31992L0043



Hivatalos Lap L 206 , 22/07/1992 o. 0007 - 0050
finn különkiadás fejezet 15 kötet 11 o. 0114
svéd különkiadás fejezet 15 kötet 11 o. 0114


A Tanács 92/43/EGK irányelve

(1992. május 21.)

a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 130s. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, beleértve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmét – miként a szerződés 130r. cikke megállapítja – a Közösség általános érdekében álló, alapvetően fontos célkitűzés;

mivel az Európai Közösség környezetvédelmi politikája és cselekvési programja (1987-1992) [4] rendelkezik a természet és a természeti erőforrások védelmére irányuló intézkedésekről;

mivel ezen irányelv fő célja, a biológiai sokféleség fenntartásának előmozdítása a gazdasági, társadalmi, kulturális és regionális igények figyelembevételével hozzájárul a fenntartható fejlődés közös céljának megvalósításához; mivel a biológiai sokféleség fenntartása egyes esetekben megkívánja bizonyos emberi tevékenységek fenntartását és ösztönzését is;

mivel a tagállamok európai területén belül folyamatosan károsodnak a természetes élőhelyek, és egyre növekszik a súlyosan veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok száma; mivel a veszélyeztetett természetes élőhelyek és fajok a Közösség természeti örökségét képezik, és veszélyeztetettségük gyakran országhatárokon átívelő problémát jelent, közösségi szintű intézkedésekre van szükség védelmük érdekében;

mivel a természetes élőhelyek bizonyos típusait és egyes fajokat az azokat fenyegető veszélyre tekintettel elsődleges fontosságúnak kell nyilvánítani, hogy mielőbb végrehajthatók legyenek a védelmükhöz szükséges intézkedések;

mivel ahhoz, hogy gondoskodni lehessen a közösségi érdekeltségű természetes élőhelyek és fajok kedvező védettségi állapotának helyreállításáról, illetve fenntartásáról, különleges természetvédelmi területeket kell kijelölni egy egységes európai ökológiai hálózat előre meghatározott ütemtervnek megfelelő létrehozása érdekében;

mivel valamennyi kijelölt területet be kell vonni az egységes európai ökológiai hálózatba, beleértve azokat is, amelyek a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv [5] értelmében már jelenleg is, illetve a jövőben különleges természetvédelmi területnek minősülnek;

mivel az egyes kijelölt területeken végre kell hajtani a kitűzött természetvédelmi célok eléréséhez szükséges intézkedéseket;

mivel a területek különleges természetmegőrzési területté nyilvánítására a tagállamok tesznek javaslatot, de ezen túlmenően megfelelő eljárást kell kidolgozni olyan kivételes esetekre is, amikor az illetékes tagállam javaslata hiányában kerül sor egy terület kijelölésére, amennyiben a Közösség feltétlenül szükségesnek tartja ezt valamely elsődleges fontosságú természetes élőhelytípus vagy veszélyeztetett faj fenntartása, illetve fennmaradása érdekében;

mivel alaposan meg kell vizsgálni minden olyan tervet vagy programot, amelynek jelentős hatása lehet a már kijelölt, illetve a jövőben kijelölendő területek védelmének célkitűzéseire;

mivel a tagállamok felismerték, hogy a közösségi érdekeltségű, elsődleges fontosságú természetes élőhelyek és veszélyeztetett fajok védelmét előmozdító intézkedések elfogadása közös feladatuk; mivel a feladat végrehajtása azonban túlzott anyagi terheket róhat egyes tagállamokra egyrészt az ilyen élőhelyek és fajok Közösségen belüli egyenlőtlen eloszlása, másrészt annak következtében, hogy a természetvédelem különleges esetében csak korlátozott mértékben érvényesíthető "a szennyező fizet" elve;

mivel ezért megegyezés született arról, hogy ilyen kivételes esetben a Közösség hozzájárul a finanszírozáshoz a közösségi határozatok szerint megállapított források keretein belül;

mivel a területrendezési és -fejlesztési politikának ösztönöznie kell a táj azon jellegzetességeinek megfelelő gondozását, amelyek különösen fontosak a vadon élő állatok és növények számára;

mivel létre kell hozni az ezen irányelv hatálya alá tartozó természetes élőhelyek és fajok védettségi állapotát felügyelő rendszert;

mivel egyes növény- és állatfajok esetében általános természetvédelmi rendszert kell kiépíteni a 79/409/EGK irányelv kiegészítéseképpen; mivel intézkedéseket kell hozni egyes fajok különleges kezelésére vonatkozóan, amennyiben ez védettségi állapotuk alapján indokolt, beleértve az állatok befogásának illetve megölésének bizonyos módjaira vonatkozó tilalmat, meghatározott feltételekhez kötve az azoktól való eltérés lehetőségét;

mivel az irányelv végrehajtására vonatkozó folyamatos ellenőrzés biztosítására a Közösség rendszeres időközönként összefoglaló jelentést készít különösen az irányelv keretében elfogadott nemzeti rendelkezések alkalmazását illetően a tagállamok által közölt információk alapján;

mivel a tudományos és a műszaki ismeretek bővülése alapvető fontosságú ezen irányelv végrehajtásához; mivel ezért a szükséges kutatásokat és a tudományos munkát ösztönözni kell;

mivel a műszaki és tudományos fejlődésre figyelemmel lehetővé kell tenni a mellékletek módosítását; mivel ki kell dolgozni azon eljárást, amelynek megfelelően a Tanács módosíthatja a mellékleteket;

mivel fel kell állítani egy szabályozó bizottságot azzal a céllal, hogy segítse a Bizottságot az irányelv végrehajtásában és különösen a Közösség általi részfinanszírozásra vonatkozó döntéshozatalban;

mivel kiegészítő intézkedéseket kell hozni az őshonos állat- és növényfajok újrahonosításának, illetve a nem őshonos fajok esetleges betelepítésének szabályozására;

mivel az irányelv céljaival kapcsolatos oktatás és általános tájékoztatás elengedhetetlen a hatékony végrehajtáshoz,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

Fogalommeghatározások

1. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) védelem: valamennyi, a vadon élő állat- és növényfajok természetes élőhelyei és populációi e) és i) pontban meghatározott kedvező védettségi helyzetének fenntartásához, illetve helyreállításához szükséges intézkedés;

b) természetes élőhely: jellegzetes földrajzi, abiotikus és biotikus tényezők alapján elhatárolható, természetes állapotában megőrzött vagy természetszerű szárazföldi illetve vízi terület;

c) közösségi jelentőségű természetes élőhely: olyan élőhely, amelyet a 2. cikkben meghatározott területen belül:

i. természetes kiterjedésében az eltűnés veszélye fenyeget;

vagy

ii. visszaszorulása illetve eleve korlátozott területe következtében természetes kiterjedése csekély;

vagy

iii. kiemelkedően jeleníti meg az alábbi öt bioföldrajzi régió legalább egyikének jellegzetes vonásait: alpesi, atlanti, kontinentális, makaronéziai és mediterrán.

Az ilyen típusú élőhelyek felsorolása az I. mellékletben szerepel, illetve ott szerepelhet.

d) elsődleges fontosságú természetes élőhelytípus: olyan, a 2. cikkben említett területen megtalálható természetes élőhely, amelyet az eltűnés veszélye fenyeget, és amelynek védelméért a Közösség különös felelősséggel tartozik természetes kiterjedésének a 2. cikkben meghatározott területre eső része tekintetében; ezen elsődleges fontosságú természetes élőhelytípust csillag (*) jelöli az I. mellékletben;

e) egy természetes élőhely védettségi helyzete: a természetes élőhelyet és jellegzetes fajait érintő azon hatások összessége, amelyek a 2. cikkben meghatározott területen belül hosszú távon befolyásolhatják az élőhely természetes kiterjedését, szerkezetét és funkcióit csakúgy, mint jellegzetes fajainak hosszú távú fennmaradását.

Egy természetes élőhely védettségi állapota abban az esetben minősül "kedvezőnek", ha:

- természetes kiterjedése és az azon belül található területek nagysága állandó vagy növekvő, továbbá

- hosszú távú fennmaradásához szükséges sajátos szerkezete és funkciói biztosítottak és valószínűleg a belátható jövőben is biztosítottak lesznek, továbbá

- jellegzetes fajainak védettségi helyzete az i) pontban meghatározottak szerint kedvezőnek minősül;

f) egy faj élőhelye: olyan sajátságos, abiotikus és biotikus tényezők által meghatározott élőhely, amelyben az adott faj életciklusának valamely szakaszát tölti;

g) közösségi jelentőségű fajok: olyan fajok, amelyek a 2. cikkben meghatározott területen belül:

i. veszélyeztetettek, kivéve azon fajokat, amelyek természetes előfordulása az adott területen elhanyagolható, és nem minősülnek veszélyeztetettnek vagy sebezhetőnek a nyugat-palearktikus régión belül; vagy

ii. sebezhetők, azaz valószínű, hogy a közeljövőben a veszélyeztetett csoportba fognak tartozni, amennyiben az okozati tényezők továbbra is fennállnak; vagy

iii. ritkák, azaz kis populációkban fordulnak elő, amelyek jelenleg nem minősülnek veszélyeztetettnek vagy sebezhetőnek, de annak veszélye fennáll, hogy azzá válnak. Az érintett fajok szűk földrajzi területen, illetve kiterjedtebb területen ugyan, de csak gyéren elszórva fordulnak elő; vagy

iv. endémikusak és különös figyelmet igényelnek élőhelyük sajátos jellege és/vagy használatuk élőhelyre és/vagy védettségi helyzetükre gyakorolt potenciális hatása következtében.

E fajok felsorolása a II. és/vagy a IV. illetve V. mellékletben szerepel, illetve ott szerepelhet.

h) veszélyeztetett fajok: a g) pont i. alpontjában említett fajok, amelyek védelméért a Közösség különös felelősséggel tartozik természetes elterjedésüknek a 2. cikkben említett területre eső része tekintetében; e veszélyeztetett fajokat csillag (*) jelöli a II. mellékletben;

i) egy faj védettségi helyzete: a fajt érintő azon hatások összessége, amelyek a 2. cikkben meghatározott területen belül hosszú távon befolyásolhatják a faj populációinak eloszlását és sűrűségét.

A védettségi helyzet abban az esetben minősül "kedvezőnek", ha:

- az érintett faj populációinak dinamikájára vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a faj képes hosszú távon fenntartani magát természetes élőhelyének életképes alkotórészeként, továbbá

- a faj természetes előfordulási területe nem csökken, és valószínűleg a belátható jövőben sem fog csökkenni, továbbá

- kellő nagyságú élőhely áll rendelkezésre jelenleg és valószínűleg a jövőben is a faj populációinak hosszú távú fennmaradásához;

j) terület: világosan körülhatárolt kiterjedésű, földrajzi tényezők által meghatározott terület;

k) közösségi jelentőségű természeti terület: olyan természeti terület, amely az azt magában foglaló bioföldrajzi régión vagy régiókon belül jelentős mértékben hozzájárul az I. mellékletben felsorolt természetes élőhely vagy a II. mellékletben felsorolt faj kedvező védettségi állapotának fenntartásához, illetve helyreállításához, csakúgy, mint a 3. cikkben említett Natura 2000 egységességéhez, és/vagy a biológiai sokféleség fenntartásához az érintett bioföldrajzi régión vagy régiókon belül.

Nagy területen elterjedt állatfaj esetében a közösségi jelentőségű természeti terület az adott faj elterjedési területén belül elhelyezkedő olyan területi egység, amelynek fizikai illetve biológiai tényezői nélkülözhetetlenek a faj létezéséhez és szaporodásához;

l) különleges természetmegőrzési terület: olyan, közösségi jelentőségű és a tagállamok által törvényi, közigazgatási és/vagy szerződéses aktus útján kijelölt természeti terület, amelyben meghozták a szükséges intézkedéseket azon természetes élőhelyek és/vagy fajok populációinak kedvező védettségi helyzetének helyreállítására illetve fenntartására, amelyek céljára a természeti területet kijelölték;

m) példány: a IV. vagy az V. mellékletben felsorolt fajba tartozó, élő vagy elpusztult állat illetve növény, továbbá annak bármely része, származéka, valamint minden egyéb olyan termék, amelyről kísérőokmány, csomagolás, jelölés, címke vagy bármely egyéb körülmény alapján megállapítható, hogy az érintett fajba tartozó állat illetve növény része vagy származéka;

n) bizottság: a 20. cikknek megfelelően létrehozott bizottság.

2. cikk

(1) Az irányelv célja, hogy a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmével hozzájáruljon a biológiai sokféleség biztosításához a Szerződésben érintett tagállamok európai területén belül.

(2) Az irányelvnek megfelelően hozott intézkedések célja a közösségi érdekeltségű természetes élőhelyek, valamint vadon élő állat- és növényfajok kedvező védettségi helyzetének fenntartása illetve helyreállítása.

(3) Az irányelvnek megfelelően hozott intézkedések figyelembe veszik a gazdasági, társadalmi és kulturális igényeket, valamint a regionális és a helyi sajátosságokat is.

A természetes élőhelyek és a fajok élőhelyeinek védelme

3. cikk

(1) A különleges természetmegőrzési területek egységes európai ökológiai hálózatát Natura 2000 néven hozzák létre. Az I. mellékletben felsorolt természetes élőhelytípusokat magában foglaló, továbbá a II. mellékletben felsorolt fajok élőhelyéül szolgáló természeti területekből álló hálózat célja, hogy biztosítsa az érintett természetes élőhelytípusok, valamint az érintett fajok élőhelyeinek kedvező védettségi állapotának fenntartását vagy adott esetben helyreállítását természetes kiterjedésükön illetve elterjedési területükön belül.

A Natura 2000 hálózat a tagállamok által a 79/409/EGK irányelvnek megfelelően minősített különleges természetvédelmi területeket is magában foglalja.

(2) Valamennyi tagállam azon hányad arányában járul hozzá a Natura 2000 létrehozásához, amelyet az (1) bekezdésben említett természetes élőhelytípusok és az ott felsorolt fajok élőhelyei képviselnek a területükön belül. Ennek érdekében a tagállamok a 4. cikkel összhangban különleges természetvédelmi területté nyilvánítanak bizonyos természeti területeket az (1) bekezdésben foglalt célok figyelembevételével.

(3) A tagállamok, amennyiben szükségesnek ítélik, törekedni fognak a Natura 2000 ökológiai egységességének javítására azáltal, hogy a 10. cikknek megfelelően fenntartják, illetve megfelelő esetben fejlesztik a táj azon jellegzetes vonásait, amelyek különösen fontosak a vadon élő állatok és növények számára.

4. cikk

(1) A III. mellékletben (1. szakasz) meghatározott követelmények és a vonatkozó tudományos ismeretek alapján minden egyes tagállam benyújtja a megfelelő természeti területek javasolt jegyzékét, amelyben feltüntetik, hogy az I. mellékletben felsorolt természetes élőhelytípusok, illetve a II. mellékletben felsorolt őshonos fajok közül melyek fordulnak elő az egyes természeti területeken. E területek nagy területen elterjedt állatfajok esetében a faj természetes elterjedési területén belül olyan területi egységnek felelnek meg, amelynek fizikai vagy biológiai tényezői nélkülözhetetlenek a faj létezéséhez és szaporodásához. Nagy területen elterjedt, vízben élő fajok esetében csak olyan egyértelműen körülhatárolt területi egység javasolható, amelynek fizikai vagy biológiai tényezői nélkülözhetetlenek a faj létezéséhez és szaporodásához. A 11. cikkben említett felügyeleti tevékenység eredményeinek ismeretében a tagállamok adott esetben javasolják a jegyzék kiigazítását.

Az irányelvről szóló értesítést követő három éven belül a jegyzéket megküldik a Bizottságnak az egyes természeti területekre vonatkozó tájékoztatással együtt. E tájékoztatás tartalmazza a természeti terület térképét, nevét, földrajzi elhelyezkedését, kiterjedését, továbbá a III. mellékletben (1. szakasz) meghatározott követelmények alkalmazásából eredő adatokat, a Bizottság által a 21. cikkben megállapított eljárással összhangban lévő formátumban.

(2) A III. mellékletben (2. szakasz) meghatározott követelmények alapján, továbbá az 1. cikk c) pontjának iii. alpontjában említett öt bioföldrajzi régió, valamint a 2. cikk (1) bekezdésében említett terület egészének keretén belül a Bizottság – a tagállamokkal egyetértésben – az általuk készített jegyzékek felhasználásával összeállítja a közösségi jelentőségű természeti területek jegyzékének tervezetét, amely megállapítja, hogy mely természeti terület foglal magában egy vagy több elsődleges fontosságú természetes élőhelytípust, vagy mely szolgál veszélyeztetett faj élőhelyeként.

Azon tagállamok, amelyek területének több mint 5 %-át egy vagy több elsődleges fontosságú természetes élőhelytípus és veszélyeztetett faj élőhelyéül szolgáló természeti terület teszi ki, a Bizottsággal egyetértésben kérelmezhetik a III. mellékletben (2. szakasz) felsorolt követelmények rugalmasabb kezelését a területükön található, közösségi jelentőségű természeti területek kiválasztása során.

A Bizottság a 21. cikkben megállapított eljárással összhangban hagyja jóvá a közösségi jelentőségű természeti területek jegyzékét, amely megállapítja, hogy mely természeti terület foglal magában egy vagy több elsődleges fontosságú természetes élőhelytípust, vagy mely szolgál veszélyeztetett faj élőhelyeként.

(3) A (2) bekezdésben említett jegyzéket az ezen irányelvről szóló értesítéstől számított hat éven belül kell elkészíteni.

(4) Egy közösségi jelentőségű természeti terület (2) bekezdésben megállapított eljárással összhangban történő jóváhagyása után az érintett tagállam a lehető leghamarabb – de legkésőbb hat éven belül – különleges természetvédelmi területté nyilvánítja az érintett területet, és meghatározza annak különös fontosságát annak alapján, hogy az egyes természeti területek mennyire fontos szerepet töltenek be az I. mellékletben felsorolt természetes élőhelytípusok, illetve a II. mellékletben felsorolt fajok kedvező védettségi állapotának biztosításával történő fenntartása illetve helyreállítása, valamint a Natura 2000 hálózat egységessége szempontjából, figyelembe véve továbbá, hogy milyen mértékben fenyegeti a károsodás vagy a pusztulás veszélye az egyes természeti területeket.

(5) Amint egy természeti terület felvételre kerül a (2) bekezdés harmadik albekezdésében említett jegyzékbe, a 6. cikk (2), (3) és (4) bekezdését kell rá alkalmazni.

5. cikk

(1) Kivételes esetekben, amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti jegyzékből kimaradt egy olyan elsődleges fontosságú természetes élőhelytípust magában foglaló, illetve veszélyeztetett faj élőhelyéül szolgáló természeti terület, amelyet a Bizottság a vonatkozó megbízható tudományos adatok alapján elengedhetetlennek tart az érintett elsődleges fontosságú természetes élőhelytípus illetve veszélyeztetett faj fennmaradása szempontjából, kétoldalú konzultációs eljárás kezdődik az érintett tagállam és a Bizottság között, amelynek során összehasonlítják a felek által felhasznált tudományos adatokat.

(2) Amennyiben legfeljebb hat havi konzultációt követően a vita megoldatlan marad, a Bizottság javaslatot terjeszt a Tanács elé a természeti területnek közösségi jelentőségű természeti területté nyilvánítására.

(3) A Tanács az előterjesztést követő három hónapon belül egyhangúlag hozza meg határozatát.

(4) A konzultáció és a Tanács határozathozatalának időtartama alatt az érintett természeti terület tekintetében a 6. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

6. cikk

(1) A tagállamok megállapítják a különleges természetvédelmi területek védelméhez szükséges intézkedéseket, megfelelő esetben beleértve a kifejezetten az egyes természeti területekre kidolgozott vagy más fejlesztési tervek részét képező intézkedési terveket, továbbá olyan törvényi, közigazgatási, vagy szerződéses aktusokat is, amelyek az adott természeti területen megtalálható, I. mellékletben szereplő természetes élőhelytípusok, illetve II. mellékletben szereplő fajok ökológiai szükségleteinek megfelelnek.

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a különleges természetvédelmi területeken található olyan természetes élőhelytípusok és olyan fajok élőhelyei károsodásának és megzavarásának megakadályozására, amelyek céljára az egyes területeket kijelölték, amennyiben a zavarás mértéke ezen irányelv céljaira tekintettel jelentős hatással lehet.

(3) Figyelembe véve az adott természeti terület védelmével kapcsolatos célkitűzéseket, megfelelő vizsgálatot kell folytatni minden olyan terv vagy program hatásait illetően, amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen a természeti terület kezeléséhez, de akár önmagában, akár pedig más terv vagy program részeként valószínűleg jelentős hatással lesz arra. A természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának eredményét figyelembe véve, továbbá a (4) bekezdés rendelkezéseinek értelmében az illetékes nemzeti hatóságok csak azután hagyják jóvá az érintett tervet vagy programot, ha megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét, és miután – adott esetben – kikérték a lakosság véleményét is.

(4) Amennyiben a természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának kedvezőtlen eredménye ellenére valamely elsődlegesen fontos, társadalmi vagy gazdasági jellegű közösségi érdekre figyelemmel – alternatív megoldás hiányában – mégis végre kell hajtani egy tervet vagy programot, a tagállam minden szükséges kiegyenlítő intézkedést megtesz a Natura 2000 általános egységességének megóvása érdekében. A tagállam az elfogadott kiegyenlítő intézkedésekről értesíti a Bizottságot.

Amennyiben az érintett természeti terület elsődleges fontosságú természetes élőhelytípust foglal magában és/vagy veszélyeztetett faj élőhelyéül szolgál, kizárólag az emberi egészséggel, a közbiztonsággal vagy a környezet szempontjából elsődlegesen fontos előnyökkel kapcsolatos, továbbá – a Bizottság véleménye szerint – a közérdek kényszerítő indokain alapuló szempontokat lehet érvényesíteni.

7. cikk

A 4. cikk (1) bekezdése alapján besorolt vagy a 4. cikk (2) bekezdése értelmében annak megfelelően elismert területek tekintetében ezen irányelv alkalmazásának napjától, illetve – amennyiben az későbbi időpontra esik – azon időponttól számítva, amikor a tagállam a 79/409/EGK irányelv értelmében végrehajtja, illetve elismeri a besorolást, a 79/409/EGK irányelv 4. cikke (4) bekezdésének első mondatából eredő kötelezettségek helyébe ezen irányelv 6. cikkének (2), (3) és (4) bekezdéséből eredő kötelezettségek lépnek.

8. cikk

(1) Az egyes tagállamok az elsődleges fontosságú természetes élőhelytípust magában foglaló és/vagy veszélyeztetett faj élőhelyéül szolgáló természeti területek különleges természetvédelmi területté nyilvánítására tett javaslatukkal együtt megküldik a Bizottságnak az adott esetben a 6. cikk (1) bekezdése értelmében felmerülő kötelezettségeik teljesítéséhez általuk szükségesnek ítélt közösségi társfinanszírozásra vonatkozó becslésüket.

(2) Olyan, közösségi jelentőségű természeti területek esetében, amelyeknél felmerült a társfinanszírozás igénye, a Bizottság az érintett tagállamokkal egyetértésben határozza meg azon intézkedéseket, amelyek az érintett természeti területeken elengedhetetlenek az elsődleges fontosságú természetes élőhelytípusok és a veszélyeztetett fajok kedvező védettségi állapotának fenntartásához, illetve helyreállításához, és állapítja meg az ezen intézkedésekből eredően felmerülő költségek összegét.

(3) A Bizottság az érintett tagállamokkal egyetértésben becslést készít a (2) bekezdésben említett intézkedések végrehajtásának finanszírozásához szükséges forrásokról, a társfinanszírozást is beleértve, amelyhez figyelembe veszi többek között az érintett tagállam területén található elsődleges fontosságú természetes élőhelytípusok és/vagy veszélyeztetett fajok koncentrációját, valamint a szükséges intézkedésekből eredően felmerülő relatív terheket.

(4) A Bizottság a (2) és a (3) bekezdésben említett költségbecslés alapján – a Közösség e célra rendelkezésre álló finanszírozási forrásait is figyelembe véve – a 21. cikkben megállapított eljárással összhangban elfogadja a természeti területnek a 4. cikk (4) pontja szerinti kijelölését követően szükségessé váló intézkedések fontossági sorrendben történő végrehajtásának tervét, a társfinanszírozást is beleértve.

(5) Azon intézkedéseket, amelyek – elegendő forrás hiányában – kimaradtak az intézkedési tervből, illetve amelyek szerepelnek ugyan a tervben, de nem vagy csak részben kapták meg a szükséges társfinanszírozást, a 21. cikkben megállapított eljárással összhangban az intézkedési terv kétévente elvégzett felülvizsgálata keretében ismét megvizsgálják, és ennek megtörténtéig a tagállamok elhalaszthatják azok végrehajtását. A felülvizsgálat során adott esetben figyelembe kell venni az érintett természeti terület helyzetében bekövetkezett változásokat is.

(6) Azokon a területeken, amelyeken társfinanszírozást igénylő intézkedések elhalasztására került sor, a tagállamok tartózkodnak minden olyan új intézkedéstől, amely a terület károsodásához vezethet.

9. cikk

A Bizottság a 21. cikkben megállapított eljárással összhangban rendszeresen megvizsgálja a Natura 2000 hozzájárulását a 2. és a 3. cikkben kitűzött célok eléréséhez. Ennek során megfontolásra kerülhet egy korábban kijelölt természetvédelmi terület visszaminősítése is, amennyiben a 11. cikkben előírt felügyeleti tevékenység eredményeképpen észlelt természetes folyamat ezt indokolttá teszi.

10. cikk

A tagállamok – amennyiben szükségesnek tartják – területrendezési és területfejlesztési politikájuk keretében, különösen a Natura 2000 hálózat ökológiai egységességének javítása céljából, mindent megtesznek az egyes tájak azon jellegzetességeinek megfelelő gondozása érdekében, amelyek alapvető fontosságúak a vadon élő állatok és növények számára.

Ilyen jellegzetességek közé tartoznak azon tényezők, amelyek lineáris és folytonos szerkezetükből adódóan (mint például a folyóvizek és azok partja, vagy a területhatárok kijelölésének hagyományos rendszerei), illetve tranzithelyként szolgálva (mint például a kisebb tavak, erdők) fontos szerepet töltenek be a vadon élő fajok vándorlásában, elterjedésében és genetikai állományának cseréjében.

11. cikk

A tagállamok felügyelik a 2. cikkben említett természetes élőhelyek és fajok védettségi állapotát, különös tekintettel az elsődleges fontosságú természetes élőhelytípusokra és a veszélyeztetett fajokra.

A fajok védelme

12. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a IV. melléklet a) pontjában felsorolt állatfajok természetes elterjedési területükön való szigorú védelmének érdekében, megtiltva az alábbiakat:

a) e fajok vadon befogott példányainak szándékos befogásának vagy megölésének bármely formája;

b) e fajok szándékos zavarása, különösen párzás, utódnevelés, áttelelés és vándorlás idején;

c) vadon élő állatok tojásainak szándékos elpusztítása vagy begyűjtése;

d) párzási, költő- vagy pihenőhelyek károsítása vagy elpusztítása.

(2) E fajok esetében a tagállamok megtiltják a vadonból befogott példányok tartását, szállítását, kereskedelmét, illetve cseréjét, továbbá eladásra vagy cserére való felkínálását azon példányok kivételével, amelyek befogása az irányelv alkalmazása előtt, jogszerűen történt.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (2) bekezdésben említett tilalmak az e cikk hatálya alá tartozó állatok életének valamennyi szakaszára érvényesek.

(4) A tagállamok folyamatos figyelőrendszert hoznak létre a IV. melléklet a) pontjában felsorolt állatfajok véletlen befogásának és megölésének ellenőrzése céljából. Az összegyűlt adatok ismeretében a tagállamok további kutatási és védőintézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az állatok véletlen befogása és megölése ne legyen jelentős negatív hatással az érintett fajokra.

13. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a IV. melléklet b) pontjában felsorolt növényfajok számára szigorú védelmi rendszert hozzanak létre, megtiltva az alábbiakat:

a) az említett növényfajok vadon élő példányainak szándékos letépése, begyűjtése, levágása, gyökerestől való kiszedése vagy elpusztítása azok természetes elterjedési területén;

b) az említett növényfajok vadonból begyűjtött példányainak tartása, szállítása, kereskedelme vagy cseréje, továbbá eladásra vagy cserére való felkínálása, kivéve azon példányokat, amelyek begyűjtése ezen irányelv alkalmazása előtt, jogszerűen történt.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett tilalmak az e cikk hatálya alá tartozó növények életének valamennyi szakaszára érvényesek.

14. cikk

(1) A tagállamok, amennyiben a 11. cikkben előírt felügyelet eredményeként szükségesnek ítélik, intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az V. mellékletben felsorolt vadon élő állat- és növényfajok példányainak vadonból befogása illetve begyűjtése, továbbá használata összeegyeztethető legyen kedvező védettségi állapotuk fenntartásával.

(2) Amennyiben ilyen intézkedések válnak szükségessé, azoknak ki kell terjedniük a 11. cikkben elrendelt felügyeleti tevékenység folytatására is. Az ilyen intézkedések közé különösen az alábbiak tartoznak:

- bizonyos területeken a megszerzés szabályozása,

- példányok természetes környezetükben való befogásának illetve begyűjtésének és bizonyos populációk használatának időszakos illetve helyi tilalma,

- példányok befogási illetve begyűjtési időszakának és/vagy módszereinek szabályozása,

- példányok befogása illetve begyűjtése esetén olyan vadászati és halászati szabályok alkalmazása, amelyek figyelembe veszik az érintett populációk megfelelő védelmének szempontjait,

- példányok befogására illetve begyűjtésére vonatkozó engedélyek vagy kvóták rendszerének kidolgozása,

- példányok vásárlásának, eladásának, eladásra való felkínálásának, eladási célból történő tartásának és szállításának szabályozása,

- a példányok természetes környezetükből történő begyűjtésének visszaszorítása érdekében az állatfajok fogságban való tenyésztése és a növények mesterséges szaporítása szigorúan ellenőrzött feltételek mellett,

- az alkalmazott intézkedések hatásának vizsgálata.

15. cikk

Az V. melléklet a) pontjában felsorolt vadon élő állatfajok befogása és megölése, továbbá – a 16. cikkel összhangban – a IV. melléklet a) pontjában felsorolt fajok befogására, fogva tartására vagy megölésére vonatkozó eltérések tekintetében a tagállamok megtiltják minden olyan nem szelektív módszer használatát, amely az érintett fajok populációinak helyi eltűnéséhez vagy komoly megzavarásához vezethet, különös tekintettel az alábbiakra:

a) az állatok befogásának és megölésének a VI. melléklet a) pontjában felsorolt módszerei;

b) állatok befogása és megölése a VI. melléklet b) pontjában említett közlekedési eszközök alkalmazásával.

16. cikk

(1) Amennyiben nincs más megfelelő megoldás és az eltérés megengedése nem befolyásolja hátrányosan az érintett fajok populációi kedvező védettségi állapotának fenntartását az elterjedési területükön, a tagállamok engedélyezhetik a 12., 13., 14. cikkben, valamint a 15. cikk a) és b) pontjában foglalt rendelkezésektől való eltérést az alábbiak érdekében:

a) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme;

b) termést, állatállományt, erdőt, halastavat, vizeket és más típusú, tulajdont érintő súlyos károk megelőzése;

c) közegészség, közbiztonság vagy más kiemelkedően fontos közérdek, beleértve a társadalmi vagy gazdasági érdekeket is, továbbá a környezet számára kiemelkedően előnyös hatás elérése;

d) az érintett fajok újbóli elszaporításával és visszahonosításával kapcsolatos kutatás és oktatás, továbbá az e célok érdekében végzett tenyésztés és nemesítés, növények esetében a mesterséges szaporítást is beleértve;

e) a IV. mellékletben felsorolt fajok korlátozott és az illetékes tagállami hatóságok által meghatározott számú példányai szigorúan ellenőrzött feltételek mellett, szelektív módon és korlátozott mértékben végzett befogásának, begyűjtésének vagy tartásának engedélyezése.

(2) A tagállamok kétévenként eljuttatnak a Bizottságnak egy, a bizottság által meghatározott formában készült jelentést az (1) bekezdés értelmében engedélyezett eltérésekről. A Bizottság a jelentés kézhezvételétől számított 12 hónapon belül véleményezi az eltéréseket és tájékoztatja azokról a bizottságot.

(3) A jelentés az alábbiakat tartalmazza:

a) az eltérés által érintett fajok és az eltérés okai, beleértve a kockázat jellegét, adott esetben megfelelő utalással az elvetett alternatív megoldásokra és a felhasznált tudományos adatokra;

b) az egyes állatfajok befogásának vagy megölésének engedélyezett eszközei és módszerei, valamint alkalmazásuk indoklása;

c) az engedélyezett eltérések időbeli és helyi körülményei;

d) a szükséges feltételek betartásának megállapítására és ellenőrzésére, továbbá az eszközök és módszerek, az azok alkalmazására vonatkozó korlátozások, valamint az alkalmazásra jogosult szervek és a feladatot végrehajtó személyek meghatározására jogosult hatóság;

e) az alkalmazott felügyeleti intézkedések és az elért eredmények.

Tájékoztatás

17. cikk

(1) A tagállamok a 23. cikkben meghatározott időszak lejártát követően hatévenként jelentést készítenek az ezen irányelv keretében hozott intézkedések végrehajtásáról. E jelentés különösen a 6. cikk (1) bekezdésében említett természetvédelmi intézkedésekre, továbbá ezen intézkedések által az I. mellékletben felsorolt természetes élőhelytípusok és a II. mellékletben felsorolt fajok védettségi állapotára gyakorolt hatások értékelésére, valamint a 11. cikkben említett felügyeleti tevékenység főbb eredményeire vonatkozóan nyújt tájékoztatást. A jelentést – a bizottság által kidolgozott formátumban – eljuttatják a Bizottsághoz, valamint a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszik.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett jelentések alapján összefoglaló jelentést készít. E jelentés az elért eredmények, különösen a Natura 20003. cikkben megállapított célkitűzések megvalósulásához való hozzájárulásának megfelelő értékelését tartalmazza. A jelentéstervezet azon részét, amely a tagállamok által nyújtott tájékoztatásra vonatkozik, az érintett tagállam hatóságainak ellenőrzés céljából megküldik. A jelentés végleges változatát megküldik a bizottságnak, és legkésőbb az (1) bekezdésben említett jelentések, illetve a Bizottság jelentésének kézhezvételétől számított két éven belül közzéteszik, és megküldik a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(3) A tagállamok a bizottság által e célra kidolgozott közösségi jelzések alkalmazásával megjelölhetik az irányelv alapján kijelölt területeket.

Kutatás

18. cikk

(1) A tagállamok és a Bizottság a 2. cikkben meghatározott célkitűzésekre és a 11. cikkben említett kötelezettségekre figyelemmel elősegítik a szükséges kutatásokat és tudományos munkát. Információt cserélnek a tagállamok és a Közösség szintjén végzett kutatások megfelelő összehangolása céljából.

(2) Különös figyelmet fordítanak a 4. és a 10. cikk végrehajtásához szükséges tudományos munkára, valamint támogatják a tagállamok közötti, határokon átnyúló kutatási együttműködéseket.

A mellékletek módosítására vonatkozó eljárás

19. cikk

Az I., II., III., V., és VI. melléklet műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazításához szükséges módosításokat a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel fogadja el.

A IV. melléklet műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazításához szükséges módosításokat a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúan fogadja el.

A bizottság

20. cikk

A Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság képviselője.

21. cikk

(1) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.

(2) A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.

Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javasla tot terjeszt a Tanács elé. A Tanács minősített többséggel határoz.

Ha a javaslatnak Tanács elé terjesztésétől számított három hónapon belül a Tanács nem döntött, a javaslatot a Bizottság fogadja el.

Kiegészítő rendelkezések

22. cikk

Az irányelv rendelkezéseinek végrehajtása során a tagállamok:

a) megvizsgálják a területükön őshonos, IV. mellékletben felsorolt fajok visszahonosításának célszerűségét, amennyiben ezen intézkedések hozzájárulhatnak a természetvédelmi célkitűzéseikhez, feltéve hogy a többi tagállamban vagy más érintettek esetében szerzett tapasztalatokat is figyelembe vevő előzetes vizsgálat szerint a hasonló visszahonosítási programok hatékonyan hozzájárulnak az érintett fajok kedvező védettségi állapota mellett történő visszatelepítéséhez, amelyre csak az érintett lakossági fórumokkal folytatott konzultációt követően kerülhet sor;

b) biztosítják, hogy a területükön nem őshonos fajok szándékos meghonosítására olyan szabályozás szülessen, amely nem károsítja a természetes élőhelyeket azok természetes kiterjedésében, sem pedig a vadon élő őshonos állat- és növényfajokat; továbbá – amennyiben szükségesnek ítélik – meg is tiltják az ilyen meghonosítását. Az elvégzett vizsgálat eredményeiről tájékoztatják a bizottságot;

c) elősegítik a vadon élő állat- és növényfajok, azok élőhelyeinek, valamint a természetes élőhelyek védelmének szükségességére vonatkozó oktatást és általános tájékoztatást.

Záró rendelkezések

23. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az értesítéstől számított két éven belül megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

24. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1992. május 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

Arlindo Marques Cunha

[1] HL C 247., 1988.9.21., 3. o. ésHL C 195., 1990.8.3., 1. o.

[2] HL C 75., 1991.3.20., 12. o.

[3] HL C 31., 1991.2.6., 25. o.

[4] HL C 328., 1987.12.7., 1. o.

[5] HL L 103., 1979.4.25., 1. o. A legutóbb a 91/244/EGK irányelvvel (HL L 115., 1991.5.8., 41. o.) módosított irányelv.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETES ÉLŐHELYTÍPUSOK, AMELYEK MEGŐRZÉSÉHEZ KÜLÖNLEGES TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLETEK KIJELÖLÉSE SZÜKSÉGES

Értelmezés

Kódok: | A melléklet hivatkozási alapját az élőhelyeknek a Corine program (Corine biotóp projekt) keretében végzett hierarchikus osztályozása képezi. Az említett természetes élőhelytípusok legtöbbjéhez megfelelő Corine-kód tartozik, amely a Technical Handbook 1. kötet 73-109. oldalán (Corine/Biotope/89/2.2, 19. May 1988, partially updated, February 14, 1989) találhatók. |

A kódokat összekötő "×" társult élőhelytípust jelöl, pl.: 35.2 × 64.1 – Corynephorus és Agrostis által benőtt, nyílt füves terület (35.2) kontinentális dűnékkel (64.1).

A "*" jel kiemelt jelentőségű élőhelytípusokat jelöl.

TENGERPARTI ÉS SÓTŰRŐ NÖVÉNYZETTEL BORÍTOTT ÉLŐHELYEK

Nyílt tengeri és árapályos területek

11.25 | Állandóan sekély tengervízzel fedett homokpadok |

11.34 | *Neptunhínár-állományok |

13.2 | Folyók tölcsértorkolatai |

14 | A tengerből apálykor kiemelkedő iszap- és homokturzások |

21 | *Parti lagúnák |

– | Nagy, sekély árapálycsatornák és -öblök |

– | Zátonyok |

– | Gázok feltörése által a sekély tengervízben kialakított "oszlopok" |

Tengerparti sziklák, kavicsos és köves partok

17.2 | Hordaléksávok egyéves vegetációja |

17.3 | Sziklapadok évelő vegetációja |

18.21 | Az Atlanti- és a Balti-partvidék növényzettel borított sziklái |

18.22 | A mediterrán partvidék sziklái (endemikus Limonium-fajokkal) |

18.23 | Növényzettel benőtt makaronéziai partvidéki sziklák (azok endemikus flórája) |

Atlanti-partvidéki és szárazföldi sós mocsarak és rétek

15.11 | Salicornia és más egyéves növények telepei iszapon és homokon |

15.12 | Tengerparti zsinegfű gyepek (Spartinion) |

15.13 | Atlanti-partvidéki sós rétek (Glauco-Puccinellietalia) |

15.14 | *Kontinentális sós rétek (Puccinelietalia distansis) |

Mediterrán és meleg atlanti-partvidéki sós mocsarak és rétek

15.15 | Mediterrán sós rétek (Juncetalia maritimi) |

15.16 | Mediterrán és meleg atlanti-partvidéki sótűrő cserjések (Arthrocnemetalia fructicosae) |

15.17 | Ibériai sótűrő és nitrogénkedvelő cserjések (Pegano-Salsoletea) |

Sós és kalciumszulfátos kontinentális sztyeppek

15.18 | *Sós sztyeppek (Limonietalia) |

15.19 | *Kalciumszulfátos sztyeppek (Gypsophiletalia) |

TENGERPARTI HOMOKDŰNÉK ÉS SZÁRAZFÖLDI DŰNÉK

Az atlanti, északi-tengeri és balti partvidék parti dűnéi

16.211 | Vándorló partidűne-kezdemények |

16.212 | Partvonal mentén vándorló dűnék ("fehér dűnék") európai homoknáddal (Ammophila arenaria) |

16.221-16.227 | *Lágy szárú vegetációval megkötött álló dűnék ("szürke dűnék") 16.221Galio-Koelerion albescentis16.222Euphorbio-Helichrysion16.223Crucianellion maritimae16.224Euphorbia terracina16.225Mesobromion16.226Trifolio-Gerantietea sanguinei, Galio maritimi-Geranion sanguinei16.227Thero-Airion, Botrychio-Polygaletum, Tuberarion guttatae |

16.23 | *Kilúgozott álló dűnék fekete varjúbogyóval (Empetrum nigrum) |

16.24 | Euro-atlanti kilúgozódott álló dűnék (Calluno-Ulicetea) |

16.25 | Homoktövissel (Hyppophae rhamnoides) borított dűnék |

16.26 | Homoki fűzzel (Salix arenaria) borított dűnék |

16.29 | Az atlanti partvidék erdős dűnéi |

16.31-16.35 | Nedves dűneközök |

1. A | Machairek (* Írországban) |

A mediterrán partvidék dűnéi

16.223 | Tengerparti szálnyakkal (Crucianellion maritimae) borított parti álló dűnék |

16.224 | Kutyatejjel (Euphorbia terracina) borított dűnék |

16.228 | Tengeriviolás (Malcolmietalia) dűnegyepek |

16.229 | Szálkaperjés (Brachypodietalia) dűnegyepek egyéves növényekkel |

16.27 | *Borókás dűnék (Juniperus – fajok ) |

16.28 | Keménylombú bozóttal borított dűnék (Cisto-Lavenduletalia) |

16.29 × 42.8 | *Mandulafenyővel (Pinus pinea) és/vagy tengerparti fenyővel (Pinus pinaster) borított erdős dűnék |

Idős és kilúgozódott szárazföldi dűnék

64.1 × 31.223 | Száraz, homoki fenyérek Calluna- és Genista-fajokkal |

64.1 × 31.227 | Száraz, homoki fenyérek Calluna-fajokkal és fekete varjúbogyóval (Empetrum nigrum) |

64.1 × 35.2 | Szárazföldi dűnék nyílt Corynephorus- és Agrostis-gyepekkel |

ÉDESVÍZI ÉLŐHELYEK

Állóvizek

22.11 × 22.31 | Atlanti homokos síkságok ásványi anyagokban rendkívül szegény oligotróf vizei Lobelia-, Littorelia- és Isoetes – fajok alkottakétéltű vegetációval |

22.11 × 22.34 | Nyugat-mediterrán homokos síkságok, ásványi anyagokban rendkívül szegény oligotróf vizei Isoetes-fajokkal |

22.12 × (22.31 és 22.32) | A közép-európai és perialpesi területek oligotróf vizei kétéltű vegetációval: Littorella, Isoetes vagy egynyári vegetáció kiemelkedő zátonyokon (Nanocyperetalia) |

22.12 × 22.44 | Kemény oligomezotróf vizek Chara-fajok alkotta üledéklakó növényzettel |

22.13 | Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel |

22.14 | Disztróf tavak |

22.34 | *Mediterrán időszakos tavacskák |

– | *Turloughok (Írország) |

Folyóvizek

Vízfolyások természetes vagy féltermészetes dinamikájú szakaszai (kis, közepes vagy nagy mederrel), amelyekben a víz minősége nem mutat jelentős romlást

24.221 és 24.222 | Magashegységi folyók és partmenti lágy szárú vegetációjuk |

24.223 | Magashegységi folyók és fás szárú vegetációjuk német csermelyciprussal (Myricaria germanica) |

24.224 | Magashegységi folyók és fás szárú vegetációjuk parti fűzzel (Salix elaeagnos) |

24.225 | Állandó mediterrán folyók sárga szarumákkal (Glaucium flavum) |

24.4 | Szubmontán és síkvidéki folyók lebegő boglárkavegetációval |

24.52 | Szubmontán folyók Chenopodietum rubrival |

24.53 | Állandó mediterrán folyók: Paspalo-Agrostidion – fajokka,l Salix és fehér nyár (Populus alba) lombsátrával |

– | Időszakos mediterrán folyók |

MÉRSÉKELTÖVI FENYÉREK ÉS CSERJÉSEK

31.11 | Észak-atlanti nedves fenyérek keresztes hangával (Erica tetralix) |

31.12 | *Dél-atlanti nedves fenyérek pillás és keresztes hangával (Erica ciliaris és Erica tetralix) |

31.2 | *Száraz fenyérek (minden altípus) |

31.234 | *Száraz partvidéki fenyérek nyugati hangával (Erica vagans) és Ulex maritimus – szal |

31.3 | *Endemikus makaronéziai száraz fenyérek |

31.4 | Havasi és alhavasi fenyérek |

31.5 | *Törpefenyő (Pinus mugo) és borzas havasszépe (Rhododendron hirsutum) cserjések (Mugo-Rhododendretum hirsuti) |

31.622 | Szubarktikus bokorfüzesek |

31.7 | Endemikus mediterrán hegyvidéki fenyérek sünzanóttal |

SZKLEROFIL CSERJÉSEK (MATORRAL)

Szubmediterrán és mérsékelt övi

31.82 | Sziklás lejtők állandósult puszpáng (Buxus sempervirens)- formációi (részben Berberidion) |

31 842 | Hegyvidéki Genista purgans formációk |

31.88 | Boróka (Juniperus communis)-formációk mészkedvelő fenyéreken vagy gyepekben |

31.89 | *Szuhar (Cistus palhinhae)-formációk nedves tengerparti fenyéreken (Junipero-Cistetum palhinhae) |

Mediterrán fás matorral

32.131-32.135 | Boróka formációk |

32.17 | *Jujubás (Zyziphus) matorral |

32.18 | *Babércserjés (Laurus nobilis) matorral |

Meleg mediterrán és elősztyeppcserjés

32.216 | Babércserjések |

32.217 | Alacsony Euphorbia – formációk sziklafalak mellett |

32.22-32.26 | Valamennyi típus |

Phrygana

33.1 | Astragalo-Plantaginetum subulatae phrygana |

33.3 | Sarcopoterium spinosum phrygana |

33.4 | Krétai formációk (Euphorbieto-Verbascion) |

TERMÉSZETES ÉS FÉLTERMÉSZETES GYEPEK

Természetes gyepek

34.11 | *Karsztos, mészkedvelő gyepek (Alysso-Sedion albi) |

34.12 | *Száraz, mészkedvelő homoki gyepek (Koelerion glaucae) |

34.2 | Calaminariás gyepek |

36.314 | Pireneusi Festuca eskia szilikátgyepek |

36.32 | Havasi és boreális szilikátgyepek |

36.36 | Ibériai Festuca indigesta szilikátgyepek |

36.41-36.45 | Havasi mészkedvelő gyepek |

36.5 | Makaronéziai hegyvidéki gyepek |

Féltermészetes száraz gyepek és alacsony cserjések

34.31-34.34 | Meszes alapkőzeten (Festuco-Brometalia) (* fontos orchidea-lelőhelyek) |

34.5 | *Pszeudosztyepp fűfélékkel és egyéves fajokkal (Thero-Brachypodietea) |

35.1 | *Fajgazdag Nardus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken (és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein) |

Szklerofil legelőerdők ("dehesas")

32.11 | Paratölggyel (Quercus suber) és/vagy magyaltölggyel (Quercus ilex) |

Féltermészetes, magasfüvű nedves rétek

37.31 | Kékperjés láprétek mészkövön és agyagon (Eu-Molinion) |

37.4 | Mediterrán magasfüvű és sásos rétek (Molinio-Holoschoenion) |

37.7 és 37.8 | Eutróf magasfüvesek |

– | Áradásnak kitett Cnidion venosae-rétek |

Mezofil gyepek

38.2 | Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) |

38.3 | Hegyi kaszálórétek (angol jellegű, Geranium sylvatycummal) |

DAGADÓLÁPOK, ÁTMENETI LÁPOK ÉS RÉTLÁPOK

Savanyú tőzegmohalápok

51.1 | *Dagadólápok |

51.2 | Degradált dagadólápok (még képesek természetes úton regenerálódni) |

52.1 és 52.2 | Takarólápok (* csak az aktívak) |

54.5 | Tőzegmohás lápok és ingólápok |

54.6 | Tőzegkákás semlyékek (Rhynchosporion) |

Meszes lápok

53.3 | *Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és lápi sással (Carex davalliana) |

54.12 | *Mésztufás források (Cratoneurion) |

54.2 | Mészkedvelő üde láp- és sásrétek |

54.3 | *A Caricion bicoloris-atrofuscae havasi pionír formációi |

SZIKLÁS ÉLŐHELYEK ÉS BARLANGOK

Sziklatörmelék-lejtők

61.1 | Szilikátos sziklatörmelék-lejtők |

61.2 | Eutrikus sziklatörmelék-lejtők |

61.3 | Nyugat-mediterrán és hegyvidéki meleg sziklatörmelék-lejtők |

61.4 | Balkáni sziklatörmelék-lejtők |

61.5 | Közép-európai szilikátos sziklatörmelék-lejtők |

61.6 | *Közép-európai meszes sziklatörmelék-lejtők |

Sziklás lejtők sziklanövényzettel

62.1 és 62.1A | Meszes altípusok |

62.2 | Szilikátos altípusok |

62.3 | Sziklafelszín pionír növényzete |

62.4 | *Mészkőhasadékok |

Egyéb sziklás élőhelyek

65 | Nagyközönség számára meg nem nyitott barlangok |

– | Lávamezők és természetes üregek |

– | Elárasztott vagy részben elárasztott tengeri barlangok |

– | Állandó gleccserek |

ERDŐK

Őshonos fajokból álló természetes (természetközeli) erdő, amely magas fákból állományokat képez tipikus aljnövényzettel, továbbá eleget tesz a következő feltételeknek: ritka vagy maradvány és/vagy közösségi érdekeltségű fajoknak ad otthont.

Európa mérsékelt övi erdői

41.11 | Luzulo-Fagetum bükkösök |

41.12 | Epifitákban gazdag bükkösök Ilex- és Taxus-fajoknak (Ilici-Fagion) |

41.13 | Asperulo-Fagetum bükkösök |

41.15 | Alhavasi bükkösök Acer – fajokkal és kontyviráglevelű sóskával (Rumex arifolius) |

41.16 | Mészkedvelő bükkösök (Cephalanthero-Fagion) |

41.24 | Stellario-Carpinetum gyertyános-tölgyesek |

41.26 | Galio-Carpinetum gyertyános-tölgyesek |

41.4 | *Tilio-Acerion szurdokerdők |

41.51 | Idős, mészkerülő tölgyesek kocsányos tölggyel (Quercus robur) homokos síkságokon |

41.53 | Idős tölgyesek Ilex- és Blechnum – fajokkal a Brit-szigeteken |

41.86 | Keskenylevelűkőris (Fraxinus angustifolia) - erdők |

42.51 | *Kaledóniai erdők |

44. A1–44. A4 | *Láperdők |

44.3 | *Ártéri, maradvány ligeterdők (Alnion glutinoso-incanae) |

44.4 | Elegyes tölgy-köris-szil ligeterdők nagy folyók mentén |

Mediterrán lombhullató erdők

41.181 | *Appenninekbeli bükkösök Taxus- és Ilex – fajokkal |

41.184 | *Appenninekbeli bükkösök közönséges jegenyefenyővel (Abies alba) és bükkösök szicíliai jegenyefenyővel (Abies nebrodensis) |

41.6 | Galíciai-portugál tölgyerdők kocsányos és pireneusi tölggyel (Quercus robur és Quercus pyrenaica) |

41.77 | Ibériaitölgy (Quercus faginea)-erdők (Ibériai-félsziget) |

41.85 | Macedóntölgy (Quercus trojana)-erdők (Itália és Görögország) |

41.9 | Szelídgesztenyések |

41.1A × 42.17 | Hellén bükkösök macedón jegenyefenyővel (Abies borisii-regis) |

41.1B | Magyartölgy (Quercus frainetto)-erdők |

42. A1 | Cipruserdők (Acero-Cupression) |

44.17 | Fehérfűz (Salix alba) és fehérnyár (Populus alba) alkotta galériaerdők |

44.52 | Időszakos mediterrán vízfolyások parti társulásai pontuszi hangarózsával (Rhododendron ponticum), Salix- és egyéb fajokkal |

44.7 | Keleti platánerdők (Platanion orientalis) |

44.8 | Termo-mediterrán parti galériaerdők (Nerio-Tamariceteae) és az Ibériai-félsziget délnyugati részének parti galériaerdei (Securinegion tinctoriae) |

Mediterrán keménylombú erdők

41.7C | Krétai molyhostölgyerdők (Quercus brachyphylla) |

45.1 | Olea – erdők és Ceratonia erdők |

45.2 | Paratölgyerdők (Quercus suber) |

45.3 | Magyaltölgyerdők (Quercus ilex) |

45.5 | Nagypikkelyű tölgyerdők (Quercus macrolepis) |

45.61-45.63 | *Makaronéziai babérerdők (Laurus, Ocotea) |

45.7 | *Phoenix – fajok alkotta pálmaligetek |

45.8 | Közönséges magyalerdők (Ilex aquifolium) |

Havasi és alhavasi tűlevelű erdők

42.21-42.23 | Mészkerülő erdők (Vaccinio-Piceetea) |

42.31 és 42.32 | Havasi erdők vörösfenyővel és cirbolyafenyővel (Pinus cembra) |

42.4 | Kampósfenyő (Pinus uncinata)-erdők (* gipszen vagy mészkövön) |

Mediterrán hegyvidéki tűlevelű erdők

42.14 | *Appenninekbeli közönséges jegenyefenyő- (Abies alba) és Picea excelsa erdők |

42.19 | Andalúz jegenyefenyő-erdők (Abies pinsapo) |

42.61-42.66 | *Mediterrán fenyvesek endemikus feketefenyővel |

42.8 | Mediterrán fenyvesek endemikus Mesogean-fenyőkkel, ide értve a törpefenyőt (Pinus mugo) és a balkáni fenyőt (Pinus leucodermis) |

42.9 | Makaronéziai fenyvesek (endemikus) |

42. A2–42. A5 és 42. A8 | *Endemikus mediterrán erdők borókafajokkal (Juniperus spp.) |

42. A6 | *Lakkciprus (Tetraclinis articulata)-erdők (Andalúzia) |

42. A71–42. A73 | *Tiszafa (Taxus baccata)-erdők |

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYFAJOK, AMELYEK MEGŐRZÉSÉHEZ KÜLÖNLEGES TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLETEK KIJELÖLÉSE SZÜKSÉGES

Értelmezés

a) A II. melléklet az I. melléklet folytatása, amelynek célja a kijelölt természetmegőrzési területek összefüggő hálózatának létrehozása.

b) Az e mellékletben felsorolt fajok jelölése a következő:

- a faj illetve alfaj megnevezése, vagy

- magasabb rendszertani egységbe vagy annak megjelölt részébe tartozó fajok csoportjának megnevezése.

Egy család vagy nem megnevezését követő "spp." rövidítés a családhoz illetve nemhez tartozó összes fajt jelöli.

c) Jelmagyarázat

A faj neve előtti csillag (*) azt jelzi, hogy a faj veszélyeztetett.

A legtöbb itt felsorolt faj szerepel a IV. mellékletben is.

Amennyiben olyan faj szerepel e mellékletben, amely nem található meg sem a IV., sem pedig az V. mellékletben, a faj megnevezését (o) jel követi; amennyiben olyan faj szerepel e mellékletben, amely szerepel az V. mellékletben is, de nem szerepel a IV. mellékletben, a faj megnevezését (V) jel követi.

a) ÁLLATOK

GERINCESEK

EMLŐSÖK

INSECTIVORA

Talpidae

Galemys pyrenaicus

CHIROPTERA

Rhinolophidae

Rhinolophus blasii

Rhinolophus euryale

Rhinolophus ferrumequinum

Rhinolophus hipposideros

Rhinolophus mehelyi

Vespertilionidae

Barbastella barbastellus

Miniopterus schreibersi

Myotis bechsteini

Myotis blythi

Myotis capaccinii

Myotis dasycneme

Myotis emarginatus

Myotis myotis

RODENTIA

Sciuridae

Spermophilus citellus

Castoridae

Castor fiber

Microtidae

Microtus cabrerae

*Microtus oeconomus arenicola

CARNIVORA

Canidae

*Canis lupus (spanyol populációk: csak a Duerotól délre találhatók; görög populációk: csak a 39. szélességi foktól délre találhatók)

Ursidae

*Ursus arctos

Mustelidae

Lutra lutra

Mustela lutreola

Felidae

*Lynx lynx

*Lynx pardina

Phocidae

*Halichoerus grypus (V)

*Monachus monachus

*Phoca vitulina (V)

ARTIODACTYLA

Cervidae

*Cervus elaphus corsicanus

Bovidae

Capra aegagrus (természetes populációi)

*Capra pyrenaica pyrenaica

Ovis ammon musimon (természetes populációi – Korzika és Szardínia)

Rupicapra rupicapra balcanica

*Rupicapra ornata

CETACEA

*Tursiops truncatus

*Phocoena phocoena

HÜLLŐK

TESTUDINATA

Testudinidae

Testudo hermanni

Testudo graeca

Testudo marginata

Cheloniidae

*Caretta caretta

Emydidae

Emys orbicularis

Mauremys caspica

Mauremys leprosa

SAURIA

Lacertidae

Lacerta monticola

Lacerta schreiberi

Gallotia galloti insulanagae

*Gallotia simonyi

Podarcis lilfordi

Podarcis pityusensis

Scincidae

Chalcides occidentalis

Gekkonidae

Phyllodactylus europaeus

OPHIDIA

Colubridae

Elaphe quatuorlineata

Elaphe situla

Viperidae

*Vipera schweizeri

Vipera ursinii

KÉTÉLTŰEK

CAUDATA

Salamandridae

Chioglossa lusitanica

Mertensiella luschani

*Salamandra salamandra aurorae

Salamandrina terdigitata

Triturus cristatus

Proteidae

Proteus anguinus

Plethodontidae

Speleomantes ambrosii

Speleomantes flavus

Speleomantes genei

Speleomantes imperialis

Speleomantes supramontes

ANURA

Discoglossidae

Bombina bombina

Bombina variegata

Discoglossus jeanneae

Discoglossus montalentii

Discoglossus sardus

*Alytes muletensis

Ranidae

Rana latastei

Pelobatidae

*Pelobates fuscus insubricus

HALAK

PETROMYZONIFORMES

Petromyzonidae

Eudontomyzon spp. (o)

Lampetra fluviatilis (V)

Lampetra planeri (o)

Lethenteron zanandrai (V)

Petromyzon marinus (o)

ACIPENSERIFORMES

Acipenseridae

*Acipenser naccarii

*Acipenser sturio

ATHERINIFORMES

Cyprinodontidae

Aphanius iberus (o)

Aphanius fasciatus (o)

*Valencia hispanica

SALMONIFORMES

Salmonidae

Hucho hucho (természetes populációi) (V)

Salmo salar (csak az édesvíziek) (V)

Salmo marmoradus (o)

Salmo macrostigma (o)

Coregonidae

*Coregonus oxyrhynchus (az Északi-tenger bizonyos körzeteinek anadrom populációi)

CYPRINIFORMES

Cyprinidae

Alburnus vulturius (o)

Alburnus albidus (o)

Anaecypris hispanica

Aspius aspius (o)

Barbus plebejus (V)

Barbus meridionalis (V)

Barbus capito (V)

Barbus comiza (V)

Chalcalburnus chalcoides (o)

Chondrostoma soetta (o)

Chondrostoma polylepis (o)

Chondrostoma genei (o)

Chondrostoma lusitanicum (o)

Chondrostoma toxostoma (o)

Gobio albipinnatus (o)

Gobio uranoscopus (o)

Iberocypris palaciosi (o)

*Ladigesocypris ghigii (o)

Leuciscus lucomonis (o)

Leuciscus souffia (o)

Phoxinellus spp. (o)

Rutilus pigus (o)

Rutilus rubilio (o)

Rutilus arcasii (o)

Rutilus macrolepidotus (o)

Rutilus lemmingii (o)

Rutilus friesii meidingeri (o)

Rutilus alburnoides (o)

Rhodeus sericeus amarus (o)

Scardinius graecus (o)

Cobitidae

Cobitis conspersa (o)

Cobitis larvata (o)

Cobitis trichonica (o)

Cobitis taenia (o)

Misgurnis fossilis (o)

Sabanejewia aurata (o)

PERCIFORMES

Percidae

Gymnocephalus schraetzer (V)

Zingel spp. [(o) kivéve a Zingel asper és Zingel zingel (V)]

Gobiidae

Pomatoschistus canestrini (o)

Padogobius panizzai (o)

Padogobius nigricans (o)

CLUPEIFORMES

Clupeidae

Alosa spp. (V)

SCORPAENIFORMES

Cottidae

Cottus ferruginosus (o)

Cottus petiti (o)

Cottus gobio (o)

SILURIFORMES

Siluridae

Silurus aristotelis (V)

GERINCTELENEK

ÍZELTLÁBÚAK

CRUSTACEA

Decapoda

Austropotamobius pallipes (V)

INSECTA

Coleoptera

Buprestis splendens

*Carabus olympiae

Cerambyx cerdo

Cucujus cinnaberinus

Dytiscus latissimus

Graphoderus bilineatus

Limoniscus violaceus (o)

Lucanus cervus (o)

Morimus funereus (o)

*Osmoderma eremita

*Rosalia alpina

Lepidoptera

*Callimorpha quadripunctata (o)

Coenonympha oedippus

Erebia calcaria

Erebia christi

Eriogaster catax

Euphydryas aurinia (o)

Graellsia isabellae (V)

Hypodryas maturna

Lycaena dispar

Maculinea nausithous

Maculinea teleius

Melanagria arge

Papilio hospiton

Plebicula golgus

Mantodea

Apteromantis aptera

Odonata

Coenagrion hylas (o)

Coenagrion mercuriale (o)

Cordulegaster trinacriae

Gomphus graslinii

Leucorrhina pectoralis

Lindenia tetraphylla

Macromia splendens

Ophiogomphus cecilia

Oxygastra curtisii

Orthoptera

Baetica ustulata

PUHATESTŰEK

GASTROPODA

Caseolus calculus

Caseolus commixta

Caseolus sphaerula

Discula leacockiana

Discula tabellata

Discus defloratus

Discus guerinianus

Elona quimperiana

Geomalacus maculosus

Geomitra moniziana

Helix subplicata

Leiostyla abbreviata

Leiostyla cassida

Leiostyla corneocostata

Leiostyla gibba

Leiostyla lamellosa

Vertigo angustior (o)

Vertigo genesii (o)

Vertigo geyeri (o)

Vertigo moulinsiana (o)

BIVALVIA

Unionoida

Margaritifera margaritifera (V)

Unio crassus

b) NÖVÉNYEK

PTERIDOPHYTA

ASPLENIACEAE

Asplenium jahandiezii (Litard.) Rouy

BLECHNACEAE

Woodwardia radicans (L.) Sm.

DICKSONIACEAE

Culcita macrocarpa C. Presl

DRYOPTERIDACEAE

*Dryopteris corleyi Fraser-Jenk.

HYMENOPHYLLACEAE

Trichomanes speciosum Willd.

ISOETACEAE

Isoetes boryana Durieu

Isoetes malinverniana Ces. & De Not.

MARSILEACEAE

Marsilea batardae Launert

Marsilea quadrifolia L.

Marsilea strigosa Willd.

OPHIOGLOSSACEAE

Botrychium simplex Hitchc.

Ophioglossum polyphyllum A. Braun

GYMNOSPERMAE

PINACEAE

*Abies nebrodensis (Lojac.) Mattei

ANGIOSPERMAE

ALISMATACEAE

Caldesia parnassifolia (L.) Parl.

Luronium natans (L.) Raf.

AMARYLLIDACEAE

Leucojum nicaeense Ard.

Narcissus asturiensis (Jordan) Pugsley

Narcissus calcicola Mendonça

Narcissus cyclamineus DC.

Narcissus fernandesii G. Pedro

Narcissus humilis (Cav.) Traub

*Narcissus nevadensis Pugsley

Narcissus pseudonarcissus L.

subsp. nobilis (Haw.) A. Fernandes

Narcissus scaberulus Henriq.

Narcissus triandrus (Salisb.) D. A. Webb

subsp. capax (Salisb.) D. A. Webb.

Narcissus viridiflorus Schousboe

BORAGINACEAE

*Anchusa crispa Viv.

*Lithodora nitida (H. Ern) R. Fernandes

Myosotis lusitanica Schuster

Myosotis rehsteineri Wartm.

Myosotis retusifolia R. Afonso

Omphalodes kuzinskyana Willk.

*Omphalodes littoralis Lehm.

Solenanthus albanicus (Degen & al.) Degen & Baldacci

*Symphytum cycladense Pawl.

CAMPANULACEAE

Asyneuma giganteum (Boiss.) Bornm.

*Campanula sabatia De Not.

Jasione crispa (Pourret) Samp.

subsp. serpentinica Pinto da Silva

Jasione lusitanica A. DC.

CARYOPHYLLACEAE

*Arenaria nevadensis Boiss. & Reuter

Arenaria provincialis Chater & Halliday

Dianthus cintranus Boiss. & Reuter

subsp. cintranus Boiss. & Reuter

Dianthus marizii (Samp.) Samp.

Dianthus rupicola Biv.

*Gypsophila papillosa P. Porta

Herniaria algarvica Chaudri

Herniaria berlengiana (Chaudhri) Franco

*Herniaria latifolia Lapeyr.

subsp. litardierei gamis

Herniaria maritima Link

Moehringia tommasinii Marches.

Petrocoptis grandiflora Rothm.

Petrocoptis montsicciana O. Bolos & Rivas Mart.

Petrocoptis pseudoviscosa Fernandez Casas

Silene cintrana Rothm.

*Silene hicesiae Brullo & Signorello

Silene hifacensis Rouy ex Willk.

*Silene holzmanii Heldr. ex Boiss.

Silene longicilia (Brot.) Otth.

Silene mariana Pau

*Silene orphanidis Boiss.

*Silene rothmaleri Pinto da Silva

*Silene velutina Pourret ex Loisel.

CHENOPODIACEAE

*Bassia saxicola (Guss.) A. J. Scott

*Kochia saxicola Guss.

*Salicornia veneta Pignatti & Lausi

CISTACEAE

Cistus palhinhae Ingram

Halimium verticillatum (Brot.) Sennen

Helianthemum alypoides Losa & Rivas Goday

Helianthemum caput-felis Boiss.

*Tuberaria major (Willk.) Pinto da Silva & Roseira

COMPOSITAE

*Anthemis glaberrima (Rech. f.) Greuter

*Artemisia granatensis Boiss.

*Aster pyrenaeus Desf. ex DC.

*Aster sorrentinii (Tod) Lojac.

*Carduus myriacanthus Salzm. ex DC.

*Centaurea alba L.

subsp. heldreichii (Halacsy) Dostal

*Centaurea alba L.

subsp. princeps (Boiss. & Heldr.) Gugler

*Centaurea attica Nyman

subsp. megarensis (Halacsy & Hayek) Dostal

*Centaurea balearica J. D. Rodriguez

*Centaurea borjae Valdes-Berm. & Rivas Goday

*Centaurea citricolor Font Quer

Centaurea corymbosa Pourret

Centaurea gadorensis G. Bianca

*Centaurea horrida Badaro

*Centaurea kalambakensis Freyn & Sint.

Centaurea kartschiana Scop.

*Centaurea lactiflora Halacsy

Centaurea micrantha Hoffmanns. & Link

subsp. herminii (Rouy) Dostál

*Centaurea niederi Heldr.

*Centaurea peucedanifolia Boiss. & Orph.

*Centaurea pinnata Pau

Centaurea pulvinata (G. Bianca) G. Bianca

Centaurea rothmalerana (Arènes) Dostál

Centaurea vicentina Mariz

*Crepis crocifolia Boiss. & Heldr.

Crepis granatensis (Willk.) B. Bianca & M. Cueto

Erigeron frigidus Boiss. ex DC.

Hymenostemma pseudanthemis (Kunze) Willd.

*Jurinea cyanoides (L.) Reichenb.

*Jurinea fontqueri Cuatrec.

*Lamyropsis microcephala (Moris) Dittrich & Greuter

Leontodon microcephalus (Boiss. ex DC.) Boiss.

Leontodon boryi Boiss.

*Leontodon siculus (Guss.) Finch & Sell

Leuzea longifolia Hoffmanns. & Link

Ligularia sibirica (L.) Cass.

Santolina impressa Hoffmanns. & Link

Santolina semidentata Hoffmanns. & Link

*Senecio elodes Boiss. ex DC.

Senecio nevadensis Boiss. & Reuter

CONVOLVULACEAE

*Convolvulus argyrothamnus Greuter

*Convolvulus Fernandes Pinto da Silva & Teles

CRUCIFERAE

Alyssum pyrenaicum Lapeyr.

Arabis sadina (Samp.) P. Cout.

*Biscutella neustriaca Bonnet

Biscutella vincentina (Samp.) Rothm.

Boleum asperum (Pers.) Desvaux

Brassica glabrescens Poldini

Brassica insularis Moris

*Brassica macrocarpa Guss.

Coincya cintrana (P. Cout.) Pinto da Silva

*Coincya rupestris Rouy

*Coronopus navasii Pau

Diplotaxis ibicensis (Pau) Gomez-Campo

*Diplotaxis siettiana Maire

Diplotaxis vicentina (P. Cout.) Rothm.

Erucastrum palustre (Pirona) Vis.

*Iberis arbuscula Runemark

Iberis procumbens Lange

subsp. microcarpa Franco & Pinto da Silva

* Ionopsidium acaule (Desf.) Reichenb.

Ionopsidium savianum (Caruel) Ball ex Arcang.

Sisymbrium cavanillesianum Valdes & Castroviejo

Sisymbrium supinum L.

CYPERACEAE

*Carex panormitana Guss.

Eleocharis carniolica Koch

DIOSCOREACEAE

*Borderea chouardii (Gaussen) Heslot

DROSERACEAE

Aldrovanda vesiculosa L.

EUPHORBIACEAE

*Euphorbia margalidiana Kuhbier & Lewejohann

Euphorbia transtagana Boiss.

GENTIANACEAE

*Centaurium rigualii Esteve Chueca

*Centaurium somedanum Lainz

Gentiana ligustica R. de Vilm. & Chopinet

Gentianella anglica (Pugsley) E. F. Warburg

GERANIACEAE

*Erodium astragaloides Boiss. & Reuter

Erodium paularense Fernandez-Gonzalez & Izco

*Erodium rupicola Boiss.

GRAMINEAE

Avenula hackelii (Henriq.) Holub

Bromus grossus Desf. ex DC.

Coleanthus subtilis (Tratt.) Seidl

Festuca brigantina (Markgr.-Dannenb.) Markgr.-Dannenb.

Festuca duriotagana Franco & R. Afonso

Festuca elegans Boiss.

Festuca henriquesii Hack.

Festuca sumilusitanica Franco & R. Afonso

Gaudinia hispanica Stace & Tutin

Holcus setiglumis Boiss. & Reuter

subsp. duriensis Pinto da Silva

Micropyropsis tuberosa Romero – Zarco & Cabezudo

Pseudarrhenatherum pallens (Link) J. Holub

Puccinellia pungens (Pau) Paunero

*Stipa austroitalica Martinovsky

*Stipa bavarica Martinovsky & H. Scholz

*Stipa veneta Moraldo

GROSSULARIACEAE

*Ribes sardum Martelli

HYPERICACEAE

*Hypericum aciferum (Greuter) N. K. B. Robson

JUNCACEAE

Juncus valvatus Link

LABIATAE

Dracocephalum austriacum L.

*Micromeria taygetea P. H. Davis

Nepeta dirphya (Boiss.) Heldr. ex Halacsy

*Nepeta sphaciotica P. H. Davis

Origanum dictamnus L.

Sideritis incana

subsp. glauca (Cav.) Malagarriga

Sideritis javalambrensis Pau

Sideritis serrata Cav. ex Lag.

Teucrium lepicephalum Pau

Teucrium turredanum Losa & Rivas Goday

*Thymus camphoratus Hoffmanns. & Link

Thymus carnosus Boiss.

*Thymus cephalotos L.

LEGUMINOSAE

Anthyllis hystrix Cardona, Contandr. & E. Sierra

*Astragalus algarbiensis Coss. ex Bunge

*Astragalus aquilanus Anzalone

Astragalus centralpinus Braun-Blanquet

*Astragalus maritimus Moris

Astragalus tremolsianus Pau

*Astragalus verrucosus Moris

*Cytisus aeolicus Guss. ex Lindl.

Genista dorycnifolia Font Quer

Genista holopetala (Fleischm. ex Koch) Baldacci

Melilotus segetalis (Brot.) Ser.

subsp. fallax Franco

*Ononis hackelii Lange

Trifolium saxatile All.

*Vicia bifoliolata J. D. Rodriguez

LENTIBULARIACEAE

Pinguicula nevadensis (Lindb.) Casper

LILIACEAE

Allium grosii Font Quer

*Androcymbium rechingeri Greuter

*Asphodelus bento-rainhae P. Silva

Hyacinthoides vicentina (Hoffmanns. & Link) Rothm.

*Muscari gussonei (Parl.) Tod.

LINACEAE

*Linum muelleri Moris

LYTHRACEAE

*Lythrum flexuosum Lag.

MALVACEAE

Kosteletzkya pentacarpos (L.) Ledeb.

NAJADACEAE

Najas flexilis (Willd.) Rostk. & W. L. Schmidt

ORCHIDACEAE

*Cephalanthera cucullata Boiss. & Heldr.

Cypripedium calceolus L.

Liparis loeselii (L.) Rich.

*Ophrys lunulata Parl.

PAEONIACEAE

Paeonia cambessedesii (Willk.) Willk.

Paeonia parnassica Tzanoudakis

Paeonia clusii F. C. Stern

subsp. rhodia (Stearn) Tzanoudakis

PALMAE

Phoenix theophrasti Greuter

PLANTAGINACEAE

Plantago algarbiensis Samp.

Plantago almogravensis Franco

PLUMBAGINACEAE

Armeria berlengensis Daveau

*Armeria helodes Martini & Pold

Armeria negleta Girard

Armeria pseudarmeria (Murray) Mansfeld

*Armeria rouyana Daveau

Armeria soleirolii (Duby) Godron

Armeria velutina Welv. ex Boiss. & Reuter

Limonium dodartii (Girard) O. Kuntze

subsp. lusitanicum (Daveau) Franco

*Limonium insulare (Beg. & Landi) Arrig. & Diana

Limonium lanceolatum (Hoffmanns. & Link) Franco

Limonium multiflorum Erben

*Limonium pseudolaetum Arrig. & Diana

*Limonium strictissimum (Salzmann) Arrig.

POLYGONACEAE

Polygonum praelongum Coode & Cullen

Rumex rupestris Le Gall

PRIMULACEAE

Androsace mathildae Levier

Androsace pyrenaica Lam.

*Primula apennina Widmer

Primula palinuri Petagna

Soldanella villosa Darracq.

RANUNCULACEAE

*Aconitum corsicum Gayer

Adonis distorta Ten.

Aquilegia bertolonii Schott

Aquilegia kitaibelii Schott

*Aquilegia pyrenaica D. C.

subsp. cazorlensis (Heywood) Galiano

*Consolida samia P. H. Davis

Pulsatilla patens (L.) Miller

*Ranunculus weyleri Mares

RESEDACEAE

*Reseda decursiva Forssk.

ROSACEAE

Potentilla delphinensis Gren. & Godron

RUBIACEAE

*Galium litorale Guss.

*Galium viridiflorum Boiss. & Reuter

SALICACEAE

Salix salvifolia Brot.

subsp. australis Franco

SANTALACEAE

Thesium ebracteatum Hayne

SAXIFRAGACEAE

Saxifraga berica (Beguinot) D. A. Webb

Saxifraga florulenta Moretti

Saxifraga hirculus L.

Saxifraga tombeanensis Boiss. ex Engl.

SCROPHULARIACEAE

Antirrhinum charidemi Lange

Chaenorrhinum serpyllifolium (Lange) Lange

subsp. lusitanicum R. Fernandes

*Euphrasia genargentea (Feoli) Diana

Euphrasia marchesettii Wettst. ex Marches.

Linaria algarviana Chav.

Linaria coutinhoi Valdés

*Linaria ficalhoana Rouy

Linaria flava (Poiret) Desf.

*Linaria hellenica Turrill

*Linaria ricardoi Cout.

*Linaria tursica B. Valdes & Cabezudo

Linaria tonzigii Lona

Odontites granatensis Boiss.

Verbascum litigiosum Samp.

Veronica micrantha Hoffmanns. & Link

*Veronica oetaea L.-A. Gustavson

SELAGINACEAE

*Globularia stygia Orph. ex Boiss.

SOLANACEAE

*Atropa baetica Willk.

THYMELAEACEAE

Daphne petraea Leybold

*Daphne rodriguezii Texidor

ULMACEAE

Zelkova abelicea (Lam.) Boiss.

UMBELLIFERAE

*Angelica heterocarpa Lloyd

Angelica palustris (Besser) Hoffm.

*Apium bermejoi Llorens

Apium repens (Jacq.) Lag.

Athamanta cortiana Ferrarini

*Bupleurum capillare Boiss. & Heldr.

*Bupleurum kakiskalae Greuter

Eryngium alpinum L.

*Eryngium viviparum Gay

*Laserpitium longiradium Boiss.

*Naufraga balearica Constans & Cannon

*Oenanthe conioides Lange

Petagnia saniculifolia Guss.

Rouya polygama (Desf.) Coincy

*Seseli intricatum Boiss.

Thorella verticillatinundata (Thore) Brig.

VALERIANACEAE

Centranthus trinervis (Viv.) Beguinot

VIOLACEAE

*Viola hispida Lam.

Viola jaubertiana Mares & Vigineix

Alacsonyabb rendű növények

BRYOPHYTA

Bruchia vogesiaca Schwaegr. (o)

*Bryoerythrophyllum machadoanum (Sergio) M. Hill (o)

Buxbaumia viridis (Moug. ex Lam. & DC.) Brid. ex Moug. & Nestl. (o)

Dichelyma capillaceum (With.) Myr. (o)

Dicranum viride (Sull. & Lesq.) Lindb. (o)

Distichophyllum carinatum Dix. & Nich. (o)

Drepanocladus vernicosus (Mitt.) Warnst. (o)

Jungermannia handelii (Schiffn.) Amak. (o)

Mannia triandra (Scop.) Grolle (o)

*Marsupella profunda Lindb. (o)

Meesia longiseta Hedw. (o)

Nothothylas orbicularis (Schwein.) Sull. (o)

Orthotrichum rogeri Brid. (o)

Petalophyllum ralfsii Nees & Goot. ex Lehm. (o)

Riccia breidleri Jur. ex Steph. (o)

Riella helicophylla (Mont.) Hook. (o)

Scapania massolongi (K. Muell.) K. Muell. (o)

Sphagnum pylaisii Brid. (o)

Tayloria rudolphiana (Gasrov) B. & G. (o)

MAKARONÉZIAI FAJOK

PTERIDOPHYTA

HYMENOPHYLLACEAE

Hymenophyllum maderensis Gibby & Lovis

DRYOPTERIDACEAE

*Polystichum drepanum (Sw.) C. Presl.

ISOETACEAE

Isoetes azorica Durieu & Paiva

MARSILIACEAE

*Marsilea azorica Launert & Paiva

ANGIOSPERMAE

ASCLEPIADACEAE

Caralluma burchardii N. E. Brown

*Ceropegia chrysantha Svent.

BORAGINACEAE

Echium candicans L. fil.

*Echium gentianoides Webb & Coincy

Myosotis azorica H. C. Watson

Myosotis maritima Hochst. in Seub.

CAMPANULACEAE

*Azorina vidalii (H. C. Watson) Feer

Musschia aurea (L. f.) DC.

*Musschia wollastonii Lowe

CAPRIFOLIACEAE

*Sambucus palmensis Link

CARYOPHYLLACEAE

Spergularia azorica (Kindb.) Lebel

CELASTRACEAE

Maytenus umbellata (R. Br.) Mabb.

CHENOPODIACEAE

Beta patula Ait.

CISTACEAE

Cistus chinamadensis Banares & Romero

*Helianthemum bystropogophyllum Svent.

COMPOSITAE

Andryala crithmifolia Ait.

*Argyranthemum lidii Humphries

Argyranthemum thalassophylum (Svent.) Hump.

Argyranthemum winterii (Svent.) Humphries

*Atractylis arbuscula Svent. & Michaelis

Atractylis preauxiana Schultz.

Calendula maderensis DC.

Cheirolophus duranii (Burchard) Holub

Cheirolophus ghomerytus (Svent.) Holub

Cheirolophus junonianus (Svent.) Holub

Cheirolophus massonianus (Lowe) Hansen

Cirsium latifolium Lowe

Helichrysum gossypinum Webb

Helichrysum oligocephala (Svent. & Bzamw.)

*Lactuca watsoniana Trel.

*Onopordum nogalesii Svent.

*Onopordum carduelinum Bolle

*Pericallis hadrosoma Svent.

Phagnalon benettii Lowe

Stemmacantha cynaroides (Chr. Son. in Buch) Ditt

Sventenia bupleuroides Font Quer

*Tanacetum ptarmiciflorum Webb & Berth

CONVOLVULACEAE

*Convolvulus caput-medusae Lowe

*Convolvulus lopez-socasii Svent.

*Convolvulus massonii A. Dietr.

CRASSULACEAE

Aeonium gomeraense Praeger

Aeonium saundersii Bolle

Aichryson dumosum (Lowe) Praeg.

Monanthes wildpretii Banares & Scholz

Sedum brissemoretii Raymond-Hamet

CRUCIFERAE

*Crambe arborea Webb ex Christ

Crambe laevigata DC. ex Christ

*Crambe sventenii R. Petters ex Bramwell & Sund.

*Parolinia schizogynoides Svent.

Sinapidendron rupestre (Ait.) Lowe

CYPERACEAE

Carex malato-belizii Raymond

DIPSACACEAE

Scabiosa nitens Roemer & J. A. Schultes

ERICACEAE

Erica scoparia L.

subsp. azorica (Hochst.) D. A. Webb

EUPHORBIACEAE

*Euphorbia handiensis Burchard

Euphorbia lambii Svent.

Euphorbia stygiana H. C. Watson

GERANIACEAE

*Geranium maderense P. F. Yeo

GRAMINEAE

Deschampsia maderensis (Haeck. & Born.)

Phalaris maderensis (Menezes) Menezes

LABIATAE

*Sideritis cystosiphon Svent.

*Sideritis discolor (Webb ex de Noe) Bolle

Sideritis infernalis Bolle

Sideritis marmorea Bolle

Teucrium abutiloides L'Hér

Teucrium betonicum L'Hér

LEGUMINOSAE

*Anagyris latifolia Brouss. ex Willd.

Anthyllis lemanniana Lowe

*Dorycnium spectabile Webb & Berthel

*Lotus azoricus P. W. Ball

Lotus callis-viridis D. Bramwell & D. H. Davis

*Lotus kunkelii (E. Chueca) D. Bramwell & al.

*Teline rosmarinifolia Webb & Berthel.

*Teline salsoloides Arco & Acebes.

Vicia dennesiana H. C. Watson

LILIACEAE

*Androcymbium psammophilum Svent.

Scilla maderensis Menezes

Semele maderensis Costa

LORANTHACEAE

*Arceuthobium azoricum Wiens & Hawksw

MYRICACEAE

Myrica rivas-martinezii Santos.

OLEACEAE

Jasminum azoricum L.

Picconia azorica (Tutin) Knobl.

ORCHIDACEAE

Goodyera macrophylla Lowe

PITTOSPORACEAE

*Pittosporum coriaceum Dryand. ex Ait.

PLANTAGINACEAE

Plantago malato-belizii Lawalree

PLUMBAGINACEAE

*Limonium arborescens (Brouss.) Kuntze

Limonium dendroides Svent.

*Limonium spectabile (Svent.) Kunkel & Sunding

*Limonium sventenii Santos & Fernandez Galvan

POLYGONACEAE

Rumex azoricus Rech. fil.

RHAMNACEAE

Frangula azorica Tutin

ROSACEAE

*Bencomia brachystachya Svent.

Bencomia sphaerocarpa Svent.

*Chamaemeles coriacea Lindl.

Dendriopterium pulidoi Svent.

Marcetella maderensis (Born.) Svent.

Prunus lusitanica L.

subsp. azorica (Mouillef.) Franco

Sorbus maderensis (Lowe) Docle

SANTALACEAE

Kunkeliella subsucculenta Kammer

SCROPHULARIACEAE

*Euphrasia azorica Wats

Euphrasia grandiflora Hochst. ex Seub.

*Isoplexis chalcantha Svent. & O'Shanahan

Isoplexis isabelliana (Webb & Berthel.) Masferrer

Odontites holliana (Lowe) Benth.

Sibthorpia peregrina L.

SELAGINACEAE

*Globularia ascanii D. Bramwell & Kunkel

*Globularia sarcophylla Svent.

SOLANACEAE

*Solanum lidii Sunding

UMBELLIFERAE

Ammi trifoliatum (H. C. Watson) Trelease

Bupleurum handiense (Bolle) Kunkel

Chaerophyllum azoricum Trelease

Ferula latipinna Santos

Melanoselinum decipiens (Schrader & Wendl.) Hoffm.

Monizia edulis Lowe

Oenanthe divaricata (R. Br.) Mabb.

Sanicula azorica Guthnick ex Seub.

VIOLACEAE

Viola paradoxa Lowe

Alacsonyabb rendű növények

BRYOPHYTA

*Echinodium spinosum (Mitt.) Jur. (o)

*Thamnobryum fernandesii Sergio (o)

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁNAK ÉS A KÜLÖNLEGES TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLETEK KIJELÖLÉSÉNEK SZEMPONTJAI

1. SZAKASZ: A területek relatív jelentőségének nemzeti szintű értékelése az I. mellékletben szereplő természetes élőhelytípusok, illetve a II. mellékletben szereplő fajok tekintetében (belértve a kiemelt jelentőségű természetes élőhelytípusokat és a kiemelt jelentőségű fajokat)

A. A terület jelentőségének értékelésére vonatkozó szempontok az I. mellékletben szereplő természetes élőhelytípus esetében

a) Az érintett természetes élőhelytípus reprezentativitási foka a vizsgált területen.

b) A vizsgált területen belül az érintett természetes élőhelytípus által elfoglalt terület aránya az ország egészén belül ugyanazon természetes élőhelytípus által elfoglalt teljes területhez képest.

c) Az érintett természetes élőhelytípus struktúrájának és funkcióinak védettségi foka, továbbá a helyreállítás lehetőségei.

d) A terület értékének általános értékelése az érintett természetes élőhelytípus védelmének szempontjából.

B. A terület jelentőségének értékelésére vonatkozó szempontok a II. mellékletben szereplő faj esetében

a) Az érintett faj vizsgált területen élő populációjának nagysága és sűrűsége ugyanazon faj országos populációihoz képest.

b) Az élőhelynek az érintett faj szempontjából fontos jellegzetességeinek védettségi foka, továbbá a helyreállítás lehetőségei.

c) A területen élő populáció elszigeteltségének foka az érintett faj természetes elterjedéséhez képest.

d) Az érintett faj védelmét szolgáló terület értékének átfogó értékelése.

C. A tagállamok e szempontok alapján minősítik az általuk összeállított nemzeti jegyzékben közösségi jelentőségű területté nyilvánítani javasolt természeti területeket, összhangban azok relatív értékével valamennyi, az I. mellékletben szereplő természetes élőhelytípus, illetve a II. mellékletben felsorolt faj védelmének szempontjából.

D. Az említett jegyzék feltünteti azokat a területeket, amelyek a tagállamok által az A. és B. szakaszban felsorolt szempontok alapján kiválasztott, kiemelt jelentőségű természetes élőhelytípusokat, illetve kiemelt jelentőségű fajokat tartalmaznak.

2. SZAKASZ : A nemzeti jegyzékben szereplő területek közösségi jelentőségének értékelése

1. Valamennyi, a tagállamok által az 1. szakaszban megjelölt, kiemelt jelentőségű természetes élőhelytípust és/vagy kiemelt jelentőségű fajt tartalmazó terület közösségi jelentőségű területnek tekintendő.

2. A tagállamok jegyzékeiben szereplő egyéb területek közösségi jelentőségének, vagyis annak vizsgálata, hogy milyen mértékben járulnak hozzá valamely, I. mellékletben szereplő természetes élőhelytípus, illetve II. mellékletben felsorolt faj kedvező védettségi állapotának fenntartásához, illetve helyreállításához, továbbá a Natura 2000 koherenciájához, az alábbi szempontok alapján történik:

a) a vizsgált terület relatív értéke nemzeti szinten;

b) a vizsgált terület földrajzi helyzete a II. mellékletben felsorolt fajok vonulása, továbbá annak szempontjából, hogy a Közösségen belül egy vagy több országhatáron átnyúló, szervesen összefüggő ökoszisztéma részét képezi-e;

c) a vizsgált terület nagysága;

d) a területen jelen lévő, I. mellékletben szereplő természetes élőhelytípusok, illetve a II. mellékletben felsorolt fajok száma;

e) a vizsgált terület átfogó ökológiai értéke az érintett bioföldrajzi régió(k) és/vagy a 2. cikkben említett terület egészének szempontjából, figyelembe véve jellemző vonásainak jellegzetes vagy egyedülálló voltát és azok együttes megnyilvánulásának módját.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ, SZIGORÚ VÉDELMET IGÉNYLŐ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYFAJOK

Az e mellékletben felsorolt fajok jelölése a következő:

- a faj vagy alfaj megnevezése, illetve

- magasabb rendszertani egységbe vagy annak megjelölt részébe tartozó fajok csoportjának megnevezése.

Egy család vagy nem megnevezését követő "spp." rövidítés a családhoz illetve nemhez tartozó valamennyi fajt jelöli.

a) ÁLLATOK

GERINCESEK

EMLŐSÖK

INSECTIVORA

Erinaceidae

Erinaceus algirus

Soricidae

Crocidura canariensis

Talpidae

Galemys pyrenaicus

MICROCHIROPTERA

Valamennyi faj

RODENTIA

Gliridae

Glis glis és Eliomys quercinus kivételével valamennyi faj

Sciuridae

Citellus citellus

Sciurus anomalus

Castoridae

Castor fiber

Cricetidae

Cricetus cricetus

Microtidae

Microtus cabrerae

Microtus oeconomus arenicola

Zapodidae

Sicista betulina

Hystricidae

Hystrix cristata

CARNIVORA

Canidae

Canis lupus (kivéve a Duerotól északra lévő spanyol populációk és a 39. szélességi foktól északra lévő görög populációk)

Ursidae

Ursus arctos

Mustelidae

Lutra lutra

Mustela lutreola

Felidae

Felis silvestris

Lynx lynx

Lynx pardina

Phocidae

Monachus monachus

ARTIODACTYLA

Cervidae

Cervus elaphus corsicanus

Bovidae

Capra aegagrus (természetes populációi)

Capra pyrenaica pyrenaica

Ovis ammon musimon (természetes populációi – Korzika és Szardínia)

Rupicapra rupicapra balcanica

Rupicapra ornata

CETACEA

Valamennyi faj

HÜLLŐK

TESTUDINATA

Testudinidae

Testudo hermanni

Testudo graeca

Testudo marginata

Cheloniidae

Caretta caretta

Chelonia mydas

Lepidochelys kempii

Eretmochelys imbricata

Dermochelyidae

Dermochelys coriacea

Emydidae

Emys orbicularis

Mauremys caspica

Mauremys leprosa

SAURIA

Lacertidae

Algyroides fitzingeri

Algyroides marchi

Algyroides moreoticus

Algyroides nigropunctatus

Lacerta agilis

Lacerta bedriagae

Lacerta danfordi

Lacerta dugesi

Lacerta graeca

Lacerta horvathi

Lacerta monticola

Lacerta schreiberi

Lacerta trilineata

Lacerta viridis

Gallotia atlantica

Gallotia galloti

Gallotia galloti insulanagae

Gallotia simonyi

Gallotia stehlini

Ophisops elegans

Podarcis erhardii

Podarcis filfolensis

Podarcis hispanica atrata

Podarcis lilfordi

Podarcis melisellensis

Podarcis milensis

Podarcis muralis

Podarcis peloponnesiaca

Podarcis pityusensis

Podarcis sicula

Podarcis taurica

Podarcis tiliguerta

Podarcis wagleriana

Scincidae

Ablepharus kitaibelli

Chalcides bedriagai

Chalcides occidentalis

Chalcides ocellatus

Chalcides sexlineatus

Chalcides viridianus

Ophiomorus punctatissimus

Gekkonidae

Cyrtopodion kotschyi

Phyllodactylus europaeus

Tarentola angustimentalis

Tarentola boettgeri

Tarentola delalandii

Tarentola gomerensis

Agamidae

Stellio stellio

Chamaeleontidae

Chamaeleo chamaeleon

Anguidae

Ophisaurus apodus

OPHIDIA

Colubridae

Coluber caspius

Coluber hippocrepis

Coluber jugularis

Coluber laurenti

Coluber najadum

Coluber nummifer

Coluber viridiflavus

Coronella austriaca

Eirenis modesta

Elaphe longissima

Elaphe quatuorlineata

Elaphe situla

Natrix natrix cetti

Natrix natrix corsa

Natrix tessellata

Telescopus falax

Viperidae

Vipera ammodytes

Vipera schweizeri

Vipera seoanni (kivéve a spanyol populációk)

Vipera ursinii

Vipera xanthina

Boidae

Eryx jaculus

KÉTÉLTŰEK

CAUDATA

Salamandridae

Chioglossa lusitanica

Euproctus asper

Euproctus montanus

Euproctus platycephalus

Salamandra atra

Salamandra aurorae

Salamandra lanzai

Salamandra luschani

Salamandrina terdigitata

Triturus carnifex

Triturus cristatus

Triturus italicus

Triturus karelinii

Triturus marmoratus

Proteidae

Proteus anguinus

Plethodontidae

Speleomantes ambrosii

Speleomantes flavus

Speleomantes genei

Speleomantes imperialis

Speleomantes italicus

Speleomantes supramontes

ANURA

Discoglossidae

Bombina bombina

Bombina variegata

Discoglossus galganoi

Discoglossus jeanneae

Discoglossus montalentii

Discoglossus pictus

Discoglossus sardus

Alytes cisternasii

Alytes muletensis

Alytes obstetricans

Ranidae

Rana arvalis

Rana dalmatina

Rana graeca

Rana iberica

Rana italica

Rana latastei

Rana lessonae

Pelobatidae

Pelobates cultripes

Pelobates fuscus

Pelobates syriacus

Bufonidae

Bufo calamita

Bufo viridis

Hylidae

Hyla arborea

Hyla meridionalis

Hyla sarda

HALAK

ACIPENSERIFORMES

Acipenseridae

Acipenser naccarii

Acipenser sturio

ATHERINIFORMES

Cyprinodontidae

Valencia hispanica

CYPRINIFORMES

Cyprinidae

Anaecypris hispanica

PERCIFORMES

Percidae

Zingel asper

SALMONIFORMES

Coregonidae

Coregonus oxyrhynchus (az Északi-tenger bizonyos körzeteinek anadrom populációi)

GERINCTELENEK

ÍZELTLÁBÚAK

INSECTA

Coleoptera

Buprestis splendens

Carabus olympiae

Cerambyx cerdo

Cucujus cinnaberinus

Dytiscus latissimus

Graphoderus bilineatus

Osmoderma eremita

Rosalia alpina

Lepidoptera

Apatura metis

Coenonympha hero

Coenonympha oedippus

Erebia calcaria

Erebia christi

Erebia sudetica

Eriogaster catax

Fabriciana elisa

Hypodryas maturna

Hyles hippophaes

Lopinga achine

Lycaena dispar

Maculinea arion

Maculinea nausithous

Maculinea teleius

Melanagria arge

Papilio alexanor

Papilio hospiton

Parnassius apollo

Parnassius mnemosyne

Plebicula golgus

Proserpinus proserpina

Zerynthia polyxena

Mantodea

Apteromantis aptera

Odonata

Aeshna viridis

Cordulegaster trinacriae

Gomphus graslinii

Leucorrhina albifrons

Leucorrhina caudalis

Leucorrhina pectoralis

Lindenia tetraphylla

Macromia splendens

Ophiogomphus cecilia

Oxygastra curtisii

Stylurus flavipes

Sympecma braueri

Orthoptera

Baetica ustulata

Saga pedo

ARACHNIDA

Araneae

Macrothele calpeiana

PUHATESTŰEK

GASTROPODA

Prosobranchia

Patella feruginea

Stylommatophora

Caseolus calculus

Caseolus commixta

Caseolus sphaerula

Discula leacockiana

Discula tabellata

Discula testudinalis

Discula turricula

Discus defloratus

Discus guerinianus

Elona quimperiana

Geomalacus maculosus

Geomitra moniziana

Helix subplicata

Leiostyla abbreviata

Leiostyla cassida

Leiostyla corneocostata

Leiostyla gibba

Leiostyla lamellosa

BIVALVIA

Anisomyaria

Lithophaga lithophaga

Pinna nobilis

Unionoida

Margaritifera auricularia

Unio crassus

ECHINODERMATA

Echinoidea

Centrostephanus longispinus

b) NÖVÉNYEK

A IV. melléklet b) pontja a II. melléklet b) pontjában felsorolt növényfajokat [1], továbbá az alábbiakat tartalmazza:

PTERIDOPHYTA

ASPLENIACEAE

Asplenium hemionitis L.

ANGIOSPERMAE

AGAVACEAE

Dracaena draco (L.) L.

AMARYLLIDACEAE

Narcissus longispathus Pugsley

Narcissus triandrus L.

BERBERIDACEAE

Berberis maderensis Lowe

CAMPANULACEAE

Campanula morettiana Reichenb.

Physoplexis comosa (L.) Schur.

CARYOPHYLLACEAE

Moehringia fontqueri Pau

COMPOSITAE

Argyranthemum pinnatifidum (L.f.) Lowe

subsp. succulentum (Lowe) C. J. Humphries

Helichrysum sibthorpii Rouy

Picris willkommii (Schultz Bip.) Nyman

Santolina elegans Boiss. ex DC.

Senecio caespitosus Brot.

Senecio lagascanus DC.

subsp. lusitanicus (P. Cout.) Pinto da Silva

Wagenitzia lancifolia (Sieber ex Sprengel) Dostal

CRUCIFERAE

Murbeckiella sousae Rothm.

EUPHORBIACEAE

Euphorbia nevadensis Boiss. & Reuter

GESNERIACEAE

Jankaea heldreichii (Boiss.) Boiss.

Ramonda serbica Pancic

IRIDACEAE

Crocus etruscus Parl.

Iris boissieri Henriq.

Iris marisca Ricci & Colasante

LABIATAE

Rosmarinus tomentosus Huber-Morath & Maire

Teucrium charidemi Sandwith

Thymus capitellatus Hoffmanns. & Link

Thymus villosus L.

subsp. villosus L.

LILIACEAE

Androcymbium europeum (Lange) K. Richter

Bellevalia hackelli Freyn

Colchicum corsicum Baker

Colchicum cousturieri Greuter

Fritillaria conica Rix

Fritillaria drenovskii Dogen & Stoy.

Fritillaria gussichiae (Degen & Doerfler) Rix

Fritillaria obliqua Ker-Gawl.

Fritillaria rhodocanakis Orph. ex Baker

Ornithogalum reverchonii Degen & Herv.-Bass.

Scilla beirana Samp.

Scilla odorata Link

ORCHIDACEAE

Ophrys argolica Fleischm.

Orchis scopulorum Simsmerh.

Spiranthes aestivalis (Poiret) L. C. M. Richard

PRIMULACEAE

Androsace cylindrica DC.

Primula glaucescens Moretti

Primula spectabilis Tratt.

RANUNCULACEAE

Aquilegia alpina L.

SAPOTACEAE

Sideroxylon marmulano Banks ex Lowe

SAXIFRAGACEAE

Saxifraga cintrana Kuzinsky ex Willk.

Saxifraga portosanctana Boiss.

Saxifraga presolanensis Engl.

Saxifraga valdensis DC.

Saxifraga vayredana Luizet

SCROPHULARIACEAE

Antirrhinum lopesianum Rothm.

Lindernia procumbens (Krocker) Philcox

SOLANACEAE

Mandragora officinarum L.

THYMELAEACEAE

Thymelaea broterana P. Cout.

UMBELLIFERAE

Bunium brevifolium Lowe

VIOLACEAE

Viola athois W. Becker

Viola cazorlensis Gandoger

Viola delphinantha Boiss.

[1] A II. melléklet b) pontjában felsorolt mohák kivételével.

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYFAJOK, AMELYEK VADON TÖRTÉNŐ BEGYŰJTÉSE, VALAMINT HASZNOSÍTÁSA IGAZGATÁSI RENDSZABÁLYOK HATÁLYA ALÁ VONHATÓ

Az e mellékletben felsorolt fajok jelölése a következő:

- a faj vagy alfaj megnevezése, illetve

- magasabb rendszertani egységbe vagy annak megjelölt részébe tartozó fajok csoportjának megnevezése.

Egy család vagy nem megnevezését követő "spp." rövidítés a családhoz, illetve nemhez tartozó valamennyi fajt jelöli.

a) ÁLLATOK

GERINCESEK

EMLŐSÖK

CARNIVORA

Canidae

Canis aureus

Canis lupus (spanyol populációk a Duerotól északra és görög populációk a 39. szélességi foktól északra)

Mustelidae

Martes martes

Mustela putorius

Phocidae

Valamennyi, a IV. mellékletben nem említett faj

Viverridae

Genetta genetta

Herpestes ichneumon

DUPLICIDENTATA

Leporidae

Lepus timidus

ARTIODACTYLA

Bovidae

Capra ibex

Capra pyrenaica (kivéve a Capra pyrenaica pyrenaica)

Rupicapra rupicapra (kivéve a Rupicapra rupicapra balcanica és Rupicapra ornata)

KÉTÉLTŰEK

ANURA

Ranidae

Rana esculenta

Rana perezi

Rana ridibunda

Rana temporaria

HALAK

PETROMYZONIFORMES

Petromyzonidae

Lampetra fluviatilis

Lethenteron zanandrai

ACIPENSERIFORMES

Acipenseridae

Valamennyi, a IV. mellékletben nem említett faj

SALMONIFORMES

Salmonidae

Thymallus thymallus

Coregonus spp. (kivéve a Coregonus oxyrhynchus – az Északi-tenger bizonyos körzeteinek anadrom populációi)

Hucho hucho

Salmo salar (csak az édesvíziek)

Cyprinidae

Barbus spp.

PERCIFORMES

Percidae

Gymnocephalus schraetzer

Zingel zingel

CLUPEIFORMES

Clupeidae

Alosa spp.

SILURIFORMES

Siluridae

Silurus aristotelis

GERINCTELENEK

COELENTARATA

CNIDARIA

Corallium rubrum

PUHATESTŰEK

GASTROPODA – STYLOMMATOPHORA

Helicidae

Helix pomatia

BIVALVIA – UNIONOIDA

Margaritiferidae

Margaritifera margaritifera

Unionidae

Microcondylaea compressa

Unio elongatulus

ANNELIDA

HIRUDINOIDEA – ARHYNCHOBDELLAE

Hirudinidae

Hirudo medicinalis

ARTHROPODA

CRUSTACEA – DECAPODA

Astacidae

Astacus astacus

Austropotamobius pallipes

Austropotamobius torrentium

Scyllaridae

Scyllarides latus

INSECTA – LEPIDOPTERA

Saturniidae

Graellsia isabellae

b) NÖVÉNYEK

ALGÁK

RHODOPHYTA

CORALLINACEAE

Lithothamnium coralloides Crouan frat.

Phymatholithon calcareum (Poll.) Adey & McKibbin

ZUZMÓK

CLADONIACEAE

Cladonia L. subgenus Cladina (Nyl.) Vain.

BRYOPHYTA

MUSCI

LEUCOBRYACEAE

Leucobryum glaucum (Hedw.) Ångstr.

SPHAGNACEAE

Sphagnum L. spp. (kivéve Sphagnum pylasii Brid.)

PTERIDOPHYTA

Lycopodium spp.

ANGIOSPERMAE

AMARYLLIDACEAE

Galanthus nivalis L.

Narcissus bulbocodium L.

Narcissus juncifolius Lagasca

COMPOSITAE

Arnica montana L.

Artemisia eriantha Ten

Artemisia genipi Weber

Doronicum plantagineum L.

subsp. tournefortii (Rouy) P. Cout.

CRUCIFERAE

Alyssum pintadasilvae Dudley.

Malcolmia lacera (L.) DC.

subsp. graccilima (Samp.) Franco

Murbeckiella pinnatifida (Lam.) Rothm.

subsp. herminii (Rivas-Martinez) Greuter & Burdet

GENTIANACEAE

Gentiana lutea L.

IRIDACEAE

Iris lusitanica Ker-Gawler

LABIATAE

Teucrium salviastrum Schreber

subsp. salviastrum Schreber

LEGUMINOSAE

Anthyllis lusitanica Cullen & Pinto da Silva

Dorycnium pentaphyllum Scop.

subsp. transmontana Franco

Ulex densus Welw. ex Webb.

LILIACEAE

Lilium rubrum Lmk

Ruscus aculeatus L.

PLUMBAGINACEAE

Armeria sampaioi (Bernis) Nieto Feliner

ROSACEAE

Rubus genevieri Boreau

subsp. herminii (Samp.) P. Cout.

SCROPHULARIACEAE

Anarrhinum longipedicelatum R. Fernandes

Euphrasia mendonçae Samp.

Scrophularia grandiflora DC.

subsp. grandiflora DC.

Scrophularia berminii Hoffmanns & Link

Scrophularia sublyrata Brot.

COMPOSITAE

Leuzea rhaponticoides Graells

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

ÁLLATOK BEFOGÁSÁNAK, MEGÖLÉSÉNEK ÉS SZÁLLÍTÁSÁNAK TILTOTT MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI

a) Nem szelektív eszközök

EMLŐSÖK

- Vak vagy megcsonkított állatok használata csalétekként

- Magnetofon

- Ölésre vagy sokkolásra alkalmas elektromos és elektronikus eszközök

- Mesterséges fényforrás

- Tükör és más vakító eszköz

- Céltárgy megvilágítására szolgáló eszköz

- Elektromos képnagyítóval vagy képátalakítóval ellátott célzóeszköz éjszakai vadászathoz

- Robbanóanyag

- Működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló

- Működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív csapda

- Íjpuska

- Mérgek, továbbá mérgezett vagy altatótartalmú csalétek

- Gázosítás vagy kifüstölés

- Több mint két töltény tárolására alkalmas tárral felszerelt félautomata vagy automata fegyver

HALAK

- Méreg

- Robbanóanyag

b) Közlekedési módok

- Repülőgép

- Mozgó gépjármű

--------------------------------------------------