1999D0468 — HU — 23.07.2006 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A TANÁCS HATÁROZATA (1999. június 28.) a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról ( 1 ) (HL L 184, 17.7.1999, p.23) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 200 |
11 |
22.7.2006 |
||
A TANÁCS HATÁROZATA
(1999. június 28.)
a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról ( 2 )
(1999/468/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 202. cikke harmadik francia bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 3 ),
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 4 ),
mivel:|
(1) |
A Tanács az általa elfogadott jogi aktusokban hatáskörrel ruházza fel a Bizottságot az általa megállapított szabályok végrehajtására; a Tanács meghatározhatja e hatáskörök gyakorlásának egyes feltételeit; egyedi és indokolt esetekben fenntarthatja magának a végrehajtási hatáskörök közvetlen gyakorlásának jogát is. |
|
(2) |
A Tanács elfogadta a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1987. július 13-i 87/373/EGK határozatot ( 5 ); az említett határozat ezen hatáskörök gyakorlására korlátozott számú eljárásról rendelkezik. |
|
(3) |
Az Amszterdami Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányához csatolt 31. nyilatkozat felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtsa be a Tanácshoz a 87/373/EGK határozat módosítására irányuló javaslatát. |
|
(4) |
Az egyértelműség érdekében a 87/373/EGK határozat módosítása helyett célszerűbbnek tűnik a határozat felváltása egy új határozattal, és ennek megfelelően a 87/373/EGK határozat hatályon kívül helyezése. |
|
(5) |
Ennek a határozatnak először is az a célja, hogy a bizottságtípus megválasztásának következetesebbé és kiszámíthatóbbá tétele érdekében meghatározza a bizottsági eljárások megválasztásának kritériumait, leszögezve, hogy ezek a kritériumok nem kötelező jellegűek ►M1 kivéve az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást ◄ . |
|
(6) |
Tehát az irányítóbizottsági eljáráshoz kell folyamodni például a közös agrárpolitika és a közös halászati politika alkalmazásánál, illetve a jelentős költségvetési vonzatú programok végrehajtásával összefüggő irányítási intézkedéseknél; ezeket az irányítási intézkedéseket a Bizottság hozza meg a megfelelő határidőn belüli határozathozatalt biztosító eljárással; abban az esetben azonban, ha nem sürgős intézkedéseket terjesztenek a Tanács elé, a Bizottságnak mérlegelési jogkörében határoznia kell az intézkedések alkalmazásának elhalasztásáról. |
|
(7) |
A szabályozási bizottsági eljáráshoz kell folyamodni az alap-jogiaktusok alapvető fontosságú rendelkezéseinek alkalmazására szolgáló általános hatályú intézkedéseknél, beleértve az emberek, állatok, illetve növények egészségének és biztonságának védelmére vonatkozó intézkedéseket is, valamint az alap-jogiaktusok egyes nem alapvető fontosságú rendelkezéseinek módosítására, illetve naprakésszé tételére szolgáló intézkedéseknél; ezen végrehajtási intézkedéseket olyan hatékony eljárással kell elfogadni, amely a legkevésbé sem sérti a Bizottság kezdeményezési jogát a jogalkotási kérdésekben. |
|
(7a) |
Azon általános hatályú intézkedések esetében, amelyek a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott jogi aktus nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemek beillesztésével történő kiegészítését is, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz kell folyamodni. Ezen eljárásnak lehetővé kell tennie a jogalkotási hatóság két ága számára, hogy az ilyen intézkedések elfogadása előtt előzetes ellenőrzést végezzenek. Egy jogalkotási aktus alapvető fontosságú elemeit kizárólag maga a jogalkotó módosíthatja a Szerződés alapján. |
|
(8) |
Minden olyan esetben a tanácsadó bizottsági eljáráshoz kell folyamodni, amikor ennek alkalmazását tekintik a legcélszerűbbnek; a tanácsadó bizottsági eljárást továbbra is alkalmazni fogják azokban az esetekben, amelyekben azt jelenleg már alkalmazzák. |
|
(9) |
Ennek a határozatnak a célja másodszor a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó szabályok egyszerűsítése, valamint az Európai Parlament fokozottabb bevonása azokban az esetekben, amikor a Bizottságra végrehajtási hatásköröket ruházó alap-jogiaktust a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően fogadták el; ennek megfelelően célszerű az eljárások számának csökkentése, valamint azok összhangba hozatala az érintett intézmények hatáskörével, és különösen az, hogy az Európai Parlamentnek lehetőséget biztosítsanak arra, hogy nézeteit a Tanácsnak, illetve a Bizottságnak figyelembe kelljen vennie olyan esetekben, amikor úgy találja, hogy a valamely bizottsághoz benyújtott intézkedés tervezete, illetve a szabályozási bizottsági eljárás keretében a Tanácshoz benyújtott javaslatok túllépik az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket. |
|
(10) |
Ennek a határozatnak a célja harmadszor az, hogy javítsa az Európai Parlament tájékoztatását azáltal, hogy előírja, hogy a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet a bizottságok munkájáról, hogy a Bizottságnak rendszeresen el kell juttatnia hozzá a bizottságok tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat, és tájékoztatnia kell minden olyan esetben, amikor a Bizottság intézkedéseket vagy a meghozandó intézkedésekre vonatkozó javaslatokat terjeszt a Tanács elé; különös figyelmet kell fordítani az Európai Parlamentnek a bizottságok munkájával kapcsolatos tájékoztatására az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás keretében annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament az előírt határidőn belül határozatot hozhasson. |
|
(11) |
Ennek a határozatnak a célja negyedszer az, hogy javítsa a közvélemény tájékoztatását a bizottsági eljárásokkal kapcsolatban, és ennek megfelelően a bizottságokra is alkalmazandóvá tegye a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó, a Bizottságra alkalmazandó elveket és feltételeket, rendelkezzen a végrehajtási hatáskörök gyakorlásában a Bizottságot segítő valamennyi bizottság listájának összeállításáról, valamint a bizottságok munkájáról szóló éves jelentés közzétételéről, továbbá hogy rendelkezzen a bizottságokkal kapcsolatos, az Európai Parlamenthez továbbított dokumentumokra történő valamennyi hivatkozás jegyzékben történő közzétételéről. |
|
(12) |
Ez a határozat semmilyen módon nem érinti a közös kereskedelempolitika végrehajtásának és a Szerződésekben megállapított versenyszabályok alkalmazásának keretében létrehozott, jelenleg nem a 87/373/EGK határozaton alapuló különleges bizottsági eljárásokat, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
Egyedi és indokolt eseteket kivéve, amikor az alap-jogiaktus egyes végrehajtási hatáskörök közvetlen gyakorlásának jogát a Tanács számára tartja fenn, az említett hatásköröket az alap-jogiaktusban szereplő vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően át kell ruházni a Bizottságra. Ezekben a rendelkezésekben meg kell határozni az ilyen módon átruházott hatáskörök legfontosabb elemeit.
Abban az esetben, ha az alap-jogiaktus meghatározott eljárási szabályokat ír elő a végrehajtási intézkedések meghozatalára, ezeknek a szabályoknak összhangban kell állniuk a 3., 4., 5., ►M1 5a. ◄ és 6. cikkben meghatározott rendelkezésekkel.
2. cikk
(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül, ◄ a végrehajtási intézkedések meghozatalára irányuló eljárási szabályok kiválasztására az alábbi kritériumok vonatkoznak:
a) a közös agrárpolitika és a közös halászati politika alkalmazásával, illetve a jelentős költségvetési vonzatú programok végrehajtásával kapcsolatos irányítási intézkedéseket az irányítóbizottsági eljárás szerint kell meghozni;
b) az alap-jogiaktusok alapvető fontosságú rendelkezéseinek alkalmazására szolgáló általános hatályú intézkedéseket, beleértve az emberek, állatok, illetve növények egészségének és biztonságának védelmére vonatkozó intézkedéseket, a szabályozási bizottsági eljárás szerint kell meghozni.
Amennyiben valamely alap-jogiaktus azt írja elő, hogy a jogi aktus egyes nem alapvető fontosságú rendelkezéseit végrehajtási eljárások révén lehet módosítani, illetve frissíteni, akkor ezeket az intézkedéseket a szabályozási bizottsági eljárás szerint kell meghozni;
c) az a) és b) pont sérelme nélkül a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor ezt tekintik a legmegfelelőbbnek.
(2) Amennyiben egy – a Szerződés 251. cikkében foglalt eljárás szerint elfogadott – alap-jogiaktus olyan általános hatályú intézkedések elfogadásáról rendelkezik, amelyek e jogi aktus nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, beleértve néhány ilyen elem törlését, vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemek beillesztésével történő kiegészítését is, ezen intézkedéseket az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szerint kell elfogadni.
3. cikk
Tanácsadó bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot tanácsadó bizottság segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll, és elnöke a Bizottság képviselője.
(2) A Bizottság képviselője a bizottság elé terjeszti a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, szükség esetén szavazással, véleményt nyilvánít a tervezetről.
(3) A véleményt a bizottság üléséről készített jegyzőkönyvében kell rögzíteni; emellett minden tagállamnak jogában áll, hogy álláspontjának a jegyzőkönyvbe történő felvételét kérje.
(4) A Bizottság a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi a bizottság véleményét. Tájékoztatja a bizottságot arról, hogy véleményét milyen módon vette figyelembe.
4. cikk
Irányítóbizottsági eljárás
(1) A Bizottságot irányítóbizottság segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll, és elnöke a Bizottság képviselője.
(2) A Bizottság képviselője a bizottság elé terjeszti a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 205. cikkének ►M1 (2) és (4) bekezdés ◄ a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.
(3) A Bizottság, a 8. cikk sérelme nélkül, elfogadja az azonnal alkalmazandó intézkedéseket. Ha azonban ezek nincsenek összhangban a bizottság véleményével, a Bizottság ezeket az intézkedéseket haladéktalanul közli a Tanáccsal. Ebben az esetben a Bizottság azoknak az intézkedéseknek az alkalmazását, amelyekről határozott, az egyes alap-jogiaktusokban meghatározott ideig elhalaszthatja, amely határidő azonban az említett közléstől számított három hónapot semmiképpen nem haladhatja meg.
(4) A Tanács a (3) bekezdés szerinti időtartamon belül minősített többséggel eltérő határozatot hozhat.
5. cikk
Szabályozási bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot szabályozási bizottság segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll, és elnöke a Bizottság képviselője.
(2) A Bizottság képviselője a bizottság elé terjeszti a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 205. cikkének ►M1 (2) és (4) bekezdés ◄ a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.
(3) A Bizottság, a 8. cikk sérelme nélkül, a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.
(4) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet.
(5) Ha az Európai Parlament úgy ítéli meg, hogy a Bizottság által a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően elfogadott alap-jogiaktus alapján előterjesztett javaslat túllépi az említett alap-jogiaktusban megállapított végrehajtási hatásköröket, álláspontjáról tájékoztatja a Tanácsot.
(6) A Tanács – adott esetben egy esetleges ilyen álláspont fényében – az egyes alap-jogiaktusokban megállapított határidőn belül minősített többséggel határozhat a javaslatról, amely határidő azonban a javaslatnak a Tanács elé terjesztésétől számított három hónapot semmiképpen nem haladhatja meg.
Ha e a határidőn belül a Tanács minősített többséggel jelzi, hogy ellenzi a javaslatot, a Bizottságnak azt újra meg kell vizsgálnia. A Bizottság a Tanácsnak módosított javaslatot nyújthat be, eredeti javaslatát ismételten előterjesztheti, vagy a Szerződés alapján jogalkotási javaslatot terjeszthet elő.
Ha az említett határidőn belül a Tanács a javasolt végrehajtási jogi aktusokat nem fogadta el, vagy nem jelezte, hogy a végrehajtási intézkedésekre vonatkozó javaslatot ellenzi, a javasolt végrehajtási jogi aktust a Bizottság fogadja el.
5a. cikk
Ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot ellenőrzéssel történő szabályozási bizottság segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll, és elnöke a Bizottság képviselője.
(2) A Bizottság képviselője a bizottság elé terjeszti a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 205. cikkének (2) és (4) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell kialakítani. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.
(3) Amennyiben a Bizottság által tervezett intézkedések összhangban vannak a bizottság véleményével, az alábbi eljárást kell alkalmazni alkalmazandó:
a) a Bizottság ellenőrzés céljából haladéktalanul benyújtja az intézkedések tervezetét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak;
b) képviselőinek többségével az Európai Parlament, vagy minősített többséggel a Tanács ellenezheti az említett tervezet Bizottság általi elfogadását, megindokolva tiltakozását annak jelzésével, hogy a Bizottság által javasolt intézkedések tervezete túllépi az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy e tervezet nem egyeztethető össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával, vagy pedig nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás, illetve az arányosság elvét;
c) ha az előterjesztéstől számított három hónapon belül az Európai Parlament vagy a Tanács ellenzi az intézkedések tervezetét, az intézkedéseket a Bizottság nem fogadja el. Ebben az esetben a Bizottság benyújthatja az intézkedések módosított tervezetét a bizottságnak, vagy – a Szerződés alapján – jogalkotási javaslatot terjeszthet elő;
d) ha az említett határidőn belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenzi az intézkedések tervezetét, az intézkedéseket a Bizottság elfogadja.
(4) Amennyiben a Bizottság által tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, az alábbi eljárást kell alkalmazni:
a) a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé és azt egyidejűleg továbbítja az Európai Parlament részére;
b) a Tanács e javaslatról minősített többséggel határoz a javaslatnak a Tanács elé terjesztésétől számított két hónapon belül;
c) ha e határidőn belül a Tanács minősített többséggel ellenzi a javasolt intézkedéseket, az intézkedéseket nem fogadják el. Ebben az esetben a Bizottság a Tanácsnak módosított javaslatot nyújthat be vagy a Szerződés alapján jogalkotási javaslatot terjeszthet elő;
d) ha a Tanács el kívánja fogadni a javasolt intézkedéseket, azokat haladéktalanul benyújtja az Európai Parlamentnek. Ha a Tanács az említett két hónapon belül nem határoz, a Bizottság az intézkedéseket haladéktalanul benyújtja az Európai Parlamentnek;
e) képviselőinek többségével az Európai Parlament a javaslat a) pontnak megfelelő továbbításától számított négy hónapon belül ellenezheti a kérdéses intézkedések elfogadását, megindokolva tiltakozását annak jelzésével, hogy a javasolt intézkedések túllépik az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy ezek az intézkedések nem egyeztethetők össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával, vagy pedig nem tartják tiszteletben a szubszidiaritás és az arányosság elvét;
f) ha e határidőn belül az Európai Parlament ellenzi a javasolt intézkedéseket, az intézkedéseket nem fogadják el. Ebben az esetben a Bizottság benyújthatja az intézkedések módosított tervezetét a bizottságnak, vagy – a Szerződés alapján – jogalkotási javaslatot terjeszthet elő;
g) ha az említett határidőn belül az Európai Parlament nem ellenezte a javasolt intézkedéseket, az intézkedéseket a Tanács, illetve a Bizottság elfogadja.
(5) A (3) és (4) bekezdéstől eltérve egy alap-jogiaktus kivételes esetben és megfelelő indokolással rendelkezhet arról, hogy
a) az e cikk (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) és e) pontjában említett határidőket további egy hónappal meghosszabbítsák, amennyiben az intézkedések összetettsége ezt indokolja; vagy
b) az e cikk (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) és e) pontjában említett határidőket lerövidítsék, amennyiben a hatékonyság érdekében ez indokolt.
(6) Egy alap-jogiaktus – abban a rendkívül sürgős esetben, ha az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó, a (3), (4) és (5) bekezdésben említett határidők nem tarthatók be – rendelkezhet arról, hogy az alábbi eljárást alkalmazzák:
a) amennyiben a Bizottság által tervezett intézkedések összhangban vannak a bizottság véleményével, a Bizottság elfogadja az intézkedéseket, amelyeket haladéktalanul végrehajtanak. A Bizottság az intézkedéseket haladéktalanul közli az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal;
b) az említett közléstől számított egy hónapon belül képviselőinek többségével az Európai Parlament, vagy minősített többséggel a Tanács ellenezheti a Bizottság által elfogadott intézkedéseket, megindokolva tiltakozását annak jelzésével, hogy az intézkedések túllépik az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy az intézkedések nem egyeztethetők össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával, vagy pedig nem tartják tiszteletben a szubszidiaritás vagy az arányosság elvét;
c) az Európai Parlament vagy a Tanács ellenzése esetén a Bizottság visszavonja az intézkedéseket. A Bizottság azonban ideiglenesen hatályban tarthatja az intézkedéseket, amennyiben egészségvédelmi, biztonsági vagy környezetvédelmi okok azt indokolják. Ez esetben a Bizottság haladéktalanul benyújtja a bizottságnak az intézkedések módosított tervezetét vagy a Szerződés alapján készült jogalkotási javaslatot. Az átmeneti intézkedések a végleges jogi aktus elfogadásáig hatályban maradnak.
6. cikk
Védintézkedési eljárás
A következő eljárást azokban az esetekben lehet alkalmazni, amikor az alap-jogiaktus a Bizottságra ruházza a védintézkedésekkel kapcsolatos döntéshozatali jogkört:
a) A Bizottság értesíti a Tanácsot és a tagállamokat bármely, a védintézkedésekkel kapcsolatos határozatáról. Elő lehet írni, hogy mielőtt a Bizottság meghozza határozatát, az egyes esetekben meghatározandó eljárásoknak megfelelően konzultálnia kell a tagállamokkal;
b) Az adott alap-jogiaktusban meghatározandó határidőn belül bármely tagállam a Tanács elé utalhatja a Bizottság határozatát;
c) A Tanács az adott alap-jogiaktusban meghatározandó határidőn belül minősített többséggel eltérő határozatot hozhat. Az alap-jogiaktusban azt is elő lehet írni, hogy a Tanács minősített többséggel megerősítheti, módosíthatja, illetve visszavonhatja a Bizottság által hozott határozatot, illetve hogy amennyiben a Tanács a fent említett határidőn belül nem hozott határozatot, a Bizottság határozatát visszavontnak kell tekinteni.
7. cikk
(1) Minden bizottság, elnökének javaslatára, elfogadja saját eljárási szabályzatát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kihirdetésre kerülő eljárásiszabályzat-minta alapján.
Amennyiben szükséges, a már működő bizottságok eljárási szabályzatukat hozzáigazítják az eljárásiszabályzat-mintához.
(2) A dokumentumok nyilvános hozzáférhetőségére vonatkozó, a Bizottságra alkalmazott elveket és feltételeket a bizottságokra is alkalmazni kell.
(3) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a bizottságok munkájáról ►M1 az előterjesztési rendszer átláthatóságát és az átadott információnak, valamint az eljárás különböző szakaszainak azonosítását biztosító módon ◄ . Ebből a célból kézhez kell kapnia a bizottsági ülések napirendjét, a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárással elfogadott jogi aktusok végrehajtására a bizottságokhoz beterjesztett intézkedések tervezetét, a szavazások eredményét, az ülésekről készült kivonatos jegyzőkönyveket, illetve azoknak a hatóságoknak és szervezeteknek a listáját, amelyekhez a tagállamok által a képviseletükre kinevezett személyek tartoznak. Az Európai Parlamentet minden olyan esetben is tájékoztatni kell, amikor a Bizottság intézkedéseket vagy a meghozandó intézkedésekre vonatkozó javaslatokat terjeszt a Tanács elé.
(4) A Bizottság ennek a határozatnak a hatályba lépését követő hat hónapon belül az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlását segítő valamennyi bizottságot tartalmazó listát. Ennek a listának az egyes bizottságok vonatkozásában fel kell tüntetnie a bizottság létrehozásának alapjául szolgáló jogi aktust vagy aktusokat. A 2000. évtől a Bizottságnak a bizottságok munkájáról éves jelentést is közzé kell tennie.
(5) A (3) bekezdésnek megfelelően az Európai Parlament részére elküldött valamennyi dokumentum hivatkozási adatait a Bizottságnak egy 2001-ben létrehozandó jegyzékben kell nyilvánosságra hoznia.
8. cikk
Amennyiben az Európai Parlament indokolt állásfoglalásban jelzi, hogy azok a tervezett végrehajtási intézkedések, amelyeket a Szerződés 251. cikkének megfelelően elfogadott valamely alap-jogiaktus alapján valamelyik bizottság elé benyújtottak, túllépnék az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, a Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia a tervezett intézkedéseket. A Bizottság – az állásfoglalást figyelembe véve és a folyamatban lévő eljárás határidőinek betartásával – új intézkedések tervezetét terjesztheti a bizottság elé, folytathatja az eljárást, illetve a Szerződés alapján javaslatot nyújthat be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.
A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket az Európai Parlament állásfoglalása alapján el kíván fogadni, és eljárásának indokairól.
9. cikk
A 87/373/EGK határozat hatályát veszti.
10. cikk
Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
( 1 ) Az erre a határozatra vonatkozó tanácsi jegyzőkönyvben szereplő három nyilatkozatot az 1999. június 17-i HL C 203. számának 1. oldalán ismertetik.
( 2 ) Az erre a határozatra vonatkozó tanácsi jegyzőkönyvben szereplő három nyilatkozatot az 1999. június 17-i HL C 203. számának 1. oldalán ismertetik.
( 3 ) HL C 279., 1998.9.8., 5. o.
( 4 ) 1999. május 9-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
( 5 ) HL L 197., 1987.7.18., 33. o.