Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 71. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően ( 2 ),

mivel:

(1)

Alapvető változtatásokat kell eszközölni a tagállamok területére vagy területéről történő, illetve a tagállamok területén áthaladó, Közösségen belüli közúti árufuvarozási piacra való bejutásról szóló, 1992. március 26-i 881/92/EGK tanácsi rendeleten ( 3 ), a nem honos fuvarozók valamely tagállamban nyújtott belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatásai feltételeinek meghatározásáról szóló, 1993. október 25-i 3118/93/EGK tanácsi rendeleten ( 4 ), valamint a közúti árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 2006/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven ( 5 ). Az érthetőség és egyszerűsítés érdekében ezen jogi aktusokat át kell dolgozni és egy egységes rendeletbe kell foglalni.

(2)

A közös közlekedéspolitika létrehozása többek között magában foglalja a Közösség területén a nemzetközi árufuvarozási piacra való bejutásra alkalmazható közös szabályok megalkotását, és azon feltételek meghatározását, amelyek szerint egy nem honos fuvarozó fuvarozási szolgáltatásokat működtethet egy tagállamban. Ezeket a szabályokat oly módon kell megállapítani, hogy hozzájáruljanak a belső szállítási piac zavartalan működéséhez.

(3)

A nemzetközi közúti árufuvarozás egységes, az egész Közösségre kiterjedő keretének biztosítása érdekében e rendeletet a Közösségen belüli minden nemzetközi árufuvarozásra alkalmazni kell. A tagállamok és a harmadik országok közötti kétoldalú megállapodások továbbra is nagymértékben kiterjednek a tagállamok és a harmadik országok közötti fuvarozásra. Ezért ez a rendelet mindaddig nem alkalmazható a fuvarozás berakodás és kirakodás helye szerinti tagállam területén végzett szakaszára, ameddig nem kötötték meg a Közösség és a kérdéses harmadik országok közötti szükséges megállapodásokat. Alkalmazandó azonban a tranzittagállamokon belül.

(4)	A közös közlekedéspolitika létrehozása a szolgáltatóval szembeni minden olyan korlátozás eltörlését jelenti, amely az állampolgárságon, vagy pedig azon a tényen alapul, hogy a szolgáltató a szállítási szolgáltatás nyújtása szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik székhellyel.

(5)	E cél zökkenőmentes és rugalmas megvalósítása céljából – amíg a közúti árufuvarozási piac harmonizációja nem zárult le – rendelkezéseket kell hozni egy átmeneti kabotázsszabályozásról.

(6)

Az egységes európai piac fokozatos megvalósításának a tagállamok saját piacaihoz való hozzáférést érintő korlátozások megszüntetéséhez kell vezetnie. Ugyanakkor figyelembe kell vennie az ellenőrzések hatékonyságát és a szakmai foglalkoztatási feltételek alakulását, a szabályok harmonizálását többek között a végrehajtás és az úthasználati díjak, valamint a szociális és biztonsági jogalkotás területén. A Bizottságnak részletesen figyelemmel kell kísérnie a piaci helyzetet és ezt a harmonizációt, és adott esetben javaslatot kell benyújtania a nemzeti közúti fuvarozási piacok további megnyitásáról, beleértve a kabotázsműveleteket is.

(7)

A 2006/94/EK irányelv alapján a fuvarozás bizonyos típusai kivételt képeznek a közösségi és más fuvarozási engedélyek alól. Az e rendelet által előírt piacszervezés keretein belül a közösségi engedélyezés és minden más fuvarozási engedélyezés alóli felmentést fenn kell tartani néhány fuvarozási típusra vonatkozóan, tekintettel azok sajátos természetére.

(8)

A 2006/94/EK irányelv alapján a 3,5 és 6 tonna közötti össztömegű gépjárművekkel történő árufuvarozás mentességet élvez a közösségi engedély kötelezettsége alól. Az árufuvarozás területén ugyanakkor a közösségi szabályok általában véve alkalmazandók a 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb össztömegű gépjárművekre. Ezért az e rendeletben foglalt rendelkezéseket a közösségi közúti fuvarozási szolgáltatások szabályainak általános hatályához kell igazítani, és csak a legfeljebb 3,5 tonna össztömegű gépjárművekre lehet mentességet biztosítani.

(9)

A nemzetközi közúti árufuvarozás gyakorlásának a közösségi engedély megléte a feltétele. A fuvarozókat kötelezni kell arra, hogy minden egyes gépjárművükön tartsanak hitelesített másolatot a közösségi engedélyről a végrehajtó hatóságok által végzett ellenőrzések megkönnyítése érdekében, különösen a fuvarozó székhelyének tagállamától eltérő országokban. E célból szükséges, hogy részletesebben meghatározzák a közösségi engedély és a hiteles másolatok külső megjelenését és egyéb jellemzőit.

(10)	A közúti ellenőrzéseket a közúti fuvarozó nemzetisége, a közúti fuvarozó székhelye vagy a jármű bejegyzésének helye alapján történő közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés nélkül kell végrehajtani.

(11)	Meg kell határozni a közösségi engedélyek kiadását és visszavonását szabályozó feltételeket, a hatályuk alá tartozó fuvarozási típusokat, érvényességi időtartamukat és használatuk részletes szabályait.

(12)	Járművezetői igazolványt is be kell vezetni annak érdekében, hogy a tagállamok ténylegesen ellenőrizhessék, hogy a harmadik országokból származó járművezetőket a szóban forgó fuvarozási műveletért felelős fuvarozó törvényesen alkalmazza, vagy a gépjárművezető annak rendelkezésére áll.

(13)

Az e rendeletben előírt közösségi engedéllyel rendelkező fuvarozók e rendeletnek megfelelően, valamint a nemzetközi fuvarozási szolgáltatások egyes kategóriáinak nyújtására engedéllyel rendelkező fuvarozók ideiglenes jelleggel nyújthatnak belföldi szállítási szolgáltatásokat egy tagállamon belül anélkül, hogy az adott tagállamban bejegyzett irodával vagy más egységgel rendelkeznének. Amennyiben ilyen kabotázsművelet végzésére kerül sor, arra vonatkoznia kell az olyan közösségi jogszabályoknak, mint például a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ), valamint a fogadó tagállamban a meghatározott területeken hatályos nemzeti jog.

(14)	Rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy fel lehessen lépni az érintett fuvarozási piacok súlyos zavara esetén. Ebből a célból szükség van megfelelő döntéshozatali eljárás bevezetésére és a szükséges statisztikai adatok összegyűjtésére.

(15)

A Szerződés letelepedési jogra vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül, a kabotázsművelet a fuvarozók által nem a székhelyük szerinti tagállamban nyújtott szolgáltatásokat foglalja magában, és nem tiltható meg addig, amíg nem válik a fogadó tagállamban állandó vagy folyamatos jelleggel végzett tevékenységgé. E követelmény végrehajtásának elősegítése érdekében a kabotázsműveletek gyakoriságát és azt az időszakot, amelyben végezhetők, egyértelműbben meg kell határozni. Az ilyen belföldi szállítási szolgáltatásokat ideiglenes alapon engedélyezték. A gyakorlatban nehéznek bizonyult annak megállapítása, mely szolgáltatások engedélyezettek. Ezért világos és könnyen végrehajtható szabályok szükségesek.

(16)

E rendelet nem érinti az áruk beérkező és kimenő közúti szállítására – mint a kombinált fuvarozás egyik szakaszára – vonatkozó, a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 7-i 92/106/EGK tanácsi irányelvben ( 7 ) megállapított rendelkezéseket. A 92/106/EGK irányelvben lefektetett kombinált fuvarozási műveletnek nem részét képező, a fogadó tagállamon belül megtett belföldi közúti utak a kabotázsműveletek fogalommeghatározása alá esnek, és rájuk ennek megfelelően e rendelet előírásai alkalmazandók.

(17)	A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) rendelkezései alkalmazandók a kabotázsműveletet végző fuvarozási vállalkozásokra.

(18)

A kabotázsműveletek hatékony ellenőrzése érdekében a fogadó tagállamok végrehajtó hatóságainak legalább a fuvarlevelek és a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet ( 9 ) szerinti menetíró készülékek adataihoz hozzáféréssel kell rendelkezniük.

(19)	A tagállamoknak e rendelet megfelelő alkalmazása céljából kölcsönösen segítséget kell nyújtaniuk egymásnak.

(20)

A közigazgatási alaki követelményeket – amennyire csak lehet – az e rendelet megfelelő alkalmazását és tényleges végrehajtását biztosító ellenőrzésekről és szankciókról való lemondás nélkül egyszerűsíteni kell. Ennek érdekében egyértelművé kell tenni és meg kell erősíteni a közösségi engedély visszavonásának jelenlegi szabályait. A jelenlegi szabályokat oly módon kell kiigazítani, hogy lehetővé tegyék a fogadó tagállamban elkövetett súlyos jogsértések büntetését. A szankciók nem lehetnek diszkriminatív jellegűek, és arányban kell állniuk a jogsértések súlyával. Biztosítani kell a bírósági jogorvoslat lehetőségét bármilyen kiszabott szankcióval szemben.

(21)	A tagállamok a fuvarozók minden súlyos, szankcióval sújtott jogsértését bevezetik nemzeti elektronikus nyilvántartásukba.

(22)

A nemzeti hatóságok közötti információcsere megkönnyítése és erősítése érdekében a tagállamoknak a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) alapján létrejött nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül meg kell osztaniuk egymással a vonatkozó információkat.

(23)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 11 ) összhangban kell elfogadni.

(24)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy e rendelet I. és II. mellékletét a műszaki fejlődéshez igazítsa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(25)	A tagállamoknak meg kell hozniuk az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket, különösen a hatásos, arányos és visszatartó erejű szankciók tekintetében.

(26)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a nemzetközi közúti árufuvarozás egységes, az egész Közösségre kiterjedő keretének biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért annak léptéke és hatásai miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

(1) Ezt a rendeletet a Közösség területén ellenszolgáltatás fejében végzett nemzetközi közúti árufuvarozásra kell alkalmazni.

(2) Ezt a rendeletet egy tagállamból harmadik országba vagy harmadik országból tagállamba történő fuvarozás esetén a tranzittagállamok területén végzett útszakaszokra kell alkalmazni. A rendelet nem alkalmazandó a berakodás és kirakodás helye szerinti tagállam területén végzett fuvarozásra mindaddig, amíg nem kötötték meg a Közösség és az érintett harmadik ország között szükséges egyezményt.

(3) A (2) bekezdésben említett egyezmény megkötéséig ez a rendelet nem érinti az alábbiakat:

(4) Ezt a rendeletet a III. fejezetben előírtak szerint alkalmazni kell a nem honos fuvarozó által ideiglenes alapon végzett belföldi közúti árufuvarozásra.

(5) A következő típusú fuvarozásokhoz és az ilyen fuvarozással összefüggésben lebonyolított üresen megtett utakhoz nincs szükség közösségi engedélyre, és mentesülnek minden fuvarozási engedélyezés alól:

Az első albekezdés d) pontjának iv. alpontját nem kell alkalmazni az általában használt gépjármű műszaki hibája miatt rövid helyettesítésre használt járműre.

(6) Az (5) bekezdés rendelkezései nem érintik azon feltételeket, amelyeket valamely tagállam állapít meg saját állampolgárai számára, amennyiben részt vesznek a hivatkozott bekezdésben említett tevékenységek egyikében.

A nemzetközi fuvarozás közösségi engedélyhez és – amennyiben a járművezető harmadik ország állampolgára – járművezetői igazolványhoz kötötten végezhető.

(1) A közösségi engedélyt egy tagállamnak kell kiadnia e rendeletnek megfelelően bármely olyan fuvarozó számára, aki ellenszolgáltatás fejében árut szállít, és:

(2) A közösségi engedélyt a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai bocsátják ki legfeljebb tízéves megújítható időszakra.

Az e rendelet alkalmazási időpontja előtt kibocsátott közösségi engedélyek és hiteles másolatok lejáratuk időpontjáig érvényesek.

A Bizottság a közösségi engedély érvényességi idejét a műszaki fejlődéshez igazítja, különösen a(z) 1071/2009/EK rendelet 16. cikkében előírt közúti fuvarozói nemzeti elektronikus nyilvántartásokhoz. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A székhely szerinti tagállam az engedély birtokosának kiadja a közösségi engedély eredeti példányát, amelyet a fuvarozónál kell őrizni, valamint a közösségi engedély birtokosának az akár teljes tulajdonosként, akár más jogcímen, például részletvásárlás, bérleti vagy lízingszerződés alapján rendelkezésére álló járművek számának megfelelő számú hiteles másolatot.

(4) A közösségi engedélynek és a hiteles másolatoknak meg kell felelniük a II. mellékletben szereplő mintának, amely megállapítja a használatát szabályozó feltételeket is. Az engedélynek és hiteles másolatainak rendelkezniük kell továbbá az I. mellékletben felsorolt biztonsági jellemzők közül legalább kettővel.

A Bizottság az I. és II. mellékletet a műszaki fejlődéshez igazítja. Az e rendelet nem alapvető elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5) A közösségi engedélyt és a hiteles másolatokat az azokat kiadó hatóság bélyegzőjével, valamint aláírással és sorszámmal kell ellátni. A közösségi engedély és a hiteles másolatok sorszámát a fuvarozóra vonatkozó adatok részeként be kell jegyezni a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásába.

(6) A közösségi engedélyt a fuvarozó nevére állítják ki, és az nem átruházható. A közösségi engedély hitelesített másolatából egy-egy példányt a fuvarozó minden járművén tartani kell, és az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására be kell mutatni.

Járműszerelvény esetén a hiteles másolatot a gépjárművön kell tartani. Ennek érvényesnek kell lennie a járműszerelvényre abban az esetben is, ha a pótkocsi vagy félpótkocsi nincs bejegyezve vagy feljogosítva a forgalomban való részvételre az engedély birtokosának a nevében, vagy ha a forgalomban való részvételre egy másik államban van bejegyezve vagy feljogosítva.

(1) A járművezetői igazolványt valamely tagállam állítja ki e rendeletnek megfelelően minden olyan fuvarozónak, aki:

(2) A fuvarozó székhelye szerinti tagállam a járművezetői igazolványt a közösségi engedély jogosultjának kérelmére adja ki minden olyan járművezető részére, aki nem állampolgára egyik tagállamnak sem, sem pedig a 2003/109/EK irányelv értelmében huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, és akit a fuvarozó jogszerűen alkalmaz, illetve a fuvarozó rendelkezésére álló minden olyan járművezető részére, aki nem állampolgára egyik tagállamnak sem, sem pedig a 2003/109/EK irányelv értelmében huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy. Minden egyes járművezetői igazolvány igazolja, hogy az abban megnevezett járművezetőt az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint alkalmazzák.

(3) A járművezetői igazolványnak meg kell felelnie a III. mellékletben szereplő mintának. Rendelkeznie kell továbbá a I. mellékletben felsorol biztonsági jellemzők közül legalább kettővel.

(4) A Bizottság az III. mellékletet a műszaki fejlődéshez igazítja. Az e rendelet nem alapvető elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5) A járművezetői igazolványt az azt kibocsátó hatóság bélyegzőjével, valamint aláírással és sorszámmal kell ellátni. A gépjármű-vezetői igazolvány sorszámát azon fuvarozóra vonatkozó adatok részeként lehet bejegyezni a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásába, aki azt az igazolványban megjelölt járművezető rendelkezésére bocsátja.

(6) A járművezetői igazolvány a fuvarozó tulajdona, aki az okmányt akkor bocsátja az abban megjelölt járművezető rendelkezésére, amikor a járművezető a fuvarozó részére kiadott közösségi engedéllyel vezet egy járművet. A fuvarozó székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai által kibocsátott járművezetői igazolvány egy hiteles másolatát a fuvarozó vállalkozás telephelyén kell őrizni. A járművezetői igazolványt bármely, ellenőrzésre jogosult hivatalos személy felszólítására be kell mutatni.

(7) A járművezetői igazolványt a kibocsátó tagállam által meghatározott időszakra, de legfeljebb öt évre adják ki. Az e rendelet alkalmazási időpontja előtt kibocsátott gépjármű-vezetői igazolványok a lejáratuk időpontjáig érvényesek.

A járművezetői igazolvány csak addig érvényes, amíg teljesülnek a kibocsátás alapjául szolgáló feltételek. A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy ha a kibocsátás alapjául szolgáló feltételek már nem teljesülnek, a fuvarozó az igazolványt az azt kiadó hatóságoknak azonnal visszaadja.

(1) A közösségi engedély iránti kérelem vagy a közösségi engedélynek a 4. cikk (2) bekezdése szerinti megújítása iránti kérelem benyújtásakor a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai ellenőrzik, hogy a fuvarozó megfelel-e, vagy továbbra is megfelel-e a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított követelményeknek.

(2) A fuvarozó székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai minden évben az adott tagállamban kiadott érvényes járművezetői igazolványok legalább 20 százalékára kiterjedően ellenőrzik, hogy továbbra is teljesülnek-e a járművezetői igazolványok kibocsátásának az 5. cikk (1) bekezdésében említett feltételei.

A közösségi engedély és a járművezetői igazolvány kibocsátásának megtagadása és visszavonása

(1) Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott vagy az 5. cikk (1) bekezdésében említett feltételek nem teljesülnek, a fuvarozó székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai indoklást tartalmazó határozatban elutasítják a közösségi engedély vagy a járművezetői igazolvány kiadása vagy érvényességének meghosszabbítása iránti kérelmet.

(2) Az illetékes hatóságok visszavonják a közösségi engedélyt vagy a járművezetői igazolványt, amennyiben annak jogosultja:

(1) Minden ellenszolgáltatás fejében munkát végző közúti árufuvarozó, aki közösségi engedély jogosultja, továbbá amelynek a járművezetője, amennyiben egy harmadik ország állampolgára, rendelkezik járművezetői igazolvánnyal, jogosult – az e fejezetben meghatározott feltételek alapján – kabotázsművelet végzésére.

(2) Az (1) bekezdésben említett közúti árufuvarozóknak engedélyezik, hogy ugyanazzal a gépjárművel vagy járműszerelvény esetében ugyanazon jármű gépjárművével legfeljebb három kabotázsműveletet hajtsanak végre egy másik tagállamból vagy harmadik országból a fogadó tagállamba irányuló nemzetközi fuvarozást és azt követően, hogy a beérkező nemzetközi fuvar során szállított áruk megérkeztek a rendeltetési helyükre. A fogadó tagállam elhagyását megelőző kabotázsművelet utolsó árukirakodásának hét nappal a fogadó tagállamba irányuló nemzetközi fuvarozáshoz kapcsolódó kirakodás után meg kell történnie.

Az első albekezdésben említett határidőn belül a fuvarozók az első albekezdés értelmében engedélyezett kabotázsművelet közül néhányat vagy azok mindegyikét bármely tagállamban elvégezhetik azzal a feltétellel, hogy tevékenységük az adott tagállam területére történő, rakomány nélküli belépést követő három napon belül tagállamonként egy kabotázsműveletre korlátozott.

(3) A nem honos fuvarozó által a fogadó tagállamban folytatott belföldi közúti fuvarozási szolgáltatások csak akkor tekinthetők e rendelettel összhangban állónak, ha a fuvarozó egyértelmű bizonyítékot tud felmutatni egyrészt a beérkező nemzetközi fuvarozásról, másrészt minden egyes egymást követő kabotázsműveletről.

Az első albekezdésben említett bizonyítéknak minden művelet kapcsán a következőket kell magában foglalnia:

(4) Nincs szükség további dokumentumokra az e cikkben lefektetett előírásoknak való megfelelés bizonyításához.

(5) Bármely fuvarozó számára, aki jogosult a vállalkozásának székhelye szerinti tagállamban az adott tagállam jogszabályainak megfelelően, az 1. cikk (5) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott, ellenszolgáltatás fejében végzett közúti árufuvarozási tevékenység végzésére, az e fejezet szerinti feltételekkel engedélyezett az azonos jellegű kabotázsművelet végzése vagy a kabotázsművelet azonos kategóriába tartozó járművel történő végzése.

(6) Az 1. cikk (5) bekezdésének d) és e) pontja szerinti fuvarozási szolgáltatások keretében végzett kabotázsművelet engedélyezése nem esik korlátozás alá.

(1) A kabotázsműveletek végzése – a közösségi jogszabályok alkalmazására is figyelemmel – a fogadó tagállamban hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések hatálya alá tartozik az alábbiak tekintetében:

Az első albekezdés b) pontjában említett tömeg- és méretadatok adott esetben túlléphetik a fuvarozó székhelye szerinti tagállamban megállapított értékeket, de semmiképpen nem haladhatják meg a fogadó tagállam által a belföldi közlekedés tekintetében meghatározott határokat vagy a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló, 1996. július 25-i 96/53/EK tanácsi irányelv ( 14 ) 6. cikkének (1) bekezdése szerinti tanúsítványokban említett műszaki jellemzőket.

(2) Az állampolgárságon vagy a székhelyen alapuló hátrányos megkülönböztetés megakadályozására az (1) bekezdés szerinti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések a fogadó tagállamnak a honos fuvarozóira alkalmazott rendelkezéseivel megegyező feltételekkel vonatkoznak a nem honos fuvarozókra.

(1) Amennyiben egy adott földrajzi területen a nemzeti fuvarozási piacon súlyos zavar alakul ki a kabotázs következtében vagy az által súlyosbítva, bármely tagállam a Bizottsághoz fordulhat védintézkedések elfogadása céljából, megadva a Bizottság számára a szükséges információkat és tájékoztatva a Bizottságot az általa a honos fuvarozók tekintetében meghozni kívánt intézkedésekről.

– „nemzeti fuvarozási piac súlyos zavara egy adott földrajzi területen”: az adott piacra jellemző problémák megjelenése, ami a keresletet meghaladó súlyos és potenciálisan tartós túlkínálathoz vezet, veszélyeztetve jelentős számú közúti fuvarozó pénzügyi egyensúlyát és túlélését,

– „földrajzi terület”: egy tagállam területének egészére vagy egy részére kiterjedő, vagy más tagállamok területének egészére vagy egy részére kiterjedő terület.

(3) Különösen a vonatkozó adatok alapján, a Bizottság megvizsgálja a kialakult helyzetet a 15. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal történt konzultációt követően, és a tagállam kérelmének beérkezését követő egy hónapon belül dönt a védintézkedések szükségességéről, és szükségességük esetén elrendeli azokat.

Ezek az intézkedések magukban foglalhatják azt is, hogy a kérdéses területet ideiglenesen kiveszik e rendelet területi hatálya alól.

Az e cikk szerint elfogadott intézkedések legfeljebb hat hónapos időtartamra maradnak hatályban, és egyszer meghosszabbíthatók, ugyanolyan érvényességi időhatárokkal.

A Bizottság késedelem nélkül értesíti a tagállamokat és a Tanácsot minden, e bekezdés alapján meghozott határozatról.

(4) Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy egy vagy több tagállamot érintő védintézkedést fogad el, akkor az érintett tagállamok illetékes hatóságai kötelesek azonos hatályú intézkedéseket hozni a honos fuvarozók tekintetében, és erről tájékoztatják a Bizottságot. Ezek az intézkedések legkésőbb a Bizottság által elfogadott védintézkedésekkel megegyező időponttól alkalmazandók.

(5) Bármely tagállam a Tanács elé utalhatja a Bizottság (3) bekezdés szerint meghozott határozatát az értesítésétől számított 30 napon belül. A Tanács az utalást követő 30 napon belül vagy, több tagállam beterjesztése esetén, az első beterjesztést követő 30 napon belül minősített többséggel eltérő határozatot hozhat.

A Tanács határozatára a (3) bekezdés harmadik albekezdése szerinti érvényességi időhatárok vonatkoznak. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai kötelesek azonos hatályú intézkedéseket hozni a honos fuvarozók tekintetében, és erről tájékoztatják a Bizottságot. Amennyiben a Tanács nem hoz határozatot az első albekezdés szerinti határidőn belül, a Bizottság határozata véglegessé válik.

(6) Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy a (3) bekezdés szerinti intézkedéseket meg kell hosszabbítani, javaslatot terjeszt a Tanács elé, amely minősített többséggel határoz.

A tagállamok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak e rendelet alkalmazásának és figyelemmel kísérésének biztosításához. Információt cserélnek a(z) 1071/2009/EK rendelet 18. cikke alapján létrehozott nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül.

(1) A közösségi közúti fuvarozásra vonatkozó szabályozásnak a bármely tagállamban elkövetett, illetve megállapított súlyos megsértése esetén a jogsértéseket elkövető fuvarozó székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai megteszik az ügy kezeléséhez szükséges megfelelő intézkedéseket, amelyek – amennyiben ezt a nemzeti jog előírja – figyelmeztetést is tartalmazhatnak, és amelyek többek között a következő közigazgatási szankciók kivetéséhez vezethetnek:

E szankciókat a közösségi engedély jogosultja által elkövetett jogsértések súlyát figyelembe véve az ügyben hozott végleges határozatot követően, valamint a birtokában lévő, a nemzetközi forgalom figyelembevételével kiadott engedélyek hiteles másolatainak számára tekintettel határozhatják meg.

(2) A járművezetői igazolványokkal történő bármilyen jellegű visszaélés formájában elkövetett súlyos jogsértés esetén a jogsértést elkövető fuvarozó székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai megfelelő szankciókat szabnak ki, mint például:

E szankciókat a közösségi engedély jogosultja által elkövetett jogsértések súlyát figyelembe véve az ügyben hozott végleges határozatot követően határozhatják meg.

(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ügyben hozott végleges határozatot követő hat héten belül tájékoztatják annak a tagállamnak az illetékes hatóságait, amelyben a jogsértést megállapították, hogy szabtak-e ki szankciókat, és az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett szankciók közül melyeket állapították meg.

Amennyiben nem szabtak ki ilyen szankciókat, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága meghatározza annak indokait.

(4) Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az érintett fuvarozóra megállapított összes szankció arányban álljon a kérdéses szankciókra okot adó jogsértéssel vagy jogsértésekkel, figyelembe véve a jogsértés helye szerinti tagállamban az ugyanezen jogsértésre megállapított szankciókat.

(5) A fuvarozó székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai a nemzeti jognak megfelelően a fuvarozó ellen egy illetékes nemzeti bíróság előtt eljárást indíthatnak. Tájékoztatják a fogadó tagállam illetékes hatóságát az e célból hozott határozatokról.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy a fuvarozók fellebbezési joggal rendelkezzenek az e cikk alapján őket sújtó bármely közigazgatási szankció ellen.

(1) Ha egy tagállam illetékes hatóságai tudomást szereznek e rendelet vagy a közösségi közúti fuvarozási jogszabályok olyan súlyos megsértéséről, amelyet nem honos fuvarozó követ el, a tagállam, amelynek területén a jogsértést megállapították, a lehető leghamarabb, de legkésőbb hat héttel az ügyben hozott végleges határozatot követően átadja a következő információkat a fuvarozó székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak:

A fogadó tagállam illetékes hatóságai kérhetik a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait közigazgatási szankciók alkalmazására, a 12. cikknek megfelelően.

(2) A büntetőeljárások sérelme nélkül a fogadó tagállam illetékes hatóságai jogosultak szankciók kiszabására azzal a nem honos fuvarozóval szemben, aki valamely kabotázsművelet során a területén megszegte ezt a rendeletet vagy a nemzeti vagy közösségi közúti jogszabályokat. A szankciókat hátrányos megkülönböztetés nélkül állapítják meg. E szankció lehet figyelmeztetés, illetve – súlyos jogsértés esetén – a jogsértés elkövetése szerinti fogadó tagállam területén a kabotázsműveletből történő időszakos kizárás.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a fuvarozók fellebbezési joggal rendelkezzenek az e cikk alapján őket sújtó bármely közigazgatási szankció ellen.

A tagállamok biztosítják, hogy a területükön székhellyel rendelkező fuvarozók által a közösségi közúti fuvarozásra vonatkozó jogszabályok olyan súlyos megsértését, amely miatt valamely tagállam szankciót állapított meg, illetve a közösségi engedélyt vagy a hitelesített másolatot ideiglenesen vagy véglegesen visszavonta, felvegyék a közúti közlekedési vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásába. A közösségi engedély ideiglenes vagy végleges visszavonására vonatkozó bejegyzéseket ideiglenes visszavonás esetében a visszavonás időtartamának lejártától, végleges visszavonás esetében pedig a visszavonás időpontjától számított két évig megőrzik a nyilvántartásban.

(1) A Bizottságot a 3821/85/EGK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértésére alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, valamint minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok 2011. december 4-ig értesítik a Bizottságot ezekről az intézkedésről, illetve haladéktalanul értesítik bármilyen későbbi, ezeket érintő módosításokról.

A tagállamok biztosítják, hogy ezen intézkedéseket a fuvarozó nemzetisége és székhelye tekintetében hátrányos megkülönböztetés nélkül alkalmazzák.

(1) Kétévente valamennyi tagállamnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a megelőző év december 31-én közösségi engedéllyel rendelkező fuvarozók számáról és az e napon forgalomban levő járművek számának megfelelő hiteles másolatok számáról.

(2) A tagállamok ezenkívül értesítik a Bizottságot az előző naptári év során kibocsátott járművezetői igazolványok, valamint az adott év december 31-én forgalomban lévő gépjármű-vezetői engedélyek számáról.

(3) A Bizottság 2013 végéig jelentést készít a közösségi közúti szállítási piac helyzetéről. A jelentés tartalmazza a piaci helyzet elemzését, többek között annak értékelését, hogy az ellenőrzések hatékonyak-e, valamint a szakmára jellemző foglalkoztatási feltételek alakulását, továbbá annak értékelését, hogy – többek között a végrehajtás, az úthasználati díjak, valamint a szociális és biztonsági jogszabályok tekintetében – a szabályok összehangolása olyan mértékben haladt-e, hogy előirányozható a belföldi közúti szállítási piacok – a kabotázst is beleértve – további megnyitása.

A 881/92/EGK rendelet, a 3118/93/EGK rendelet és a 2006/94/EK irányelv ezennel hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre és irányelvre való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. december 4-től kell alkalmazni, a 8. és 9. cikk kivételével, amelyeket 2010. május 14-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A közösségi engedély és a járművezetői igazolvány biztonsági jellemzői

A közösségi engedélynek és a járművezetői igazolványnak az alábbi biztonsági jellemzők közül legalább kettővel rendelkeznie kell:

(290-es színkódú pantone világoskék vagy ahhoz a lehető legközelebb álló színű, DIN A4 formátumú cellulózpapír, legalább 100 g/m2)

(Az engedélyt kibocsátó tagállam hivatalos nyelvén/nyelvein, illetve egyik hivatalos nyelvén írott szöveg)

Az engedély a birtokosát feljogosítja ellenszolgáltatás fejében végzett nemzetközi közúti árufuvarozás végzésére bármely útvonalon a Közösség területén, és adott esetben, az alábbiakban megállapított feltételekre is figyelemmel:

Egy tagállamból harmadik országba vagy harmadik országból tagállamba történő fuvarozás esetén ez az engedély a Közösség területén végzett fuvarozásra érvényes. Az engedély a berakodás vagy a kirakodás szerinti tagállamban csak a Közösség és az érintett harmadik ország között szükséges egyezmény megkötésétől kezdődően érvényes, a(z) 1072/2009/EK rendeletnek + megfelelően.

Az engedélyt a kibocsátó tagállam illetékes hatósága visszavonhatja, nevezetesen, ha a birtokos:

Az engedély hiteles másolatát a járművön kell tartani ( 15 ). Összekapcsolt járművek kombinációja esetén az engedély hiteles másolatát a gépjárművön kell tartani. Ez érvényes a járművek összekapcsolt kombinációjára abban az esetben is, ha a pótkocsi vagy nyerges pótkocsi nincs bejegyezve vagy feljogosítva a forgalomban való részvételre az engedély birtokosának a nevében, vagy ha egy másik államban van bejegyezve vagy feljogosítva a forgalomban való részvételre.

Az engedélyt az arra felhatalmazott hatósági személy felszólítására fel kell mutatni.

Az engedély birtokosának valamennyi tagállam területén tiszteletben kell tartania az adott államban hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, különös tekintettel a fuvarozásra és a közlekedésre.

(182-es színkódú pantone rózsaszín vagy ahhoz a lehető legközelebb álló színű, DIN A4 formátumú cellulózpapír, legalább 100 g/m2)

(Az igazolványt kibocsátó tagállam hivatalos nyelvén/nyelvein, illetve egyik hivatalos nyelvén írott szöveg)

Az igazolvány tanúsítja, hogy az abban megnevezett gépjárművezetőt az igazolványban szereplő tagállamban alkalmazott szabályok szerint, a foglalkoztatási és szakképzési feltételekre vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek és adott esetben a kollektív szerződéseknek megfelelően alkalmazzák azért, hogy ott közúti árufuvarozást végezhessen.

A járművezetői igazolvány a fuvarozó tulajdona, aki akkor bocsátja az abban megjelölt járművezető rendelkezésére, amikor a járművezető a fuvarozó részére kiadott közösségi engedéllyel, fuvarozást végezve vezet járművet ( 16 ). A járművezetői igazolvány másra nem ruházható át. A járművezetői igazolvány csak addig érvényes, amíg teljesülnek a kibocsátása alapjául szolgáló feltételek, és a fuvarozónak azonnal vissza kell adnia az igazolványt a kibocsátó hatóságoknak, amint a kibocsátás alapjául szolgáló feltételek nem teljesülnek.

A járművezetői igazolványt a kibocsátó tagállam illetékes hatósága visszavonhatja, különösen akkor, ha a birtokos:

Az igazolvány egy hiteles másolatát a fuvarozó vállalkozásnál kell őrizni;

Az igazolvány eredeti példányát a járművön kell tartani és bármely ellenőrzésre felhatalmazott hivatalos személy felszólítására be kell mutatni.

881/92/EGK rendelet	3118/93/EGK rendelet	2006/94/EK irányelv	E rendelet
1. cikk, (1) bekezdés			1. cikk, (1) bekezdés
1. cikk, (2) bekezdés			1. cikk, (2) bekezdés
1. cikk, (3) bekezdés			1. cikk, (3) bekezdés
II. melléklet		1. cikk, (1) és (2) bekezdés, I. melléklet; 2. cikk	1. cikk, (5) bekezdés
		2. cikk	1. cikk, (6) bekezdés
2. cikk			2. cikk
3. cikk, (1) bekezdés			3. cikk
3. cikk, (2) bekezdés			4. cikk, (1) bekezdés
3. cikk, (3) bekezdés			5. cikk, (1) bekezdés
4. cikk
5. cikk, (1) bekezdés			4. cikk, (2) bekezdés
5. cikk, (2) bekezdés			4. cikk, (3) bekezdés
5. cikk, (3) bekezdés			4. cikk, (4) bekezdés
			4. cikk, (5) bekezdés
5. cikk, (4) bekezdés, I. melléklet			4. cikk, (6) bekezdés
5. cikk, (5) bekezdés			4. cikk, (2) bekezdés
6. cikk, (1) bekezdés			5. cikk, (2) bekezdés
6. cikk, (2) bekezdés			5. cikk, (2) bekezdés
6. cikk, (3) bekezdés			5. cikk, (3) bekezdés
6. cikk, (4) bekezdés			5. cikk, (6) bekezdés
6. cikk, (5) bekezdés			5. cikk, (7) bekezdés
7. cikk			6. cikk
8. cikk, (1) bekezdés			7. cikk, (1) bekezdés
8. cikk, (2) bekezdés			7. cikk, (2) bekezdés
8. cikk, (3) bekezdés			12. cikk, (1) bekezdés
8. cikk, (4) bekezdés			12. cikk, (2) bekezdés
9. cikk, (1) és (2) bekezdés			12. cikk, (6) bekezdés
	1. cikk, (1) bekezdés		8. cikk, (1) bekezdés
	1. cikk, (2) bekezdés		8. cikk, (5) bekezdés
	1. cikk, (3) és (4) bekezdés		8. cikk, (6) bekezdés
	2. cikk
	3. cikk
	4. cikk
	5. cikk
	6. cikk, (1) bekezdés		9. cikk, (1) bekezdés
	6. cikk, (2) bekezdés
	6. cikk, (3) bekezdés		9. cikk, (2) bekezdés
	6. cikk, (4) bekezdés
	7. cikk		10. cikk
10. cikk			17. cikk, (1) bekezdés
11. cikk, (1) bekezdés	8. cikk, (1) bekezdés		11. cikk
11. cikk, (2) bekezdés			13. cikk, (1) bekezdés
11. cikk, (3) bekezdés			12. cikk, (4) bekezdés
11a. cikk
	8. cikk, (2) és (3) bekezdés		13. cikk, (2) bekezdés
	8. cikk, (4) bekezdés, első és harmadik albekezdés
	8. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés		12. cikk, (4) bekezdés – módosítva
	8. cikk, (4) bekezdés, negyedik és ötödik albekezdés		12. cikk, (5) bekezdés – módosítva
	9. cikk		13. cikk, (3) bekezdés – módosítva
12. cikk			18. cikk
13. cikk
14. cikk	10. cikk
	11. cikk
15. cikk	12. cikk	4. cikk	19. cikk
		3. cikk
		5. cikk
		II., III. melléklet
I. melléklet			II. melléklet
III. melléklet			III. melléklet
	I. melléklet
	II. melléklet
	III. melléklet
	IV. melléklet

( 2 ) Az Európai Parlament 2008. május 21-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2009. január 9-i közös álláspontja (HL C 62. E, 2009.3.17., 46. o.), az Európai Parlament 2009. április 23-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. szeptember 24-i határozata.

( 15 ) „Jármű”: egy tagállamban nyilvántartásba vett gépjármű, vagy járművek olyan összekapcsolt kombinációja, amelynek legalább a gépjármű részét egy tagállamban vették nyilvántartásba, és amely kizárólag árufuvarozásra szolgál.

( 16 ) „Jármű”: egy tagállamban nyilvántartásba vett gépjármű, vagy járművek olyan összekapcsolt kombinációja, amelynek legalább a gépjármű részét egy tagállamban vették nyilvántartásba, és amely kizárólag árufuvarozásra szolgál.

		Hivatalos Lap
		No	page	date
►M1	A BIZOTTSÁG 612/2012/EU RENDELETE (2012. július 9.)	L 178	5	10.7.2012
►M2	A TANÁCS 517/2013/EU RENDELETE (2013. május 13.)	L 158	1	10.6.2013