A Tanács határozata

(2001. május 28.)

az európai bűnmegelőzési hálózat létrehozásáról

(2001/427/IB)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésére, 31. cikkére, valamint 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Francia Köztársaság és a Svéd Királyság kezdeményezésére;

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1) Az Európai Parlament 1993. december 16-án állásfoglalást fogadott el a kis súlyú városi bűnözésről, és annak a szervezett bűnözéshez kapcsolódásáról [1], 1998. november 17-én pedig állásfoglalást fogadott el a szervezett bűnözés megelőzésére szolgáló irányelvekről és intézkedésekről a szervezett bűnözés elleni fellépés átfogó stratégiájának kialakítása céljából [2].

(2) A Szerződés 29. cikke rendelkezik arról, hogy az Unió célja e téren a szervezett vagy egyéb bűnözés megelőzésével, és az ellene való fellépéssel érhető el.

(3) A Bécsi Cselekvési Terv bűnmegelőzési intézkedések kidolgozására hívott fel az Amszterdami Szerződés hatályba lépését követő öt éven belül.

(4) Az 1999. október 15–16-i Tamperei Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a bűnmegelőzési intézkedések fejlesztésére, a leghatékonyabb gyakorlati eljárások átvételére, és a bűnmegelőzés terén hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok hálózatának erősítésére, valamint az erre szakosodott nemzeti szervezetek közötti együttműködésre van szükség, meghatározva, hogy ennek az együttműködésnek a legfőbb prioritása a fiatalkorúak bűnelkövetése, a városi és a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés. E célból hívott fel egy, a Közösség által finanszírozandó program lehetőségét mérlegelő tanulmány elkészítésére.

(5) Az Európai Uniónak a szervezett bűnözés megelőzése és a szervezett bűnözés elleni küzdelem tárgyában az új évezred kezdetére elfogadott stratégiája [3] 6. ajánlásában arra hív fel, hogy a Tanács munkáját a bűnmegelőzésben kellő szakértelemmel rendelkező szakértők segítsék, akár a nemzeti központok, akár a nemzeti bűnmegelőzési szervezetek szakértői hálózatának létrehozása révén.

(6) A bűnmegelőzéssel foglalkozó számos jelentősebb szeminárium és konferencia, különösen az 1996-ban Stockholmban, 1997-ben Noordwijkban, 1998-ban Londonban és 2000-ben Algarvéban tartott, a bűnmegelőzési együttműködés fejlesztése céljából hálózat létrehozására hívott fel az Európai Unióban. Algavréban a magas rangú konferencia e mellett kiemelte a bűnmegelőzés több szakterületet érintő közös megközelítésének szükségességét. Az 1996-os zaragozai konferencia is hangsúlyozta ennek szükségességét, kiemelve a szoros összefonódást a szervezett bűnözés és általában a bűnözés között.

(7) A társadalom egészének részt kell vennie az országos, helyi és regionális közjogi hatóságok, társadalmi szervezetek, a magánszektor és az állampolgárok közötti partneri viszony kialakításában. A bűnözés okai sokrétűek, ezért azokat a társadalom egyes csoportjainak különböző szintű intézkedésekkel kell kezelniük, partneri viszonyt teremtve az eltérő hatáskörrel és tapasztalattal rendelkező tényezők között, beleértve a civil társadalmat is.

(8) Mivel azoknak a bűncselekményeknek a többségét, amelyeknek az Európai Unió polgárai az áldozatai, városi környezetben követik el, a várospolitikákat is figyelembe kell venni. Ennek során hangsúlyozott figyelmet kell szentelni a közösség rendes működését befolyásoló városi erőszak minden formájának,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

(1) Ezennel létrejön az európai bűnmegelőzési hálózat, a továbbiakban "a hálózat".

(2) A hálózat e határozatnak megfelelő működéséről a hálózat nemzeti képviselői és titkársága gondoskodnak.

(3) A bűnmegelőzés kiterjed mindazokra az intézkedésekre, amelyeknek célja a bűnözésnek és az állampolgárok bizonytalanságérzetének mind mennyiségi, mind minőségi értelemben, akár a bűncselekmények elkövetésétől való közvetlen elrettentéssel, akár a bűnözés lehetőségének és okainak kiküszöbölésére irányuló intézkedésekkel és beavatkozásokkal történő csökkentése. Ide tartoznak a kormány, a hatóságok, a büntető igazságszolgáltatási szervek, a helyi hatóságok, és az általuk létesített európai szakértői szövetségek, a magán- és önkéntes szektorok, a kutatók és a közvélemény a média támogatásával.

2. cikk

(1) A hálózat az egyes tagállamok által kijelölt kapcsolattartó pontokból áll.

(2) Minden tagállam legfeljebb három kapcsolattartó pontot jelöl ki.

(3) Ezek a kapcsolattartó pontok a bűnmegelőzés számos vonatkozására kiterjedő hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok legalább egy képviselőjét is magukban foglalják.

(4) Kapcsolattartó pontként az e szakterületen tevékenykedő kutatók vagy tudományos szakértők, valamint a bűnmegelőzés más szereplői jelölhetőek ki. A tagállamoknak minden esetben biztosítaniuk kell a kutatók vagy tudományos szakértők, valamint a bűnmegelőzés más résztvevői, így a társadalmi szervezetek, a helyi hatóságok és a magánszektor közreműködését a kijelölt kapcsolattartó pontokon keresztül.

(5) A Bizottság is kijelöli kapcsolattartó pontját. Az Europol és a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (KKEM) az őket érintő ügyekben bekapcsolódnak e tevékenységbe, amelyhez más érintett szervek is csatlakozhatnak.

(6) Minden tagállam biztosítja, hogy kapcsolattartó pontjai ismerjék az Unió legalább egy másik hivatalos nyelvét annak érdekében, hogy képesek legyenek kommunikálni más tagállamok kapcsolattartó pontjaival.

3. cikk

(1) A hálózat elősegíti az uniós szintű bűnmegelőzés különböző vonatkozásainak fejlesztését, és támogatja a helyi és országos szintű bűnmegelőzési tevékenységet. Noha a hálózat hatásköre a bűnözés valamennyi típusára kiterjed, különös figyelmet fordít a fiatalkorú, a városi és a kábítószerrel kapcsolatos bűnözésre.

(2) A hálózat különösen:

a) előmozdítja a tagállamok közötti és a nemzeti szervezetek, testületek közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság, illetve a Tanács más szervei, valamint a bűnmegelőzésre szakosodott szakértők és hálózatok más csoportjai közötti együttműködést, kapcsolattartást, valamint információ- és tapasztalatcserét;

b) a jövőben esedékes nemzeti és európai döntések mérlegelésének előmozdítása érdekében összegyűjti és elemzi a meglévő bűnmegelőzési tevékenységekre vonatkozó információkat, azok értékelését, és a leghatékonyabb gyakorlati eljárások elemzését, valamint összegyűjti és elemzi a tagállamokban a bűnözésre és annak alakulására vonatkozó információkat. A hálózat e mellett a bűnözésről és a bűnmegelőzésről szóló kérdőíves eljárásokkal segíti a Tanácsot és a tagállamokat;

c) hozzájárul a bűnmegelőzés fő kutatási, képzési és értékelési területeinek meghatározásához és kialakításához;

d) az ezeknek a szakmai témáknak a tanulmányozását elősegítő és eredményeinek terjesztését szolgáló konferenciákat, szemináriumokat, üléseket és más tevékenységeket szervez;

e) a leghatékonyabb gyakorlati módszerek és tapasztalatok kölcsönös átvételét ösztönző és fejlesztő tevékenységeket szervez;

f) fejleszti az együttműködést a tagságjelölt országokkal, harmadik országokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel;

g) szükség esetén és kérelemre szakértőként a Tanács és a Bizottság rendelkezésére áll, hogy a bűnmegelőzést érintő valamennyi ügyben segítse tevékenységüket;

h) illetékes munkacsoportjain keresztül tevékenységéről évente jelentést tesz a Tanácsnak, és a következő évre szóló munkatervében kijelöli az elsőbbségben részesített intézkedési területeket. A Tanács a jelentést tudomásul veszi, jóváhagyja és továbbítja az Európai Parlamenthez.

4. cikk

A hálózat feladatainak ellátása érdekében:

a) előnyben részesíti a több szakterületre kiterjedő megközelítést;

b) a kapcsolattartó pontokon keresztül szoros kapcsolatot tart a bűnmegelőzési szervekkel, a helyi hatóságokkal, a helyi társulásokkal és a civil társadalommal, valamint a kutatóintézetekkel és a tagállamok társadalmi szervezeteivel;

c) rendszeres jelentéseit és más hasznos információkat – különösen a leghatékonyabb gyakorlati módszerek összefoglaló ismertetését – tartalmazó internetes oldalt hoz létre és működtet;

d) törekszik az uniós programokban szereplő, a bűnmegelőzést érintő jelentős projektek felhasználására, és támogatja azok eredményeit.

5. cikk

(1) A hálózat első ülését 2001. augusztus 28-án tartja.

(2) A hálózat legalább hathavonta, a Tanács soros elnökségének összehívására tart ülést.

(3) A hálózat üléseivel kapcsolatban a hálózat nemzeti képviselői – a tagállamok által a 2. cikk (3) bekezdésének megfelelően kijelölt egy-egy képviselő – ülést tartanak, hogy az 5. cikk (4) bekezdésében említett kérdésekben döntsenek.

(4) A hálózat nemzeti képviselői határoznak a hálózat éves programjáról, benne a pénzügyi tervről. A hálózat nemzeti képviselői meghatározzák különösen:

- a vizsgálandó, elsőbbséget élvező területeket;

- a legfontosabb konkrét intézkedéseket, amelyeket el kell végezni (szemináriumok és konferenciák, tanulmányok és kutatások, továbbképzési programok …);

- az internetes oldal szerkezetét.

A hálózat nemzeti képviselői elkészítik a hálózat tevékenységéről szóló éves jelentést.

A hálózat nemzeti képviselői határozataikat egyhangúan fogadják el.

A hálózat nemzeti képviselőinek ülésein az adott időpontban a Tanács elnökségét ellátó tagállam képviselője elnököl.

A hálózat nemzeti képviselői minden elnökség alatt legalább egyszer tartanak ülést. A hálózat nemzeti képviselői elkészítik saját, egyhangúan elfogadandó eljárási szabályzatukat.

(5) A hálózat titkárságát a Bizottság biztosítja.

(6) A hálózat titkárságát és annak tevékenységét az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozzák.

(7) A titkárság állítja össze a hálózat éves programjának és a hálózat tevékenységéről szóló éves jelentésnek a tervezetét. A titkárság a nemzeti kapcsolattartó pontokkal együttműködve végzi a hálózat mindennapi tevékenységét, beleértve az információk összegyűjtését, elemzését és terjesztését. A titkárság segíti a hálózat tagjait a projektek megtervezésében, kidolgozásában és végrehajtásában, létrehozza és fenntartja a hálózat internetes oldalát. Feladatainak ellátása során szorosan együttműködik a hálózat nemzeti képviselőivel.

6. cikk

A Tanács e határozat elfogadását követő három éven belül értékeli a hálózat tevékenységét.

7. cikk

Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2001. május 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

T. Bodström

[1] HL C 20., 1994.1.24., 188. o.

[2] HL C 379., 1998.12.7., 44. o.

[3] HL C 124., 2000.5.3., 1. o.

--------------------------------------------------