EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2018.3.13.

COM(2018) 130 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A szociális jogok európai pillére megvalósításának nyomon követése

{SWD(2018) 67 final}

1. Bevezetés

Az Unió helyzetét értékelő, 2015. szeptember 9-én elhangzott beszédében Juncker elnök javaslatot tett a szociális jogok európai pillérének 1 létrehozására, amely figyelembe venné az európai társadalmak változó realitásait és a munka világának alakulását.

A 2016-ban tartott, a polgárokra, a szociális partnerekre, a civil társadalomra, a tagállamokra és az uniós intézményekre kiterjedő, széles körű nyilvános konzultációt 2 követően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én, a tisztességes munkafeltételek és a növekedés témájában szervezett göteborgi szociális csúcstalálkozó 3 alkalmával együttesen kihirdették a szociális jogok európai pillérét.

A szociális jogok európai pillére iránytűként hivatott szolgálni a megújult, felfelé irányuló konvergenciafolyamat számára, mely javítani kívánja az Európai Unión belüli munka- és életkörülményeket.
20 alapvető fontosságú elvet és jogot tartalmaz az esélyegyenlőség és a munkaerőpiacra való belépés, a tisztességes unkakörülmények, valamint a szociális védelem és a társadalmi befogadás területeit illetően.

Az Európai Tanács 2017. december 14-i ülésén támogatta a szociális csúcstalálkozó következtetéseit, és hangsúlyozta, hogy a szociális jogok európai pillérét mind uniós, mind tagállami szinten az adott hatáskörök kellő figyelembevételével kell megvalósítani. Felkérte továbbá a Bizottság arra, hogy tegyen javaslatot a megfelelő nyomon követésre 4 . E közlemény a fenti felkérésnek tesz eleget, és felvázolja az előttünk álló utat.

2. A szociális jogok európai pillérének előre vitele

A szociális jogok európai pillérének létrehozása az Európa jövőjéről szóló – 2017. március 1-jén a Bizottság fehér könyvével 5 indított – szélesebb körű vita részét képezi. A fehér könyv, valamint az Európa szociális dimenziójáról 6 és a globalizáció előnyünkre fordításáról 7 szóló bizottsági vitairatok a legfontosabbak között vetik fel annak kérdését, hogy társadalmunkban bekövetkező alapvető változásokkal – mint például új technológiák megjelenésével, a globalizációval és a népesség elöregedésével – szemben miként lehetne megerősíteni és modernizálni az európai szociális modellt.

Az EU 60. évfordulója alkalmából tartott római csúcstalálkozón az uniós vezetők ismételten megerősítették a szociális Európa iránti elkötelezettségüket 8 . E tágabb értelemben vett vitában a szociális jogok európai pillére egyszerre jelent mérföldkövet a szociális Európa kialakításában és megerősítésében, valamint hivatkozási pontot a nagyszebeni találkozó felé vezető úton, ahol az uniós vezetők 2019 májusában fognak találkozni a célból, hogy a soron következő európai parlamenti választások előtt következtetéseket vonjanak le az EU jövőjéről.

A szociális jogok európai pillérének megvalósítását mindig is közös politikai elkötelezettségnek és felelősségnek szánták. Az uniós intézmények, a tagállamok, a hatóságok, a szociális partnerek és a társadalmi szervezetek – hatásköreiknek megfelelően – minden szinten kulcsfontosságú szerepet játszanak.

Uniós szinten az Európai Bizottság maximálisan elkötelezett aziránt, hogy a szociális jogok európai pillérének prioritásait szervesen beépítse az összes uniós szakpolitikába. E célból már el is kezdte kiaknázni a meglévő eszközöket és folyamatokat, valamint az EU hatáskörében számos célzott kezdeményezést terjesztett elő, amelyek közül néhány még az uniós társjogalkotók elfogadására vár.

A Bizottság elkötelezett továbbá aziránt, hogy támogassa a tagállamokat, szociális partnereket és társadalmi szervezeteket a szociális jogok európai pillérének megvalósításában, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. Egy e közleménnyel egyidejűleg közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentum 9 emlékeztet a jogi keretre, külön-külön a nemzeti és uniós szint szerepére, valamint a szociális jogok európai pillérében szereplő elvekkel kapcsolatban már megtett intézkedésekre. 

A szociális jogok európai pillérének végrehajtását feltétlenül nyomon kell követni ahhoz, hogy kézzel fogható, tényleges előrelépést biztosíthassunk. E közleménnyel a Bizottság – a már útnak indított és a jövőben várható uniós szintű kezdeményezések kiegészítéseként – azt javasolja, hogy a szociális jogok európai pillérének végrehajtását hatékonyabb nyomon kell követni a politikai koordináció európai szemeszterében. A gyakorlatban ez a következők útján valósulna meg:

‣a szociális jogok európai pillérében meghatározott prioritások érvényre juttatása a nemzeti szinten meghozott intézkedések és elért előrehaladás elemzése során;

‣technikai segítségnyújtás, támogatva az összehasonlító teljesítményértékelést, valamint a tagállamok és érdekelt felek között a bevált gyakorlatok cseréjét;

‣továbbá a foglakoztatási és szociális teljesítmény új szociális eredménytáblával való felmérése, mindezek által pedig a felfelé irányuló konvergencia átfogóbb folyamatának támogatása.

3. A pillér végrehajtása uniós szinten

A jelenlegi Bizottság napirendjén – 2014-es hivatalba lépése óta – központi helyet foglalnak el a szociális prioritások. A szociális jogok európai pillérének tartalma és ambíciója a Bizottság elmúlt években bevezetett számos foglalkoztatási és szociális kezdeményezésre épít, nevezetesen az alábbiakra 10 :

‣a szociális párbeszéd új alapokra helyezésének előmozdítása, ami a Bizottság azon elkötelezettségét tükrözi, hogy minden szinten szorosan együtt kíván működni a szociális partnerekkel;

‣az európai akadálymentesítési intézkedéscsomagra benyújtott javaslat, amelynek az a célja, hogy az egymástól eltérő jogszabályok következtében kialakult akadályok felszámolása révén javítsa az akadálymentes termékek és szolgáltatások belső piacának működését, ezáltal pedig megkönnyítse a vállalatok tevékenységét, és kedvezőbb feltételeket teremtsen Európában a fogyatékossággal élők és az idősek számára;

‣a munkafeltételek átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tételét célzó irányelvjavaslat, amely javítja a munkavállalók őket megillető jogokról való tájékoztatását, valamint új minimumkövetelményeket állapít meg a munkakörülmények javítása céljából;

‣a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálata, amely megszilárdítja az „adott helyen egyenlő munkáért egyenlő bérezés” elvét, ezáltal pedig egyenlő versenyfeltételeket teremt, és megakadályozza a belső piacon belüli tisztességtelen versenyt;

‣új jogszabályjavaslat a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának modernizálására, amely különösen annak biztosítását segíti elő, hogy a szabad mozgás jogával élni kívánó munkavállalók ne veszítsék el szociális biztonsági jogaikat;

‣a szülők és gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szóló irányelvjavaslat, amely a meglévő jogi keretet kívánja modernizálni az apasági szabadság és a gondozói szabadság bevezetése, a szülői szabadság megerősítése, valamint a rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jog kiterjesztése révén;

‣a nemek közötti bérszakadék kezelését célzó, a 2017–2019 közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv, amely számos fellépést tartalmaz a probléma kiváltó okainak kezelésére; a munkahelyi egészség és biztonság területe alá tartozó különféle jogszabályok felülvizsgálata, amely naprakésszé teszi és kiegészíti a munkavállalókat a munkavégzéssel – többek között rákkeltő anyagokkal – kapcsolatos egészségügyi kockázatoktól védő rendelkezéseket;

‣különféle fellépések a megfizethető, jó minőségű, megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz való időbeni hozzáférés biztosítása érdekében, ideértve az európai referenciahálózatokat is, amelyek tavaly november óta biztosítják a ritka betegségekben szenvedők számára a diagnózishoz és kezeléshez való hozzáférést.

‣az ifjúsági garancia megerősítése és megvalósítása, amely azt hivatott elősegíteni, hogy a fiatalok gyorsan juthassanak munkához, oktatáshoz vagy képzéshez;

‣széles körű kezdeményezések elindítása az Új európai készségfejlesztési program keretében, amely még több embert még jobb készségekkel kíván felvértezni;

‣különféle kezdeményezések a kiváló minőségű és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés előmozdítására, előrelépésként az európai oktatási térség felé;

‣Az oktatás és képzés területén a Bizottság ambiciózusabb célokat kíván elérni a gyengék teljesítők és a korai iskolaelhagyók arányát illetően, valamint új célokat mérlegel a digitális kompetenciák és a vállalkozói készség tekintetében 11 .

A foglalkoztatás és szociális kérdések területén 2014 novembere óta előterjesztett 22 jogi aktus közül 10-et fogadtak el, 12 pedig még a Tanács és/vagy az Európai Parlament elfogadására vár. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozatában foglaltak szerint, az elkövetkező hónapok prioritása a függőben lévő jogalkotási dossziék lezárása és az új kezdeményezések gyakorlati végrehajtásának és eredményességének középpontba állítása lesz.

Emellett a Bizottság minden szakpolitikai területen érvényesítette a szociális prioritásokat, ezzel teljes mértékben elismerve, hogy a szociális dimenzió minden tevékenységében jelen van. Ez az alábbiakat foglalja magában:

‣a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere, amelynek keretében a Bizottság nagyobb hangsúlyt fektetett a szociális prioritásokra, és azokat a gazdasági célkitűzésekkel azonos szintre emeli a gazdasági kormányzás éves ciklusának központi elemeként; az idei lesz az első olyan év, amikor e ciklus a szociális jogok európai pillérének prioritásait is tükrözni fogja; 12  

‣a kohéziós politika keretében a szociális támogatások az európai strukturális és beruházási alapok széles körű támogatását élvezik olyan területeken, mint például a munkaerőpiacra való belépés, a társadalmi befogadás és az oktatás. Más finanszírozási programokkal és eszközökkel – mint például az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap – pedig a vállalatok szerkezetátalakítása által érintett személyeket vagy a súlyos anyagi nélkülözésben élőket támogatják;

‣az európai beruházási terv (az ún. Juncker-terv): a szociális infrastruktúra és berendezések, valamint a szociális vállalkozásokba irányuló stratégiai beruházások pénzügyi támogatásban részesülhetnek az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA) 13 ;

‣az energiaunió keretében a Bizottság által előterjesztett „Tiszta energia minden európai polgár számára” elnevezésű csomag fontos hangsúlyt helyez a fogyasztóra, és fokozott erőfeszítésekkel igyekszik biztosítani, hogy a tiszta energiára való átállás társadalmilag igazságos legyen, és senki ne maradjon le. A csomag mindezeken túl új megközelítést vázol fel a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók védelmezésére, amely többek között energiahatékony beruházások támogatás révén segíti elő a tagállamok számára a fogyasztókra kivetett energiaköltségek csökkentését. Ez egyebek mellett az Európai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont létrehozását eredményezte;

‣a digitális egységes piac keretében a Bizottság 2025-ig megvalósítandó hálózatfejlesztési célkitűzéseket határozott meg annak elősegítése céljából, hogy a társadalom egésze nagy kapacitású, széles sávú hálózathoz férhessen hozzá – különös figyelmet fordítva azon területekre, ahol lemaradás tapasztalható, így például a vidéki és elszigetelt területekre –, a digitális készségek fejlesztésének erőteljes hangsúlyozásával párhuzamosan. Emellett a Bizottság – a WiFI4EU kezdeményezés révén – arra törekszik, hogy a közösségi élet színterein ingyenes vezeték nélküli helyi internetkapcsolat álljon a polgárok és látogatók rendelkezésére.
Végezetül a javasolt Európai Elektronikus Hírközlési Kódex rendelkezései annak biztosítását célozzák, hogy az egyetemes szolgáltatás részeként az elektronikus hírközlés (ideértve a széles sávút is) megfizethető legyen;

‣a közlekedéspolitika területén az „Európa mozgásban” elnevezésű mobilitási csomag egy sor olyan, széles körű kezdeményezést tartalmaz, amelyek többek között megfelelő munkakörülményeket hivatottak biztosítani. Emellett az EU jelenleg vizsgálja felül az utasok jogaival kapcsolatos jogszabályokat, ezzel pedig azt kívánja biztosítani, hogy a csökkent mozgásképességű személyek ugyanúgy vehessenek igénybe közlekedési szolgáltatásokat, mint az összes többi utas;

‣a Bizottság javasolta az ivóvíz minőségéről szóló irányelv felülvizsgálatát, amely mindenki – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők és a marginalizált csoportok – számára javítja majd az ivóvízhez való hozzáférést;

‣az adóügyi napirenden belül a Bizottság számos kezdeményezést terjesztett elő az uniós adórendszer méltányosságának helyreállítása céljából, biztosítva, hogy minden nyereséget generáló vállalkozás tisztességesen kivegye részét az adófizetésből; 14  

‣kereskedelempolitikáján keresztül az EU olyan, nemzetközi szinten elfogadott alapvető munkaügyi normákat mozdít elő, mint például az egyesülés szabadsága, a kollektív tárgyaláshoz való jog, a megkülönböztetésmentesség, a gyermekmunka és kényszermunka elleni küzdelem, a munkaügyi ellenőrzés, a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a tisztességes munkakörülmények. A kereskedelmi megállapodások esetében végzett fenntarthatósági hatásvizsgálatok gazdasági, emberi jogi és környezetvédelmi hatásai mellett a szociális szempontok is kulcsfontosságúak;

‣az új Európai Szolidaritási Testület lehetővé teszi a fiatalok – különösen a hátrányosabb helyzetben lévők – számára, hogy szolidaritási tevékenységekben vegyenek részt, és Európa-szerte elősegítsék a társadalmi igények megválaszolását, melynek köszönhetően saját kompetenciáikat és készségeiket is fejleszthetik;

‣a makrogazdasági kiigazítási programokat illetően Görögország 2015-ös esete óta kialakult az a gyakorlat, hogy e programokat szociális hatásvizsgálat kísérje.

Továbbá a szociális jogok európai pillére által szorgalmazott, a jobb társadalmi-gazdasági eredmények, valamint a szociális reziliencia és méltányosság irányába történő konvergencia kulcsfontosságú része a gazdasági és monetáris unió megerősítésére és kiteljesítésére irányuló erőfeszítéseknek, ahogyan arra az öt elnök 2015. júniusi jelentése 15 és az azt követő bizottsági javaslatok 16 is emlékeztettek.

Az alábbi 1. grafikon áttekintést nyújt arról, hogy a Bizottság milyen különböző módokon érvényesítette általánosságban a szociális prioritásokat:

Ebben az összefüggésben a pillér létrehozása kulcsfontosságú volt az uniós jogszabályok szükség szerinti naprakésszé tétele és kiegészítése tekintetében. Az eddig tett lépések mellett a Bizottság a mai közleménnyel egyidejűleg egy sor más kezdeményezést is előterjeszt, melyeket az 1. szövegmező foglal össze.

A pillér további uniós szintű megvalósítása érdekében a Bizottság továbbra is maximálisan kiaknázza a rendelkezésére álló eszközök összességét. Ezen eszközök felhasználása a szakpolitikai területtől és a pillér elveitől, valamint az uniós szintű hatáskörök természetétől és mértékétől függően eltérő lehet. Magában foglalhatja a meglévő jogszabályok naprakésszé tételét és kiegészítését, az uniós jog tagállami végrehajtásának javítását, valamint Unió-szerte a szociális párbeszéd támogatását, az európai szemeszter keretében tett előrelépés nyomon követése mellett.

Ez az uniós alapokon – nevezetesen az európai strukturális és beruházási alapokon, az Erasmus+ és más kapcsolódó programokon – keresztül nyújtott pénzügyi támogatásra is vonatkozik. „Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában” című, nemrégiben közzétett közleményében 17 a Bizottság szorgalmazza, hogy az uniós költségvetés váltsa valóra az uniós vezetők göteborgi szociális csúcstalálkozó alkalmával tett ígéreteit és fejlessze tovább az Unió szociális dimenzióját, többek között a szociális jogok európai pillérének teljes körű megvalósítása révén 18 . A Bizottság hangsúlyozta, hogy megfelelő erőforrásokra lesz szükség a foglalkoztatási lehetőségek javítása és a – többek között digitális – készségek terén tapasztalt kihívások kezelése érdekében. A 2020 utáni uniós többéves pénzügyi keretre vonatkozóan részletesebb javaslatok előterjesztésére 2018 tavaszán kerül sor,

4. A pillér végrehajtása nemzeti szinten

A szociális jogok európai pillérének végrehajtásával kapcsolatos hatáskörök és eszközök többsége a helyi, regionális és nemzeti hatóságok, szociális partnerek és a civil társadalom kezében van. Jóllehet az EU fontos szerepet játszik a tagállamok támogatásában, a pillér végrehajtásért – számottevő mértékben – a tagállamok felelősek, a kormány és a közigazgatás különböző szintjein. Továbbá, a szociális partnerek minden szinten kulcsfontosságú szerepet játszanak a pillér végrehajtásában, tárgyalások folytatására és megállapodások megkötésére vonatkozó autonómiájuk tiszteletben tartása mellett 19 . Az EUMSZ kifejezetten elismeri a nemzeti munkaügyi kapcsolatrendszerek sokféleségének és a szociális partnerek autonómiájának tiszteletben tartását. Az évek során a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy a foglalkoztatás és szociális kérdések területén biztosítsanak nagyobb szerepet a szociális partnerek számára, mivel bevonásuk kulcsfontosságú a reformok felvállalása szempontjából. A nem kormányzati szervezetek, különösen akkor, amikor szociális szolgáltatásokat nyújtanak, ugyancsak kulcsfontosságúak a pillér mozgósítása és végrehajtása tekintetében.

Az alapvető fontosságú elvek és jogok kifejezésre juttatásával a pillér iránymutatásként szolgál a hatékony foglalkoztatási és szociális eredmények eléréséhez. Nincs egyetlen univerzális megoldás: a szociális jogok európai pillére érzékeli a nemzeti helyzetek sokféleségét. Jóllehet a tagállamok gyakran találják szembe magukat közös kihívásokkal és hasonló problémákkal, az általuk kidolgozandó megoldások szükségszerűen eltérőek lesznek. Ez nemzeti rendszereik, hagyományaik sokszínűségéből, valamint a különböző kiindulópontokból és sajátos társadalmi-gazdasági helyzetükből fakad.

A jelenlegi gazdasági helyzet lehetőséget kínál az inkluzív növekedés előmozdítására, az uniós szociális piacgazdaság modernizálására, valamint az emberekbe történő befektetésre, a szociális jogok európai pillérével összhangban. Az EU gazdasága továbbra is rohamos ütemben növekszik 20 . 2014 ősze, azaz az új Bizottság hivatalba lépése óta több mint 9 millió új munkahely jött létre 21 . A munkanélküliségi ráta stabilan csökken, és 2008 óta most a legalacsonyabb. Az EU-ban 236,3 millió fővel rekordszintet ért el az alkalmazottak számra. Ugyanakkor viszont az EU-ban még továbbra is 18 millióan vannak munka nélkül, a háztartások jövedelme számos tagállamban még mindig a 2008-as szint alatt van, és továbbra is számos társadalmi kihívással kell számolni, különösen a folyamatban lévő fejlemények – a digitalizációtól az elöregedésig – ütemére és hatókörére tekintettel. Továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között, illetve a tagállamokon belül.

A prioritások szükségszerűen eltérőek lesznek, és az európai szemeszter lehetőséget nyújt a tagállamok számára ahhoz, hogy előrelépjenek és jelentést tegyenek a pillér megvalósítását illetően. Az európai szemeszter 2018. évi ciklusának 22 összefüggésében nemrégiben közzétett országjelentések felvázolják, hogy az egyes tagállamok nemzeti szinten milyen jellegű és nagyságrendű kihívásokba ütköznek a jobb munka- és életkörülmények, tisztességesebb és hatékonyabban működő munkaerőpiacok, az embereket megfelelő és releváns készségekkel felvértezni hivatott, jobb oktatási és képzési rendszerek, valamint egyszerre fenntartható és megfelelő szociális jóléti rendszerek előmozdítása terén. A tagállamok részéről áprilisra várt nemzeti reformprogramok megújult prioritásokat és tovább konkrét fellépéseket határoznak majd meg nemzeti szinten. A Bizottság a fenti programok alapján állítja majd össze a 2018 tavaszán később előterjesztendő országspecifikus ajánlásokat. Ezzel párhuzamosan a Bizottság továbbra is együttműködik a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat hatékonyan használják fel a strukturális reformok támogatására vagy az emberekbe irányuló befektetésre, az országjelentésekben és az országspecifikus ajánlásokban azonosított prioritásoknak megfelelően.

5. A pillér végrehajtásának nyomon követése

A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere megfelelő eszközt biztosít a szociális jogok európai pillérében felölelt kulcsfontosságú területeken elért előrehaladás nyomon követéséhez.
Az európai szemeszter az egyes országok sajátos helyzetének mélyreható elemzésén alapszik: elismeri a kihívások sokféleségét, és azt, hogy az intézkedések sorrendjét az országok eltérő kiindulási helyzetének fényében és a rendelkezésükre álló források szerint kell meghatározni. Az európai szemeszter egyben a közös igyekezetek jövőbeli strukturálására is lehetőséget kínál: az év során folytatott – átlátható és minden szereplő előtt nyitott – mélyreható párbeszédre és jelentéstételre épül, és különösen a tagállamok közötti kölcsönös felülvizsgálat és összehasonlító teljesítményértékelés strukturálására használják. Az elmúlt években az európai szemeszter szociális dimenziójának megerősítése terén elért előrelépésre építve a Bizottság elkezdte a meglévő eszközök és munkamódszerek finomhangolását a célból, hogy azok tükrözzék a szociális jogok már kihirdetett európai pillérét. Ez nem követel sem alapvető változásokat, sem új eszközök létrehozását, és adminisztratív többletterhet sem jelent a tagállamokra nézve.

A pillér különböző elveinek alapos lefedéséhez tematikusabb nyomon követésre, valamint a hatékony helyszíni nyomon követés és végrehajtás felülvizsgálatára is szükség lesz. Az egyes kérdések mélyreható tanulmányozásához rendszeres uniós kiadványokat – például az éves közös foglalkoztatási jelentéssel és az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló jelentést – használunk fel. Az e területen tevékenykedő uniós ügynökségeket 23 ugyancsak megbízzuk azzal, hogy készítsenek mélyreható jelentéseket a konkrétabban a felelősségi területük alá tartozó elvekről. Az uniós szintű szociális partnerek és társadalmi szervezetek pedig dönthetnek úgy, hogy jobban koncentrálnak az őket konkrétabban érintő elvekre.

Az európai szemeszter részeként három új elem segíti majd a szociális jogok európai pillére végrehajtásának nyomonkövetését:

‣A pillér prioritásainak általános érvényesítése az európai szemeszter keretében, ugyanakkor pedig a részletes jelentés alá vont témák éves rendszerességű kiválasztása: a pillérben foglalt elveket és jogokat az európai szemeszter folyamán végig figyelembe vesszük az elért eredmények nyomon követésekor, összehasonlításakor és értékelésekor. Ugyanakkor pedig minden évben részletes értékelésre emelünk ki egy-egy, a pillér tekintetében releváns konkrét témát. Ez különösen vonatkozik az uniós szintű gazdasági és szociális prioritásokat meghatározó (novemberben kiadott) éves növekedési jelentésre, valamint a további országspecifikus iránymutatást megalapozó (februárban/márciusban kiadott) országjelentésekre. A témákat az összes szereplővel – és különösen a tagállamokat képviselő releváns bizottságokkal – konzultálva választjuk ki.

‣Technikai segítségnyújtás biztosítása, az összehasonlító teljesítményértékelés előmozdítása, valamint a bevált gyakorlatok cseréje: az európai szemeszter fórumot biztosít az érdekelt felekkel folytatott párbeszédhez, tapasztalatcseréhez, valamint a tagállamok egymástól való tanulásának megerősítéséhez,
a legjobban teljesítőkhöz való felzárkózás elősegítése céljából. Az európai szemeszter keretében foglalkoztatási és szociális kérdésekkel foglalkozó testületek – mint például a Foglalkoztatási Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság – már elkezdtek dolgozni a szakpolitikai konvergencia összehasonlító teljesítményértékelésén. Továbbá, az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé vezető további lépések ütemtervéről szóló közleményében 24 a Bizottság javasolta a szakpolitikák összehasonlító teljesítményértékelésével kapcsolatban a Tanácson és az eurócsoporton belül folyó munka megerősítését. Továbbá, az európai strukturális és beruházási alapok révén nyújtott pénzügyi támogatás mellett a Bizottság Strukturálisreform-támogató Szolgálata még több testreszabott támogatást biztosít az intézményi, közigazgatási és szakpolitikai reformokhoz 25 .

‣A teljesítmény értékelése és nyomon követése az új szociális eredménytábla segítségével: a pillérre vonatkozó javaslattal egyidejűleg a Bizottság új szociális eredménytáblát terjesztett elő. Az eredménytábla a tagállamok foglalkoztatási és szociális vonatkozású területeken elért teljesítményének megvizsgálását kívánja elősegíteni a pillér különböző vetületei szerint. Az új szociális eredménytáblát első alkalommal a 2018. évi közös foglalkoztatási jelentésben szereplő elemzés megalapozásához és elmélyítéséhez, mutatóit pedig a 2018. évi országjelentések elemzésének alátámasztásához használták. Jóllehet e mutatók nem fedik le a pillér nyomon követéséről folytatott teljes eszmecserét, hasznosan rávilágítottak a tagállamokban uralkodó helyzetre, ezáltal pedig lehetővé tették az országok időbeli alakulásának összehasonlítását. Az eredménytáblát és annak statisztikai hátterét a tagállamok segítségével fejlesztjük tovább.

6. Következtetések

Az Európai Unió évtizedek óta segíti a nagyobb jólét és szociális méltányosság megteremtését. Ma Európai az egyik legvonzóbb lakóhely a világon. Az elmúlt évtized gazdasági és társadalmi válsága azonban messzemenő következményekkel jár társadalmunk szövetére nézve, és szociális piacgazdaságunkat alapjaiban rengette meg.

Ahogy Európa maga mögött tudhatja a válságot, itt az ideje annak, hogy a jövő felé tekintsünk, felvegyük a ritmust változó valóságainkkal, és foglalkozzunk az Európa előtt álló, tágabb értelemben vett társadalmi-gazdasági kihívásokkal, gazdasági és szociális modelljeink megújítása és fenntartása céljából.

A szociális jogok európai pillére – az Európa által képviselt értékek egyértelművé tételével – olyan elveket és jogokat juttat kifejezésre, amelyek létfontosságúak a polgárok és a társadalmak előnyét szolgáló társadalmi haladáshoz, valamint iránytűt biztosít a további fellépéshez.

Az uniós vezetők göteborgi szociális csúcstalálkozó alkalmával tett kötelezettségvállalásai mind-mind részét képezik a 27 tagból álló Európai Unió jövőjének kialakítását célzó átfogóbb menetrendnek. Közös felelősségünk, hogy a szociális jogok európai pillérét előrevigyük és valóra váltsuk minden európai polgár számára. A kormányok, szociális partnerek és nem kormányzati szervezetek, a helyi, regionális és európai intézmények készen állnak és elkötelezettek aziránt, hogy elősegítsék e törekvést.

(1)

  https://ec.europa.eu/commission/priorities/deeper-and-fairer-economic-and-monetary-union/european-pillar-social-rights/european-pillar-social-rights-20-principles_hu

(2)

2016. március 8-án a Bizottság előterjesztette a szociális jogok európai pillérének első vázlatát, valamint nyilvános konzultációt indított. A Bizottsághoz több mint 16500 online válasz és közel 200 állásfoglalás érkezett. A Bizottság a konzultációs folyamat eredményeként 2017. január 23-án zárókonferenciát szervezett „Érjünk el együtt eredményeket” címmel. A konzultáció részeként az Európai Parlament 2017. január 19-én állásfoglalást fogadott el a szociális pillérről (2016/2095(INI). Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. január 25-én (SOC/542-01902-00-01-ac), a Régiók Bizottsága pedig 2016. október 11-én fogadott el véleményt (CDR 2868/2016) arról.

(3)

  http://www.socialsummit17.se/

(4)

 Az Európai Tanács 2017. december 14-i ülésén az alábbiakat hangsúlyozta: „A göteborgi szociális csúcstalálkozó résztvevői emlékeztettek egyrészt arra, hogy az embereket kell előtérbe helyezni, másrészt arra, hogy közös elkötelezettség és megállapított hatáskörök alapján tovább kell fejleszteni az Unió szociális dimenzióját, harmadrészt pedig arra, hogy valamennyi szinten fellépve – a szociális partnerek általi fellépést is beleértve – elő kell mozdítani a konvergenciát ezen a területen. Legelőször az alábbiak tekintetében kell előrelépnünk: a szociális jogok európai pillérének megvalósítása uniós és tagállami szinten, a megfelelő hatáskörök kellő figyelembevételével;
felkérjük a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a megfelelő nyomon követésre (...).”

(5)

COM(2017) 2025.

(6)

COM(2017) 206.

(7)

COM(2017)240.

(8)

A 2017. március 25-i Római Nyilatkozatban az uniós vezetők a következőket fogalmazták meg: „Ezekben a változó időkben, és tudatában polgáraink aggályainak, elkötelezzük magunkat a római program mellett, és az alábbiakon fogunk munkálkodni: ... Szociális Európa: olyan Unió, amely a fenntartható fejlődés alapjain nyugszik és amely előmozdítja a gazdasági és társadalmi fejlődést, a kohéziót és a konvergenciát, ugyanakkor megőrzi a belső piac integritását; az egyes nemzeti rendszerek különbözőségeinek és a szociális partnerek kulcsszerepének figyelembevételével működő Unió; a nők és a férfiak egyenlőségét előmozdító, valamint mindenki számára jogokat és egyenlő esélyeket biztosító Unió; olyan Unió, amely felveszi a küzdelmet a munkanélküliséggel, a diszkriminációval, a társadalmi kirekesztődéssel és a szegénységgel; olyan Unió, ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek és a kontinensen bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát; kulturális örökségünket megőrző és a kultúrák sokféleségét előmozdító Unió.”

(9)

SWD (2018) 67..

(10)

https://ec.europa.eu/commission/sites/betapolitical/files/social_dimension_of_europe_overview_of_initiatives_en.pdf  

(11)

COM(2017) 673 final.

(12)

Vö.: a 2018. évi éves növekedési jelentés (COM(2017) 690 final) és „2018. évi európai szemeszter: Az 1176/2011/EU rendelet szerinti értékelés a strukturális reformok terén elért haladásról, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséről és korrekciójáról, továbbá a részletes vizsgálat eredményeiről” című közlemény (COM(2018) 120).

(13)

 Az ESBA már több mint 10,5 milliárd EUR várt beruházási összértékben támogatott ilyen projekteket. Az ESBA infrastrukturális és innovációs keretén belül már 18 szociális infrastruktúrát érintő projektet hagytak jóvá, amelyek várhatóan összesen több mint 6 milliárd EUR értékű beruházást mozgósítanak. E projektek között szerepel iskolák és egyetemek, klinikák és kórházak, a településen belül megfizethető önkormányzati lakások építése, bővítése vagy felújítása. Az ESBA kis- és középvállalkozásokra irányuló keretében a szociális ágazatban összesen 4,5 milliárd EUR beruházás mozgósítása várható. Az ESBA nemrégiben megduplázta a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós program mikrofinanszírozáshoz és szociális vállalkozáshoz biztosított finanszírozási kapacitását.

(14)

A fenti kezdeményezésekre példaként említhetjük az adókikerülés elleni irányelvet, a feltételes adómegállapításról és az előzetes ármegállapításról való automatikus információcseréről szóló irányelvet, a multinacionális vállalkozásokról való országonkénti jelentéstételre vonatkozó irányelvet, valamint a közös összevont társaságiadó-alap újraindítására vonatkozó javaslatot.

(15)

  https://ec.europa.eu/commission/publications/five-presidents-report-completing-europes-economic-and-monetary-union_en

(16)

2017. december 6-án a Bizottság közleményt adott ki „Az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé vezető további lépések ütemterve” címmel (COM(2017)821).

(17)

COM(2018) 98 final.

(18)

A Bizottság a közleményben hangsúlyozta, hogy „A következő többéves pénzügyi keretnek jobban össze kell hangolnia a rendelkezésre álló forrásokat politikai prioritásainkkal. Arra kell építeni, ami ma jól működik, de a jövőbeli kihívásokra is fel kell készülni. A Római Nyilatkozattal összhangban a költségvetésnek lehetővé kell tennie, hogy Európa biztonságos legyen. Virágzó és fenntartható Európát szeretnénk. Szociális Európát. A globális színtéren erősebb Európát.” A Bizottság kiemelte továbbá, hogy „ Az uniós költségvetésnek eredményeket kell produkálnia a vezetők által a göteborgi szociális csúcstalálkozón tett ígéretek nyomán. Ennek jegyében tovább kell fejleszteni az Unió szociális dimenzióját, többek között a szociális jogok európai pillérének teljes körű végrehajtásával, valamint a fiatalok támogatásával és az európai polgárok mobilitásának elősegítésével”.

(19)

A szociális partnerségi fellépés közelmúltbeli példája a tevékeny időskorról és a több generációra kiterjedő megközelítésről szóló, 2017. március 8-án született önálló együttműködési keretmegállapodás. A szociális partterekkel kötött megállapodások uniós jogban történő végrehajtására példaként említhetjük az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között a 2009/13/EK irányelvnek a 2006-os Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény 2014. évi, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia által 2014. június 11-én jóváhagyott módosításával összhangban történő módosítása céljából létrejött megállapodás uniós jogba való átültetéséről szóló, 2018. január 23-i (EU) 2018/131 tanácsi irányelvet.

(20)

Lásd az Európai Bizottság 2018. téli gazdasági előrejelzését.

https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-performance-and-forecasts/economic-forecasts/winter-2018-economic-forecast_hu és negyedéves jelentés a gazdasági és társadalmi fejleményekről (angolul): http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=8063 .

(21)

Az újonnan létrehozott álláshelyek többsége „jó minőségűnek” tekinthető: a 2014 harmadik negyedéve óta létrehozott új álláshelyek 78 %-a állandó, és 88 %-a teljes munkaidős.

(22)

„2018. évi európai szemeszter: Az 1176/2011/EU rendelet szerinti értékelés a strukturális reformok terén elért haladásról, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséről és korrekciójáról, továbbá a részletes vizsgálatok eredményeiről” című közlemény (COM(2018) 120).

(23)

Az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop); az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound); az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA); az Európai Képzési Alapítvány (ETF).

(24)

COM(2017) 821 final.

(25)

2015 óta a Strukturálisreform-támogató Szolgálat közel 500 technikai segítségnyújtással kapcsolatos projektet hajtott, illetve hajt jelenleg végre. A szociális méltányosság területén példaként említhetjük az alábbiakat: i. a garantált minimumjövedelem végrehajtását támogató projektek; ii. a migránsok és menekültek befogadását célzó szakpolitikák kialakítását és végrehajtását célzó projektek; iii. fogyatékosság megállapítását szolgáló rendszerek és a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott szolgáltatások javítását célzó projektek; iv. az aktív munkaerőpiaci intézkedések tervezését és végrehajtását célzó projektek; valamint v. a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának megreformálását támogató projektek.

(26)

A szociális eredménytáblával kapcsolatban további információkat talál az alábbi weboldalon:

https://composite-indicators.jrc.ec.europa.eu/social-scoreboard/#