22005A1230(04)

Megállapodás a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról

Hivatalos Lap L 348 , 30/12/2005 o. 0028 - 0053


Fordítás

Megállapodás

a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról

PREAMBULUM

A MEGÁLLAPODÁST ALÁÍRÓ FELEK,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy a nemzetközi jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, ahogy az Egyesült Nemzetek 1982. évi Tenger Törvényéről szóló Egyezményéből (UNCLOS) az kiderül, valamennyi állam kötelessége önállóan vagy más államokkal együttműködve megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek lehetnek az élő tengeri erőforrások védelméhez és gazdálkodásához;

INDÍTTATVA a környezetről és a fejlődésről szóló 1992. évi riói nyilatkozatban foglalt elvek által, valamint a FAO 1995. évi konferenciáján elfogadott felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexe elveinek és normáinak végrehajtási szándékával;

HANGSÚLYOZVA a nemzetközi közösségnek a halászati védelmi és gazdálkodási intézkedések hatékonyságának erősítéséhez való hozzájárulásra vonatkozó politikai akaratát, a nyílt tengeri halászhajóknak a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedéseknek való megfelelése ösztönzéséről szóló megállapodáson keresztül, amelyet a FAO 1993. évi konferenciáján fogadtak el;

MEGJEGYEZVE, hogy az Egyesült Nemzetek 50. közgyűlése az A/RES/50/24. sz. határozatot követően elfogadta a Kizárólagos Gazdasági Övezeteken Túlnyúló Halállományok és a Hosszú Távon Vándorló Halállományok Védelméről és Gazdálkodásáról szóló, 1982. december 10-i Tenger Törvényére vonatkozó Egyesült Nemzetek Egyezménye rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló megállapodást ("a Kizárólagos Gazdasági Övezeteken Túlnyúló Halállományokról és a Hosszú Távon Vándorló Halállományokról szóló Egyesült Nemzetek megállapodás");

MEGERŐSÍTVE az 1992. évi La Jolla-i megállapodásban és az 1995. évi panamai nyilatkozatban meghatározott kötelezettségeket;

HANGSÚLYOZVA a Csendes-óceán keleti részén az erszényes kerítőhálós tonhalhalászati térségben a delfinhalálozás felszámolásának és a delfinekkel nem társult nagy sárgaúszójú tonhalak befogása ökológiailag elfogadható módszere keresésének célját;

FIGYELEMBE VÉVE a tonhalhalászat jelentőségét a felek lakossága számára élelmiszerforrásként és jövedelemként, valamint azt, hogy a védelmi és gazdálkodási intézkedéseknek e szükségletekre kell irányulni és számításba kell venniük az intézkedések gazdasági és társadalmi hatását;

ELISMERVE a járulékos delfinhalálozásnak a La Jolla-i megállapodáson keresztül elért drasztikus csökkenését;

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy a tudományos bizonyítékok tanúsítják, hogy a delfinekkel társult tonhalakra való halászat módszere, megfelelve a La Jolla-i megállapodás keretében létrehozott és a Panamai Nyilatkozatban visszaköszönő szabályozásnak és eljárásoknak, hatékony módszert biztosított a delfinek védelmére és a tonhal állomány ésszerű hasznosítására a Csendes-óceán keleti részén;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy a többoldalú együttműködés képezi a leghatékonyabb eszközt az élő tengeri erőforrások védelmét és fenntartható kihasználását szolgáló célok elérésére;

ELKÖTELEZVE a tonhalállományoknak a Csendes-óceán keleti részén való fenntarthatósága és a Csendes-óceán keleti részének tonhalhalászati térségében a járulékos delfinhalálozás fokozatosan a nulla szintre való csökkentése mellett; a növendék tonhalak járulékos kifogásának és visszaengedett állománnyá válásának, valamint a nem célzott fajok járulékos kifogásának elkerülése, mérséklése és csökkentése mellett, figyelembe véve a fajok közötti kölcsönhatásokat az ököszisztémában,

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

I. cikk

Meghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

1. "Tonhal": a Scombroidei alrendbe (Klawe, 1980) tartozó fajok, a Scomber nem kivételével.

2. "Delfinek": a Delphinidae család olyan fajai, amelyek a megállapodás területén zajló sárgaúszójú tonhal halászatához kapcsolódnak.

3. "Hajó": olyan hajó, amely erszényes kerítőhálóval tonhalat halászik.

4. "Felek": azok az államok vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek vállalták az e megállapodásból fakadó kötelezettségeket és amelyekre nézve ez a megállapodás hatályos.

5. "Regionális gazdasági integrációs szervezet": olyan regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyre tagállamai az e megállapodás alá tartozó ügyek tekintetében hatáskört ruháztak, beleértve az ilyen ügyekben az adott tagállamra nézve kötelező döntések meghozatalára való feljogosítást.

6. "IATTC": az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság.

7. "La Jolla-i megállapodás": az 1992 júniusában tartott kormányközi ülésen elfogadott okmány.

8. "Nemzetközi Delfinvédelmi Program": az a La Jolla-i Megállapodáson alapuló, e megállapodás szerint létrehozott nemzetközi program, amelyet a Panamai Nyilatkozatnak megfelelően hoztak létre, módosítottak és erősítettek meg.

9. "Fedélzeti megfigyelő program": a II. mellékletben meghatározott program.

10. "Panamai nyilatkozat": a Panamai Köztársaságban, Panama városban 1995. október 4-én aláírt nyilatkozat.

11. "Igazgató": az IATTC kutatási igazgatója.

II. cikk

Célkitűzések

E megállapodás céljai az alábbiak:

1. a megállapodás területén fokozatosan, a nullát megközelítő szintre csökkenteni az erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászat során véletlenszerűen előforduló delfinhalálozást, éves határértékek meghatározásával;

2. e halászterületeken a delfinhalálozás megszüntetése céljából ökológiailag megfelelő eszközöket keresni arra, hogy a nagytestű sárgaúszójú tonhalat ne delfinekkel együtt fogják ki; és

3. a tonhalállományok, valamint az e halászat által érintett élő tengeri erőforrások hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása a megállapodás területén, figyelembe véve a fajok közötti kölcsönhatásokat az ökoszisztémán belül és különös fontosságot tulajdonítva, többek között, a tonhalivadékok, valamint a nem célfajok járulékos fogásának és visszaengedésének elkerülésére, csökkentésére és minimalizálására.

III. cikk

A megállapodás alkalmazási területe

E megállapodás alkalmazási területét ("a megállapodási terület") az I. melléklet határozza meg.

IV. cikk

Általános intézkedések

A felek az IATTC keretein belül:

1. intézkedéseket hoznak az ökoszisztéma védelmének biztosítására, valamint védelmi és kezelési intézkedéseket hoznak a tonhalállományok, illetve az erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászat által érintett élő tengeri erőforrások hosszú távú fenntarthatóságának biztosítására a megállapodás területén a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredmények alapján, és elővigyázatossági megközelítést alkalmaznak a FAO felelősségteljes halgazdálkodási magatartási kódexe, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok, valamint a hosszú távon vándorló halállományokról szóló megállapodása megfelelő rendelkezéseivel összhangban. Ezek az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a halászott állományok biomasszáját is legalább azon a szinten tartsák, vagy arra a szintre állítsák helyre, amelyen képes a legnagyobb fenntartható hozamot biztosítani, továbbá hogy a kapcsolódó állományok biomasszáját legalább azon a szinten tartsák, vagy arra a szintre állítsák helyre, amelyen képes a legnagyobb fenntartható hozamot biztosítani; és

2. lehetőségeiknek megfelelően intézkedéseket hoznak, hogy felbecsüljék a sárgaúszójú tonhalivadékok és a megállapodás területén erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászat által érintett élő tengeri erőforrások egyéb állományainak fogását és járulékos fogását, és hogy a VI. cikkel összhangban intézkedéseket hozzanak, többek között, hogy elkerüljék, csökkentsék és minimalizálják a tonhalivadékok, valamint a nem célfajok járulékos fogását e fajok hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében, figyelembe véve a fajok közötti kölcsönhatásokat az ökoszisztémán belül.

V. cikk

Nemzetközi Delfinvédelmi Program

A Nemzetközi Delfinvédelmi Program értelmében és e megállapodás célkitűzéseit figyelembe véve a felek, többek között:

1. a megállapodás területén erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászat során a járulékos delfinhalálozás mértékét legfeljebb évi 5000 delfinre korlátozzák a vonatkozó intézkedések elfogadása és végrehajtása révén, amelyek a következőket tartalmazzák:

a) egy olyan rendszer kialakítását, amely a hajók kapitányait arra ösztönzi, hogy tovább csökkentsék a delfinhalálozást, és amelynek célja a delfinhalálozás e halászterületen történő teljes megszüntetése;

b) az IATTC keretében technikai képzési és tanúsítványrendszer kialakítását a halászhajók kapitánya és legénysége részére a halászfelszerelésekről és azok használatáról, valamint a delfinek kiszabadítását és biztonságát szolgáló technikákról;

c) az IATTC keretében a kutatás elősegítését és támogatását, hogy javuljanak a halászfelszerelések, berendezések és a halászati technikák, beleértve azokat, amelyeket a delfineket érintő tonhalhalászat során alkalmaznak;

d) egy méltányos rendszer kialakítását a delfinhalálozás határértékének (DHH) meghatározására, amely megfelel a delfinhalálozás éves felső határának a III. és IV. melléklettel összhangban;

e) azt a követelményt, hogy hajóik, amelyekre DHH-t jelöltek meg, vagy amelyek egyébként a megállapodás területén működnek, feleljenek meg a VIII. mellékletben előírt működési követelményeknek;

f) a delfinek halálozásával vagy súlyos sérülésével és anélkül zsákmányolt tonhalak nyomon követésére és ellenőrzésére vonatkozó rendszer kialakítását a IX. mellékletben foglalt elemek alapján;

g) a felek által összegyűjtött tudományos kutatási adatok e megállapodás szerinti teljes és rendszeres cseréjét; és

h) kutatás végzését ökológiailag megfelelő eszközök keresésére, hogy a nagy sárgaúszójú tonhalat ne delfinekkel együtt fogják ki;

2. állományonként éves delfinhalálozási határértéket határoznak meg, valamint felülvizsgálják és felmérik e határértékek hatását a III. melléklettel összhangban; és

3. a felek ülésein áttekintik az intézkedéseket.

VI. cikk

Az élő tengeri erőforrások fenntarthatósága

A IV. cikk értelmében a felek kötelezik magukat arra, hogy az IATTC keretén belül olyan intézkedéseket fejlesztenek ki és hajtanak végre, amelyek biztosítják a megállapodás területén az erszényes kerítőhálós tonhalhalászathoz kapcsolódó élő tengeri erőforrások hosszú távú fenntarthatóságát, figyelembe véve a fajok közötti kölcsönhatásokat az ökoszisztémán belül. E célból a felek, többek között:

1. kialakítanak és végrehajtanak egy programot, amely felméri, ellenőrzi és minimalizálja a tonhalivadékok és a nem célfajok járulékos fogását a megállapodás területén;

2. a lehetőségek szerinti legnagyobb mértékben kialakítják és megkövetelik a szelektív, környezetbarát és költséghatékony halászfelszerelések és technikák alkalmazását;

3. megkövetelik, hogy a megállapodás területén tevékenykedő hajóik a lehető legnagyobb mértékben élve engedjék szabadon a járulékosan kifogott tengeri teknősöket és más fenyegetett vagy veszélyeztetett fajokat; és

4. felkérik az IATTC-t, hogy kezdeményezzen vizsgálatot annak felmérésére, hogy a megállapodás területén halászó hajók halászati kapacitása veszélyt jelent-e a tonhalállományok és más, a halászattal kapcsolatos tengeri erőforrások fenntarthatóságára, és amennyiben igen, akkor vizsgálja meg a lehetséges intézkedéseket, és adott esetben ajánlja azok elfogadását.

VII. cikk

Nemzeti szintű végrehajtás

A felek saját törvényeikkel és eljárásaikkal összhangban elfogadják a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsák e megállapodás végrehajtását és betartását, beleértve, adott esetben, megfelelő törvények és rendeletek elfogadását.

VIII. cikk

A felek ülése

1. A felek időszakonként üléseznek, hogy áttekintsék a megállapodás végrehajtására vonatkozó kérdéseket, és hogy meghozzák az azokra vonatkozó döntéseket.

2. A felek rendes ülésére évente legalább egyszer sor kerül, lehetőleg egy IATTC üléshez kapcsolódóan.

3. A felek rendkívüli ülést is tarthatnak, amennyiben szükségesnek találják. Ezeket az üléseket valamelyik fél kérésére hívják össze, feltéve hogy a kérést a felek többsége támogatja.

4. A felek ülését akkor tartják meg, ha a határozatképességhez szükséges létszám jelen van; ez akkor áll fenn, ha a felek többsége megjelenik. Ez a szabály az e megállapodás szerint létrehozott kiegészítő szervek ülésére is vonatkozik.

5. Az ülést spanyol és angol nyelven tartják, és a felek ülésének dokumentumait mindkét nyelven elkészítik.

IX. cikk

Határozathozatal

A felek VIII. cikk alapján összehívott valamennyi ülésén az összes határozatot konszenzussal hozzák meg.

X. cikk

Tudományos tanácsadó testület

A La Jolla-i megállapodás alapján létrehozott tudományos tanácsadó testület feladatait az V. melléklet tartalmazza. A tudományos tanácsadó testület összetételét és működését az V. melléklet rendelkezései határozzák meg.

XI. cikk

Nemzeti tudományos tanácsadó bizottságok

1. A felek saját törvényeikkel és eljárásaikkal összhangban nemzeti tudományos tanácsadó bizottságot (NATSAC) hoznak létre olyan független képzett szakemberekből, akik az állami vagy magánszektorban vagy nem kormányzati szervezetekben tevékenykednek, beleértve többek között elismert tudósokat is.

2. A NATSAC-ok feladatait, többek között, a VI. melléklet tartalmazza.

3. A felek biztosítják, hogy a NATSAC-ok rendszeres és időben összehívott üléseiken együttműködnek az állományok adatainak és helyzetének felülvizsgálatában, illetve ajánlások kialakításában e megállapodás célkitűzéseinek elérésére. Ezekre az ülésekre legalább évente egyszer a felek rendes üléséhez kapcsolódóan kerül sor.

XII. cikk

Nemzetközi Vizsgálóbizottság

A Nemzetközi Vizsgálóbizottság (IRP) La Jolla-i megállapodás szerint kialakított feladatait a VII. melléklet tartalmazza. Az IRP-t a VII. melléklet rendelkezéseivel összhangban állítják össze és működtetik.

XIII. cikk

Fedélzeti megfigyelő programok

A La Jolla-i megállapodás alapján kialakított fedélzeti megfigyelő program a II. melléklettel összhangban működik.

XIV. cikk

Az IATTC szerepe

Figyelembe véve azt a fontos szerepet, amelyet az IATTC e megállapodás végrehajtása során játszik, a felek, többek között, felkérik az IATTC-t arra, hogy titkársági támogatást nyújtson, és lásson el olyan feladatokat, amelyeket a megállapodás előír, vagy amelyekben e megállapodás alapján megállapodnak.

XV. cikk

Finanszírozás

A felek hajónkénti díjak kiszabásával és beszedésével hozzájárulnak azokhoz a költségekhez, amelyek e megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükségesek; ezek szintjét a felek az egyéb önkéntes pénzügyi hozzájárulások sérelme nélkül határozzák meg.

XVI. cikk

A megállapodás betartása

1. A felek a joghatóságuk alá tartozó hajók tekintetében biztosítják az e megállapodásban előírt vagy e megállapodás alapján elfogadott intézkedések hatékony betartását. A felek, többek között, éves minősítési és vizsgálati programmal biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó hajók betartják:

a) a VIII. mellékletben megállapított működési előírásokat; és

b) a II. mellékletben a fedélzeti megfigyelőkre vonatkozóan meghatározott előírásokat.

2. A megállapodás megsértése esetén a felek az IRP ajánlásait figyelembe véve és nemzeti jogukkal összhangban megfelelő súlyosságú szankciókat alkalmaznak, hogy hatékonyan biztosítsák a megállapodás rendelkezéseinek és a megállapodás alapján elfogadott intézkedéseknek a betartását, és hogy a jogsértőket megfosszák jogellenes tevékenységük hasznától. E szankciók súlyos jogsértések esetén magukban foglalják a halászati engedély megtagadását, felfüggesztését vagy visszavonását.

3. A felek ösztönzőket alakítanak ki a hajók kapitányai és legénysége számára a megállapodás és célkitűzései betartásának elősegítése érdekében.

4. A felek a La Jolla-i megállapodás szerint hozott határozatok alapján együttműködési intézkedéseket fogadnak el, hogy biztosítsák e megállapodás betartását.

5. A felek azonnal tájékozatják az IRP-t azokról a végrehajtási intézkedésekről, amelyeket e megállapodás alapján hoztak, és azok eredményeiről.

XVII. cikk

Átláthatóság

1. A felek támogatják a megállapodás végrehajtásának átláthatóságát, beleértve adott esetben a nyilvánosság részvételét.

2. Az e megállapodás végrehajtására vonatkozó ügyekben érintett kormányközi és nem kormányzati szervezetek képviselőinek lehetősége nyílik arra, hogy megfigyelőként vagy, adott esetben, más módon részt vegyenek a felek VIII. cikk szerint összehívott ülésén a X. mellékletben előírt iránymutatásokkal és kritériumokkal összhangban. E kormányközi és nem kormányzati szervezetek időben hozzáférnek a vonatkozó információkhoz a felek által az információkhoz történő hozzáférésre vonatkozóan elfogadott eljárási szabályokra is figyelemmel.

XVIII. cikk

Titoktartás

1. A felek ülésén meghatározzák a titoktartás szabályait minden testületre, amely e megállapodás alapján hozzáférhet az információkhoz.

2. Az 1. bekezdéssel összhangban elfogadható titoktartási szabályoktól eltérően azok a személyek, akik hozzáférhetnek ezekhez a bizalmas információkhoz, jogi vagy közigazgatási eljárások során felfedhetik ezeket az információkat, amennyiben az érintett fél illetékes hatósága ezt kéri.

XIX. cikk

Együttműködés más szervezetekkel vagy megállapodásokkal

A felek együttműködnek szubregionális, regionális és globális halászati védelemmel és kezeléssel foglalkozó szervezetekkel és megállapodásokkal e megállapodás célkitűzései elérésének támogatása érdekében.

XX. cikk

A viták rendezése

1. A felek együttműködnek annak érdekében, hogy elkerüljék a jogvitákat. A felek konzultálhatnak egy másik féllel vagy felekkel minden olyan kérdésről, amely e megállapodás rendelkezéseinek értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozik annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban minden fél számára kielégítő megoldást találjanak.

2. Amennyiben a jogvitát ésszerű határidőn belül konzultációval nem rendezik, a kérdéses felek a lehető leghamarabb konzultálnak egymással, hogy a jogvitát olyan békés eszközzel rendezzék, amelyről a nemzetközi joggal összhangban döntenek.

XXI. cikk

Az államok jogai

E megállapodás rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy megsértsék, vagy aláássák az államok szuverenitását, szuverén jogait vagy a nemzetközi joggal összhangban gyakorolt joghatóságukat, valamint az államok álláspontját vagy nézeteit a tengerjogra vonatkozó kérdésekben.

XXII. cikk

Nem szerződő felek

1. A felek minden államot és az e megállapodás XXIV. cikkében említett regionális gazdasági integrációs szervezetet arra ösztönöznek, hogy csatlakozzanak ehhez a megállapodáshoz, vagy törvényeket és rendeleteket fogadjanak el vele összhangban.

2. E megállapodással és a nemzetközi joggal összhangban a felek együttműködnek, hogy a megállapodáshoz nem csatlakozó államok lobogói alatt hajózó hajókat megakadályozzák olyan tevékenységek végzésében, amelyek aláássák e megállapodás hatékonyságát. E célból a felek, többek között, felhívják a megállapodáshoz nem csatlakozó államok figyelmét hajóik ilyen tevékenységére.

3. A felek egymás között információcserét folytatnak közvetlenül vagy az igazgatón keresztül a megállapodáshoz nem csatlakozó államok lobogói alatt hajózó hajók olyan tevékenysége tekintetében, amely aláássa e megállapodás hatékonyságát.

XXIII. cikk

Mellékletek

A mellékletek e megállapodás szerves részét képezik, és egyéb rendelkezés hiányában, az e megállapodásra való hivatkozás magában foglalja a vonatkozó mellékletre való hivatkozást.

XXIV. cikk

Aláírás

Ez a megállapodás Washingtonban 1998. május 21. és 1999. május 14. között nyitva áll az aláírásra minden olyan állam számára, amelynek tengerpartja határos a megállapodás területével, vagy olyan állam, illetve regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amely az IATTC tagja, vagy amelynek hajói tonhalat halásznak a megállapodás területén, amíg a megállapodás aláírásra nyitva áll.

XXV. cikk

Ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás

E megállapodást az aláíró feleknek belső rendelkezéseikkel összhangban meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

XXVI. cikk

Csatlakozás

Ehhez a megállapodáshoz minden állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet csatlakozhat, amely megfelel a XXIV. cikk követelményeinek, vagy amelyet a felek határozata alapján meghívtak a megállapodáshoz való csatlakozásra.

XXVII. cikk

Hatálybalépés

1. Ez a megállapodás akkor lép hatályba, ha a letéteményesnél letétbe helyezik a negyedik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratot.

2. Az 1. bekezdésben említett időpontot követően, tekintettel a XXIV. cikk követelményeit teljesítő államra vagy regionális gazdasági integrációs szervezetre, a megállapodás az említett államra nézve akkor lép hatályba, ha annak megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezték.

XXVIII. cikk

Fenntartások

E megállapodással kapcsolatban fenntartásnak nincs helye.

XXIX. cikk

Ideiglenes alkalmazás

1. E megállapodást az az állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet alkalmazza ideiglenesen, amely a megállapodás ideiglenes alkalmazására vonatkozó hozzájárulásáról írásban értesíti a letéteményest. Az ideiglenes alkalmazás az értesítés kézhezvételének napjától lép hatályba.

2. Egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet általi ideiglenes alkalmazás akkor szűnik meg, amikor e megállapodás hatályba lép az érintett állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet tekintetében, vagy amikor az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet írásban értesíti a letéteményest arról, hogy az ideiglenes alkalmazást meg kívánja szüntetni.

XXX. cikk

Módosítások

1. A felek javaslatot tehetnek e megállapodás módosítására, ha a felek ülését megelőzően legalább 60 nappal eljuttatják a javasolt módosítás szövegét a letéteményeshez. A letéteményes eljuttatja e szöveg másolatát a többi félhez.

2. E megállapodásnak a felek ülésén konszenzussal elfogadott módosításai akkor lépnek hatályba, amikor már minden fél letétbe helyezte megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát a letéteményesnél.

3. A felek eltérő határozata hiányában e megállapodás mellékleteit a felek ülésén lehet konszenzussal módosítani. Egyéb megállapodás hiányában a mellékletek módosításai elfogadáskor lépnek hatályba minden fél tekintetében.

XXXI. cikk

Felmondás

A felmondásról szóló írásbeli értesítés letéteményesnek történő megküldésével bármelyik fél bármikor felmondhatja a megállapodást 12 hónappal azt a dátumot követően, amikor rá nézve a megállapodás hatályba lépett. A letéteményes az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatja a többi felet a felmondásról. A felmondás az értesítés kézhezvételétől számított hat hónap elteltével lép hatályba.

XXXII. cikk

Letéteményes

E megállapodás eredeti szövegeit letétbe helyezik az Amerikai Egyesült Államok kormányánál, amely ennek hitelesített másolatait megküldi az aláíróknak és a megállapodás feleinek, valamint az Egyesült Nemzetek Főtitkárának bejegyzés és közzététel céljából az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kormányaik által kellően felhatalmazott teljhatalmú meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

KELT Washington D.C.-ben, 1998. május huszonegyedik napján, angol és spanyol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A megállapodás területe

A megállapodás területe a Csendes-óceán területét foglalja magába, amelyet Észak-, Közép- és Dél-Amerika partvonala és az alábbi vonalak határolnak:

a) a 40. északi szélességi kör Észak-Amerika partjától a 150. nyugati hosszúsági körrel való metszéspontjáig;

b) a 150. nyugati hosszúsági kör a 40. déli szélességi körrel való metszéspontjáig;

c) a 40. déli szélességi kör Dél-Amerika partjával való metszéspontjáig.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

Fedélzeti megfigyelő program

1. A felek fedélzeti megfigyelési programot tartanak fenn e melléklet rendelkezéseivel összhangban. E program alkotórészeként a felek fenntarthatják nemzeti megfigyelési programjukat is e melléklet rendelkezéseivel összhangban.

2. A felek a megállapodás területén működő, 363 metrikus tonnánál (400 tonna) nagyobb hasznos teherbírású hajóik esetében megkövetelik, hogy a megállapodás területén végzett minden halászati útra egy megfigyelőt kell vinni. A felek hajóin dolgozó megfigyelőknek legalább 50 %-a IATTC-megfigyelő legyen; a többi megfigyelőt a felek nemzeti megfigyelési programjai adják az e mellékletben előírt és a felek ülésén kialakított egyéb kritériumok alapján.

3. Minden megfigyelő:

a) számára kötelező egy olyan technikai képzés elvégzése, amelyet a felek által megállapított iránymutatások megkövetelnek;

b) a felek egyikének állampolgára vagy az IATTC tudományos személyzetének tagja;

c) alkalmas az e melléklet 4. bekezdésében előírt feladatok elvégzésére;

d) szerepel az IATTC által, vagy amennyiben a nemzeti megfigyelési program része, a programot fenntartó fél által nyilvántartott megfigyelői jegyzéken.

4. A megfigyelő feladata többek között, hogy:

a) minden, a megállapodás végrehajtása tekintetében szükséges, vonatkozó információt összegyűjtsön annak a hajónak a halászati tevékenységéről, amelyre kijelölték;

b) a számára kijelölt hajó kapitánya részére hozzáférhetővé tegyen minden, az e megállapodás szerint a felek által hozott intézkedést;

c) a számára kijelölt hajó kapitánya részére hozzáférhetővé tegye a hajó delfinhalálozási nyilvántartását;

d) jelentéseket készítsen az e pont értelmében összegyűjtött információk alapján, és tegye lehetővé a hajó kapitányának, hogy minden általa lényegesnek tartott információt beírjon e jelentésbe;

e) e jelentéseket eljuttassa a megfelelő nemzeti program igazgatójának, hogy azokat e megállapodás VII. mellékletének 1. bekezdésével összhangban felhasználják; és

f) a felek által megszabott egyéb feladatokat ellásson.

5. A megfigyelők:

a) az e melléklet 4. bekezdésének d) és e) pontja szerint megkövetelt mérték kivételével bizalmasan kezelnek minden információt a hajók és a hajótulajdonosok halászati tevékenységével kapcsolatban, és ezt a követelményt írásban fogadják el megfigyelői kinevezésük feltételeként;

b) betartják annak a félnek a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseiben megállapított követelményeket, amelynek joghatósága van a felett a hajó felett, amelyre a megfigyelőt kinevezték, amennyiben ezek a követelmények nem összeegyeztethetetlenek e melléklet rendelkezéseivel;

c) tartózkodnak attól, hogy tanúsítványt vagy egyéb, a hajó halászati tevékenységére vonatkozó dokumentációt adjanak ki vagy hitelesítsenek, kivéve ha azt a felek jóváhagyják; és

d) tiszteletben tartják a hierarchiát és azokat az általános viselkedési szabályokat, amelyek a hajó teljes személyzetére vonatkoznak, feltéve hogy e szabályok nem ütköznek a megfigyelők e mellékletben előírt feladataival és a hajó személyzetének e melléklet 6. bekezdésében leírt kötelezettségeivel.

6. A felek és a hajók kapitányainak megfigyelőkkel szembeni kötelezettségei, többek között, a következőkre terjednek ki:

a) a megfigyelők kapcsolatba léphetnek a hajó személyzetével, és hozzáférhetnek a VIII. mellékletben meghatározott halászfelszerelésekhez és berendezésekhez;

b) kérésre a megfigyelők a következő berendezésekhez is hozzáférhetnek, amennyiben ilyenek találhatók azon a hajón, amelyre kinevezték őket annak érdekében, hogy végrehajthassák a 4. bekezdésben előírt feladataikat:

i. műholdas navigációs berendezés;

ii. használatban lévő radarképernyő;

iii. nagy teljesítményű binokuláris távcsövek delfinek üldözése és bekerítése esetén meghatározásuk elősegítésére, kivéve amikor ezeket a hajó személyzete használja; és

iv. elektronikus kommunikációs eszközök;

c) a megfigyelők megjelenhetnek a hajó munkafedélzetén a háló és a halak kiemelésekor, és hozzáférhetnek minden élő vagy elpusztult példányhoz, amelyet egy fogást követően a hajó fedélzetére emeltek, hogy biológiai mintákat gyűjtsenek a fedélzeti megfigyelési programmal összhangban, vagy ahogyan azt a nemzeti megfigyelési program részeként az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik;

d) a megfigyelőknek szállást biztosítanak, beleértve a legénységével azonos elhelyezést, élelmezést és megfelelő higiéniai berendezéseket;

e) a megfigyelőknek megfelelő helyet biztosítanak a parancsnoki hídon vagy a kormányos fülkében irodai munkára, valamint a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátására; és

f) a felek biztosítják, hogy a kapitányok, a legénység és a hajótulajdonosok ne akadályozzák, fenyegessék, zavarják, befolyásolják, vesztegessék meg vagy próbálják meg megvesztegetni a megfigyelőt kötelessége teljesítése során.

7. A felek:

a) biztosítják, hogy a vonatkozó nemzeti programjukhoz tartozó megfigyelők az IATTC megfigyelőktől megkövetelt módon gyűjtik be az információkat; és

b) a vonatkozó nemzeti programjukhoz tartozó megfigyelők által összegyűjtött összes nyers adatról időben küldenek egy másolatot az igazgatónak az adatok begyűjtésének színhelyéül szolgáló halászati utat követően azokkal az összefoglalókkal és jelentésekkel együtt, amelyek összevethetők az IATTC megfigyelői által készítettekkel.

8. Minden IATTC-megfigyelő által vizsgált utat követően az igazgató az alkalmazandó titoktartási követelményekkel összhangban köteles eljuttatni az útra vonatkozó minden nyers adat, összefoglaló és jelentés másolatát annak a félnek, amelynek joghatósága alatt a hajó halászott.

9. E melléklet egyéb rendelkezéseitől eltérően, amennyiben az igazgató úgy dönt, hogy nem célszerű megfigyelőt küldeni egy hajóra a fedélzeti megfigyelési program keretében, az a hajó, amely az egyik fél joghatósága alá tartozik, és úgy halászik a megállapodás területén, hogy az a delfineket nem érinti, egy másik nemzetközi program képzett megfigyelőjét alkalmazhatja – feltéve, hogy azt a programot a felek jóváhagyják –, hogy összegyűjtse a vonatkozó információkat a fedélzeti megfigyelési program számára, és hogy megerősítse az igazgató számára, hogy a hajó valóban nem veszélyezteti a delfineket.

10. Nem kell megfigyelőt kijelölni a DHH-kel rendelkező hajókra, kivéve akkor, ha a hajó halászkapitánya szerepel a képesített kapitányok VII. melléklet 1. bekezdésének e) pontja szerint nyilvántartott jegyzékében.

11. A fedélzeti megfigyelő program megfigyelőit az igazgató döntésétől függően kijelölhetik nem szerződő felek hajóira, amennyiben a hajó és a hajóskapitány megfelelnek e melléklet valamennyi előírásának és e megállapodás minden egyéb vonatkozó előírásának. Az igazgatónak bármely ilyen megbízatásról megfelelő időben tájékoztatni kell a feleket.

12. Díjak

a) A fedélzeti megfigyelő program költségeinek fedezésére a felek megállapítják a hajónkénti éves díj összegét. A díjakat az egyes hajók szállítókapacitása vagy a felek által meghatározott egyéb norma alapján számítják.

b) Akkor, amikor egyik fél e megállapodás IV. melléklete keretében beterjeszti az igazgatónak a hajók jegyzékét, egyúttal be kell fizetni az e melléklet 11. bekezdésének a) pontjában megállapított díjakat, USA-dollárban, megjelölve, mely hajókra vonatkozik a befizetés.

c) Nem lehet megfigyelőt kijelölni olyan hajóra, amelyre az e melléklet 11. bekezdésének b) pontjában előírt díjakat nem fizették meg.

13. Megfigyelői adatok

a) A megfigyelői adatok képezik az alapját annak meghatározásának, hogy:

i. egy hajó betartotta vagy túllépte DHH-jét;

ii. egy fél betartotta vagy túllépte nemzeti DHH-jét; vagy

iii. a flotta betartotta vagy túllépte az állományonkénti delfinhalálozási éves értéket;

b) a megfigyelői adatokkal szemben ellentmondással élni kívánó bármely félnek az IRP rendelkezésére kell bocsátani az ellentmondás okait, valamint az ellentmondást alátámasztó bizonyítékot;

c) az IRP áttekinti a felek által átadott bizonyítékokat és megfontolás végett javaslatot tesz a felek ülésének;

d) a felek áttekintik a bizonyítékokat és az IRP javaslatait, majd döntést hoznak az ellenvetés megalapozottságát illetően, valamint arról, hogy vajon módosítani kell-e a megfigyelői adatokat.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

AZ ÁLLOMÁNYONKÉNTI DELFINHALÁLOZÁS ÉVES FELSŐ HATÁRA

1. Az e megállapodás VIII. cikkének megfelelően összehívott ülésen a felek megállapítják a rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékon alapuló állományonkénti delfinhalálozás éves felső határát minden, a felek ülésén meghatározott delfinállományra, amely a U.S. National Marine Fisheries Service által vagy a Tudományos Tanácsadó Bizottság által kialakított vagy javasolt egyenértékű számítási szabvány szerint kiszámított legkisebb becsült állománynagyság (Nmin) 0,2 %-a és 0,1 %-a közé esik, de a teljes járulékos delfinhalálozás a megállapodás rendelkezéseivel összhangban semmi esetre sem haladhatja meg az 5000 példányt évente. 2001-ben és azt követően az állományonkénti, éves felső határ a legkisebb becsült állománynagyság (Nmin) 0,1 %-a.

2. A felek 1998-ban vagy azt követően a lehető leghamarabb tudományos vizsgálatot és a 2001-es célkitűzések irányába történő előrehaladásról szóló értékelést végeznek, és adott esetben mérlegelik ajánlások megtételét. 2001-ig abban az esetben, ha a delfinek bármelyik állományának éves halálozása meghaladja az Nmin 0,2 %-át, az állomány vagy az állomány tagjait magában foglaló, vegyes raj halászatát abban az évben fel kell függeszteni. 2001-től kezdődően abban az esetben, ha a delfinek bármelyik állománya esetében az éves halálozás meghaladja az Nmin 0,1 %-át, az állomány vagy az állomány tagjait magában foglaló, vegyes raj halászatát abban az évben fel kell függeszteni. Abban az esetben, ha a delfinhalálozás a keleti hosszúcsőrű vagy az északkeleti foltos delfinek állományai esetén meghaladja az Nmin 0,1 %-át, a felek tudományos vizsgálatot és értékelést végeznek, és mérlegelik a további ajánlások megtételét.

3. E megállapodás alkalmazásában a felek a Csendes-óceán keleti részének delfinállományára vonatkozóan Wade és Gerrodette által a Nemzetközi Bálnavadász Bizottság számára 1992-ben, az USA Nemzeti Tengerhalászati Szolgálata kutatóhajóinak 1986–1990 időszakra vonatkozó adatai alapján bemutatott abszolút gyakoriságának jelenlegi becslését alkalmazzák, amíg a felek megegyeznek egy frissített számsorban. Ilyen frissítés eredhet jövőbeni kutatási hajóutakból származó adatok, valamint a felektől, az IATTC-től és egyéb tudományos szervezetektől származó gyakorisági mutatók és vonatkozó tudományos adatok elemzéséből.

4. A felek a valós idejű megfigyelői jelentések alapján létrehoznak egy rendszert az állományonkénti delfinhalálozás éves felső értékének hatékony alkalmazása és betartása érdekében.

5. E megállapodás hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a felek kialakítanak egy rendszert az állományonkénti delfinhalálozás éves felsőértékének állományok szerinti felosztásáról a következő és az azt követő évekre. E rendszer osztja fel az e melléklet 1. bekezdésében szereplő halálozási felsőértéket a felek olyan hajói között, amelyekre a IV. melléklettel összhangban delfinhalálozási felső értéket határoztak meg. E rendszer megállapításakor a felek mérlegelik a kérdéses állományok felosztására és nagyságára vonatkozó, rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket és az egyéb változókat, amelyeket a felek későbbi ülésein határoznak meg.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

DELFINHALALOZASI HATARERTEKEK (DHH-k)

I. A DHH-k felosztása

1. a) Az igazgatón keresztül valamennyi félnek a többi fél rendelkezésére kell bocsátani minden év október 1. előtt a fennhatósága alá tartozó, 363 metrikus tonnánál (400 kis angol tonnánál) nagyobb szállítókapacitású hajóinak jegyzékét, amelyek egész éves DHH-t kértek a következő évre, megjelölve azokat a hajókat, amelyek valószínűleg a megállapodási területen tevékenykednek majd a következő évben.

b) Az igazgatón keresztül valamennyi félnek a többi fél rendelkezésére kell bocsátani minden év április 1. előtt a fennhatósága alá tartozó, 363 metrikus tonnánál (400 kis angol tonnánál) nagyobb szállítókapacitású hajóinak jegyzékét, amelyek második félévre szóló DHH-t kértek ugyanazon évre.

2. Az IRP minden év november 1-jéig, vagy ha az IRP ebben megállapodik, akkor későbbi időpontig a felek rendelkezésére bocsátja a jogosult pályázó hajók jegyzékét, amelyek a következő évben egész éves DHH-re jogosultak. A második féléves DHH esetében az IRP minden év május 1-jéig, vagy ha az IRP ebben megállapodik, akkor későbbi időpontig, a felek rendelkezésére bocsátja a jogosult pályázó hajók jegyzékét, amelyek abban az évben második félévre szóló DHH-re jogosultak.

3. E megállapodás alkalmazásában egy hajó akkor tekinthető jogosultnak, ha:

a) az illetékes nemzeti hatóságok tanúsították, hogy rendelkezik a VIII. mellékletben előírt valamennyi delfinbiztonsági felszereléssel és eszközzel;

b) kapitánya és legénysége jóváhagyott képzést kapott a felek ülése által létrehozott normának megfelelő a delfinek szabadon engedésére és mentésére szolgáló módszerekről;

c) szállítókapacitásának mérete 363 metrikus tonna (400 kis angol tonna) felett van;

d) olyan kapitánya van, aki korábbi teljesítménye alapján jogosultnak minősül; és

e) a hajót nem diszkvalifikálták e melléklet II. szakasza alapján.

4. Egy hajó nem tekinthető jogosultnak a 2. bekezdés alapján, ha az e melléklet 1. bekezdése szerinti kérelem napján a hajó olyan fél fennhatósága alatt működik, amelynek vonatkozó törvényei és rendeletei tiltják a fennhatósága alatt levő hajók számára a delfinekkel társult tonhalak halászatát; nem lehet továbbá DHH-t megítélni egyik félnek sem ahhoz, hogy olyan hajók számára adjon halászati engedélyt a megállapodási területen, amelyek egy másik állam zászlaja alatt hajóznak, mely állam vonatkozó törvényei és rendeletei tiltják a fennhatósága alatt levő hajók számára a delfinekkel társult tonhalak halászatát.

5. Az egész halászati területre vonatkozó összes delfinhalálozási határérték (ötezer vagy a felek által meghatározható más alacsonyabb határérték) 98 százaléka, vagy a felek által meghatározható egyéb szabad hányad alkalmazandó az átlagos egyedi hajó DHH (ADHH) kiszámítására és osztandó fel a felek között a következő évre, e szakasz 5. bekezdésében meghatározottak szerint.

6. Az ADHH az 4. bekezdésben megállapított összes DHH szabad hányadának az egész éves DHH-t igénylő jogosult hajók számával történő elosztásával számítandó. A DHH-k felosztása a felek között az ADHH és az egyes felek fennhatósága alatt működő, egész éves DHH-t igénylő jogosult hajók számának szorzata alapján határozandó meg.

7. Az egész halászati területre vonatkozó összes DHH fennmaradó két százaléka, vagy a felek által meghatározható egyéb hányada, egy külön tartalék DHH allokációban (TDA) marad, amely felett az igazgató rendelkezik. Bármely fél kérelmezheti, hogy az igazgató utaljon ki DHH-t ebből a TDA-ból a fennhatósága alatt halászó hajóknak, amelyek szokványosan nem halásznak tonhalra a megállapodási területen, azonban időről időre korlátozott alapon részt kívánhatnak venni a megállapodási területen folyó halászatban, feltéve hogy e hajók, kapitányaik és legénységük megfelelnek e megállapodás VIII. mellékletében meghatározott működési és képzési követelményeknek, valamint hogy az e szakasz 2. és 3. bekezdésében meghatározott előírások teljesülnek. Bármelyik, a flottája számára DHH-t nem igényelt fél fennhatósága alatt, a megállapodási területen működő hajók által okozott akármilyen járulékos halálozást szintén le kell vonni ebből a TDA-ból.

8. Csak akkor lehet DHH-t kiosztani egy hajóra, ha azt az évet megelőző utolsó évben, melyben DHH-ra pályázik, a hajó által végzett halászatok összes számának legalább 5 százaléka delfinekre irányult és a sárgaúszójú tonhal átlagos fogása a delfinekre irányuló halászatok során halászatonként legalább három metrikus tonna volt. Máskülönben a hajó nem kaphat DHH-t a következő évben, hacsak nem állnak fenn e megállapodás IV. melléklete alapján egyeztetett vis maior indokok, amelyek meggátolták e követelmények teljesítésében. Az első alkalommal DHH-t igénylő hajókra nem vonatkozik ez a rendelkezés.

9. Nem osztható DHH olyan hajóra, amelyről a felek megállapították, hogy olyan szabálysértésekbe keveredett, amelyek csökkentik a Nemzetközi Delfinvédelmi Program hatékonyságát, amit alátámasztottak az ilyen hajó ellen azon fél által tett végrehajtási intézkedések, amelynek fennhatósága alatt működik.

10. A delfinekkel társult tonhalakra halászó jogosult hajókkal rendelkező egyes felek felelős módon kezelik DHH-jukat, feltéve hogy az egyedi hajók egyike sem kap a az IRP által 1997-re megállapított és a La Jolla-i Megállapodás szerint 1997. február 19– 20-án tartott 14. IRP ülés jegyzőkönyvében szereplő DHH-t meghaladó egész éves DHH-t. A felek egyike sem oszthat fel a jogosult hajói összességére az e melléklet I. és III. szakasza alapján az adott félre kiosztott DHH-k számánál nagyobb mennyiséget. A DHH-k kezdeti felosztása egyik hajó esetében sem eredményezheti azt, hogy az ADHH-t meghaladó DHH-hoz jusson, hacsak a delfinhalálozás csökkentésében elért teljesítménye, az IRP által a megelőző két év adatai alapján mérve, nem jobb a nemzetközi flotta egészének átlagos teljesítményénél. A DHH-k kezdeti felosztása egyik hajó esetében sem eredményezheti azt, hogy az ADHH-t meghaladó DHH-hoz jusson, ha a megelőző két év során e melléklet III. szakaszának 4. bekezdésében meghatározott vétségek bármelyikét elkövette, figyelemmel azon bekezdés szerint megállapított feltételekre.

11. Amennyiben bármely fél flottájánál az összes halálozás eléri vagy meghaladja az e melléklet alapján rá kiosztott DHH teljes összegét, az adott fél fennhatósága alatt működő összes hajóra vonatkozóan felfüggesztésre kerül a delfinekkel társult tonhalak halászata.

12. Valamennyi félnek minden év február 1. előtt tájékoztatni kell az igazgatót a rá kiosztott DHH-nak a flottája közötti kezdeti felosztásáról. Egy hajó sem kezdhet delfinekkel társult tonhalakra halászni, amíg az igazgató nem kapja meg ezt a tájékoztatást.

II. A DHH-k felhasználása

1. Bármely hajó, amelyre egész éves DHH-t osztottak és az adott év április 1. előtt nem halászott delfinekre, vagy amelyre egy második féléves DHH-t osztottak és az adott év október 1-jéig nem halászott delfinekre, vagy amelyre utankénti DHH-t osztottak a TDA-ból és az út során nem halászik delfinekre, elveszíti DHH-ját és nem halászhat delfinre az adott év hátralevő részében, kivéve, ha ez az IRP által elfogadott vis maior vagy rendkívüli körülmények eredménye volt. Eltérve a VII. melléklet 9. bekezdésének az IRP döntéshozatalára vonatkozó rendelkezéseitől, egyik fél által bármely hajója nevében vis maior vagy rendkívüli körülmények miatti kivételre benyújtott kérelmét az IRP által elfogadottnak tekintenek, kivéve ha egy bármely másik fél által ilyen kérelemre vonatkozóan, hivatalosan és indokoltan benyújtott ellenvetést az IRP kormánytagjainak többsége támogatja. A kivételre vonatkozó összes kérelmet meg kell küldeni a titkárságra április 1-jéig és bármely hivatalos ellentmondást meg kell küldeni a titkárságra április 20-ig. Bármely hajó, amely két egymást követő alkalommal elveszíti DHH-jét, nem lesz jogosult DHH-re a rákövetkező évben.

2. Az IRP, az IATTC tudományos személyzetével való együttműködésben e megállapodás hatályba lépését követő hat hónapon belül kifejleszt és ajánlást tesz egy rendszerre, amellyel mérhető a DHH felhasználása a DHH-ra vonatkozó komolytalan kérelmek elhárítása érdekében. Ezt az ajánlott rendszert a felek ülése elé terjesztik megfontolásra.

III. A visszavont vagy felhasználatlan DHH-k használata

1. Minden év április 1-jét követően bármely DHH-t, amelyről az igazgató megállapítja, hogy a II. szakasz alapján nem lesz felhasználva vagy, amelyet egyéb módon visszavontak, újra szét kell osztani a felek között e szakasznak megfelelően.

2. Legkésőbb minden év május 1-jén, azon hajókra felosztott egész éves DHH-kat, melyek a II. szakasz alapján nem használták fel őket vagy, amelyet egyéb módon visszavontak, az igazgatónak újra szét kell osztani a felek között az I. szakasz 5. bekezdése alapján kidolgozott képletnek megfelelően, előbb azonban módosítva a képletet az alábbi a), b) és c) albekezdések szerint. Az egyes felek újra feloszthatják az ilyen további DHH-kat az adott fél fennhatósága alatt levő jogosult hajók között, e szakasz 3., 4., 5., 6. és 7. bekezdéseiben meghatározott korlátozások és feltételek mellett.

a) Az újra felosztás végzése során nem veszik figyelembe sem azokat a hajókat, amelyek e bekezdés alapján esetleg DHH-kat veszítettek vagy azt visszavontak tőlük, sem a második félévre szóló DHH-t az I. szakasz 1. bekezdésében meghatározott határidő után igénylő hajókat.

b) Az e szakasz alapján újra felosztásra rendelkezésre álló DHH-k számának meghatározása előtt kiigazítást kell végezni a II. szakasz 1. bekezdése alapján DHH-jukat elveszített hajók által okozott megfigyelt delfinhalálozás abból a számból történő levonásával.

c) Az e szakasz alapján újra felosztásra rendelkezésre álló DHH-k számának meghatározása előtt az igazgató levonja az I. szakasz 5. bekezdése alapján számított ADHH egy harmadát az I. szakasz 1. bekezdése alapján megállapított határidő előtt második félévre szóló DHH-t igénylő összes hajó számára történő újrafelosztáshoz. E második félévre szóló DHH-kat az igazgató arányosan osztja el a felek között, az érintett felek ezen albekezdés alá tartozó hajók feletti fennhatósága alapján. A felettük fennhatósággal rendelkező felek által ilyen hajókra felosztott második félévre szóló DHH-k nem haladhatják meg az I. szakasz 5. bekezdése alapján számított ADHH egy harmadát. E hajók nem kezdhetnek delfinre halászni az adott év július 1. előtt.

3. Bármely fél akár felfelé, akár lefelé módosíthatja az e melléklet I. szakaszának 2. bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő jogosult hajói DHH-it, feltéve hogy egyik hajó sem kap az eredeti DHH-ja 50 százalékát meghaladó módosított DHH-t, kivéve ha az előző éves adatok alapján a delfinhalálozás sikeres csökkentésében elért teljesítménye, az IRP által mérve, a nemzetközi flotta egészének az IRP által meghatározott teljesítménye felső 60 százalékában van. Az ilyen módosítást végző fél legkésőbb május 20-ig értesíti az igazgatót és ilyen módosítás nem léphet hatályba az igazgató értesítéséig.

4. Egyik hajó kezdeti DHH-ja sem módosítható felfelé a felek által, ha az IRP megállapította és a hajó felett fennhatósággal rendelkező fél azzal egyetért, hogy a megelőző két év során:

a) a hajó megfigyelő nélkül halászott;

b) a hajó DHH nélkül halászott delfinekre;

c) a hajó DHH-ja elérése után halászott delfinekre;

d) a hajó tudatosan halászott egy tiltott delfinállományra;

e) a kapitány, a legénység vagy a hajó tulajdonosa elkövette e megállapodás II. melléklete 6. bekezdésének f) pontjában leírt cselekmények bármelyikét;

f) a hajó szankcionálandó éjszakai halászatot folytatott; vagy

g) a hajó robbanószert használt a delfineket érintő halászati műveletek bármely szakasza során.

Az a), b), c), d), f) és g) pontokban ismertetett vétségek vonatkozásában egy fél egyetértésének tekintik, ha az IRP által egy lehetséges szabálysértésre tett utalástól számított hat hónapon belül nem tesz ellenvetést az IRP-nél. Az e) pontban ismertetett vétségek vonatkozásában egy fél egyetértésének tekintik, ha ilyen utalástól számított 12 hónapon belül nem tesz ellenvetést az IRP-nél.

A fél általi tájékoztatás, hogy a lehetséges vétség ügyében vizsgálat folyik, ellenvetésnek minősül e bekezdés alkalmazásában, amennyiben az értesítést a vonatkozó 6 vagy 12 hónapos időszak letelte előtt megkapja a titkárság.

Ilyen esetekben, a következő bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével, a vétség fél általi elismerésének fogják tekinteni, ha az adott fél nem fejezi be vizsgálatát és nem jelenti annak eredményét az IRP felé azt a napot követő két éven belül, amikor a lehetséges vétséget eredetileg a fél tudomására hozták.

Amennyiben a kérdéses fél számára nem lehetséges a vizsgálat befejezése e kétéves időszakon belül, akkor a félnek be kell számolni az IRP felé a vizsgálat helyzetéről és befejezésének várható idejéről. A félnek az IRP azt követő minden ülésén ilyen jelentést kell tenni, amíg az eset meg nem oldódik. A jelentés elmulasztása esetén úgy tekintik, hogy a fél elismeri a lehetséges vétséget. A titkárság tájékoztatja az érintett feleket azokról az esetekről, ahol a határidő lejárata közeledik, és amelyekre vonatkozóan frissíteni kell az információkat.

5. Egy hajó nem lehet jogosult részesülni a DHH felek általi további felosztásában csak akkor, ha az egész év során fedélzetén van az összes delfinbiztonsági felszerelés és berendezés; és nem lehet felfelé módosítani egy olyan hajó esetében, ami április 1. előtt túllépte az eredeti DHH-t, kivéve vis maior és rendkívüli körülmények miatt, amiről az IRP-vel konzultálva megállapodott a felek ülése.

6. A DHH-ját, mely e melléklet alapján esetleg módosítva volt, egy adott év során túllépő bármely hajó esetében e túllépés összegét, valamint ezen összeg egy további 50 százalékát, amennyiben az IRP másként nem rendelkezik, az IRP által szabályozott módon a következő években le kell vonni az arra a hajóra azon fél által, amelynek fennhatósága alatt a hajó működik, felosztott DHH-ból.

7. Ha egy hajó bármikor eléri vagy túllépi DHH-ját, mely e melléklet alapján esetleg módosítva volt, akkor annak a hajónak azonnal be kell fejezni a delfinekkel társult tonhalak halászatát.

IV. Végrehajtás

1. A felek biztosítják, hogy az e melléklet által létrehozott DHH rendszer végrehajtása során a III. mellékletében meghatározott állományonkénti delfinhalálozási éves értéket nem lépik túl.

2. Az e mellékletben előre nem látott szokatlan vagy rendkívüli körülményeket érintő esetekben a felek, az IRP által ajánlott módon, a DHH rendszer megvalósítása érdekében megtehetik az e melléklet rendelkezéseivel összhangban levő, szükséges intézkedéseket.

3. Amennyiben bármely adott évben az IRP által jelentősnek tekintett szint fölé növekszik a halálozás, az IRP javasolhatja, hogy a felek tartsanak egy ülést a halálozás okainak áttekintésére és azonosítására, és alternatívákat dolgozzanak ki ezen okok kiküszöbölésére.

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

TUDOMÁNYOS TANÁCSADÓ TESTÜLET

1. A felek fenntartják a La Jolla-i megállapodás alapján felállított, technikai szakértőkből álló tudományos tanácsadó testületet, hogy támogassák az igazgatót az alábbi kutatásokkal kapcsolatos ügyekben:

a) a jelenlegi erszényes kerítőhálós módszer módosítása, hogy az kisebb valószínűséggel okozzon delfinhalálozást; és

b) a nagy sárgaúszójú tonhalak befogására szolgáló alternatív módszerek keresése.

2. A testület funkciói és feladatai, hogy:

a) évente legalább egyszer találkozzon;

b) áttekintse az IATTC terveit, javaslatait és kutatási programjait a fenti 1. bekezdésben meghatározott célkitűzések elérése érdekében;

c) tanácsot adjon az igazgató számára a kutatások tervezését, elősegítését és irányítását illetően a fenti 1. bekezdésben meghatározott célkitűzések elérése érdekében; és

d) segítse az igazgatót az ilyen kutatások végzése finanszírozási forrásainak előteremtésében.

3. A bizottság legfeljebb tíz tagból áll, akik közül legfeljebb kettő lehet ugyanabból az országból, és akiket a tudósok, a halászfelszerelés-szakértők, a halászati ipar és a környezetvédők nemzetközi közösségéből választanak ki. A tagokat szakmai gyakorlatuk alapján az igazgató javasolja, és csak a felek jóváhagyása után kerülhetnek a bizottságba.

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

NEMZETI TUDOMÁNYOS TANÁCSADÓ BIZOTTSÁGOK

1. A nemzeti tudományos tanácsadó bizottságok (NATSAC-ok) e megállapodás XI. cikkével összhangban megállapított feladatai, többek között, az alábbiak:

- fogadják és áttekintik a vonatkozó adatokat, beleértve az igazgató által a nemzeti hatóságoknak szolgáltatott adatokat; tanácsot adnak és javaslatot tesznek kormányaiknak olyan intézkedésekkel és lépésekkel kapcsolatban, amelyek a megállapodás területén az élő tengeri erőforrások védelme és kezelése szempontjából szükségesek;

- ajánlásokat tesznek kormányaiknak a kutatási igényekkel kapcsolatban, beleértve az ökoszisztémákra, az éghajlati, környezeti és társadalmi, illetve gazdasági tényezőkre és a halászat hatására vonatkozó kutatást, valamint ajánlásokat tesznek az e megállapodásban szereplő intézkedésekről, a halászati technikákról és gyakorlatokról, a fogástechnikai kutatásokról, beleértve a szelektív, környezetbarát és költséghatékony halászfelszerelések kifejlesztését és használatát; valamint a kutatás összehangolásáról és elősegítéséről;

- tudományos felméréseket és értékeléseket végeznek 1998-ig vagy azt követően a lehető leghamarabb a 0,1 % Nmin állományonkénti éves felső határ 2001-re történő elérése érdekében tett előrehaladásról, és megfelelő ajánlásokat tesznek kormányaiknak e felmérések és értékelések alapján, valamint e megállapodással összhangban, 2001-ben kiegészítő értékelést végeznek;

- biztosítják a rendszeres és időben elvégzett, teljes adatcserét a felek és a NATSAC-ok között a tonhalak és a kapcsolódó fajok fogásáról, valamint a járulékos fogásokról, beleértve a delfinpusztulási adatokat, abból a célból, hogy kormányaik számára védelmi és kezelési, valamint végrehajtási és tudományos kutatással kapcsolatos ajánlásokat dolgozzanak ki a bizalmas üzleti adatok titkosságának sérelme nélkül;

- az e megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, lehető legtöbb információ összegyűjtése érdekében más szakértőkkel konzultálnak; és ellátnak minden más olyan feladatot, amelyet kormányuk megjelöl.

2. A NATSAC-ok jelentései, beleértve az együttműködési tárgyalásokról szóló jelentéseket, hozzáférhetőek a felek és a nyilvánosság számára az alkalmazandó titoktartási követelményekkel összhangban.

3. Az igazgató a XI. cikk 3. bekezdése szerinti üléseken kívül további üléseket hívhat össze a NATSAC-ok közötti konzultáció elősegítésére.

4. A NATSAC üléseinek célja, hogy:

- információt cseréljenek;

- áttekintsék az e megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében végzett IATTC-kutatást; és

- ajánlásokat tegyenek az igazgatónak az e megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében szükséges, jövőbeli kutatási programokról.

5. Az ülésen bármely fél részéről részt vevő NATSAC-tagokat az adott fél jelöli ki.

--------------------------------------------------

VII. MELLÉKLET

NEMZETKÖZI VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG

1. E megállapodás XII. cikkével összhangban a Nemzetközi Vizsgálóbizottság (IRP) feladatai a következők:

a) minden évben összeállít egy jegyzéket azokról a hajókról, amelyek a IV. melléklet szerint DHH-re jogosultak;

b) elemzi az IRP-hez benyújtott jelentéseket az e megállapodás hatálya alá tartozó hajók által végzett összes tonhalhalászati út tekintetében;

c) megállapítja a lehetséges jogsértéseket a felek ülése által jóváhagyott, lehetséges jogsértési jegyzék alapján;

d) tájékoztatja a feleket az igazgatón keresztül a lobogójuk alatt hajózó, vagy joghatóságuk alatt működő hajók által elkövetett lehetséges jogsértésekről, és fogadja a felektől az általuk hozott intézkedésekkel kapcsolatos információkat;

e) folyamatosan frissített nyilvántartást vezet a felek által a halászkapitányok megfelelő képzésének biztosítására hozott intézkedésekről, és a felek által rendelkezésre bocsátott információk alapján jegyzéket vezet azokról a halászkapitányokról, akik megfelelnek a megállapított képesítési követelményeknek;

f) megfelelő intézkedéseket javasol a felek ülésének e megállapodás célkitűzéseinek elérésére, különösen a felszerelések, berendezések és halászati technikák használatára vonatkozóan, figyelembe véve a technológiai fejlődést, valamint e megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében, megfelelő ösztönzők elfogadását javasolja a kapitányok és a legénység számára;

g) a felek ülésére éves beszámolót készít elő és nyújt be a flotta működésének e megállapodás végrehajtására vonatkozó szempontjairól, beleértve a megállapított esetleges jogsértések összefoglalását és a felek ezzel kapcsolatban hozott intézkedéseit;

h) javaslatokat tesz a feleknek arra, hogy miként csökkentsék fokozatosan a megállapodás területén végzett halászat során a járulékos delfinpusztulást; és

i) elvégzi a felek ülése által meghatározott egyéb feladatokat.

2. Az IRP a felek képviselőiből ("kormányzati tagok"), az e megállapodással kapcsolatos ügyekben elismert szakértelemmel és valamelyik fél területén irodával rendelkező, nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek három képviselőjéből, továbbá a megállapodás területén a felek joghatósága alatt működő tonhalipar három képviselőjéből ("nem kormányzati tagok") áll.

3. A nem kormányzati tagok tagsága két évre szól, és az IRP első ülésén, közvetlenül megválasztásuk után kezdődik meg.

4. A nem kormányzati tagokat a következő eljárásnak megfelelően választják meg:

a) egy nem kormányzati tag mandátumának lejárta előtt a megfelelő nem kormányzati szervezetek 60 nappal a mandátum lejárta előtt benyújthatják jelöltjeik nevezését az igazgatónak. A jelöléshez életrajzot kell mellékelni. A hivatalban lévő nem kormányzati tagokat további időszakokra lehet jelölni;

b) a jelölések kézhezvételét követően az igazgató tíz napon belül írásban továbbítja azokat a feleknek. A felek az igazgató által továbbított jelölések kézhezvétele után húsz napon belül megküldik az igazgatónak a szavazataikat. E választás során minden nem kormányzati ágazatból azt a három jelöltet választják meg, akik a legtöbb szavazatot kapták; azt a jelöltet, aki a negyedik legtöbb szavazatot kapja, póttagnak nevezik ki. Holtverseny esetén az igazgató új szavazásra szólítja fel a feleket, hogy eldöntsék, ki legyen a tag és a póttag;

c) ha egy nem kormányzati pozíció az IRP három egymás utáni ülésén folyamatosan betöltetlen marad haláleset, lemondás vagy távolmaradás miatt, a póttag tölti be a pozíciót a fennmaradó hivatali időben. Azt a jelöltet nevezik ki póttagnak, aki az ötödik legtöbb szavazatot kapta az a) és b) pontban említett szavazáson. Amennyiben további üresedések keletkeznek, az igazgató tájékoztatja az érintett nem kormányzati szervezeteket, hogy új jelölteket állítsanak az a) és b) pontban leírtakkal összhangban lefolytatott választási eljáráshoz;

d) a póttag részt vehet az IRP ülésén, de nem rendelkezik felszólalási joggal, ha az ágazatát képviselő minden tag jelen van.

5. Az IRP évente legalább háromszor ülést tart, amelyek közül egyet lehetőleg a felek rendes ülése alkalmából rendeznek meg.

6. Legalább két fél kérésére az IRP összehívhat további üléseket, feltéve hogy a felek többsége támogatja a kérést.

7. Az IRP üléseket a kormányzati tagok közül az ülés kezdetén megválasztott elnök vezeti, aki dönt a napirendi kérdésekben. A tagoknak joguk van kérni, hogy az elnök e melléklet 9. bekezdése szerint hozza meg döntéseit.

8. Az ülések spanyol és angol nyelven zajlanak, és az IRP dokumentumokat is e két nyelven készítik el.

9. Az IRP ülésein a határozatokat a kormányzati tagok közötti konszenzussal fogadják el.

10. Az IRP üléseken való részvételre a következő kritériumok vonatkoznak:

a) semmiféle korlátozás nem vonatkozik arra, hogy a felek hány fős küldöttséget küldhetnek az IRP ülésre;

b) megfigyelő képviselheti bármely IATTC tagállamot vagy e megállapodás bármely aláíróját;

c) bármely államot, amely nem tagja az IATTC-nek, vagy bármely államot vagy regionális gazdasági integrációs szervezetet, amely nem írta alá ezt a megállapodást, képviselhet megfigyelő az IRP kormányzati tagjainak előzetes értesítése után, hacsak az IRP valamely kormányzati tagja írásos ellentmondást nem nyújt be;

d) az igazgató megfigyelőnek meghívhatja a kormányközi szervezetek képviselőit az IRP tagok előzetes értesítése után, hacsak az IRP valamely kormányzati tagja írásos ellentmondást nem nyújt be;

e) a c) és d) pontban említett esetekben az igazgató nem fedi fel az ellentmondó fél kilétét;

f) minden megfigyelőnek legfeljebb két küldöttje lehet, de számukat növelheti, ha ehhez az IRP kormányzati tagjainak legalább kétharmada hozzájárul.

11. Sürgős esetekben és e melléklet 9. bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül az IRP a következő eljárások szerint, levélváltással is hozhat határozatot a kormányzati tagok írásos szavazása útján:

a) a javaslatot megküldik az IRP minden tagjának írásban minden vonatkozó dokumentációval együtt legalább 14 nappal az állásfoglalás, fellépés vagy intézkedés javasolt hatálybalépésének időpontja előtt; a szavazatokat továbbítják az igazgatóhoz legkésőbb hét nappal a javasolt hatálybalépés előtt;

b) a javaslat sürgősnek minősül, ha a kormányzati tagok egyszerű többsége nem nyújt be írásos ellentmondást; a javaslatot elfogadják, ha egy kormányzati tag sem nyújt be írásos ellentmondást; és

c) az igazgató a javaslatot és a kísérő dokumentumokat körözteti, fogadja, és a szavazatokat megszámolja, továbbá tájékoztatja az IRP tagokat a szavazás eredményéről, amint az véget ér.

12. Az igazgató látja el a titkári feladatokat, amelyek a következőket foglalják magukban:

a) segíti az IRP-ülések összehívását és szervezését;

b) bemutatja azokat az információkat, amelyekre az IRP-nek szüksége van funkciói és feladatai ellátásához, beleértve a megfigyelői IRP nyomtatványokat és a helyszíni adatlapokat, amelyek információt tartalmaznak a hajók tevékenységéről, a delfinpusztulásról, és a delfinbiztonsági berendezés és felszerelés meglétéről, állapotáról és használatáról;

c) jegyzőkönyvet készít minden ülésről, valamint az IRP tevékenységeiről külön jelentéstervezeteket és dokumentumokat állít össze;

d) ajánlásokat készít és információt nyújt a felek számára megfontolás céljából az IRP által megállapított esetleges jogsértésekről, amelyet az illető fél joghatósága alá tartozó hajó követett el;

e) terjeszti a felektől kapott IRP információkat az IRP által megállapított esetleges jogsértéssel kapcsolatban hozott intézkedésekről;

f) kiadja az IRP éves beszámolóját, és azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a felek ülése által adott utasítások alapján;

g) ellátja az IRP-tagokat a felektől az e melléklet 1. bekezdésének e) pontjában említett információkkal; és

h) a felek által ráruházott egyéb feladatokat lát el, amelyek szükségesek az IRP funkcióinak végrehajtásához.

13. Az IRP eljárási szabályzatát a felek ülése módosíthatja. A módosításokra az IRP tehet ajánlást.

14. Az IRP tagjai és az IRP-ülésekre megfigyelőként meghívott egyéb résztvevők az üléseken bemutatott minden információt az e megállapodás XVIII. cikkében előírt titoktartási rendelkezésekkel összhangban kezelik.

--------------------------------------------------

VIII. MELLÉKLET

A HAJÓK MŰKÖDÉSI ELŐÍRÁSAI

1. E melléklet alkalmazásában:

a) "sáv": a háló egy szakaszát jelenti, ami megközelítően 6 csomó mély;

b) "visszamerítés": az elfogott delfinek szabadon engedésének eljárása, amelynek során a hajók motorja(i) a háló visszahúzása során hátramenetbe kapcsol, így a háló a vízben maradva csatornát alkot, és a csatorna csúcsánál a felín alámerül;

c) "köteg": több méter összerakott felín;

d) "zsákolás": a halászati folyamatnak az a része, amikor a fogást összesűrítik a felszín közelében, hogy a fedélzetre emeljék.

2. A delfinbiztonsági felszerelésekre és berendezésekre vonatkozó követelmények

a) rendelkeznek delfinbiztonsági panellel (DSP) felszerelt kerítőhálóval, a következő jellemzőkkel:

i. legalább 180 öl hosszú (felszerelés előtt mérve); eltekintve attól, hogy a DSP minimális hosszúságát a 18 sávnál mélyebb hálók esetében úgy kell meghatározni, hogy a hálómélység minden sávjára 10 öles hosszúság jusson. A DSP-t úgy kell felszerelni, hogy beborítsa a visszamerítés során a felín mentén keletkező csatornát, amely a legutoljára behúzott íves sáv külső fedélzeti végétől kezdődik és a visszamerítési csatorna közepétől számított távolság legalább kétharmadán át addig a pontig tart, ahol a hálót a tathoz rögzítik. A DSP kis szembőségű anyagból készül, amely legfeljebb 1 hüvelyk (3,2 cm) feszített szembőségű, és a felín alatt legalább kétsávnyi mélységig tart;

ii. mindkét végét jól meghatározható, jól látható jellel kell ellátni;

iii. a parák vagy a felín, és a sűrű szembőségű anyag közötti rések átmérője nem haladja meg az 1 3/8 hüvelyket (3,5 cm-t);

b) legalább három üzemképes motorcsónakkal rendelkeznek. Minden üzemképes motorcsónakot felszerelnek vontatókengyellel vagy -rúddal és vontatókötéllel;

c) rendelkeznek egy üzemképes tutajjal a delfinek megfigyelésére és mentésére;

d) rendelkeznek legalább két használható búvármaszkkal, amelyek alkalmasak a víz alatti megfigyelésre; és

e) rendelkeznek egy üzemképes, legalább 140000 lumen teljesítményű, nagy hatótávolságú fényszóróval.

3. Delfinvédelmi és szabadon engedései előírások és tilalmak

a) minden hálóhúzás esetén, amelynek során delfinek is a hálóba kerültek, visszamerítést hajtanak végre mindaddig, amíg ezzel a módszerrel már nem lehet eltávolítani élő delfineket a hálóból. A visszamerítés alatt a legénység legalább egy tagját vízre bocsátják, hogy segítse a delfinek kiszabadulását;

b) további erőfeszítéseket tesznek a visszamerítés után a hálóban maradt élő delfinek kiszabadítására úgy, hogy az élő delfinek kiszabaduljanak a zsákolási eljárás előtt;

c) nem zsákolnak be vagy húznak be élő delfineket;

d) kerülik a halászati műveletek során elfogott delfinek megsebesítését vagy megölését;

e) befejezik a visszamerítést legkésőbb naplemente után 30 perccel, ahogyan azt a felek pontos és megbízható forrás segítségével meghatározzák. Ha a hálókivetés nem felel meg ennek a követelménynek, "éjszakai kivetésnek" számít;

f) nem alkalmaznak robbanószert a delfineket is érintő halászati tevékenység egyetlen szakasza során sem (a víz alatti világítórakéták nem tekintendők robbanószernek);

g) abbahagyják a hálóeresztést delfinre, ha elérték a DHH-t;

h) nem vetnek ki hálót szándékosan delfinre, ha a hajó nem rendelkezik DHH-val; és

i) az IRP által megállapított kritériumok alapján rendszeres hálóellenőrzést hajtanak végre annak biztosítására, hogy a delfinbiztonsági panel a megfelelő helyen legyen a visszamerítési eljárás alatt.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fenti követelmények nem eredményezhetik azt, hogy a legénység személyes biztonságát szükségtelenül veszélyeztető helyzetbe kerüljön.

4. Kivételek

a) A DHH-val nem rendelkező hajó mentesül e melléklet 2. bekezdésének követelményei alól és az e melléklet 3. bekezdésében említett visszamerítési manőver elvégzésének kötelezettsége alól, ha a felette joghatóságot gyakorló fél másként nem határoz;

b) amennyiben egy ilyen hajó véletlenül delfint fog ki, minden rendelkezésére álló eszköz felhasználásával, beleértve a hálóhúzás megszakítását, és az e melléklet 3. bekezdésének előírt követelmények figyelembevételével megkísérli a delfin szabadon engedését.

5. A megfigyelőkkel szembeni bánásmód

A kapitányok, a legénység és az egyéb személyzet betartják a hajóik fedélzetén lévő megfigyelőkkel kapcsolatban a II. melléklet 6. bekezdésében meghatározott kötelezettségeket.

6. A 363 metrikus tonnánál (400 tonnánál) kisebb hajók

A 363 metrikus tonna (400 tonna) vagy annál kisebb hasznos teherbírású hajók szándékosan nem vethetnek ki hálót delfinre.

--------------------------------------------------

IX. MELLÉKLET

A tonhal-nyomonkövető és -ellenőrző program elemei

1. Az V. cikk 1. bekezdésének f) pontja értelmében a felek kialakítanak egy programot a megállapodás területén hajóik által kifogott tonhalak nyomon követésére és ellenőrzésére, amely a következő elemekből áll:

a) tömegkalkuláció alkalmazása a kifogott, partra rakott, feldolgozott és exportált tonhal nyomon követésére;

b) kiegészítő intézkedések a jelenlegi megfigyelés fokozására, beleértve a képzési kritériumok kialakítását, valamint az ellenőrzési és jelentési képességek és eljárások javítására;

c) a haltároló tartály helyének kijelölése, eljárások a zsákmány bélyegzéssel történő megjelölésére, a fedélzeti és fedélzet alatti nyomon követési és igazolási eljárások, vagy egyéb hasonlóan hatékony módszerek;

d) a hajók azon rádióadásainak és faxüzeneteinek jelentése, fogadása és adatbankban való tárolása, amelyek az ilyen tonhalak nyomon követésével és ellenőrzésével kapcsolatos információt tartalmaznak;

e) az ilyen tonhalak ellenőrzése és nyomon követése a parton a halászati, átrakodási és tartósítási folyamat során a fedélzeti megfigyelési program során készített feljegyzések segítségével;

f) rendszeres és véletlenszerű ellenőrzések végzése a kifogott, partra rakott és feldolgozott tonhaltermékekkel kapcsolatban; és

g) a vonatkozó adatokhoz időben történő hozzáférés biztosítása.

2. A felek saját területükön alkalmazzák ezt a programot a joghatóságuk alá tartozó hajókon és olyan tengeri területeken, amelyen szuverenitást vagy szuverén jogokat és joghatóságot gyakorolnak.

--------------------------------------------------

X. MELLÉKLET

A MEGFIGYELŐKNEK A FELEK ÜLÉSÉN VALÓ RÉSZVÉTELÉRE VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK ÉS KRITÉRIUMOK

1. Az igazgató a VIII. cikk alapján összehívott felek ülésére meghív olyan kormányközi szervezeteket, amelyeknek munkája kapcsolódik e megállapodás végrehajtásához, valamint olyan nem szerződő feleket, amelyek részvétele elősegítheti e megállapodás végrehajtását.

2. Az e megállapodásra vonatkozó ügyekben elismert szakértelemmel rendelkező nem kormányzati szervezetek megfigyelőként részt vehetnek a felek VIII. cikk szerint összehívott ülésein, kivéve az ügyvezetői üléseket és a küldöttségvezetők üléseit.

3. A felek ülésén megfigyelőként részt venni szándékozó nem kormányzati szervezet részvételi szándékáról az ülést megelőzően legalább 50 nappal értesíti az igazgatót. Az igazgató legalább 45 nappal az ülés kezdete előtt értesíti a feleket az ilyen nem kormányzati szervezetek nevéről.

4. Amennyiben a felek ülése és az értesítés között 50 napnál rövidebb idő telik el, az igazgató nagyobb rugalmassággal rendelkezik a meghívók kiküldésének időzítésére.

5. Egy nem kormányzati szervezet csak akkor vehet részt megfigyelőként az ülésen, ha a kérdéses ülés kezdete előtt legalább 30 nappal a felek többsége hivatalosan nem nyújt be írásos ellentmondást.

6. A részt vevő megfigyelő:

a) az e melléklet 2. bekezdése szerinti ülésen jelen lehet, de nem szavazhat;

b) az elnök felkérésére az ülésen szóbeli nyilatkozatot tehet;

c) az elnök engedélyével az ülésen dokumentumokat oszthat szét; és

d) adott esetben és az elnök jóváhagyásával egyéb tevékenységeket végezhet.

7. Az igazgató felkérheti a nem kormányzati szervezet megfigyelőit, hogy ésszerű díjakat fizessenek, és hogy viseljék részvételük költségeit (pl. másolási költségek).

8. A felek ülésére bebocsátott megfigyelőknek megküldik, vagy egyéb módon eljuttatják azokat a dokumentumokat, amelyek a felek számára általában rendelkezésre állnak, a bizalmas üzleti adatokat tartalmazók kivételével.

9. A felek ülésére bebocsátott megfigyelőknek be kell tartaniuk az ülés többi résztvevőjére vonatkozó szabályokat és eljárásokat.

--------------------------------------------------