A Tanács első irányelve

(1968. március 9.)

az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról

(68/151/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 54. cikke (3) bekezdésének g) pontjára;

tekintettel a letelepedés szabadságának korlátozásait megszüntető általános programra [1] és különösen annak VI. címére;

tekintettel a Bizottság javaslatára;

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2];

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3];

mivel az 54. cikk (3) bekezdésének g) pontjában, valamint a letelepedés szabadságának korlátozásait megszüntető általános programban előírt összehangolás sürgős feladat, különösen a részvénytársaságok, a betéti részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok tekintetében, hiszen az ilyen társaságok tevékenysége gyakran országhatárokon átnyúlik;

mivel az ilyen típusú társaságok adatszolgáltatására, az általuk vállalt kötelezettségek érvényességére, illetve a társaság érvénytelenségére vonatkozó nemzeti jogszabályok összehangolása különös jelentőségű, különösen a harmadik személyek érdekeinek védelme szempontjából;

mivel ezeken a területeken egyidejűleg kell közösségi rendelkezéseket elfogadni az ilyen társaságokra vonatkozóan, hiszen ezeknek a társaságoknak kizárólag a társasági vagyonuk áll rendelkezésükre biztosítékul harmadik személyek számára;

mivel a társaság lényeges okirataiba betekintést kell biztosítani annak érdekében, hogy harmadik személyek megbizonyosodhassanak ezek tartalmáról és a társaságra vonatkozó egyéb adatokról, különösen a társaság nevében történő kötelezettségvállalásra feljogosított személyek adatait illetően;

mivel biztosítani kell harmadik személyek védelmét olyan jogszabályok révén, amelyek a lehető legteljesebb mértékben korlátozzák annak jogi lehetőségét, hogy a társaság nevében érvénytelen kötelezettségeket lehessen vállalni;

mivel a társaság és harmadik személyek, valamint a tagok egymás közötti viszonyával kapcsolatos jogbiztonság érdekében korlátozni kell az olyan eseteket, amikor az érvénytelenség, valamint az érvénytelenné nyilvánítás visszaható hatálya merülhet fel, illetve rövid határidőt kell megszabni, amelyen belül a harmadik személyek bármely ilyen határozattal szemben kifogással élhetnek;

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Az ezen irányelv által előírt összehangoló intézkedéseket a tagállamoknak az alábbi jogi formájú társaságokkal kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire kell alkalmazni:

- Németországban:

die Aktiengesellschaft, die Kommanditgesellschaft auf Aktien, die Gesellschaft mit beschränkter Haftung;

- Belgiumban:

de naamloze vennootschap | la société anonyme, |

de commanditaire vennootschap op aandelen, | la société en commandite par actions |

de personenvennootschap met beperkte aansprakelijkheid | la société de personnes à responsabilité limitée; |

- Franciaországban:

la société anonyme, la société en commandite par actions, la société à responsabilité limitée;

- Olaszországban:

società per azioni, società in accomandita per azioni, società a responsabilità limitata;

- Luxemburgban:

la société anonyme, la société en commandite par actions, la société à responsabilité limitée;

- Hollandiában:

de naamloze vennootschap, de commanditaire vennootschap op aandelen.

I. SZAKASZ

Adatszolgáltatás és közzététel

2. cikk

(1) A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket a társaság kötelező adatszolgáltatásának biztosításához, legalább a következő okiratokra és adatokra vonatkozóan:

a) a létesítő okirat és alapszabály, ha ezt külön okirat tartalmazza;

b) az a) pontban említett okiratok bármely módosítása, beleértve annak az időtartamnak a meghosszabbítását, amelyre a társaságot létrehozták;

c) a létesítő okirat, illetve az alapszabály minden módosítását követően, a hatályos létesítő okiratnak vagy alapszabálynak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt teljes szövege;

d) azon személyek kijelölése, megbízásuk megszűnése, és személyes adatai, akik a jogszabályok értelmében létrehozott szervként, illetve bármely ilyen szerv tagjaiként:

i. jogosultak a társaság képviseletére harmadik személyekkel szemben és jogi eljárásokban;

ii. részt vesznek a társaság ügyvezetésében, felügyeletében, illetve ellenőrzésében.

Az adatközlés során arról is tájékoztatást kell adni, hogy a társaság képviseletére jogosult személyek önállóan vagy kizárólag együttes cégjegyzési jogosultsággal rendelkeznek-e.

e) a jegyzett tőke összege évente legalább egyszer, amennyiben a létesítő okirat vagy az alapszabály tartalmazza az engedélyezett jegyzett tőkeösszegét, és, ha annak emeléséhez a létesítő okirat módosítására nincs szükség;

f) minden üzleti évre vonatkozó mérleg és eredménykimutatás. A mérleget tartalmazó dokumentumnak tartalmaznia kell a törvény által a mérleg hitelesítésére kötelezően kijelölt személyek adatait is.

Az első cikkben megjelölt, német, belga, francia, olasz, illetve luxemburgi jog szerinti Gesellschaft mit beschränkter Haftung, société de personnes à responsabilité limitée, personenvennootschap met beperkte aansprakelijkheid, société à responsabilité limitée és società a responsabilità limitata, valamint a holland jog szerinti besloten naamloze vennootschap esetében azonban e rendelkezés kötelező alkalmazását el kell halasztani a mérlegek és eredménykimutatások tartalmának összehangolásáról, valamint az irányelvben meghatározandó mérlegfőösszegnél alacsonyabb mérlegfőösszegű társaságoknak az említett dokumentumokkal kapcsolatos adatközlési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítéséről szóló irányelv bevezetésének időpontjáig. A Tanács az említett irányelvet ennek az irányelvnek az elfogadását követő két éven belül fogadja el;

g) a társaság székhelyének áthelyezése;

h) a társaság felszámolása;

i) a társaság bíróság által történő megszüntetése;

j) a felszámolók kijelölése, személyi adataik, jogkörük, kivéve azt az esetet, ha ezt a jogkört egyértelműen és kizárólagosan a törvények, illetve a társaság létesítő okirata határozza meg;

k) a felszámolási eljárás befejezése, valamint azokban a tagállamokban, ahol a cégnyilvántartásból történő törlés jogi következményekkel jár, e törlés ténye.

(2) Az első bekezdés f) pontjának alkalmazásában az alábbi feltételeknek megfelelő társságok minősülnek zártkörű részvénytársaságnak:

a) nem bocsáthatnak ki bemutatóra szóló részvényeket;

b) nem bocsáthathatnak ki a Holland Kereskedelmi Törvénykönyv 42. cikke c) pontjának megfelelő, névre szóló részvényre vonatkozó bemutatóra szóló igazolást;

c) részvényeik az értékpapírtőzsdén nem jegyezhetők;

d) az alapszabály, rendelkezik arról, hogy a részvények harmadik személyek részére történő átruházásához a társaság előzetes hozzájárulása szükséges, kivéve a haláleset miatt történő részvényátruházást, illetve az alapszabálynak megfelelően házastárs, közvetlen felmenő vagy lemenő rokon részére történő átruházást; az átruházás nem lehet biankó, egyébként pedig valamennyi átruházást saját kezűleg kell megírni az átruházó és a kedvezményezett aláírásával ellátva, vagy közjegyzői okirattal;

e) az alapszabály rendelkezik arról, hogy a társasági forma besloten naamloze vennootschap; a társaság neve tartalmazza a "Besloten Naamloze Vennootschap" szavakat, vagy a "BNV" rövidítést.

3. cikk

(1) Minden tagállam központi cégnyilvántartásában vagy kereskedelmi nyilvántartásában külön aktát kell nyitni valamennyi ott nyilvántartásba vett társaság számára.

(2) A 2. cikk szerint szolgáltatott valamennyi okiratot és adatot ebben az aktában kell nyilvántartani, illetve a nyilvántartásba be kell jegyezni; a nyilvántartásban szereplő bejegyzések tárgyának minden esetben meg kell jelennie az aktában.

(3) A 2. cikkben említett okiratok vagy adatok egészének, vagy azok kivonatának másolatát írásban beadott kérelemre hozzáférhetővé kell tenni az eljárási költséget meg nem haladó díj befizetése ellenében.

A kiadott másolatokat "hiteles másolat"-ként hitelesíteni kell, kivéve, ha a kérelmező ettől a hitelesítéstől eltekint.

(4) A (2) bekezdésben említett okiratokkal és adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatást a teljes szövegnek vagy egy részének a tagállamban erre a célra kijelölt nemzeti hivatalos lapban kell közzétenni, illetve az aktában elhelyezett vagy a cégnyilvántartásba bevezetett okirattal történő utalással kell teljesítenie.

(5) A társaság az okiratokra és adatokra harmadik személyekkel szemben kizárólag azt követően hivatkozhat, hogy azokat a (4) bekezdésnek megfelelően közzétették, kivéve azt az esetet, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a harmadik személynek arról tudomása volt. A közzétételt követő 16. napot megelőző ügyletekkel kapcsolatban azonban okiratokra és az adatokra nem hivatkozhatnak harmadik féllel szemben akkor, ha az bizonyítani tudja, hogy azokról nem szerezhetett tudomást.

(6) A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy elkerüljék a hivatalos lapban közzétett, illetve a nyilvántartásban vagy aktában megjelenő adatok közötti eltéréseket.

Eltérés esetén azonban a hivatalos lapban közzétett szövegre harmadik személyekkel szemben nem lehet hivatkozni; harmadik személy ugyanakkor hivatkozhat erre, kivéve, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a harmadik személynek tudomása volt az aktában elhelyezett vagy cégnyilvántartásba bejegyzett szövegről.

(7) Harmadik személyek továbbá mindig hivatkozhatnak bármely olyan okiratra és adatra, amelyek tekintetében az adatközlést elmulasztották, kivéve azokat az eseteket, amikor az adatközlés elmulasztása következtében ezek érvénytelenek.

4. cikk

A tagállamoknak előírják, hogy a társaság levelezésén és a megrendeléseken fel kell tüntetni a következőket:

- az a cégnyilvántartás, amelyben a 3. cikkben említett aktát vezetik, a társaságnak az adott cégnyilvántartásban szereplő cégnyilvántartási számával együtt,

- a társaság jogi formája, székhelye, továbbá adott esetben annak megállapítása, hogy a társaság felszámolás alatt áll.

Amennyiben ezekben a dokumentumokban utalás történik a társaság tőkéje, az utalásnak a társaság jegyzett és befizetett tőkéjére kell vonatkoznia.

5. cikk

Minden tagállamnak meg kell határoznia, hogy mely személyek kötelesek az adatszolgáltatásra.

6. cikk

A tagállamoknak megfelelő szankciókról kell gondoskodniuk:

- ha a 2. cikk (1) bekezdése f) pontjának megfelelően elmulasztják a mérleget és az eredménykimutatást benyújtani;

- az üzleti dokumentumokban nem tüntetik fel a 4. cikkben előírt kötelező adatokat.

II. SZAKASZ

A társaság által vállalt kötelezettségek érvényessége

7. cikk

Ha egy társaság alapítása során, de a jogi személyiség megszerzését megelőzően, a társaság nevében eljártak, és a társaság nem vállalja az ebből eredő kötelezettségeket, az eljáró személyek e kötelezettségek vonatkozásában korlátlan, egyetemleges felelősséggel tartoznak, kivéve ha ettől eltérően egyeztek meg.

8. cikk

A társaságnak a társaság képviseletére feljogosított szerveként eljáró személyekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése esetén csak akkor lehet harmadik személyekkel szemben azok kijelölésének jogellenességére hivatkozni, amennyiben a társaság bizonyítja, hogy a harmadik személyeknek arról tudomásuk volt.

9. cikk

(1) A társaság szerveinek harmadik személyek felé irányuló jogcselekményei a társaságra nézve kötelezőek, még akkor is, ha nem tartoznak a társaságtevékenységi körébe, kivéve azt az esetet, ha azok a jogcselekmények meghaladják a szervek törvény által rájuk ruházott, illetve engedélyezett hatáskörét.

A tagállamok azonban úgy is rendelkezhetnek, hogy a társaságra nézve az ilyen jogcselekmények nem kötelezőek, ha azok nem tartoznak a társaság tevékenységi körébe, és ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a harmadik személynek erről tudomása volt, illetve a körülmények ismeretében nem feltételezhető, hogy ne lett volna tudomása arról, hogy a jogcselekmény nem tartozik a tevékenységi körébe; a létesítő okirat közzététele önmagában erre nem elegendő bizonyíték.

(2) A társasági szervek hatáskörének a létesítő okirat vagy az illetékes szervek határozata általi korlátozására harmadik személyekkel szemben nem lehet hivatkozni, még akkor sem, ha ezt korábban közzétették.

(3) Ha az egyes tagállamok jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy a társaság képviseleti jogát – eltérve az erre a területre vonatkozó törvényi szabályzástól – a létesítő okirat egyetlen személyre, vagy együttesen eljáró több személyre ruházhatja, a jogszabályok úgy rendelkezhetnek, hogy a létesítő okirat e rendelkezésére harmadik személyekkel szemben hivatkozni lehet, amennyiben a rendelkezés a képviseleti jogra általában vonatkozik; a 3. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni arra, hogy a létesítő okirat ilyen rendelkezésére harmadik személyekkel szemben hivatkozni lehet-e.

III. SZAKASZ

A társaság érvénytelensége

10. cikk

Minden olyan tagállamban, ahol a társaság megalapítása feletti előzetes jogszabályok közigazgatási, hatósági vagy bírói ellenőrzésről nem rendelkeznek, a létesítő okiratot, a társaság alapszabályát, illetve ezek bármely módosítását közokiratba kell foglalni.

11. cikk

A tagállamok jogszabályai kizárólag a következő rendelkezéseknek megfelelően rendelkezhetnek a társaság érvénytelenségéről:

(1) Az érvénytelenséget bírósági határozatnak kell kimondania;

(2) Az érvénytelenséget kizárólag a következő okok alapján lehet kimondani:

a) nem készült létesítő okirat, illetve nem tartották be az előzetes ellenőrzési eljárásra vonatkozó előírásokat, vagy a létesítő okiratot nem foglalták közokiratba;

b) a társaság tevékenysége jogszabályba ütközik vagy ellentétes a közrenddel;

c) a létesítő okirat vagy az alapszabály nem tartalmazza a társaság cégnevét, a tagok vagyoni hozzájárulását, a jegyzett tőke összegét, vagy a társaság tevékenységi körét;

d) a tagállamoknak a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseit nem tartották be;

e) valamennyi alapító tag cselekvőképtelen;

f) a társaságra vonatkozó tagállami jogszabály ellenére az alapító tagok létszáma kettőnél kevesebb.

A fentiekben felsorolt semmisségi okokon kívül a társaságok érvénytelenségét, és relatív érvénytelenségét, illetve érvénytelenné nyilvánítását egyéb okok nem indokolhatják.

12. cikk

(1) A 3. cikkben foglaltak az irányadók arra a kérdésre nézve, hogy a bíróság által hozott érvényességet érintő határozatokra harmadik személyekkel szemben lehet-e hivatkozni. Amennyiben a nemzeti jogszabály harmadik személyek számára lehetővé teszi a határozat megtámadását, erre kizárólag a határozat hivatalos bírósági kihirdetését követő 6 hónapon belül van lehetőség.

(2) A társaság felszámolásához hasonlóan, az érvénytelenség jogkövetkezménye a társaság megszűnése.

(3) A társaság felszámolásának jogkövetkezményeit nem sértve, az érvénytelenség nem befolyásolja a társaság által, vagy a társasággal közösen vállalt kötelezettségek érvényességét, függetlenül

(4) Valamennyi tagállam jogszabályai rendelkezhetnek az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a társasági tagok egymás közötti viszonyait illetően.

(5) Az alaptőkében részesedéssel rendelkező tulajdonosok nem mentesülnek az általuk jegyzésre vállalt, de még nem teljesített tőke befizetésének kötelezettsége alól, amennyiben a hitelezőkkel szemben vállalt kötelezettségek ezt megkívánják.

IV. SZAKASZ

Általános rendelkezések

13. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti, vagy közigazgatási rendelkezések módosításait, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv rendelkezéseinek az ezen irányelvről szóló értesítéstől számított tizennyolc hónapon belül megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A 2. cikk (1) bekezdésének f) pontjában foglalt adatszolgáltatási kötelezettség az irányelv kihirdetését követő harminc hónap elteltével lép hatályba a holland jogszabályok értelmében megalakított naamloze vennoctschappen vonatkozásában, azok kivételével, amelyek a Holland Kereskedelmi Törvénykönyv 42. cikke c) pontjában megjelölt társaságok közé tartoznak.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a társaság megalakulása óta módosított alapszabály teljes szövegének első közzétételét csak az alapszabály következő módosításakor, illetve – amennyiben ilyen módosítás nem történik – legkésőbb 1970. december 31-ével teszik kötelezővé.

A tagállamok biztosítják, hogy közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1968. március 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. Couve De Murville

[1] HL 2., 1962.1.15., 36–62. o.

[2] HL 96., 1966.5.28., 1519–66. o.

[3] HL 194., 1964.11.27., 3248–64. o.

--------------------------------------------------