A Bizottság határozata

(1994. február 22.)

a bruttó nemzeti termék piaci áron történő összeállításának összehangolásáról szóló, 1989. február 13-i 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelv végrehajtására hozott intézkedésekről

(94/168/EK, Euratom)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a bruttó nemzeti termék piaci áron történő összeállításának összehangolásáról szóló, 1989. február 13-i 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelvre [1],

mivel a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről szóló, 1989. május 29-i 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet [2] a következőképpen rendelkezik:

- a hozzáadottérték-adóból származó saját forrás alapját a nemzeti számla adatok felhasználásával kell kiszámítani (4. cikk),

- a Bizottság biztosítja, hogy a felhasznált adatok és az elkészített számítások megfelelőek (11. cikk),

- a tagállamok ellátják a Bizottságot a szükséges információval (12. cikk);

mivel a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 88/376/EGK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 1989. május 29-i 1552/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet [3] meghatározza, hogy a Bizottságnak minden évben meg kell vizsgálnia, hogy a tagállamok által közölt aggregátumok nem tartalmaznak-e hibákat, és a tagállamoknak kell meghozni minden lépést, amely e vizsgálatok elősegítéséhez szükséges;

mivel a Tanácsnak és a Bizottságnak a 89/130/EGK, Euratom irányelv elfogadása alkalmával a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozata jelezte, hogy az említett irányelv 6. cikkében felállított bizottság, a továbbiakban "GNP-bizottság", munkáját a nemzeti számlákban jelentkező úgynevezett árnyékgazdaság lefedettségi fokának javítására összpontosítja;

mivel a bruttó nemzeti termék piaci áron számított értékének, a továbbiakban "GNPmp", tagállami számításaiban az adó- és társadalombiztosítási jogszabályokat megsértő gazdasági tevékenységek lefedettsége jelenleg nem egységes;

mivel a GNPmp kiszámításában fontos a termelési egységek sokaságának fogalma, függetlenül attól, hogy a piaci áron számított bruttó hazai termék, a továbbiakban GDPmp, három megközelítése közül melyiket alkalmazzák;

mivel a GDPmp alapjául szolgáló foglalkoztatottság fogalma a GDPmp-nek a kibocsátás és a jövedelmi oldalról történő összeállítására egyaránt vonatkozik; mivel minden tagállam legalább egyet alkalmaz e két GDPmp-megközelítés közül;

mivel a demográfiai források (népszámlálások, közösségi munkaerő-felmérések) hatékony eszközt jelentenek a GNPmp alapjául szolgáló foglalkoztatottság ellenőrzésében;

mivel kilenc tagállamban tartottak népszámlálást 1990/91-ben és a többi tagállam összehasonlítható adatokat tudott benyújtani a nyilvántartások és/vagy a mintavételes felmérések alapján;

mivel 1987 óta a 12 tagállamban összehangolt módon munkaerő-felmérésre került sor;

mivel a munkaerő-felmérés során alkalmazott közvetlen kikérdezés oda vezethet, és néhány esetben már oda is vezetetett, hogy azon foglalkoztatottságot feltárják, amelyet a népszámlálások során nem rögzítettek;

mivel minden tagállamban létezik személyijövedelemadó- és társaságiadó-, valamint hozzáadottértékadó-rendszer, valamint az azokhoz kapcsolódó adóellenőrzési mechanizmus;

mivel az adóellenőrzésekből származó információt fel lehet használni az adóadatok kijátszása miatti és a téves (statisztikai) adatgyűjtések miatti kiigazításokhoz;

mivel számos tagállamban az adóellenőrzésekből származó információt már e célra alkalmazzák;

mivel a szubszidiaritás elvének megfelelően a GNPmp teljességének javítását szolgáló intézkedéseket olyan programok formájában fogalmazzák meg, amelyeket hatékonyan csak közösségi szinten lehet végrehajtani; mivel ezen intézkedéseket minden tagállamban a hivatalos statisztika összeállításáért felelős szervek és intézmények fennhatósága alatt alkalmazzák;

mivel konzultáltak a GNP-bizottsággal és az nem utasította vissza az e határozatban előírt intézkedést,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. CÍM

Cél és alkalmazási kör

1. cikk

(1) E határozatnak az a célja, hogy javítsa a GDPmp-számítások teljességét, mint a tagállamok GNPmp-számításának fő elemét, tekintettel az Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszere ("ESA") rögzített termelésének határain belüli gazdasági tevékenységre. Ez magában foglalja azon gazdasági tevékenységet, amely önmagában törvényes, de amelyet nem az adó- és társadalombiztosítási jogszabályokkal összhangban végeznek.

(2) Azon gazdasági tevékenység, amely a nemzeti szabályozás szerint törvénytelen, nem tartozik az e határozatban előírt intézkedések alkalmazási körébe.

(3) A III., IV., V. és VI. címben megjelölt programok első eredményeit legkésőbb 1995. szeptember 30-ig integrálni kell a tagállamok GNP-számításaiba.

II. CÍM

Fogalommeghatározások

2. cikk

A GNP- és GDP-számítások akkor teljesek, ha nemcsak a statisztikai felmérésekben vagy az adminisztratív nyilvántartásokban közvetlenül figyelemmel kísért termelésre, elsődleges jövedelemre és felhasználásra vonatkoznak, hanem azon termelést, elsődleges jövedelmet és felhasználást is magukban foglalják, amelyeket nem figyelnek meg közvetlenül. Ez utóbbiak, többek között, a következő jelenségekből egyre vagy többre is vonatkoznak:

- a nyilvántartásba vett és gazdaságilag aktív egységek hiánya a statisztikai adatokban,

- az adók és/vagy a társadalombiztosítási díjak fizetésének kijátszása,

- mentesség az adó- és társadalombiztosítási hatóságok felé történő információnyújtási kötelezettség alól.

A statisztikai adatokból való hiányzás azt jelenti, hogy nem tartják nyilván a statisztikai adatokban az adó- vagy társadalombiztosítási hatóságoknál nyilvántartásba vett gazdaságilag aktív egységeket, és jelenti ennek ellentétét is, gazdaságilag már nem aktív egységek szerepelnek a statisztikai adatokban.

Az adók és a társadalombiztosítási díjak fizetésének kijátszása azt jelenti, hogy olyan számadatokat nyújtanak be az adó- és társadalombiztosítási hatóságokhoz, amelyek kihagyásokat tartalmaznak vagy meghamisítottak, továbbá a kötelező adó- és társadalombiztosítási bevallások be nem nyújtását jelenti, például az illegális gazdasági egységek részéről.

Az adó- és társadalombiztosítási hatóságok felé történő információnyújtási kötelezettség alóli mentesség, többek között, bizonyos tevékenységek vagy ügyletek kötelező nyilvántartásba vételének minimális küszöbértékére vonatkozik. Ez magában foglalja a személyek vagy vállalkozások különleges csoportjainak mentességét és a részleges bevallások benyújtásának lehetőségét, amelyek nem sértik az adó- és társadalombiztosítási rendszereket szabályozó rendeleteket.

Foglalkoztatottság alatt a hazai foglalkoztatott népességet kell érteni az ESA 808. – 814. bekezdése értelemében.

III. CÍM

A jelenlegi GNP-számítások teljességét biztosító számítások és kiigazítások leírásai

3. cikk

A tagállamok elkészítik az összes számítás és kiigazítás leírását, amelyek felölelik azon termelést, elsődleges jövedelmet és felhasználást, amelyeket a 2. cikk értelmében közvetlenül nem lehet megfigyelni. A számítások és kiigazítások explicitek vagy implicitek. Az implicit kiigazítások példái a mennyiség/ár-számítások és azon számítások, amelyek a keresleti oldalról származnak az áruk és szolgáltatások vásárlóiról készült felvételek felhasználásával. Amennyire lehetséges, a leírások az érintett kiigazításokat és számításokat a következők szerint csoportosítják:

1. a nyilvántartásba vett és gazdaságilag aktív egységek hiánya a statisztikai adatokban;

2. az adók és/vagy a társadalombiztosítási díjak fizetésének kijátszása:

2.1. nem jelentett termelési egységek révén;

2.2. egyéb megkerülések, különösen a nyilvántartásba vett vállalkozások téves jelentései és nem-jelentései révén;

3. mentesség az adó- és társadalombiztosítási hatóságok felé történő információnyújtási kötelezettség alól:

3.1. a regisztráció alsó küszöbértéke miatt;

3.2. egyéb okok miatti mentesség a regisztráció alól.

A leírás azon legutolsó évre vonatkozik, amelyre végleges eredmények állnak rendelkezésre.

4. cikk

A GDP kibocsátási oldalról történő megközelítését alkalmazó tagállamok összeállítanak egy táblázatot, amely tartalmazza a NACE-CLIO R44 ágazatai szerinti összes kiigazítást és számítást, vagy ha ez nem lehetséges, a számításaiknál használt aggregációs szinten és legalább a NACE-CLIO R25 szintjén (lásd ESA, az osztályozásokra és kódolásra vonatkozó szakasz). A táblázat:

- leírja a kiigazítás típusát (például a kiigazítás oka, akár implicit akár explicit kiigazításról van szó, a nyilvántartásba vétel mérete, a küszöb stb.),

- leírja a kiigazításhoz használt adatforrás(oka)t (fajta, év, kapcsolat a NACE-CLIO osztályba tartozó tevékenységi körrel),

- leírja a számítás módszerét (az alkalmazott változók, feltevések, a számítási módszer konkrét példáinak megadása),

- az explicit kiigazításra: megmutatja a kiigazítás értékét abszolút értékben és a bruttó hozzáadott érték százalékában (amelyre az összes kiigazítást és teljessétételt követő végleges számítást alkalmazzák),

- az implicit kiigazításra: megmagyarázza, miért kell azokat így figyelembe venni és amennyiben lehetséges, bebizonyítja a feltételezések érvényességét.

E táblázat formátumát az I. melléklet állapítja meg.

5. cikk

A GDP jövedelmi oldalról történő megközelítését alkalmazó tagállamok leírást készítenek az összes ilyen kiigazításról és számításról a munkavállalói jövedelem, a jogi személyiség nélküli vállalkozások bruttó működési eredménye és a jogi személyiségű vállalkozások bruttó működési eredménye tekintetében. Az e leírásra alkalmazott táblázat ágazat vagy alágazat szerint haladva bemutatja a következőket:

- a kiigazítás típusa (a 4. cikk meghatározása szerint),

- a kiigazításhoz használt adatforrások (a 4. cikk meghatározása szerint),

- a számítások módszerei (a 4. cikk meghatározása szerint),

- az explicit kiigazításokra: az abszolút és relatív méret (a 4. cikk meghatározása szerint),

- az implicit kiigazításokra: az okszerű magyarázat (a 4. cikk meghatározása szerint).

E táblázat formátumát a II. melléklet határozza meg.

6. cikk

A GDP felhasználási oldalról történő megközelítését alkalmazó tagállamok minden olyan esetben, amikor a felhasználási számok a termelő egységek értékesítésén és beszerzésén alapulnak (például a tárgyi eszközök kiskereskedelmi értékesítése vagy beszerzése a termelők által), leírást készítenek az összes ilyen kiigazításról és számításról. Az e leírásra használt táblázat a számításokra használt aggregációs szinten megmutatja a következőket:

- a kiigazítás típusa (a 4. cikk meghatározása szerint),

- a kiigazításhoz használt adatforrások (a 4. cikk meghatározása szerint),

- a számítás módszerei (a 4. cikk meghatározása szerint),

- az explicit kiigazításokra: a kiigazítás abszolút és relatív mérete, a méretet a felhasználás százalékában fejezik ki (amelyre az összes kiigazítást követő végleges számítást kell alkalmazni),

- az implicit kiigazításokra: az okszerű magyarázat (a 4. cikk meghatározása szerint).

Az e leírásra vonatkozó táblázat formátumát a III. melléklet határozza meg.

7. cikk

Amennyiben a hiányra, a kijátszásra vagy a mentességre nem vagy csak részleges kiigazítás készül a GNP számítása során, a tagállamok javaslatot nyújtanak be olyan cselekvési programokra, amely orvosolja e hiányosságokat.

8. cikk

A 3–7. cikkekben említett összes információt legkésőbb 1994. június 30-ig megküldik az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának. Ezeket a GNP-bizottság 1994 második félévében vitatja meg.

IV. CÍM

A jelenlegi GNP- számítások alapjául szolgáló foglalkoztatottság ellenőrzése

9. cikk

A tagállamok összehasonlítják a demográfiai forrásokon alapuló foglalkoztatottsági adatokat a jelenlegi GNP-számítások alapjául szolgáló foglalkoztatottsággal. A foglalkoztatottság alkalmazandó fogalma alatt a hazai foglalkoztatottakat kell érteni. Amennyiben a demográfiai forrás nem felel meg a foglalkoztatottság e fogalmának, először táblázatot készítenek, amely megmutatja azon módosításokat, amelyeket a megfelelés érdekében végre kell hajtani. Amennyire lehetséges és a nemzeti gyakorlatnak megfelelően a táblázat megmutatja a következőket:

- a módosítás oka,

- a módosításhoz használt adatforrás és annak fő jellemzői,

- a számítás módszere (változók, feltevések és egy számítás konkrét példája),

- a módosítás mérete (abszolút és a munkaerő volumen százalékában).

A táblázat formátumát a IV. melléklet határozza meg. A munkaerő-felmérés számaira vonatkozóan módosításokat kell végrehajtani, például, az intézményi háztartásokban élőkkel és a határon át ingázó munkavállalókkal kapcsolatban. Mivel a munkaerő-felmérés mintavételes felmérés, a nemzeti összértékre történő bruttósítási eljárását szintén leírják (adatforrások és a számítás módszere). A tagállamokat felkérik arra, hogy szolgáltassanak információt a népszámlálásban és a munkaerő-felmérésben tapasztalt hibahatárokról. Táblázatokat azon célból is összeállítanak, hogy bemutassák az alágazatok szerinti módosításokat. A szolgáltatásokra a NACE-CLIO R44, az egyéb alágazatokra pedig a NACE-CLIO R25 osztályozást kell alkalmazni. E táblázat formátumát az V. melléklet tartalmazza.

10. cikk

1990-re vagy 1991-re a tagállamok összeállítnak egy alágazatonkénti táblázatot a népszámlálás, a munkaerő-felmérés és a nemzeti számlák szerinti munkavállalók és önálló vállalkozók teljes számáról. A szolgáltatásokra a NACE-CLIO R44, az egyéb alágazatokra pedig a NACE-CLIO R25 osztályozást kell alkalmazni. Leírják a nemzeti számlák alapjául szolgáló munkavállalói számok adatforrásait és a hozzáadott értékhez és a tényező jövedelmekhez való kapcsolódásuk módját. A munkaerő-felmérésből származó adatokat a következők szerint részletezik:

- a munkavállalók teljes és részmunkaidős foglalkoztatottsága,

- a főfoglalkozások száma,

- a főfoglalkozásban ledolgozott órák átlagos száma,

- a mellékfoglalkozások száma,

- a mellékfoglalkoztatásban ledolgozott órák átlagos száma,

- és a fő- és a mellékfoglalkozásra vonatkozó teljes munkaidős egyenérték.

E táblázat formátumát a VI. melléklet határozza meg. Mi több, minden hivatalos számítást rendelkezésre bocsátanak az illegális bevándorlók számáról és tevékenységéről.

A munkahelyek számának teljes munkaidős egyenértékre történő átváltását leírják. A leírás magában foglalja az adatforrásokat, a változókat, a feltevéseket és a teljes munkaidős egyenérték kiszámításának egy konkrét példáját. Az átváltás figyelembe vesz olyan jelenségeket, mint a határozott időtartalmú munkaviszony, az idénymunka, a szakmunkástanulók és az illegális bevándorlók.

Amennyiben bizonyos gazdasági tevékenységekkel kapcsolatban jelentős különbségek mutatkoznak, a tagállamok biztosítják a szükséges információt a gazdasági tevékenységek nemzeti osztályozásának legrészletesebb szintjén.

11. cikk

Azon tagállamok, amelyeknek rendelkezésére állnak munkahelyi összeírások, mélyinterjúra alapozott munkaerő-felmérések, időmérleg-felvételek, speciálisan célzott háztartási kiadásokra vonatkozó felvételek vagy egyéb olyan adatok, amelyek megvilágítják a foglalkoztatottságot általában, és különösen a melléktevékenységeket, ezen információról kiegészítő táblázatokat állíthatnak össze. Különösen:

- azon tagállamok, amelyek számára a munkahelyi összeírás (vagy egy, nyilvántartáson alapuló munkahelyszám) rendelkezésre áll, alágazatonkénti táblázatot készíthetnek a munkavállalók és az önálló vállalkozók által a munkahelyi összeírás szerint betöltött állások számáról,

- azon tagállamok, amelyek kiegészítő kérdéseket feltevő mélyinterjúra alapozott munkaerő-felméréseket, időmérleg-felvételeket vagy speciálisan célzott háztartási kiadásokra vonatkozó felvételeket készítenek, olyan táblázatokat állíthatnak össze, amelyek megmutatják az ezen adatforrásokban foglalt mellékfoglalkozások számát.

12. cikk

A 9., 10. és 11. cikkben jelzett információt legkésőbb 1994. június 30-ig megküldik az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának. Ezeket a GNP-bizottság 1994 második félévében vitatja meg.

V. CÍM

A természetbeni juttatásra és a borravalóra vonatkozó szabályok és statisztikai kiigazításk leírása

13. cikk

(1) A tagállamok felvételt készítenek hatályos adószabályaikról a következő tételekkel kapcsolatban:

- magáncélra használt cégautók,

- a munkaadók hozzájárulása az étkezdék üzemeltetési költségeihez, beleértve a felszolgált ételek költségét és az étkezde személyzetének díjazását, de a bérleti, a takarítási, a fűtési díj, a villamos energiával és egyéb, a helyiség üzemeltetésével kapcsolatos költségek kivételével,

- a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított étkezési utalványok,

- térítésmentes vagy csökkentett árú étkezés és szállás a munkavállalók számára szállodákban, vendéglátóipari egységekben és a mezőgazdaságban,

- a munkavállalóknak díjmentesen és a piaci ár alatt bérbe adott lakások,

- a kamat értéke, amelyről a munkáltatók lemondanak, amikor csökkentett kamattal vagy kamatmentesen adnak hitelt a munkavállalóknak,

- a munkavállalók számára csökkentett áron vagy díjmentesen biztosított utazási jegyek,

- a munkavállalók számára csökkentett áron vagy díjmentesen biztosított elektromos áram és szén,

- ingyenes (otthoni) telefon,

- a kereskedők fogyasztása a saját maguk által forgalmazott termékekből és szolgáltatásokból,

- minden egyéb, mennyiségi szempontból fontos tétel.

A tagállamok minden tételre leírják azon eljárást, amelyet annak biztosítására alkalmaznak, hogy mind az adóköteles, mind pedig az adómentes jövedelmet mint a munkavállalók javadalmazását vagy a jogi személyiség nélküli vállalkozások bruttó működési eredményét kezeljék (és ne úgy mint folyó termelőfelhasználást). Amennyiben a különleges tételekre vonatkozó módosítások megtörténnek, leírják az adatforrásokat, a számítás módszerét és a kiigazítás méretét.

(2) A tagállamok összevetik a természetbeni juttatásra vonatkozó számításaikat a négyévente készülő közösségi munkaerőköltség felméréssel, mivel ez utóbbi szintén magában foglal természetbeni juttatásra vonatkozó információt. A tagállamok leírják ezen összehasonlítást.

14. cikk

A borravaló és a hálapénz tekintetében alkalmazott számításokat is leírják. Ez magában foglalja az alkalmazott adatforrás fő jellemzőit (típus, év stb.).

15. cikk

Amennyiben a 13. és 14. cikkben említett leírásokból tisztán kitűnik, hogy a természetbeni juttatás vagy a borravalók és hálapénzek említett összetevőit nem megfelelően kezelik a GNP összeállításakor, a tagállamok javaslatot tesznek a jövedelem e részének beszámítására.

16. cikk

A leírásokat és javaslatokat legkésőbb 1994. június 30-ig benyújtják az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának. Ezeket a GNP-bizottság 1994 második félévében vitatja meg.

VI. CÍM

A GNP-számítások teljességének javítását szolgáló adóellenőrzésekből származó információ felhasználásának vizsgálata

17. cikk

A tagállamok legkésőbb 1994. június 30-ig jelentést nyújtanak be az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának a GNP-számítások teljességének javítását szolgáló adóellenőrzések alkalmazásának lehetőségéről. A jelentés különösen a következőket tartalmazza:

- a rendelkezésre álló információ típusa (akár eseti, akár rendszeres ellenőrzésről van szó, az érintett évekkel, az ellenőrzött egységek kiválasztásának követelményeivel és az alkalmazott változókkal),

- az információ hozzáférhetősége. Ez magában foglalja azon számításokat, amelyeket a statisztikai hivatalok elvégezhetnek az adózási nyilvántartásokból származó anonimizált adatokhoz hozzájutva. Vonatkozik továbbá azon számításokra, amelyeket az adóhatóságoknak maguknak kellene elvégezniük az adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelően,

- az információ hasznossága, hogy fokozzák a tagállamok GNP-számításainak teljességét.

E jelentéseket a GNP-bizottság 1994 második félévében vitatja meg.

18. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1994. február 22-én.

a Bizottság részéről

Henning Christophersen

alelnök

[1] HL L 49., 1989.2.21., 26. o.

[2] HL L 155., 1989.6.7., 9. o.

[3] HL L 155., 1989.6.7., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A 4. cikket kiegészítő táblázat: a termelési oldalról történő megközelítésre vonatkozó hiányt, kijátszást vagy mentességet magában foglaló számítások és kiigazítások leírása.

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

Az 5. cikket kiegészítő táblázat: a jövedelmi oldalról történő megközelítésre vonatkozó hiányt, kijátszást vagy mentességet magába foglaló számítások és kiigazítások leírása.

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A 6. cikket kiegészítő táblázat: a felhasználási oldalról történő megközelítésre vonatkozó hiányt, kijátszást vagy mentességet magában foglaló számítások és kiigazítások leírása.

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

A 9. cikket kiegészítő táblázat: a hazai foglalkoztatottak fogalmának megfelelő módosítások.

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

A 9. cikket kiegészítő táblázat: a hazai foglalkoztatottak alágazatok szerinti fogalmának megfelelő módosítások

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

A 10. cikket kiegészítő táblázat: a munkaerő volumene a népszámlálás, a munkaerő-felmérés és a nemzeti számlák szerint

nota bene:

( miután megtörténtek a szükséges módosítások a hazai foglalkoztatottak fogalmának betartásához, lásd a 9. cikket kiegészítő táblázatokat

).

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------