14.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/47

2014. január 24-én benyújtott kereset – Bredenkamp és társai kontra Tanács és Bizottság

(T-66/14. sz. ügy)

2014/C 112/60

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: John Arnold Bredenkamp (Harare, Zimbabwe); Echo Delta (Holdings) PCC Ltd (Castletown, Ile de Man); Scottlee Holdings (Private) Ltd (Harare) és Fodya (Private) Ltd (Harare) (képviselők: P. Moser QC (Queen's Counsel) és G. Martin solicitor)

Alperesek: Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	hozzon pervezető intézkedést az alpereseknek valamennyi olyan információ és bizonyíték szolgáltatására kötelezése érdekében, amelyek ezen intézmények birtokában lehetnek a felperesek jegyzékbe vétele tekintetében;

—

kötelezze a Tanácsot és/vagy a Bizottságot a felpereseket ért azon vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére, amely a felperesek nevének a 2009/68/KKBP tanácsi közös állásponttal és a 77/2009/EK bizottsági rendelettel, a 2010/92/KKBP tanácsi határozattal és a 173/2010/EU bizottsági rendelettel, valamint a 2011/101/KKBP tanácsi határozattal és a 174/2011/EU bizottsági rendelettel a 314/2004/EK tanácsi rendelet mellékletébe történő felvételével (majd a nevük 2012-ig történő fenntartásával) a felperesekre jogellenesen kiszabott uniós szankciókból ered;

—	kötelezze az alpereseket, hogy fizessenek a felpereseknek az ítélet kihirdetésének napjától számított fizetendő összegre Euribor + 2%-os (vagy a kiszabható ilyen egyéb kamat) tőkésítendő kamat megfizetését;

—	kötelezze az alpereseket a felperes költségeinek a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.

1.	Az első jogalap azon alapul, hogy a kérdéses jogi aktusoknak nincs érvényes jogalapjuk, mivel azokat csak az EK 60. és EK 301. cikk alapján hirdették ki, amelyek kizárólag harmadik országokkal szembeni rendelkezésekre vonatkoznak, nem pedig magánszemélyekre és társaságokra.

A második jogalap azon alapul, hogy a kérdéses jogi aktusok nyilvánvaló ténybeli hibát tartalmaznak, mivel nem mutatják a Zimbabwe kormányával vagy a rezsim pénzügyi vagy egyéb támogatásával fennálló szoros kapcsolatot, ezért nem teljesítik az alperesek bizonyítási terhét, valamint jogellenes döntéshozatali eljárásból származnak.

3.	A harmadik jogalap azon alapul, hogy a kérdéses jogi aktusok megsértették az alapvető eljárási követelményeket, mivel nem szolgáltatnak semmilyen vagy elegendő indokot, valamint nem biztosítják a felpereseknek a lehetőséget arra, hogy meghallgassák őket vagy hogy mentő észrevételeket tegyenek.

4.	A negyedik jogalap azon alapul, hogy a kérdéses jogi aktusok megsértették az uniós jog alapelveit, amelyeket az emberi jogok európai egyezménye (EJEE) első kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke is rögzít, mivel jogellenesen korlátozták a felperesek tulajdonhoz való jogát.