukból származó exportbevételek stabilizálására (Stabex) és a különleges finanszírozási keretre (Sysmin) vonatkozó 118. és 144. cikkében említett teljes összegek fennmaradó egyenlegére kell alkalmazni.

II. CÍM

GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS

34. cikk

Célkitűzés

(1) A gazdasági és kereskedelmi együttműködés célja, hogy előmozdítsa a TOT-ok gazdasági és társadalmi fejlődését, különös tekintettel a közöttük és a közösség egésze közötti szoros gazdasági kapcsolatok létrehozásával.

Az ilyen együttműködés végrehajtásának következetesnek kell lennie a többi közös politika célkitűzéseihez.

(2) A Közösség vállalja továbbá, hogy támogatja a TOT-ok hatékony világgazdasági integrációját, valamint áruik és szolgáltatásaik regionális és világpiaci kereskedelmének fejlesztését.

1. fejezet

Árukereskedelmi megállapodások

35. cikk

A származó termékek szabad elérése

(1) A TOT-okból származó termékek a Közösségbe történő behozatal esetén mentesek a behozatali vám alól.

(2) A származó termék fogalmát és az azzal kapcsolatos közigazgatási együttműködési eljárásokat a III. melléklet állapítja meg.

36. cikk

A TOT-okban szabad forgalomban lévő nem származó termékek átrakása

(1) A nem a TOT-okból származó, de ott szabad kereskedelmi forgalomban lévő és ilyen minőségben a Közösségbe újrakivitt termékek a Közösségbe történő behozatalkor mentesek a vámok és azokkal azonos hatású adók alól, feltéve hogy

a) az érintett TOT-ban megfizették a legalább a Közösségben a legnagyobb kedvezményes vámtételre jogosult harmadik országból származó azonos termékek behozatalakor alkalmazott szintnek megfelelő vámokat vagy azokkal azonos hatású adókat;

b) eddig nem vonatkozott rájuk a vámok vagy azokkal azonos hatású adók alóli mentesség vagy ezek teljes vagy részleges visszafizetése a (2) bekezdés sérelme nélkül;

c) azokat exportbizonyítvány kíséri.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül a Bizottság az érintett TOT hatóságainak megfelelően alátámasztott kérelmére és e határozat célkitűzéseinek fényében engedélyezi a TOT pénzügyi támogatást az átrakási művelet végrehajtói számára.

A kérelem különösen a támogatásból részesülő kereskedelem jellegét és várt nagyságrendjét tünteti fel.

E támogatásnak a szabad forgalomban lévő termékek szállítására vonatkozó támogatásban kell megvalósulnia, ideértve az átrakási eljárással kapcsolatban támogatott jogos folyó költségeket is. E támogatás nem eredményez súlyos zavarokat vagy nehézségeket, amelyek a Közösség egészében vagy egy vagy több tagállamban a gazdasági ágazat helyzetének romlásához vezethetnek.

A TOT-ok hatóságai előadhatják észrevételeiket a Bizottságnak, hogy további információt nyújtsanak írásbeli kérelmük alátámasztására.

Bármely TOT hatóságának kérésére össze kell hívni egy, a 7. cikk (3) bekezdésben említett partnerségi munkacsoportot, hogy oldjon meg minden olyan kérdést, amely az átrakási eljárás alkalmazásával kapcsolatos.

(3) Az (1) és (2) bekezdést nem alkalmazzák:

a) a szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekre, sem a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 1993. december 6-i 3448/93/EK tanácsi rendelet [8] hatálya alá tartozó termékekre, kivéve 2002. február 1-jétől kezdődően és attól függően, hogy a Bizottság elfogadja-e a szükséges végrehajtási intézkedéseket a halászati termékekre vonatkozóan:

A. a Grönlandon átrakott, a 0303311000, 0304209510 és 03061310 KN-kód alá tartozó termékek esetében 10000 tonna éves mennyiségen belül, és

B. a Saint-Pierre és Miquelononátrakodott03022110, 03033110, 03054910, 03061210, 03061290, 03062291, 03062299, 03061310, 03061330, 03061340, 03061350, 03061380, 03062310, 03062331, 03062339, 03062390 KN-kód alá tartozó termékek esetében 2000 tonna éves mennyiségen belül;

b) a Közösségbe történő behozatalkor mennyiségi korlátozások vagy dömpingellenes vámok alá tartozó termékek esetében.

(4) A nem a TOT-okból származó, de ott szabad forgalomban lévő termékek Közösségbe való belépésének feltételei és az azokkal kapcsolatos közigazgatási együttműködési eljárások a IV. mellékletben vannak megállapítva.

37. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A 36. cikk hatálya alá tartozó ügyekben a Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikke vonatkozik a bizottság eljárásaira.

(3) A bizottság eljárási szabályzatot fogad el.

38. cikk

Mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedések

(1) A Közösség a TOT-okból származó behozatal esetében nem alkalmaz semmilyen mennyiségi korlátozást vagy azzal azonos hatású intézkedést.

(2) Az (1) bekezdés nem zárja ki a behozatalra, kivitelre vagy tranzitárukra vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat, amennyiben azok indokoltak a közerkölcs vagy a közrend, a humán-, állat- és növényegészség és élet védelme, a művészeti, történelmi vagy régészeti értékkel bíró nemzeti kincsek, a kimerülő természeti erőforrások védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme alapján.

Az ilyen tilalmak vagy korlátozások egyetlen esetben sem képezik önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés, vagy általában véve a kereskedelem leplezett korlátozásának eszközét.

39. cikk

Hulladék

(1) A hulladék tagállamok és a TOT-ok közötti mozgását a nemzetközi és közösségi joggal összhangban kell ellenőrizni. A Közösség támogatja egy hatékony, a környezet és a közegészség védelmét szolgáló nemzetközi együttműködés létrehozását és fejlesztését ezen a területen.

(2) A hasznosítási tevékenység céljára szánt nem veszélyes hulladék kivételével a Közösség megtiltja a hulladék TOT-okba irányuló közvetlen és közvetett kivitelét, és ezzel egyidejűleg a TOT-ok hatóságai megtiltják az ilyen hulladék közvetlen vagy közvetett behozatalát a Közösségből vagy bármely más országból az e területen az illetékes nemzetközi fórumokon tett vagy a jövőben teendő meghatározott nemzetközi kötelezettségek sérelme nélkül.

(3) A Közösség vonatkozásában az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan ki történő hulladékszállítások felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 1993. február 1-jei 259/93/EGK tanácsi rendeletet [9] alkalmazzák.

(4) Az olyan TOT-ok vonatkozásában, amelyek alkotmányos jogállásuknál fogva nem részesei a bázeli egyezménynek, a vonatkozó hatóságok felgyorsítják a bázeli egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges belső törvényi és közigazgatási rendelkezések [10] elfogadását.

(5) Emellett az érintett tagállamok elősegítik az alábbiak végrehajtásához szükséges belső törvényi és közigazgatási rendelkezések TOT-ok általi elfogadását:

a) a 259/93/EGK rendelet az alábbiak szerint:

i. a 13. cikk a hulladék TOT-okon belüli átrakására vonatkozóan;

ii. a 18. cikk a hulladéknak a TOT-okból az AKCS-államokba irányul kivitele tekintetében;

b) az 1420/1999/EK rendelet [11];

c) az 1547/1999/EK bizottsági rendelet [12];

d) a 2000/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [13] a 16. cikkében megállapított áthelyezési határidőtől függően.

(6) A végleges elhelyezésre szánt veszélyes és nem veszélyes hulladék TOT-okból a Közösségbe irányuló behozatalára a 259/93/EGK rendelete 1–12. és 25–39. cikke és a 94/774/EK bizottsági határozat [14] vonatkozik.

(7) Egynél több TOT és a velük kapcsolatban álló tagállamok nemzeti jogszabályokat fogadhatnak el a hulladéknak a TOT-okból az említett tagállamokba irányuló kivitelére vonatkozóan.

Ebben az esetben az e határozat vagy – a módosításokat is beleértve – valamennyi jövőbeni vonatkozó nemzeti jogszabály hatálybalépést követő hat hónapon belül az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot az alkalmazandó jogszabályról.

40. cikk

A TOT-ok által elfogadott intézkedések

(1) Tekintetbe véve a TOT-ok jelenlegi fejlesztési igényeit, a TOT-ok hatóságai a Közösségből származó termékek behozatala vonatkozásában fenntarthatnak vagy bevezethetnek vámokat vagy mennyiségi korlátozásokat, amennyiben azt szükségesnek tartják.

(2) a) A TOT-ok által a Közösségre alkalmazott kereskedelmi rendszer nem vezethet a tagállamok közötti megkülönböztetéshez, és nem lehet kedvezőtlenebb, mint a legnagyobb kedvezményes vámtétel;

b) e határozat különös rendelkezései ellenére a Közösség nem tesz különbséget a TOT-ok között a kereskedelem terén;

c) az a) pont rendelkezései nem akadályozzák meg, hogy valamely ország vagy terület kedvezményesebb elbánást biztosítson bizonyos más TOT-ok vagy más fejlődő országok számára, mint a Közösség számára.

(3) A TOT-ok hatóságai e határozat hatálybalépésétől számított három hónapon belül közlik a Bizottsággal az általuk alkalmazott vámtarifák és mennyiségi korlátozások jegyzékét.

Továbbá közlik a Bizottsággal az ilyen intézkedések minden esetleges módosítását, amennyiben és amikor elfogadnak ilyeneket.

41. cikk

Felügyeleti záradék

(1) A TOT-okból származó, a 35. cikkben említett, valamint a nem a TOT-okból származó, a 36. cikkben említett termékeket különleges felügyelet alá lehet helyezni. A Bizottság a TOT hatóságaival és a TOT-tal kapcsolatban álló tagállammal konzultálva eldönti, hogy mely termékekre vonatkozik felügyelet.

(2) A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet [15] 308d. cikkét kell alkalmazni.

(3) A Bizottság és a TOT illetékes hatóságai biztosítják a felügyeleti intézkedések hatékonyságát azáltal, hogy bevezetik a III. és IV. mellékletben említett közigazgatási együttműködési eljárásokat.

42. cikk

Védintézkedések

(1) Ha e határozat alkalmazásának eredményeként súlyos zavarok keletkeznek a Közösség, illetve egy vagy több tagállam gazdaságának valamely ágazatában, vagy veszélybe kerül azok külső pénzügyi stabilitása, vagy olyan nehézségek adódnak, amelyek a Közösség valamely tevékenységi ágának vagy régiójának hanyatlásához vezethetnek, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy vagy több tagállam kérelmére, valamint a 43. cikkben említett bizottsággal folytatott konzultációt követően az alábbi bekezdésekkel összhangban megteheti a szükséges védintézkedéseket, vagy arra felhatalmazhatja az érintett tagállamokat.

(2) Az (1) bekezdés végrehajtása céljából elsőbbséget kell biztosítani az olyan intézkedéseknek, amelyek a legkevésbé zavarják a társulás és a Közösség működését. Ezen intézkedések nem lépik túl a felmerült nehézségek orvoslásához feltétlenül szükséges határokat. Nem léphetik túl az e határozattal megadott kedvezményes elbánás visszavonását.

(3) Amennyiben védintézkedéseket tesznek vagy módosítanak, különös figyelmet kell fordítani a legkevésbé fejlett TOT-ok érdekeire.

(4) E cikk nem sérti a Közösség WTO szabályok szerinti jogait és kötelezettségeit, a védintézkedésekről szóló WTO megállapodást [16] is ideértve. Ezenkívül nem zárja ki a mezőgazdasági piacok közös szervezését létrehozó rendeletek vagy az azokból származtatott közösségi vagy nemzeti közigazgatási rendelkezések, illetve a Szerződés 235. cikke szerint a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozóan elfogadott különös szabályok alkalmazását.

(5) a) Ha valamely tagállam felkéri a Bizottságot, hogy védintézkedéseket alkalmazzon, a Bizottság a tagállam kérelmének kézhezvételét követő három munkanapon belül tájékoztatja erről a Tanácsot, a tagállamokat és a TOT hatóságait, és felkéri a TOT hatóságait, hogy adjanak át minden olyan információt, amelyet fontosnak tartanak az adott helyzetre vonatkozóan.

b) Amennyiben a Bizottság saját kezdeményezésére jár el, a lehető legkorábbi szakaszban tájékoztatja az érintett TOT-okat és a tagállamokat.

c) A TOT hatóságai kérésére és az e cikkben említett határidők sérelme nélkül össze kell hívni a 7. cikk (3) bekezdésben említett partnerségi munkacsoportot. A munkacsoport által megfogalmazott következtetéseket továbbítani kell a konzultációs bizottsághoz. Ebben az esetben az e cikk (9) bekezdésében említett határidő tíz munkanappal meghosszabbodik. Ezzel egyidejűleg a Bizottság meghívja a tagállamokat a 43. cikkben említett bizottság ülésére.

A tagállamok és a TOT-ok a Bizottság rendelkezésére bocsátanak minden olyan információt, amely szükséges a védintézkedések alkalmazására vagy nem alkalmazására vonatkozó kérelmeik indoklásához.

(6) A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot, a tagállamokat és a TOT hatóságait a szükséges védintézkedések meghozatalára vonatkozó határozatáról. A határozatot azonnali hatállyal alkalmazni kell.

(7) A határozat kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül bármely tagállam a Tanács elé terjesztheti a Bizottság (6) bekezdésben említett határozatát.

(8) Amennyiben a Bizottság huszonegy munkanapon belül nem fogad el határozatot, vagy elutasítja a kérelmet, vagy ha a Bizottság úgy határoz, hogy nem tesz védintézkedéseket, az ügyet a Bizottsághoz beterjesztő tagállam a Tanács elé terjesztheti azt.

(9) A (7) és (8) bekezdésben említett esetekben a Tanács huszonegy munkanapon belül minősített többséggel eltérő határozatot hozhat.

43. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A 42. cikk hatálya alá tartozó ügyekben a Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikke vonatkozik a bizottság eljárásaira.

(3) A bizottság eljárási szabályzatot fogad el.

2. fejezet

A szolgáltatások kereskedelme és letelepedési szabályok

44. cikk

Általános célkitűzés

E területen a távlati cél a szolgáltatások kereskedelmének fokozatos liberalizálása, kellő mértékben tiszteletben tartva a TOT-ok helyi politikai célkitűzéseit, és figyelembe véve a TOT fejlettségi szintjét, valamint a Közösség, a tagállamok vagy a TOT-ok által a WTO keretein belül vállalt kötelezettségeket.

45. cikk

A letelepedésre és a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó általános elvek

(1) E fejezet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "gazdasági társaságok vagy vállalkozások": a polgári vagy kereskedelmi jog alapján létrehozott társaságok vagy vállalkozások, ideértve a nyilvános működésű vagy egyéb társaságokat, szövetkezeteket és a polgári vagy kereskedelmi jog hatálya alá tartozó minden egyéb jogi személyt vagy társulást a nonprofit szervezetek kivételével,

"tagállami gazdasági társaságok vagy vállalatok" azok, amelyeket valamely tagállam törvényeivel összhangban alakítottak, és amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ü gyvezetése vagy gazdasági tevékenységének székhelye valamely tagállamban van. A valamely tagállamban csak létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező gazdasági társaságoknak vagy vállalkozásoknak azonban olyan tevékenységet kell folytatnia, amely tényleges és folyamatos kapcsolatban van annak a tagállamnak a gazdaságával,

"TOT gazdasági társaságok vagy vállalatok": azok, amelyeket egy adott TOT törvényeivel összhangban alakítottak, és amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy gazdasági tevékenységének székhelye abban a TOT-ban van; a valamely országban vagy területen csak létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező gazdasági társaságok vagy vállalatoknak azonban olyan tevékenységet kell folytatnia, amely tényleges és folyamatos kapcsolatban van annak a országnak vagy területnek a gazdaságával;

b) "valamely TOT lakosai": azok a valamely TOT-ban tartózkodó személyek, akik valamely tagállam állampolgárai, vagy akik különleges jogállást élveznek egy adott TOT esetében. Ez a meghatározás nem sérti a szerződés értelmében az uniós polgárságból fakadó jogokat.

(2) A letelepedésre és a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó rendelkezések tekintetében, a szerződés 183. cikkének (5) bekezdésével és az alábbi (3) bekezdéssel összhangban

a) a Közösség az Általános Szolgáltatáskereskedelmi Megállapodás (GATS) szerint vállaltakat az említett megállapodásban megállapított feltételek szerint és e határozattal összhangban alkalmazza a TOT-okra vonatkozóan; az ilyen vállalások végrehajtásakor a tagállamok nem tesznek különbséget a TOT-ok lakosai, gazdasági társaságai vagy vállalkozásai között;

b) a TOT hatóságai nem részesítik kedvezőtlenebb elbánásban a tagállamok állampolgárait, gazdasági társaságait vagy vállalkozásait, mint a harmadik országok állampolgárait, gazdasági társaságait vagy vállalkozásait, és nem tesznek különbséget a tagállamok állampolgárai, gazdasági társaságai vagy vállalkozásai között.

(3) Valamely TOT hatóságai a helyi foglalkoztatás elősegítése vagy támogatása céljából rendeleteket fogadhatnak el a lakosaik és a helyi tevékenységek támogatására.

Ilyen esetben a TOT hatóságai értesítik a Bizottságot az általuk elfogadott rendeletekről, hogy az tájékoztathassa a tagállamokat.

(4) Az orvosi, fogorvosi, szülésznői, általános nővéri, gyógyszerészi és állatorvosi hivatások tekintetében a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag elfogadja a TOT lakosaira vonatkozó konkrét és a tagállamokban elismerésre kerülő szakképesítések jegyzékét.

46. cikk

Tengeri közlekedés

Az e téren megvalósuló együttműködés célja, hogy megfelelő gazdasági feltételek mellett biztosítsa a hatékony és megbízható szállítási szolgáltatások harmonikus fejlődését azáltal, hogy elősegíti a felek kereskedelmi alapon történő aktív részvételét a kereskedelemhez való korlátozás nélküli hozzáférés elve szerint.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik Grönlandra.

3. fejezet

A kereskedelemmel kapcsolatos területek

47. cikk

Folyó fizetési műveletek és tőkemozgások

(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül:

a) a tagállamok és a TOT hatóságai nem vetnek ki korlátozásokat a Közösség és a TOT-ok lakosai között szabadon átváltható valutában teljesített semmilyen kifizetés fizetési mérlegének egyenlegére nézve;

b) a tőkemozgások mérlegével kapcsolatos tranzakciók tekintetében a tagállamok és a TOT hatóságai nem korlátozzák a tőkemozgást a fogadó tagállam, ország vagy terület törvényeivel összhangban létrehozott gazdasági társaságokba történő közvetlen befektetés esetében, és gondoskodnak róla, hogy az ilyen befektetések által létrehozott vagyoneszközök és az azokból származó haszon realizálható és hazatelepíthető legyen.

(2) A Közösség, a tagállamok és a TOT-ok jogosultak a szerződés 57., 58., 59., 60. és 301. cikkében említett rendelkezéseket értelemszerűen az azokban megállapított feltételekkel összhangban megtenni. Ugyanígy, amennyiben egy vagy több TOT vagy tagállam a fizetési mérleg tekintetében súlyos nehézségekkel küzd vagy ilyen nehézségek bekövetkezése fenyegeti, a TOT hatóságai, a tagállam vagy a Közösség a GATT, a GATS és a Nemzetközi Valutaalapról szóló megállapodás VIII. és XIV. cikke alapján megállapított feltételekkel összhangban korlátozásokat fogadhat el a folyó fizetési műveletekre vonatkozóan, amelyek rövid időtartamúak, és nem haladhatják meg a fizetési mérleggel kapcsolatos helyzet orvoslásához szükséges mértéket. Amikor ilyen intézkedéseket tesznek, a TOT hatóságai, a tagállamok vagy a Közösség haladéktalanul tájékoztatják egymást, és a lehető leghamarabb megküldik egymásnak az érintett intézkedések megszüntetésével kapcsolatos ütemezést.

48. cikk

Versenypolitikák

(1) A hatékony és eredményes versenypolitikák és -szabályok bevezetése és végrehajtása kulcsfontosságú a befektetésbarát környezet, a fenntartható iparosítási folyamat és a piaci hozzáférés átláthatóságának javítása és biztosítása érdekében.

(2) A verseny torzulásának kiküszöbölése érdekében és kellő figyelmet fordítva az egyes TOT-ok különböző fejlettségi szintjeire és gazdasági szükségleteire, a Közösség és a TOT-ok vállalják helyi, nemzeti és regionális szabályok és politikák megvalósítását, ideértve a vállalkozások közötti szerződések, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és a vállalkozások által megvalósított összehangolt magatartás ellenőrzését és – bizonyos körülmények között – megtiltását, amennyiben azok célja vagy hatása a verseny megelőzése, korlátozása vagy eltérítése. A fenti tilalom vonatkozik arra is, amikor egy vagy több vállalkozás visszaél az erőfölényével a Közösség vagy a TOT-ok területén.

49. cikk

A szellemi tulajdonjogok oltalma

(1) A legmagasabb szintű nemzetközi szabványokkal összhangban biztosítják a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok oltalmának megfelelő és hatékony szintjét, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének eszközeit is, azzal a céllal, hogy csökkentsék a kétoldalú kereskedelem torzulását és hátráltatását.

(2) A szellemi tulajdonjogok kiterjednek a szerzői jogra, ideértve különösen a számítógépes programok szerzői jogát, a szomszédos jogokra, ideértve a használati mintákat, a szabadalmakat (ezen belül a biotechnológiai találmányok, ipari minták, földrajzi árujelzők és eredetmegnevezések, áru- és szolgáltatásvédjegyek, integrált áramkörök topográfiája szabadalmait is), valamint az adatbázisok jogi védelmére és az ipari tulajdon oltalmáról szóló párizsi egyezmény 10a. cikkében említett, tisztességtelen versennyel szembeni védelemre és a know-how-ra vonatkozó, nyilvánosságra nem hozott információk védelmére.

50. cikk

Szabványosítás és tanúsítás

Szorosabb együttműködést kell folytatni a szabványosítás, tanúsítás és minőségbiztosítás terén, hogy megszüntessék a szükségtelen technikai korlátokat, és csökkentsék az e téren meglévő különbségeket a kereskedelem megkönnyítése érdekében.

51. cikk

Kereskedelem és környezet

A nemzetközi kereskedelem fejlődését oly módon kell elősegíteni, hogy biztosítsák a környezettel való fenntartható és ésszerű gazdálkodást, összhangban a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal és vállalásokkal, valamint kellő tekintettel a TOT-ok eltérő fejlettségi szintjeire. A környezetvédelmi intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában figyelembe veszik a TOT-ok egyedi igényeit és követelményeit.

Szem előtt tartva a riói elveket, az együttműködés célja a kereskedelmi és környezetvédelmi politikák kölcsönös támogatásának biztosítása, különösen az áruk és szolgáltatások környezetvédelemmel kapcsolatos minőségellenőrzésének biztosítása és a környezetbarát termelési módok fejlesztése által.

52. cikk

Kereskedelmi és munkaügyi előírások

Az elismert nemzetközi és nemzeti munkaügyi alapelőírásokat tiszteletben kell tartani, különösen az egyesülési szabadságot és a szervezkedési jog védelmét, a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalás alkalmazását, a kényszermunka eltörlését, a gyermekmunka legrosszabb formáinak megszüntetését, a munkába állás alsó korhatárát és a megkülönböztetésmentesség elvének a foglalkoztatás tekintetében történő alkalmazását.

53. cikk

Fogyasztóvédelmi politika és fogyasztói egészségvédelem

Együttműködést folytatnak a fogyasztóvédelmi politika, és a fogyasztói egészségvédelem terén, kellő mértékben tekintetbe véve a TOT-ok és a Közösség hatályos jogszabályait a kereskedelem akadályainak lebontása érdekében.

54. cikk

A rejtetten protekcionista intézkedések tilalma

E fejezet rendelkezéseit nem használják fel az önkényes megkülönböztetés és a rejtett kereskedelmi korlátozás eszközeként.

4. fejezet

Monetáris és adóügyek

55. cikk

Adókedvezményi záradék

(1) Az 56. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, az e határozat rendelkezéseivel összhangban megadott legnagyobb kedvezményes vámtétel nem vonatkozik azokra az adókedvezményekre, amelyeket a tagállamok vagy a TOT hatóságai biztosítanak vagy a jövőben biztosítani fognak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy egyéb adózási megállapodások, illetve hazai pénzügyi jogszabályok alapján.

(2) E határozatban semmi sem értelmezhető úgy, mint amely gátolja az adófizetés elkerülésének és az adócsalás megakadályozására irányuló intézkedések elfogadását vagy érvényesítését a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy egyéb adózási megállapodások, illetve hatályos hazai pénzügyi jogszabályok alapján.

(3) E határozatban semmi sem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozza a vonatkozó illetékes hatóságokat abban, hogy a pénzügyi jogszabályaik megfelelő rendelkezéseinek alkalmazása során megkülönböztessék az eltérő helyzetben lévő adófizetőket, különös tekintettel a lakóhelyükre vagy a tőkebefektetésük szerinti helyre.

56. cikk

A Közösség által finanszírozott szerződések adózási és vámügyi szabályai

(1) A TOT-ok nem alkalmaznak kedvezőtlenebb adózási és vámügyi szabályokat a Közösség által finanszírozott szerződések esetében, mint amelyeket a velük kapcsolatban álló legkedvezőbb elbánásban részesülő államok vagy a nemzetközi fejlesztési szervezetek esetében alkalmaznak. A legnagyobb kedvezményes vámtétel meghatározásának céljából nem kell figyelembe venni az érintett ország vagy terület megfelelő hatóságai által egyéb fejlődő országok esetében alkalmazott szabályokat.

(2) Az (1) bekezdésre is figyelemmel, a következő szabályok vonatkoznak a Közösség által finanszírozott szerződésekre:

a) a szerződésre a kedvezményezett TOT-ban nem vonatkozik bélyeg vagy bejegyzési illeték, illetve ezzel egyenértékű hatású pénzügyi teher, akár léteznek már ilyenek, akár a jövőben vezetik be őket; az ilyen szerződéseket azonban a TOT-ban hatályos törvényekkel összhangban bejegyzik, és a nyújtott szolgáltatásnak megfelelő díj kiszabható;

b) a szerződések teljesítéséből származó haszon és/vagy árbevétel megadóztatható az érintett TOT belső pénzügyi szabályozási rendszere szerint, feltéve hogy az ilyen hasznot és/vagy árbevételt realizáló természetes vagy jogi személyek üzleti tevékenységének állandó helye az adott TOT-ban található, vagy a szerződés teljesítése hat hónapnál tovább tart;

c) az építési beruházásra irányuló szerződések teljesítése érdekében berendezéseket importáló vállalatok, amennyiben azt kérik, az adott berendezés tekintetében részesülhetnek a kedvezményezett TOT jogszabályai által megállapított ideiglenes behozatalra vonatkozó rendszer előnyeiből;

d) a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésben meghatározott feladatok elvégzéséhez szükséges professzionális berendezéseket ideiglenesen be kell bocsátani a kedvezményezett TOT-ba annak jogszabályai szerint, fiskális, behozatali és vámilletékektől, illetve ezekkel azonos hatású egyéb díjaktól mentesen, amennyiben az ilyen illetékek és díjak nem jelentik valamely szolgáltatásnyújtás ellentételezését;

e) az áru beszerzésére irányuló szerződések szerinti behozatalt vámoktól, importterhektől, adóktól, illetve ezekkel azonos hatású fiskális díjaktól mentesen kell bebocsátani a kedvezményezett TOT-ba. Az érintett országból vagy területről származó, áru beszerzésére irányuló szerződést az áruk gyártelepi ára alapján kell megkötni meg, amelyhez hozzáadhatók az olyan belső fiskális díjak, amelyek az adott országban vagy területen az említett árukra alkalmazhatók;

f) a tüzelőanyagokat, kenőanyagokat és szénhidrogénes kötőanyagokat, valamint általában véve az építési beruházásra irányuló szerződések teljesítése során felhasznált minden anyagot úgy kell tekinteni, mint amelyet a helyi piacon szereztek be, és vonatkoznak rájuk a kedvezményezett TOT hatályos jogszabályai szerint alkalmazandó pénzügyi szabályok;

g) a nem helyben felvett és a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésben meghatározott feladatokat ellátó természetes személyek és családtagjaik használatára szolgáló személyes és háztartási használati tárgyak a kedvezményezett TOT hatályos jogszabályainak határain belül mentesek a vámok és importterhek, adók, illetve ezekkel azonos hatású egyéb fiskális díjak alól.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem szabályozott kérdések esetében az érintett TOT jogszabályai az irányadók.

(4) A Bizottság tisztségviselői, a helyben felvett személyzet kivételével, mentesülnek a kiküldetésük helye szerinti ország vagy terület által kivetett adók alól.

5. fejezet

Szakképzés, jogosultság a közösségi programokra és egyéb rendelkezések

57. cikk

Szakképzés

A valamely TOT-ból származó és tagállami állampolgársággal rendelkező személyek jogosultak arra, hogy ugyanolyan alapon részesüljenek szakképzésben a Közösségben, mint annak a szóban forgó tagállamnak az állampolgárai, ahol megfelelnek az említett állampolgárokra vonatkozó követelményeknek, ideértve a Közösségen vagy az EGT-n belüli tartózkodás feltételeit is.

58. cikk

A TOT-ok számára nyitva álló programok

Valamely TOT-ból származó magánszemélyek és adott esetben valamely TOT megfelelő állami és/vagy magántestületei és intézményei jogosultak a II.F. mellékletben felsorolt közösségi programokra és az azokat követő minden egyéb programra a program szabályai és a hozzá kapcsolódó tagállamra alkalmazandó rendelkezések szerint.

A Bizottság valamely TOT vagy tagállam kérésére, illetve saját kezdeményezésére módosíthatja e jegyzéket.

59. cikk

Európai levelező tájékoztatási központok (EICC-k)

A TOT-ok hatóságainak kérésére és a harmadik rész I. címében meghatározott eljárásoknak megfelelően európai levelező tájékoztatási központok (a továbbiakban: "EICC-k") hozhatók létre a TOT-okban. Részfinanszírozás biztosítható az EICC fogadó szervezete számára az EPD vagy a regionális együttműködés alapján rendelkezésre álló támogatásból.

Az EICC-k feladatait, a rendelkezésükre bocsátott eszközöket és szolgáltatásokat, valamint a fogadó szervezet létrehozására vonatkozó eljárásokat és kiválasztásukra vonatkozó kritériumokat az V. melléklet tartalmazza.

60. cikk

A CDE és a CTA

A hatóságaik kérelmére a TOT-ok jogosultak az AKCS–EK partnerségi megállapodás III. mellékletének 1. cikkében említett vállalkozásfejlesztési központok (CDE) és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési együttműködés technikai központjai (CTA) szolgáltatásaira.

A CDE vagy a CTA által a TOT-ok számára biztosított szolgáltatások minden költségét a II.A. mellékletben meghatározott pénzeszközökből finanszírozzák.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

61. cikk

A jogállás megváltozása

Ha egy TOT függetlenné válik:

a) az e határozatban előírt szabályok ideiglenesen és a Tanács által megállapított feltételek mellett továbbra is alkalmazhatók az adott országra vagy területre;

b) A Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag határozatot hoz e határozat szükséges módosításairól, különös tekintettel a II.A. mellékletben meghatározott összegekre.

62. cikk

Áttekintés

2007. december 31. előtt a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag meghatározza a szerződés 182–186. cikkében kifejtett alapelvek további alkalmazása érdekében megállapítandó rendelkezéseket. Ebben az összefüggésben a Tanács különösen a szükséges intézkedéseket fogadja el, amennyiben valamely TOT a saját alkotmányos eljárásai szerint úgy határoz, hogy különleges kedvezményes rendszert vezet be a Közösség és különféle partnerek között a hozzá tartozó régióban. A Tanács e tekintetben különös figyelmet fordít a Közösség, a tagállamok és a TOT-ok által felvállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartására, ideértve a WTO keretén belül felvállaltakat is.

63. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat 2001. december 2-án lép hatályba. Ezt a határozatot 2011. december 31-ig kell alkalmazni.

64. cikk

Kihirdetés

Ezt a határozatot az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2001. november 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. Neyts-uyttebroeck

[1] HL L 263., 1991.9.19., 1. o. A legutóbb a 2001/161/EK határozattal (HL L 58., 2001.2.28., 21. o.) módosított és kiterjesztett határozat.

[2] PE 228.210, 1998.12.1.

[3] Még nem hirdették ki. C5-0070 – 2001/2033 (COS).

[4] A Tanács 1997. november 29-i 97/803/EK határozata az Európai Gazdasági Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 91/482/EGK határozat félidős módosításáról (HL L 329., 1997.11.29., 50. o.).

[5] HL L 184., 1999.7.7., 23. o.

[6] HL L 317., 2000.12.15., 355. o.

[7] A Tanács 1993. október 25-i 93/626/EGK határozata a biológiai sokféleségi egyezmény megkötéséről (HL L 309., 1993.12.13., 1. o.).

[8] HL L 318., 1993.12.20., 18. o. A legutóbb a 2580/2000/EK rendelettel (HL L 298., 2000.11.25., 5. o.) módosított rendelet.

[9] HL L 30., 1993.2.6., 1. o. A legutóbb a 1999/816/EK bizottsági határozattal (HL L 316., 1999.12.10., 45. o.) módosított rendelet.

[10] A Tanács 1993. február 1-jei 93/98/EGK határozata a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló egyezménynek (bázeli egyezmény) a Közösség részéről történő megkötéséről (HL L 39., 1993.2.16., 1. o.).

[11] A Tanács 1999. április 29-i 1420/1999/EK rendelete egyes nem OECD-tagországokba irányuló egyes hulladékfajták szállítására alkalmazandó közös szabályok és eljárások meghatározásáról (HL L 166., 1999.7.1., 6. o.). A legutóbb az 1800/2001/EK tanácsi rendelettel (HL L 244., 2001.9.14., 19. o.) módosított rendelet.

[12] A Bizottság 1999. július 12-i 1547/1999/EK rendelete egyes hulladékfajtáknak a C(92)39 végleges OECD-határozat hatálya alá nem tartozó meghatározott országokba történő szállítására alkalmazandó, a 259/93/EGK tanácsi rendelet szerinti ellenőrzési eljárások meghatározásáról (HL L 185., 1999.7.17., 1. o.). A legutóbb az 1800/2001/EK tanácsi rendelettel módosított rendelet.

[13] Az Európai Parlament és a Tanács 2000. november 27-i 2000/59/EK irányelve a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről (HL L 332., 2000.12.28., 81. o.).

[14] A Bizottság 1994. november 24-i 94/774/EK határozata az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló 259/93/EGK tanácsi rendeletben említett egységes kísérő dokumentumról (HL L 310., 1994.12.3., 70. o.).

[15] HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 993/2001/EK rendelettel (HL L 141., 2001.5.28., 1. o.) módosított rendelet.

[16] HL L 336., 1994.12.23., 184. o.

--------------------------------------------------

I.A. MELLÉKLET

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK (TOT-ok) FELSOROLÁSA

- Grönland,

- Új-Kaledónia és a hozzá tartozó szigetek,

- Francia Polinézia,

- Francia déli és antarktiszi területek,

- Wallis és Futuna,

- Mayotte,

- St Pierre és Miquelon,

- Aruba,

- Holland Antillák:

- Bonaire,

- Curaçao,

- Saba,

- Saint Eustatius,

- Saint Martin (Sint Maarten),

- Anguilla,

- Kajmán-szigetek,

- Falkland-szigetek,

- Dél-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek,

- Montserrat,

- Pitcairn-szigetek,

- Szent Ilona, Ascension-sziget, Tristan da Cunha,

- Brit antarktiszi terület,

- Brit indiai-óceáni terület,

- Turks- és Caicos-szigetek,

- Brit Virgin-szigetek.

--------------------------------------------------

I.B. MELLÉKLET

E HATÁROZAT ALKALMAZÁSÁBAN LEGKEVÉSBÉ FEJLETTNEK TEKINTETT, A 3. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TOT-ok FELSOROLÁSA

- Anguilla,

- Mayotte,

- Montserrat,

- Szent Ilona, Ascension-sziget, Tristan da Cunha,

- Turks- és Caicos-szigetek,

- Wallis és Futuna,

- St Pierre és Miquelon.

--------------------------------------------------

II.A. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS: A 9. EFA

1. cikk

A különféle pénzügyi eszközök felosztása

(1) Az e határozatban megállapított célok érdekében a 2000. március 1-jétől kezdődő és 2005. február 28-ig tartó ötéves időszakra vonatkozóan a belső megállapodással rögzített, a 9. Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretében megvalósuló, összesen 175 millió euró közösségi pénzügyi támogatás elosztása a következő:

a) 153 millió euró támogatás formájában, ideértve:

i. 145 millió euró a hosszú távú fejlesztés, a humanitárius segély, gyorssegély, menekültsegély és az exportbevételek ingadozása miatti kiegészítő támogatás programozható támogatására. Ezt az összeget különösen az egységes programozási dokumentumokban (EPD) említett kezdeményezések finanszírozására kell használni;

ii. 8 millió euró a regionális együttműködés és integráció támogatására, ideértve a 7. cikkben megállapított partnerségi fellépéseket;

b) 20 millió eurót kell elkülöníteni a II.C. mellékletben említett TOT befektetési alap finanszírozására;

c) 2 millió eurót kell elkülöníteni tanulmányokra vagy technikai segítségnyújtási intézkedésekre a Bizottság kezdeményezésére vagy nevében, különösen a határozat átfogó értékelésére, amelyre két évvel annak lejárta előtt kerül sor.

(2) Emellett a 9. EFA alapján biztosított pénzügyi támogatás és belső megállapodás szerint az előző alapokból a 9. EFA-ba átcsoportosított egyenleg teljes összege a 2000-től 2007-ig terjedő időszakra vonatkozik. A 9. EFA lejárta előtt a tagállamok értékelik a kötelezettségvállalások és a kifizetések realizálásának mértékét. A pénzügyi együttműködés finanszírozására irányuló új források iránti igényt ezen értékelés fényében határozzák meg, és kellő mértékben figyelembe veszik a 9. EFA keretében le nem kötött és ki nem fizetett forrásokat.

(3) A 9. EFA lejárta előtt a tagállamok megállapítják azt a dátumot, amelyen túl a 9. EFA alapjai már nem köthetők le.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés rendelkezései szerinti pénzösszegek kimerülnének e határozat lejárta előtt, a Tanács megteszi a megfelelő lépéseket.

2. cikk

A források kezelése

Az EBB kezeli a saját forrásaiból biztosított kölcsönöket, valamint a TOT befektetési alapból finanszírozott tevékenységeket. Minden egyéb, e határozat szerinti pénzügyi forrást a Bizottság kezel.

3. cikk

A TOT-ok közötti felosztás

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésének i. pontjában említett 145 millió eurót a TOT-ok igényei és teljesítményei alapján kell felosztani a következő kritériumokkal összhangban:

a) Egy 66,1 millió eurós "A" összeget el kell különíteni azon TOT-ok számára, amelyek gazdaságilag a legkevésbé fejlettek, azaz az egy főre jutó bruttó nemzeti termékük (GNP) a rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint nem éri el a Közösség GNP-jének 75 %-át.

b) Egy 61 millió eurós "B" összeget kell elkülöníteni az olyan TOT-ok számára, amelyek egy főre jutó GNP-je nem haladja meg a Közösség GNP-jét, hogy a szegénység elleni küzdelem keretében finanszírozzák a szociális fejlődés és a környezetvédelem elsőbbséget élvező tevékenységeit.

c) Az "A" és "B" összegek felosztásakor figyelembe veszik a népességet, a GNP szintjét, a korábbi EFA-k nyújtotta lehetőségek kihasználását, a hatékony és eredményes nemzetközi adózási és pénzgazdálkodási elvek tiszteletben tartását, a földrajzi jellemzők miatti korlátozásokat, a becsült befogadási kapacitást és a zökkenőmentes átmenetet, hogy megakadályozzák Új-Kaledónia, Francia Polinézia és a Holland Antillák számára kiosztott összeg hirtelen jelentős visszaesését. Minden felosztás olyan, hogy lehetővé teszi annak hatékony felhasználását. Ezt a szubszidiaritás elvével összhangban határozzák meg.

(2) A Grönland számára történő lehetséges juttatás kérdését a 2001-től 2006-ig terjedő időszakra vonatkozó halászati feltételekről szóló jegyzőkönyv [1] 14. cikkének rendelkezései szerinti felülvizsgálat fényében vizsgálják meg.

(3) Egy fel nem osztott 17,9 millió eurós "C" tartalékot különítenek el a következő célokra:

a) az összes TOT humanitárius, gyors- és menekültsegélyének, valamint szükség esetén az exportbevételek ingadozása miatti kiegészítő támogatás finanszírozása számára a II.D. melléklettel összhangban;

b) új felosztások létrehozása a TOT-ok igényeinek és teljesítményének változásával összhangban.

A teljesítményt objektív és átlátható módon értékelik, figyelembe véve a felosztott források felhasználását, a folyamatban lévő tevékenységek hatékony végrehajtását, a szegénység enyhítését vagy csökkentését, valamint a fenntartható fejlődés érdekében elfogadott intézkedéseket;

c) adott esetben a szükséges intézkedések megtétele, a (2) bekezdésben említett felülvizsgálatot követően;

d) legfeljebb 1 millió euró összeget különítenek el a bank által a II.B. mellékletnek megfelelően saját forrásából vagy a TOT befektetési alapból finanszírozott kamattámogatások finanszírozására.

(4) A fenti bekezdésekkel összhangban és a korábbi EFA-k el nem költött egyenlegeinek átcsoportosításának sérelme nélkül a 9. EFA keretében elkülönített indikatív összegek a következők:

(millió euró) |

TOT | A 9. EFA induló indikatív felosztása |

"A" | "B" | Összesen |

Új-Kaledónia | | 13,75 | 13,75 |

Francia Polinézia | | 13,25 | 13,25 |

Wallis és Futuna | 8 | 3,5 | 11,5 |

Mayotte | 9,9 | 5,3 | 15,2 |

St Pierre és Miquelon | 5,6 | 6,8 | 12,4 |

Holland Antillák | 11,7 | 8,3 | 20,0 |

Falkland-szigetek | | 3 | 3 |

Turks- és Caicos-szigetek | 8,2 | 0,2 | 8,4 |

Anguilla | 7,9 | 0,1 | 8 |

Montserrat | 5,3 | 5,7 | 11,0 |

Szent Ilona és a hozzá tartozó területek (Ascension, Tristan da Cunha) | 7,5 | 1,1 | 8,6 |

Pitcairn | 2 | | 2 |

Összesen: | 127,1 millió euró |

Fel nem osztott "C" tartalék: | 17,9 millió euró |

(5) A Bizottság a félidős értékelést követően határozhat az e cikkben említett pénzeszközök minden fel nem osztott egyenlegének eltérő felosztásáról. Minden új felosztással kapcsolatban e határozat 24. cikkével összhangban folytatják le az értékelési és a határozathozatali eljárásokat.

[1] A Tanács 2001. június 25-i 1575/2001/EK rendelete az egyrészről az Európai Gazdasági Közösség, másrészről Dánia kormánya és Grönland önkormányzata között létrejött halászati megállapodásban előírt, a halászatra vonatkozó feltételek megállapításáról szóló negyedik jegyzőkönyv megkötéséről (HL L 209., 2001.8.2., 1. o.).

--------------------------------------------------

II.B. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS: AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK SAJÁT FORRÁSAIBÓL FOLYÓSÍTOTT KÖLCSÖNÖK

1. cikk

Összeg

A belső megállapodás 5. cikkében megállapítottak szerint az EBB a saját forrásaiból legfeljebb 20 millió euró összeget biztosít kölcsönök formájában az alapokmányában és e mellékletben előírt feltételek szerint.

2. cikk

Az Európai Beruházási Bank

(1) Az EBB:

a) az általa kezelt források révén területi és regionális alapon hozzájárul a TOT-ok gazdasági és ipari fejlődéséhez, és e célból elsődlegesen termelő projekteket és programokat vagy egyéb olyan befektetéseket finanszíroz, amelyek célja a magánszektor fejlesztése a gazdaság valamennyi ágazatában;

b) szoros együttműködési kapcsolatokat létesít a nemzeti és regionális fejlesztési bankokkal, valamint a TOT-ok és a Közösség banki és pénzügyi szervezeteivel;

c) szükség esetén az érintett TOT-tal konzultálva kiigazítja a fejlesztési finanszírozási együttműködés e határozatban megállapítottak szerinti végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket és eljárásokat, hogy figyelembe vegye a projektek és programok jellegét, és hogy az e határozatban megállapított célkitűzésekkel összhangban járjon el az alapokmányában megállapított eljárások keretén belül.

(2) Az EBB saját forrásaiból finanszírozott kölcsönöket a következő feltételek mellett kell folyósítani:

a) a referencia-kamatláb az EIB által azonos feltételek mellett (pénznem és a szerződés aláírásakor vagy a kifizetés napján kezdődő törlesztési időszak) folyósított kölcsön esetében alkalmazott kamatláb;

b) azonban:

i. elvben az állami szektorbeli projektek 3 %-os kamattámogatásra jogosultak;

ii. olyan magánszektorbeli projektek esetében, amelyek felölelik a privatizáció keretében megvalósuló szerkezetátalakítási projekteket, vagy ha a projektek egyértelműen kimutatható társadalmi vagy környezetvédelmi haszonnal járnak, a kölcsönök esetében kamattámogatás lehetséges, amelynek összegét és formáját a projekt konkrét jellemzőire való tekintettel kell meghatározni. A kamattámogatás azonban nem lehet magasabb, mint 3 %.

A végleges kamatláb semmi esetre sem lehet kisebb, mint a referencia-kamatláb 50 %-a;

c) a kamattámogatásnak a kölcsön folyósításakor érték szerint számított összege a II.A. melléklet 3. cikke (3) bekezdésének d) pontjában megállapított kamattámogatási felosztást terheli, és közvetlenül az EBB-nek kell megfizetni.

A kamattámogatások azonban tőkésíthetők vagy a projekttel kapcsolatos technikai segítségnyújtás támogatását biztosító juttatások formájában felhasználhatók, különösen a TOT-ok pénzügyi szervezetei esetében;

d) az EBB által a saját forrásaiból folyósított kölcsönök törlesztési időszakát a projekt gazdasági és pénzügyi jellemzői alapján határozzák meg, de nem haladhatja meg a 25 évet. E kölcsönök szokásos esetben tartalmaznak egy törlesztési haladékot, amelyet a projekt befejezésének idejére vonatkoztatva rögzítenek.

(3) Az EBB saját forrásaiból finanszírozott, állami szektorbeli vállalatokba történő befektetések esetén a projekttel kapcsolatos konkrét garanciákat és kötelezettségvállalásokat lehet kérni az érintett TOT-tól.

3. cikk

A devizaátutalás feltételei

Az e határozat szerinti és azon műveletek tekintetében, amelyre vonatkozóan már megadta írásbeli hozzájárulását, az érintett TOT:

a) mentességet biztosít a kölcsönök esetében az érintett TOT-ok törvényei szerint fizetendő valamennyi nemzeti vagy helyi illeték, kamattal, jutalékkal és törlesztéssel kapcsolatos pénzügyi teher alól;

b) a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátják a szükséges pénznemet a kölcsönök kamatainak, jutalékainak és törlesztésének kifizetéséhez, amelyek a projektek és programok területükön való végrehajtása esetében odaítélt pénzügyi szerződések feltételei szerint esedékesek;

c) az EBB rendelkezésére bocsátják az általuk nemzeti pénznemben kapott összegek átutalásához szükséges külföldi devizát az euró vagy egyéb átutalási pénznemek és a nemzeti pénznem között az átutalás napján érvényes átváltási árfolyamon. Ezek kiterjednek a díjazás minden formájára, többek között például a kölcsönök kamataira, osztalékaira, jutalékaira és díjaira, valamint törlesztésére és a részvényeladásból származó bevételekre, amelyek a projektek és programok területükön való végrehajtása érdekében odaítélt finanszírozási szerződések szerint esedékesek.

--------------------------------------------------

II.C. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS: A TOT BEFEKTETÉSI ALAP

1. cikk

Célkitűzés

Létrejön a TOT befektetési alap (a továbbiakban: "az alap"), hogy fejlessze a kereskedelmileg életképes vállalatokat főleg a magánszektorban, de a magánszektor fejlődését támogató állami szektorban is.

Az alap műveleteivel, illetve az EBB saját forrásából származó kölcsönökkel kapcsolatban e melléklet, a II.B. melléklet, valamint a belső megállapodás 29. és 30. cikke állapítja meg a finanszírozás feltételrendszerét. Ezek a források közvetve vagy közvetlenül a jogosult vállalatokhoz irányíthatók a megfelelő befektetési alapok és/vagy pénzügyi közvetítők révén.

2. cikk

Az Alap forrásai

(1) Az Alap forrásai felhasználhatók többek között:

a) kockázati tőke biztosítására az alábbi formákban:

i. törzsrészesedés a TOT vállalatokban, a pénzügyi szervezeteket is ideértve;

ii. tőkejellegű segítségnyújtás a TOT vállalatoknak, a pénzügyi szervezeteket is ideértve;

iii. garanciák és az egyéb hitellehetőségek bővítése, amelyek felhasználhatók a politikai és egyéb, a befektetéssel kapcsolatos kockázatok fedezésére mind a külföldi, mind a helyi befektetők vagy kölcsönadók esetében;

b) rendes kölcsönök nyújtására.

(2) A törzsrészesedés szokásos esetben a nem ellenőrző kisebbségi társaságok számára adott, és ellenszolgáltatása az érintett projekt teljesítése alapján történik.

(3) A tőkejellegű segítségnyújtás állhat részvényesi előlegekből, átváltható adóskötelezvényekből, feltételes, alárendelt és tagi kölcsönökből és a segítségnyújtás minden más hasonló formájából. Az ilyen segítségnyújtás különösen az alábbiakból áll:

a) feltételes kölcsönök, amelyek kamatfizetése és/vagy időtartama a projekt teljesítésével kapcsolatos bizonyos feltételek teljesüléséhez kapcsolódik; a befektetés előtti tanulmányok vagy a projekttel kapcsolatos egyéb technikai segítségnyújtás számára biztosított feltételes kölcsönök meghatározott eseteiben a kamatfizetéstől el lehet tekinteni, ha a befektetés nem valósult meg;

b) tagi kölcsönök, amelyek kamatfizetése és/vagy időtartama a projekt pénzügyi hozamához kapcsolódik;

c) alárendelt kölcsönök, amelyeket csak a követelések rendezése után kell visszafizetni.

(4) Az egyes műveletek ellenszolgáltatását a kölcsön nyújtásakor kell meghatározni.

Azonban

a) a feltételes vagy tagi kölcsön esetében az ellenszolgáltatás szokásos esetben tartalmaz egy legfeljebb 3 %-os rögzített kamatlábat és egy változó összetevőt, amely a projekt teljesítésével kapcsolatos;

b) az alárendelt kölcsönök esetében a kamatláb piaci alapú.

(5) A garanciák árai tükrözik a biztosított kockázatokat és a művelet konkrét jellemzőit.

(6) A rendes kölcsönök kamatlába tartalmazza az EBB által a törlesztési haladékra és időszakra vonatkozóan azonos feltételekkel rendelkező, összehasonlítható kölcsönökre alkalmazott referencia-kamatlábat és az EBB által meghatározott haszonkulcsot.

(7) A rendes kölcsönök időbeli hatálya meghosszabbítható a koncessziós feltételek szerint a következő esetekben:

a) a legkevésbé fejlett TOT-ok olyan infrastrukturális fejlesztései, amelyek a magánszektor fejlesztésének az előfeltételei. Ilyen esetekben a kölcsön kamatlába 3 %-kal csökken;

b) a privatizáció keretei között megvalósuló szerkezetátalakítással járó vagy jelentős és egyértelműen kimutatható társadalmi és környezetvédelmi haszonnal járó projektek esetében. Ilyen esetekben a kölcsönök kamattámogatással egészíthetők ki, amelynek mennyiségét és formáját a projekt konkrét jellemzőit figyelembe véve határozzák meg. A kamattámogatás azonban nem lehet magasabb, mint 3 %.

A végleges kamatláb semmi esetre sem lehet kisebb, mint a referencia-kamatláb 50 %-a.

(8) Az ilyen koncessziós célokból nyújtott pénzeszközöket az alapból biztosítják, és nem haladják meg az alapból és az EBB saját forrásaiból történő befektetési finanszírozás céljára elkülönített teljes összeg 5 %-át.

(9) A kamattámogatások azonban tőkésíthetők vagy a projekttel kapcsolatos technikai segítségnyújtás támogatására irányuló juttatások formájában felhasználhatók, különösen a TOT-ok pénzügyi szervezetei esetében.

3. cikk

Az alap működése

(1) Az alap az összes gazdasági ágazatban működik, és támogatja a magán- és a kereskedelmi alapokon vezetett állami cégeket, ideértve a magánszektor számára rendkívüli fontosságú, bevételtermelő gazdasági és technológiai infrastruktúrát is. Az alap:

a) kezelése visszafizetésekből kiegészülő kölcsönalapként történik, és célja, hogy pénzügyileg fenntartható legyen. Műveleteire a piaccal kapcsolatos feltételek vonatkoznak, és azok kerülik a helyi piac megzavarását, illetve a magánfinanszírozás forrásainak helyettesítését;

b) katalizátor szerepre törekszik azáltal, hogy mozgósítja a hosszú távú helyi erőforrásokat, és a TOT-ok projektjeihez vonzza a külföldi magánbefektetőket és hitelezőket.

(2) E határozat lejártakor és a Tanács külön határozatának hiányban az alaphoz visszakerülő összesített nettó pénzeszközöket átcsoportosítják a TOT-ok következő pénzügyi eszközéhez.

4. cikk

Az átváltási árfolyamkockázatra vonatkozó feltételek

Az árfolyam-ingadozás hatásainak minimálisra csökkentése érdekében az árfolyamkockázat problémáját a következőképpen kell kezelni:

a) valamely vállalat saját pénzeszközeinek erősítésére szolgáló törzsrészesedés esetében az árfolyamkockázatot általános szabályként az alap viseli;

b) a kis- és középvállalkozások kockázati tőkefinanszírozása esetében az árfolyamkockázat általános szabályként megoszlik egyrészről a Közösség, másrészről az érintett felek között. Általában véve az árfolyamkockázat egyenlően oszlik meg;

c) ahol megvalósítható és indokolt, különösen a makrogazdasági és pénzügyi stabilitással rendelkező országok esetében az alap arra törekszik, hogy a kölcsönöket a TOT-ok helyi pénznemében nyújtsa, így átvállalva az árfolyamkockázatot.

--------------------------------------------------

II.D. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS: KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS AZ EXPORTBEVÉTELEK RÖVID TÁVÚ INGADOZÁSA ESETÉN

1. cikk

Alapelvek

(1) A hosszú távú fejlesztés felosztását meghatározó kritérium, hogy a TOT-ok gazdaságai milyen mértékben függnek az áruk és különösen a mezőgazdasági és bányászati termékek exportjától.

(2) Az exportbevételek instabilitásából adódó káros hatások enyhítése és a bevételek csökkenése által veszélyeztetett fejlesztési programok védelme érdekében a 2. és 3. cikk alapján további pénzügyi támogatás mozgósítható az ország hosszú távú fejlesztésének programozható forrásaiból.

2. cikk

Jogosultsági feltételek

(1) A kiegészítő forrásokra való jogosultságot az alábbiak szerint kell megállapítani:

- az áruk exportjából származó bevételek 10 %-os – a legkevésbé fejlett országok esetében 2 %-os – csökkenése a kérelmezés évét megelőző négy év első három évének számtani átlagához képest;

vagy

- az összes mezőgazdasági vagy bányászati termékek exportjából származó bevétel 10 %-os – a legkevésbé fejlett országok esetében 2 %-os – csökkenése a kérelmezés évét megelőző négy év első három évének számtani átlagához képest olyan országok esetében, ahol a mezőgazdasági vagy bányászati kivitel az áruk exportálásából származó bevétel több mint 40 %-át képviseli.

(2) A kiegészítő támogatásra való jogosultság négy egymást követő évre korlátozódik.

(3) A kiegészítő forrásokat feltüntetik az érintett ország állami elszámolásában. Ezeket az e határozat 23. cikke alapján megállapítandó végrehajtási rendelkezésekkel összhangban kell felhasználni. A két fél megállapodása alapján a források felhasználhatók a nemzeti költségvetésben szereplő programokra is. A kiegészítő források egy részét azonban el lehet különíteni meghatározott ágazatok számára.

3. cikk

Előlegek

A kiegészítő források elosztási rendszere előlegekről rendelkezik, amelyek fedezik az összevont (konszolidált) kereskedelmi statisztikák beszerzésének minden késedelmét, és biztosítják, hogy a szóban forgó forrásokat szerepeltessék a kérelmezés évét követő év költségvetésében. Az előlegek a TOT hatóságai által összeállított és a Bizottsághoz a végleges és összevont (konszolidált) hivatalos statisztikákat megelőzően benyújtott ideiglenes kiviteli statisztikák alapján mozgósíthatók. Az előleg a kérelmezés évére vonatkozó kiegészítő forrás becsült összegének legfeljebb 80 %-a lehet. Az így mozgósított forrásokat a Bizottság és a TOT hatóságai közötti közös megállapodással módosítják a végleges és összevont (konszolidált) kiviteli statisztikák és az állami költségvetési hiány végleges számadatai figyelembevételével.

4. cikk

Felülvizsgálat

E melléklet rendelkezései legkésőbb az e határozat 23. cikkében említett végrehajtási rendelkezések hatálybalépését követő két éven belül, azt követően pedig a Bizottság, valamely tagállam vagy TOT kérelmére felülvizsgálhatók.

--------------------------------------------------

II.E. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS: FEJLŐDŐ ORSZÁGOK KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSA

A költségvetési céltartalékok jövőbeni módosításának sérelme nélkül a TOT-ok részesülnek a fejlődő országok számára az Európai Unió általános költségvetésén belül létrehozott alábbi költségvetési keretekkel. Hacsak nincs kifejezetten kizárva, a TOT-ok részesülhetnek a fejlődő országok számára biztosított általános költségvetési pénzeszközökből.

1. Élelmiszer- és humanitárius segély (B7-2 1. cím)

- A Tanács 1999. június 29-i 1999/576/EK határozata [1] az 1999. évi élelmiszersegély egyezmény ideiglenes alkalmazásának az Európai Közösség nevében történő aláírásáról és értesítéséről.

- A Tanács 2000. június 13-i 2000/241/EK határozata [2] az 1999. évi élelmiszersegély egyezmény Európai Közösség nevében történő megkötéséről.

- A Tanács 1996. június 27-i 1292/96/EK rendelete [3] az élelmiszer-segélyezési politikáról, az élelmiszer-segélyezés irányításáról és az élelmiszer-biztonság támogatására szolgáló különleges intézkedésekről.

- A Tanács 1996. június 20-i 1257/96/EK rendelete [4] a humanitárius segélyről.

2. A nem kormányzati szerveket támogató közösségi intézkedések (B7.60 fejezet)

- Az Európai Parlament 1992. május 14-i állásfoglalása [5] nem kormányzati szervek fejlesztési együttműködésben játszott szerepéről.

- A Tanács 1998. július 17-i 1658/98/EK rendelete [6] a fejlődő országok érdekeltségi területein folytatott műveletek európai nem kormányzati fejlesztési szervezetekkel történő társfinanszírozásáról.

3. Szakképzés és a fejlesztéssel kapcsolatos problémák tudatosításának elősegítése (B7.61 fejezet)

- A Tanács 1998. december 22-i 2836/98/EK rendelete [7] a nemek közötti egyenlőség kérdéseinek a fejlesztési együttműködésbe történő integrálásáról.

4. Környezetvédelem (B7.62 fejezet)

- Az Európai Parlament és a Tanács 2000. november 7-i 2493/2000/EK rendelete [8] a környezetvédelmi dimenziónak a fejlődő országok fejlesztési folyamatával történő teljes integrációját előmozdító intézkedésekről.

- Az Európai Parlament és a Tanács 2000. november 7-i 2494/2000/EK rendelete [9] a trópusi erdők és egyéb, fejlődő országokban lévő erdők megőrzését és fenntartható gazdálkodását előmozdító intézkedésekről.

5. Egészségügy és a kábítószer elleni küzdelem, népesség és demográfia a fejlődő országokban (B7.63 fejezet)

- A Tanács 1997. október 13-i 2046/97/EK rendelete [10] a kábítószer és kábítószer-függőség elleni kampányban megvalósuló észak–déli együttműködésről.

- A Tanács 1997. március 24-i 550/97/EK rendelete [11] a fejlődő országokban a HIV-vel és AIDS-szel kapcsolatban végrehajtott műveletekről.

6. Külön támogatási programok a fejlesztés terén (B7.64 fejezet)

- A Tanács 1996. november 22-i 2258/96/EK rendelete [12] a fejlődő országokban folyó helyreállítási és újjáépítési műveletekről.

- A Tanács 1998. július 17-i 1659/98/EK rendelete [13] a decentralizált együttműködésről.

7. Szexturizmus elleni kampány a harmadik országokban (B7.626 fejezet)

- A gyermekszex-turizmus elleni kampány alapján megfogalmazott intézkedések végrehajtása tovább folytatódik a Bizottság 1999. május 26-i közleménye és a Tanács 1999. december 21-i következtetései alapján.

[1] HL L 222., 1999.8.24., 38. o.

[2] HL L 163., 2000.7.4., 37. o.

[3] HL L 166., 1996.7.5., 1. o.

[4] HL L 163., 1996.7.2., 1. o.

[5] HL C 150., 1992.6.15., 273. o.

[6] HL L 213., 1998.7.30., 1. o. A legutóbb az 1726/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 234., 2001.9.1., 10. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 354., 1998.12.30., 5. o.

[8] HL L 288., 2000.11.15., 1. o.

[9] HL L 288., 2000.11.15., 6. o.

[10] HL L 287., 1997.10.21., 1. o.

[11] HL L 85., 1997.3.27., 1. o.

[12] HL L 306., 1996.11.28., 1. o.

[13] HL L 213., 1998.7.30., 6. o.

--------------------------------------------------

II.F. MELLÉKLET

EGYÉB KÖZÖSSÉGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS: RÉSZVÉTEL A KÖZÖSSÉGI PROGRAMOKBAN

A következő programokat és az azokat követő új programokat kell alkalmazni a TOT-ok állampolgáraira az egyes TOT-okkal kapcsolatban álló tagállam fejkvótáinak keretén belül:

1. Oktatási és szakképzési programok:

a) Leonardo da Vinci, a közösségi szakképzési cselekvési program második szakasza, az 1999. április 26-i 1999/382/EK tanácsi határozat [1] hozta létre.

b) A viszonossági alapú képzés európai módozatainak elősegítése a szakmai képzést is beleértve, az 1998. december 21-i 1999/51/EK tanácsi határozat [2] hozta létre.

c) Socrates, a közösségi oktatási cselekvési program második szakasza, a 2000. január 24-i 253/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat [3] hozta létre.

d) "Ifjúság" közösségi cselekvési program, a 2000. április 13-i 1031/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat [4] hozta létre.

2. Vállalati támogatási program:

a) A vállalkozások többéves programja (2001–2005), a 2000. december 20-i 2000/819/EK tanácsi határozat [5] hozta létre.

b) Kézművesség, az a) pontban említett programban előírt.

c) Euromenedzsment, az a) pontban említett programban előírt.

d) Kezdőtőke, a KKV-k harmadik többéves programjával összhangban, az 1996. december 9-i 97/15/EK tanácsi határozat [6] hozta létre.

3. Az 5. keretprogram kutatási, fejlesztési és innovációs programjai:

3.1. Tematikus programok:

a) Az életminőségre és az élővilággal való gazdálkodásra vonatkozó egyedi kutatási, technológia-fejlesztési és demonstrációs program (1998–2002) [7].

b) A felhasználóbarát információs társadalommal kapcsolatos egyedi kutatási, technológia-fejlesztési és demonstrációs program (1998–2002) [8].

c) A versenyképes és fenntartható növekedéssel kapcsolatos egyedi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs program (1998–2002) [9].

d) Az energiával, környezetvédelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos egyedi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs program (1998–2002), az 1999. január 25-i 1999/171/EK tanácsi határozat [10] hozta létre.

3.2. Horizontális programok:

a) A közösségi kutatás nemzetközi szerepét megerősítő egyedi program (1998–2002) [11].

b) Az innováció ösztönzésével és a KKV-k részvételének elősegítésével kapcsolatos egyedi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs program (1998–2002) [12].

c) A humán erőforrások potenciáljának és a társadalmi-gazdasági ismeretalap javításával kapcsolatos egyedi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs program (1998–2002) [13].

4. Kulturális és audiovizuális programok:

a) Az európai audiovizuális művek létrehozását, forgalmazását és hirdetését elősegítő program (Média Plusz – létrehozás, forgalmazás és hirdetés) a 2001–2005 időszakra, a 2000. december 20-i 2000/821/EK tanácsi határozat hozta létre.

b) Kultúra 2000 (2000–2004), a 2000. február 14-i 508/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat [14] hozta létre.

5. A "HRTP Japan" (humánerőforrás-képzés Japánban) program és az ahhoz kapcsolódó feladatok, az 1992. május 18-i 92/278/EGK tanácsi határozat [15] hozta létre.

[1] HL L 146., 1999.6.11., 33. o.

[2] HL L 17., 1999.1.22., 45. o.

[3] HL L 28., 2000.2.3., 1. o.

[4] HL L 117., 2000.5.18., 1. o.

[5] HL L 333., 2000.12.29., 84. o.

[6] HL L 6., 1997.1.10., 25. o.

[7] HL L 64., 1999.3.12., 1. o.

[8] HL L 64., 1999.3.12., 20. o.

[9] HL L 64., 1999.3.12., 40. o.

[10] HL L 64., 1999.3.12., 58. o.

[11] HL L 64., 1999.3.12., 78. o.

[12] HL L 64., 1999.3.12., 91. o.

[13] HL L 64., 1999.3.12., 105. o.

[14] HL L 63., 2000.3.10., 1. o.

[15] HL L 144., 1992.5.26., 19. o.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A "SZÁRMAZÓ TERMÉK" FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL ÉS A KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELJÁRÁSOKRÓL

TARTALOM

I. CÍM

– 1. cikk

II. CÍM

– 2. cikk

– 3. cikk

– 4. cikk

– 5. cikk

– 6. cikk

– 7. cikk

– 8. cikk

– 9. cikk

– 10. cikk

III. CÍM

– 11. cikk

– 12. cikk

– 13. cikk

IV. CÍM

– 14. cikk

– 15. cikk

– 16. cikk

– 17. cikk

– 18. cikk

– 19. cikk

– 20. cikk

– 21. cikk

– 22. cikk

– 23. cikk

– 24. cikk

– 25. cikk

– 26. cikk

– 27. cikk

– 28. cikk

– 29. cikk

– 30. cikk

V. CÍM

– 31. cikk

– 32. cikk

– 33. cikk

– 34. cikk

– 35. cikk

– 36. cikk

– 37. cikk

VI. CÍM

– 38. cikk

VII. CÍM

– 39. cikk

– 40. cikk

– 41. cikk

– 42. cikk

– 1. függelék

– 2. függelék

– 3. függelék

– 4. függelék

– 5A. függelék

– 5B. függelék

– 6. függelék

– 7. függelék

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában:

a) "előállítás": mindenfajta megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést vagy a sajátos műveleteket is;

b) "anyag": a termék előállítása során felhasznált valamennyi összetevő, nyersanyag, alkotóelem vagy alkatrész stb.;

c) "termék": az előállított termék, még abban az esetben is, ha azt egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják;

d) "áru": anyag és termék egyaránt;

e) "vámérték": az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodás szerint meghatározott érték (WTO vámérték egyezmény);

f) "gyártelepi ár": az az ár, amit a termékért a gyártelepen fizetnek annak a gyártónak, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve hogy az ár magában foglalja a megmunkálás során felhasznált valamennyi felhasznált anyag értékét, levonva ebből bármely olyan belső adót, amely a termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető;

g) "anyagok értéke": a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor megállapított vámértéke, vagy ha az nem ismert és nem is állapítható meg, akkor az érintett területen az anyagokért fizetett első megállapítható ár;

h) "származó anyagok értéke": a g) pontban meghatározott ilyen anyagok értéke, értelemszerűen alkalmazva;

i) "hozzáadott érték": a gyártelepi ár és a harmadik országból származó és a Közösségbe, az AKCS-államokba vagy a TOT-okba behozott anyag vámértékének különbsége;

j) "árucsoportok" és "vámtarifaszámok": az Összehangolt Áruleíró és Kódrendszert – e mellékletben a továbbiakban: "Harmonizált Rendszer" vagy "HR" – alkotó nómenklatúrában alkalmazott árucsoportok és vámtarifaszámok (négy számjegyű kódok);

k) "besorolt": az adott terméknek vagy anyagnak egy meghatározott vámtarifaszám alá történő besorolása;

l) "szállítmány": olyan termékek, amelyeket vagy egyszerre küld az exportőr egy címzettnek, vagy az exportőrtől a címzetthez továbbított küldeményhez egyetlen fuvarokmány, vagy ilyen okmány hiányában egyetlen számla tartozik;

m) "terület": magában foglalja a területi vizeket is.

II. CÍM

A "SZÁRMAZÓ TERMÉK" FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2. cikk

Általános követelmények

(1) A határozat kereskedelmi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása céljából a következő termékeket kell a TOT-ból származónak tekinteni:

a) e melléklet 3. cikke értelmében teljes egészében a TOT-ban előállított termékek;

b) a TOT-ban előállított termékek, amelyek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyeket nem teljes egészében ott állítottak elő, feltéve hogy azok az e melléklet 5. cikke értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül a TOT-ban;

(2) Az (1) bekezdés végrehajtása céljából a TOT területét egyetlen területnek kell tekinteni.

(3) A teljes mértékben valamely egynél több TOT-ban előállított vagy kellő mértékben megmunkált anyagokból készült származó termékeket azon TOT-ból származónak kell tekinteni, ahol az utolsó megmunkálás vagy feldolgozás történt, feltéve hogy e megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az e melléklet 5. cikkében említett mértéket.

3. cikk

Teljes egészében előállított termékek

(1) A következőket kell teljes egészében a TOT-ban, a Közösségben vagy az AKCS-államokban előállított termékeknek tekinteni:

a) valamelyikük földjéből vagy a hozzátartozó tengerfenékről kinyert ásványi termékek;

b) az ott betakarított növényi termékek;

c) az ott született és nevelt élő állatok;

d) az ott nevelt élő állatokból származó termékek;

e) az ott folytatott vadászatból vagy halászatból származó termékek;

f) a felségvizeiken kívüli tengerből azok hajóival nyert halászati és tengerből származó egyéb termékek;

g) a kizárólag az f) pontban említett termékekből feldolgozóhajóik fedélzetén előállított termékek;

h) kizárólag nyersanyagok visszanyerésére szolgáló, ott összegyűjtött használt cikkek, beleértve a csak újrafutózásra vagy hulladékként való felhasználásra alkalmas gumiabroncsokat is;

i) az ott folytatott feldolgozási műveletekből visszamaradt hulladék és törmelék;

j) a felségvizeken kívül fekvő tengerfenékből vagy altalajból kinyert termékek, feltéve hogy kizárólagos jogot szereztek az e tengerfenékből vagy altalajból történő kitermelésre;

k) a kizárólag az a)–j) pontban meghatározott termékekből ott előállított áruk.

(2) Az (1) bekezdés f) és g) pontjában használt "hajóik" és "feldolgozóhajóik" kifejezés csak olyan hajókra vonatkozik,

a) amelyeket valamely TOT-ban, tagállamban vagy AKCS-államban vettek lajstromba;

b) amelyek valamely TOT, tagállam vagy AKCS-állam lobogója alatt hajóznak;

c) amelyek legalább 50 %-ban a TOT, a tagállamok vagy az AKCS-államok állampolgárainak vagy olyan társaság tulajdonában állnak, amelynek székhelye a TOT-ban vagy ezen államok valamelyikében van, és amelynek igazgatója vagy igazgatói, igazgatótanácsának vagy felügyelő bizottságának elnöke és az ilyen testületek tagjainak többsége a TOT, a tagállamok vagy az AKCS-államok állampolgára, továbbá – társulás vagy korlátolt felelősségű társaság esetében – a társaság tőkéjének legalább a fele az említett államok vagy valamely TOT államháztartási szerveinek vagy állampolgárainak a tulajdonában áll;

d) amelynek a legénysége – a hajóskapitányt és a tiszteket is beleértve – legalább 50 %-ban a TOT, a tagállamok vagy az AKCS-államok állampolgára.

(3) A (2) bekezdés rendelkezései ellenére amennyiben valamely TOT halászati megállapodások tárgyalásának lehetőségét ajánlja fel a Közösségnek, és a Közösség nem fogadja el ezt az ajánlatot, az érintett TOT harmadik országbeli hajókat is bérelhet vagy lízingelhet, hogy kizárólagos gazdasági területén halászati tevékenységet folytasson, és kérheti, hogy az ilyen hajókat tekintsék "hajóiknak" a következő feltételek mellett:

- a TOT felajánlotta a Közösségnek halászati megállapodások tárgyalásának lehetőségét, és a Közösség nem fogadta el ezt az ajánlatot;

- a legénység – a hajóskapitányt és a tiszteket is beleértve – legalább 50 %-ban a TOT, a tagállamok vagy az AKCS-államok állampolgára.

- a Bizottság olyannak találta a bérleti vagy lízingszerződést, amely megfelelő lehetőséget biztosít az érintett TOT arra vonatkozó kapacitásának fejlesztésére, hogy önállóan végezzen halászati tevékenységet, és különösen olyannak, amely jelentős időtartamra az érintett TOT-ra ruházza át a rendelkezésére bocsátott hajó navigációs és kereskedelmi irányításának felelősségét.

4. cikk

Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek

(1) E melléklet alkalmazásában a nem teljesen előállított termékeket a TOT-ban, a Közösségben vagy ez AKCS-államokban kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak kell tekinteni, ha teljesülnek a 2. függelékben szereplő jegyzékben foglalt feltételek.

A fent említett feltételek az e határozatban szereplő valamennyi termék esetében feltüntetik azt a megmunkálást vagy feldolgozást, amelyet az előállítás során elvégeznek a felhasznált nem származó anyagokon, és e feltételek csak az ilyen anyagokra vonatkoznak. Következésképpen, ha egy termék, amely a jegyzékben szereplő feltételek teljesítésével elnyerte a származó helyzetet, más termék előállítása során kerül felhasználásra, akkor erre nem vonatkoznak azok a feltételek, amelyek arra a termékre vonatkoznak, amelybe beépítették, és nem kell figyelembe venni az előállítás során felhasznált nem származó anyagokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére, azon nem származó anyagok, amelyeket a jegyzékben szereplő feltételek szerint nem lehet felhasználni egy adott termék előállítása során, mégis felhasználhatók, feltéve hogy

a) összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 15 %-át;

b) e bekezdés alkalmazásával a jegyzékben a nem származó anyagok legmagasabb értékére megadott százalékarányok egyikét sem lépik túl.

(3) Az (1) és (2) bekezdést az 5. cikkben foglaltak kivételével kell alkalmazni.

5. cikk

Nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek

(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül a származó termék helyzet megszerzéséhez a következő műveleteket nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveleteknek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a 4. cikk követelményei teljesültek-e vagy sem:

a) tartósítási műveletek, amelyek biztosítják, hogy a termékek jó állapotban maradjanak a szállítás és tárolás során;

b) csomagok kiszerelése és összeállítása;

c) mosás, tisztítás, valamint a por, oxidáció, festék vagy egyéb bevonat eltávolítása;

d) textilek vasalása vagy préselése;

e) egyszerű festési és fényezési műveletek;

f) hántolás, részleges vagy teljes őrlés, fényezés, valamint a gabona és rizs fényezése;

g) a cukor színezése vagy kockacukor készítése; a cukor teljes vagy részleges őrlése;

h) gyümölcsök, diófélék és zöldségek hámozása, kimagozása és héjának eltávolítása;

i) élesítés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű forgácsolás;

j) szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, szemcseméret szerinti osztályozás, párosítás (ideértve az árucikkek készleteinek kiszerelését);

k) egyszerű palackozás, dobozolás, üvegekbe, zsákokba, ládákba, dobozokba helyezés, rakodólapokon vagy táblákon való rögzítés, és minden más egyszerű csomagolási művelet;

l) jelzések vagy nyomtatott jelek, címkék, emblémák és más hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy a csomagolásukon;

m) a termékek egyszerű vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül, ahol a keverék egy vagy több összetevője nem teljesíti az e mellékletben megállapított azon feltételeket, amelyek alapján az a TOT-ból, a Közösségből vagy valamely AKCS-államból származónak tekintendő;

n) az árucikkek alkatrészeinek egyszerű összeállítása teljes árucikké vagy a termékek alkatrészekre való szétszerelése;

o) az a)–n) pontban meghatározott két vagy több művelet kombinációja;

p) állatok levágása.

(2) Minden műveletet, amelyet egy adott terméken a TOT-ban, a Közösségben vagy az AKCS-államokban végeztek el, együttesen figyelembe kell venni annak megállapításakor, hogy a terméken elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás az (1) bekezdés szerint nem megfelelőnek tekintendő-e.

6. cikk

Származási kumuláció

(1) A Közösségből vagy az AKCS-államokból származó anyagokat a TOT-ból származónak kell tekinteni, ha ott előállított termékekbe építették be őket. Nem szükséges, hogy az ilyen anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül, feltéve ha az 5. cikkben említetteken túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át.

(2) A Közösségben vagy az AKCS-államokban történő megmunkálást és feldolgozást a TOT-ban elvégzettnek kell tekinteni, amennyiben az anyagok ott jelentős megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.

(3) A (2) bekezdés értelmében származó helyzetet elnyert termékeket a továbbiakban csak akkor kell a TOT-ból származónak tekinteni, ha az ott elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az 5. cikkben említett mértéket.

(4) Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik a Harmonizált Rendszer 1–24. árucsoportja alá tartozó termékekre, ha a felhasznált anyagok a Közösségből származnak, és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer hatálya alá tartoznak, kivéve ha bizonyítékot mutatnak fel, hogy a felhasznált anyagok esetében nem fizettek export-visszatérítést.

A HR 17. árucsoportja és a HR 18061030 és 18061090 vámtarifaszáma alá tartozó termékek tekintetében az AKCS/EK–TOT származási kumuláció csak 2002. február 1-jei hatállyal kezdődően és 2007. december 31.-ig bezárólag megengedett évi 28000 tonna mennyiségen belül. Ezt az éves mennyiséget fokozatosan csökkenteni kell, és végül megszüntetni a következőképpen:

2008. január 1-jén 21000 tonna;

2009. január 1-jén 14000 tonna;

2010. január 1-jén 7000 tonna;

2011. január 1-jén nulla tonna.

Ezek az éves mennyiségek nem vihetők át egyik évről a következőre.

A származási kumuláció szabályainak végrehajtása céljából a tömb- vagy kockacukor készítését és a cukor őrlését megfelelőnek kell tekinteni a TOT származó helyzet megadása szempontjából.

A Bizottság elfogadja a szükséges végrehajtási szabályokat.

(5) Az 1006 HR-kód alá tartozó termékek tekintetében és a (4) és (5) bekezdésben említett esetleges növelés sérelme nélkül az AKCS–TOT származási kumuláció csak 2002. február 1-jei hatállyal kezdődően megengedett a hántoltrizs-egyenértékben kifejezett 160000 tonna teljes éves mennyiségén belül, amely az AKCS–EK partnerségi megállapodás előírásai szerint tartalmazza az AKCS-államokból származó rizs vámkontingensét.

A hántoltrizs-egyenértékben kifejezett 35000 tonna mennyiségre vonatkozóan évente behozatali engedélyeket kell kiadni a TOT-ok számára, és e mennyiségen belül hántoltrizs-egyenértékben kifejezett 10000 tonna mennyiségre vonatkozó behozatali engedélyt kell kiadni az I.B. mellékletben felsorolt legkevésbé fejlett TOT-ok számára. Minden más behozatali engedélyt a Holland Antillák és Aruba számára kell kiadni. A (4) és (5) bekezdésben említett esetleges növelés sérelme nélkül a TOT-ból való behozatal elérheti az első albekezdésben említett 160000 tonnát, a fent említett 35000 tonnát is beleértve, amennyiben az AKCS-államok nem használják fel az első albekezdésben említett kontingens szerinti közvetlen exportálási lehetőségeiket.

A behozatali engedélyeket az éven belül elosztva, megállapított időszakonként kell kiadni, hogy biztosítsa a piac kiegyensúlyozott igazgatását.

A 3072/95/EK rendelet 22. cikkében megállapított eljárással összhangban a Bizottság legfeljebb a hántoltrizs-egyenértékben kifejezett 20000 tonnával növelheti az első albekezdésben említett mennyiséget, amennyiben áprilisban és a Közösség folyó gazdasági évéről alkotott kielégítően világos kép birtokában úgy ítéli meg, hogy egy ilyen növelés nem zavarja meg a Közösség piacát.

Ha a Bizottság augusztus 1-jétől kezdődően úgy ítéli meg, hogy a Közösség piacán az Indica rizs hiánya állapítható meg, az 1–4. albekezdéstől eltérve és az alkalmazandó gazdálkodási eljárásokkal összhangban megnövelheti a fenti mennyiséget.

E bekezdés végrehajtása céljából és az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontja ellenére a teljes vagy részleges őrlési műveleteket megfelelőnek kell tekinteni a TOT származó helyzet megszerzéséhez.

A Bizottság ugyanazzal az eljárással elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket.

Az e bekezdésben megállapított mennyiségek nem vihetők át egyik évről a következőre.

7. cikk

Minősítési egység

(1) E melléklet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából a minősítési egység az az adott termék, amelyet a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti besoroláskor alapegységnek tekintenek.

Ebből következik, hogy

a) ha egy több cikkből álló, együttest vagy összeállítást alkotó terméket a Harmonizált Rendszer értelmében egyetlen vámtarifaszám alá sorolnak be, akkor az egész képezi a minősítési egységet;

b) ha a szállítmány a Harmonizált Rendszer ugyanazon vámtarifaszáma alá besorolt bizonyos számú azonos termékből áll, e melléklet rendelkezéseinek alkalmazásakor minden egyes terméket külön figyelembe kell venni.

(2) Ha árubesorolási szempontból a Harmonizált Rendszer 5. általános szabálya értelmében a csomagolást a termékkel együtt sorolják be, akkor azt a származás megállapításánál is figyelembe kell venni.

8. cikk

Tartozékok, tartalék alkatrészek és szerszámok

Azokat a berendezéssel, a géppel, a készülékkel vagy a járművel együtt szállított tartozékokat, tartalék alkatrészeket és szerszámokat, amelyek a berendezés szokásos tartozékai és az árban benne foglaltatnak vagy azokat külön nem számlázzák le, a szóban forgó berendezéshez, géphez, készülékhez vagy járműhöz tartozónak kell tekinteni.

9. cikk

Készletek

A Harmonizált Rendszer 3. általános szabálya szerint meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha a tartalmát alkotó valamennyi termék származó. Ha azonban egy készlet származó és nem származó cikkekből tevődik össze, a készletet mint egészet származónak kell tekinteni, amennyiben a nem származó cikkek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

10. cikk

Semleges elemek

Annak megállapítása céljából, hogy egy termék származó-e, nem szükséges megállapítani, hogy származó-e az előállítása során felhasználható:

a) energia és tüzelőanyag;

b) felszerelések és berendezések;

c) gépek és szerszámok;

d) azok az áruk, amelyek nem épülnek be, és amelyeket nem arra szántak, hogy beépüljenek a termék végső összetételébe.

III. CÍM

TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

11. cikk

Területi elv

(1) A II. cím alatt rögzített, a származó helyzet megszerzésére vonatkozó feltételeket a TOT-ban megszakítás nélkül teljesíteni kell a 6. cikk rendelkezéseinek kivételével.

(2) Ha a TOT-ból, a Közösségből vagy az AKCS-államokból más országba kivitt árukat visszaszállítanak, akkor azok nem tekintendők származónak, kivéve ha a vámhatóság felé hitelesen igazolható, hogy

a) a visszaszállított áru a kivitt áruval azonos;

b) az adott országban vagy az exportálás során nem mentek keresztül a jó állapotban való megőrzéshez szükséges mértéket meghaladó műveleten.

12. cikk

Közvetlen szállítás

(1) A határozat kereskedelmi együttműködési rendelkezései alapján biztosított kedvezményes elbánás csak az e melléklet követelményeinek megfelelő olyan termékekre vonatkozik, amelyeket közvetlenül a TOT, a Közösség vagy az AKCS-államok területe között szállítanak anélkül, hogy azok bármely más területre belépnének. Az egységes, oszthatatlan szállítmányt képező árukat azonban át lehet szállítani más területeken, szükség esetén az ilyen területeken történő átrakással vagy ideiglenes raktározással, feltéve hogy az áruk a tranzit- vagy a raktározási ország vámhatósági felügyelete alatt maradnak, és nem mennek keresztül más műveleteken, mint kirakás, ismételt berakás vagy a jó állapotban való megőrzésüket biztosító egyéb művelet.

A származó termékek csővezetéken át szállíthatók a TOT, a Közösség vagy az AKCS-államok területén kívüli más területen is.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek teljesítését a következő, az importáló ország vámhatóságához benyújtott okmányokkal kell igazolni:

a) egységes fuvarokmány, amely kiterjed az exportáló országból vagy területről a tranzitországon való áthaladásra; vagy

b) a tranzitország vámhatósága által kiállított igazolás, amely:

i. tartalmazza az áruk pontos megnevezését;

ii. feltünteti az áruk ki- és ismételt berakásának időpontját, valamint – ahol lehetséges – a hajóneveket vagy más igénybe vett fuvareszközöket; és

iii. igazolja, hogy milyen feltételek mellett maradtak az áruk a tranzitországban; vagy

c) ezek hiányában, bármely bizonyító erejű okmány.

13. cikk

Kiállítások

(1) Azokra a származó termékekre, amelyeket valamely TOT-ból a TOT-on, az AKCS-államokon vagy a tagállamokon kívüli országban rendezett kiállításra küldtek, és a kiállítást követően a Közösségbe való behozatal érdekében értékesítettek, a behozatalkor e határozat rendelkezései vonatkoznak, feltéve ha a vámhatóságok felé hitelesen igazolják, hogy

a) az exportőr e termékeket a TOT-ból olyan országba szállította, ahol a kiállítást rendezték, és a termékeket ott ki is állították;

b) a termékeket ez az exportőr eladta, vagy más módon értékesítette egy közösségbeli személynek;

c) a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána szállították el ugyanolyan állapotban, mint ahogy azokat a kiállításra elküldték;

d) a termékeket – mivel kiállításra szállították ki – nem használták semmi más célra, csak a kiállításon való bemutatásra.

(2) A IV. cím rendelkezései szerinti származásigazolást kell kiállítani vagy kiadni, és azt a szokásos módon kell benyújtani az importáló ország vámhatóságának. A kiállítás nevét és címét fel kell tüntetni. Ha szükséges, a kiállítás körülményeiről további bizonyító erejű igazolást kérhetnek.

(3) Az (1) bekezdést kell alkalmazni minden kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműipari kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem magáncélra szerveznek üzletekben vagy üzleti telephelyeken külföldi termékek értékesítése céljából, és amelynek során a termékek vámfelügyelet alatt maradnak.

IV. CÍM

SZÁRMAZÁSIGAZOLÁS

14. cikk

Általános követelmények

(1) A TOT-ból származó termékek a Közösségbe való behozatalkor részesülnek az e határozatban előírt előnyökből, amennyiben bemutatják az alábbiak egyikét:

a) EUR.1 szállítási bizonyítvány, amelynek mintáját a 3. függelék tartalmazza; vagy

b) a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben az exportőr által adott nyilatkozat – amelynek szövegét a 4. függelék tartalmazza – a számlán, a szállítólevélen vagy bármely más kereskedelmi okmányon, amely az érintett termékeket, azonosítás céljából, kellő részletességgel ismerteti (a továbbiakban: "számlanyilatkozat").

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az e melléklet szerinti származó termékek – a 25. cikkben meghatározott esetekben – az e határozatban rögzített előnyöket élvezik anélkül, hogy szükséges lenne a fentiekben említett okmányok bármelyikét benyújtani.

15. cikk

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására irányuló eljárás

(1) Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló TOT vámhatósága bocsátja ki az exportőr vagy – az exportőr felelősségére – meghatalmazott képviselője által írásban benyújtott kérelemre.

(2) E célból az exportőr vagy meghatalmazott képviselője kitölti mind az EUR.1 szállítási bizonyítványt, mind a kérelmet, amelyek mintáit a 3. függelék tartalmazza. Az űrlapokat e melléklet rendelkezéseivel összhangban kell kitölteni. Kézírással történő kitöltés esetén az űrlapokat tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni. A termék leírását az erre a célra szolgáló rovatban úgy kell megadni, hogy üres sorok ne maradjanak. Ha a rovatot nem töltik ki teljesen, a bejegyzés utolsó sora alatt vízszintes vonalat kell húzni, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal át kell húzni.

(3) Az EUR.1 szállítási bizonyítványt kérő exportőrnek az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítása szerinti exportáló TOT vámhatóságának kérésére bármikor be kell mutatnia az érintett termék származó helyzetét, valamint az e melléklet egyéb követelményeinek teljesítését igazoló megfelelő okmányokat.

(4) Az exportáló TOT vámhatóságának ki kell adnia az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha az érintett termék a TOT-ból, a Közösségből vagy az AKCS területről származó terméknek tekinthető, és megfelel e melléklet egyéb követelményeinek.

(5) A kiállító vámhatóság megtesz minden szükséges intézkedést a termékek származó helyzetének és e melléklet egyéb követelményei teljesítésének ellenőrzésére. E célból jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjen, az exportőr könyvelését megvizsgálja, vagy bármilyen szükségesnek tartott egyéb ellenőrzést folytasson. A kiállító vámhatóság biztosítja, hogy megfelelően töltsék ki a (2) bekezdésben említett űrlapokat. Különösképpen ellenőrzi, hogy a termékek leírására fenntartott helyet oly módon töltsék ki, hogy az kizárja a csalárd kiegészítés minden lehetőségét.

(6) Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállításának dátumát a bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni.

(7) Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a vámhatóság kiállítja és az exportőr rendelkezésére átadja, amint a tényleges kivitel megtörtént vagy azt biztosították.

16. cikk

Visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítványok

(1) A 15. cikk (7) bekezdésétől eltérően, a termékek kivitelét követően kivételesen kiállítható EUR.1 szállítási bizonyítvány, ha

a) azt tévedés vagy vétlen mulasztás, illetve különleges körülmények miatt nem állították ki a kivitelkor; vagy

b) a vámhatóság előtt kellően bizonyítható, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadták, de a behozatalkor technikai okokból nem fogadták el.

(2) Az (1) bekezdés végrehajtásához az exportőrnek fel kell tüntetni a kérelmében az EUR.1 szállítási bizonyítványban szereplő termékek kivitelének helyét és időpontját, valamint a kérelem okát.

(3) A vámhatóság csak annak ellenőrzése után állíthat ki visszamenőleges hatályú EUR.1 szállítási bizonyítványt, hogy az exportőr által megadott adatok megegyeznek a vonatkozó nyilvántartási adatokkal.

(4) A visszamenőleges hatállyal kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványt a következő kifejezések valamelyikének az EUR.1 szállítási bizonyítvány "Megjegyzések" (7.) rovatába történő beírásával kell jóváhagyni.

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

.

(5) A (4) bekezdésben említett jóváhagyást az EUR.1 szállítási bizonyítvány "Megjegyzések" rovatába kell bejegyezni.

17. cikk

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodpéldányának kiadása

(1) Az EUR.1 szállítási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kibocsátó vámhatósághoz fordulhat, és – az annak birtokában levő exportokmányok alapján – másodpéldány kiállítását kérheti.

(2) Az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodpéldányát a következő kifejezések valamelyikének a "Megjegyzések" (7.) rovatba történő beírásával kell jóváhagyni:

"DUPLICADO", "DUPLIKAT", "ΑΝΤΙΓΡΑΦΟ", "DUPLICATE", "DUPLICATA", "DUPLICATO", "DUPLICAAT", "SEGUNDA VIA", "KAKSOISKAPPALE".

(3) A (2) bekezdésben említett jóváhagyást az EUR.1 szállítási bizonyítvány "Megjegyzések" rovatába kell bejegyezni.

(4) A másodpéldány, amelyen szerepelnie kell az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátása napjának is, attól a naptól kezdve érvényes.

18. cikk

Korábban kiadott vagy kiállított származásigazolás alapján kiadott EUR.1 szállítási bizonyítvány

Ha a származó termékeket a Közösség vagy a TOT vámhivatali felügyelet alá helyezi, lehetővé válik, hogy az eredeti származásigazolást kicseréljék egy vagy több EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal annak érdekében, hogy e termékek mindegyikét vagy egy részét a Közösségen vagy a TOT-on belül máshova elküldjék. A helyettesítő EUR.1 szállítási bizonyítványt/bizonyítványokat az a vámhivatal állítja ki, amelynek felügyelete alá helyezték a termékeket.

19. cikk

A számlanyilatkozat kiállításának feltételei

(1) A 14. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett számlanyilatkozatot kiállíthatja:

a) a 20. cikk szerinti elfogadott exportőr; vagy

b) bármelyik exportőr, bármilyen egy vagy több csomagból álló, származó termékeket tartalmazó szállítmányra vonatkozóan, amennyiben annak összértéke nem haladja meg a 6000 eurót.

(2) Számlanyilatkozat akkor állítható ki, ha az érintett termékek a TOT-ból, a Közösségből vagy az AKCS-államokból származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e melléklet egyéb követelményeinek.

(3) A számlanyilatkozatot kiállító exportőrnek az exportáló ország vagy terület vámhatóságának kérésére bármikor be kell mutatnia az érintett termékek származó helyzetét, valamint e melléklet egyéb követelményeinek teljesítését igazoló összes megfelelő okmányt.

(4) Az exportőrnek a számlanyilatkozatot – amelynek szövegét a 4. függelék tartalmazza – a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, a mellékletben közölt nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával, és az exportáló ország vagy terület hazai jogszabályainak megfelelően kell kiállítania. Ha a nyilatkozat kézzel írott, akkor tintával, nyomtatott betűkkel kell kitölteni.

(5) A számlanyilatkozaton szerepel az exportőr eredeti, kézzel írt aláírása. A 20. cikk értelében elfogadott exportőr azonban nem köteles aláírni az ilyen nyilatkozatokat, feltéve ha írásban közli az exportáló ország vámhatóságával, hogy teljes felelősséget vállal minden olyan számlanyilatkozatért, amelyen személye ugyanúgy azonosítható, mintha a nyilatkozatot kézzel aláírta volna.

(6) A számlanyilatkozatot az exportőr az érintett termékek kivitelekor vagy azt követően állíthatja ki, azzal a feltétellel, hogy azt a termékek importját követően legkésőbb két éven belül bemutatják az importáló országban.

20. cikk

Elfogadott exportőr

(1) Az exportáló ország vámhatósága felhatalmazhat bármely exportőrt, aki gyakran szállít a határozat kereskedelmi együttműködési rendelkezéseinek hatálya alá tartozó termékeket, hogy az érintett termékek értékétől függetlenül számlanyilatkozatot tegyen. Az ilyen felhatalmazást kérő exportőrnek a vámhatóság megelégedésére meg kell adnia minden garanciát a termékek származó helyzetének, valamint e melléklet egyéb követelményei teljesítésének megállapításához.

(2) A vámhatóságok az elfogadott exportőr státust az általuk szükségesnek ítélt feltételek teljesítése esetén adhatják meg.

(3) A vámhatóság az elfogadott exportőrnek vámfelhatalmazási számot ad, amelyet feltüntetnek a számlanyilatkozaton.

(4) A vámhatóság ellenőrzi, hogy az elfogadott exportőr hogyan használja fel a felhatalmazást.

(5) A vámhatóság bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. Ezt teszi, ha az elfogadott exportőr az (1) bekezdésben említett garanciákat már nem biztosítja, ha nem teljesíti a (2) bekezdésben említett feltételeket, vagy ha bármilyen más módon szabálytalanul használja fel a felhatalmazást.

21. cikk

A származásigazolás érvényessége

(1) A származásigazolás az exportáló országban történt kiállítása napjától számított tíz hónapig érvényes, és ezen időn belül be kell nyújtani az importáló ország vámhatóságának.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott benyújtási határidőt követően a vámhatóságnak benyújtott származásigazolást akkor lehet elfogadni a kedvezményes elbánás alkalmazásának céljából, ha az okmányoknak a megállapított határidő előtti benyújtását kivételes körülmények tették lehetetlenné.

(3) A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló ország vámhatósága akkor fogadhatja el a származásigazolásokat, ha a termékeket az említett határidő előtt benyújtották.

22. cikk

Árutovábbítási eljárás

Amikor a termékek belépnek a származási országuktól eltérő TOT-ba vagy valamely AKCS-államba, további négy hónapos érvényességi időszak kezdődik azon a napon, amikor az tranzitország vámhatóságai az alábbi bejegyzéssel látják el az EUR.1 bizonyítványt a Megjegyzések (7.) rovatban:

- az "árutovábbítás" szó,

- a tranzitország neve,

- a hivatalos bélyegző, amelynek mintáját már a Bizottság rendelkezésére bocsátották a 31. cikkel összhangban,

- a záradékok dátuma.

23. cikk

A származásigazolás benyújtása

A származásigazolásokat az importáló ország vámhatóságához kell benyújtani az ezen ország által megállapított eljárással összhangban. E hatóság kérheti a származásigazolás fordítását, és azt is, hogy a kiviteli nyilatkozathoz az importőr mellékeljen egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy a termékek megfelelnek a határozat végrehajtásához megkövetelt feltételeknek.

24. cikk

Behozatal részletekben

Ha – az importőr kérelmére és az importáló ország vámhatósága által rögzített feltételek mellett – a Harmonizált Rendszer XVI. és XVII. áruosztályába vagy a 7308 és 9406 vámtarifaszáma alá tartozó termékeket a Harmonizált Rendszer 2. a) általános szabálya szerint szétszerelve vagy összeszereletlenül, részletekben importálnak, az első részlet behozatalakor e termékekre egyetlen származásigazolást kell benyújtani a vámhatóságnak.

25. cikk

Mentesség a származásigazolás alól

(1) Magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött, vagy az utasok személyes poggyászának részét képező termékeket származásigazolás benyújtása nélkül származó termékként kell vámkezelni, feltéve hogy az ilyen termékeket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, és nyilatkoznak, miszerint e melléklet követelményeinek megfelelnek, valamint e nyilatkozat valódiságához nem fér kétség. Postán küldött termékek esetében e nyilatkozat a CN22/CN23 vámáru-nyilatkozaton vagy ezen okmány mellékletén tehető meg.

(2) Az esetenkénti és kizárólag olyan termékekből álló behozatal, amelyek a címzett vagy az utas, illetve családjuk személyes használatára szolgálnak, nem tekintendő kereskedelmi behozatalnak, ha a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy behozataluk nem kereskedelmi célú.

(3) A fentieken túlmenően e termékek összértéke kis csomagok esetén nem haladja meg az 500 eurót, az utasok személyes poggyásza esetén pedig az 1200 eurót.

26. cikk

Kumulációs célú tájékoztatási eljárás

(1) Amikor a 2. cikk (2) bekezdését vagy a 6. cikk (1) bekezdését alkalmazzák, egy másik TOT-ból, a Közösségből vagy az AKCS-államokból származó anyagok e melléklet meghatározása szerinti származó helyzetének bizonyítékát EUR.1 szállítási bizonyítványon vagy a szállítói nyilatkozaton kell megadni, amelynek mintája az 5.A. függelékben található, és amelyet az exportőr ad ki az anyag származási országában.

(2) Amikor a 2. cikk (2) bekezdését vagy a 6. cikk (1) bekezdését alkalmazzák, egy másik TOT-ban, a Közösségben vagy az AKCS-államokban elvégzett megmunkálás és feldolgozás igazolását a szállítói nyilatkozatban kell megadni, amelynek mintája az 5.B. függelékben található, és amelyet az exportőr ad ki az anyag származási országában.

(3) A szállító külön szállítói nyilatkozatot ad az anyag valamennyi szállítmányára az adott szállításra vonatkozó kereskedelmi számlán, vagy a számla mellékletében, vagy a szállítmánnyal kapcsolatos szállítólevélen vagy egyéb kereskedelmi okmányon, amely kellő részletességgel írja le az érintett anyagokat ahhoz, hogy azonosíthatók legyenek.

(4) A szállítói nyilatkozat előre nyomtatott űrlapon is kiállítható.

(5) A szállítói nyilatkozatokat kézírással kell aláírni. Amennyiben azonban a számlát és a szállítói nyilatkozatot elektronikus adatfeldolgozási módszerek segítségével hozzák létre, a szállítói nyilatkozatot nem szükséges kézírással aláírni, feltéve ha a szállító cég felelős tisztségviselője a szállítói nyilatkozat kiállításának helye szerinti ország vagy terület vámhatóságai felé hitelesen azonosítható. Az említett hatóságok feltételeket állapíthatnak meg e bekezdés végrehajtására.

(6) A szállítói nyilatkozatokat az exportáló TOT-ban az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására felkért illetékes vámhivatalhoz kell benyújtani.

(7) Az e határozat hatálybalépése előtt kibocsátott szállítói nyilatkozatok és tájékoztató bizonyítványok érvényesek maradnak a 91/482/EGK határozat II. mellékletének 23. cikkével összhangban.

(8) A 6. cikk (4) bekezdésének első albekezdése alkalmazásának céljából az EUR.1 szállítási bizonyítvány "Megjegyzések" (7.) rovatába a következő kifejezések egyikét kell írni:

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

.

27. cikk

Bizonyító okmányok

A 15. cikk (3) bekezdésében és a 19. cikk (3) bekezdésében említett, annak bizonyítására szolgáló okmányok, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy számlanyilatkozattal kísért termékek valamely TOT-ból, a Közösségből vagy valamely AKCS-államból származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e melléklet egyéb követelményeinek, többek között a következőkből állhatnak:

a) közvetlen bizonyíték az exportőr vagy a szállító által, az érintett áruk előállítása érdekében végzett feldolgozási folyamatokról, amelyek például elszámolásaiban vagy belső könyvvitelében találhatók;

b) a felhasznált anyagok származó helyzetét bizonyító okmányok, amelyeket valamely TOT-ban, a Közösségben vagy valamely AKCS-államban adtak ki vagy állítottak ki, ahol ezen okmányokat a hazai jogszabályoknak megfelelően használják fel;

c) az anyagoknak a TOT-ban, a Közösségben vagy az AKCS-államokban történő megmunkálását vagy feldolgozását bizonyító okmányok, amelyeket valamely TOT-ban, a Közösségben vagy valamely AKCS-államban adtak ki vagy állítottak ki, ahol ezen okmányokat a hazai jogszabályok szerint használják fel;

d) EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy számlanyilatkozatok, amelyek a felhasznált anyagok származását bizonyítják, és amelyeket a TOT-ban, a Közösségben vagy az AKCS-államokban e melléklettel összhangban adtak ki vagy állítottak ki.

28. cikk

A származásigazolás és a bizonyító okmányok megőrzése

(1) Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítását kérő exportőr legalább három évig megőrzi a 15. cikk (3) bekezdésében említett okmányokat.

(2) A számlanyilatkozatot kiállító exportőr legalább három évig megőrzi a számlanyilatkozat másodpéldányát, valamint a 19. cikk (3) bekezdésében említett okmányokat.

(3) Annak az exportáló TOT-nak a vámhatósága, amely az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállítja, legalább három évig megőrzi a 15. cikk (2) bekezdésében említett kérelmet.

(4) Az importáló ország vámhatósága legalább három évig megőrzi a hozzá benyújtott EUR.1 szállítási bizonyítványokat és számlanyilatkozatokat.

29. cikk

Ellentmondások és alaki hibák

(1) A származásigazoláson szereplő nyilatkozat és a termékek behozatalához szükséges vámalakiságok elvégzése céljából a vámhivatalhoz benyújtott okmányokon tett nyilatkozat közötti kisebb ellentmondások felfedezése nem teszi a származásigazolást eleve érvénytelenné vagy semmissé, ha hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy az okmány a benyújtott termékekre vonatkozik.

(2) Az olyan nyilvánvaló alaki hibák, mint a származásigazoláson előforduló gépelési hibák, nem érvénytelenítik az okmányokat, ha ezek a hibák nem olyan jellegűek, hogy kétségessé tennék az okmányban szereplő nyilatkozat helyességét.

30. cikk

Euróban kifejezett összegek

(1) A valamely tagállam nemzeti pénznemben kifejezett összegek megegyeznek az 1999 októberének első munkanapján érvényes árfolyamon euróban kifejezett összegek nemzeti pénznemben számított értékével.

(2) A Bizottság, illetve valamely tagállam vagy TOT kérésére a Vámkódex Bizottság származási részlege felülvizsgálja az euróban kifejezett összegek és az azoknak a tagállami nemzeti pénznemekben számított ellenértékeit. E felülvizsgálat során a bizottság biztosítja, hogy ne csökkenjenek a nemzeti pénznemben számított összegek, és figyelembe veszi, hogy célszerű a szóban forgó értékhatárok hatályának reális feltételek közötti fenntartása. E célból a bizottság úgy határozhat, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket.

(3) Ha a termékeket egy másik tagállam pénznemében számlázták, az importáló ország elfogadja az érintett ország által közölt összeget.

V. CÍM

A KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

31. cikk

A bélyegzők és a címek közlése

A TOT megküldi a Bizottságnak az általa használt bélyegzők mintáit az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiadására illetékes vámhatóságok címeivel együtt, és elvégzi az EUR.1 szállítási bizonyítványok és számlanyilatkozatok utólagos ellenőrzését.

Az EUR.1 szállítási bizonyítványokat attól a naptól fogadják el a kedvezményes elbánás alkalmazása céljából, amikor a Bizottság kézhez kapta a fenti információkat.

A Bizottság megküldi ezeket az információkat a tagállamok vámhatóságai részére.

32. cikk

A származásigazolások ellenőrzése

(1) E melléklet megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából a TOT, a Közösség és az AKCS-államok az illetékes vámigazgatási szerveken keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy számlanyilatkozatok hitelességének és az ezen okmányokban foglalt információk helyességének ellenőrzésében.

A megkeresett hatóságok átadják az azokkal a feltételekkel kapcsolatos vonatkozó információkat, amelyek alapján a terméket előállították, jelezve különösen azokat a feltételeket, amelyek szerint a származási szabályokat tiszteletben tartották az érintett TOT-okban, tagállamokban vagy AKCS-államokban.

(2) A származásigazolások utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor kell elvégezni, ha az importáló ország vámhatóságának alapos oka van a kételkedésre az okmányok hitelességét vagy az érintett termékek származó helyzetét, illetve e melléklet egyéb követelményeinek teljesítését illetően.

(3) Az (2) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása céljából az importáló ország vámhatósága visszaküldi az EUR.1 szállítási bizonyítványt és – ha már benyújtották – a számlát, a számlanyilatkozatot vagy ezen okmányok másolatát az exportáló ország vámhatóságának, szükség esetén megadva azokat az okokat, amelyek a vizsgálatot szükségessé teszik. Az ellenőrzés iránti kérelem alátámasztására minden olyan okmányt és információt továbbítani kell, ami arra utal, hogy a származásigazoláson megadott adatok helytelenek.

(4) Az ellenőrzést az exportáló ország vámhatósága folytatja le. E célból jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjen, és az exportőr könyvelését megvizsgálja, vagy bármilyen szükségesnek tartott egyéb ellenőrzést lefolytasson.

(5) Ha az importáló ország vámhatóságai úgy határoznak, hogy a vizsgálat eredményének megérkezéséig felfüggesztik az érintett termékekre vonatkozó kedvezményes elbánás megadását, a termékek kiadását a szükségesnek ítélt óvintézkedések mellett kell felajánlani az importőrnek.

(6) A vizsgálatot kérő vámhatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell a vizsgálat eredményéről. Az eredményeknek egyértelműen jelezniük kell, hogy az okmányok hitelesek-e, és hogy az érintett termékek a TOT-ból, a Közösségből vagy az AKCS-államokból származó termékeknek tekinthetők-e, és megfelelnek-e e melléklet egyéb követelményeinek.

(7) Amennyiben alapos gyanúra okot adó esetekben az ellenőrzésre vonatkozó kérelem dátumától számított tíz hónapon belül nem érkezik válasz, vagy a válasz nem tartalmaz kielégítő információt a szóban forgó okmány hitelességének vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a kérést előterjesztő hatóságok – kivételes körülmények esetétől eltekintve – visszautasítják a kedvezményes elbánásra való jogosultságot.

(8) Amennyiben úgy tűnik, hogy az ellenőrzési eljárás vagy bármely más rendelkezésre álló információ e melléklet rendelkezéseinek megsértését jelzi, a TOT saját kezdeményezésére vagy a Közösség kérelmére kellő sürgősséggel megfelelő vizsgálatot folytat, vagy gondoskodik egy ilyen vizsgálat elvégzéséről az ilyen jogsértés azonosítása és megakadályozása érdekében. A Bizottság részt vehet a vizsgálatban.

33. cikk

A szállítói nyilatkozatok ellenőrzése

(1) A szállítói nyilatkozatok ellenőrzése szúrópróbaszerűen történhet, vagy amikor az importáló ország vámhatóságának alapos oka van a kételkedésre az okmány hitelességét vagy az adott anyagok valódi származásával kapcsolatos információ pontosságát vagy teljességét illetően.

(2) Azok a vámhatóságok, amelyekhez a szállítói nyilatkozatot benyújtották, kérhetik a nyilatkozat kiállításának helye szerinti állam vámhatóságait, hogy tájékoztató bizonyítványt bocsássanak ki, amelynek mintája a 6. függelékben található. Azok a vámhatóságok, amelyekhez a szállítói nyilatkozatot benyújtották, az exportőrt is felkérhetik, hogy mutassa be a nyilatkozat kiállításának helye szerinti állam vámhatóságai által kiállított tájékoztató bizonyítványt.

A tájékoztató bizonyítvány másolatát a kiállító hivatal legalább három évig megőrzi.

(3) A kérelmező vámhatóságot a lehető leghamarabb tájékoztatni kell az ellenőrzés eredményéről. Az eredményeknek kifejezetten ki kell térniük arra, hogy az anyagok helyzetével kapcsolatos nyilatkozat helytálló-e.

(4) Az ellenőrzés céljából a szállítók legalább három évig megőrzik a nyilatkozatot tartalmazó okmány másolatát az anyagok valódi helyzetével kapcsolatos minden szükséges bizonyítékkal együtt.

(5) A szállítói nyilatkozat kiállításának helye szerinti állam vámhatóságai jogosultak bekérni minden bizonyítékot, illetve elvégezni minden ellenőrzést, amelyet indokoltnak tartanak bármely szállítói nyilatkozat helyességének ellenőrzése érdekében.

(6) Valamely helytelen szállítói nyilatkozat alapján kibocsátott vagy kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványt semmisnek kell tekinteni.

34. cikk

A viták rendezése

Ha a 32. és 33. cikk szerinti ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni az ellenőrzést kérelmező vámhatóság és az ellenőrzés elvégzéséért felelős vámhatóság között, vagy ha e melléklet értelmezésével kapcsolatos kérdés merül fel, az ilyen vitákat a 2913/92/EGK rendelettel létrehozott Vámkódex Bizottság származási részlege elé kell terjeszteni.

Az importőr és az importáló ország vámhatósága közötti vitákat minden esetben az érintett ország jogszabályai szerint kell rendezni.

35. cikk

Szankciók

Szankcióval kell sújtani minden olyan személyt, aki termékek kedvezményes elbánásának igénybevétele céljából helytelen adatokat tartalmazó okmányt állít vagy állíttat ki.

36. cikk

Vámszabad területek

(1) A TOT és a tagállamok minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy a származásigazolás vagy szállítói nyilatkozat fedezete alatt szállított – a szállítás során a területükön levő vámszabad területet igénybe vevő – termékeket ne helyettesítsék más termékekkel, és azok ne menjenek keresztül más kezeléseken, mint az állaguk megőrzését biztosító szokásos műveletek.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alóli kivételként, ha a származó termékeket származásigazolás fedezete alatt vámszabad területre importálnak, és azok megmunkáláson vagy feldolgozáson mennek keresztül, az illetékes hatóságok az exportőr kérelmére új EUR.1 szállítási bizonyítványt állítanak ki, feltéve hogy a kezelés vagy feldolgozás e melléklet rendelkezéseivel összhangban történik.

37. cikk

Eltérések

(1) E melléklettől való eltéréseket fogadhatnak el, amennyiben azokat a meglévő iparágak fejlődése vagy új iparágak létrehozása indokolja.

A tagállam vagy adott esetben az érintett TOT hatóságok a (2) bekezdésnek megfelelően értesítik a Bizottságot az eltérésre vonatkozó kérelmükről és az indokokról.

A Közösség pozitívan válaszol minden olyan kérelemre, amelyet e cikkel összhangban kellően megindokoltak, és amely nem okozhat súlyos kárt valamely meghonosodott közösségi iparágban.

(2) Az eltérésre vonatkozó kérelmek vizsgálatának megkönnyítése érdekében a kérelmező tagállam vagy TOT a 7. mellékletben megadott űrlapon a lehető legteljesebb információval támasztja alá kérelmét, amely különösen az alább felsorolt pontokra terjed ki:

- a késztermék megnevezése,

- a harmadik országból származó anyagok jellege és mennyisége,

- az AKCS-államokból, a Közösségből vagy a TOT-ból származó vagy ott feldolgozott anyagok jellege és mennyisége,

- a gyártási folyamatok,

- a hozzáadott érték,

- az érintett vállalat alkalmazottainak száma,

- a Közösségbe irányuló kivitel várható mennyisége,

- egyéb esetleges alapanyagforrás,

- a kért időtartam indoklása az új ellátási források keresésében tett erőfeszítések fényében,

- egyéb megjegyzések.

Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az időbeli hatály kiterjesztésére vonatkozó minden kérelemre.

(3) A kérelmek vizsgálata során különösen a következőket veszik figyelembe:

a) az érintett TOT fejlettségi szintje vagy földrajzi helyzete;

b) azok az esetek, amikor a meglévő származási szabályok alkalmazása jelentősen érintheti a TOT valamely meglévő iparágának arra vonatkozó képességét, hogy folytassa a Közösségbe irányuló kivitelét, különös hivatkozással azokra az esetekre, amikor ez a tevékenységek megszűnéséhez vezethet;

c) olyan különleges esetek, amikor egyértelműen kimutatható, hogy a származási szabályok megakadályozhatnak egy iparágba történő jelentős befektetést, és amikor a befektetési program megvalósulása szempontjából kedvező eltérés lehetővé teheti e szabályok szakaszokban történő teljesítését.

(4) Minden esetben vizsgálatot kell folytatni, hogy meggyőződjenek róla, hogy a származási kumulációra vonatkozó szabályok nem biztosítanak-e megoldást a problémára.

(5) Emellett amikor az eltérés iránti kérelem valamely legkevésbé fejlett országot vagy területet érint, a vizsgálatot részrehajlóan kell elvégezni, különös tekintettel a következőkre:

a) a meghozandó döntés gazdasági és társadalmi hatása, különös tekintettel a foglalkoztatásra;

b) az eltérés adott időtartamig való alkalmazásának igénye, figyelembe véve az érintett TOT sajátos helyzetét és a nehézségeit.

(6) A kérelmek elbírálásakor minden egyes esetben különös figyelmet kell fordítani annak lehetőségére, hogy származó helyzetet szerezzenek azok a termékek, amelyek esetében az azokat alkotó anyagok a szomszédos fejlődő vagy a legkevésbé fejlett országokból származnak, feltéve hogy megfelelő közigazgatási együttműködés valósítható meg.

(7) Az (1)–(6) bekezdés sérelme nélkül az eltérést meg kell adni, amennyiben a TOT-ban felhasznált nem származó termékekhez hozzáadott érték eléri a késztermék értékének 45 %-át, feltéve hogy az eltérés nem olyan, amely súlyos károkat okoz a Közösség, illetve egy vagy több tagállam gazdasági ágazatában.

(8) a) A Tanács és a Bizottság megteszi azokat a lépéseket, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a kérelemnek a Vámkódex Bizottság származási részlegének elnöke általi kézhezvételétől számított 75 munkanap elteltével határozatot hozzanak. Ebben az összefüggésben a 2000/399/EK tanácsi határozatot [1] értelemszerűen alkalmazzák.

b) Ha az a) pontban említett határidőn belül nem hoznak határozatot, a kérelmet elfogadottnak kell tekinteni.

(9) a) Az eltérés meghatározott időre, általában öt évre szól.

b) Az eltérésre vonatkozó határozat megújítást írhat elő anélkül, hogy ahhoz szükség lenne a Bizottság új határozatára, feltéve hogy az érintett tagállam vagy TOT minden egyes időszak vége előtt három hónappal bizonyítékot nyújt be arra vonatkozóan, hogy még mindig nem képes megfelelni e melléklet eltérés tárgyát képező feltételeinek.

Ha bármilyen kifogást tesznek az időbeli hatály meghosszabbítása ellen, a Bizottság a lehető leghamarabb megvizsgálja azt, és eldönti, hogy meghosszabbítja-e az eltérést. A Bizottság a (8) bekezdésben előírtak szerint jár el. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy elkerüljék az eltérés alkalmazásának megszakításait.

c) Az a) és b) pontban említett időszakokban a Közösség felülvizsgálhatja az eltérés alkalmazásának feltételeit, amennyiben úgy találják, hogy jelentős változás történt az eltérés megadására vonatkozó határozatot befolyásoló alapvető tényezőkben. A felülvizsgálat lezárásakor a Közösség eldöntheti, hogy kiegészíti-e a határozat feltételeit az eltérés vagy a korábban megállapított bármely más feltétel hatályát illetően.

VI. CÍM

CEUTA ÉS MELILLA

38. cikk

Különleges feltételek

(1) Az e mellékletben használt "Közösség" kifejezés nem foglalja magában Ceutát és Melillát. A "Közösségből származó termékek" kifejezés nem foglalja magában a Ceutáról és Melilláról származó termékeket.

(2) E melléklet rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak annak meghatározására, hogy a termékek a TOT-ból származónak tekinthetők-e, amikor Ceutára és Melillára importálják őket.

(3) Amennyiben a Ceután, Melillán, az AKCS-államokban vagy a Közösségben teljes egészében előállított termékek megmunkáláson vagy feldolgozáson mennek keresztül a TOT-ban, teljes egészében a TOT-ban előállítottnak kell azokat tekinteni.

(4) A Ceután, Melillán, az AKCS-államokban vagy a Közösségben történő megmunkálást és feldolgozást a TOT-ban elvégzettnek kell tekinteni, amennyiben az anyagok ott további megmunkáláson vagy feldolgozáson mennek keresztül.

(5) A (3) és (4) bekezdés végrehajtása céljából az 5. cikkben felsorolt nem kielégítő műveleteket nem kell megmunkálásnak vagy feldolgozásnak tekinteni.

(6) Ceutát és Melillát egyetlen területnek kell tekinteni.

VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. cikk

A származási szabályok felülvizsgálata

(1) A Bizottság valamely ország vagy terület, illetve a Közösség illetékes hatóságainak kérésére megvizsgálja e melléklet rendelkezéseinek alkalmazását és gazdasági hatásait azzal a céllal, hogy megtegyen minden szükséges módosítást vagy kiigazítást.

A Bizottság egyéb elemek mellett figyelembe veszi a technológiai fejlődés által a származási szabályokra gyakorolt hatást.

A meghozott határozatokat a lehető leghamarabb végre kell hajtani.

(2) E melléklet bármely technikai módosítását az 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat 5. cikkében megállapított szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni. E célból a Bizottságot segíti a 2913/92/EGK rendelet [2] 247a. cikkében említett Vámkódex Bizottság, és az 1999/468/EK határozat 5. cikk (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap. A fent említett eljárás nem vonatkozik e melléklet 6. cikk (4) és (5) bekezdésére.

40. cikk

Függelékek

E melléklet függelékei annak szerves részét képezik.

41. cikk

A melléklet végrehajtása

A Közösség és a TOT egyaránt megtesz minden olyan lépést, amelyre szükség van e melléklet végrehajtásához.

42. cikk

Az EUR.2 nyomtatványok kiállítására vonatkozó átmeneti időszak

(1) 2002. december 31-ig a Közösség illetékes vámhatóságai e melléklet meghatározása szerinti érvényes származásigazolásként fogadják el az e határozattal összefüggésben kiállított EUR.2 nyomtatványokat.

(2) Az EUR.2 nyomtatványok utólagos ellenőrzése iránti kérelmeket az exportáló országok illetékes hatóságai az érintett EUR.2 nyomtatvány kiállításától számított két évig fogadják el. Ezen ellenőrzéseket e melléklet V. címével összhangban kell elvégezni.

[1] A Tanács 2000. június 16-i határozata az AKCS–EK Partnerségi Egyezmény 1. jegyzőkönyvében meghatározott származási szabályoktól való eltérésre vonatkozó eljárásról (HL L 151., 2000.6.24., 16. o.).

[2] HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 2700/2000/EK rendelettel (HL L 311., 2000.12.12., 17. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

A NEM A TOT-OKBÓL SZÁRMAZÓ, DE OTT SZABAD FORGALOMBAN LÉVŐ TERMÉKEK KÖZÖSSÉGBE TÖRTÉNŐ BELÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS A KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELJÁRÁSOK

1. cikk

Közvetlen szállítás

(1) Az e határozat 36. cikkének rendelkezései szerint előírt szabályrendszerek csak az e melléklet követelményeinek megfelelő olyan termékekre vonatkoznak, amelyeket közvetlenül a TOT-ok és a Közösség területei között harmadik ország érintése nélkül szállítanak. Az egységes, oszthatatlan szállítmányt képező árukat azonban át lehet szállítani a TOT-októl eltérő területeken, szükség esetén az ilyen területen történő átrakással vagy ideiglenes raktározással, feltéve hogy az áruk a tranzit- vagy raktározási ország vámfelügyelete alatt maradnak, és nem mennek keresztül más műveleteken, mint kirakás, ismételt berakás, illetve a jó állapotban való megőrzésük érdekében végzett bármely más művelet.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek teljesítését a következő, a felelős vámhatóságokhoz benyújtott okmányokkal kell bizonyítani:

a) egységes fuvarokmány, amely kiterjed az exportáló országból vagy területről a tranzitországon történő áthaladásra; vagy

b) a tranzitország vámhatósága által kiállított bizonyítvány, amely:

i. megadja az áruk pontos megnevezését;

ii. feltünteti az áruk ki- és ismételt berakodásának időpontját, valamint – ahol lehetséges – a hajóneveket vagy más igénybe vett szállítóeszközöket; és

iii. igazolja, hogy milyen feltételek mellett maradtak az áruk a tranzitországban; vagy

c) ezek hiányában, bármely bizonyító erejű okmány.

2. cikk

Az EXP exportbizonyítvány

(1) Az e határozat 36. cikkében foglalt rendelkezések betartásának bizonyítása az EXP exportbizonyítványon történik, amelynek mintája a függelékben található.

(2) Az EXP exportbizonyítványt az exportáló TOT vámhatósága adja ki az exportőr vagy – az exportőr felelősségére – meghatalmazott képviselője által írásban benyújtott kérelemre.

(3) E célból az exportőr vagy annak meghatalmazott képviselője kitölti az EXP exportbizonyítványt, amelynek mintája a függelékben található. Az űrlapokat e melléklet rendelkezéseivel összhangban töltik ki. Kézírással történő kitöltés esetén az űrlapokat tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni. A termék leírását az erre a célra szolgáló rovatban úgy kell megadni, hogy üres sorok ne maradjanak. Ha a rovatot nem töltik ki teljesen, a bejegyzés utolsó sora alatt vízszintes vonalat kell húzni, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal át kell húzni.

Az EXP exportbizonyítvány iránti kérelmet az exportáló ország vagy terület vámhatóságainak legalább három évig meg kell őriznie.

(4) Az EXP exportbizonyítványt kérelmező exportőr kész arra, hogy az EXP exportbizonyítvány kiadása szerinti exportáló TOT vámhatóságainak kérésére bármikor benyújtsa az azt igazoló megfelelő okmányokat, hogy az exportálandó termékek megfelelnek az EXP exportbizonyítvány kiadásának.

Az exportőrök kötelesek legalább három évig megőrizni az e bekezdésben említett okmányokat.

(5) Az exportáló TOT vámhatóságainak akkor kell kiadni az EXP exportbizonyítványt, ha az érintett termékek szabad forgalomban lévőnek tekinthetők, és eleget tesznek e határozat 36. cikke egyéb rendelkezéseinek.

(6) A kiállító vámhatóságok megtesznek minden lépést, amely szükséges a kérelem helyességének igazolásához. E célból jogukban áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjenek, és megvizsgálják az exportőr könyvelését, vagy bármilyen szükségesnek tartott egyéb ellenőrzést lefolytassanak. A kiállító vámhatóság biztosítja, hogy megfelelően töltsék ki a (3) bekezdésben említett űrlapot. Különösképpen ellenőrzi, hogy a termékek leírására fenntartott helyet oly módon töltsék ki, hogy az kizárja az utólagos kiegészítés minden lehetőségét.

(7) Az EXP exportbizonyítvány kiállításának dátumát a bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni.

(8) Az EXP exportbizonyítványt a vámhatóságnak kell kiadnia, és az exportőr rendelkezésére bocsátania, amint a tényleges export megtörtént vagy azt biztosították.

3. cikk

Az EXP exportbizonyítvány másodpéldányának kiadása

(1) Az EXP exportbizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kibocsátó vámhatósághoz fordulhat, és – az annak birtokában levő exportokmányok alapján – másodpéldány kiállítását kérheti.

(2) Az így kiadott másodpéldányt a következő kifejezések egyikével látják el:

"DUPLICADO", "DUPLIKAT", "ΑΝΤΙΓΡΑΦΟ", "DUPLICATE", "DUPLICATA", "DUPLICATO", "DUPLICAAT", "SEGUNDA VIA", "KAKSOISKAPPALE".

(3) A (2) bekezdésben említett jóváhagyást az EXP exportbizonyítvány "Megjegyzések" rovatába kell bejegyezni.

(4) A másodpéldány, amelyen szerepel az eredeti EXP exportbizonyítvány kiállításának dátuma is, attól a naptól kezdve érvényes.

4. cikk

Az EXP exportbizonyítványok érvényessége

(1) Az EXP exportbizonyítvány az exportáló TOT-ban történt kiállítása napjától számított négy hónapig érvényes, és ezen időn belül be kell nyújtani az importáló ország vámhatóságának.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított benyújtási határidő után a vámhatóságnak benyújtott EXP exportbizonyítványt akkor lehet elfogadni a szabályrendszer alkalmazásának céljából, ha az okmányoknak a megállapított határidő előtti benyújtását kivételes körülmények tették lehetetlenné.

(3) A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló ország vámhatósága akkor fogadhatja el az EXP exportbizonyítványokat, ha a termékeket az említett határidő előtt bemutatták.

5. cikk

Az EXP exportbizonyítványok benyújtása

Az EXP exportbizonyítványokat az importáló ország vámhatóságához kell benyújtani az ezen ország által megállapított eljárással összhangban. E hatóság kérheti az EXP exportbizonyítvány fordítását, és azt is, hogy a behozatali nyilatkozathoz az importőr csatoljon egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy a termékek megfelelnek a határozat végrehajtásához szükséges feltételeknek.

A KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

6. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1) A TOT-ok megküldik a Bizottságnak az EXP exportbizonyítványok kiállítására illetékes vámhatóságok bélyegzőinek lenyomatait és címeit, ha azok eltérnek a III. melléklet 31. cikkében foglaltaktól. A TOT-ok elvégzik az EXP exportbizonyítványok utólagos ellenőrzését.

Az EXP exportbizonyítványokat attól a naptól kell elfogadni az előírt szabályrendszer alkalmazása céljából, amikor a Bizottság kézhez kapta a fenti információkat.

A Bizottság megküldi ezeket az információkat a tagállamok vámhatóságai részére.

(2) E melléklet megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából a TOT és a Közösség az illetékes vámigazgatási szerveken keresztül segítik egymást az EXP exportbizonyítványok hitelességének és az ezen okmányokban foglalt információk helyességének ellenőrzésében.

7. cikk

Az EXP exportbizonyítványok ellenőrzése

(1) Az EXP exportbizonyítványok utólagos ellenőrzése szúrópróbaszerűen történhet, illetve erre abban az esetben kerülhet sor, ha az importáló ország vámhatóságainak az okmány hitelessége vagy e határozat 36. cikke rendelkezéseinek betartása tekintetében alapos kétségei támadnak.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása céljából az importáló ország vámhatósága visszaküldi az EXP exportbizonyítványt és a vonatkozó kereskedelmi dokumentumokat vagy ezek másolatait az exportáló TOT vámhatóságának, szükség szerint megadva azokat az okokat, amelyek a vizsgálatot szükségessé teszik. Minden olyan okmányt és információt, ami arra utal, hogy az EXP exportbizonyítványon megadott adatok helytelenek, továbbítani kell az ellenőrzés iránti kérelem alátámasztására.

(3) Az ellenőrzést az exportáló TOT vámhatóságának kell lefolytatnia. E célból jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjen, és az exportőr könyvelését megvizsgálja, vagy bármilyen szükségesnek tartott egyéb ellenőrzést elvégezzen.

(4) Ha az importáló ország vámhatóságai úgy határoznak, hogy az ellenőrzés eredményének megérkezéséig felfüggesztik az érintett termékekre vonatkozó szabályrendszerek alkalmazását, a termékek kiadását a szükségesnek ítélt óvintézkedések mellett fel kell ajánlani az importőrnek.

(5) Az ellenőrzést kérő vámhatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell az ellenőrzés eredményéről. Az eredményeknek kifejezetten ki kell térniük arra, hogy az okmányok hitelesek-e, és hogy érintett termékek tekinthetők-e úgy, hogy eleget tesznek az e határozat 36. cikkében foglalt rendelkezéseknek.

(6) Amennyiben alapos gyanúra okot adó esetekben az ellenőrzés iránti kérelem dátumától számított tíz hónapon belül nem érkezik válasz, vagy a válasz nem tartalmaz kielégítő információt a szóban forgó okmány hitelességének vagy annak megállapításához, hogy az exportált termékek jogosultak-e EXP exportbizonyítvány kibocsátására, a kérelmező vámhatóságok – kivételes körülményektől eltekintve – megtagadják a szabályrendszerek alkalmazását.

(7) Amennyiben úgy tűnik, hogy az ellenőrzési eljárás vagy bármely más rendelkezésre álló információ e melléklet megsértését jelzi, a TOT saját kezdeményezésére vagy a Közösség kérelmére kellő sürgősséggel megfelelő vizsgálatot folytat, vagy gondoskodik egy ilyen vizsgálat elvégzéséről az ilyen megsértés azonosítása és megakadályozása érdekében. A Bizottság részt vehet a vizsgálatban.

(8) Ha az ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni az ellenőrzést kérő vámhatóság és az e vizsgálat elvégzéséért felelős vámhatóság között, vagy ha a jegyzőkönyv értelmezésével kapcsolatos kérdés merül fel, az ilyen vitákat a 2454/93/EGK rendelettel létrehozott Vámkódex Bizottság elé kell terjeszteni.

(9) Az importőr és az importáló ország vámhatósága közötti vitákat minden esetben az érintett ország jogszabályai szerint kell rendezni.

8. cikk

Szankciók

Szankcióval kell sújtani minden olyan személyt, aki helytelen adatokat tartalmazó okmányt állít vagy állíttat ki annak érdekében, hogy az előírt szabályrendszerekre jogosultként fogadtassa el a termékeket.

9. cikk

Vámszabad területek

A TOT-ok és a tagállamok minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy EXP exportbizonyítvány fedezete mellett szállított, valamint a szállítás során a területükön levő vámszabad területet igénybe vevő termékeket ne helyettesítsenek más termékekkel, és azok ne menjenek keresztül más kezelésen, mint az állaguk megőrzése érdekében elvégzett szokásos műveletek.

10. cikk

Mellékletek

E melléklet függeléke annak szerves részét képezi.

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

EURÓPAI LEVELEZŐ TÁJÉKOZTATÁSI KÖZPONTOK (EICC)

Az EICC feladatai

Az európai levelező tájékoztatási központok (EICC) feladatai a TOT-ok vonatkozásában:

- a közösségi információk terjesztése a TOT-ok cégei között,

- a TOT-okból származó és az európai kis- és középvállalkozások számára felhasználható információk összegyűjtése és továbbítása az európai tájékoztatási központ (EIC) felé,

- a TOT-ok cégei által az Európai Unióval kapcsolatban feltett általános, jogi, közigazgatási és statisztikai kérdések megválaszolása,

- a közösségbeli cégek által a TOT-okkal kapcsolatban feltett általános, jogi, közigazgatási és statisztikai kérdések megválaszolása.

Az információcsere területén megvalósuló lehető legnagyobb mértékű kölcsönösség elérése érdekében a Bizottság gondoskodik arról, hogy a közösségbeli cégek a TOT-okkal kapcsolatban hozzáférjenek az olyan jellegű információkhoz, valamint ugyanazokhoz a tanácsadási/támogatási szolgáltatásokhoz, mint amelyeket a Közösség a TOT-ok számára elérhetővé tesz.

Eszközök és szolgáltatások

A következő eszközöket és szolgáltatásokat kell elérhetővé vagy beszerezhetővé tenni a levelező központok számára munkájuk megfelelő ellátásához:

a) dokumentáció: az alapkönyvtár összeállításához kiválasztott dokumentumok jegyzéke (beszerzendő); a beszerzés feltételei és költségei;

b) egyedi szoftverprogram (beszerzendő) a konkrét kérdésekkel kapcsolatos dossziék létrehozására és kezelésére, valamint a korábbi dossziék, meglévő dokumentumok és adatbázisok keresésére;

c) adatbázisok: a (díj ellenében) rendelkezésre álló adatbankok jegyzéke; a kapcsolódás feltételei és költségei;

d) képzés: önképző kurzusok (beszerzendő), a képzési időszakok időbeosztása (konkrét közösségi ügyek, az EIC-k működése) díjfizetős képzési időszakok az adatbázisok használatával kapcsolatban, valamint az EIC-k és az EICC-k éves konferenciái (minden ilyen tevékenység esetében az utazási és szállásköltségeket az EICC viseli);

e) a központi igazgatás információs tisztviselőinek elérése a Közösséggel kapcsolatos ügyekkel kapcsolatos információkra vonatkozó kérelmek megválaszolása érdekében;

f) a tőkésítési adatbázis elérése a VANS-on keresztül: ez az EIC-hálózati adatbázis főleg a közösségi ügyekkel kapcsolatban tartalmaz kérdéseket és válaszokat;

g) elektronikus levelezés: az EICC hozzáféréssel rendelkezik az elektronikus levelezési rendszerhez, különösen az EIC hálózatának saját környezetéhez.

A létrehozással kapcsolatos eljárások

1. Az ország vagy terület illetékes hatóságainak a Bizottsághoz kell intézni a levelező központok létrehozására és a gazdaszervezet kiválasztására vonatkozó kérelmeket az e határozat 59. cikkének rendelkezései szerinti csatornán keresztül.

2. A többek között az elegendő humán, dologi és pénzügyi forrás biztosítására vonatkozó megállapodást az EICC és a Bizottság köti meg.

A fogadó szervezet kiválasztásának feltételei

A következő kritériumok szerint választják ki az EICC-k pályázó fogadó szervezeteit:

- a pályázó szervezet tapasztalata az üzleti segítségnyújtás és tanácsadás terén, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos üzletorientált szemlélet,

- reprezentatív szerep a pályázó ország vagy terület üzleti szektorát illetően,

- az európai kérdések ismerete,

- a TOT-ok és a Közösség cégei számára nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos viszonosság biztosításának képessége,

- a pénzügyi függetlenség potenciálja,

- készség arra, hogy olyan embereket alkalmazzon a központ személyzeteként, akik jól beszélnek angolul vagy franciául, és jártasak a számítógép használatában,

- az előírásoknak megfelelő számítástechnikai és hírközlési berendezések biztosítása,

- annak felvállalása, hogy egyenlően és státus vagy ágazat alapján történő megkülönböztetéstől mentesen szolgálják ki a kis- és középvállalkozásokat, adott esetben a hálózat más EIC-eivel vagy EICC-eivel együtt.

--------------------------------------------------