A Tanács 1210/90/EGK rendelete

(1990. május 7.)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 130s. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a Szerződés biztosítja a környezetre vonatkozó közösségi politika fejlesztését és alkalmazását, valamint lefekteti az e politikát irányító célkitűzéseket és elveket;

mivel a környezetvédelmi követelmények a Bizottság egyéb irányú politikájának részét képezik;

mivel a Szerződés 130r. cikke értelmében a környezetvédelemre vonatkozó intézkedések előkészítésénél a Közösség, egyebek mellett, figyelembe veszi a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatokat;

mivel a 85/338/EGK [4] határozat értelmében a Bizottság munkaprogramot indított egy kísérleti projektre vonatkozóan, amelyben a Közösségen belül a környezet állapotára és a természeti erőforrásokra irányuló információkat gyűjtik, összehangolják és egyeztetik; miáltal helyénvaló a szükséges döntéseket meghozni egy állandó környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozására;

mivel a környezeti adatok európai szinten történő gyűjtése, feldolgozása és elemzése szükséges annak érdekében, hogy tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a Közösség és a tagállamok részére a kellő intézkedések megtételét a környezet védelmére, ezen intézkedések eredményeinek felmérésére és annak biztosítására, hogy a nyilvánosságot megfelelő módon tájékoztassák a környezet állapotáról;

mivel a Közösségen és a tagállamokon belül már léteznek ilyen információkat és szolgáltatásokat nyújtó szervezetek;

mivel ezek összekapcsolásával létre lehetne hozni egy európai környezeti információs és megfigyelőhálózatot, amelyet közösségi szinten egy Európai Környezetvédelmi Ügynökség koordinálna;

mivel az ügynökség feladata a meglévő szervezetekkel közösségi szinten történő együttműködés, miáltal a Bizottságnak módja nyílik a közösségi környezetvédelmi jogszabályok teljes körű alkalmazására;

mivel egy ilyen ügynökség jogállásának és felépítésének meg kell felelni a tőle elvárt eredmény tárgyilagosságának, és lehetővé kell tennie, hogy az ügynökség tevékenységét a meglévő nemzeti és nemzetközi szolgáltatásokkal szoros együttműködésben végezhesse;

mivel az ügynökségnek jogi autonómiát kell élveznie úgy, hogy ugyanakkor szoros kapcsolatot tartson fenn a Közösség intézményeivel és a tagállamokkal;

mivel kívánatos biztosítani, hogy az ügynökség nyitott legyen más országokkal szemben, amelyek a Közösséggel és a tagállamokkal egyetemben közösen érdekeltek az ügynökség célkitűzéseiben, a Közösség és ezen országok között kötendő megállapodások formájában;

mivel e rendeletet két év elteltével felülvizsgálják annak érdekében, hogy az ügynökség számára további feladatokat állapítsanak meg,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) E rendelet megalapítja az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget, és célja egy európai környezeti információs és megfigyelőhálózat felállítása.

(2) A Szerződésben és a környezetre vonatkozó későbbi közösségi cselekvési programokban megállapított környezetvédelmi és -fejlesztési célok elérése érdekében a Közösség és a tagállamok részére biztosítani kell az alábbiakat:

- európai szinten, olyan tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információkat, amely lehetővé teszi részükre, hogy megtegyék a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket, az intézkedések hatásának felmérését és a lakosság megfelelő tájékoztatását a környezet állapotáról,

- a fenti cél eléréséhez megfelelő műszaki és tudományos támogatást.

2. cikk

Az 1. cikkben említett célkitűzés elérése érdekében az ügynökség feladatai:

i. a tagállamokkal együttműködve a 4. cikkben említett hálózat létrehozása és összehangolása. E tekintetben az ügynökség felelős az adatok gyűjtéséért, feldolgozásáért és elemzéséért, különös tekintettel a 3. cikkben említett területekre. Az ügynökség felelős továbbá a 85/338/EGK határozat alapján megkezdett tevékenység folytatásáért;

ii. a helyes és hatékony környezetpolitika kidolgozásához és megvalósításához szükséges tárgyilagos információ biztosítása a Közösség és a tagállamok részére; ennek érdekében különösen olyan információk átadása a Bizottságnak, amelyek segítségével eredményesen láthatja el a környezetvédelmi intézkedések és jogszabályok meghatározásának, kidolgozásának és értékelésének feladatait;

iii. a környezet állapotával kapcsolatos adatok rögzítése, összeállítása és értékelése, szakértői jelentések készítése a Közösség területén belüli környezet minőségéről, érzékenységéről és terheléséről, valamint a környezeti adatokkal kapcsolatos, a tagállamokban alkalmazandó, egységes értékelési szempontok kialakítása. A Bizottság ezeket az információkat használja fel feladata teljesítéséhez a Közösség környezetvédelmi szabályozásának végrehajtása során;

iv. a környezeti adatok európai szintű összehasonlíthatóságának és szükség esetén a mérési módszerek fokozott összehangolásának ösztönzése megfelelő eszközökkel;

v. az európai környezeti információk nemzetközi környezeti monitoring programokba való beépítésének elősegítése, mint például amilyeneket az Egyesült Nemzetek és annak szakosított intézményei indítottak;

vi. a megbízható környezeti információk széles körű terjesztésének biztosítása. Továbbá az ügynökség háromévente beszámolót tesz közzé a környezet állapotára vonatkozóan;

vii. a környezeti előrejelzési módszerek alkalmazásának és fejlesztésének elősegítése, miáltal még időben megfelelő védőintézkedések tehetők;

viii. a környezeti károk, valamint a környezeti megelőző, védő és helyreállítási intézkedések költségei értékelési módszereinek fejlesztésére irányuló ösztönzés;

ix. a rendelkezésre álló, legjobb technológiákra vonatkozó információk cseréjének elősegítése a környezeti károk megakadályozása, ill. csökkentése érdekében;

x. a 15. cikkben említett testületekkel és programokkal való együttműködés.

3. cikk

(1) Az ügynökség fő tevékenységi területei lehetőség szerint lehetővé teszik azon információk gyűjtését, amelyek segítségével a környezet jelenlegi és előrelátható állapotát le lehet írni az alábbi szempontok figyelembevételével:

i. a környezet minősége;

ii. környezeti terhelések;

iii. a környezet érzékenysége.

(2) Az ügynökség olyan információkat szolgáltat, amelyeket a Közösség környezetpolitikája végrehajtásánál közvetlenül használhat.

Elsőbbséget élveznek az alábbi munkaterületek:

- a levegő minősége és a légköri kibocsátások,

- vízminőség, szennyező anyagok és vízkészletek,

- a talaj, az állat- és növényvilág, valamint az élőhelyek állapota,

- földhasználat és a természeti erőforrások használata,

- hulladékgazdálkodás,

- zajkibocsátás,

- a környezetre veszélyes vegyi anyagok,

- tengerparti területek védelme.

Különös figyelmet szentelnek a határokon átnyúló, több országot érintő, világméretű jelenségeknek.

Figyelembe veszik továbbá a szociális-gazdasági kihatásokat.

Működése során az ügynökség ügyel arra, hogy tevékenysége és más intézmények és testületek tevékenysége között ne legyenek átfedések.

4. cikk

(1) A hálózat az alábbiakat foglalja magában:

- a nemzeti információs hálózatok fő alkotóelemeit,

- az országos tájékoztatási központokat,

- témaközpontokat.

(2) Annak érdekében, hogy a hálózat a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kiépülhessen, a tagállamok e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül tájékoztatást adnak az ügynökség részére saját nemzeti környezeti információs hálózatuk fő elemeiről, különös tekintettel a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt elsőbbséget élvező területekre, azon intézmények megnevezésével együtt, amelyek megítélésük szerint segíthetik az ügynökség munkáját, továbbá figyelembe véve azt az igényt, hogy a tagállam felségterületén a lehető legnagyobb földrajzi lefedettséget kell biztosítani.

(3) A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a (2) bekezdésben említett intézmények vagy egyéb, a területükön működő szervezetek közül kijelöljenek egy országos tájékoztatási központot, amely a nemzeti szinten felhasználásra kerülő információkat összehangolja és/vagy továbbítja az ügynökség és a hálózat részét képező intézmények és testületek – beleértve a (4) bekezdésben említett témaközpontokat – felé.

(4) A (2) bekezdésben megállapított határidőn belül a tagállamoknak módjukban áll a területükön működő intézmények vagy egyéb szervezetek kijelölése, amelyek együttműködnek az ügynökséggel az egyes témák tekintetében. Az ily módon kijelölt intézmény jogosult arra, hogy megállapodást kössön az ügynökséggel egy adott földrajzi területen a hálózat témaközpontjaként történő működésre, különös feladatok elvégzésére. Ezek a központok együttműködnek a hálózat részét képező más intézményekkel.

(5) A (2) bekezdésben említett információ kézhezvételét követő hat hónapon belül az ügynökség visszaigazolja a hálózat fő elemeit az igazgatótanács határozata, valamint az 5. cikkben említett egyezmények alapján.

A témaközpontokat az igazgatótanács tagjainak egyhangú döntése alapján jelölik ki a 8. cikk (1) bekezdésének értelmében, a 8. cikk (4) bekezdésében említett többéves munkaprogramok időtartamánál nem hosszabb időszakra. A kijelölés azonban meghosszabbítható.

(6) A különös feladatok témaközpontoknak történő elosztását az ügynökségnek a 8. cikk (4) bekezdésében említett többéves munkaprogramjában kell meghatározni.

(7) A többéves munkaprogram alapján az ügynökség rendszeresen felülvizsgálja a hálózat (2) bekezdésben említett fő alkotóelemeit és elvégzi az igazgatótanács döntése alapján előírt változtatásokat a tagállamok által benyújtott új jelentések figyelembevételével.

5. cikk

Az ügynökség megállapodásokat, különösen szerződéseket köthet a hálózathoz tartozó 4. cikk szerinti intézményekkel vagy testületekkel a rábízott feladatok sikeres végrehajtása érdekében. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a területükön lévő nemzeti intézmények és szervezetek esetében, az ügynökséggel kötendő ilyen jellegű megállapodások az országos tájékoztatási központ jóváhagyásával történjenek.

6. cikk

Az ügynökség által továbbított vagy a tőle származó környezeti adatok közzétehetők és a nyilvánosság számára hozzáférhetők, amennyiben azok összhangban vannak a Bizottság és a tagállamok információterjesztésre és az információk bizalmasságára vonatkozó szabályaival.

7. cikk

Az ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik. Minden tagállamban a legszélesebb körű jogképességgel rendelkezik az egyes államok jogi személyekre vonatkozó jogszabályai értelmében.

8. cikk

(1) Az ügynökség igazgatótanácsa a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság két képviselőjéből áll.

Ezen túlmenően az Európai Parlament az igazgatótanács tagjai közé két, a környezetvédelem területén kiváló tudományos képzettséggel rendelkező szakértőt nevez ki, akik az ügynökség munkájában történő személyes részvételük alapján kerülnek kiválasztásra.

Az igazgatótanács tagjait helyetteseik képviselhetik.

(2) Az igazgatótanács tagjai közül hároméves időtartamra elnököt választ és elfogadja eljárási szabályzatát. Az igazgatótanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

(3) Az igazgatótanácsi határozatok elfogadásához a tagok szavazatainak kétharmados többsége szükséges, a 4. cikk (5) bekezdés második alpontjában foglalt eset kivételével.

(4) Az igazgatótanács többéves munkaprogramot fogad el a 3. cikk (2) bekezdésében említett elsőbbséget élvező területeken, amelynek alapja a 10. cikkben említett Tudományos Bizottsággal történt konzultációt és a Bizottság véleményének kézhezvételét követő, a 9. cikkben említett, az ügyvezető igazgató által benyújtott tervezet. Az első többéves munkaprogram e rendelet hatálybalépését követő kilenc hónapon belül kerül elfogadásra.

(5) A többéves program keretében minden évben az ügynökség munkaprogramját az igazgatótanács fogadja el az ügyvezető igazgató tervezete alapján a Tudományos Bizottsággal történő egyeztetést és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően. A program az év folyamán ugyanezzel az eljárással módosítható.

(6) Az igazgatótanács minden évben legkésőbb január 31-ig az ügynökség tevékenységéről átfogó éves jelentést fogad el. Az ügyvezető igazgató továbbítja ezt a jelentést az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok felé.

9. cikk

(1) Az ügynökséget ügyvezető igazgató irányítja, akit az igazgatótanács nevez ki a Bizottság javaslata alapján ötéves időtartamra. A megbízás megújítható. Az ügyvezető igazgató képviseli az ügynökséget. Felelőssége az alábbiakra terjed ki:

- az igazgatótanács által elfogadott programok és határozatok megfelelő előkészítése és végrehajtása,

- az ügynökség napi irányítása,

- a 12. és 13. cikkben említett feladatok végrehajtása,

- a 2. cikk vi. pontjában említett jelentések előkészítése és közzététele,

- az összes személyzeti ügy,

- a 8. cikk (4) és (5) bekezdésében említett feladatok végrehajtása.

Feladata a 10. cikk értelmében a Tudományos Bizottság véleményének kikérése az ügynökség tudományos munkatársainak alkalmazásával kapcsolatosan.

(2) Az ügyvezető igazgató tevékenységéről beszámol az igazgatótanácsnak.

10. cikk

(1) Az igazgatótanácsot és az ügyvezető igazgatót Tudományos Bizottság segíti, amely véleményt nyilvánít az e rendelet által meghatározott esetekben, és az ügynökség tevékenységével kapcsolatos bármely tudományos ügyben, amelyet az igazgatótanács vagy az ügyvezető igazgató a Tudományos Bizottság elé terjeszt.

A Tudományos Bizottság véleményét közzéteszik.

(2) A Tudományos Bizottság kilenc, a környezetvédelem területén kiválóan képzett szakemberből áll, akiket az igazgatótanács nevez ki négy évre; a megbízatás egyszer megújítható. A bizottság a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárási szabályzat szerint működik.

11. cikk

(1) Az ügynökség összes bevételéről és kiadásáról becslés készül minden pénzügyi évben, amely a naptári évnek felel meg, és ezt feltüntetik az ügynökség költségvetésében.

(2) A költségvetésben szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3) Az ügynökség bevétele, egyéb források sérelme nélkül, a Közösség által nyújtott támogatásból, amely az Európai Közösségek általános költségvetésében szerepel, és a teljesített szolgáltatásokért kapott díjakból áll.

(4) Az ügynökség kiadásai tartalmazzák a bérköltséget, az igazgatási, infrastrukturális és üzemeltetési költségeket, továbbá a hálózathoz tartozó intézményekkel vagy testületekkel és harmadik féllel kötött szerződésekkel kapcsolatos kiadásokat.

12. cikk

(1) Minden év március 31-ig az ügyvezető igazgató egy javaslattervezetet készít az ügynökség elkövetkező pénzügyi évben várható bevételeiről és kiadásairól, majd a létszámtervre vonatkozó javaslattal együtt megküldi azt az Igazgatótanácsnak.

(2) Az igazgatótanács tervezetet készít, ehhez csatolja a létszámtervre vonatkozó javaslatot, amelyet haladéktalanul a Bizottság elé terjeszt, a Bizottság ennek alapján kidolgozza a vonatkozó becsléseket az előzetes költségvetési tervezethez, amelyet a Szerződés 203. cikke szerint benyújt a Tanácsnak.

(3) Az igazgatótanács elfogadja az ügynökség költségvetését még a pénzügyi év kezdete előtt és elvégzi rajta a szükséges kiigazításokat a Közösség hozzájárulása és az ügynökség egyéb forrásai alapján.

13. cikk

(1) Az ügyvezető igazgató végrehajtja az ügynökség költségvetését.

(2) Az ügynökség kötelezettségeinek teljesítését, kiadásainak kifizetését és az ügynökség bevételeinek megállapítását és behajtását az igazgatótanács által kinevezett pénzügyi ellenőr ellenőrzi.

(3) Az ügyvezető igazgató minden évben legkésőbb március 31-ig megküldi a Bizottságnak, az Igazgatótanácsnak és a Számvevőszéknek az ügynökség előző pénzügyi évre vonatkozó bevételeket és kiadásokat tartalmazó részletes pénzügyi elszámolását. A Számvevőszék ezeket a Szerződés 206a. cikke értelmében megvizsgálja.

(4) Az igazgatótanács mentesíti az ügyvezető igazgatót a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól.

14. cikk

A Számvevőszék véleményének kézhezvételét követően az igazgatótanács elfogadja a belső pénzügyi szabályzatot, különös tekintettel az ügynökség költségvetésének megállapításával és végrehajtásával kapcsolatos eljárásra.

15. cikk

(1) Az ügynökség aktívan együttműködik más közösségi testületekkel és programokkal, nevezetesen a Közös Kutatóközponttal, a Statisztikai Hivatallal és a Közösség környezeti kutatási és fejlesztési programjaival, különös tekintettel az alábbiakra:

- a Közös Kutatóközponttal való együttműködés magában foglalja a melléklet A. pontja alatt felsorolt feladatokat,

- az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalával (Eurostat) és az Európai Közösségek statisztikai programjával való koordináció a melléklet B. pontja alatt említett iránymutatások szerint történik.

(2) Az ügynökség aktívan együttműködik más testületekkel is, mint az Európai Űrügynökség, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Európa Tanács, a Nemzetközi Energiaügynökség, valamint az Egyesült Nemzetek és annak szakosított intézményei, elsősorban az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP), a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt együttműködésnél figyelemmel kell lenni az esetleges átfedések elkerülésére.

16. cikk

Az ügynökségre is vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv.

17. cikk

Az ügynökség alkalmazottaira az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szabályok és rendeletek vonatkoznak.

Alkalmazottai vonatkozásában az ügynökség a kinevezéssel megbízott hatóság számára biztosított jogokat gyakorolja.

Az igazgatótanács a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a szükséges végrehajtási szabályokat.

18. cikk

(1) Az ügynökség szerződéses felelősségére a szóban forgó szerződésre vonatkozó jog az irányadó. Az ügynökség által megkötött szerződés választottbírósági kikötése értelmében, a keletkező jogvitákban az Európai Közösségek Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(2) A szerződésen kívüli felelősség esetében az ügynökség a tagállamok jogszabályaira vonatkozó egységes jogelvekkel összhangban megtéríti az ügynökség vagy az alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott kárt.

A kár megtérítésére vonatkozó jogvitákban a Bíróság rendelkezik hatáskörrel.

(3) Az alkalmazottak ügynökséggel szemben fennálló személyes felelőssége tekintetében az ügynökség alkalmazottaira vonatkozó, megfelelő rendelkezések az irányadók.

19. cikk

Az ügynökség nyitott olyan országokkal szemben, amelyek nem tagjai az Európai Közösségeknek, de a Közösséggel és a tagállamokkal egyetemben közös érdekük az ügynökség célkitűzéseinek megvalósítása az általuk és a Közösség között kötött megállapodások alapján, a Szerződés 228. cikke értelmében.

20. cikk

E rendelet hatálybalépését követő legkésőbb két éven belül az Európai Parlamenttel történt konzultáció után a Tanács – e rendelet alapján és a Bizottság megfelelő javaslatokat tartalmazó jelentése alapján – dönt az ügynökség további feladatairól, különös tekintettel az alábbi területekre:

- csatlakozás a Közösség környezetvédelmi jogszabályai végrehajtásának nyomon követéséhez a Bizottsággal és a tagállamok illetékes szerveivel együttműködve,

- ökocímkék és azok odaítélési szempontjainak kidolgozása környezetbarát termékek, technológiák, áruk, szolgáltatások és olyan programok részére, amelyek nem pazarolják a természetes erőforrásokat,

- környezetbarát technológiák és eljárások ösztönzése, azok alkalmazása és átadása a Közösségen belül és harmadik országoknak.

- szempontok megállapítása a környezetet érő hatások értékelésére a 85/337/EGK [5] irányelv alkalmazása és lehetséges felülvizsgálata céljából, annak 11. cikke szerint.

21. cikk

Ez a rendelet az azt követő napon lép hatályba, amikor az illetékes hatóságok döntést hoztak az ügynökség székhelyéről [6].

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1990 május 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. Collins

[1] HL C 217., 1989.8.23., 7. o.

[2] HL C 96., 1990.4.17.

[3] HL C 56., 1990.3.7., 20. o.

[4] HL L 176., 1985.7.6., 14. o.

[5] HL L 175., 1985.7.5., 40. o.

[6] A rendelet hatálybalépésének időpontját a Hivatalos Lap közli.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A. Együttműködés a Közös Kutatóközponttal

- Környezeti paraméterek mérési módszereinek összehangolása [1].

- Mérőműszerek kölcsönös hitelesítése [2].

- Adatformátumok szabványosítása.

- A környezeti paraméterek mérésére új módszerek és műszerek kifejlesztése.

- Egyéb feladatok az ügynökség ügyvezető igazgatója és Közös Kutatóközpont főigazgatója közötti megállapodás alapján.

B. Együttműködés az Eurostattal

1. A rendszer a lehető legjobban felhasználja az Eurostat és a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai által felállított statisztikai információs rendszert.

2. A környezetvédelem területén alkalmazandó statisztikai programban az ügynökség ügyvezető igazgatója és az Eurostat főigazgatója állapodik meg, és azt jóváhagyás végett benyújtják az ügynökség igazgatótanácsához és a Statisztikai Program Bizottságnak.

3. A statisztikai program kidolgozása és alkalmazása a nemzetközi statisztikai szervek – mint az ENSZ Statisztikai Bizottsága, az Európai Statisztikusok Konferenciája és az OECD – által meghatározott keretek között történik.

[1] Az e területen történő együttműködésnél figyelembe kell venni a Közösségi Referenciairoda által végzett munkát.

[2] Az e területen történő együttműködésnél figyelembe kell venni a Közösségi Referenciairoda által végzett munkát.

--------------------------------------------------