Az Európai Parlament és a Tanács 1031/2000/EK határozata

(2000. április 13.)

az "Ifjúság" közösségi cselekvési program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, különösen annak 149. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

a Szerződés 251. cikkében [4] megállapított eljárásnak megfelelően, valamint az egyeztetőbizottság 2000. március 9-én jóváhagyott közös szövegének a fényében,

mivel:

(1) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés úgy rendelkezik, hogy a Közösség működjön közre – többek között – a magas színvonalú oktatás és képzés kialakításában. Ezt az 1997. október 2-án aláírt Amszterdami Szerződés határozottan megismétli, kijelentve, hogy a Közösségnek az oktatáshoz történő széles körű hozzáférés biztosításával, valamint az ismeretek folytonos frissítésével kell elősegítenie népei számára a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzését.

(2) A "Ifjúság Európáért" program harmadik szakaszának elfogadásáról szóló, 1995. március 14-i 818/95/EK határozattal [5] az Európai Parlament és a Tanács létrehozta az ifjúságpolitika terén történő együttműködés cselekvési programját. Helyes tehát ezen a téren az említett programból nyert tapasztalatok alapján folytatni és megerősíteni az együttműködést, valamint a Közösség e téren folytatott tevékenységét.

(3) Az Európai Tanács 1997. november 20-án és 21-én Luxembourgban a foglalkoztatáspolitikáról tartott rendkívüli ülése olyan összehangolt foglalkoztatáspolitikai stratégiát fogadott el, amelyben az élethosszig tartó oktatás és képzés alapvető szerepet játszik a Tanács 1997. december 15-i állásfoglalásában [6] a tagállamok számára megállapított foglalkoztatáspolitikai iránymutatások végrehajtásában, amelyek célja a foglalkoztathatóság, az alkalmazkodási képesség és a vállalkozói kultúra növelése, valamint az esélyegyenlőség előmozdítása.

(4) "A tudás Európája felé" című közleményében a Bizottság meghatározta a nyílt és dinamikus, az egész életen át tartó oktatás és képzés célját megvalósítani képes európai oktatási térség megalkotásának iránymutatásait.

(5) A "Tanítás és tanulás: a tudásalapú társadalom felé" című fehér könyvében a Bizottság megállapította, hogy a tanuló társadalom megjelenése azzal jár együtt, hogy ösztönözni kell az új ismeretek elsajátítását, és ezért motiválni kell az embereket arra, hogy minden tanulási lehetőséget ragadjanak meg. Az "Oktatás, képzés, kutatás: a transznacionális mobilitás akadályai" című zöld könyvében pedig a Bizottság rámutatott, milyen előnyökkel jár a mobilitás az emberek és az Európai Unió versenyképessége szempontjából.

(6) Szükség van a tevékeny állampolgári hozzáállás ösztönzésére, az e program keretében hozott intézkedések közötti kapcsolatok erősítésére, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásáért, valamint a kirekesztés minden formája, ezek között a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen folytatott küzdelemre. Különleges figyelmet kell fordítani a megkülönböztetés megszüntetésére, valamint a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség előmozdítására.

(7) A program keretében folytatott alprogramoknak nem csupán a fiatalok egy-egy megcélzott csoportját és/vagy az ifjúsági szervezetek tagjait kell elérniük, hanem az ifjúság egészét. Ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak gondoskodniuk kell megfelelő információáramlásról és e tevékenységek helyes terjesztéséről.

(8) Ez a határozat megteremti azt a közösségi keretrendszert, amely közreműködik a transznacionális önkéntes szolgálati tevékenység kialakításában. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy megfelelő és összehangolt intézkedéseket hozzanak a jogi és közigazgatási akadályok megszüntetésére annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fiatalok részvételét ebben a programban, és könnyebbé váljon az önkéntes szolgálat sajátos jellegének megismerése az ifjúság számára.

(9) Az ifjúsági csereprogramok különösen hozzájárulnak a kölcsönös bizalom építéséhez, a demokrácia és a türelem, a fiatalok közötti együttműködési hajlam és szolidaritás megerősítéséhez, ezért kulcsfontosságúak az Unió kohéziója és további fejlődése szempontjából.

(10) A fiatalok önkéntes szolgálati tevékenységekben való részvétele az iskolán kívüli oktatás egyik fajtája, amely többletismeretek megszerzéséhez segíti őket; ezen ismeretek minőségének túlnyomórészt megfelelő előkészítő – többek között nyelvi és kulturális jellegű – intézkedéseken kell alapulnia. E részvétel elősegíti életük jövőbeli irányvonalának meghatározását, kiszélesíti látókörüket, fejleszti társadalmi képességeiket, tevékeny állampolgári hozzáállásukat és kiegyensúlyozott társadalmi beilleszkedésüket gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból, ideértve a dolgozó életre való felkészítést, valamint elősegíti az igazi európai állampolgári tudatot.

(11) Az Európai Unió információs és kommunikációs politikájáról szóló, 1998. május 14-i állásfoglalásban [7] az Európai Parlament kifejtette, hogy a támogatási és cselekvési programok esetében a projektek kiválogatásának átláthatóbbnak, a választás indokainak világosabbaknak kell lenniük azok számára, akik a projekteket előterjesztik.

(12) A Bizottságnak és a tagállamoknak igyekezniük kell szavatolni az európai önkéntes szolgálati tevékenységek és a különféle hasonló nemzeti modellek egymást kiegészítő jellegét.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács az oktatásról szóló 253/2000/EK határozatban, valamint a Tanács a szakképzésről szóló, 1999. április 26-i 1999/382/EK határozatban létrehozta a Közösség oktatási és képzési cselekvési programjait, amelyek az ifjúsági programokkal együtt hozzájárulnak a tudás Európája felépítéséhez.

(14) Az ifjúságpolitikai területeken folytatott együttműködés politikája hozzájárul az iskolán kívüli oktatás és ezzel az egész életen át tartó tanulás elősegítéséhez, ezt a politikát tehát tovább kell fejleszteni.

(15) A fiatalok integrálása a munka világába lényeges részét képezi a társadalomba történő integrálásuknak, ehhez pedig arra van szükség, hogy elismerés övezzen valamennyi olyan készséget és képességet, amelyet iskolán kívüli oktatásban szerzett tapasztalattal sajátítanak el, ezek fontosságára nagy hangsúlyt kell fektetni.

(16) A Közösségben folyó tevékenység hozzáadott értékének megerősítése érdekében szükség van arra, hogy a Bizottság a tagállamokkal együttműködésben minden szinten biztosítsa azoknak a tevékenységeknek a koherenciáját és egymást kiegészítő jellegét, amelyeket ennek a határozatnak, más vonatkozó politikáknak, eszközöknek vagy programoknak a keretében végeznek.

(17) Fontos, hogy az "Ifjúság" program bizottsága – egyelőre még meghatározásra váró intézkedések alapján – tanácskozzon a Közösség szakképzési és oktatási programjainak (Leonardo da Vinci és Socrates) végrehajtásáért felelős bizottságokkal. Fontos, hogy az "Ifjúság" program bizottsága rendszeres tájékoztatást kapjon az oktatás, szakképzés és ifjúságpolitika terén tett kezdeményezésekről.

(18) Az Európai Tanács (1994. december 9-én és 10-én) Essenben és (1995. június 26-án és 27-én) Cannes-ban tartott ülésein hangsúlyozta, hogy Európában további cselekvésre van szükség a fiatalok társadalmi és szakmai integrációjának növelése érdekében. Firenzében (1996. június 21-én és 22-én) tartott ülésén az Európai Tanács hangsúlyozta, milyen fontos megkönnyíteni a fiatalok számára a munkavállalókká válást. Amszterdamban (1997. június 15. és 17. között) tartott ülésén az Európai Tanács hangot adott annak, hogy támogatja a non-profit tevékenységeket. Az Európai Parlament és a Tanács 1998. július 20-én elfogadta az 1686/98/EK határozatot [8], amelyben létrehozta a "Fiatalok európai önkéntes szolgálata" közösségi cselekvési programot.

(19) Az európai önkéntes szolgálati tevékenységek nem helyettesítik a katonai szolgálatot, sem pedig azokat az alternatív szolgálati formákat, amelyeket különösen a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó személyek számára, illetve egyes tagállamokban kötelező civil szolgálatként biztosítanak, és nem korlátozhatnak, illetve nem helyettesíthetnek potenciális vagy fennálló fizetett foglalkoztatást.

(20) Tartózkodási engedélyek vagy előírt vízumok megadása a tagállamok saját hatáskörébe tartozik, és a "lakhellyel rendelkezők" fogalmát az adott ország nemzeti joga határozza meg.

(21) Az Európai Parlament 1998. július 2-án az európai önkéntes szervezetek és alapítványok támogatásáról szóló állásfoglalást [9] fogadott el. Az önkéntes szférának fontos szerepet kell játszania abban is, hogy lehetővé tegye a programokban való részvételt valamennyi fiatal, de különösen azok számára, akik a legnagyobb nehézségekkel küszködnek.

(22) A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy elősegítik az együttműködést azokkal a nem kormányzati szervekkel, amelyek aktívan tevékenykednek ifjúsági és társadalmi területeken csakúgy, mint a környezetvédelem, a kultúra és sporttevékenység terén, és harcolnak a kirekesztés különféle formái ellen.

(23) Az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodás (EGT-Megállapodás) rendelkezik arról, hogy az oktatás, képzés és ifjúság terén nagyobb mértékű együttműködésre van szükség egyfelől az Európai Közösség és tagállamai, másfelől az Európai Gazdasági Térségben résztvevő Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) államai között. Az EGT-Megállapodás megállapítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek mellett az EGT-tag EFTA-államok részt vehetnek a Közösség oktatási, képzési és ifjúsági programjaiban.

(24) Rendelkezni kell arról, hogy az Európai Megállapodásokban, azok kiegészítő jegyzőkönyveiben és a megfelelő Társulási Tanácsok határozataiban megállapított feltételekkel összhangban a program nyitva álljon a társult közép-kelet-európai államok előtt, a Ciprussal a jövőben megkötendő megállapodások szerinti eljárásokkal összhangban kiegészítő előirányzatokból történő finanszírozással Ciprus előtt, valamint a Szerződés rendelkezéseinek megfelelő kiegészítő előirányzatokból történő finanszírozással Málta és Törökország előtt is.

(25) Ezt a programot a kiigazítások, különösen az intézkedések végrehajtásának prioritásai terén történő kiigazítások érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak együttműködve kell figyelemmel kísérniük és folyamatosan értékelniük.

(26) Az ifjúságpolitika összetettsége és változatossága miatt a tagállamok nem képesek megfelelő mértékben elérni a javasolt tevékenység által az ifjúságpolitika terén folytatott együttműködés fejlesztése és erősítése (ezek között az európai önkéntes szolgálat és – úgy a Közösségen belül, mint a harmadik országokkal – folytatott ifjúsági cserék) érdekében kitűzött célokat, a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvével összhangban e célok sokkal inkább elérhetők a Közösség szintjén, hiszen a közösségi szintű tevékenységek és intézkedések nemzetek közötti dimenziókban zajlanak. Ez a határozat kizárólag arra szorítkozik, ami ezeknek a célkitűzéseknek az eléréséhez szükséges.

(27) Ez a határozat a program teljes időtartamára nézve megállapítja azt a pénzügyi keretet, amely hivatkozási alapul szolgál a költségvetési hatóság számára a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás [10] 33. pontja szerinti értelemben vett éves költségvetési eljárás folyamán.

(28) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [11] összhangban kell elfogadni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

(1) Ez a határozat létrehozza az "Ifjúság" közösségi cselekvési programot (a továbbiakban: "ez a program"), amely az ifjúságpolitika terén folytatott együttműködési politikára vonatkozik, ideértve az európai önkéntes szolgálatot és a Közösségen belüli, valamint harmadik országokkal folytatott ifjúsági cseréket.

(2) Ezt a programot a 2000. január 1-jével kezdődő és 2006. december 31-ével záruló időszakban kell végrehajtani.

(3) Ez a program az iskolán kívüli oktatáson és képzésen alapuló ifjúságpolitikai együttműködés európai térségének kialakításával járul hozzá a tudás Európája előmozdításához. Támogatja az egész életen át tartó tanulást, valamint olyan tudás, készségek és képességek megszerzését, amelyek nagy valószínűséggel elősegítik a tevékeny állampolgári magatartást és a foglalkoztathatóságot.

(4) Ez a program támogatja és kiegészíti azokat az intézkedéseket, amelyeket a tagállamok hoznak, vagy amelyeket a tagállamokban hoznak, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok kulturális és nyelvi sokféleségét.

2. cikk

A program céljai

(1) Annak érdekében, hogy a fiatalok olyan ismereteket szerezhessenek, készségeket és képességeket sajátíthassanak el, amelyek jövőbeni fejlődésük alapjául szolgálhatnak, valamint felelősséggel gyakorolják állampolgárságukat annak érdekében, hogy a társadalom tevékeny részévé váljanak, és szem előtt tartva az esélyegyenlőség támogatásának jelentőségét, ez a program a következő célokat tűzi maga elé:

a) elősegíteni azt, hogy a fiatalok tevékenyen járuljanak hozzá Európa építéséhez a számukra a Közösségen belüli vagy harmadik országokkal történő transznacionális csereprogramokban való részvételen keresztül annak érdekében, hogy Európa kulturális sokféleségét és alapvetően közös értékeit megértsék, ezzel segítve az emberi jogok tiszteletének előmozdítását, a fajgyűlölet, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet elleni harcot;

b) erősíteni a fiatalok szolidaritás érzését a Közösségen belül vagy harmadik országokkal – különösen azokkal, amelyekkel a Közösség együttműködési megállapodást kötött – szervezett transznacionális közhasznú szolgálati tevékenységekben való bővülő részvételen keresztül;

c) bátorítani a fiatalok kezdeményező készségét, vállalkozó és alkotó kedvét annak érdekében, hogy tevékeny szerepet vállaljanak a társadalomban, s ugyanakkor ösztönözni kívánja az európai környezetben iskolán kívüli oktatás keretében szerzett tudás értékének elismerését;

d) erősíteni az ifjúsági területen folytatott együttműködést a Közösség szintjén történő helyes gyakorlat cseréjének elősegítésén, az ifjúsági munkások/ifjúsági vezetők képzésén, valamint innovatív tevékenységen keresztül.

(2) Ez a program a közösségi politika egyéb idevágó területei céljainak eléréséhez is hozzájárul.

3. cikk

Közösségi tevékenységek

(1) E program 2. cikkben kifejtett céljait a következő alprogramokkal kell elérni; a hozzájuk kapcsolódó műveletek tartalmát és alkalmazási eljárásait a melléklet írja le:

- Ifjúság Európáért,

- európai önkéntes szolgálat,

- ifjúsági kezdeményezések,

- közös tevékenységek,

- támogató intézkedések.

(2) Ezeket az alprogramokat a következő típusú intézkedésekkel, illetve ha kell, azok kombinációival kell végrehajtani:

a) a fiatalok transznacionális mobilitásának támogatása;

b) az információs és kommunikációs technológiák (IKT) ifjúsági területen történő használatának támogatása;

c) a tapasztalatok és a helyes gyakorlat kölcsönös cseréjét lehetővé tevő összeurópai szintű együttműködési hálózatok kialakításának támogatása;

d) transznacionális projektek támogatása az Uniós állampolgárság és a fiataloknak az Unió fejlesztése iránt érzett elkötelezettsége elősegítésére;

e) a nyelvi készségek és a kulturális különbségek megértésének támogatása;

f) az ifjúsági területen az újító szellem és a minőség fejlesztésére irányuló, transznacionális partneri viszonyon alapuló kísérleti projektek támogatása;

g) összeurópai szintű módszerek kidolgozása az ifjúsági politikák és alakulásuk elemzésére és nyomon követésére (pl. adatbázisok, kulcsfontosságú adatok, a "rendszerek" kölcsönös ismerete), valamint a jó gyakorlat elterjesztésére.

4. cikk

A programban való részvételi lehetőség

(1) Ez a program főszabályként a 15 és 25 év közötti korú, valamint olyan fiatalok számára készült, akik részt vesznek az ifjúsági munkában és valamely tagállamban lakhellyel rendelkeznek. A korhatárok valamelyest változtathatók, ha az egyes projektek különös körülményei ezt indokolják.

A tagállamok hatáskörének sérelme nélkül, a mellékletben leírt 1.2., 2.2., és 5. alprogram keretében ez a program olyan, főszabályként 15 és 25 év közötti korú, valamint az ifjúsági munkában részt vevő fiatalok számára is szólhat, akik harmadik ország lakosai.

(2) Különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy megkülönböztetés nélkül valamennyi fiatal részt vehessen e program tevékenységeiben.

(3) A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy különös erőfeszítésekkel segítsék azokat a fiatalokat, akik részvétele a vonatkozó közösségi, nemzeti, regionális vagy helyi szintű cselekvési programokban kulturális, társadalmi, fizikai, mentális, gazdasági vagy földrajzi okoknál fogva nehézségekbe ütközik, és támogassák a kis helyi csoportokat. A Bizottságnak ennek megfelelően figyelembe kell vennie azokat a nehézségeket, amelyekkel ezeknek a célcsoportoknak szembe kell nézniük, hogy így harcoljanak a kirekesztés ellen.

(4) A tagállamok törekednek arra, hogy megtegyék a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a program résztvevői a közösségi jog rendelkezései szerinti egészségügyi ellátást élvezhessék. A származási hely szerinti tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket ahhoz, hogy az európai önkéntes szolgálat résztvevői megőrizhessék szociális védettségüket.

5. cikk

A program végrehajtása, együttműködés a tagállamokkal

(1) A Bizottság biztosítja azoknak a közösségi alprogramoknak a melléklettel összhangban történő végrehajtását, amelyek ennek a programnak a keretébe tartoznak.

(2) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve megteszi a mellékletben leírt lépéseket (5. alprogram) annak érdekében, hogy a lehető legjobban kiaknázza a közösségi együttműködéssel az ifjúsági területen elért eredményeket.

(3) A Bizottság és a tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a közösségi és nemzeti szinten létrehozott struktúrákat a program céljainak elérésére felhasználóbarát módon úgy alakítsák ki, hogy ezzel helyi szinten a fiatalok és egyéb partnerek e programban való részvételét megkönnyítsék, értékeljék, és figyelemmel kísérjék a program keretében szükséges tevékenységeket, valamint áttekinthető tanácsadási és kiválasztási szempontokat alkalmazzanak.

A Bizottság és a tagállamok gondoskodnak olyan intézkedésekről, amelyek megkönnyítik a fiatalok számára a transznacionális mobilitásban való részvételt olyan intézkedésekkel, amelyek a fiatalok megfelelő tájékoztatására és a tárgyról szóló ismeretek terjesztésére irányulnak. A Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy megfelelő tájékoztatást és nyilvánosságot biztosítsanak azokról a tevékenységekről, amelyeket ez a program támogat.

(4) A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a program hatékony működését; lehetőség szerint arra is törekednek, hogy olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyeket a programban való részvételt akadályozó jogi és közigazgatási tényezők kiiktatására szükségesnek és kívánatosnak ítélnek.

(5) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja az átmenetet a korábbi közösségi ifjúsági programok keretében végrehajtott tevékenységek (Ifjúság Európáért III. és az európai önkéntes szolgálat), valamint az e program keretében végrehajtandó alprogramok között.

6. cikk

Közös fellépések

A tudás Európája felépítési folyamatának részeként ennek a programnak az intézkedései a 8. cikkben megállapított eljárással összhangban a Közösség egyéb ifjúsági, oktatási és szakképzési rokonprogramjaival és alprogramjaival közös programként is végrehajthatók.

7. cikk

Az intézkedések végrehajtása

(1) Azokat az intézkedéseket, amelyek e határozat végrehajtásához az alább felsoroltakkal kapcsolatban szükségesek, a 8. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban kell meghozni:

a) e program végrehajtására tett intézkedések, ideértve a program alprogramjainak éves végrehajtási munkatervét is;

b) a program különféle alprogramjai közötti általános egyensúly;

c) azok a kritériumok, amelyeket alkalmazni kell a decentralizáltan lebonyolítandó alprogramok céljára szolgáló pénzösszegek tagállamok között javasolt szétosztásának megállapítására;

d) a közös alprogramok végrehajtásához szükséges intézkedések;

e) a program értékelésével kapcsolatos intézkedések;

f) a fiatal önkéntesek részvételét igazoló intézkedések.

(2) Azokat az intézkedéseket, amelyek e határozat végrehajtásához bármi mással kapcsolatban szükségesek, a 8. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell lebonyolítani.

8. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Ahol erre a bekezdésre történik hivatkozás, ott az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkének rendelkezései alkalmazandók, tekintettel annak 8. cikkének rendelkezéseire is.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében meghatározott időszak két hónap.

(3) Ahol erre a bekezdésre történik hivatkozás, ott az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkének rendelkezései alkalmazandók, tekintettel annak 8. cikkének rendelkezéseire is.

(4) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

9. cikk

Finanszírozás

(1) Ennek a programnak a fenti 1. cikkben meghatározott időszak során történő végrehajtására rendelkezésre álló pénzügyi kerete 520 millió euró.

(2) Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi, a pénzügyi lehetőségek korlátaira való tekintettel.

10. cikk

Összhang és kiegészítő jelleg

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve, valamint az egyes programok egyedi jellegének és sajátosságának sérelme nélkül biztosítja a Közösség többi politikája, jogi eszköze és programja viszonylatában az átfogó összhangot és kiegészítő jelleget. Különös figyelmet kell szentelni a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítására és az esélyegyenlőségre.

(2) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja a következetességet e program végrehajtása és a Közösség egyéb ifjúsággal kapcsolatos tevékenységei, különösen a kultúra és az audiovizuális ágazat, a belső piac megvalósítása, az információs társadalom, a környezet, a fogyasztóvédelem, a KKV-k, a szociális politika, a foglalkoztatáspolitika és a közegészségügy területén.

(3) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja, hogy a program intézkedései vegyék tekintetbe azokat a foglalkoztatási iránymutatásokat, amelyeket a Tanács egy összehangolt foglalkoztatáspolitikai stratégia keretében fogadott el.

(4) A Bizottság köteles hatékony kapcsolatot biztosítani e program és a Közösség külkapcsolatainak keretében vállalt ifjúsági programok és tevékenységek között.

11. cikk

Az EFTA/EGT-országok, a társult közép-kelet-európai országok (KKEO), Ciprus, Málta és Törökország részvétele

Ebben a programban részt vehetnek:

- az EFTA/EGT-országok az EGT-Megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban,

- a társult közép-kelet-európai országok (KKEO) az Európai Megállapodásokban, azok kiegészítő jegyzőkönyveiben és a vonatkozó Társulási Tanácsok határozataiban meghatározott feltételeknek megfelelően,

- Ciprus a vele megkötendő megállapodások szerinti eljárásokkal összhangban kiegészítő előirányzatokból történő finanszírozással,

- Málta és Törökország, a Szerződés rendelkezéseinek megfelelő kiegészítő előirányzatokból történő finanszírozással.

12. cikk

Nemzetközi együttműködés

E program keretében a Bizottság a 7. cikk szabályaival összhangban szorosabbra fűzi az együttműködést a Közösségen kívüli országokkal és a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal.

13. cikk

Figyelemmel kísérés és értékelés

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve rendszeresen figyelemmel kíséri ezt a programot.

A figyelemmel kísérésbe beletartoznak a (3) bekezdésben említett jelentések és különös tevékenységek is.

(2) Ezt a programot a Bizottság a tagállamokkal együttműködve rendszeresen értékeli. Az értékelés célja az, hogy növelje a 2. cikkben kitűzött célok elérése érdekében végrehajtott tevékenységek hatékonyságát, valamint biztosítsa, hogy a 4. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban szavatolt a programban való részvétel egyenlő lehetősége.

Az értékelés során vizsgálni kell ennek a programnak a keretében megvalósított tevékenységek és az egyéb vonatkozó közösségi politikák, jogi eszközök és programok egymást kiegészítő jellegét is.

A 8. cikk (2) bekezdésében leírt eljárás alkalmazásával megállapított szempontokkal összhangban a Közösség tevékenységeinek eredményéről rendszeres külső értékelést kell adni.

(3) A tagállamok a Bizottság felé 2004. december 31-ig, illetve 2007. június 30-ig beszámolnak a program végrehajtásáról és hatásáról.

(4) A Bizottság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtja:

- az új tagállamok csatlakozásakor a csatlakozásnak erre a programra gyakorolt pénzügyi következményeiről szóló jelentést, amennyiben szükséges, a csatlakozásnak a programra gyakorolt pénzügyi következményeinek kezelésére tett javaslatokkal kiegészítve, amelyeknek összhangban kell lenniük a költségvetési fegyelem és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás rendelkezéseivel és az Európai Tanács 1999. márciusában, Berlinben tartott ülésén elfogadott következtetéseivel. Az Európai Parlament és a Tanács a lehető leghamarabb határozatot hoznak ez ilyen javaslatokról,

- időközi értékelő beszámoló a program végrehajtásának minőségi és mennyiségi szempontjairól, 2005. június 30-ig,

- záróbeszámolót a program végrehajtásáról, 2007. december 31-ig.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2000. április 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

N. Fontaine

a Tanács részéről

az elnök

A. Vara

[1] HL C 311., 1998.10.10., 6. o.

[2] HL C 410., 1998.12.30., 11. o.

[3] HL C 51., 1999.2.22., 77. o.

[4] Az Európai Parlament 1998. november 5-i véleménye (HL C 359., 1998.11.23., 75. o.), a Tanács 1999. június 28-i közös állásfoglalása (HL C 210., 1999.7.22., 1. o.), valamint az Európai Parlament 1999. október 28-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2000. április 10-i határozata és az Európai Parlament 2000. április 12-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[5] HL L 87., 1995.4.20., 1. o.

[6] HL C 30., 1998.1.28., 1. o.

[7] HL C 167., 1998.6.1., 230. o.

[8] HL L 214., 1998.7.31., 1. o.

[9] HL C 226., 1998.7.22., 66. o.

[10] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

[11] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A program keretében jóváhagyott finanszírozás során be kell tartani a társfinanszírozás és az addicionalitás elveit. A határozat 4. cikke (3) bekezdésével összhangban törekedni kell arra, hogy megkönnyítsék a programban való részvételi lehetőséget azoknak a fiataloknak a számára, akiknek részvétele a programban kulturális, társadalmi, fizikai, mentális, gazdasági vagy földrajzi okoknál fogva nehézségekbe ütközik, és támogatást kapjanak a kis helyi csoportok. A határozat 8. cikkében említett bizottság állapítja meg, hogy az ilyen erőfeszítések milyen konkrét formát öltsenek. A közösségi finanszírozás elosztásánál figyelembe kell venni a vállalt mobilitást elősegítő tevékenységek és az egyes tagállamokból származó fiatalok részvételi esélyeinek egyenlősége közötti egyensúly fenntartásának szükségességét; azaz a 4. cikk (3) bekezdését.

A toleranciára való ösztönzésre és a különbségek elfogadására irányuló kezdeményezéseket, valamint a kirekesztés minden formája elleni harc jegyében tett intézkedéseket különös nyomatékkal kell támogatni és ösztönözni. A Közösség szívesen látja a fiatalok iskolán kívüli oktatásának keretében a kultúrát és sportot előtérbe helyező tevékenységeket.

A program céljainak elérése érdekében a határozat 3. cikkében leírt intézkedések alapján öt kategóriában kell alprogramokat végrehajtani:

- Ifjúság Európáért,

- európai önkéntes szolgálat,

- ifjúsági kezdeményezések,

- közös tevékenységek,

- támogató intézkedések.

1. ALPROGRAM – IFJÚSÁG EURÓPÁÉRT

1.1. alprogram: A Közösségen belüli ifjúsági cserék

A Közösség támogatja a fiatalok mobilitását elősegítő tevékenységeket, feltéve, hogy a szóban forgó tevékenységek legalább egy hétig tartanak, a Közösségen belüli projektek alapján hajtják végre őket, és az adott tagállamban lakhellyel rendelkező, főszabályként 15–25 év közötti fiatalok csoportjait érintik. A korhatárok valamelyest változtathatók, ha az egyes projektek különös körülményei ezt indokolják.

Ezeknek – a fiatalok transznacionális partneri viszonyán alapuló – tevékenységeknek tevékeny részvételt kell megkívánniuk résztvevőiktől, továbbá úgy kell ezeket kialakítani, hogy lehetővé tegyék résztvevőik számára az eltérő társadalmi és kulturális valóságok felfedezését, ösztönözzék őket arra, hogy részt vegyenek más európai szintű tevékenységben vagy kezdeményezzenek ilyet. Különös figyelmet kell szentelni az olyan fiatalok részvételének, akik számára ez a legelső európai szintű tevékenység, valamint az olyan kis méretű vagy helyi csoportok bevonásának, amelyek még teljesen tapasztalatlanok összeurópai szinten.

A kétoldalú és többoldalú tevékenységek közötti jobb egyensúly felé haladás érdekében a Közösség támogatása a többoldalú csoportos mobilitási tevékenységekre fokozottabban koncentrálódik majd. A kétoldalú csoportos mobilitás akkor részesül finanszírozásban, ha a célcsoport vagy valamilyen sajátos pedagógiai megközelítés indokolja.

A fiatalok csoportos mobilitását ösztönző projektekbe történő tevékeny bevonását erősítő tevékenységek ennek az alprogramnak a keretében finanszírozhatók, különösen a szóban forgó fiatalok számára nyelvi vagy kultúraközi felkészülést nyújtó tevékenységek esetében.

1.2. alprogram: Fiatalok harmadik országokkal folytatott cseréje

A Közösség támogatja a fiatalok mobilitására irányuló tevékenységeket, feltéve, hogy a szóban forgó tevékenységek legalább egy hétig tartanak, közös projektek alapján hajtják végre őket, és az adott tagállamban vagy harmadik országban lakhellyel rendelkező, főszabályként 15–25 év közötti fiatalok csoportjait érintik. Ezek a mobilitási tevékenységek legalább két tagállam bevonását igénylik.

Ezeknek – a fiatalok transznacionális partneri viszonyán alapuló – tevékenységeknek tevékeny részvételt kell megkívánniuk résztvevőiktől, továbbá úgy kell ezeket kialakítani, hogy lehetővé tegyék résztvevőik számára az eltérő társadalmi és kulturális valóságok felfedezését, ösztönözzék őket arra, hogy részt vegyenek más európai szinten zajló tevékenységben vagy kezdeményezzenek ilyet. Ezen felül ezeknek a projekteknek lehetővé kell tenniük a harmadik országbeli felek számára, hogy tapasztalatot szerezzenek erről a tevékenységről iskolán kívüli oktatás keretében és közreműködjenek az ifjúsági munka és kapcsolatok fejlesztéséhez.

A fiatalok csoportos mobilitását ösztönző projektekbe történő tevékeny bevonását erősítő tevékenységek finanszírozhatók, különösen a szóban forgó fiatalok számára elutazásuk előtt nyelvi vagy kultúraközi felkészülést nyújtó tevékenységek esetében.

2. ALPROGRAM: EURÓPAI ÖNKÉNTES SZOLGÁLAT

Ennek az alprogramnak az alkalmazásában az "ifjú önkéntes" olyan személy, aki főszabályként 15–25 éves, és valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik.

Az ifjú önkéntesek tevékeny állampolgárokként vállalják a szolidaritást konkrét formába öntő tevékenységek végzését társadalmi és személyes képességek és készségek megszerzése érdekében, amelyekkel megalapozhatják jövőbeni fejlődésüket, miközben a társadalom javát is szolgálják. E célból az ifjú önkéntesek a tagállam és a Közösség által elismert, a program 2. cikkében meghatározott céljainak megfelelő projekt keretében részt vesznek a lakóhelyüktől különböző valamely másik tagállamban vagy harmadik országban valamilyen non-profit, fizetés nélkül teljesített, az adott közösség számára fontos és korlátozott ideig (legfeljebb 12 hónapig) tartó tevékenységben. Különösen fontos az, hogy ez a tevékenység nem eredményezhet foglalkoztatási helyzetet. Teljes ellátást, szállást és mentori irányítást biztosítani kell. Az önkéntes szolgálati projekt során biztosítani kell az ifjú önkéntesek számára egészség- és egyéb szükséges biztosításokat. Az ifjú önkéntesek ellátmányt/zsebpénzt kapnak.

Az európai önkéntes szolgálat az ifjú önkéntesek, a küldő szervezet és a fogadó szervezet közötti partneri viszonyon és a felelősség megosztásán alapszik.

A 8. cikkben a programbizottságra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban a Bizottság okiratot bocsát ki, amelyben igazolja az ifjú önkéntesek európai önkéntes szolgálatban való részvételét, valamint azokat a tapasztalatokat és készségeket, amiket a vonatkozó időszak alatt az önkéntes megszerzett.

2.1. alprogram: A Közösségen belüli önkéntes szolgálat

A Közösség támogatja azokat a transznacionális (korlátozott ideig tartó, főszabályként három héttől egy évig terjedő) projekteket, amelyek során fiatalok tevékenyen és személyesen vesznek részt a társadalom szükségleteinek széles skálájának (szociális, szociokulturális, környezetvédelmi, kulturális stb.) kielégítésére irányuló tevékenységekben, amelyek révén egyidejűleg iskolán kívüli oktatás keretében társadalmi és kulturális készségekre tesznek szert. Ezek a projektek arra irányulnak, hogy a fiatalok más kultúrákkal és nyelvekkel kerüljenek kapcsolatba, új elképzelésekkel és feladatokkal szembesüljenek egy sokkultúrájú civil társadalomban.

A Közösség támogatást nyújthat olyan konstrukciókhoz – különösen, ha nyelvi vagy kultúraközi elemet tartalmaznak –, amelyek célja az ifjú önkéntesek felkészítése az elindulásra, valamint könnyebb beilleszkedésük e tevékenységek során és az európai önkéntes szolgálat végeztével. Különös figyelmet kell szentelni a pedagógiai támogatásnak és a mentorok irányító munkájának.

2.2. alprogram: Európai önkéntes szolgálat harmadik országokkal

A Közösség támogatja azokat a harmadik országokkal folytatott transznacionális (korlátozott ideig tartó, főszabályként három héttől egy évig terjedő) projekteket, amelyek során fiatalok tevékenyen és személyesen vesznek részt a társadalom szükségleteinek széles skálájának (szociális, szociokulturális, környezetvédelmi, kulturális stb.) kielégítésére irányuló tevékenységekben, amelyek révén egyidejűleg iskolán kívüli oktatás keretében társadalmi és kulturális készségekre tesznek szert. Ezek a projektek arra irányulnak, hogy a fiatalok más kultúrákkal és nyelvekkel kerüljenek kapcsolatba, új elképzelésekkel és feladatokkal szembesüljenek egy sokkultúrájú civil társadalomban.

Támogatás nyújtható minden olyan tevékenységhez, amely megalapozza vagy megszilárdítja a transznacionális európai önkéntes szolgálat harmadik országokkal folytatott projektjeit vagy megszilárdítja azok fejlesztésének alapjait.

A Közösség támogatást nyújthat olyan konstrukciókhoz – különösen, ha nyelvi vagy kultúraközi elemet tartalmaznak –, amelyek célja az ifjú önkéntesek felkészítése az elindulásra, valamint könnyebb beilleszkedésük e tevékenységek során és az európai önkéntes szolgálat végeztével. Különös figyelmet kell szentelni a pedagógiai támogatásnak és a mentorok irányító munkájának.

3. ALPROGRAM – IFJÚSÁGI KEZDEMÉNYEZÉSEK

A fiatalok kezdeményező és alkotó készségének ösztönzése érdekében a Közösség támogatja az olyan projekteket, amelyek során fiatalok tevékenyen és közvetlenül vesznek részt újító és alkotó jellegű konstrukciókban, valamint olyanokban, amelyek a fiatalok helyi, regionális, nemzeti vagy európai szintű társadalmi elkötelezettségére összpontosítanak. Ezek a projektek lehetővé teszik a fiatalok számára kezdeményező készségük fejlesztését, valamint terveik olyan gyakorlati megvalósítását, amelyben maguk játsszák a főszerepet.

A Közösség támogat minden olyan kezdeményezést, amely arra irányul, hogy az ifjú önkéntesek a lehető legjobb hasznát vegyék az önkéntes szolgálat során szerzett tapasztalataiknak, és a társadalomba történő tevékeny beilleszkedésre sarkallja őket. Azok a kezdeményezések, amelyeket a fiatalok európai önkéntes szolgálatuk leteltével vállalnak, lehetővé teszik számukra, hogy társadalmi, kulturális, szociokulturális és gazdasági jellegű munkát kezdjenek végezni vagy támogassanak, és/vagy eközben saját személyes fejlődésüket is tartsák szem előtt. A felvételnél elsőbbséget élveznek a leginkább rászoruló fiatalok.

A támogatás célja az ilyen projektek más tagállamokban folytatott kezdeményezésekkel történő kibővítése transznacionális jellegük erősítése céljából, valamint a fiatalok közötti tapasztalatcserék és az együttműködés jelentős kibővítése. A segítség állhat az egész Európára kiterjedő kezdeményezések ifjú támogatói számára találkozók megszervezéséből. Anyagi segítség nyújtható az ilyen projektek közötti stabil, transznacionális partneri viszony céljából.

4. ALPROGRAM – KÖZÖS TEVÉKENYSÉGEK

Tekintettel arra, hogy a szektorok közötti együttműködés előfeltételeként szükség van rugalmas és alkotó hozzáállásra, közösségi támogatás nyújtható a határozat 6. cikkében megjelölt tevékenységekre, valamint olyan tevékenységekre, amelyeket a tudás Európájával kapcsolatos más közösségi konstrukciókkal, különösen az oktatás és szakképzés terén indított programokkal együtt vállalnak.

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve arra törekszik, hogy a tudás és élethosszig tartó tanulás jó gyakorlatának közös tájékoztatási, megfigyelő és terjesztési rendszerét dolgozza ki, s ezzel párhuzamosan az oktatási és képzési célú multimédia terén közös alprogramokba kezdjen. Ezek a projektek a konstrukciók széles körét ölelik fel számos szektorból, közöttük az ifjúsági területről is. Finanszírozásuk történhet több közösségi programból egymást kiegészítő módon, végrehajtásuk pedig közös projektekre való felhívásokkal.

Megfelelő intézkedéseket lehet elfogadni abból a célból, hogy elősegítsék regionális és helyi szinten az ebben a programban résztvevők és a szakképzéssel és oktatással foglalkozó programokban résztvevők közötti kapcsolatokat és interakciót. Ebben az összefüggésben támogatás nyújtható olyan tevékenységek számára, melyek a Közösség által a fiatalok számára kínált lehetőségekről növelik a tájékozottságot.

5. ALPROGRAM – TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK

5.1. alprogram: A képzés és az együttműködés az ifjúságpolitikában résztvevők vonatkozásában

Anyagi támogatás jár az alábbiakhoz:

1. Olyan tevékenységek, melyek képzést nyújtanak az ifjúsági munkában résztvevők számára, különösen az európai önkéntes szolgálat oktatói, ifjúsági munkások/vezetők, európai projekteket működtetők és ifjúsági kezdeményezések tanácsadói számára, akik a fiatalokat közvetlenül bevonó konstrukciókban vesznek részt, olyanokban, mint az 1., 2. és 3. alprogramnál leírtak; ennek célja az, hogy biztosítsák az ilyen konstrukciók megfelelően magas színvonalát. Különös figyelmet kell szentelni azoknak a tevékenységeknek, amelyekkel azokat kívánjuk részvételre ösztönözni, akiknek a legnagyobb nehézségekkel kell szembenézniük ahhoz, hogy a Közösség alprogramjaiban részt vehessenek.

2. A transznacionális együttműködés követelményeinek megfelelő európai modulok fejlesztésére irányuló tevékenységek.

3. Olyan tevékenységek, mint a tanulmányi látogatások, megvalósíthatósági tanulmányok, szemináriumok, munkatapasztalat, amelyek közös tevékenységek vagy közös érdekeket érintő kérdések kapcsán tapasztalatcserére és a helyes gyakorlat cseréjére összpontosítanak, illetve amelyek arra irányulnak, hogy megkönnyítsék és elősegítsék az ifjúsági munka területén tevékenykedők között a fenntartható, transznacionális partneri viszonyok és/vagy a sokoldalú hálózatok kiépítését.

4. Olyan kísérleti tevékenységek, amelyek az új szemléletmódok és új együttműködési formák megvalósítása és a különböző háttérrel rendelkező résztvevők együttes erőfeszítései révén innovációs, valamint az ifjúságpolitika gazdagodásának forrásait rejtik magukban.

5. Közösségi támogatás nyújtható még olyan konferenciákhoz és szemináriumokhoz is, amelyek erősíteni kívánják az együttműködést és a jó gyakorlat cseréjét az ifjúsági területen, valamint a Közösség ifjúsággal kapcsolatos tevékenységeinek keretében támogatott projektek és tevékenységek eredményeinek előmozdításával és terjesztésével kapcsolatos egyéb intézkedésekhez.

A fenti intézkedésekkel kapcsolatos tevékenységek lehetnek kizárólag Közösségen belüli jellegűek, és lehetnek olyanok, amelyekben harmadik országok is szerepelnek. Különös figyelmet kell szentelni azoknak, akik regionális vagy helyi szinten foglalkoznak fiatalokkal és semmi gyakorlatuk nincs vagy igen csekély gyakorlattal rendelkeznek az európai szintű kapcsolatok terén, valamint olyan tevékenységeknek, amelyekben fiatalok játsszák a fő szerepet.

5.2. alprogram: A fiatalok tájékoztatása és ifjúságpolitikai tanulmányok

1. A program célkitűzéseivel összhangban, különösen pedig a fiatalok programban való részvételi lehetőségeinek javítása, kezdeményező készségük és tevékeny társadalmi részvételük növelése érdekében a Közösség arra kívánja ösztönözni az ifjúsági munkában dolgozókat, hogy európai szinten vegyenek részt a fiatalok tájékoztatásában, valamint erősítsék az együttműködést a fiatalok tagállamokban felállított, valamint közösségi szintű információs és kommunikációs rendszerei között. Ennek keretében különös hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az együttműködést kiterjesszük az oktatás és képzés területeire, valamint a fiatalok között zajló és a velük folytatott párbeszédre.

2. Ennek megfelelően, anyagi támogatás jár az alábbi kezdeményezéseknek:

- olyan szükséges tapasztalat és készségek megszerzése, amelyekre szükség van a transznacionális együttműködésre épülő ifjúsági információs projektek, valamint az ifjúság tájékoztatásával, különösen az ifjúsági tanácsadással foglalkozó projektek megvalósításához,

- információ terjesztésére irányuló együttműködési projektek, melyek célja annak a területnek a fiatalok körében történő fokozott tudatosítása, amelyre a program vonatkozik, valamint annak biztosítása, hogy a fiatalok hozzáférjenek a program céljainak eléréséhez szükséges valamennyi információhoz,

- olyan mechanizmusok alkalmazása – a transznacionális együttműködési projektek részeként –, amelyek lehetővé teszik a fiatalok közötti és a velük folytatható párbeszédet, különösen olyanok, amelyek erre ifjúságközpontú médiát és új technológiákat használnak fel.

3. A program céljaival kapcsolatos, ifjúságról szóló tanulmányok közül a Bizottság azokat támogatja, amelyek – egyebek között – a fiatalok érdekében tett intézkedések hatásaira, különösen az együttműködés előmozdítására összpontosítanak. Az ilyen tanulmányok elemzik más politikák az ifjúság világára gyakorolt hatásait, éstörekednek arra, hogy világosabb és átfogóbb képet nyújtsanak a fiatalok szükségleteiről, valamint azokról a körülményekről, amelyek között élnek.

Elsőbbségben kell részesíteni azokat a tanulmányokat, amelyek azokkal az utakkal foglalkoznak, melyeken a kevésbé előnyös helyzetű, perifériára került fiatalok indulnak el; ezek különösen azokat a tényezőket elemzik, amelyek elősegítették vagy gátolták a fiatalok társadalmi integrációját, és előtérbe állítják az iskolán kívüli oktatásból, illetve általában véve a harmadik szektorból származó tényeket. Ugyancsak előnyben kell részesíteni az újító szellem elősegítésére irányuló intézkedéseket összehasonlító, a helyi fejlődésre gyakorolt – különösen tevékenységteremtő (munkahelyteremtő, kulturális vagy társadalmi vállalkozásokat teremtő stb.) – hatásukat kimutató tanulmányokat. Az ilyen kutatás esettanulmányok formáját is öltheti, amelyek közül a leglényegesebbeket közzé kell tenni.

5.3. alprogram: Információ és az intézkedések láthatósága

A Bizottság megtesz minden szükséges intézkedést, többek között számos forrásból összegyűjti az ifjúsági területen történt intézkedésekről szóló információt, kiaknázza az EU ifjúsági projektjei előnyeit és növeli a fiataloknak szóló közösségi szintű alprogramok észrevehetőségét azzal, hogy a velük való párbeszéd folytatásához megfelelő eszközöket alakít ki, ideértve az Internet-kapcsolatot is.

5.4. alprogram: Támogató intézkedések

1. Nemzeti ügynökségek

A Közösség a határozat 5. cikkének rendelkezéseivel összhangban támogatást nyújthat olyan struktúráknak, amelyeket tagállamok állítottak fel.

2. Műszaki segítségnyújtás és működési támogatás

A program végrehajtása során a Bizottság igénybe vehet műszaki segítségnyújtó szervezeteket is, amelyeknek finanszírozása a program általános pénzügyi keretéből megoldható. Igénybe vehet szakértőket is ugyanilyen feltételek mellett. Ezen túlmenően a Bizottság értékelő tanulmányok készítését és ilyen jellegű szemináriumok, eszmecserék vagy egyéb szakértői értekezletek szervezését is vállalhatja, minthogy ezek nagy valószínűséggel elősegítik a program végrehajtását, ideértve a határozat 12. cikkének alkalmazását is. A Bizottság vállalhat tájékoztató, publikációs és terjesztési feladatokat is.

--------------------------------------------------