2008R1099 — HU — 21.05.2014 — 003.001

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1099/2008/EK RENDELETE (2008. október 22.) az energiastatisztikáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 304, 14.11.2008, p.1)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		No	page	date
M1	A Bizottság 844/2010/EU rendelete (2010. szeptember 20.)	L 258	1	30.9.2010
►M2	A Bizottság 147/2013/EU rendelete (2013. február 13.)	L 50	1	22.2.2013
►M3	A Bizottság 431/2014/EU rendelete (2014. április 24.)	L 131	1	1.5.2014

▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1099/2008/EK RENDELETE

(2008. október 22.)

az energiastatisztikáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban ( 1 ),

mivel:

(1)	A Közösségnek energiapolitikai tevékenysége hatásának és következményeinek nyomon követése érdekében az energiamennyiségekre, azok formájára, forrására, előállítására, készletére, átalakítására és fogyasztására vonatkozó pontos és időszerű adatokra van szüksége.

(2)	Az energiastatisztikák hagyományosan az energiaellátásra, valamint a fosszilis energiákra összpontosítanak. Az elkövetkező években fokozottabban kell összpontosítani az ismeretek növelésére, valamint a végső energiafogyasztás, a megújuló energiák és az atomenergia figyelemmel kísérésére.

(3)

Az energiával kapcsolatos pontos, naprakész információk rendelkezésre állása alapvető fontosságú az energiafogyasztás környezetre gyakorolt hatásának felmérése szempontjából, különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása vonatkozásában. Ezen információk meglétének szükségességét az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 2 ) írja elő.

(4)

A belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) és a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) előírja, hogy a tagállamok bejelentsék a mennyiségi energiaadatokat. Az ezen irányelvekben megállapított célkitűzések irányában elért fejlődés figyelemmel kíséréséhez elengedhetetlenek az energiára vonatkozó részletes, naprakész adatok.

(5)

Az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ), az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ), valamint az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) előírja a tagállamok számára az energiafogyasztásról szóló, számszerűsített jelentéstételt. Az említett irányelvekben megállapított célkitűzések megvalósítása terén tett előrelépések ellenőrzése céljából az energiára vonatkozó részletes, naprakész adatokra, továbbá ezen adatoknak és a vonatkozó statisztikai felméréseknek, úgymint a népszámlálás, lakásfelmérések és a közlekedésre vonatkozó felméréseknek a jobb összekapcsolására van szükség.

(6)

A Bizottság 2005. június 22-i, „Az energiahatékonyságról” szóló és a 2006. március 8-i, „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” című zöld könyve megvitatja az EU azon energiapolitikáit, amelyekhez szükség van az uniós energiastatisztikához való hozzáférésre, többek között az Európai Energiapiaci Megfigyelőközpont létrehozása céljából.

(7)	Az Európai Parlamentnek az „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” című, 2006. december 14-i állásfoglalásában ( 8 ) kért, nyilvános energia-előrejelzési modell felállítása megköveteli a részletes, naprakész energiaadatokat.

(8)	Az elkövetkező években nagyobb figyelmet kell fordítani a legfontosabb üzemanyagokkal való ellátás biztonságára, és uniós szinten időszerűbb és pontosabb adatokra van szükség az esetleges ellátási zavarok megelőzésére, illetve azok uniós szintű megoldásának összehangolására.

(9)	Az energiapiac liberalizációja és növekvő összetettsége egyre nehezebbé teszi a megbízható, időszerű energiaügyi adatok beszerzését, különösen az ilyen adatok szolgáltatására vonatkozó előírások jogalapjának hiányában.

(10)

Annak érdekében, hogy az energiastatisztikai rendszer segítse a politikai döntéshozatalt az Európai Unióban és a tagállamokban, valamint hogy előmozdítsa a társadalmi vitát az állampolgárok részvétele révén, garanciákat kell biztosítania az összehasonlíthatóságot, az átláthatóságot, a rugalmasságot és a fejlődőképességet illetően. Így a közeljövőben az atomenergiára vonatkozó statisztikákat is be kell építeni, és a megújuló energiákra vonatkozó releváns adatokat tovább kell fejleszteni. Hasonlóképpen, az energiahatékonyság tekintetében különösen hasznos lenne, ha rendelkezésre állnának az élőhelyekre és a közlekedésre vonatkozó részletes statisztikák.

(11)	Az egyes közösségi statisztikák előállítására a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletben ( 9 ) meghatározott szabályok vonatkoznak.

(12)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a Közösségen belüli összehasonlítható energiastatisztika előállítását, továbbítását, értékelését és terjesztését lehetővé tevő közös keret létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(13)

A közösségi statisztikák e rendelet hatálya alatt történő előállítása és terjesztése során a nemzeti és a közösségi statisztikai hatóságoknak figyelembe kell venniük a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal ( 10 ) létrehozott statisztikai programbizottság által 2005. február 24-én elfogadott európai statisztikai eljárási szabályzatot, amelyet a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról szóló bizottsági ajánláshoz csatoltak.

(14)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 11 ) összhangban kell elfogadni.

(15)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy módosítsa az adatforrások jegyzékét, a nemzeti statisztikákat és az alkalmazandó pontosításokat vagy fogalommeghatározásokat, csakúgy, mint a statisztikák továbbításának rendjére vonatkozó szabályozásokat, valamint, hogy – amint azokat belefoglalják – létrehozza és módosítsa az éves atomenergia-statisztikákat, hogy – amint azokat belefoglalják – módosítsa a megújuló energiákra vonatkozó statisztikákat, és hogy létrehozza és módosítsa a végső energiafogyasztásra vonatkozó statisztikákat. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak és ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(16)

Elő kell írni, hogy a Bizottság mentességet vagy eltérést biztosíthasson a tagállamoknak az energiaügyi adatgyűjtés azon vonatkozásai tekintetében, amelyek a válaszadókra túlzott terhet rónának. A mentesség vagy eltérés kizárólag megfelelő indoklás kézhezvétele után adható meg, amely a jelenlegi állapotot és a túlzott terheket átlátható módon mutatja be. A mentesség vagy eltérés időbeli hatályát a lehető legrövidebb időtartamra kell korlátozni.

(17)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a statisztikai programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E rendelet közös keretet hoz létre a Közösségen belüli összehasonlítható energiastatisztika előállítása, továbbítása, értékelése és terjesztése számára.

(2) E rendelet a Közösségen belüli energiatermékekre és azok aggregátumaira vonatkozó statisztikai adatokra alkalmazandó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a) „közösségi statisztikák”: a 322/97/EK rendelet 2. cikkének első francia bekezdésében meghatározott közösségi statisztikák;

b) „statisztikák előállítása”: a 322/97/EK rendelet 2. cikke második francia bekezdésében meghatározott statisztikák előállítása;

c) „Bizottság (Eurostat)”: a 322/97/EK rendelet 2. cikke negyedik francia bekezdésében meghatározott közösségi hatóság;

d) „energiatermékek”: éghető üzemanyagok, megújuló energiák, villamos energia, vagy az energia bármely más formája;

e) „aggregátumok”: az energiatermékek kezelésével vagy felhasználásával – nevezetesen az energiarendszer termelési, kereskedési, átalakítási, fogyasztási és szerkezeti jellemzőivel, így a villamosenergia-termelés beépített kapacitásával vagy a kőolajtermékek termelési kapacitásával – kapcsolatos, nemzeti szinten összesített adatok;

f) „adatminőség”: a statisztikai minőség következő aspektusai: relevancia, pontosság, időszerűség és időbeli pontosság, hozzáférhetőség és érthetőség, összehasonlíthatóság, koherencia és teljesség.

3. cikk

Adatforrások

(1) A válaszadókra nehezedő csökkentett teher elvének és az adminisztráció egyszerűsítése elvének alkalmazása mellett a tagállamoknak a következő forrásokból kell összegyűjteniük az energiatermékekre és azok Közösségen belüli összesítéseire vonatkozó adatokat:

a) az elsődleges és az átalakított energia termelőire és forgalmazóira, valamint az energiaszolgáltatókra, az elsődleges és az átalakított energia kereskedőire, importőreire és exportőreire irányuló különleges statisztikai felmérések;

b) más, a feldolgozóipari, közlekedési és egyéb ágazatokbeli – beleértve a háztartásokat – végső energiafelhasználókra irányuló statisztikai felmérések;

c) más statisztikai becslési eljárások vagy egyéb források, beleértve az adminisztratív forrásokat, mint például a villamosenergia- és gázpiac szabályozását végző szervek.

(2) A tagállamok meghatározzák a 4. cikkben leírt nemzeti statisztikákhoz szükséges adatok vállalatok és más források általi bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat.

(3) Az adatforrások listája a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban módosítható.

4. cikk

Aggregátumok, energiatermékek és a nemzeti statisztikák továbbítási gyakorisága

(1) A közlésre javasolt nemzeti statisztikákat a mellékletekben határozzák meg. Ezeket a következő gyakorisággal kell továbbítani:

a) a B. mellékletben szereplő energiastatisztika esetében évente;

b) a C. mellékletben szereplő energiastatisztika esetében havonta;

c) a D. mellékletben szereplő energiastatisztika esetében rövid határidővel, havonta.

(2) Az alkalmazott szakkifejezések pontosítását és meghatározását az egyes mellékletek és az A. melléklet (A fogalommeghatározásokra vonatkozó pontosítások) tartalmazzák.

(3) A közlésre javasolt adatok és az alkalmazandó pontosítások vagy fogalommeghatározások a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban módosíthatók.

5. cikk

Adatközlés és -terjesztés

(1) A tagállamoknak a 4. cikkben említett nemzeti statisztikákat továbbítaniuk kell a Bizottság (Eurostat) részére.

(2) Az adatközlés rendjére vonatkozó szabályozásokat, beleértve az alkalmazandó határidőket, eltéréseket és mentességeket a mellékletekben határozzák meg.

(3) A nemzeti statisztika közlésére vonatkozó szabályozásokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban lehet módosítani.

(4) A Bizottság valamely tagállam megfelelően indokolt kérésére a 11. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kiegészítő mentességeket vagy eltéréseket biztosíthat a nemzeti statisztikák azon részei alól, amelyek összegyűjtése a válaszadókra túlzott terheket róna.

(5) A Bizottság (Eurostat) a beszámolási időszakot követő második év január 31-ig éves energiastatisztikákat közöl.

6. cikk

Minőségértékelés és jelentések

(1) A tagállamok biztosítják a továbbított adatok minőségét.

(2) Minden ésszerű erőfeszítést meg kell tenni a B. melléklettel összhangban bejelentett energiaadatok és az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2005. február 10-i 2005/166/EK bizottsági határozattal ( 12 ) összhangban bejelentett adatok közötti koherencia biztosítása érdekében.

(3) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a következő minőségértékelési szempontok vonatkoznak:

a) „relevancia”: arra utal, hogy a statisztika milyen mértékben felel meg a felhasználók jelenlegi és lehetséges szükségleteinek;

b) „pontosság”: arra utal, hogy a becslések milyen mértékben közelítik meg a valódi, nem ismert értékeket;

c) „időszerűség”: az információ elérhetősége és a leírt esemény vagy jelenség között eltelt időre utal;

d) „időbeli pontosság”: az adatok közzétételének tervezett időpontja és az adatok megjelenésének időpontja között eltelt időre utal;

e) „hozzáférhetőség” és „érthetőség”: azokra a feltételekre és rendelkezésekre utal, amelyek mellett a felhasználó hozzáférhet az adatokhoz, használhatja és értelmezheti őket;

f) „összehasonlíthatóság”: az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési módszerek és eljárások közötti különbségek hatásának mértékére utal a statisztikai adatok földrajzi, ágazati vagy időbeli összehasonlítása során;

g) „koherencia”: arra utal, hogy az adatok mennyire alkalmasak különböző típusú, különböző okokból alkalmazott, megbízható összekapcsolásra.

(4) A tagállamok ötévenként a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátanak egy, a közölt adatok minőségéről, valamint az esetlegesen elvégzett módszertani változásokról szóló jelentést.

(5) A tagállamok a Bizottságtól (Eurostattól) érkező felkérés kézhezvételétől számított 6 hónapon belül, és annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a továbbított adatok minőségének értékelését, jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz (Eurostathoz), amely tartalmazza az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos vonatkozó információkat.

7. cikk

Ütemezés és gyakoriság

A tagállamok e rendelet elfogadását követően a naptári év elejétől kezdve gyűjtik az e rendeletben meghatározott adatokat, és azt követően azokat a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően megállapított gyakorisággal továbbítják.

8. cikk

Éves atomenergia-statisztika

A Bizottság (Eurostat) az EU atomenergia-ágazatával együttműködésben éves atomenergia-statisztikákat határoz meg, amelyek bejelentésére és kiadására 2009-től, az első beszámolási évvel kezdődően kerül sor, szükség esetén a titoktartási követelmények sérelme nélkül és a kettős adatszolgáltatás elkerülésével, ezzel egyidejűleg pedig az előállítási költségek alacsonyan tartásával, a beszámolási terhek elviselhetősége mellett.

Az éves atomenergia-statisztikákat a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban készítik el és módosítják.

9. cikk

A megújuló energiákra és a végső energiafogyasztásra vonatkozó statisztikák

(1) A megújuló energiákra és a végső energiafogyasztásra vonatkozó statisztikák minőségének javítása érdekében a Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal együttműködve a következőképpen biztosítja e statisztikák összehasonlíthatóságát, átláthatóságát, részletességét és rugalmasságát:

a) felülvizsgálja a megújuló energiákkal kapcsolatos statisztikák kialakításához alkalmazott módszert annak érdekében, hogy minden egyes megújuló energiaforrásra vonatkozóan évente, költséghatékony módon elérhetőek legyenek kiegészítő, megfelelő és részletes adatok. A Bizottság (Eurostat) elkészíti és terjeszti a 2010-től (a referenciaévtől) kezdődően készített statisztikákat;

b) felülvizsgálja és meghatározza a nemzeti és közösségi szinten alkalmazott módszereket azoknak a végső energiafogyasztásra (forrásokra, változókra, minőségre, költségekre) vonatkozó statisztikáknak az elkészítésénél, amelyek a jelenlegi helyzeten, létező tanulmányokon, tervezett kísérleti megvalósíthatósági tanulmányokon és költség-haszon elemzéseken alapulnak, valamint értékeli a kísérleti tanulmányokat és költség-haszon elemzéseket annak érdekében, hogy az ágazatonkénti végső energiák lebontási kulcsait és a fő energiafelhasználásokat meg lehessen állapítani, és a kapott eredményeket 2012-től (a referenciaévtől) fokozatosan be lehessen építeni a statisztikákba.

(2) A megújuló energiákra vonatkozó statisztikák a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban módosíthatók.

(3) A végső energiafelhasználásra vonatkozó statisztikákat a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban készítik el és módosítják.

10. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) Az e rendelet végrehajtásához szükséges, e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló alábbi intézkedéseket a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni:

a) az adatforrások jegyzékének módosítása (3. cikk (3) bekezdés);

b) a nemzeti statisztikák és az alkalmazandó pontosítások vagy fogalommeghatározások módosítása (4. cikk (3) bekezdés);

c) a statisztikák továbbításának rendjére vonatkozó rendelkezések módosítása (5. cikk (3) bekezdés);

d) az éves atomenergia-statisztikák elkészítése és módosítása (8. cikk);

e) a megújuló energiákra vonatkozó statisztikák módosítása (9. cikk (2) bekezdés);

f) végső energiafogyasztásra vonatkozó statisztikák elkészítése és módosítása (9. cikk (3) bekezdés).

(2) Kiegészítő mentességeket vagy eltéréseket (5. cikk (4) bekezdés) a 11. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban biztosítanak.

(3) Tekintetbe kell venni azt az elvet, amely szerint a járulékos költségeknek és a jelentési kötelezettségből fakadó terheknek ésszerű kereteken belül kell maradniuk.

11. cikk

A bizottság

(1) A Bizottság munkáját a statisztikai programbizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a határozat 5. és 7. cikkében előírt szabályozási bizottsági eljárást kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

▼M3

A. MELLÉKLET

A FOGALOMMEGHATÁROZÁSOKRA VONATKOZÓ PONTOSÍTÁSOK

Ez a melléklet a többi mellékletben alkalmazott szakkifejezések magyarázatát vagy meghatározását tartalmazza.

1. FÖLDRAJZI MEGJEGYZÉSEK

Kizárólag statisztikai jelentési célra a következő földrajzi meghatározások alkalmazandók:

— Ausztrália nem foglalja magában a tengerentúli területeket,

— Dánia nem foglalja magában a Feröer szigeteket és Grönlandot,

— Franciaország magában foglalja Monacót, de nem foglalja magában Guadeloupe, Martinique, Guyana, Réunion, Saint Pierre és Miquelon, Új-Kaledónia, Francia Polinézia, Wallis és Futuna, valamint Mayotte francia tengerentúli területeket,

— Olaszország magában foglalja San Marinót és a Vatikánt,

— Japán magában foglalja Okinawát,

— Hollandia nem foglalja magában Suriname-ot és a Holland Antillákat,

— Portugália magában foglalja az Azori-szigeteket és Madeirát,

— Spanyolország magában foglalja a Kanári-szigeteket, a Baleár-szigeteket, valamint Ceutát és Melillát,

— Svájc nem foglalja magában Liechtensteint,

— Az Egyesült Államok magában foglalja az 50 államot, a szövetségi fővárost (Washington D.C.), az Amerikai Virgin-szigeteket, Puerto Ricót és Guamot.

2. AGGREGÁTUMOK

A termelőket a termelés célja szerint csoportosítják:

—	főtevékenységű termelő : olyan magán- vagy állami tulajdonú vállalkozások, amelyek fő tevékenységükként harmadik feleknek történő eladásra termelnek villamos energiát és/vagy hőt,

—	saját célra termelők : olyan magán- vagy állami tulajdonú vállalkozások, amelyek teljes egészében vagy részben saját felhasználásra, elsődleges tevékenységük támogatására termelnek villamos energiát és/vagy hőt.

Megjegyzés: a NACE-osztályozás felülvizsgálatának hatálybalépését követően a Bizottság tovább pontosíthatja a fogalommeghatározásokat a vonatkozó NACE-hivatkozásoknak a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szerinti beemelésével.

2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok

Inert anyagok eltávolítására irányuló műveletek után számított, kitermelt vagy előállított tüzelőanyag-mennyiségek. A termelés magában foglalja a termelő által a termelési folyamat során (pl. fűtésre vagy berendezés és segédberendezések működtetéséhez) felhasznált mennyiségeket, valamint a más energiatermelőknek átalakításra vagy más felhasználásra szánt energiakészleteket.

Belföldi felhasználás: az érintett államon belüli forrásokból való termelés.

A földrajzi meghatározásokat lásd a „Földrajzi megjegyzések” szakaszban.

Egyéb meghatározás hiányában az „import” a végső származásra (az az ország, ahol az energiaterméket előállították) az országon belüli felhasználásra, az „export” pedig az előállított energiatermék fogyasztásának végső országára utal.

Az országok politikai határait átlépő mennyiség importáltnak vagy exportáltnak számít, függetlenül attól, hogy sor került-e vámkezelésre.

Ha a származási vagy rendeltetési helyet nem lehet bejelenteni, az „Egyéb” megnevezést kell használni.

Előfordulhatnak statisztikai különbségek, amennyiben a fenti alapon csak az összes importra vagy exportra vonatkozó adat áll rendelkezésre, miközben a földrajzi bontás más felmérésen, forráson vagy fogalmon alapul. Ebben az esetben a különbségeket az „Egyéb” megnevezés alatt kell feltüntetni.

A nemzetközi hajózásban részt vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított tüzelőanyag-mennyiségek. A nemzetközi hajózás történhet tengeren, belföldi tavakon és vízi utakon, továbbá parti tengervizeken. Nem tartozik ide:

— a belföldi hajózásban részt vevő hajók fogyasztása. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi hajózásról van szó, az indulási, valamint az érkezési kikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a hajó lobogója vagy nemzetisége alapján,

— a halászhajók fogyasztása,

— a fegyveres erők fogyasztása.

A nemzeti területen tárolt készletek nyitó készletszintje és záró készletszintje közötti különbség.

Számított érték, a következőképpen meghatározva:

Belföldi fogyasztás + egyéb forrásokból + import – export– – nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai + készletváltozások

A végfelhasználói ágazatokban végzett felmérések során ténylegesen feljegyzett mennyiség.

Számított érték, a következőképpen meghatározva:

Számított bruttó fogyasztás – megfigyelt bruttó fogyasztás.

Ide tartozik a végfogyasztók készletváltozása, amennyiben az a „készletváltozások” részeként nem határozható meg.

A nagyobb különbségek okát meg kell állapítani.

Villamosenergia-termelésre felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

A legalább egy, hővel kapcsoltan villamos energiát termelő (Combined Heat and Power, CHP) egységet tartalmazó erőművek által felhasznált tüzelőanyagot a „Főtevékenységű, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) erőművek” alatt kell jelenteni.

Villamos energia és hő termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

Hő termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

Villamos energia termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

A legalább egy, hővel kapcsolt villamos energiát termelő (CHP) egységet tartalmazó erőművek által felhasznált tüzelőanyagot a „Hőt és villamos energiát kapcsoltan (CHP) saját célra termelő erőművek” alatt kell jelenteni.

A termelt villamos energia és az eladott hő mennyiségének megfelelő tüzelőanyag-mennyiségek.

Az eladott hő mennyiségének megfelelő tüzelőanyag-mennyiségek.

Tüzelőanyag termelésére felhasznált mennyiségek.

A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazat” alatt fogyasztásként kell feltüntetni.

Kokszolókemencékben felhasznált mennyiségek.

A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazat” alatt fogyasztásként kell feltüntetni.

Barnaszénbrikett termeléséhez felhasznált lignitmennyiségek, illetve tőzegbrikett termeléséhez felhasznált tőzegmennyiségek.

A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazat” alatt fogyasztásként kell feltüntetni.

Gázgyárakban és széngázosító üzemekben gáztermelésre felhasznált mennyiségek.

A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazat” alatt fogyasztásként kell feltüntetni.

Kokszszén- és/vagy bitumenesszén-mennyiségek (általában PCI-ként ismert), és kohókban átalakított kokszolókemenceszén-mennyiségek.

A kohók hevítésére és működtetésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket (pl. kohógáz) nem itt, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni.

Szintetikus olaj termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

Kőolajtermékek előállítására felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazat” alatt fogyasztásként kell feltüntetni.

Máshol nem szereplő átalakítási tevékenységekhez felhasznált mennyiségek. Amennyiben kitöltésre kerül, az e pont alatt szereplő elemeket a jelentésben meg kell magyarázni.

2.2. Energiaágazat és végső fogyasztás

Az energiaipar által a kitermelés (bányászat, kőolaj- és földgáztermelés) vagy az átalakítási tevékenységeket végző üzemek működtetésének támogatására felhasznált mennyiségek. Ez a következő NACE-ágazatoknak felel meg: 05., 06., 08.92., 07.21., 09.1., 19. és 35.

Nem foglalja magában a más energiaformába átalakított tüzelőanyag-mennyiségeket (amelyeket az „Átalakítási ágazat” alatt kell jelenteni, vagy az olaj-, gáz- és szénzagy-csővezetékek működtetéséhez felhasznált mennyiségeket [amelyeket a „Szállítási ágazat” alatt kell feltüntetni]).

Magában foglalja az atommaghasításhoz és -fúzióhoz felhasznált vegyi anyagok gyártását és az ezekből a folyamatokból származó termékeket.

Villamosenergia-, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP-) és hőerőművekben energiaként felhasznált mennyiségek.

A szénbányászatban a szén kitermelésére és előkészítésére energiaként felhasznált mennyiségek.

A bányához tartozó erőművekben elégetett szénmennyiségeket az „Átalakítási ágazat” alatt kell feltüntetni.

Kőszénbrikettüzemekben energiaként felhasznált mennyiségek.

Kokszolóüzemekben energiaként felhasznált mennyiségek.

Barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek.

Gázgyárakban és széngázosító üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek.

Kohókban energiaként felhasznált mennyiségek.

Szén cseppfolyósítását végző üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek.

Kőolaj-finomítókban energiaként felhasznált mennyiségek.

A kőolaj- és földgázkitermelés során, valamint a földgázfeldolgozó üzemekben tüzelőanyagként felhasznált mennyiségek.

Nem foglalja magában a csővezetékek veszteségeit (amelyeket az „Elosztási veszteségek” cím alatt kell jelenteni), valamint a csővezetékek működtetéséhez felhasznált energiamennyiségeket (amelyeket a „Szállítási ágazat” cím alatt kell jelenteni).

A következőképpen kell meghatározni (kiszámítani):

= nem energiaként történő összfelhasználás + végső energiafogyasztás (ipar + szállítás + egyéb ágazatok)

Nem foglalja magában az átalakításra történő szállítást, az energiatermelő iparágak általi felhasználást és az elosztási veszteségeket.

A különböző ágazatokban nyersanyagként felhasznált energiatermékek; azaz nem tüzelőanyagként, vagy más tüzelőanyaggá átalakítva fogyasztott mennyiségek.

2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása

Az ipar, a szállítás és a többi ágazat összes energiafogyasztása.

Az ipari vállalat által elsődleges tevékenységei támogatására felhasznált tüzelőanyag-mennyiségekre vonatkozik.

A csak hő-, vagy CHP-erőművek esetében csak az erőmű által felhasznált hő termelésére elfogyasztott tüzelőanyag-mennyiségeket érinti. Az eladott hő, illetve a villamos energia termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket a megfelelő „Átalakítási ágazat” kategóriánál kell feltüntetni.

Vas és acél: 24.1., 24.2., 24.3. NACE-csoport, 24.51. és 24.52. NACE-osztály.

Vegyi és petrolkémiai ipar; 20. és 21. NACE-ágazat.

Nemvasfémipar; 24.4. NACE-csoport, 24.53. és 24.54. NACE-osztály.

Üveg-, kerámia-, cement- és egyéb építőanyag-ipar; 23. NACE-ágazat.

Szállítóeszközökkel kapcsolatos iparágak; 29. és 30. NACE-ágazat.

Fémfeldolgozási termékek, gépek és szállítóeszközökön kívüli felszerelés; 25., 26., 27. és 28. NACE-ágazat.

07. (kivéve 07.21.), 08. (kivéve 08.92.) és 09.9. NACE-ágazat; nem foglalja magában az energiatermelő ágazatokat.

Élelmiszer-, ital- és dohányáru 10., 11. és 12. NACE-ágazat.

Magában foglalja a hang-, kép- és adathordozókat; 17. és 18. NACE-ágazat.

Fa és faipari termékek (nem cellulóz vagy papír): 16. NACE-ágazat.

Építőipar: 41., 42. és 43. NACE-ágazat.

Textil és bőr; 13., 14. és 15. NACE-ágazat.

A fent nem említett ágazatokban történő fogyasztás.

Az összes szállítási ágazatban felhasznált energia, tekintet nélkül a gazdasági ágazatra, amelyben a tevékenységet végzik; 49., 50. és 51. NACE-ágazat.

A vasúti szállításban – beleértve az iparvasutat is – felhasznált összes mennyiség; 49.1. és 49.2. NACE-csoport.

A nemzetközi hajózásban (lásd a „Nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai” pontot) részt nem vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított tüzelőanyag-mennyiségek. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi hajózásról van szó, az indulási, valamint az érkezési kikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a hajó lobogója vagy nemzetisége alapján. 50. NACE-ágazat.

Közúti járműveken felhasznált mennyiségek.

Magában foglalja a mezőgazdasági járművek közúti tüzelőanyag-fogyasztását és a közúti járművekhez használt kenőanyagokat is.

Nem foglalja magában az álló motorok (lásd „Egyéb ágazatok”) energiafelhasználását, a traktorok nem közúti fogyasztását (lásd „Mezőgazdaság”), a közúti járművek katonai célú felhasználását (lásd „Egyéb ágazatok – Máshol nem szereplő”), az útburkolásra felhasznált bitument és az építkezési területeken, motorok által felhasznált energiát (lásd „Építőipari alágazat”). 49.3. és 49.4. NACE-csoport.

A gázt, folyadékokat, iszapszerű anyagokat és egyebet szállító csővezetékek támogatásához és működtetéséhez felhasznált energiamennyiségek. 49.5. NACE-csoport.

Magában foglalja a szivattyútelepeken és a csővezeték karbantartásához felhasznált energiát is.

Nem foglalja magában a természetes vagy feldolgozott gáz, a forró víz vagy gőz elosztótól végfelhasználókig való, csővezetékes elosztásához felhasznált energiát (az „Energiaágazat” alatt kell jelenteni), a víz háztartásokba, ipari, kereskedelmi és egyéb felhasználókhoz való végső elosztásához felhasznált energiát (a „Kereskedelmi és közszolgáltatások” pont alá tartozik) és az elosztó és a végső felhasználók közötti szállítás során bekövetkező veszteségeket (ezeket elosztási veszteségként kell jelenteni).

Légi járművekre nemzetközi légi szállítás céljából szállított repülőgép-tüzelőanyagok mennyiségei. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi repülésről van szó, az indulási, valamint az érkezési légikikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a légitársaság nemzetisége alapján. Az 51. NACE-ágazat része.

Nem foglalja magában a légitársaságok közúti járműveihez felhasznált tüzelőanyagot (a „Szállítási ágazat – máshol nem szereplő” cím alatt kell jelenteni) és a repülőgép-tüzelőanyagok katonai felhasználását (az „Egyéb ágazatok – máshol nem szereplő” cím alatt kell jelenteni).

Légi járművekre belföldi – kereskedelmi, magán-, mezőgazdasági stb. – légi szállítás céljából szállított repülőgép-tüzelőanyagok mennyiségei. Az 51. NACE-ágazat része.

Magában foglalja a repülésen kívüli egyéb célokra – pl. motorok sorozatvizsgálatára – felhasznált tüzelőanyagot is. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi repülésről van szó, az indulási, valamint az érkezési légikikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a légitársaság nemzetisége alapján.

Máshol nem szereplő szállítási tevékenységekhez felhasznált mennyiségek.

Magában foglalja a légitársaságok által közúti járműveikhez, illetve a kikötőkben a hajókról kirakodó, különböző típusú darukhoz felhasznált tüzelőanyagokat.

Azt kell bejelenteni, amit e pont magában foglal.

A külön nem említett, vagy nem az energia-, ipari vagy szállítási ágazathoz tartozó ágazatok.

A köz- és magánszféra vállalkozásai és hivatalai által fogyasztott tüzelőanyagok.

33., 36., 37., 38., 39., 45., 46., 47., 52., 53., 55., 56., 58., 59., 60., 61., 62., 63., 64., 65., 66., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75., 77., 78., 79., 80., 81., 82., 84., 85., 86., 87., 88., 90., 91., 92., 93., 94., 95., 96. és 99. NACE-ágazat.

Valamennyi háztartás – beleértve az „alkalmazottat foglalkoztató háztartásokat” – által fogyasztott tüzelőanyagokat kell bejelenteni. 97. és 98. NACE-ágazat.

A következő külön meghatározások erre az ágazatra alkalmazandók:

„magánháztartás”: egy egyedül élő személy vagy ugyanabban a magánlakásban együtt élő olyan egyének csoportja, akik megosztják a kiadásokat, és ezen belül közösen biztosítják a létfenntartáshoz szükséges eszközöket. A háztartási szektor, más néven lakossági ágazat ezért egy ország valamennyi háztartását magában foglalja.

A kollektív lakóhelyeket – akár állandóak (pl. börtönök), akár ideiglenesek (pl. kórházak) – nem kell ide felvenni, mivel azokat a szolgáltatási ágazat alatt fogyasztásként kell feltüntetni. Az összes szállítási ágazatban felhasznált energiát a szállítási ágazat alatt és nem a háztartási ágazat alatt kell jelenteni.

A háztartások jelentős gazdasági tevékenységeihez kapcsolódó energiafogyasztását ki kell venni a háztartások összes energiafogyasztásából. E tevékenységek magukban foglalják a kisgazdaságokban folytatott mezőgazdasági tevékenységeket és egy háztartás lakóhelyén végzett egyéb gazdasági tevékenységeket, amelyeket a megfelelő ágazat alatt kell jelenteni.

Ez az energiaszolgáltatás egy lakóhely belső terében fűtést biztosító energia felhasználására vonatkozik.

Ez az energiaszolgáltatás a hűtéshez szükséges energiának egy lakóhely hűtőrendszere és/vagy -egysége által történő felhasználására vonatkozik.

A ventilátorok, fúvóberendezések és a nem a hűtőegységhez kapcsolódó egyéb készülékek nem tartoznak ide, azokat a világítás és elektromos készülékek alatt kell feltüntetni.

Ez az energiaszolgáltatás a meleg folyóvízhez, fürdéshez, tisztításhoz és egyéb, nem főzéshez kapcsolódó alkalmazásokhoz szükséges víz melegítését szolgáló energia felhasználására vonatkozik.

Nem tartozik ide az úszómedence fűtése, azt az egyéb végfelhasználás kategóriája alatt kell feltüntetni.

Ez az energiaszolgáltatás ételkészítéshez szükséges energia felhasználására vonatkozik.

A főzést kiegészítő készülékek (mikrohullámú sütő, vízforraló, kávéfőzőgép stb.) nem tartoznak ide; azokat a világítás és elektromos készülékek alatt kell feltüntetni.

Világítás és egyéb elektromos készülékekhez szükséges villamos energia lakóhelyen történő felhasználása nem tartozik az egyéb végfelhasználás kategóriájába.

Bármely egyéb, háztartások általi energiafogyasztás, például a fent említett öt energia-végfelhasználás kategóriájába nem tartozó kinti és egyéb tevékenységekhez (pl. fűnyíró, úszómedence fűtése, kültéri fűtőberendezések, szabadtéri használatú önálló tűzhelyek és grillsütők, szauna stb.) szükséges energia felhasználása.

Mezőgazdaságként, vadászatként és erdészetként besorolt tevékenységet folytató felhasználók által fogyasztott tüzelőanyagok; 01. és 02. NACE-ágazat.

A belvízi, part menti és mélytengeri halászathoz szállított tüzelőanyagok. Magában foglalja a valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított tüzelőanyagot, amelyek az országban töltöttek tüzelőanyagot (beleértve a nemzetközi halászatot is) és a halászati iparban felhasznált energiát. 03. NACE-ágazat.

Ezek a máshol nem szereplő tevékenységek. Ez a kategória foglalja magában az összes katonai célú mozgó és álló jellegű tüzelőanyag-felhasználást (pl. hajó, légi jármű, közút és lakótereken felhasznált energia) tekintet nélkül arra, hogy a tüzelőanyagot az adott ország, vagy más ország katonasága számára szállították oda. Az esetleg e pont alá kerülő elemeket a jelentésben meg kell magyarázni.

3. EGYÉB SZAKKIFEJEZÉSEK

Rövidítések jegyzéke:

—	TML : tetrametil-ólom,

—	TEL : tetraetil-ólom,

—	SBP : különleges forráspont,

—	LPG : cseppfolyós propán-bután,

—	NGL : földgázkondenzátumok,

—	LNG : cseppfolyósított földgáz,

—	CNG : sűrített földgáz.

B. MELLÉKLET

ÉVES ENERGIASTATISZTIKA

Ez a melléklet az energiastatisztika évenkénti gyűjtésének hatáskörét, egységeit, beszámolási időszakát, gyakoriságát, határidejét és továbbítási módszereit írja le.

Azokra a szakkifejezésekre, amelyekre ez a melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.

1. SZILÁRD FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK ÉS FELDOLGOZOTT GÁZOK

1.1. Alkalmazandó energiatermékek

Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:

Energiatermék	Fogalommeghatározás
1. Antracit	Jó minőségű szén ipari és lakossági felhasználásra, általában legfeljebb 10 % illóanyag-tartalommal és magas széntartalommal (mintegy 90 % rögzített széntartalom). Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 24 000 kJ/kg.
2. Kokszszén	Bitumenes kőszén, amelynek minősége lehetővé teszi nagyolvasztókban való felhasználásra alkalmas koksz előállítását. Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 24 000 kJ/kg.
3. Egyéb bitumenes kőszén (összesülő kazánszén)	Gőzképzéshez felhasznált kőszén, a kokszszén és az antracit kategóriájába tartozók kivételével magában foglal valamennyi bitumenes kőszenet. Az antraciténál magasabb illóanyag-tartalom (több mint 10 %) és alacsonyabb széntartalom (kevesebb mint 90 % rögzített széntartalom) jellemzi. Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 24 000 kJ/kg. Amennyiben kokszolókemencékben bitumenes szenet használnak fel, azt a kokszszén kategóriájába kell beszámítani.
4. Sovány szén	Kőszén nem brikettezve, amelynek bruttó fűtőértéke száraz, ásványianyag-mentes bázison 20 000 kJ/kg és 24 000 kJ/kg között van, és illóanyag-tartalma több mint 31 %.
5. Barnaszén és lignit	Kőszén nem brikettezve, amelynek bruttó fűtőértéke száraz, ásványianyag-mentes bázison kevesebb mint 20 000 kJ/kg, illóanyag-tartalma pedig több mint 31 %.
6. Kőszénbrikett	Finomított feketekőszénből kötőanyag hozzáadásával előállított kevert tüzelőanyag. Az előállított kőszénbrikett mennyisége ennélfogva valamivel nagyobb lehet, mint az átalakítási folyamat során fogyasztott szén tényleges mennyisége.
7. Kokszolókemence-szén	A szén karbonizálásából nyert szilárd termék, elsősorban kokszszén, magas hőmérsékleten nedvesség- és illóanyag-tartalma alacsony. A kokszolókemence-szenet elsősorban a vas- és acéliparban használják energiaforrásként és vegyi anyagként. Ez a kategória magában foglalja a kokszport és az öntödei kokszot. A félkoksz (a szén alacsony hőmérsékleten történő karbonizálásából nyert szilárd termék) is e kategóriába tartozik. A félkokszot háztartási tüzelőanyagként használják, vagy maga az átalakító üzem használja fel. E pont magában foglalja a lignitből készült kokszot, kokszport és félkokszot is.
8. Gázkoksz	Gázgyárakban városi gáz előállításához használt feketőkőszén-melléktermék. A gázkokszot fűtésre használják.
9. Kőszénkátrány	A bitumenes szén roncsoló lepárlásának eredménye. A kőszénkátrány a szén lepárlásának – amelynek során a kokszolókemencében kokszot állítanak elő – folyékony mellékterméke, vagy barnaszénből állítják elő („alacsony hőmérsékletű kátrány”). A kőszénkátrány további lepárlással különböző szerves anyagokká (pl. benzol, toluol, naftalin) alakítható, amelyeket rendszerint a petrolkémiai ipar nyersanyagaként kell jelenteni.
10. Barnaszénbrikett (barnaszénbrikettek, brown coal briquettes)	A barnaszénbrikett lignitből vagy sovány szénből előállított kevert tüzelőanyag, amelyet magas nyomás alatt, kötőanyag – például szárított finomított lignit vagy szállópor – hozzáadása nélkül, brikettezve állítanak elő.
11. Gázgyári gáz	Magában foglalja az állami vagy magánerőművekben termelt valamennyi típusú gázt, amelyek fő célja a gázfeldolgozás, -szállítás és -elosztás. Magában foglalja a karbonizálás útján (beleértve a kokszolókemencékben termelt és gázgyárakhoz átszállított gázt) olajtermékekkel (cseppfolyós LPG, pakura stb.) való dúsítással vagy anélkül teljes gázzá alakítás útján előállított gázokat, és a gázok és/vagy levegő átalakításával és egyszerű keverésével létrehozott gázokat, amelyeket az „Egyéb forrásokból” alatt kell jelenteni. Az átalakítási ágazat foglalja magában a gázgyári gáz kevert földgázzá átalakított mennyiségeit, amelyeket a földgáz-távhálózaton keresztül osztanak el és fogyasztanak. Más széngázok (vagyis a kokszolókemence-gáz, kohógáz és konvertergáz) termelését az ezekre a gázokra vonatkozó oszlopokban kell jelenteni, nem pedig a gázgyári gáztermelés alatt. A gázgyárakba szállított széngázokat tehát (saját oszlopukban) az átalakítási ágazat gázgyár sorában kell jelenteni. A más széngázok szállításából származó gázgyári gáz teljes mennyiségét a gázgyári gázok előállításának sorában kell feltüntetni.
12. Kokszolókemence-gáz	A vas- és acélgyártáshoz előállított kokszolókemenceszén-gyártás mellékterméke.
13. Kohógáz	A vas- és acéliparban a szén kohókban való égése során keletkezik. Részben az üzemben, részben más acélipari folyamatok során, vagy az elégetésére megfelelő berendezéssel rendelkező erőművekben gyűjtik össze és használják fel tüzelőanyagként. A tüzelőanyag-mennyiséget bruttófűtőérték-alapon kell jelenteni.
14. Egyéb visszanyert gázok	Az oxigénkohóban történő acélgyártás során keletkező melléktermék, amelyet a kohóból való távozásakor gyűjtenek össze. E gázok konvertergáz, LD-gáz vagy BOS-gáz néven is ismertek. A visszanyert tüzelőanyag-mennyiséget a bruttó fűtőérték alapján kell bejelenteni. Magában foglalja a fent nem említett és meg nem határozott, feldolgozott gázokat is, például a másutt pontosan nem megjelölt gyártási és kémiai folyamatokból kinyert, szilárd szén eredetű éghető gázokat.
15. Tőzeg	Éghető, puha, porított vagy sűrített, növényi eredetű, magas víztartalmú (nyers állapotban akár 90 %), könnyen vágható, a világosbarnától a sötétbarnáig terjedő színű üledékes kőzet. A nem energiacélú tőzeget nem foglalja magában. Ez a meghatározás nem érinti a megújuló energiaforrásoknak a 2009/28/EK irányelvben szereplő meghatározását és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó, 2006. évi IPCC-útmutatót.
16. Tőzegtermékek	Például a henger vagy tégla alakúra préselt tőzegből és finomra aprított tőzegből közvetlenül vagy közvetve gyártott tőzegbrikett.
17. Olajpala és olajhomok	Az olajpala és a olajhomok üledékes kőzet, amely kerogén formájában szerves anyagot tartalmaz. A kerogén viaszos, szénhidrogénben gazdag anyag, amelyet a kőolaj előanyagának tekintenek. Az olajpala közvetlenül elégethető, vagy felmelegítéssel kezelhető a palaolaj kivonása érdekében. A palaolajat és a cseppfolyósítás útján keletkezett más termékeket az éves olajadatokra vonatkozó kérdőíven kell jelenteni az „Egyéb szénhidrogének” alatt.

1.2. Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

Azokra a szakkifejezésekre, amelyekre ez a melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.

1.2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok

1. Termelés

1.1.	ebből: mélyműveléses Csak az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre és a lignitre alkalmazandó.

1.2.	ebből: felszíni Csak az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre és a lignitre alkalmazandó.

2. Egyéb forrásokból

Ez két összetevőből áll:

— visszanyert iszapszerű hulladékok, közbenső termékek, valamint más rossz minőségű széntermékek, amelyeket nem lehet a megfelelő széntípusba besorolni. Ez a kategória magában foglalja a meddőhányókból és más gyűjtőhelyekről származó szenet is,

— olyan tüzelőanyag-készletek, amelyek termelése más tüzelőanyagenergia-mérlegekben szerepel, ám amelyek esetében a fogyasztás a szénenergia-mérlegben történik.

2.1.	ebből: olajtermékek Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre, a lignitre, a tőzegre, a tőzegtermékekre, az olajpalára és az olajhomokra. Például: petrolkoksz hozzáadása a kokszszénhez a kokszolókemencékben.

2.2.	ebből: földgáz Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre, a lignitre, a tőzegre, a tőzegtermékekre, az olajpalára és az olajhomokra. Például: földgáz hozzáadása gázgyári gázhoz közvetlen végső felhasználásra.

2.3.	ebből: megújuló energiák Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre, a lignitre, a tőzegre, a tőzegtermékekre, az olajpalára és az olajhomokra. Például: ipari hulladék kötőanyagként való felhasználása kőszénbrikett gyártása során.

3. Import

4. Export

5. Nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai

6. Készletváltozások

A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

7. Bruttó fogyasztás

8. Statisztikai különbségek

9. A teljes átalakítási ágazat

Az energia primer vagy szekunder átalakításához (pl. szén villamos energiává, kokszolókemence-gáz villamos energiává alakítása) vagy a származékos energiatermékekké történő átalakításhoz felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek (pl. kokszszén koksszá alakítása).

9.1.	ebből: főtevékenységű villamosenergia-erőművek

9.2.	ebből: főtevékenységű CHP-erőművek

9.3.	ebből: főtevékenységű hőerőművek

9.4.	ebből: saját célra termelő villamosenergia-erőművek

9.5.	ebből: saját célra termelő CHP-erőművek

9.6.	ebből: saját célra termelő hőerőművek

9.7.	ebből: kőszénbrikettüzemek

9.8.	ebből: kokszolókemencék

9.9.	ebből: barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek

9.10.

ebből: gázgyárak

9.11.

ebből: kohók

Kokszszén- és/vagy bitumenesszén-mennyiségek (általában PCI-ként ismert), és kohókban átalakított kokszolókemenceszén-mennyiségek. A kohók hevítésére és működtetésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket (pl. kohógáz) nem az átalakítási ágazatban, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” pont alatt kell feltüntetni.

9.12.

ebből: szén cseppfolyósítása

A palaolajat és a cseppfolyósítás útján keletkezett más termékeket e melléklet 4. fejezetében kell feltüntetni.

9.13.

ebből: kevert földgázhoz

Földgázzal kevert széngázmennyiségek.

9.14.

ebből: máshol nem szereplő – átalakítás

1.2.2. Energiaágazat

1. A teljes energiaágazat

1.1.	ebből: villamosenergia-, CHP- és hőerőművek

1.2.	ebből: szénbányák

1.3.	ebből: kőszénbrikettüzemek

1.4.	ebből: kokszolókemencék

1.5.	ebből: barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek

1.6.	ebből: gázgyárak

1.7.	ebből: kohók

1.8.	ebből: kőolaj-finomítók

1.9.	ebből: szén cseppfolyósítása

1.10.

ebből: máshol nem szereplő – energia

2. Elosztási veszteségek

A feldolgozott gázok szállítása, elosztása és fáklyázása során bekövetkező veszteségek.

3. Végső összfogyasztás

4. Teljes nem energiacélú felhasználás

4.1.

ebből: ipari, átalakítási és energiaágazat

Nem energiacélú felhasználás valamennyi ipari, átalakítási és energetikai alágazatban, pl. metanol vagy ammónia előállításához felhasznált szén.

4.1.1.

ebből, a 4.1 pont alatt: petrolkémiai ágazat

Nem energiacélú felhasználás pl. a szén nyersanyagként történő felhasználása műtrágya és más petrolkémiai termékek gyártásához.

4.2.	ebből: szállítási ágazat Nem energiacélú felhasználás valamennyi szállítási alágazatban.

4.3.	ebből: egyéb ágazatok Nem energiacélú felhasználás a „Kereskedelmi és közszolgáltatások”, „Lakossági fogyasztás”, „Mezőgazdaság” és „Máshol nem szereplő egyéb” kategóriákban.

1.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása

1. Végső energiafogyasztás

2. Ipari ágazat

2.1.	ebből: vas és acél

2.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar

2.3.	ebből: nemvasfémek

2.4.	ebből: nemfémásványok

2.5.	ebből: járműgyártás

2.6.	ebből: gépek

2.7.	ebből: bányászat és kőfejtés

2.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru

2.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar

2.10.

ebből: fa és faipari termékek

2.11.

ebből: építőipar

2.12.

ebből: textil és bőr

2.13.

ebből: máshol nem szereplő – ipar

3. Szállítási ágazat

3.1.	ebből: vasút

3.2.	ebből: belvízi hajózás

3.3.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás

4. Egyéb ágazatok

4.1.	ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások

4.2.

ebből: lakóépületek

4.2.1.

Lakóépületek, ebből: helyiségek fűtése

4.2.2.

Lakóépületek, ebből: helyiségek hűtése

4.2.3.

Lakóépületek, ebből: használati melegvíz

4.2.4.

Lakóépületek, ebből: tűzhelyek és sütők

4.2.5.

Lakóépületek, ebből: egyéb végfelhasználás

4.3.	ebből: mezőgazdaság/erdészet

4.4.	ebből: halászat

4.5.	ebből: máshol nem szereplő – egyéb

1.2.4. Import és export

Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint.

Alkalmazandó antracitra, kokszszénre, egyéb bitumenes szénre, sovány szénre, lignitre, kőszénbrikettre, kokszolókemence-szénre, kőszénkátrányra, barnaszénbrikettre, tőzegre, tőzegtermékekre, olajpalára és olajhomokra.

1.3. Fűtőérték

Alkalmazandó antracitra, kokszszénre, egyéb bitumenes szénre, sovány szénre, lignitre, kőszénbrikettre, kokszolókemence-szénre, gázkokszra, kőszénkátrányra, barnaszénbrikettre, tőzegre, tőzegtermékekre, olajpalára és olajhomokra.

A következő fő aggregátumok esetében mind a bruttó, mind a nettó fűtőértéket jelenteni kell:

1. Termelés

2. Import

3. Export

4. Kokszolókemencében történő felhasználás

5. Kohóban történő felhasználás

6. Főtevékenységű villamosenergia-, CHP- és hőerőművekben történő felhasználás

7. Ipari felhasználás

8. Más célra történő felhasználás

1.4. Mértékegységek

1. Energiamennyiségek

103 tonna

Kivétel: a gázok (gázgyári gáz, kokszolókemence-gáz, kohógáz, egyéb visszanyert gázok) esetében közvetlenül energiatartalmat mérnek, következésképpen az alkalmazandó mértékegység a (bruttó fűtőértéken alapuló) TJ.

2. Fűtőérték

MJ/tonna

1.5. Eltérések és mentességek

Tárgytalan.

2. FÖLDGÁZ

2.1. Alkalmazandó energiatermékek

Ez az adatgyűjtés az elsősorban metánból álló, cseppfolyós vagy gáz-halmazállapotú, felszín alatti készletekben fellelhető gázokat magában foglaló földgázra alkalmazandó.

Egyaránt magában foglalja a kizárólag gáz-halmazállapotú, „nem kísérőgázokat”, amelyek szénhidrogén-termelő lelőhelyekről származnak, és a „kísérőgázokat”, amelyeket nyersolaj, illetve szénbányák (bányagáz) vagy kőszéntelepek levegőjéből (bányagáz) kinyert metán hozzáadásával állítanak elő.

Nem foglalja magában a biomassza anaerob feltárása során keletkező gázokat (pl. települési vagy szennyvízgáz), sem a gázgyári gázt.

2.2. Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

2.2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok

A következő aggregátumok vonatkozásában a mennyiségben és energiaegységben egyaránt kifejezett mennyiségeket, beleértve a bruttó és a nettó fűtőértéket, kell bejelenteni:

1. Belföldi termelés

A nemzeti határokon belüli teljes piacképes termelés, beleértve az offshore termelést is. A termelést a földgáz-kondenzátumok és a kén megtisztítása és kinyerése után kell mérni.

Nem foglalja magában a kinyeréssel járó veszteségeket és a visszafecskendezett, a légkörbe visszajuttatott vagy fáklyázott mennyiségeket.

Magában foglalja a földgáziparban, a gázkitermelésben, a csővezetékekhez és a feldolgozóüzemekben felhasznált mennyiségeket.

1.1.	ebből: kísérőgáz Nyersolajjal elegyítve termelt földgáz.

1.2.	ebből: nem kísérőgáz Szénhidrogén-termelő lelőhelyekről származó, kizárólag gáz-halmazállapotban előforduló földgáz.

1.3.	ebből: bányagáz Szénbányában vagy kőszéntelepen keletkező metán, amelyet a felszínre juttatnak, és a bányákban használnak fel, vagy csővezetéken továbbítanak a fogyasztókhoz.

2. Egyéb forrásokból

Földgázzal kevert, és keverékként fogyasztott tüzelőanyag.

2.1.	ebből: olajtermékek Cseppfolyós propán-bután gáz a minőség, pl. a hőtartalom javítására.

2.2.	ebből: szén Földgázzal való keverésre szánt, gyártott gáz.

2.3.	ebből: megújuló energiák Földgázzal való keverésre szánt biogáz.

3. Import

4. Export

5. Nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai

6. Készletváltozások

A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

7. Bruttó fogyasztás

8. Statisztikai különbségek

A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.

9. Visszanyerhető gáz: nyitó- és zárókészletek

A bármely input-output ciklus során szállításra rendelkezésre álló gázmennyiségek. Ez a különleges helyen (kimerült gáz- és/vagy olajmező, víztározó, sóbarlang, egyéb barlangok vagy egyéb) tárolt, visszanyerhető földgázra, illetve cseppfolyós földgázra utal. A párnagáz nem tartozik ide.

A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.

10. A légkörbe visszajuttatott gáz

A termelőhelyen vagy a gázfeldolgozó üzemben a levegőbe juttatott gázmennyiség.

A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.

11. Fáklyázott gáz

A termelőhelyen vagy a gázfeldolgozó üzemben fáklyákban elégetett gázmennyiség.

A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.

12. A teljes átalakítási ágazat

Az energia primer és szekunder átalakításához (pl. földgáz villamos energiává történő alakítása) vagy a származékos energiatermékekké történő átalakításhoz felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek (pl. földgáz metanollá alakításához).

12.1.

ebből: főtevékenységű villamosenergia-erőművek

12.2.

ebből: saját célra termelő villamosenergia-erőművek

12.3.

ebből: főtevékenységű CHP-erőművek

12.4.

ebből: saját célra termelő CHP-erőművek

12.5.

ebből: főtevékenységű hőerőművek

12.6.

ebből: saját célra termelő hőerőművek

12.7.

ebből: gázgyárak

12.8.

ebből: kokszolókemencék

12.9.

ebből: kohók

12.10.

ebből: gáz cseppfolyóssá alakítása

Cseppfolyósság alakításnál nyersanyagként felhasznált földgázmennyiségek, pl. a metanol-előállítási folyamatban a metanollá való átalakításhoz felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

12.11.

ebből: máshol nem szereplő – átalakítás

2.2.2. Energiaágazat

1. A teljes energiaágazat

1.1.	ebből: szénbányák

1.2.	ebből: kőolaj- és földgázkitermelés

1.3.	ebből: kőolaj-finomítókban történő felhasználás

1.4.	ebből: kokszolókemencék

1.5.	ebből: kohók

1.6.	ebből: gázgyárak

1.7.	ebből: villamosenergia-, CHP- és hőerőművek

1.8.	ebből: cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz, LNG) vagy gázzá alakítás

1.9.	ebből: gáz cseppfolyóssá alakítása

1.10.

ebből: máshol nem szereplő – energia

2. Szállítási és elosztási veszteségek

2.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása

A földgázfogyasztást az energiacélú felhasználás és (adott esetben) a nem energiacélú felhasználás esetében külön-külön kell jelenteni, a következő aggregátumok vonatkozásában:

1. Végső összfogyasztás

A végső energiafogyasztást és a nem energiacélú felhasználást ebben pontban külön-külön kell jelenteni.

2. Szállítási ágazat

2.1.

ebből: közúti szállítás

A sűrített földgázt és a biogázt egyaránt magában foglalja.

2.1.1.

ebből: a biogáz közúti szállításban felhasznált része

2.2.	ebből: csővezetéken történő szállítás

2.3.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás

3. Ipari ágazat

3.1.	ebből: vas és acél

3.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar

3.3.	ebből: nemvasfémek

3.4.	ebből: nemfémásványok

3.5.	ebből: járműgyártás

3.6.	ebből: gépek

3.7.	ebből: bányászat és kőfejtés

3.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru

3.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar

3.10.

ebből: fa és faipari termékek

3.11.

ebből: építőipar

3.12.

ebből: textil és bőr

3.13.

ebből: máshol nem szereplő – ipar

4. Egyéb ágazatok

4.1.	ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások

4.2.

ebből: lakóépületek

4.2.1.

Lakóépületek, ebből: helyiségek fűtése

4.2.2.

Lakóépületek, ebből: helyiségek hűtése

4.2.3.

Lakóépületek, ebből: használati melegvíz

4.2.4.

Lakóépületek, ebből: tűzhelyek és sütők

4.2.5.

Lakóépületek, ebből: egyéb végfelhasználás

4.3.	ebből: mezőgazdaság/erdészet

4.4.	ebből: halászat

4.5.	ebből: máshol nem szereplő – egyéb

2.2.4. Import és export

Jelenteni kell a teljes földgázmennyiséget és annak cseppfolyósított földgáz (LNG) részét, az import vonatkozásában származási, az export vonatkozásában rendeltetési országonként.

2.2.5. Gáztárolási kapacitás

1. Név

A tároló helyének neve.

2. Típus

A tárolóhely típusa (pl. kimerült gázmező, sóbarlang stb.).

3. Hasznos kapacitás

A teljes gáztárolási kapacitás mínusz a párnagáz. A párnagáz az az összes gázmennyiség, amely a megfelelő föld alatti tárolási nyomás fenntartásához és a termelési ciklus alatt a termelékenységi mutatók fenntartásához szükséges.

4. Maximális termelés

Az a legnagyobb érték, amelyen a gáz az érintett tárolóhelyről kinyerhető; megfelel a maximális kinyerési kapacitásnak.

2.3. Mértékegységek

1. Energiamennyiségek	Egyéb meghatározás hiányában a földgázmennyiségeket azok energiatartalma szerint, azaz a bruttó fűtőértéken, terajoule-ban (TJ) kell jelenteni. Amennyiben fizikai mennyiségeket kell megadni, a mértékegység 106 m3 a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101,325 kPa).
2. Fűtőérték	kJ/m3, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101,325 kPa).
3. Hasznos tárolási kapacitás	106 m3, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101,325 kPa).
4. Maximális termelés	106 m3/nap, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101,325 kPa).

2.4. Eltérések és mentességek

Tárgytalan.

3. VILLAMOS ENERGIA ÉS HŐ

3.1. Alkalmazandó energiatermékek

Ez a fejezet a hőre és a villamos energiára vonatkozik.

3.2. Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

Azon szakkifejezésekre, amelyekre e fejezet nem ad magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók. Az 1., 2., 4. és 5. fejezetben említett meghatározások és mértékegységek a következő energiatermékekre alkalmazandók: szilárd tüzelőanyagok és feldolgozott gázok, földgáz, olaj- és kőolajtermékek, valamint megújuló és hulladékból nyert energia.

3.2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok

A következő külön meghatározások az ebben a fejezetben szereplő villamosenergia- és hőaggregátumokra vonatkoznak:

—	Bruttó villamosenergia-termelés : valamennyi érintett áramfejlesztő egység által termelt villamos energia összessége (beleértve a szivattyús energiatározást), amelyet a fő generátorok termelési termináljain mértek.

—

Bruttó hőtermelés : a létesítmény által termelt összes hő, beleértve a létesítmény (a helyiségek fűtésére, folyékony tüzelőanyaggal való fűtésre stb.) forró folyadékot használó segédberendezéseiben felhasznált hőt és a létesítmény/hálózat hőcseréje során fellépő veszteségeket, továbbá a kémiai folyamatokból származó, primer energiaformaként felhasznált hőt.

—	Nettó villamosenergia-termelés : a bruttó villamosenergia-termelés, mínusz a segéd generátorberendezések által fogyasztott villamos energia és a fő generátorok transzformátoraiban fellépő veszteségek.

—	Nettó hőtermelés : az elosztórendszer számára biztosított, a kimenő és visszajövő áramlás mérése által meghatározott hő.

A következő táblázatban szereplő aggregátumokat a főtevékenységű termelő erőművek és a saját célra termelő erőművek esetében külön-külön kell jelenteni. E két erőműtípuson belül adott esetben külön kell jelenteni a bruttó és nettó villamosenergia- és hőtermelést a csak villamosenergia-, a CHP- és a csak hőfejlesztő erőművek esetében a következő aggregátumok vonatkozásában:

1. Teljes termelés

1.1.	ebből: nukleáris energia

1.2.

ebből: vízenergia

1.2.1.

ebből: a vízenergia szivattyús tározással termelt része

1.3.	ebből: geotermikus energia

1.4.	ebből: napenergia

1.5.	ebből: árapály-, hullám-, tengeráram-energia

1.6.	ebből: szélenergia

1.7.	ebből: éghető tüzelőanyagok Gyúlékony vagy éghető, azaz az oxigénnel reakcióba lépve jelentős hőmérséklet-növekedést okozó tüzelőanyagok, amelyeket közvetlenül villamosenergia- vagy hőtermelés céljából égetnek el.

1.8.	ebből: hőszivattyúk A hőszivattyúk hőtermelése csak abban az esetben, ha a hőt harmadik fél számára értékesítik (pl. az átalakítási ágazatban végbemenő termelés esetében).

1.9.	ebből: elektromos kazánok Harmadik feleknek eladott, elektromos kazánban termelt hőmennyiségek.

1.10.

ebből: kémiai eljárásokból származó hő

Energia hozzáadása nélküli folyamatokból, pl. kémiai reakcióból származó hő.

Nem tartozik ide az energiával működő folyamatokból származó hő, amelyet a megfelelő tüzelőanyagból termelt hőként kell jelenteni.

1.11.

ebből: egyéb forrásból (pontosítandó)

A következő táblázatban szereplő aggregátumokat összesítve, a villamos energia és a hő tekintetében adott esetben külön-külön kell jelenteni. A következő táblázat első három aggregátuma esetében a mennyiségeket az előző táblázatnak megfelelően bejelentett értékekből számítva és azokkal összehasonlítható módon kell megadni.

1. Bruttó össztermelés

2. Az erőmű saját felhasználása

3. Nettó össztermelés

4. Import

Lásd az 5. „Export” alatti magyarázatot.

5. Export

Az ország politikai határait átlépő villamosenergia-mennyiség importáltnak vagy exportáltnak számít, függetlenül attól, hogy sor került-e vámkezelésre. Ha a villamos energiát átszállítják egy ország területén, a mennyiséget importként és exportként is jelenteni kell.

6. Hőszivattyúkhoz felhasznált

7. Elektromos gőzkazánokban felhasznált

8. Szivattyús energiatározásnál felhasznált

9. Villamos energia termelésére felhasznált

10. Energiaellátás

Villamos energia esetében: az országon belüli valamennyi erőmű által szolgáltatott nettó villamosenergia-termelés összege, mínusz az ugyanakkor hőszivattyúkhoz, elektromos gőzkazánokban, szivattyúzásra felhasznált, és a külföldre vagy külföldről történő export vagy import által csökkentve vagy növelve.

Hő esetében: az országon belüli valamennyi erőmű által szolgáltatott, eladásra szánt nettó hőtermelés, mínusz a villamosenergia-termelésre felhasznált, és a külföldre vagy külföldről történő export vagy import által csökkentve vagy növelve.

11. Továbbítási és elosztási veszteségek

A villamos energia és a hő szállításával és elosztásával járó valamennyi veszteség.

A villamos energia esetében magában foglalja a nem az erőművek szerves részének tekintett transzformátorok veszteségeit is.

12. Összfogyasztás (számított)

13. Statisztikai különbség

14. Összfogyasztás (megfigyelt)

A következő táblázatban felsorolt tüzelőanyagokból előállított villamos energia, az eladott hő és a felhasznált tüzelőanyag mennyiségét, beleértve az ezeknek megfelelő összes energiát a főtevékenységű és a saját célra termelő erőművek vonatkozásában külön-külön kell bejelenteni. A két erőműtípuson belül a villamosenergia- és hőtermelést adott esetben a (csak) villamosenergia-, a CHP- és a (csak) hőfejlesztő erőművek esetében külön kell jelenteni.

1. Szilárd tüzelőanyagok és feldolgozott gázok:

1.1. Antracit

1.2. Kokszszén

1.3. Egyéb bitumenes kőszén

1.4. Sovány szén

1.5. Lignit

1.6. Tőzeg

1.7. Kőszénbrikett

1.8. Kokszolókemence-szén

1.9. Gázkoksz

1.10. Kőszénkátrány

1.11. Barnaszénbrikettek (BKB)

1.12. Gázgyári gáz

1.13. Kokszolókemence-gáz

1.14. Kohógáz

1.15. Egyéb visszanyert gázok

1.16. Tőzegtermékek

1.17. Olajpala és olajhomok

2. Olaj- és kőolajtermékek

2.1. Nyersolaj

2.2. Földgázkondenzátumok (NGL)

2.3. Finomítói gáz

2.4. Cseppfolyós PB-gáz

2.5. Nafta

2.6. Kerozin típusú sugárhajtómű-tüzelőanyag

2.7. Egyéb kerozin

2.8. Gázolaj/dízel (fűtőolaj párlat)

2.9. Nehéz fűtőolaj

2.10. Bitumen (az Orimulsiont is beleértve)

2.11. Petrolkoksz

2.12. Egyéb olajtermékek

3. Földgáz

4. Megújuló és hulladékból nyert energia

4.1. Ipari hulladék (nem megújuló)

4.2. Települési hulladék (megújuló)

4.3. Települési hulladék (nem megújuló)

4.4. Szilárd bio-tüzelőanyagok

4.5. Biogáz

4.6. Biodízel

4.7. Egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok

3.2.2. Villamosenergia- és hőfogyasztás az energiaágazatban

1. A teljes energiaágazat

Nem tartoznak ide az erőmű saját felhasználása, és a szivattyús energiatározáshoz, hőszivattyúkhoz és az elektromos kazánokhoz felhasznált mennyiségek.

1.1.	ebből: szénbányák

1.2.	ebből: kőolaj- és földgázkitermelés

1.3.	ebből: kőszénbrikettüzemek

1.4.	ebből: kokszolókemencék

1.5.	ebből: barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek

1.6.	ebből: gázgyárak

1.7.	ebből: kohók

1.8.	ebből: kőolaj-finomítók

1.9.	ebből: nukleáris ipar

1.10.

ebből: szén cseppfolyósítását végző üzemek

1.11.

ebből: cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz, LNG)/gázzá visszaalakító üzemek

1.12.

ebből: gázosító üzemek (biogáz)

1.13.

ebből: gáz cseppfolyóssá alakítása

1.14.

ebből: faszén-előállító üzemek

1.15.

ebből: máshol nem szereplő – energia

3.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása

1. Ipari ágazat

1.1.	ebből: vas és acél

1.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar

1.3.	ebből: nemvasfémek

1.4.	ebből: nemfémásványok

1.5.	ebből: járműgyártás

1.6.	ebből: gépek

1.7.	ebből: bányászat és kőfejtés

1.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru

1.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar

1.10.

ebből: fa és faipari termékek

1.11.

ebből: építőipar

1.12.

ebből: textil és bőr

1.13.

ebből: máshol nem szereplő – ipar

2. Szállítási ágazat

2.1.	ebből: vasút

2.2.	ebből: csővezetéken történő szállítás

2.3.	ebből: közút

2.4.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás

3. Lakossági ágazat

3.1.	Lakóépületek, ebből: helyiségek fűtése

3.2.	Lakóépületek, ebből: helyiségek hűtése

3.3.	Lakóépületek, ebből: használati melegvíz

3.4.	Lakóépületek, ebből: tűzhelyek és sütők

3.5.	Lakóépületek, ebből: világítás és elektromos készülékek Ez csak a villamos energiára vonatkozik.

3.6.	Lakóépületek, ebből: egyéb végfelhasználás

4. Kereskedelmi és közszolgáltatások

5. Mezőgazdaság/erdészet

6. Halászat

7. Máshol nem szereplő – egyéb

3.2.4. Import és export

Villamosenergia- és hőmennyiségek importja és exportja országonként.

3.2.5. A saját célra termelők nettó villamosenergia- és hőtermelése

A saját célra termelő erőművek nettó villamosenergia-termelését és nettó hőfejlesztését a következő erőművek vagy tevékenységek esetében a (csak) villamosenergia-, a CHP- és a (csak) hőerőművek esetében külön kell jelenteni:

1. A teljes energiaágazat

1.1.	ebből: szénbányák

1.2.	ebből: kőolaj- és földgázkitermelés

1.3.	ebből: kőszénbrikettüzemek

1.4.	ebből: kokszolókemencék

1.5.	ebből: barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek

1.6.	ebből: gázgyárak

1.7.	ebből: kohók

1.8.	ebből: kőolaj-finomítók

1.9.	ebből: szén cseppfolyósítását végző üzemek

1.10.

ebből: cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz, LNG)/gázzá visszaalakító üzemek

1.11.

ebből: gázosító üzemek (biogáz)

1.12.

ebből: gáz cseppfolyóssá alakítása

1.13.

ebből: faszén-előállító üzemek

1.14.

ebből: máshol nem szereplő – energia

2. Szállítási ágazat

2.1.	ebből: vasút

2.2.	ebből: csővezetéken történő szállítás

2.3.	ebből: közút

2.4.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás

3. Valamennyi egyéb ágazat: megegyezik a „3.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása” alatt szereplő aggregátumjegyzékkel.

3.3. A villamosenergia-termelésre és hőfejlesztésre vonatkozó strukturális adatok

3.3.1. Maximális nettó elektromos kapacitás és csúcsterhelés

A kapacitást a vonatkozó beszámolási év december 31-ig kell jelenteni.

Magában foglalja a (csak) villamosenergia- és a CHP-erőművek elektromos kapacitását egyaránt.

A maximális nettó elektromos kapacitás a valamennyi állomás adott működési időszak során egyénileg mért maximális nettó kapacitásának összege. A jelen célok vonatkozásában a működési időszakot folyamatosnak kell tekintetni: a gyakorlatban ez legalább napi 15 órát jelent. A maximális nettó kapacitás az a maximális potenciál, amely az egyetlen, folyamatos működésre képes aktív potenciál, miközben valamennyi erőmű működik, a hálózat kimeneti pontján. A csúcsterhelés az országon belüli hálózat, vagy hálózatok kombinációja által elfogyasztott vagy szolgáltatott potenciál legmagasabb értéke.

A maximális nettó elektromos kapacitást a főtevékenységű és a saját célra termelők esetében egyaránt jelenteni kell.

1. Összesen

2. Nukleáris energia

3. Vízenergia

3.1.	ebből: vegyes üzemek

3.2.	ebből: tisztán szivattyús energiatározás

4. Geotermikus energia

5. Fotovoltaikus napenergia

6. Termikus napenergia

7. Árapály-, hullám-, tengeráram-energia

8. Szélenergia

9. Éghető tüzelőanyagok

9.1.	ebből: gőz

9.2.	ebből: belső égésű motorok

9.3.	ebből: gázturbina

9.4.	ebből: kombinált ciklus

9.5.	ebből: egyéb Bejelentés esetén meghatározandó.

A csúcsterhelésről a hálózatra vonatkozóan a következő adatokat kell jelenteni:

10. Csúcsterhelés

11. A csúcsterhelési időszakban rendelkezésre álló kapacitás

12. A csúcsterhelés dátuma és időpontja

3.3.2. Éghető tüzelőanyagok maximális nettó elektromos kapacitása

Az éghető tüzelőanyagok maximális nettó elektromos kapacitását a főtevékenységű és a saját célra termelők esetében egyaránt jelenteni kell, a következő táblázatban említett, egyféle tüzelőanyagot használó vagy vegyes tüzelésű erőművek valamennyi típusa esetén külön-külön. Minden vegyes tüzelésű erőmű esetében jelezni kell, melyek az elsődleges és melyek az alternatív tüzelőanyagok.

1. Egyféle tüzelőanyagot használó:

1.1. Szén- vagy széntermék-tüzelésű

Magában foglalja a kokszolókemencegáz-, kohógáz- és konvertergáz-kapacitást.

1.2. Folyékony tüzelőanyag tüzelésű

Magában foglalja a finomítóigáz-kapacitást.

1.3. Földgáztüzelésű

Magában foglalja a gázgyárigáz-kapacitást.

1.4. Tőzegtüzelésű

1.5. Megújuló és hulladékból nyert tüzelőanyag tüzelésű

2. Vegyes tüzelésű, szilárd és folyékony tüzelőanyagok

3. Vegyes tüzelésű, szilárd tüzelőanyagok és földgáz

4. Vegyes tüzelésű, folyékony tüzelőanyagok és földgáz

5. Vegyes tüzelésű, szilárd/folyékony tüzelőanyagok és földgáz

A vegyes tüzelésű rendszerek csak olyan egységeket foglalnak magukban, amelyek folyamatosan képesek egynél többfajta tüzelőanyagot elégetni. A különböző tüzelőanyagokat használó, különálló egységekkel rendelkező állomásokat a megfelelő egyféle tüzelőanyagot használó kategóriák között kell felosztani.

3.4. Nukleáris energiára vonatkozó adatok

A nukleáris energia polgári felhasználására vonatkozóan a következő adatokat kell bejelenteni:

1.	Dúsító kapacitás A működő dúsítóüzemek éves szeparációsmunka-kapacitása (urán izotópszeparációja)
2.	Friss fűtőelemek gyártási kapacitása A fűtőanyaggyártó üzemek éves gyártási kapacitása. A MOX-fűtőanyagot gyártó üzemek nem tartoznak ide.
3.	MOX-fűtőanyagot gyártó üzemek kapacitása. A MOX-fűtőelemgyártó üzemek éves gyártási kapacitása. A MOX-fűtőanyag plutónium és urán keverékét tartalmazza (Mixed Oxide).
4.	Friss fűtőelemek gyártása Befejezett friss fűtőelemek gyártása a nukleárisfűtőanyag-gyártó üzemekben. A pálcák vagy más résztermékek nem tartoznak ide. A MOX-fűtőanyagot gyártó üzemek szintén nem tartoznak ide.
5.	MOX-fűtőelemek gyártása Befejezett friss fűtőelemek gyártása a MOX-fűtőanyag-gyártó üzemekben. A pálcák vagy más résztermékek nem tartoznak ide.
6.	Nukleáris hő termelése Az atomreaktorok által villamosenergia-termeléshez vagy más hasznos felhasználásra fejlesztett hő teljes mennyisége.
7.	A véglegesen kimerült, besugárzott fűtőelemek évi átlagos kiégése Azon fűtőelemek kiégésének számított átlaga, amelyeket az érintett tárgyév során végképp eltávolítottak az atomreaktorból. Nem tartoznak ide azok a fűtőelemek, amelyeket rövid időre kivettek, és valószínűleg később vissza fognak tölteni.
8.	Reprocesszáló üzemekben történő urán- és plutóniumtermelés A tárgyév során reprocesszáló üzemekben megtermelt urán és plutónium.
9.	A reprocesszáló üzemek kapacitása (urán és plutónium) Évi urán- és plutónium-reprocesszálási kapacitás.

3.5. Mértékegységek

1. Energiamennyiségek

Villamos energia: GWh

Hő: TJ

Szilárd tüzelőanyagok és feldolgozott gázok: az e melléklet 1. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók.

Földgáz: az e melléklet 2. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók.

Olaj- és kőolajtermékek: az e melléklet 4. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók.

Megújuló és hulladékból nyert energiák: az e melléklet 5. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók.

Urán és plutónium: tHM (nehézfémtonna)

2. Kapacitás

Villamosenergia-fejlesztési kapacitás: MWe

Hőfejlesztési kapacitás: MWt

Dúsítókapacitás (urán izotópszeparációja) tSWU (szeparációsmunkaegység-tonna)

Nukleáris fűtőelemek gyártási kapacitása: tHM (nehézfémtonna)

3.6. Eltérések és mentességek

Franciaország a hővel kapcsolatos aggregátumok jelentése tekintetében eltéréssel rendelkezik. Ez az eltérés megszűnik, amint Franciaország be tudja nyújtani a jelentést, de legkésőbb a rendelet hatálybalépésének napjától számított 4 év múlva.

4. OLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉKEK

4.1. Alkalmazandó energiatermékek

Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:

Energiatermék	Fogalommeghatározás
1. Nyersolaj	A nyersolaj természetben előforduló ásványolaj, amely szénhidrogének és kísérő szennyező anyagaik (pl. kén) elegyét tartalmazza. Rendes felszíni hőmérsékleten és nyomáson folyékony halmazállapotban fordul elő, fizikai jellemzői (sűrűség, viszkozitás stb.) pedig igen változóak. E kategóriába tartoznak a lelőhelyeken vagy külfejtések során, kísérő és nem kísérő gázból kinyert kondenzátumok, ez utóbbi esetben a kereskedelmi nyersolajérrel keveredve.
2. Földgázkondenzátumok (NGL)	A földgázkondenzátumok a földgázból szétválasztó vagy gázfeldolgozó üzemekben visszanyert folyékony vagy cseppfolyósított szénhidrogének. A földgáz-kondenzátumok közé tartozik az etán, a propán, a bután (normál és izobután), az (izo)pentán, és a (néha földgázbenzin vagy földgáz-kondenzátum-gazolin néven említett) ötnél nagyobb szénatomszámú szénhidrogének.
3. Finomítói nyersanyagok	A finomítói nyersanyag további feldolgozásra – kivéve a keverést – szánt feldolgozott olaj (pl. közvetlen lepárlású fűtőolaj vagy vákuumgázolaj). A további feldolgozás során egy vagy több összetevőre és/vagy késztermékekre bomlik. Ugyancsak magában foglalja a petrolkémiai iparból a finomítóiparba visszakerült anyagokat (pl. pirolízis benzin, C4-frakciók, gázolaj- és fűtőolaj-frakciók).
4. Adalékok/ Oxigenátok	Az adalékok olyan, szénhidrogént nem tartalmazó vegyületek, amelyek egy termékhez hozzáadva vagy azzal elegyítve megváltoztatják a tüzelőanyag tulajdonságait (oktánszám, cetánszám, hidegfelhasználási tulajdonságok stb.): — oxigenátok, pl. alkoholok (metanol, etanol), éterek (pl. MTBE [metil-tercierbutil-éter], ETBE [etil-tercier-butil-éter] és TAME [tercier-amil-metil-éter]), — észterek (pl. repcemagolaj vagy dimetil-észter stb.), — kémiai vegyületek (pl. TML, TEL és tisztítószerek). Megjegyzés: az e kategóriában bejelentett adalék-/oxigenátmennyiségeknek (alkoholok, éterek, észterek és más kémiai vegyületek) a tüzelőanyagokkal való keverésre vagy tüzelőanyagként történő felhasználásra szánt mennyiségekre kell vonatkozniuk.
4.1. ebből: bio-tüzelőanyagok	Biobenzin és biodízelek. Az „5. Megújuló és hulladékból nyert energia” fejezetben említett meghatározások alkalmazandók. Az ebben a kategóriában jelentett folyékony bio-tüzelőanyag-mennyiségek a bio-tüzelőanyagra vonatkoznak, nem pedig azon folyadékok teljes mennyiségére, amelyekbe a bio-tüzelőanyagokat keverik. Nem foglalja magában azon (tiszta formájukban előforduló) bio-tüzelőanyagokkal való kereskedelmet, amelyeket nem kevertek a közlekedési tüzelőanyagokkal; ezeket az 5. fejezetben kell jelenteni. A közlekedési tüzelőanyagok részeként a kereskedelemben részt vevő bio-tüzelőanyagokat a megfelelő terméknél kell jelenteni, feltüntetve a bio-tüzelőanyag arányát.
5. Egyéb szénhidrogének	Szurokföldből, olajpalából, stb. előállított szintetikus nyersolaj, szén cseppfolyósításából előállított (lásd az 1. fejezetet) folyadékok, földgáz benzinné történő átalakítása során keletkezett folyadékok (lásd a 2. fejezetet), hidrogén és emulgeált olajok (pl. az Orimulsion). Nem foglalja magában az olajpala-termelést, amelyre az 1. fejezet alkalmazandó. Az olajpala-termelést (másodlagos termék) az „Egyéb szénhidrogén-kategóriák”„Egyéb forrásokból” pontja alatt kell jelenteni.
6. Finomítói gáz (nem cseppfolyósított)	A finomítói gáz főleg a nyersolaj lepárlásakor vagy olajtermékek feldolgozása (pl. krakkolás) során finomítókban kinyert hidrogénből, metánból, etánból és olefinből álló, nem cseppfolyósítható gázok elegyét foglalja magában. Magában foglalja továbbá azon gázokat, amelyek a petrolkémiai iparból jutnak vissza a finomítóiparba.
7. Etán	A természetben gáz-halmazállapotú, nyílt láncú szénhidrogén (C2H6), amelyet földgázból, illetve finomítói gázból nyernek ki.
8. Cseppfolyós PB-gáz	A cseppfolyós PB-gázok a finomítási eljárásokból, nyersolaj stabilizálását végző és földgázfeldolgozó üzemekből származó könnyű paraffinos szénhidrogének. Elsősorban propánból (C3H8) és butánból (C4Hl0), vagy a kettő keverékéből állnak Tartalmazhatnak továbbá propilént, butilént, izopropilént és izobutilént. A cseppfolyós PB-gázokat szállítás és tárolás céljából rendszerint nyomás alatt cseppfolyósítják.
9. Nafta	A nafta a petrolkémiai ipar (pl. etilén- vagy aromás előállítás) vagy a benzingyártás nyersanyaga, finomítóbeli reformálás vagy izomerizáció útján. Olyan anyagból áll, amelyet 30 °C és 210 °C közötti forrástartomány vagy ezen tartomány egy része jellemez.
10. Motorbenzin	A motorbenzin 35 °C és 215 °C között átdesztilláló, könnyű szénhidrogének elegyéből áll. Földfelszínről indított, szikragyújtású motorok tüzelőanyaga. A motorbenzin tartalmazhat adalékokat, oxigenátokat és oktánszámnövelőket, beleértve olyan ólomvegyületeket, mint pl. a TEL és a TML. Magában foglalja a motorbenzin keverőkomponenseket (kivéve az adalékokat/oxigenátokat), pl. alkilátok, izomerátok, reformbenzin, krakkolt benzin motorbenzin készterméknél történő felhasználásra.
10.1. ebből: biobenzin	Az „5. Megújuló és hulladékból nyert energia” fejezetben említett meghatározások alkalmazandók.
11. Repülőbenzin	Dugattyúmotoros légijárművek tüzelőanyaga, jellemzője a motorhoz igazított oktánszám, a – 60 °C-os fagyáspont és a rendszerint 30 °C és 180 °C közötti forrástartomány.
12. Benzin típusú sugárhajtómű-tüzelőanyag (nafta típusú sugárhajtómű-tüzelőanyag vagy JP4)	Valamennyi, 100 °C és 250 °C között átdesztilláló, repülőgép-turbina hajtóműegységei által felhasznált könnyű szénhidrogén-olaj. Előállítása kerozin és benzin vagy nafták keverésével történik úgy, hogy az aromás tartalom legfeljebb a térfogat 25 %-át teszi ki, a gőznyomás pedig 13,7 kPa és 20,6 kPa között van.
13. Kerozin típusú sugárhajtómű-tüzelőanyag	Repülőgép-turbina hajtóműegységei által felhasznált párlat. Desztillációs jellemzői 150 °C és 300 °C között (általában maximum 250 °C-on) vannak, és lobbanáspontja megegyezik a kerozinéval. Ezenfelül egyedi jellemzőkkel rendelkezik (pl. fagyáspont), amelyeket a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA) állapít meg. Magában foglalja a kerozin keverőkomponenseit.
13.1. Bio sugárhajtómű-kerozin	Biomasszából kinyert, sugárhajtómű-kerozinnal kevert vagy azt helyettesítő folyékony bio-tüzelőanyagok.
14. Egyéb kerozin	A légi közlekedésen kívüli más ágazatokban felhasznált finomított kőolajpárlat. 150 °C és 300 °C között desztillál át.
15. Gázolaj/dízel (fűtőolaj párlat)	A gázolaj/dízelolaj elsősorban 180 °C és 380 °C között átdesztilláló középpárlatot jelent, beleértve a keverőkomponenseket. A felhasználás szerint több kategóriája létezik:
15.1. ebből: gázolaj dízelmotorhoz	Közúti használatra szánt kompressziógyújtású dízelmotorok (autó, teherautók stb.), általában alacsony kéntartalmú dízelolaj tüzelőanyaga.
15.1.1. ebből, a 15.1.-ből: biodízel	Az „5. Megújuló és hulladékból nyert energia” fejezetben említett meghatározások alkalmazandók.
15.2. ebből: háztartási és egyéb tüzelőolaj	Könnyű fűtőolaj ipari és kereskedelmi felhasználásra, tengeri és vasúti közlekedésben használt dízelolaj, egyéb gázolajok, beleértve a 380 °C és 540 °C között átdesztilláló nehéz gázolajokat, valamint a petrolkémiai nyersanyagként felhasznált gázolajokat.
16. Fűtőolaj	Valamennyi (nehéz) fűtőolaj (beleértve a keveréssel előállítottakat). Kinematikus viszkozitása 80 °C-on meghaladja a 10 cSt-t. Lobbanáspontja mindig 50 °C felett van, sűrűsége pedig mindig nagyobb, mint 0,90 kg/l.
16.1. ebből: alacsony kéntartalmú	1 % alatti kéntartalmú nehéz fűtőolaj.
16.2. ebből: magas kéntartalmú	Legalább 1 %-os kéntartalmú nehéz fűtőolaj.
17. Lakkbenzin és SBP	Finomított középpárlat, amely a nafta-/kerozintartományban desztillál át. Két csoportja van: Ipari benzin (SBP): 30 C és 200 °C között átdesztilláló könnyű olajok. Az ipari benzin 7–8 kategóriába sorolható a forrástartomány határértékeinek felfogásától függően. A kategóriákat az 5 és 90 térfogatszázalékra jellemző forráspontok közötti hőmérséklet-különbség (amely nem haladja meg a 60 °C-ot) szerint határozzák meg. Lakkbenzin: 30 C-t meghaladó lobbanáspontú ipari benzin. A lakkbenzin forrástartománya 135 °C és 200 °C között van.
18. Kenőanyagok	Lepárlás melléktermékéből előállított szénhidrogének; főként tartófelületek közötti súrlódás csökkentésére használják. Magában foglalja a kenőolajok valamennyi késztermék-kategóriáját az orsóolajtól a hengerolajig, továbbá a kenőzsírokhoz, motorolajokhoz és a kenőanyagok bázisolajainak valamennyi kategóriájához felhasznált kenőolajokat.
19. Bitumen	Szilárd, félig szilárd vagy viszkózus, kolloid szerkezetű szénhidrogén, színe barna vagy fekete, a nyersolaj lepárlása során, illetve atmoszferikus desztillációból visszamaradó olajmaradékok vákuumdesztillációjából keletkező maradék. A bitument gyakran nevezik aszfaltnak is, és elsősorban útépítések, illetve tetőfedés során használják. Magában foglalja a folyékonnyá tett és a higított bitument.
20. Paraffinviaszok	Telített alifás szénhidrogének. Kenőolajok viaszmentesítése során kinyert maradékok. Kategóriák szerint többé-kevésbé finom kristályos szerkezetűek. Elsődleges jellemzőik a következők: színtelen, szagtalan, áttetsző, olvadáspontjuk meghaladja a 45 °C-ot.
21. Petrolkoksz	Elsősorban a kőolajszármazék-nyersanyagok, vákuum alá helyezett üledékek, kátrány és szurok olyan eljárások, mint pl. a késleltetett vagy fluidágyas kokszolás során történő krakkolása és szenesítése során nyert fekete színű, szilárd melléktermék. Főként szénből áll (90–95 %), hamutartalma alacsony. Az acéliparban kokszolókemencékben, fűtési célokra, elektródagyártásra és vegyszerek gyártására használják. Két legfontosabb kategóriája a „nyers koksz” és a „kalcinált koksz”. Magában foglalja a „katalizátorkokszot” is, amely a finomítási folyamatok során rakódik le a katalizátoron; ez a koksz nem újrafelhasználható, és általában finomítói tüzelőanyagként égetik el.
22. Egyéb termékek	Valamennyi, a fentiekben nem említett termék, pl. kátrány és kén. Ide tartoznak a finomítókban előállított aromások (pl. a BTX vagy benzol, a toluol és a xilol), valamint az olefinek (pl. a propilén).

4.2. Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

4.2.1. Nyersolaj, földgázkondenzátumok, finomítói nyersanyagok, adalékanyagok és egyéb szénhidrogének készletei

A következő táblázat csak a nyersolajra, földgázkondenzátumokra, finomítói nyersanyagokra, adalékokra/oxigenátokra (és a bio-tüzelőanyagokból álló részükre) és egyéb szénhidrogénekre alkalmazandó:

1. Belföldi termelés

Finomítói nyersanyagokra és bio-tüzelőanyagokra nem alkalmazandó.

Egyéb forrásokból. Adalékok, bio-tüzelőanyagok és egyéb szénhidrátok, amelyek előállítását más tüzelőanyag-mérleg már lefedte.

A nyersolajra, földgáz-kondenzátumokra (NGL) és nyersanyagokra nem alkalmazandó.

2.1.	ebből: szénből Magában foglalja a szén cseppfolyósítását végző üzemekben és a kokszolókemencékben keletkezett folyadékokat.

2.2.	ebből: földgázból Szintetikus gázolaj előállításához földgázra lehet szükség, mint nyersanyagra. A metanol-előállításhoz szükséges gázmennyiséget a 2. fejezetben, míg a kapott metanolmennyiséget itt kell jelenteni.

2.3.	ebből: megújuló energiákból Magában foglalja a közlekedési tüzelőanyagokkal keverendő bio-tüzelőanyagokat. Az előállítást az 5. fejezetben, a kevert mennyiségeket pedig itt kell jelenteni.

3.	A petrolkémiai ágazatból történő visszaáramlás A végfogyasztóktól a finomítókba feldolgozásra, keverésre vagy eladásra visszakerült kész- vagy félkész termékek. Rendszerint a petrolkémiai eljárások melléktermékei. Csak finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.

4.	Transzferált termékek Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül. Csak finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.

Import és export

Magában foglalja a feldolgozási megállapodások keretében importált vagy exportált nyersolaj- és termékmennyiségeket (azaz a bérfinomítást). A nyersolajat és a földgázkondenzátumokat a végső származási országból származóként kell bejelenteni; a finomítói nyersanyagokat és a késztermékeket az utolsó szállítás országából származóként kell bejelenteni.

Magában foglalja az importált cseppfolyósított földgáz és a petrolkémiai ipar által közvetlenül importált vagy exportált kőolajtermékek gázzá történő visszaalakításából nyert valamennyi gázfolyadékot (pl. az LPG-t).

Megjegyzés: az olyan bio-tüzelőanyagok kereskedelmét, amelyet nem kevertek közlekedési tüzelőanyagokkal (azaz tiszta formájukban fordulnak elő), a megújuló energiákra vonatkozó kérdőíven kell bejelenteni.

Vámszabad területen belüli feldolgozásra importált olaj újrakivitelét a feldolgozó országból a célországba történő termékexportként kell jelenteni.

Közvetlen felhasználás

Nyersolaj, földgázkondenzátumok, adalékanyagok és oxigenátok (és a bio-tüzelőanyagokból álló részük) és további szénhidrogének, amelyeket kőolaj-finomítókban történő feldolgozás nélkül, közvetlenül használnak fel.

Magában foglalja a villamos energia termeléséhez elégetett nyersolajat.

7.	Készletváltozások A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

8.	Számított finomítói felhasználás A finomítási folyamatba belépett termék teljes számított mennyisége. Meghatározása a következő: Belföldi termelés + egyéb forrásokból + az iparból történő visszaáramlás + transzferált termékek + import – export – közvetlen felhasználás + készletváltozások

9.	Statisztikai különbségek A számított finomítói felhasználás mínusz a megfigyelt finomítói felhasználás.

10.	Megfigyelt finomítói felhasználás A finomítói felhasználásnál mért mennyiségek.

11.	Finomítói veszteségek A (megfigyelt) finomítói felhasználás és a bruttó finomítói termelés különbsége. A veszteségekre a lepárlási folyamat során a párolgás miatt kerülhet sor. A jelentett veszteségek pozitívak. Térfogat-növekedés lehetséges, tömegnövekedés azonban nem.

12.

Nyitó és záró készletszintek

A nemzeti területen tárolt valamennyi készlet, beleértve a kormányok, a nagyfogyasztók vagy a készletező szervezetek készleteit, a belépő óceánjárók fedélzetén, a vámszabad területeken tárolt készleteket, illetve a mások számára tárolt készleteket – kétoldalú kormányközi megállapodások keretében vagy sem. A „nyitó” és „záró” fogalmak a beszámolási időszak első, illetve utolsó napjára vonatkoznak.

13.	Fűtőérték (nettó) Termelés, import és export és a teljes átlag.

4.2.2. Olajtermékkészlet

A következő táblázat csak a késztermékekre alkalmazandó (finomítói gáz, etán, cseppfolyósított propán-bután gáz, nafta, motorbenzin – a biobenzint beleértve –, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-tüzelőanyag, kerozin típusú sugárhajtómű-tüzelőanyag – a biokerozint beleértve –, egyéb kerozin, gázolaj/dízelolaj, alacsony és magas kéntartalmú fűtőolaj, lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen, paraffinviaszok, petrolkoksz és egyéb termékek). A közvetlen égetésre használt nyersolajat és földgázkondenzátumokat a késztermékek szállítása és a termékek közötti transzferek pont alatt kell bejelenteni:

1. Kapott elsődleges termékek

Magában foglalja a belföldi vagy importált nyersolajmennyiségeket (beleértve a kondenzátumokat) és a közvetlenül, kőolaj-finomítóban történő feldolgozás nélkül felhasznált belföldi földgázkondenzátumokat és a petrolkémiai iparból visszaáramló mennyiségeket, amelyeket, bár nem elsődleges tüzelőanyagok, közvetlenül használnak fel.

2. Bruttó finomítói termelés

Finomító vagy keverőüzemben előállított késztermékek.

Nem foglalja magában a finomítói veszteségeket, azonban magában foglalja a finomítói tüzelőanyagot.

3. Újrahasznosított termékek

Olyan késztermékek, amelyek, miután egyszer már eljutottak a végső fogyasztókhoz, másodszor is visszakerülnek a piaci értékesítési hálózatba (pl. használt kenőanyagok, amelyeket újra feldolgoznak). Ezeket a mennyiségeket meg kell különböztetni a petrolkémiai iparból történő visszaáramlásoktól.

4. Finomítói tüzelőanyag

A finomító működésének támogatásához felhasznált kőolajtermékek.

Nem foglalja magában az olajtársaságok által a finomítói folyamaton kívül (pl. a (tengerjáró) hajók tartályaiban vagy olajszállító tartályhajókon) felhasznált termékeket.

Magában foglalja a finomítókban termelt villamos energiát és eladott hőt.

4.1.	ebből: villamosenergia-termelésére felhasznált Finomítói üzemekben villamosenergia-termelésre felhasznált mennyiségek.

4.2.	ebből: hővel kapcsolt villamos energia termelésére (CHP) felhasznált Finomítók CHP-erőműveiben felhasznált mennyiségek.

4.3.	ebből: hőfejlesztésre felhasznált Finomítóüzemekben hőfejlesztésre felhasznált mennyiségek.

5. Import és export

6. Nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai

7. Termékek közötti transzferek

Minőségi előírásuk megváltozása, vagy más termékkel történő keverésük miatt átminősített mennyiségek.

Egy termék negatív értékét egy (vagy több) pozitív értéknek kell kompenzálnia egy vagy több termék esetében és fordítva; a teljes nettó hatásnak nullát kell kiadnia.

8. Transzferált termékek

Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül

9. Készletváltozások

A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

10. Számított bruttó belföldi szállítások

Meghatározása a következő:

Kapott elsődleges termékek + bruttó finomítói termelés + újrahasznosított termékek – finomítói tüzelőanyag + import– export – nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai + termékek közötti transzferek – transzferált termékek + készletváltozások.

11. Statisztikai különbség

A számított bruttó belföldi szállítás mínusz a megfigyelt finomítói felhasználás.

12. Megfigyelt bruttó belföldi szállítások

A kőolajkésztermékek megfigyelt szállításai elsődleges forrásokból (pl. finomítók, keverőüzemek stb.) a hazai piacra.

Ez a szám különbözhet a számított értéktől, például a különböző beszámolási rendszerek alkalmazási területei és/vagy meghatározásai közötti különbségek miatt.

12.1.

ebből: bruttó szállítások a petrolkémiai ágazatba

A petrolkémiai ágazatba szállított tüzelőanyag-mennyiségek.

12.2.

ebből: a petrolkémiai iparban felhasznált energia

A petrolkémiai folyamatokhoz, pl. a vízgőzös pirolízishez felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

12.3.

ebből: a petrolkémiai iparban nem energiaként történő felhasználás

A petrolkémiai iparban etilén-, propilén-, butilén-, szintetikusgáz-, aromások, butadién- és egyéb szénhidrogén-alapú nyersanyagok előállításának céljából pl. vízgőzös pirolízis, aromatizálás, gőzreformálás és hasonló eljárások során felhasznált olajmennyiségek. Nem foglalja magában a tüzelőanyagként felhasznált olajmennyiségeket.

13. A petrolkémiai ágazatból a finomítókba történő visszaáramlás

14. Nyitó és záró készletszintek

15. Közüzemek készletváltozásai

Közüzemek által fenntartott készletek változása, és a más pontok alatt jelentett készletszintekbe, illetve készletváltozásokba nem beletartozó készletváltozások. A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

Adott esetben magában foglalja a közvetlen égetésre használt nyersolajat és földgázkondenzátumokat (NGL) is.

16. A bruttó belföldi szállítmányok nettó fűtőértéke

4.2.3. Bruttó belföldi szállítások ágazatonként

A következő táblázatokban a következő aggregátumok alkalmazandók a nyersolajra, a cseppfolyósított földgázra, a cseppfolyós propán-bután gázra, a finomítói gázra, az etánra, a naftára, minden motorbenzinre és biobenzinre, repülőbenzinre, benzin típusú sugárhajtómű-tüzelőanyagra, kerozin típusú sugárhajtómű-tüzelőanyagra és biokerozinra, egyéb kerozinra, gázolajra/dízelolajra (beleértve a közlekedésben használt dízelolajat, a háztartási fűtőolajat és egyéb gázolajokat, a biodízelt és a nem bio gázolajat és dízelolajat), minden fűtőolajra (beleértve az alacsony és magas kéntartalmú fűtőolajakat), a lakkbenzinre és SBP-re, a kenőanyagokra, bitumenre és paraffinviaszokra, a petrolkokszra és egyéb olajtermékekre.

Mind az energiacélú, mind a nem energiacélú felhasználás mennyiségeit és összértéküket be kell jelenteni.

1. A teljes átalakítási ágazat

Az energia primer és szekunder átalakítására felhasznált tüzelőanyagok teljes mennyisége.

1.1.	ebből: főtevékenységű villamosenergia-erőművek

1.2.	ebből: saját célra termelő villamosenergia-erőművek

1.3.	ebből: főtevékenységű CHP-erőművek

1.4.	ebből: saját célra termelő CHP-erőművek

1.5.	ebből: főtevékenységű hőerőművek

1.6.	ebből: saját célra termelő hőerőművek

1.7.	ebből: gázgyárak/gázosító üzemek

1.8.	ebből: kevert földgáz

1.9.	ebből: kokszolókemencék

1.10.

ebből: kohók

1.11.

ebből: petrolkémiai ipar

1.12.

ebből: kőszénbrikettüzemek

1.13.

ebből: máshol nem szereplő – átalakítás

2. A teljes energiaágazat

Az energiaágazatban energiaként felhasznált összmennyiség

2.1.	ebből: szénbányák

2.2.	ebből: kőolaj- és földgázkitermelés

2.3.	ebből: kokszolókemencék

2.4.	ebből: kohók

2.5.	ebből: gázgyárak

2.6.	ebből: erőművek villamosenergia-, CHP- és hőerőművek

2.7.	ebből: máshol nem szereplő – energia

3. Elosztási veszteségek

A szállítással és elosztással együtt járó valamennyi veszteség.

Magában foglalja a csővezetékek veszteségeit is.

4. Végső energiafogyasztás

5. Ipari ágazat

5.1.	ebből: vas és acél

5.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar

5.3.	ebből: nemvasfémek

5.4.	ebből: nemfémásványok

5.5.	ebből: járműgyártás

5.6.	ebből: gépek

5.7.	ebből: bányászat és kőfejtés

5.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru

5.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar

5.10.

ebből: fa és faipari termékek

5.11.

ebből: építőipar

5.12.

ebből: textil és bőr

5.13.

ebből: máshol nem szereplő – ipar

6. Szállítási ágazat

6.1.	ebből: nemzetközi légi közlekedés

6.2.	ebből: belföldi légi közlekedés

6.3.	ebből: közút

6.4.	ebből: vasút

6.5.	ebből: belvízi hajózás

6.6.	ebből: csővezetékes szállítás

6.7.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás

7. Egyéb ágazatok

7.1.	ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások

7.2.

ebből: lakóépületek

7.2.1.

Lakóépületek, ebből: helyiségek fűtése

7.2.2.

Lakóépületek, ebből: helyiségek hűtése

7.2.3.

Lakóépületek, ebből: használati melegvíz

7.2.4.

Lakóépületek, ebből: tűzhelyek és sütők

7.2.5.

Lakóépületek, ebből: egyéb végfelhasználás

7.3.	ebből: mezőgazdaság/erdészet

7.4.	ebből: halászat

7.5.	ebből: máshol nem szereplő – egyéb

8. Teljes nem energiacélú felhasználás

A különböző ágazatokban nyersanyagként, nem tüzelőanyagként, vagy más tüzelőanyaggá átalakítva felhasznált mennyiségek. Ezeket a mennyiségeket a fentebb felsorolt aggregátumok magukban foglalják.

8.1.	ebből: átalakítási ágazat

8.2.	ebből: energiaágazat

8.3.	ebből: szállítási ágazat

8.4.

ebből: ipari ágazat

8.4.1.

ipari ágazat, ebből: vegyipar (beleértve a petrolkémiai ipart)

8.5.	ebből: egyéb ágazatok

4.2.4. Import és export

Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint. Lásd a 4.2.1. pontban az 5. aggregátumra vonatkozó megjegyzéseket.

4.3. Mértékegységek

1. Energiamennyiségek	103 tonna
2. Fűtőérték	MJ/tonna

4.4. Eltérések és mentességek

Ciprus mentesül a 4.2.3. pont 7. (Egyéb ágazatok) és 8. (Teljes nem energiacélú felhasználás) alpontjában meghatározott aggregátumok jelentése alól; csak a teljes értékek alkalmazandók.

5. MEGÚJULÓ ÉS HULLADÉKBÓL NYERT ENERGIA

5.1. Alkalmazandó energiatermékek

Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:

Energiatermék	Fogalommeghatározás
1. Vízenergia	A víz vízerőművekben villamos energiává átalakított helyzeti és mozgási energiája. Magában foglalja a szivattyús energiatározást. A termelést a következő teljesítményű erőművek esetén kell bejelenteni: < 1 MW, 1 < 10 MW, ≥ 10 MW és a szivattyús energiatározás.
2. Geotermikus energia	A földkéreg belseje által kibocsátott hőből nyert, rendszerint forró víz vagy gőz formájában megjelenő energia. Az energia a fúrólyukban keletkezett folyadék entalpiája és a folyamat végén rendelkezésre álló folyadék entalpiája közötti különbség. Az arra megfelelő helyeken nyerik ki: — villamosenergia-termelés céljára száraz gőzt, vagy nagy entalpiával rendelkező porlasztott sóoldatot használnak, — közvetlenül, pl. a távhőellátó rendszerben, a mezőgazdaságban stb.
3. Napenergia	Vízmelegítésre és villamosenergia-termelésre felhasznált napsugárzás. Az energia a hőtovábbító közegben fellelhető hő (azaz a beeső napenergia) mínusz az optikai veszteségek és a napkollektorok veszteségei. A lakások vagy más épületek közvetlen fűtésére, hűtésére és világítására felhasznált passzív napenergia nem tartozik ide.
3.1. ebből: fotovoltaikus napenergia	A napfény átalakítása villamos energiává rendszerint olyan félvezető anyagból készült napelemekkel, amelyek fény hatására villamos energiát termelnek.
3.2. ebből: termikus napenergia	A napsugárzás hője; amely a következőkből állhat: a) termikus napenergiát hasznosító villamosenergia-erőművek; vagy b) háztartási vízmelegítésre vagy úszómedencék szezonális fűtésére szolgáló berendezés (pl. – elsősorban termoszifonos rendszerű – síkkollektorok)
4. Árapály-, hullám-, tengeráram-energia	Árapály, hullám vagy tengeráram mozgásából származó, villamosenergia-termelésre felhasznált mechanikus energia.
5. Szélenergia	A szél szélerőművekben villamos energia termelésére felhasznált mozgási energiája.
6. Ipari hulladék (nem megújuló)	Közvetlenül villamosenergia-termelés és/vagy hőfejlesztés céljából elégetett, nem megújuló (szilárd vagy folyékony) ipari hulladékok. A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni. A megújuló ipari hulladékot a szilárd biomassza, biogáz és/vagy folyékony bio-tüzelőanyagok kategóriákban kell jelenteni.
7. Települési hulladék:	Háztartásokból, kórházakból és a szolgáltatási ágazatból származó, speciális létesítményekben elégetett hulladék, nettó fűtőérték alapján számolva.
7.1. ebből: megújuló	A települési hulladék biológiai eredetű része.
7.2. ebből: nem megújuló	A települési hulladék nem biológiai eredetű része.
8. Szilárd bio-tüzelőanyagok	Hőfejlesztés vagy villamosenergia-termelés céljából felhasználható, biológiai eredetű, szerves, nem fosszilis anyag. A következőkből áll:
8.1. ebből: faszén	Fa és más, növényi eredetű anyagok roncsoló lepárlásának és pirolízisének szilárd maradéka.
9. Biogáz:	Elsősorban a biomassza anaerob feltárása során keletkező metánból és szén-dioxidból álló gáz.
10. Folyékony bio-tüzelőanyagok	A folyékony bio-tüzelőanyagok ebben a kategóriában jelentett mennyiségei csak a bio-tüzelőanyagok mennyiségére, nem pedig azon folyadékok összmennyiségére vonatkoznak, amelyekkel a bio-tüzelőanyagokat keverik. A folyékony bio-tüzelőanyagok importjának és exportjának konkrét esetében csak azon mennyiségek kereskedelme az érdekes, amelyeket nem kevertek közlekedési tüzelőanyagokkal (azaz csak tiszta formájukban); a közlekedési tüzelőanyagokkal kevert bio-tüzelőanyagokat a 4. fejezet olajadatai között kell jelenteni. A következő folyékony bio-tüzelőanyagokat kell figyelembe venni:
10.1. ebből: biobenzin	E kategória magában foglalja a bioetanolt (biomasszából és/vagy a hulladék biológiailag lebontható részéből előállított etanol), a biometanolt (biomasszából és/vagy a hulladék biológiailag lebontható részéből előállított metanol), a bio-ETBE-t (bioetanolból előállított etil-tercier-butil-éter; a bio-tüzelőanyag térfogat-százalékos hányada a bio-ETBE-ben 47 %) és a bio-MTBE (biometanolból előállított metil-tercier-butil-éter: a bio-tüzelőanyag térfogat-százalékos hányada a bio-MTBE-ben 36 %).
10.1.1. biobenzinen belül: bioetanol	Biomasszából és/vagy a hulladék biológiailag lebontható részéből előállított etanol.
10.2. ebből: biodízel	Ez a kategória magában foglalja a biodízelt (növényi olajból vagy állati zsiradékból előállított, dízel minőségű metil-észter), a bio-dimetilétert, (biomasszából előállított dimetil-éter) a Fischer Tropsch-féle tüzelőanyagot (biomasszából Fischer Tropsch-szintézissel előállított tüzelőanyag), a hidegen kinyert bioolajat (olajos magvakból kizárólag mechanikai eljárásokkal előállított olaj) és egyéb folyékony bio-tüzelőanyagokat, amelyeket közlekedési dízel tüzelőanyagokként közvetlenül használtak fel, azokhoz hozzáadtak, vagy azokkal kevertek el.
10.3. Bio sugárhajtómű-kerozin	Biomasszából kinyert, sugárhajtómű-kerozinnal kevert vagy azt helyettesítő folyékony bio-tüzelőanyagok.
10.4. Egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok	Közvetlenül tüzelőanyagként felhasznált bio-tüzelőanyagok, amelyek nem tartoznak sem a biobenzin, sem a biodízelek kategóriájába.

5.2. Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

5.2.1. Bruttó villamosenergia-termelés és hőfejlesztés

Az 5.1. pontban említett energiatermékekből (kivéve a faszenet, a biobenzint és a bio sugárhajtómű-kerozint) előállított villamos energiát és hőt adott esetben külön-külön kell bejelenteni:

— a főtevékenységű és a saját célra termelő erőművek vonatkozásában,

— csak villamosenergia-, csak hő- és hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) erőművek vonatkozásában.

Ez a követelmény kizárja a faszenet. A folyékony bio-tüzelőanyagoknál kizárja a biobenzint és a bio sugárhajtómű-kerozint. A vízenergia tekintetében külön kell bejelenteni az 1 MW-nál kevesebb, az 1 és 10 MW közötti és a 10 MW-nál több villamos energiát termelő üzemeket.

5.2.2. Ellátási és átalakítási ágazatok

Az 5.1. pontban említett és az ellátási és átalakítási ágazatban felhasznált energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell jelenteni:

1. Termelés

2. Import

3. Export

4. Készletváltozások

A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

5. Bruttó fogyasztás

6. Statisztikai különbségek

7. A teljes átalakítási ágazat

Az energia primerből szekunder formába történő átalakításához felhasznált megújuló energiák és hulladékok (pl. hulladéklerakó-gázok villamos energiává alakítása) vagy a származékos energiatermékekké történő átalakításhoz felhasznált mennyiségek (pl. kevert földgázhoz felhasznált biogáz).

7.1.	ebből: főtevékenységű villamosenergia-erőművek

7.2.	ebből: főtevékenységű CHP-erőművek

7.3.	ebből: főtevékenységű hőerőművek

7.4.	ebből: saját célra termelő villamosenergia-erőművek

7.5.	ebből: saját célra termelő CHP-erőművek

7.6.	ebből: saját célra termelő hőerőművek

7.7.	ebből: kőszénbrikettüzemek Kőszénbrikett előállítására felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni.

7.8.	ebből: barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek Barnaszénbrikett előállítására felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni.

7.9.	ebből: gázgyári gáz Gázgyári gáz előállítására felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni.

7.10.

ebből: kohók

Kohóban átalakított megújulóenergia-mennyiségek (pl. növényi szén).

A fűtésre és a berendezések működtetéséhez felhasznált megújulóenergia-mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazat” alatt kell fogyasztásként feltüntetni.

7.11.

ebből: kevert földgázat előállító üzemek

Földgázzal kevert és a földgázhálózatba bevezetett biogázmennyiségek.

7.12.

ebből: motorbenzinnel/dízellel/kerozinnal való keverés

Nem a végső felhasználásra szállított, hanem egyéb, az olajadatokra vonatkozó kérdőíven feltüntetett kőolajtermékekkel együtt felhasznált folyékony bio-tüzelőanyag-mennyiségek

7.13.

ebből: faszén-előállító üzemek

Faszén előállításához felhasznált famennyiségek.

7.14.

ebből: máshol nem szereplő – átalakítás

5.2.3. Energiaágazat

Az 5.1. pontban említett és az energiaágazatban vagy végső fogyasztásra felhasznált energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell jelenteni:

1. A teljes energiaágazat

Az energiaágazat által az átalakítási tevékenység támogatására felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek: például a fűtésre, világításra vagy szivattyúk/kompresszorok működtetésére felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek.

A más energiaformába átalakított megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket az „Átalakítási ágazat” kategóriánál kell feltüntetni.

1.1.	ebből: gázosító üzemek

1.2.	ebből: állami villamosenergia-, CHP- és hőerőművek

1.3.	ebből: szénbányák

1.4.	ebből: kőszénbrikettüzemek

1.5.	ebből: kokszolókemencék

1.6.	ebből: kőolaj-finomítók

1.7.	ebből: barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek

1.8.	ebből: gázgyári gáz

1.9.	ebből: kohók

1.10.

ebből: faszén-előállító üzemek

1.11.

ebből: máshol nem szereplő

2. Elosztási veszteségek

A szállítással és elosztással együtt járó valamennyi veszteség.

5.2.4. Energia-végfelhasználás

Az 5.1. pontban említett energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell bejelenteni:

1. Végső energiafogyasztás

2. Ipari ágazat

2.1.	ebből: vas és acél

2.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar

2.3.	ebből: nemvasfémek

2.4.	ebből: nemfémásványok

2.5.	ebből: járműgyártás

2.6.	ebből: gépek

2.7.	ebből: bányászat és kőfejtés

2.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru

2.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar

2.10.

ebből: fa és faipari termékek

2.11.

ebből: építőipar

2.12.

ebből: textil és bőr

2.13.

ebből: máshol nem szereplő – ipar

3. Szállítási ágazat

3.1.	ebből: vasút

3.2.	ebből: közút

3.3.	ebből: belvízi hajózás

3.4.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás

4. Egyéb ágazatok

4.1.	ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások

4.2.

ebből: lakóépületek

4.2.1.

Lakóépületek, ebből: helyiségek fűtése

4.2.2.

Lakóépületek, ebből: helyiségek hűtése

4.2.3.

Lakóépületek, ebből: használati melegvíz

4.2.4.

Lakóépületek, ebből: tűzhelyek és sütők

4.2.5.

Lakóépületek, ebből: egyéb végfelhasználás

4.3.	ebből: mezőgazdaság/erdészet

4.4.	ebből: Halászat

4.5.	ebből: máshol nem szereplő – egyéb

5.2.5. A berendezések műszaki jellemzői

A következő villamosenergia-termelési kapacitásokat a beszámolási év végén fennálló helyzetük szerint kell jelenteni:

1. Vízenergia

A kapacitást a következő teljesítményű erőművekre vonatkozóan kell jelenteni: < 1 MW, 1-től < 10 MW, ≥ 10 MW, a vegyes üzemekre és a tisztán szivattyús energiatározásra, továbbá valamennyire együtt. Az erőmű részletes méreteit a szivattyúval történő tárolás méretei nélkül kell jelenteni.

2. Geotermikus energia

3. Fotovoltaikus napenergia

4. Termikus napenergia

5. Árapály-, hullám-, tengeráram-energia

6. Szélenergia

7. Ipari hulladék (nem megújuló)

8. Települési hulladék

9. Szilárd bio-tüzelőanyagok

10. Biogázok

11. Biodízel

12. Egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok

A napkollektorok teljes felszerelt felületét kell bejelenteni.

A következő bio-tüzelőanyag-termelési kapacitásokat kell jelenteni:

1. Biobenzin

2. Biodízel

3. Bio sugárhajtómű-kerozin

4. Egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok

5.2.6. Import és export

Az import a származási ország, az export a rendeltetési ország szerint jelentendő a következő termékekre:

1. Biobenzin

1.1.	ebből: bioetanol

2. Bio sugárhajtómű-kerozin

3. Biodízel

4. Egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok

5. Falabdacs (pellet)

5.2.7. Szilárd bio-tüzelőanyagok és biogáz előállítása

A következő termékek előállítását kell jelenteni:

1. Szilárd bio-tüzelőanyagok (a faszén kivételével)

1.1.

ebből: tűzifa, fahulladék és melléktermékek

1.1.1.

tűzifa, fahulladék és melléktermékek, ezenbelül: falabdacs (pellet)

1.2.	ebből: szulfit szennylúg

1.3.	ebből: kipréselt cukornád

1.4.	ebből: állati hulladék

1.5.	ebből: egyéb növényi anyagok és maradékok

2. Anaerob erjesztésből származó biogáz

2.1.	ebből: hulladéklerakó-gáz

2.2.	ebből: szennyvíziszap-gáz

2.3.	ebből: anaerob erjesztésből származó egyéb biogáz

3. Termikus gyártásfolyamatokból származó biogáz

5.3. Fűtőérték

Az átlagos nettó fűtőértéket a következő termékek esetében kell jelenteni:

1. Biobenzin

2. Bioetanol

3. Biodízel

4. Bio sugárhajtómű-kerozin

5. Egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok

6. Faszén

5.4. Mértékegységek

1. Villamosenergia-termelés	MWh
2. Hőtermelés	TJ
3. Megújuló energiatermékek	Biobenzin, biodízelek és egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok: tonna Faszén: 1 000 tonna Minden egyéb: TJ (a nettó fűtőértékek alapján).
4. Napkollektorok felülete	1 000 m2
5. Üzemek kapacitása	Bio-tüzelőanyagok: tonna/év Minden egyéb: MWe
6. Fűtőérték	KJ/kg (nettó fűtőérték).

5.5. Eltérések és mentességek

Tárgytalan.

6. ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK

A következő rendelkezések alkalmazandók a korábbi fejezetekben ismertetett adatgyűjtésre:

1.	Jelentési időszak: naptári év (január 1-jétől december 31-ig).

2.	Gyakoriság Éves.

3.	Az adatok továbbításának határideje: A beszámolási időszakot követő év november 30-a.

4.	A továbbítás formátuma és módszere: Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak. Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egyablakos adatbeviteli rendszerébe.

▼M2

C. MELLÉKLET

HAVI ENERGIASTATISZTIKÁK

E melléklet az energiastatisztikák havonkénti gyűjtésének hatáskörét, mértékegységeit, beszámolási időszakát, gyakoriságát, határidejét és továbbítási módszereit írja le.

Azokra a szakkifejezésekre, amelyekre ez a melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.

1. SZILÁRD ÜZEMANYAGOK

1.1. Vonatkozó energiatermékek

Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:

Energiatermék	Fogalommeghatározás
1. Feketekőszén	A feketekőszén nedves, hamumentes bázison 20 000 kJ/kg-nál magasabb bruttó fűtőértékű szén, amelynek közepes vitrinit-reflexiója legalább 0,6 %.
2. Lignit	Kőszén nem brikettezve, amelynek bruttó fűtőértéke száraz, ásványianyag-mentes bázison kevesebb mint 20 000 kJ/kg, illóanyag-tartalma pedig több mint 31 %.
3. Tőzeg	Éghető, puha, porított vagy sűrített, növényi eredetű, magas víztartalmú (nyers állapotban akár 90 %), könnyen vágható, a világosbarnától a sötétbarnáig terjedő színű fosszilis üledékes kőzet. A nem energiacélú tőzeget nem foglalja magában. Magában foglalja viszont a finomra aprított tőzeget.
4. Kőszénbrikett	Finomított feketekőszénből kötőanyag hozzáadásával előállított kevert üzemanyag.
5. Barnaszénbrikettek	A barnaszénbrikett lignitből vagy sovány szénből előállított kevert üzemanyag, amelyet magas nyomás alatt, kötőanyag – például szárított finomított lignit vagy szállópor – hozzáadása nélkül, brikettezve állítanak elő.
6. Koksz	A szén, elsősorban kokszszén karbonizálásából magas hőmérsékleten nyert szilárd termék, nedvesség- és illóanyag-tartalma alacsony. A kokszolókemence-szenet elsősorban a vas- és acéliparban használják energiaforrásként és vegyi anyagként. Ez a kategória magában foglalja a kokszport és az öntödei kokszot. A félkoksz (a szén alacsony hőmérsékleten történő karbonizálásából nyert szilárd termék) is e kategóriába tartozik. A félkokszot háztartási tüzelőanyagként használják, vagy maga az átalakító üzem használja fel. E pont magában foglalja a lignitből készült kokszot, kokszport, gázkokszot és félkokszot is.

1.2. Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

Azokra a szakkifejezésekre, amelyekre ez a melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.

1.2.1. Ellátási ágazat

A következő aggregátumok alkalmazandók a feketekőszén, a lignit és a tözeg esetében:

1. Termelés

2. Visszanyert termékek (csak a feketekőszénre alkalmazandó)

Bányák által visszanyert iszapszerű hulladékok és meddőhányókból származó pala.

3. Összes import

4. Összes export

5. Készletek:

— Az időszak kezdete

— Az időszak vége

— Készletváltozások

Ezek a bányák és az importőrök készletei.

Nem foglalja magában a fogyasztók (pl. az erőművek és kokszolóüzemek) készleteit, kivéve a közvetlenül importáló fogyasztókét.

A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

6.	Számított belföldi szállítások Azon termékek összmennyisége, amelyeket a számítás szerint belföldi fogyasztásra szállítottak. Meghatározása a következő:

7.	Statisztikai különbség A számított mínusz a megfigyelt belföldi szállítás. Csak a feketekőszénre alkalmazandó.

Megfigyelt belföldi szállítások

A hazai piacra szállított mennyiségek. A különböző típusú fogyasztók számára szállított mennyiségek összessége. A számított és a megfigyelt szállítások között különbség jelenhet meg.

Csak a feketekőszénre alkalmazandó.

8.1.	ebből: főtevékenységű erőműveknek történő szállítások

8.2.	ebből: kokszolóüzemeknek történő szállítások

8.3.	ebből: kőszénbrikettüzemeknek történő szállítások Átalakításra használt mennyiségek kőszénbrikettüzemekben (a bányához tartozó vagy független).

8.4.	ebből: a teljes gazdasági ágazatnak történő szállítások

8.5.	ebből: egyéb (szolgáltatások, háztartások stb.) Háztartások (beleértve a bányákban és a hozzájuk tartozó üzemekben dolgozók számára biztosított bányaszenet) és szolgáltatások (igazgatás, üzletek stb.), illetve a máshol nem szereplő ágazatok tüzelőanyag-mennyiségei.

A koksz, a kőszénbrikett és a barnaszénbrikettek esetében a következő aggregátumok alkalmazandók:

Termelés

2.	Összes import

3.	Összes export

Készletek:

— Az időszak kezdete

— Az időszak vége

— Készletváltozások

Kokszolóüzemekben (koksz) és kőszénbrikettüzemekben (kőszénbrikett) tárolt mennyiségek.

Nem foglalja magában a fogyasztók készleteit, kivéve a közvetlenül importáló fogyasztókéit.

A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

5.	Számított belföldi szállítások Azon termékek összmennyisége, amelyeket a számítás szerint belföldi fogyasztásra szállítottak. Meghatározása a következő:

6.	Vas- és acéliparnak történő szállítás (csak a kokszra alkalmazandó)

1.2.2. Import

Az import a származási ország, az export a rendeltetési ország szerint jelentendő a feketekőszénre.

1.3. Mértékegységek

Valamennyi termékmennyiséget 103 tonnában kell feltüntetni.

1.4. Eltérések és mentességek

Nem alkalmazható.

2. VILLAMOSSÁG

2.1. Vonatkozó energiatermékek

E fejezet tárgya a villamos energia.

2.2. Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét kell bejelenteni.

2.2.1. Termelési ágazat

A következő aggregátumok esetében a bruttó és a nettó mennyiségeket egyaránt be kell jelenteni:

1. Összes villamosenergia-termelés

1.1.	ebből: nukleáris energia

1.2.

ebből: vízenergia

1.2.1.

1.2-ből: a vízenergia szivattyús tározással termelt része

1.3.	ebből: geotermikus energia

1.4.	ebből: hagyományos hőenergia

1.5.	ebből: szélenergia

A következő villamosenergia-mennyiségeket szintén be kell jelenteni:

2. Import

2.1.	ebből: EU-n belüli import

3. Export

3.1.	ebből: EU-n kívüli export

4. Szivattyús tározásnál felhasznált

5. A belső piacon felhasznált

Ezt a következőképpen lehet kiszámítani:

A főtevékenységű termelő erőművek tüzelőanyag-fogyasztására a következő aggregátumok alkalmazandók (a lignit meghatározását lásd a B. mellékletben és a feketekőszén meghatározását a C. mellékletben):

6. Főtevékenységű termelő erőművek összes tüzelőanyag-fogyasztása

A villamosenergia-termelés és a kizárólag harmadik feleknek eladásra szánt hő termelése céljából fogyasztott tüzelőanyag összmennyisége.

6.1.	ebből: feketeszén

6.2.	ebből: barnaszén és lignit

6.3.	ebből: kőolajszármazékok

6.4.	ebből: földgáz

6.5.	ebből: gázszármazékok (feldolgozott gázok)

6.6.	ebből: egyéb tüzelőanyagok

2.2.2. Főtevékenységű termelők tüzelőanyag-készletei

A főtevékenységű termelők olyan közüzemek, amelyek tüzelőanyagok segítségével termelnek villamos energiát. A következő zárókészleteket (a beszámolási hónap végén meglévő készletek) kell bejelenteni:

1. Feketekőszén

2. Lignit

3. Kőolajtermékek

2.3. Mértékegységek

1. Energiamennyiségek

Villamos energia: GWh

Feketekőszén, lignit és kőolajtermékek: 103 tonna és TJ a nettó fűtőérték alapján.

Földgáz és gázszármazékok: TJ a bruttó fűtőérték alapján.

Egyéb tüzelőanyagok: TJ a nettó fűtőérték alapján.

Nukleáris hő: TJ

2. Készletek

103 tonna

2.4. Eltérések és mentességek

Tárgytalan.

3. OLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉKEK

3.1. Vonatkozó energiatermékek

Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó, amelyekre a B. melléklet 4. fejezetének meghatározásait kell alkalmazni: nyersolaj, földgázkondenzátumok, finomítói nyersanyagok, egyéb szénhidrogének, finomítói gáz (nem cseppfolyósított), etán, propán-bután gáz, nafta, motorbenzin, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag (nafta típusú sugárhajtómű-üzemanyag vagy JP4), kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, egyéb kerozin, gázolaj/dízelolaj (fűtőolaj párlat), közlekedési dízel, háztartási tüzelőolaj és egyéb gázolajok, (alacsony és magas kéntartalmúak), lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen, paraffinviaszok és petrolkoksz.

Adott esetben a motorbenzint a következő két kategóriában kell bejelenteni: biobenzin és nem biobenzin; a sugárhajtómű-kerozint a következő két kategóriában kell bejelenteni: bio sugárhajtómű-kerozin és nem bio sugárhajtómű-kerozin; a gázolajat/dízelolajat a következő négy kategóriában kell bejelenteni: közlekedésben használt dízelolaj, háztartási fűtőolaj és egyéb gázolajok, biodízel és nem bio gázolaj/dízelolaj.

Az „Egyéb termékek” kategória magában foglalja a B. melléklet 4. fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő mennyiségeket, ezenfelül a lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen és paraffinviaszok mennyiségeit; e termékeket nem szükséges külön bejelenteni.

3.2. Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

3.2.1. Ellátási ágazat

A következő táblázat csak a nyersolajra, földgázkondenzátumokra, finomítói nyersanyagokra, adalékokra/oxigenátokra, bioüzemanyagokra és egyéb szénhidrogénekre alkalmazandó:

1. Belföldi termelés

Finomítói nyersanyagokra nem alkalmazandó.

2. Egyéb forrásokból

Adalékok, bioüzemanyagok és egyéb szénhidrogének, amelyek előállítását más üzemanyagmérleg már lefedte.

A nyersolajra, földgázkondenzátumokra (NGL) és finomítói nyersanyagokra nem alkalmazandó.

3. A petrolkémiai ágazatból történő visszaáramlás

A végfogyasztóktól a finomítókba feldolgozásra, keverésre vagy eladásra visszakerült kész- vagy félkész termékek. Rendszerint a petrolkémiai eljárások melléktermékei. Csak finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.

4. Transzferált termékek

Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül.

Csak finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.

5. Import és export

Magában foglalja a feldolgozási megállapodások keretében importált vagy exportált nyersolaj- és termékmennyiségeket (azaz a bérfinomítást). A nyersolajat és a földgázkondenzátumokat a végső származási országból származónak kell jelenteni; a finomítói nyersanyagokat és a késztermékeket az utolsó szállítás országából származónak kell jelenteni.

Megjegyzés: az olyan bioüzemanyagok kereskedelmét, amelyet nem kevertek közlekedési üzemanyagokkal (azaz tiszta formájukban fordulnak elő), a megújuló energiákra vonatkozó kérdőíven kell bejelenteni.

6. Közvetlen felhasználás

Nyersolaj, földgázkondenzátumok és egyéb szénhidrogének, amelyeket kőolaj-finomítókban történő feldolgozás nélkül, közvetlenül használnak fel.

Magában foglalja a villamos energia termeléséhez elégetett nyersolajat.

7. Készletváltozások

A készletfelhalmozás pozitív, a készletfelhasználás pedig negatív számként van feltüntetve.

8. Számított finomítói felhasználás

A finomítási folyamatba belépett termék teljes számított mennyisége. Meghatározása a következő:

9. Statisztikai különbségek

A számított finomítói felhasználás mínusz a megfigyelt finomítói felhasználás.

10. Megfigyelt finomítói felhasználás

A finomítói felhasználásnál mért mennyiségek

11. Finomítói veszteségek

A (megfigyelt) finomítói felhasználás és a bruttó finomítói termelés különbsége. A veszteségekre a lepárlási folyamat során a párolgás miatt kerülhet sor. A jelentett veszteségek pozitívak. Térfogat-növekedés lehetséges, tömegnövekedés azonban nem.

A következő táblázat nem alkalmazandó finomítói nyersanyagokra és az adalékokra/oxigenátokra:

1. Kapott elsődleges termékek

2. Bruttó finomítói termelés

Finomító- vagy keverőüzemben előállított késztermékek.

Nem foglalja magában a finomítói veszteségeket, azonban magában foglalja a finomítói tüzelőanyagot.

3. Újrahasznosított termékek

4. Finomítói tüzelőanyag

A finomító működésének támogatásához felhasznált kőolajtermékek.

Nem foglalja magában az olajtársaságok által a finomítói folyamaton kívül (pl. a bunkerhajókban vagy olajszállító tartályhajókon) felhasznált termékeket.

Magában foglalja a finomítókban termelt villamos energiát és eladott hőt.

5. Import és export

6. Nemzetközi bunkerhajók

7. Termékek közötti transzferek

Minőségi előírásuk megváltozása, vagy más termékkel történő keverésük miatt átminősített mennyiségek.

Egy termék negatív értékét egy (vagy több) pozitív értéknek kell kompenzálnia egy vagy több termék esetében és fordítva; az összes nettó eredménynek nullát kell kiadnia.

8. Transzferált termékek

Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül.

9. Készletváltozások

A készletfelhalmozás pozitív, a készletfelhasználás pedig negatív számként van feltüntetve.

10. Számított bruttó belföldi szállítások

Meghatározása a következő:

11. Statisztikai különbség

A számított bruttó belföldi szállítás mínusz a megfigyelt bruttó belföldi szállítás.

12. Megfigyelt bruttó belföldi szállítások

A kőolajkésztermékek megfigyelt szállításai elsődleges forrásokból (pl. finomítók, keverőüzemek stb.) a hazai piacra.

Ez a szám eltérhet a számított értéktől, például a különböző beszámolási rendszerek alkalmazási területei és/vagy meghatározásai közötti különbségek miatt.

12.1.

ebből: szállítások a nemzetközi légi közlekedésnek

12.2.

ebből: főtevékenységű erőműveknek történő szállítások

12.3.

ebből: gépjárművek PB-gázzal való üzemeléséhez szükséges szállítások

12.4.

ebből: szállítások (bruttó) a petrolkémiai ágazatnak

13. Visszaáramlás a petrolkémiai ágazatból a finomítókba

14. Összes nettó belföldi szállítás

3.2.2. Készletek

A következő nyitó- és zárókészleteket a finomítói gáz kivételével minden energiatermék esetében be kell jelenteni:

1. Nemzeti területen tárolt készletek

A következő helyszíneken tárolt készletek: finomítói tartályok, ömlesztettáru-kirakodóhelyek, csővezeték tartályai, uszályok és part menti tartályhajók (ha a kiindulási és célkikötő ugyanabban az országban található), tartályhajók tagállami kikötőben (ha rakományukat a kikötőben fogják kirakni), belvízi bunkerhajók. Nem foglalja magában a csővezetékekben, vasúti tartálykocsikban, közúti tartálykocsikban, tengerjáró hajók tartályaiban, töltőállomásokon, kiskereskedelemben és tengeri bunkerhajókon tárolt olajkészleteket.

2. Kétoldalú kormányzati megállapodások keretében más országok számára tárolt készletek

Nemzeti területen tárolt, de más ország tulajdonában lévő készletek, amelyhez a hozzáférést az érintett kormányok közötti megállapodás garantálja.

3. Ismert külföldi rendeltetésű készletek

A 2. pontba nem sorolható, nemzeti területen tárolt készletek, amelyek másik ország tulajdonát képezik, illetve amelyeket más országnak szánnak. E készletek vámszabad területeken belül, illetve kívül is elhelyezkedhetnek.

4. Vámszabad területeken tárolt egyéb készletek

Magában foglalja a 2. és 3. pontba nem tartozó készleteket, tekintet nélkül arra, hogy vámkezeltek-e.

5. Nagyfogyasztók készletei

A kormányzati ellenőrzés alá tartozó készleteket is beleértve. E meghatározás nem foglalja magában az egyéb fogyasztói készleteket.

6. A kikötőbe belépő vagy lehorgonyzott óceánjárók fedélzetén tárolt készletek

Tekintet nélkül arra, hogy vámkezeltek-e vagy sem. E kategória nem foglalja magában a nyílt tengeren tartózkodó hajók készleteit.

Magában foglalja a part menti tartályhajókon tárolt olajat, ha a kiindulási és célkikötő ugyanabban az országban található. A több kirakodási kikötőbe tartó, belépő hajók esetében csak a bejelentő országban kirakandó mennyiséget kell bejelenteni.

7. Az állam által a nemzeti területen tárolt készletek

Magában foglalja az állam által nem katonai célra nemzeti területen tárolt készleteket, amelyek az állam tulajdonát képezik, vagy állami ellenőrzés alatt állnak, kizárólag szükséghelyzetekre fenntartva.

Nem foglalja magában az állami olajtársaságok vagy villamos közművek készleteit, vagy a közvetlenül olajtársaságok által az állam részére tárolt készleteket.

8. Készlettartó szervezetek által nemzeti területen tárolt készletek

Kizárólag szükséghelyzetekre fenntartott készletek tartására létrehozott állami és magántársaságok által tárolt készletek.

Nem foglalja magában a magánvállalatok által tárolt kötelező készleteket.

9. Nemzeti területen tárolt valamennyi egyéb készlet

Az 1. pontban leírt feltételeknek megfelelő valamennyi egyéb készlet.

10. Kétoldalú kormányzati megállapodás keretében külföldön tárolt készletek

A jelentő ország tulajdonában lévő, de más országban tárolt készletek, amelyhez a hozzáférést az érintett kormányok közötti megállapodás garantálja.

10.1.

ebből: állami készletek

10.2.

ebből: tároló szervezetek készletei

10.3.

ebből: egyéb készletek

11. véglegesen importkészletnek nyilvánított, külföldön tárolt készletek

A 10. kategóriába nem tartozó készletek, amelyek a bejelentő állam tulajdonát képezik, de amelyeket más országban tárolnak, az importálást megelőzően.

12. Vámszabad területeken tárolt egyéb készletek

A fenti kategóriákba nem tartozó, a bejelentő ország területén tárolt egyéb készletek.

13. A csővezetékek tartalma

A csővezetékekben lévő, ott az áramlás fenntartásához szükséges olaj (nyersolaj és kőolajtermékek).

Ezenfelül a mennyiségek országok szerinti bontását a következő készletek esetében kell bejelenteni:

— hivatalos megállapodások keretében más országok számára tárolt zárókészletek, kedvezményezettek szerint,

— hivatalos megállapodások keretében más országok számára tárolt zárókészletek, köztük „stock ticketek” (garantált szállítási megállapodások), kedvezményezettek szerint,

— egyéb ismert, külföldi rendeltetésű zárókészletek, kedvezményezettek szerint,

— hivatalos megállapodás keretében külföldön tárolt zárókészletek, helyszín szerint,

— hivatalos megállapodások keretében külföldön tárolt zárókészletek, köztük „stock ticketek” (garantált szállítási megállapodások), kedvezményezett szerint,

— véglegesen a bejelentő országba szánt importkészletnek nyilvánított, külföldön tárolt zárókészletek, helyszín szerint.

A nyitókészlet a beszámolási hónapot megelőző hónap utolsó napján rendelkezésre álló készletet jelenti. A zárókészlet a beszámolási hónap utolsó napján rendelkezésre álló készletet jelenti.

3.2.3. Import és export

Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint.

3.3. Mértékegységek

Energiamennyiségek: 103 tonna

3.4. Földrajzi megjegyzések

Kizárólag statisztikai jelentések esetében az A. melléklet 1. fejezetének megjegyzései alkalmazandók a következő kivételekkel:

1. Dánia magában foglalja a Feröer szigeteket és Grönlandot.

2. Svájc magában foglalja Liechtensteint.

3.5. Eltérések és mentességek

Tárgytalan.

4. FÖLDGÁZ

4.1. Vonatkozó energiatermékek

A B. melléklet 2. fejezetében meghatározott földgáz.

4.2. Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

4.2.1. Ellátási ágazat

1. Belföldi termelés

A nemzeti határokon belüli teljes piacképes termelés, beleértve az offshore termelést is. A termelést a földgázkondenzátumok és a kén megtisztítása és kinyerése után kell mérni.

Nem foglalja magában a kinyeréssel járó veszteségeket és a visszafecskendezett, a légkörbe visszajuttatott vagy fáklyázott mennyiségeket.

Magában foglalja a földgáziparban, a gázkitermelésben, a csővezetékekhez és a feldolgozóüzemekben felhasznált mennyiségeket.

2. Import

3. Export

4. Készletváltozások

A készletfelhalmozás pozitív, a készletfelhasználás pedig negatív számként van feltüntetve.

5. Számított bruttó belföldi szállítások

Meghatározása a következő:

6. Statisztikai különbség

A számított bruttó belföldi szállítás mínusz a megfigyelt finomítói felhasználás.

7. Megfigyelt bruttó belföldi szállítások

Magában foglalja a gáziparban hűtésre és a berendezések működtetésére felhasznált gázt (pl. a gázkinyerés során, a csővezetékrendszerben és a feldolgozóüzemekben történő fogyasztás) és az elosztási veszteségeket.

8. A nemzeti területen tárolt készletek nyitó és záró szintje

A különleges helyen (kimerült gáz- és/vagy olajmező, víztározó, sóbarlang, vegyes barlangok vagy egyéb) tárolt mennyiségek, illetve cseppfolyós földgáz tárolása. A nyitókészlet a beszámolási hónapot megelőző hónap utolsó napján rendelkezésre álló készletet jelenti. A zárókészlet a beszámolási hónap utolsó napján rendelkezésre álló készletet jelenti.

9. A földgázipar saját felhasználása és veszteségei

Magában foglalja a gáziparban hűtésre és a berendezések működtetésére saját célra felhasznált gázt (pl. a gázkinyerés során, a csővezetékrendszerben és a feldolgozóüzemekben történő fogyasztást).

Magában foglalja az elosztási veszteségeket.

4.2.2. Import és export

Ebben az esetben az A. melléklet meghatározásaival ellentétben az importot és az exportot szomszédos országnak kell bejelentenie.

4.3. Mértékegységek

A mennyiségeket két mértékegységben kell bejelenteni:

— fizikai mennyiség szerint 106 m3, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között

— (15 °C, 101,325 kPa),

— energiatartalom szerint a bruttó fűtőértéken alapuló TJ.

4.4. Eltérések és mentességek

Tárgytalan.

5. ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK

A következő rendelkezések alkalmazandók a korábbi fejezetekben ismertetett adatgyűjtésre:

1. Jelentési időszak:

Naptári hónap.

2. Gyakoriság:

Havonkénti.

3. Az adatok továbbításának határideje:

A 3. pontban (olaj- és petróleumtermékek) és a 4. pontban (földgáz) leírt valamennyi adat: a beszámolási hónapot követő 55 napon belül.

Valamennyi egyéb adat: a beszámolási hónapot követő három hónapon belül.

4. A továbbítás formátuma és módszere:

Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak.

Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe.

D. MELLÉKLET

RÖVID TÁVÚ HAVI STATISZTIKÁK

E melléklet a statisztikai adatok rövid határidős, havonkénti gyűjtésének hatáskörét, mértékegységeit, beszámolási időszakát, gyakoriságát, határidejét és továbbítási módszereit írja le.

Azokra a szakkifejezésekre, amelyekre ez a melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.

1. FÖLDGÁZ

1.1. Vonatkozó energiatermékek

E fejezet kizárólag a földgázra vonatkozik. A földgázt a B. melléklet 2. fejezete határozza meg.

1.2. Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét kell bejelenteni.

1. Termelés

2. Import

3. Export

4. Készletváltozás

A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

5. Ellátás

Ezt a következőképpen lehet kiszámítani:

6. Készletek a hónap végén

1.3. Mértékegységek

A földgázmennyiségeket a bruttó fűtőértéken alapuló terajoule-ban (TJ) kell bejelenteni.

1.4. Egyéb alkalmazandó rendelkezések

1. Jelentési időszak:

Naptári hónap.

2. Gyakoriság:

Havonkénti.

3. Az adatok továbbításának határideje:

A beszámolási hónapot követő egy hónapon belül.

4. A továbbítás formátuma és módszere:

Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak.

Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe.

1.5. Eltérések és mentességek

Németország 2014. szeptember 30-ig eltér ezen adatgyűjtés alól.

2. VILLAMOS ENERGIA

2.1. Vonatkozó energiatermékek

E fejezet tárgya kizárólag a villamos energia.

2.2. Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét kell bejelenteni.

1. Teljes villamosenergia-termelés

A termelt villamos energia bruttó összmennyisége.

Magában foglalja az erőművek saját fogyasztását.

2. Import

3. Export

4. Bruttó villamosenergia-ellátás

Ezt a következőképpen lehet kiszámítani:

2.3. Mértékegységek

Az energiamennyiségeket GWh-ban kell megadni.

2.4. Egyéb alkalmazandó rendelkezések

1. Jelentési időszak:

Naptári hónap.

2. Gyakoriság:

Havonkénti.

3. Az adatok továbbításának határideje:

A beszámolási hónapot követő egy hónapon belül.

4. A továbbítás formátuma és módszere:

Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak.

Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe.

2.5. Eltérések és mentességek

Németország mentesül ezen adatgyűjtés alól.

3. OLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉKEK

Ezen adatgyűjtés közismert neve a „JODI-kérdőív”.

3.1. Vonatkozó energiatermékek

Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó, amelyekre a B. melléklet 4. fejezetének meghatározásait kell alkalmazni: nyersolaj, földgázkondenzátumok, gázolaj (a motorbenzin és a repülőbenzin összege), kerozin (a kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag és az egyéb kerozin összege), gázolaj/dízelolaj és fűtőolaj (alacsony és magas kéntartalmú).

Ezenfelül ez az adatgyűjtés alkalmazandó az „összes olajra” is, amely e termékek összessége, kivéve a nyersolajat, és magában foglalja az egyéb kőolajtermékeket is, mint pl. a finomítói gáz, etán, nafta, petrolkoksz, lakkbenzin és SBP, paraffinviaszok, bitumen, kenőanyagok stb.

3.2. Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.

3.2.1. Ellátási ágazat

A következő táblázat csak a nyersolajra alkalmazandó:

1. Termelés

2. Import

3. Export

4. Zárókészlet

5. Készletváltozás

A készletfelhalmozás pozitív, a készletfelhasználás pedig negatív számként van feltüntetve.

6. Finomítói felhasználás

Megfigyelt finomítói forgalom.

A következő táblázat a nyersolajra, földgázkondenzátumokra, gázolajra, kerozinra, gázolajra/dízelolajra, fűtőolajra és az összes olajra alkalmazandó:

1. Finomítói termelés

Bruttó termelés, a finomítói tüzelőanyagot is beleértve.

2. Import

3. Export

4. Zárókészlet

5. Készletváltozás

A készletfelhalmozás pozitív, a készletfelhasználás pedig negatív számként van feltüntetve.

6. Kereslet

A hazai piacra történő szállítások vagy ottani eladások (belföldi fogyasztás) + finomítói olaj + nemzetközi bunkerhajók és tartályrepülőgépek. Az összes olaj kereslete magában foglalja a nyersolajat is.

3.3. Mértékegységek

Energiamennyiségek: 103 tonna

3.4. Egyéb alkalmazandó rendelkezések

1. Jelentési időszak:

Naptári hónap.

2. Gyakoriság:

Havonkénti.

3. Az adatok továbbításának határideje:

A beszámolási hónapot követő 25 napon belül.

4. A továbbítás formátuma és módszere:

Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak.

Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe.

3.5. Eltérések és mentességek

Tárgytalan.

( 1 ) Az Európai Parlament 2008. március 12-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. szeptember 15-i határozata.

( 2 ) HL L 49., 2004.2.19., 1. o.

( 3 ) HL L 283., 2001.10.27., 33. o.

( 4 ) HL L 52., 2004.2.21., 50. o.

( 5 ) HL L 1., 2003.1.4., 65. o.

( 6 ) HL L 114., 2006.4.27., 64. o.

( 7 ) HL L 191., 2005.7.22., 29. o.

( 8 ) HL C 317. E, 2006.12.23., 876. o.

( 9 ) HL L 52., 1997.2.22., 1. o.

( 10 ) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

( 11 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 12 ) HL L 55., 2005.3.1., 57. o.