Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, valamint 55. és 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 4 ), az egyeztetőbizottság által 2003. december 9-én jóváhagyott közös szövegtervezet alapján,

mivel:

(1)

A vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/38/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) új módosításai nyomán, – amelyek az ajánlatkérők és a gazdasági szereplők által a Bizottság 1996. november 27-én elfogadott zöld könyvére válaszként megfogalmazott, egyszerűsítés és korszerűsítés iránti kérelmek teljesítése céljából szükségesek –, az irányelvet az érthetőség érdekében át kell dolgozni. Ez az irányelv a Bíróság joggyakorlatán alapul, különösen a szerződések odaítélésének szempontjaira vonatkozó joggyakorlatán, amely tisztázza az ajánlatkérőknek az adott közszükségletek kielégítésére vonatkozó lehetőségeit, beleértve a környezetvédelmi és/vagy a szociális kérdéseket is, feltéve, hogy e szempontok kapcsolódnak a szerződés tárgyához, nem biztosítanak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő számára, kifejezett említést nyernek, és megfelelnek a 9. preambulumbekezdésben említett alapelveknek.

(2)

A szerződések odaítélésére irányuló eljárások összehangolását szolgáló szabályoknak a szóban forgó ágazatokban történő bevezetését indokolja egyrészt főként az, hogy a nemzeti szervek különböző módszerekkel befolyásolhatják az ajánlatkérők magatartását, beleértve az ajánlatkérők jegyzett tőkéjében való részesedést és az ügyvezető, döntéshozó, illetve felügyeleti testületeikben való képviseletet.

(3)

Az ezen ágazatokban működő szervezetek által alkalmazott beszerzési eljárások összehangolásának szükségességét másrészt főként az indokolja, hogy a tagállamok által az adott szolgáltatás teljesítéséhez szükséges hálózatoknak történő szállításra, e hálózatok szolgáltatására vagy működtetésére vonatkozóan megadott, különleges, illetve kizárólagos jogok miatt, működési piacaik jellege zárt.

(4)

A közösségi jogszabályok, és különösen a légiközlekedési ágazat vállalkozásaira vonatkozó versenyszabályok alkalmazásával kapcsolatos eljárás megállapításáról szóló, 1987. december 14-i 3975/87/EGK tanácsi rendelet ( 6 ), valamint a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a légiközlekedési ágazaton belüli megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1987. december 14-i 3976/87/EGK tanácsi rendelet ( 7 ) célja az, hogy nagyobb mértékű versenyt teremtsen az utazóközönség számára légi közlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek között. Nem indokolt tehát e szervezeteket ezen irányelv hatálya alá vonni. A közösségi tengeri hajózásban érvényesülő versenyre tekintettel szintén nem indokolt az ebben az ágazatban odaítélt szerződéseket ezen irányelv szabályainak hatálya alá vonni.

(5)

A 93/38/EGK irányelv hatálya jelenleg kiterjed egyes, a távközlési ágazatban működő ajánlatkérők által odaítélt szerződésekre. Megtörtént a távközlési szabályozás végrehajtásáról szóló, 1998. november 25-i negyedik jelentésben említett, a távközlési ágazat megnyitását szolgáló jogszabályi keret elfogadása. Ennek egyik következménye volt a jogilag és gyakorlatilag egyaránt valódi verseny megjelenése az említett ágazatban. Tájékoztatásul és e helyzet tükrében, a Bizottság közzétette azon távközlési szolgáltatások jegyzékét ( 8 ), amelyek az említett irányelv 8. cikkének értelmében már kizárhatók az irányelv alkalmazási köréből. A távközlési szabályozás végrehajtásáról szóló, 2001. november 26-i hetedik jelentés további előrelépésről számolt be. Ezért a továbbiakban nem szükséges az ezen ágazatban működő szervezetek beszerzéseinek a szabályozása.

(6)	Ezért a továbbiakban nem indokolt fenntartani a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló, 1990. szeptember 17-i 90/531/EGK tanácsi irányelvvel ( 9 ) létrehozott, távközlési beszerzések tanácsadó bizottságát.

(7)	Indokolt azonban folytatni a távközlési ágazatban bekövetkező fejlemények nyomon követését és újra megvizsgálni a helyzetet, amennyiben megállapítást nyer, hogy már nincs hatékony verseny a távközlési ágazatban.

(8)

A 98/38/EGK irányelv kizárja alkalmazási köréből a beszédalapú telefonszolgáltatás, a telex-, mobiltelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatások igénybevételét. E kizárást az tette szükségessé, hogy a hatékony verseny hiánya és a különleges, illetve kizárólagos jogok megléte miatt a kérdéses szolgáltatásokat egy adott földrajzi területen gyakran csak egyetlen szolgáltató nyújtja. A hatékony verseny bevezetése a távközlési ágazatban megszünteti e kizárás indokoltságát. Ezért e távközlési szolgáltatások igénybevételét ezen irányelv alkalmazási körébe kell vonni.

(9)

A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők által odaítélt közbeszerzési szerződések verseny előtt történő megnyitásának biztosítása érdekében tanácsos rendelkezéseket kidolgozni egy bizonyos érték feletti szerződések közösségi koordinációjára. Ez a koordináció az EK-Szerződés 14., 28. és 49. cikkéből, valamint az Euratom-Szerződés 97. cikkéből következő követelményeken alapul, nevezetesen az egyenlő bánásmód elvén, amelynek a megkülönböztetés-mentesség elve csupán egy konkrét kifejeződése, a kölcsönös elismerés elvén, az arányosság elvén és az átláthatóság elvén. Tekintetbe véve az említett koordináció által érintett ágazatok jellegét, a koordinációnak – a fenti elvek alkalmazásának garantálása mellett – meg kell teremtenie a tisztességes kereskedelmi gyakorlat keretét, és maximális rugalmasságot kell lehetővé tennie.

A közösségi összehangoló rendelkezések alkalmazását szükségessé tevő értéket el nem érő közbeszerzési szerződések esetében helyénvaló felidézni a Bíróság által kialakított joggyakorlatot, amely szerint a Szerződések fent említett szabályai és elvei alkalmazandók.

(10)

A piac tényleges megnyitása érdekében, valamint a beszerzési szabályoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása érdekében az érintett ajánlatkérőket nem a jogállásuk alapján, hanem más szempontok szerint kell meghatározni. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a közszektorban és a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel szemben tanúsított egyenlő bánásmód ne sérüljön. A Szerződés 295. cikkével összhangban arról is gondoskodni kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok megsértésére ne kerüljön sor.

(11)	A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ha egy szerződés odaítélésére irányuló eljárásban egy közjogi intézmény ajánlattevőként vesz részt, ez a magánjog hatálya alá tartozó ajánlattevők tekintetében ne torzítsa a versenyt.

(12)

A Szerződés 6. cikke értelmében a környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni a Szerződés 3. cikkében említett közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába. Ezért ez az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérők a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják.

(13)

Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg olyan intézkedések bevezetését, illetve végrehajtását, amelyek a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme érdekében szükségesek, különös tekintettel a fenntartható fejlődésre, feltéve, hogy a szóban forgó intézkedések összhangban vannak a Szerződéssel.

(14)

Az Uruguayi Forduló többoldalú tárgyalásai (1986–1994) során elért megállapodásoknak az Európai Közösség hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat ( 10 ) jóváhagyta különösen a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás), amelynek célja a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének létrehozása, a világkereskedelem liberalizálása és növekedése céljából. Figyelemmel azokra a nemzetközi szintű jogokra és kötelezettségvállalásokra, amelyek a Közösség számára a Megállapodás elfogadásából származnak, az aláíró harmadik országok ajánlattevőire és termékeire a Megállapodás által meghatározott szabályozás alkalmazandó. A Megállapodásnak nincs közvetlen hatálya. Ezért a Megállapodás hatálya alá tartozó azon ajánlatkérőknek, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek és az irányelvet olyan harmadik országok gazdasági szereplőire alkalmazzák, amelyek a Megállapodást aláírták, meg kell felelniük a Megállapodásnak. Helyénvaló továbbá, hogy ez az irányelv a közösségi gazdasági szereplők számára olyan feltételeket biztosítson a közbeszerzésben való részvétel tekintetében, amelyek legalább annyira kedvezőek, mint a Megállapodást aláíró harmadik országok gazdasági szereplői számára fenntartott feltételek.

(15)	Beszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérők – technikai párbeszéd keretében – az ajánlattételhez szükséges dokumentáció elkészítése során felhasználható tanácsot kérhetnek és fogadhatnak el, feltéve azonban, hogy az adott tanácsnak nincs versenyt akadályozó hatása.

(16)

Az építési beruházásra irányuló szerződések sokféleségét figyelembe véve, az ajánlattevők számára lehetővé kell tenni, hogy az építési beruházás tervezésére és kivitelezésére vonatkozóan akár külön-külön, akár együttesen ítéljenek oda szerződéseket. Ennek az irányelvnek nem célja, hogy megszabja a szerződések külön-külön, illetve együttesen történő odaítélését. A szerződések külön-külön vagy együttesen történő odaítélésére vonatkozó döntést minőségi és gazdasági szempontok alapján kell meghozni, amelyeket a nemzeti jog határozhat meg.

A szerződés csak akkor minősül építési beruházásra irányuló szerződésnek, ha tárgya kifejezetten a XII. mellékletben felsorolt tevékenységek elvégzésére vonatkozik, még abban az esetben is, ha a szerződés e tevékenységek elvégzéséhez szükséges egyéb szolgáltatások teljesítését is tartalmazza. A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések – különösen az ingatlankezelési szolgáltatások területén – bizonyos esetben építési munkát is tartalmazhatnak. Azonban ha az építési munka a szerződés fő tárgyához képest mellékes és annak csupán lehetséges következménye vagy kiegészítése, az a tény, hogy a szerződés építési munkát is tartalmaz, nem indokolja a szerződés építési beruházásra irányuló szerződésként történő minősítését.

Az építési beruházásra irányuló szerződés becsült értékének kiszámítása céljából helyénvaló magának az építési beruházásnak az értékét venni alapul, valamint azon árubeszerzések és szolgáltatások – amennyiben vannak ilyenek – becsült értékét, amelyeket az ajánlatkérők az ajánlattevők rendelkezésére bocsátanak, amennyiben e szolgáltatások, illetve árubeszerzések az adott építési beruházás kivitelezése szempontjából szükségesek. Megállapítandó, hogy e bekezdés alkalmazásában azokról a szolgáltatásokról van szó, amelyeket az ajánlatkérők saját alkalmazottaik révén nyújtanak. Másrészt a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések értékének kiszámítása – függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatást az építési beruházás későbbi kivitelezéséhez az ajánlattevő rendelkezésére bocsátották-e vagy sem – a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre vonatkozó szabályok alapján történik.

(17)

Ezen irányelv eljárási szabályainak alkalmazása céljából és ellenőrzési célból, a szolgáltatások köre a legjobban egy közös osztályozás egyes rovatainak megfelelő kategóriákra történő felosztás, és e kategóriáknak két mellékletben, a XIIA. és a XVIIB. mellékletben történő összefoglalása segítségével – a rájuk vonatkozó szabályozásnak megfelelően – határozható meg. A XVIIB. mellékletben szereplő szolgáltatások tekintetében ezen irányelv vonatkozó rendelkezései nem sérthetik az adott szolgáltatásokra vonatkozó közösségi szabályok alkalmazását.

(18)

A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében ezen irányelv teljes körű alkalmazását egy átmeneti időszak erejéig olyan szerződésekre kell korlátozni, amelyek esetében az irányelv rendelkezései lehetővé teszik a megnövekedett, határokon átnyúló kereskedelem teljes potenciáljának kihasználását. Ezen átmeneti időszak során az egyéb szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket ellenőrzésnek kell alávetni, mielőtt határozat nem születik ezen irányelv teljes körű alkalmazásáról. E tekintetben meg kell határozni az ellenőrzés mechanizmusát. A mechanizmusnak lehetővé kell tennie az érdekeltek számára, hogy a megfelelő információkhoz hozzáférhessenek.

(19)

A szabad szolgáltatásnyújtás akadályait meg kell szüntetni. A szolgáltatók tehát mind természetes, mind jogi személyek lehetnek. Ez az irányelv azonban nem sértheti a valamely tevékenység vagy szakma folytatásának feltételeire vonatkozó szabályok nemzeti szintű alkalmazását, feltéve, hogy azok összeegyeztethetők a közösségi joggal.

(20)

Egyes új, elektronikus beszerzési módszerek folyamatosan fejlődnek. E módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés egyszerűsítését, különösen azáltal, hogy e módszerek alkalmazásával idő és pénz takarítható meg. Az ajánlatkérők alkalmazhatnak elektronikus beszerzési módszereket, feltéve, hogy azok alkalmazása megfelel ezen irányelv szabályainak, valamint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elvének. Ha e feltételek teljesülnek, az ajánlattevő által – különösen valamely keretmegállapodás értelmében vagy dinamikus beszerzési rendszer keretében – benyújtott ajánlat az adott ajánlattevő elektronikus katalógusában is megtestesülhet, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által a 48. cikkel összhangban kiválasztott kommunikációs eszközt használja.

(21)

Tekintetbe véve az elektronikus beszerzési rendszerek gyors terjedését, megfelelő szabályokat kell bevezetni annak érdekében, hogy az ajánlatkérők teljes mértékben kihasználhassák az e rendszerek kínálta lehetőségeket. Ezért meg kell határozni egy teljes mértékben elektronikus, dinamikus beszerzési rendszert a gyakori beszerzések számára, és konkrét szabályokat kell megállapítani egy ilyen rendszer kiépítésére és működtetésére vonatkozóan annak érdekében, hogy minden csatlakozni kívánó gazdasági szereplő számára biztosított legyen a tisztességes bánásmód. Minden olyan gazdasági szereplő számára, amely az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelően nyújt be előzetes ajánlatot és megfelel a kiválasztási szempontoknak, lehetővé kell tenni az ilyen rendszerhez történő csatlakozást. Ez a beszerzési módszer lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy a már kiválasztott ajánlattevők jegyzékének létrehozásával és az új ajánlattevőknek a csatlakozásra adott lehetőséggel – a rendelkezésre álló elektronikus eszközök segítségével – az ajánlatok különlegesen széles választékához jusson hozzá, és a széles körű verseny révén biztosítsa a pénzeszközök optimális felhasználását.

(22)

Lévén, hogy az elektronikus árverés módszerét a jövőben várhatóan egyre többen veszik igénybe, ki kell dolgozni az ilyen árverés közösségi fogalommeghatározását, és szabályozni kell ezt a módszert annak érdekében, hogy alkalmazása teljes mértékben összhangban legyen az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elvével. E célból rendelkezni kell arról, hogy az elektronikus árverés csak olyan építési beruházásra, árubeszerzésre, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében legyen alkalmazható, amelyeknél pontos ajánlattételhez szükséges dokumentációt lehet készíteni. Ez különösen az ismétlődő árubeszerzési, építési beruházási és szolgáltatási szerződéseket illetően lehetséges. Ugyanezen célból gondoskodni kell arról, hogy az ajánlattevők rangsorát az elektronikus árverés bármely szakaszában meg lehessen állapítani. Az elektronikus árverés alkalmazása révén az ajánlatkérők az ajánlattevőket új, lefelé korrigált árak előterjesztésére, és – amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat benyújtójának ítélik oda –, az ajánlatok árakon kívüli egyéb elemeinek javítására kérhetik. Az átláthatóság elvének való megfelelés biztosítása érdekében csak az automatikusan, elektronikus eszközökkel és az ajánlatkérő beavatkozása és/vagy értékelése nélkül történő elbírálásra alkalmas elemek képezhetik elektronikus árverés tárgyát, azaz csak a számszerűsíthető elemek, amelyek számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők. Másrészt az ajánlatok azon vonatkozásai, amelyek esetében nem számszerűsíthető elemek értékelése szükséges, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát. Következésképpen egyes, építési beruházásra, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, amelyek tárgya valamely szellemi teljesítmény, mint például egy építési beruházás terve, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát.

(23)

A tagállamokban kifejlesztettek bizonyos központosított beszerzési módszereket. Számos ajánlatkérőnek az a feladata, hogy beszerzéseket bonyolítson vagy szerződéseket/keretmegállapodásokat kössön más ajánlatkérő nevében. Tekintetbe véve a beszerzések nagy mennyiségét, e módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés egyszerűsítését. Rendelkezni kell tehát az ajánlatkérők által igénybe vett központi beszerző szervek közösségi fogalommeghatározásáról. Meg kell határozni továbbá azokat a feltételeket, amelyek alapján – a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvével összhangban – a központi beszerző szerveken keresztül építési beruházásra, árubeszerzésre és/vagy szolgáltatásra irányuló szerződést kötő ajánlatkérők úgy tekinthetők, mint amelyek megfeleltek ennek az irányelvnek.

(24)

A tagállamokban fennálló eltérő körülmények figyelembevétele érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy eldöntsék, az ajánlatkérők alkalmazhatnak-e az ezen irányelv által meghatározott és szabályozott központi beszerző szerveket, dinamikus beszerzési rendszereket, illetve elektronikus árverést.

(25)

Megfelelő módon meg kell határozni a különleges, illetve kizárólagos jogok fogalmát. A meghatározás következményeképpen az a tény, hogy hálózatok vagy kikötői, illetve repülőtéri létesítmények építése céljából valamely szervezet kisajátítási eljárást vagy használati jog alapítására irányuló eljárást vehet igénybe, vagy a hálózat berendezését az állami autópályán, az alatt vagy afelett helyezheti el, ezen irányelv értelmében önmagában nem keletkeztet kizárólagos, illetve különleges jogokat. Hasonlóképpen ezen irányelv értelmében önmagában az a tény sem keletkeztet kizárólagos vagy különleges jogokat, hogy valamely szervezet ivóvizet, villamos energiát, gázt vagy hőenergiát szállít egy olyan hálózatnak, amelyet valamely, az érintett tagállam illetékes hatósága által megadott különleges vagy kizárólagos jogokat élvező szervezet üzemeltet. A valamely tagállam által bármilyen formában – a koncessziót is beleértve –, objektív, arányos és megkülönböztetés-mentes szempontok alapján, korlátozott számú vállalkozás számára megadott jogok, amennyiben bármely, e szempontoknak megfelelő érdekelt számára lehetővé teszik e jogok gyakorlását, szintén nem tekinthetők különleges, illetve kizárólagos jogoknak.

(26)

Helyénvaló, hogy az ajánlatkérők közös beszerzési eljárásokat alkalmazzanak a vízügyi vonatkozású tevékenységeik során, és hogy az ilyen szabályok alkalmazására akkor is sor kerüljön, amikor az ezen irányelv szerinti ajánlatkérők a vízépítés, az öntözés, a vízrendezés, valamint a szennyvízelvezetés és -kezelés terén megvalósuló projektjeikre ítélnek oda szerződéseket. Azonban az árubeszerzésre vonatkozóan javasolt beszerzési szabályok alkalmatlanok a víz vásárlására, figyelembe véve azt az igényt, hogy a vizet a felhasználási helyhez közeli forrásokból szükséges beszerezni.

(27)

Egyes, autóbusszal végzett közlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek már a 93/38/EGK irányelv hatálya alól is ki voltak zárva. Ezeket a szervezeteket ezen irányelv hatálya alól is ki kell zárni. Annak elkerülése érdekében, hogy a kizárólag egyes ágazatokra alkalmazandó különleges rendelkezések sokasága jöjjön létre, a verseny előtt történő megnyitás hatásainak figyelembevételét lehetővé tevő általános eljárást valamennyi olyan, autóbusszal végzett közlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetre is alkalmazni kell, amely a 93/38/EGK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése alapján nincs kizárva az említett irányelv alkalmazási köréből.

(28)

Figyelembe véve a közösségi postai szolgáltatások további liberalizációját, valamint azt a tényt, hogy e szolgáltatásokat mind az ajánlatkérők és az állami cégek, mind pedig az egyéb vállalkozások valamely hálózaton keresztül nyújtják, a postai szolgáltatásokat nyújtó ajánlatkérők által odaítélt szerződéseket ezen irányelv szabályainak – beleértve a 30. cikkben foglaltakat – kell alávetni, amelyek, garantálva a 9. preambulumbekezdésben említett elvek alkalmazását, keretet teremtenek a tisztességes kereskedelmi gyakorlathoz és nagyobb mértékű rugalmasságot biztosítanak, mint az építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ). A kérdéses tevékenységek meghatározásához figyelembe kell venni a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 12 ) szereplő fogalom-meghatározásokat.

Jogállásuktól függetlenül a postai szolgáltatásokat nyújtó szervezetek jelenleg nem tartoznak a 93/38/EGK irányelvben meghatározott szabályok hatálya alá. A közbeszerzési eljárások ezen irányelvhez történő igazításának végrehajtása ezért ezeknél a szervezeteknél több időt vehet igénybe, mint azoknál a szervezeteknél, amelyek már az említett szabályok hatálya alá tartoznak, és eljárásaikat mindössze az ezen irányelv által bevezetett módosításokhoz kell igazítaniuk. Ezért engedélyezni kell ezen irányelv alkalmazásának elhalasztását a kiigazításhoz szükséges további idő biztosítása érdekében. Az ilyen szervezetek eltérő helyzetét figyelembe véve, biztosítani kell a tagállamok számára annak lehetőségét, hogy a postai szolgáltatások ágazatában működő ajánlatkérők számára átmeneti időszakot állapítsanak meg ezen irányelv alkalmazására.

(29)

Olyan szerződések odaítélésére is sor kerülhet, amelyek többféle tevékenységre vonatkozó, adott esetben különböző jogrendek alá tartozó követelmények teljesítését célozzák. Egyértelművé kell tenni, hogy abban az esetben, ha egy szerződés többféle tevékenységre irányul, a szerződés fő tárgyát képező tevékenységre vonatkozó szabályok fogják meghatározni azt, hogy az ilyen szerződésre mely jogrend lesz alkalmazandó. A szerződés fő tárgyát képező tevékenységnek a meghatározása alapulhat az adott szerződés révén teljesítendő követelményeknek az elemzésén, amelyet az ajánlattevő a szerződési érték becslése és az ajánlattételhez szükséges dokumentáció összeállítása céljából végzett. Bizonyos esetekben, például ha valamely berendezés egyetlen darabját olyan tevékenységek végzése céljából vásárolják meg, amelyekhez nem áll rendelkezésre a hasznosulás mértékének becslését lehetővé tévő információ, objektíve lehetetlen meghatározni, hogy mely tevékenység képezi a szerződés fő tárgyát. Rendelkezni kell az ilyen esetekre vonatkozó szabályokról.

(30)

A Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásainak sérelme nélkül, egyszerűsíteni kell ezen irányelv végrehajtását, különösen az értékhatárok egyszerűsítése által és azáltal, hogy valamennyi ajánlatkérő tekintetében – működési ágazatától függetlenül – alkalmazni kell azokat a rendelkezéseket, amelyek a résztvevők számára adandó, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban hozott döntésekkel és az eljárások eredményeivel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkoznak. Továbbá, a monetáris unió keretében az említett értékhatárokat euróban kell megállapítani olyan módon, hogy az egyszerűsítse e rendelkezések alkalmazását, és ugyanakkor biztosítsa a Megállapodásban foglalt, különleges lehívási jogban (SDR) kifejezett értékhatároknak való megfelelést. Ebben az összefüggésben arról is rendelkezni kell, hogy az euróban kifejezett értékhatárokat rendszeresen vizsgálják felül és szükség esetén – az euro SDR-hez viszonyított értékében bekövetkező esetleges változásoknak megfelelően – igazítsák ki. Továbbá, a tervpályázatokra alkalmazandó értékhatároknak meg kell egyezniük a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre alkalmazandó értékhatárokkal.

(31)

Rendelkezni kell azokról az esetekről, amelyekben nemzetbiztonsági vagy államtitokkal kapcsolatos okból, vagy azért, mert csapatok állomásoztatására vonatkozó nemzetközi megállapodásokból származó, vagy nemzetközi szervezetekre érvényes, különleges szerződés-odaítélési szabályok alkalmazandók, el lehet tekinteni az eljárások összehangolására vonatkozó intézkedések alkalmazásától.

(32)

Indokolt kizárni egyes olyan, szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerződéseket, amelyeket olyan kapcsolt vállalkozásnak ítélnek oda, amelynek fő tevékenysége ilyen szolgáltatás, árubeszerzés vagy építési beruházás teljesítése azon csoport részére, amelyhez tartozik, ahelyett, hogy azokat a piacon kínálná fel. Szintén indokolt kizárni egyes olyan szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerződéseket, amelyeket az ajánlatkérő olyan közös vállalatnak ítélt oda, amelyet több ajánlatkérő az ezen irányelv által szabályozott tevékenységek végzése céljából hozott létre, és amelynek az adott ajánlatkérő is tagja. Helyénvaló azonban biztosítani, hogy ez a kizárás ne vezessen a versenynek az ajánlatkérőkhöz kapcsolt vállalkozások, illetve közös vállalatok javára történő torzulásához; indokolt megfelelő szabályrendszert megállapítani különösen azon felső határ tekintetében, amelyen belül a vállalkozások bevételük egy részét a piacon szerezhetik meg és amely felett elveszítenék annak lehetőségét, hogy pályázati felhívás nélkül szerződéseket nyerjenek el, továbbá a közös vállalatok alapítása tekintetében, valamint e közös vállalatok és az azokat alkotó ajánlatkérők közötti kapcsolatok stabilitása tekintetében.

(33)	A szolgáltatások esetében, az ingatlan vagy az ahhoz kapcsolódó jog megszerzésére vagy bérletére irányuló szerződések olyan egyedi jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek a beszerzési szabályok alkalmazását indokolatlanná teszik.

(34)	A választottbírói és békéltetési szolgáltatásokat általában olyan szervek vagy magánszemélyek nyújtják, amelyeket, illetve akiket a beszerzési szabályok hatálya alá nem vonható módon jelöltek vagy választottak ki.

(35)

A Megállapodással összhangban, az ezen irányelv hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatások között nem szerepelnek az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátására, vételére, eladására, illetve átruházására irányuló szerződések; különösen, az ajánlatkérők által pénzeszközök vagy tőke előteremtése érdekében bonyolított ügyletek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(36)	Ennek az irányelvnek csak az olyan szolgáltatásnyújtásra kell kiterjednie, amely szerződésen alapul.

(37)

A Szerződés 163. cikke értelmében a kutatás és a technológiafejlesztés ösztönzése eszközül szolgál a közösségi ipar tudományos és technológiai alapjainak erősítéséhez, és a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések megnyitása hozzájárul ehhez a célhoz. Ennek az irányelvnek nem kell kiterjednie a kutatási és fejlesztési programok társfinanszírozására: a kutatási és fejlesztési szolgáltatások – kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, és feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg – nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(38)

A kizárólag egyes ágazatokra alkalmazandó egyedi szabályok túlburjánzásának megelőzése céljából, a 93/38/EGK irányelv 3. cikkével bevezetett jelenlegi különös szabályokat, valamint a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) 12. cikkével bevezetett jelenlegi különös szabályokat, a földrajzi területeket kőolaj, földgáz, szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárása vagy kitermelése céljából hasznosító szervezetek tekintetében, fel kell váltania annak az általános eljárásnak, amely a versenynek közvetlenül kitett ágazatok mentesítését lehetővé teszi. Biztosítani kell azonban, hogy ez ne sértse a földrajzi területek kőolaj vagy földgáz feltárása vagy kitermelése céljából történő hasznosításának a 90/531/EGK tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott tevékenységtől való, Hollandiában érvényes eltérése megállapításáról, valamint az ilyen tevékenységet végző szervezeteknek az irányelv 2. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti különleges vagy kizárólagos jogok alapján működő szervezetektől való, Hollandiában érvényes eltérése megállapításáról szóló, 1993. december 10-i 93/676/EGK bizottsági határozatot ( 14 ), a földrajzi területek kőolaj vagy földgáz feltárása vagy kitermelése céljából történő hasznosításának a 93/38/EGK tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott tevékenységtől való, az Egyesült Királyságban érvényes eltérése megállapításáról, valamint az ilyen tevékenységet végző szervezeteknek az irányelv 2. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti különleges vagy kizárólagos jogok alapján működő szervezetektől való, az Egyesült Királyságban érvényes eltérése megállapításáról szóló, 1997. május 30-i 97/367/EK bizottsági határozatot ( 15 ), az Ausztriának a 93/38/EGK irányelv 3. cikkében előírt különös szabályozás iránti kérelméről szóló, 2002. március 4-i 2002/205/EK bizottsági határozatot ( 16 ) és a Németországnak a 93/38/EGK irányelv 3. cikkében megállapított különleges eljárás alkalmazása iránti kérelméről szóló, 2004/73/EK bizottsági határozatot ( 17 ).

(39)

A foglalkoztatás és a munkavégzés az egyenlő esélyek biztosításának kulcsfontosságú eleme és hozzájárul a társadalomba történő beilleszkedéshez. Ebben az összefüggésben a védett műhelyek és a védett munkahely-teremtési programok hatékonyan járulnak hozzá a fogyatékossággal élők munkaerőpiacra történő beilleszkedéséhez vagy újrabeilleszkedéséhez. Előfordulhat azonban, hogy ezek a műhelyek a szokásos versenyfeltételek mellett nem tudnak szerződéshez jutni. Következésképpen indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok a szerződés-odaítélési eljárásban való részvétel jogát ilyen műhelyek számára tarthassák fenn, vagy a szerződések teljesítését a védett munkahely-teremtési programok keretébe illesztéshez köthessék.

(40)

Ezt az irányelvet sem a 3–7. cikkben említett tevékenység folytatására irányuló szerződésekre, sem ilyen tevékenységek folytatására szervezett tervpályázatokra nem kell alkalmazni, ha abban a tagállamban, ahol a tevékenységet folytatják, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. Indokolt tehát olyan, az ezen irányelv által szabályozott valamennyi ágazatra alkalmazandó eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a versenypiac jelenlegi vagy jövőbeli megnyitása hatásainak figyelembevételét. Az ilyen eljárásnak jogbiztonságot kell nyújtania az érintett szervezetek számára, valamint megfelelő döntéshozatali eljárást kell magában foglalnia, amely rövid határidőn belül teszi lehetővé a közösségi jog e téren történő egységes alkalmazását.

(41)

A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. Az egy adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő közösségi jogszabályok végrehajtását és alkalmazását úgy kell tekinteni, mint amely megfelelő alapot biztosít annak feltételezéséhez, hogy a kérdéses piacra szabad a belépés. Ezeket a megfelelő jogszabályokat a Bizottság által frissíthető mellékletben kell megjelölni. A frissítés során a Bizottság különösen azon rendelkezések lehetséges elfogadását veszi figyelembe, amelyek olyan, a XI. mellékletben említett jogszabályok által szabályozottaktól eltérő ágazatok verseny előtti megnyitását vonják maguk után, mint például a vasúti közlekedésé. Ha az adott piacra történő szabad belépés nem a megfelelő közösségi jogszabályok végrehajtásából következik, bizonyítani kell, hogy e belépés ténylegesen és jogilag is szabad. E célból, ha egy tagállam valamely ágazat verseny előtti megnyitásáról szóló irányelvet – így például a 94/22/EK irányelvet – egy másik ágazatra, például a szénágazatra alkalmaz, ez olyan körülmény, amelyet a 30. cikk alkalmazásában figyelembe kell venni.

(42)

A beszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását. Ennek megfelelően lehetővé kell tenni a műszaki leírásoknak a teljesítmény és a funkcionális követelmények tekintetében történő kidolgozását, és amennyiben az európai szabványra vagy annak hiányában a nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérőnek el kell bírálnia az olyan más, egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat, amelyek megfelelnek az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek és a biztonságosság tekintetében egyenértékűek. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevők számára a bizonyítékok minden formájának használatát engedélyezni kell. Az ajánlatkérőnek minden olyan döntését meg kell tudnia indokolni, amely szerint az adott esetben az egyenértékűség nem áll fenn. Azok az ajánlatkérők, amelyek környezetvédelmi követelményeket kívánnak meghatározni egy adott szerződés műszaki leírásában, környezetvédelmi jellemzőket állapíthatnak meg, mint például valamely gyártási módszer és/vagy a termékcsoportok vagy szolgáltatások konkrét környezeti hatásai. Alkalmazhatnak – de nem kötelező alkalmazniuk – megfelelő, az ökocímkékben – például az európai ökocímkében, a nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékben vagy bármely más ökocímkében – meghatározott leírásokat, feltéve, hogy a címke követelményeit tudományos adatok alapján, olyan eljárás során dolgozzák ki és fogadják el, amelyben az érdekeltek, azaz kormányzati szervek, fogyasztók, gyártók, forgalmazók és környezetvédelmi szervezetek is részt vehetnek, továbbá feltéve, hogy a címke hozzáférhető és minden érdekelt félnek a rendelkezésére áll. Amennyiben lehetséges, az ajánlatkérőnek olyan műszaki leírást kell megállapítania, amely figyelembe veszi a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást. A műszaki leírást egyértelműen kell megfogalmazni, hogy minden ajánlattevő tudja, mit tartalmaznak az ajánlatkérő által megállapított követelmények.

(43)	A kis- és középvállalkozások közbeszerzési szerződésekben való részvételének ösztönzése érdekében tanácsos rendelkezni az alvállalkozásról.

(44)

A szerződésteljesítési feltételek akkor egyeztethetők össze az irányelvvel, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, és szerepelnek a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem vagy a környezetvédelem. Például megemlíthetők a hosszú ideje munka nélkül lévők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményei rendelkezéseinek tényleges betartására – feltételezve, hogy ezeket a rendelkezéseket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több fogyatékos személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek.

(45)

Azokat a – mind nemzeti, mind pedig közösségi szintű – törvényeket, rendeleteket és kollektív szerződéseket, amelyek a munkavégzési feltételek és a munkahelyi biztonság terén hatályosak, alkalmazni kell a szerződés teljesítése során, feltéve, hogy e szabályok és azok alkalmazása a közösségi jognak megfelelnek. Olyan esetben, amikor az egyik tagállamból származó munkavállaló szerződés teljesítése céljából egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK euró pai parlamenti és tanácsi irányelv ( 18 ) állapítja meg azokat a minimumfeltételeket, amelyeket a fogadó országnak e kiküldött munkavállalók tekintetében be kell tartania. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, e kötelezettségek be nem tartása súlyos kötelességszegésnek vagy az érintett gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek minősülhet, amely akár ahhoz is vezethet, hogy az adott gazdasági szereplőt kizárják a szerződés-odaítélési eljárásból.

(46)

Szem előtt tartva az információtechnológia és a távközlési technológia fejlődését és azt, hogy e fejlődés milyen mértékben egyszerűsítheti le a szerződések közzétételének folyamatát és teheti hatékonnyá és átláthatóvá a beszerzési eljárásokat, az elektronikus eszközöket ugyanúgy kell kezelni, mint a kommunikáció és az információcsere hagyományos eszközeit. A választott eszköznek és technológiának a lehetséges mértékben összeegyeztethetőnek kell lennie a más tagállamokban használt technológiákkal.

(47)

Az elektronikus eszközök használatával idő takarítható meg. Következésképpen rendelkezni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek a közösségi szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy a határidők csökkentésének kumulatív hatása ne eredményezzen túlzottan rövid határidőket.

(48)

Az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 19 ), valamint a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) ( 20 ) ezen irányelv összefüggésében az információ elektronikus úton történő továbbítására kell alkalmazni. A közbeszerzési eljárások és a szolgáltatásnyújtásra irányuló pályázatokra irányadó szabályok az említett irányelvekben előírtnál magasabb biztonsági és titkossági szintet tesznek szükségessé. Ennek megfelelően az ajánlatok, részvételi jelentkezések, valamint tervek és projektek elektronikus átvételéhez használt eszközöknek további különleges követelményeknek kell megfelelniük. E célból az elektronikus aláírások, különösen a fokozott biztonságú elektronikus aláírások használatát a lehetséges mértékben ösztönözni kell. Emellett az önkéntes akkreditációs rendszerek megléte kedvező keretrendszert biztosíthat az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalának emeléséhez.

(49)

Indokolt, hogy a szerződés-odaítélési eljárások résztvevőit olyan határidőn belül tájékoztassák a keretmegállapodás megkötésére vagy szerződés odaítélésére, illetve az eljárás mellőzésére vonatkozó döntésekről, amely kellően rövid ahhoz, hogy legyen lehetőség jogorvoslat iránti kérelmek benyújtására; ennek a tájékoztatásnak tehát a lehető leghamarabb, általában a döntéshozatalt követő 15 napon belül meg kell történnie.

(50)

Egyértelművé kell tenni, hogy azoknak az ajánlatkérőknek, amelyek nyílt eljárásban kiválasztási szempontokat állapítanak meg, ezt objektív szabályok és szempontok alapján kell tenniük, ahogyan a meghívásos és tárgyalásos eljárásokban alkalmazott kiválasztási szempontoknak is objektíveknek kell lenniük. Ezen objektív szabályok és szempontok, akár a kiválasztási szempontok, nem szükségszerűen jelentik súlyozás alkalmazását.

(51)

Fontos figyelembe venni a Bíróság joggyakorlatát olyan esetekben, amikor a gazdasági szereplő más szervezetek gazdasági, pénzügyi vagy műszaki kapacitására támaszkodik – a közötte és e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül – annak érdekében, hogy megfeleljen a kiválasztási szempontoknak vagy hogy – minősítési rendszer keretében – minősítés iránti kérelmét alátámassza. Ez utóbbi esetben a gazdasági szereplő feladata bizonyítani, hogy ezek az erőforrások a minősítés érvényességének teljes időtartama alatt ténylegesen rendelkezésére fognak állni. E minősítés alkalmazása céljából az ajánlatkérő ezért meghatározhatja a követelmények betartandó szintjét és – például amikor a gazdasági szereplő egy másik szervezet pénzügyi kapacitására támaszkodik – megkövetelheti különösen e másik szervezet – szükség esetén akár – egyetemleges felelősségét.

A minősítési rendszereket objektív szabályokkal és szempontokkal összhangban kell működtetni, amelyek – az ajánlatkérők választása alapján – vonatkozhatnak a gazdasági szereplők képességeire és/vagy a rendszer által szabályozott építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra. Minősítés céljából az ajánlatkérők saját vizsgálatokat folytathatnak, hogy értékeljék az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőit, különösen az összeegyeztethetőség és biztonságosság tekintetében.

(52)	Az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló, megfelelő közösségi szabályok akkor alkalmazandók, ha a közbeszerzési eljárásban vagy a tervpályázatban való részvételhez egy adott képesítés igazolása szükséges.

(53)

Indokolt esetben, amikor az építési beruházás és/vagy szolgáltatás jellege indokolttá teszi környezetvédelmi vezetési intézkedések vagy környezetgazdálkodási rendszerek alkalmazását a szerződés teljesítése során, ilyen intézkedések vagy rendszerek alkalmazása előírható. A környezetgazdálkodási rendszerek, függetlenül attól, hogy nyilvántartásba vették-e azokat olyan közösségi jogi eszközök alapján, mint például a 761/2001/EK rendelet (EMAS) ( 21 ), igazolhatják, hogy a gazdasági szereplőnek megvan a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága. Továbbá, a gazdasági szereplő által a környezetvédelem azonos szintjének biztosítása céljából végrehajtott intézkedések leírását a nyilvántartásba vett környezetvédelmi vezetési rendszerek alternatívájaként egyfajta bizonyítékként kell elfogadni.

(54)

Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Lévén, hogy azok az ajánlatkérők, amelyek nem ajánlatkérő szervek, nem feltétlenül férhetnek hozzá az ügy vitathatatlan bizonyítékaihoz, indokolt ezen ajánlatkérőkre bízni annak eldöntését, hogy alkalmazzák-e a 2004/18/EK irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kizárási szempontokat. A 45. cikk (1) bekezdése alkalmazásának kötelezettsége ezért csak azokat az ajánlatkérőket terheli, amelyek ajánlatkérő szervek. Adott esetben az ajánlatkérőknek fel kell hívniuk a minősítést kérelmezőket, részvételre jelentkezőket, illetve ajánlattevőket arra, hogy nyújtsák be a vonatkozó dokumentumokat, és – amennyiben az ajánlatkérőknek kétségük támad e gazdasági szereplők személyes helyzetét illetően – együttműködés végett az érintett tagállam illetékes hatóságát is megkereshetik. E gazdasági szereplőket akkor kell kizárni, ha az ajánlatkérő szerv tudomást szerez az e bűncselekmények tekintetében a nemzeti joggal összhangban meghozott jogerős ítéletről.

Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, a környezetvédelmi jogszabályok vagy a jogellenes megállapodásokat tartalmazó közbeszerzési szerződésekről szóló jogszabályok megsértése, amelyről jogerős ítélet vagy azzal azonos hatályú határozat született, az adott gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek vagy súlyos kötelességszegésnek minősülhet.

A 2000/78/EK ( 22 ) és a 76/207/EGK ( 23 ) tanácsi irányelvet a munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód tekinteté ben végrehajtó nemzeti rendelkezések megsértése, amely ről jogerős ítélet vagy azzal azonos hatályú határozat született, az adott gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek vagy súlyos kötelességszegésnek minősülhet.

(55)

A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását, és garantálják, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el. Ennek eredményeképpen helyénvaló, hogy csupán két szerződés-odaítélési szempont, „a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás” és „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” alkalmazása legyen megengedett.

Az egyenlő bánásmód elvének a szerződések odaítélése során történő alkalmazását biztosítandó, helyénvaló arra vonatkozó – a joggyakorlatban kialakított – kötelezettséget megállapítani, hogy biztosítani kell a szükséges átláthatóságot annak érdekében, hogy valamennyi ajánlattevő ésszerű mértékig tájékozott legyen azon szempontok és szabályok tekintetében, amelyeket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására alkalmazni fognak. Ezért az ajánlatkérők feladata, hogy a szerződés odaítélésének szempontjait és e szempontok relatív súlyozását kellő időben az ajánlattevők tudomására hozzák, hogy ez utóbbiak az ajánlat elkészítésekor ezekkel tisztában legyenek. Az ajánlatkérők – kellően indokolt esetben, amelyre magyarázatot kell tudniuk adni – mellőzhetik a szerződés-odaítélési szempontok súlyozásának feltüntetését, amennyiben a súlyozás, különösen a szerződés összetettsége miatt, előre nem állapítható meg. Ebben az esetben fel kell tüntetniük a szempontok csökkenő fontossági sorrendjét.

Ha az ajánlatkérő úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, úgy kell elbírálnia az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. Ennek érdekében meg kell határoznia azokat a gazdasági és minőségi szempontokat, amelyek összességükben véve lehetővé teszik annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő számára melyik a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a szerződés-odaítélési szempontoknak lehetővé kell tenniük az ajánlatok objektív összehasonlítását és elbírálását. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a szerződés odaítélésének gazdasági és minőségi szempontjai, mint például a környezetvédelmi követelmények teljesítése, lehetővé tehetik az ajánlatkérő számára, hogy kielégítse az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott közszükségleteket. Ugyanezen feltételek mellett az ajánlatkérő alkalmazhat olyan szempontokat is, amelyek célja szociális követelményeknek való megfelelés, különösen azon hátrányos helyzetű csoportok ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott igényeinek kielégítése végett, amelyekbe a szerződés tárgyát képező áruk fogyasztói, illetve építési beruházás vagy szolgáltatás igénybevevői tartoznak.

(56)	A szerződés odaítélésének szempontjai nem érinthetik egyes szolgáltatások, például az építészmérnökök, mérnökök és ügyvédek által nyújtott szolgáltatások díjazásáról szóló nemzeti rendelkezések alkalmazását.

(57)	Az ebben az irányelvben szereplő határidők kiszámítására az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet ( 24 ) kell alkalmazni.

(58)	Ez az irányelv nem sértheti a Közösség és a tagállamok fennálló nemzetközi kötelezettségeit, valamint a Szerződés, különösen az annak 81. és 86. cikkében foglalt rendelkezések alkalmazását.

(59)	Ez az irányelv nem sértheti azokat a XXV. mellékletben megállapított határidőket, amelyeken belül a tagállamoknak át kell ültetniük és alkalmazniuk kell a 93/38/EGK irányelvet.

(60)	Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 25 ) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

(1) Ezen irányelv alkalmazásában az e cikkben megállapított fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(4) „Keretmegállapodás”: a 2. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségekre vonatkozóan.

(5) „Dinamikus beszerzési rendszer”: olyan, gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, és érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő számára nyitott, aki, illetve amely megfelel a kiválasztás szempontjainak és benyújtotta az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát.

(6) „Elektronikus árverés”: olyan ismétlődő folyamat, amelyben elektronikus eszköz segítségével mutatják be az új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket, és amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után történik, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását. Következésképpen egyes szolgáltatásnyújtásra és egyes építési beruházásra irányuló szerződések, amelyek tárgya szellemi teljesítmény, például egy építési terv, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát.

(7) „Vállalkozó”, „szállító” vagy „szolgáltató”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve a 2. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti ajánlatkérő, vagy e személyek és/vagy szervezetek csoportja, amely a piacon építési beruházás és/vagy építmény kivitelezését, termékeket, illetve szolgáltatásokat kínál.

A „gazdasági szereplő” fogalom magában foglalja a vállalkozó, a szállító és a szolgáltató fogalmát is. Használatára csak az egyszerűsítés érdekében kerül sor.

Az „ajánlattevő” ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő, a „részvételre jelentkező” pedig az a gazdasági szereplő, amely meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban való részvételre történő meghívásért folyamodik.

(8) „Központi beszerző szerv”: a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérő szerv vagy a 2004/18/EK irányelv 1. cikkének (9) bekezdése szerinti ajánlatkérő szerv, amely:

(9) „Nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás”: az ajánlatkérő által alkalmazott beszerzési eljárások, amelyek révén:

(10) „Tervpályázat”: olyan eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő számára – főként a területrendezés, városrendezés, építészet, építés és adatfeldolgozás területén – egy olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki.

(11) „Írásbeli” vagy „írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető. Tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is.

(12) „Elektronikus út”: elektronikus berendezés használata olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik.

(13) „Közös közbeszerzési szójegyzék (CPV)”: a közös közbeszerzési szójegyzékről (CPV) szóló, 2002. november 5-i 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 26 ) elfogadott, közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, az egyéb létező nómenklatúráknak való megfelelést biztosító referencia-nómenklatúra.

Ezen irányelv alkalmazási körének eltérő értelmezése esetén, amely a CPV-nómenklatúra és a XII. mellékletben szereplő NACE-nómenklatúra, illetve a CPV-nómenklatúra és a XVII. mellékletben szereplő CPC-nómenklatúra (ideiglenes változat) közötti esetleges eltérésekből következik, a NACE-, illetve a CPC-nómenklatúra élvez elsőbbséget.

(3) Ezen irányelv alkalmazásában „különleges vagy kizárólagos jogok” az érintett tagállam illetékes hatósága által törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések útján adott jogok, amelyek hatása az, hogy a 3–7. cikkben említett tevékenységek gyakorlását egy vagy több szervezet számára tartják fenn, és jelentősen befolyásolják más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.

(1) A gázt és hőt illetően ezt az irányelvet a következő tevékenységekre kell alkalmazni:

(2) Gáz vagy hő szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha:

(3) A villamos energiát illetően ezt az irányelvet a következő tevékenységekre kell alkalmazni:

(4) Villamos energia szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető a (3) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha:

(2) Ezt az irányelvet azokra a szerződésekre, illetve tervpályázatokra is alkalmazni kell, amelyeket az (1) bekezdésben említett tevékenységet folytató szervezet ítél oda, illetve szervez, és amelyek:

(3) Ivóvíz szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha:

(1) Ezt az irányelvet alkalmazni kell a lakosság számára vasúton, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén szolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátásával vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre.

A közlekedési szolgáltatások esetében akkor lehet hálózat létezéséről beszélni, ha a szolgáltatást valamely tagállam illetékes hatósága által meghatározott üzemeltetési feltételek, például az útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján végzik.

(2) Ezt az irányelvet nem lehet alkalmazni azokra a szervezetekre, amelyek az utazóközönség számára autóbusszal végzett olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket a 93/38/EGK irányelv alkalmazási köréből az említett irányelv 2. cikkének (4) bekezdése kizárt.

(1) Ezt az irányelvet alkalmazni kell a postai szolgáltatások és – a (2) bekezdés c) pontjában megállapított feltételek fennállása esetén – a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységekre.

Kőolaj, földgáz, szén és más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése; kikötők és repülőterek

Ezt az irányelvet alkalmazni kell azokra a tevékenységekre, amelyek valamely földrajzi területnek a következő célból történő hasznosításával kapcsolatosak:

Az ezen irányelv szerinti ajánlatkérők nem kimerítő jegyzékét az I–X. melléklet tartalmazza. A tagállamok a jegyzékeikben bekövetkezett minden változásról rendszeresen értesítik a Bizottságot.

(1) Az egyszerre több tevékenységre is vonatkozó szerződés a szerződés fő célját képező tevékenységre alkalmazandó szabályok hatálya alá tartozik.

Azonban az egyetlen szerződés odaítélése és a több önálló szerződés odaítélése közötti választásnak nem lehet az a célja, hogy a szerződést kizárja ezen irányelv vagy adott esetben a 2004/18/EK irányelv alkalmazási köréből.

(2) Amennyiben azon tevékenységek egyike, amelyekre a szerződés irányul, ezen irányelv hatálya alá tartozik, a másik tevékenység pedig a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozik, és lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a fent említett 2004/18/EK irányelvvel összhangban kell odaítélni.

(3) Amennyiben azon tevékenységek egyike, amelyekre a szerződés irányul, ezen irányelv hatálya alá tartozik és a másik tevékenység pedig sem ezen irányelv, sem a fent említett 2004/18/EK irányelv hatálya alá nem tartozik, és lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést ezen irányelvvel összhangban kell odaítélni.

Az ajánlatkérők a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódban részesítik, és átlátható módon járnak el.

(1) Azok a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők, akik, illetve amelyek a letelepedésük helye szerinti tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatási tevékenység végzésére, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a szerződés odaítélése szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük.

Azonban a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat és/vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és megfelelő szakképesítését.

(2) Gazdasági szereplők csoportjai is tehetnek ajánlatot, illetve jelentkezhetnek részvételre. E csoportok számára az ajánlatkérők nem írhatják elő, hogy meghatározott társasági formát hozzanak létre az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés benyújtása érdekében, azonban a kiválasztott csoporttól, miután a szerződést elnyerte, ez megkövetelhető annyiban, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

A Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött megállapodásokra vonatkozó feltételek

A szerződések ajánlatkérők általi odaítélése céljából a tagállamok kapcsolataikban ugyanolyan kedvező feltételeket alkalmaznak, mint amilyeneket harmadik országok gazdasági szereplői tekintetében a Megállapodás végrehajtásának részeként alkalmaznak. A tagállamok e célból a közbeszerzési tanácsadó bizottságban konzultálnak egymással a Megállapodás értelmében meghozandó intézkedésekről.

(1) A műszaki leírások érdekelt gazdasági szereplők részére történő átadásával, a gazdasági szereplők minősítésével és kiválasztásával, valamint a szerződések odaítélésével összefüggésben az ajánlatkérő követelményeket határozhat meg azzal a céllal, hogy megőrizze az általa rendelkezésre bocsátott adatok bizalmas jellegét.

(2) Ezen irányelv rendelkezéseinek – különösen az odaítélt szerződések közzétételére, valamint a részvételre jelentkezők és ajánlattevők 43. és 49. cikkben előírt tájékoztatására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezések – sérelme nélkül, és az ajánlatkérőre irányadó nemzeti joggal összhangban, az ajánlatkérő nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek; ilyen adatok különösen a műszaki vagy kereskedelmi titkok és az ajánlatok bizalmas vonatkozásai.

(1) Az ajánlatkérő valamely keretmegállapodást az 1. cikk (2) bekezdése szerinti szerződésnek tekinthet, és azt ezen irányelvvel összhangban ítélheti oda.

(2) Amennyiben az ajánlatkérő egy keretmegállapodást ezen irányelvvel összhangban ítélt oda, a keretmegállapodáson alapuló szerződés odaítélésekor alkalmazhatja a 40. cikk (3) bekezdésének i) pontját.

(3) Amennyiben egy keretmegállapodást nem ezen irányelvvel összhangban ítéltek oda, az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a 40. cikk (3) bekezdésének i) pontját.

(4) Az ajánlatkérő nem élhet vissza a keretmegállapodással a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.

(1) A tagállamok rendelkezhetnek a dinamikus beszerzési rendszerek ajánlatkérők általi használatának lehetőségéről.

(2) Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából az ajánlatkérő a nyílt eljárás szabályait követi annak minden szakaszában, egészen az e rendszer keretében megkötendő szerződések odaítéléséig. Valamennyi, a kiválasztási szempontokat teljesítő, az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak és az esetleges kiegészítő iratoknak megfelelő előzetes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt fel kell venni a rendszerbe; az előzetes ajánlatok bármikor javíthatók, feltéve, hogy továbbra is megfelelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak. A rendszer létrehozása és a szerződések e rendszer keretében történő odaítélése céljából az ajánlatkérő, a 48. cikk (2)–(5) bekezdésével összhangban, csak elektronikus eszközöket használhat.

(3) A dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából az ajánlatkérő:

(4) Az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszer működésének teljes időtartama alatt biztosítja valamennyi gazdasági szereplő számára annak lehetőségét, hogy a (2) bekezdésben említett feltételek mellett előzetes ajánlatot nyújtson be és felvételt nyerjen a rendszerbe. Az ajánlatkérő az előzetes ajánlat benyújtásától számított legfeljebb 15 napon belül elvégzi az értékelést. Az értékelés időtartamát azonban meghosszabbíthatja, feltéve, hogy ez idő alatt nem bocsát ki ajánlati felhívást.

Az ajánlatkérő az első albekezdésben említett ajánlattevőt a lehető leghamarabb értesíti a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételéről, illetve előzetes ajánlatának elutasításáról.

(5) Valamennyi szerződés ajánlati felhívás alapján jön létre. Az ajánlati felhívás kibocsátása előtt az ajánlatkérő egyszerűsített ajánlati felhívást tesz közzé, amelyben valamennyi érdekelt gazdasági szereplőt arra hívja fel, hogy a (4) bekezdéssel összhangban, az egyszerűsített felhívás elküldésétől számított 15 napnál nem rövidebb határidőn belül nyújtsa be előzetes ajánlatát. Az ajánlatkérő addig nem folytathatja az ajánlattételi felhívási eljárást, amíg valamennyi, az említett határidőn belül beérkezett előzetes ajánlat értékelését be nem fejezte.

(6) Az ajánlatkérő a rendszerben odaítélendő minden egyes szerződés tekintetében a rendszerbe felvett valamennyi ajánlattevőt felhívja arra, hogy nyújtsa be ajánlatát. Az ajánlatok benyújtására határidőt állapít meg.

Az ajánlatkérő annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely, illetve aki a dinamikus beszerzési rendszer létrehozásáról szóló hirdetményben megállapított bírálati szempontok alapján a legjobb ajánlatott tette. E szempontokat adott esetben az első albekezdésben említett felhívásban pontosítani is lehet.

(7) A dinamikus beszerzési rendszer működése legfeljebb négy évig tarthat, kivéve a kellően indokolt, rendkívüli eseteket.

Az ajánlatkérő nem használhatja ezt a rendszert a verseny akadályozására, korlátozására vagy torzítására.

Az érdekelt gazdasági szereplők, illetve a rendszerben részt vevők terhére semmilyen díj nem számolható fel.

Ezt az irányelvet olyan szerződésekre kell alkalmazni, amelyek a 19–26. cikkben foglalt kizárások alapján vagy a 30. cikknek megfelelően az adott tevékenység folytatása tekintetében nincsenek kizárva, és amelyek becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke eléri a következő értékhatárt:

A szerződések, keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek becsült értékének kiszámításához használt módszerek

(1) Egy szerződés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E számítás során figyelembe kell venni a becsült teljes összeget, beleértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását.

Amennyiben az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

(2) Az ajánlatkérő nem kerülheti meg ennek az irányelvnek az alkalmazását az építési beruházási projektek, a bizonyos mennyiséget elérő árubeszerzések és/vagy szolgáltatások felosztásával, illetve a szerződések becsült értékének kiszámítására szolgáló különleges módszerek alkalmazásával.

(3) A keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek tekintetében a figyelembe veendő becsült érték a megállapodás vagy a rendszer teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legnagyobb becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke.

(4) A 16. cikk alkalmazásában az ajánlatkérő az építési beruházásra irányuló szerződés becsült értékébe beleszámítja mind az építési munkálatok költségét, mind pedig az építési munka kivitelezéséhez szükséges, általa az ajánlattevő részére teljesített árubeszerzés, illetve szolgáltatás értékét.

(5) Annak az árubeszerzésnek vagy szolgáltatásnak az értéke, amely nem szükséges egy adott építési beruházásra irányuló szerződés teljesítéséhez, nem adható hozzá az építési beruházásra irányuló szerződés értékéhez, amennyiben ennek az lenne az eredménye, hogy kivonná a szóban forgó áru beszerzését vagy szolgáltatás megrendelését ezen irányelv hatálya alól.

(7) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló olyan szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek vagy amelyek egy adott időszakon belül megújíthatók, a szerződés becsült értékét a következők alapján kell kiszámítani:

(8) Az árubeszerzést és szolgáltatást egyaránt tartalmazó szerződés becsült értéke kiszámításának alapja az árubeszerzések és szolgáltatások teljes értéke, függetlenül azok arányától. E számítás magában foglalja a beállítási és üzembe helyezési műveletek értékét is.

(9) Olyan árubeszerzésre irányuló szerződés esetében, amely termékek bérletére, haszonbérletére, pénzügyi lízingjére vagy részletvételére irányul, a becsült szerződési érték kiszámításának alapjául vett érték a következő:

(10) A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés becsült szerződési értékének kiszámításához szükség szerint a következő összegeket kell figyelembe venni:

(11) Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében, amelyben nem tüntetik fel a teljes árat, a becsült szerződési érték kiszámításának alapja a következő:

Szerződések és koncessziók, valamint különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazható olyan, építési és szolgáltatási koncessziókra, amelyeket a 3–7. cikkben említett egy vagy több tevékenységet folytató ajánlatkérők ítélnek oda, amennyiben az ilyen koncesszió megadása e tevékenységek végzésére irányul.

Valamennyi ajánlatkérőre és valamennyi szerződéstípusra vonatkozó kizárások

Harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződések

(1) Ez az irányelv nem alkalmazható a harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződésekre, feltéve, hogy az ajánlatkérő semmiféle különleges vagy kizárólagos jogot nem élvez az ilyen szerződések tárgyának eladásával vagy bérbeadásával kapcsolatban, és feltéve, hogy más szervezetek az ajánlatkérőével azonos feltételek mellett szabadon értékesíthetik vagy adhatják bérbe az ilyen szerződések tárgyát.

(2) Az ajánlatkérők a Bizottságot kérésére tájékoztatják mindazokról a termék-, illetve tevékenységcsoportokról, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azon termék-, illetve tevékenységcsoportok jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan szenzitív üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet.

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatásától eltérő célra vagy ilyen tevékenység harmadik országban történő folytatására odaítélt szerződések

(1) Ez az irányelv nem alkalmazható olyan szerződésekre, amelyeket az ajánlatkérő a 3–7. cikkben leírt tevékenységei folytatásától eltérő célra, vagy ilyen tevékenységeknek valamely harmadik országban történő, a Közösségen belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával nem járó körülmények között történő folytatására ítél oda.

(2) Az ajánlatkérők a Bizottságot kérésére tájékoztatják mindazokról a tevékenységekről, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azoknak a tevékenységcsoportoknak a jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan szenzitív üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet.

Ez az irányelv nem alkalmazható olyan szerződésekre, amelyeket a tagállamok titkosnak nyilvánítanak, illetve amelyek teljesítését az érintett tagállamban hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, illetve amelyek esetében az adott tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme ezt igényli.

Ez az irányelv nem alkalmazható azokra a szerződésekre, amelyekre különböző eljárási szabályok irányadók, és amelyek odaítélése:

A honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 27 ) hatálya alá tartozó, valamint az említett irányelv 8., 12. és 13. cikke alapján annak hatálya alól kizárt szerződésekre ez az irányelv nem alkalmazandó.

Kapcsolt vállalkozás, közös vállalat vagy közös vállalatban tagsággal rendelkező ajánlatkérő számára odaítélt szerződések

(1) E cikk alkalmazásában „kapcsolt vállalkozás” az a vállalkozás, amelynek éves beszámolóját a Szerződés 44. cikke (2) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv ( 28 ) ( 29 ) követelményei szerint összevonják az ajánlatkérő beszámolójával, illetve – az említett irányelv hatálya alá nem tartozó szervezetek esetében – az a vállalkozás, amely felett az ajánlatkérő közvetlenül vagy közvetve, ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározó befolyást gyakorolhat, vagy amely meghatározó befolyást gyakorolhat az ajánlatkérő felett, vagy amely az ajánlatkérővel közösen egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll, ez utóbbi tulajdonjogánál, pénzügyi részvételénél vagy a rá irányadó szabályoknál fogva.

(2) Feltéve, hogy teljesülnek a (3) bekezdésben foglalt feltételek, ez az irányelv nem alkalmazható olyan szerződésekre, amelyeket:

Amennyiben a kapcsolt vállalkozás létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó forgalmi adat, elegendő, ha a vállalkozás – főként üzleti előrejelzések segítségével – bizonyítja, hogy az a), a b) vagy a c) pontban említett forgalmi adatok valószínűsíthetőek.

Amennyiben egynél több, az ajánlatkérőhöz kapcsolt vállalkozás ugyanolyan vagy hasonló szolgáltatást nyújt, árut szállít, illetve építési beruházást kivitelez, a fenti százalékokat az e kapcsolt vállalkozások által teljesített szolgáltatásokból, áruszállításokból, illetve építési beruházásokból származó összforgalom figyelembevételével kell kiszámítani.

(5) Az ajánlatkérők a (2), a (3) és a (4) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban a Bizottságot kérésére a következőkről tájékoztatják:

Valamennyi ajánlatkérőre, de csak a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre vonatkozó kizárások

Az ezen irányelv alkalmazási köréből kizárt egyes szolgáltatásokra irányuló szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazható azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, amelyek tárgya:

Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazható arra a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésre, amelyet olyan szervezetnek ítélnek oda, amely a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében maga is ajánlatkérő szerv, vagy amelyet ajánlatkérő szervek társulásának ítélnek oda, olyan kizárólagos jog alapján, amelyet a Szerződéssel összeegyeztethető, kihirdetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés értelmében e szervek élveznek.

Bizonyos ajánlatkérők által víz vásárlására és energiatermelés céljából történő energia- vagy tüzelőanyag-ellátásra odaítélt szerződések

Különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések, központi beszerző szervekre vonatkozó rendelkezések, valamint a versenynek való közvetlen kitettség esetére vonatkozóan alkalmazandó általános eljárás

A 30. cikk sérelme nélkül, a Holland Királyság, az Egyesült Királyság, az Osztrák Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság – engedélyezési feltételek vagy más megfelelő intézkedések révén – biztosítja, hogy a 93/676/EGK, a 97/367/EGK, a 2002/205/EK és a 2004/73/EK határozatban említett ágazatokban működő valamennyi szervezet:

A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek számára, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a közbeszerzési szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, amennyiben az érintett alkalmazottak többsége fogyatékos személy, akik – fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt – szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet.

A pályázati felhívásként használt hirdetményben hivatkozni kell erre a cikkre.

Központi beszerző szervek által odaítélt szerződések és keretmegállapodások

(1) A tagállamok előírhatják, hogy az ajánlatkérők valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelhessenek meg építési beruházást, vásárolhassanak árukat és/vagy rendelhessenek meg szolgáltatásokat.

(2) Azokat az ajánlatkérőket, amelyek az 1. cikk (8) bekezdésében említett esetekben valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelnek meg építési beruházást, vásárolnak árut és/vagy rendelnek meg szolgáltatást, úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek, amennyiben a központi beszerző szerv is megfelel az irányelvnek, illetve adott esetben a 2004/18/EK irányelvnek.

Eljárás egy adott tevékenység versenynek való közvetlen kitettségének megállapítására

(1) A 3–7. cikkben említett tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozhat ezen irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, az arra vonatkozó kérdést, hogy valamely tevékenység közvetlenül ki van-e téve a versenynek, olyan szempontok alapján kell eldönteni, amelyek megfelelnek a Szerződés versennyel kapcsolatos rendelkezéseinek, mint például az érintett áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a helyettesítő áruk vagy szolgáltatások megléte, az árak, valamint az, hogy van-e ténylegesen vagy potenciálisan az érintett árunak, illetve szolgáltatásnak egynél több szállítója, illetve szolgáltatója.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy valamely piacra a belépés nem korlátozott, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza a XI. mellékletben említett közösségi jogszabályok rendelkezéseit.

Ha az első albekezdés alapján nem vélelmezhető az adott piacra történő szabad belépés, bizonyítani kell, hogy az érintett piacra való belépés ténylegesen és jogilag is szabad.

(4) Ha egy tagállam úgy ítéli meg, hogy – a (2) és a (3) bekezdésnek megfelelően – az (1) bekezdés alkalmazandó egy adott tevékenységre, erről értesíti a Bizottságot és tájékoztatja minden lényeges tényről, különösen az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésről vagy megállapodásról, szükség esetén az adott tevékenységgel kapcsolatban illetékes független nemzeti szerv állásfoglalásával együtt.

Az érintett tevékenység folytatását lehetővé tevő szerződések a továbbiakban nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, ha a Bizottság:

Ha azonban a (3) bekezdés első albekezdése alapján vélelmezett az adott piacra való szabad belépés, és amennyiben az érintett tevékenység tekintetében illetékes független nemzeti szerv megállapította az (1) bekezdés alkalmazhatóságát, az érintett tevékenység folytatását lehetővé tevő szerződések a továbbiakban nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, amennyiben a Bizottság a (6) bekezdésnek megfelelően és az abban meghatározott határidőn belül elfogadott határozattal nem állapította meg az (1) bekezdés alkalmazhatatlanságát.

(5) Ha az érintett tagállamban jogszabály úgy rendelkezik, az ajánlatkérők kérhetik a Bizottságtól, hogy a (6) bekezdésnek megfelelő határozattal állapítsa meg az (1) bekezdésnek egy adott tevékenységre történő alkalmazhatóságát. Ebben az esetben a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot.

Ez a tagállam – a (2) és a (3) bekezdés figyelembevételével – tájékoztatja a Bizottságot minden lényeges tényről, különösen az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésről vagy megállapodásról, szükség esetén az adott tevékenységgel kapcsolatban illetékes független nemzeti szerv állásfoglalásával együtt.

A Bizottság saját kezdeményezésére is megkezdheti az (1) bekezdésnek egy adott tevékenységre történő alkalmazhatóságát megállapító határozat elfogadására irányuló eljárást. Ebben az esetben a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot.

Ha a (6) bekezdésben megállapított időtartam végéig a Bizottság nem fogadott el az (1) bekezdésnek egy adott tevékenységre történő alkalmazhatóságával kapcsolatos határozatot, az (1) bekezdést alkalmazandónak kell tekinteni.

(6) A Bizottság számára az értesítés vagy a kérelem beérkezése napját követő első munkanapon kezdődő három hónapos időtartamot kell biztosítani az e cikk szerinti határozat elfogadására, a 68. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban. Ez az időtartam azonban kellően indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb három hónappal meghosszabbítható, különösen, ha az értesítésben vagy a kérelemben, vagy az ahhoz csatolt dokumentumban szereplő információ hiányos vagy pontatlan, illetve, ha a korábban közölt tények tekintetében lényeges változás következett be. Ez a meghosszabbítás csak egy hónap lehet abban az esetben, ha a (4) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott esetekben az adott tevékenységgel kapcsolatban illetékes független nemzeti szerv megállapította az (1) bekezdés alkalmazhatóságát.

Ha valamely tevékenység egy adott tagállamban már az e cikk szerinti eljárás tárgyát képezi, az ugyanazon tagállamban, ugyanazon tevékenységre vonatkozó további kérelmeknek az első kérelem tekintetében megkezdődött időtartam lejárta előtt történő benyújtása nem vezet új eljárás megindításához, és az ilyen kérelmet az első kérelem elbírálása keretében kell elbírálni.

A 68. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság elfogadja a (4), az (5) és a (6) bekezdés alkalmazásának részletes szabályait.

A XVIIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

A XVIIA. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra irányuló szerződéseket a 34–59. cikkel összhangban kell odaítélni.

A XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

A XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra irányuló szerződések odaítélésére kizárólag a 34. és a 43. cikket kell alkalmazni.

Vegyes, a XVIIA. és a XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására egyaránt irányuló szerződések

Azt a szerződést, amelynek egyszerre tárgya a XVIIA. mellékletben szereplő szolgáltatás és a XVIIB. mellékletben szereplő szolgáltatás, a 34–59. cikkel összhangban kell odaítélni, amennyiben a XVIIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások értéke nagyobb, mint a XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatásoké. Egyéb esetekben a szerződést a 34. és a 43. cikkel összhangban kell odaítélni.

A leírásokra és az ajánlattételhez szükséges dokumentációra irányadó különös szabályok

(1) A XXI. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a szerződési dokumentációban, így az ajánlati felhívásban, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve kiegészítő dokumentumokban. Amennyire lehetséges, ezt a műszaki leírást a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjai és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A műszaki leírásnak egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie valamennyi ajánlattevő számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a közbeszerzés verseny előtti megnyitását.

(3) A közösségi joggal összeegyeztethető, jogilag kötelező erejű nemzeti műszaki szabályok sérelme nélkül, a műszaki leírást a következőképpen kell kidolgozni:

(4) Ha az ajánlatkérő él a (3) bekezdés a) pontjában említett leírásokra történő hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg az általa hivatkozott leírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában az ajánlatkérő számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásokban meghatározott követelményeknek.

Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.

(5) Ha az ajánlatkérő él a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények megállapításának a (3) bekezdésben meghatározott lehetőségével, nem utasíthat vissza olyan, termékre, szolgáltatásra vagy építési beruházásra irányuló ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt átültető nemzeti szabványnak, európai műszaki tanúsítványnak, közös műszaki leírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszernek, amennyiben ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek az ajánlatában – az ajánlatkérő számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel – bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek.

Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés

(6) Amennyiben az ajánlatkérők környezetvédelmi jellemzőket állapítanak meg a (3) bekezdés b) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, használhatják az európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkék vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokat, vagy szükség esetén azok egy részét, feltéve, hogy:

Az ajánlatkérők jelezhetik, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezik az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megállapított műszaki leírásnak való megfelelést; el kell fogadniuk valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, mint például a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentést.

(7) „Elismert szervek”: e cikk értelmében olyan vizsgáló és kalibráló laboratóriumok, valamint tanúsító és ellenőrző szervek, amelyek megfelelnek az alkalmazandó európai szabványoknak.

Az ajánlatkérők elfogadják a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervek által kiadott tanúsítványokat.

(8) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével, a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, illetve különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (3) és (4) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása; az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie.

(1) Az ajánlatkérő kérésre a szerződés megszerzésében érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátja az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseiben rendszeresen említett műszaki leírásokat vagy azokat a műszaki leírásokat, amelyeket a 41. cikk (1) bekezdése szerinti időszakos előzetes tájékoztató hirdetmények tárgyát képező szerződésekhez alkalmazni kíván.

(2) Amennyiben e műszaki leírások az érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére álló dokumentumokon alapulnak, elegendő az e dokumentumokra való hivatkozás.

(1) Ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szolgál a szerződés odaítélésének szempontjául, az ajánlatkérő figyelembe veheti az ajánlattevő által benyújtott és az ajánlatkérő által megállapított minimumkövetelményeknek megfelelő változatokat.

Az ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározza, hogy engedélyezi-e változatok benyújtását, és ha igen, a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.

(2) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélési eljárásai esetében azok az ajánlatkérők, amelyek az (1) bekezdés alapján engedélyezték változatok benyújtását, nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést eredményezne, mint árubeszerzésre irányulót, vagy inkább árubeszerzésre irányuló szerződést eredményezne, mint szolgáltatásnyújtásra irányulót.

Az ajánlattételhez szükséges dokumentációban az ajánlatkérő kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérőt arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat. Ennek megjelölése nem érinti a fő gazdasági szereplő felelősségének a kérdését.

Az ajánlatkérő különleges feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy e feltételek összeegyeztethetők a közösségi joggal és szerepelnek a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. A szerződés teljesítésére irányadó feltételek különösen szociális és környezetvédelmi tárgyúak lehetnek.

Adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségek

(1) Az ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megnevezheti – vagy valamely tagállam által kötelezhető arra, hogy megnevezze – azt a szervet vagy szerveket, amelytől, illetve amelyektől a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban vagy településen hatályos, adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségekről, amelyeket az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást adó ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket vagy a közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkezőket arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy ajánlatuk elkészítésénél figyelembe vették a szolgáltatásnyújtás helyén hatályos munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségeket.

(1) Árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésekor az ajánlatkérő az ezen irányelv céljaihoz igazított eljárásokat alkalmazza.

(2) Az ajánlatkérő az 1. cikk (9) bekezdésének a), b) és c) pontjában leírt eljárások bármelyikét választhatja, amennyiben, a (3) bekezdésre is figyelemmel, a 42. cikknek megfelelően pályázati felhívásra került sor.

(3) Az ajánlatkérő a következő esetekben előzetes pályázati felhívás nélkül is alkalmazhat szerződés-odaítélési eljárást:

Időszakos előzetes tájékoztatók és a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények

(1) Az ajánlatkérő – a XVA. mellékletben említett és a Bizottság által közzétett vagy a XX. melléklet 2. pontjának b) alpontjában leírt „felhasználói oldalán” általa közzétett, időszakos előzetes tájékoztató útján – évente legalább egyszer nyilvánosságra hozza a következőket:

Az a) és a b) pontban említett hirdetményeket a költségvetési év kezdete után a lehető leghamarabb el kell küldeni a Bizottságnak, vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon.

A c) pontban említett hirdetményt az ajánlatkérő által odaítélni kívánt építési beruházásra irányuló szerződés vagy keretmegállapodás tervét jóváhagyó döntés után a lehető leghamarabb el kell küldeni a Bizottságnak, vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon.

A felhasználói oldalukon időszakos előzetes tájékoztatót közzétevő ajánlatkérők elektronikus formában hirdetményt küldenek a Bizottságnak az időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételéről, a hirdetmények elektronikus továbbításának a XX. melléklet 3. pontjában feltüntetett formátumával és eljárásával összhangban.

Az a), a b) és a c) pontban említett hirdetmények közzététele csak akkor kötelező, ha az ajánlatkérő él az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő csökkentésének a 45. cikk (4) bekezdésében megállapított lehetőségével.

Ez a bekezdés nem alkalmazható az előzetes pályázati felhívás nélküli eljárásoknál.

(2) Az ajánlatkérő különösen a jelentősebb projektjeire vonatkozó időszakos előzetes tájékoztatókat teheti közzé anélkül – vagy intézkedhet arról, hogy a Bizottság közzétegye azokat anélkül –, hogy megismételné a valamely időszakos előzetes tájékoztató hirdetményben korábban már közzétett információkat, feltéve, hogy egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogy ezek kiegészítő hirdetmények.

(3) Ha az ajánlatkérő az 53. cikkel összhangban minősítési rendszert kíván bevezetni, a rendszerről a XIV. mellékletben említett hirdetményt kell készíteni, feltüntetve a minősítési rendszer célját és a működésére vonatkozó szabályokhoz való hozzáférési lehetőséget. Ha a minősítési rendszer működésének időtartama három évnél hosszabb, a hirdetményt évente közzé kell tenni. Ha a minősítési rendszer alkalmazása rövidebb időtartamra szól, elegendő az első hirdetmény.

(1) Az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében a pályázati felhívás a következőképpen tehető közzé:

(2) Dinamikus beszerzési rendszer esetében, a magára a rendszerre vonatkozó pályázati felhívás az (1) bekezdés c) pontjában említett hirdetmény útján történik, míg az ilyen rendszeren alapuló szerződésre vonatkozó pályázati felhívás a XIII. melléklet D. pontjában említett egyszerűsített hirdetmény útján történik.

(3) Amennyiben a pályázati felhívás időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény útján történik, a hirdetmény:

(1) Az az ajánlatkérő, amely szerződést vagy keretmegállapodást ítélt oda, a szerződés vagy keretmegállapodás odaítélésétől számított két hónapon belül és a Bizottság által a 68. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően megállapítandó feltételek alapján, a szerződés odaítéléséről szóló, a XVI. mellékletben említett hirdetményt küld.

A 14. cikk (2) bekezdése szerinti, keretmegállapodás alapján odaítélt szerződések esetében az ajánlatkérő nem köteles az említett megállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a szerződés-odaítélési eljárás eredményéről.

Az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt az egyes szerződések odaítélését követő két hónapon belül küldi meg. E hirdetményeket azonban negyedévente össze is vonhatja. Ebben az esetben az egyes negyedévek végétől számított két hónapon belül küldi meg az összevont hirdetményeket.

(2) A XVI. melléklettel összhangban szolgáltatott és közzétételre szánt adatokat a XX. melléklettel összhangban kell közzétenni. Ezzel összefüggésben a Bizottság minden olyan szenzitív üzleti szempontot tiszteletben tart, amelyre az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatok számára, a gazdasági szereplők személyére, illetve az árakra vonatkozó adatok továbbításakor esetleg felhívja a figyelmet.

(3) Ha az ajánlatkérő kutatási és fejlesztési szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést (a továbbiakban: K + F szerződés) ítél oda a 40. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelő, pályázati felhívás nélküli eljárás útján, a XVI. cikkel összhangban a teljesített szolgáltatások jellegére és mennyiségére vonatkozóan szolgáltatandó adatok körében elegendő, ha „kutatási és fejlesztési szolgáltatások”-at említ.

Ha az ajánlatkérő olyan K + F szerződést ítél oda, amely a 40. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelő, pályázati felhívás nélküli eljárás útján nem ítélhető oda, az üzleti titoktartás alapján korlátozhatja a XVI. melléklettel összhangban a teljesített szolgáltatások jellegére és mennyiségére vonatkozóan szolgáltatandó adatok körét.

Ilyen esetben az ajánlatkérő biztosítja, hogy az e bekezdés alapján közzétett adatok legalább olyan részletesek legyenek, mint a 42. cikk (1) bekezdésével összhangban közzétett, pályázati felhívásról szóló hirdetményben szereplő adatok.

Ha az ajánlatkérő minősítési rendszert alkalmaz, a fent említett esetben biztosítja, hogy az ilyen adatok legalább olyan részletesek legyenek, mint a minősített szolgáltatók 53. cikk (7) bekezdésével összhangban összeállított jegyzékében említett kategória.

(4) A XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra vonatkozóan odaítélt szerződések esetében az ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie a hirdetményben, hogy beleegyezik annak közzétételébe.

(5) A XVI. melléklettel összhangban szolgáltatott és közzétételre nem szánt adatok egyszerűsített formában és a XX. melléklettel összhangban csak statisztikai célokra tehetők közzé.

(1) A hirdetményeknek a XIII., a XIV., a XVA., a XVB. és a XVI. mellékletben említett adatokat és adott esetben bármely más, az ajánlatkérő által hasznosnak ítélt adatot, a Bizottság által a 68. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott szabvány-formanyomtatványok formájában kell tartalmazniuk.

(2) Az ajánlatkérők által a Bizottságnak küldött hirdetményeket vagy a XX. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton, vagy más módon kell elküldeni.

A 41., a 42. és a 43. cikkben említett hirdetményeket a XX. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában megállapított közzétételi technikai jellemzőknek megfelelően kell közzétenni.

(3) A XX. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton készített és továbbított hirdetményeket elküldésük után legkésőbb öt nappal közzé kell tenni.

Azokat a hirdetményeket, amelyeket nem elektronikus úton, nem a XX. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban továbbítanak, elküldésük után legkésőbb 12 nappal kell közzétenni. Azonban kivételes esetben a 42. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett hirdetményt az ajánlatkérő kérésére öt napon belül közzé kell tenni, feltéve, hogy a hirdetményt telefaxon küldték.

(4) A hirdetményt teljes terjedelmében, a Közösség valamely, az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni, és ez az eredeti nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek. A többi hivatalos nyelven az egyes hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását kell közzétenni.

A hirdetmények Bizottság általi közzétételének költségeit a Közösség viseli.

(5) A hirdetmény és annak tartalma a Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten nem tehető közzé.

A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak elküldött vagy a 41. cikk (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a felhasználói oldalon közzétett hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de meg kell említeniük a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának vagy a felhasználói oldalon történő közzétételének az időpontját.

Az időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény az ebben a formában történt közzétételéről szóló hirdetménynek a Bizottság részére történő feladása előtt nem tehető közzé a felhasználói oldalon; és tartalmaznia kell e feladás időpontját.

(6) Az ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani a hirdetmények feladásának időpontját.

(7) A Bizottság visszaigazolja az ajánlatkérőnek az elküldött adatok közzétételét, megemlítve e közzététel időpontját. Ez a visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

(8) Az ajánlatkérő az (1)–(7) bekezdéssel összhangban közzétehet olyan hirdetményeket, amelyek nem tartoznak az ezen irányelvben megállapított közzétételi követelmények hatálya alá.

A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők

(1) A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő különös figyelmet fordít a szerződés összetettségére és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időre, az e cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.

(2) Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás feladásának napjától számított 52 nap.

(3) Előzetes pályázati felhívással induló meghívásos és tárgyalásos eljárásnál a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

(4) Ha az ajánlatkérő a 41. cikk (1) bekezdésében említett időszakos előzetes tájékoztató hirdetményt tett közzé a XX. melléklettel összhangban, az ajánlatok beérkezésének minimális határideje nyílt eljárásban általános szabályként legalább 36 nap, de semmiképpen nem lehet a hirdetmény elküldésének napjától számított 22 napnál rövidebb.

Ezek a csökkentett határidők akkor megengedettek, ha az időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény a XVA. melléklet I. részében előírt adatokon kívül tartalmazza a XVA. melléklet II. részében előírt valamennyi adatot, amennyiben ez utóbbi adatok a hirdetmény közzétételekor rendelkezésre állnak, és a hirdetményt a 42. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett hirdetmény elküldése előtt legalább 52 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték.

(5) Amennyiben a hirdetményeket – az adattovábbításnak a XX. melléklet 3. pontjában leírt formátumával és eljárásaival összhangban – elektronikus úton készítik el és továbbítják, a meghívásos és tárgyalásos eljárásokban a részvételi jelentkezések és a nyílt eljárásokban az ajánlatok beérkezésének határideje hét nappal csökkenthető.

(6) Kivéve a (3) bekezdés b) pontjával összhangban, kölcsönös megállapodás útján rögzített határidők esetét, a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárások során az ajánlatok beérkezésének határideje további öt nappal csökkenthető, amennyiben az ajánlatkérő – a XX. melléklettel összhangban – elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és bármely más kiegészítő irathoz a pályázati felhívásként használt hirdetmény közzétételének az időpontjától. A hirdetménynek tartalmaznia kell azt az internetcímet, amelyen e dokumentáció elérhető.

(7) Nyílt eljárásoknál a (4), az (5) és a (6) bekezdésben előírt csökkentések kumulatív hatása semmiképpen nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő a hirdetmény elküldésétől számított 15 napnál rövidebb legyen.

Ha azonban a hirdetményt nem telefaxon vagy elektronikus úton továbbítják, a (4), az (5) és a (6) bekezdésben előírt csökkentések kumulatív hatása a nyílt eljárásban semmiképpen nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő a hirdetmény elküldésétől számított 22 napnál rövidebb legyen.

(8) A (4), az (5) és a (6) bekezdésben előírt csökkentések kumulatív hatása semmiképpen nem eredményezheti azt, hogy a 42. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint közzétett hirdetményre vagy az ajánlatkérőnek a 47. cikk (5) bekezdése szerinti felhívására küldött részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő a hirdetmény, illetve a felhívás elküldésétől számított 15 napnál rövidebb legyen.

Meghívásos és tárgyalásos eljárások esetében a (4), az (5) és a (6) bekezdésben előírt csökkentések kumulatív hatása semmiképpen nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő – kivéve a (3) bekezdés b) pontjával összhangban, kölcsönös megállapodás útján rögzített határidőt – az ajánlati felhívás elküldésétől számított 10 napnál rövidebb legyen.

(9) Ha bármely okból az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a kiegészítő iratok vagy további információ rendelkezésre bocsátása, bár időben kérték, a 46. és a 47. cikkben említett határidőn belül nem történt meg, vagy amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése, vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, az ajánlatok beérkezésének határidejét ennek megfelelően meg kell hosszabbítani – kivéve a (3) bekezdés b) pontjával összhangban, kölcsönös megállapodás útján rögzített határidőket –, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról.

(10) Az e cikkben megállapított határidők összefoglaló táblázata a XXII. mellékletben található.

Nyílt eljárások: ajánlattételhez szükséges dokumentáció, kiegészítő iratok és további információ

(1) Nyílt eljárások esetében, amennyiben az ajánlatkérő nem nyújt a 45. cikk (6) bekezdésével összhangban, elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és bármely kiegészítő irathoz, az ajánlattételhez szükséges dokumentációt és a kiegészítő iratokat a kérelem beérkezésétől számított hat napon belül meg kell küldeni a gazdasági szereplőknek, feltéve, hogy azt az ajánlattétel határideje előtt kellő időben kérték.

(2) Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra vonatkozó további információt, feltéve, hogy kellő időben kérték, az ajánlatkérő vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal bocsátja rendelkezésre.

Ajánlattételre vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások

(1) A meghívásos és a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott jelentkezőket ajánlattételre, illetve a tárgyalásban való részvételre. A jelentkezőknek küldött felhívás a következők valamelyikét tartalmazza:

(2) Ha az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és/vagy bármely kiegészítő irat a szerződés-odaítélési eljárásért felelős ajánlatkérőtől eltérő szervezetnél található, a felhívásnak tartalmaznia kell azt a címet, ahonnan az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és az említett iratok megkérhetők, tartalmaznia kell adott esetben az ezen iratok megkérésére vonatkozó határidőt, az iratokért fizetendő összeget és a fizetés módját. Az illetékes szervezeti egység a kérés beérkezése után haladéktalanul megküldi a dokumentációt a gazdasági szereplőnek.

(3) Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra vagy a kiegészítő iratokra vonatkozó további információkat, feltéve, hogy azokat kellő időben kérték, az ajánlatkérő vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal küldi meg.

(5) Amennyiben a pályázati felhívás eszköze időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény, az ajánlatkérő a későbbiekben valamennyi jelentkezőt felhívja arra, hogy az ajánlattevők vagy a tárgyalásban részt vevők kiválasztásának megkezdése előtt az adott szerződésre vonatkozó részletes tájékoztatás alapján erősítse meg részvételi szándékát.

(1) Az e címben említett valamennyi kommunikáció és információcsere – az ajánlatkérő választása szerint – postai úton, telefaxon, a (4) és az (5) bekezdésnek megfelelően elektronikus úton, a (6) bekezdésben említett esetekben és körülmények között telefonon, vagy pedig e módokat kombinálva bonyolítható.

(2) A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, és így nem korlátozhatják a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.

(3) A kommunikációt, az információcserét és az adattárolást olyan módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések bizalmasságának megőrzését, továbbá azt, hogy az ajánlatkérő csak azután vizsgálja meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.

(4) Az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek biztosítaniuk kell a megkülönböztetés-mentességet, valamint általánosan elérhetőnek és a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel együttműködőképesnek kell lenniük.

(5) Az ajánlatok elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre, valamint a részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:

(6) A részvételi jelentkezések továbbítására a következő szabályokat kell alkalmazni:

A minősítést kérelmezők, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

(1) Az ajánlatkérő a lehető leghamarabb tájékoztatja az érintett gazdasági szereplőket a keretmegállapodás megkötésével, szerződés odaítélésével vagy dinamikus beszerzési rendszerbe való felvétellel kapcsolatos döntésekről, beleértve a keretmegállapodás megkötésének mellőzésére, a pályázat tárgyát képező szerződés odaítélésének mellőzésére, az eljárás újraindítására és a dinamikus beszerzési rendszer bevezetésének mellőzésére vonatkozó döntések indokát; ezt a tájékoztatást az ajánlatkérőnek – kérésre – írásban kell megadnia.

(2) Az érintett fél kérésére az ajánlatkérő a lehető leghamarabb tájékoztatást ad:

Az erre rendelkezésre álló idő semmiképpen nem haladhatja meg az írásbeli kérelem beérkezésétől számított 15 napot.

Az ajánlatkérő azonban dönthet úgy, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére, illetve dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, beleértve azon gazdasági szereplő érdekeit, amelynek, illetve akinek a szerződést odaítélték, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

(3) Minősítési rendszert létrehozó és működtető ajánlatkérők hat hónapon belül tájékoztatják a kérelmezőket a minősítésre vonatkozó döntésükről.

Ha a döntéshozatal a kérelem benyújtásától számított négy hónapnál több időt vesz igénybe, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül tájékoztatja a kérelmezőt a hosszabb időtartam indokairól és kérelme elfogadásának vagy elutasításának időpontjáról.

(4) Azon kérelmezőket, amelyek minősítését elutasítják, a lehető leghamarabb – mindenképpen a döntéshozataltól számított legfeljebb 15 napon belül – tájékoztatni kell erről a döntésről és az elutasítás okairól. Az okoknak az 53. cikk (2) bekezdésében említett minősítési szempontokon kell alapulniuk.

(5) Minősítési rendszert létrehozó és működtető ajánlatkérő valamely gazdasági szereplő minősítését csak az 53. cikk (2) bekezdésben említett minősítési szempontokon alapuló okok miatt szüntetheti meg. A minősítés megszüntetésére vonatkozó szándékot előzetesen – a minősítés várható megszüntetése előtt legalább 15 nappal, a javasolt intézkedés indokával vagy indokaival együtt – írásban kell közölni a gazdasági szereplővel.

(1) Az ajánlatkérő minden egyes szerződés tekintetében azokat a megfelelő adatokat őrzi meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy egy későbbi időpontban indokolni tudja a következőkkel kapcsolatos döntéseket:

Az ajánlatkérő megteszi a megfelelő lépéseket az elektronikus úton folytatott szerződés-odaítélési eljárások menetének dokumentálása érdekében.

(2) Az adatokat a szerződés odaítélésének időpontjától számított legalább négy éven keresztül meg kell őrizni annak érdekében, hogy ezen időszak alatt az ajánlatkérő a Bizottságnak – kérésére – meg tudja adni a szükséges felvilágosítást.

(2) Amennyiben a pályázati felhívás minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény útján és a pályázati felhívás tárgyát képző egyes szerződések odaítélésére irányuló eljárásban részt vevők kiválasztása céljából történik, az ajánlatkérő:

(3) Az ajánlatkérő ellenőrzi, hogy a kiválasztott ajánlattevők által benyújtott ajánlatok megfelelnek-e az ajánlatokra alkalmazandó szabályoknak és követelményeknek, és az 55. és 57. cikkben megállapított szempontok alapján ítéli oda a szerződést.

Adminisztratív, műszaki és pénzügyi feltételek, valamint tanúsítványok, vizsgálatok és bizonyítékok kölcsönös elismerése

(1) A meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban történő részvételre való kiválasztáskor, a minősítésre vonatkozó döntés meghozatalakor, illetve a szempontok és szabályok naprakésszé tételekor az ajánlatkérő:

(2) Ha az ajánlatkérő a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor a tanúsítással kapcsolatos európai szabványsorozatnak megfelelő szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia.

Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. A gazdasági szereplőktől el kell fogadnia az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is.

(3) Építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseknél és csak indokolt esetekben, az ajánlatkérő a gazdasági szereplő műszaki alkalmasságának ellenőrzése érdekében megkövetelheti azon környezetvédelmi vezetési intézkedések feltüntetését, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítésekor alkalmazni tud. Ilyen esetben, ha az ajánlatkérő a gazdasági szereplő bizonyos környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor az EMAS-ra, vagy a tanúsítással kapcsolatos közösségi jogszabályoknak, illetve a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelő szervek által tanúsított, vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia.

Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. A gazdasági szereplőktől el kell fogadnia az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is.

(1) Az ajánlatkérő, ha kívánja, a gazdasági szereplők minősítésére szolgáló rendszert hozhat létre és működtethet.

A minősítési rendszert létrehozó és működtető ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy a gazdasági szereplők bármikor kérhessék minősítésüket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendszer különböző minősítési fokozatokból állhat.

A rendszert az ajánlatkérő által megállapítandó objektív minősítési szempontok és szabályok alapján kell működtetni.

Amennyiben e szempontok és szabályok műszaki leírásokat is tartalmaznak, a 34. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. A szempontok és szabályok igény szerint frissíthetők.

(3) A (2) bekezdésben említett minősítési szempontok és szabályok tartalmazhatják a 2004/18/EK irányelv 45. cikkében felsorolt kizárási szempontokat, az abban megállapított feltételek szerint.

Amennyiben az ajánlatkérő a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérő szerv, e szempontoknak és szabályoknak tartalmazniuk kell a 2004/18/EK irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kizárási szempontokat.

(4) Amennyiben a (2) bekezdésben említett minősítési szempontok és szabályok a gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitására vonatkozó követelményeket tartalmaznak, a gazdasági szereplő szükség esetén egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a közötte és e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő számára, hogy ezek az erőforrások a minősítési rendszer érvényességének teljes időtartama alatt rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 11. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(5) Amennyiben a (2) bekezdésben említett minősítési szempontok és szabályok a gazdasági szereplő műszaki és/vagy szakmai alkalmasságára vonatkozó követelményeket tartalmaznak, a gazdasági szereplő szükség esetén egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a közötte és e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő számára, hogy ezek az erőforrások a minősítési rendszer érvényességének teljes időtartama alatt rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 11. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(6) A (2) bekezdésben említett minősítési szempontokat és szabályokat kérésre a gazdasági szereplők rendelkezésére kell bocsátani. E szempontok és szabályok frissítéséről az érdekelt gazdasági szereplőket tájékoztatni kell.

Ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy bizonyos egyéb szervezetek vagy szervek minősítési rendszere megfelel saját követelményeinek, akkor az érdekelt gazdasági szereplőkkel közli e szervezetek vagy szervek nevét.

(7) A minősített gazdasági szereplőkről írásbeli nyilvántartást kell vezetni; e nyilvántartás a minősítés hatálya alá tartozó szerződéstípusok szerint kategóriákra osztható.

(8) Minősítési rendszer létrehozásakor, illetve működtetésekor az ajánlatkérőnek különösen a következő rendelkezéseket kell tiszteletben tartania: a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményekre vonatkozóan a 41. cikk (3) bekezdését, a minősítés iránti kérelmet benyújtott gazdasági szereplők tájékoztatására vonatkozóan a 49. cikk (3), (4) és (5) bekezdését, a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény útján történő pályázati felhívás esetén a résztvevők kiválasztására vonatkozóan az 51. cikk (2) bekezdését, továbbá az adminisztratív, műszaki és pénzügyi feltételek, valamint tanúsítványok, vizsgálatok és bizonyítékok kölcsönös elismerése vonatkozásában az 52. cikket.

(9) Amennyiben a pályázati felhívás minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény útján történik, a meghívásos eljárásban részt vevő ajánlattevőket, illetve a tárgyalásos eljárás résztvevőit az ilyen rendszerrel összhangban, a minősített jelentkezők közül kell kiválasztani.

(1) A nyílt eljáráshoz kiválasztási szempontokat meghatározó ajánlatkérő a szempontok meghatározását a gazdasági szereplők rendelkezésére álló objektív szabályokkal és szempontokkal összhangban végzi.

(2) A meghívásos vagy tárgyalásos eljáráshoz részvételre jelentkezőket kiválasztó ajánlatkérő a jelentkezők kiválasztását az általa meghatározott és a gazdasági szereplők rendelkezésére álló objektív szabályok és szempontok szerint végzi.

(3) Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásnál a szempontok alapulhatnak azon az objektív szükségleten, hogy az ajánlatkérőnek a jelentkezők számát a közbeszerzési eljárás sajátos jellemzői és az eljárás lefolytatásához szükséges erőforrások egyensúlyának szükségessége által indokolt szintre kell csökkentenie. A kiválasztott jelentkezők számával kapcsolatban azonban figyelembe kell venni a megfelelő verseny biztosításának szükségességét is.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben említett szempontok tartalmazhatják a 2004/18/EK irányelv 45. cikkében felsorolt kizárási szempontokat, az abban megállapított feltételek szerint.

Amennyiben az ajánlatkérő a 2 cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérő szerv, az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett szempontoknak és szabályoknak tartalmazniuk kell a 2004/18/EK irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kizárási szempontokat.

(5) Amennyiben az (1) és a (2) bekezdésben említett szempontok a gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitására vonatkozó követelményeket tartalmaznak, a gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a közötte és az e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 11. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(6) Amennyiben az (1) és a (2) bekezdésben említett szempontok a gazdasági szereplő műszaki és/vagy szakmai alkalmasságára vonatkozó követelményeket tartalmaznak, a gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a közötte és az e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő számára, hogy a szerződés teljesítéséhez ezek az erőforrások a rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 11. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(1) Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő a szerződéseket a következő szempontok alapján ítéli oda:

(2) A harmadik albekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását.

Ezeket a súlyozásokat – megfelelő maximális terjedelem megadása mellett – egy skálán lehet kifejezni.

Amennyiben az ajánlatkérő véleménye szerint a súlyozás bizonyítható okokból nem lehetséges, az ajánlatkérőnek a szempontokat csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie.

A relatív súlyozást, illetve a fontossági sorrendet – az esetnek megfelelően – a pályázati felhívásként használt hirdetményben, a 47. cikk (5) bekezdésében említett, szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, az ajánlati vagy tárgyalási felhívásban, vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban kell feltüntetni.

(1) A tagállamok rendelkezhetnek az elektronikus árverés ajánlatkérők általi alkalmazásának lehetőségéről.

(2) Előzetes pályázati felhívással induló nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a szerződés odaítélését elektronikus árverés előzze meg, amennyiben a szerződési feltételek pontosan meghatározhatók.

Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árverés megtartható a 15. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó pályázat kiírásakor is.

(3) Az elektronikus árverés tartása mellett döntő ajánlatkérőnek e tényt fel kell tüntetnie a pályázati felhívásként használt hirdetményben.

Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció többek között a következőket foglalja magában:

(4) Az ajánlatkérő, mielőtt elektronikus árverést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szemponttal/szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését.

Minden, elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy nyújtson be új árakat és/vagy új értékeket; a felhívásnak tartalmaznia kell minden szükséges információt az alkalmazott elektronikus berendezéshez történő egyéni csatlakozással kapcsolatban, és meg kell jelölnie az elektronikus árverés kezdetének napját és időpontját. Az elektronikus árverés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árverés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg.

(5) Amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az adott ajánlatnak az 55. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelése eredményét csatolni kell.

A felhívásnak azt az elektronikus árverés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő súlyozását; e célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.

Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell előírni.

(6) Az ajánlatkérőnek az elektronikus árverés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul elegendő információval kell ellátnia ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő egyéb benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó információt is közölhet, feltéve, hogy ennek lehetősége szerepel az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezen kívül bármikor közzéteheti az árverés adott szakaszában részt vevők számát. Azonban az elektronikus árverés egyik szakaszában sem fedheti fel az ajánlattevők kilétét.

(7) Az ajánlatkérő az elektronikus árverést a következő variációk közül egy vagy több módszert alkalmazva zárja le:

Amennyiben az ajánlatkérő úgy döntött, hogy az elektronikus árverést a c) ponttal összhangban – esetleg azt a b) pontban megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva – zárja le, az árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni minden egyes árverési szakasz ütemtervét.

(8) Az elektronikus árverés lezárása után az ajánlatkérő a szerződést az 55. cikkel összhangban, az elektronikus árverés eredményei alapján ítéli oda.

(9) Az ajánlatkérő nem élhet vissza az elektronikus árverés alkalmazásával és azt nem használhatja úgy, hogy ezáltal a versenyt akadályozza, korlátozza vagy torzítsa, vagy a szerződésnek a pályázati felhívásként használt hirdetményben és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott tárgyát megváltoztassa.

(1) Ha egy adott szerződés esetében az ajánlatok az áruhoz, építményhez vagy szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak, az ajánlatkérő – mielőtt elutasítaná ezeket az ajánlatokat – írásban megkéri az ajánlat általa lényegesnek ítélt alkotóelemeinek jellemzőit.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján és a benyújtott bizonyítékok figyelembevételével ellenőrzi ezeket az alkotóelemeket.

(3) Amennyiben az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatást törvényesen szerezte. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő erről a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot.

Harmadik országból származó termékekre vonatkozó ajánlatok, és az ezen országokkal fennálló kapcsolatok

(1) Ezt a cikket azokra az ajánlatokra kell alkalmazni, amelyek olyan harmadik országokból származó termékekre vonatkoznak, amelyekkel a Közösség nem kötött olyan többoldalú vagy kétoldalú megállapodást, amely a közösségi vállalkozások számára az e harmadik országok piacaihoz való összehasonlítható és tényleges hozzáférést biztosítana. E cikk nem sérti a Közösség és a tagállamok harmadik országokkal szemben fennálló kötelezettségeit.

(2) Bármely, árubeszerzésre irányuló szerződés odaítélése érdekében tett ajánlat elutasítható, ha a harmadik országokból származó termékeknek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelettel ( 31 ) összhangban meghatározott aránya meghaladja az ezen ajánlat részét képező termékek összértékének 50 %-át. E cikk alkalmazásában a távközlési hálózati berendezésekben alkalmazott szoftvereket termékeknek kell tekinteni.

(3) A második albekezdésre is figyelemmel, amennyiben az 55. cikkben meghatározott szerződés-odaítélési szempontok alapján két vagy több ajánlat egyenértékűnek tekinthető, azokat az ajánlatokat kell előnyben részesíteni, amelyeket a (2) bekezdés alapján nem lehet elutasítani. Az ezen ajánlatokban szereplő árakat e cikk alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni, amennyiben az árkülönbség nem haladja meg a 3 %-ot.

Mindazonáltal egy ajánlat nem részesíthető előnyben egy másik ajánlattal szemben az első albekezdés értelmében, ha annak elfogadása esetén az ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy olyan, a meglévő felszereléstől eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, az üzemeltetésben és a karbantartásban műszaki nehézségeket, illetve aránytalanul nagy költségeket eredményezne.

(4) E cikk alkalmazásában nem lehet figyelembe venni a harmadik országokból származó termékek (2) bekezdésben említett arányának meghatározásánál azokat a harmadik országokat, amelyekre az (1) bekezdésnek megfelelően ezen irányelv rendelkezéseinek hatályát egy tanácsi határozattal kiterjesztették.

(5) A Bizottság a Tanács részére – első alkalommal az ezen irányelv hatálybalépését követő első év második felében – éves beszámolót készít az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken a közösségi vállalkozások harmadik országok piacaihoz való hozzáférésével kapcsolatban folytatott többoldalú vagy kétoldalú tárgyalások során elért előrelépésről, illetve minden olyan eredményről, amelyet ilyen tárgyalások útján értek el, továbbá a megkötött megállapodások gyakorlati végrehajtásáról.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva – e fejlemények fényében – módosíthatja e cikk rendelkezéseit.

Harmadik országokkal építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében fennálló kapcsolatok

(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan általános – akár jogi, akár ténybeli – nehézségről, amellyel vállalkozásaik szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések harmadik országokban történő elnyerése tekintetében szembesültek, és amelyekről beszámoltak.

(2) A Bizottság a Tanács részére 2005. december 31-ig, majd azt követően rendszeres időközönként jelentést készít a harmadik országokbeli szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekhez való hozzájutásról és az ezen országokkal e tárgykörben, különösen a WTO keretében folyó tárgyalások során elért előrehaladásról.

(3) A Bizottság az érintett harmadik ország megkeresése révén törekszik orvosolni a helyzetet, amennyiben – akár a (2) bekezdésben említett jelentések, akár más információk alapján – megállapítja, hogy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésével kapcsolatban valamely harmadik ország:

(4) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan – akár jogi, akár ténybeli –, a XXIII. mellékletben felsorolt nemzetközi munkajogi rendelkezések be nem tartásából következő nehézségről, amellyel vállalkozásaik akkor szembesültek, amikor megpróbáltak harmadik országban elnyerni szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseket, és amelyekről e vállalkozások beszámoltak.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben említett körülmények között a Bizottság bármikor javasolhatja a Tanácsnak, hogy hozzon olyan határozatot, amellyel a határozatban megállapítandó időtartamra felfüggeszti vagy korlátozza a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseknek a következők részére történő odaítélését:

A Bizottság ezeket az intézkedéseket saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére javasolhatja.

(6) E cikk nem sérti a Közösségnek harmadik országokkal szemben fennálló, a közbeszerzésről szóló, különösen a WTO keretrendszerében kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségeit.

(1) A tervpályázat szervezésére vonatkozó szabályoknak összhangban kell lenniük e cikk (2) bekezdésével, valamint a 61. és a 63–66. cikkel, és e szabályokat a pályázaton való részvételben érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani.

(1) Ezt a címet azokra a közbeszerzési eljárás részeként szervezett, szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatokra kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke legalább ►M13 414 000 EUR ◄ . E bekezdés alkalmazásában „értékhatár” a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke, beleértve a résztvevőket illető esetleges díjakat és/vagy a részükre kifizetendő összegeket.

(2) Ezt a címet alkalmazni kell valamennyi olyan tervpályázatra, amelynél a résztvevőket illető pályázati díjak és a részükre teljesítendő kifizetések teljes összege legalább ►M13 414 000 EUR ◄ .

E bekezdés alkalmazásában „értékhatár” a díjak és kifizetések teljes összege, beleértve azon, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés hozzáadottérték-adó nélküli becsült értékét, amely a későbbiekben a 40. cikk (3) bekezdése alapján köthető meg, ha az ajánlatkérő a pályázati felhívásban nem zárja ki hasonló szerződések odaítélését.

(1) A tervpályázatot szervezni kívánó ajánlatkérő a pályázati felhívást pályázati hirdetmény útján teszi meg. A tervpályázatot szervező ajánlatkérő az eredményt hirdetmény útján teszi közzé. A pályázati felhívásnak a XVIII. mellékletben szereplő adatokat, a tervpályázat eredményéről szóló hirdetménynek pedig a XIX. mellékletben szereplő adatokat kell tartalmaznia, a Bizottság által a 68. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárással összhangban elfogadott formátumnak és szabvány-formanyomtatványnak megfelelően.

A tervpályázat eredményéről szóló hirdetményt a tervpályázat lezárását követő két hónapon belül, a Bizottság által a 68. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárással összhangban megállapítandó feltételek szerint kell eljuttatni a Bizottság részére. Ezzel összefüggésben a Bizottság minden olyan szenzitív üzleti szempontot tiszteletben tart, amelyre az ajánlatkérő – a beérkezett projektek vagy tervek számára, a gazdasági szereplők személyére vagy az ajánlatban szereplő árakra vonatkozó adatok továbbításakor – esetleg felhívja a figyelmet.

(2) A 44. cikk (2)–(8) bekezdését a tervpályázatokkal kapcsolatos hirdetményekre is alkalmazni kell.

(1) A 48. cikk (1), (2) és (4) bekezdését a pályázatokkal kapcsolatos valamennyi közlésre alkalmazni kell.

(2) Az adattovábbításnak, az információcserének és az adattárolásnak olyan módon kell történnie, hogy biztosítsa a pályázati résztvevők által szolgáltatott valamennyi adat sértetlenségének és bizalmas jellegének megőrzését, és azt, hogy a bírálóbizottság a tervek és projektek tartalmát csak az azok beadására vonatkozó határidő lejárta után ismerje meg.

(3) A tervek és projektek elektronikus átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:

A tervpályázatok megszervezésének szabályai, a résztvevők kiválasztása és a bírálóbizottság

(1) Tervpályázatok szervezésekor az ajánlatkérő az ezen irányelv rendelkezéseihez hozzáigazított eljárásokat alkalmazza.

(2) Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vehetnek részt pályázók, az ajánlatkérőnek világos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat kell meghatároznia. A részvételre felhívott jelöltek számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre.

(3) A bírálóbizottság kizárólag a pályázat résztvevőitől független természetes személyekből állhat. Ha a pályázat résztvevőitől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a résztvevőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.

(1) A bírálóbizottság önállóan hozza meg döntéseit és alakítja ki véleményét.

(2) A pályázók által benyújtott terveket és projekteket a bírálóbizottság névtelenül és kizárólag a pályázati felhívásban meghatározott szempontok alapján vizsgálja meg.

(3) A bírálóbizottság a tagjai által aláírt jelentésben állapítja meg a projektek rangsorolását, amelyet az egyes projektek pozitív jellemzői alapján határoz meg, és a jelentésben feltünteti megjegyzéseit, valamint a tisztázást igénylő kérdéseket.

(4) A névtelenséget a bírálóbizottság véleményének kinyilvánításáig, illetve döntésének meghozataláig kell tiszteletben tartani.

(5) A pályázókat szükség esetén fel lehet kérni, hogy a projektek bármely vonatkozásának tisztázása érdekében válaszoljanak a bírálóbizottság által a jegyzőkönyvben rögzített kérdésekre.

(6) A bírálóbizottság tagjai és a pályázók közötti párbeszédről teljes körű jegyzőkönyvet kell készíteni.

STATISZTIKAI KÖTELEZETTSÉGEK, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) A tagállamok a 68. cikk (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően meghatározandó szabályok szerint gondoskodnak arról, hogy a Bizottság évente kapjon tagállamok szerinti és a I–X. mellékletben említett tevékenységcsoportok szerinti bontású statisztikai jelentést a 16. cikkben megállapított értékhatárok alatt odaítélt olyan szerződések összértékéről, amelyek, ha az értékhatárokat figyelmen kívül lehetne hagyni, ezen irányelv hatálya alá tartoznának.

(2) A tagállamok a II., a III., az V., a IX. és a X. mellékletben említett tevékenységcsoportok tekintetében gondoskodnak arról, hogy az előző évben odaítélt szerződésekről legkésőbb 2004. október 31-ig – és azt követően minden évben október 31-ig – a Bizottság statisztikai jelentést kapjon, a 68. cikk (2) bekezdésében előírt eljárás szerint megállapítandó szabályokkal összhangban. A statisztikai jelentésnek tartalmaznia kell a Megállapodás megfelelő alkalmazásáról való meggyőződéshez szükséges információkat.

Az első albekezdésben előírt információk nem foglalják magukban a XVIIA. melléklet 8. kategóriájában szereplő K + F szolgáltatásokra, a XVIIA. melléklet 5. kategóriájában szereplő olyan távközlési szolgáltatásokra, amelyek CPV-rovata megegyezik a 7524-es, a 7525-ös és a 7526-os CPC-hivatkozási számmal, valamint a XVIIB. mellékletben szereplő szolgáltatásokra irányuló szerződésekre vonatkozó információkat.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti szabályokat olyan módon kell megállapítani, hogy biztosítsák azt, hogy:

(1) A Bizottságot a 71/306/EGK tanácsi határozattal ( 32 ) létrehozott bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdésének b) pontját, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, valamint (4) bekezdésének b) és e) pontjában meghatározott határidő sorrendben négy, két, illetve hat hét.

(5) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(1) ►M8 A Bizottság 2004. április 30-tól kétévente megvizsgálja és, amennyiben a második albekezdésre tekintettel szükséges, felülvizsgálja a 16. cikkben megállapított értékhatárokat. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 68. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 68. cikk (5) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja. ◄

Ezen értékhatárok nagyságának a kiszámítása az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, SDR-ben kifejezett átlagos napi értékén alapul. Az ilyen módon felülvizsgált értékekhatárokat szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a Megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében.

(2) ►M8 Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat elvégzésével egy időben a Bizottság a 61. cikkben (tervpályázatok) megállapított értékhatárokat a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárhoz igazítja. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 68. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 68. cikk (5) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja. ◄

Az (1) bekezdéssel összhangban megállapított, a monetáris unióban tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett értékhatárok nagyságát főszabály szerint 2004. január 1-jétől kétévente felül kell vizsgálni. Ezen értékek kiszámítása e pénznemeknek a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, euróban kifejezett átlagos napi értékén alapul.

(3) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgált értékhatárokat, azok nemzeti pénznemben kifejezett értékét és a (2) bekezdésben említett kiigazított értékhatárokat a Bizottság a felülvizsgálatot követő november hónap elején közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(1) A Bizottság a 68. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban módosíthatja a következőket:

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 68. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 68. cikk (5) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2006. január 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Az első albekezdésben előírt határidő lejárta után a tagállamok az ezen irányelv 6. cikkének való megfeleléshez szükséges rendelkezések bevezetésére egy legfeljebb 35 hónapos további időtartamot vehetnek igénybe.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

A vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelvnek ( 33 ) megfelelően, a tagállamok eredményes, elérhető és átlátható mechanizmusok segítségével biztosítják ennek az irányelvnek a végrehajtását.

E célra – egyebek mellett – független szervet jelölhetnek ki vagy hozhatnak létre.

A tagállamoknak a XXV. mellékletben megállapított, a nemzeti jogba való átültetés határidejére vonatkozó kötelezettségei sérelme nélkül, a 93/38/EGK irányelv hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a XXVI. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ajánlatkérők a gáz- és hőenergia-szállítási, illetve -elosztási ágazatban

A „Закона за енергетиката (обн., ДВ, бр.107/9.12.2003)” 39. cikkének (1) bekezdése alapján hőenergia termelésére vagy szállítására vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek:

A „Закона за енергетиката (обн., ДВ, бр.107/9.12.2003)” 39. cikkének (1) bekezdése alapján földgáz szállítására, elosztására vagy kiskereskedelmi szolgáltatására vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek:

A gáz- és a távhőágazatban szolgáltatást nyújtó valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint.

A legutóbb 2006. december 9-én módosított, 1998. április 24-i„Gesetz über die Elektrizitäts- und Gasversorgung (Energiewirtschaftsgesetz)” 3. cikkének (18) bekezdése értelmében más vállalkozásokat energiával ellátó, energia-ellátóhálózatot működtető, illetve tulajdonosként energia-ellátóhálózat felett rendelkezési joggal rendelkező települési önkormányzatok, közjogi intézmények vagy közjogi intézmények társulásai, illetve állami tulajdonban lévő vállalkozások.

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny 90/11) 6. cikke szerinti ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően olyan rögzített hálózatokat építenek (bocsátanak rendelkezésre) vagy üzemeltetnek, melyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése gáz- vagy hőenergia előállítása, szállítása vagy elosztása terén, illetőleg gáz- vagy hőenergia szállítása ilyen hálózatok számára: úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységekben az energiatörvénnyel (Hivatalos Közlöny 120/12) összhangban kiadott, energiával kapcsolatos tevékenységek ellátására vonatkozó engedély birtokában vesznek részt.

Az „ustawa z dnia 10 kwietnia 1997 r. Prawo energetyczne” értelmében vett energetikai társaságok, köztük egyebek mellett a következők:

A következő jogszabályok alapján gázszállítást és gázelosztást végző szervezetek:

Az „Energetski zakon (Uradni list RS, 79/99)” alapján gáz szállításával vagy elosztásával foglalkozó szervezetek, valamint helyhatósági határozatok alapján hőenergia szállításával vagy elosztásával foglalkozó szervezetek:

A „maakaasumarkkinalaki//naturgasmarknadslagen (508/2000)” 3. fejezetének 1. cikke vagy 6. fejezetének 1. cikke alkalmazásában engedély alapján gázhálózati szállítórendszert üzemeltető és gáz szállítását vagy elosztását végző közjogi vagy egyéb szervezetek; valamint hőenergia előállítását, szállítását vagy elosztását végző, illetve hálózatokba hőenergiát betápláló települési szervezetek vagy állami vállalatok.

Ajánlatkérők a villamosenergia-előállítási, -szállítási, illetve -elosztási ágazatban

A „Закона за енергетиката (обн., ДВ, бр.107/9.12.2003)” 39. cikkének (1) bekezdése alapján villamos energia előállítására, szállítására, elosztására vagy kiskereskedelmi szolgáltatására vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek:

A villamosenergia-ágazatban szolgáltatást nyújtó valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének c) pontja szerint.

Az 1468/1950. sz. törvénnyel (περί ιδρύσεως της ΔΕΗ) létrehozott, a 2773/1999. sz. törvénnyel, valamint a 333/1999. sz. elnöki rendelettel összhangban működő „Δημόσια Επιχείρηση Ηλεκτρισμού Α.Ε.”.

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny 90/11) 6. cikke szerinti ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően olyan rögzített hálózatokat építenek (bocsátanak rendelkezésre) vagy üzemeltetnek, melyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése villamos energia előállítása, szállítása vagy elosztása terén, illetőleg villamos energia szállítása ilyen hálózatok számára: úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységekben az energiatörvénnyel (Hivatalos Közlöny 120/12) összhangban kiadott, energiával kapcsolatos tevékenységek ellátására vonatkozó engedély birtokában vesznek részt.

Egyéb olyan személyek, szervezetek vagy vállalkozások, amelyek a 2004/17/EK irányelv 3. cikkében meghatározott tevékenységek valamelyikét folytatják, és amelyek a „περί Ρύθμισης της αγοράς Ηλεκτρισμού Νόμου του 2003 {Ν. 122(Ι)/2003}” 34. cikke alapján kiadott engedéllyel működnek.

A VAS „Latvenergo” és minden olyan, villamos energia előállítását, átvitelét és elosztását végző vállalkozás, amely a „Par iepirkumu sabiedrisko pakalpojumu sniedzēju vajadzībām” törvény alapján beszerzéseket bonyolít.

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvénynek megfelelően villamosenergia-előállítást, -szállítást vagy -elosztást végző szervezetek.

A „Provinciewet” alkalmazásában tartományi hatóság által kiadott engedély („vergunning”) alapján villamos energia elosztását végző szervezetek. Például:

A módosított „Elektrizitätswirtschafts- und Organisationsgesetz, BGBl. I No 143/1998” vagy a kilenc szövetségi tartomány („Länder”) által elfogadott „Elektrizitätswirtschafts(wesen)gesetze” alapján átviteli vagy elosztóhálózatot üzemeltető szervezetek.

Az „ustawa z dnia 10 kwietnia 1997 r. Prawo energetyczne” értelmében vett energetikai társaságok, köztük egyebek mellett a következők:

A következő jogszabályok alapján villamos energia előállítását végző szervezetek:

A következő jogszabályok alapján villamos energia szállítását végző szervezetek:

Az „Energetski zakon (Uradni list RS, 79/99)” alapján villamos energia előállítását, szállítását vagy elosztását végző szervezetek.

A módosított 656/2004. sz. törvénynek (Gyűjt.) megfelelően engedély alapján villamos energia előállítását, átviteli rendszeren keresztül történő szállítását és az elosztási rendszeren keresztül történő elosztását, valamint elosztási rendszeren keresztül lakossági villamosenergia-ellátást végző szervezetek.

A „sähkömarkkinalaki/elmarknadslagen (386/1995)” 4. vagy 16. szakasza, valamint a „laki vesi- ja energiahuollon, liikenteen ja postipalvelujen alalla toimivien yksiköiden hankinnoista (349/2007)/lag om upphandling inom sektorerna vatten, energi, transporter och posttjänster (349/2007)” alkalmazásában engedély alapján villamos energia termelését végző települési önkormányzati szervezetek és állami tulajdonú vállalkozások, valamint villamosenergia-szállító vagy -elosztó hálózat fenntartásáért és a villamos energia szállításáért vagy a villamosenergia-rendszerért felelős szervezetek.

Az „ellagen (1997:857)” alkalmazásában koncesszió alapján villamos energia szállítását vagy elosztását végző szervezetek.

Ajánlatkérők az ivóvíz-előállítási, -szállítási, illetve -elosztási ágazatban

A vízgazdálkodási ágazatban vízellátást végző valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének d) és e) pontja szerint.

A „Local Government [Sanitary Services] Act 1878 to 1964” alapján víz előállításával vagy elosztásával foglalkozó szervezetek.

Ivóvíz előállításával és elosztásával foglalkozó regionális és települési önkormányzatok, helyi közjogi intézmények.

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny 90/11) 6. cikke szerinti ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően olyan rögzített hálózatokat építenek (bocsátanak rendelkezésre) vagy üzemeltetnek, melyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése ivóvíz előállítása, szállítása vagy elosztása terén, illetőleg ivóvíz szállítása ilyen hálózatok számára: úgymint azok a szervek, amelyeket a helyi önkormányzatok az ivóvízre vonatkozó törvény (Hivatalos Közlöny 153/09 és 130/11) alapján, ivóvíz-szolgáltatással és vízelvezetéssel foglalkozó közszolgáltatóként hoztak létre.

A „Waterleidingwet” alapján víz előállítását vagy elosztását végző szervezetek.

A kilenc szövetségi tartomány („Länder”) által elfogadott „Wasserversorgungsgesetze” alapján ivóvíz előállítását, szállítását vagy elosztását végző települési önkormányzatok és társulásaik.

Az „ustawa z dnia 7 czerwca 2001 r., o zbiorowym zaopatrzeniu w wodę i zbiorowym odprowadzaniu ścieków” értelmében vett olyan, víz- és szennyvíz-ágazatbeli társaságok, amelyek lakossági vízszolgáltatással vagy szennyvíz-elvezetési szolgáltatással összefüggő gazdasági tevékenységet végeznek, köztük egyebek mellett a következők:

Departamente ale Autorităților locale și Companii care produc, transportă și distribuie apă (önkormányzatok és vállalatok víz előállítását, szállítását és elosztását végző szervezeti egységei), például:

A „Zakon o varstvu okolja (Uradni list RS, 32/93, 1/96)” alkalmazásában és a helyhatósági határozatok értelmében adott koncesszió alapján ivóvíz előállításával, szállításával vagy elosztásával foglalkozó szervezetek.

Mat. št.	Naziv	Poštna št.	Kraj
5015731	Javno Komunalno Podjetje Komunala Trbovlje D.O.O.	1420	Trbovlje
5067936	Komunala D.O.O. Javno Podjetje Murska Sobota	9000	Murska Sobota
5067804	Javno Komunalno Podjetje Komunala Kočevje D.O.O.	1330	Kočevje
5075556	Loška Komunala, Oskrba Z Vodo In Plinom, D.D. Škofja Loka	4220	Škofja Loka
5222109	Komunalno Podjetje Velenje D.O.O. Izvajanje Komunalnih Dejavnosti D.O.O.	3320	Velenje
5072107	Javno Komunalno Podjetje Slovenj Gradec D.O.O.	2380	Slovenj Gradec
1122959	Komunala Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Gornji Grad	3342	Gornji Grad
1332115	Režijski Obrat Občine Jezersko	4206	Jezersko
1332155	Režijski Obrat Občine Komenda	1218	Komenda
1357883	Režijski Obrat Občine Lovrenc Na Pohorju	2344	Lovrenc Na Pohorju
1563068	Komuna, Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Beltinci	9231	Beltinci
1637177	Pindža Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Petrovci	9203	Petrovci
1683683	Javno Podjetje Edš – Ekološka Družba, D.O.O. Šentjernej	8310	Šentjernej
5015367	Javno Podjetje Kovod Postojna, Vodovod, Kanalizacija, D.O.O., Postojna	6230	Postojna
5015707	Komunalno Podjetje Vrhnika Proizvodnja In Distribucija Vode, D.D.	1360	Vrhnika
5016100	Komunalno Podjetje Ilirska Bistrica	6250	Ilirska Bistrica
5046688	Javno Podjetje Vodovod – Kanalizacija, D.O.O. Ljubljana	1000	Ljubljana
5062403	Javno Podjetje Komunala Črnomelj D.O.O.	8340	Črnomelj
5063485	Komunala Radovljica, Javno Podjetje Za Komunalno Dejavnost, D.O.O.	4240	Radovljica
5067731	Komunala Kranj, Javno Podjetje, D.O.O.	4000	Kranj
5067758	Javno Podjetje Komunala Cerknica D.O.O.	1380	Cerknica
5068002	Javno Komunalno Podjetje Radlje D.O.O. Ob Dravi	2360	Radlje Ob Dravi
5068126	Jkp, Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Slovenske Konjice	3210	Slovenske Konjice
5068134	Javno Komunalno Podjetje Žalec D.O.O.	3310	Žalec
5073049	Komunalno Podjetje Ormož D.O.O.	2270	Ormož
5073103	Kop Javno Komunalno Podjetje Zagorje Ob Savi, D.O.O.	1410	Zagorje Ob Savi
5073120	Komunala Novo Mesto D.O.O., Javno Podjetje	8000	Novo Mesto
5102103	Javno Komunalno Podjetje Log D.O.O.	2390	Ravne Na Koroškem
5111501	Okp Javno Podjetje Za Komunalne Storitve Rogaška Slatina D.O.O.	3250	Rogaška Slatina
5112141	Javno Podjetje Komunalno Stanovanjsko Podjetje Litija, D.O.O.	1270	Litija
5144558	Komunalno Podjetje Kamnik D.D.	1241	Kamnik
5144574	Javno Komunalno Podjetje Grosuplje D.O.O.	1290	Grosuplje
5144728	Ksp Hrastnik Komunalno – Stanovanjsko Podjetje D.D.	1430	Hrastnik
5145023	Komunalno Podjetje Tržič D.O.O.	4290	Tržič
5157064	Komunala Metlika Javno Podjetje D.O.O.	8330	Metlika
5210461	Komunalno Stanovanjska Družba D.O.O. Ajdovščina	5270	Ajdovščina
5213258	Javno Komunalno Podjetje Dravograd	2370	Dravograd
5221897	Javno Podjetje Komunala D.O.O. Mozirje	3330	Mozirje
5227739	Javno Komunalno Podjetje Prodnik D.O.O.	1230	Domžale
5243858	Komunala Trebnje D.O.O.	8210	Trebnje
5254965	Komunala, Komunalno Podjetje D.O.O., Lendava	9220	Lendava – Lendva
5321387	Komunalno Podjetje Ptuj D.D.	2250	Ptuj
5466016	Javno Komunalno Podjetje Šentjur D.O.O.	3230	Šentjur
5475988	Javno Podjetje Komunala Radeče D.O.O.	1433	Radeče
5529522	Radenska-Ekoss, Podjetje Za Stanovanjsko, Komunalno In Ekološko Dejavnost, Radenci D.O.O.	9252	Radenci
5777372	Vit-Pro D.O.O. Vitanje; Komunala Vitanje, Javno Podjetje D.O.O.	3205	Vitanje
5827558	Komunalno Podjetje Logatec D.O.O.	1370	Logatec
5874220	Režijski Obrat Občine Osilnica	1337	Osilnica
5874700	Režijski Obrat Občine Turnišče	9224	Turnišče
5874726	Režijski Obrat Občine Črenšovci	9232	Črenšovci
5874734	Režijski Obrat Občine Kobilje	9223	Dobrovnik
5881820	Režijski Obrat Občina Kanal Ob Soči	5213	Kanal
5883067	Režijski Obrat Občina Tišina	9251	Tišina
5883148	Režijski Obrat Občina Železniki	4228	Železniki
5883342	Režijski Obrat Občine Zreče	3214	Zreče
5883415	Režijski Obrat Občina Bohinj	4264	Bohinjska Bistrica
5883679	Režijski Obrat Občina Črna Na Koroškem	2393	Črna Na Koroškem
5914540	Vodovod – Kanalizacija Javno Podjetje D.O.O. Celje	3000	Celje
5926823	Jeko – In, Javno Komunalno Podjetje, D.O.O., Jesenice	4270	Jesenice
5945151	Javno Komunalno Podjetje Brezovica D.O.O.	1352	Preserje
5156572	Kostak, Komunalno In Stavbno Podjetje D.D. Krško	8270	Krško
1162431	Vodokomunalni Sistemi Izgradnja In Vzdrževanje Vodokomunalnih Sistemov D.O.O. Velike Lašče		Velike Lašče
1314297	Vodovodna Zadruga Golnik, Z.O.O.	4204	Golnik
1332198	Režijski Obrat Občine Dobrovnik	9223	Dobrovnik – Dobronak
1357409	Režijski Obrat Občine Dobje	3224	Dobje Pri Planini
1491083	Pungrad, Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Bodonci	9265	Bodonci
1550144	Vodovodi In Kanalizacija Nova Gorica D.D.	5000	Nova Gorica
1672860	Vodovod Murska Sobota Javno Podjetje D.O.O.	9000	Murska Sobota
5067545	Komunalno Stanovanjsko Podjetje Brežice D.D.	8250	Brežice
5067782	Javno Podjetje – Azienda Publica Rižanski Vodovod Koper D.O.O. – S.R.L.	6000	Koper – Capodistria
5067880	Mariborski Vodovod Javno Podjetje D.D.	2000	Maribor
5068088	Javno Podjetje Komunala D.O.O. Sevnica	8290	Sevnica
5072999	Kraški Vodovod Sežana Javno Podjetje D.O.O.	6210	Sežana
5073251	Hydrovod D.O.O. Kočevje	1330	Kočevje
5387647	Komunalno-Stanovanjsko Podjetje Ljutomer D.O.O.	9240	Ljutomer
5817978	Vodovodna Zadruga Preddvor, Z.B.O.	4205	Preddvor
5874505	Režijski Obrat Občina Laško		Laško
5880076	Režijski Obrat Občine Cerkno	5282	Cerkno
5883253	Režijski Obrat Občine Rače Fram	2327	Rače
5884624	Vodovodna Zadruga Lom, Z.O.O.	4290	Tržič
5918375	Komunala, Javno Podjetje, Kranjska Gora, D.O.O.	4280	Kranjska Gora
5939208	Vodovodna Zadruga Senično, Z.O.O.	4294	Križe
1926764	Ekoviz D.O.O.	9000	Murska Sobota
5077532	Komunala Tolmin, Javno Podjetje D.O.O.	5220	Tolmin
5880289	Občina Gornja Radgona	9250	Gornja Radgona
1274783	Wte Wassertechnik Gmbh, Podružnica Kranjska Gora	4280	Kranjska Gora
1785966	Wte Bled D.O.O.	4260	Bled
1806599	Wte Essen	3270	Laško
5073260	Komunalno Stanovanjsko Podjetje D.D. Sežana	6210	Sežana
5227747	Javno Podjetje Centralna Čistilna Naprava Domžale – Kamnik D.O.O.	1230	Domžale
1215027	Aquasystems Gospodarjenje Z Vodami D.O.O.	2000	Maribor
1534424	Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Mežica	2392	Mežica
1639285	Čistilna Naprava Lendava D.O.O.	9220	Lendava – Lendva
5066310	Nigrad Javno Komunalno Podjetje D.D.	2000	Maribor
5072255	Javno Podjetje-Azienda Pubblica Komunala Koper, D.O.O. – S.R.L.	6000	Koper – Capodistria
5156858	Javno Podjetje Komunala Izola, D.O.O. Azienda Pubblica Komunala Isola, S.R.L.	6310	Izola – Isola
5338271	Gop Gradbena, Organizacijska In Prodajna Dejavnost, D.O.O.	8233	Mirna
5708257	Stadij, D.O.O., Hruševje	6225	Hruševje
5144647	Komunala, Javno Komunalno Podjetje Idrija, D.O.O.	5280	Idrija
5105633	Javno Podjetje Okolje Piran	6330	Piran – Pirano
5874327	Režijski Obrat Občina Kranjska Gora	4280	Kranjska Gora
1197380	Čista Narava, Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Moravske Toplice	9226	Moravske Toplice

A „lagen (2006:412) om allmänna vatten- och avloppsanläggningar” alapján ivóvíz előállítását, szállítását vagy elosztását végző települési önkormányzatok és önkormányzati gazdasági társaságok.

A vasúti szolgáltatások területén szolgáltatást nyújtó valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének f) pontja szerint.

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően a lakosság számára nyújtott vasúti közlekedési szolgáltatás céljára hálózatokat bocsátanak rendelkezésre vagy üzemeltetnek.

Az „ustawa o komercjalizacji, restrukturyzacji i prywatyzacji przedsiębiorstwa państwowego »Polskie Koleje Państwowe« z dnia 8 września 2000 r.” alapján működő, vasúti fuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, köztük egyebek mellett a következők:

Ajánlatkérők a városi vasúti szolgáltatások, villamossal, trolibusszal és autóbusszal végzett szolgáltatások területén

A városi vasúti szolgáltatások, valamint a villamossal, trolibusszal és autóbusszal végzett szolgáltatások területén szolgáltatást nyújtó valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének f) pontja szerint.

A legutóbb 2006. október 31-én módosított, 1961. március 21-i„Personenbeförderungsgesetz” alapján az utazóközönség részére engedéllyel rövid távolságú személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások.

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően a városi vasúttal, automatizált rendszerekkel, villamossal, autóbusszal, trolibusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén a lakosság számára szolgáltatást nyújtó hálózatokat bocsátanak rendelkezésre vagy üzemeltetnek: úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységeket közszolgáltatásként látják el a közszolgáltatási törvénnyel (Hivatalos Közlöny, 36/95, 70/97, 128/99, 57/00, 129/00, 59/01, 26/03, 82/04, 110/04, 178/04, 38/09, 79/09, 153/09, 49/11, 84/11, 90/11) összhangban.

A vasúton, automatizált rendszerrel, villamossal, trolibusszal vagy autóbusszal tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó, valamint a megfelelő infrastruktúrát országos, regionális vagy települési szinten üzemeltető szervezetek, társaságok és vállalkozások.

A magán és a közjog olyan alanyai, amelyek autóbusszal, trolibusszal és/vagy villamossal személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtanak legalább a következő városok valamelyikében: Riga, Jurmala Liepaja, Daugavpils, Jelgava, Rezekne és Ventspils.

A „Wet Personenvervoer” II. fejezete („Openbaar Vervoer”) alapján lakossági személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. Például:

(2) Az „ustawa z dnia 6 września 2001 r. o transporcie drogowym” alkalmazásában kiadott engedély alapján működő, lakossági városi autóbuszos személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, valamint a lakossági városi személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek,

köztük egyebek mellett a következők:

— Komunalne Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z o.o, Białystok

— Komunalny Zakład Komunikacyjny Sp. z o.o Białystok

— Miejski Zakład Komunikacji Sp. z o.o Grudziądz

— Miejski Zakład Komunikacji Sp. z o.o w Zamościu

— Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne – Łódź Sp. z o.o.

— Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z o.o. Lublin

— Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne S.A., Kraków

— Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne SA., Wrocław

— Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z o.o., Częstochowa

— Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z ο.ο., Gniezno

— Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z ο,ο., Olsztyn

— Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z o.o., Radomsko

— Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z ο.ο, Wałbrzych

— Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne w Poznaniu Sp. z o.o.

— Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z o.o. w Świdnicy

— Miejskie Zakłady Komunikacyjne Sp. z o.o, Bydgoszcz

— Miejskie Zakłady Autobusowe Sp. z o.o., Warszawa

— Opolskie Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej S.A. w Opolu

— Polbus – PKS Sp. z o.o., Wrocław

— Polskie Koleje Linowe Sp. z o.o Zakopane

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Miejskiej Sp. z o.o., Gliwice

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Miejskiej Sp. z o.o. w Sosnowcu

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej Leszno Sp. z o.o.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej S.A, Kłodzko

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej SA, Katowice

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Brodnicy S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Dzierżoniowie S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Kluczborku Sp. z o.o.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Krośnie S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Raciborzu Sp. z o.o.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Rzeszowie S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Strzelcach Opolskich S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej Wieluń Sp. z o.o.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Kamiennej Górze Sp. z.ο.ο

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Białymstoku S.A

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Bielsku Białej S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Bolesławcu Sp. z. o.o.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Cieszynie Sp. z.ο,ο.

— Przedsiębiorstwo Przewozu Towarów Powszechnej Komunikacji Samochodowej S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Bolesławcu Sp. z.ο.ο

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Mińsku Mazowieckim S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Siedlcach S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej „SOKOŁÓW” w Sokołowie Podlaskim S.A

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Garwolinie S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Lubaniu Sp. z. o.o.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Łukowie S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Wadowicach S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Staszowie Sp. z. o.o.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Krakowie S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Dębicy S.A,

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Zawierciu S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Żyrardowie S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Pszczynie Sp. z. o.o.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Płocku S.A.

— Przedsiębiorstwo Spedycyjno-Transportowe „Transgór” Sp. z. o.o.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Stalowej Woli S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Jarosławiu S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Ciechanowie S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Mławie S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Nysie Sp. z, o.o.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Ostrowcu Świętokrzyskim S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Kielcach S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Końskich S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Jędrzejowie Spółka Akcyjna

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Oławie Spółka Akcyjna

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Wałbrzychu Sp. z. o.o

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Busku Zdroju S.A

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Ostrołęce S.A.

— Tramwaje Śląskie S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Olkuszu S.A

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Przasnyszu S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Nowym Sączu S.A

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej Radomsko Sp. z o.o

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Myszkowie Sp. z.ο.ο.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Lublińcu Sp. z o.o

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Głubczycach Sp. z. o.o

— PKS w Suwałkach S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Koninie S.A

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Turku S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Zgorzelcu Sp. z o.o

— PKS Nowa Sól Sp. z. o.o

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej Zielona Góra Sp. z o.o

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej Sp. z o.o, w Przemyślu

— Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Koło

— Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Biłgoraj

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej Częstochowa S.A

— Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Gdańsk

— Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Kalisz

— Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Konin

— Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Nowy Dwór Mazowiecki

— Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Starogard Gdański

— Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Toruń

— Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Warszawa

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Białymstoku S.A.

— Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Cieszynie Sp, z o.o.

— Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej w Gnieźnie

— Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej w Krasnymstawie

— Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej w Olsztynie

— Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej w Ostrowie Wlkp.

— Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej w Poznaniu

— Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej w Zgorzelcu Sp. z o.o.

— Szczecińsko-Polickie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z o.o.

— Tramwaje Śląskie S.A., Katowice

— Tramwaje Warszawskie Sp. z o.o.

— Zakład Komunikacji Miejskiej w Gdańsku Sp. z o.o.

A „Zakon o prevozih v cestnem prometu (Uradni list RS, 72/94, 54/96, 48/98 in 65/99)” alapján lakossági városi autóbuszos személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó társaságok.

A „laki luvanvaraisesta henkilöliikenteestä tiellä/ lagen om tillståndspliktig persontrafik på väg (343/1991)” alkalmazásában különleges vagy kizárólagos engedély alapján menetrend szerinti távolsági autóbuszos szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, valamint autóbusszal, vasúttal vagy földalatti vasúttal tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó, illetve ilyen szolgáltatások teljesítése céljából hálózatot fenntartó települési közlekedési szervek és közvállalkozások.

A postai ágazatban szolgáltatást nyújtó valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének g) és h) pontja szerint.

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően postai szolgáltatásokat és az említett törvény 112. cikkének (4) bekezdése szerinti, postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokat nyújtanak.

Az 507/2001. sz. törvény (Gyűjt.) alkalmazásában kiadott engedély alapján meghatározott postai szolgáltatások nyújtása tekintetében kizárólagos joggal rendelkező szervezetek.

A „Закона за подземните богатства (обн., ДВ, бр.23/12.3.1999)” vagy a „Закона за концесиите (обн., ДВ, бр. 36/2.5.2006)” alapján kőolaj- vagy földgázfeltárást vagy -kitermelést végző szervezetek:

A meghatározott földrajzi területeket kőolaj- vagy földgázfeltárás vagy -kitermelés céljából hasznosító ágazatokban működő valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének i) pontja szerint.

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően valamely földrajzi területnek kőolaj és földgáz feltárása és kitermelése céljából történő hasznosításával foglalkoznak: úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységeket a bányászatról szóló törvénnyel (Hivatalos Közlöny, 75/09 és 49/11) összhangban látják el.

Az alábbi jogszabályok értelmében kőolaj és földgáz feltárására vagy kitermelésére, illetve földgáz földfelszín alatti tárolására vonatkozó engedéllyel, illetve koncesszióval rendelkező szervezetek:

Minden olyan társaság, amely kőolaj vagy földgáz feltárására vagy kitermelésére engedélyt kapott, és ezt a tevékenységét megkezdte.

Az „ustawa z dnia 4 lutego 1994 r. Prawo geologiczne i górnicze” alapján a földgáz, a kőolaj és természetes származékai, a barnaszén, a szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok kutatásával, feltárásával vagy kitermelésével összefüggő tevékenységet végző szervezetek, köztük egyebek mellett a következők:

A következő jogszabályok alapján kőolaj és földgáz feltárására és kitermelésére vonatkozó engedéllyel vagy koncessziós szerződéssel rendelkező szervezetek:

A „Zakon o rudarstvu (Uradni list RS, 56/99)” alapján kőolajkutatást és -kitermelést végző szervezetek.

A „minerallagen (1991:45)” értelmében kőolaj vagy földgáz feltárására vagy kitermelésére vonatkozó koncesszióval rendelkező, illetve a „lagen (1966:314) om kontinentalsockeln” alapján engedéllyel rendelkező szervezetek.

Ajánlatkérők a szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárásának és kitermelésének ágazataiban

A „Закона за подземните богатства (обн., ДВ, бр.23/12.3.1999)” vagy a „Закона за концесиите (обн., ДВ, бр. 36/2.5.2006)” alapján szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárását vagy kitermelését végző szervezetek:

A meghatározott földrajzi területeket szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárása vagy kitermelése céljából hasznosító ágazatokban működő valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének i) pontja szerint.

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően valamely földrajzi területnek szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárása és kitermelése céljából történő hasznosításával foglalkoznak: úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységeket a bányászatról szóló törvénnyel (Hivatalos Közlöny, 75/09 és 49/11) összhangban látják el.

A „Zakon o rudarstvu (Uradni list RS, 56/99)” alapján szénkutatást és -kitermelést végző szervezetek.

A 499/1991. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 154/1995. sz. törvénnyel (Gyűjt.), az 58/1998. sz. törvénnyel, az 533/2004. sz törvénnyel (Gyűjt.) és a 214/2002. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 51/1988. sz. törvény (Gyűjt.) alkalmazásában bányászati engedély alapján szénlelőhelyek földtani feltárását vagy kitermelését végző szervezetek.

A „laki oikeudesta luovuttaa valtion kiinteistövarallisuutta/ /lagn om rätt att överlåta statlig fastighetsförmögenhet (973/2002)” alkalmazásában szilárd tüzelőanyagok feltárására vagy kitermelésére vonatkozó különleges koncesszióval rendelkező szervezetek.

A „minerallagen (1991:45)” vagy a „lagen (1985:620) om vissa torvfyndigheter” értelmében szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárására vagy kitermelésére vonatkozó koncesszióval rendelkező, illetve a „lagen (1966:314) om kontinentalsockeln” értelmében engedéllyel rendelkező szervezetek.

Ajánlatkérők a tengeri vagy belvízi kikötői, illetve egyéb terminállétesítmények területén

A „Закона за морските пространства, вътрешните водни пътища и пристанищата на Република България (обн., ДВ, бр.12/11.2.2000)” 103a. cikkének 1. sz. mellékletében felsorolt országos jelentőségű közforgalmú kikötőket vagy ilyen kikötők meghatározott részeit különleges vagy kizárólagos jog alapján hasznosító szervezetek:

A „Закона за морските пространства, вътрешните водни пътища и пристанищата на Република България (обн., ДВ, бр.12/11.2.2000)” 103a. cikkének 2. sz. mellékletében felsorolt regionális jelentőségű közforgalmú kikötőket vagy ilyen kikötők meghatározott részeit különleges vagy kizárólagos jog alapján hasznosító szervezetek:

A meghatározott földrajzi területeket tengeri vagy belvízi kikötőknek vagy egyéb terminállétesítményeknek a légi közlekedésben, illetőleg a tengeri vagy a belvízi hajózásban működő fuvarozók számára történő rendelkezésre bocsátása céljából hasznosító ágazatokban működő valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének i) pontja szerint.

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően valamely földrajzi területnek tengeri vagy folyami kikötő vagy más terminállétesítmény tengeri vagy folyami fuvarozók részére történő rendelkezésre bocsátása céljából történő hasznosításával foglalkoznak: úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységeket a tengerészeti ügyekről és tengeri kikötőkről szóló törvénnyel (Hivatalos Közlöny, 158/03, 100/04, 141/06 és 38/09) összhangban látják el.

Η Αρχή Λιμένων Κύπρου established by the περί Αρχής Λιμένων Κύπρου Νόμο του 1973.

Egyéb olyan, a „Likumu par ostām” törvény szerinti kikötőfelügyeleti intézmények, amelyek a „Par iepirkumu sabiedrisko pakalpojumu sniedzēju vajadzībām” törvény alapján beszerzéseket bonyolítanak.

A tengeri kikötői, a belvízi kikötői és az egyéb terminállétesítmények területén működő ajánlatkérők. Például:

Az „ustawa z dnia 20 grudnia 1996 r. o portach i przystaniach morskich” alapján létrehozott szervezetek, köztük egyebek mellett a következők:

A „Pomorski Zakonik (Uradni list RS, 56/99)” alapján gazdasági közszolgáltatást nyújtó, teljes vagy részleges állami tulajdonban lévő tengeri kikötők.

Az 57/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.) és az 580/2003. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 338/2000. sz. törvény (Gyűjt.) alkalmazásában az állami szerv hozzájárulásával folyami fuvarozási szolgáltatások fuvarozók általi nyújtása céljából nem nyilvános belvízi kikötőket üzemeltető szervezetek és az állami szerv által nyilvános folyami kikötők üzemeltetése céljából létrehozott szervezetek.

A „lagen (1983:293) om inrättande, utvidgning och avlysning av allmän farled och allmän hamn” és a „förordningen (1983:744) om trafiken på Göta kanal” szerinti kikötők és terminállétesítmények.

Главна дирекция „Гражданска въздухоплавателна администрация”

A „Закона на гражданското въздухоплаване (обн., ДВ, бр.94/1.12.1972)” 43. cikkének (3) bekezdése alapján a Minisztertanács által kijelölt közforgalmú polgári repülőtereket üzemeltető szervezetek:

A meghatározott földrajzi területeket repülőterek rendelkezésre bocsátása és üzemeltetése céljából hasznosító ágazatokban működő valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének i) pontja szerint.

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően valamely földrajzi területnek repülőtér vagy más terminállétesítmények légi fuvarozók részére történő rendelkezésre bocsátása céljából történő hasznosításával foglalkoznak: úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységeket a repülőterekről szóló törvénnyel (Hivatalos Közlöny, 19/98 és 14/11) összhangban látják el.

A „Luchtvaartwet” 18. és azt követő cikkei szerint működő repülőterek. Például:

A „Zakon o letalstvu (Uradni list RS, 18/01)” alapján üzemelő nyilvános polgári repülőterek.

Az 57/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 37/2002. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 136/2004. sz. törvénnyel és az 544/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 143/1998. sz. törvény (Gyűjt.) alkalmazásában állami szerv hozzájárulásával repülőteret üzemeltető szervezetek vagy légi távközlési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

Az „Ilmailulaitos Finavia/Luftfartsverket Finavia” által, valamint az „ilmailulaki/luftfartslagen (1242/2005)” és az „Ilmailulaitoksesta/lag om Luftfartsverket (1245/2005)” alapján települési önkormányzati vagy állami vállalkozás által üzemeltetett repülőterek.

Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/30/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról ( 34 )

Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 19-i 96/92/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról ( 35 )

E. AJÁNLATKÉRŐK A VÁROSI VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK, A VILLAMOSSAL, TROLIBUSSZAL VAGY AUTÓBUSSZAL VÉGZETT SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN

Az Európai Parlament és a Tanács 1997. december 15-i 97/67/EK irányelve a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról ( 36 )

Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-i 94/22/EK irányelve a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről ( 37 )

I. AJÁNLATKÉRŐK A TENGERI VAGY BELVÍZI KIKÖTŐI, ILLETVE EGYÉB TERMINÁLLÉTESÍTMÉNYEK TERÜLETÉN

AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJÁBAN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE ( 38 )

NACE (1)					CPV-kód
F. ÁGAZAT			ÉPÍTŐIPAR
Osztály	Csoport	Alcsoport	Tárgy	Megjegyzések
45			Építőipar	Ez az osztály az alábbiakat foglalja magában: új épületek és építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok	45000000
	45.1		Építési terület előkészítése		45100000
		45.11	Épületbontás, földmunka	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — épületek és egyéb szerkezetek bontása — építési területek megtisztítása — földmunkák: földkiemelés, területfeltöltés, építési területek kiegyenlítése és planírozása, árokásás, kövek eltávolítása, robbantás stb. — bányászati terület előkészítése: — — takaróréteg eltávolítása, bányatulajdon és bányászati területek egyéb módon történő feltárása és előkészítése Ez az alcsoport az alábbiakat is tartalmazza: — építési terület lecsapolása — mezőgazdasági vagy erdőterület lecsapolása	45110000
		45.12	Talajmintavétel, próbafúrás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — építési, geofizikai, geológiai vagy hasonló célokból végzett próbafúrás és talajmintavétel Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — olaj- vagy gázkutak létesítése céljából történő fúrás, lásd 11.20 — vízkútfúrás, lásd 45.25 — aknamélyítés, lásd 45.25 — olaj- és földgázmező feltárása, geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, lásd 74.20	45120000
	45.2		Szerkezetkész épületek, illetve épületrészek építése, mélyépítés		45200000
		45.21	Általános építési és mélyépítési munkák	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — valamennyi építménytípus építése — mélyépítési munkák: — — hidak – az autópályahidakat is beleértve – viaduktok, alagutak és aluljárók — nagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamosvezetékek — városi csővezetékek, városi távközlési és villamosvezetékek — kiegészítő városi munkák — előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — olaj- és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek, lásd 11.20 — saját gyártású, nem betonból készült elemekből teljes, előre gyártott szerkezetek felállítása, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osztályt — stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, lásd 45.23 — épületgépészeti szerelés, lásd 45.3 — befejező építés, lásd 45.4 — építészeti és építőmérnöki tevékenységek, lásd 74.20 — építési projektirányítás, lásd 74.20	45210000 kivéve: – 45213316 – 45220000 – 45231000 – 45232000
		45.22	Tetőszerkezet- és tetőépítés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — tetőszerkezet-építés — tetőfedés — víz és nedvesség elleni szigetelés	45261000
		45.23	Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — autópályák, utcák, utak és egyéb jármű- vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építése — vasútépítés — repülőtéri kifutópályák építése — stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka — útburkolatok és parkolóhelyek jelzéseinek felfestése Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — előzetes földmunkák, lásd 45.11	45212212 és DA03 45230000 kivéve: – 45231000 – 45232000 – 45234115
		45.24	Vízi létesítmény építése	Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában: — vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek stb. — védőgátak és töltések — kotrás — felszín alatti munkálatok	45240000
		45.25	Egyéb építési szakmunkák	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — szaktudást vagy különleges berendezést igénylő, a különböző szerkezettípusok esetében megegyező, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek: — — alapzat építése, a cölöpverést is beleértve — vízkútfúrás és -építés, aknamélyítés — nem saját gyártású acélelemek felállítása — acélhajlítás — falazás és kőrakás — állványzat és munkapadozat felállítása és szétszerelése, az állványzat és munkapadozat bérlését is beleértve — kémények és ipari kemencék építése Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — állványzat bérlése felállítás és szétszerelés nélkül, lásd 71.32	45250000 45262000
	45.3		Épületgépészeti szerelés		45300000
		45.31	Villanyszerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: a következők szerelése épületekben vagy egyéb építményekben: — elektromos vezetékek és szerelvények — távközlési rendszerek — elektromos fűtési rendszerek — lakossági antennák — tűzriasztók — betörésvédelmi riasztók — felvonók és mozgólépcsők — villámhárítók stb.	45213316 45310000 kivéve: – 45316000
		45.32	Szigetelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — hő-, hang-, illetve rezgésszigetelés épületekben vagy egyéb építményekben Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — víz és nedvesség elleni szigetelés, lásd 45.22	45320000
		45.33	Víz-, gáz-, fűtésszerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — a következők beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe: — — csővezetékek és szaniterberendezések — gázszerelvények — fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák — spinklerrendszerek Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — elektromos fűtési rendszerek beszerelése, lásd 45.31	45330000
		45.34	Egyéb épületgépészeti szerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelése — máshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe	45234115 45316000 45340000
	45.4		Befejező építés		45400000
		45.41	Vakolás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — külső és belső vakolat vagy stukkó alkalmazása épületekben vagy egyéb építményekben, beleértve az ehhez szükséges vakolattartó anyagokat	45410000
		45.42	Épületasztalos-munka	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — fából vagy egyéb anyagból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelése — belső befejező munkálatok, például mennyezetek, fából készült falburkolatok, mozgatható térelválasztók stb. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — parketta és egyéb, fából készült padlóburkoló anyagok lefektetése, lásd 45.43	45420000
		45.43	Padló- és falburkolás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — a következők lefektetése, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése épületekben vagy egyéb építményekben: — — kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapok — parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat — szőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, a gumit és a műanyagot is beleértve — mozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatok — tapéta	45430000
		45.44	Festés és üvegezés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — az épületek belső és külső festése — mélyépítési szerkezetek festése — üveg, tükör stb. szerelése Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — ablakok beillesztése, lásd 45.42	45440000
		45.45	Egyéb befejező építés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — magán úszómedencék építése — tisztítás gőzsugárral, homoksugár-fúvatás és hasonló kültéri munkák — egyéb, máshová be nem sorolt befejező építési munkák Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — épületek és egyéb építmények belső tisztítása, lásd 74.70	45212212 és DA04 45450000
	45.5		Építési eszköz bérlése, személyzettel		45500000
		45.50	Építési eszköz bérlése, személyzettel	Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — építési és bontási eszköz és gép bérlése személyzet nélkül, lásd 71.32	45500000
(1) A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.). A 761/93/EGK bizottsági rendelettel (HL L 83., 1993.4.3., 1. o.) módosított rendelet.

D. DINAMIKUS BESZERZÉSI RENDSZERBEN HASZNÁLT EGYSZERŰSÍTETT HIRDETMÉNY ( 39 )

MINŐSÍTÉSI RENDSZER MEGLÉTÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

II. A HIRDETMÉNY PÁLYÁZATI FELHÍVÁSKÉNT VALÓ ALKALMAZÁSA ESETÉN, ILLETVE AZ AJÁNLATOK BEÉRKEZÉSÉNEK HATÁRIDEJÉRE VONATKOZÓ CSÖKKENTÉST LEHETŐVÉ TEVŐ HIRDETMÉNY ESETÉBEN BENYÚJTANDÓ ADATOK

A NEM PÁLYÁZATI FELHÍVÁSKÉNT ALKALMAZOTT IDŐSZAKOS TÁJÉKOZTATÓ HIRDETMÉNY FELHASZNÁLÓI OLDALON TÖRTÉNŐ KÖZZÉTÉTELÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

I. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételre szánt adatok ( 40 )

Kategória száma	Tárgy	CPC-hivatkozási szám (1)	CPV-hivatkozási szám
1	Karbantartási és javítási szolgáltatások	6112, 6122, 633, 886	50100000-6-tól 50884000-5-ig (kivéve 50310000-1-től 50324200-4-ig és 50116510-9, 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0) és 51000000-9-től 51900000-1-ig
2	Szárazföldi szállítási szolgáltatások (2), ideértve a páncélozott autós és futárszolgálatot, kivéve a postai küldemények szállítását	712 (kivéve 71235), 7512, 87304	60100000-9-től 60183000-4-ig (kivéve 60160000-7, 60161000-4, 60220000-6) és 64120000-3-tól 64121200-2-ig
3	Légiutas- és áruszállítási szolgáltatások, kivéve a postai küldemények szállítását	73 (kivéve 7321)	60410000-5-től 60424120-3-ig (kivéve 60411000-2, 60421000-5) és 60500000-3 60440000-4-től 60445000-9-ig
4	Postai küldemények továbbítása szárazföldi (2) és légi úton	71235, 7321	60160000-7, 60161000-4 60411000-2, 60421000-5
5	Távközlési szolgáltatások	752	64200000-8-tól 64228200-2-ig, 72318000-7 és 72700000-7-től 72720000-3-ig
6	Pénzügyi szolgáltatások: a) biztosítási szolgáltatások b) banki és befektetési szolgáltatások (3)	ex 81, 812, 814	66100000-1-től 66720000-3-ig (3)
7	Számítógépes és azzal kapcsolatos szolgáltatások	84	50310000-1-től 50324200-4-ig, 72000000-5-től 72920000-5-ig (kivéve 72318000-7 és 72700000-7-től 72720000-3-ig), 79342410-4
8	Kutatási és fejlesztési szolgáltatások (4)	85	73000000-2-től 73436000-7-ig (kivéve 73200000-4, 73210000-7, 73220000-0
9	Számviteli, könyvvizsgálói és könyvvelői szolgáltatások	862	79210000-9-től 79223000-3-ig
10	Piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások	864	79300000-7-től 79330000-6-ig és 79342310-9, 79342311-6
11	Vezetési tanácsadási szolgáltatások (5) és ezzel összefüggő szolgáltatások	865, 866	73200000-4-től 73220000-0-ig, 79400000-8-tól 79421200-3-ig és 79342000-3, 79342100-4 79342300-6, 79342320-2 79342321-9, 79910000-6, 79991000-7 98362000-8
12	Építészeti szolgáltatások: mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások; várostervezési és tájépítészeti szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások, műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások	867	71000000-8-tól 71900000-7-ig (kivéve 71550000-8) és 79994000-8
13	Reklámszolgáltatások	871	79341000-6-tól 79342200-5-ig (kivéve 79342000-3 és 79342100-4
14	Épülettakarítási és ingatlankezelési szolgáltatások	874, 82201–82206	70300000-4-től 70340000-6-ig, és 90900000-6-tól 90924000-0-ig
15	Kiadói vagy nyomdai szolgáltatások eseti vagy szerződéses alapon	88442	79800000-2-től 79824000-6-ig 79970000-6-tól 79980000-7-ig
16	Szennyvíz- és hulladékkezelési szolgáltatások, fertőtlenítési és hasonló szolgáltatások	94	90400000-1-től 90743200-9-ig (kivéve 90712200-3 90910000-9-től 90920000-2-ig és 50190000-3, 50229000-6 50243000-0
(1) A 92/50/EGK irányelv alkalmazási körének meghatározására használt CPC-nómenklatúra (ideiglenes változat). (2) A CPC prov. 18. kategóriájába tartozó vasúti szállítás kivételével. (3) Az értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatásokra irányuló szerződések, valamint a jegybanki szolgáltatásra vonatkozó szerződések kivételével. Kivéve még a földnek, meglévő épületnek vagy más ingatlannak bármilyen pénzügyi eszköz segítségével történő megvásárlására vagy bérlésére vagy az ezekkel kapcsolatos jogokra vonatkozó szerződéseket; mindazonáltal a vételi vagy bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg, vagy az ilyen szerződés megkötése előtt vagy után bármilyen formában megkötött, pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés ezen irányelv hatálya alá tartozik. (4) A kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásra irányuló szerződések kivételével, kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél és/vagy az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, és feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét az ajánlatkérő szerv és/vagy az ajánlatkérő teljes mértékben megfizeti. (5) A választottbírói és békéltetési szolgáltatás kivételével.

A hirdetmények elektronikus elküldéséhez szükséges formátum és eljárás a „http://simap.eu.int” internetcímen érhető el.

AZ AJÁNLATOK, RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK, MINŐSÍTÉS IRÁNTI KÉRELMEK, VALAMINT PÁLYÁZATRA BENYÚJTOTT TERVEK ÉS PROJEKTEK ELEKTRONIKUS ÁTVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az ajánlatok, részvételi jelentkezések, minősítés iránti kérelmek, valamint pályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus úton történő benyújtásához szükséges eszközöknek – műszakilag és megfelelő eljárások segítségével – biztosítaniuk kell legalább a következőket:

Ez az irányelv	A 93/38/EGK irányelv
Az 1. cikk (1) bekezdése	Az 1. cikk (1) bekezdésének első mondata
Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja	Az 1. cikk (4) bekezdésének első mondata	Kiigazítva
Az 1. cikk (2) bekezdése b) pontjának első mondata	Az 1. cikk (4) bekezdése b) pontjának első mondata	Módosítva
Az 1. cikk (2) bekezdése b) pontjának második mondata	A 14. cikk (10) bekezdésének második mondata	Kiigazítva
Az 1. cikk (2) bekezdése c) pontjának első albekezdése	Az 1. cikk (4) bekezdésének a) pontja	Kiigazítva
Az 1. cikk (2) bekezdése c) pontjának második albekezdése		Új
Az 1. cikk (2) bekezdése d) pontjának első albekezdése	Az 1. cikk (4) bekezdése c) pontjának első része	Kiigazítva
Az 1. cikk (2) bekezdése d) pontjának második albekezdése	Az 1. cikk (4) bekezdésének második albekezdése	Kiigazítva
Az 1. cikk (2) bekezdése d) pontjának harmadik albekezdése		Új
Az 1. cikk (3) bekezdésének a) pontja		Új
Az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontja		Új
Az 1. cikk (4) bekezdése	Az 1. cikk (5) bekezdése	Kiigazítva
Az 1. cikk (5) bekezdése		Új
Az 1. cikk (6) bekezdése		Új
Az 1. cikk (7) bekezdésének első albekezdése	Az 1. cikk (6) bekezdése, in fine	Módosítva
Az 1. cikk (7) bekezdésének második albekezdése		Új
Az 1. cikk (7) bekezdésének harmadik albekezdése	Az 1. cikk (6) bekezdésének első mondata	Kiigazítva
Az 1. cikk (8) bekezdése		Új
Az 1. cikk (9) bekezdésének a)–c) pontja	Az 1. cikk (7) bekezdése	Kiigazítva
Az 1. cikk (9) bekezdésének d) pontja	Az 1. cikk (16) bekezdése	Kiigazítva
Az 1. cikk (10) bekezdése		Új
Az 1. cikk (11) bekezdése		Új
Az 1. cikk (12) bekezdése		Új
	Az 1. cikk (14) és (15) bekezdése	Törölve
A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja	Az 1. cikk (1) bekezdése
A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja	Az 1. cikk (2) bekezdése
A 2. cikk (2) bekezdése	A 2. cikk (1) bekezdése	Kiigazítva
A 2. cikk (3) bekezdése	A 2. cikk (3) bekezdése	Módosítva
A 3. cikk (1) bekezdése	A 2. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontja	Kiigazítva
A 3. cikk (2) bekezdése	A 2. cikk (5) bekezdésének b) pontja	Kiigazítva
A 3. cikk (3) bekezdése	A 2. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja	Kiigazítva
A 3. cikk (4) bekezdése	A 2. cikk (5) bekezdésének a) pontja	Kiigazítva
A 4. cikk (1) bekezdése	A 2. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja	Kiigazítva
A 4. cikk (2) bekezdése	A 6. cikk (2) bekezdése	Kiigazítva
A 4. cikk (3) bekezdése	A 2. cikk (5) bekezdésének a) pontja	Kiigazítva
Az 5. cikk (1) bekezdése	A 2. cikk (2) bekezdésének c) pontja	Módosítva
Az 5. cikk (2) bekezdése	A 2. cikk (4) bekezdése	Módosítva
6. cikk		Új
7. cikk	A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontja
	A 2. cikk (2) bekezdésének d) pontja	Törölve
8. cikk	A 2. cikk (6) bekezdése	Módosítva
9. cikk		Új
10. cikk	A 4. cikk (2) bekezdése	Módosítva
A 11. cikk (1) bekezdésének első albekezdése	A 33. cikk (2) bekezdése
A 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése	A 33. cikk (3) bekezdése	Módosítva
A 11. cikk (2) bekezdése	A 33. cikk (1) bekezdése	Módosítva
12. cikk	42a. cikk
A 13. cikk (1) bekezdése	A 4. cikk (3) bekezdése
A 13. cikk (2) bekezdése	A 4. cikk (4) bekezdése	Módosítva
14. cikk	5. cikk
15. cikk		Új
16. cikk	A 14. cikk (1) bekezdése	Módosítva
A 17. cikk (1) bekezdése	A 14. cikk (2) és (6) bekezdése	Módosítva
A 17. cikk (2) bekezdése	A 14. cikk (13) bekezdése	Kiigazítva
A 17. cikk (3) bekezdése	A 14. cikk (9) bekezdése	Módosítva
A 17. cikk (4) bekezdése	A 14. cikk (11) bekezdése	Kiigazítva
A 17. cikk (5) bekezdése	A 14. cikk (12) bekezdése	Kiigazítva
Az 17. cikk (6) bekezdése a) pontjának első albekezdése	A 14. cikk (10) bekezdésének harmadik mondata	Módosítva
A 17. cikk (6) bekezdése a) pontjának második albekezdése	A 14. cikk (10) bekezdése második albekezdésének második mondata	Kiigazítva
A 17. cikk (6) bekezdése a) pontjának harmadik albekezdése	A 14. cikk (10) bekezdése második albekezdésének harmadik mondata	Módosítva
A 17. cikk (6) bekezdése b) pontjának első albekezdése	A 14. cikk (10) bekezdése második albekezdésének első mondata	Módosítva
A 17. cikk (6) bekezdése b) pontjának második albekezdése	A 14. cikk (10) bekezdése második albekezdésének második mondata	Kiigazítva
A 17. cikk (6) bekezdése b) pontjának harmadik albekezdése		Új
A 17. cikk (7) bekezdése	A 14. cikk (7) bekezdése	Módosítva
A 17. cikk (8) bekezdése	A 14. cikk (8) bekezdése
A 17. cikk (9) bekezdése	A 14. cikk (4) bekezdése	Módosítva
A 17. cikk (10) bekezdése	A 14. cikk (3) bekezdése	Módosítva
A 17. cikk (11) bekezdése	A 14. cikk (5) bekezdése
18. cikk		Új
19. cikk	7. cikk
20. cikk	A 6. cikk (1) és (3) bekezdése	Kiigazítva
21. cikk	10. cikk
A 22. cikk a) pontja	A 12. cikk (1) pontja	Módosítva
A 22. cikk b) pontja	A 12. cikk (2) pontja
A 22. cikk c) pontja	A 12. cikk (3) pontja
A 23. cikk (1) bekezdése	Az 1. cikk (3) bekezdése
A 23. cikk (2) bekezdése	A 13. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontja	Módosítva
A 23. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja	A 13. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, in fine	Módosítva
A 23. cikk (3) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontja		Új
A 23. cikk (3) bekezdésének második albekezdése		Új
A 23. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése	A 13. cikk (1) bekezdésének második albekezdése	Módosítva
A 23. cikk (4) bekezdésének a) pontja	A 13. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja	Módosítva
A 23. cikk (4) bekezdésének b) pontja		Új
A 23. cikk (4) bekezdése, in fine		Új
A 23. cikk (5) bekezdése	A 13. cikk (2) bekezdése	Módosítva
A 24. cikk a) pontja	Az 1. cikk (4) bekezdése c) pontjának i. alpontja
A 24. cikk b) pontja	Az 1. cikk (4) bekezdése c) pontjának iii. alpontja
A 24. cikk c) pontja	Az 1. cikk (4) bekezdése c) pontjának iv. alpontja	Módosítva
A 24. cikk d) pontja	Az 1. cikk (4) bekezdése c) pontjának v. alpontja
A 24. cikk e) pontja	Az 1. cikk (4) bekezdése c) pontjának vi. alpontja
	Az 1. cikk (4) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és a XVIA. melléklet 2. lábjegyzete	Törölve
25. cikk	11. cikk	Módosítva
A 26. cikk a) pontja	A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontja	Kiigazítva
A 26. cikk b) pontja	A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontja	Kiigazítva
	A 9. cikk (2) bekezdése	Törölve
	A 3. cikk (1) bekezdése	Törölve
27. cikk	A 3. cikk (2) bekezdése	Módosítva
	A 3. cikk (3)–(5) bekezdése	Törölve
28. cikk		Új
29. cikk		Új
30. cikk		Új
	8. cikk	Törölve
31. cikk	15. cikk	Kiigazítva
32. cikk	16. cikk
33. cikk	17. cikk
34. cikk	18. cikk és a 34. cikk (4) bekezdése	Módosítva
35. cikk	19. cikk	Kiigazítva
A 36. cikk (1) bekezdése	A 34. cikk (3) bekezdése	Módosítva
A 36. cikk (2) bekezdése		Új
37. cikk	27. cikk	Módosítva
38. cikk		Új
A 39. cikk (1) bekezdése	A 29. cikk (1) bekezdése	Módosítva
A 39. cikk (2) bekezdése	A 29. cikk (2) bekezdése
A 40. cikk (1) bekezdése	A 4. cikk (1) bekezdése
A 40. cikk (2) és (3) bekezdése	A 20. cikk (1) és (2) bekezdése
A 41. cikk (1) bekezdésének első albekezdése	A 22. cikk (1) bekezdése	Módosítva
A 41. cikk (1) bekezdésének második–hatodik albekezdése		Új
A 41. cikk (2) bekezdése	A 22. cikk (4) bekezdése
A 41. cikk (3) bekezdése	A 30. cikk (9) bekezdése	Kiigazítva
A 42. cikk (1) bekezdése	A 21. cikk (1) bekezdése
A 42. cikk (2) bekezdése		Új
A 42. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja	A 21. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja	Kiigazítva
A 42. cikk (2) bekezdése c) pontjának első mondata	A 22. cikk (3) bekezdésének első mondata
A 42. cikk (2) bekezdése c) pontjának második mondata	A 22. cikk (3) bekezdésének második mondata
A 43. cikk (1) bekezdése	A 24. cikk (1) bekezdése	Módosítva
A 43. cikk (2) bekezdése	A 24. cikk (2) bekezdése	Kiigazítva
A 43. cikk (3) bekezdése	A 24. cikk (3) bekezdésének első–harmadik mondata	Kiigazítva
A 43. cikk (4) bekezdése	A 24. cikk (3) bekezdésének negyedik mondata	Kiigazítva
A 43. cikk (5) bekezdése	A 24. cikk (4) bekezdése	Kiigazítva
A 44. cikk (1) bekezdése		Új
A 44. cikk (2) bekezdése		Új
A 44. cikk (3) bekezdésének első albekezdése		Új
A 44. cikk (3) bekezdése második albekezdésének első mondata	A 25. cikk (3) bekezdésének első mondata	Módosítva
A 44. cikk (3) bekezdése második albekezdésének második mondata	A 25. cikk (3) bekezdésének második mondata	Kiigazítva
A 44. cikk (4) bekezdésének első albekezdése	A 25. cikk (2) bekezdése	Módosítva
A 44. cikk (4) bekezdésének második albekezdése	A 25. cikk (4) bekezdése
A 44. cikk (5) bekezdése	A 25. cikk (5) bekezdése	Módosítva
A 44. cikk (6) bekezdése	A 25. cikk (1) bekezdése
A 44. cikk (7) bekezdése		Új
A 44. cikk (8) bekezdése		Új
	A 25. cikk (3) bekezdésének harmadik mondata	Törölve
A 45. cikk (1) bekezdése		Új
A 45. cikk (2) bekezdése	A 26. cikk (1) bekezdése első albekezdésének első mondata
A 45. cikk (3) bekezdése	A 26. cikk (2) bekezdése	Kiigazítva
A 45. cikk (4) bekezdése	A 26. cikk (1) bekezdésének második és harmadik mondata	Kiigazítva
A 45. cikk (5)–(8) bekezdése		Új
A 45. cikk (9) bekezdése	A 28. cikk (3) bekezdése	Módosítva
A 45. cikk (10) bekezdése		Új
A 46. cikk (1) bekezdése	A 28. cikk (1) bekezdése	Módosítva
A 46. cikk (2) bekezdése	A 28. cikk (2) bekezdése	Módosítva
A 47. cikk (1) bekezdésének első mondata	A 28. cikk (4) bekezdésének első mondata
A 47. cikk (1) bekezdése második mondatának első francia bekezdése		Új
A 47. cikk (1) bekezdése második mondatának második francia bekezdése	A 28. cikk (4) bekezdésének második mondata	Módosítva
A 47. cikk (2) bekezdése		Új
A 47. cikk (3) bekezdése	A 28. cikk (2) bekezdése	Módosítva
A 47. cikk (4) bekezdésének a)–d) pontja	A 28. cikk (4) bekezdésének a)–d) és f) pontja	Kiigazítva
	A 28. cikk (4) bekezdésének f) pontja	Törölve
A 47. cikk (4) bekezdésének e) pontja	A 28. cikk (4) bekezdésének e) pontja	Módosítva
A 47. cikk (4) bekezdésének f) pontja		Új
A 47. cikk (5) bekezdésének a)–h) pontja	A 21. cikk (2) bekezdésének c) pontja	Kiigazítva
A 47. cikk (3) bekezdésének i) pontja		Új
A 48. cikk (1) bekezdése	A 28. cikk (6) bekezdésének első és második mondata és első francia bekezdése	Módosítva
A 48. cikk (2) bekezdése		Új
A 48. cikk (3) bekezdése	A 28. cikk (6) bekezdésének második és negyedik francia bekezdése	Módosítva
A 48. cikk (4) bekezdése		Új
A 48. cikk (5) bekezdése		Új
A 48. cikk (6) bekezdése	A 28. cikk (5) bekezdése	Módosítva
A 49. cikk (1) bekezdése	A 41. cikk (3) bekezdése	Módosítva
A 49. cikk (2) bekezdésének első albekezdése	A 41. cikk (4) bekezdésének első albekezdése	Módosítva
A 49. cikk (2) bekezdésének második albekezdése	A 41. cikk (2) bekezdésének második albekezdése	Kiigazítva
A 49. cikk (3) bekezdése	A 30. cikk (4) bekezdése
A 49. cikk (4) bekezdése	A 30. cikk (6) bekezdése	Módosítva
A 49. cikk (5) bekezdése	A 30. cikk (8) bekezdése	Módosítva
Az 50. cikk (1) bekezdése	A 41. cikk (1) bekezdése	Módosítva
Az 50. cikk (2) bekezdése	A 41. cikk (2) bekezdése
51. cikk		Új
Az 52. cikk (1) bekezdése	A 30. cikk (5) bekezdése	Módosítva
Az 52. cikk (2) bekezdése	32. cikk	Módosítva
Az 52. cikk (3) bekezdése		Új
Az 53. cikk (1) bekezdése	A 30. cikk (1) bekezdése
Az 53. cikk (2) bekezdése	A 30. cikk (2) bekezdése	Módosítva
Az 53. cikk (3) bekezdése		Új
Az 53. cikk (4) bekezdése		Új
Az 53. cikk (5) bekezdése		Új
Az 53. cikk (6) bekezdése	A 30. cikk (3) bekezdése
Az 53. cikk (7) bekezdése	A 30. cikk (7) bekezdése
Az 53. cikk (8) bekezdése		Új
Az 53. cikk (9) bekezdése	A 21. cikk (3) bekezdése
	A 21. cikk (5) bekezdése	Törölve
Az 54. cikk (1) bekezdése		Új
Az 54. cikk (2) bekezdése	A 31. cikk (1) bekezdése
Az 54. cikk (3) bekezdése	A 31. cikk (3) bekezdése	Kiigazítva
Az 54. cikk (4) bekezdésének első albekezdése	A 31. cikk (2) bekezdése	Kiigazítva
Az 54. cikk (4) bekezdésének második albekezdése		Új
Az 54. cikk (5) bekezdése		Új
Az 54. cikk (6) bekezdése
Az 55. cikk (1) bekezdése	A 34. cikk (1) bekezdése
Az 55. cikk (2) bekezdése	A 34. cikk (2) bekezdése	Módosítva
	A 35. cikk (1) és (2) bekezdése	Törölve
56. cikk		Új
Az 57. cikk (1) és (2) bekezdése	A 34. cikk (5) bekezdésének első és második albekezdése	Módosítva
Az 57. cikk (3) bekezdése	A 34. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése	Módosítva
Az 58. cikk (1) és (2) bekezdése	A 36. cikk (1) és (2) bekezdése
Az 58. cikk (3) bekezdése	A 36. cikk (3) és (4) bekezdése	Kiigazítva
Az 58. cikk (4) és (5) bekezdése	A 36. cikk (5) és (6) bekezdése
Az 59. cikk (1), (2), (3), (5) és (6) bekezdése	37. cikk	Kiigazítva
Az 59. cikk (4) bekezdése		Új
A 60. cikk (1) bekezdése	A 23. cikk (3) bekezdése
A 60. cikk (2) bekezdése	A 23. cikk (4) bekezdése
A 61. cikk (1) és (2) bekezdése	A 23. cikk (1) és (2) bekezdése	Módosítva
A 62. cikk (1) bekezdése	A 6. cikk (1) bekezdése, 12. cikk	Módosítva
A 62. cikk (2) bekezdése		Új
A 63. cikk (1) bekezdésének első albekezdése	A 21. cikk (4) bekezdése	Módosítva
A 63. cikk (1) bekezdésének második albekezdése	A 24. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének második mondata	Kiigazítva
A 63. cikk (2) bekezdése	25. cikk	Módosítva
64. cikk		Új
A 65. cikk (1) bekezdése	A 4. cikk (1) bekezdése	Kiigazítva
A 65. cikk (2) bekezdése	A 23. cikk (5) bekezdése
A 65. cikk (3) bekezdése	A 23. cikk (6) bekezdésének első albekezdése
66. cikk	A 23. cikk (6) bekezdésének második albekezdése	Módosítva
67. cikk	42 cikk.	Módosítva
	39. cikk	Törölve
A 68. cikk (1) bekezdése	A 40. cikk (5) bekezdése	Módosítva
A 68. cikk (2) bekezdése		Új
A 68. cikk (3) bekezdése		Új
A 69. cikk (1) bekezdésének első albekezdése	A 14. cikk (15) bekezdésének első mondata	Módosítva
A 69. cikk (1) bekezdésének második albekezdése	A 14. cikk (15) bekezdésének második mondata	Módosítva
A 69. cikk (2) bekezdésének első albekezdése		Új
A 69. cikk (2) bekezdésének második albekezdése	A 14. cikk (14) bekezdésének első és második mondata	Módosítva
A 69. cikk (3) bekezdése	A 14. cikk (14) bekezdésének harmadik mondata és (15) bekezdésének harmadik mondata	Kiigazítva
A 70. cikk (1) bekezdésének a) pontja	A 40. cikk (1) bekezdése	Módosítva
A 70. cikk (1) bekezdésének b) pontja	A 40. cikk (2) bekezdése	Kiigazítva
A 70. cikk (1) bekezdésének c) pontja	A 40. cikk (3) bekezdése	Módosítva
A 70. cikk (1) bekezdésének d) pontja	A 40. cikk (3) bekezdése	Módosítva
A 70. cikk (1) bekezdésének e) pontja		Új
A 70. cikk (1) bekezdésének f), g) és h) pontja		Új
A 70. cikk (1) bekezdésének i) pontja	A 40. cikk (2) bekezdése és a 42. cikk (2) bekezdése	Kiigazítva
A 70. cikk (1) bekezdésének j) pontja	A 14. cikk (16) bekezdése	Kiigazítva
	A 40. cikk (4) bekezdése	Törölve
	43. cikk és 44. cikk	Törölve
71. cikk		Új
72. cikk		Új
I. mellékletIII.	melléklet	Kiigazítva
II. melléklet	II. melléklet	Kiigazítva
III. melléklet	I. melléklet	Kiigazítva
IV. melléklet	VI. melléklet	Kiigazítva
V. melléklet	VII. melléklet	Kiigazítva
VI. melléklet		Új
VII. melléklet	IV. melléklet	Kiigazítva
VIII. melléklet	V. melléklet	Kiigazítva
IX. melléklet	IX. melléklet	Kiigazítva
X. melléklet	VIII. melléklet	Kiigazítva
XI. melléklet		Új
XII. melléklet	XI. melléklet	Kiigazítva
A XIII. melléklet A–C. pontja	XII. melléklet	Módosítva
A XIII. melléklet D. pontja		Új
XIV. melléklet	XIII. melléklet	Módosítva
XVA. melléklet	XIV. melléklet	Módosítva
XVB. melléklet		Új
XVI. melléklet	XV. melléklet	Módosítva
XVIIA. melléklet	XVIA. melléklet	Módosítva
XVIIB. melléklet	XVIB. melléklet	Kiigazítva
XVIII. és XIX. melléklet	XVII. és XVIII. melléklet	Módosítva
A XX. melléklet 1. pontjának a) alpontja		Új
A XX. melléklet 1. pontjának b) alpontja	A 25. cikk (2) bekezdése	Módosítva
A XX. melléklet 1. pontjának c) alpontja		Új
A XX. melléklet 2. és 3. pontja		Új
A XXI. melléklet 1. pontja	Az 1. cikk (8) bekezdése	Módosítva
A XXI. melléklet 2. pontjának első mondata	Az 1. cikk (9) bekezdése	Kiigazítva
A XXI. melléklet 2. pontjának első francia bekezdése		Új
A XXI. melléklet 2. pontjának második francia bekezdése	Az 1. cikk (10) bekezdése	Módosítva
A XXI. melléklet 2. pontjának harmadik francia bekezdése		Új
A XXI. melléklet 3. pontja	Az 1. cikk (12) bekezdése	Módosítva
A XXI. melléklet 4. pontja	Az 1. cikk (11) bekezdése
	Az 1. cikk (13) bekezdése	Törölve
XXII. melléklet		Új
XXIII. melléklet
XXIV melléklet.		Új
XXV. melléklet		Új
XXVI. melléklet		Új

( 4 ) Az Európai Parlament 2002. január 17-i véleménye (HL C 271. E, 2002.11.7., 293. o.), a Tanács 2003. március 20-i közös álláspontja. (HL C 147. E, 2003.6.24., 137. o) és az Európai Parlament 2003. július 2-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2004. január 29-i jogalkotói határozata és a Tanács 2004. február 2-i határozata.

( 5 ) HL L 199., 1993.8.9., 84. o. A legutóbb a 2001/78/EK bizottsági irányelvvel (HL L 285., 2001.10.29., 1. o.) módosított irányelv.

( 6 ) HL L 374., 1987.12.31., 1. o. A legutóbb az 1/2003/EK rendelettel (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.) módosított rendelet.

( 7 ) HL L 374., 1987.12.31., 9. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

( 9 ) HL L 297., 1990.10.29., 1. o. A legutóbb a 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 164., 1994.6.30., 3. o.) módosított irányelv.

( 12 ) HL L 15., 1998.1.21., 14. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

( 21 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 761/2001/EK rendelete a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről (HL L 114., 2001.4.24., 1. o.).

( 22 ) A Tanács 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.).

( 23 ) A Tanács 1976. február 9-i 76/207/EGK irányelve a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról (HL L 39., 1976.2.14., 40. o.). A 2002/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 269., 2002.10.5., 15. o.) módosított irányelv.

( 28 ) HL L 193., 1983.7.18., 1. o. A legutóbb a 2001/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 283., 2001.10.27., 28. o.) módosított irányelv.

( 29 ) Szerkesztői megjegyzés: Az irányelv címe a Szerződés cikkei újraszámozásának figyelembevétele céljából, az Amszterdami Szerződés 12. cikkével összhangban kiigazításra került; az eredeti cím a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontjára hivatkozott.

( 31 ) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 311., 2000.12.12., 17. o.) módosított rendelet.

( 33 ) HL L 76., 1992.3.23., 14. o. Az 1994. évi csatlakozási okmánnyal (HL L 241., 1994.8.29., 228. o.) módosított irányelv.

( 36 ) HL L 15., 1998.1.21., 14. o. A legutóbb a 2002/39/EK irányelvvel (HL L 176., 2002.7.5., 21. o.) módosított irányelv.

( 38 ) Amennyiben a CPV és a NACE értelmezésében különbség áll fenn, a NACE-nómenklatúrát kell alkalmazni.

( 39 ) A rendszerhez való csatlakozás céljából, az adott szerződésre vonatkozó pályázatban a későbbiekben való részvétel lehetősége érdekében.

( 40 ) A 6., a 9. és a 11. pontban szereplő adat közzé nem teendő adatnak minősül, amennyiben az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy annak közzététele szenzitív üzleti érdeket sérthet.

( 41 ) Amennyiben a CPV és a CPC értelmezésében különbség áll fenn, a CPC-nómenklatúrát kell alkalmaz.

( 42 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1999/93/EK irányelve az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.).

( 43 ) A „kiigazítva” kifejezés arra utal, hogy a megszövegezés átdolgozására a hatályon kívül helyezett irányelv alkalmazási körének megváltoztatása nélkül került sor. A hatályon kívül helyezett irányelv rendelkezéseinek alkalmazási körét érintő változtatásokat a „módosítva” kifejezés jelzi.

		Hivatalos Lap
		No	page	date
M1	A BIZOTTSÁG 1874/2004/EK RENDELETE (2004. október 28.)	L 326	17	29.10.2004
►M2	A BIZOTTSÁG 2005/51/EK IRÁNYELVE EGT vonatkozású szöveg (2005. szeptember 7.)	L 257	127	1.10.2005
M3	A BIZOTTSÁG 2083/2005/EK RENDELETE (2005. december 19.)	L 333	28	20.12.2005
M4	A TANÁCS 2006/97/EK IRÁNYELVE (2006. november 20.)	L 363	107	20.12.2006
M5	A BIZOTTSÁG 1422/2007/EK RENDELETE (2007. december 4.)	L 317	34	5.12.2007
►M6	A BIZOTTSÁG 213/2008/EK RENDELETE (2007. november 28.)	L 74	1	15.3.2008
►M7	A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2008. december 9.)	L 349	1	24.12.2008
►M8	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 596/2009/EK RENDELETE (2009. június 18.)	L 188	14	18.7.2009
►M9	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2009. július 13.)	L 216	76	20.8.2009
M10	A BIZOTTSÁG 1177/2009/EK RENDELETE (2009. november 30.)	L 314	64	1.12.2009
M11	A BIZOTTSÁG 1251/2011/EU RENDELETE (2011. november 30.)	L 319	43	2.12.2011
►M12	A TANÁCS 2013/16/EU IRÁNYELVE (2013. május 13.)	L 158	184	10.6.2013
►M13	A BIZOTTSÁG 1336/2013/EU RENDELETE (2013. december 13.)	L 335	17	14.12.2013

Mat. št.	Naziv	POŠTNA ŠT.	KRAJ
5142733	Slovenske železnice, d. o. o.	1000	LJUBLJANA

Mat. Št.	Naziv	POŠTNA ŠT.	KRAJ
1540564	AVTOBUSNI PREVOZI RIŽANA D.O.O. Dekani	6271	DEKANI
5065011	AVTOBUSNI PROMET Murska Sobota D.D.	9000	MURSKA SOBOTA
5097053	Alpetour Potovalna Agencija	4000	Kranj
5097061	ALPETOUR, Špedicija In Transport, D.D. Škofja Loka	4220	ŠKOFJA LOKA
5107717	INTEGRAL BREBUS Brežice D.O.O.	8250	BREŽICE
5143233	IZLETNIK CELJE D.D. Prometno In Turistično Podjetje Celje	3000	CELJE
5143373	AVRIGO DRUŽBA ZA AVTOBUSNI PROMET IN TURIZEM D.D. NOVA GORICA	5000	NOVA GORICA
5222966	JAVNO PODJETJE LJUBLJANSKI POTNIŠKI PROMET D.O.O.	1000	LJUBLJANA
5263433	CERTUS AVTOBUSNI PROMET MARIBOR D.D.	2000	MARIBOR
5352657	I & I – Avtobusni Prevozi D.D. Koper	6000	KOPER – CAPODISTRIA
5357845	Meteor Cerklje	4207	Cerklje
5410711	KORATUR Avtobusni Promet In Turizem D.D. Prevalje	2391	PREVALJE
5465486	INTEGRAL, Avto. Promet Tržič, D.D.	4290	TRŽIČ
5544378	KAM-BUS Družba Za Prevoz Potnikov, Turizem In Vzdrževanje Vozil, D.D. Kamnik	1241	KAMNIK
5880190	MPOV Storitve In Trgovina D.O.O. Vinica	8344	VINICA

Mat. št.	Naziv	POŠTNA ŠT.	KRAJ
5920850	RTH, RUDNIK TRBOVLJE-HRASTNIK, D.O.O.	1420	TRBOVLJE
5040361	Premogovnik Velenje	3320	VELENJE

Mat. št.	Naziv	POŠTNA ŠT.	KRAJ
5144353	LUKA KOPER D.D.	6000	KOPER – CAPODISTRIA
5655170	Sirio d.o.o.	6000	KOPER

TARTALOMJEGYZÉK
I. CÍM	Szerződésekre és tervpályázatokra alkalmazandó általános rendelkezések
I. Fejezet	Alapfogalmak
1. cikk	Fogalommeghatározások
II. Fejezet	Az irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek és szervezetek
1. szakasz	Szervezetek
2. cikk	Ajánlatkérők
2. szakasz	Tevékenységek
3. cikk	Gáz, hő és villamos energia
4. cikk	Víz
5. cikk	Közlekedési szolgáltatások
6. cikk	Postai szolgáltatások
7. cikk	Kőolaj, földgáz, szén és más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése; kikötők és repülőterek
8. cikk	Ajánlatkérők jegyzéke
9. cikk	Több tevékenységre is irányuló szerződések
III. Fejezet	Általános elvek
10. cikk	A szerződések odaítélésének elvei
II. CÍM	Szerződésekre alkalmazandó szabályok
I. Fejezet	Általános rendelkezések
11. cikk	Gazdasági szereplők
12. cikk	A Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött megállapodásokra vonatkozó feltételek
13. cikk	Titoktartás
14. cikk	Keretmegállapodások
15. cikk	Dinamikus beszerzési rendszerek
II. Fejezet	Értékhatárok és kizáró rendelkezések
1. szakasz	Értékhatárok
16. cikk	Szerződési értékhatárok
17. cikk	A szerződések, keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek becsült értékének kiszámításához használt módszerek
2. szakasz	Szerződések és koncessziók, valamint különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések
1. alszakasz
18. cikk	Építési és szolgáltatási koncessziók
2. alszakasz	Valamennyi ajánlatkérőre és valamennyi szerződéstípusra vonatkozó kizárások
19. cikk	Harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződések
20. cikk	Az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatásától eltérő célra vagy ilyen tevékenység harmadik országban történő folytatására odaítélt szerződések
21. cikk	Titkos vagy különleges biztonsági intézkedéseket igénylő szerződések
22. cikk	Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések
22a. cikk	Szerződések a honvédelem és a biztonság területén
23. cikk	Kapcsolt vállalkozás, közös vállalat vagy közös vállalatban tagsággal rendelkező ajánlatkérő számára odaítélt szerződések
3. alszakasz	Valamennyi ajánlatkérőre, de csak a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre vonatkozó kizárások
24. cikk	Az ezen irányelv alkalmazási köréből kizárt egyes szolgáltatásokra vonatkozó szerződések
25. cikk	Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések
4. alszakasz	Csak bizonyos ajánlatkérőkre vonatkozó kizárások
26. cikk	Bizonyos ajánlatkérők által víz vásárlására és energiatermelés céljából történő energia- vagy tüzelőanyag-ellátásra odaítélt szerződések
5. alszakasz	Különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések, központi beszerző szervekre vonatkozó rendelkezések, valamint a versenynek való közvetlen kitettség esetére vonatkozóan alkalmazandó általános eljárás
27. cikk	Különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések
28. cikk	Fenntartott szerződések
29. cikk	Központi beszerző szervek által odaítélt szerződések és keretmegállapodások
30. cikk	Eljárás egy adott tevékenység versenynek való közvetlen kitettségének megállapítására
III. Fejezet	Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre alkalmazandó szabályok
31. cikk	A XVIIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések
32. cikk	A XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések
33. cikk	Vegyes, a XVIIA. és a XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására egyaránt irányuló szerződések
IV. Fejezet	A leírásokra és az ajánlattételhez szükséges dokumentációra irányadó különös szabályok
34. cikk	Műszaki leírás
35. cikk	Műszaki leírások közzététele
36. cikk	Változatok
37. cikk	Alvállalkozás
38. cikk	Szerződésteljesítési feltételek
39. cikk	Adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségek
V. Fejezet	Eljárások
40. cikk	Nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás alkalmazása
VI. Fejezet	A közzététel és az átláthatóság szabályai
1. szakasz	A hirdetmények közzététele
41. cikk	Időszakos előzetes tájékoztatók és a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények
42. cikk	Pályázati felhívásként használt hirdetmények
43. cikk	Szerződés odaítéléséről szóló hirdetmények
44. cikk	A hirdetmények közzétételének formája és módja
2. szakasz	Határidők
45. cikk	A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők
46. cikk	Nyílt eljárások: ajánlattételhez szükséges dokumentáció, kiegészítő iratok és további információ
47. cikk	Ajánlattételre vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások
3. szakasz	Kommunikáció és tájékoztatás
48. cikk	A kommunikációra vonatkozó szabályok
49. cikk	A minősítést kérelmezők, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása
50. cikk	Az odaítélt szerződésekre vonatkozóan tárolandó adatok
VII. Fejezet	Az eljárás menete
51. cikk	Általános rendelkezések
1. szakasz	Minősítés és minőségi kiválasztás
52. cikk	Adminisztratív, műszaki és pénzügyi feltételek, valamint tanúsítványok, vizsgálatok és bizonyítékok kölcsönös elismerése
53. cikk	Minősítési rendszerek
54. cikk	A minőségi kiválasztás szempontjai
2. szakasz	A szerződés odaítélése
55. cikk	A szerződés odaítélésének szempontjai
56. cikk	Az elektronikus árverés alkalmazása
57. cikk	Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat
3. szakasz	Harmadik országból származó termékekre vonatkozó ajánlatok és az ezen országokkal fennálló kapcsolatok
58. cikk	Harmadik országokból származó termékekre vonatkozó ajánlatok
59. cikk	Harmadik országokkal építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében fennálló kapcsolatok
III. CÍM	Szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatokra irányadó szabályok
60. cikk	Általános rendelkezés
61. cikk	Értékhatárok
62. cikk	Kizárt tervpályázatok
63. cikk	A közzététel és az átláthatóság szabályai
64. cikk	Kommunikációs eszközök
65. cikk	A tervpályázatok megszervezésének szabályai, a résztvevők kiválasztása és a bírálóbizottság
66. cikk	A bírálóbizottság döntései
IV. CÍM	Statisztikai kötelezettségek, végrehajtási hatáskörök és záró rendelkezések
67. cikk	Statisztikai kötelezettségek
68. cikk	Bizottsági eljárás
69. cikk	Az értékhatárok felülvizsgálata
70. cikk	Módosítások
71. cikk	Az irányelv végrehajtása
72. cikk	Ellenőrző mechanizmusok
73. cikk	Hatályon kívül helyezés
74. cikk	Hatálybalépés
75. cikk	Címzettek
I. melléklet	Ajánlatkérők a gáz- és hőenergia-szállítási, illetve -elosztási ágazatban
II. melléklet	Ajánlatkérők a villamosenergia-előállítási, -szállítási, illetve -elosztási ágazatban
III. melléklet	Ajánlatkérők az ivóvíz-előállítási, -szállítási, illetve -elosztási ágazatban
IV. melléklet	Ajánlatkérők a vasúti szolgáltatások területén
V. melléklet	Ajánlatkérők a városi vasúti szolgáltatások, villamossal, trolibusszal és autóbusszal végzett szolgáltatások területén
VI. melléklet	Ajánlatkérők a postai szolgáltatások ágazatában
VII. melléklet	Ajánlatkérők az olaj-, illetve gázfeltárás és -kitermelés ágazatában
VIII. melléklet	Ajánlatkérők a szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárásának és kitermelésének ágazataiban
IX. melléklet	Ajánlatkérők a tengeri vagy belvízi kikötői, illetve egyéb terminállétesítmények területén
X. melléklet	Ajánlatkérők a repülőtéri létesítmények területén
XI. melléklet	A 30. cikk (3) bekezdésében említett közösségi jogszabályok jegyzéke
XII. melléklet	Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységek jegyzéke
XIII. melléklet	A hirdetményekben feltüntetendő adatok: A. Nyílt eljárás B. Meghívásos eljárás C. Tárgyalásos eljárás D. Dinamikus beszerzési rendszerben használt egyszerűsített hirdetmény
XIV. melléklet	Minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményben feltüntetendő adatok
XVA. melléklet	Az időszakos előzetes tájékoztatóban feltüntetendő adatok
XVB. melléklet	A nem pályázati felhívásként alkalmazott időszakos tájékoztató hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló hirdetményben feltüntetendő adatok
XVI. melléklet	A szerződés odaítéléséről szóló hirdetményben feltüntetendő adatok
XVIIA. melléklet	A 31. cikk szerinti szolgáltatások
XVIIB. melléklet	A 32. cikk szerinti szolgáltatások
XVIII. melléklet	A tervpályázatra vonatkozó hirdetményben feltüntetendő adatok
XIX. melléklet	A tervpályázat eredményére vonatkozó hirdetményben feltüntetendő adatok
XX. melléklet	A közzététel jellemzői
XXI. melléklet	Egyes műszaki leírások meghatározása
XXII. melléklet	A 45. cikkben megállapított határidők összefoglaló táblázata
XXIII. melléklet	Az 59. cikk (4) bekezdése szerinti nemzetközi munkajogi rendelkezések
XXIV. melléklet	Az ajánlatok, részvételi jelentkezések, minősítés iránti kérelmek, valamint pályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus átvételéhez szükséges eszközökre vonatkozó követelmények
XXV. melléklet	Az átültetés és a végrehajtás határideje
XXVI. melléklet	Megfelelési táblázat

Kategória száma	Tárgy	CPC hivatkozási szám (1)	CPV hivatkozási szám
17	Szállodai és éttermi szolgáltatások	64	55100000-1-től 55524000-9-ig és 98340000-8-tól 98341100-6-ig
18	Vasúti közlekedési szolgáltatások	711	60200000-0-tól 60220000-6-ig
19	Vízi közlekedési szolgáltatások	72	60600000-4-től 60653000-0-ig és 63727000-1-től 63727200-3-ig
20	Közlekedési mellék- és kiegészítő szolgáltatások	74	63000000-9-től 63734000-3-ig (kivéve 63711200-8, 63712700-0, 63712710-3 és 63727000-1-től 63727200-3-ig) és 98361000-1
21	Jogi szolgáltatások	861	79100000-5-től 79140000-7-ig
22	Személyzetelhelyezési és -ellátási szolgáltatások (2)	872	79600000-0-tól 79635000-4-ig (kivéve 79611000-0, 79632000-3, 79633000-0) és 98500000-8-tól 98514000-9-ig
23	Nyomozási és biztonsági szolgáltatások, kivéve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat	873 (kivéve 87304)	79700000-1-től 79723000-8-ig
24	Oktatási és szakképzési szolgáltatások	92	80100000-5-től 80660000-8-ig (kivéve 80533000-9, 80533100-0, 80533200-1
25	Egészségügyi és szociális szolgáltatások	93	79611000-0 és 85000000-9-től 85323000-9-ig (kivéve 85321000-5 és 85322000-2
26	Szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások (3)	96	79995000-5-től 79995200-7-ig és 92000000-1-től 92700000-8-ig (kivéve 92230000-2, 92231000-9, 92232000-6
27	Egyéb szolgáltatások
(1) A 92/50/EGK irányelv alkalmazási körének meghatározására használt CPC-nómenklatúra (ideiglenes változat). (2) Irányelv: a munkaszerződések kivételével. (3) Irányelv: a műsorközvetítők által programanyagok megvételére, fejlesztésére, gyártására vagy közös gyártására vonatkozó szerződések és a közvetítési időre vonatkozó szerződések kivételével

Az ajánlatok beérkezésének határideje – időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény nélkül
Határidő	A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása	Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció	Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció	A (7) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás	A (7) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás
52	45	47	40	nincs	nincs
Időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény közzétételével
A: A határidő általában	A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása	Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció	Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció	A (7) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás	A (7) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás
36	29	31	24	nincs	nincs
B: Minimális határidő	A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása	Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció	Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció	A (7) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás	A (7) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás
22	15	17	10	A 10 napos határidő 15 napra hosszabbodik	A 17 napos határidő 22 napra hosszabbodik

A részvételi jelentkezés beérkezésének határideje:
Általános határidő	A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása	Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció	Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció	A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás	A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás
37	30	Nem alkalmazható (n.a.)	n.a.	nincs	n.a.
Minimális határidő	A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása	Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció	Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció	A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás	A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás
22	15	n.a.	n.a.	nincs	n.a.
Minimális határidő	A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása	Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció	Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció	A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás	A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás
15	8	n.a.	n.a.	A 8 napos határidő 15 napra hosszabbodik	n.a.
Az ajánlatok beérkezésének határideje
A: A határidő általában	A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása	Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció	Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció	A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás	A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás
24	n.a.	19	n.a.	n.a.	nincs
B: Minimális határidő	A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása	Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció	Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció	A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás	A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás
10	n.a.	5	n.a.	n.a.	Az 5 napos határidő 10 napra hosszabbodik
C: Megállapodás útján megjelölt határidő	A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása	Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció	Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció	A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás	A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás
	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.