1997L0023 — HU — 01.01.2013 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
Módosította:
Helyesbítette:
▼B
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 97/23/EK IRÁNYELVE
(1997. május 29.)
a nyomástartó berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára (
1
),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (
2
),
a Szerződés 189b. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (
3
), az egyeztetőbizottság által 1997. február 4-én jóváhagyott közös szövegtervezet fényében,
(1) mivel a belső piac egy belső határok nélküli térség, amelyben biztosított az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása;
|
(2)
|
mivel különbségek vannak a személyek biztonságára és egészségvédelmére – és adott esetben a háziállatok vagy vagyontárgyak védelmére – vonatkozóan a tagállamok hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek tartalmában és alkalmazási körében, ahol a nyomástartó berendezéseket nem érintik a jelenlegi vonatkozó közösségi jogszabályok; mivel az ilyen berendezések ellenőrzési és vizsgálati eljárásai tagállamonként különböznek; mivel az ilyen különbségek akadályozhatják a Közösségen belüli kereskedelmet;
|
|
(3)
|
mivel a nemzeti jogszabályok harmonizációja a szabad kereskedelem akadályai felszámolásának egyetlen eszköze; mivel a tagállamok egyénileg nem képesek kielégítően elérni ezt a célkitűzést; mivel ez az irányelv csak az alkalmazási körébe eső berendezések szabad mozgására vonatkozó elengedhetetlen követelményeket állapítja meg;
|
|
(4)
|
mivel a 0,5 bar alatti nyomásnak kitett berendezések nem jelentenek számottevő túlnyomásveszélyt; mivel semmilyen akadály nem állhat ezeknek a Közösségen belüli szabad mozgása előtt; mivel ez az irányelv a 0,5 bar nyomást meghaladó legnagyobb megengedhető nyomásnak (PS) kitett berendezésekre vonatkozik;
|
|
(5)
|
mivel ez az irányelv vonatkozik a több darabból összeállított nyomástartó berendezésekből álló rendszerekre, amelyek összefüggő működési egységet alkotnak; mivel e rendszerek az egyszerűektől, például a főzőedénytől a bonyolultakig, például a vízcsöves kazánokig terjedhetnek; mivel, ha a rendszer gyártója azt rendszerként – nem pedig az azt alkotó össze nem szerelt alkatrészek formájában – kívánja forgalomba hozni és üzembe helyezni, a rendszernek meg kell felelnie ennek az irányelvnek; mivel másrészről ez az irányelv nem vonatkozik a helyszínen a felhasználó felelősségére összeszerelt nyomástartó berendezésekre, mint amilyenek az ipari berendezések;
|
|
(6)
|
mivel ez az irányelv összehangolja a túlnyomásból fakadó veszélyekről szóló nemzeti rendelkezéseket; mivel e berendezések egyéb olyan veszélyeket is jelenthetnek, amelyekre egyéb irányelvek is vonatkozhatnak; mivel azonban a nyomástartó berendezések olyan termékek közé tartozhatnak, amelyekre a Szerződés 100a. cikke alapján egyéb irányelvek is vonatkoznak; mivel az ezen irányelvek némelyikében meghatározott rendelkezések foglalkoznak a túlnyomás miatti veszéllyel; mivel azok a rendelkezések úgy tekinthetők, hogy megfelelő védelmet biztosítanak ott, ahol az ilyen berendezésekkel kapcsolatos túlnyomás miatti veszély továbbra is csekély; mivel tehát célszerű ezeket a berendezéseket kizárni ezen irányelv alkalmazási köréből;
|
|
(7)
|
mivel a nemzetközi egyezmények által tárgyalt nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos szállítási és nyomásveszéllyel a lehető leghamarabb foglalkozniuk kell az ilyen egyezmények alapján megvalósuló jövőbeni közösségi irányelveknek, illetve a létező irányelvek kiegészítéseinek; mivel ennek megfelelően az ilyen berendezések nem tartoznak ezen irányelv alkalmazási körébe;
|
|
(8)
|
mivel a nyomástartó berendezések egyes típusai annak ellenére, hogy a 0,5 bar feletti legnagyobb megengedhető nyomás (PS) alatt állnak, nem jelentenek jelentős túlnyomásveszélyt, és azért az ilyen berendezések Közösségen belüli mozgásának szabadsága nem korlátozható, ha egy tagállamon belül törvényesen gyártják és forgalmazzák azokat; mivel az ilyen berendezések szabad mozgásának biztosítása érdekében nem szükséges, hogy e berendezések ennek az irányelvnek az alkalmazási körébe essenek; mivel ebből kifolyólag ezek kifejezetten kizárásra kerülnek annak alkalmazási köréből;
|
|
(9)
|
mivel ezen irányelv hatálya nem terjed ki olyan egyéb nyomástartó berendezésekre, amelyek 0,5 bar feletti legnagyobb megengedhető nyomás alatt állnak és jelentős nyomásveszélyt jelentenek, de amelyek szabad mozgása és megfelelő szintű biztonsága biztosított; mivel azonban az ilyen kizárásokat rendszeresen felül kell vizsgálni annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e az uniós szintű fellépés;
|
|
(10)
|
mivel a kereskedelem technikai akadályait felszámoló rendeleteknek a műszaki harmonizáció és szabványok új megközelítési módjáról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalásban meghatározott új megközelítési módokat kell alkalmazniuk (
4
), amely megköveteli a biztonsággal és egyéb társadalmi követelményekkel kapcsolatos alapvető követelmények meghatározását a tagállamokon belüli indokolt védelmi szintek csökkentése nélkül; mivel az állásfoglalás úgy rendelkezik, hogy a termékek igen nagy számára kell egyetlen irányelvnek vonatkoznia a gyakori módosítások és az irányelvek elszaporodásának megakadályozása érdekében;
|
|
(11)
|
mivel a tagállamok nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos jogszabályainak közelítéséről szóló meglévő közösségi irányelvek pozitív lépéseket tettek az ezen a területen fennálló kereskedelmi akadályok eltávolítása érdekében; mivel azok az irányelvek csak kismértékben érintik ezt a szektort; mivel az egyszerű nyomástartó edényekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1987. június 25-i 87/404/EGK tanácsi irányelv (
5
) az új megközelítés alkalmazásának első esete a nyomástartó berendezések területén; mivel ez az irányelv nem vonatkozik a 87/404/EGK irányelv által érintett területre; mivel legkésőbb az irányelv hatálybalépését követő három éven belül megtörténik a 87/404/EGK irányelv felülvizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy szükséges-e azt integrálni ebbe az irányelvbe;
|
|
(12)
|
mivel a keretirányelv, a nyomástartó edényekre vonatkozó közös rendelkezésekre és vizsgálati módszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/767/EGK tanácsi irányelv (
6
) fakultatív jellegű; mivel olyan eljárást ír elő a nyomástartó berendezések vizsgálatának és ellenőrzésének kétoldalú elismeréséhez, amelynek működése nem volt kielégítő, és amelyek helyébe ezért hatékony közösségi intézkedéseknek kell lépnie;
|
|
(13)
|
mivel ezen irányelv alkalmazási körének a „nyomástartó berendezések” kifejezés általános meghatározásán kell alapulnia, hogy lehetővé tegye a termékek műszaki fejlesztését;
|
|
(14)
|
mivel az alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelés szükséges a nyomástartó berendezések veszélytelenségének biztosításához; mivel e követelményeket általános és különös követelményekre kell felosztani, amelyeknek a nyomástartó berendezések meg kell, hogy feleljenek; mivel, különösen a különös követelményekkel kapcsolatban, figyelembe kell venni a nyomástartó berendezések egyes fajtáit; mivel a III. és IV. kategóriába tartozó nyomástartó berendezések egyes típusait átvételi ellenőrzésből és nyomásállósági próbából álló átvételi eljárásnak kell alávetni;
|
|
(15)
|
mivel a tagállamoknak olyan helyzetben kell lenniük, hogy vásárokon lehetővé tegyék olyan nyomástartó berendezések bemutatását, amelyek még nem felelnek meg az irányelv követelményeinek; mivel a bemutatók során az érintett tagállam általános biztonsági előírásai szerint megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni a személyek biztonságának biztosítása érdekében;
|
|
(16)
|
mivel annak érdekében, hogy könnyű legyen bizonyítani az alapvető követelményeknek való megfelelést, hasznosak az európai szinten harmonizált szabványok, különösen a nyomástartó berendezések tervezésével, gyártásával és vizsgálatával kapcsolatban, amelyeknek való megfelelés lehetővé teszi annak vélelmezését, hogy a termék megfelel-e az alapvető követelményeknek; mivel az európai szinten harmonizált szabványokat magánjogi szervezetek fogalmazzák meg, és azoknak meg kell tartaniuk nem kötelező jellegüket; mivel e célból az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec) a hatáskörrel rendelkező szervezet harmonizált szabványok elfogadására, amely követi az 1984. november 13-án aláírt, a Bizottság és e két szervezet általános együttműködésére vonatkozó iránymutatásokat;
|
|
(17)
|
mivel ezen irányelv alkalmazásában a harmonizált szabvány olyan műszaki előírás (európai szabvány vagy harmonizációs dokumentum), amelyet az egyik vagy mindkét fent említett szervezet elfogadott a Bizottság kérésére a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1983. március 28-i 83/189/EGK tanácsi irányelv (
7
) értelmében és a fent említett általános iránymutatások szerint; mivel a szabványosítással kapcsolatban tanácsos lenne, ha a 83/189/EGK irányelv értelmében létrehozandó bizottság segítséget nyújtana a Bizottságnak; mivel a bizottság szükség esetén műszaki szakemberekkel konzultál;
|
|
(18)
|
mivel a nyomástartó berendezések gyártása biztonságos anyagok használatát teszi szükségessé; mivel harmonizált szabványok hiányában hasznos meghatározni a többszöri felhasználásra szánt anyagok jellemzőit; mivel e meghatározást az európai anyagjóváhagyások állapítják meg, és az ilyen jóváhagyásokat az erre a feladatra külön kijelölt, bejelentett szervezetek adják ki; mivel az európai jóváhagyásoknak megfelelő anyagokról vélelmezhető, hogy eleget tesznek az irányelv alapvető követelményeinek;
|
|
(19)
|
mivel a nyomástartó berendezések használatával járó veszélyek jellegét szem előtt tartva szükséges eljárásokat megállapítani annak értékelésére, hogy megfelelnek-e az irányelv alapvető követelményeinek; mivel ezeket az eljárásokat a nyomástartó berendezésekkel járó veszély szintjének fényében kell kialakítani; mivel tehát a nyomástartó berendezések minden egyes kategóriája esetében rendelkezésre kell állnia megfelelő eljárásnak vagy azonos szigorúságú eljárások közötti választási lehetőségnek; mivel az elfogadott eljárások összhangban vannak a megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszainak moduljairól, és a CE-megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról szóló, 1993. július 22-i 93/465/EGK tanácsi határozattal (
8
); mivel az ilyen eljárások további kiegészítését a nyomástartó berendezések esetében megkövetelt ellenőrzés jellege igazolja;
|
|
(20)
|
mivel a tagállamoknak olyan helyzetben kell lenniük, hogy engedélyezzék felhasználói ellenőrző szervezeteiknek egyes megfelelőségértékelési feladatok elvégzését ezen irányelv keretében; mivel e célból ez az irányelv megállapítja a felhasználói ellenőrző szervezetek tagállamok által történő engedélyezésére vonatkozó követelményeket;
|
|
(21)
|
mivel az ezen irányelvben megállapított feltételek alapján egyes megfelelőségértékelési eljárások szükségessé tehetik, hogy a bejelentett szervezet vagy felhasználói ellenőrző szervezet a nyomástartó berendezés átvételi eljárásának részeként minden egyes darabot ellenőrizzen és megvizsgáljon; mivel egyéb esetekben biztosítani kell azt, hogy az átvételi eljárás a bejelentett szervezet felügyelete mellett történjék előre be nem jelentett látogatások során;
|
|
(22)
|
mivel a nyomástartó berendezéseket általános szabályként a gyártó vagy a Közösségben letelepedett megbízott képviselője látja el a CE-jelöléssel; mivel a CE-jelölés azt jelenti, hogy a nyomástartó berendezés megfelel az ezen irányelv és a CE-jelölésről szóló egyéb vonatkozó közösségi irányelvek követelményeinek; mivel az ezen irányelvben meghatározott olyan nyomástartó berendezések, amelyek csak kismértékű nyomásveszélyt jelentenek, és amelynek ellenőrzési eljárása ezért nem indokolt, nem lesznek ellátva a CE-jelöléssel;
|
|
(23)
|
mivel helyénvaló, hogy a tagállamok a Szerződés 100a. cikkének rendelkezése szerint átmeneti intézkedéseket hozhassanak a nyomástartó berendezések forgalomba hozatalának, üzembe helyezésének és használatának korlátozása vagy megtiltása érdekében olyan esetekben, amikor azok különös veszélyt jelentenek a személyek – vagy adott esetben a háziállatok vagy vagyontárgyak – biztonságára nézve, feltéve ha az intézkedések közösségi ellenőrzési eljárás alá esnek;
|
|
(24)
|
mivel az ezen irányelv alapján hozott bármilyen határozat címzettjeit tájékoztatni kell a határozat indokairól és az igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről;
|
|
(25)
|
mivel szükséges átmeneti rendelkezéseket megállapítani, hogy az ezen irányelv hatálybalépésének napján hatályos nemzeti rendelkezésekkel összhangban gyártott nyomástartó berendezéseket forgalomba lehessen hozni és üzembe lehessen helyezni;
|
|
(26)
|
mivel a mellékletekben meghatározott követelményeknek a lehető legérthetőbbeknek kell lenniük, hogy minden felhasználó, ideértve a kis- és középvállalkozásokat (KKV-ket) is, könnyen megfelelhessen azoknak;
|
|
(27)
|
mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1994. december 20-án, a különböző érdekeket áthidalva megegyezésre jutott a Szerződés 189b. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően elfogadott jogi aktusok végrehajtási intézkedéseiről (
9
),
|
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Hatály és fogalommeghatározások
(1) Ez az irányelv a 0,5 bar nyomást (PS) meghaladó legnagyobb megengedhető nyomásnak kitett nyomástartó berendezések és rendszerek tervezésére, gyártására és megfelelőségértékelésére vonatkozik.
(2) Ezen irányelv alkalmazásában:
2.1. „nyomástartó berendezések” az edények, csővezetékek, biztonsági szerelvények és a nyomással igénybe vett tartozékok.
Adott esetben, e berendezések közé tartoznak a nyomással igénybe vett részekhez csatlakozó elemek, például a karimák, csonkok, csatlakozók, támasztékok, emelőfülek stb.;
2.1.1. „edény”: a nyomás alatti töltetek befogadására tervezett és gyártott zárt rendszer és annak közvetlen szerelvényei, egészen az azt más berendezésekkel összekötő csatlakozási pontig. Egy edény egynél több térből is állhat;
2.1.2. „csővezeték”: a töltetek szállítására szolgáló csővezeték-alkotóelemek, amelyek a nyomástartó rendszer egységében egymáshoz kapcsolódnak. A csővezeték különösen a cső vagy a csövekből, csőrendszerekből, szerelvényekből, táguláskiegyenlítőkből és szükség szerint egyéb nyomástartó alkotóelemekből álló rendszer. A levegő hűtése vagy fűtése céljára szolgáló csövekből álló hőcserélők is csővezetéknek számítanak;
2.1.3. „biztonsági szerelvények”: a nyomástartó berendezéseket a megengedett határértékek túllépésétől védő szerkezetek. E szerelvények közé tartoznak:
— a közvetlen nyomáshatároló berendezések, például biztonsági szelepek, hasadótárcsás biztonsági szerkezetek, törő rudak, vezérelt túlnyomásvédelmi berendezések (CSPRS), valamint
— a korrekció eszközét aktiváló, illetve lezárásról vagy lezárásról és reteszelésről gondoskodó határoló berendezések, például nyomás-, hőmérséklet- vagy töltetszint-érzékelős kapcsolók és a „biztonsági mérő és szabályozó” (SRMCR) készülékek;
2.1.4. „nyomástartó tartozék”: üzemeltetési feladattal és nyomástartó házzal rendelkező eszközök;
2.1.5. „rendszer”: a gyártó által összeszerelt több nyomástartó berendezés, mely összefüggő működési egységet alkot;
2.2. „nyomás”: a légköri nyomáshoz viszonyított nyomás, azaz túlnyomás. Ennek következtében a vákuumot negatív érték jelöli;
2.3. „legnagyobb megengedhető nyomás (PS)”: az a gyártó által meghatározott legnagyobb nyomás, amelyre a berendezést tervezték.
Meghatározása a gyártó által megadott helyen történik. Ennek a védelmi és/vagy határoló eszköz csatlakozási helyének vagy a berendezés felső részének, vagy ha az nem megfelelő, bármely megadott pontnak kell lennie;
2.4. „legnagyobb/legkisebb megengedhető hőmérséklet (TS)”: az a gyártó által meghatározott legnagyobb/legkisebb hőmérséklet, amelyre a berendezést tervezték;
2.5. „térfogat (V)”: egy tér belső térfogata, amelybe az első csatlakozási pontig vagy varratig tartó csonkok térfogata is beleszámít, levonva az állandó belső alkatrészek térfogatát;
2.6. „névleges méret (DN)”: a méretnek az a számszerű megjelölése, amely általánosan használható a csőrendszer összes alkotóelemére, azokat az alkotóelemeket kivéve, amelyek meghatározása a külső átmérő vagy menetméret alapján történik. Ez egy hivatkozási célokra alkalmas kerekített szám, és csak közelítőleg azonos a gyártási méretekkel. A névleges méret „DN”-nel van jelölve, amelyet egy szám követ;
2.7. „töltetek”: egy- vagy többkomponensű gázok, folyadékok és gőzök. A töltet szilárd anyagok szuszpenzióját is tartalmazhatja;
2.8. „állandó kötések”: a csak roncsolásos módszerrel szétválasztható kötések;
2.9. „európai anyagjóváhagyás”: a nyomástartó berendezések gyártása során többszöri felhasználásra szánt olyan anyagok jellemzőit meghatározó műszaki dokumentumok, amelyekre egyetlen harmonizált szabvány sem vonatkozik.
(3) Ez az irányelv nem vonatkozik a következőkre:
3.1. bármely töltet vagy anyag (offshore vagy onshore) berendezés felől vagy felé történő szállítására tervezett, a berendezés határain belül lévő utolsó zárószerelvénytől kezdődő és azt még tartalmazó csőrendszerből vagy csővezetékrendszerből álló távvezetékek, ideértve a kifejezetten a csővezetékek számára tervezett összes járulékos berendezést. Ez a kizárás nem vonatkozik például a nyomáscsökkentő vagy sűrítő állomásokban található szabványos nyomástartó berendezésekre;
3.2. a vízellátás, -elosztás és -elvezetés céljára használt hálózatok és azokhoz kapcsolódó berendezések és felvízvezetékek, például a vízerőműi berendezések nyomóvezetékei, nyomóalagútjai és nyomóaknái, illetve ezek különleges kiegészítő berendezései;
3.3. az egyszerű nyomástartó edényekről szóló 87/404/EGK irányelv hatálya alá tartozó berendezések;
3.4. az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. május 20-i 75/324/EGK tanácsi irányelv (
10
) hatálya alá tartozó berendezések;
3.5. azok, a gépjárművek működéséhez szánt berendezések, amelyeket a következő irányelvek, illetve azok mellékletei határoznak meg:
— a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv (
11
),
— a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. március 4-i 74/150/EGK tanácsi irányelv (
12
),
— a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló, 1992. június 30-i 92/61/EGK tanácsi irányelv (
13
);
3.6. ezen irányelv 9. cikke alapján legfeljebb az I. kategóriába sorolt berendezések, amelyek a következő irányelvek valamelyike alá tartoznak:
— a gépekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. június 14-i 89/392/EGK tanácsi irányelv (
14
),
— a felvonókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1995. június 29-i 95/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (
15
),
— a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1973. február 19-i 73/23/EGK tanácsi irányelv (
16
),
— az orvostechnikai eszközökről szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelv (
17
),
— a gázüzemű berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. június 29-i 90/396/EGK tanácsi irányelv (
18
),
— a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1994. március 23-i 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (
19
);
3.7. a Szerződés 223. cikke (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozó berendezések;
3.8. a kifejezetten nukleáris felhasználásra tervezett berendezések, amelyek meghibásodása esetén radioaktív anyag szabadulhat ki;
3.9. a kőolaj-, földgáz- vagy geotermikus kutatással és kitermeléssel foglalkozó iparágban, illetve a kútnyomás szabályozására szánt föld alatti tárolókban használt kútellenőrző berendezések. Ez tartalmazza a kútfejet („karácsonyfát”), a kitörésgátlót (BOP), a csővezeték többcsonkos csőelágazóját, és annak szűkítés előtti összes berendezését;
3.10. a gépi berendezés olyan háza vagy része, amelyek esetében a méretezési, az anyagválasztási és a gyártási előírások elsődleges alapja a statikus és dinamikus üzemi igénybevételt vagy egyéb üzemi jellemzőket kielégítő mértékű merevség, szilárdság és stabilitás követelménye, és amelyeknél a túlnyomás nem jelent meghatározó tervezési tényezőt. E berendezések közé tartoznak:
— a motorok, ideértve a turbinákat és a belsőégésű motorokat,
— a gőzgépek, a gáz- és gőzturbinák, a turbógenerátorok, a kompresszorok, a szivattyúk és az azokat működtető szerkezetek;
3.11. nagyolvasztók, ideértve a kemencehűtő rendszert, a forrólevegő-rekuperátor, a porleválasztók és a nagyolvasztó füstgázmosói és közvetlen redukciós kupolókemencéi, ideértve a kemencehűtést, a gázkonverterek és az acél és a nem vasfémek olvasztására, újraolvasztására, gáztalanítására és öntésére szolgáló üstök;
3.12. nagyfeszültségű elektromos berendezések, például kapcsoló- és vezérlőberendezések, transzformátorok és forgógépek házai;
3.13. a nyomás alatt álló csővezetékek átviteli rendszerekhez, például villamos vezetékhez vagy telefonkábelekhez;
3.14. hajók, rakéták, légi járművek és mozgó tengeri berendezések, valamint kifejezetten azok fedélzetén való felszerelésére vagy azok meghajtására szánt berendezések;
3.15. hajlékony burkolattal rendelkező nyomástartó berendezések, pl. légtömlős abroncsok, légpárnák, játéklabdák, felfújható vízi járművek és egyéb hasonló nyomástartó berendezések;
3.16. kiáramló és beszívó jellegű hangtompítók;
3.17. végső fogyasztásra szánt szénsavas italokat tartalmazó üvegek vagy fémdobozok;
3.18. italok szállítására és forgalmazására használt, 500 bar × L értéket meg nem haladó PS × V-vel és 7 bar értéket meg nem haladó legnagyobb megengedhető nyomással rendelkező edények;
3.19. az ADR (
20
), a RID (
21
), az IMDG (
22
) és az ICAO (
23
) egyezmények hatálya alá tartozó berendezések;
3.20. melegvíz-fűtőrendszerekhez tartozó fűtőtestek és csővezetékek;
3.21. folyadékok tárolására tervezett edények, amelyekben a folyadék felett 0,5 bar értéket meg nem haladó nyomás alatti gáz található.
2. cikk
Piacfelügyelet
(1) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az 1. cikkben említett nyomástartó berendezéseket és rendszereket csak akkor lehessen forgalomba hozni és üzembe helyezni, ha megfelelő felszerelésük, karbantartásuk és rendeltetésszerű használatuk esetén nem veszélyeztetik a személyek – és, adott esetben, a háziállatok és vagyontárgyak – egészségét, illetve biztonságát.
(2) Ezen irányelv rendelkezései nem érintik a tagállamoknak azt a jogát, hogy a Szerződés rendelkezéseit figyelembe véve olyan követelményeket határozzanak meg, amelyeket szükségesnek tartanak annak biztosítása érdekében, hogy a személyek, különösen a munkavállalók védve legyenek a szóban forgó nyomástartó berendezések és rendszerek használata közben, feltéve ha ez nem jelenti e berendezések és rendszerek ezen irányelvben meghatározottakhoz képest történő módosítását.
(3) Vásárokon, kiállításokon, bemutatókon stb., a tagállamok nem akadályozzák meg az 1. cikkben meghatározott, az irányelv követelményeinek meg nem felelő nyomástartó berendezések és rendszerek bemutatását, feltéve ha valamilyen látható jel egyértelműen jelzi azok nem megfelelő voltát és értékesítésre való alkalmatlanságát addig, amíg a gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője megfelelővé nem tette azokat. A bemutatók során az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által megállapított követelmények előírásai szerint megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni a személyek biztonságának biztosítása érdekében.
3. cikk
Műszaki követelmények
(1) Az 1.1., 1.2., 1.3. és 1.4. pontban említett nyomástartó berendezéseknek az I. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek meg kell felelniük:
1.1. A következőket tartalmazó edények, kivéve az 1.2. pontban említetteket:
a) gázok, cseppfolyós gázok, nyomás alatt oldott gázok, gőzök és azok a folyadékok, amelyek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten több mint 0,5 bar értékkel haladja meg a normál légköri nyomást (1013 mbar) az alábbi határok között:
— az 1. csoportba tartozó töltetek esetében, ha térfogata nagyobb, mint egy liter, és a termék PS × V szorzata nagyobb, mint 25 bar × L, illetve a nyomás PS nagyobb, mint 200 bar (II. melléklet, 1. ábra),
— a 2. csoportba tartozó töltetek esetében, ha térfogata nagyobb, mint egy liter, és a termék PS × V szorzata nagyobb, mint 50 bar × L, illetve a nyomás PS nagyobb, mint 1000 bar, valamint az összes hordozható tűzoltó készülék és a lélegeztetőkészülékek palackjai (II. melléklet, 2. ábra);
b) folyadékok, amelyek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten legfeljebb 0,5 bar értékkel haladja meg a normál légköri nyomást (1013 mbar) az alábbi határok között:
— az 1. csoportba tartozó töltetek esetében, ha térfogata nagyobb, mint egy liter, és a termék PS × V szorzata nagyobb, mint 200 bar × L, vagy a nyomás PS nagyobb, mint 500 bar (II. melléklet, 3. ábra),
— a 2. csoportba tartozó töltetek esetében, ha nyomása PS nagyobb, mint 10 bar és a termék PS × V szorzata nagyobb, mint 10 000 bar × L, vagy a PS nyomás nagyobb, mint 1000 bar (II. melléklet, 4. ábra).
1.2. 110 °C-nál magasabb hőmérsékletű gőz vagy forró víz előállítására szolgáló, tüzeléssel vagy egyéb módon fűtött, 2 L-t meghaladó térfogattal rendelkező nyomástartó berendezések, amelyek esetében fennáll a túlhevülés kockázata, valamint az összes nyomástartó főzőedény (II. melléklet, 5. ábra).
1.3. Az alábbi célokra szolgáló csővezeték:
a) gázok, cseppfolyós gázok, nyomás alatt oldott gázok, gőzök és azok a folyadékok, amelyek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten több mint 0,5 bar értékkel haladja meg a normál légköri nyomást (1013 mbar) az alábbi határok között:
— az 1. csoportba tartozó töltetek esetében a DN nagyobb, mint 25 (II. melléklet, 6. ábra),
— a 2. csoportba tartozó töltetok esetében a DN nagyobb, mint 32, és a termék PS × DN szorzata nagyobb, mint 1000 bar (II. melléklet, 7. ábra);
b) folyadékok, amelyek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten legfeljebb 0,5 bar értékkel haladja meg a normál légköri nyomást (1013 mbar) az alábbi határok között:
— az 1. csoportba tartozó töltetek esetében a DN nagyobb, mint 25, és a termék PS × DN szorzata nagyobb, mint 2000 bar (II. melléklet, 8. ábra),
— a 2. csoportba tartozó töltetek esetében a PS nagyobb, mint 10 bar, a DN nagyobb, mint 200, és a termék PS × DN szorzata nagyobb, mint 5000 bar (II. melléklet, 9. ábra).
1.4. Az 1.1., 1.2. és 1.3. pontba tartozó berendezésekhez szánt biztonsági és nyomástartó szerelvények, ideértve azokat az eseteket, amikor a berendezéseket beépítik rendszerbe.
(2) Az 1. cikk 2.1.5. pontjában meghatározott olyan rendszerek, amelyek legalább egy, e cikk (1). bekezdésében említett nyomástartó berendezést tartalmaznak, és amelyek felsorolása megtalálható e cikk 2.1., 2.2. és 2.3. pontjában, meg kell, hogy feleljenek az I. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.
2.1. 110 °C-nál magasabb hőmérsékletű gőz vagy forró víz előállítására szolgáló rendszerek, amelyek tartalmaznak legalább egy, tüzeléssel vagy egyéb módon fűtött nyomástartó berendezést, amely esetében fennáll a túlfűtés kockázata.
2.2. A 2.1. pontban nem említett rendszerek, ha gyártójuk rendszerként szándékozik azokat forgalomba hozni vagy üzembe helyezni.
2.3. E bekezdés bevezető részétől eltérve, a 110 °C-nál nem magasabb hőmérsékletű forró víz előállítására szolgáló rendszerek, amelyeket kézi úton adagolt szilárd tüzelőanyaggal fűtenek, és amelyek PS × V szorzata nagyobb, mint 50 bar × L, meg kell felelniük az I. melléklet 2.10., 2.11., 3.4., 5. a) és 5. d) pontjában említett alapvető követelményeknek.
(3) A legfeljebb az 1.1., 1.2. és 1.3. pontban, illetve (2) bekezdésben megállapított határértékeket elérő nyomástartó berendezéseket és/vagy rendszereket az adott tagállam általános mérnöki gyakorlatának megfelelően kell megtervezni és gyártani a biztonságos használat biztosítása érdekében. A nyomástartó berendezéseket és/vagy rendszereket megfelelő használati utasítással és a gyártó, illetve annak a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője azonosítására alkalmas jelzéssel kell ellátni. Az ilyen berendezéseken és/vagy rendszereken nem szerepelhet a 15. cikkben említett CE-jelölés.
4. cikk
Szabad mozgás
1.
1.1. A tagállamok a nyomásveszélyre hivatkozva nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem gátolhatják az 1. cikkben említett olyan nyomástartó berendezések és/vagy rendszerek forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését a gyártó által meghatározott feltételekkel, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek, és el vannak látva a CE-jelöléssel, amely jelzi, hogy azokat alávetették a 10. cikk szerinti megfelelőségértékelésnek.
1.2. A tagállamok nyomásveszélyre hivatkozva nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem gátolhatják a 3. cikk (3) bekezdésének megfelelő nyomástartó berendezések és/vagy rendszerek forgalomba hozatalát, illetve üzembe helyezését.
(2) A tagállamok – a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonságos és helyes használatához szükséges mértékben – megkövetelhetik az I. melléklet 3.3. és 3.4. szakaszában említett adatok feltüntetését a Közösség hivatalos nyelvén/nyelvein, amelyeket a Szerződés értelmében az a tagállam határoz meg, amelyben a berendezés vagy rendszer eljut a végfelhasználóhoz.
5. cikk
A megfelelőség vélelme
(1) A tagállamok úgy tekintik a 15. cikkben meghatározott CE-jelöléssel és a VII. mellékletben meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező nyomástartó berendezéseket és rendszereket, mint amelyek megfelelnek ezen irányelv rendelkezéseinek, ideértve a 10. cikkben meghatározott megfelelőségértékelést.
(2) Vélelmezni kell, hogy azok a nyomástartó berendezések és rendszerek megfelelnek a 3. cikkben említett alapvető követelményeknek, amelyek megfelelnek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kihirdetett harmonizált szabványokat átültető nemzeti szabványoknak. A tagállamok közzéteszik a fent említett nemzeti szabványok hivatkozási számát.
(3) A tagállamok biztosítják megfelelő intézkedések megtételét annak érdekében, hogy a szociális partnerek országos szinten befolyással rendelkezzenek a harmonizált szabványok előkészítésére és felügyeletére.
▼M2 —————
▼B
7. cikk
A nyomástartó berendezések bizottsága
(1) A Bizottság megfelelő intézkedést tesz az alábbi rendelkezések végrehajtása érdekében:
Ha egy tagállam úgy ítéli meg, hogy, hogy nagyon komoly biztonsági okok miatt
— a 3. cikk (3) bekezdésében említett valamely nyomástartó berendezés egy példányának vagy sorozatának a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek meg kell felelnie, vagy
— a 3. cikk (3) bekezdésében említett valamely rendszernek vagy rendszerek sorozatának a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek meg kell felelnie, vagy
— valamely nyomástartó berendezés egy példányát vagy sorozatát – a II. melléklet követelményeitől eltérve – másik kategóriába kell sorolni,
megfelelően megalapozott kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, és kéri a szükséges intézkedések megtételét. Ezen intézkedéseket a (3) bekezdésben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
▼M1
(2) A Bizottságot egy állandó bizottság segíti (a továbbiakban: a bizottság).
A bizottság kidolgozza eljárási szabályzatát.
(3) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat (
24
) 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.
▼B
(4) A bizottság a továbbiakban megvizsgálhat az irányelv végrehajtásával és gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos, az elnöke által akár saját kezdeményezésére, akár valamely tagállam kérésére felvetett bármilyen kérdést.
8. cikk
Védzáradék
(1) Ha egy tagállam megállapítja, hogy az 1. cikkben említett, a CE-jelöléssel ellátott és rendeltetésszerűen használt nyomástartó berendezés vagy rendszer veszélyeztetheti a személyek – és adott esetben a háziállatok és vagyontárgyak – biztonságát, megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az ilyen nyomástartó berendezést vagy rendszert visszavonja a piacról, megtiltsa annak forgalomba hozatalát, üzembe helyezését vagy használatát, illetve korlátozza annak szabad mozgását.
A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot bármely ilyen intézkedésről, megjelölve döntése indokait és különösen azt, ha a termék azért nem megfelelő, mert:
a) nem teljesíti a 3. cikkben említett alapvető követelményeket;
b) helytelenül alkalmazzák az 5. cikk (2) bekezdésében említett szabványokat;
c) hiányosságok vannak magukban az 5. cikk (2) bekezdésében említett szabványokban;
d) a nyomástartó berendezések anyagaival kapcsolatos, 11. cikkben említett európai jóváhagyás hiányosságai.
(2) A Bizottság a lehető leghamarabb konzultációt kezdeményez az érintett felekkel. Ha a Bizottság e konzultáció után úgy ítéli meg, hogy az intézkedés indokolt, erről azonnal tájékoztatja a kezdeményező, valamint a többi tagállamot.
Ha a Bizottság e konzultáció után úgy ítéli meg, hogy az intézkedés nem indokolt, erről azonnal tájékoztatja a kezdeményező tagállamot, valamint a gyártót vagy annak a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjét. Ha az (1) bekezdésben említett döntést a szabványok vagy az európai anyagjóváhagyás hiányosságai indokolják, és ha a döntés eredete szerinti tagállam fenntartja álláspontját, a Bizottság a 6. cikk (1) bekezdésében említett eljárás kezdeményezése érdekében haladéktalanul tájékoztatja a 6. cikkben említett bizottságot.
(3) Ha egy nem megfelelő nyomástartó berendezés vagy rendszer a CE-jelölést viseli, az illetékes tagállam megfelelő intézkedést tesz a CE-jelölést alkalmazó személy(ek)kel szemben, és erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.
(4) A Bizottság gondoskodik róla, hogy a tagállamok folyamatos tájékoztatást kapjanak ezen eljárás előrehaladásáról és eredményéről.
9. cikk
A nyomástartó berendezések osztályozása
(1) A 3. cikk (1) bekezdésében említett nyomástartó berendezéseket a II. melléklet alapján, a növekvő veszélyességi szintnek megfelelően kategóriákba kell sorolni.
Az ilyen osztályozásnál a töltetek két csoportra oszthatók a 2.1. és 2.2. pont szerint.
2.1. Az 1. csoportba tartoznak a veszélyes töltetek. A veszélyes töltetek a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdése meghatározásainak megfelelő anyagok vagy készítmények (
25
).
Az 1. csoportba tartoznak azok a töltetek, amelyek:
— fokozottan tűzveszélyesek,
— kismértékben tűzveszélyesek (ahol a legnagyobb megengedhető hőmérséklet a lobbanáspont fölött van),
2.2. A 2. csoportba tartozik minden egyéb, a 2.1. pontban nem említett töltet.
(3) Ha egy edény több térből áll, akkor az egyes terek esetében alkalmazható legmagasabb kategóriába kell besorolni. Ha egy tér többféle töltetet tartalmaz, az osztályozásnak a legmagasabb kategóriába tartozó töltet alapján kell történnie.
10. cikk
Megfelelőségértékelés
1.
1.1. A nyomástartó berendezés forgalomba hozatala előtt a gyártónak az e cikkben megadott feltételek szerint a berendezés minden egyes darabját alá kell vetnie a III. mellékletben leírt megfelelőségértékelési eljárások egyikének.
1.2. A berendezés minden egyes darabja esetében a CE-jelölés alkalmazása céljából alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárások meghatározása, a 9. cikk meghatározása szerint, az alapján a kategória alapján történik, amelybe a berendezést besorolják.
1.3. A különféle kategóriákra alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárások az alábbiak:
— II. kategória
— A1 modul
— D1 modul
— E1 modul
— III. kategória
— B1 + D modul
— B1 + F modul
— B + E modul
— B + C1 modul
— H modul
— IV. kategória
— B + D modul
— B + F modul
— G modul
— H1 modul
1.4. A nyomástartó berendezéseket alá kell vetni egy megfelelőségértékelési eljárásnak, amelyet a gyártó választhat ki a besorolási kategória szerint megállapított eljárások közül. A gyártó úgy is dönthet, hogy magasabb kategóriára vonatkozó eljárást választ, ha van ilyen.
1.5. A 3. cikk 1.1. a) pontjában, 1.1. b) pontja első francia bekezdésében és az 1.2. pontban említett III. és IV. kategóriákba tartozó berendezésekre vonatkozó minőségbiztosítási eljárások keretén belül a bejelentett szervezet váratlan látogatása során a gyártási vagy raktározási létesítményben mintát vesz a berendezésből, hogy végrehajtsa vagy végrehajtassa az I. melléklet 3.2.2. szakaszában említett átvételi eljárást. E célból a gyártó tájékoztatja a bejelentett szervezetet a gyártás tervezett ütemezéséről. A bejelentett szervezet a gyártás első évében legalább két látogatást tesz. A bejelentett szervezet a megfelelő modul 4.4. pontjában meghatározott feltételek alapján határozza meg az azt követő látogatások gyakoriságát.
1.6. A 3. cikk 1.2. pontjában említett, III. kategóriába tartozó edények és berendezések egyedi gyártása esetén a H modul eljárás szerint, a bejelentett szervezet minden egyes darabra vonatkozóan elvégzi vagy elvégezteti az I. melléklet 3.2.2. szakaszában említett átvételi eljárást. E célból a gyártó tájékoztatja a bejelentett szervezetet a gyártás tervezett ütemezéséről.
2. A 3. cikk (2) bekezdésében említett rendszereket teljes megfelelőségértékelési eljárás alá vetik, amely az alábbiakból áll:
a) a rendszert alkotó és a 3. cikk (1) bekezdésében említett olyan nyomástartó berendezések minden egyes darabjának értékelése, amelyeket előzőleg nem vetettek alá megfelelőségértékelési eljárásnak, és nem kaptak külön CE jelölést; az értékelési eljárás a berendezés minden egyes darabjának kategóriája alapján kerül meghatározásra;
b) a különféle rendszerelemek összeépítésének értékelése az I. melléklet 2.3., 2.8. és 2.9. szakasza szerint történik, amelyet az érintett berendezésre alkalmazható legmagasabb kategória szerint kell meghatározni, a biztonsági szerelvények besorolásának figyelembevétele nélkül;
c) egy rendszer azzal kapcsolatos védelmének értékelését, hogy túllépi-e az I. melléklet 2.10. és 3.2.3. szakaszában említett megengedhető üzemi határértékeket, a védendő berendezések darabjaira alkalmazható legmagasabb kategória szerint kell elvégezni.
(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a hatáskörrel rendelkező hatóságok, ahol indokolt, engedélyezhetik azt, hogy az érintett tagállam területén forgalomba hozzák és üzembe helyezzék az 1. cikk (2) bekezdésében említett egyedi nyomástartó berendezéseket és rendszereket, amelynek vonatkozásában még nem alkalmazták az (1) és (2) bekezdésben említett eljárásokat, és amelyek használata kísérletezés szempontjából fontos.
(4) A megfelelőségértékeléssel kapcsolatos feljegyzések és levelezések a Közösségnek azon a hivatalos nyelvén/nyelvein történnek, amelye(ke)t a Szerződés szerint az a tagállam határoz meg, amelyben az adott eljárások lefolytatásáért felelős szervezet székhellyel rendelkezik, vagy az e szervezet által elfogadott nyelven.
11. cikk
Európai anyagjóváhagyás
(1) Az 1. cikk 2.9. pontjában meghatározott európai anyagjóváhagyást egy vagy több anyag-, illetve berendezésgyártó kérésére a 12. cikkben említett, kifejezetten e feladatra kijelölt, bejelentett szervezetek egyike állítja ki. A bejelentett szervezet meghatározza és végrehajtja a megfelelő ellenőrzéseket és próbákat, illetve gondoskodik azok végrehajtásáról annak tanúsítása érdekében, hogy az anyagtípusok megfelelnek ezen irányelv megfelelőségi követelményeinek; az 1999. november 29-e előtt biztonságosan használhatónak minősített anyagok esetében a bejelentett szervezet a megfelelőség tanúsításakor figyelembe veszi a meglévő adatokat.
(2) Az európai anyagjóváhagyás kiadása előtt a bejelentett szervezet tájékoztatja a tagállamokat és a Bizottságot, megküldve nekik a megfelelő adatokat. Három hónapon belül egy tagállam vagy a Bizottság a 83/189/EGK irányelv 5. cikkével létrehozott állandó bizottság elé utalhatja az ügyet, megjelölve indokait. Ez esetben a bizottság sürgősségi eljárással véleményt alkot.
A bejelentett szervezet az európai anyagjóváhagyás kiadásakor, adott esetben, figyelembe veszi a Bizottság véleményét és a benyújtott észrevételeket.
(3) A nyomástartó berendezések európai anyagjóváhagyásának egy példányát megkapják a tagállamok, a bejelentett szervezetek és a Bizottság. A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi, és naprakész állapotban tartja az európai anyagjóváhagyások listáját.
(4) A nyomástartó berendezések gyártására használt az európai anyagjóváhagyásnak megfelelő anyagokról, amelyek hivatkozási számát közétették az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az I. melléklet alkalmazandó alapvető követelményeinek.
(5) Az a bejelentett szervezet, amely nyomástartó berendezésekhez európai anyagjóváhagyást ad ki, visszavonja a jóváhagyást, ha úgy találja, hogy nem kellett volna azt kiadnia, vagy ha az anyagtípusra harmonizált szabvány vonatkozik. Bármilyen jóváhagyás visszavonásáról haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot, a bejelentett szervezeteket és a Bizottságot.
12. cikk
Bejelentett szervezetek
(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot és többi tagállamot azokról a szervezetekről, amelyeket kijelöltek a 10. és 11. cikkben említett eljárások végrehajtására, azokról a konkrét feladatokról, amelyek elvégzésére e szervezeteket kinevezték, és az előzőleg a Bizottság által részükre kiadott azonosító számokról.
A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi a bejelentett szervezetek listáját, azok azonosító számait és azokat a feladatokat, amelyekkel kapcsolatban értesítették őket. A Bizottság gondoskodik e lista naprakész állapotban tartásáról.
(2) A tagállamok a IV. mellékletben megállapított feltételeket alkalmazzák a szervezetek kijelölésékor. A vonatkozó harmonizált szabványokban megállapított feltételeknek megfelelő szervezetekről vélelmezni kell, hogy megfelelnek a IV. melléklet hasonló feltételeinek.
(3) Annak a tagállamnak, amely bejelentett egy szervezetet, vissza kell vonnia bejelentését, ha úgy találja, hogy a szervezet már nem felel meg a (2) bekezdésben említett követelményeknek.
Bármilyen bejelentés visszavonásáról haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.
13. cikk
Elismert független szervezetek
(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot azokról a harmadik szervezetekről,
►C1
amelyeket elismertek az I. melléklet 3.1.2. és 3.1.3. szakaszában említett feladatok elvégzésére. ◄
A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi az elismert szervezetek listáját és azokat a feladatokat, amelyekkel kapcsolatban elismerték őket. A Bizottság gondoskodik e lista naprakész állapotban tartásáról.
(2) A tagállamok a IV. mellékletben megállapított feltételeket alkalmazzák a szervezetek elismerésére. A vonatkozó harmonizált szabványokban megállapított feltételeknek megfelelő szervezetekről vélelmezni kell, hogy megfelelnek a IV. melléklet hasonló feltételeinek.
(3) Annak a tagállamnak, amely elismert egy szervezetet, vissza kell vonnia az elismerését, ha úgy találja, hogy a szervezet már nem felel meg a (2) bekezdésben említett követelményeknek.
Bármilyen elismerés visszavonásáról haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.
14. cikk
Felhasználói ellenőrző szervezetek
(1) A bejelentett szervezetek által végrehajtott feladatokkal kapcsolatos rendelkezésektől eltérve a tagállamok területükön engedélyezhetik az 1. cikkben említett olyan nyomástartó berendezések és rendszerek forgalomba hozatalát és felhasználók által történő üzembe helyezését, amelyek esetében a (8) bekezdésben említett feltételek szerint kijelölt felhasználói ellenőrző szervezet megvizsgálta, hogy megfelelnek az alapvető követelményeknek.
(2) Ha egy tagállam az e cikkben megállapított feltételek szerint kijelölt egy felhasználói ellenőrző szervezetet, nyomásveszélyre hivatkozva nem tilthatja meg, nem korlátozhatja és nem gátolhatja az olyan nyomástartó berendezések és/vagy rendszerek e cikkben biztosított feltételek szerinti forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését, amelyek esetében egy másik tagállam által az e cikkben megállapított feltételek szerint kijelölt felhasználói ellenőrző szervezet megvizsgálta azok megfelelőségét.
(3) Azok a nyomástartó berendezések és rendszerek, amelyek megfelelőségét felhasználói ellenőrző szervezet megvizsgálta, nem használhatják a CE-jelölést.
(4) Az említett nyomástartó berendezések és rendszerek csak olyan csoportok által üzemeltetett létesítményekben használhatók, amelyeknek része az ellenőrző szervezet. A csoport közös biztonsági irányvonalakat alkalmaz a nyomástartó berendezések és rendszerek tervezésére, gyártására, ellenőrzésére, karbantartására és használatára vonatkozó műszaki előírások tekintetében.
(5) A felhasználói ellenőrző szervezetek kizárólag annak a csoportnak az érdekében járnak el, amelynek részét képezik.
(6) A felhasználói ellenőrző szervezetek a III. mellékletben leírt A1, C1, F és G modulokat alkalmazzák megfelelőségértékelési eljárásként.
(7) A tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot arról, hogy mely felhasználói ellenőrző szervezetet engedélyezték, valamint a számukra kijelölt feladatokról és minden egyes ellenőrző szervezet esetében a (4) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő létesítmények listájáról.
(8) A felhasználói ellenőrző szervezetek kijelölésekor a tagállamok az V. mellékletben felsorolt feltételeket alkalmazzák, és biztosítják, hogy az a csoport, amelynek az ellenőrző szervezet a részét képezi, alkalmazza a (4) bekezdés második mondatában említett feltételeket.
(9) Az a tagállam, amely engedélyezett egy ellenőrző szervezetet, visszavonja az engedélyezést, ha úgy találja, hogy a felhasználói ellenőrző szervezet már nem felel meg a (8) bekezdésben említett követelményeknek. Erről értesíti a tagállamokat és a Bizottságot.
(10) A Bizottság figyelemmel kíséri, és a 20. cikk (3) bekezdésében meghatározott dátum után három évvel értékeli e cikk hatásait. E célból a tagállamok továbbítanak a Bizottságnak minden hasznos információt e cikk végrehajtásával kapcsolatban. Szükség esetén az értékeléshez csatolják az irányelv módosítására vonatkozó javaslatot.
15. cikk
CE-jelölés
(1) A CE-jelölés a VI. melléklet mintája szerinti „CE” betűkből áll.
A CE-jelölést a 12. cikk (1) bekezdésében említett a gyártás-ellenőrzési szakaszban részt vevő bejelentett szervezet azonosítószáma kíséri.
(2) A CE-jelölést jól láthatóan, könnyen olvashatóan és letörölhetetlenül kell elhelyezni
— a 3. cikk (1) bekezdésében említett minden egyes olyan nyomástartó berendezésen, vagy
— a 3. cikk (2) bekezdésében említett minden egyes olyan rendszeren,
amely befejezett vagy az I. melléklet 3.2. szakaszában leírt átvételi eljárást lehetővé tevő állapotban van.
(3) A 3. cikk (2) bekezdésében említett rendszerek esetében nem szükséges a CE-jelölést elhelyezni az azokat alkotó minden egyes nyomástartó berendezésen. Tovább viselik e jelölést azok a nyomástartó berendezések, amelyeken már elhelyezték a CE-jelölést, mielőtt azokat egy rendszerbe építették volna.
(4) Amikor a nyomástartó berendezésekre vagy rendszerekre egyéb irányelvek is vonatkoznak, amelyek más szempontokat vesznek figyelembe, és amelyekben a CE-jelölést előírják, ez utóbbi azt jelzi, hogy a kérdéses nyomástartó berendezés vagy rendszer e más irányelvek rendelkezéseinek való megfelelőségét is vélelmezni kell.
Amennyiben azonban ezen egy vagy több irányelv a gyártónak egy átmeneti időszakban az alkalmazandó szabályozás megválasztását lehetővé teszi, a CE-jelölés csak a gyártó által alkalmazott irányelveknek való megfelelést jelzi. Ebben az esetben az ezen irányelvek szerint a nyomástartó berendezésekhez vagy rendszerekhez mellékelt dokumentumban, útmutatásban vagy utasításban a mindenkor alkalmazott irányelvek számait az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételüknek megfelelően fel kell tüntetni.
(5) Tilos olyan jelöléseket elhelyezni a nyomástartó berendezéseken vagy rendszereken, amelyek harmadik személyt a CE-jelölés jelentésére és írásképére vonatkozóan megtéveszthetnek. Minden más jelölés elhelyezhető a nyomástartó berendezéseken vagy rendszereken, feltéve hogy az nem csökkenti a CE-jelölés láthatóságát és olvashatóságát.
16. cikk
Jogosulatlanul elhelyezett CE-jelölések
A 8. cikk sérelme nélkül:
a) ha egy tagállam megállapítja, hogy a CE-jelölést jogosulatlanul helyezték el, a gyártó vagy annak a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője köteles arra, hogy a terméket a CE-jelölés elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelővé tegye, és az e tagállam által elrendelt feltételekkel való további ütközést megakadályozza;
b) a tagállamnak – ha a nem megfelelőség továbbra is fennáll – minden megfelelő intézkedést meg kell tennie, hogy a 8. cikkben meghatározott eljárásoknak megfelelően a kérdéses termék forgalomba hozatalát korlátozza vagy megtiltsa, illetve biztosítania kell, hogy azt kivonják a piacról.
17. cikk
A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az ezen irányelv végrehajtásáért felelős hatóságokat együttműködésre ösztönözzék, és az irányelv működését segítő információval lássák el egymást és a Bizottságot.
18. cikk
Elutasítást vagy korlátozást eredményező döntések
Az irányelv alapján hozott bármely olyan döntésnek, amely korlátozza a nyomástartó berendezések vagy rendszerek forgalomba hozatalát és üzembe helyezését, illetve kötelezővé teszi azok kivonását a piacról, tartalmaznia kell a meghozatalának alapját képező pontos indokot is. Az ilyen döntésről haladéktalanul értesíteni kell az érintett felet, aki ezzel egyidejűleg tájékoztatást kap a számára az érintett tagállam hatályos jogszabályai alapján elérhető jogorvoslatokról, illetve az ilyen jogorvoslatokra vonatkozó határidőkről.
19. cikk
Hatályon kívül helyezés
1999. november 29-től a 76/767/EGK irányelv 22. cikke nem vonatkozik az ezen irányelv alkalmazási körébe eső nyomástartó berendezésekre és rendszerekre.
20. cikk
Átültetési és átmeneti rendelkezések
(1) A tagállamok 1999. május 29. előtt elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
A tagállamok 1999. november 29-től alkalmazzák ezeket a rendelkezéseket.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
(3) A tagállamoknak 2002. május 29-ig engedélyezniük kell az olyan nyomástartó berendezések és rendszerek forgalomba hozatalát, amelyek megfelelnek a területükön az irányelv alkalmazásának napján hatályos rendeleteknek, és a fenti dátum után is engedélyezniük kell e berendezések és rendszerek üzembe helyezését.
21. cikk
Az irányelv címzettjei
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
ALAPVETŐ BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK
ELŐZETES MEGJEGYZÉSEK
|
1.
|
Az e mellékletben felsorolt, a nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos alapvető követelményekből fakadó kötelezettségek az olyan rendszerekre is vonatkoznak, amelyek hasonló veszélyeket rejtenek.
|
|
2.
|
Az irányelvben megállapított alapvető követelmények kötelezőek. Ezekben az alapvető követelményekben megállapított kötelezettségek csak akkor érvényesek, ha a hozzájuk kapcsolódó veszélyek állnak fenn a kérdéses nyomástartó berendezések esetében, akkor, amikor a gyártó által ésszerűen előrelátható körülmények között használják azokat.
|
|
3.
|
A gyártó azonosításuk végett köteles elemezni a veszélyeket, amelyek a nyomás miatt állnak fenn a berendezés esetében; ezek után az elemzést figyelembe véve kell megkezdenie a tervezést és a kivitelezést.
|
|
4.
|
Az alapvető követelményeket a tervezés és a gyártás idejének legkorszerűbb technikáját és aktuális gyakorlatát, valamint a magas fokú egészség- és biztonságvédelemmel összhangban lévő műszaki és gazdasági megfontolásokat figyelembe véve kell értelmezni és alkalmazni.
|
|
1.
|
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
|
1.1.
|
A nyomástartó berendezéseket oly módon kell megtervezni, gyártani, ellenőrizni és – ha szükséges – felszerelni, illetve telepíteni, amely biztosítja azok biztonságát a gyártó előírásai szerint történő üzembe helyezés után vagy ésszerűen előrelátható feltételek mellett.
|
|
1.2.
|
A legmegfelelőbb megoldások kiválasztásakor a gyártónak a következő sorrendben kell alkalmaznia az alább megállapított elveket:
— a veszélyek megszüntetése vagy csökkentése az ésszerűen megvalósítható mértékig,
— megfelelő védelmi intézkedések alkalmazása a megszüntethetetlen veszélyek ellen,
— adott esetben, a felhasználók tájékoztatása a fennmaradó veszélyekről, annak jelzésével, hogy szükséges-e a telepítés és/vagy használat idején megfelelő különleges intézkedéseket tenni a kockázatok csökkentése érdekében.
|
|
1.3.
|
Ahol ismert vagy egyértelműen előre látható a szakszerűtlen használat lehetősége, a nyomástartó berendezést úgy kell megtervezni, hogy a szakszerűtlen használat veszélyeit megelőzzék, vagy ha ez nem lehetséges, megfelelően fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a nyomástartó berendezés nem használható az említett módon.
|
|
|
2.
|
TERVEZÉS 2.1. Általános követelmények
A nyomástartó berendezéseket megfelelően kell megtervezni, figyelembe véve az összes vonatkozó tényezőt annak biztosítása érdekében, hogy a berendezés az egész tervezett élettartama alatt biztonságos legyen.
A tervezésbe átfogó módszerek segítségével olyan megfelelő biztonsági együtthatókat kell beépíteni, amelyekről ismeretes, hogy az összes vonatkozó meghibásodás ellen következetes módon megfelelő biztonsági ráhagyást tartalmaznak.
2.2. Megfelelő teherbírásra való tervezés
|
2.2.1.
|
A nyomástartó berendezéseket a rendeltetésszerű használatuknak megfelelő terhelésre és egyéb, előre látható üzemi feltételekre kell tervezni. Különösen az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:
— környezeti és üzemi hőmérsékletek,
— statikus nyomás és a töltet tömege üzemi és próbakörülmények között,
— forgalom-, szél- és földrengésterhelés,
— az alátámasztások, csatlakozó elemek, csővezetékek stb. által keltett reakcióerők és nyomatékok,
— korrózió, erózió, anyagfáradás stb.,
— instabil töltetek bomlása.
Figyelembe kell venni azokat a különféle terheléseket, amelyek egyidejűleg felléphetnek, figyelembe véve azok egyidejű előfordulásának valószínűségét.
|
|
2.2.2.
|
A megfelelő teherbírásra való tervezés a következőkön alapul:
— általános szabályként a 2.2.3. szakaszban leírt számítási módszer, amelyet szükség esetén a 2.2.4. szakasz szerinti kísérleti tervezési módszer egészít ki, vagy
— a 2.2.4. szakasz szerinti kísérleti tervezési módszer számítás nélkül, ha a legnagyobb megengedhető (PS) nyomás és (V) térfogat szorzata kisebb, mint 6000 bar × L, illetve a PS × DN szorzata kisebb, mint 3000 bar.
|
|
2.2.3.
|
Számítási módszer a) Nyomásállóság és egyéb terhelési szempontok
Korlátozni kell a nyomástartó berendezésre megengedhető feszültségeket, tekintettel az ésszerűen előrelátható hibamódokra, az üzemi körülményektől függően. E célból biztonsági tényezőket kell alkalmazni a gyártásból, tényleges üzemi körülményekből, igénybevételből, számítási modellekből, illetve az anyag jellemzőiből és viselkedéséből eredő bármilyen bizonytalanság teljes kiküszöbölése érdekében.
Ezeknek a számítási módszereknek elegendő biztonsági ráhagyást kell biztosítaniuk – ahol alkalmazható – a 7. szakasz követelményeinek megfelelően.
A fent megállapított követelményeknek eleget lehet tenni az alábbi módszerek egyikének önálló vagy, szükség esetén, más módszerrel kiegészítve, illetve együttes alkalmazásával:
— képlet szerinti tervezés,
— elemzés szerinti tervezés,
— törésmechanika szerinti tervezés.
b) Ellenállás
Megfelelő tervezési számítások segítségével meg kell határozni az érintett nyomástartó berendezés ellenállását.
Különösen:
— a számítási nyomások nem lehetnek kisebbek a legnagyobb megengedhető nyomásoknál, és figyelembe kell venni a statikus nyomómagasságot és a töltet dinamikus nyomását, illetve az instabil töltetek bomlását. Ha egy edény egyedi nyomástartó terekre oszlik, a válaszfalat a szomszédos tér lehetséges legkisebb nyomásához viszonyítva, a lehetséges legnagyobb térnyomásra kell tervezni,
— a számítási hőmérsékleteknek megfelelő biztonsági többletet kell nyújtania,
— a tervezéskor megfelelően figyelembe kell venni minden lehetséges hőmérséklet- és nyomáskombinációt, amely ésszerűen előrelátható üzemi körülmények között felléphet a berendezésben,
— a legnagyobb feszültségek és a feszültségcsúcsok a biztonsági határokon belül legyenek,
— a nyomástartás számításakor az anyag jellemzőinek megfelelő értékeket kell felhasználni a dokumentált adatok alapján, tekintettel a 4. szakaszban megállapított rendelkezésekre a megfelelő biztonsági tényezőkkel együtt. A figyelembe veendő anyagjellemzők, ahol alkalmazható, a következőket tartalmazzák: —
— folyáshatár, a 0,2 vagy a 1,0 %-os folyáshatár a számítási hőmérsékleten,
— időtartam-szilárdság, pl. kúszószilárdság,
— Young-féle (rugalmassági) modulus,
— megfelelő mennyiségű képlékeny alakváltozás,
— megfelelő egyesített tényezőket kell alkalmazni az anyagjellemzőkre, például a roncsolásmentes vizsgálat, az érintkező anyagok és az előre látható üzemi körülmények jellegétől függően,
— a tervezésnek megfelelő módon figyelembe kell vennie az összes ésszerűen előre látható és a berendezés tervezett használatával összemérhető elhasználódási folyamatot (például korrózió, kúszás, anyagfáradás). A 3.4. szakaszban említett utasításokban fel kell hívni a figyelmet a berendezés élettartamával kapcsolatos konkrét tervezési jellemzőkre, például: —
— kúszás esetén: tervezett élettartam órákban meghatározott hőmérsékleteken,
— anyagfáradás esetén: tervezett ciklusok száma meghatározott igénybevételi szinten,
— korrózió esetén: tervezett korróziós pótlék.
c) Stabilitási szempontok
Ahol a számított vastagság nem teszi lehetővé a megfelelő szerkezeti stabilitást, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a helyzet javítása érdekében, figyelembe véve a szállításból és kezelésből fakadó kockázatokat.
|
|
2.2.4.
|
Kísérleti tervezési módszer A berendezés tervezése részben vagy egészben felülvizsgálható a berendezés vagy a berendezési kategória mintapéldányán elvégzett megfelelő vizsgálati program alapján.
A vizsgálat előtt a vizsgálati programot egyértelműen meg kell határozni, és el kell fogadtatni – ahol van ilyen – a tervezési megfelelőségértékelési modulért felelős bejelentett szervezettel.
E programban meg kell határozni a vizsgálati feltételeket és az elfogadás és elutasítás feltételeit. A vizsgálat előtt megmérik a vizsgált berendezés alapvető méreteinek és az azt alkotó anyagok jellemzőinek tényleges értékeit.
A vizsgálatok közben, szükség esetén, a nyomástartó berendezés kritikus övezeteinek megfigyelhetőknek kell lenniük olyan alkalmas eszközökkel, amelyek megfelelő pontossággal képesek regisztrálni az alakváltozást és a feszültséget.
A vizsgálati programnak tartalmaznia kell:
a) szilárdsági próbát, amelynek célja annak ellenőrzése, hogy a legnagyobb megengedhető nyomás vonatkozásában meghatározott biztonsági ráhagyással rendelkező nyomáson a berendezés nem mutat egy meghatározott határértéket jelentősen meghaladó szivárgást vagy alakváltozást.
A próbanyomást a vizsgálati feltételek alatt mért geometriai és anyagjellemző értékek és a tervezési célokra használt értékek közötti különbségek alapján kell meghatározni; figyelembe kell venni a vizsgálati és a tervezési hőmérséklet közötti különbséget;
b) kúszás vagy anyagfáradás kockázatának fennállásakor megfelelő vizsgálatokat, amelyeket a berendezés előírt üzemi feltételeinek alapján kell megállapítani, például a hőntartás meghatározott hőmérsékleten, a ciklusok száma meghatározott feszültségszinten stb.;
c) adott esetben, további vizsgálatokat a 2.2.1. szakaszban említett tényezőkkel, például a korrózióval, külső sérülésekkel stb. kapcsolatban.
|
2.3. A biztonságos kezelést és működést biztosító rendelkezések
A nyomástartó berendezésre meghatározott üzemmódnak olyannak kell lennie, hogy eleve kizárja a berendezés működése közben ésszerűen előrelátható kockázatokat. Adott esetben, különös figyelmet kell fordítani:
— a zárószerkezetekre és nyílásokra,
— a nyomáscsökkentő szelep veszélyes lefúvására,
— nyomás vagy vákuum fennállása alatt a fizikai hozzáférést megakadályozó eszközökre,
— a felületi hőmérsékletre, figyelembe véve a rendeltetésszerű használatot,
— az instabil töltetek bomlására.
Különösen a búvónyílással ellátott nyomástartó berendezéseket kell olyan önműködő vagy manuális eszközökkel ellátni, amelyek segítségével a felhasználó meggyőződhet róla, hogy a nyitás nem fog veszélyt jelenteni. Továbbá, ahol a nyílás könnyen működtethető, a nyomástartó berendezést el kell látni olyan eszközzel, amely megakadályozza annak kinyílását, amikor a töltet nyomása vagy hőmérséklete veszélyt jelent.
2.4. Vizsgálati előfeltételek
a) A nyomástartó berendezéseket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a biztonságot garantáló összes szükséges vizsgálat elvégezhető legyen.
b) A megfelelő vizsgálatok biztonságos és ergonómiailag megfelelő elvégezhetősége érdekében rendelkezésre kell, hogy álljon a berendezés belső állapotának meghatározására szolgáló eszköz, ahol szükséges a berendezés folyamatos biztonságának garantálása, például olyan búvónyílások esetében, amelyek a nyomástartó berendezés belsejéhez fizikai hozzáférést tesznek lehetővé.
c) Egyéb eszközök is alkalmazhatók a nyomástartó berendezések biztonságos állapotának biztosításához:
— ahol az túl kicsi a beszálláshoz, vagy
— ahol a nyomástartó berendezés felnyitása kedvezőtlen hatással lenne annak belsejére, vagy
— ahol a benne lévő anyag bizonyítottan ártalmatlan arra az anyagra, amelyből a nyomástartó berendezés készült, és nem látható előre semmilyen egyéb belső elhasználódási folyamat.
2.5. Leürítési és szellőzési lehetőségek
Ahol szükséges, megfelelő eszközökről kell gondoskodni a nyomástartó berendezések leürítéséhez és szellőzéséhez:
— a káros hatások, például a vízütés, a vákuum összeomlása, a korrózió és az ellenőrizetlen kémiai reakciók elkerülése érdekében. Figyelembe kell venni minden üzemi és vizsgálati állapotot, különösen a nyomáspróbát,
— a biztonságos tisztítás, ellenőrzés és karbantartás érdekében.
2.6. Korrózió és egyéb vegyi hatások
Ahol szükséges, megfelelően gondoskodni kell a korrózió vagy egyéb vegyi hatás elleni védelemről, kellő figyelmet fordítva a rendeltetésszerű és ésszerűen előrelátható használatra.
2.7. Kopás
Ahol súlyos erózió vagy kopás léphet fel, megfelelő intézkedéseket kell tenni:
— e hatás minimalizálására megfelelő tervezéssel, például falvastagságpótlékkal, illetve bélelő vagy bevonó anyagok használatával,
— a leginkább igénybe vett alkatrészek cseréjének lehetővé tételére,
— a 3.4. szakaszban említett utasításokban a figyelem felhívására a folyamatos biztonságos használathoz szükséges intézkedésekre.
2.8. Rendszerek
A rendszereket úgy kell megtervezni, hogy:
— összekapcsolt szerkezeti elemeik megbízhatóak és a tervezett feladatra alkalmasak legyenek,
— minden szerkezeti elem megfelelően illeszkedjen és összeszerelhető legyen.
2.9. A töltésre és az ürítésre vonatkozó rendelkezések
Ahol szükséges, a nyomástartó berendezéseket úgy kell megtervezni, tartozékokkal ellátni, illetve úgy kell gondoskodni szerelvényeikről, hogy biztosított legyen azok biztonságos töltése és ürítése, különös tekintettel az alábbi veszélyekre:
a) töltéskor:
— túltöltés vagy túlnyomás, különös tekintettel a viszonyítási hőmérséklethez tartozó töltési hányadra és gőznyomásra,
— nyomástartó berendezések instabilitása;
b) ürítéskor: a nyomás alatti töltet ellenőrizetlen kiáramlása;
c) töltéskor vagy ürítéskor: nem biztonságos csatlakoztatás vagy szétkapcsolás.
2.10. Védelem a nyomástartó berendezés megengedhető határértékeinek túllépése ellen
Ahol ésszerűen előrelátható feltételek mellett túlléphetők a megengedett határértékek, a nyomástartó berendezést megfelelő biztonsági készülékekkel kell ellátni, vagy gondoskodni kell annak megtételéről, kivéve ha a berendezés védelmére egyéb biztonsági készüléket szántak egy rendszeren belül.
A megfelelő készüléket vagy készülékek kombinációját a berendezés vagy a rendszer konkrét jellemzői alapján kell meghatározni.
A megfelelő biztonsági készülékek vagy azok kombinációi közé tartoznak:
a) az 1. cikk 2.1.3. pontjában meghatározott biztonsági szerelvények;
b) adott esetben, megfelelő ellenőrző készülékek, például kijelzők és/vagy riasztók, amelyek lehetővé teszik, hogy akár automatikusan, akár manuálisan be lehessen avatkozni a nyomástartó berendezés megengedhető határértékeken belül tartásához.
2.11. Biztonsági szerelvények
2.11.1. A biztonsági szerelvényeket:
— úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy megbízhatók, illetve rendeltetésszerű terhelésükre alkalmasak legyenek, és adott esetben, figyelembe kell venni a szerelvények karbantartási és vizsgálati követelményeit,
— egyéb feladatoktól függetlenek legyenek, kivéve ha az ilyen egyéb feladatok nem befolyásolhatják azok biztonsági feladatát,
— összhangban legyenek a megfelelő tervezési elvekkel a megfelelő és megbízható védelem elérése érdekében. Ezek az elvek különösen a hibamentes üzemmódokat, a redundanciát, a különbözőség és az önellenőrzést tartalmazzák.
2.11.2. Nyomáshatároló készülékek
Ezen készülékeket úgy kell megtervezni, hogy a bennük fennálló nyomás tartósan ne lépje túl a legnagyobb megengedhető (PS) nyomást; a 7.3. szakaszban megállapított előírások betartásával szükség esetén megengedhető azonban a rövid idejű nyomástúllépés.
2.11.3. Hőmérséklet-ellenőrző készülékek
Ezen készülékeknek biztonságtechnikailag megfelelő, a mérési feladattal összhangban lévő reakcióidővel kell rendelkezniük.
2.12. Külső tűz
Ahol szükséges, a nyomástartó berendezést úgy kell megtervezni, és adott esetben, megfelelő tartozékokkal ellátni, illetve gondoskodni ennek megtételéről, hogy külső tűz esetén megfeleljen a károsodást csökkentő követelményeknek, különös tekintettel annak rendeltetésszerű használatára.
|
|
3.
|
GYÁRTÁS 3.1. Gyártási eljárások
A gyártónak biztosítania kell a tervezési fázisban meghatározott rendelkezések megfelelő végrehajtását a megfelelő technikák és vonatkozó eljárások alkalmazásával, különösen az alább meghatározott szempontokra figyelemmel.
3.1.1. A szerkezeti elemek előkészítése
A szerkezeti elemek előkészítése (például alakítás és leélezés) nem eredményezhet hibákat vagy repedéseket, illetve a mechanikai jellemzők olyan elváltozásait, amelyek valószínűleg kedvezőtlen hatásúak a nyomástartó berendezés biztonságára nézve.
3.1.2. Állandó kötések
Az állandó kötéseknek és a mellettük lévő övezeteknek mentesnek kell lenniük mindenfajta felületi vagy belső, a berendezés biztonságát veszélyeztető hibától.
Az állandó kötések jellemzőinek meg kell felelniük az összeillesztendő anyagok esetében meghatározott minimális jellemzőknek, kivéve ha a tervezési számítások során egyéb vonatkozó jellemzőértékeket vettek figyelembe.
A nyomástartó berendezések nyomással igénybe vett részeinek, illetve a berendezéshez közvetlenül csatlakozó szerkezeti elemek állandó kötéseit megfelelően képzett személyzetnek kell kiviteleznie a megfelelő üzemi eljárások szerint.
A II., III. és IV. kategóriába tartozó nyomástartó berendezések esetében az üzemi eljárásokat és a személyzetet a gyártó választása alapján, egy illetékes független szervezetnek kell jóváhagynia, amely lehet:
— egy bejelentett szervezet,
— valamely tagállam által a 13. cikk rendelkezései szerint elismert független szervezet.
E jóváhagyások végrehajtásához a független szervezetnek el kell végeznie vagy végeztetnie a megfelelő harmonizált szabványokban meghatározott vagy azokkal egyenértékű ellenőrzéseket és vizsgálatokat.
3.1.3. Roncsolásmentes vizsgálatok
A nyomástartó berendezések állandó kötéseinek roncsolásmentes vizsgálatát megfelelően képzett személyzetnek kell elvégeznie. A III. és IV. kategóriába tartozó nyomástartó berendezések esetében a személyzetet a tagállam által a 13. cikk értelmében elismert független szervezetnek kell jóváhagynia.
3.1.4. Hőkezelés
Ahol fennáll annak a veszélye, hogy a gyártási folyamat oly mértékben megváltoztatja az anyagjellemzőket, hogy ezzel csökkenti a nyomástartó berendezés biztonságát, a gyártás megfelelő szakaszában megfelelő hőkezelést kell alkalmazni.
3.1.5. Nyomonkövethetőség
Megfelelő eszközök által az átvételtől kezdve a gyártáson keresztül a legyártott nyomástartó berendezés átvételi eljárásáig bezárólag megfelelő eljárásokat kell kialakítani és fenntartani a berendezés nyomástartásához hozzájáruló elemeket alkotó anyagok azonosítására.
3.2. Átvételi eljárás
A nyomástartó berendezéseket az alábbiakban bemutatott átvételi eljárásnak kell alávetni.
3.2.1. Átvételi ellenőrzés
A nyomástartó berendezéseknek átvételi ellenőrzésen kell átesniük, amelynek során szemrevételezés és a kísérő dokumentumok vizsgálata alapján értékelik, hogy azok megfelelnek-e az irányelv követelményeinek. Figyelembe kell venni a gyártás során elvégzett vizsgálatokat. Amennyire az biztonsági szempontból szükséges, az átvételi ellenőrzést a berendezés minden egyes részén, belül és kívül is el kell végezni, adott esetben ezt a gyártás folyamán kell végezni (például ahol az átvételi ellenőrzés során már nem lehetséges a vizsgálat).
3.2.2. Szilárdsági vizsgálat
A nyomástartó berendezések átvételi eljárásának tartalmaznia kell a szilárdsági próbát, amely általában hidrosztatikus nyomáspróbából áll, adott esetben, legalább a 7.4. szakaszban meghatározott értéken.
Az I. kategóriába tartozó, sorozatban gyártott nyomástartó berendezéseknél ez a próba statisztikai alapon is elvégezhető.
Ahol a hidrosztatikus nyomáspróba káros vagy kivitelezhetetlen, egyéb, elismert értékkel rendelkező vizsgálat is végezhető. A hidrosztatikus nyomáspróbáktól eltérő vizsgálatok esetében további intézkedések, például roncsolásmentes vizsgálatok vagy egyéb egyenértékű módszerek is alkalmazhatók az említett vizsgálatok elvégzése előtt.
3.2.3. A biztonsági készülékek vizsgálata
A rendszerek átvételi eljárásának tartalmaznia kell a biztonsági készülékek vizsgálatát, hogy a 2.10. szakaszban említett követelményeknek megfelelnek-e.
3.3. Jelölés és címkézés
A 15. cikkben említett CE-jelölés mellett a következő adatokat kell megadni:
a) az összes nyomástartó berendezés esetében:
— a gyártó és adott esetben, a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője nevét, címét vagy egyéb azonosítási módját,
— a nyomástartó berendezés azonosítását annak jellege, például típus-, sorozat- vagy tételazonosító és gyártási szám alapján.
— alapvető legnagyobb/legkisebb megengedhető határértékeket;
b) a nyomástartó berendezés típusától függően a biztonságos szereléshez, üzemeltetéshez, használathoz és adott esetben, a karbantartáshoz és az időszakos vizsgálathoz szükséges további adatokat, például:
— a nyomástartó berendezés literben kifejezett V térfogata,
— a csővezeték DN névleges mérete,
— a nyomáspróba PT értéke barban és időpontja,
— a biztonsági készülék barban kifejezett beállítási nyomása,
— a nyomástartó berendezés kW-ban kifejezett teljesítménye,
— a voltban (V) kifejezett tápfeszültség,
— a rendeltetésszerű használat,
— a töltési szint (kg/L),
— a kg-ban kifejezett legnagyobb töltési tömeg,
— a kg-ban kifejezett saját tömeg,
c) ahol szükséges, a nyomástartó berendezésen elhelyezett figyelmeztetéseket, amelyek felhívják a figyelmet a tapasztalatok alapján előforduló szakszerűtlen használatra.
A CE-jelölést és a szükséges adatokat a nyomástartó berendezésen vagy a hozzáerősített adattáblán kell elhelyezni az alábbi kivételekkel:
— ahol alkalmazható, megfelelő dokumentáció használható az azonos rendszernek szánt egyes alkatrészek, például a csőelemek ismételt jelölésének elkerülésére. Ez vonatkozik a CE-jelölésre és az e mellékletben említett egyéb jelölésekre és címkézésekre,
— ha a nyomástartó berendezés túl kicsi, például szerelvények esetében a b) pontban említett adatok az adott nyomástartó berendezéshez erősített címkén is megadhatók,
— a címkézés vagy egyéb megfelelő mód használható a töltendő anyaggal és a c) pontban említett figyelmeztetésekkel kapcsolatban, feltéve ha azok a megfelelő ideig olvashatók maradnak.
3.4. Használati utasítás
a) A nyomástartó berendezést annak forgalomba hozatalakor – amennyiben szükséges – a felhasználónak szánt utasításokkal kell ellátni, amelyek tartalmazzák az összes szükséges biztonsági információt az alábbiakkal kapcsolatban:
— felszerelés, ideértve a nyomástartó berendezés különböző darabjainak összeszerelését,
— karbantartás, ideértve a felhasználói vizsgálatokat;
b) Az utasításoknak tartalmazniuk kell a 3.3. szakasz szerint a nyomástartó berendezésen elhelyezett adatokat a sorozatazonosító kivételével, és adott esetben, az utasítások teljes megértéséhez szükséges műszaki dokumentációkat, rajzokat és diagramokat mellékelni kell;
c) Ha szükséges, ezen utasításoknak ki kell térniük a szakszerűtlen használatból fakadó veszélyekre is az 1.3. szakasz szerint, illetve az egyes tervezési jellegzetességekre a 2.2.3. szakasz szerint.
|
|
4.
|
ANYAGOK A nyomástartó berendezések gyártásához használt anyagoknak a tervezett élettartam alatt megfelelőknek kell lenniük az ilyen alkalmazásra, kivéve előre látható csere esetén.
A hegesztéshez használt fogyóeszközöknek és egyéb kötőanyagoknak csak a 4.1., 4.2. a) szakaszokban és a 4.3. szakasz első bekezdésében említett követelményeknek kell eleget tenniük megfelelő módon mind egyénileg, mind kötésben.
|
4.1.
|
A nyomással igénybe vett részek anyagainak:
a) megfelelő jellemzőkkel kell rendelkezniük minden, ésszerűen előrelátható üzemi és vizsgálati körülmény között, és különösen megfelelő képlékenységgel és szívósággal. Ahol szükséges, az anyagok jellemzőinek meg kell felelniük a 7.5. szakasz követelményeinek. Továbbá, megfelelő gondossággal kell kiválasztani az anyagokat a ridegtörés megelőzése érdekében, ahol szükséges; megfelelő intézkedéseket kell tenni ott, ahol konkrét okok miatt rideg anyagok használata szükséges;
b) kielégítő ellenállással kell rendelkeznie a nyomástartó berendezésben lévő töltet vegyi hatásaival szemben; az üzembiztonsághoz szükséges kémiai és fizikai tulajdonságok nem változhatnak jelentős mértékben a berendezés tervezett élettartama alatt;
c) az öregedés észrevehető módon nem lehet hatással rájuk;
d) a tervezett gyártási eljárásokra alkalmasnak kell lenniük;
e) a kiválasztását úgy kell végrehajtani, hogy a különféle anyagok összeillesztésekor elkerülhetők legyenek a nemkívánatos hatások.
|
|
4.2.
|
a) A nyomástartó berendezés gyártójának alkalmas módon meg kell határoznia a 2.2.3. szakaszban említett tervezési számításokhoz szükséges értékeket, az alapvető anyagjellemzőket és azok kezelését a 4.1. szakaszban említettek szerint;
b) a gyártónak az alábbi formák egyikében kell megadnia az irányelv anyagelőírásainak való megfelelőséggel kapcsolatos adatokat a műszaki dokumentációban:
— a harmonizált szabványoknak megfelelő anyagok használatával,
— a nyomástartó berendezések 11. cikk szerinti európai anyagjóváhagyása alá tartozó anyagok használatával,
— külön anyagértékeléssel;
c) a III. és IV. kategóriába tartozó nyomástartó berendezések esetében a b) pont harmadik francia bekezdésében említett anyagértékelést a nyomástartó berendezések megfelelőségértékelési eljárásával megbízott bejelentett szervezetnek kell elvégeznie.
|
|
4.3.
|
A berendezés gyártójának megfelelő intézkedéseket kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy az általa felhasznált anyagok megfeleljenek a kötelező előírásoknak. Különösen az anyag gyártója által készített, az előírásoknak való megfelelést tanúsító dokumentumot kell beszerezni minden anyagra vonatkozóan.
A II., III. és IV. kategóriába tartozó berendezések legfontosabb nyomással igénybe vett részei esetében ez az egyedi termék-ellenőrzési tanúsítvány formájában valósul meg.
Amikor az anyag gyártója megfelelő, a Közösségen belül székhellyel rendelkező, hatáskörrel rendelkező szervezet által tanúsított, minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik, és a konkrét anyagértékelés megtörtént, a gyártó által kiállított tanúsítványról vélelmezni kell, hogy igazolja az e szakasz vonatkozó követelményeinek való megfelelést.
|
|
A NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK
Az 1–4. szakasz alkalmazható követelményein túlmenően a következő követelmények vonatkoznak az 5. és 6. szakasz hatálya alá tartozó nyomástartó berendezésekre.
5. A 3. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TÚLHEVÍTÉS KOCKÁZATÁT HORDOZÓ, TÜZELÉSSEL VAGY EGYÉB MÓDON FŰTÖTT, NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK
E nyomástartó berendezések közé tartoznak:
— a 3. cikk 1.2. pontjában említett, gőz vagy meleg víz előállítására szolgáló, tüzeléssel fűtött kazánok, túlhevítők és visszamelegítők, rekuperációs kazánok, hulladékégető kazánok, elektródás vagy merüléses, elektromosan fűtött kazánok, nyomástartó főzőedények azok szerelvényeivel, és adott esetben, tápvíz-kezelési és tüzelőanyag-ellátási rendszerükkel együtt, valamint
— a 3. cikk 1.1. pontjában említett, nem gőz vagy meleg víz előállítására szolgáló, fűtött folyamatvégző berendezések, például a vegyi és egyéb hasonló reakciók céljára szolgáló fűtőberendezések és élelmiszer-ipari nyomástartó berendezések.
E nyomástartó berendezéseket úgy kell méretezni, megtervezni és kivitelezni, hogy a kockázatok minimumra csökkentése érdekében elkerülhető legyen a tartalom túlhevítés miatti vesztesége. Különösen az alábbiakról kell gondoskodni, adott esetben:
a) megfelelő védelmi eszközök az üzemi jellemzők, például a hőbevitel, a hőelvétel és, adott esetben, a töltetszint korlátozása érdekében, hogy elkerülhető legyen a helyi és általános túlhevülés kockázata;
b) ahol szükséges, mintavételi helyek a töltet tulajdonságainak értékeléséhez, hogy elkerülhető legyen a lerakódások és/vagy a korrózió kockázata;
c) megfelelő intézkedések a lerakódásokból fakadó károsodás kockázatának kiküszöbölése érdekében;
d) leállás után a megmaradó hő biztonságos elvezetésének eszköze;
e) az éghető anyagok és a levegő gyúlékony keverékei felgyülemlésének vagy a lángvisszagyulladás elkerülésére irányuló lépések.
6. A 3. CIKK 1.3. PONTJÁBAN EMLÍTETT CSŐVEZETÉK
A tervezés és a kivitelezés során biztosítani kell,
a) hogy a támasztékok, alátámasztások, lehorgonyzások, egyenesbe állítások és előfeszítések megfelelően szabályozzák, például az illesztőperemek, csatlakozások, csőmembránok vagy tömlők esetében fellépő megengedhetetlen szabad mozgások vagy túlzott mértékű erők miatti túlterhelés kockázatát;
b) hogy, ahol a csövekben előfordulhat a gáznemű anyagok kondenzációja, álljanak rendelkezésre eszközök az alacsonyan fekvő részekben lévő maradványok ürítésére és eltávolítására a vízütés vagy a korrózió miatti károsodás elkerülése érdekében;
c) hogy kellő figyelmet fordítsanak a turbulencia és az örvények kialakulása miatti potenciális károsodásra; a 2.7. szakasz megfelelő részei alkalmazandók;
d) hogy kellő figyelmet fordítsanak a csövek rezgésből eredő anyagfáradására;
e) hogy, ahol a csővezeték az 1. csoportba tartozó töltetet tartalmaz, megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre a számottevő kockázatot jelentő „elvételi” csövek elkülönítésére;
f) hogy minimumra csökkenjen a véletlen ürítés kockázata; az elvételi pontokat egyértelműen meg kell jelölni azok állandó oldalán, feltüntetve a bennük lévő töltetet;
g) hogy a föld alatti csővezeték helyzetét és nyomvonalát legalább a műszaki dokumentáció tartalmazza a biztonságos karbantartás, ellenőrzés és javítás megkönnyítése végett.
7. EGYES NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES MENNYISÉGI KÖVETELMÉNYEK
Az alábbi rendelkezések általános érvényűek. Ha azonban nem alkalmazzák ezeket, ideértve azt az esetet, amikor az anyagokra nem történik konkrét hivatkozás, és nem alkalmaznak harmonizált szabványokat, a gyártónak igazolnia kell, hogy az azonos biztonsági szint elérése érdekében megtette a szükséges intézkedéseket.
Ez a rész az I. melléklet szerves részét képezi. Az e szakaszban meghatározott rendelkezések kiegészítik az 1–6. szakasz alapvető követelményeit a hatályuk alá tartozó nyomástartó berendezésekre vonatkozóan.
7.1. Megengedett igénybevételek
7.1.1. Jelölések
Re/t, folyáshatár, az alábbiak számítási hőmérsékleti értékét jelzi:
— a felső és alsó folyáshatárokkal rendelkező anyagok felső folyáshatára,
— az ausztenites acél és ötvözetlen alumínium 1,0 %-os nyúláshoz tartozó folyáshatára,
— a 0,2 %-os nyúláshoz tartozó folyáshatár egyéb esetekben.
Rm/20 jelzi a szakítószilárdság legkisebb értékét 20 °C hőmérsékleten.
Rm/t jelzi a szakítószilárdság értékét számítási hőmérsékleten.
|
7.1.2.
|
A túlnyomóan statikus terhelések és azon a tartományon kívül eső hőmérsékletek esetében, amelyekben a kúszás jelentős, a megengedett általános membránfeszültség nem haladhatja meg az alábbi értékek közül az alacsonyabbat a használt anyag szerint:
— az Re/t 2/3-a és az Rm/20 5/12-e a ferrites acél esetében, ideértve a normalizált (normalizált hengerelt) acélt, és kivéve a finomszemcsés és a speciális hőkezelésű acélt,
— ausztenites acél esetében: —
— az Re/t 2/3-a, ha a szakadási nyúlása meghaladja a 30 %-ot, vagy
— alternatív lehetőségként az Re/t 2/3-a és az Rm/t 5/6-a, ha a szakadási nyúlása meghaladja a 35 %-ot,
— nem vagy gyengén ötvözött öntött acél esetében az Re/t 10/19-e és az Rm/20 1/3-a,
— alumínium esetében az Re/t 2/3-a,
— alumíniumötvözetek esetében az Re/t 2/3-a és az Rm/20 5/12-e.
|
7.2. Varratszilárdsági együtthatók
Hegesztett kötések esetén a varratszilárdsági együttható nem haladhatja meg az alábbi értékeket:
— olyan roncsolásos vagy roncsolásmentes vizsgálatok alá tartozó berendezések esetén, amelyek megerősítik, hogy a teljes varratmennyiség nem mutat jelentős hibát: 1,
— véletlenszerű, roncsolásmentes vizsgálatok alá tartozó berendezések esetén: 0,85,
— a szemrevételezésen kívül, más roncsolásmentes vizsgálatok alá tartozó berendezések esetén: 0,7.
Ha szükséges, figyelembe kell venni az igénybevétel jellegét és a kötés mechanikai-technológiai tulajdonságait is.
7.3. Nyomáshatároló készülékek, különösen nyomástartó edények esetén
A 2.11.2. szakaszban említett átmeneti nyomásnövekedést a legnagyobb megengedhető nyomás 10 %-án kell tartani.
7.4. Hidrosztatikus nyomáspróba
Nyomástartó edények esetében a 3.2.2. szakaszban említett hidrosztatikus próbanyomás nem lehet kevesebb:
— mint a nyomástartó berendezés legnagyobb üzemi terhelésének megfelelő nyomás, figyelembe véve annak legnagyobb megengedhető nyomását és legnagyobb megengedhető hőmérsékletét, valamint az 1,25-ös együttható szorzata, vagy
— a legnagyobb megengedhető nyomás és az 1,43 együttható szorzata, a nagyobb értéket figyelembe véve.
7.5. Anyagtulajdonságok
Ha egyéb követelmények nem írnak elő más értéket, az acél a 4.1. a) pont kielégítésére nézve megfelelően képlékenynek tekinthető, ha a szabványos eljárással végzett szakítóvizsgálat során annak szakadási nyúlása nem kevesebb, mint 14 %, az ISO V próbadarabon mért hajlítási szakítási energiája nem kevesebb, mint 27 J, 20 °C-t meg nem haladó, de a legkisebb tervezett üzemi hőmérsékletnél nem magasabb hőmérsékleten.
II. MELLÉKLET
MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ÁBRÁK
|
1.
|
Az ábrákban szereplő kategóriáknak megfelelő modulok:
|
III.
|
=
|
B1 + D, B1 + F, B + E, B + C1, H modulok
|
|
IV.
|
=
|
B + D, B + F, G, H1 modulok
|
|
|
2.
|
Az 1. cikk 2.1.3. pontjában és a 3. cikk 1.4. pontjában említett biztonsági szerelvények a IV. kategóriába tartoznak. Kivételesen azonban a konkrét berendezések számára gyártott biztonsági szerelvények tartozhatnak ugyanabba a kategóriába, mint az általuk védett berendezések.
|
|
3.
|
Az 1. cikk 2.1.4. pontjában és a 3. cikk 1.4. pontjában meghatározott nyomással igénybe vett tartozékok besorolása az alábbiak szerint történik:
— legnagyobb megengedhető (PS) nyomásuk, és
— (V) térfogatuk és (DN) névleges méretük, szükség szerint, illetve
— az a töltetcsoport, amelyre tervezték őket,
és a megfelelőségértékelési kategória meghatározásához az edényre vagy csővezetékre vonatkozó megfelelő ábra használandó.
Ahol mind a térfogatot, mind a névleges méretet megfelelőnek találják a második francia bekezdés szerint, a nyomással igénybe vett tartozékot a legmagasabb kategóriába kell sorolni.
|
|
4.
|
A következő megfelelőségértékelési ábrák határoló vonalai az egyes kategóriák felső határait jelzik.
1. ábra
A 3. cikk 1.1. a) pontja első francia bekezdésében említett edények
Kivétel: az instabil gázok tárolására szánt és az 1. ábra alapján az I. és II. kategóriába tartozó edényeket a III. kategóriába kell sorolni.
2. ábra
A 3. cikk 1.1. a) pontja második francia bekezdésében említett edények
Kivétel: a hordozható tűzoltó készülékeket és a légzőkészülékek palackjait legalább a III. kategóriába kell sorolni.
3. ábra
A 3. cikk 1.1. b) pontja első francia bekezdésében említett edények
4. ábra
A 3. cikk 1.1. b) pontja második francia bekezdésében említett edények
Kivétel: a 3. cikk 2.3. pontjában említett, a meleg víz előállítására szánt rendszereket vagy az I. melléklet 2.10., 2.11., 3.4., 5. a) és 5. d) pontjában említett alapvető követelményeknek való megfelelés tekintetében EK-tervvizsgálatnak (B1 modul) vagy teljes minőségbiztosításnak (H modul) kell alávetni.
5. ábra
A 3. cikk 1.2. pontjában említett nyomástartó berendezések
Kivétel: a nyomástartó főzőedények terveit legalább a III. kategóriához tartozó modulok egyikének megfelelő megfelelőségértékelési eljárásnak kell alávetni.
6. ábra
A 3. cikk 1.3. a) pontja első francia bekezdésében említett csővezetékek
Kivétel: az instabil gázok számára szánt és a 6. ábra alapján az I. és II. kategóriába tartozó csővezetékeket a III. kategóriába kell sorolni.
7. ábra
A 3. cikk 1.3. a) pontja második francia bekezdésében említett csővezetékek
Kivétel: a 350 °C-nál magasabb hőmérsékletű töltetet tartalmazó és a 7. ábra alapján a II. kategóriába tartozó összes csővezetéket a III. kategóriába kell sorolni.
8. ábra
A 3. cikk 1.3. b) pontja első francia bekezdésében említett csővezetékek
9. ábra
A 3. cikk 1.3. b) pontja második francia bekezdésében említett csővezetékek
|
III. MELLÉKLET
MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK
E melléklet nyomástartó berendezésekre vonatkozó rendelkezéseiből fakadó kötelezettségek a rendszerekre is vonatkoznak.
A modul (belső gyártásellenőrzés)
|
1.
|
Ez a modul azt az eljárást írja le, amellyel a gyártó vagy annak a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője, aki teljesíti a 2. pontban meghatározott kötelezettségeket, biztosítja és kinyilvánítja, hogy a nyomástartó berendezés megfelel az irányelv rá vonatkozó követelményeinek. A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének minden egyes nyomástartó berendezésen el kell helyeznie a CE-jelölést, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot kell kibocsátania.
|
|
2.
|
A gyártónak össze kell állítania a 3. pontban leírt műszaki dokumentációt, és vagy a gyártó, vagy annak a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles azt ellenőrzési célokra a nemzeti hatóságok számára hozzáférhetővé tenni az utolsó nyomástartó berendezés gyártását követő tíz évig.
Ahol sem a gyártó, sem annak meghatalmazott képviselője nem rendelkezik székhellyel a Közösségben, a műszaki dokumentáció megőrzésére az a személy kötelezett, aki a nyomástartó berendezés közösségi forgalomba hozataláért felelős.
|
|
3.
|
A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a nyomástartó berendezés megfelel-e az irányelv rá vonatkozó követelményeinek. Amennyire lényeges egy ilyen értékelés esetében, ki kell terjednie a nyomástartó berendezés tervezésére, gyártására és üzemeltetésére, valamint tartalmaznia kell:
— a nyomástartó berendezés általános leírását,
— az alkotórészek, az alegységek, kapcsolási körök stb. összeállítási tervét, gyártási rajzait és diagramjait,
— az említett rajzok és diagramok, illetve a nyomástartó berendezés működésének megértéséhez szükséges leírásokat és magyarázatokat,
— az 5. cikkben említett és egészében vagy részben alkalmazott szabványok listáját, illetve, ahol nem alkalmazzák az 5. cikkben említett szabványokat, az irányelv alapvető követelményeinek a teljesítéséhez elfogadott megoldások leírásait,
— az elkészített számítások, végrehajtott vizsgálatok stb. eredményeit,
— a vizsgálati jegyzőkönyveket.
|
|
4.
|
A gyártó vagy annak a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a műszaki dokumentációval együtt köteles megőrizni a megfelelőségi nyilatkozat egy példányát.
|
|
5.
|
A gyártónak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a gyártási eljárás előírja, hogy a legyártott nyomástartó berendezés feleljen meg a 2. pontban említett műszaki dokumentációnak és az irányelv vonatkozó követelményeinek.
|
A1 modul (belső gyártásellenőrzés az átvételi eljárás felügyeletével)
Az A modul követelményein túlmenően az alábbiak érvényesek:
Az átvételi eljárást a gyártónak kell végrehajtania, és a gyártó által kiválasztott bejelentett szervezetnek kell felügyelnie váratlan látogatások által.
E látogatások során a bejelentett szervezetnek:
— meg kell állapítania, hogy a gyártó valóban elvégzi az I. melléklet 3.2. szakasza szerinti átvételi eljárást,
— az ellenőrzések lefolytatása érdekében mintákat kell vennie a gyártási vagy tárolási létesítményben lévő nyomástartó berendezésből. A bejelentett szervezet dönt a mintában lévő nyomástartó berendezések számáról, és arról, hogy szükséges-e elvégezni vagy elvégeztetni a nyomástartó berendezések mintáinak teljes vagy részleges átvételi eljárását.
Amennyiben egy vagy több nyomástartó berendezés nem megfelelő, a bejelentett szervezetnek megfelelő intézkedéseket kell tennie.
A bejelentett szervezet felelősségére a gyártónak az előbbi azonosító számát kell elhelyeznie minden egyes nyomástartó berendezésen.
B modul (EK-típusvizsgálat)
|
1.
|
Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amely során a bejelentett szervezet megbizonyosodik róla, és tanúsítja, hogy a kérdéses gyártást képviselő minta megfelel-e az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek.
|
|
2.
|
Az EK-típusvizsgálat iránti kérelmet a gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania az általa kiválasztott egyetlen bejelentett szervezethez.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
— a gyártó nevét és címét, és ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, az ő nevét és címét is,
— az írásbeli nyilatkozatot, hogy ugyanazt a kérelmet nem adták be más bejelentett szervezethez,
— a 3. pontban leírt műszaki dokumentációt.
A kérelmezőnek a bejelentett szervezet rendelkezésére kell bocsátania a tervbe vett gyártást, a továbbiakban „típust” képviselő mintát. A bejelentett szervezet, amennyiben a vizsgálati program úgy kívánja, további mintákat kérhet.
Egy típusba többféle nyomástartó berendezés is tartozhat, feltéve ha a változatok közötti különbségek nem érintik a biztonság szintjét.
|
|
3.
|
A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a nyomástartó berendezés megfelel-e az irányelv rá vonatkozó követelményeinek. Amennyire lényeges egy ilyen értékelés esetében, ki kell terjednie a nyomástartó berendezés tervezésére, gyártására és üzemeltetésére, valamint tartalmaznia kell:
— a típus általános leírását,
— az alkatrészek, az alegységek, kapcsolási körök stb. összeállítási tervét, gyártási rajzait és diagramjait,
— az említett rajzok és diagramok, illetve a nyomástartó berendezés működésének megértéséhez szükséges leírásokat és magyarázatokat,
— az 5. cikkben említett és egészében vagy részben alkalmazott szabványok listáját, illetve, ahol nem alkalmazzák az 5. cikkben említett szabványokat, az irányelv alapvető követelményeinek a teljesítéséhez elfogadott megoldások leírásait,
— az elkészített számítások, végrehajtott vizsgálatok stb. eredményeit,
— a vizsgálati jegyzőkönyveket,
— a gyártásnál előírt vizsgálatok adatait,
— az I. melléklet 3.1.2. és 3.1.3. szakaszai szerint kötelező minősítésekkel és jóváhagyásokkal kapcsolatos adatokat.
|
|
4.
|
A bejelentett szervezetnek:
|
4.1.
|
meg kell vizsgálnia a műszaki dokumentációt, igazolnia kell, hogy a típus gyártása annak megfelelően történik, és azonosítania kell az 5. cikkben említett szabványok vonatkozó rendelkezései szerint, illetve az említett szabványok rendelkezéseinek alkalmazása nélkül tervezett alkotórészeket.
A bejelentett szervezetnek különösen:
— meg kell vizsgálnia a műszaki dokumentációt a tervezési és gyártási eljárások vonatkozásában,
— értékelnie kell a felhasznált anyagokat, amikor azok nem felelnek meg a vonatkozó harmonizált szabványoknak vagy a nyomástartó berendezések anyagaira vonatkozó európai anyagjóváhagyásnak, és ellenőriznie kell az anyag gyártója által az I. melléklet 4.3. szakasza szerint kibocsátott tanúsítványokat,
— jóvá kell hagynia a nyomástartó berendezések alkatrészeinek állandó kötéseivel kapcsolatos eljárásokat, illetve ellenőriznie kell, hogy azokat jóváhagyták-e az I. melléklet 3.1.2. szakasza szerint,
— igazolnia kell, hogy a nyomástartó berendezésekhez tartozó alkatrészek állandó kötéseinek elkészítését és a roncsolásmentes vizsgálatok elvégzését vállaló személyzetet minősítették és jóváhagyták az I. melléklet 3.1.2. vagy 3.1.3. szakasza szerint;
|
|
4.2.
|
el kell végeznie vagy végeztetnie a megfelelő vizsgálatokat és szükséges próbákat annak megállapítása érdekében, hogy a gyártó által elfogadott megoldások megfelelnek-e az irányelv alapvető követelményeinek, amennyiben nem alkalmazták az 5. cikkben említett szabványokat;
|
|
4.3.
|
el kell végeznie vagy végeztetnie a megfelelő vizsgálatokat és szükséges próbákat annak megállapítása érdekében, hogy a gyártó a vonatkozó szabványokat helyesen alkalmazta-e, ha használatuk mellett döntött;
|
|
4.4.
|
meg kell állapodnia a kérelmezővel azt a helyszínről, ahol a vizsgálatokat és a szükséges próbákat elvégzik majd.
|
|
|
5.
|
Ha egy típus megfelel az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek, a bejelentett szervezetnek ki kell bocsátania az EK-típusvizsgálati tanúsítványt a kérelmező részére. A tíz évig érvényben maradó és megújítható tanúsítványnak tartalmaznia kell a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményeit és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat.
A műszaki dokumentáció vonatkozó részeinek listáját mellékelni kell a tanúsítványhoz, és egy példányt meg kell őriznie a bejelentett szervezetnek.
Ha a bejelentett szervezet elutasítja az EK-típusvizsgálati tanúsítvány kibocsátását a gyártó vagy annak a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője számára, a szervezetnek részletesen meg kell indokolnia az elutasítást. Gondoskodni kell fellebbezési eljárásról.
|
|
6.
|
A kérelmezőnek tájékoztatnia kell az EK-típusvizsgálati tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációt megőrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott nyomástartó berendezés összes módosításáról; ezeket további jóváhagyás alá kell vetni, amennyiben befolyásolhatják az alapvető követelményeknek való megfelelést vagy a nyomástartó berendezés használatára vonatkozó előírt feltételeket. E további jóváhagyást az eredeti EK-típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítésének formájában kell kiadni.
|
|
7.
|
Minden egyes bejelentett szervezetnek a tagállamok rendelkezésére kell bocsátania az általa visszavont (vagy kérésre az általa kibocsátott) EK-típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos lényeges adatokat.
Minden egyes bejelentett szervezetnek a többi bejelentett szervezet rendelkezésére kell bocsátania az általa visszavont vagy visszautasított EK-típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos lényeges adatokat.
|
|
8.
|
A többi bejelentett szervezet jogosult másolatokat kapni az EK-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy azok kiegészítéseiről. A tanúsítványok mellékleteit hozzáférhetővé kell tenni a többi bejelentett szervezet számára.
|
|
9.
|
A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének az utolsó nyomástartó berendezés gyártását követő tíz évig meg kell őriznie az EK-típusvizsgálati tanúsítványnak és/vagy azok kiegészítéseinek egy példányát a műszaki dokumentációval együtt.
Ahol sem a gyártó, sem annak meghatalmazott képviselője nem rendelkezik székhellyel a Közösségben, a műszaki dokumentáció megőrzésére az a személy kötelezett, aki a termék közösségi forgalomba hozataláért felelős.
|
B1 modul (EK-tervvizsgálat)
|
1.
|
Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amely során a bejelentett szervezet megbizonyosodik róla, és tanúsítja, hogy a nyomástartó berendezés terve megfelel az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek.
Az I. melléklet 2.2.4. szakaszában említett kísérleti tervezési módszer e modul vonatkozásában nem alkalmazható.
|
|
2.
|
A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének az általa kiválasztott egyetlen bejelentett szervezethez kell benyújtania az EK-tervvizsgálat iránti kérelmet.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
— a gyártó nevét és címét, és ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, az ő nevét és címét is,
— egy írásbeli nyilatkozatot, hogy ugyanazt a kérelmet nem adták be más bejelentett szervezethez,
— a 3. szakaszban leírt műszaki dokumentációt.
A kérelem tartalmazhatja a nyomástartó berendezés több változatát is, feltéve ha a változatok közötti különbségek nem érintik a biztonság szintjét.
|
|
3.
|
A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a nyomástartó berendezés megfelel-e az irányelv rá vonatkozó követelményeinek. Amennyire lényeges egy ilyen értékelés esetében, ki kell terjednie a nyomástartó berendezés tervezésére, gyártására és üzemeltetésére, valamint tartalmaznia kell:
— a nyomástartó berendezés általános leírását,
— az alkatrészek, az alegységek, kapcsolási körök stb. összeállítási terveit, gyártási rajzait és diagramjait,
— az említett rajzok és diagramok, illetve a nyomástartó berendezés működésének megértéséhez szükséges leírásokat és magyarázatokat,
— az 5. cikkben említett és egészében vagy részben alkalmazott szabványok listáját, illetve, ahol nem alkalmazzák az 5. cikkben említett szabványokat, az irányelv alapvető követelményeinek a teljesítéséhez elfogadott megoldások leírásait,
— a tervezési megoldás megfelelőségét alátámasztó szükséges bizonyítékot, különösen, ha az 5. cikkben említett szabványokat nem alkalmazták teljes mértékben; e bizonyítéknak tartalmaznia kell a gyártó megfelelő laboratóriuma által vagy annak nevében végrehajtott vizsgálatok eredményeit,
— az elkészített számítások, végrehajtott vizsgálatok stb. eredményeit,
— az I. melléklet 3.1.2. és 3.1.3. szakaszai szerint kötelező minősítésekkel és jóváhagyásokkal kapcsolatos adatokat.
|
|
4.
|
A bejelentett szervezetnek:
|
4.1.
|
meg kell vizsgálnia a műszaki dokumentációt, és azonosítania kell az 5. cikkben említett szabványok vonatkozó rendelkezései szerint, illetve az említett szabványok rendelkezéseinek alkalmazása nélkül tervezett alkotórészeket.
A bejelentett szervezetnek különösen:
— értékelnie kell azokat az anyagokat, amelyek nem felelnek meg a vonatkozó harmonizált szabványoknak vagy a nyomástartó berendezések anyagaira vonatkozó európai anyagjóváhagyásoknak,
— jóvá kell hagynia a nyomástartó berendezések alkatrészeinek állandó kötéseivel kapcsolatos eljárásokat, vagy ellenőriznie kell, hogy azokat jóváhagyták-e az I. melléklet 3.1.2. szakasza szerint,
— igazolnia kell, hogy a nyomástartó berendezésekhez tartozó alkatrészek állandó kötéseinek elkészítését és a roncsolásmentes vizsgálatok elvégzését vállaló személyzetet minősítették és jóváhagyták az I. melléklet 3.1.2. és 3.1.3. szakasza szerint;
|
|
4.2.
|
el kell végeznie a szükséges vizsgálatokat annak megállapítása érdekében, hogy a gyártó által elfogadott megoldások megfelelnek-e az irányelv alapvető követelményeinek, amennyiben nem alkalmazták az 5. cikkben említett szabványokat;
|
|
4.3.
|
el kell végeznie a szükséges vizsgálatokat annak megállapítása érdekében, hogy a gyártó a vonatkozó szabványokat alkalmazta-e, ha alkalmazásuk mellett döntött.
|
|
|
5.
|
Ha a terv megfelel az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek, a bejelentett szervezetnek ki kell bocsátania az EK-tervvizsgálati tanúsítványt a kérelmező részére. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, a vizsgálatok eredményeit, érvényességének feltételeit és a jóváhagyott terv azonosításához szükséges adatokat.
A műszaki dokumentáció vonatkozó részeinek listáját mellékelni kell a tanúsítványhoz, és egy példányt meg kell őriznie a bejelentett szervezetnek.
Ha a bejelentett szervezet elutasítja az EK-tervvizsgálati tanúsítvány kibocsátását a gyártó vagy annak a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője számára, a szervezetnek részletesen meg kell indokolnia az elutasítást. Gondoskodni kell fellebbezési eljárásról.
|
|
6.
|
A kérelmezőnek tájékoztatnia kell az EK-tervvizsgálati tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációt megőrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott terv összes módosításáról; ezeket további jóváhagyás alá kell vetni, amennyiben e változtatások befolyásolhatják a nyomástartó berendezések megfelelését az irányelv alapvető követelményeinek vagy a berendezés használatára előírt használati feltételeket. E további jóváhagyást az eredeti EK-tervvizsgálati tanúsítvány kiegészítésének formájában kell kiadni.
|
|
7.
|
Minden egyes bejelentett szervezetnek közölnie kell a tagállamokkal az általa visszavont (vagy kérésre az általa kibocsátott) EK-tervvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos lényeges adatokat.
Minden egyes bejelentett szervezetnek közölnie kell a többi bejelentett szervezettel az általa visszavont vagy visszautasított EK-tervvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos lényeges adatokat.
|
|
8.
|
A többi bejelentett szervezet, kérésre, megkaphatja az alábbiakkal kapcsolatos lényeges adatokat:
— az EK-tervvizsgálati tanúsítványok és azok kiegészítései,
— a visszavont EK-tervvizsgálati tanúsítványok és azok kiegészítései.
|
|
9.
|
A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének az utolsó nyomástartó berendezés gyártását követő tíz évig meg kell őriznie az EK-tervvizsgálati tanúsítványnak és/vagy azok kiegészítéseinek egy példányát, a 3. pontban említett műszaki dokumentációval együtt.
Ahol sem a gyártó, sem annak meghatalmazott képviselője nem rendelkezik székhellyel a Közösségben, a műszaki dokumentáció megőrzésére az a személy kötelezett, aki a termék közösségi forgalomba hozataláért felelős.
|
C1 modul (típusmegfelelőség)
|
1.
|
Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amely során a gyártó vagy annak a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője biztosítja és kinyilvánítja, hogy a nyomástartó berendezés megfelel az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az irányelv rá vonatkozó követelményeinek. A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének minden egyes nyomástartó berendezésen el kell helyeznie a CE-jelölést, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot kell kibocsátania.
|
|
2.
|
A gyártónak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a gyártási eljárás biztosítsa a legyártott nyomástartó berendezés megfelelését az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint az irányelv vonatkozó követelményeinek.
|
|
3.
|
A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének az utolsó nyomástartó berendezés gyártását követő tíz évig meg kell őriznie a megfelelőségi nyilatkozat egy példányát.
Ahol sem a gyártó, sem annak meghatalmazott képviselője nem rendelkezik székhellyel a Közösségben, a műszaki dokumentáció megőrzésére az a személy köteles, aki a nyomástartó berendezés közösségi forgalomba hozataláért felelős.
|
|
4.
|
Az átvételi eljárást a gyártó által kiválasztott bejelentett szervezet váratlan látogatásai formájában megvalósuló felügyeletnek kell alávetni.
E látogatások során a bejelentett szervezetnek:
— meg kell állapítania, hogy a gyártó valóban végrehajtja-e az I. melléklet 3.2. szakasza szerinti átvételi eljárást,
— az ellenőrzések lefolytatása érdekében mintákat kell vennie a gyártási vagy tárolási létesítményben lévő nyomástartó berendezésből. A bejelentett szervezet dönt a mintában lévő nyomástartó berendezések számáról, valamint arról, hogy szükséges-e elvégezni vagy elvégeztetni a nyomástartó berendezések mintáinak teljes vagy részleges átvételi eljárását.
Amennyiben egy vagy több nyomástartó berendezés nem megfelelő, a bejelentett szervezetnek megfelelő intézkedéseket kell tennie.
A bejelentett szervezet felelősségére a gyártó az előbbi azonosító számát elhelyezi minden egyes nyomástartó berendezésen.
|
D modul (gyártás-minőségbiztosítás)
|
1.
|
Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amely során a 2. pont kötelezettségeinek eleget tevő gyártó biztosítja és kinyilvánítja, hogy a nyomástartó berendezés megfelel az EK-típusvizsgálati vagy EK-tervvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az irányelv rá vonatkozó követelményeinek. A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének minden egyes nyomástartó berendezésen el kell helyeznie a CE-jelölést, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot kell kibocsátania. A CE-jelölés mellett fel kell tüntetni a 4. pontban meghatározott felügyeletért felelős bejelentett szervezet azonosítószámát.
|
|
2.
|
A gyártónak jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell üzemeltetnie a 3. pontban meghatározott gyártás, átvételi ellenőrzés és vizsgálat esetében, és alá kell vetnie magát a 4. pontban meghatározott felügyeletnek.
|
|
3.
|
Minőségbiztosítási rendszer
|
3.1.
|
A gyártónak az általa választott bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania minőségbiztosítási rendszerének értékelése végett.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
— az érintett nyomástartó berendezés összes lényeges adatát,
— a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentációt,
— a jóváhagyott típus műszaki dokumentációját és az EK-típusvizsgálati vagy EK-tervvizsgálati tanúsítvány egy példányát.
|
|
3.2.
|
A minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell, hogy a nyomástartó berendezés megfelel az EK-típusvizsgálati vagy EK-tervvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az irányelv rá vonatkozó követelményeinek.
A gyártó által elfogadott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszeres és rendezett módon dokumentálni kell írásos irányvonalak, eljárások és utasítások formájában. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és jelentések következetes értelmezését.
Különösen az alábbiak megfelelő leírását kell tartalmaznia:
— minőségbiztosítási célkitűzések és szervezeti felépítés, a vezetőség felelőssége és hatásköre a nyomástartó berendezések minőségére vonatkozóan,
— a használandó gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási technikákat, folyamatokat és rendszeres intézkedéseket, különösen az alkatrészek I. melléklet 3.1.2. szakasza szerint jóváhagyott állandó kötéseinek létrehozására használt eljárásokat,
— a gyártás előtt, alatt és után elvégzendő vizsgálatokat és próbákat, valamint azok elvégzésének gyakoriságát,
— a minőségbiztosítási feljegyzéseket, például a vizsgálati jelentéseket és vizsgálati adatokat, kalibrálási adatokat, valamint az érintett személyzet képzettségével kapcsolatos kimutatásokat, különösen az alkatrészek állandó kötéseinek elkészítését és a roncsolásmentes próbák elvégzését az I. melléklet 3.1.2. vagy 3.1.3. szakasza szerint vállaló személyzet esetében,
— az előírt minőség elérésének és a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének felügyeletét szolgáló eszközöket.
|
|
3.3.
|
A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a minőségbiztosítási rendszert annak meghatározása végett, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek. A minőségbiztosítási rendszernek a vonatkozó harmonizált szabványoknak megfelelő elemeiről vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 3.2. pontban említett párhuzamos követelményeknek.
Az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagja kellő tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen a nyomástartó berendezések érintett technológiájának értékelésében. Az értékelési eljárásnak tartalmaznia kell a gyártó telephelyén végrehajtott ellenőrzési látogatást.
A döntésről értesíteni kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és a megindokolt értékelési döntést. Rendelkezni kell fellebbezési eljárásról.
|
|
3.4.
|
A gyártónak vállalnia kell, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségeit, és biztosítania kell, hogy az megfelelő és hatékony marad.
A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a minőségbiztosítási rendszer bármilyen tervezett kiigazításáról tájékoztatnia kell azt a bejelentett szervezetet, amely jóváhagyta a minőségbiztosítási rendszert.
A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a javasolt változtatásokat, és el kell döntenie, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek, vagy új értékelésre van-e szükség.
Döntéséről értesítenie kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és a megindokolt értékelési döntést.
|
|
|
4.
|
Felügyelet a bejelentett szervezet felelősségével
|
4.1.
|
A felügyelet célja megbizonyosodni arról, hogy a gyártó kellően eleget tesz-e a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségeinek.
|
|
4.2.
|
A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzés céljából beléphessen a gyártás, az ellenőrzés, a vizsgálat és a tárolás helyszíneire, és biztosítania kell számára a szükséges információkat, különösen:
— a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,
— a minőségbiztosítási feljegyzéseket, például a vizsgálati jelentéseket és vizsgálati adatokat, a kalibrálási adatokat, az érintett személyzet képzettségével kapcsolatos jelentéseket stb.
|
|
4.3.
|
A bejelentett szervezetnek időszakos ellenőrzéseket kell végeznie, hogy megbizonyosodjon róla, a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert, és felülvizsgálati jelentését elérhetővé kell tennie a gyártó számára. Az ismétlődő felülvizsgálatokat olyan gyakorisággal kell végezni, hogy háromévente teljes újraértékelésre kerüljön sor.
|
|
4.4.
|
Ezen túlmenően a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. Az ilyen további látogatások szükségességének és gyakoriságának meghatározása a bejelentett szervezet által működtetett látogatáskezelési rendszer alapján történik. Különösen a következő tényezőket kell figyelembe venni a látogatáskezelési rendszerben:
— a berendezés kategóriája,
— a korábbi felügyeleti látogatások eredményei,
— a helyreállító intézkedések nyomon követésének szükségessége,
— adott esetben a rendszer jóváhagyásával kapcsolatos különleges feltételek,
— a gyártási szervezet, irányvonalak vagy technikák jelentős megváltozása.
Az ilyen látogatások során a bejelentett szervezet szükség esetén a minőségbiztosítási rendszer helyes működését igazoló vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet. A bejelentett szervezetnek elérhetővé kell tennie a gyártó számára látogatási jelentését, és ha vizsgálat is történt, a vizsgálati jelentést.
|
|
|
5.
|
A gyártónak az utolsó nyomástartó berendezés gyártását követő tíz évig a nemzeti hatóságok számára hozzáférhetővé kell tennie a következőket:
— a 3.1. pont második francia bekezdésében említett dokumentáció,
— a 3.4. pont második bekezdésében említett módosítások,
— a bejelentett szervezet 3.3., illetve 3.4. pont utolsó bekezdésében, illetve a 4.3. és 4.4. pontban említett döntései és jelentései.
|
|
6.
|
Minden egyes bejelentett szervezetnek közölnie kell a tagállamokkal az általa visszavont (vagy kérésre az általa kibocsátott) minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásával kapcsolatos lényeges információkat.
Minden egyes bejelentett szervezetnek közölnie kell a többi bejelentett szervezettel az általa visszavont vagy elutasított minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásával kapcsolatos lényeges információkat.
|
D1 modul (gyártás-minőségbiztosítás)
|
1.
|
Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amely során a 3. pont kötelezettségeinek eleget tevő gyártó biztosítja és kinyilvánítja, hogy az érintett nyomástartó berendezések megfelelnek az irányelv vonatkozó követelményeinek. A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének minden egyes nyomástartó berendezésen el kell helyeznie a CE-jelölést, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot kell kibocsátania. A CE-jelölést az 5. pontban meghatározott felügyeletért felelős bejelentett szervezet azonosítószámának kell követnie.
|
|
2.
|
A gyártónak össze kell állítania az alábbiakban leírt műszaki dokumentációt. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a nyomástartó berendezés megfelel-e az irányelv rá vonatkozó követelményeinek. Amennyire lényeges egy ilyen értékelés esetében, ki kell terjednie a nyomástartó berendezés tervezésére, gyártására és üzemeltetésére, valamint tartalmaznia kell:
— a nyomástartó berendezés általános leírását,
— az alkatrészek, az alegységek, kapcsolási körök stb. összeállítási tervét, gyártási rajzait és diagramjait,
— az említett rajzok és diagramok, illetve a nyomástartó berendezés működésének megértéséhez szükséges leírásokat és magyarázatokat,
— az 5. cikkben említett és egészben vagy részben alkalmazott szabványok listáját, illetve, ahol nem alkalmazzák az 5. cikkben említett szabványokat, az irányelv alapvető követelményeinek a teljesítéséhez elfogadott megoldások leírásait,
— az elkészített számítások, végrehajtott vizsgálatok stb. eredményeit,
— a vizsgálati jegyzőkönyveket.
|
|
3.
|
A gyártónak jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell üzemeltetnie a 4. pontban meghatározott gyártás, átvételi ellenőrzés és vizsgálat esetében, és alá kell vetnie magát az 5. pontban meghatározott felügyeletnek.
|
|
4.
|
Minőségbiztosítási rendszer
|
4.1.
|
A gyártónak az általa választott bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania minőségbiztosítási rendszerének értékelése végett.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
— az érintett nyomástartó berendezés összes lényeges adatát,
— a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentációt.
|
|
4.2.
|
A minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell, hogy a nyomástartó berendezés megfeleljen az irányelv vonatkozó követelményeinek.
A gyártó által elfogadott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszeres és rendezett módon dokumentálni kell írásos irányvonalak, eljárások és utasítások formájában. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és jelentések következetes értelmezését.
Különösen az alábbiak megfelelő leírását kell tartalmaznia:
— minőségbiztosítási célkitűzések és szervezeti felépítés, a vezetőség felelőssége és hatásköre a nyomástartó berendezések minőségére vonatkozóan,
— a használandó gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási technikákat, folyamatokat és rendszeres intézkedéseket, különösen az alkatrészek I. melléklet 3.1.2. szakasza szerint jóváhagyott állandó kötéseinek létrehozására használt eljárásokat,
— a gyártás előtt, alatt és után elvégzendő vizsgálatokat és próbákat, valamint azok elvégzésének gyakoriságát,
— a minőségbiztosítási feljegyzéseket, például a vizsgálati jelentéseket és vizsgálati adatokat, kalibrálási adatokat, valamint az érintett, különösen az alkatrészek állandó kötéseinek elkészítését az I. melléklet 3.1.2. szakasza szerint vállaló személyzet képzettségével kapcsolatos jelentéseket,
— az előírt minőség elérésének és a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének felügyeletét szolgáló eszközöket.
|
|
4.3.
|
A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a minőségbiztosítási rendszert annak meghatározása végett, hogy az megfelel-e a 4.2. pontban említett követelményeknek. A minőségbiztosítási rendszernek a vonatkozó harmonizált szabványoknak megfelelő elemeiről vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 4.2. pontban említett párhuzamos követelményeknek.
Az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagja tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen a nyomástartó berendezések érintett technológiájának értékelésében. Az értékelési eljárásnak tartalmaznia kell a gyártó telephelyén végrehajtott ellenőrzési látogatást.
A döntésről értesíteni kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és a megindokolt értékelési döntést. Rendelkezni kell fellebbezési eljárásról.
|
|
4.4.
|
A gyártónak vállalnia kell, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségeit, és biztosítania kell, hogy az megfelelő és hatékony marad.
A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a minőségbiztosítás bármilyen tervezett kiigazításáról tájékoztatnia kell azt a bejelentett szervezetet, amely jóváhagyta a minőségbiztosítási rendszert.
A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a javasolt változtatásokat, és el kell döntenie, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer megfelel-e a 4.2. pontban említett követelményeknek, vagy új értékelésre van-e szükség.
Döntéséről értesítenie kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és a megindokolt értékelési döntést.
|
|
|
5.
|
Felügyelet a bejelentett szervezet felelősségével
|
5.1.
|
A felügyelet célja megbizonyosodni arról, hogy a gyártó kellően eleget tesz-e a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségeinek.
|
|
5.2.
|
A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzés céljából beléphessen a gyártás, az ellenőrzés, a vizsgálat és a tárolás helyszíneire, és biztosítania kell számára a szükséges információkat, különösen:
— a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,
— a minőségbiztosítási feljegyzéseket, például a vizsgálati jelentéseket és vizsgálati adatokat, a kalibrálási adatokat, az érintett személyzet képzettségével kapcsolatos jelentéseket stb.
|
|
5.3.
|
A bejelentett szervezetnek rendszeres felülvizsgálatokat kell végeznie, hogy megbizonyosodjon róla, a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert, és felülvizsgálati jelentését elérhetővé kell tennie a gyártó számára. Az ismétlődő felülvizsgálatokat olyan gyakorisággal kell végezni, hogy háromévente teljes újraértékelésre kerüljön sor.
|
|
5.4.
|
Ezen túlmenően a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. Az ilyen további látogatások szükségességének és gyakoriságának meghatározása a bejelentett szervezet által működtetett látogatáskezelési rendszer alapján történik. Különösen a következő tényezőket kell figyelembe venni a látogatáskezelési rendszerben:
— a berendezés kategóriája,
— a korábbi felügyeleti látogatások eredményei,
— a helyreállító intézkedések nyomon követésének szükségessége,
— adott esetben a rendszer jóváhagyásával kapcsolatos különleges feltételek,
— a gyártási szervezet, irányvonalak vagy technikák jelentős megváltozása.
Az ilyen látogatások során a bejelentett szervezet szükség esetén a minőségbiztosítási rendszer helyes működését igazoló vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet. A bejelentett szervezetnek elérhetővé kell tennie a gyártó számára látogatási jelentését, és ha vizsgálat is történt, a vizsgálati jelentést.
|
|
|
6.
|
A gyártónak az utolsó nyomástartó berendezés gyártását követő tíz évig a nemzeti hatóságok számára hozzáférhetővé kell tennie a következőket:
— a 2. pontban leírt műszaki dokumentációt,
— a 4.1. pont második francia bekezdésében említett dokumentációt,
— a 4.4. pont második bekezdésében említett módosításokat,
— a bejelentett szervezet 4.3. és 4.4. szakasz utolsó bekezdésében, illetve az 5.3. és 5.4. szakaszban említett döntéseit és jelentéseit.
|
|
7.
|
Minden egyes bejelentett szervezetnek közölnie kell a tagállamokkal az általa visszavont (vagy kérésre az általa kibocsátott) minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásával kapcsolatos lényeges információkat.
Minden egyes bejelentett szervezetnek közölnie kell a többi bejelentett szervezettel az általa visszavont vagy visszautasított minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásával kapcsolatos lényeges információkat.
|
E modul (termék-minőségbiztosítás)
|
1.
|
Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amely során a 2. pont kötelezettségeinek eleget tevő gyártó biztosítja és kinyilvánítja, hogy a nyomástartó berendezés megfelel az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az irányelv vonatkozó követelményeinek. A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének minden egyes terméken el kell helyeznie a CE-jelölést, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot kell kibocsátania. A CE-jelölést a 4. pontban meghatározott felügyeletért felelős bejelentett szervezet azonosítószámának kell követnie.
|
|
2.
|
A gyártónak jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell üzemeltetnie a nyomástartó berendezés 3. pontban meghatározott átvételi eljárása és vizsgálata esetében, és alá kell magát vetnie a 4. pontban meghatározott felügyeletnek.
|
|
3.
|
Minőségbiztosítási rendszer
|
3.1.
|
A gyártónak az általa választott bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania a nyomástartó berendezések minőségbiztosítási rendszerének értékelése végett.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
— az érintett nyomástartó berendezés összes lényeges adatát,
— a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentációt,
— a jóváhagyott típus műszaki dokumentációját és az EK-típusvizsgálati tanúsítvány egy példányát.
|
|
3.2.
|
A minőségbiztosítási rendszer keretében minden egyes nyomástartó berendezést meg kell vizsgálni, és végre kell hajtani az 5. cikkben említett vonatkozó szabvány(ok)ban meghatározott megfelelő vagy azokkal egyenértékű próbákat, különösen az I. melléklet 3.2. szakaszában említett átvételi eljárást annak ellenőrzése végett, hogy az megfelel-e az irányelv vonatkozó követelményeinek. A gyártó által elfogadott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszeres és rendezett módon dokumentálni kell írott írásos irányvonalak, eljárások és utasítások formájában. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és jelentések következetes értelmezését.
Különösen az alábbiak megfelelő leírását kell tartalmaznia:
— minőségbiztosítási célkitűzések és szervezeti felépítés, a vezetőség felelőssége és hatásköre a nyomástartó berendezések minőségére vonatkozóan,
— a gyártás után elvégzendő vizsgálatok és próbák,
— a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének felügyeletére szolgáló eszközök,
— a minőségbiztosítási feljegyzéseket, például a vizsgálati jelentéseket és vizsgálati adatokat, kalibrálási adatokat, valamint az érintett személyzet képzettségével kapcsolatos jelentéseket, különösen az alkatrészek állandó kötéseinek elkészítését és a roncsolásmentes vizsgálatok elvégzését az I. melléklet 3.1.2. vagy 3.1.3. szakasza szerint vállaló személyzet esetében.
|
|
3.3.
|
A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a minőségbiztosítási rendszert annak meghatározása végett, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek. A minőségbiztosítási rendszernek a vonatkozó harmonizált szabványoknak megfelelő elemeiről vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 3.2. pontban említett párhuzamos követelményeknek.
Az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagja tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen a nyomástartó berendezések érintett technológiájának értékelésében. Az értékelési eljárásnak tartalmaznia kell a gyártó telephelyén végrehajtott ellenőrzési látogatást.
A döntésről értesíteni kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és a megindokolt értékelési döntést.
|
|
3.4.
|
A gyártónak vállalnia kell, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségeit, és biztosítania kell, hogy az kielégítő és hatékony marad.
A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a minőségbiztosítási rendszer bármilyen tervezett kiigazításáról tájékoztatnia kell azt a bejelentett szervezetet, amely jóváhagyta a minőségbiztosítási rendszert.
A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a javasolt változtatásokat, és el kell döntenie, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek, vagy új értékelésre van-e szükség.
Döntéséről értesítenie kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és a megindokolt értékelési döntést.
|
|
|
4.
|
Felügyelet a bejelentett szervezet felelősségével
|
4.1.
|
A felügyelet célja megbizonyosodni arról, hogy a gyártó kellően eleget tesz-e a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségeinek.
|
|
4.2.
|
A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzés céljából beléphessen az ellenőrzés, a vizsgálat és a tárolás helyszíneire, és biztosítania kell számára a szükséges információkat, különösen:
— a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,
— a műszaki dokumentációt,
— a minőségbiztosítási feljegyzéseket, például a vizsgálati jelentéseket és vizsgálati adatokat, a kalibrálási adatokat, az érintett személyzet képzettségével kapcsolatos jelentéseket stb.
|
|
4.3.
|
A bejelentett szervezetnek rendszeres felülvizsgálatokat kell végeznie, hogy megbizonyosodjon róla, a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert, és felülvizsgálati jelentését elérhetővé kell tennie a gyártó számára. Az ismétlődő felülvizsgálatokat olyan gyakorisággal kell végezni, hogy háromévente teljes újraértékelésre kerüljön sor.
|
|
4.4.
|
Ezen túlmenően a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. Az ilyen további látogatások szükségességének és gyakoriságának meghatározása a bejelentett szervezet által működtetett látogatáskezelési rendszer alapján történik. Különösen a következő tényezőket kell figyelembe venni a látogatáskezelési rendszerben:
— a berendezés kategóriája,
— a korábbi felügyeleti látogatások eredményei,
— a helyreállító intézkedések nyomon követésének szükségessége,
— adott esetben a rendszer jóváhagyásával kapcsolatos különleges feltételek,
— a gyártási szervezet, irányvonalak vagy technikák jelentős megváltozása.
Az ilyen látogatások során a bejelentett szervezet szükség esetén a minőségbiztosítási rendszer helyes működését igazoló vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet. A bejelentett szervezetnek elérhetővé kell tennie a gyártó számára látogatási jelentését, és ha vizsgálat is történt, a vizsgálati jelentést.
|
|
|
5.
|
A gyártónak az utolsó nyomástartó berendezés gyártását követő tíz évig a nemzeti hatóságok számára hozzáférhetővé kell tennie a következőket:
— a 3.1. pont második francia bekezdésében említett dokumentáció,
— a 3.4. pont második bekezdésében említett módosítások,
— a bejelentett szervezet 3.3. és 3.4. szakasz utolsó bekezdésében, illetve a 4.3. és 4.4. szakaszban említett döntései és jelentései.
|
|
6.
|
Minden egyes bejelentett szervezetnek közölnie kell a tagállamokkal az általa visszavont (vagy kérésre az általa kibocsátott) minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásával kapcsolatos lényeges információkat.
Minden egyes bejelentett szervezetnek közölnie kell a többi bejelentett szervezettel az általa visszavont vagy elutasított minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásával kapcsolatos lényeges információkat.
|
E1 modul (termék-minőségbiztosítás)
|
1.
|
Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amely során a 3. pont követelményeinek eleget tevő gyártó biztosítja és kinyilvánítja, hogy a nyomástartó berendezések megfelelnek az irányelv vonatkozó követelményeinek. A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének minden egyes nyomástartó berendezésen el kell helyeznie a CE-jelölést, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot kell kibocsátania. A CE-jelölést az 5. pontban meghatározott felügyeletért felelős bejelentett szervezet azonosítószámának kell követnie.
|
|
2.
|
A gyártónak össze kell állítania az alábbiakban leírt műszaki dokumentációt A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak vizsgálatát, hogy a nyomástartó berendezés megfelel-e az irányelv rá vonatkozó követelményeinek. Amennyire lényeges egy ilyen értékelés esetében, ki kell terjednie a nyomástartó berendezés tervezésére, gyártására és üzemeltetésére, valamint tartalmaznia kell:
— a nyomástartó berendezés általános leírását,
— az alkatrészek, az alegységek, kapcsolási körök stb. összeállítási tervét, gyártási rajzait és diagramjait,
— az említett rajzok és diagramok, illetve a nyomástartó berendezés működésének megértéséhez szükséges leírásokat és magyarázatokat,
— az 5. cikkben említett és egészben vagy részben alkalmazott szabványok listáját, illetve, ahol nem alkalmazzák az 5. cikkben említett szabványokat, az irányelv alapvető követelményeinek a teljesítéséhez elfogadott megoldások leírásait,
— az elkészített számítások, végrehajtott vizsgálatok stb. eredményeit,
— a vizsgálati jegyzőkönyveket.
|
|
3.
|
A gyártónak jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell üzemeltetnie a nyomástartó berendezés 4. pontban meghatározott átvételi ellenőrzése és vizsgálata esetében, és alá kell magát vetnie az 5. pontban meghatározott felügyeletnek.
|
|
4.
|
Minőségbiztosítási rendszer
|
4.1.
|
A gyártónak az általa választott bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania minőségbiztosítási rendszerének értékelése végett.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
— az érintett nyomástartó berendezés összes lényeges adatát,
— a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentációt.
|
|
4.2.
|
A minőségbiztosítási rendszer keretében minden egyes nyomástartó berendezést meg kell vizsgálni, és végre kell hajtani az 5. cikkben említett vonatkozó szabvány(ok)ban meghatározott megfelelő vagy azokkal egyenértékű próbákat, és különösen az I. melléklet 3.2. szakaszában említett átvételi eljárást annak ellenőrzése végett, hogy az megfelel-e az irányelv vonatkozó követelményeinek. A gyártó által elfogadott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszeres és rendezett módon dokumentálni kell írásos irányvonalak, eljárások és utasítások formájában. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és jelentések következetes értelmezését.
Különösen a következők megfelelő leírását kell tartalmaznia:
— minőségbiztosítási célkitűzések és szervezeti felépítés, a vezetőség felelőssége és hatásköre a nyomástartó berendezések minőségére vonatkozóan,
— az alkatrészek állandó kötéseinél használt, az I. melléklet 3.1.2. szakasza szerint jóváhagyott eljárások,
— a gyártás után elvégzendő vizsgálatok és próbák,
— a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének felügyeletét szolgáló eszközöket,
— a minőségbiztosítási feljegyzéseket, például a vizsgálati jelentéseket és vizsgálati adatokat, a kalibrálási adatokat, valamint az érintett, különösen az alkatrészek állandó kötéseinek elkészítését az I. melléklet 3.1.2. szakasza szerint vállaló személyzet képzettségével kapcsolatos jelentéseket.
|
|
4.3.
|
A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a minőségbiztosítási rendszert annak meghatározása végett, hogy az megfelel-e a 4.2. pontban említett követelményeknek. A minőségbiztosítási rendszernek a vonatkozó harmonizált szabványoknak megfelelő elemeiről vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 4.2. pontban említett párhuzamos követelményeknek.
Az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagja tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen a nyomástartó berendezések érintett technológiájának értékelésében. Az értékelési eljárásnak tartalmaznia kell a gyártó telephelyén végrehajtott ellenőrzési látogatást.
A döntésről értesíteni kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és a megindokolt értékelési döntést. Rendelkezni kell fellebbezési eljárásról.
|
|
4.4.
|
A gyártónak vállalnia kell, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségeit, és biztosítania kell, hogy az kielégítő és hatékony marad.
A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a minőségbiztosítási rendszer bármilyen tervezett kiigazításáról tájékoztatnia kell azt a bejelentett szervezetet, amely jóváhagyta a minőségbiztosítási rendszert.
A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a javasolt változtatásokat, és el kell döntenie, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer megfelel-e a 4.2. pontban említett követelményeknek, vagy új értékelésre van-e szükség.
Döntéséről értesítenie kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és a megindokolt értékelési döntést.
|
|
|
5.
|
Felügyelet a bejelentett szervezet felelősségével
|
5.1.
|
A felügyelet célja megbizonyosodni arról, hogy a gyártó kellően eleget tesz-e a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségeinek.
|
|
5.2.
|
A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzés céljából beléphessen az ellenőrzés, a vizsgálat és a tárolás helyszíneire, és biztosítania kell számára a szükséges információkat, különösen:
— a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,
— a műszaki dokumentációt,
— a minőségbiztosítási feljegyzéseket, például a vizsgálati jelentéseket és vizsgálati adatokat, a kalibrálási adatokat, az érintett személyzet képzettségével kapcsolatos jelentéseket stb.
|
|
5.3.
|
A bejelentett szervezetnek rendszeres felülvizsgálatokat kell végeznie, hogy megbizonyosodjon róla, a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert, és felülvizsgálati jelentését elérhetővé kell tennie a gyártó számára. Az ismétlődő felülvizsgálatokat olyan gyakorisággal kell végezni, hogy háromévente teljes újraértékelésre kerüljön sor.
|
|
5.4.
|
Ezen túlmenően a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. Az ilyen további látogatások szükségességének és gyakoriságának meghatározása a bejelentett szervezet által működtetett látogatáskezelési rendszer alapján történik. Különösen a következő tényezőket kell figyelembe venni a látogatáskezelési rendszerben:
— a berendezés kategóriája,
— a korábbi felügyeleti látogatások eredményei,
— a helyreállító intézkedések nyomon követésének szükségessége,
— adott esetben a rendszer jóváhagyásával kapcsolatos különleges feltételek,
— a gyártási szervezet, irányvonalak vagy technikák jelentős megváltozása.
Az ilyen látogatások során a bejelentett szervezet szükség esetén a minőségbiztosítási rendszer helyes működését igazoló vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet. A bejelentett szervezetnek elérhetővé kell tennie a gyártó számára látogatási jelentését, és ha vizsgálat is történt, a vizsgálati jelentést.
|
|
|
6.
|
A gyártónak az utolsó nyomástartó berendezés gyártását követő tíz évig a nemzeti hatóságok számára hozzáférhetővé kell tennie a következőket:
— a 2. pontban leírt műszaki dokumentációt,
— a 4.1. pont második francia bekezdésében említett dokumentációt,
— a 4.4. pont második bekezdésében említett módosításokat,
— a bejelentett szervezet 4.3. és 4.4. pont utolsó bekezdésében, illetve az 5.3. és 5.4. pontban említett döntéseit és jelentéseit.
|
|
7.
|
Minden egyes bejelentett szervezetnek közölnie kell a tagállamokkal az általa visszavont (vagy kérésre az általa kibocsátott) minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásával kapcsolatos lényeges információkat.
Minden egyes bejelentett szervezetnek közölnie kell a többi bejelentett szervezettel az általa visszavont vagy elutasított minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásával kapcsolatos lényeges információkat.
|
F modul (termékellenőrzés)
|
1.
|
Ez a modul azt az eljárást írja le, amely során a gyártó vagy annak a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője biztosítja és kinyilvánítja, hogy a 3. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó nyomástartó berendezés megfelel az alábbiak egyikében leírt típusnak:
— az EK-típusvizsgálati tanúsítványban, vagy
— az EK-tervvizsgálati tanúsítványban,
és megfelel az irányelv vonatkozó követelményeinek.
|
|
2.
|
A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie, hogy a gyártási eljárás biztosítsa, hogy a nyomástartó berendezés megfeleljen az alábbiak egyikében leírt típusnak:
— az EK-típusvizsgálati tanúsítványban, vagy
— az EK-tervvizsgálati tanúsítványban,
és az irányelv vonatkozó követelményeinek.
A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének az összes nyomástartó berendezésen el kell helyeznie a CE-jelölést, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot kell kibocsátania.
|
|
3.
|
A bejelentett szervezetnek végre kell hajtania a megfelelő vizsgálatokat és próbákat, minden termék 4. pont szerinti vizsgálata és próbája által annak ellenőrzése érdekében, hogy a nyomástartó berendezés megfelel-e az irányelv vonatkozó követelményeinek.
A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének az utolsó nyomástartó berendezés gyártását követő tíz évig meg kell őriznie a megfelelőségi nyilatkozat egy példányát.
|
|
4.
|
Ellenőrzés minden egyes nyomástartó berendezés vizsgálata és próbája által
|
4.1.
|
Minden egyes nyomástartó berendezést egyenként meg kell vizsgálni, és alá kell vetni az 5. cikkben említett vonatkozó szabvány(ok)ban meghatározott megfelelő vagy azokkal egyenértékű vizsgálatoknak és próbáknak annak igazolása érdekében, hogy megfelelnek a típusnak és az irányelv vonatkozó követelményeinek.
A bejelentett szervezetnek különösen:
— ellenőriznie kell, hogy az alkatrészek állandó kötéseinek elkészítését és a roncsolásmentes vizsgálatok elvégzését vállaló személyzetet minősítették vagy jóváhagyták az I. melléklet 3.1.2. és 3.1.3. szakasza szerint,
— ellenőriznie kell az anyag gyártója által az I. melléklet 4.3. szakasza szerint kiadott tanúsítványt,
— el kell végeznie vagy végeztetnie az I. melléklet 3.2. szakaszában említett átvételi ellenőrzést és ellenállósági próbát, valamint az esetleges biztonsági szerelvények vizsgálatát.
|
|
4.2.
|
A bejelentett szervezetnek el kell helyeznie vagy helyeztetnie az azonosító számát minden egyes nyomástartó berendezésen, és írásbeli megfelelőségi tanúsítványt kell kiállítania az elvégzett próbákról.
|
|
4.3.
|
A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének biztosítania kell, hogy a bejelentett szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítvány kérésre rendelkezésre álljon.
|
|
G modul (egyedi EK-ellenőrzés)
|
1.
|
Ez a modul azt az eljárást írja le, amely során a gyártó biztosítja és kinyilvánítja, hogy 4.1. pontban említett tanúsítvánnyal kibocsátott nyomástartó berendezés megfelel az irányelv vonatkozó követelményeinek. A gyártónak el kell helyeznie a CE-jelölést a nyomástartó berendezésen, és megfelelőségi nyilatkozatot kell kiadnia.
|
|
2.
|
A gyártónak egy szabadon választott bejelentett szervezetnél kell kérelmeznie az egyedi ellenőrzést.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
— a gyártó nevét és címét, valamint a nyomástartó berendezés helyét,
— egy írásbeli nyilatkozatot arról, hogy hasonló kérelmet nem adtak be másik bejelentett szervezethez,
— a műszaki dokumentációt.
|
|
3.
|
A műszaki dokumentáció legyen alkalmas a nyomástartó berendezésnek – az irányelv vonatkozó követelményei szerinti – megfelelőségértékelésére, és hogy a nyomástartó berendezés tervezése, gyártása és üzemeltetése érthető legyen.
A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell:
— a nyomástartó berendezés általános leírását,
— az alkatrészek, alegységek, kapcsolási körök stb. összeállítási tervét, gyártási rajzait és diagramjait,
— az említett rajzok és diagramok, illetve a nyomástartó berendezés működésének megértéséhez szükséges leírásokat és magyarázatokat,
— az 5. cikkben említett és egészben vagy részben alkalmazott szabványok listáját, illetve, ahol nem alkalmazzák az 5. cikkben említett szabványokat, az irányelv alapvető követelményeinek a teljesítéséhez elfogadott megoldások leírását,
— az elkészített számítások, végrehajtott vizsgálatok stb. eredményeit,
— a vizsgálati jelentéseket,
— lényeges részleteket a gyártási és vizsgálati eljárások jóváhagyásával, valamint az érintett személyzet képesítésével vagy jóváhagyásával kapcsolatban, az I. melléklet 3.1.2. és 3.1.3. szakasza szerint.
|
|
4.
|
A bejelentett szervezetnek meg kell vizsgálnia minden egyes nyomástartó berendezés tervét és konstrukcióját, és a gyártás során el kell végeznie az 5. cikkben említett vonatkozó szabvány(ok)ban meghatározott vagy azokkal egyenértékű megfelelő vizsgálatokat és próbákat, hogy biztosítsa az irányelv vonatkozó követelményeinek való megfelelőségét.
A bejelentett szervezetnek különösen:
— meg kell vizsgálnia a műszaki dokumentációt a tervezési és gyártási eljárásokra figyelemmel,
— értékelnie kell a felhasznált anyagokat, ha azok nem felelnek meg a vonatkozó harmonizált szabványoknak vagy a nyomástartó berendezések anyagaira vonatkozó európai anyagjóváhagyásnak, és ellenőriznie kell az anyag gyártója által az I. melléklet 4.3. szakasza szerint kibocsátott tanúsítványokat,
— jóvá kell hagynia a nyomástartó berendezések alkatrészeinek állandó kötéseivel kapcsolatos eljárásokat, illetve ellenőriznie kell, hogy azokat jóváhagyták-e az I. melléklet 3.1.2. szakasza szerint,
— ellenőriznie kell az I. melléklet 3.1.2. és 3.1.3. szakasza szerint kötelező minősítéseket és jóváhagyásokat,
— el kell végeznie az I. melléklet 3.2.1. szakaszában említett átvételi ellenőrzést, végre kell hajtania vagy hajtatnia az I. melléklet 3.2.2. szakaszában említett nyomáspróbát, és meg kell vizsgálnia az esetleges biztonsági szerelvényeket;
|
4.1.
|
a bejelentett szervezetnek el kell helyeznie vagy helyeztetnie az azonosító számát a nyomástartó berendezéseken, és megfelelőségi tanúsítványt kell kiállítania az elvégzett próbákról. E tanúsítványt tíz évig meg kell őrizni;
|
|
4.2.
|
a gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének biztosítania kell, hogy a bejelentett szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítvány és nyilatkozat kérésre rendelkezésre álljon.
|
|
H modul (teljes minőségbiztosítás)
|
1.
|
Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amely során a 2. pont kötelezettségeinek eleget tevő gyártó biztosítja és kinyilvánítja, hogy a kérdéses nyomástartó berendezés megfelel az irányelv vonatkozó követelményeinek. A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének minden egyes nyomástartó berendezésen el kell helyeznie a CE-jelölést, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot kell kibocsátania. A CE-jelölést a 4. pontban meghatározott felügyeletért felelős bejelentett szervezet azonosítószámának kell követnie.
|
|
2.
|
A gyártónak jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell üzemeltetnie a 3. pontban meghatározott tervezés, gyártás, átvételi ellenőrzés és vizsgálat esetében, és alá kell vetnie magát a 4. pontban meghatározott felügyeletnek.
|
|
3.
|
Minőségbiztosítási rendszer
|
3.1.
|
A gyártónak az általa választott bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania minőségbiztosítási rendszerének értékelése végett.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
— a kérdéses nyomástartó berendezés összes lényeges adatát,
— a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentációt.
|
|
3.2.
|
A minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell, hogy a nyomástartó berendezés megfelel az irányelv vonatkozó követelményeinek.
A gyártó által elfogadott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszeres és rendezett módon dokumentálni kell írásos irányvonalak, eljárások és utasítások formájában. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie az eljárási és minőségbiztosítási intézkedések, például programok, tervek, kézikönyvek és jelentések következetes értelmezését.
Különösen az alábbiak megfelelő leírását kell tartalmaznia:
— minőségbiztosítási célkitűzések és szervezeti felépítés, a vezetőség felelőssége és hatásköre a terv és a termék minőségére vonatkozóan,
— az alkalmazandó műszaki tervezési előírások, a szabványokat is ideértve, és ahol az 5. cikkben említett szabványokat nem alkalmazzák teljes mértékben, a nyomástartó berendezésekre vonatkozó irányelv alapvető követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében használt eszközök,
— a nyomástartó berendezések tervezésekor használt EK-tervellenőrzési és vizsgálati technikák, eljárások és rendszeres intézkedések, különös tekintettel az I. melléklet 4. szakasza szerinti anyagokra,
— a használandó gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási technikák, eljárások és rendszeres intézkedések, különösen az alkatrészek I. melléklet 3.1.2. szakasza szerint jóváhagyott állandó kötéseinek kialakítására használt eljárások,
— a gyártás előtt, alatt és után végzendő vizsgálatok és próbák, valamint azok elvégzésének gyakorisága,
— a minőségbiztosítási feljegyzések, például a vizsgálati jelentések és vizsgálati adatok, a kalibrálási adatok, valamint az érintett személyzet képzettségével kapcsolatos jelentések, különösen az alkatrészek állandó kötéseinek elkészítését és a roncsolásmentes vizsgálatok elvégzését az I. melléklet 3.1.2. vagy 3.1.3. szakasza szerint vállaló személyzet esetében,
— a nyomástartó berendezés és terve előírt minősége elérésének és a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének ellenőrzésére szolgáló eszközök.
|
|
3.3.
|
A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a minőségbiztosítási rendszert annak meghatározása végett, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek. A minőségbiztosítási rendszer elemeiről, amelyek a vonatkozó harmonizált szabványoknak megfelelnek, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 3.2. pontban említett párhuzamos követelményeknek.
Az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagja tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen a nyomástartó berendezések érintett technológiájának értékelésében. Az értékelési eljárásnak tartalmaznia kell a gyártó telephelyén végrehajtott ellenőrzési látogatást.
A döntésről értesíteni kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és a megindokolt értékelési döntést. Rendelkezni kell fellebbezési eljárásról.
|
|
3.4.
|
A gyártónak vállalnia kell, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségeit, és biztosítania kell, hogy az megfelelő és hatékony marad.
A gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a minőségbiztosítási rendszer bármilyen tervezett kiigazításáról tájékoztatnia kell azt a bejelentett szervezetet, amely jóváhagyta a minőségbiztosítási rendszert.
A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a javasolt változtatásokat, és el kell döntenie, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek, vagy új értékelésre van-e szükség.
Döntéséről értesítenie kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és a megindokolt értékelési döntést.
|
|
|
4.
|
Felügyelet a bejelentett szervezet felelősségével
|
4.1.
|
A felügyelet célja megbizonyosodni arról, hogy a gyártó kellően eleget tesz-e a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségeinek.
|
|
4.2.
|
A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzés céljából beléphessen a gyártás, az ellenőrzés, a vizsgálat és a tárolás helyszíneire, és biztosítania kell számára a szükséges információkat, különösen:
— a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,
— a minőségbiztosítási rendszernek a tervezési részre meghatározott minőségbiztosítási feljegyzéseket, például az elemzések, számítások, próbák eredményeit stb.
— a minőségbiztosítási rendszernek a gyártási részre meghatározott minőségbiztosítási feljegyzéseket, például az ellenőrzési kimutatásokat és vizsgálati adatokat, a kalibrálási adatokat, az érintett személyzet képzettségével kapcsolatos jelentéseket stb.
|
|
4.3.
|
A bejelentett szervezetnek időszakos ellenőrzéseket kell végeznie, hogy megbizonyosodjon róla, a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert, és felülvizsgálati jelentését elérhetővé kell tennie a gyártó számára. Az ismétlődő felülvizsgálatokat olyan gyakorisággal kell végezni, hogy háromévente teljes újraértékelésre kerüljön sor.
|
|
4.4.
|
Ezen túlmenően a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. Az ilyen további látogatások szükségességének és gyakoriságának meghatározása a bejelentett szervezet által működtetett látogatáskezelési rendszer alapján történik. Különösen a következő tényezőket kell figyelembe venni a látogatáskezelési rendszerben:
— a berendezés kategóriája,
— a korábbi felügyeleti látogatások eredményei,
— a helyreállító intézkedések nyomon követésének szükségessége,
— adott esetben a rendszer jóváhagyásával kapcsolatos különleges feltételek,
— a gyártási szervezet, irányvonalak vagy technikák jelentős megváltozása.
Az ilyen látogatások során a bejelentett szervezet szükség esetén a minőségbiztosítási rendszer helyes működését igazoló vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet. A bejelentett szervezetnek elérhetővé kell tennie a gyártó számára látogatási jelentését, és ha vizsgálat is történt, a vizsgálati jelentést.
|
|
|
5.
|
A gyártónak az utolsó nyomástartó berendezés gyártását követő tíz évig a nemzeti hatóságok számára hozzáférhetővé kell tennie a következőket:
— a 3.1. pont második albekezdésének második francia bekezdésében említett dokumentáció,
— a 3.4. pont második albekezdésében említett módosítások,
— a bejelentett szervezet 3.3. és 3.4. pont utolsó bekezdésében, illetve a 4.3. és 4.4. pontban említett döntései és jelentései.
|
|
6.
|
Minden egyes bejelentett szervezetnek közölnie kell a tagállamokkal az általa visszavont (vagy kérésre az általa kibocsátott) minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásával kapcsolatos lényeges információkat.
Minden egyes bejelentett szervezetnek közölnie kell a többi bejelentett szervezettel az általa visszavont vagy elutasított minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásával kapcsolatos lényeges információkat.
|
H1 modul (teljes minőségbiztosítás EK-tervvizsgálattal és az átvételi eljárás különleges felügyeletével)
|
1.
|
A H modul követelményein túlmenően a következők érvényesek:
a) a gyártónak a bejelentett szervezethez kell benyújtania az EK-tervvizsgálati kérelmet;
b) a kérelemnek lehetővé kell tennie a nyomástartó berendezés tervezésének, gyártásának és üzemelésének megértését, illetve annak értékelését, hogy megfelel-e az irányelv alapvető követelményeinek.
Tartalmaznia kell:
— a műszaki tervezési előírásokat, ideértve az alkalmazott szabványokat,
— az alkalmasságot igazoló szükséges bizonyítékokat, különösen ha nem alkalmazzák teljes mértékben az 5. cikkben említett szabványokat. E bizonyítékoknak tartalmaznia kell a gyártó megfelelő laboratóriuma által vagy annak nevében végrehajtott vizsgálati eredményeket;
c) a bejelentett szervezetnek meg kell vizsgálnia a kérelmet, és ha a terv megfelel az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek, EK-tervvizsgálati tanúsítványt kell kibocsátania a kérelmező részére. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a vizsgálatok végkövetkeztetéseit, érvényességének feltételeit, valamint a jóváhagyott terv azonosításához szükséges adatokat, és ha lényeges, a nyomástartó berendezés vagy a tartozékok működésének leírását;
d) a kérelmezőnek tájékoztatnia kell az EK-tervvizsgálati tanúsítványt kiállító bejelentett szervezetet a jóváhagyott terv összes módosításáról. A jóváhagyott tervek módosításait az EK-tervvizsgálati tanúsítványt kiállító bejelentett szervezet további jóváhagyása alá kell vetni, ha azok befolyásolhatják az irányelv alapvető követelményeinek vagy a nyomástartó berendezés használatára előírt feltételeknek való megfelelőséget. E további jóváhagyást az eredeti EK-tervvizsgálati tanúsítvány kiegészítésének formájában kell kiadni;
e) minden egyes bejelentett szervezetnek közölnie kell a többi bejelentett szervezettel az általa visszavont vagy elutasított EK-tervvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos lényeges információkat.
|
|
2.
|
Az I. melléklet 3.2. szakaszában említett átvételi eljárásra a bejelentett szervezet váratlan látogatásainak formájában megvalósuló fokozott felügyelet vonatkozik. E látogatások során a bejelentett szervezetnek vizsgálatokat kell elvégeznie a nyomástartó berendezésen.
|
IV. MELLÉKLET
A 12. CIKKBEN EMLÍTETT BEJELENTETT SZERVEZETEK ÉS A 13. CIKKBEN EMLÍTETT FÜGGETLEN SZERVEZETEK KIJELÖLÉSEKOR TELJESÍTENDŐ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK
|
1.
|
A szervezet, annak igazgatója, illetve az értékelési és igazolási műveletek végrehajtásáért felelős személyzet nem lehet a szervezet által ellenőrzött nyomástartó berendezés vagy rendszer tervezője, gyártója, szállítója, üzemeltetője vagy felhasználója, sem e felek bármelyikének meghatalmazott képviselője. Nem vehet részt közvetlenül a nyomástartó berendezés vagy rendszer tervezésében, kivitelezésében, forgalmazásában vagy karbantartásában, és nem lehet az e tevékenységekkel foglalkozó felek képviselője. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy műszaki információcsere folyjék a nyomástartó berendezések és rendszerek gyártója és a bejelentett szervezet között.
|
|
2.
|
A szervezet és annak személyzete köteles az értékeléseket és igazolásokat a legmagasabb fokú szakmai tisztességgel és műszaki hozzáértéssel elvégezni, és mentesnek kell lennie, különösen az ellenőrzések eredményében érdekelt személyek vagy személyek csoportja felől jövő mindenfajta, különösen pénzügyi nyomástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatja ítélőképességét vagy az ellenőrzés eredményét.
|
|
3.
|
A szervezetnek a szükséges személyzet és a szükséges létesítmények birtokában kell lennie, ami lehetővé teszi, hogy megfelelően végrehajtsa a felügyeleti tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztratív feladatokat, valamint hozzá kell férnie a különleges ellenőrzések esetében szükséges berendezésekhez.
|
|
4.
|
Az ellenőrzésért felelős személyzetnek az alábbiakkal kell rendelkeznie:
— alapos műszaki és szakmai képzettség,
— az általa végzett ellenőrzések követelményeinek kielégítő ismerete és az ilyen műveletek terén szerzett megfelelő tapasztalat,
— az ellenőrzések elvégzését bizonyító tanúsítványok, feljegyzések és jelentések kiállításához szükséges képesség.
|
|
5.
|
Biztosítani kell az ellenőrző személyzet pártatlanságát. Díjazása nem függhet az elvégzett ellenőrzések számától, sem pedig az ellenőrzések eredményétől.
|
|
6.
|
A szervezetnek felelősségbiztosítást kell kötnie, kivéve ha a nemzeti jog alapján a felelősséget az állam vállalja át, vagy ha maga a tagállam közvetlenül felelős az ellenőrzésekért.
|
|
7.
|
A szervezet személyzetét szakmai titoktartás köti az irányelvben vagy az azt hatályba léptető nemzeti jogszabály bármely rendelkezésében meghatározott feladatai elvégzése közben tudomására jutott információkkal kapcsolatban (kivéve annak az államnak a hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságai felé, amelyben tevékenységeit végzi).
|
V. MELLÉKLET
A 14. CIKKBEN EMLÍTETT FELHASZNÁLÓI ELLENŐRZŐ SZERVEZETEK ENGEDÉLYEZÉSEKOR TELJESÍTENDŐ KÖVETELMÉNYEK
|
1.
|
A felhasználói ellenőrző szervezetnek szervezetileg azonosíthatónak kell lennie, és olyan jelentési módszerekkel kell rendelkeznie azon a csoporton belül, amelynek részét képezi, amely biztosítja és bizonyítja pártatlanságát. Nem lehet felelős a nyomástartó berendezések vagy rendszerek tervezéséért, gyártásáért, szállításáért, telepítéséért, üzemeltetéséért vagy karbantartásáért, és nem vehet részt olyan tevékenységekben, amelyek összeférhetetlenek az ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatos ítéletalkotási függetlenségével és tisztességével.
|
|
2.
|
A felhasználói ellenőrző szervezet és annak személyzete köteles az értékeléseket és igazolásokat a legmagasabb fokú szakmai tisztességgel és műszaki hozzáértéssel végezni, és mentesnek kell lennie különösen az ellenőrzések eredményében érdekelt személyek vagy személyek csoportja felől jövő mindenfajta, különösen pénzügyi nyomástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatja ítélőképességét vagy az ellenőrzés eredményét.
|
|
3.
|
A felhasználói ellenőrző szervezetnek a szükséges személyzet és a szükséges létesítmények birtokában kell lennie, ami lehetővé teszi, hogy megfelelően végrehajtsa a felügyeleti tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztratív feladatokat; emellett hozzá kell férnie a különleges ellenőrzések esetében szükséges berendezéshez.
|
|
4.
|
Az ellenőrzésért felelős személyzetnek az alábbiakkal kell rendelkeznie:
— alapos műszaki és szakmai képzettség,
— az általa végzett ellenőrzések követelményeinek kielégítő ismerete és az ilyen műveletek terén szerzett megfelelő tapasztalat,
— az ellenőrzések elvégzését bizonyító tanúsítványok, feljegyzések és jelentések kiállításához szükséges képesség.
|
|
5.
|
Biztosítani kell az ellenőrző személyzet pártatlanságát. Díjazása nem függhet az elvégzett ellenőrzések számától, sem pedig az ellenőrzések eredményétől.
|
|
6.
|
A felhasználói ellenőrző szervezetnek megfelelő felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, kivéve ha a felelősséget az a csoport vállalja, amelynek részét képezi.
|
|
7.
|
A felhasználói ellenőrző szervezet személyzetét szakmai titoktartás köti az irányelvben vagy az azt hatályba léptető nemzeti jogszabály bármely rendelkezésében meghatározott feladatai elvégzése közben tudomására jutott információkkal kapcsolatban (kivéve annak az államnak a hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságai felé, amelyben tevékenységeiket végzik).
|
VI. MELLÉKLET
A CE-JELÖLÉS
A CE-jelölés a következő írásképű „CE” betűkből áll:
A CE-jelölés kicsinyítésekor vagy nagyításakor meg kell tartani a fent ábrázolt rácsból adódó arányokat.
A CE-jelölés különböző alkotórészeinek kb. egyenlő magasnak kell lennie, a legkisebb magasság 5 mm.
VII. MELLÉKLET
MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT
Az EK-megfelelőségi nyilatkozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
— a gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe,
— a nyomástartó berendezés vagy rendszer leírása,
— az alkalmazott megfelelőségértékelési eljárás,
— rendszerek esetében a rendszert alkotó nyomástartó berendezés és az alkalmazott megfelelőségértékelési eljárás leírása,
— ahol szükséges, az ellenőrzést végző bejelentett szervezet neve és címe,
— adott esetben, hivatkozás az EK-típusvizsgálati tanúsítványra, az EK-tervvizsgálati tanúsítványra vagy az EK-megfelelőségi tanúsítványra,
— adott esetben, a gyártó minőségbiztosítási rendszerét felügyelő bejelentett szervezet neve és címe,
— adott esetben, hivatkozások az alkalmazott harmonizált szabványokra,
— adott esetben, az alkalmazott egyéb műszaki szabványok és előírások,
— adott esetben, hivatkozások az alkalmazott egyéb közösségi irányelvekre,
— a gyártó vagy annak a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője nevében jogilag kötelező erejű nyilatkozat aláírására jogosult személy adatai.
ADR = Európai megállapodás a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról.
RID = Veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat.
IMDG = Veszélyes áruk nemzetközi tengerészeti kódexe.
ICAO = Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet.