i. a projektengedélyek odaítélése (a 2010/63/EU irányelv 40. és 41. cikke)

ii. Visszamenőleges értékelés, nem szakmai jellegű projekt-összefoglalók (a 2010/63/EU irányelv 38., 39. és 43. cikke)

i. a tenyésztett, leölt és eljárásokban fel nem használt állatok, beleértve az éves statisztikákban nem szereplő, géntechnológiával módosított állatokat, az ötéves jelentés benyújtásának évét megelőző naptári évre vonatkozóan; az összesített érték megadásakor meg kell különböztetni az új módosított génvonalak létrehozása céljából és a meglévő módosított génvonalak fenntartása céljából felhasznált állatokat (beleértve a vad típusú utódokat is);

ii. a főemlős állatok beszerzési forrása, valamint a 2010/63/EU irányelv 10. és 28. cikkében szereplő követelmények teljesítésének módja.

1. Az adatokat az állat minden egyes felhasználásakor meg kell adni.

2. Az adatok megadásakor kategóriánként csak egyetlen lehetőség választható ki.

3. A statisztikai adatokkal kapcsolatos rendelkezések nem vonatkoznak a szerveikért és szöveteikért leölt állatokra, valamint a szentinel (őrszem) állatokra, kivéve, ha az állat leölésére a IV. mellékletben nem szereplő módszerrel, projektengedély alapján kerül sor, illetve ha az állaton a leölése előtt olyan előzetes beavatkozást végeztek, amely a minimálisnál nagyobb fájdalmat, szenvedést, félelmet vagy maradandó egészségkárosodást okozott az állatnak.

4. A leölt többletállatok nem szerepelnek a statisztikai adatok között, kivéve azokat a géntechnológiával módosított állatokat, melyek szándékolt és megnyilvánuló káros fenotípussal rendelkeznek.

5. A lárva állapotú állatokat akkor kell számolni, ha már önálló táplálkozásra képesek.

6. Az emlős fajok embrionális és magzati formáit nem kell számolni; kizárólag a már megszületett és élő állatokat kell feltüntetni (a császármetszéssel világra segített állatokat is beleértve).

7. Minden olyan esetben, amikor a „súlyos” besorolást meghaladják – legyen szó akár előzetesen ilyenként engedélyezett, akár előzetesen ilyenként nem engedélyezett eljárásról – az érintett állatokat és azok felhasználását az egyéb felhasználási módokhoz hasonlóan a szokásos módon, és a „súlyos” kategóriában feltüntetve kell bejelenteni. A „Tagállam” című leíró részben részletezni kell az érintett fajokat, az állatok számát, az előzetesen engedélyezett mentesség meglétét vagy hiányát, a felhasználás részleteit, és a „súlyos” besorolás túllépésének okait.

8. Az adatokat arra az évre vonatkozóan kell bejelenteni, amelyben az eljárás véget ér. Ha a vizsgálatok két naptári évre terjednek ki, akkor minden állat egységesen ahhoz az évhez sorolható, amelyben az utolsó eljárás véget ért, feltéve, hogy ezt az éves jelentéstétel alóli mentességet a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezte. A két naptári évnél hosszabb ideig tartó projektek esetében az állatokat ahhoz az évhez kell hozzárendelni, amikor leölik őket vagy elpusztulnak.

9. Az „Egyéb” kategória használata esetén a leíró részben kötelező feltüntetni a további részleteket.

1. A statisztikai jelentéstétel alkalmazásában „géntechnológiával módosított állat”-nak minősülnek a géntechnológiával módosított (transzgénikus, génkiütéses [knock-out] vagy másfajta genetikai módosítású), és a természetes vagy kiváltott mutáció által érintett állatok.

2. A géntechnológiával módosított állatokat a következő esetekben kell bejelenteni:

3. Új vonal létrehozása során minden olyan állatot be kell jelenteni, amely hordozza a genetikai módosítást. Ezenkívül a szuperovulációhoz, vazektómiához, embrióbeültetéshez használt állatokat is be kell jelenteni (ezek lehetnek akár géntechnológiával módosított, akár géntechnológiával nem módosított állatok). Új, géntechnológiával módosított vonal létrehozása során előállított genetikailag normális állatokat (vad típusú utódok) nem kell bejelenteni.

4. A „Célok” kategóriánál az új, géntechnológiával módosított vonal létrehozására felhasznált állatokat az „Alapkutatás” vagy „Transzlációs és alkalmazott kutatás” alkategóriában, a létrehozási célnak megfelelő kategóriában kell feltüntetni.

5.  Az új, géntechnológiával módosított törzs vagy vonal akkor minősül genetikailag stabil törzsnek vagy vonalnak, ha a genetikai változás átörökítése stabil – minimum két generáción át kimutatható –, és a jóléti értékelést elvégezték.

6. A jóléti értékelésből kiderül, hogy az új vonalnak várhatóan van-e szándékoltan káros fenotípusa. Ha van, az érintett állatokat a továbbiakban a „Egyéb eljárásokban nem használt, géntechnológiával módosított állatok stabil vonalai kolóniáinak fenntartása” kategóriában, vagy adott esetben a felhasználásuk szerinti egyéb eljárási kategóriákban kell feltüntetni. Ha a jóléti értékelés azt állapítja meg, hogy a vonalnak várhatóan nincs káros fenotípusa, tenyésztése kívül esik az eljárás fogalomkörén, és a továbbiakban nem kell bejelenteni.

7. Az „Egyéb eljárásokban nem használt, géntechnológiával módosított állatok stabil vonalai kolóniáinak fenntartása” kategóriában azokat a géntechnológiával módosított állatokat kell feltüntetni, amelyeket a stabil vonal kolóniáinak fenntartására használnak, szándékoltan káros fenotípusúak és a káros genotípus következtében előálló fájdalmat, szenvedést, kínt vagy maradandó egészségkárosodást ténylegesen el is szenvedik. A vonal fenntartásának rendeltetését nem kell feltüntetni.

8.  Az összes géntechnológiával módosított állatot, melyet más eljárásokban (tehát nem génmódosított vonalak létrehozására vagy fenntartására) használnak fel a megfelelő felhasználási cél kategóriájában kell feltüntetni (ugyanúgy, mint a nem génmódosított állatok esetében). Ezek az állatok vagy rendelkeznek, vagy nem rendelkeznek megnyilvánuló káros fenotípussal.

9. A szerveikért és szöveteikért leölt, káros fenotípust mutató, géntechnológiával módosított állatokat a szervek/szövetek elsődleges felhasználásának célja szerinti kategóriában kell feltüntetni.

i. Minden, lábasfejűek osztályába tartozó fajt a lábasfejűek címsor alatt kell feltüntetni attól a szakasztól kezdve, hogy az állat önálló táplálkozásra képes, vagyis polipok és kalmárok esetében közvetlenül a kikelés után; tintahalak esetében pedig a kikelés után mintegy hét nappal.

ii. A halakat attól a szakasztól kezdve kell számolni, hogy önálló táplálkozásra képesek. Az optimális tenyésztési körülmények között (körülbelül +28 °C-on) tartott zebrahalakat a megtermékenyítéstől számított ötödik naptól kell számolni.

iii. A kisméretű halfélék és lábasfejű fajok számát meg lehet adni becslés alapján is.

i. Az állat minden egyes felhasználását be kell jelenteni minden eljárás végeztével.

ii. A naiv állatok számát a statisztika kizárólag a fajukkal és a születési helyükkel kapcsolatban tünteti fel. Az ismételten felhasznált állatok születési helye nem kerül nyilvántartásba.

iii. Az összes további kategória az állatok eljárásokban való felhasználásának számát tünteti fel. Ezért ezek a számok nem használhatók a naiv állatok teljes számára utaló kereszthivatkozásként.

iv. Az ismételten felhasznált állatok száma nem következtethető ki az adatokból, mivel egyes állatokat egynél többször is felhasználhatnak.

v. Az állat eljárás során tapasztalt tényleges szenvedését fel kell tüntetni a jelentésben. Egyes esetekben ezt korábbi felhasználások is befolyásolhatják. A további felhasználások során a szenvedés súlyossága nem növekszik szükségszerűen, sőt egyes esetekben annak hatására csökken (szoktatás). Éppen ezért nem szükséges automatikusan összeadni az állat korábbi felhasználásai során tapasztalt szenvedések súlyosságát. Ezt mindig eseti alapon kell értékelni.

i. Az állatok eredetét a születési hely, és nem a beszállítás kiindulási helye szerint kell feltüntetni.

ii. „Az Unióban, nyilvántartásban szereplő tenyésztőnél született állatok” a 2010/63/EU irányelv 20. cikke alapján engedéllyel rendelkező és a nyilvántartásban szereplő tenyésztőnél született állatokat jelenti.

iii. „Az Unióban, nyilvántartásban nem szereplő tenyésztőnél született állatok” a nem nyilvántartásban szereplő tenyésztőnél született állatokat, például vadon élő állatokat, gazdaságban tartott állatokat (kivéve ha a tenyésztő rendelkezik engedéllyel és szerepel a nyilvántartásban), valamint a 2010/63/EU irányelv 10. cikke (3) bekezdése alapján biztosított bármilyen mentesség alá tartozó állatokat jelenti.

iv. Az „Európa más részén született állatok” és „A világ más részén született állatok” kategóriába tartozik az összes, Európa és a világ más részén született állat, függetlenül attól, hogy nyilvántartásban szereplő tenyésztő létesítményéből vagy más létesítményből származik-e, valamint ide tartoznak a vadon befogott állatok is.

i. A Törökországban, Oroszországban és Izraelben született állatok az „Európa más részén született állatok” kategóriába tartoznak.

ii. A Kínában született állatok az „Ázsiában született állatok” kategóriába tartoznak.

iii. Az Észak-, Közép- és Dél-Amerikában született állatok az „Amerikában született állatok” kategóriába tartoznak.

iv. A Mauritiuson született állatok az „Afrikában született állatok” kategóriába tartoznak.

v. Az Ausztrálázsiában született állatok a „Máshol született állatok” kategóriába tartoznak.

i. Mindaddig, amíg a kolónia nem önfenntartó, az ebben a kolóniában született állatokat az F0, az F1, illetve az F2 vagy magasabb kategóriába kell sorolni, az anyai vonalból származtatott generációjuk szerint.

ii. Miután az egész kolónia önfenntartóvá válik, az ebben a kolóniában született valamennyi állatot az „Önfenntartó kolónia” kategóriába kell sorolni függetlenül anyai vonalból származtatott generációjuktól.

i. A „Géntechnológiával nem módosított” kategória az összes géntechnológiával nem módosított állatot magában foglalja, ideértve az új, géntechnológiával módosított fajtavonal/törzs létrehozására felhasznált genetikailag normális szülőállatokat is.

ii. A „Géntechnológiával módosított, káros fenotípus nélkül” kategória az új vonal létrehozására felhasznált, a genetikai módosítást hordozó, de káros fenotípust nem mutató állatokat, valamint az egyéb eljárásokban (nem létrehozásban vagy fenntartásban) felhasznált, géntechnológiával módosított, de káros fenotípust nem mutató állatokat foglalja magában.

iii. A „Géntechnológiával módosított, káros fenotípussal” kategóriába azok az állatok sorolhatók, amelyeket:

i.  Érzéstelenítéses-túlaltatásos – Az olyan, teljes mértékben általános érzéstelenítésben végzett eljárásoknak kitett állatokat, amelyek az eljárás után nem nyerik vissza az eszméletüket, az „Érzéstelenítéses-túlaltatásos” kategóriába kell besorolni.

ii.  Enyhe (vagy az alatti) – Az olyan eljárásoknak kitett állatok, amelyek során az állatot rövid ideig tartó enyhe fájdalom, szenvedés vagy kín éri, valamint az olyan eljárásoknak kitett állatok, amelyek során az állat jóléte vagy általános állapota nem romlik számottevően, az „Enyhe” kategóriába sorolandók. Megjegyzés: Ebbe a kategóriába tartozik minden olyan, engedélyezett projektben felhasznált állat, amelyet a megfigyelések szerint végső soron nem ért a helyes állatorvosi gyakorlat szerint kivitelezett tűszúrás által okozottal azonos szintű fájdalom, szenvedés, félelem vagy maradandó egészségkárosodás, kivéve azokat az állatokat, amelyek rendeltetése a szándékoltan káros fenotípussal rendelkező, stabil vonalba tartozó, géntechnológiával módosított állatok kolóniáinak fenntartása, ám amelyek a káros genotípus következtében nem szenvedtek el fájdalmat, szenvedést, félelmet vagy maradandó egészségkárosodást.

iii.  Mérsékelt – Az olyan eljárásoknak kitett állatok, amelyek során az állat rövid ideig tartó mérsékelt fájdalmat, szenvedést vagy kínt, illetve hosszú ideig tartó enyhe fájdalmat, szenvedést vagy kínt él át, valamint az olyan eljárásoknak kitett állatok, amelyek során az állat jóléte vagy általános állapota mérsékelten romlik, a „Mérsékelt” kategóriába sorolandók.

iv.  Súlyos – Az olyan eljárásoknak kitett állatok, amelyek során az állat súlyos fájdalmat, szenvedést vagy kínt, illetve hosszú ideig tartó mérsékelt fájdalmat, szenvedést vagy kínt él át, valamint az olyan eljárásoknak kitett állatok, amelyek során az állat jóléte vagy általános állapota súlyosan romlik, a „Súlyos” kategóriába sorolandók.

v. Ha a „súlyos” besorolást az eljárás során túllépik – legyen szó akár előzetesen ilyenként engedélyezett, akár előzetesen ilyenként nem engedélyezett eljárásról –, az érintett állatokat és felhasználásukat a „Súlyos” kategóriában kell a jelentésben feltüntetni. A „Tagállam” című leíró részben részletezni kell az érintett fajokat, az állatok számát, az előzetesen engedélyezett mentesség meglétét vagy hiányát, a felhasználás részleteit, és a „súlyos” besorolás túllépésének okait.

i. Az állatoknak azon eljárásokban való felhasználása, melyeket termékek/anyagok előállítására, valamint forgalomba hozatalára és forgalomban tartására vonatkozó jogi előírásoknak való megfelelés céljából végeznek, ideértve az élelmiszerek és takarmányok biztonsági és kockázatértékelését.

ii. Ide tartoznak az olyan termékekre/anyagokra vonatkozó vizsgálatok is, amelyek esetében nem került sor a hatóságnak történő benyújtásra (azaz az olyan termékeken/anyagokon elvégzett vizsgálatok, amelyeket hatósági benyújásra szántak, azonban a gyógyszerfejlesztő végső soron forgalomba hozatalra alkalmatlannak találta az adott terméket/anyagot, és ezért nem jutott el az engedélyeztetési eljárás végéig).

iii. Ez a kategória a termékgyártás során felhasznált állatokra is vonatkozik, ha az adott gyártási folyamathoz hatósági jóváhagyás szükséges (például a szérumalapú gyógyszerek gyártása során felhasznált állatokat is ebbe a kategóriába kell sorolni).

i. Az új gyógyszerek kifejlesztése során végzett hatékonysági vizsgálatok nem tartoznak ebbe a kategóriába, ezeket a „Transzlációs vagy alkalmazott kutatás” kategóriában kell feltüntetni.

ii. A „Minőség-ellenőrzés” kategória a végtermék és alkotóelemei tisztaságának, stabilitásának, hatékonyságának, hatáserősségének és más minőség-ellenőrzési paramétereinek vizsgálatához felhasznált állatokat tartalmazza, továbbá azon állatokat, melyeket a gyártási folyamat során végrehajtott egyéb – törzskönyvezési célú vagy nemzeti és nemzetközi szabályozási előírásnak, illetve a gyártó belső szabályzatának való megfelelést vizsgáló – ellenőrzések során használnak fel. A pirogenitás-vizsgálat is idetartozik.

iii. „Egyéb hatékonysági és toleranciavizsgálat”: ebbe a kategóriába a biocidokra és peszticidekre vonatkozó hatékonysági vizsgálatok, valamint a takarmányozás során használt adalékanyagok toleranciavizsgálata tartozik.

iv. A „Toxicitási és egyéb biztonsági vizsgálat” (ideértve a humán gyógyászatban, fogászatban és állatgyógyászatban használt termékek és eszközök biztonsági értékelését) kategóriába tartozó vizsgálatok célja annak felderítése, hogy egy adott termék vagy anyag – rendeltetés szerinti vagy nem rendeltetés szerinti felhasználása, gyártása – okozhat-e bármilyen veszélyes vagy káros mellékhatást embereknél vagy állatoknál, illetve szennyezheti-e vagy szennyezi-e a környezetet.

v. A „Termelés” kategóriába a monoklonális antitestek (hasvízkór előidézésével) és vérkészítmények, többek között poliklonális antiszérumok bevált módszerek alapján történő előállítása tartozik. Nem ebben a kategóriában kell feltüntetni az állatok hibridóma előállításához történő immunizálását, amely az alap- vagy alkalmazott kutatás megfelelő kategóriájába tartozik.

i. A jogszabályi előírást a tervezett elsődleges használatnak megfelelően kell megjelölni.

ii. Vízminőség; adott esetben például a csapvíz minőségét az „Élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok” kategóriában kell feltüntetni.

i. Ez a kategória a különböző jogszabályi előírások közötti harmonizáció szintjének megállapítására szolgál. A meghatározó tényező nem az, hogy ki kéri a vizsgálatot, hanem hogy a vizsgálat elvégzése milyen jogszabályoknak felel meg, elsőbbséget biztosítva a lehető legteljesebb mértékű harmonizációnak.

ii. Amennyiben a nemzeti jogszabályok uniós jogszabályokon alapulnak, kizárólag az „Uniós követelményeknek megfelelő jogszabályok” kategóriát kell kiválasztani.

iii. Az „Uniós követelményeknek megfelelő jogszabályok” kategóriába minden olyan nemzetközi előírás beleértendő, amely megfelel az Unió előírásainak (például az ICH, a VICH, az OECD iránymutatásai, valamint az Európai Gyógyszerkönyvben szereplő monográfiák).

iv. A „Kizárólag nemzeti követelményeknek megfelelő jogszabályok (Unión belül)” kategóriát csak akkor kell kiválasztani, ha az elvégzett vizsgálatok megfelelnek egy vagy több tagállam előírásainak, de nem szükségszerűen annak a tagállaménak, amelyben a tevékenységekre sor kerül. Uniós szinten azonban nincs ennek megfelelő előírás.

v. A „Kizárólag nem uniós követelményeknek megfelelő jogszabályok” kategóriát abban az esetben kell megjelölni, ha nincs a vizsgálatot előíró egyenértékű uniós jogszabály.

i. Az immunotoxikológiai vizsgálatokat az „Ismételt dózisú toxicitás” kategóriában kell feltüntetni.

ii. A „Kinetika (farmakokinetika, toxikokinetika, maradékanyag-kiürülés)”: ha a toxikokinetikai vizsgálatokra hatósági ismételt dózisú toxicitási vizsgálat keretében kerül sor, a vizsgálatot az „Ismételt dózisú toxicitás” kategóriában kell feltüntetni.

iii. Az „Élelmezési és takarmányozási területen végzett biztonsági vizsgálat” magában foglalja az ivóvíz vizsgálatát (ideértve a célállatok biztonságára vonatkozó vizsgálatokat).

iv. A „Célállatok biztonságára vonatkozó vizsgálatok” kategóriába azok a vizsgálatok tartoznak, amelyek igazolják, hogy egy adott faj számára előállított termék a szóban forgó faj esetében biztonságosan használható (nem tartozik ide a gyártási tételek ártalmatlansági vizsgálata, amely a minőség-ellenőrzési kategória része).

1. Általános információ a tendenciáknak az előző jelentéstételi időszak óta tapasztalt bárminemű változásával kapcsolatban.

2. Információk az állatfelhasználás jelentős mértékű növekedéséről vagy csökkenéséről bármely adott területen, és elemzés annak okairól.

3. A tényleges súlyossággal kapcsolatos tendenciákban bekövetkező változásokra vonatkozó információk, és az ehhez vezető okok elemzése.

4. A helyettesítés, a csökkentés és a tökéletesítés elvének jobb érvényesítése érdekében tett különös erőfeszítések, és adott esetben azok statisztikára gyakorolt hatása.

5. Az „Egyéb” kategóriába sorolt felhasználás további kategóriákba rendezése, ha nagy számú állat van feltüntetve ebben a kategóriában.

6. A „súlyos” besorolást meghaladó esetek részletes ismertetése – legyen szó akár előzetesen ilyenként engedélyezett, akár előzetesen ilyenként nem engedélyezett eljárásról –, megadva az érintett fajokat, az állatok számát, az előzetesen engedélyezett mentesség meglétét vagy hiányát, a felhasználás részleteit, és a „súlyos” besorolás túllépésének okait.