A Tanács 3288/94/EK rendelete

(1994. december 22.)

a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK rendeletnek az Uruguayi Forduló keretében megkötött megállapodások végrehajtása érdekében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 235. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

mivel a Közösség aláírta a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményt (a továbbiakban: a WTO-egyezmény); mivel a WTO-egyezmény mellékletét képező, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (a továbbiakban: a TRIPs-megállapodás) részletes rendelkezéseket tartalmaz a szellemi tulajdonjogok védelméről, amelyek célja a nemzetközi szabályozás bevezetése e területen a nemzetközi kereskedelem előmozdításának és a kereskedelemnek a szellemi tulajdon megfelelő és hatékony védelme hiányából adódó torzulásai és egyenetlenségei megelőzése érdekében;

mivel annak érdekében, hogy az irányadó közösségi jogszabályok teljes mértékben megfeleljenek a TRIPs-megállapodásnak, a Közösségnek a szellemi tulajdon védelmét jelenleg szabályozó közösségi jogszabályokkal kapcsolatban egyes intézkedéseket meg kell hoznia; mivel ezek az intézkedések egyes kérdésekben a közösségi jogszabályok módosítását igénylik; mivel ezek az intézkedések a hatályos közösségi jogszabályok kiegészítését is szükségessé teszik;

mivel a 40/94/EK rendelet [2] létrehozza a közösségi védjegyet; mivel a 40/94/EK rendelet 5. cikke az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezményre hivatkozással határozza meg azoknak a körét, akik közösségi védjegy jogosultjai lehetnek, továbbá a Párizsi Egyezményben nem részes államok részéről viszonosságon alapuló nemzeti elbánást kíván meg; mivel erre figyelemmel a 40/94/EK rendeletnek az elsőbbségi jogra vonatkozó 29. cikkét is módosítani kell; mivel a TRIPs-megállapodás 3. cikkében szereplő nemzeti elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségnek való megfelelés érdekében e rendelkezéseket úgy kell módosítani, hogy valamennyi WTO-tag állampolgárai, illetve ott honos jogi személyei a Közösség tagállamainak állampolgárait, illetve a tagállamokban honos jogi személyeket megillető elbánásban részesüljenek, akkor is, ha a szóban forgó tag nem részese a Párizsi Egyezménynek;

mivel a TRIPs-megállapodás 23. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy nem részesíthető védjegyoltalomban a borok vagy a szeszes italok földrajzi származására utaló jelzést tartalmazó vagy abból álló megjelölés, illetve az ilyen védjegyet törölni kell, ha a szóban forgó bor vagy szeszes ital nem a jelzésnek megfelelő földrajzi területről származik, anélkül, hogy ennek feltételeként megkövetelné, hogy a megjelölésnek, illetve a védjegynek alkalmasnak kell lennie a fogyasztók megtévesztésére, ennélfogva a 40/94/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdését egy új j) albekezdéssel kell kiegészíteni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 40/94/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1) Az 5. cikk (1) bekezdésének b) albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezményben (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) vagy a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményben részes más állam állampolgára, illetve ilyen államban honos jogi személy;"

(2) Az 5. cikk (1) bekezdésének d) albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) a Párizsi Egyezményben vagy a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményben nem részes olyan állam – c) albekezdésben nem említett – állampolgára, illetve ilyen államban honos jogi személy, amely állam a közzétett közlemények szerint saját állampolgárai, illetve jogi személyei részére nyújtott oltalommal azonos védjegyoltalmat biztosít valamennyi tagállam állampolgárai, illetve jogi személyei számára, és amely abban az esetben, ha a tagállamok állampolgárai, illetve jogi személyei számára előírja annak igazolását, hogy a megjelölést a származási országban védjegyként lajstromozták, ennek céljaira elfogadja annak igazolását, hogy a megjelölést közösségi védjegyként lajstromozták."

(3) A 7. cikk (1) bekezdése az i) albekezdést követően a következő szövegrésszel egészül ki:

"j) – borok, illetve szeszes italok esetében – a bor, illetve a szeszes ital földrajzi származására utaló jelzést tartalmaz vagy abból áll, feltéve, hogy a szóban forgó bor vagy szeszes ital nem a jelzésnek megfelelő földrajzi területről származik."

(4) A 29. cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azt, aki védjegyoltalom iránt szabályszerű bejelentést tett a Párizsi Egyezményben vagy a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményben részes államban vagy ilyen államra kiterjedő hatállyal, úgyszintén az ilyen bejelentő jogutódját, elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy ugyanazon védjegy tekintetében a bejelentésben szereplő árukkal vagy szolgáltatásokkal, vagy azok egy részével azonos árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozóan közösségi védjegybejelentést tegyen az első bejelentés bejelentési napjától számított hat hónapos határidőn belül."

(5) A 29. cikk (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az első bejelentést olyan államban tették, amely nem részese a Párizsi Egyezménynek vagy a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezménynek, az (1)–(4) bekezdések csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben az érintett állam a közzétett közlemények szerint azonos hatályú elsőbbséget biztosít a Hivatalnál tett első bejelentésre alapítva, az e rendeletben megállapított azonos feltételekkel."

2. cikk

Ez a rendelet 1995. január 1-jén lép hatályba.

A rendeletet 1996. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1994. december 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. Seehofer

[1] 1994. december 14-én megfogalmazott vélemény (a Hivatalos Lapban még nem hirdették ki).

[2] HL L 11., 1994.1.14., 1. o.

--------------------------------------------------