9.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 152/59


AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 357/15/COL SZ. HATÁROZATA

(2015. szeptember 23.)

a Sandefjord Fotball AS javára nyújtott állami támogatás ügyben folytatott hivatalos vizsgálat lezárásáról (Norvégia) [2016/906]

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (A TOVÁBBIAKBAN: A HATÓSÁG),

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 61. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

tekintettel az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (a továbbiakban: a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás) és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyvére (a továbbiakban: 3. jegyzőkönyv) és különösen a II. rész 7. cikkének (3) bekezdésére,

mivel:

I.   TÉNYEK

1.   Eljárás

(1)

A Hatóság a hozzá beérkezett panaszokat és piaci információt követően 2013. október 31-én értesítette (dokumentumszám: 686574) a norvég hatóságokat a sandefjordi új futballstadion finanszírozását érintő állami támogatással kapcsolatos állításokról. A Hatóság ugyanebben a levélváltásban információt kért az állítólagos támogatási intézkedéssel kapcsolatban, melyet a norvég hatóságok 2013. november 29-én nyújtottak be (dokumentumszám: 691773 és 691774).

(2)

A Hatóság 2014. január 16-án további információt kért a norvég hatóságoktól (dokumentumszám: 694963), melyet 2014. február 14-én nyújtottak be (dokumentumszám: 699518).

(3)

A Hatóság a rendelkezésére álló információ alapján 2014. október 22-én elfogadta a 444/14/COL sz. határozatát, mellyel megindította a Sandefjord Fotball AS számára nyújtott támogatással kapcsolatos hivatalos vizsgálati eljárást és felkérte a norvég hatóságokat észrevételek megtételére. A határozatot 2015. január 15-én jelentették meg a Hivatalos Lapban, melyben felkérték a harmadik feleket, hogy a közzétételtől számított egy hónapon belül tegyék meg észrevételeiket.

(4)

Az észrevételtételi határidőt 2014. december 23-ig meghosszabbították a norvég hatóságok számára, akik aznap nyújtották be észrevételeiket (733899–733901 sz. dokumentumok). A Hatósághoz nem érkeztek további észrevételek.

2.   A kedvezményezett – Sandefjord Fotball AS

(5)

A Sandefjord Fotball klub egyesületet 1998-ban alapították a Sandefjord térség két legnagyobb futballklubja, nevezetesen a Sandefjord Ballklubb és az IL Runar közötti együttműködési megállapodás alapján. Az együttműködés célja Sandefjordban olyan profi futballcsapatot létrehozni, ami beléphet a norvég első osztályba.

(6)

A profi elit csapatot a Sandefjord Fotball AS korlátolt felelősségű társaság működteti (1). A Sandefjord Fotball klub és a Sandefjord Fotball AS közötti együttműködés a Norvég Labdarúgó Szövetség követelményeire épül. A klub továbbá egy amatőr csapatot és egy junior futballcsapatot is működtet. Ezen kívül nyári futballoktatást végez és fiatal amatőr játékosok számára regionális futballmérkőzéseket szervez.

3.   Az intézkedés leírása

3.1.    Háttér-információk

(7)

A Sandefjord Fotball elit csapata 2007-ig a Bugårdsparkenben található, önkormányzati tulajdonban lévő stadiont használta edzések és mérkőzések céljából. Ez a stadion azonban nem felelt meg a Norvég Labdarúgó Szövetség által az első osztályban játszó klubokra meghatározott követelményeknek. A becslések szerint a meglévő stadion fejlesztése kb. 40 millió NOK-ot tesz ki, ezt az összeget Sandefjord önkormányzata nem akarta beruházni.

3.2.    Az új stadion megépítése

(8)

Sandefjord önkormányzata és a Sandefjord Fotball AS 2005-ben vitatta meg egy új stadion megépítésének lehetőségét. Az önkormányzat beleegyezett abba, hogy rendelkezésre bocsátja a szükséges földterületet, a Sandefjord Fotball AS pedig abba, hogy finanszírozza és üzemelteti a stadiont.

(9)

Az önkormányzat Pindsle térségben több telket vásárolt összesen kb. 3,7 millió NOK-ért. A földterület annak idején mezőgazdasági területként volt nyilvántartva. A vásárlást engedélyező 2005. szeptember 6-i önkormányzati határozat szerint a földterületet kereskedelmi célú használatra kellett átsorolni és azon új stadiont kellett építeni. Az új övezeti tervben a földterületet két részre osztották: a 152/96. sz. telket stadion és kereskedelmi célú használatra, a 152/97. sz. telket kereskedelmi célú használatra sorolták át. A 2006. november 28-i megállapodással mindkét telket a Sandefjord Fotball AS 100 %-os tulajdonában levő két leányvállalatára ruházták át: a 152/96. sz. telket a Sandefjord Fotball Stadion AS-re, a 152/97. sz. telket a Sandefjord Fotball Næring AS-re.

(10)

A megállapodás szerint a Sandefjord Fotball AS-nek kellett megszerveznie a stadion megépítéséhez szükséges finanszírozását. A projekt építési költségeit 110 millió NOK-ra becsülték. A Sandefjord Fotball AS a saját forrásaiból, külső befektetőktől és többek között a stadion elnevezésével kapcsolatos jogok értékesítéséből 70 millió NOK-ot biztosított, a maradék 40 millió NOK-ra pedig hitelt vett fel. A Sandefjord Fotball AS hozzájárulását részben a kereskedelmi célú használatra átsorolt földterület (152/97. sz. telek) Pindsle Property AS-nek történő eladásából fedezték.

(11)

A stadion építésén kívül a megállapodás számos további kötelezettséget tartalmazott. A Sandefjord Fotball AS beleegyezett, hogy elvégzi a stadion helyszínén esedékes közúti-építési munkálatokat, valamint fedezi a korábbi stadion használatának megszüntetésével, így a javításokkal kapcsolatos költségeket.

(12)

Röviddel a megállapodás aláírása után a Pindsle Property AS 40 millió NOK-ért megvásárolta a Sandefjord Fotball Næring AS-t (a 152/97. sz. telek tulajdonosa). Az értékesítést megelőzően nem végezték el a vállalat értékelését.

(13)

Az új stadiont 2007 júliusában fejezték be, az összes építési költség 110 millió NOK (2) volt. A stadionban a futballpályán és a lelátón kívül számos egyéb létesítmény, például atlétikai pálya, fitneszközpont, és konferenciatermek is találhatók. Ezeket térítésmentesen bocsátják más szervezetek (főként amatőr sportegyesületek) rendelkezésére.

3.3.    A stadion későbbi eladása

(14)

A Sandefjord Fotball AS 2009-ben pénzügyi nehézségekbe sodródott. Forrásszerzés céljából a klub úgy döntött, hogy eladja a Sandefjord Fotball Stadion AS-t (a stadion és a 152/96. sz. telekkel szomszédos ingatlanok tulajdonosa) a Pindsle Property AS-nek. A norvég törvények harmadik fél (vállalkozás) általi értékelést írtak elő, mivel több személy vezető pozíciókat töltött be és részesedéssel rendelkezett a vállalkozásban és a Pindsle Property AS-ben egyaránt.

(15)

A 2009. április 6-i szakértői vélemény a Sandefjord Fotball Stadion AS-t 14–16 millió NOK-ra értékelte. A vállalkozást 2009. június 9-én eladták 15 millió NOK-ért.

4.   Az eljárást megindító határozat

(16)

A Hatóság 2014. október 22-én közzétette a 444/14/COL sz. határozatát, mellyel megindította a Sandefjord Fotball AS számára nyújtott támogatással kapcsolatos hivatalos vizsgálati eljárást.

(17)

A Hatóság a határozatában arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Sandefjord Fotball AS részére történő földterület-átruházás az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatást képez. A Hatóság szerint az átruházás piaci érték alatt történt a 152/96. sz. telek (stadion és kereskedelmi célú használatra átsorolva) és a 152/97. sz. telek (kereskedelmi célú használatra átsorolva) esetében.

(18)

Mivel a norvég hatóságok semmilyen érvet nem nyújtottak be az összeegyeztethetőség értékelését illetően, a Hatóság kétségbe vonja, hogy az intézkedés összeegyeztethetőnek tekinthető az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével.

5.   A norvég hatóságok észrevételei

(19)

A norvég hatóságok a 2014. december 23-án kelt levelükben nyújtották be észrevételeiket az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban (733899–733901 sz. dokumentumok).

5.1.    Az ügylet nem tartalmaz állami támogatást

(20)

A norvég hatóságok az észrevételeikben azzal érvelnek, hogy a földterület Sandefjord Önkormányzata részéről a Sandefjord Fotball AS részére történő átruházása nem képez állami támogatást, mivel nem nyújtott előnyt az állítólagos kedvezményezett számára.

(21)

A norvég hatóságok különösen azzal érvelnek, hogy a szóban forgó földterület piaci értéke az ügylet idején negatív volt, amelynek alátámasztására benyújtottak egy 2014. február 5-én kelt szakértői értékelést. A földterület állítólagos negatív értéke arra vezethető vissza, hogy a tranzakció részeként a Sandefjord Fotball AS-t (a földátruházás feltételei és az átsorolás szabályai alapján egyaránt) új stadion megépítésére kötelezték, és a stadionkivitelezés költsége meghaladta a földterület értékét.

(22)

A norvég hatóságok szerint a stadionépítés kötelezettsége megállapítható „különleges kötelezettségként” a Hatóságnak a hatóságok általi földterület- és ingatlanértékesítésben foglalt állami támogatások összetevőiről szóló iránymutatásai V. része 2.2. szakaszának c) pontja alapján (földértékesítésre vonatkozó iránymutatás) (3).

5.2.    Bármilyen támogatási összeg csak nagyon kicsi lenne

(23)

Az állítólagos állami támogatás összegével kapcsolatban a norvég hatóságok előadják, hogy abban az esetben, ha a Hatóság azt állapítaná meg, hogy a szóban forgó földterület piaci értéke pozitív, úgy ez az érték nagyon kicsi lenne.

(24)

A norvég hatóságok előadják, hogy a mezőgazdasági hasznosítású földterület Norvégiában különös védelmet élvez. Eladását és/vagy használati céljának megváltoztatását a regionális mezőgazdasági tanácsok szigorúan ellenőrzik. A szóban forgó földterület esetében az illetékes mezőgazdasági tanács kizárólag a stadionépítés jelentette közérdekű cél miatt fogadta el az átsorolásra irányuló javaslatot. A fejlesztő nem tudta volna megszerezni a földterületet tisztán kereskedelmi célú használatra. Ezért a piaci befektető elve nem alkalmazható a földátruházásra. A norvég hatóságok ehelyett úgy vélik, hogy bármilyen piaci értékelés alapja a mezőgazdasági hasznosítású földterület ára, ami az egyetlen reális alternatív hasznosítás.

(25)

A norvég hatóságok a kereskedelmi célú használatra átsorolt földterület (152/97. sz. telek) értékével kapcsolatban előadják, hogy a Pindsle Property AS – a vállalkozás, amely 40 millió NOK-ért megvásárolta a Sandefjord Fotball Næring AS-t –, a piaci árnál többet fizetett. Érvük alátámasztására (a 699518. sz. dokumentum 11. mellékletét képező) értékelő jelentésre hivatkoznak, melyben megállapították, hogy a 152/97. sz. telek piaci értéke kb. 15 millió NOK (4). Az értékelés alapja a Pindsle térségben a kereskedelmi célú hasznosításra átsorolt földterület átlagos ára az ügylet idején.

(26)

A norvég hatóságok továbbá úgy érvelnek, hogy mindenképpen több levonásra lesz szükség a támogatási összeg kiszámításához. Ezek a levonások a Sandefjord Fotball AS által a 2006. november 28-i megállapodás keretében az önkormányzat javára vállalt bizonyos kötelezettségekből származnak: i. 2,6 millió NOK a régi stadion felújítására, ii. 400 000 NOK a régi stadion világításának kicserélésére, iii. 1,5 millió NOK a járda megépítésére, és iv. 5 millió NOK a körforgalom és a gyalogátkelőhely megépítésére. A megállapodás szerint tehát a Sandefjord Fotball AS-nek (az akkori becslések szerint) összesen 9,5 millió NOK költséget kellett vállalnia, hogy szolgáltatásokat nyújthasson az önkormányzatnak (5).

5.3.    Bármilyen esetleges állami támogatást összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani

(27)

A norvég hatóságok szerint abban az esetben, ha a Hatóság állami támogatási elemet találna a szóban forgó ügyletben, úgy az ilyen támogatást az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek kell tekinteni annak 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében.

(28)

A norvég hatóságok hangsúlyozzák, hogy a sport – és a sportinfrastruktúra-építés – ösztönzése közös érdekű célkitűzést képvisel. A norvég hatóságok továbbá azzal érvelnek, hogy ebben az esetben szükség van állami támogatásra és hogy az megfelelő eszköz.

(29)

A norvég hatóságok indokolása szerint Sandefjordban szükség volt új stadionra. A norvég hatóságok rámutatnak a meglévő önkormányzati stadion nagyfokú igénybevételére, melyet akkoriban a Sandefjord Fotball és más csapatok használtak. Továbbá, egy modernebb stadionra volt szükség a Norvég Labdarúgó Szövetség licencia-követelményeinek teljesítésére, hogy a Sandefjord Fotball elit csapata – mely kivételes ideiglenes engedéllyel működött – a norvég első osztályban maradhasson.

(30)

Sandefjord önkormányzata megvizsgálta a meglévő stadion fejlesztésének lehetőségét, ami azonban nem oldotta volna meg a kapacitáshiányt. Ezzel szemben egy új stadion megépítése megoldaná mind a kapacitáshiányt, mind a licencia-problémákat, továbbá a Vestfold megyei labdarúgás számára otthont nyújtana. Ahogy az a lenti táblázatból látható, az új stadiont számos klub használja. Továbbá, a régi önkormányzati stadiont felújították (ezt a Sandefjord Fotball AS finanszírozta) és jelenleg helyi sportklubok (atlétika és futball), iskolák és a nyilvánosság használja. Ez is alátámasztja, hogy Sandefjordban szükség volt új stadionra és azt is, hogy bármilyen állami támogatás megfelelő eszköz volt. Továbbá, a meglévő stadion fejlesztése az önkormányzat részéről kb. 40 millió NOK összegű beruházást tett volna szükségessé, anélkül, hogy kilátása lett volna magánforrásokra.

(31)

A norvég hatóságok azzal is érveltek, hogy bármilyen támogatás arányos lett volna. A norvég hatóságok először is arra a tényre mutatnak rá, hogy az új stadion beruházási költségeinek túlnyomó részét a Sandefjord Fotball AS finanszírozta, mely a saját forrásaiból a lehető legnagyobb összeggel járult hozzá az építéshez és emellett bankhitelt vett fel. Ez a saját hozzájárulás biztosította, hogy a támogatás összege minimális volt.

(32)

A norvég hatóságok hangsúlyozzák továbbá a nem gazdasági jellegű társadalmi és amatőr sporttevékenységeket, melyeket az új stadion tett lehetővé. A meglévő önkormányzati stadion teljes mértékben rendelkezésre áll az amatőr sport előtt. Továbbá, az új stadionban rendszeresen sor kerül számos amatőr sport és társadalmi tevékenységre, ideértve iskolai rendezvényeket is.

(33)

A norvég hatóságok ennek ismertetésére a következő táblázatot nyújtották be, melyben összefoglalják a stadion becsült éves foglaltságát a különböző használók szerint a 2007–2014 közötti időszakban:

Klub

Tevékenységek

Órák/év

Díjfizetés

Sandefjord Fotball elit csapat

20 meccs (április-október/november) 100 óra

edzés április-október/november 2 óra × 5 × 16 = 160 óra (6)

260

Van

Sandefjord Fotball junior és utánpótlás válogatottak

Edzés és meccsek május-szeptember

60

Van

Együttműködési megállapodással rendelkező klubok

Edzés és meccsek május-szeptember

30

Nincs

Együttműködési megállapodással rendelkező klubok

Helyiségek tanfolyamok és konferenciák, ünnepségek, edzői és menedzserfórumok, előadások számára

30

Nincs

Sandar IL (sportklub)

Sandar-kupa döntője a 14–19 év közötti korosztály számára, beleértve a megnyitó ünnepséget (és az öltözők használatát)

25

Nincs

Vestfold Fotballkrets (megyei futballszövetség)

Sandefjord és a megye többi, 14–16 év közötti korosztály csapatainak összejövetelei, ideértve az edzéseket és a meccseket, továbbá az edzőknek tartott tanfolyamokat és képzéseket.

30

Nincs

Sandefjord Fotball Bredde (gyermek és ifjúsági sportok), amatőr mérkőzések

A klub igazgatósága a helyiségeket tanfolyamokhoz és konferenciákhoz használja. Nyári, őszi és húsvéti szüneti futballoktatás a 6–12 év közötti korosztály számára a futballpályán. Amatőr mérkőzések „vállalati kupák”

90

Nincs

(34)

Hétköznapokon az atlétikai pályát a közeli iskolák és több atlétikai klub használják. A stadionban iskolák által szervezett sportnapokat is rendeznek.

(35)

A stadiont ezért több mint 50 %-ban nem professzionális célra használják. A nem professzionális célú használat növekedésének az élőfüves pálya ellenálló képessége szab határt (7). A profi csapatnak preferenciális hozzáférést biztosítanak a stadionhoz a futballpálya hazai mérkőzésekhez való rendelkezésre bocsátása révén, és preferenciális hozzáférése van a futballpályához edzésekre. A fedett létesítményeket (pl. öltözők és irodai helyiségek) egész évben bármely szervezet igénybe veheti.

(36)

Amint az a fenti táblázatból látható, a stadion legtöbb nem professzionális használója nem fizet semmilyen díjat. Ezzel szemben az elit csapat 3 millió NOK éves bérleti díjat és a jegyeladásokból származó bevétel 20 %-át fizeti a stadion használatáért. A norvég hatóságok szerint ez az összeg megfelel a piaci bérleti díjnak: hasonló csapatok 2 000–5 000 NOK/óra közötti bérleti díjat fizetnek, ami éves szinten összesen kevesebb, mint 3 millió NOK. A norvég hatóságok ezért úgy vélik, hogy a Sandefjord Fotball elit csapat nem tesz szert előnyre a versenytársaival szemben a stadion használatáért általa fizetett bérleti díjat illetően.

(37)

A norvég hatóságok hangsúlyozzák továbbá, hogy a kereskedelemre és a versenyre gyakorolt bármilyen hatás csak nagyon korlátozott lenne a klub helyi jellegéből adódóan. A hazai mérkőzésekre szóló jegyeket általában csak helyben és a vendég norvég csapatok szurkolóinak értékesítik. A meccsek alatt a jegypénztárakban értékesített jegyekből származó bevétel évente 600 000–1 millió NOK között mozog. Ami a védjeggyel ellátott reklámtermékeket (merchandising) illeti, a piac túlnyomó részt Vestfold megye szurkolóira terjed ki. E termékeket illetően nincs verseny a klubok között. Az aréna nevét a Komplett.no vállalkozásnak adták el, mely egy sandefjordi székhelyű elektronikai webáruház. Csak helyi vállalkozások hirdetnek az arénában.

(38)

A kereskedelemre és a versenyre gyakorolt hatás még a játékosok piacát tekintve is korlátozott. A Sandefjord Fotball AS csak nagyon kismértékben vesz rész a játékosok adás-vételében, és ezt csak más norvég klubok viszonylatában teszi. Például 2011–2013 között a játékosok adás-vételéből származó bevétel csupán 1,35 millió NOK-ot, a költségek pedig 860 000 NOK-ot tettek ki.

(39)

A norvég hatóságok a televíziós közvetítési jogokat illetően előadják, hogy ezeket a jogokat központilag a Norvég Labdarúgó Szövetség kezeli. Valamely klub bevételekből való részesedését a klub norvég első- és másodosztályú bajnokságaiban elfoglalt helyezése határozza meg. Mivel Norvégián kívül nincs valódi érdeklődés a norvég bajnoki futball iránt, ezek a televíziós közvetítési jogok nem gyakorolnak semmilyen valódi hatást a kereskedelemre és a versenyre.

II.   ÉRTÉKELÉS

1.   Állami támogatás megléte

(40)

Az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének szövege a következő: „Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.”

(41)

Ez azt jelenti, hogy állami támogatásnak az a támogatás minősül az EGT megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerint, amelynek esetében a következő feltételek együttesen fennállnak: az intézkedést az állam nyújtja állami forrásokból, szelektív gazdasági előnyt nyújt valamely vállalkozásnak, és hatással van a Szerződő Felek közötti kereskedelemre és torzítja a versenyt.

1.1.    Állami források

(42)

Ahhoz, hogy állami támogatásnak minősüljön, az intézkedést az államnak kell nyújtania, vagy azt állami forrásokból kell nyújtani. Az állam fogalma nemcsak a központi kormányzatra vonatkozik, hanem magába foglalja az államigazgatás valamennyi szintjét (így az önkormányzatokat), valamint a közvállalkozásokat is (8).

(43)

A szóban forgó földterületet Sandefjord önkormányzata vette meg, majd átruházta a Sandefjord Fotball AS két leányvállalatára. A Hatóság ezért arra a következtetésre jut, hogy a földterület átruházása állami forrásokat tartalmaz.

1.2.    Vállalkozás

(44)

A megszilárdult ítélkezési gyakorlat szerint a vállalkozások gazdasági tevékenységet ellátó entitások, azok jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül (9). A gazdasági tevékenységek áruk vagy szolgáltatások piacon való kínálását jelentő tevékenységek (10).

(45)

A Sandefjord Fotball AS magánvállalkozásként szervezett professzionális futballklub. Különböző piacokon tevékeny, ideértve a futballjátékosok adás-vételi piacát, valamint a jegyeladást, a televíziós közvetítési jogokat, a szurkolóknak szánt klubtermékeket és a szponzorálást.

(46)

A Hatóság ezért arra a következtetésre jut, hogy a Sandefjord Fotball AS az EGT-megállapodás 61. cikke értelmében vett vállalkozás.

1.3.    Gazdasági előny

(47)

Földterület vállalkozásnak való átruházása gazdasági előnyt nyújthat, különösen akkor, ha az átruházás a piaci ár alatti áron történik.

(48)

Állami forrásokat átruházó ügylet akkor nem képez állami támogatást, ha azt rendes piaci viszonyok mellett végzik és nem nyújt előnyt valamely vállalkozásnak (11). Ez piacgazdasági szereplő teszt néven ismert.

1.3.1.   A 152/96. sz. telek átruházása

(49)

Amikor a 152/96. sz. telket átruházták a Sandefjord Fotball AS-re, a telket futballstadion megépítésére és kereskedelmi célú használatra sorolták át. A telken történő bármilyen építkezésnek ezért tartalmaznia kell egy stadiont a tervezési engedély megszerzése érdekében. Tekintettel arra, hogy a stadion építési költségei nagyobbak a földterület potenciális értékénél, a norvég hatóságok azzal érvelnek, hogy a 152/96. sz. telek piaci ára zéró volt, ha nem negatív.

(50)

A Hatóság megjegyzi, hogy az átsorolással kapcsolatos kötelezettségek befolyásolhatják a földterület piaci árát. Azonban a futballstadion megépítésére vonatkozó kötelezettség nem csökkentheti zéróra a piaci árat, különösen egy olyan tranzakció esetében, amelynek célja a futballklub segítése az új stadion kivitelezésében (12).

(51)

A Hatóság utal továbbá a földértékesítésre vonatkozó iránymutatás 2.2. szakaszának d) pontjára, mely szerint elvileg „a piaci értéket nem lehet az elsődleges költségek alatt megállapítani  (13) a beszerzést követő legalább hároméves időszakban, hacsak egy független értékbecslésre jogosult szakértő konkrétan nem állapított meg általános visszaesést az adott piacon a földterület és épületek piaci árában.” Jelen esetben Sandefjord önkormányzata 3,7 millió NOK-ért vásárolta meg a földterületet, melyet később a 152/96. sz. és a 152/97. sz. telekre osztottak fel. A Hatóság megjegyzi, hogy a földterület Sandefjord Fotball AS részére történő átruházása az önkormányzat beszerzési ára alatti áron történt.

(52)

A fentiek alapján a Hatóság arra a következtetésre jut, hogy a 152/96. sz. telek átruházása gazdasági előnyt nyújtott a Sandefjord Fotball AS-nek.

1.3.2.   A 152/97. sz. telek átruházása

(53)

A 152/97. sz. telket kereskedelmi célú használatra sorolták át a Sandefjord Fotball AS-nek való átruházás idején. A norvég hatóságok szerint a 152/97. sz. telek átruházását a 2006. november 28-i szerződés kontextusában kellene értékelni. A szerződés arra kötelezi a futballklubot, hogy a földterületért cserébe stadiont kell építenie. Tekintettel arra, hogy a stadion becsült építési költségei nagyobbak voltak a földterület értékénél, az átruházás nem járt gazdasági előnnyel.

(54)

A Hatóság megjegyzi, hogy a 152/97. sz. telket kereskedelmi célú használatra sorolták át. A tervezési szabályok szerint ezért nem áll fenn kötelezettség arra nézve, hogy e telekkel kapcsolatban stadiont kell építeni. Nem állt fenn továbbá semmilyen kötelező korlátozás a földterület korábbi, mezőgazdasági hasznosításra vonatkozó átsorolása alapján a Sandefjord Fotball AS-nek való átruházás idején. Csak a 2006. november 28-i szerződés kötelezi a Sandefjord Fotball AS-t a stadion megépítésének megszervezésére és finanszírozására. Ez az egyetlen olyan jogi eszköz, amely előírta a 152/97. sz. telek értékesítését abból a célból, hogy fedezzék az építkezés egy részének finanszírozását.

(55)

A Hatóság szerint egy földterületet értékesítő piacgazdasági szereplő nem szabott volna meg ilyen feltételeket a stadion megépítésével vagy finanszírozásával kapcsolatban. A Hatóság ezért nem tudja elfogadni azt az érvet, amely szerint a gazdasági előny fennállását vizsgáló értékelésben figyelembe kellene venni a 152/97. sz. telek Sandefjord Fotball AS-nek való átruházása és a stadion megépítése közötti szerződéses kapcsolatot.

(56)

A Hatóság megjegyzi továbbá, hogy röviddel az átruházás után a Sandefjord Fotball AS 40 millió NOK-ért eladta a Sandefjord Fotball Næring AS-ben (a 152/97. sz. telek tulajdonosa) való részesedéseket a Pindsle Property AS-nek. Az eladás azt jelzi, hogy a szóban forgó földterületnek gazdasági értéke volt.

(57)

Az előbbiek alapján a Hatóság arra a következtetésre jut, hogy a 152/97. sz. telek átruházása gazdasági előnyt nyújtott a Sandefjord Fotball AS-nek.

1.4.    Szelektivitás

(58)

Az állítólagos állami támogatás a Sandefjord önkormányzata és a Sandefjord Fotball AS közötti tranzakció eredménye. A tranzakció az EGT-megállapodás 61. cikkének értelmében vett szelektív intézkedés, mivel csak egyetlen meghatározott vállalkozást érint.

1.5.    A versenytorzulás és a Szerződő Felek közötti kereskedelem befolyásolása

(59)

A kereskedelemre és a versenyre gyakorolt hatásra vonatkozó ítélkezési gyakorlat szerint „a Hatóságnak nem azt kell bizonyítania, hogy a támogatásoknak valóban hatásuk van a […] kereskedelemre, és ténylegesen torzítják a versenyt, hanem csak azt kell megvizsgálnia, hogy e támogatások képesek-e hatást gyakorolni a kereskedelemre és torzítani a versenyt” (14).

(60)

Annak a puszta ténye, hogy a támogatás erősíti valamely vállalkozás helyzetét az EGT-n belüli kereskedelemben versenyző más vállalkozásokkal szemben, elegendő annak megállapításához, hogy az intézkedés alkalmas a verseny torzítására, valamint az EGT-megállapodás Szerződő Felei közötti kereskedelem befolyásolására (15).

(61)

A Sandefjord Fotball elit csapata 2006-ban a norvég első osztályban játszott, és esélye volt az Európa-bajnokságon való részvételre. Továbbá, a futballbajnokságokon való részvétel mellett a profi futballklubok a gazdasági tevékenységeket több piacon folytatják, mint pl. a profi játékosok adás-vétele, reklámozás, szponzorálás, merchandising vagy médiajogok. A valamely profi futballklubnak nyújtott támogatás tehát potenciálisan erősíti annak helyzetét az említett piacok mindegyikén. Ezek többsége számos EGT-országra kiterjedhet. A játékosok adás-vételi piacát illetően a Sandefjord Fotball AS annak idején – és még ma is – aktív a játékosok adás-vételi piacán, és más EGT-országokból potenciálisan rekrutál játékosokat.

(62)

A Hatóság ezért arra a következtetésre jut, hogy az intézkedés alkalmas a verseny torzítására, valamint az EGT-megállapodás Szerződő Felei közötti kereskedelem befolyásolására.

1.6.    A támogatás meglétére vonatkozó következtetés

(63)

A fenti megállapítások alapján a Hatóság arra a következtetésre jut, hogy az intézkedés az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül.

1.7.    A támogatás összege

(64)

A Hatóság a 152/96. sz. telket illetően elismeri, hogy a stadion megépítésére kiterjedő, átsorolással kapcsolatos kötelezettség csökkenti a földterület piaci értékét (16). Azonban, a fenti (50) preambulumbekezdésben ismertetetteknek megfelelően, ebben az esetben nem indokolható a zéró piaci ár. A Hatóság földértékesítésről szóló iránymutatásának 2.2. szakaszának d) pontja szerint Sandefjord önkormányzatának a telket legalább olyan áron kellett volna eladnia, ami fedezné a saját beszerzési költségeit. A Hatóság ez alapján úgy véli, hogy az e telket illetően nyújtott támogatás összege 1,9 millió NOK (17).

(65)

A 152/97. sz. telekkel kapcsolatban a Hatóság megjegyzi, hogy a Sandefjord Fotball AS 40 millió NOK-ért eladta a Sandefjord Fotball Næring AS-ben (a 152/97. sz. telek tulajdonosa) való részesedéseit a Pindsle Property AS-nek. A Pindsle Property AS egy magánvállalkozás, és a tranzakció idején nem volt tagja annak a csoportnak, amelynek a Sandefjord Fotball AS tagja volt. Az adás-vételre ezért két független vállalkozás között került sor (18). A Hatósághoz nem érkezett arra vonatkozó meggyőző bizonyíték, hogy ez az ügylet nem piaci áron történt. Ennek megfelelően a Hatóság úgy véli, hogy ez jelzi a legjobban a 152/97. sz. telek piaci értékét.

(66)

A Hatóság a fentiek alapján arra a következtetésre jut, hogy a Sandefjord Fotball AS-re átruházott földterület teljes piaci értéke a tranzakció idején 41,9 millió NOK volt. A Sandefjord Fotball AS a 2006. november 28-i szerződés keretében számos kötelezettséget is vállalt a Sandefjord önkormányzatnak való munkák elvégzésére. Amint az a fenti (26) preambulumbekezdésben szerepelt, e kötelezettségek becsült teljes költsége a megállapodás idején 9,5 millió NOK volt. A norvég hatóságok előadták, hogy a megállapodás feltételei nélkül ezeket a munkákat az önkormányzat végezte volna el. Ennek megfelelően a Hatóság elfogadja, hogy a munkák teljes költségét – a megállapodás idején tervezettek szerint – le kellene vonni a támogatási összegből.

(67)

A Hatóság ezért arra a következtetésre jut, hogy a Sandefjord Fotball AS javára nyújtott támogatás teljes összege 32,4 millió NOK.

2.   Eljárási követelmények

(68)

A 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése értelmében „az EFTA Felügyeleti Hatóságot kellő időben értesíteni kell a támogatások nyújtására vagy módosítására vonatkozó bármely tervről annak érdekében, hogy azzal kapcsolatos észrevételeit megtehesse […]. Amíg ebben az eljárásban végső határozat nem születik, az érintett állam a tervezett intézkedéseket nem hajtja végre.”

(69)

A szóban forgó földterület átruházásával kapcsolatban nem nyújtottak be előzetes bejelentést a Hatóságnak. A Hatóság ezért megállapítja, hogy a norvég hatóságok nem tettek eleget a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeiknek.

3.   Összeegyeztethetőség

(70)

Az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek tekinthető az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(71)

A Hatóság megjegyzi, hogy mindeddig nem tett közzé semmilyen iránymutatást a sportinfrastruktúra építéséhez nyújtott állami támogatásról. A Hatóság ezért a szóban forgó intézkedést közvetlenül az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint értékeli.

(72)

A támogatás nyújtása idején alkalmazott gyakorlatnak megfelelően a Hatóság értékelése a következő lépéseken alapul:

A támogatási intézkedés jól meghatározott közös érdekű célkitűzésre irányul?

A támogatás megfelelően van-e kidolgozva ahhoz, hogy a közös érdekű célkitűzés megvalósítását szolgálja, azaz a javasolt támogatás a piaci hiányosság orvoslását vagy egyéb célkitűzést szolgál-e? Különös tekintettel a következőkre:

Megfelelő eszköz-e az állami támogatás?

Érvényesül-e ösztönző hatás – idéz-e elő a támogatás változást a vállalkozások viselkedésében?

Arányos-e a támogatási intézkedés – azonos viselkedésbeli változás kevesebb támogatással is előidézhető?

Korlátozottak-e a versenytorzulások és a kereskedelemre gyakorolt hatások oly módon, hogy az általános mérleg pozitív legyen?

(73)

A fenti kérdésekkel a következő preambulumbekezdések foglalkoznak.

3.1.    Közös érdekű célkitűzés

(74)

A Hatóság mindenekelőtt megjegyzi, hogy az EGT-megállapodásban a sport támogatását nem említik konkrétan közös érdekű célkitűzésként. Ennek ellenére a sport támogatása tekinthető az oktatás, a szakképzés és az ifjúság támogatása, valamint a szociálpolitika részének. Az ezeken a területeken való szorosabb együttműködés az EGT egyik célja, az EGT-megállapodás 1. és 78. cikkében meghatározottak szerint. E szorosabb együttműködés modalitásait részletesebben az EGT-megállapodás egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésről szóló 31. jegyzőkönyve határozza meg. E jegyzőkönyv 4. cikkének a címe „Oktatás, képzés, ifjúság és sport” és előirányozza többek között a Szerződő Felek részvételét a Sport általi nevelés európai évében (2004). Ez szemlélteti a sport támogatása és az EGT-megállapodásban ismertetett célkitűzések közötti szoros kapcsolatot.

(75)

Ez az értelmezés megfelel az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) megközelítésének. Az Európai Unióban a sport támogatását kifejezetten az EUMSZ 165. cikke említi, melyet a Lisszaboni Szerződés vezetett be. Ugyanakkor a Bizottság már a Lisszaboni Szerződést megelőzően is elismerte a sport az európai társadalomban betöltött szerepének sajátosságát az önkéntességen alapuló struktúrákban az egészségügy, oktatás, társadalmi integráció és kultúra területén. A Lisszaboni Szerződés óta elismerték, hogy a sport támogatása elősegíti az Európa 2020 stratégia átfogó célkitűzéseinek elérését a foglalkoztathatóság és a mobilitás javításán keresztül, nevezetesen a sport, az oktatás és a képzés terén hozott, a társadalmi befogadást támogató intézkedések révén, továbbá a sport, az oktatás és a képzés segítségével.

(76)

A fentiek alapján a Hatóság arra a következtetésre jut, hogy az oktatás, a szakképzés és az ifjúságfejlesztés ügyének sport általi előmozdítása közös érdekű célkitűzést képvisel. A Hatóság megjegyzi továbbá, hogy a sportinfrastruktúra finanszírozása profitálhat az általános csoportmentességi rendeletből is, amennyiben teljesülnek bizonyos feltételek. Ez is indokolja, hogy a sport – és a sportinfrastruktúra-építés – ösztönzése közös érdekű célkitűzést képvisel.

3.2.    Megfelelő eszköz

(77)

Annak értékelése céljából, hogy az állami támogatás eredményes-e a meghatározott, közös érdekű célkitűzés megvalósításában, a Hatóságnak először azonosítania kell és meg kell határoznia a kezelendő problémát. Az állami támogatásnak olyan esetekre kell irányulnia, amikor a támogatás olyan lényegi fejlődést eredményez, amelyet a piac önmagában nem tud megvalósítani. Továbbá, a tervezett támogatási intézkedésnek megfelelő eszköznek kell lennie a meghatározott, közös érdekű célkitűzés kezelésére.

(78)

Norvégiában a futballstadionok rendelkezésre állása terén elismert piaci hiányosság áll fenn, ami a stadionokba történő kereskedelmi beruházások hiányában ölt formát. Ezek a beruházások strukturális veszteséget termelnek, mivel a bevételeik nem elegendőek a beruházási költségek fedezéséhez (19).

(79)

Továbbá, a norvég hatóságok igazolták, hogy Sandefjordban valódi igény van egy új futballstadionra. Ezt bizonyítják az intézkedés idején fennálló kapacitásproblémák a meglévő önkormányzati stadionban, továbbá az a tény, hogy a régi stadion már nem felelt meg a Norvég Labdarúgó Szövetség követelményeinek. Végezetül, tekintettel a stadion-infrastruktúra nem nyereséges jellegére, állami támogatásra volt szükség a beruházás elindításához.

(80)

Ezek alapján a Hatóság arra a következtetésre jut, hogy az állami támogatás megfelelő eszköz volt.

3.3.    Ösztönző hatás

(81)

A Hatóság csak akkor nyilváníthat állami támogatást az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek, ha az állami támogatásnak ösztönző hatása van. Akkor áll fenn ösztönző hatás, ha a támogatás megváltoztatja a kedvezményezettnek a meghatározott, közös érdekű célkitűzés eléréséhez folytatott magatartását, ami egy olyan változás, amit a kedvezményezett a támogatás hiányában nem vállalna.

(82)

A Hatóság mindenekelőtt megjegyzi, hogy a stadionépítés nem a szóban forgó földterület átruházása előtt kezdődött.

(83)

Továbbá, a norvég hatóságok által szolgáltatott információ szerint a Sandefjord Fotball AS állami támogatás nélkül nem tudta volna finanszírozni a stadion megépítését, mivel nem voltak meg a szükséges pénzügyi eszközei vagy nem tudott kölcsönt szerezni a hiányzó összeg fedezésére. A stadion megépítéséhez való saját pénzügyi hozzájárulása már a lehetséges határán volt (20).

(84)

A fentiek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a támogatási intézkedésnek ösztönző hatása van.

3.4.    Arányosság

(85)

Az állami támogatás arányos, ha a támogatási összeg a meghatározott közös érdekű célkitűzés megvalósításához szükséges minimumra korlátozódik. A Hatóság az arányosság értékelését általában az elszámolható költségek és a maximális támogatási intenzitások alapján végzi.

(86)

Amint az a fenti (67) preambulumbekezdésben is ismertetésre került, a Sandefjord Fotball AS javára nyújtott összes támogatás 32,4 millió NOK. A támogatási intenzitás értékelése céljából ezt az adatot az elszámolható beruházási költségekhez kell viszonyítani. A Hatóság úgy véli, hogy a Sandefjord Fotball AS-nél a Sandefjord önkormányzata nevében keletkezett költségek, melyeket levontak a támogatási összegből – lásd a fenti (66) preambulumbekezdést –, nem lehetnek részei az elszámolható költségeknek. A 110 millió NOK teljes beruházási költséget ezért 9,5 NOK-kal csökkenteni kell. Az elszámolható beruházási költségek ezért 100,5 millió NOK-ot tesznek ki, az ennek megfelelő támogatási intenzitás 32 %. A Hatóság megjegyzi, hogy ez a támogatási intenzitás meglehetősen alacsony, és a beruházás többi részét a kedvezményezett Sandefjord Fotball AS finanszírozta.

(87)

Ugyanakkor a támogatási intenzitást is értékelni kell a stadion-infrastruktúrából eredő társadalmi hasznok fényében. Amint az a fenti I.5.3. szakaszban szerepel, a stadiont több szereplő is használja nem professzionális céllal, mint például amatőr sportcsapatok és iskolák. Ezek a nem gazdasági használatok összesen a stadion teljes használatának több mint 50 %-át teszik ki.

(88)

A Hatóság megjegyzi továbbá, hogy a stadion-infrastruktúra bizonyos mértékig multifunkcionális, mely futballstadiont, atlétikai pályát, fitneszközpontot és számos más beltéri helyiséget tartalmaz. Ez növeli annak a lehetőségeit, hogy a stadiont nem gazdasági célokra használják. A Hatóság végezetül megjegyzi, hogy az elit csapat piaci bérleti díjat fizet a stadion használatáért (lásd még a lenti II.3.5. szakaszt), míg az amatőr klubok és más, nem kereskedelmi használók a stadiont ingyen használhatják. Ez is hangsúlyozza a társadalmi hozzájárulást, amit a stadion a közösségnek nyújt.

(89)

A fentiek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a támogatási intézkedés arányos.

3.5.    Nem áll fenn a verseny és a kereskedelem indokolatlan torzulása

(90)

A támogatásnak az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetősége érdekében a támogatási intézkedésnek a verseny és a Szerződő Felek közötti kereskedelem torzulása tekintetében jelentkező negatív hatásait korlátozni kell, és azokat meg kell haladniuk a közös érdekű célkitűzés megvalósítása tekintetében jelentkező pozitív hatásoknak.

(91)

A Hatóság megjegyzi, hogy a szóban forgó állami támogatással finanszírozott stadionnak elsősorban helyi és regionális fókusza van. Az infrastruktúrának nem célja, hogy nemzetközi rendezvényeket vonzzon, és a Sandefjord Fotball elit csapatán kívül nincs tervezve a más kereskedelmi szereplők általi extenzív igénybevétele.

(92)

Az elit csapat bérleti díjat fizet a stadion használatáért. A jelenlegi bérleti feltételek a stadion magántulajdonosaival folytatott tárgyalásokon alapulnak. Ezért feltételezhető, hogy a bérleti díj megfelel a piaci feltételeknek. Ezt megerősíti a más klubok által fizetett tipikus stadionbérleti díj összehasonlítása, melyet a norvég hatóságok nyújtottak be (lásd a fenti (36) preambulumbekezdést).

(93)

A Hatóság azt is megjegyzi, hogy a támogatási intenzitás alacsony, és a Sandefjord Fotball AS beruházási költségekhez való megfelelő hozzájárulása tovább csökkenti a torzulások kockázatát.

(94)

Végezetül, a Sandefjord Fotball AS által végzett gazdasági tevékenységek csak nagyon korlátozott hatást gyakorolnak az EGT-n belüli kereskedelemre és versenyre a klub helyi karaktere miatt. A jegyeladásai, valamint a merchandising, szponzorálási és reklámtevékenységei elsősorban a helyi közösséget és Vestfold megyét célozzák. A játékosok piacán folytatott tevékenységei is nagyon korlátozottak és Norvégiára összpontosítanak. Végezetül, a Sandefjord Fotball AS-nek nincs közvetlen ráhatása a televíziós közvetítési jogok értékesítésére, melyeket központilag a Norvég Labdarúgó Szövetség kezel, és azokból minden esetben csupán nagyon kevés bevétele van.

(95)

A Hatóság ezért megállapítja, hogy a verseny és a kereskedelem bármilyen, a támogatási intézkedés által okozott torzulásai korlátozottak.

3.6.    Mérlegelés és következtetés

(96)

A fent ismertetett értékelés alapján a Hatóság mérlegelte a bejelentett intézkedés pozitív és negatív hatásait. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatási intézkedésből eredő torzulások nem befolyásolják hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

4.   Következtetés

(97)

A norvég hatóságok által benyújtott információk alapján a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a földterület átruházása az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. A Hatóság következtetése szerint ez a támogatás összeegyeztethető az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Sandefjord Fotball AS javára nyújtott állami támogatás összeegyeztethető az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével annak 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében.

2. cikk

E határozat címzettje a Norvég Királyság.

3. cikk

E határozatnak csak az angol nyelvű változata hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2015. szeptember 23-án.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Sven Erik SVEDMAN

elnök

Helga JÓNSDÓTTIR

bizottsági testületi tag


(1)  A kedvezményezettről további információ a 444/14/COL sz. határozatban található.

(2)  A norvég hatóságok megerősítették, hogy a kezdeti beruházási összeg 110 millió NOK volt. A klub később további 17 millió NOK-ot fektetett be tartószerkezetekbe és berendezésekbe, ezeket a munkákat nagyrészt a klubtagok végezték (ún. dugnadsarbeid).

(3)  A Hatóságnak a hatóságok általi földterület- és ingatlanértékesítésben foglalt állami támogatások összetevőiről szóló iránymutatásai, elfogadva 1999. november 17-én. Elérhető a következő címen: http://www.eftasurv.int/state-aid/legal-framework/state-aid-guidelines/

(4)  Az értékelő jelentés becslései szerint a 152/96. sz. és a 152/97. sz. telek értéke együttesen 31 millió NOK. A 15 millió NOK annak az eredménye, hogy a becsült értéket arányosították a két telek mérete alapján.

(5)  A végleges költség 12 millió NOK volt, az extraköltséget a Pindsle Property AS fedezte.

(6)  Télen az elit csapat műfüves pályán edz, azonban a stadion öltözőit és más létesítményeit használja.

(7)  A használat növelése céljából egy műfüves pálya megvalósítását tervezik.

(8)  A tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló, 2006. november 16-i 2006/111/EK bizottsági irányelv 2. cikke (HL L 318., 2006.11.17., 17. o.); a szöveg az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1a. pontjában szerepel.

(9)  A C-41/90. sz., Höfner és Elser kontra Macroton ügyben hozott ítélet (EU:C:1991:161. o.) 21–22. pontja; a Pavlov és társai, C-180/98–C-184/98. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet (EU:C:2000:428. o.); és az E-5/07. sz., Private Barnehagers Landsforbund kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügyben hozott ítélet (EFTA Ct. Rep. 2008, 61. o.) 78. pontja.

(10)  A C-222/04. sz., Ministero dell'Economia e delle Finanze kontra Cassa di Risparmio di Firenze SpA ügyben hozott ítélet (EU:C:2006:8) 108. pontja.

(11)  A C-39/94. sz. SFEI és társai ügyben hozott ítélet (EU:C:1996:285) 60–61. pontja.

(12)  Ebben az összefüggésben a Hatóság utal a földértékesítésre vonatkozó iránymutatás 2.2. szakaszának c) pontjára, mely szerint „…azokat a kötelezettségeket, amelyek teljesítése részben a vevő saját érdekeit is szolgálja, ezt figyelembe véve kell értékelni.”

(13)  Vagyis a szóban forgó közhatóságnál keletkezett beszerzési költségek.

(14)  A C-372/97. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EU:C:2004:234. o.) 44. pontja.

(15)  A C-730/79. sz. Philip Morris Holland BV kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EU:C:1980:209) 11–12. pontja; az E-5/04–E-6/04–E-7/04. sz., a Fesil ASA és Finnfjord Smelteverk AS kontra EFTA Felügyeleti Hatóság egyesített ügyekben hozott ítélet (EFTA Ct. Rep. 2005, 117. o.) 94. pontja, és a C-197/11–C-203/11. sz., Libert és társai egyesített ügyekben hozott ítélet (EU:C:2013:288) 76–78. pontja.

(16)  Lásd még a 2015. június 10-i 225/15/COL sz. határozatot, mely nem emelt kifogást a földterület átruházása formájában a Vålerenga Fotball számára nyújtott támogatással kapcsolatban, 31. pont.

(17)  Sandefjord önkormányzata 3,7 millió NOK-ért vásárolta meg a földterületet, melyet később a 152/96. sz. és a 152/97. sz. telekre osztottak fel. Az 1,9 millió NOK érték ennek az összegnek a két telek mérete szerinti arányosításának eredménye.

(18)  Erre utal továbbá az, hogy nem végeztek független szakértői értékelést, amit a norvég vállalati jog az ugyanabba a csoportba tartozó vállalkozások közötti tranzakciókra előír.

(19)  Lásd még a 2015. június 10-i 225/15/COL sz. határozatot, mely nem emelt kifogást a földterület átruházása formájában a Vålerenga Fotball számára nyújtott támogatással kapcsolatban, 65. preambulumbekezdés.

(20)  Lásd a 699518. sz. dokumentum 29. oldalán található információt.