Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 2 ),

rendes jogalkotási eljárás keretében ( 3 ),

mivel:

(1)

Az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 4 ) létrehozta az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásának és nyelőnkénti eltávolításának nyomon követésére, és az ilyen kibocsátások vonatkozásában vállalt kötelezettségek teljesítésében elért előrehaladás mérésére, valamint az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményében (UNFCCC) ( 5 ), illetve a Kiotói Jegyzőkönyvben ( 6 ) foglalt nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények Unióban történő bevezetésére szolgáló rendszert. A UNFCCC-vel és a Kiotói Jegyzőkönyvvel összefüggő legutóbbi és jövőbeli nemzetközi fejlemények figyelembevétele, valamint az uniós jogban előírt új nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények végrehajtása érdekében a 280/2004/EK határozatot új jogi aktussal kell felváltani.

(2)

Az uniós jog szélesebb köre, a kötelezettségekkel érintett személyek további kategóriáinak jogszabályba emelése, a bevezetendő rendelkezések összetettsége és műszaki jellege, az egész Unióban alkalmazandó egységes szabályok iránti egyre fokozódó igény miatt és a végrehajtás elősegítése érdekében a 280/2004/EK határozatot rendelettel kell felváltani.

(3)

Az UNFCCC végső célja az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációinak olyan szinten történő stabilizálása, amely megakadályozza az éghajlati rendszer veszélyes, emberi eredetű befolyásolását. E célkitűzés elérése érdekében az általános globális éves felszíni középhőmérséklet-emelkedés mértéke legfeljebb 2 °C-kal haladhatja meg az iparosodás előtti hőmérsékleti szintet.

(4)	Szükség van az üvegházhatású gázok Unió és tagállamok általi kibocsátásának és az általuk az éghajlatváltozás kezelése érdekében tett erőfeszítéseknek a nyomon követésére, rendszeres értékelésére és bejelentésére.

(5)

Az UNFCCC Feleinek Konferenciája által elfogadott 1/CP.15. sz. határozat (a továbbiakban: 1/CP.15. sz. határozat), illetve az UNFCCC Feleinek Konferenciája által elfogadott 1/CP.16. sz. határozat (a továbbiakban: 1/CP.16. sz. határozat) nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy sikerült előbbre lépni az éghajlatváltozás okozta problémák kiegyensúlyozott megoldását célzó törekvésekben. E határozatok új nyomonkövetési és jelentéstételi követelményeket vezettek be az Unió és a tagállamok által vállalt ambiciózus kibocsátáscsökkentés megvalósításának vonatkozásában, és támogatást biztosítottak a fejlődő országok számára. E határozatok elismerték továbbá, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást ugyanolyan prioritásként kell kezelni, mint az éghajlatváltozás mérséklését. Az 1/CP.16. sz. határozat előírja a fejlett országok számára, hogy dekarbonizációs fejlesztési stratégiákat vagy terveket dolgozzanak ki. Az ilyen stratégiák vagy tervek várhatóan hozzájárulnak a karbonszegény társadalom megteremtéséhez, a folyamatos és magas szintű növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez, valamint az éghajlattal kapcsolatos hosszú távú cél megvalósítása tekintetében történő költséghatékony előrehaladáshoz, kellő figyelmet fordítva a közbenső szakaszokra is. E rendelet célja, hogy megkönnyítse az említett nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények végrehajtását.

(6)

A 2009-ben elfogadott uniós jogi aktusok csoportja (a továbbiakban: éghajlatváltozásra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó csomag), különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 7 ), valamint a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) szintén az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős mértékű csökkentésére irányuló határozott uniós és tagállami kötelezettségvállalást jelzi. A kibocsátás nyomon követésére és bejelentésére vonatkozó uniós rendszert e két jogi aktus új követelményei alapján szintén korszerűsíteni kell.

(7)

Az UNFCCC kötelezi az Uniót és a tagállamait arra, hogy – a Felek Konferenciája által jóváhagyott összehasonlítható módszerek alkalmazásával – dolgozzanak ki nemzeti jegyzéket az ózonréteg védelméről szóló Bécsi Egyezménynek az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1987. évi Montreali Jegyzőkönyve ( 9 ) (a továbbiakban: Montreali Jegyzőkönyv) által nem szabályozott, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásairól és nyelőnkénti eltávolításáról, azt tegyék rendszeres időközönként naprakésszé, tegyék közzé és juttassák el a Felek Konferenciája számára.

(8)

A Kiotói Jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdése – a Kiotói Jegyzőkönyv egyéb rendelkezéseinek végrehajtása érdekében – előírja az Unió és a tagállamok számára, hogy hozzanak létre és tartsanak fenn olyan nemzeti rendszereket, amelyek a Montreali Jegyzőkönyv által nem szabályozott, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásainak és nyelőnkénti eltávolításának becslésére szolgálnak. E rendszerek létrehozása és fenntartása során az Uniónak és a tagállamoknak alkalmazniuk kell az UNFCCC Feleinek a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló Konferenciája által elfogadott 19/CMP.1. sz. határozat (a továbbiakban: 19/CMP.1. sz. határozat) mellékletében a nemzeti rendszerekre vonatkozóan meghatározott iránymutatásokat. Ezenkívül az 1/CP.16. sz. határozat előírja, hogy nemzeti rendszereket kell létrehozni a Montreali Jegyzőkönyv által nem szabályozott, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásainak és nyelőnkénti eltávolításának becslésére. Ennek a rendeletnek lehetővé kell tennie e követelmények végrehajtását.

(9)	Az UNFCCC Feleinek Konferenciája által hozott, 2013. január 9-től kezdődően hatályos 10/CP.17. sz. határozat és a 2010. október 26. óta hatályban lévő 3/CP.15. sz. határozat felvették Ciprust és Máltát az UNFCCC I. mellékletébe.

(10)

A 280/2004/EK határozat végrehajtása során szerzett tapasztalatok azt bizonyították, hogy növelni kell a szinergiát és az összhangot a többi jogi eszköz – különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 10 ), az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról szóló, 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 11 ), az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló, 2001. október 23-i 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ), az egyes fluortartalmú, üvegházhatást okozó gázokról szóló, 2006. május 17-i 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) és az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) – szerinti jelentéstétellel. Bár a bejelentési követelmények egységesítése az egyes jogi eszközök módosítását igényli, a kibocsátásra vonatkozó jelentéstétel megfelelő minőségének biztosításához elengedhetetlenül szükséges az, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának bejelentése során egységes adatokat alkalmazzanak.

(11)

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) negyedik értékelő jelentése szerint a nitrogén-trifluorid (NF3) globális felmelegedési potenciálja (GWP) hozzávetőleg tizenhétezerszerese a szén-dioxidénak (CO2). Az NF3-at egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a perfluor-karbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6) helyett az elektronikai iparban. Az Unió környezetvédelmi politikájának az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikkének (2) bekezdésével összhangban az elővigyázatosság elvén kell alapulnia. Ez az alapelv az uniós kibocsátási szint megállapítása és – szükség esetén – az éghajlatváltozás mérséklését elősegítő intézkedések meghatározása érdekében megköveteli a nitrogén-trifluorid-kibocsátás nyomon követését.

(12)

Az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékébe, valamint a nemzeti és az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekbe jelenleg bejelentett adatok nem elegendőek ahhoz, hogy a tagállamok meghatározhassák a polgári légi közlekedésből nemzeti szinten származó és a 2003/87/EK irányelv által nem szabályozott CO2-kibocsátást. Az Uniónak a bejelentési kötelezettségek elfogadásakor nem szabad olyan terheket rónia a tagállamokra és a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra), amelyek az elérni kívánt célkitűzésekhez képest aránytalanok. A 2003/87/EK irányelv által nem szabályozott, repülésből származó CO2-kibocsátás mindössze elenyésző része az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának, és az ilyen kibocsátásra vonatkozó jelentéstételi rendszer létrehozása – a 2003/87/EK irányelv szerinti tágabb ágazatra vonatkozó meglévő követelményeket is tekintetbe véve – indokolatlanul nagy terheket jelentene. Ezért a 406/2009/EK határozat 3. cikkének és 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az IPCC jelentése szerinti „1.A.3.A. Polgári légi közlekedés” forrásból származó CO2-kibocsátást nullával egyenértékűnek kell tekinteni.

(13)	Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére vonatkozó rendelkezések hatékonyságának biztosítása érdekében helyénvaló elkerülni a tagállamok által jelenleg is viselt pénzügyi és igazgatási terhek további növelését.

(14)

Az üvegházhatású gázoknak a földhasználattal, a földhasználat-megváltoztatással és az erdőgazdálkodással (a továbbiakban: földhasználati ágazat) összefüggésben történő kibocsátása és eltávolítása beleszámít a Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt uniós kibocsátáscsökkentési célkitűzésekbe, ugyanakkor nem képezi részét az éghajlatváltozásra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó csomagban meghatározott, 2020-ig elérendő 20 %-os kibocsátáscsökkentési célkitűzésnek. A 406/2009/EK határozat 9. cikke előírja, hogy a Bizottság mérje fel, hogy a földhasználati ágazathoz kapcsolódó tevékenységekkel összefüggő kibocsátások és eltávolítások miként vonhatók be az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós kötelezettségvállalásokba úgy, hogy a földhasználati ágazat hozzájárulásának környezeti integritása és tartóssága, valamint a vonatkozó kibocsátások és eltávolítások körültekintő ellenőrzése és elszámolása biztosított legyen. Ugyanezen cikk azt is előírja, hogy a Bizottság adott esetben nyújtson be jogalkotási javaslatot, amelynek 2013-ban vagy azt követően hatályba kell lépnie. A Bizottság 2012. március 12-én javaslatot nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a földhasználati ágazatnak a kibocsátáscsökkentésre irányuló uniós kötelezettségvállalásokba való bevonására, amely az üvegházhatású gázoknak a földhasználatból, a földhasználat-megváltoztatásból és az erdőgazdálkodási tevékenységekből eredő kibocsátására és elnyelésére vonatkozó elszámolási szabályokról és az e tevékenységekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó információkról szóló, 2013. május 21-i 529/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat ( 15 ) elfogadását eredményezte.

(15)

Az Uniónak és a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy – mindenekelőtt az Európa 2020 stratégia keretében és az abban meghatározott ütemezés szerint – a lehető legnaprakészebb információkat szolgáltassák a kibocsátásukról. Ennek a rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a becslések a statisztikai és egyéb információk – például adott esetben a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési program és egyéb műholdas rendszerek által szolgáltatott adatok – felhasználásával, a lehető legrövidebb időn belül elkészüljenek.

(16)

Mivel a Bizottság bejelentette, hogy új nyomonkövetési és bejelentési követelményekre szándékozik javaslatot tenni a tengeri szállításból származó kibocsátások tekintetében, beleértve adott esetben e rendelet módosítását is, e rendelet nem sértheti az ilyen javaslatokat, és ezért helyénvaló, hogy e rendelet ne tartalmazzon a tengeri szállításból származó kibocsátások nyomon követésére és bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket.

(17)

A 280/2004/EK határozat végrehajtása során szerzett tapasztalatok rámutattak arra, hogy a szakpolitikákkal és intézkedésekkel, valamint az előrejelzésekkel kapcsolatban szolgáltatott információkat átláthatóbbá, pontosabbá, koherensebbé, teljesebbé és összehasonlíthatóbbá kell tenni. A 406/2009/EK határozat előírja a tagállamok számára, hogy e határozat alapján fennálló kötelezettségeik teljesítése terén tervezett előrehaladásról készítsenek jelentést, amelynek ismertetnie kell a nemzeti szakpolitikákat és intézkedéseket, valamint a nemzeti előrejelzéseket. Az Európa 2020 stratégia olyan integrált gazdaságpolitikai menetrendet határozott meg, amely az Uniótól és a tagállamoktól még több erőfeszítést kíván az éghajlat-változási politikákra és intézkedéseikre, valamint azok kibocsátásra gyakorolt becsült hatásaira vonatkozó jelentések időben történő elkészítéséhez. Az uniós és a tagállami szintű rendszerek megteremtése a jelentéstételhez biztosított jobb iránymutatásokkal egyetemben jelentős mértékben hozzájárul ezen célkitűzések eléréséhez. A Bizottság számára is lehetővé kell tenni, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásáról előrejelzési becsléseket készítsen és alkalmazzon, hogy ezzel egyrészt biztosítsa az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának előrejelzésére vonatkozó nemzetközi és belső jelentéstétel követelményeinek való megfelelést, másrészt pedig értékelje az Unió nemzetközi és belső kötelezettségvállalásai és kötelezettségei teljesítése terén tett uniós előrehaladást.

(18)

A tagállamoknak jobb minőségű információkat kell rendelkezésre bocsátaniuk ahhoz, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén általuk elért eredmények és megvalósított intézkedések nyomon követhetők legyenek. Ezekre az információkra szükség van annak érdekében, hogy „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: egy európai fellépési keret felé” című, 2009. április 1-jei bizottsági fehér könyv szerint átfogó uniós alkalmazkodási stratégiát lehessen kidolgozni. Az alkalmazkodásra vonatkozó információkat tartalmazó jelentések lehetővé teszik majd a tagállamok számára a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos igényeik és felkészültségi szintjük meghatározását.

(19)

Az Unió és a tagállamok az 1/CP.15. sz. határozat alapján vállalták, hogy jelentős mértékű pénzügyi támogatást biztosítanak a fejlődő országok számára az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését elősegítő intézkedésekhez. Az 1/CP. 16. sz. határozat (40) bekezdése értelmében az UFCCC-ben részes valamennyi fejlett országnak részletesebb jelentéseket kell készítenie az e keretegyezményben részes fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi, technológiai és kapacitásépítési támogatásról. A bővített jelentéstétel alapvetően fontos ahhoz, hogy elismerhetők legyenek azok a törekvések, amelyeket az Unió és a tagállamok tesznek kötelezettségeik teljesítése érdekében. Az 1/CP. 16. sz. határozat a nemzetközi technológiatranszfer elősegítése érdekében új technológiai mechanizmust is létrehozott. Ennek a rendeletnek gondoskodnia kell arról, hogy a rendelkezésre álló legjobb adatok alapján naprakész információk kerüljenek bejelentésre a fejlődő országok felé irányuló technológiatranszferrel kapcsolatos tevékenységekről.

(20)

A 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 16 ) módosította a 2003/87/EK irányelvet a légi közlekedésnek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való felvétele céljából. A 2003/87/EK irányelv rendelkezéseket tartalmaz az árverés révén szerzett bevételek felhasználásával, az árverés révén szerzett bevételek tagállam általi felhasználására vonatkozó jelentéstétellel, valamint az említett irányelv 3d. cikke szerinti intézkedésekkel kapcsolatban. A 2009/29/EK irányelvvel módosított 2003/87/EK irányelv most már tartalmaz az árverés révén szerzett bevételek felhasználásával kapcsolatos rendelkezéseket is, továbbá kimondja, hogy e bevételek legalább 50 %-át a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (3) bekezdésében említett tevékenység vagy tevékenységek céljából kell felhasználni. A kibocsátási egységek 2003/87/EK irányelv szerinti elárverezéséből származó bevételek felhasználásának átláthatósága kulcsfontosságú szerepet tölt be az uniós kötelezettségvállalások megerősítésében.

(21)

Az Unió és tagállamai az UNFCCC alapján kötelesek arra, hogy – a Felek Konferenciája által jóváhagyott iránymutatások, módszerek és formátumok felhasználásával – dolgozzanak ki, tegyenek közzé és a Felek Konferenciája számára juttassanak el nemzeti közleményeket és kétéves jelentéseket, illetve tegyék ezeket rendszeres időközönként naprakésszé. Az 1/CP.16. sz. határozat előírja az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos célkitűzésekre, valamint a fejlődő országok számára nyújtott pénzügyi, technológiai és kapacitásépítési támogatásra vonatkozó jelentéstétel javítását.

(22)

A 406/2009/EK határozat a jelenlegi éves jelentéstételi ciklust éves kötelezettségvállalási ciklussá alakította, amely alapján a tagállamoknak az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó jegyzékeiket az UNFCCC alapján elvégzett jelenlegi nyilvántartás-felülvizsgálatnál rövidebb időn belül kell átfogóan felülvizsgálniuk annak érdekében, hogy a rugalmassági és korrekciós intézkedéseket szükség esetén minden egyes érintett év végén alkalmazni lehessen. A 406/2009/EK határozatnak való megfelelés hiteles, egységes, átlátható módon és megfelelő időben való értékelése céljából szükséges létrehozni egy olyan uniós szintű felülvizsgálati folyamatot, amely során ellenőriznék a tagállamok által az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatban szolgáltatott adatokat.

(23)

Az üvegházhatást okozó gázok forrásonkénti kibocsátásának és nyelőnkénti eltávolításának bejelentésével összefüggésben az UNFCCC-eljárás keretében számos technikai részletet vitatnak meg, például a GWP-ket, a jelentéstételi kötelezettség alá tartozó, üvegházhatást okozó gázok körét és az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által közzétett, az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének elkészítése során alkalmazandó módszertani útmutatásokat. Ezeknek a módszertani elemeknek az UNFCCC-eljárás keretében történő felülvizsgálata és az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó idősorok ezt követő újraszámításai megváltoztathatják a kibocsátás szintjét és tendenciáit. A Bizottságnak nyomon kell követnie ezeket a nemzetközi szintű fejleményeket, és szükség esetén e rendelet felülvizsgálatát javasolja az UNFCCC-eljárás keretében alkalmazott módszerekkel való koherenciáját célzó módosítása érdekében.

(24)

Az UNFCCC üvegházhatású gázokra vonatkozó jelenlegi jelentéstételi iránymutatásainak megfelelően a metánkibocsátás számítása és jelentése egy százéves időszakot felölelő GWP-n alapul. Tekintettel a metán magas GWP-jére és viszonylag rövid légköri élettartamára, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, milyen hatással lenne a szakpolitikákra és az intézkedésekre egy húszéves időtávlat elfogadása a metánra vonatkozóan.

(25)

Figyelembe véve az Európai Parlamentnek a nem CO2 által okozott, éghajlatváltozással kapcsolatos emberi eredetű kibocsátásokra vonatkozó átfogó megközelítésről szóló, 2011. szeptember 14-i állásfoglalását, továbbá, amint megállapodás jön létre az UNFCCC keretében azon iránymutatások alkalmazásáról, amelyeket az Éghajlat-változási Kormányközi Testület fogadott el és tett közzé a koromkibocsátás nyomon követésére és bejelentésére vonatkozóan, a Bizottságnak elemeznie kell ezeknek a szakpolitikákkal és intézkedésekkel kapcsolatos következményeit, és adott esetben módosítania kell e rendelet I. mellékletét.

(26)

Az üvegházhatású gázok kibocsátását a jelentésben szereplő minden idősoron belül ugyanazzal a módszerrel kell kiszámítani. A jelentések alapjául szolgáló tevékenységi adatokat és kibocsátási tényezőket koherens módon kell összegyűjteni és felhasználni, hogy a kibocsátási tendenciák változásai a jelentésekben ne a becslési módszerek vagy feltételezések módosításának eredményeiként jelenjenek meg. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának esetleges újraszámításait az elfogadott iránymutatások szerint kell elvégezni, és az újraszámításnak a jelentésekben szereplő idősorok koherenciájának, pontosságának és teljességének javítására, valamint részletesebb módszerek alkalmazására kell irányulniuk. Amennyiben a jelentés alapjául szolgáló tevékenységi adatok és kibocsátási tényezők összegyűjtésének módszere vagy módja megváltozik, a tagállamoknak a jelentésekben szereplő idősorok esetében újra kell számolniuk a jegyzékben szereplő adatokat és – különösen a legfontosabb kategóriák esetében – el kell dönteniük, hogy az elfogadott iránymutatásokban foglalt okok alapján szükség van-e az újraszámításokra. E rendeletben meg kell határozni, hogy az éves kibocsátási jogosultságok megállapítása céljából figyelembe kell-e venni az újraszámítások hatásait, és ha igen, milyen feltételek mellett.

(27)

A légi közlekedés a CO2 és más anyagok – például a nitrogén-oxidok – kibocsátása következtében, illetve egyéb mechanizmusok, így például a cirrus típusú felhők fokozott képződése miatt van hatással az éghajlatra. Mivel az e hatásokra vonatkozó tudományos ismeretek köre gyorsan bővül, e rendelet keretében rendszeres időközönként újra kell értékelni a légi közlekedés éghajlatra gyakorolt, nem CO2 okozta hatásait. Az e tekintetben alkalmazott modellezést rendszeresen hozzá kell igazítani a tudományos fejlődéshez. A Bizottság az ilyen hatások elemzése alapján mérlegelhetné az ezek kezelésére szolgáló, megfelelő szakpolitikai lehetőségeket.

(28)

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség célja, hogy támogassa a fenntartható fejlődést, valamint hozzájáruljon Európa környezeti állapotának jelentős mértékű, mérhető javulásához, mégpedig azáltal, hogy a döntéshozók, a közintézmények és a nyilvánosság számára aktuális, célzott, releváns és megbízható információkat nyújt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek szükség esetén – különösen az uniós nyilvántartási rendszerek, szakpolitikák és intézkedések, valamint előrejelzések rendszereinek összefüggésében – segítenie kell a Bizottságot a nyomon követéssel és bejelentéssel kapcsolatos feladatok ellátásában azáltal, hogy évente elvégzi a tagállamok jegyzékeinek szakértői felülvizsgálatát, értékeli az uniós kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások teljesítése terén tett előrehaladást, fenntartja az éghajlatváltozás okozta hatásokkal, az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőséggel és az alkalmazkodási képességgel kapcsolatos Európai Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás Platformot, továbbá megbízható módon tájékoztatja a nyilvánosságot az éghajlatváltozásról.

(29)	Az e rendelet szerinti adatszolgáltatási és információnyújtási követelmények az adatvédelemre és az üzleti titokra vonatkozó uniós szabályok hatálya alá tartoznak.

(30)	Az e rendelet értelmében gyűjtött információkat és adatokat fel lehet használni az éghajlatváltozással kapcsolatos jövőbeli uniós szakpolitikák kialakításához és értékeléséhez is.

(31)

A koherencia biztosítása érdekében a Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie az e rendeletben foglalt nyomonkövetési és bejelentési követelmények végrehajtását, valamint az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv tekintetében kialakuló jövőbeli fejleményeket. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak adott esetben jogalkotási javaslatot kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára.

(32)

E rendelet 5. cikke (4) bekezdésének, 7. cikke (7) és (8) bekezdésének, 8. cikke (2) bekezdésének, 12. cikke (3) bekezdésének, 17. cikke (4) bekezdésének, valamint 19. cikke (5) és (6) bekezdésének végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket – a 19. cikk (6) bekezdését ide nem értve – a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 17 ) megfelelően kell gyakorolni.

(33)

Annak érdekében, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának és az éghajlatváltozással foglalkozó szakpolitikák szempontjából releváns egyéb információknak a nyomon követése céljából összehangolt bejelentési követelményeket lehessen meghatározni, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I. és III. mellékletének az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv keretében hozott határozatokkal összhangban történő módosítására, a GWP-ben és a nemzetközi szinten elfogadott nyilvántartási iránymutatásokban bekövetkezett változások figyelembevételére, az uniós nyilvántartási rendszerre vonatkozó érdemi követelmények meghatározására, valamint az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(34)

Mivel az ezen rendeletben meghatározott célokat – nevezetesen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszer létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az a javasolt intézkedés terjedelme és hatása miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

(1) A tagállamok, valamint az Unió nevében a Bizottság – az UNFCCC-eljárás keretében nemzetközi szinten elfogadott jelentéstételi előírásoknak megfelelően – elkészítik dekarbonizációs fejlesztési stratégiáikat, amelyek hozzájárulnak:

(2) A tagállamok – 2015. január 9-ig vagy az UNFCCC-eljárás keretében nemzetközileg elfogadott bármilyen ütemezésnek megfelelően – jelentést tesznek a Bizottságnak a dekarbonizációs fejlesztési stratégiáik végrehajtásának helyzetéről.

(3) A Bizottság és a tagállamok a dekarbonizációs fejlesztési stratégiáikat, illetve azok bármilyen naprakésszé tett változatát haladéktalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják.

JELENTÉSTÉTEL AZ ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK MÚLTBELI KIBOCSÁTÁSÁRÓL ÉS ELTÁVOLÍTÁSÁRÓL

(1) Az UNFCCC nemzeti rendszerekre vonatkozó követelményeinek megfelelően a tagállamok nemzeti nyilvántartási rendszereket hoznak létre, működtetnek és azok folyamatos fejlesztésére törekednek, amely nyilvántartási rendszerek az e rendelet I. mellékletében foglalt, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásának és nyelőnkénti eltávolításának becslésére és annak biztosítására szolgálnak, hogy az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó jegyzékeik naprakész, átlátható, pontos, koherens, összehasonlítható és teljes legyenek.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzékbe vételért felelős illetékes hatóságaik hozzáférjenek:

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a jegyzékbe vételért felelős illetékes hatóságaik adott esetben:

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a nemzeti nyilvántartási rendszerekre és az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv, illetve az azokból eredő vagy az azokat felváltó megállapodások szerinti szervek által elfogadott vonatkozó határozatok szerinti, a nemzeti nyilvántartási rendszerek létrehozására, működtetésére és működésére vonatkozó követelményekre vonatkozó információ szerkezetére, formátumára és benyújtási eljárására vonatkozó szabályok meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1) Ez a rendelet – az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzéke tekintetében – a nemzeti jegyzékek naprakészségének, átláthatóságának, pontosságának, koherenciájának, összehasonlíthatóságának és teljességének biztosítása érdekében uniós nyilvántartási rendszert hoz létre. A Bizottság felügyeli és fenntartja ezt a rendszert, valamint annak folyamatos fejlesztésére törekszik. E rendszer a következőket foglalja magában:

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 19/CM.1. határozat szerinti kötelezettségek teljesítését célzó uniós nyilvántartási rendszerre vonatkozó érdemi követelmények tekintetében. A Bizottság nem fogad el az (1) bekezdés alapján olyan rendelkezéseket, amelyek betartása nagyobb terhet ró a tagállamokra, mint a 280/2004/EK határozat 3. cikkének (3) bekezdése és 4. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadott jogi aktusok rendelkezései.

(1) A tagállamok saját maguk vonatkozásában minden év (X. év) január 15-ig meghatározzák és bejelentik a Bizottságnak:

A tagállamok az e rendelet szerinti első jelentéstételi évben tájékoztatják a Bizottságot a 406/2009/EK határozat 3. cikkének (4) és (5) bekezdés alkalmazására vonatkozó szándékukról.

(2) A tagállamok az 529/2013/EU határozat I. mellékletében meghatározott minden egyes elszámolási időszak végét követő második év január 15-ig, illetve március 15-ig bejelentik a Bizottságnak a földhasználati ágazatra vonatkozó nyilvántartásban az adott elszámolási időszakra vonatkozóan szereplő előzetes, illetve végleges adatokat, az említett határozat 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban.

(3) A tagállamok minden év március 15-ig megküldik a Bizottságnak a nemzeti jegyzékről szóló teljes és naprakész jelentésüket. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell az e cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat, valamint ezen információk minden későbbi naprakésszé tett változatát.

(4) A tagállamoknak minden év április 15-ig megküldik az UNFCCC titkárságának azokat a nemzeti jegyzékeket, amelyek tartalmazzák a Bizottságnak a (3) bekezdéssel összhangban benyújtott információkat.

(5) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve évente összeállítja az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékét és az ezzel kapcsolatos jelentést, és ezeket minden év április 15-ig megküldi az UNFCCC titkárságának.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az üvegházhatást okozó gázok (1) bekezdés szerinti, az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv, illetve az azokból eredő vagy az azokat felváltó megállapodások szerinti szervek által elfogadott vonatkozó határozatoknak megfelelő tagállami jegyzékei szerkezetének, formátumának és benyújtási eljárásának megállapítása céljából. E végrehajtási jogi aktusok meghatározzák továbbá az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítése tekintetében a Bizottság és a tagállamok között folytatandó együttműködés és koordináció menetrendjét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(8) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy megállapítsa az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására és eltávolítására vonatkozó, az 529/2013/EU határozat 4. cikkének megfelelően benyújtandó tagállami adatok szerkezetét, formátumát és benyújtási eljárását. E végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság biztosítja, hogy az ezen adatok nyomon követésére és bejelentésére vonatkozó uniós és UNFCCC-menetrendek összeegyeztethetők legyenek. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról

(1) A tagállamok amennyiben lehetséges, minden év (X. év) július 31-ig benyújtják a Bizottsághoz azokat a jegyzékeiket, amelyek megközelítőleges adatokat tartalmaznak az üvegházhatást okozó gázok X–1. évi kibocsátásáról. A Bizottság a tagállamok üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékei, illetve – amennyiben egy tagállam ezen időpontig nem nyújtja be megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékét – a saját becslései alapján évente elkészíti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó uniós jegyzéket. A Bizottság legkésőbb minden év szeptember 30-án hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat a nyilvánosság számára.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy megállapítsa a tagállamok üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó, az (1) bekezdés szerinti jegyzékeinek szerkezetét, formátumát és benyújtási eljárását. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A kibocsátásra vonatkozó becsléseknek az uniós jegyzék összeállításához szükséges kiegészítésével kapcsolatos eljárások

(1) A Bizottság a tagállamok által a 7. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint benyújtott adatokat pontosságuk vizsgálata érdekében előzetes ellenőrzésnek veti alá. Ezen ellenőrzések eredményét a benyújtási határidőtől számított hat héten belül megküldi a tagállamoknak. A tagállamok az X–2. évre vonatkozó végleges jegyzékük március 15-ig történő benyújtásával együtt válaszolnak az előzetes ellenőrzés során esetlegesen felmerült releváns kérdésekre.

(2) Amennyiben egy tagállam március 15-ig nem küldi el az uniós jegyzék összeállításához szükséges adatokat tartalmazó jegyzéket, a Bizottság az érintett tagállammal konzultálva és szorosan együttműködve a tagállam által benyújtott adatok kiegészítése céljából becsléseket készíthet. A Bizottság erre a célra az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének elkészítéséhez alkalmazandó iránymutatásokat használja.

(1) Az Unió és a tagállamok a kibocsátható mennyiségi egységek, eltávolítási egységek, kibocsátáscsökkentési egységek, igazolt kibocsátáscsökkentések, igazolt időszakos kibocsátáscsökkentések és igazolt tartós kibocsátáscsökkentések kiadásának, birtoklásának, átruházásának, megszerzésének, törlésének, visszavonásának, átvitelének, helyettesítésének vagy lejárati ideje megváltozásának pontos elszámolására nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeket hoznak létre és tartanak fenn. A tagállamok ezeket a jegyzékeket a 2003/87/EK irányelv 11a. cikkének (5) bekezdésében említett egységek pontos elszámolására is alkalmazhatják.

Az Unió és a tagállamok az első albekezdés alapján létrehozott kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeikben elszámolnak a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakában számukra kiosztott kibocsátható mennyiségekkel, és elvégzik az első albekezdésben említett tranzakciókat, az 1/CMP.8. sz. határozatnak, az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv testületei által hozott bármely más vonatkozó határozatnak, illetve a közös teljesítési megállapodásnak megfelelően. Ennek céljából az Unió és a tagállamok a saját kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeikben:

(2) Az Unió és a tagállamok kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéküket egy vagy több másik tagállammal közösen egységesített rendszerben is vezethetik.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett adatokat hozzáférhetővé kell tenni a 2003/87/EK irányelv 20. cikke alapján kijelölt központi tisztviselő számára.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozása érdekében.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az Unió és a tagállamok kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéke révén biztosítsa a Kiotói Jegyzőkönyvnek az 1/CMP.8. sz. határozat, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv testületeinek bármely más vonatkozó határozata, valamint a közös teljesítési megállapodás alapján történő szükséges technikai végrehajtását, az (1) bekezdésnek megfelelően.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:

(7) Amennyiben valamely tagállam egy sajátos és kivételes helyzet következtében súlyos hátrányt szenved, ideértve például az európai uniós jogszabályok végrehajtásának a Kiotói Jegyzőkönyv keretében elfogadott szabályokhoz való igazításában tapasztalható elszámolási következetlenségeket, a Bizottság a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának végén még rendelkezésre álló egységek függvényében intézkedéseket hozhat a helyzet kezelése érdekében. E célból a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén az Unió kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékéből CER-eket, ERU-kat és AUU-kat vigyen át az adott tagállam kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékébe. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a Bizottságnak adott felhatalmazás attól az időponttól hatályos, amikor az Unió elfogadja a Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosítását.

(8) Az (5) és (6) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása során a Bizottság egyaránt biztosítja a 2003/87/EK irányelvnek és a 406/2009/EK határozatnak való megfelelést és a nemzetközileg elfogadott elszámolási követelmények következetes végrehajtását, továbbá gondoskodik az átláthatóságról és garantálja az AUU-knak, az eltávolítási egységeknek, az ERU-knak, a CER-eknek, az igazolt időszakos kibocsátáscsökkentési egységeknek és az igazolt tartós kibocsátáscsökkentési egységeknek az Unió és a tagállamok általi pontos elszámolását, miközben a lehető legnagyobb mértékben elkerüli az adminisztratív terheket és költségeket, ideértve a nyereségrészhez, valamint az informatikai eszközök fejlesztéséhez és karbantartásához kapcsolódó adminisztratív terheket és költségeket is. Kiemelten fontos, hogy a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását megelőzően a szokásos gyakorlat szerint járjon el, és konzultáljon szakértőkkel, így a tagállamok szakértőivel is.

(1) A tagállamok a Kiotói Jegyzőkönyvben előírt első kötelezettségvállalási időszak egyes éveire bontott nemzeti jegyzékeik ugyanezen jegyzőkönyv szerinti felülvizsgálatának lezárását és az esetleges végrehajtási problémák megoldását követően az adott évi nettó kibocsátásukkal egyenértékű mennyiségben visszavonják a jegyzékből a kibocsátható mennyiségi egységeket, eltávolítási egységeket, kibocsátáscsökkentési egységeket, igazolt kibocsátáscsökkentéseket, igazolt időszakos kibocsátáscsökkentéseket és igazolt tartós kibocsátáscsökkentéseket.

(2) A tagállamok a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti első kötelezettségvállalási időszak utolsó évét illetően az UNFCCC Feleinek a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló konferenciájának 11/CMP.1. sz. határozatában a kötelezettségvállalások teljesítésére előírt kiegészítő időszak leteltét megelőzően vonják vissza a kibocsátási egységeket a jegyzékből.

(3) Az Unió és a tagállamok a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának végén – az 1/CMP.8. sz. határozatnak, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv testületei által elfogadott más vonatkozó határozatoknak, valamint a közös teljesítési megállapodásnak megfelelően – az üvegházhatású gázoknak a kibocsátható mennyiségeik által lefedett forrásonkénti kibocsátásával és nyelőnkénti eltávolításával egyenértékű mennyiségben visszavonják a saját kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeikből az AUU-kat, eltávolítási egységeket, ERU-kat, CER-eket, igazolt időszakos kibocsátáscsökkentési egységeket és igazolt tartós kibocsátáscsökkentési egységeket.

JELENTÉSTÉTEL A SZAKPOLITIKÁKRÓL ÉS INTÉZKEDÉSEKRŐL, VALAMINT AZ ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK EMBERI EREDETŰ, FORRÁSONKÉNTI KIBOCSÁTÁSAIRA ÉS NYELŐNKÉNTI ELTÁVOLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐREJELZÉSEKRŐL

A szakpolitikák és intézkedések, valamint az előrejelzések nemzeti és uniós rendszerei

(1) A tagállamok és a Bizottság 2015. július 9-ig – a szakpolitikákról és intézkedésekről történő jelentéstétel, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásainak és nyelőnkénti eltávolításának korlátozása és csökkentése, valamint azokra vonatkozó előrejelzések jelentése céljából – nemzeti, illetve uniós rendszereket hoznak létre, működtetnek és azok folyamatos fejlesztésére törekednek. Ezek a rendszerek magukban foglalják a szakpolitikák értékelése, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések elkészítése érdekében a tagállamokon és az Unión belül meghozott releváns intézményi, jogi és eljárási intézkedéseket.

(2) A tagállamok és a Bizottság célja, hogy biztosítsák a 13. és 14. cikkben említett, a szakpolitikákkal és intézkedésekkel, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzésekkel kapcsolatban bejelentett információk naprakészségét, átláthatóságát, pontosságát, koherenciáját, összehasonlíthatóságát és teljességét, ideértve adott esetben adatok, módszerek és modellek használatát és alkalmazását, valamint minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tevékenységek, továbbá érzékenységi elemzések elvégzését is.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) és (2) bekezdése, a 13. cikk, valamint a 14. cikk (1) bekezdése szerinti és az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv, illetve az azokból eredő vagy az azokat felváltó megállapodások szerinti szervek által elfogadott vonatkozó határozatoknak megfelelő, a nemzeti és uniós szakpolitikai, intézkedési és előrejelzési rendszerekre vonatkozó információk szerkezetének, formátumának és benyújtási eljárásának megállapítása céljából. A Bizottság biztosítja az összhangot a nemzetközileg elfogadott jelentéstételi követelményekkel, valamint biztosítja, hogy az ezen adatok nyomon követésére és bejelentésére vonatkozó uniós és UNFCCC-menetrendek összeegyeztethetők legyenek. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1) A tagállamok 2015. március 15-ig és azt követően kétévente a Bizottság rendelkezésére bocsátják az alábbiakat:

(2) A tagállamok közölnek a Bizottsággal bármely, az e cikk értelmében bejelentett információkban a jelentéstételi időszak első évében bekövetkezett jelentős változást az e jelentéstételt követő év március 15-ig.

(3) A tagállamok elektronikus formában nyilvánosságra hozzák a nemzeti szakpolitikák és intézkedések költségeire és hatásaira vonatkozó értékeléseket, amennyiben azok rendelkezésre állnak, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásonkénti kibocsátását korlátozó vagy csökkentő, illetve nyelőnkénti eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikák és intézkedések végrehajtására vonatkozó információkat, továbbá az ezen értékelések alátámasztására szolgáló, meglévő technikai jelentéseket. Ezen értékeléseknek tartalmazniuk kell az alkalmazott modellek és módszertani megközelítések ismertetését, a fogalommeghatározásokat és az alapfeltevéseket.

(1) A tagállamok 2015. március 15-ig és azt követően kétévente bejelentik a Bizottságnak az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó nemzeti előrejelzéseiket az I. mellékletben felsorolt gázok vagy gázcsoportok (HFC-k és PFC-k) szerinti elrendezésben és ágazatonkénti bontásban. Ezekben az előrejelzésekben mennyiségi becsléseket kell megadni a jelentési évet közvetlenül követő négy olyan egymás utáni évre vonatkozóan, amelyek utolsó számjegye nulla vagy öt. A nemzeti előrejelzéseknek figyelembe kell venniük az uniós szinten elfogadott valamennyi szakpolitikát és intézkedést, és a következőket kell tartalmazniuk:

(3) A tagállamok a rendelkezésre álló legnaprakészebb előrejelzéseket nyújtják be. Amennyiben valamely tagállam minden második év március 15-ig nem küldi meg a teljes előrejelzési becslését, és a Bizottság megállapítja, hogy a tagállamnak nem áll módjában a becslési hiányosságokat kitölteni azt követően, hogy azokra a Bizottság minőségbiztosítási vagy minőség-ellenőrzési eljárásai során fény derült, a Bizottság az érintett tagállammal konzultálva az uniós előrejelzések összeállításához szükséges becsléseket készíthet.

(4) A tagállamok elektronikus formában nyilvánosságra hozzák az üvegházhatást okozó gázok forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó nemzeti előrejelzéseiket, valamint az ezen előrejelzések alátámasztására szolgáló vonatkozó technikai jelentéseket. Ezen előrejelzéseknek tartalmazniuk kell az alkalmazott modellek és módszertani megközelítések ismertetését, a fogalommeghatározásokat és az alapfeltevéseket.

Jelentéstétel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti fellépésekről

A tagállamok 2015. március 15-ég és ezt követően minden negyedik évben – az UNFCCC keretében történő jelentéstétel határidejéhez igazodva – jelentik a Bizottságnak a nemzeti alkalmazkodási tervezésükre és stratégiáikra vonatkozó információkat, felvázolva az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megkönnyítésére szolgáló, végrehajtott vagy tervezett intézkedéseket. Ezeknek az információknak tartalmazniuk kell a legfontosabb célkitűzéseket és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás kezelt kategóriáját (például árvíz, tengerszint-emelkedés, szélsőséges hőmérsékleti értékek, aszályok és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek).

Jelentéstétel a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi és technológiai támogatásról

(1) A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy az Unió és tagállamai kellő időben, összehangolt – adott esetben többek között az UNFCCC keretében elfogadott közös formában – jelentést tehessenek a fejlődő országoknak az UNFCCC vonatkozó rendelkezéseivel összhangban nyújtott támogatásról, és hogy biztosítsák a szeptember 30-ig történő éves jelentéstételt.

(2) Amennyiben az UNFCCC azt előírja, a tagállamok törekednek arra, hogy információkat nyújtsanak a pénzügyi mozgásokra vonatkozóan az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága által az éghajlatváltozás mérséklésével összefüggő támogatás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő támogatás kapcsán bevezetett ún. „Rio-markerek” alapján, valamint, hogy módszertani információkat nyújtsanak az éghajlatváltozással összefüggő Rio-markerek alkalmazási módjára vonatkozóan.

(3) Amennyiben információkat nyújtanak mozgósított magán pénzügyi forrásokra vonatkozóan, információkat kell szolgáltatni a számadatok meghatározására használt fogalommeghatározásokra és módszertanokra vonatkozóan is.

(4) Az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv, illetve az azokból eredő vagy az azokat felváltó megállapodások szerinti szervek által elfogadott határozatoknak megfelelően a nyújtott támogatásra vonatkozó információknak ki kell terjedniük az éghajlatváltozás mérséklése, az ahhoz való alkalmazkodás, a kapacitásépítés és a technológiaátadás céljából nyújtott támogatásra vonatkozó információkra, továbbá lehetőség szerint arra, hogy a pénzügyi források újak és kiegészítő jellegűek-e.

Jelentéstétel az árverezésből származó bevételek és a projektekből származó jóváírások felhasználásáról

(1) A tagállamok minden év július 31-ig (X. év) megküldik a Bizottságnak az X–1. évre vonatkozó alábbi információkat:

(2) Azokat az árverezésből származó bevételeket, amelyeket a tagállamok az ezen cikk alapján a Bizottságnak címzett jelentés benyújtásakor még nem költöttek el, számszerűsíteni és a következő évekre vonatkozó jelentésekben szerepeltetni kell.

(3) A tagállamok nyilvánosságra hozzák az e cikk alapján a Bizottságnak benyújtott jelentéseiket. A Bizottság könnyen hozzáférhető formában nyilvánosságra hozza az összesített uniós információkat.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben megállapítja, hogy a tagállamoknak milyen struktúrát, formát és a benyújtást illetően milyen eljárást kell követniük az e cikknek megfelelő információk bejelentésekor. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1) Az Unió és a tagállamok az UNFCCC Részes Felek Konferenciájának 2/CP.17. sz. határozata vagy az UNFCCC szervei által e határozat elfogadását követően elfogadott határozatok alapján kétévenként jelentést küldenek az UNFCCC titkárságának, és az UNFCCC 12. cikke alapján a nemzeti közleményeiket is továbbítják a titkársághoz.

(2) A tagállamok az UNFCCC titkárságához benyújtott nemzeti közlemények és kétéves jelentések egy-egy példányát eljuttatják a Bizottságnak.

AZ ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK UNIÓS SZAKÉRTŐI FELÜLVIZSGÁLATA

(1) A Bizottság a tagállamok által az e rendelet 7. cikkének (4) bekezdése alapján megküldött nemzeti jegyzék adataira vonatkozó átfogó felülvizsgálatot folytat annak érdekében, hogy meghatározza a 406/2009/EK határozat 3. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében foglalt éves kibocsátási jogosultságokat az e rendelet 20. és 27. cikkének tekintetében, illetve azon eredmények figyelemmel kísérése céljából, amelyeket a tagállamok a 406/2009/EK határozat 3. és 7. cikke szerinti, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével vagy korlátozásával kapcsolatos célok elérése terén értek el az átfogó felülvizsgálat lefolytatásának éveiben.

(2) A Bizottság a 2013-as évre vonatkozóan bejelentett adatokkal kezdve éves felülvizsgálatot végez a tagállamok által az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott nemzeti jegyzék azon adataival kapcsolatban, amelyek relevánsak az üvegházhatást okozó gázkibocsátás 406/2009/EK határozat 3. és 7. cikke szerinti csökkentésének vagy korlátozásának nyomon követése, valamint az uniós jogszabályokban foglalt, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vagy korlátozására vonatkozó egyéb célok tagállami teljesítésének nyomon követése szempontjából. A tagállamok teljes mértékben közreműködnek e folyamatban.

(3) Az (1) bekezdésben említett átfogó felülvizsgálat a következőkre terjed ki:

(4) Az éves felülvizsgálatok magukban foglalják a (3) bekezdés a) pontjában foglalt ellenőrzéseket. Amennyiben valamely tagállam azt a Bizottsággal konzultálva kéri, vagy amennyiben az említett ellenőrzések során jelentős visszásságokra derül fény, például:

az érintett tagállam esetében folytatott éves felülvizsgálatot ki kell terjeszteni a (3) bekezdés b) pontjában foglalt ellenőrzésekre is annak érdekében, hogy a (3) bekezdés c) pontjában foglalt számítások elvégezhetők legyenek.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett átfogó felülvizsgálatok és éves felülvizsgálatok lefolytatására, többek között az e cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzésére vonatkozó menetrendet és lépéseket, biztosítandó, hogy a tagállamokkal le lehessen folytatni a szükséges konzultációkat a felülvizsgálatokból levont következtetésekről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) A Bizottság az adott felülvizsgálat lezárásakor az egyes tagállamok jegyzékben szereplő helyesbített adatai alapján végrehajtási jogi aktus révén meghatározza az adott év teljes kibocsátását.

(7) A 406/2009/EK határozat 7. cikke (1) bekezdésének tekintetében minden tagállamot illetően azokat az adatokat kell figyelembe venni, amelyeket az ezen cikk (6) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus közzétételétől számított négy hónappal rögzítettek a 406/2009/EK határozat 11. cikke és a 2003/87/EK irányelv 19. cikke alapján létrehozott kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben. Ebbe beletaroznak a tagállamok által a 406/2009/EK határozat 3. és 5. cikke alapján igénybe vett rugalmassági intézkedések hatására az adatokban bekövetkező változások is.

(1) Amennyiben a 2020. évre vonatkozó, jegyzékben szereplő adatok a 19. cikk szerint elvégzett átfogó felülvizsgálata lezárul, a Bizottság a II. mellékletben meghatározott képlet alapján minden egyes tagállam esetében kiszámolja az újraszámított üvegházhatásúgáz-kibocsátások hatásainak összegét.

(2) A Bizottság a 27. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül többek között az (1) bekezdésben említett összeget használja, amikor a 406/2009/EK határozat 14. cikke alapján javaslatot tesz az egyes tagállamoknak a 2020 utáni időszakra vonatkozó kibocsátáscsökkentési és -korlátozási célokra.

(3) A Bizottság az (1) bekezdés alapján végzett számítások eredményeit haladéktalanul közzéteszi.

JELENTÉSTÉTEL AZ UNIÓS ÉS A NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK TELJESÍTÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL

(1) A Bizottság az e rendelet szerint jelentett információk és a tagállamokkal folytatott konzultáció alapján évente értékeli az alábbi célkitűzések teljesítése terén elért uniós és tagállami eredményeket annak érdekében, hogy megállapítsa, elegendő előrehaladást sikerült-e elérni:

(2) A Bizottság a 7. cikk értelmében a tagállamok által szolgáltatott kibocsátási adatok alapján kétévente értékeli a légi közlekedés globális éghajlatra gyakorolt összes hatását, ideértve a nem CO2-vel kapcsolatos kibocsátást vagy hatásokat, továbbá a tudományos eredményekre és adott esetben a légi közlekedés adataira való hivatkozás révén javítja ezt az értékelést.

(3) A Bizottság minden év október 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben összefoglalja az (1) és (2) bekezdésben előírt értékelések eredményeit.

Jelentéstétel a Kiotói Jegyzőkönyv alapján vállalt kötelezettségek teljesítésére biztosított kiegészítő időszakról

Az Unió és a tagállamok a 13/CMP.1. sz. határozat (3) bekezdésében említett, a kötelezettségek teljesítésére megállapított kiegészítő időszak leteltével ezen időszakról jelentést küldenek az UNFCCC titkárságának.

A tagállamok és az Unió teljes mértékben együttműködnek egymással és összehangolják tevékenységeiket az e rendelet szerinti, alábbiakkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésekor:

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az éves munkaprogramjával összhangban segíti a Bizottság munkáját annak érdekében, hogy a Bizottság a 6–9., 12–19., valamint 21. és 22. cikkben foglalt rendelkezéseknek eleget tudjon tenni. Ez a segítség az alábbiakra terjed ki:

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) ►M1 A Bizottságnak a 6. és 7. cikkben, valamint a 10. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2013. július 8-tól kezdődő hatállyal. ◄ A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(2a) A Bizottságnak a 10. cikk (5) és (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosításának az Unió általi elfogadásának napjától a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka alapján vállalt kötelezettségek teljesítésére biztosított kiegészítő időszak végéig marad hatályban.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6., 7. és 10. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 6., 7. és 10. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

(1) A Bizottság munkáját az éghajlatváltozási bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Ha a bizottság a 10. cikk (7) bekezdésében említett jogi aktusok esetében nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

(1) A Bizottság rendszeresen ellenőrzi, hogy az ebben a rendeletben foglalt nyomonkövetési és bejelentési követelmények összhangban vannak-e az UNFCCC egyezménnyel és a Kiotói Jegyzőkönyvvel összefüggésben meghozandó határozatokkal, illetve az egyéb uniós jogszabályokkal. A Bizottság emellett rendszeresen értékeli, hogy az UNFCCC keretében elért eredmények olyan helyzetet teremtenek-e, amelyben az e rendelet szerinti kötelezettségek előírására már nincs szükség, nem arányosak a belőlük származó előnyökhöz viszonyítva, kiigazítást igényelnek, vagy nincsenek összhangban az UNFCCC szerinti jelentéstételi kötelezettségekkel, vagy csak párhuzamosan írják elő ugyanazon jelentéstételi kötelezettségeket, továbbá adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(2) A Bizottság legkésőbb 2016 decemberéig megvizsgálja, hogy az üvegházhatást okozó gázok jegyzékeinek meghatározásakor az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatások alkalmazása vagy az alkalmazott UNFCCC-módszerek jelentős módosítása több mint 1 %-os eltérést eredményez-e az egyes tagállamoknak a 406/2009/EK határozat 3. cikke által érintett teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásában, és felülvizsgálhatja a tagállamoknak a 406/2009/EK határozat 3. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében meghatározott éves kibocsátási jogosultságait.

A 280/2004/EK határozat hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett határozatra való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A 20. cikk (1) bekezdésében említett tagállami újraszámított üvegházhatásúgáz-kibocsátások hatásainak összege

A tagállami újraszámított üvegházhatásúgáz-kibocsátások hatásainak összegét az alábbi képlet szerint kell kiszámítani:

1. táblázat: a kiemelt mutatók listája (1)

Szám	Az Eurostat energiahatékonysági mutatói szerinti nómenklatúra	Mutató	Számláló/nevező	Útmutató/meghatározások (2) (3)
1	MACRO	GDP összes CO2-intenzitása, t/Millió euro	Összes CO2-kibocsátás, kt	Összes CO2-kibocsátás (kivéve a földhasználati ágazatot) az Általános Jelentéstételi Formátumban (CRF) közöltek szerint
			GDP, milliárd euro (EK95)	Bruttó hazai termék 1995. évi állandó árakon számolva (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
2	MACRO B0	GDP energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euro	Energiafogyasztásból származó CO2-kibocsátások, kt	Fosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások (IPCC-forráskategória 1A, ágazati megközelítés)
			GDP, milliárd euro (EK95)	Bruttó hazai termék 1995. évi állandó árakon számolva (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
3	SZÁLLÍTÁS C0	Személyautók CO2-kibocsátásai, kt		Személyautók (elsősorban személyszállításra tervezett gépjárművek, max. 12 személy szállítására, a jármű bruttó súlya max. 3 900 kg – IPCC-forráskategória 1A3bi) összes közlekedési tevékenységére számított fosszilis energiahordozó elégetéséből származó CO2-kibocsátás
		Személyautók által megtett kilométerek, millió km		Jármű által megtett kilométerek személyautónként. (Forrás: közlekedési statisztika) Megjegyzés: A tevékenységi adatok, amennyiben lehetséges, legyenek egybehangzóak a kibocsátási adatokkal
4	IPAR A1	Ipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euro	Iparból származó CO2-kibocsátások, kt	Fosszilis energiahordozók égetéséből származó kibocsátások a gyártó iparágakban, építőiparban, a bányászatban és a kőfejtésben (kivételt képeznek a szénbányák, az olaj- és gázkitermelés), beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljára történő égetést (IPCC-forráskategória 1A2). Az ipar által közlekedési célra használt energiát nem itt, hanem a közlekedési mutatók között kell feltüntetni. A közutakon kívül és más mozgó, az iparban használt gépi berendezésekből származó kibocsátásokat ebben az ágazatban kell feltüntetni
			Összes ipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd euro (EC95)	A gyártó iparágak (NACE 15-22, 24-37), az építőipar (NACE 45) és a bányászat és kőfejtés (kivételt képeznek a szénbányák, az olaj- és gázkitermelés) (NACE 13-14) bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számítva (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
5	HÁZTARTÁSOK A.1	Háztartások fajlagos CO2-kibocsátásai, t/lakóhely	Háztartások fosszilis energiahordozó-felhasználásból származó CO2-kibocsátásai, kt	Háztartások fosszilis energiahordozó égetéséből származó CO2-kibocsátásai (IPCC-forráskategória 1A4b)
			Állandó lakásként használt lakásállomány, 1 000	Állandó lakásként használt lakásállomány
6	SZOLGÁLTATÁSOK A0	Kereskedelmi és intézményi ágazat CO2-intenzitása, t/millió euro	Fosszilis energiahordozó felhasználásból származó CO2-kibocsátások a kereskedelmi és intézményi ágazatban, kt	Kereskedelmi és intézményi célú épületek fosszilis energiahordozó felhasználásából származó CO2-kibocsátásai az állami és magánágazatokban (IPCC-forráskategória 1A4A). A szolgáltatások által közlekedési célra használt energiát nem itt, hanem a közlekedési mutatók között kell feltüntetni
			Szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke, milliárd euro (EK95)	Szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számítva (NACE 41, 50, 51, 52, 55, 63, 64, 65, 66, 67, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 80, 85, 90, 91, 92, 93, 99) (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
7	ÁTALAKÍTÁS B0	Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő erőművek fajlagos CO2-kibocsátásai, t/TJ	Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek CO2-kibocsátásai, kt	Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek és kombinált hő- és elektromosáram-előállító erőművek összes CO2-kibocsátása a bruttó elektromosáram- és hőelőállításhoz szükséges összes fosszilis energiahordozó elégetéséből. A csak hőerőművek kibocsátásai itt nem szerepelnek
			Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek összes termék-előállítása, PJ	Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek és kombinált hő- és elektromosáram-termelő erőművek (CHP) által előállított bruttó elektromos áram és bármely harmadik félnek eladott hő mennyisége. A csak hőerőművek teljesítménye itt nem szerepel. A nyilvános társaságként működő hőerőművek, elsődleges tevékenységként, elektromos áramot (és hőt) állítanak elő harmadik fél felé történő értékesítésre. Ezek lehetnek magántulajdonban vagy részvényesek tulajdonában. A saját felhasználásra termelő hőerőművek, teljes egészében vagy részben, saját felhasználásra állítanak elő elektromos áramot (és hőt) elsődleges tevékenységük támogatása céljából. A bruttó elektromosáram-előállítás mérése a transzformátorok kivezetéseinél történik, tehát a létesítménytartozékok és transzformátorok elektromosáram-fogyasztása is beleértendő. (forrás: energiamérleg)
(1) A tagállamok jelentik a számlálót és a nevezőt, amennyiben az nem szerepel az Általános Jelentéstételi Formátumban. (2) A tagállamoknak követniük kell ezt az útmutatót. A tagállamoknak egyértelműen jelezniük kell, ha nem áll módjukban maradéktalanul követni azt, vagy ha a számláló és a nevező nem teljes mértékben konzisztens. (3) Az IPCC-forráskategóriákra való hivatkozások az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó, 1996. évi felülvizsgált IPCC-iránymutatásokra utalnak.

2. táblázat: a kiegészítő kiemelt mutatók listája (1)

Szám	Az Eurostat energiahatékonysági mutatói szerinti nómenklatúra	Mutató	Számláló/nevező	Útmutató/meghatározások (2)
1	KÖZLEKEDÉS D0	Közúti áruszállításból származó CO2-kibocsátások, kt		Könnyűteherjárművekkel (max. 3 900 kg összsúlyú járművek, melyeket elsősorban könnyű teher szállítására terveztek, vagy amelyeket speciális felszereltséggel láttak el, például négykerékmeghajtás közúton kívüli üzemeltetés céljára – IPCC-forráskategória 1A3bii) és nehézteherjárművekkel (3 900 kg összsúlyt meghaladó valamennyi jármű, amelyet elsősorban nehézteher szállítására terveztek – IPCC-forráskategória 1A3biii, kivéve buszok) végzett összes szállítási tevékenységhez szükséges fosszilis energiahordozó elégetéséből származó CO2-kibocsátás
		Közúti áruszállítás, millió tkm		Könnyű- és nehézteherjárművekkel közúton végzett szállítás tonnakilométerben; egy tonnakilométer egy tonna közúton egy kilométer távolságra történő elszállítását jelenti. (forrás: közlekedési statisztikák) Megjegyzés: A tevékenységi adatok, amennyiben lehetséges, legyenek egybehangzóak a kibocsátási adatokkal
2	IPAR A1.1	Vas- és acélipar összes CO2-intenzitása, t/millió euro	Vas- és acélipar összes CO2-kibocsátása, kt	CO2-kibocsátás a fosszilis energiahordozók elégetéséből, beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljára végzett égetést is, vas- és acélelőállítás során (IPCC-forráskategória 1A2a), a vas és acélgyártás folyamatából (IPCC-forráskategória 2C1) és a vasötvözetek előállításának a folyamatából (IPCC-forráskategória 2C2)
			Vas- és acélipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd euro (EK95)	Alapvető vas- és acél- és vasötvözetgyártás (NACE 27.1), csőgyártás (NACE 27.2), egyéb elsődleges vas- és acélmegmunkálás (NACE (27.3), vasöntés (NACE 27.51) és acélöntés (NACE 27.52) bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számolva. (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
3	IPAR A1.2	Vegyipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euro	Vegyipari vállalatok energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, kt	Fosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások vegyipari anyagok és vegyipari termékek gyártása során, beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljából történő égetést is (IPCC-forráskategória 1A2c)
			Vegyipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd euro (EK95)	Vegyipari anyagok és vegyipari termékek gyártásának bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számolva (NACE 24) (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
4	IPAR A1.3	Üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euro	Üveg, kerámia és építőanyagok energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, kt	Energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások nem fémes ásványi termékek gyártása során (NACE 26), beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljából történő égetést is
			Üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd euro (EK95)	Nem fémes ásványi termékek gyártásának bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számolva (NACE 26) (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
5	IPAR C0.1	Vas- és acélipar fajlagos CO2-kibocsátásai, t/t	Vas- és acélipar összes CO2-kibocsátása, kt	CO2-kibocsátás a fosszilis energiahordozók elégetéséből, beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljára végzett égetést is, vas- és acélelőállítás során (IPCC-forráskategória 1A2a), a vas és acélgyártás folyamatából (IPCC-forráskategória 2C1) és a vasötvözetek előállításának a folyamatából (IPCC-forráskategória 2C2)
			Oxigénbefúvásos acélgyártás, kt	Oxigénbefúvásos acélgyártás (NACE 27) (forrás: termelési statisztika)
6	IPAR C0.2	Cementipar energiával kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, t/t	Üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, kt	Energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások nem fémes ásványi termékek gyártása során (NACE 26), beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljából történő égetést is
			Cementgyártás, kt	Cementgyártás (NACE 26) (forrás: termelési statisztika)
(1) A tagállamok jelentik a számlálót és a nevezőt, amennyiben az nem szerepel az Általános Jelentéstételi Formátumban. (2) A tagállamoknak követniük kell ezt az útmutatót. A tagállamoknak egyértelműen jelezniük kell, ha nem áll módjukban maradéktalanul követni azt, vagy ha a számláló és a nevező nem teljes mértékben konzisztens.

3. táblázat: a kiegészítő mutatók listája

Szám	Az Eurostat energiahatékonysági mutatói szerinti nómenklatúra	Mutató	Számláló/nevező	Útmutató/meghatározások
1	SZÁLLÍTÁS B0	Személyautók dízelüzemanyaggal kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, g/100km	Dízelüzemű személyautók CO2-kibocsátásai, kt	Személyautók (elsősorban személyszállításra tervezett gépjárművek, max. 12 személy szállítására, a jármű bruttó súlya max. 3 900 kg – IPCC-forráskategória 1A3bi csak diesel) összes közlekedési tevékenységére számított dízelüzemanyag elégetéséből származó CO2-kibocsátás.
			Dízelüzemű személyautók által megtett kilométerek, millió km	Közúti közlekedésben való részvételre engedélyezett összes dízelüzemű személyautó által megtett járműkilométer. (forrás: közlekedési statisztika)
2	SZÁLLÍTÁS B0	Személyautók benzinüzemanyaggal kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, g/100km	Benzinüzemű személyautók CO2-kibocsátásai, kt CO2	Személyautók (elsősorban személyszállításra tervezett gépjárművek, max. 12 személy szállítására, a jármű bruttó súlya max. 3 900 kg – IPCC-forráskategória 1A3bi csak benzines) összes közlekedési tevékenységére számított benzinüzemanyag elégetéséből származó CO2-kibocsátás
			Benzinüzemű személyautók által megtett kilométerek, millió km	Közúti közlekedésben való részvételre engedélyezett összes benzinüzemű személyautó által megtett járműkilométer. (forrás: közlekedési statisztika)
3	SZÁLLÍTÁS C0	Személyautók fajlagos CO2-kibocsátásai, t/pkm	Személyautók CO2-kibocsátásai, kt	Személyautók (elsősorban személyszállításra tervezett gépjárművek, max. 12 személy szállítására, a jármű bruttó súlya max. 3 900 kg – IPCC-forráskategória 1A3bi) összes közlekedési tevékenységére számított fosszilis energiahordozó elégetéséből származó CO2-kibocsátás
			Személyszállítás autóval, Mpkm	Személyautóval megtett személyszállítási kilométer; egy személyszállítási kilométer egy utas egy kilométeres távon történő szállítását jelenti. (forrás: közlekedési statisztika) Megjegyzés: A tevékenységi adatok, amennyiben lehetséges, legyenek egybehangzóak a kibocsátási adatokkal
4	KÖZLEKEDÉS E1	Légi közlekedés fajlagos kibocsátásai, t/utas	Belföldi légi szállítás CO2-kibocsátásai, kt	Légi közlekedésből (kereskedelmi, magán, mezőgazdasági, stb.) származó CO2-kibocsátások, beleértve a felszállásokat és leszállásokat (IPCC-forráskategória 1A3aii). Repülőterek földi közlekedésében használt üzemanyag nem számít bele. Repülőterek területén helyhez kötött égetéshez használt üzemanyag szintén nem számít bele
			Belföldi légiutasok, millió	Légi utazásban részt vevő személyek száma, amely nem tartalmazza a szolgálatban lévő személyzetet és a pilótafülke személyzetét (csak belföldi légiszállítás esetén) (forrás: közlekedési statisztika) Megjegyzés: A tevékenységi adatok, amennyiben lehetséges, legyenek egybehangzóak a kibocsátási adatokkal
5	IPAR A1.4	Élelmiszer-, ital- és dohányipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euro	Élelmiszeripar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, kt	Fosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások élelmiszer-ipari termékek, italok és dohánytermékek előállítása során, beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljából történő égetést is (IPCC-forráskategória 1A2e)
			Élelmiszer, ital és dohányipar bruttó hozzáadott értéke, millió euro (EK95)	Élelmiszertermékek és italok (NACE 15) és dohánytermékek (NACE 16) előállításának bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számolva (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
6	IPAR A1.5	Papír- és nyomdaipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euro	Papír és nyomdaipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, kt	Fosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások cellulóz, papír, papíripari termékek előállítása, valamint az írott média közzététele, nyomdai kiadása és reprodukciója során, beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljából történő égetésből származó kibocsátásokat is (IPCC-forráskategória 1A2d)
			Papír- és nyomdaipar bruttó hozzáadott értéke, millió euro (EK95)	Cellulóz, papír és papíripari termékek (NACE 21) és az írott média közzététele, nyomdai kiadása és reprodukciója (NACE 22) előállításának bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számolva (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
7	HÁZTARTÁSOK A0	Háztartások fűtésének fajlagos CO2-kibocsátásai, t/m2	Háztartások fűtésének CO2-kibocsátásai, kt	Energiahordozók háztartások fűtése céljából történő égetéséből származó CO2-kibocsátások
			Állandó lakásként használt lakás alapterülete, millió m2	Állandó lakásként használt lakások összes alapterülete
8	SZOLGÁLTATÁSOK B0	Kereskedelmi és intézményi ágazat helyiségfűtésből származó fajlagos CO2-kibocsátásai, kg/m2	Kereskedelmi és intézményi ágazat helyiségfűtésből származó CO2-kibocsátásai, kt	Fosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások kereskedelmi és intézményi épületek helyiségeinek a fűtése céljából az állami és magánszektorban
			Szolgáltatások épületeinek alapterülete, millió m2	Szolgáltatások épületeinek összes alapterülete (NACE 41, 50, 51, 52, 55, 63, 64, 65, 66, 67, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 80, 85, 90, 91, 92, 93, 99)
9	ÁTALAKÍTÁS D0	Nyilvános vállalatként működő erőművek fajlagos CO2-kibocsátásai, t/TJ	Nyilvános vállalatként működő hőerőművek CO2-kibocsátásai, kt	Nyilvános társaságként működő hőerőművek és kombinált hő és elektromos áram előállító erőművek (IPCC forrás kategóriák 1A1ai és 1A1aii) összes CO2-kibocsátásai a bruttó elektromosáram- és hőelőállításhoz szükséges összes fosszilis energiahordozó elégetéséből. A csak hőerőművek kibocsátásai itt nem szerepelnek
			Nyilvános vállalatként működő hőerőművek összes termék-előállítása, PJ	Nyilvános társaságként működő hőerőmű és kombinált hő és elektromos áram termelő erőmű (CHP) által előállított bruttó elektromos áram és bármely harmadik félnek eladott hő mennyisége. A csak hőerőművek teljesítménye itt nem szerepel. A nyilvános társaságként működő hőerőművek, elsődleges tevékenységként, elektromos áramot (és hőt) állítanak elő harmadik fél felé történő értékesítésre. Ezek lehetnek magántulajdonban vagy részvényesek tulajdonában. A bruttó elektromosáram-előállítás mérése a transzformátorok kivezetéseinél történik, tehát a létesítménytartozékok és transzformátorok elektromosáram-fogyasztása is beleértendő. (forrás: energiamérleg)
10	ÁTALAKÍTÁS E0	Saját felhasználásra termelő hőerőművek fajlagos CO2-kibocsátásai, t/TJ	Saját felhasználásra termelő hőerőművek CO2-kibocsátásai, kt	Saját felhasználásra termelő hőerőművek és kombinált hő és elektromos áram előállító erőművek összes CO2-kibocsátásai a bruttó elektromosáram- és hőelőállításhoz szükséges összes fosszilis energiahordozó elégetéséből
			Saját felhasználásra termelő hőerőművek összes termék-előállítása, PJ	Saját felhasználásra termelő hőerőművek és kombinált hő és elektromos áram termelő erőművek (CHP) által előállított bruttó elektromos áram és bármely harmadik félnek eladott hő mennyisége. A saját felhasználásra termelő hőerőművek, teljes egészében vagy részben, saját felhasználásra állítanak elő elektromos áramot (és hőt) elsődleges tevékenységük támogatása céljából. A bruttó elektromosáram-előállítás mérése a transzformátorok kivezetéseinél történik, tehát a létesítménytartozékok és transzformátorok elektromosáram-fogyasztása is beleértendő. (forrás: energiamérleg)
11	ÁTALAKÍTÁS	Összes villamosáram-előállítás karbonintenzitása, t/TJ	Klasszikus energiaelőállítás CO2-kibocsátásai, kt	Nyilvános társaságként működő hőerőművek és kombinált hő és elektromos áram előállító erőművek és saját felhasználásra termelő hőerőművek éskombinált hő és elektromos áram előállító erőművek bruttó elektromosáram- és hőelőállításához szükséges összes fosszilis energiahordozó elégetéséből származó összes CO2-kibocsátásai. A csak hőerőművek kibocsátásai itt nem szerepelnek
			Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő erőművek összes termék-előállítása, PJ	Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő erőművek és kombinált hő és elektromos áram előállító erőművek (CHP) bruttó elektromosáram-előállítása és hőértékesítése harmadik fél felé. Tartalmazza a megújítható forrásokkal és az atomenergiával történő elektromosáram-előállítást. (forrás: energiamérleg)
12	KÖZLEKEDÉS	Közlekedés karbonintenzitása, t/TJ	Közlekedésből származó CO2-kibocsátások, kt	Fosszilis energiahordozókból származó CO2-kibocsátások valamennyi közlekedési tevékenységre (IPCC-forráskategória 1A3)
			Közlekedésből származó összes végleges energiafogyasztás, PJ	Tartalmazza a közlekedés összes végleges energiafogyasztását valamennyi energiaforrásból (beleértve a biomasszát és az elektromosáram-fogyasztást). (forrás: energiamérleg)
13	IPAR C0.3	Papíripar energiával kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, t/t	Papír- és nyomdaipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, kt	Fosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások cellulóz, papír, papíripari termékek előállítása, valamint az írott média közzététele, nyomdai kiadása és reprodukciója során, beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljából történő égetésből származó kibocsátásokat is (IPCC-forráskategória 1A2d)
			Papír fizikai mennyisége, kt	Papír fizikai mennyisége (NACE 21) (forrás: termelési statisztikák)
14	IPAR	Ipari ágazat CO2-kibocsátásai, kt		Fosszilis energiahordozók égetéséből származó kibocsátások a gyártó iparágakban, építőiparban, a bányászatban és a kőfejtésben (kivételt képeznek a szénbányák, az olaj- és gázkitermelés), beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljára történő égetést (IPCC-forráskategória 1A2). Az ipar által közlekedési célra használt energiát nem itt, hanem a közlekedési mutatók között kell feltüntetni. A közutakon kívül és más mozgó, az iparban használt gépi berendezésekből származó kibocsátásokat ebben az ágazatban kell feltüntetni
		Ipar összes végleges energiafogyasztása, PJ		Tartalmazza az ipar összes végleges energiafogyasztását valamennyi energiaforrásból (beleértve a biomasszát és az elektromosáram-fogyasztást). (forrás: energiamérleg)
15	HÁZTARTÁSOK	Háztartások CO2-kibocsátásai, kt		Háztartások fosszilis energiahordozó égetéséből származó CO2-kibocsátásai (IPCC-forráskategória 1A4b)
		Háztartások összes végleges energiafogyasztása, PJ		Tartalmazza a háztartások összes végleges energiafogyasztását valamennyi energiaforrásból (beleértve a biomasszát és az elektromosáram-fogyasztást). (forrás: energiamérleg)

„A Bizottság tudomásul veszi az eredeti javaslat 10. cikkének törlését. A CO2-kibocsátás, valamint a tengeri szállítást illetően az éghajlattal kapcsolatos egyéb információk tekintetében az adatminőség és az átláthatóság javítása érdekében azonban a Bizottság beleegyezik abba, hogy ehelyett a hajózási ágazat kibocsátásainak nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó, a közeljövőben várható azon kezdeményezés részeként foglalkozzon ezzel a kérdéssel, amelynek az elfogadását a Bizottság 2013 első felére vállalta. A Bizottság ezzel összefüggésben a rendelet egy módosítására szándékozik javaslatot tenni.”

„A Bizottság megjegyzi, hogy a rendelet megfelelő működésének biztosításához kiegészítő szabályokra lehet szükség a szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések uniós rendszerének létrehozásával, naprakészen tartásával és módosításával, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékek elkészítésével kapcsolatban. A Bizottság 2013 elején a tagállamokkal szoros együttműködésben megvizsgálja a kérdést, és adott esetben javaslatot tesz a rendelet módosítására.”

( 3 ) Az Európai Parlament 2013. március 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. április 22-i határozata.

( 5 ) Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének megkötéséről szóló, 1993. december 15-i 94/69/EK tanácsi határozat (HL L 33., 1994.2.7., 11. o.).

( 6 ) Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról, valamint az abból származó kötelezettségek közös teljesítéséről szóló, 2002. április 25-i 2002/358/EK tanácsi határozat (HL L 130., 2002.5.15., 1. o.).

( 9 ) A Tanács 88/540/EGK határozata (1988. október 14.) az ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezmény és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv megkötéséről (HL L 297., 1988.10.31., 8. o.).

		Hivatalos Lap
		No	page	date
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 662/2014/EU RENDELETE (2014. május 15.)	L 189	155	27.6.2014

A 280/2004/EK határozat	E rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk, (1) bekezdés	4. cikk, (1) bekezdés
2. cikk, (2) bekezdés	—
2. cikk, (3) bekezdés	4. cikk, (3) bekezdés
3. cikk, (1) bekezdés	7. cikk, (1) bekezdés és 7. cikk, (3) bekezdés
3. cikk, (2) bekezdés	13. cikk, (1) bekezdés és 14. cikk, (1) bekezdés
3. cikk, (3) bekezdés	12. cikk, (3) bekezdés
4. cikk, (1) bekezdés	6. cikk
4. cikk, (2) bekezdés	—
4. cikk, (3) bekezdés	24. cikk
4. cikk, (4) bekezdés	5. cikk, (1) bekezdés
5. cikk, (1) bekezdés	21. cikk, (1) bekezdés
5. cikk, (2) bekezdés	21. cikk, (3) bekezdés
5. cikk, (3) bekezdés	—
5. cikk, (4) bekezdés	—
5. cikk, (5) bekezdés	22. cikk
5. cikk, (6) bekezdés	—
5. cikk, (7) bekezdés	24. cikk
6. cikk, (1) bekezdés	10. cikk, (1) bekezdés
6. cikk, (2) bekezdés	10. cikk, (3) bekezdés
7. cikk, (1) bekezdés	—
7. cikk, (2) bekezdés	11. cikk, (1) bekezdés és 11. cikk, (2) bekezdés
7. cikk, (3) bekezdés	—
8. cikk, (1) bekezdés	23. cikk
8. cikk, (2) bekezdés	7. cikk, (4) bekezdés
8. cikk, (3) bekezdés	—
9. cikk, (1) bekezdés	26. cikk
9. cikk, (2) bekezdés	—
9. cikk, (3) bekezdés	—
10. cikk	—
11. cikk	28. cikk
12. cikk	29. cikk