EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.3.16.
COM(2016) 166 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
AZ EU ÉS TÖRÖKORSZÁG KÖZÖTT A MIGRÁCIÓ TERÜLETÉN FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS SORON KÖVETKEZŐ OPERATÍV LÉPÉSEI
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.3.16.
COM(2016) 166 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
AZ EU ÉS TÖRÖKORSZÁG KÖZÖTT A MIGRÁCIÓ TERÜLETÉN FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS SORON KÖVETKEZŐ OPERATÍV LÉPÉSEI
1. BEVEZETÉS
2016. március 7-én az Európai Unió állam-, illetve kormányfői és Törökország miniszterelnöke megbeszélést folytattak az EU és Törökország közötti kapcsolatokról és a közös cselekvési terv végrehajtásával kapcsolatos előrelépésről 1 .
A tárgyalás résztvevői egyetértettek abban, hogy határozott lépésekre van szükség az embercsempész-útvonalak felszámolásához, az embercsempészek üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítéséhez, külső határaink megvédéséhez, valamint az európai migrációs válság megszüntetéséhez. Hangsúlyozták, hogy véget kell vetni annak, hogy ha valaki hajóra száll, az automatikusan azt jelenti, hogy Európában maradhat.
Ezekben az erőfeszítésekben fontos szerepet játszik a NATO égei-tengeri tevékenysége, amelynek egyik feladata, hogy felderítse a lehetséges embercsempész-tevékenységeket, és azokról valós időben értesítse a török hatóságokat. Alapvető fontosságú lesz a NATO és a Frontex közötti együttműködés az irreguláris migránsok beáramlásának megfékezése érdekében.
Az irreguláris migránsok Törökországból az EU területére történő beáramlásának csökkentése érdekében a vezetők üdvözölték a Törökország által tett kiegészítő javaslatokat, és megállapodtak abban, hogy a Törökországgal való együttműködés hat alapelv mentén fog történni. Az Európai Tanács elnökét felkérték arra, hogy mozdítsa elő e javaslatokat, és az Európai Tanács márciusi üléséig Törökországgal közösen dolgozza ki a részleteket. Ez a közlemény felvázolja, hogyan kell érvényesíteni a hat alapelvet úgy, hogy az EU és Törökország közötti együttműködés kínálta lehetőségek a lehető legteljesebb mértékben kiaknázhatók legyenek, ugyanakkor teljesüljenek az európai jogi és a nemzetközi jogi követelmények.
A közös európai megoldások és az európai migrációs stratégia átfogó végrehajtása mellett az EU és Törökország közötti együttműködés kulcsfontosságú annak érdekében, hogy hatékony választ tudjunk adni a menekültügyi és migrációs kihívásra.
Ezek a menekültválság kezelése terén tett közös erőfeszítések részét képezik a Törökországgal mint tagjelölt országgal és stratégiai partnerrel fenntartott átfogó kapcsolatrendszerünknek.
2. AZ EU ÉS TÖRÖKORSZÁG KÖZÖTT A MIGRÁCIÓS VÁLSÁG KEZELÉSE TERÉN MEGVALÓSULÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK HAT ALAPELVE
2.1. A Törökországból a görög szigetekre újonnan átkelő összes irreguláris migráns visszaküldése
Ha fel akarjuk számolni azt a mintát, hogy a menekültek és a migránsok embercsempészeknek fizetnek és az életüket kockáztatják, elengedhetetlen a Görögországból újonnan érkező összes irreguláris migráns és menedékkérő Törökországba való visszaküldése. Magától értetődik, hogy az ilyen visszaküldések megvalósítása – a nemzetközi védelemre szorulók és az arra nem jogosultak esetében egyaránt – kizárólag azokkal a biztosítékokkal összhangban történhet, amelyeket a nemzetközi és az uniós jog a menekültek védelme terén előír. Továbbá, tekintettel a Törökország és Görögország közötti migrációs áramlás jelenlegi nagyságrendjére, az ilyen jellegű megoldást ideiglenes és rendkívüli intézkedésnek kell tekinteni, amely az emberi szenvedés enyhítése és a közrend visszaállítása érdekében szükséges, és amelyet megfelelő működési keretnek kell elősegítenie.
Nemrégiben sikerült haladást elérni a nemzetközi védelemre nem jogosult irreguláris migránsok és menedékkérők Törökország általi visszafogadása terén, amit a Görögország és Törökország között létrejött kétoldalú visszafogadási megállapodás szabályoz 2 . A visszatérésekre vonatkozó bármilyen új megállapodásnak ezen az előrelépésen kell alapulnia, és minden érintett fél együttműködésére szükség van a gyors és tényleges visszatérés megkönnyítése érdekében.
A nemzetközi védelemre szoruló személyek Törökországba való visszaküldésének jogi biztosítékai
A Görögországba újonnan érkező összes irreguláris migráns és menedékkérő Törökországba való visszaküldésének az európai és a nemzetközi joggal összhangban kell történnie. Az emberi jogok európai egyezményében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető követelmény, hogy minden ügyet egyedileg kell kezelni. E tekintetben a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv meghatározza azokat a konkrét jogi és eljárási paramétereket, amelyeket tiszteletben kell tartani. Ezért nem jöhet szóba egy általános érvényű visszatérési politika alkalmazása, mivel ez ellentétes lenne az említett jogi követelményekkel.
Az irányelv bizonyos esetekben megengedi gyorsított eljárás alkalmazását, amelynek keretében el lehet tekinteni a kérelem érdemi vizsgálatától. Ugyanakkor ezekben az esetekben a menedékjog iránti kérelem elfogadhatatlannak tekinthető, különösen, ha feltételezhető, hogy egy másik ország elvégzi a vizsgálatot, vagy megfelelő védelmet nyújt. Ez akkor merül fel, ha például az érintett személyt már elismerték menekültként, vagy ha „az első menedék országában“ más módon megfelelő védelemben részesülne, vagy ha az Unió területére olyan „biztonságos harmadik országból” érkezett, ahol – annak ellenére, hogy nem részesül védelemben – a harmadik ország tényleges hozzáférést biztosít számára a védelemhez 3 .
A menekültügyi eljárásokról szóló irányelv rendelkezéseivel összhangban számos biztosítékot kell tiszteletben tartani. Azok részére, akik Görögországban menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be, az uniós szabályoknak megfelelően történő regisztrációt és azonosítást követően személyes meghallgatást kell biztosítani, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság úgy ítéli meg, hogy az érintett személy az említett elfogadhatatlansági kategóriák valamelyikébe tartozik. Ez lehetővé teszi egy előszűrés elvégzését, amelynek célja annak megállapítása, hogy az adott esetben felmerülnek-e különleges körülmények. Az elfogadhatatlanságról szóló határozat ellen az érintett személy jogorvoslattal élhet 4 . Az „első menedék országa” esetében a menekültként való elismerésen túlmenően ez akkor is alkalmazandó lehet, ha az érintett személy „megfelelő védelmet” élvez. A „biztonságos harmadik ország” esetében az irányelv feltételeket határoz meg mind az érintett harmadik országban alkalmazott feltételeket, mind az érintett személyt illetően. Nemzetközi védelemre szoruló személyek visszaküldését megelőzően a tagállamoknak meg kell győződniük arról, hogy a harmadik ország tiszteletben fogja tartani az alapvető jogokkal, a megkülönböztetésmentességgel és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kapcsolatos normákat.
Úgy tűnik, hogy e rendelkezések alkalmazásához mind a görög, mind a török nemzeti jogszabályokat módosítani kellene. Görögország esetében ez Törökország „biztonságos harmadik ország” helyzetéből ered és számos részletes eljárási szabály módosítását teszi szükségessé például a jogorvoslati eljárások területén. Törökország esetében ez olyan területekre vonatkozik, mint például azoknak a szíriaiaknak biztosított ideiglenes védelem megújítása, akik elhagyták Törökországot, a hatékony menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés biztosítása minden nemzetközi védelemre szoruló személy számára, amint erre Törökország az EU–Törökország közös cselekvési tervben kötelezettséget vállalt, valamint annak biztosítása, hogy a nem szíriai – mindenekelőtt a visszaküldött – migránsok a Genfi Egyezmény által biztosított védelemmel egyenértékű védelemben részesüljenek.
Amint a menedékjog iránti kérelem elfogadhatatlanságát megállapították, vagy a kérelmet megalapozatlannak minősítették, az érintett személy a hatályos visszafogadási megállapodás alapján visszaküldhető. Törökországnak – fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban – minden esetben tiszteletben kell tartania a visszaküldés tilalmának elvét.
Amennyiben Görögország és Törökország betartja ezeket a biztosítékokat, a rendszer összhangba kerül az uniós és a nemzetközi joggal.
Gyakorlati szempontok
A – különösen a nemzetközi védelem iránti kérelmek egyedi értékelésére vonatkozó – nemzetközi jogi és uniós jogi követelményekkel összhangban Görögország és Törökország gyorsított operatív eljárások bevezetésében állapodhat meg, amelyek alkalmasabbak a migránsok nagy számban történő visszaküldésére. A visszafogadásról szóló közös görög–török nyilatkozat március 8-i elfogadása előrelépést jelentett e célkitűzés megvalósítása felé. Megegyezés született például arról az elvről, hogy kihelyezett visszafogadási tisztviselőket fognak alkalmazni az irreguláris migránsok visszafogadására irányuló eljárás meggyorsítása érdekében. Szükséges lesz az ilyen összekötő tisztviselők számának növelése; ám a megnövelt létszámot illetően Görögország és Törökország még nem jutott megállapodásra.
Az ilyen visszaküldések végrehajtása célból az EU támogatni fogja Görögországot a szükséges infrastruktúra kialakításában. Különösen az uniós fogadóállomások munkáját kell módosítani oly módon, hogy a jelenlegi helyzettel szemben – amikor a szárazföldre történő gyors átszállítás előtt elvégzett regisztráción és az előszűrésen van a hangsúly – a Törökországba történő visszaküldés végrehajtására kell törekedni. Például az uniós fogadóállomások infrastruktúráját át kell szervezni annak érdekében, hogy helyet kapjanak a visszafogadási és menekültügyi irodák, és hogy a kiszolgáltatott csoportokkal megfelelően lehessen foglalkozni.
Egy másik fontos elem lenne a befogadási kapacitás jelentős növelése a szigeteken. Ez magában foglalhatja azt, hogy elkülönített létesítményekben helyezik el az irreguláris migránsokat, illetve azokat, akik menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be és hosszabb eljárásnak néznek elébe, valamint elegendő őrizeti kapacitás kialakítását tenné szükségessé azon személyek vonatkozásában, akiknél fennáll a szökés veszélye.
Mostanáig a Görögországba érkezők közül viszonylag kevesen nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet. Valószínű, hogy ez a szám növekedni fog, mivel a nemzetközi védelemre nem szoruló személyek gyors visszaküldésre számíthatnak. Az első követelmény tehát a gyorsított menekültügyi eljárás bevezetése volna, ami az eljárás minden szakaszát érintené, az első meghallgatástól kezdve az esetleges fellebbezésig. Növelni kell a görög menekültügyi szolgálat kapacitását a törökországi gyorsított visszafogadás és a menedékjog iránti kérelmek gyors befogadásának lehetővé tétele érdekében. A fellebbviteli bizottságoknak ugyancsak képesnek kell lenniük arra, hogy rövid idő alatt nagy számú fellebbezést bíráljanak el. E tekintetben az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO) szintén fel kell kérni a görög hatóságok támogatására a kérelmek és a visszaküldések gyors és hatékony kezelése terén, szükség esetén egy újabb, tagállami szakértők rendelkezésre bocsátására irányuló célzott felhívás közzététele révén.
Végezetül intézkedéseket kell tenni a szigetekről Törökországba irányuló jelentős szállítási kapacitás megszervezésére.
Mindezek a lépések költségekkel járnak; az első becslések alapján, napi 2000 szabálytalan érkezéssel számolva havonta mintegy 20 millió EUR összegű támogatás nyújtására lesz szükség az uniós költségvetésből.
2.2. A görög szigetekről Törökország által visszafogadott minden szíriai migránsért cserébe az EU egy másik szíriait telepít át területére Törökországból az érvényben lévő kötelezettségvállalások keretében
A rendszer – amely a görög szigetekről Törökország által visszafogadott szíriaiak számát a Törökországból a tagállamok területére áttelepített szíriaiak számához köti – célja az, hogy az Égei-tengeren átkelő irreguláris migránsok áradatát rövid idő alatt egy rendezett és jogszerű áttelepítési folyamat váltsa fel.
Az említett célkitűzést megvalósítani kívánó 1:1 arányú áttelepítési rendszer működőképessége érdekében hatékony logisztikai keretre és kielégítő letelepítési vállalásokra lesz szükség.
Az 1:1 arányú rendszer akkor fog működni, ha a tagállamok elegendő letelepítési vállalást tesznek. E tekintetben az állam-, illetve kormányfők 2016. március 7-i nyilatkozata leszögezi, hogy az 1:1 arányú rendszernek „a fennálló kötelezettségvállalások keretében” kell működnie.
Az európai letelepítési rendszer már működik, amely a már létező letelepítési kötelezettségvállalások első természetes forrása, és amelyet össze kell kapcsolni a Törökországból a görög szigetekre újonnan átkelő összes irreguláris migráns és menedékkérő visszaküldésével. Mintegy 18 000 férőhely áll még rendelkezésre 5 , bár ezek egy részét a Jordániából és Libanonból történő áttelepítések fogják lefedni.
Amennyiben az 1:1 arányú rendszer keretében további áttelepítési igények merülnének fel, meg lehetne tenni az ahhoz szükséges lépéseket, hogy a hatályos áttelepítési határozatok alapján tett kötelezettségvállalások bizonyos részét – konkrétan a jelenleg még kiosztatlan 54 000 helyet vagy annak egy részét – átirányítsák az 1:1 arányú rendszerbe 6 . Ez összhangban állna azzal a jelenlegi bizottsági politikával, amely az áttelepítést és a humanitárius befogadást egyenértékűnek tekinti az áthelyezéssel, mivel ezek mindegyike a szolidaritás konkrét megnyilvánulása azon tagállamok vagy harmadik országok irányába, amelyek a migránsok tömeges beáramlásával néznek szembe 7 .
Az 1:1 arányú rendszer várhatóan gyorsan csökkenteni fogja a szabálytalan égei-tengeri átkelések számát. Hatékonysága annak függvénye lesz, hogy maradéktalanul végre fogják-e hajtani a közleményben meghatározott intézkedéseket. Az EU-nak és Törökországnak meg kell állapodnia egy közös nyomon követési mechanizmus létrehozásában, amelynek keretében hetente felülvizsgálnák a rendszer kapcsán tett előrelépéseket. Ennek folyamán meg kell határozni a rendszer szükséges kiigazításait.
A Törökországgal közös önkéntes humanitárius befogadási rendszer 8 keretében történő befogadások akkor fognak megkezdődni, amikor a Törökország és az EU közötti szabálytalan határátlépéseknek vége szakad, vagy legalább számuk jelentősen csökken. Ez lehetővé fogja tenni a szíriai konfliktus miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, védelemre szoruló személyek gyors és hatékony befogadását Törökországból. A Bizottság arra számít, hogy amint a Törökországból az EU-ba érkező irreguláris migrációs áramlatok megszűnnek, emelkedni fog a rendszerben való részvételre hajlandó tagállamok száma.
Ha ezek az erőfeszítések sikeresnek bizonyulnak, az önkéntes humanitárius befogadási rendszert Jordániára és Libanonra is ki lehetne terjeszteni.
A Törökországgal közös önkéntes humanitárius befogadási rendszert alátámasztó, a Bizottság által 2015 decemberében javasolt logisztikai keret általánosabban, az 1:1 arányú rendszer céljaira is felhasználható lehet. Az önkéntes humanitárius befogadási rendszer alapja az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának (UNHCR) világszerte elismert szakértelme azon a téren, hogy miként lehet elősegíteni a nemzetközi védelemre szoruló személyek befogadásának különféle formáit azokból a harmadik országokból, ahová lakóhelyükről elmenekültek, az őket befogadni hajlandó államokba. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) tapasztalatait és szakértelmét szintén igénybe kell venni. Ugyanazon okokból, mint az önkéntes humanitárius befogadási rendszer esetében, az 1:1 arányú rendszert kellene alkalmazni azokra a szíriaiakra, akiket a török hatóságok 2015. november 29. előtt vettek nyilvántartásba.
A humanitárius befogadási rendszer keretében elfogadott standardizált működési eljárások általánosabban, az 1:1 arányú rendszer céljaira is felhasználhatók. Ezek különösen az áttelepítendő személyek kiválasztására vonatkoznak, és megfelelnek az alkalmazandó nemzetközi humanitárius jog vonatkozó szabályainak. Az 1:1 arányú rendszer alkalmazásában ezeket az eljárásokat egy olyan mechanizmusnak kell kiegészítenie, amely visszatartja az embereket attól, hogy átkeljenek az Égei-tengeren. Az áttelepítés vonatkozásában elsőbbséget kell biztosítani azoknak a szíriaiaknak, akik Törökországban maradtak, mivel átmeneti védelemre jogosultak.
Eljárást kell kidolgozni arra vonatkozóan, milyen módon hangolható össze a görög szigetekről Törökország által visszafogadott szíriaiak száma a Törökországból a tagállamok területére áttelepítendő személyek számával. Megfontolandó lehet egy hetenkénti megközelítés alkalmazása, amelynek keretében az EU felméri az elmúlt 7 napban Törökország által ténylegesen visszafogadott szíriaiak számát, és azonnal elindítja ugyanannyi személynek az EU területére történő áttelepítésére irányuló eljárást.
Amennyiben az 1:1 arányú rendszer beválik, az EU-ba irányuló új útvonalakat lehet kialakítani. Törökországnak kötelezettséget kell vállalnia annak minden eszközzel történő megakadályozására, hogy az irreguláris migráció újabb tengeri és szárazföldi útvonalai nyíljanak meg Törökország és az EU között. Ha azonban mégis kialakul ilyen új útvonal, az érintett tagállam és Törökország viszonylatában alkalmazni kell a visszaküldésre és az áttelepítésre vonatkozó kötelezettségvállalásokat és elveket.
2.3. A vízumliberalizációs ütemterv végrehajtásának felgyorsítása annak érdekében, hogy 2016. június végéig a török állampolgárok tekintetében megszűnjön a vízumkötelezettség
A vízumkötelezettség feloldásának feltételei a 2013-as ütemtervben kerültek meghatározásra, amely 72, Törökország által teljesítendő követelményt fogalmaz meg az okmányok biztonsága, a migrációkezelés, a közrend és közbiztonság, az alapvető jogok, valamint az irreguláris migránsok visszafogadása terén. A Bizottság figyelemmel kíséri Törökország előrehaladását e kérdésekkel kapcsolatban, és a legutóbbi jelentésében fokozott erőfeszítésekről, valamint az elkötelezettség és szerepvállalás új szintjéről számolt be 9 . A 72-ből 35 követelmény már teljesül.
A vízumkötelezettség június végéig való megszűnéséhez fel kell gyorsítani a vízumliberalizációs ütemterv végrehajtását, ami további erőfeszítéseket követel meg a török hatóságoktól a vízumliberalizációs ütemtervben lefektetett követelmények teljesítéséhez szükséges jogi és közigazgatási intézkedések elfogadása és végrehajtása terén. A jelenleg tárgyalt, 9 jogalkotási javaslatot tartalmazó csomagot Törökországnak az EU-val létrejött megegyezés alapján, megfelelő időben el kell fogadnia. Az alkalmazandó referenciaértékek változatlanok maradnak.
Amennyiben Törökország megteszi a fennmaradó követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, a Bizottság 2016. április végén jogalkotási javaslatot fog tenni a török állampolgárok tekintetében fennálló vízumkötelezettség megszüntetésére.
2.4. A törökországi menekülteket támogató eszköz kifizetéseinek felgyorsítása
A törökországi menekülteket támogató eszköz az azonnali humanitárius szükségleteket, valamint a folyamatos fejlesztési igényeket is fedezi. Ami a humanitárius segítségnyújtást illeti, március 4-én 40 millió eurós szerződést írtak alá az Élelmezési Világprogrammal egy e-kártya program keretében nyújtott élelmezési segély fedezésére. E program lehetővé teszi a segély 735 000 szíriai menekülthöz való eljuttatását. Tizenöt egyéb projektről folynak tárgyalások a partnerekkel, összesen 50 millió euró értékben. A szóban forgó projektekkel együtt 2016. április közepéig 90 millió eurót fognak lekötni. Ez a költségvetési juttatás gyorsan bővíti majd a törökországi humanitárius segítségnyújtást, többek között élelmiszerek, nem élelmiszer jellegű termékek, megfelelő egészségügyi és higiénés körülmények, valamint védelem biztosítása révén.
Döntés születetett arról is, hogy az eszközből 55 millió eurót juttatnak a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap (Madad alap) részére, hogy sürgős támogatást biztosítsanak a különösen az oktatás terén végrehajtandó fejlesztésorientált projekthez, összhangban az eszköz irányítóbizottsága február 17-i első ülésének következtetéseivel. Az UNICEF-fel kötött regionális szerződés március 4-i aláírása formájában valósult meg ez a támogatás, amelyből 38 millió eurót arra fordítanak, hogy lehetővé tegyék további 110 000 Törökországban tartózkodó szíriai gyermek iskoláztatását a jelenlegi tanévben.
Ugyanakkor a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap keretében most folyamatban lévő projektek összesen közel 140 millió eurót tesznek ki. Már megtörtént 76 millió euró összértékű releváns fellépés kiválasztása és azonosítása, és 2016. április végéig sor kerülhet a támogatási szerződések aláírására, miután a regionális alap igazgatótanácsának március 22-én esedékes következő ülése jóváhagyja azokat. Folyamatban van 64 millió euró összértékű további fellépés kidolgozása; ennek az összegnek a lekötése 2016 júliusáig történhet meg. A tervezett projektek fedezése tekintetében felmerülő szükségletek alapján további összegeket utalhatnak át az eszközből az uniós regionális alap számára. Ezenfelül a Bizottság több területen – többek között az oktatás, az emberi erőforrások és a környezeti infrastruktúra terén – menekülteket támogató programokat dolgoz ki az uniós regionális alap keretében, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) programból 2015 végén átcsoportosított 164,5 millió euró mozgósításával.
A további projektek elindítását célzó következő lépés arra irányul, hogy lezárják az átfogó igényfelmérést, amelyet a Bizottság jelenleg Törökországgal szorosan együttműködve végez. A török kormány végül március 4-én benyújtotta hozzájárulását. Ennek alapján április közepéig le kell zárni az igényfelmérést. Ezzel párhuzamosan jelenleg Ankarában folytatnak technikai egyeztetéseket a török hatóságokkal, hogy a Bizottság mihamarabb meghatározhassa és programozhassa a sürgős és érett projekteket az eszköz által lefedett összes területen. A török hatóságok tevékeny szerepvállalása nélkül nincs lehetőség előrelépésre. Felvették a kapcsolatot továbbá a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és egyéb intézményekkel, mint lehetséges végrehajtási partnerekkel. A Bizottság hasznosítani fogja az ENSZ, a nemzetközi pénzügyi szervezetek, a nemzetközi szervezetek, a tagállamok és a nem kormányzati szervezetek köréből származó elismert partnerek tapasztalatait az e szereplők szakterületébe tartozó intézkedések megtételéhez. Ez minden bizonnyal lehetővé teszi, hogy az eszköz irányítóbizottsága áprilisban megtartsa második ülését.
Ami az erőforrásokat illeti, a Bizottság Németországtól és Finnországtól kapott hozzájárulási tanúsítványt. Minden tagállamot arra ösztönzünk, hogy gyorsan bocsássa rendelkezésre nemzeti hozzájárulását, hogy lehetővé váljon az eszköz gyors és fokozatos kiterjesztése a törökországi menekültek szükségleteinek kezelése érdekében, támogatva Törökország saját erőfeszítéseit.
2.5. A csatlakozási tárgyalások új fejezeteinek mielőbbi megnyitására vonatkozó határozatok előkészítése, a 2015. októberi Európai Tanács következtetéseire építve
Az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások állását a 2015. novemberi bővítési csomag ismertette.
Azóta a 2015. december 14-i kormányközi konferencián megnyitották a 17. fejezetet (gazdasági és monetáris unió). Ennek keretében fontos reformokat fognak megvitatni. A fejezet kiterjed például a központi bankok függetlenségét előíró szabályokra, megtiltja az állami szektor közvetlen finanszírozását a központi bankok részéről, valamint tiltja az állami szektor elsőbbségi hozzáférését a pénzügyi intézményekhez.
Ezenfelül jelenleg előkészületek folynak annak érdekében, hogy előrehaladás történjen a következő öt fejezet megnyitása terén: 15. fejezet (energia), 23. fejezet (igazságszolgáltatás és alapvető jogok), 24. fejezet (jogérvényesülés, szabadság és biztonság), 26. fejezet (oktatás és kultúra) és 31. fejezet (kül-, biztonság- és védelmi politika).
Ez megfelel az Európai Tanács 2015. októberi következtetéseinek, amelyek sürgették, hogy adjanak új lendületet „a csatlakozási folyamatnak; a cél a tárgyalási kerettel és a vonatkozó tanácsi következtetésekkel összhangban előrehaladni a tárgyalásokban”.
A Bizottság célja, hogy tavasszal véglegesítsen valamennyi kapcsolódó előkészítő dokumentumot annak érdekében, hogy –a tagállami álláspontok és a tárgyalási keret sérelme nélkül –benyújtsa azokat a Tanácsnak.
A munka jól halad az energia terén (15. fejezet), és március 1–3-án Ankarában sikeres technikai konzultációkat folytattak. A Bizottság áprilisra elkészíti a naprakésszé tett átvilágítási jelentést. A többi tagjelölt ország esetében alkalmazott megközelítéssel összhangban feltételezhető, hogy ez a jelentés javaslatot tesz majd a tárgyalási nyitókritérium(ok)ra.
Az igazságszolgáltatás és alapvető jogok, valamint a jogérvényesülés, szabadság és biztonság kulcsfontosságú területein (23. és 24. fejezet) jelenleg technikai konzultációkat szerveznek, miután beérkeztek Törökország írásbeli beadványai. E fejezetek egy sor kritikus kérdésre terjednek ki, többek között az alapvető jogokra (például a szólásszabadságra), az igazságszolgáltatás szervezetére, a korrupcióellenes politikára, a migrációra és a menekültügyre, a vízumszabályokra, a határigazgatásra, a rendőrségi együttműködésre, valamint a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemre. Az EU elvárja, hogy a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető szabadságjogok – ideértve a véleménynyilvánítás szabadságát is – biztosításának területén Törökország tartsa tiszteletben a legmagasabb szintű normákat. Ami az említett lényeges területekre vonatkozó tárgyalási nyitókritériumokat illeti, a tagjelölt országokat általában arra kérik, hogy készítsenek pontos határidőkkel ellátott, átfogó cselekvési tervet jogszabályaik uniós joggal való összehangolására és a szükséges költségvetési források rendelkezésre állására vonatkozóan. A Bizottság májusban adhatja ki az e fejezetekre vonatkozó, naprakésszé tett átvilágítási jelentéseket.
Ami az oktatást és a kultúrát illeti (26. fejezet), Törökország most véglegesíti frissített tárgyalási álláspontját. A Bizottság naprakésszé tudja tenni a közös álláspont tervezetét, és áprilisban benyújtja azt a Tanácsnak.
A kül-, biztonság- és védelmi politikára vonatkozó fejezetet (31. cikk) már részletesen megvizsgálták, és az Európai Külügyi Szolgálat jelenleg véglegesíti a frissített átvilágítási jelentést, amely áprilisra készül majd el.
2.6. A Szírián belüli humanitárius helyzet javítására irányuló együttműködés
Törökország része a Dáis elleni nemzetközi koalíciónak és tagja a Szíriát támogató nemzetközi csoportnak (ISSG). Ebben a minőségében kulcsszerepet játszik a szíriai válság megoldására irányuló erőfeszítésekben. Ennek keretében az EU-nak és Törökországnak abból a célból is fokozniuk kell együttműködésüket, hogy a humanitárius segélyt eljuttassák a szíriai lakosságnak. Különös figyelmet érdemel a török határon, konkrétan az Aleppo és a török–szíriai határ közötti folyosóban rekedt menekültek helyzete.
Amint azt az Európai Tanács már kinyilvánította, az EU készen áll arra, hogy együttműködjön Törökországgal a Szírián belüli humanitárius helyzet javítása céljából, ami lehetővé tenné, hogy a menekültek egyre biztonságosabbá váló területeken éljenek. Ennek sikeréhez alapvetően fontos, hogy mindegyik fél gyorsan és maradéktalanul végrehajtsa az ISSG február 11–12-i müncheni ülésén vállalt kötelezettségeket.
A Bizottság már jelenleg is komoly mennyiségű segélyt nyújt Szírián belül, és folytatni fogja a segélyezést. A válság kezdete óta a Bizottság Szíriába irányuló humanitárius segítségnyújtása eléri a 468 millió eurót. Ebből a 2015-re jutó összeg 160 millió eurót tesz ki.
Jelenleg 50 projekt van folyamatban, amelyek értéke összesen több mint 200 millió euró. Ez magában foglalja a humanitárius, fejlesztési és stabilizációs segítségnyújtást. A humanitárius segítségnyújtási projektek jelentős hányada Törökországból működtetett, határon átnyúló projekt, 2015-ben ez 43,2 millió eurót, vagyis a Szíriára fordított teljes költségvetés 27 %-át tette ki. Az említett projektek messzemenően építenek a török hatóságokkal való helyi együttműködésre.
A Törökországból, Jordániából, Libanonból és Irakból kiinduló, határon átnyúló fellépések 2016-ban továbbra is jelentős részét teszik ki a humanitárius segítségnyújtásnak. 15 millió eurót 2016 márciusában fognak lekötni, a tervek szerint pedig május elejéig sor kerül mintegy 70 millió euró további finanszírozás lekötésére, a humanitárius partnerekhez intézett, közelmúltbeli ajánlati felhívást követően.
3. Következtetés
Az Égei-tengeren keresztül Törökországból Görögországba érkező minden új irreguláris migráns és menedékkérő visszatérésére vonatkozó szabályozás, és az azzal egyidejűleg működő 1:1 arányú áttelepítési program ideiglenes és rendkívüli intézkedés, amelynek mielőbb meg kell kezdődnie. Az a cél, hogy a migránsok jelenlegi tömeges szabálytalan áramlását ellenőrzött és jogszerű eljárással váltsuk fel. Célkitűzés továbbá, hogy felszámoljuk azt a mintát, hogy a menekültek és a migránsok embercsempészeknek fizetnek és az életüket kockáztatják.
E közlemény olyan keretet határoz meg, amely biztosítja, hogy az eljárást a nemzetközi és az európai jognak megfelelően hajtsák végre, kizárva egy általános érvényű visszaküldési politika alkalmazását. A dokumentum emellett megjelöli az eljárás megindítása céljából sürgősen megteendő jogalkotási és logisztikai lépéseket.
A migrációs válság leküzdésére irányuló EU–Törökország együttműködés ezen új szakasza összehangolt erőfeszítéseket kíván Görögország és Törökország részéről, a Bizottság, az uniós ügynökségek és a partnerszervezetek támogatásával. Szükségessé teszi továbbá a tagállamok által nyújtott támogatást a személyzet biztosítása, valamint az áttelepítési felajánlások iránti hajlandóság tekintetében egyaránt.
Ennek megfelelőn, bár fontos lépéseket kell még megtenni, megvannak a jogi és gyakorlati eszközök ahhoz, hogy haladéktalanul kezdeményezzük az új intézkedéseket.
Az állam-, illetve kormányfők nyilatkozata (Brüsszel, 2016. március 7.).
2016. június 1-jétől ennek helyébe lép majd az EU és Törökország közötti visszafogadási megállapodás, amelynek megkötésére a jelen egyezménynek a harmadik országok állampolgárainak visszafogadására vonatkozó rendelkezései hatálybalépését követően fog sor kerülni, feltéve, hogy addig az időpontig a visszafogadási vegyes bizottság elfogadja, a török parlament pedig jóváhagyja az e rendelkezések hatálybalépését előmozdító határozatot
Az „első menedék országára” vonatkozó rendelkezések a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv 35. cikkében, a „biztonságos harmadik országra” vonatkozó rendelkezések pedig az irányelv 38. cikkében találhatók.
Lásd a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv 46. cikkét. Fellebbezés esetén a kérelmező automatikusan az adott állam területén maradhat, ha a határozat azon alapult, hogy létezik „biztonságos harmadik ország”, míg „az első menedék országa” alapján hozott határozat elleni fellebbezés esetén elegendő, ha a bíróság hatáskörrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy a kérelmező az adott területen maradhat-e.
Jelentés az áthelyezésről és az áttelepítésről, COM (2016) XXX., 2016. március 16.
Ez a tanácsi határozat olyan tartalmú módosítását tenné szükségessé, mely szerint az 54 000 fennmaradó hely elosztása az összesen 160 000 férőhelyet biztosító kereten belül történne. A költségvetési hatásokkal szintén foglalkozni kell, tekintettel arra, hogy az áthelyezési férőhelyek céljára, illetve az áttelepítési férőhelyek céljára különböző mértékű forrásokat irányoztak elő (egyenként 6 500 EUR, illetve 10 000 EUR).
A Törökországból az egyes tagállamokba kétoldalú megállapodások alapján történő áttelepítéseket bele kell vonni az EU által az 1:1 arányú rendszer keretében lebonyolított összes áttelepítés körébe.
A Bizottság 2015. december 15-i ajánlása egy Törökországgal közös önkéntes humanitárius befogadási rendszerről, C(2015) 9490.
A vízumliberalizációs ütemtervben foglalt követelmények Törökország általi teljesítése terén elért eredményekről szóló második jelentés (COM(2016) 140, 2016. március 4.).