A megújuló energia alkalmazását szolgáló különféle jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák kerültek vizsgálatra. A hatásvizsgálat keretében valamennyi opció részletesen elemzésre került, az alapforgatókönyvtől (0. opció) az Unió egészére kiterjedő átfogó intézkedésekig. A hatásvizsgálat készítői egyik opciót sem minősítették előnyben részesített megoldásnak, és a Bizottságra bízzák, hogy szakpolitikai megfontolásai alapján döntsön a lehetőségekről az alábbi öt területen:
i. A megújuló energia használatának a villamosenergia-ágazatban való növelésére vonatkozó lehetőségek
A támogatási rendszerekre vonatkozó közös európai keret 1. Kizárólag piaci mechanizmusok alkalmazása; 2. A szabályok egyértelműsítése eszköztár kidolgozása révén 3. Kötelező elmozdulás a beruházási támogatások felé.
A regionális megközelítés fokozottabb összehangolása: 1. Kötelező regionális támogatás; 2. A támogatást célzó programok részleges kötelező megnyitása a határokon átnyúló részvétel előtt.
A megújuló energiára összpontosító pénzügyi eszköz: 1. Uniós szintű pénzügyi eszköz, tág támogathatósági kritériumokkal; 2. Uniós szintű pénzügyi eszköz a magasabb kockázatú megújulóenergia-projektek támogatására.
Az ügyintézés egyszerűsítése: 1. A rendelkezések megerősítése: egyablakos ügyintézés, határidők, a felújítással kapcsolatos eljárások egyszerűsítése; 2. Az engedélyezési eljárások idejének korlátozása, kisebb projektek esetében automatikus jóváhagyás és egyszerű értesítés révén.
ii. A megújuló energia használatának a fűtési és hűtési ágazatban való növelésére vonatkozó lehetőségek
A megújuló energiaforrások használatának elterjesztése a fűtési és hűtési szolgáltatásban 1. Fűtés és hűtés céljára megújuló energia használatára vonatkozó kötelezettség előírása a fosszilis üzemanyagok forgalmazói számára 2. Ugyanezen kötelezettség előírása az összes üzemanyag-forgalmazó számára.
A megújuló energia és a hulladékhő használatának előmozdítása a távfűtési és -hűtési rendszerekben: 1. A bevált gyakorlatok megosztása; 2. Energetikai tanúsítványok és a helyi fűtési és hűtési szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása; 3. A 2. pontban szereplő intézkedések, valamint a fogyasztóvédelmi keretek megerősítése.
iii. A megújuló energia használatának a közlekedési ágazatban való növelésére vonatkozó lehetőségek
A megújuló energiák bevonása a közlekedési ágazatba 1. A megújuló energiaforrásokból származó fejlett üzemanyagok bevonására vonatkozó uniós kötelezettség; 2. A közlekedésben használt, megújuló energiaforrásokból származó összes üzemanyag bevonására vonatkozó uniós kötelezettség, továbbá az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok kivonása (ezen belül további alopciók: 2A. Az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok részleges kivonása 2030-ra; 2B. Az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok teljes kivonása 2030-ra; 2C. Az élelmiszer-alapú biodízel gyorsabb kivonása és a üzemanyagok teljes kivonása 2030-ra); 3. Az előzőekben felsorolt opciók, továbbá a légi és a szállításban használt, megújuló energiaforrásokból származó összes üzemanyag bevonására vonatkozó uniós kötelezettség. 4. ÜHG-kibocsátáscsökkentési kötelezettség (ezen belül alopciók: 4B. ÜHG-kibocsátáscsökkentési kötelezettség az összes üzemanyag és a villamos energia esetében; 4C. ÜHG-kibocsátáscsökkentési kötelezettség a fejlett üzemanyagok és a villamos energia esetében; 4D. Fejlett üzemanyagok, villamos energia és alacsonyabb ÜHG-kibocsátású hagyományos üzemanyagok.
iv. A fogyasztók felelősségvállalásának ösztönzésére és megújuló energiával kapcsolatos ismereteinek bővítésére vonatkozó lehetőségek:
A fogyasztók támogatása abban, hogy állítsanak elő, fogyasszanak és tároljanak megújuló energiaforrásból előállított villamos energiát: 1. Uniós iránymutatás a saját energiafogyasztásról; 2. A fogyasztók támogatása a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia fogyasztása és tárolása terén; 3. A saját energiafogyasztás ösztönzése az önkormányzatok esetében.
A megújuló energiaforrásból származó villamos energiára vonatkozó információk elérhetővé tétele 1. A származási garanciák rendszerének megerősítése; 2. Az 1. pontban szereplő intézkedések, valamint a származási garanciák kötelező nyilvánossá tétele; 3. A 2. pontban szereplő intézkedések, valamint a származási garanciák kiterjesztése az összes villamosenergia-előállítási módra.
A fűtési és hűtési, valamint a közlekedési ágazatban használt, megújuló energiaforrásokból előállított üzemanyagok nyomon követése: 1. A származási garanciák kiterjesztése a megújuló energiaforrásból származó, gáznemű üzemanyagokra; 2. A származási garanciák kiterjesztése a megújuló energiaforrásból származó, folyékony és gáznemű üzemanyagokra; 3. Alternatív nyomonkövetési rendszer kidolgozása a megújuló energiaforrásból származó, folyékony és gáznemű üzemanyagokra.
v. A megújuló energia terén 2030-ra kitűzött legalább 27 %-os cél elérését biztosító lehetőségek:
2020-ra vonatkozó nemzeti célkitűzések: a 2020-ra vonatkozó nemzeti célkitűzéseket, illetve az alapforgatókönyvet alapul véve.
Ütem: Lineáris, illetve nem lineáris.
A megújuló energiára vonatkozó uniós célnak megfelelő ambíciószint csökkenését ellensúlyozó mechanizmusok: 1. A nemzeti tervek ambíciószintjének felülvizsgálata; 2. Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések, amelyek alapján szükség esetén egy későbbi szakaszban újabb uniós szintű mechanizmusok bevezetésére tehető javaslat; 3. Az uniós szintű intézkedések ambíciószintjének növelése; 4. Kötelező jellegű nemzeti célértékek bevezetése.
A kitűzött célok elérése terén bekövetkező elmaradás kiküszöbölése: 1. A nemzeti tervek felülvizsgálata; 2. Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések, amelyek alapján szükség esetén egy későbbi szakaszban újabb uniós szintű mechanizmusok bevezetésére tehető javaslat; 3. Az uniós szintű intézkedések ambíciószintjének növelése; 4. Kötelező jellegű nemzeti célértékek bevezetése.
|