EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.11.30.

COM(2015) 583 final

2015/0268(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2015) 255 final}
{SWD(2015) 256 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A tájékoztatóról szóló irányelv 1 felülvizsgálata fontos lépés a tőkepiaci unió létrehozásában. A harmonizált uniós tájékoztató jelenti a finanszírozást igénylő kibocsátók számára az európai tőkepiacokhoz való hozzáférés kapuját. A tájékoztatóra vonatkozó szabályok reformját az európai beruházási terv 2 keretében, az üzleti környezet javítását célzó harmadik pillér részeként jelentették be, és a tőkepiaci unió kiemelt részét képezi. A tőkepiaci unió cselekvési terve 3 átfogó és ambiciózus intézkedéscsomagot tartalmaz, amelynek célja a piaci alapú finanszírozás szerepének megerősítése az európai gazdaságban.

A tőkepiaci unió kiemelt célja különösen a tőkebevonás megkönnyítése a tőkepiacokon. A tőkepiacok finanszírozók széles köréhez kínálnak hozzáférést, valamint kilépési lehetőséget nyújtanak a magántőke és az üzleti angyalok számára, amelyek a társaságokba fejlődésük korai szakaszában fektetnek be.

A tájékoztatók egy adott társaságról információt biztosító, jogszabályban előírt dokumentumok. A cél, hogy ezen információ alapján a befektetők el tudják dönteni, hogy befektessenek-e az adott társaság által kibocsátott különböző értékpapírokba. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a tájékoztató ne akadályozza szükségtelenül a nyilvános értékpapírpiacokhoz való, tőkebevonási célú hozzáférést. Különösen a kis- és középvállalkozásokat rettentheti el az értékpapírok nyilvános értékesítésétől a rengeteg papírmunka és az ezzel járó magas költségek. A vállalatok számára egyszerűbbé kell tenni az adminisztratív kötelezettségeik teljesítését, de oly módon, hogy a befektetőket még ezzel együtt is megfelelően tájékoztassák azokról a termékekről, amelyekbe befektetnek.

•A javaslat egyéb uniós politikákkal való összhangja

A tájékoztató reformjának célja, hogy kiegészítse a tőkepiaci uniónak a következő célkitűzéseit: csökkenteni a pénzügyi piacok megosztottságát, diverzifikálni a finanszírozási forrásokat, és megerősíteni a határokon átnyúló tőkemozgásokat. A Bizottság fő prioritása, hogy fellendítse Európa gazdaságát és ösztönözze a munkahely-teremtési célú befektetéseket. Az erősebb európai tőkepiacok e sürgető kihívásra adandó válaszban jelentős szerepet játszanak, mivel növelhetik a rendelkezésre álló tőke mennyiségét és azt hatékonyabban terelhetik az arra érdemes beruházási lehetőségek felé az egész EU-ban.

A tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv része az a meggyőződés, hogy a finanszírozási alapú tőkepiac annak minden formájában – a kockázati tőkét, közösségi finanszírozást és a vagyonkezelési gazdasági ágazatot is beleértve – finanszírozási megoldásokat nyújthat olyan társaságok számára, amelyeknek a vállalkozásuk működtetéséhez vagy bővítéséhez több tőkére van szükségük. A tőkepiaci unió cselekvési tervének célja továbbá, hogy elősegítse az infrastrukturális projektekbe történő magánberuházásokat, a befektetőknek és a megtakarítóknak további lehetőségeket biztosítson pénzük eredményesebb felhasználására, és megszüntesse a határon átnyúló befektetések útjában álló akadályokat.

A tőkepiaci unió mind a 28 tagállam javát szolgálja. A legkisebb piacokkal és magas növekedési potenciállal rendelkező tagállamok sokat nyerhetnek abból, ha a tőkét és a befektetéseket ügyesebben terelik saját projektjeik felé. A fejlettebb piacgazdaságok nyerhetnek a megnövekedett, határokon átnyúló befektetési és megtakarítási lehetőségekből. A diverzifikált finanszírozási mix további előnyökkel járhat: támogatja a pénzügyi stabilitást, és csökkenti az üzleti ágazat és a tágabb gazdaság banki hitelezéstől való függőségét. Ezért a tőkepiaci unió szintén fontos része az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáért végzett munkának.

•A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja

A tájékoztatóról szóló irányelv úgy rendelkezik, hogy a tájékoztatót az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy szabályozott piacra történő bevezetésekor kell közzétenni. Az irányelv eredeti célja az volt, hogy az egész Unióban könnyebbé és olcsóbbá tegye a társaságok számára a tőkebevonást azáltal, hogy egyetlen tagállami szabályozó hatóságtól („a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságától“) kell beszerezni a jóváhagyást. Az irányelv értelmében a kibocsátók, ajánlattevők vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek tájékoztatóikat határokon átnyúló kibocsátások és jegyzések céljából engedélyeztethetik.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az intézkedés jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke. E jogalap kiválasztása azt a kiemelt szerepet tükrözi, amelyet a harmonizált tájékoztatók engedélyezési lehetőségekkel kiegészülő rendszere játszik a tőkebevonási és idegentőke-bevonási belső piac működésében.

•Szubszidiaritás

A harmonizált uniós tájékoztató nélkülözhetetlen eszköz az EU-s tőkepiacok integrációjában. Ha valamely illetékes nemzeti hatóság jóváhagyja a tájékoztatót, a kibocsátó engedélyt kérhet arra, hogy ezt a tájékoztatót más EU-tagállamban is felhasználhassa. Ebben a „fogadó” tagállamban nincs szükség a tájékoztatóval kapcsolatos további jóváhagyásokra vagy közigazgatási eljárásokra. Ez az engedély azon feltételezés alapján működik, hogy a tájékoztató minimális tartalmát uniós szinten szabályozzák a tájékoztatóra vonatkozó alkalmazandó szabályok (az alapszabályok és a felhatalmazáson alapuló, valamint a végrehajtási jogi aktusok).

Mivel az engedély jellegét tekintve európai, annak további javítását csak EU-s szinten lehet megvalósítani. A lehetséges alternatívák, például a tagállami szintű intézkedések nem tudják elégséges és eredményes módon megvalósítani a tájékoztatók engedélyeztetésére szolgáló harmonizált alap célkitűzését.

Az uniós engedély előbbiekben említett szempontjainak egyszerűsítése várhatóan egyenlő versenyfeltételeket biztosít mind a kibocsátók, mind a befektetők számára, és hozzájárul a szabályozási arbitrázs elkerüléséhez. A javasolt reformok világos és következetes jelzést adnak EU-szerte arról, hogy a tájékoztatók rendszere még a pénzügyi válság alatt is jól teljesített, de javításokra van szükség ahhoz, hogy létrejöjjön azon célcsoportok ténylegesen egységes piaca, amelyek eddig nem részesülhettek a tájékoztatók harmonizált rendszerének összes előnyéből (kkv-k, gyakori és/vagy másodlagos kibocsátók). Ha a tájékoztató jobban elérhetővé válik a kkv-k és a gyakori kibocsátók számára, ez hozzájárulhat az említett kibocsátók rendelkezésére álló páneurópai tőkebázis elmélyítéséhez. A kkv-k esetében ehhez külön tájékoztatói rendszert kell kidolgozni, amely tájékoztatók tartalma és formátuma a kibocsátók és a befektetők számára egyaránt megfelelő. E cél jelentős mértékben elősegítheti a tőkepiaci unió létrejöttét. E célkitűzéseket a tagállamok önmagukban nem tudják elérni, és azokat uniós szinten jobban meg lehet valósítani.

•Arányosság

Összességében a kiválasztott opciók célja, hogy csökkentsék a megfelelésnek az alábbi célcsoportokra nehezedő terheit: kkv-k, másodlagos kibocsátók, gyakori kibocsátók, nem részvényjellegű értékpapírok kibocsátói.

Mindezen csoportok várhatóan eltérő mértékben részesednek a reformok nyújtotta előnyökből.

A hatásvizsgálat előzetes becsléseket tartalmaz a költségmegtakarításokra vonatkozóan, amelyek az egyetemes regisztrációs okmány és a kkv-k, illetve a másodlagos kibocsátók számára javasolt két közzétételi szabály bevezetésével kapcsolatban tényszerű és reális feltételezéseken alapulnak.

Kkv-k

A nyilvános kibocsátással tőkebevonásra törekedő kkv-k élvezhetik az új közzétételi szabályok előnyeit, beleértve az új kérdés-válasz formátumot, amely várhatóan csökkenti a tájékoztató elkészítésének költségeit, feltéve, hogy e kkv-k szabályozott piacon nincsenek bejegyezve. További megtakarítások várhatók azon kkv-k számára, amelyeket szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon jegyeznek, mivel rájuk a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó könnyített közzétételi szabályok vonatkoznak (lásd lent). Ha a kkv-k az új közzétételi szabályok alkalmazásához folyamodnak, durva becslések szerint ez összességében évi 45 millió EUR értékű kollektív megtakarítást jelent számukra.

Másodlagos kibocsátások

A tagállamok által benyújtott adatok azt mutatják, hogy egy adott referenciaévben jóváhagyott tájékoztatók mintegy 70%-a olyan társaságok másodlagos értékpapír-kibocsátásához kapcsolódik, amelyeket már bejegyeztek szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe. A tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok tájékoztatóiból rendelkezésre álló adatokat extrapolálva évente mintegy 700 tájékoztató részesedhet a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó könnyített közzétételi szabályok előnyeiből. A nyilvános konzultációból levont, a tájékoztató elkészítésének költségeire vonatkozó adatok azt mutatják, hogy ez évente mintegy 130 millió EUR-nyi megtakarítást jelenthet.

Gyakori kibocsátók

A tulajdonviszonyt megtestesítő és a nem részvényjellegű értékpapírok tájékoztatóira vonatkozó egyetemes regisztrációs okmány megnövekedett használata gyorsabb jóváhagyási folyamatokat eredményezhet, ami 150%-kal (tulajdonviszonyt megtestesítő) illetve 70%-kal (nem részvényjellegű) növelheti meg a kevesebb mint 10 munkanap alatt kiadott, gyorsított jóváhagyások számát.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátói

A kötvénykibocsátásokra vonatkozó egyetemes, címletértéktől független tájékoztató követelménye ösztönzőt jelent minden, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátó számára, hogy úgy válasszák meg a címletértéket, hogy az befektetők széles köre számára növelje kötvényeik vonzerejét. Cserébe a befektetők széles körében várhatóan fokozódik a kötvények adásvétele iránti érdeklődés, így növelve az EU vállalatikötvény-piacának likviditását.

Befektetők

A felhasználóbarátabb tájékoztatók, amelyek a kibocsátó sajátos helyzetéhez igazodnak, kettős előnnyel járnak: csökkentik a költségeket és növelik a tájékoztatónak a potenciális befektetőkre vonatkozó relevanciáját. A kockázati tényezőknek a lényeges és sajátos kockázatokra történő összpontosítása segít a befektetőknek abban, hogy meg tudják különböztetni a megalapozott befektetési döntés meghozatalához elengedhetetlenül fontos információkat.

Az összefoglaló tájékoztató reformjából és a tájékoztatók kereshető adatbázisának bevezetéséből eredő előnyöket már nehezebb számszerűsíteni: a hatásvizsgálat e tekintetben inkább minőségi értékelést végez. Az összefoglaló tájékoztató reformjának indokolása viszont a befektetési csomagtermékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok (PRIIPS KID) összefüggésében támaszkodik a már elvégzett munkára.

A nemzeti hatóságok és az ESMA

A javasolt könnyítések várhatóan nem jelentenek jelentős kiadásokat a nemzeti költségvetésekre és a közigazgatásra. Ezzel szemben az illetékes nemzeti hatóságoknak részesülniük kell a tájékoztató egyszerűsítésének előnyeiből, mivel ez a tájékoztatók jóváhagyási folyamatát is megkönnyíti.

Az összes tájékoztató online, az ESMA honlapján való kereshetősége informatikai többletköltségeket eredményezhet az ESMA számára. E költségek azonban indokoltak, összevetve az alacsonyabb keresési költségek, és az egyszerű, központosított hozzáférés előnyeivel, aminek eredményeként a befektetők és a potenciális befektetők az EU-ban kibocsátott értékpapírok szélesebb köréből válogathatnak.

Megfelelési költségek a kibocsátók számára

A tény, hogy az átdolgozás rendelet formájában történik, nem lesz lényeges hatással a kibocsátókat terhelő megfelelési és az illetékes hatóságokat terhelő végrehajtási költségekre. A javasolt intézkedéseknek a megfelelési költségekre és a végrehajtási költségekre gyakorolt hatását az alábbi összefoglaló írja le.

A másodlagos kibocsátásokra és a kkv-kre vonatkozó új közzétételi szabályok alacsonyabb megfelelési költségeket jelentenek a kibocsátók számára, ugyanakkor csökkentik az illetékes hatóságok munkaterheit, mivel kevesebb információt kell közzétenni és ellenőrizni. Ez a költségcsökkenés még inkább érinti azokat a kibocsátókat, amelyek eddig nem részesedhettek ezen szabályozások előnyeiből, viszont a jövőben erre jogosulttá válnak. Bizonyos költség keletkezik azonban azon kibocsátók számára, amelyek a jelenlegi szabályokat alkalmazzák, mivel át kell térniük az új szabályokra.

A jövőben magasabb megfelelési költségekre számító érdekelt felek azok a kibocsátók, amelyek jelenleg a tájékoztató alóli mentesség, valamint a legalább 100 000 EUR címletértékű, nem részvényjellegű értékpapírok kibocsátására vonatkozó könnyítések előnyeit élvezik. Azon kibocsátók, amelyek egyéb mentességekből nem részesednek, mindenképpen kötelesek tájékoztatót készíteni, vagy a szokásos szabályok, az alaptájékoztató szabályai vagy adott esetben a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó különleges közzétételi szabályok alapján.

Az összefoglaló tájékoztató olyan dokumentummá történő átalakítása, amely hasonlít a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumhoz, szintén a megfelelési költségek jelentős csökkenéséhez vezethet, mivel az összefoglaló terjedelme sokkal kisebb lesz, így elkészítése is kevésbé költséges. Ezen kívül amennyiben az értékpapír mind e rendelet, mind pedig az 1286/2014/EU rendelet hatálya alá tartozik, a kibocsátókat sújtó megfelelési költségek és adminisztratív terhek minimálisra csökkentése céljából engedélyezni kell a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum tartalmának teljes újrafelhasználását.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A tájékoztatókról szóló 2003-as irányelv még a 2010-es reform után is számos olyan esetet eredményezett, amelyek során a tagállamokban a tájékoztatókról szóló irányelv heterogén végrehajtása volt megfigyelhető. A tájékoztatókról szóló irányelv rendeletté történő átalakítása megoldást jelent azokra a problémákra, amelyek jellemzően az irányelv átültetéséből adódnak, továbbá fokozza a belső piac koherenciáját és integrációját, miközben csökkenti az Unió-szerte tapasztalható sokféle és fragmentált szabályokat, a tőkepiaci unió céljaival összhangban.

Az egységes szabálykönyv szintén megszünteti azt a problémát, amely szerint még a nemzeti jogszabályok közötti viszonylag kis eltérések miatt is a határokon átnyúló tőkebevonás vagy -befektetés iránt érdeklődő kibocsátóknak és befektetőknek össze kellett vetniük a nemzeti szabályokat annak biztosításához, hogy teljes mértékben megértették a vonatkozó jogszabályokat és be is tartják azokat. A rendelet használatával ezek az eredménytelen keresési költségek elkerülhetők. A tájékoztatókról szóló jelenlegi irányelvet átültető nemzeti jogszabályoknak a javasolt rendelethez történő kiigazítását elősegítheti a tény, hogy a jelenleg érvényes végrehajtó intézkedések már most is rendelet formájában léteznek. Az előnyben részesített lehetőség ezért az, hogy a tájékoztatókról szóló irányelvet rendeletté kell átalakítani.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A tájékoztatóról szóló irányelv bekerült az Európai Bizottság REFIT-programjába. Ennek az értékelésnek a részletei az alábbi, „Célravezető szabályozás és egyszerűsítés” című részben olvashatók.

•Konzultáció az érdekelt felekkel

A minőségi jogalkotásról szóló iránymutatásban (SWD(2015) 111 final) leírt minőségi jogalkotás elveinek, valamint a kapcsolódó eszköztárnak való megfelelést nyilvános konzultáció lefolytatásával biztosították, amelyre 2015. február 18. és május 13. között került sor. Összesen 182 válasz érkezett, amelyből 124 szervezetektől (egyesületektől) és társaságoktól (bankok, tőzsdék, közösségi finanszírozási platformok), 22 válasz hatóságoktól (tagállamok, illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA), 36 válasz pedig magánszemélyektől származott. Ország szerinti lebontásban a válaszok 21%-a Németországból (38 válasz), 21%-a az Egyesült Királyságból (37 válasz), 11%-a Franciaországból (20), 9,5%-a Belgiumból (17) érkezett, a fennmaradó rész a többi tagállam között oszlott meg.

A konzultációk során az érdekelt felek széles körben támogatták a felülvizsgálatot és a javasolt lehetőségeket. Minden érdekelt fél, így a tagállamok is támogatták azt az általános célt, amely szerint könnyíteni kell a gyakori kibocsátók, másodlagos kibocsátások és a kkv-k számára a tájékoztatót, hogy ne kelljen szükségtelen és ismétlődő információkat megadniuk. Az érdekelt felek közössége az összefoglaló tájékoztató új, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumon alapuló formátumának létrehozását, valamint az ESMA tájékoztatókat tartalmazó központi tároló mechanizmusát is támogatta.

•Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat számos szakpolitikai lehetőséget vizsgált, amellyel megvalósíthatják a tájékoztatót elkészítő társaságok (különösen a kkv-k) adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló célt, valamint azt, hogy a tájékoztatót a potenciális befektetők számára még értékesebb információs eszközzé tegyék. A hatásvizsgálat azt is értékelte, hogy a nem részvényjellegű értékapírok kibocsátásánál hogyan lehet elmélyíteni a befektetői bázist (címletérték nagysága).

Az alábbi táblázat összefoglalja a különféle könnyítéseket és a kiválasztott befektetővédelmi intézkedéseket, valamint a releváns érdekelt felekre, illetve az érdekelt felek működési piacára gyakorolt hatásukat.

Az előnyben részesített lehetőségek közül több kiegészíti egymást. Például a gyakori kibocsátókra vonatkozó egyetemes regisztrációs okmány kiegészíti a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó könnyített tájékoztatót, a két lehetőség kombinációja pedig olyan megtakarításokat eredményezhet, amelyeket az e hatásvizsgálatban foglalt elemzés nem tárt fel (amely a két lehetőséget egymástól külön vizsgálja). Ugyanígy a kiemelt információkat tartalmazó megerősített dokumentumként megjelenő összefoglaló tájékoztató horizontális jellege következtében megerősíti a két különálló rendszert, különösen a kkv-k vonatkozásában: például a kkv-t jegyezhetik kkv-tőkefinanszírozási piacon, kihasználva a kérdés-válasz formátumú tájékoztató nyújtotta kumulatív előnyöket, amely cserébe a kiemelt információkat tartalmazó megerősített dokumentum elemeit is tartalmazza.

Továbbá a nem részvényjellegű értékpapírok címletértékére vonatkozó horizontális kezdeményezés a vállalati adósság elmélyültebb és likvidebb másodlagos piacának köszönhetően minden kibocsátónak kedvez. Megint csak a kkv-k és a gyakori kibocsátók előnyére szolgál a kiemelt információkat tartalmazó megerősített dokumentumon alapuló összefoglaló, a vonatkozó közzétételi szabályok és a legalább 100 000 EUR címletértékű nem részvényjellegű értékpapírok kibocsátását ösztönző rendelkezések eltörlése.

A hatásvizsgálat ezért megállapítja, hogy a javasolt „csomag” eredményeként, a közzétételi dokumentumok megfelelőségének javításával és végül a tájékoztatón alapuló értékpapírok választékának bővítésével csökkennek a kibocsátók adminisztratív terhei, a kkv-k könnyebben és olcsóbban hozzáférnek a tőkepiacokhoz, és javul a befektetők védelme. Ennek később az uniós tőkepiacok további integrációjában kell megmutatkoznia, amelynek megfelelően több, tájékoztatón alapuló értékpapírt lehet határokon átnyúló módon kibocsátani, és fokozódik az átláthatóság és az összehasonlíthatóság.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a tájékoztatókról szóló irányelv az Unióban forgalmazott pénzügyi eszközöknek csupán töredékére vonatkozik, és csak egyetlen a tőkepiacok működését befolyásoló több tényező között. A javasolt intézkedéseket ezért a tágabb tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv összefüggésében kell vizsgálni, amelynek részét képezik.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

2014 júniusában a tájékoztatóról szóló irányelv bekerült a REFIT programba (COM(2014)368). A REFIT programba való bekerülés indokolt volt, mivel az érdekelt felek aggályaikat fejezték ki a tájékoztató elkészítésének és illetékes hatósága általi jóváhagyásának magas költségeivel kapcsolatban.

Az irányelv értékelésére 2015-ben került sor annak biztosítására, hogy az eredmények időben rendelkezésre álljanak az irányelv alkalmazásáról szóló jelentés elkészítéséhez, amelyet az Európai Bizottságnak legkésőbb 2016. január 1-ig kell megküldenie az Európai Parlament és a Tanács részére (a 2010/73/EU irányelv 4. cikke). Ez az értékelés az irányelv eredményességét, hatékonyságát, következetességét, relevanciáját és az általa nyújtott többletértéket vizsgálja. Az értékelés a Bizottság hatásvizsgálatának mellékletében található, megállapításai a következők.

2003-as elfogadásakor a 2003/71/EK irányelv két, a jegyzési tájékoztatókról (1980) és a tájékoztatókról (1989) szóló irányelv helyébe lépett, amely irányelveket az érdekelt felek keményen bírálták, mivel jelentősen eltérő gyakorlatokat tettek lehetővé az Unióban, és a fogadó tagállami hatóságok komoly döntési szabadságán alapuló kölcsönös elismerés rendszerén alapultak (beleértve például azt is, hogy előírhatták a teljes tájékoztatónak a fogadó tagállam hivatalos nyelveire történő lefordítását).

Ezzel összehasonlítva a tájékoztatókról szóló irányelv esetében méltatható, hogy elősegítette a határokon átnyúló tőkebevonást Európában, köszönhetően az „egységes engedély” elve alkalmazásának, amely azt vonta maga után, hogy csupán egy sor közzétételi dokumentumot hagyhatott jóvá a székhely szerinti ország illetékes hatósága, és csak ezeket a dokumentumokat kellett az EU-ban nyilvános kibocsátás és/vagy szabályozott piacra történő bevezetés céljából elfogadni. A tájékoztatókról szóló irányelv hozzájárult az egységes európai értékpapírpiac létrehozásához, amit nem szabad alábecsülni, így az irányelv e tekintetben mérföldkőnek számít.

Ezzel együtt a 2010-es felülvizsgálat helyesen azonosított egy sor hiányosságot a 2003/71/EK irányelvben, amelyek érintették az egyes koncepciók jogi egyértelműségét, és aláásták a piaci hatékonyság (túlzott szabályozási terhek területe) és a befektetők védelme (a közzétett információ minősége, olvashatósága és lényegessége) közötti megfelelő egyensúly felállításában tanúsított hatékonyságát. A 2010/73/EU irányelv e hiányosságok kezelésére célzott változtatásokat vezetett be.

Három évvel a 2010/73/EU irányelv alkalmazása után a statisztikai adatok és az érdekelt felek visszajelzései azt sugallják, hogy a korábbi felülvizsgálat során felállított diagnózis a mai napig érvényes. Sőt, úgy tűnik, hogy az akkoriban azonosított trendek (felelősségi fedezetként használt tájékoztató, a lakossági befektetők kerülik a tájékoztatókat és azok összefoglalóit, a közzétételi követelmények nem megfelelő súlyozása az eredeti nyilvános kibocsátások és másodlagos kibocsátások között) továbbra is fennállnak, vitatható módon azért, mert a módosító irányelvben foglalt jogorvoslatok vagy nem hozták meg a várt eredményeket (az összefoglaló tájékoztató), vagy nem voltak kellően ambiciózusak (az arányos közzétételi szabályok), vagy mert a 2010/73/EU irányelv nem tartalmazott az ezek kezelését célzó intézkedéseket.

Az értékelés során azonosított hiányosságok tekintetében helyénvaló a tájékoztatóról szóló irányelvet alaposan felülvizsgálni. Különösen a 2010-es felülvizsgálatban foglalt módosítások tekintetében helyénvaló újra foglalkozni az „arányos közzétételi szabályokkal” (a kkv-k, kis piaci tőkeértékű kibocsátók és a jogosultsági kibocsátások tekintetében) és az összefoglaló tájékoztatóval, mivel a 2010/73/EU irányelv által bevezetett módosítások nem érték el célkitűzéseiket.

•Alapjogok

A tájékoztatók rendszerére vonatkozó jövőbeli jogalkotási intézkedéseknek a megfelelő szankciókkal együtt meg kell felelniük az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt vonatkozó alapjogoknak, és különös figyelmet kell fordítani a jogalkotási intézkedések szükségességére és arányosságára. Csak az Európai Unió alapjogi chartájának a személyes adatok védelmére (8. cikk), a vállalkozás szabadságára (16. cikk) és a fogyasztóvédelemre (38. cikk) vonatkozó részei relevánsak bizonyos mértékben. E jogok és szabadságjogok korlátozását az Európai Unió alapjogi chartájának 52. cikke engedélyezi. A fent meghatározott célok összhangban vannak az EU-nak az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségével. Ugyanakkor e jogok és szabadságjogok gyakorlása csak jogszabályi úton, e jogok és szabadságjogok lényegének tiszteletben tartása mellett korlátozható. Az arányosság elvére figyelemmel, korlátozásukra csak abban az esetben kerülhet sor, ha az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságjogainak védelmét szolgálja.

A tájékoztatóval kapcsolatos jogszabályok esetében az alapvető jogok korlátozását indokoló általános érdekű célkitűzés a piac integritásának biztosítása. A vállalkozás szabadságára hatással lehet, hogy teljesíteni kell bizonyos közzétételre, jóváhagyásra és benyújtásra vonatkozó követelményeket annak érdekében, hogy a befektetési láncban biztosított legyen az érdekek összehangolása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a potenciális befektetők prudens módon járjanak el. Ami a személyes adatok védelmét illeti, a tájékoztatóban bizonyos információk közzététele szükséges lehet annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők el tudják végezni előzetes vizsgálatukat. Megjegyzendő azonban, hogy ezek a rendelkezések már jelenleg is hatályban vannak az uniós jogban. Valamennyi javasolt jogalkotási intézkedés garantálja az alapvető jogok korlátozásához viszonyított arányosságot.

Más szóval e rendelet célkitűzése, hogy egyensúlyt teremtsen egyrészről a befektetők védelmének biztosítása és a kibocsátókat sújtó adminisztratív terhek közötti kompromisszum, másrészről a tőke belső piacának és a tőkepiaci uniónak az erősítése és a nemzeti és helyi piacok kellő rugalmasságának megőrzése közötti kompromisszum között.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak az ESMA tekintetében kétféle költségvetési vonzata is lesz: egyrészről az ESMA-nak szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardokat kell kidolgoznia, másrészről frissítenie kell a tájékoztatók általa üzemeltetett nyilvántartását, és át kell azt alakítania egy keresőeszközzel rendelkező online tárolási mechanizmussá, amelyet a nyilvánosság arra használhat, hogy egy helyen ingyenesen megtekintse és összehasonlítsa az uniós tájékoztatókat. Továbbá a tárolási mechanizmusban összegyűjtött adatok lehetővé teszik az ESMA számára, hogy részletes statisztikákat dolgozzon ki az EU-ban jóváhagyott tájékoztatókról, és éves jelentést készítsen.

Az e javaslatot kísérő pénzügyi kimutatásban az ESMA-ra vonatkozó költségvetési vonzatok értékelése is megtalálható.

A javaslatnak a közösségi költségvetésre gyakorolt hatása a Bizottságnak az ESMA finanszírozásából vállalt negyven százalékos részesedését jelenti.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A tájékoztatókra vonatkozó felülvizsgált szabályokat hatálybalépésük után öt évvel kell értékelni. Gondos ellenőrzéssel kell feltárni, hogy elérték-e a megfogalmazott célkitűzéseket. A megfogalmazott célkitűzések elérésének mérését szolgáló főbb paraméterek a következők:

–az évente a másodlagos kibocsátásokra és a kkv-kre vonatkozó közzétételi szabályok alapján jóváhagyott tájékoztatók száma; a sikert a bevezetésre vonatkozó, fentiekben megállapított és a csatolt hatásvizsgálatban található becslések alapján kell mérni;

–azon tájékoztatók száma, amelyek a gyorsított jóváhagyás céljából éltek a fentiekben leírt egyetemes regisztrációs okmány nyújtotta előnyökkel;

–a jóváhagyáshoz szükséges idő általános csökkenése, ami az egyetemes regisztrációs okmány bevezetéséből ered;

–lakossági befektetők aránya a nem részvényjellegű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok befektetői körében (a siker fokmérője a nem részvényjellegű értékpapír-kibocsátások címletértékének csökkenése);

–a tájékoztató elkészítésének és jóváhagyásának költsége az aktuális költségekhez viszonyítva;

–a más tagállamokba engedélyezett tájékoztatók aránya.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A tájékoztatókra vonatkozó kötelezettség hatálya (1., 3. és 4. cikk)

A javaslat 1. cikke egységes szerkezetbe foglalja a tájékoztatókról szóló jelenlegi irányelv valamennyi olyan cikkét, amely a tájékoztatóra vonatkozó követelmény hatályára vonatkozik. Az 1. cikk (3) és (4) bekezdése ezen belül számos olyan körülményt határoz meg, amelyek fennállása esetén az értékpapírok nyilvános kibocsátása vagy szabályozott piacra történő bevezetése nem tartozik a tájékoztató közzétételére irányuló követelmény hatálya alá.

Míg a hatályra vonatkozó rendelkezések nagy része változatlan marad, a javaslat az 1. cikk (3) bekezdésének d) pontjában és a 3. cikk (2) bekezdésében új küszöbértékeket (500 000 EUR illetve 10 000 000 EUR) állapít meg, hogy ezáltal biztosítsa a jogi egyértelműséget.

A 2003/71/EK irányelv értelmében a tájékoztató elkészítésére irányuló követelmény legalább 5 000 000 EUR teljes ellenértékű értékpapír-kibocsátásokra vonatozik, és ezen összeg alatt a tagállamok szabadon állapíthatják meg nemzeti szabályaikat (jelenleg 17 tagállam írja elő tájékoztató elkészítését az 5 000 000 EUR küszöbérték alatt). Az 1. cikk (3) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy e rendelet értelmében 500 000 EUR ellenérték alatti értékpapír-kibocsátásoknál nem kell tájékoztatót készíteni. Ezzel a rendelet elismeri, hogy a tájékoztató elkészítésének költsége nem áll arányban a várható bevételekkel, ha a nyilvános értékpapír-kibocsátás ellenértéke 500 000 EUR-nál kevesebb, ami az értékpapír-alapú közösségi finanszírozási platformokra jellemző. A kis összegű kibocsátások azon körének bővítése, amelyekre nem vonatkozik az e rendelettel létrehozott harmonizált tájékoztató, azonban nem zárja ki, hogy a tagállamok az ilyen méretű kibocsátásoknál előírják a közzététel megfelelő formáit, amennyiben a tagállamok e követelményeket arányosan állapítják meg, és az egyszerűsítés és a piacok jobb integrációjának szellemében járnak el.

Míg a 3. cikk egyértelművé teszi, hogy a tájékoztató előzetes közzététele a nyilvános kibocsátáshoz és az Unióban található vagy ott működő szabályozott piacra történő bevezetéshez kötelező, a (2) bekezdés egy opcionális mentességi mechanizmust állapít meg, amelyről a tagállam szabadon dönthet. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az e rendelettel létrehozott harmonizált tájékoztató kötelezettsége alól mentesítsék azokat az értékpapír-kibocsátásokat, amelyek teljes ellenértéke 500 000 EUR és legfeljebb 10 000 000 EUR között van. Ez a mentesség csak olyan belföldi kibocsátásokra vonatkozik, amelyeknél nem kell a fogadó tagállamnak értesítést küldeni az engedélyről. Azok a tagállamok, amelyek joghatóságuk területén ezt a mentességet kívánják alkalmazni, erről értesítik a Bizottságot és az ESMA-t, és jelzik a joghatóságukban a tájékoztatók alól mentesített belföldi kibocsátások legnagyobb ellenértékét.

Fogalommeghatározások (2. cikk)

A fogalommeghatározásokkal kapcsolatos legfontosabb változás a kkv-k fogalmát érinti, amely mostantól magában foglalja mind a 2003/71/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott kkv-ket, valamint a 2014/65/EU irányelvben meghatározott kkv-ket, azaz 200 millió EUR-ra emeli azt a 100 millió EUR-s küszöbértéket, amely korábban a 2003/71/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének t) pontjában a „kis piaci tőkeértékű társaság” fogalmát határozta meg.

Önkéntes tájékoztatók (4. cikk)

A 4. cikk lehetővé teszi a kibocsátók számára, hogy az uniós tájékoztatót válasszák. Ha az illetékes hatóság jóváhagyja az ilyen „önkéntes” alapon elkészített tájékoztatót, az ugyanolyan jogokat és kötelezettségeket von maga után, mint az e rendelet által megkövetelt tájékoztató, azaz a kibocsátót feljogosítja az uniós engedély használatára.

Értékpapírok későbbi újraértékesítése / Lakossági viszonteladás (5. cikk)

Egyes piacokon az értékpapírok forgalmazása lakossági viszonteladás („retail cascade“) útján történik. Lakossági viszonteladásra jellemzően akkor kerül sor, ha az értékpapírokat közvetítők útján, nem pedig közvetlenül a kibocsátó által értékesítik a (nem minősített) befektetőknek. Az 5. cikk pontosítja, hogyan kell alkalmazni a tájékoztató elkészítésére és naprakésszé tételére vonatkozó követelményt, valamint a felelősségre és kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket, amikor az értékpapírt a kibocsátó pénzügyi közvetítőkön keresztül hozza forgalomba, és akár több hónappal később azt lakossági befektetőknek értékesítik tovább, egy vagy akár több további közvetői szint bevonásával. A kibocsátó vagy az ajánlattevő által elkészített, és az értékpapírok pénzügyi közvetítők általi végleges értékesítése vagy bármely későbbi újraértékesítése idején a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott érvényes tájékoztatónak elegendő információt kell adnia a befektetőknek ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozhassanak. Ezért az értékpapírokat kihelyező vagy később újraértékesítő pénzügyi közvetítőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kibocsátó vagy az ajánlattevő által közzétett eredeti tájékoztatóra támaszkodjanak, amennyiben e tájékoztató érvényes és azt megfelelően kiegészítették, és az ilyen tájékoztató elkészítéséért felelős kibocsátó vagy ajánlattevő beleegyezik annak használatába. Ez esetben egyéb tájékoztatókra nem lehet szükség. Ha azonban az eredeti tájékoztató elkészítéséért felelős kibocsátó vagy ajánlattevő nem egyezik bele annak használatába, a pénzügyi közvetítőnek új tájékoztatót kell közzétennie. A pénzügyi közvetítő úgy használhatja az eredeti tájékoztatót, hogy annak vonatkozó részeit hivatkozással átemeli az új tájékoztatóba.

A tájékoztató összefoglalója (7. cikk)

A 7. cikk figyelembe veszi a nyilvános konzultáció során kifejezett általános véleményeket, amelyek szerint a 2010/73/EU módosító irányelv által bevezetett összefoglaló formátuma nem felelt meg a céloknak. Az új összefoglaló alapvetően a lakossági befektetési csomagtermékekről, illetve biztosítási alapú befektetési termékekről szóló (PRIIPS) rendelet által előírt, kiemelt információkat tartalmazó dokumentumon alapul, kinyomtatva legfeljebb 6 db A4-es oldalból állhat (olvasható betűméret használatával). A 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott felelősségi rendszer a 2003/71/EK irányelvhez képest nem változik: felelősség csak akkor kötődik az összefoglalóhoz, ha az félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a tájékoztató egyéb részeivel. A figyelmeztetéseket tartalmazó szokásos rész mellett az összefoglaló három fő részből áll, amelyek a kibocsátóra, az értékpapírra, valamint a kibocsátásra/bevezetésre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazzák. Minden egyes résznél általános címsorok, valamint azok tartalmára vonatkozó jelzések kerültek bevezetésre, de a kibocsátóknak módjuk nyílik arra, hogy rövid szöveges részeket készítsenek, és kiválasszák a lényeges információkat. A lakossági befektetési csomagtermékekről, illetve biztosítási alapú befektetési termékekről szóló rendelet hatálya alá tartozó értékpapírok esetében a kibocsátó az összefoglaló értékpapírokról szóló részét helyettesítheti a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum tartalmával. Az összefoglaló maximális terjedelmére vonatkozó korlátozás enyhébb azokban az esetekben, amikor az összefoglaló több, csak nagyon kevés részlet tekintetében eltérő értékpapírra terjed ki. Az információk hivatkozással történő beépítésének a 2003/71/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tilalma továbbra is fennmarad, hogy az összefoglaló ne váljon a linkek és kereszthivatkozások egyszerű gyűjteményévé.

Az alaptájékoztató (8. cikk)

A 8. cikk célja, hogy pontosítsa az alaptájékoztató feladatát, ami a 2003/71/EK irányelvhez képest többnyire változatlan marad, a következő pontok kivételével. Az alaptájékoztató most már mindenfajta nem részvényjellegű értékpapír vonatkozásában elkészíthető, nem csupán a kibocsátási programok keretében vagy a hitelintézetek által folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott értékpapírok esetében. Mostantól több dokumentumból álló alaptájékoztató (úgynevezett három részes tájékoztató) is készíthető, és az alaptájékoztató regisztrációs okmánya egyetemes regisztrációs okmány is lehet. Megszűnik az alaptájékoztató összefoglalójának elkészítésére irányuló kötelezettség, amennyiben nem tartalmazza a végleges feltételeket, így csak az adott kibocsátásra vonatkozó összefoglalót kell elkészíteni, és benyújtáskor csatolni a végleges feltételekhez. A 8. cikk (10) bekezdése egyértelművé teszi, hogy hogyan kell eljárni „átnyúló kibocsátások” esetében, azaz amikor a kibocsátás egy adott alaptájékoztató szerint kezdődik meg, majd változatlan formában folytatódik egy újabb, következő alaptájékoztató szerint.

Az egyetemes regisztrációs okmány (9. cikk)

A 9. cikk (amelyet a 10. cikk (2) bekezdésével, a 11. cikk (3) bekezdésével, a 13. cikk (2) bekezdésével és a 19. cikk (5) bekezdésével összefüggésben kell értelmezni) részletes szabályokat tartalmaz az új „egyetemes regisztrációs okmányhoz”, amely szabadon választható tartalék regisztrációs mechanizmus a szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben bejegyzett „gyakori kibocsátók” számára. A tájékoztatók rendszerének ez az új funkciója azon a feltételezésen alapul, hogy ha a kibocsátó minden évben veszi a fáradságot a teljes regisztrációs okmány összeállítására, az illetékes hatóság ezt a későbbi tájékoztatók esetében gyorsított jóváhagyással jutalmazhatja. Mivel a tájékoztató fő alkotórészét vagy már jóváhagyták vagy felülvizsgálat céljából az illetékes hatóság rendelkezésére áll, az illetékes hatóság a fennmaradó dokumentumokat (az értékpapírjegyzéket és az összefoglalót) 10 nap helyett 5 napon belül is tudja ellenőrizni. Ezenkívül a kibocsátás vagy szabályozott piacra történő bevezetés keretén túl a gyakori kibocsátónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egyetemes regisztrációs okmányát előzetes jóváhagyás nélkül nyújtsa be, feltéve hogy korábban egymást követően három egyetemes regisztrációs okmányát már jóváhagyták. Az illetékes hatóság ezt utólag is tudja ellenőrizni.

Az egyetemes regisztrációs okmányt használó gyakori kibocsátóknak nyújtott könnyítések a különálló tájékoztatók elkészítését segítik elő, ami költséghatékony és kevésbé megterhelő a kibocsátók számára, valamint lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan reagáljanak a piaci lehetőségekre. Az egyetemes regisztrációs okmány továbbá egységes szerkezetbe foglalt és jól felépített referenciaforrásként is szolgálhat a kibocsátóról, amely biztosítja a befektetők és elemzők számára azt a minimális információt, amely alapján megalapozott véleményt formálhatnak a társaság tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, bevételeiről és várható bevételeiről, irányításáról és részvényesi szerkezetéről még akkor is, ha nem kerül sor nyilvános kibocsátásra vagy szabályozott piacra történő bevezetésre. E célból a 9. cikk (12) bekezdése lehetővé teszi a szabályozott piacon bejegyzett gyakori kibocsátók számára, hogy bizonyos feltételek mellett teljesítsék az átláthatósági irányelv szerinti folyamatos közzétételi kötelezettségüket, és az éves és féléves pénzügyi beszámolóikat beépítsék az egyetemes regisztrációs okmányba. E hatékony, „kettő az egyben”-megközelítés célja a párhuzamos követelmények elkerülése, a szükségtelen terhek könnyítése és a befektetők által igényelt információknak egyetlen, évente frissített dokumentumban történő koncentrációja.

A 9. cikk és a 10. cikk (2) bekezdése részletes szabályokat is tartalmaz az egyetemes regisztrációs okmány gyakorlati kezeléséhez. A szabályok egyértelműen meghatározzák, hogy mely dokumentumokat kell jóváhagyni, ha az egyetemes regisztrációs okmányt már jóváhagyták vagy jóváhagyás nélkül benyújtották, és leírják az egyetemes regisztrációs okmány módosításának folyamatát, amely a tájékoztató kiegészítésének folyamatától eltérő megközelítést követ (mivel addig nincs szó nyilvános kibocsátásról vagy szabályozott piacra történő bevezetésről, amíg az egyetemes regisztrációs okmány a tájékoztató részévé nem válik).

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok fogják megállapítani az egyetemes regisztrációs okmány minimális információtartalmát, beleértve a hitelintézetekre vonatkozó külön sémát, amely vélhetően a 809/2004/EK végrehajtási rendelet meglévő I. és XI. mellékletéhez lesz hasonló.

Különleges közzétételi szabályok (14. és 15. cikk)

A javaslat két különleges közzététel szabályrendszert tartalmaz, az egyik a másodlagos kibocsátásokra, a másik pedig a kkv-kre vonatkozik. A különleges közzétételi szabályok alkalmazása szabadon választható. E szabályok lépnek a 2010/73/EU módosító irányelvben bevezetett, kkv-kre és jogosultsági kibocsátásokra vonatkozó „arányos közzétételi szabályok” helyébe, amelyek – a hatásvizsgálatban kifejtettek szerint – nem érték el az eredeti célkitűzést.

A másodlagos kibocsátásokra vonatkozó könnyített szabályok a szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon legalább 18 hónapja bejegyzett társaságok által kibocsátott értékpapírokra vagy szabályozott piacra történő bevezetésre vonatkozik. E társaságoknak ezért meg kell felelniük a piaci visszaélésekről szóló rendelet szerinti folyamatos közzétételi követelményeknek és vagy az átláthatósági irányelvnek, vagy a 2014/65/EU irányelvben és végrehajtó intézkedéseiben előírt, a kkv-tőkefinanszírozási piac üzemeltetőjére vonatkozó szabályoknak. A könnyített tájékoztató csupán az utolsó pénzügyi évre vonatkozó minimális pénzügyi információkat tartalmaz (amelyeket hivatkozás útján is be lehet építeni). Ezzel együtt a befektetőket egységes szerkezetbe foglalt és jól felépített információkkal kell ellátni az olyan elemekkel kapcsolatban, mint a kibocsátás feltételei, a bevétel felhasználása, kockázati tényezők és igazgatósági gyakorlatok, igazgatók díjazása, részvényesi struktúra vagy kapcsolódó ügyletek. Mivel az 596/2014/EU rendelet és a 2004/109/EK irányelv értelmében nem kell ezen információkat folyamatosan közzétenni, a másodlagos kibocsátás esetén készített tájékoztatóban kell feltüntetni azokat.

A kkv-kre vonatkozó különleges szabályok lehetővé teszik e társaságok számára, hogy nyilvános értékpapír-kibocsátás esetén külön tájékoztatót készíthessenek, feltéve, hogy nincs szabályozott piacra bevezetett értékpapírjuk. Az ilyen társaságok számára a tájékoztató sémája (amelyet felhatalmazáson alapuló jogi aktusok fognak részletesen leírni) olyan információkra összpontosít, amelyek az ilyen méretű társaságok szempontjából lényegesek és relevánsak, és az új információs sémák összeállításánál alulról felfelé történő megközelítést fognak alkalmazni. A 809/2004/EK rendelet meglévő, XXV–XXVIII. mellékleteivel összevetve a társaság mérete és a tájékoztató elkészítésének költsége közötti arányosság biztosítása érdekében további könnyítéseket vezetnek be.

A 15. cikk a kkv-k által készített tájékoztató számára opcionális formátumot vezet be egy „kérdés-válasz” formátumú közzétételi dokumentummal, amelyet a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban fognak részletesen leírni. Az ESMA felhatalmazást kap arra, hogy útmutatókat dolgozzon ki a kkv-k számára az ilyen formátumú tájékoztató elkészítéséhez.

A tájékoztatókra vonatkozó szabályok szerinti minimális közzétételi követelményekhez hasonlóan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni azon korlátozott információk pontos meghatározása céljából, amelyeket az egyszerűsített regisztrációs okmányban és az értékpapírjegyzékben kell feltüntetni.

A magas egységnyi címletértékű, nem részvényjellegű értékpapírok kezelése (1. és 13. cikk)

A 2003/71/EK irányelvben jelenleg alkalmazott 100 000 EUR-s címletérték szolgál a nagykibocsátói közzétételek megkülönböztetésére. Ugyanakkor ez a határérték a nem részvényjellegű értékpapír-kibocsátások esetén a tájékoztató alóli mentességet is jelentheti. E küszöbérték eredetileg fogyasztóvédelmi célokat szolgált, a lakossági befektetők számára nem elérhető kötvényeket árazza be, mivel a kibocsátók általában a nagykibocsátói közzététel kevésbé költséges opciója mellett döntenek. Mivel a legtöbb befektetési besorolású kibocsátó intézményi befektetőktől tudja bevonni a szükséges tőkét, nem ösztönzi őket semmi arra, hogy kisebb méretű kötvényeket kínáljanak. Ez azonban azt jelentheti, hogy a nem intézményi befektetők csak kisebb és/vagy kockázatosabb potenciális befektetési bázishoz férhetnek hozzá, és kevésbé valószínű, hogy kellően diverzifikált értékpapír-állományra tesznek szert.

A hatásvizsgálatban benyújtott bizonyítékok alapján a tájékoztatókról szóló irányelv által a 100 000 EUR vagy afeletti egységnyi címletértékkel rendelkező, nem részvényjellegű értékpapírnak nyújtott előnyös bánásmód nem tervezett következményekkel járt, amely torzította az európai kötvénypiacokat, és potenciális befektetők szélesebb köre számára elérhetetlenné tette a befektetési besorolású vállalati kibocsátók által kibocsátott kötvények jelentős részét.

A javaslat ezért megszüntette azokat az ösztönzőket, amelyek nagy címletértékű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátására irányulnak; ezek jelenleg a 2003/71/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésének d) pontjában és a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában szerepelnek. A szabályozott piacon bejegyzett, nem részvényjellegű értékpapírok esetében a közzététel kettős szabálya (lakossági / nagykibocsátói) tehát megszűnik, és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokon keresztül határozzák meg a tájékoztatók egységes sablonját, amelyhez kiindulópontként a 809/2004/EK rendelet meglévő, nagykibocsátókra vonatkozó közzétételi mellékleteket használják fel, és csupán a kisbefektetők védelméhez szükséges információkkal egészítik ki azt. Ezenkívül megszűnik a 2003/71/EK irányelv 3. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, a 100 000 EUR feletti címletértékű értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó, tájékoztató alóli mentesség. Az értékpapírt kizárólag minősített befektetőknek kínáló vagy befektetőnként 100 000 EUR-os minimális kötelezettségvállalást előíró befektetőkre még így is vonatkozik a tájékoztató alóli mentesség. A fenti módosításokkal a javaslat arra törekszik, hogy megszüntesse a kötvénypiacok másodlagos likviditásának egyik azonosított akadályát.

Kockázati tényezők (16. cikk)

A 16. cikk úgy rendelkezik, hogy csupán a kibocsátó és annak értékpapírjai szempontjából lényeges és konkrét kockázati tényezőket kell megemlíteni a tájékoztatóban. A cél annak a tendenciának a visszafogása, amely szerint a tájékoztatót általános kockázati tényezőkkel töltik meg, amelyek elrejtik azokat az egyedi kockázati tényezőket, amelyekről a befektetőknek tudniuk kell, és csupán arra szolgál, hogy a kibocsátót vagy annak tanácsadóit megvédje a felelősségre vonástól. A kibocsátónak ezért a lényegesség alapján két vagy három kategóriára kell szűkítenie a kockázati tényezőket. Az ESMA felhatalmazást kap arra, hogy e területen iránymutatást dolgozzon ki.

Információk beépítése hivatkozással (18. cikk)

Bővül azon dokumentumok köre, amelyekből hivatkozással lehet információt beépíteni a tájékoztatóba, feltéve, hogy az információt elektronikus úton közzéteszik, és megfelel a 25. cikk nyelvi szabályainak. A 18. cikk tartalmazza a dokumentumok jegyzékét, az ESMA pedig felhatalmazást kap arra, hogy szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki, hogy így kiegészítse a listát az uniós jog által előírt egyéb dokumentumtípusokkal. E rendelettel összhangban a javasolt lista a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott vagy általa jóváhagyott dokumentumokat tartalmazza, valamint szabályozott információkat. Lehetővé teszi továbbá az átláthatósági irányelv hatálya alá nem tartozó (például olyan társaságok, amelyek értékpapírjaival multilaterális kereskedési rendszerekben kereskednek) vagy az irányelv egyes rendelkezései alól mentesített társaságok (például a kizárólag szabályozott piacon bejegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátói) számára, hogy hivatkozással beépítsék az éves és időközi pénzügyi információik és vezetői jelentéseik egyes részeit vagy egészét.

A tájékoztató közzététele (20. cikk)

A jóváhagyott tájékoztatók közzétételének két, a 2003/71/EK irányelv szerinti módja (az újságban való megjelentetés és a kibocsátó irodáiban a kinyomtatott tájékoztató kihelyezése) megszűnt, mivel ezek túlságosan idejétmúltnak minősülnek. Az ingyenes nyomtatott példány kérésre történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség azonban megmarad (20. cikk (10) bekezdése). A 2003/71/EK irányelvnek megfelelően a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy felel a tájékoztató közzétételéért. A tájékoztatót akkor kell a nyilvánosság rendelkezésére bocsátottnak tekinteni, ha elektronikus formában megjelent akár a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy (vagy adott esetben az értékpapírt kihelyező vagy értékesítő pénzügyi közvetítők) honlapján, vagy annak a szabályozott piacnak a honlapján, amelyre a bevezetést kérik, vagy a multilaterális kereskedési rendszer üzemeltetőjének honlapján. Az ESMA olyan online tárolási mechanizmust dolgoz ki, amely keresőeszközzel is rendelkezik, és az uniós befektetők számára ingyenesen hozzáférhető. Következésképpen valahányszor az illetékes hatóságok az ESMA-nak elküldik a jóváhagyott tájékoztatók elektronikus változatát, egy sor metaadatot (például a kibocsátó típusa, értékpapír típusa, kereskedési helyszín típusa, a kibocsátás ellenértéke, a kibocsátás típusa: eredeti vagy másodlagos stb.) is el kell küldeniük, ami lehetővé teszi a tájékoztatóknak az ESMA honlapján történő indexálását. A tárolási mechanizmusban összegyűjtött adatok lehetővé teszik az ESMA számára, hogy részletes statisztikákat dolgozzon ki az EU-ban jóváhagyott tájékoztatókról, és éves jelentést készítsen, amely kellően lényegre törő ahhoz, hogy azonosítsa az egyes trendeket és bizonyítékot szolgáltasson az e javaslattal bevezetett reformok hatásairól (45. cikk).

Közigazgatási intézkedések és szankciók (36–41. cikk)

A szankciókról szóló bizottsági közlemény 7 megerősítette, hogy „az uniós szabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása mindenekelőtt a nemzeti hatóságok feladata, az ő felelősségük az, hogy a pénzügyi intézményeket megakadályozzák az uniós szabályok megsértésében, és hogy joghatóságukon belül szankcionálják a jogsértéseket”. A közlemény egyúttal nyomatékosította, hogy a nemzeti hatóságoknak koordinált és integrált módon kell fellépniük.

2015/0268 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, 8  

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére, 9  

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)E rendelet alapvető lépés annak a tőkepiaci uniónak a megvalósítása felé, amelyet a Bizottság „Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, 2015. szeptember 30-i közleménye határozott meg. A tőkepiaci unió célja, hogy segítsen a vállalkozásoknak abban, hogy diverzifikáltabb finanszírozási csatornákhoz folyamodhassanak bárhol az Európai Unióban (a továbbiak: az Unió), a piacokat hatékonyabb működésre ösztönözze, és a befektetőknek és megtakarítóknak olyan további lehetőségeket kínáljon, amelyek révén pénzüket hasznosíthatják, hogy ezáltal fokozzák a növekedést és a munkahelyteremtést.

(2)Az Európa Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve harmonizált szabályokat és elveket állapított meg arról a tájékoztatóról, amelyet az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy szabályozott piacra történő bevezetésekor kell elkészíteni, jóváhagyni és közzétenni. Az irányelvet a hatálybalépése óta bekövetkezett jogalkotási és piaci fejlemények következtében egy új szöveggel kell felváltani.

(3)Az információ közzététele az értékpapírok nyilvános kibocsátása vagy szabályozott piacra történő bevezetése esetén létfontosságú a befektetők védelme szempontjából, amelyet a közöttük és a kibocsátók között fennálló tájékoztatási aszimmetriák megszüntetésével lehet biztosítani. Ennek a közzétételnek a harmonizálása lehetővé teszi egy olyan, határokon átnyúló engedélyeztetési mechanizmus létrehozását, amely értékpapírok széles körénél segíti elő a belső piac eredményes működését.

(4)Az eltérő megközelítések a belső piac megosztottságát eredményeznék, hiszen a kibocsátókra, ajánlattevőkre és a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyekre az egyes tagállamokban eltérő szabályok vonatkoznának, és előfordulhatna, hogy az egyik tagállamban elkészített tájékoztató nem használható fel egy másikban. Az Unióban a közzététel egységességét és az engedély működését biztosító harmonizált keretrendszer hiányában ezért valószínű, hogy a tagállami jogszabályok különbségei akadályoznák az értékpapírok belső piacának zavartalan működését. Következésképpen a belső piac – különösen a tőkepiacok – megfelelő működésének biztosítása és működési feltételeinek javítása, valamint a fogyasztók és befektetők magas szintű védelmének garantálása érdekében ezért helyénvaló a tájékoztatók uniós szintű szabályozási keretének meghatározása.

(5)Helyénvaló és szükséges, hogy az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy szabályozott piacra történő bevezetésekor alkalmazandó közzétételi szabályok jogszabályi formája rendelet legyen, így biztosítható ugyanis, hogy az értékpapírok nyilvános kibocsátásában és szabályozott piacra történő bevezetésében érintett személyekre közvetlen kötelezettségeket megállapító rendelkezéseket az egész Unióban egységes módon alkalmazzák. Mivel a tájékoztatóról szóló rendelkezések jogi kerete szükségszerűen olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek pontos követelményeket állapítanak meg a tájékoztatóval kapcsolatos valamennyi eltérő szempont vonatkozásában, e szempontok valamelyikével kapcsolatos megközelítést illető, akár csekély mértékű eltérés is jelentős akadályokat gördíthet a határokon átnyúló értékpapír-kibocsátás, a szabályozott piacokon történő többszörös jegyzés és az uniós fogyasztóvédelmi szabályok útjába. Ennélfogva a közvetlenül alkalmazandó, nemzeti jogalkotást nem igénylő jogi eszköz, azaz rendelet alkalmazása csökkenti annak lehetőségét, hogy a tagállamok egymástól eltérő intézkedéseket hozzanak nemzeti szinten, ezáltal pedig egységes megközelítést és nagyobb jogbiztonságot garantál, és megelőzi a határokon átnyúló kibocsátásokat és a többszörös jegyzéseket jelentősen akadályozó tényezők felmerülését. A rendelet alkalmazása továbbá az Unió egész területén fokozza a piacok átláthatóságába vetett bizalmat, és csökkenti a szabályozás összetettségét, valamint a társaságok keresési és megfelelési költségeit.

(6)A 2010/73/EU irányelv értékelése azt mutatta, hogy az irányelv által bevezetett egyes változtatások nem feleltek meg az eredeti célkitűzéseknek, és hogy a tájékoztatók uniós rendszerének további módosítására van szükség annak érdekében, hogy egyszerűsítsék és tökéletesítsék e rendszer alkalmazását, növeljék hatékonyságát, és fokozzák az Unió nemzetközi versenyképességét, ezáltal pedig hozzájáruljanak az adminisztratív terhek csökkentéséhez.

(7)E rendelet célja, hogy biztosítsa a befektetők védelmét és a piac hatékonyságát, miközben erősíti az egységes tőkepiacot. A kibocsátó és az értékpapírok jellegén alapuló információ szolgáltatása, amely ahhoz szükséges, hogy a befektetők megalapozott befektetési döntést hozzanak, az üzletvitelére vonatkozó szabályokkal együtt biztosítja a befektetések védelmét. Ezenkívül az ilyen információk hatékony eszközei az értékpapírok iránti bizalom erősödésének, és ezáltal hozzájárulnak az értékpapírpiacok megfelelő működéséhez és fejlődéséhez. Az ilyen információk rendelkezésre bocsátásának megfelelő módja tájékoztató kiadása.

(8)E rendelet közzétételi előírásai nem akadályozzák a tagállamot vagy az illetékes hatóságot vagy a tőzsdét szabályzatán abban, hogy szabályzatán keresztül más részletes előírásokat szabjon meg a szabályozott piacon az értékpapírok kereskedésének engedélyezésének összefüggésében (nevezetesen a vállalatirányítás tekintetében). Az ilyen előírások sem közvetve, sem közvetlenül nem korlátozhatják az illetékes hatóság által jóváhagyott tájékoztató elkészítését, tartalmát és terjesztését.

(9)Nem tartoznak e rendelet hatálya alá azon nem részvényjellegű értékpapírok, amelyek kibocsátója valamely tagállam, vagy tagállam regionális vagy helyi hatósága, illetve olyan közjogi nemzetközi testületek, amelyeknek egy vagy több tagállam tagja, az Európai Központi Bank, valamint a tagállamok központi bankjai, és ezért azokat ez a rendelet nem érinti.

(10)A tájékoztató követelményének hatálya a nyilvánosan kibocsátott vagy szabályozott piacokon bevezetett, tulajdonviszonyt megtestesítő és nem részvényjellegű értékpapírokra egyaránt vonatkozik. Az e rendeletben meghatározott értékpapírok közül néhány feljogosítja birtokosát átruházható értékpapírok megszerzésére, vagy valamely készpénzösszeg kézhezvételére más eszközökre, nevezetesen átruházható értékpapírokra, devizákra, kamatlábakra vagy hozamokra, árukra vagy más indexekre hivatkozással meghatározott készpénzelszámoláson keresztül. E rendelet kiterjed különösen a következőkre: opciós utalványok, fedezett opciós utalványok, igazolások, letéti jegyek és átváltható kötvények, például a befektető választása szerint átváltoztatható értékpapírok.

(11)A tájékoztató jóváhagyásának és engedélyezésének, valamint az e rendeletnek való, különösen a reklámtevékenységgel kapcsolatos megfelelés felügyeletének biztosítása érdekében minden egyes tájékoztatónál illetékes hatóságot kell meghatározni. Ezért e rendeletben pontosan meg kell határozni, hogy melyik a tájékoztató jóváhagyásához a legjobb helyzetben lévő, székhely szerinti tagállam.

(12)Az 500 000 EUR-nál alacsonyabb ellenértékű nyilvános értékpapír-kibocsátások esetében az e rendeletnek megfelelő tájékoztató elkészítésének költsége várhatóan nem áll arányban a kibocsátásból várható bevételekkel. Ezért indokolt, hogy a tájékoztató e rendeletnek megfelelő kidolgozására irányuló követelmény ne vonatkozzon az ilyen alacsony összegű kibocsátásokra. A tagállamoknak tartózkodniuk kell nemzeti szintű közzétételi követelmények megállapításától, amelyek aránytalan vagy szükségtelen terhet jelentenének az ilyen kibocsátások vonatkozásában, és így fokoznák a belső piac széttagoltságát.

(13)Amennyiben a nyilvános értékpapír-kibocsátás címzettjei egyetlen tagállam belföldi befektetői, amely kibocsátás így nem jár határokon átnyúló hatással, és amennyiben e kibocsátások teljes ellenértéke nem haladja meg a 10 000 000 EUR-t, az e rendelet szerinti engedélyezési mechanizmusra nincs szükség, és a tájékoztató elkészítése aránytalanul magas költséggel járhat. Ezért indokolt engedélyezni a tagállamoknak, hogy az ilyen kibocsátásokat mentesítsék a tájékoztató e rendeletben meghatározott elkészítésének kötelezettsége alól, figyelembe véve a hazai befektetők védelmének megfelelőnek tekintett szintjét. A tagállamoknak különösen abban kell szabad kezet adni, hogy saját nemzeti jogukban meghatározzák a 12 hónapos időtartam során bekövetkezett kibocsátás teljes ellenértékének 500 000 EUR és 10 000 000 EUR közötti küszöbértékét, amelytől e mentességet alkalmazni kell.

(14)Amennyiben az értékpapír-kibocsátás kizárólag egy korlátozott befektetői körnek szól, akik nem minősített befektetők, a tájékoztató elkészítése a kibocsátással célzott személyek alacsony számához viszonyítva aránytalanul nagy terhet jelentene, ezért tájékoztató elkészítésére nincs szükség. Ez vonatkozik például egy társaság vezetőinek rokonaihoz vagy személyes ismerőseihez címzett kibocsátásra.

(15)Vezető tisztségviselők vagy munkavállalók arra való ösztönzése, hogy a saját vállalatukban értékpapírokkal rendelkezzenek, pozitív hatással lehet a vállalatirányításra és segíthet tartós értéket teremteni azáltal, hogy fokozza a munkavállaló elkötelezettségét, a saját tulajdon érzését, egyensúlyba hozza a részvényesek és a munkavállalók érdekeit, a munkavállalók számára pedig befektetési lehetőségeket teremt. Az Unióban a munkavállalók tulajdonosi részvétele különösen fontos a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében, ahol a munkavállalók jelentős szerepet játszhatnak a vállalat sikerességében. Ezért a munkavállalói részvénykibocsátás esetében az Unióban el kell törölni a tájékoztató elkészítésére irányuló követelményt, feltéve, hogy rendelkezésre áll egy olyan dokumentum, amely a befektetők védelmének garantálása érdekében tartalmazza az értékpapírok számára és jellegére vonatkozó információt, valamint a kibocsátás okát és részleteit. A munkavállalói részvényprogramokhoz az összes vezető tisztségviselő és munkavállaló számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani, függetlenül attól, hogy a munkáltató székhelye az Unióban vagy azon kívül található, ezért nincs többé szükség harmadik országok piacaira vonatkozó egyenértékűségi határozatra, amennyiben az előbbiekben említett dokumentum rendelkezésre áll. Így a munkavállalói részvényprogramok valamennyi résztvevője egyenlő elbánásban és tájékoztatásban részesül.

(16)A részvények vagy a részvényekhez hozzáférést biztosító értékpapírok hígító hatású kibocsátásai gyakran olyan tranzakciókat jeleznek, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a kibocsátó tőkeszerkezetére, várható bevételeire és pénzügyi helyzetére, amihez szükség van a tájékoztatóban foglalt információkra. Ezzel ellentétben ha a kibocsátó már rendelkezik a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel, az ugyanazon részvényeknek ugyanarra a szabályozott piacra történő később bevezetéséhez – beleértve azokat a helyzeteket is, amikor a részvények más értékpapírok átváltásából vagy cseréjéből, vagy más értékpapírok által átruházott jogok gyakorlásából származnak – nem kell tájékoztatót készíteni, feltéve, hogy az újonnan bevezetett részvények az ugyanazon szabályozott piacon kibocsátott részvényekkel azonos osztályú részvényeknek csupán kis hányadát képviselik, kivéve ha e szabályozott piacra történő bevezetést az e rendelet hatályába tartozó nyilvános kibocsátással kombinálják. Ugyanezt az elvet kell alkalmazni általánosságban az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírokra.

(17)A „nyilvános értékpapír-kibocsátás” fogalommeghatározás alkalmazásakor döntő szempont a befektető azon képessége, hogy egyénileg tudjon dönteni az értékpapír megvásárlásáról vagy jegyzéséről. Ezért ha a címzett egyéni választása nélkül kerül sor az értékpapír-kibocsátásra, például az értékpapírok kiosztása esetén, amikor nincs lehetőség visszautasítani az értékpapírokat, e tranzakció nem tartozik az e rendeletben előírt, „nyilvános értékpapír-kibocsátás” fogalommeghatározás körébe.

(18)Azon kibocsátók, ajánlattevők vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek is élvezhetik az egységes engedély hasznát, amelyek mentesülnek a tájékoztató nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége alól, amennyiben önkéntes alapon döntenek az e rendeletnek való megfelelés mellett.

(19)A tájékoztatóban előírt közzététel nem kötelező a minősített befektetőkre korlátozott ajánlatok esetében. Ezzel szemben, a nyilvános újraértékesítésnél vagy a szabályozott piacra történő bevezetés révén a nyilvános kereskedés esetén a tájékoztatót közzé kell tenni.

(20)A kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy által elkészített, és az értékpapírok pénzügyi közvetítők általi végső értékesítése vagy bármely későbbi újraértékesítése idején a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott érvényes tájékoztató elegendő információt ad a befektetőknek ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozhassanak. Ezért az értékpapírokat kihelyező vagy később újraértékesítő pénzügyi közvetítőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy által közzétett eredeti tájékoztatóra támaszkodjanak, amennyiben e tájékoztató érvényes és azt megfelelően kiegészítették, és kibocsátó vagy az ilyen tájékoztató elkészítéséért felelős személy beleegyezik annak használatába. A kibocsátónak vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személynek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy beleegyezését feltételekhez kösse. A tájékoztató felhasználására vonatkozó beleegyezést a hozzáfűzött esetleges kikötésekkel együtt írásbeli megállapodás formájában kell megadni, lehetővé téve az érintett felek számára annak megítélését, hogy adott értékpapírok újraértékesítése vagy végleges értékesítése megfelel-e a megállapodásnak. Amennyiben beleegyezett a tájékoztató használatába, az eredeti tájékoztató kibocsátója vagy az annak elkészítéséért felelős személy tartozik felelősséggel a tájékoztatóban foglalt információkért, illetve alaptájékoztató esetében a végleges feltételek meghatározásáért és benyújtásáért, és nincs szükség egyéb tájékoztatóra. Ha azonban az eredeti tájékoztató elkészítéséért felelős kibocsátó vagy ajánlattevő nem egyezik bele annak használatába, a pénzügyi közvetítőnek új tájékoztatót kell közzétennie. Ebben az esetben a pénzügyi közvetítő felelős a tájékoztatóban foglalt információkért – beleértve az összes hivatkozott információt is –, illetve alaptájékoztató esetében a végleges feltételekért.

(21)A tájékoztatóban foglalt információk összehangolásának uniós szinten egyenértékű befektetővédelmet kell biztosítania. Annak érdekében, hogy a befektetők megalapozott befektetési döntést hozhassanak, ennek az információnak elégségesnek és objektívnek kell lennie, beleértve a kibocsátó pénzügyi körülményeire és az értékpapírokhoz fűződő jogokra vonatkozó információkat is, és azt könnyen elemezhető, tömör és érthető formában kell rendelkezésre bocsátani. E követelményeket az e rendelettel összhangban elkészített tájékoztatók minden típusára alkalmazni kell, a másodlagos kibocsátásokra és kkv-kre vonatkozó minimális közzétételi követelményeknek megfelelő tájékoztatókat is beleértve. A tájékoztató nem tartalmazhat olyan információt, amely a kibocsátó és a szóban forgó értékpapírok szempontjából nem lényeges vagy jellemző, mivel ez elrejtheti a befektetési döntés szempontjából releváns információkat, és így alááshatja a befektetők védelmét.

(22)A tájékoztató összefoglalójának hasznos információforrásként kell szolgálnia a befektetők, különösen a lakossági befektetők számára. Az összefoglaló a tájékoztató különálló részét képezi, amelynek olyan kiemelt információkra kell összpontosítania, amelyre a befektetőknek azért van szükségük, hogy eldönthessék, mely értékpapír-kibocsátásokat és szabályozott piacra történő bevezetéseket kell tovább vizsgálniuk. Ezen kiemelt információknak tartalmazniuk kell a kibocsátó, az esetleges kezes és a felajánlott vagy a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok alapvető jellemzőit és a velük kapcsolatos kockázatokat. Az összefoglaló tartalmazza továbbá a kibocsátás általános feltételeit. A tájékoztatónak különösen a kockázati tényezők bemutatását tartalmazó részének csak néhány, kiválasztott kockázatot szabad tartalmaznia, amelyeket a kibocsátó a leginkább lényegesnek tart.

(23)A tájékoztató összefoglalója legyen rövid, egyszerű, egyértelmű és a befektetők számára könnyen érthető. Az összefoglalókat közérthető, nem szaknyelven, az abban foglalt információk könnyű értelmezhetőségét biztosító módon kell megfogalmazni. Az összefoglaló nem lehet pusztán a tájékoztató kivonatolt változata. Indokolt meghatározni az összefoglaló maximális terjedelmét, hogy az ne riassza el a befektetőket az elolvasástól, és arra ösztönözze a kibocsátókat, hogy válasszák ki a befektetők számára elengedhetetlenül fontos információkat.

(24)Az összefoglaló tájékoztató egységes szerkezetének biztosításához általános részeket és alcímeket kell megadni, olyan irányadó tartalommal, amelyet a kibocsátó rövid, szöveges leírásokkal és adott esetben számadatokkal tölthet ki. Amennyiben a kibocsátó az információkat tisztességes és kiegyensúlyozott módon adja meg, saját belátása szerint választhatja ki azokat az információkat, amelyeket lényegesnek és tartalmasnak tekint.

(25)Amennyire csak lehetséges, az összefoglaló tájékoztató mintájául az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete 10 szerinti kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot kell tekinteni. Amennyiben az értékpapír mind e rendelet, mind pedig a 1286/2014/EU rendelet hatálya alá tartozik, a kibocsátókat sújtó megfelelési költségek és adminisztratív terhek minimálisra csökkentése céljából engedélyezni kell a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum tartalmának teljes újrafelhasználását. Az összefoglaló elkészítésének követelményétől azonban nem lehet eltekinteni akkor, amikor kötelező a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum benyújtása, mivel ez utóbbi nem tartalmaz az érintett értékpapírok kibocsátójára és nyilvános kibocsátására vagy szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkozó kiemelt információkat.

(26)Senkit nem terhelhet polgári jogi felelősség kizárólag az összefoglaló alapján – beleértve annak fordítását is –, kivéve, ha az félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a tájékoztató vonatkozó részeivel. Az összefoglalónak erre a tényre vonatkozóan egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia.

(27)A tőkepiacon többszöri alkalommal tőkét bevonó kibocsátóknak sajátos formátumú regisztrációs okmányt és tájékoztatót kell a rendelkezésére bocsátani, valamint e dokumentumok benyújtására és jóváhagyására vonatkozó külön eljárásokat, hogy számukra nagyobb rugalmasságot biztosítsanak, és lehetővé tegyék számukra a piaci lehetőségek megragadását. Mindenesetre ezek a formátumok és eljárások nem kötelezőek, a kibocsátó választásán alapulnak.

(28)Az összes nem részvényjellegű értékpapír esetében – azokat a helyzeteket is beleértve, amikor az értékpapírokat folyamatosan vagy ismételten, illetve kibocsátási program keretében bocsátják ki, – a kibocsátóknak lehetővé kell tenni, hogy a tájékoztatót alaptájékoztató formájában készítsék el. Az alaptájékoztatónak és végleges feltételeinek a tájékoztatóval megegyező információkat kell tartalmaznia.

(29)Célszerű pontosítani, hogy az alaptájékoztató végleges feltételeinek csak azokat az értékpapírjegyzékkel kapcsolatos információkat kell tartalmazniuk, amelyek az adott kibocsátással kapcsolatosak, és amelyeket csak az egyedi kibocsátás alkalmával lehet meghatározni. Ezek az információk magukban foglalhatják például a nemzetközi értékpapír-azonosító számot, a kibocsátási árat, a futamidőt, a kamatszelvényeket, a lehívás dátumát, a lehívási árat és a visszaváltási árat, illetve más olyan feltételeket, amelyek az alaptájékoztató elkészítésekor még nem voltak ismertek. Amennyiben az alaptájékoztató nem tartalmazza a végleges feltételeket, azokat az illetékes hatóságnak nem kell jóváhagynia, hanem csak csatolni kell az alaptájékoztatóhoz. A kibocsátó és az értékpapírok értékelését befolyásolni képes egyéb új információkat az alaptájékoztatóhoz fűzött kiegészítő jegyzékben kell közzétenni. Sem a végleges feltételek, sem pedig a kiegészítő jegyzék nem vonatkozhat olyan értékpapír-típusokra, amelyek az alaptájékoztatóban nem szerepelnek.

(30)Az alaptájékoztató esetén az összefoglalót a kibocsátónak csak az egyes kibocsátások vonatkozásában kell elkészítenie; ennek célja adminisztratív terhek csökkentése és az értelmezhetőség javítása. E kibocsátás-specifikus összefoglalót a végleges feltételekhez kell csatolni, és az illetékes hatóság csak akkor hagyhatja jóvá, ha az alaptájékoztató vagy annak kiegészítése tartalmazza a végleges feltételeket.

(31)Az alaptájékoztató rugalmasságának és költséghatékonyságának fokozása érdekében a kibocsátónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az alaptájékoztatót külön dokumentumként készítse el, és hogy az egyetemes regisztrációs okmányt ezen alaptájékoztató alkotórészeként használja, amennyiben gyakori kibocsátóról van szó.

(32)A gyakori kibocsátókat arra kell ösztönözni, hogy a tájékoztatót külön dokumentumként készítsék el, mivel ez csökkentheti az e rendeletnek való megfelelésükkel kapcsolatos költségeiket, és lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan reagáljanak a piaci lehetőségekre. Így azoknak a kibocsátóknak, amelyek értékpapírjait szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerekben jegyzik, lehetővé, de nem kötelezővé kell tenni, hogy minden pénzügyi évben egyetemes regisztrációs okmányt tegyenek közzé, amely jogi, üzleti, pénzügyi, számviteli és részvényesi információkat tartalmaz, és leírást ad a kibocsátóról az adott pénzügyi évre vonatkozóan. Ez lehetővé teszi a kibocsátó számára, hogy naprakészen tartsa az információkat, és akkor készítsen egy értékpapírjegyzékkel és összefoglalóval kiegészülő tájékoztatót, ha a piaci feltételek eléggé kedvezőek a kibocsátáshoz vagy szabályozott piacra történő bevezetéshez. Az egyetemes regisztrációs okmánynak több célt is kell szolgálnia, bár tartalma attól függetlenül ugyanaz, hogy a kibocsátó később azt tulajdonviszonyt megtestesítő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy származtatott értékpapír kibocsátásához vagy szabályozott piacra történő bevezetéséhez használja fel. Az egyetemes regisztrációs okmány a kibocsátóra vonatkozó hivatkozási forrásként működik, amely a befektetők és az elemzők számára biztosítja az ahhoz szükséges minimális információt, hogy megalapozott véleményt alkossanak a társaság üzletmenetéről, pénzügyi helyzetéről, bevételeiről és várható bevételeiről, vállalatvezetéséről és részvényesi szerkezetéről.

(33)Az a kibocsátó, amely három egymást követő évben nyújtott be az illetékes hatóság által jóváhagyott egyetemes regisztrációs okmányt, tekinthető az illetékes hatóság által jól ismert kibocsátónak. Ezért az összes ezt követő egyetemes regisztrációs okmánynál biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy előzetes jóváhagyás nélkül nyújtsák be, és azt utólag vizsgálja felül az illetékes hatóság, amennyiben azt szükségesnek ítéli. Minden egyes illetékes hatóság maga dönt e felülvizsgálat gyakoriságáról, figyelembe véve például a kibocsátóval kapcsolatos kockázatok értékelését, a korábbi közzétételek minőségét vagy a legutóbb felülvizsgált egyetemes regisztrációs okmány óta eltelt időt.

(34)Amennyiben az egyetemes regisztrációs okmány nem képezi egy jóváhagyott tájékoztató részét, lehetőséget kell biztosítani az egyetemes regisztrációs okmány akár önkéntes alapon, a kibocsátó által – például ha szervezetében vagy pénzügyi helyzetében lényeges változás állt be – vagy pedig az illetékes hatóság kérésére, egy benyújtás utáni felülvizsgálat összefüggésében történő módosítására, amennyiben nem teljesül a teljesség, érthetőség és következetesség követelménye. E módosításokat az egyetemes regisztrációs okmányra vonatkozó szabályokkal azonos szabályok alapján kell közzétenni. Különösen akkor, ha az illetékes hatóság mulasztást vagy lényegi hibát vagy pontatlanságot állapít meg, a kibocsátó köteles az egyetemes regisztrációs okmányt módosítani, és e módosítást indokolatlan késedelem nélkül közzétenni. Mivel nem kerül sor sem nyilvános értékpapír-kibocsátásra, sem pedig szabályozott piacra történő bevezetésre, az egyetemes regisztrációs okmány módosítására vonatkozó eljárásnak el kell térnie a tájékoztató kiegészítésére vonatkozó eljárástól, amelyet csupán a tájékoztató jóváhagyása után lehet alkalmazni.

(35)Amennyiben a kibocsátó több külön dokumentumból álló tájékoztatót készít, a tájékoztató összes alkotórészét jóvá kell hagyatni, beleérte adott esetben az egyetemes regisztrációs okmányt és annak módosításait, amennyiben azokat korábban benyújtották az illetékes hatósághoz, de jóváhagyás nem érkezett.

(36)A tájékoztató elkészítési folyamatának felgyorsítása és a tőkepiacokhoz való költséghatékony hozzáférés elősegítése érdekében az egyetemes regisztrációs okmányt bemutató gyakori kibocsátóknak lehetőséget kell adni a gyorsabb jóváhagyási eljárásra, mivel a tájékoztató fő alkotórészét vagy már korábban jóváhagyták, vagy pedig felülvizsgálat céljából az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátották. A tájékoztató jóváhagyásához szükséges idő így lerövidíthető, ha a regisztrációs okmányt egyetemes regisztrációs okmányként nyújtják be.

(37)Feltéve, hogy a kibocsátó teljesíti a szabályozott információk benyújtására, terjesztésére és tárolására szolgáló eljárásokat, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelvének 11 4. és 5. cikkében megállapított határidőket, lehetővé kell tenni számára, hogy a 2004/109/EK irányelvben előírt éves és féléves pénzügyi beszámolókat az egyetemes regisztrációs okmány részeként nyújtsa be, kivéve, ha a kibocsátó székhelye szerinti tagállamok e rendelet és a 2004/109/EK irányelv alkalmazásában eltérnek, és ha az egyetemes regisztrációs okmány nyelve nem felel meg a 2004/109/EK irányelv 20. cikkében meghatározott feltételeknek. Ez enyhítheti a többszörös benyújtáshoz kapcsolódó adminisztratív terheket anélkül, hogy befolyásolná a nyilvánosság számára hozzáférhető információkat vagy e beszámolók 2004/109/EK irányelv szerinti felügyeletét.

(38)Az elavult információkon alapuló befektetési döntések elkerülése érdekében világosan meg kell határozni a tájékoztató érvényességének időkorlátait. A jogbiztonság javítása érdekében a tájékoztató érvényességének annak jóváhagyásakor kell kezdődnie, amely időpontot az illetékes hatóság könnyen ellenőrizheti. Az alaptájékoztatóval történő nyilvános értékpapír-kibocsátás csak akkor mehet az alaptájékoztató érvényességi idején túl, ha az azt követő alaptájékoztatót még az előző érvényességének lejárta előtt jóváhagyják, és az a folytatódó kibocsátásra vonatkozik.

(39)Az értékpapírokból származó jövedelem után fizetendő adóról szóló információkat természetüknél fogva a tájékoztatóban csak általános módon lehet megjeleníteni, mivel ezek kevés információs értékkel rendelkeznek az egyes befektetők szempontjából. Mivel ez az információ nem csupán arra az országra vonatkozik, ahol a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye található, hanem azokra az országokra is, ahol a kibocsátásra vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre sor kerül, amennyiben a tájékoztatót engedélyezik, e folyamat költséges és akadályozhatja a határokon átnyúló kibocsátásokat. Ezért a tájékoztatónak csak egy figyelmeztetést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a befektető és a kibocsátó tagállamának adójogszabályai befolyással lehetnek az értékpapírokból származó jövedelemre. A tájékoztató azonban még így is tartalmazhat az adózással kapcsolatos megfelelő információkat, amennyiben a javasolt befektetéshez különleges adószabályok kapcsolódnak, például a befektetők számára kedvező adóügyi bánásmódot eredményező értékpapírokba történő befektetések esetén.

(40)Amint egy adott osztályba tartozó értékpapírt bejegyeztek a szabályozott piacra, a befektetők részére a kibocsátó az Európa Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete 12 , valamint a 2004/109/EK irányelv alapján folyamatos közzétételt biztosít. Az e kibocsátó általi későbbi nyilvános értékpapír-kibocsátás vagy szabályozott piacra történő befogadás esetén kevésbé sürgető a teljes tájékoztató megléte. Külön tájékoztatót kell rendelkezésre bocsátani ezért a másodlagos kibocsátások esetére, annak tartalmát pedig a rendes szabályokhoz képest könnyíteni kell, figyelembe véve a már közzétett információkat. Ezzel együtt a befektetőket egységes szerkezetbe foglalt és jól felépített információkkal kell ellátni az olyan elemekkel kapcsolatban, mint a kibocsátás feltételei és annak kontextusa, a működőtőkéről szóló nyilatkozatot is beleértve, a bevétel felhasználása, az adott kibocsátóra és értékpapírra vonatkozó kockázati tényezők, igazgatósági gyakorlatok, igazgatók díjazása, részvényesi struktúra vagy kapcsolódó ügyletek. Mivel az 596/2014/EU rendelet és a 2004/109/EK irányelv értelmében nem kell ezen információkat folyamatosan közzétenni, indokolt, hogy a másodlagos kibocsátás esetén készített tájékoztató legalább ezeket az információkat tartalmazza.

(41)A másodlagos kibocsátásokra vonatkozó különleges közzétételi szabályokat a kkv-tőkefinanszírozási piacokra is ki kell terjeszteni, mivel e piacok üzemeltetői a 2014/65/EU irányelv értelmében kötelesek olyan szabályokat megállapítani és alkalmazni, amelyek biztosítják a megfelelő folyamatos közzétételt olyan kibocsátók részéről, amelyek értékpapírjaival e helyszíneken kereskednek.

(42)A másodlagos kibocsátásokra vonatkozó különleges közzétételi szabályok csak az után alkalmazhatók, hogy egy bizonyos minimális időtartam telt el egy kibocsátó egy adott osztályba tartozó értékpapírjának a szabályozott piacra történő első bevezetése óta. A 18 hónapos időtartam biztosítja, hogy a kibocsátó legalább egyszer teljesítette a 2004/109/EK irányelv vagy a kkv-tőkefinanszírozási piac üzemeltetőjének szabályai szerinti kötelezettségét, és éves pénzügyi beszámolót tett közzé.

(43)A tőkepiaci unió egyik alapvető célkitűzése, hogy elősegítse az Unióban a kkv-k tőkepiaci finanszírozáshoz való hozzáférését. Mivel e vállalkozások általában a többi kibocsátónál viszonylag alacsonyabb összegek bevonására törekszenek, a tájékoztató elkészítésének költsége aránytalanul magas lehet, és elriaszthatja őket értékpapírjaik nyilvános kibocsátásától. Ugyanakkor méretük és rövidebb múltjuk miatt a kkv-k a nagy kibocsátóknál magasabb befektetési kockázatot jelentenek, és a befektetési döntések meghozatalához elegendő információt kell közzétenniük. Megfelelő egyensúlyt kell ezért teremteni a kkv-kre vonatkozó tájékoztató tartalmának beállításakor a pénzügyi piacokhoz való költséghatékony hozzáférés és a befektetők védelme között, ezért külön közzétételi szabályokat kell kidolgozni a kkv-k számára e cél eléréséhez.

(44)A kkv-k által a különleges közzétételi szabályok értelmében közzéteendő minimuminformációkat úgy kell beállítani, hogy az az ilyen méretű vállalkozások és befektetőik számára lényegesek és relevánsak legyenek, és törekedni kell egyrészről a vállalkozás mérete és finanszírozási igényei, másrészről pedig a tájékoztató elkészítésének költségei közötti arányosság biztosítására. Annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k anélkül tudjanak tájékoztatót készíteni, hogy az számukra a méretükkel és így az igényelt finanszírozás méretével aránytalan költségekkel járjon, a kkv-kre vonatkozó különleges közzétételi szabályoknak a szabályozott piacokon a társaságokra vonatkozó szabályoknál rugalmasabbnak kell lenniük, amennyiben ez összeegyeztethető annak biztosításával, hogy a befektetők számára szükséges kiemelt információkat közzétegyék.

(45)A különleges közzétételi szabályokat olyan kkv-k nyilvános értékpapír-kibocsátásánál kell hozzáférhetővé tenni, amelyek értékpapírjaival multilaterális kereskedési rendszerekben, többek között kkv-tőkefinanszírozási piacokon kereskednek, mivel e kereskedési helyszínek a kkv-k számára a tőkepiac kapuját jelentik, és azokra a szabályozott piacoknál kevésbé szigorú közzétételi szabályok vonatkoznak. Helyénvaló kiterjeszteni a kkv-k meghatározását a kkv-k 2014/65/EU irányelvben meghatározott fogalmára, így biztosítva az e rendelet és a 2014/65/EU irányelv közötti összhangot. Azok a kkv-k, amelyek értékpapírjaival semmilyen kereskedési helyszín nem kereskedik, szintén jogosultak e közzétételi szabályok alkalmazására, mivel számukra is előírhatják tájékoztató elkészítését nyilvános, akár közösségi finanszírozási platformokon történő értékpapír-kibocsátás esetén. A szabályozott piacokon jegyzett kkv-k azonban nem jogosultak e szabályok alkalmazására, mivel a szabályozott piacok befektetőinek bízniuk kell abban, hogy az általuk megvásárolt értékpapírok kibocsátóira egységes közzétételi szabályok vonatkoznak. Ezért a szabályozott piacokon nincs mód a kibocsátó méretétől függően kétszintű közzétételi szabályok alkalmazására.

(46)A részvényeket és nem hibrid, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kibocsátó kkv-knek – feltéve, hogy nem jegyezték be őket szabályozott piacon – a tájékoztató elkészítésére egy szabadon választható módot kell biztosítani, könnyen érthető kérdés-válasz formátumú közzétételi dokumentum formájában. Ennek a szokásos közzétételi sémától eltérő formátumnak a célja a kkv-k költségeinek csökkentése azáltal, hogy lehetővé teszi számukra, hogy a tájékoztatót saját kapacitásaik alapján saját maguk készítsék el. A formanyomtatványon található kérdéseknek arra kell törekedniük, hogy a kkv-k szempontjából különösen releváns információ-típusokat kiemeljék, és az információnyújtásra irányuló kéréseknek is sokkal részletesebbnek kell lenniük, mint a szokásos közzétételi sémákban, hogy a kérdés-válasz formátumot használó személyek könnyebben érthessék, milyen információt kell megadniuk.

(47)A 100 000 EUR feletti egységnyi címletértékkel rendelkező, nem részvényjellegű értékpapíroknak nyújtott előnyös bánásmód torzíthatja a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piacát, akadályozhatja a portfóliók megfelelő diverzifikálását és az elektronikus kereskedési platformok kifejlesztését, így alááshatja a másodlagos piac likviditását, és csökkentheti a lakossági befektetők befektetési választási lehetőségeit, ha megfosztja őket a befektetési besorolású vállalati kötvények megszerzésének lehetőségétől. Ezért indokolt eltörölni a legalább 100 000 EUR egységnyi címletértékű, nem részvényjellegű értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó, tájékoztató alóli mentességet, valamint az ilyen nem részvényjellegű értékpapírokra vonatkozó tájékoztatókkal kapcsolatos kevésbé szigorú közzétételi szabályokat, amelyek eredetileg a 2003/71/EK irányelvben szerepeltek. Különösen helyénvaló egységesíteni a nem részvényjellegű értékpapírokra vonatkozó tájékoztatók minimális információkkal kapcsolatos követelményeit, felváltva így a kizárólag minősített befektetőket, valamint a nem minősített befektetőket célzó kibocsátások közötti kettős közzétételi követelményeket.

(48)A kockázati tényezők tájékoztatóban való feltüntetésének elsődleges célja annak biztosítása, hogy a befektetők e kockázatokról megalapozott értékelést készítsenek, és így befektetési döntéseiket a tények teljes ismeretében hozzák meg. A kockázati tényezőket ezért azokra a kockázatokra kell korlátozni, amelyek a kibocsátó és értékpapírjainak szempontjából lényegesek és rájuk jellemzőek, és amelyeket a tájékoztató tartalma megerősít. A tájékoztató nem tartalmazhat általános, pusztán a felelősség kizárására irányuló kockázati tényezőket, mivel ezek elrejtik azokat a konkrétabb kockázati tényezőket, amelyekről a befektetőknek tudniuk kell, és így megakadályozzák, hogy a tájékoztató könnyen elemezhető, tömör és érthető formában tegye közzé az információkat. A kibocsátónak segítenie kell a befektetőket a leglényegesebb kockázatok azonosításában, ezért arra kötelezhető, hogy bizonyos kockázati tényezőket csoportosítson, és azokat a lényegesség szintje szerint kategóriákba sorolja. Az összefoglalónak a kibocsátó által a legmagasabb lényegességi kategóriából kiválasztott, korlátozott számú kockázati tényezőt kell tartalmaznia.

(49)Az illetékes hatóság által engedélyezett eltéréssel lehetővé kell tenni a tájékoztatóban megjelenítendő érzékeny információk kihagyását meghatározott körülmények között, hogy el lehessen kerülni a kibocsátó számára hátrányos helyzeteket.

(50)A tagállamok bőséges – általában nyilvánosan is hozzáférhető – információt tesznek közzé pénzügyi helyzetükről. Így amennyiben egy tagállam garantálja az értékpapír-kibocsátást, az ilyen információt nem kell a tájékoztatóban közölni.

(51)A kibocsátók számára egyszerűsítheti a tájékoztató elkészítésének folyamatát és a befektetők védelmének veszélyeztetése nélkül csökkenti a kibocsátók költségeit annak lehetősége, hogy a tájékoztatóba hivatkozás útján építsenek be egyes közzéteendő információkat tartalmazó dokumentumokat, feltéve, hogy a hivatkozással beépített dokumentumokat elektronikusan már közzétették. Azonban az egyszerűsítésre és a tájékoztató elkészítésével járó költségek csökkentésére irányuló szándék elérése nem mehet azon érdekek rovására, amelyeket a tájékoztatónak kell megvédenie, mint például az információ hozzáférhetősége. A hivatkozással beépített információk nyelvének meg kell felelnie a tájékoztatókra vonatkozó nyelvi szabályoknak. A hivatkozással beépített információ tartalmazhat korábbi adatokat is, azonban a tájékoztatóban egyértelműen jelezni kell, ha lényegi változások miatt ez az információ már nem helytálló, és meg kell adni a frissített információkat is.

(52)A 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott szabályozott információknál lehetőséget kell biztosítani arra, hogy azokat hivatkozással építsék be a tájékoztatóba. Azoknak a kibocsátóknak, amelyek értékpapírjaival multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek, és az éves és féléves pénzügyi beszámolók közzététele alól mentesített, a 2004/109/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kibocsátóknak szintén engedélyezni kell, hogy hivatkozással építsék be a tájékoztatóba éves és időközi pénzügyi információik, ellenőrzési jelentéseik, pénzügyi kimutatásaik, vezetői beszámolóik vagy vállalatirányítási nyilatkozataik egészét vagy egy részét, azok elektronikus közzétételére is figyelemmel.

(53)Nem minden kibocsátó fér hozzá az ellenőrzési és jóváhagyási folyamattal, valamint a tájékoztató jóváhagyásához szükséges lépésekkel kapcsolatos megfelelő információkhoz és útmutatáshoz, mivel az egyes tagállamokban az illetékes hatóságok eltérő megközelítéseket alkalmaznak. E rendeletnek fel kell számolnia ezeket az eltéréseket azáltal, hogy harmonizálja az ellenőrzési és jóváhagyási folyamatra vonatkozó szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy minden illetékes hatóság hasonló megközelítést alkalmazzon a tájékoztatóban szereplő információk teljességének, következetességének és érthetőségének ellenőrzésekor. A tájékoztató jóváhagyásának megszerzésével kapcsolatos útmutatást az illetékes hatóságok honlapján kell közzétenni. Az ESMA az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13 szerinti hatásköreinek köszönhetően kiemelt szerepet játszik a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájának előmozdításában. Az ESMA-nak az e rendelet felülvizsgálata előtti megfelelő időpontban és az 1095/2010/EK rendelettel összhangban különösen az illetékes hatóságok e rendelet szerinti tevékenységeiről kell szakértői értékeléseket készítenie.

(54)A tagállamok piacaihoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében fontos, hogy az illetékes hatóságok által a tájékoztatók és kapcsolódó dokumentumaik jóváhagyásáért és iktatásáért felszámított díjakat nyilvánosságra hozzák.

(55)Mivel az internetnek köszönhetően az információk könnyen hozzáférhetők, és a befektetők számára jobb hozzáférés biztosítása érdekében a jóváhagyott tájékoztatót mindig elektronikus formában kell közzétenni. A tájékoztatót a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy (vagy adott esetben az értékpapírt kihelyező vagy értékesítő pénzügyi közvetítők, például kifizető ügynökök) honlapján, vagy azon szabályozott piacnak a honlapján, amelyre a bevezetést kérik, vagy a multilaterális kereskedési rendszer üzemeltetőjének honlapján található külön részben kell közzétenni, majd az illetékes hatóságnak meg kell azt küldenie a besorolását lehetővé tevő releváns adatokkal együtt az ESMA részére. Az ESMA szolgáltatja a tájékoztatók központi tárolási mechanizmusát, amely ingyenes hozzáférést és megfelelő keresőeszközöket nyújt a nyilvánosság számára. A tájékoztatóknak a közzétételüket követő legalább 10 évig nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük, így biztosítva, hogy a nyilvános elérhetőség időtartama igazodjon a 2004/109/EK irányelv szerinti éves és féléves pénzügyi beszámolókra vonatkozó időtartamokhoz. A tájékoztatót azonban a befektetők kérésére mindig nyomtatott formában, ingyenesen is rendelkezésre kell bocsátani.

(56)A közbizalom aláásásának és a pénzpiacok megfelelő működése akadályozásának elkerülése érdekében a reklámokat is harmonizálni kell. A reklámok tisztességessége és pontossága, valamint a tájékoztató tartalmával való összhangja kiemelten fontos a befektetők, ezen belül a lakossági befektetők védelme szempontjából, és e reklámok felügyelete az illetékes hatóságok szerepének szerves részét képezi.

(57)A befektetőknek megfelelően értékelniük kell minden, a befektetés értékelését feltehetően befolyásoló új tényezőt, lényeges hibát vagy pontatlanságot, ami a tájékoztató kiadása után, de a jegyzési időszak zárása, illetve a szabályozott piacon folytatott kereskedés megkezdése előtt merül fel, és ezért megköveteli a tájékoztató kiegészítésének haladéktalan jóváhagyását és terjesztését is.

(58)A jogbiztonság javítása érdekében pontosítani kell azokat a határidőket, amelyeken belül a kibocsátónak kiegészítő jegyzéket kell közzétennie a tájékoztatóhoz, és a befektetőknek joguk van az elfogadó nyilatkozatuk visszavonására a kiegészítő jegyzék közzétételét követően. A tájékoztató kiegészítésére vonatkozó kötelezettség egyrészről a nyilvános kibocsátás végleges lezárásakor vagy – ha ez történik később – a szóban forgó értékpapírokkal a szabályozott piacon való kereskedés megkezdésekor szűnik meg. Másrészről az elfogadó nyilatkozat visszavonásának joga csak akkor alkalmazható, ha a tájékoztató nyilvános értékpapír-kibocsátásra vonatkozik és az új körülmény, hiba vagy pontatlanság az ajánlat végleges lezárása és az értékpapírok átadása előtt merült fel. Ezért az elállási jognak azon új körülmény, hiba vagy pontatlanság felmerülésének időpontjához kell kötődnie, amely szükségessé teszi a kiegészítő jegyzéket, és e jog előfeltétele, hogy e kiváltó esemény a kibocsátási ajánlat nyitva állása idején, illetve az értékpapírok átadása előtt következzen be. A jogbiztonság javítása érdekében a tájékoztató kiegészítésének meg kell határoznia, hogy mikor szűnik meg az elállási jog. A pénzügyi közvetítőknek meg kell könnyíteniük a befektetők elállási jogának gyakorlásakor alkalmazandó eljárásokat.

(59)A határokon átnyúló kibocsátásokat és a több országban folytatott kereskedést hátráltatja a kibocsátó azon kötelezettsége, hogy a teljes tájékoztatót az összes vonatkozó hivatalos nyelvre fordítsa le. A határokon átnyúló kibocsátások elősegítése érdekében csak a tájékoztató összefoglalóját kell a fogadó vagy a székhely szerinti tagállam(ok) hivatalos nyelvére (nyelveire) lefordítani, amennyiben a tájékoztató a nemzetközi pénzügyi szférában elfogadott szóhasználattal készült.

(60)A fogadó tagállam illetékes hatóságát fel kell jogosítani arra, hogy igazolást kaphasson a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságától, amely kimondja, hogy a tájékoztató e rendelettel összhangban készült. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának a kibocsátót vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személyt értesítenie kell a tájékoztató fogadó tagállam hatóságához címzett jóváhagyási igazolásáról, hogy a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy ezáltal bizonyosságot kapjon arról, hogy történt-e értesítés, és ha igen, mikor.

(61)E rendelet céljai teljes körű elérésének biztosítása érdekében szükséges a rendelet hatályát kiterjeszteni a harmadik országok törvényei hatálya alá tartozó kibocsátók által kibocsátott értékpapírokra is. Az e rendelet alapján tájékoztatót elkészítő, harmadik országbeli kibocsátók az uniós pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás alá tartozó és annak alapján felügyelt szervezetek közül kineveznek egy képviselőt, amely e rendelet alkalmazásában kapcsolattartó pontként szolgál. A képviselő a kibocsátóval együtt köteles gondoskodni az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelésről. A harmadik országok hatóságaival az e rendelet eredményes végrehajtására irányuló információcsere és együttműködés érdekében az illetékes hatóságoknak együttműködési megállapodásokat kell kötniük harmadik országbeli társhatóságaikkal. A személyes adatok ilyen megállapodás alapján történő átadásakor be kell tartani a 95/46/EK irányelvet és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.

(62)A tagállamokban az eltérő hatáskörrel rendelkező különféle illetékes hatóságok léte szükségtelen költségeket és a feladatok átfedését okozhatja anélkül, hogy ez bármilyen további előnyt nyújtana. Valamennyi tagállamban egyetlen illetékes hatóságot kell kijelölni a tájékoztatók jóváhagyására, és arra kell ruházni az e rendeletnek való megfelelés felügyeletéért viselt felelősséget. Az illetékes hatóságot közigazgatási hatóságként kell létrehozni olyan formában, hogy a gazdasági szereplőktől való függetlensége biztosított és az összeférhetetlenség elkerülhető legyen. A tájékoztatók jóváhagyásával megbízott illetékes hatóság kijelölése nem zárhatja ki az együttműködést e hatóság és más szervezetek, például banki vagy biztosítási szabályozó szervek vagy a tőzsdei hatóságok között abból a célból, hogy a kibocsátók, befektetők, piaci résztvevők és a piacok érdekében garantálható legyen a tájékoztatók hatékony ellenőrzése és jóváhagyása. Az illetékes hatóságok csak akkor ruházhatnak át feladatokat egy másik szervezetre, ha ez az átruházás a jóváhagyott tájékoztatók közzétételére vonatkozik.

(63)Hatékony felügyelet a tagállamok illetékes hatóságai részére biztosított hatékony eszközök, hatáskörök és erőforrások révén biztosítható. E rendeletnek ezért rendelkeznie kell mindenekelőtt a nemzeti joggal összhangban a tagállami illetékes hatóságok részére minimumkövetelményként biztosítandó felügyeleti és vizsgálati hatáskörökről. Amennyiben a nemzeti jog így rendelkezik, e hatásköröket az illetékes igazságügyi szervekhez benyújtott kérelem útján kell gyakorolni. Az e rendelet szerinti hatásköreik gyakorlása során az illetékes hatóságoknak és az ESMA-nak tárgyilagosan és pártatlanul, döntéshozatali önállóságukat fenntartva kell eljárnia.

(64)E rendelet megszegésének feltárása érdekében szükséges, hogy az illetékes hatóságok iratok lefoglalása céljából rendelkezzenek a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszínekre való bejutás lehetőségével. A szóban forgó helyszínekre való bejutásra akkor van szükség, ha fennáll a megalapozott gyanúja annak, hogy ott az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyával összefüggő dokumentumok és adatok találhatók, amelyek fontosak lehetnek e rendelet megszegésének bizonyításához. Az ilyen területekre történő belépés szükséges továbbá, amikor: a korábban tájékoztatásra felszólított személy a felszólításnak nem tett eleget; vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a felszólításnak a felszólított személy nem tenne eleget, vagy a felszólításban megjelölt dokumentumokat vagy információt eltávolítaná, módosítaná vagy megsemmisítené.

(65)A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről szóló, 2010. december 8-i bizottsági közleménnyel összhangban, valamint e rendelet követelményei teljesítésének biztosítása érdekében fontos, hogy a tagállamok a szükséges intézkedések megtételével gondoskodjanak arról, hogy e rendelet megsértése megfelelő közigazgatási szankciókat és intézkedéseket vonjon maga után. E büntetéseknek és közigazgatási intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és egységes tagállami megközelítést kell biztosítaniuk, valamint elrettentő hatással kell rendelkezniük. E rendelet nem korlátozza a tagállamokat abban, hogy szigorúbb közigazgatási szankciókról rendelkezzenek.

(66)Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok által hozott határozatok a lehető legszélesebb körben fejthessék ki elrettentő hatásukat, rendes körülmények között nyilvánosságra kell hozni azokat, kivéve ha az illetékes hatóság e rendelettel összhangban szükségesnek találja a név nélküli közzétételt, a közzététel elhalasztását vagy a szankciók közzétételének hiányát.

(67)Jóllehet a tagállamok szabadon állapíthatnak meg közigazgatási és büntetőjogi szankciókat előíró szabályokat ugyanazon jogsértésekre vonatkozóan, nem írható elő a számukra, hogy közigazgatási szankciókat előíró szabályokat állapítsanak meg e rendelet megsértésének azon eseteire, amelyek [e rendelet alkalmazásának napja]-ig a nemzeti büntetőjoguk hatálya alá tartoznak. A tagállamok a nemzeti jogukkal összhangban nem kötelesek ugyanarra a jogsértésre vonatkozóan közigazgatási és büntetőjogi szankciót is kiszabni, de amennyiben nemzeti joguk lehetővé teszi, erre lehetőséget kell biztosítani számukra. Ha azonban a tagállamok e rendelet megsértésének esetére közigazgatási szankciók helyett büntetőjogi szankciókat tartanak fenn, az nem csökkentheti, illetve egyéb módon sem befolyásolhatja az illetékes hatóságok lehetőségét arra, hogy e rendelet alkalmazásában kellő időben együttműködjenek más tagállamok illetékes hatóságaival, illetve tőlük kellő időben információkhoz jussanak vagy velük kellő időben információcserét folytassanak, akár azt követően is, hogy az adott jogsértést büntetőeljárás lefolytatása céljából az illetékes igazságügyi hatósághoz utalták.

(68)A közérdekű bejelentők az illetékes hatóságok számára olyan új információkat szolgáltathatnak, amelyek segítik a hatóságokat az e rendelet megsértésével kapcsolatos esetek felderítésében és az azokra vonatkozó szankciók kiszabásában. E rendeletnek ezért megfelelő rendszert kell biztosítania, amely lehetővé teszi a közérdekű bejelentők számára, hogy az illetékes hatóságok figyelmét felhívják e rendelet esetleges megsértésére, ugyanakkor megvédi őket a megtorlástól.

(69)Az e rendeletben foglalt követelmények meghatározása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: az 1. cikk (2) bekezdésének i) pontjában, valamint az 1. cikk (3) bekezdésének c) és d) pontjában említett küszöbértékek, az 1. cikk (3) bekezdésének f) és g) pontjában, valamint az 1. cikk (4) bekezdésének d) és e) pontjában említett dokumentumok minimális információtartalma, a 2. cikkben foglalt fogalommeghatározások kiigazítása, az egyetemes regisztrációs okmány ellenőrzése, jóváhagyása, benyújtása és felülvizsgálata, valamint módosításának vagy frissítésének feltételei, valamint a gyakori kibocsátó státuszának elvesztését kiváltó feltételek, a tájékoztató, alaptájékoztató és a végleges feltételek formátuma, valamint a tájékoztatóban feltüntetendő konkrét információk, az egyetemes regisztrációs okmányban és másodlagos kibocsátások, valamint kkv-k általi kibocsátás esetén az értékpapírjegyzékben feltüntetett minimális információk, a 15. cikk (2) bekezdése értelmében engedélyezett formátum, a tájékoztatóból bizonyos információk kihagyására irányuló engedély, a tájékoztató ellenőrzésének és jóváhagyásának eljárása, az e rendelet hatálya alá tartozó értékpapírok reklámjai, valamint a harmadik országbeli kibocsátók által készített tájékoztatókra vonatkozó általános egyenértékűségi kritériumok. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során lefolytassa a megfelelő, többek között szakértői szintű konzultációkat. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(70)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot a harmadik országok tájékoztatókra vonatkozó jogszabályainak egyenértékűségével kapcsolatban végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, hogy az ilyen egyenértékűségről határozhasson. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 14 megfelelően kell gyakorolni.

(71)A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó technikai standardok biztosítják a befektetők és fogyasztók megfelelő védelmét az egész Unióban. Hatékony és helyénvaló megoldás lenne az ESMA-t mint nagyon specializált szakértelemmel rendelkező szervet, a Bizottsághoz benyújtandó azon szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásával megbízni, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket.

(72)A Bizottságnak jóvá kell hagynia az ESMA által a következők vonatkozásában kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteket: az összefoglaló múltbeli kiemelt pénzügy információinak tartalma és bemutatásuk formátuma, a hivatkozással beépíthető információk és az uniós jogszabályok által előírt egyéb dokumentumtípusok, a tájékoztató közzététele, az adatokat, a tájékoztatóknak az ESMA által üzemeltetett tárolási mechanizmusban történő besoroláshoz szükséges adatok, azon helyzetek, amelyekben a tájékoztatóban foglalt információval kapcsolatos lényegi hiba, tárgyi tévedés vagy pontatlanság a tájékoztató kiegészítő jegyzékének közzétételét teszi szükségessé, az illetékes hatóságok és az ESMA között az együttműködési kötelezettség keretében megosztandó információk, valamint a harmadik országok felügyeleti hatóságaival való együttműködési megállapodások sablonja. A Bizottságnak a szóban forgó szabályozástechnikai standardtervezeteket az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(73)A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 291. cikke alapján, az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelő végrehajtási jogi aktusok útján végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el. Az ESMA-t a Bizottságnak benyújtandó, a következőkre vonatkozó végrehajtás-technikai standardok kidolgozásával kell megbízni: a jóváhagyási igazolásokhoz, a tájékoztatóhoz, a tájékoztató kiegészítő jegyzékeihez, valamint a tájékoztató és/vagy az összefoglaló fordításához használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások, az illetékes hatóságok közötti együttműködéshez és információcseréhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások, valamint az illetékes hatóságok és az ESMA közötti információcseréhez alkalmazandó eljárások és formanyomtatványok.

(74)A Bizottságnak az e rendelettel összhangban álló felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörei gyakorlása során tiszteletben kell tartania az alábbi elveket:

–szükséges biztosítani a lakossági befektetők és a kkv-k körében a pénzpiacokba vetett bizalmat a pénzpiacok nagymértékű átláthatóságának elősegítésével,

–szükséges a tájékoztató közzétételi követelményeinek kiigazítása, amelynek során figyelembe veszik a kibocsátó méretét és az információt, amelyet a kibocsátónak a 2004/109/EK irányelv és az 596/2014/EU rendelet értelmében már eleve közzé kell tennie,

–szükséges elősegíteni a kkv-k számára a tőkepiachoz való hozzáférést, ugyanakkor gondoskodni kell az ilyen vállalkozásokba történő befektetésbe vetett befektetői bizalomról,

–szükséges, hogy a befektetőket ellássák egymással versengő befektetési lehetőségek széles skálájával, és a közzététel, illetve a védelem szintje körülményeikhez igazodjon,

–szükséges annak biztosítása, hogy a független szabályozóhatóságok következetesen tartassák be a szabályokat, különös tekintettel a fehérgalléros bűnözés elleni küzdelemre,

–szükséges az átláthatóság magas szintje és az összes piaci résztvevővel, valamint az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultáció,

–szükséges ösztönözni a pénzpiaci innovációt a pénzpiacok dinamikussága és hatékonysága érdekében,

–szükséges a pénzügyi rendszer rendszerszintű stabilitásának biztosítása a pénzügyi innováció szoros és érzékeny figyelemmel kísérése révén,

–a tőkéhez való hozzáférés költségei csökkentésének és a hozzáférhetőség növelésének fontossága,

–hosszú távon ki kell egyensúlyozni a bármely végrehajtási intézkedéssel járó költségeket és előnyöket valamennyi piaci szereplő számára,

–szükséges elősegíteni az uniós pénzügyi piacok nemzetközi versenyképességét, a nemzetközi együttműködés régóta szükséges kiterjesztésének sérelme nélkül,

–uniós jogszabályok megállapításával szükséges egyenlő versenyfeltételeket biztosítani valamennyi piaci szereplő számára, valahányszor arra szükség van,

–szükséges biztosítani az e területeken érvényes egyéb uniós jogszabályokkal fennálló koherenciát, mivel a tájékoztatás egyensúlyhiányai és az átláthatóság hiánya veszélyeztetheti a piacok működését, és különösen káros lehet a fogyasztókra és a kisbefektetőkre.

(75)A személyes adatok e rendelet keretében történő feldolgozását, például a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által történő megosztását vagy továbbítását az Európa Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelvével 15 összhangban kell végezni, az információnak az ESMA által történő megosztását vagy továbbítását pedig az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletével összhangban kell végezni 16 .

(76)E rendelet hatálybalépését követően legfeljebb öt évvel a Bizottságnak felül kell vizsgálnia e rendelet alkalmazását, és értékelnie kell különösen azt, hogy a másodlagos kibocsátásokra és a kkv-kre vonatkozó közzétételi szabályok, az egyetemes regisztrációs okmány és az összefoglaló tájékoztató továbbra is megfelel-e a rendelet célkitűzéseinek szempontjából.

(77)El kell halasztani az e rendeletben foglalt követelmények alkalmazását annak érdekében, hogy meghatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok elfogadására lehetőség nyíljon, valamint hogy a piaci résztvevőknek legyen elég idejük arra, hogy az új intézkedéseket megismerjék és felkészülhessenek azok alkalmazására.

(78)Mivel e rendelet célkitűzéseit (nevezetesen a befektetők fokozott védelmét és a piac hatékonyságának erősítését a tőkepiaci unió létrehozásakor) a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok léptékük és hatásaik miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(79)E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott elveket. Ennek megfelelően ezt a rendeletet a fenti jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

(80)Az európai adatvédelmi biztossal való konzultációra a 45/2001/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került, a biztos véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk
Cél és hatály

(1)E rendelet célja, hogy megállapítsa a valamely tagállamban található vagy működő szabályozott piacon értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy bevezetésekor közzéteendő tájékoztató készítésére, jóváhagyására és terjesztésére vonatkozó előírásokat.

(2)Ez a rendelet nem alkalmazandó a következő értékpapírfajtákra:

a)a zárt végű befektetési vállalkozásokon kívül a kollektív befektetési vállalkozások által kibocsátott jegyekre;

b)azon nem részvényjellegű értékpapírokra, amelyek kibocsátója valamely tagállam vagy a tagállam regionális vagy helyi hatósága, olyan közjogi nemzetközi testület, amelynek egy vagy több tagállam tagja, az Európai Központi Bank, illetve valamely tagállam központi bankja;

c)a tagállamok központi bankja tőkéjét képező részvényekre;

d)valamely tagállam vagy tagállam valamely regionális vagy helyi hatósága által feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantált értékpapírokra;

e)valamely tagállam által elismert, jogi személyiségű társulások vagy nem nyereségérdekelt testületek által nem nyereségérdekeltségű céljaik eléréséhez szükséges finanszírozás megszerzése érdekében kibocsátott értékpapírokra;

f)hitelintézetek által folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott, nem részvényjellegű értékpapírokra, feltéve hogy ezen értékpapírok megfelelnek a következő feltételeknek:

i. nem alárendeltek, nem átváltoztathatóak vagy átválthatók;

ii. nem adnak jogot más fajtájú értékpapír jegyzésére vagy megszerzésére, és nem kapcsolódnak valamely derivatív eszközhöz;

iii. visszafizetendő betétek elfogadását testesítik meg;

17 iv. azokra a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó betétbiztosítási rendszer fedezetet nyújt;

g)olyan nem helyettesíthető tőkerészesedésekre, amelyek fő célja jogot adni birtokosának valamely lakás vagy ingatlanvagyon más formája vagy ennek egy része elfoglalására, ha az ilyen részesedéseket e jogról való lemondás nélkül nem lehet értékesíteni;

h)svédországi hitelintézetek által kibocsátott „bostadsobligationer”-re, melynek fő célja jelzálogkölcsönök nyújtása, feltéve hogy:

i. a kibocsátott „bostadsobligationer” azonos sorozatba tartozik;

ii. a „bostadsobligationer” kibocsátása folyamatos egy meghatározott kibocsátási időszakban;

iii. a „bostadsobligationer” feltételei a kibocsátási időszakban nem változnak;

iv. az említett „bostadsobligationer” kibocsátásából származó összegeket a kibocsátó alapító okiratával összhangban olyan eszközökbe fektetik, amelyek elegendő fedezetet nyújtanak az értékpapírokból származó kötelezettségekre;

i)hitelintézetek által folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott nem részvényjellegű értékpapírokra, ahol a kibocsátás uniós szinten számított teljes aggregált ellenértéke hitelintézetenként 75 000 000 EUR-nál kevesebb, amelyet 12 hónapos időtartam alatt kell számítani, feltéve, hogy ezek az értékpapírok:

i. nem alárendeltek, nem átváltoztathatóak vagy átválthatók;

ii. nem adnak jogot más fajtájú értékpapír jegyzésére vagy megszerzésére, és nem kapcsolódnak valamely derivatív eszközhöz.

(3)E rendelet nem vonatkozik az alábbi értékpapírfajták nyilvános kibocsátására:

a)a kizárólag minősített befektetőknek címzett értékpapír-kibocsátás;

b)a minősített befektetőkön kívül tagállamonként százötvennél kevesebb természetes vagy jogi személy befektetőnek szóló értékpapír-kibocsátás;

c)olyan befektetőknek címzett értékpapír-kibocsátás, akik befektetőnként és kibocsátásonként legalább 100 000 EUR összes ellenérték fejében szereznek értékpapírokat;

d)olyan értékpapír-kibocsátás, amelynek uniós szinten számított teljes ellenértéke 500 000 EUR alatt van, amelyet 12 hónapos időtartam alatt kell számítani;

e)korábban már kibocsátott részvényekkel azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvények kibocsátása, ha az ilyen új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott részvénytőke növelését;

f)valamely vállalkozás feletti ellenőrzés megszerzésével kapcsolatban csereajánlat révén történő értékpapír-kibocsátás, feltéve hogy rendelkezésre áll egy, az ügyletet és annak a kibocsátóra gyakorolt hatását leíró információt tartalmazó tájékoztató dokumentum;

g)valamely egyesüléssel vagy szétválással kapcsolatban felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírok, feltéve, hogy rendelkezésre áll egy, az ügyletet és annak a kibocsátóra gyakorolt hatását leíró információt tartalmazó tájékoztató dokumentum;

h)meglévő részvényeseknek az osztalékot fizető részvény fajtájával megegyező fajtájú részvény formájában kifizetett osztalék, feltéve, hogy rendelkezésre áll egy dokumentum, amely információkat tartalmaz a részvények számáról és jellegéről, valamint az ajánlat indokairól és részleteiről;

i)a munkaadó vagy kapcsolt vállalkozása által jelenlegi vagy korábbi vezető tisztségviselőinek vagy munkavállalóinak felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírok, feltéve hogy rendelkezésre áll egy dokumentum, amely információkat ad az értékpapírok számáról és jellegéről, valamint az ajánlat vagy kiosztás indokairól és részleteiről.

(4)E rendelet nem alkalmazandó az alábbi értékpapírok bármelyikének szabályozott piacra történő bevezetésére:

a)olyan értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírok, amelyeket már bevezettek ugyanarra a szabályozott piacra, feltéve, hogy egy 12 hónapos időszak során az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett értékpapírok kevesebb mint 20%-át képviselik;

b)más értékpapírok átváltásából vagy cseréjéből, vagy más értékpapírok által átruházott jogok gyakorlásából származó részvények, amennyiben e részvények az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett részvényekkel azonos osztályba tartoznak, feltéve, hogy egy 12 hónapos időszak során az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett, azonos osztályba tartozó részvények számának kevesebb mint 20%-át képviselik. Amennyiben a részvényekhez hozzáférést biztosító értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piacra történő bevezetésekor e rendelet vagy a 2003/71/EK irányelv alapján készült tájékoztató, vagy amennyiben a részvényekhez hozzáférést biztosító értékpapírokat e rendelet hatálybalépése előtt bocsátották ki, e rendeletet nem kell alkalmazni az ezekből származó részvények szabályozott piacra történő bevezetésére, függetlenül ezeknek az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett, azonos osztályba tartozó részvényekhez viszonyított arányától.

c)korábban már kibocsátott részvényekkel azonos osztályba tartozó, az ugyanazon szabályozott piacra már bevezetett, azokat helyettesítő részvények kibocsátása, ha az ilyen új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott részvénytőke növelését;

d)valamely vállalkozás feletti ellenőrzés megszerzésével kapcsolatban csereajánlat révén történő értékpapír-kibocsátás, feltéve hogy rendelkezésre áll egy, az ügyletet és annak a kibocsátóra gyakorolt hatását leíró információt tartalmazó tájékoztató dokumentum;

e)valamely egyesüléssel vagy szétválással kapcsolatban felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírok, feltéve, hogy rendelkezésre áll egy, az ügyletet és annak a kibocsátóra gyakorolt hatását leíró információt tartalmazó tájékoztató dokumentum;

f)meglévő részvényeseknek ingyenesen felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó részvények, valamint a részvények formájában kifizetett osztalék, ha a részvények fajtája megegyezik azon részvények fajtájával, amelyekre tekintettel az osztalékot fizetik, feltéve, hogy e részvények fajtája megegyezik azon részvények fajtájával, amelyeket már bevezettek ugyanarra a szabályozott piacra, és hogy rendelkezésre áll egy dokumentum, amely információkat tartalmaz a részvények számáról és jellegéről, valamint az ajánlat és a kiosztás indokairól és részleteiről;

g)a munkaadó vagy kapcsolt vállalkozása által jelenlegi vagy korábbi vezető tisztségviselőinek vagy munkavállalóinak felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírok, feltéve, hogy ezen értékpapírok fajtája megegyezik azon értékpapírok fajtájával, amelyeket már bevezettek ugyanarra a szabályozott piacra, és hogy rendelkezésre áll egy dokumentum, amely információkat tartalmaz az értékpapírok számáról és jellegéről, valamint az ajánlat és a kiosztás indokairól és részleteiről;

h)más szabályozott piacra már bevezetett értékpapírok a következő feltételek mellett:

i.ha az ilyen értékpapírokat vagy a velük azonos osztályba tartozó értékpapírokat arra a másik szabályozott piacra 18 hónapnál régebben vezették be;

ii.ha 2005. július 1. után először szabályozott piacra bevezetett értékpapírok másik szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele egy, a 2003/71/EK irányelvvel összhangban jóváhagyott és közzétett tájékoztató volt;

iii.ha azok első jegyzése 1983. június 30. után történt és a jegyzési tájékoztatót a 80/390/EGK tanácsi irányelv 18 vagy a 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 19 előírásaival összhangban hagyták jóvá, kivéve ha a ii. alpont rendelkezéseit kell alkalmazni;

iv.ha a másik szabályozott piacon a kereskedéshez fűződő folyamatos kötelezettségeknek eleget tettek; és

v.ha az e mentesség alapján valamely értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kérő személy egy, a 7. cikknek megfelelő tartalmú, azon szabályozott piac tagállamának illetékes hatósága által elfogadott nyelven elkészített dokumentumot tesz közzé a 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott módon, amelyre a bevezetést kéri, azon szabályozott piac tagállamában, amelyben a bevezetést kéri. A dokumentumban közölni kell, hogy a legutóbbi tájékoztató hol szerezhető be és hol állnak rendelkezésre a kibocsátó által az őt terhelő folyamatos közzétételi kötelezettség alapján kiadott pénzügyi információk.

(5)A pénzügyi piacokon végbemenő technikai fejlődés figyelembevétele érdekében – ideértve az inflációt is – a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján a 42. cikkel összhangban a következőkre vonatkozó intézkedéseket fogadhat el:

a)a jelen cikk (2) bekezdésének i) pontjában megállapított értékhatár kiigazítása;

b)a jelen cikk (3) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt küszöbértékek.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk 3. bekezdésének f) és g) pontjában, valamint 4. bekezdésének d) és e) pontjában említett dokumentumokban foglalt minimuminformációk meghatározása céljából.    

2. cikk
Fogalommeghatározások

(1)E rendelet alkalmazásában:

a)„értékpapír”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott átruházható értékpapír, kivéve a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában meghatározott pénzpiaci eszközöket, amelyek futamideje 12 hónapnál rövidebb;

b)„tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapír”: a részvény és más, a társaságok részvényeivel egyenértékű átruházható értékpapír, valamint bármilyen más fajtájú olyan átruházható értékpapír, amely feljogosít a fent említett értékpapírok bármelyikének megszerzésére átváltoztatásuk vagy amiatt, hogy az általuk biztosított jogok gyakorlására sor került, feltéve hogy ez utóbbi fajtájú értékpapírokat a mögöttes részvények kibocsátója vagy az említett kibocsátó csoportjához tartozó szervezet bocsátotta ki;

c)„nem részvényjellegű értékpapír”: minden olyan értékpapír, amely nem tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapír;

d)„nyilvános értékpapír-kibocsátás”: személyeknek szóló közlés bármilyen formában és bármilyen eszközzel, amely elegendő információt ad a kibocsátás feltételeiről és a felajánlott értékpapírokról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapírok megvásárlására vagy jegyzésére vonatkozó döntés meghozatalát. Ez a meghatározás vonatkozik az értékpapírok pénzügyi közvetítőkön keresztül történő kihelyezésére is;

e)„minősített befektető”: a 2014/65/EU irányelv II. melléklete I. szakaszának (1)–(4) pontjában felsorolt személy vagy jogalany, vagy azon személy vagy jogalany, akit kérésre a 2014/65/EU irányelv II. melléklete II. szakaszának megfelelő szakmai ügyfélnek tekintenek, illetve akit a 2014/65/EU irányelv 30. cikkének megfelelő elfogadható partnerként elismernek, kivéve, ha azt kérte, hogy ne szakmai ügyfélként kezeljék. A befektetési vállalkozások és a hitelintézetek a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok sérelme nélkül besorolásukról kérésre tájékoztatják a kibocsátót;

f)„ kis- és középvállalkozás (kkv)”:

–olyan társaság, amely legutóbbi éves vagy konszolidált éves beszámolója alapján az alábbi három kritérium közül legalább kettőnek megfelel: az adott pénzügyi évben alkalmazottainak átlagos száma 250-nél kisebb, mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 000 000 EUR-t, és éves nettó árbevétele az 50 000 000 EUR-t; vagy

–a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontjában meghatározott kis- és középvállalkozás.

g)„hitelintézet”: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

h)„kibocsátó”: az a jogi személy, amely értékpapírokat kibocsát vagy kibocsátásukat javasolja;

i)„ajánlattevő”: az a jogi vagy természetes személy, amely, illetve aki értékpapírokat ajánl a nyilvánosságnak;

j)„szabályozott piac": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott piac;

k)„reklám”: olyan hirdetés, amely

–nyilvános értékpapír-kibocsátásra vagy szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkozik; és

–kimondottan az értékpapírok jegyzését vagy megszerzését kívánja előmozdítani;

l)„szabályozott információ”: a 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott információk;

m)„székhely szerinti tagállam”:

i.az ii. alpontban nem említett uniós értékpapír-kibocsátó számára az a tagállam, ahol a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van;

ii.a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint az a tagállam, ahol a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy ahol az értékpapírokat a szabályozott piacra bevezették vagy be fogják vezetni, vagy ahol az értékpapírokat nyilvánosság számára felajánlják minden olyan, legalább 1 000 EUR egységenkénti címletértékű nem részvényjellegű értékpapír kibocsátása esetén és minden olyan nem részvényjellegű értékpapír kibocsátása esetén, amelyek feljogosítják birtokosukat bármilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy készpénzösszeg kézhezvételére átváltoztatásuk következményeként vagy amiatt, hogy a hozzájuk fűződő jogokat gyakorolták, ha a nem részvényjellegű értékpapírok kibocsátója nem a mögöttes értékpapír kibocsátója és nem ez utóbbi kibocsátó csoportjához tartozó szervezet. Ugyanez vonatkozik a nem euróra szóló nem részvényjellegű értékpapírokra, feltéve hogy az ilyen minimális címlet összege 1 000 EUR-val megközelítőleg egyenértékű;

iii.a ii. pontban nem említett harmadik országban bejegyzett minden értékpapír-kibocsátó számára az a tagállam, ahol az értékpapírokat első alkalommal kívánják nyilvános kibocsátással értékesíteni, vagy ahová a szabályozott piacra történő bevezetésre az első kérelmet benyújtották, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérelmező személy választása szerint, figyelemmel a valamely harmadik országban bejegyzett kibocsátók későbbi választására az alábbi körülmények valamelyikének esetén:

–ha a székhely szerinti tagállamot nem e kibocsátók választották meg,

–a 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése i) pontjának iii. alpontjával összhangban;

n)„fogadó tagállam”: az a tagállam, ahol a nyilvános kibocsátás történik, vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérik, ha az eltér a székhely szerinti tagállamtól;

o)„nem zárt végű kollektív befektetési vállalkozás”: azok a nyílt végű befektetési társaságok és befektetési vállalkozások, amelyek mindkét következő tulajdonsággal bírnak:

i.több befektetőtől gyűjtenek tőkét azért, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektessék azt ezen befektetők javára;

ii.amelyek befektetési jegyeit a birtokosok kérésére közvetlenül vagy közvetve ezek eszközeiből vásárolják vagy váltják vissza;

p)„kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyei”: a kollektív befektetési vállalkozás által kibocsátott értékpapírok, amelyek a résztvevőknek az ilyen vállalkozás vagyoni eszközeire vonatkozó jogait képviselik;

q)„jóváhagyás": az a pozitív cselekmény, amely a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által végzett, a tájékoztatóban megadott információk teljességére, következetességére és érthetőségére kiterjedő vizsgálatának eredménye;

r)„alaptájékoztató”: az a tájékoztató, amely megfelel e rendelet 8. cikkének és a kibocsátó döntése alapján a kibocsátás végleges feltételeinek;

s)„munkanap”: e rendelet alkalmazásában az illetékes nemzeti hatóság munkanapja, szombat, vasárnap és ünnepnapok kivételével, az illetékes nemzeti hatóságra alkalmazandó nemzeti jogszabályban meghatározása szerint;

t)„multilaterális kereskedési rendszer”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer;

u)„kkv-tőkefinanszírozási piac”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 12. pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piac;

v)„harmadik országbeli kibocsátó”: harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó.

(2)A pénzügyi piacokon végbemenő technikai fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottság a 42. cikk értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdésben említett meghatározások egyes technikai elemeiről, ideértve a „kis- és középvállalkozás (kkv)” (1) bekezdés f) pontjában foglalt meghatározásánál alkalmazott számadatok kiigazítását, figyelembe véve a különböző nemzeti piacok helyzetét, beleértve a vállalkozásoknak a szabályozott piacok és multilaterális kereskedési rendszerek működtetői által használt besorolását, az uniós jogszabályokat és ajánlásokat, valamint a gazdasági fejleményeket.

3. cikk
A tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség és az az alóli mentesség

(1)Az Unióban tájékoztató előzetes közzététele nélkül nincs lehetőség értékpapírok nyilvános kibocsátására.

(2)A tagállamok mentességet adhatnak a tájékoztató közzétételének az (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége alól értékpapírok nyilvános kibocsátása esetén, feltéve hogy:

a)a kibocsátásra csak az adott tagállamban kerül sor, és

b)a kibocsátás teljes ellenértéke nem ér el egy 12 hónapos időszakra számított, meghatározott értékhatárt, amely nem haladhatja meg a 10 000 000 EUR-t.

A tagállamok értesítik a Bizottságot és az ESMA-t az e bekezdésben foglalt lehetőség alkalmazásáról, beleértve a kibocsátás ellenértékét, amely alatt a belföldi kibocsátásokra vonatkozó mentességet alkalmazzák.

(3)Értékpapírokat tájékoztató előzetes közzététele nélkül nem lehet az Unión belül található vagy ott működő szabályozott piacra bevezetni.

4. cikk
Önkéntesen elkészített tájékoztató

Amennyiben az értékpapír nyilvános kibocsátása vagy szabályozott piacra történő bevezetése nem tartozik e rendeletnek az 1. cikkben meghatározott hatálya alá, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy önkéntesen is készíthet az e rendeletnek megfelelő tájékoztatót.

A 2. cikk (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott, székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott önkéntes tájékoztató az e rendelettel kötelezően előírt tájékoztatóval járó valamennyi jogot és kötelezettséget megtestesíti, arra a szóban forgó illetékes hatóság felügyelete alatt a rendelet minden rendelkezése vonatkozik.

5. cikk
Értékpapírok későbbi újraértékesítése

Külön kibocsátásnak kell tekinteni azon értékpapírok minden későbbi újraértékesítését, amelyek korábban az 1. cikk (3) bekezdésének a)–d) pontjában felsorolt kibocsátásfajták egyikének körébe tartoztak, és a 2. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított meghatározást kell alkalmazni annak eldöntésére, hogy az ilyen újraértékesítés nyilvános értékpapír-kibocsátásnak minősül-e. A pénzügyi közvetítőkön keresztül történő értékpapír-kihelyezéskor tájékoztatót kell közzétenni, amennyiben a végleges kihelyezésnél az 1. cikk (3) bekezdésének a)–d) pontban felsorolt feltételek egyike sem teljesül.

Értékpapírok bármely későbbi újraértékesítése vagy értékpapírok pénzügyi közvetítők általi végleges értékesítése esetén nem írható elő újabb tájékoztató készítése, amennyiben még rendelkezésre áll a 12. cikknek megfelelő érvényes tájékoztató, és a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy írásos megállapodás útján belegyezik annak használatába.

II. FEJEZET
A TÁJÉKOZTATÓ ELKÉSZÍTÉSE

6. cikk
A tájékoztató

(1)A 14. cikk (2) bekezdésében és a 17. cikk (2) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül a tájékoztatónak tartalmaznia kell azt az információt, amely a kibocsátó és a nyilvánosan kibocsátott vagy a szabályozott piacon bevezetett értékpapírok egyedi jellege szerint szükséges ahhoz, hogy a befektetők megalapozottan értékelhessék a kibocsátó és minden esetleges kezes eszközeit és forrásait, pénzügyi helyzetét, nyereségét, illetve veszteségét, kilátásait, valamint az ilyen értékpapírokhoz fűződő jogokat. Az információkat könnyen elemezhető, tömör és érthető formában kell bemutatni.

(2)A kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személy a tájékoztatót egyetlen dokumentumként vagy különálló dokumentumok formájában is elkészítheti.

A 8. cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül, a különálló dokumentumokból álló tájékoztatóban az előírt információkat fel kell osztani egy regisztrációs okmányra, egy értékpapírjegyzékre és egy összefoglaló jegyzékre. A regisztrációs okmány tartalmazza a kibocsátóra vonatkozó információkat. Az értékpapírjegyzék tartalmazza a nyilvánosan kibocsátott vagy a szabályozott piacon bevezetni kívánt értékpapírokra vonatkozó információkat.

7. cikk
Összefoglaló tájékoztató

(1)A tájékoztató egy összefoglalót is tartalmaz, amely megadja azokat a kiemelt információkat, amelyekre a befektetőknek szükségük van ahhoz, hogy megértsék a kibocsátó, a kezes és a kibocsátott vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapírok jellegét és kockázatait, és amely a tájékoztató többi részével együtt olvasva segít a befektetőknek eldönteni, hogy befektessenek-e ezen értékpapírokba.

(2)Az összefoglaló tartalma pontos, tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető. Az összefoglaló tartalmának összhangban kell lennie a tájékoztató többi részével.

(3)Az összefoglaló rövid, tömör dokumentum, maximális terjedelme kinyomtatva 6 db A4-es oldal. Az összefoglaló:

a)könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával készül;

b)nyelvezete és stílusa elősegíti az információ megértését, különösen fontos, hogy nyelvezete egyértelmű, nem technikai jellegű, tömör és érthető legyen.

(4)Az összefoglaló a következő négy részből áll:

a)figyelmeztetéseket tartalmazó bevezető;

b)a kibocsátóra, ajánlattevőre vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személyre vonatkozó kiemelt információk;

c)az értékpapírokra vonatkozó kiemelt információk;

d)a kibocsátásra és/vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre vonatkozó kiemelt információk.

(5)Az összefoglaló bevezetője tartalmazza az értékpapír megnevezését, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy megnevezését és elérhetőségeit, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának megnevezését és elérhetőségeit, valamint a dokumentum keltét. Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

a)az összefoglaló a tájékoztató bevezető része;

b)az értékpapírokba történő befektetésről szóló döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni;

c)ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a tájékoztató bírósági eljárás megindítását megelőző fordításának költségeit;

d)polgári jogi felelősség kizárólag azokat a személyeket terheli, akik az összefoglalót – az esetleges fordításával együtt – benyújtották, de csak abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a tájékoztató más részeivel, vagy ha – a tájékoztató más részeivel összevetve – nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítsen a befektetőknek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba.

(6)A (4) bekezdés b) pontjában említett rész a következő információkat tartalmazza:

a)a „Ki az értékpapír kibocsátója?” című alpontban rövid leírást az értékpapírok kibocsátójáról, beleértve legalább a következőket:

–a kibocsátó székhelye és jogi formája, a működését szabályozó jogszabályok, valamint az ország, amelyben bejegyezték;

–fő tevékenysége;

–fő részvényesei, beleértve azt is, hogy kinek áll közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy ellenőrzése alatt;

–a legfontosabb vezető tisztségviselők személyazonossága;

–a jog szerinti könyvvizsgálók személye.

b)a „Melyek a kibocsátóra vonatkozó kiemelt pénzügyi információk?” című alpontban a különböző múltbeli kiemelt pénzügy információkat, beleértve adott esetben a múltbeli pénzügyi információk által lefedett, valamint bármely későbbi időközi pénzügyi időszak egyes pénzügyi éveire benyújtott előzetes információkat, az előző pénzügyi év ugyanazon időszakából származó komparatív adatokkal együtt. A komparatív mérleginformációkra vonatkozó követelményt az év végi mérleginformáció benyújtásával is lehet teljesíteni.

c)a „Melyek a kibocsátóra vonatkozó legfontosabb egyedi kockázatok?” című alpontban legfeljebb öt, az adott kibocsátóra vonatkozó leginkább lényeges, a 16. cikk szerint a legmagasabb lényegességi kategóriába tartozó kockázati tényező rövid leírását.

(7)A (4) bekezdés c) pontjában említett rész a következő információkat tartalmazza:

a)a „Melyek az értékpapírok fő jellemzői?” című alrészben a kibocsátott és/vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapírok rövid leírását, amely tartalmazza legalább a következőket:

–az értékpapírok típusa és osztálya, esetleges biztonsági azonosító száma, pénzneme, címletértéke, névértéke, a kibocsátott értékpapírok száma, az értékpapírok feltételei;

–az értékpapírhoz kapcsolódó jogok;

–az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó bármilyen korlátozás;

–adott esetben az osztalék vagy kifizetési politika.

b)a „Hol kereskednek az értékpapírokkal?” című alrészben arra vonatkozó jelzést, hogy a kibocsátott értékpapírok szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő bevezetés iránti kérelem tárgyát képezik-e vagy fogják-e képezni, valamint az összes olyan piac azonosítását, amelyen az értékpapírokkal kereskednek vagy kereskedni fognak.

c)a „Kötődik-e valamilyen garancia az értékpapírokhoz?” című alrészben az esetleges garancia jellegének és hatályának rövid leírását, valamint a garanciavállaló rövid jellemzését.

d)a „Melyek az értékpapírra vonatkozó legfontosabb egyedi kockázatok?” című alpontban legfeljebb öt, az adott értékpapírra vonatkozó leginkább lényeges, a 16. cikk szerint a legmagasabb lényegességi kategóriába tartozó kockázati tényező rövid leírását.

Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendeletének 21 értelmében kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot kell készíteni, a kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy az e bekezdésben meghatározott tartalom helyett az 1286/2014/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének b)–i) pontjában meghatározott információkat is megadhatja. Ebben az esetben és amennyiben a különféle értékpapírokra egyetlen egységes összefoglaló vonatkozik, amely értékpapírok azonban a 8. cikk (8) bekezdésének utolsó albekezdés szerint csak nagyon kevés részlet – úgy mint a kibocsátási ár vagy a lejárati nap – tekintetében különböznek egymástól, a terjedelemre vonatkozó, a (3) bekezdésben foglalt korlátozás 3 további A4-es oldallal kiegészíthető minden egyes további értékpapír esetén.

(8)A (4) bekezdés d) pontjában említett rész a következő információkat tartalmazza:

a)a „Mely feltételek és ütemezés alapján fektethetek be ezen értékpapírba?” című alrészben adott esetben a kibocsátás általános feltételeit és várható ütemezését, a szabályozott piacra történő bevezetés részleteit, az elosztási tervet, a kibocsátásból származó közvetlen felhígulás összegét és százalékos arányát, valamint a kibocsátás és/vagy ajánlat becsült összköltségét, beleértve a kibocsátó vagy ajánlattevő által a befektetőnek felszámított költségeket.

b)a „Miért készítette a kibocsátó ezt a tájékoztatót?” című alrészben a kibocsátás vagy a szabályozott piacra történő bevezetés okainak rövid szöveges leírását, valamint a bevételek felhasználását és várható nettó összegét.

(9)A kibocsátó a (6), (7) és (8) bekezdésben leírt részeket szükség esetén további alrészekkel egészítheti ki.

(10)Az összefoglaló nem tartalmazhat a tájékoztató egyéb részeire mutató kereszthivatkozásokat, és nem utalhat hivatkozással egyéb információkra.

(11)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (6) bekezdés b) pontjában említett múltbeli kiemelt pénzügyi információk tartalmának és a benyújtásuk formátumának pontosítása céljából, figyelembe véve az értékpapírok és kibocsátók eltérő típusait.

Az ESMA e szabályozástechnikai standardtervezeteket [a hatálybalépés napja után 9 hónappal]-ig benyújta a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

8. cikk
Az alaptájékoztató

(1)A nem részvényjellegű értékpapírok esetében a tájékoztató a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint lehet egy olyan alaptájékoztató, amely valamennyi vonatkozó információt tartalmazza a kibocsátóról, valamint a nyilvánosan kibocsátott vagy a szabályozott piacon bevezetni kívánt értékpapírokról:

(2)Az alaptájékoztatóban a következő információkat kell feltüntetni:

a)a kibocsátás végleges feltételeiben foglalt információk felsorolása;

b)„a végleges feltételek formanyomtatványa” című űrlap, amelyet minden egyes kibocsátásnál ki kell tölteni;

c)a honlap címe, ahol a végleges feltételeket közzéteszik.

(3)A végleges feltételeket különálló dokumentumként vagy az alaptájékoztatóban, illetve annak kiegészítéseként kell benyújtani. A végleges feltételeket könnyen elemezhető és érthető formában kell elkészíteni. 

A végleges feltételek csak olyan információt tartalmaznak, amely kapcsolódik az értékpapírjegyzékhez és nem használhatók az alaptájékoztató kiegészítéseként. Ilyen esetekben a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó.

(4)Amennyiben a végleges feltételek nem szerepelnek sem az alaptájékoztatóban, sem pedig a kiegészítő jegyzékben, a kibocsátó ezeket a 20. cikkel összhangban köteles hozzáférhetővé tenni, és a nyilvános kibocsátás vagy a szabályozott piacra történő bevezetés kezdete előtt a lehető leghamarabb a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának benyújtani.

A végleges feltételekben egyértelmű és szembetűnő nyilatkozatot kell közzétenni arról, hogy:

a)a végleges feltételeket e rendelet alkalmazásának céljából készítették el, és az összes releváns információ megszerzéséhez e végleges feltételeket az alaptájékoztatóval, valamint annak kiegészítő jegyzékével/jegyzékeivel összefüggésben kell értelmezni;

b)amennyiben az alaptájékoztatót és annak kiegészítő jegyzékét/jegyzékeit a 20. cikkel összhangban teszik közzé;

c)az adott kibocsátás összefoglalóját a végleges feltételek mellékleteként csatolják.

(5)Az alaptájékoztató állhat egyetlen vagy több különálló dokumentumból.

Amennyiben a kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy korábban már nyújtott be regisztrációs okmányt egy bizonyos típusú, nem részvényjellegű értékpapírra vagy a 9. cikkben meghatározott egyetemes regisztrációs okmányt, és a későbbiekben alaptájékoztató elkészítése mellett dönt, az alaptájékoztatónak a következőket kell tartalmaznia:

a)a regisztrációs okmányban vagy egyetemes regisztrációs okmányban foglalt információk;

b)a végleges feltételek kivételével azon információk, amelyek egyébként szerepelnének az adott értékpapírjegyzékben, ha azokat az alaptájékoztató nem tartalmazza.

(6)Az különböző értékpapírokra külön-külön vonatkozó, az alaptájékoztatóban található információkat egyértelműen el kell különíteni.

(7)Összefoglalót csak akkor lehet készíteni, ha a végleges feltételeket jóváhagyták vagy benyújtották, és a szóban forgó összefoglalónak az adott egyedi kibocsátásra kell vonatkoznia.

(8)E cikk megállapításai szerint az egyedi kibocsátás összefoglalójára ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint a végleges feltételekre, és az összefoglalót csatolni kell a végleges feltételekhez.

Az egyedi kibocsátás összefoglalója megfelel a 7. cikknek, és tartalmazza az alaptájékoztatóban és a végleges feltételekben foglalt kiemelt információkat. A következőket tartalmazza:

a)az alaptájékoztatóban foglalt, kizárólag az adott kibocsátásra vonatkozó információk, a kibocsátóval kapcsolatos kiemelt információkat is beleértve;

b)az alaptájékoztatóban megadott választási lehetőségek, amelyek a végleges feltételekben meghatározottak szerint kizárólag az adott kibocsátásra vonatkoznak;

c)az alaptájékoztatóban korábban üresen hagyott, a végleges feltételekben megadott vonatkozó információk.

Amennyiben a végleges feltételek különféle értékpapírokra vonatkoznak, amelyek azonban csak nagyon kevés részlet tekintetében – úgy mint a kibocsátási ár vagy a lejárati nap – különböznek egymástól, úgy ezen értékpapírok adott kibocsátásaihoz ugyanaz az egységes összefoglaló mellékelhető, feltéve, hogy az egyes értékpapírokra vonatkozó információk egyértelműen elkülönülnek egymástól.

(9)Az alaptájékoztatóban megadott információkat a 22. cikknek megfelelően szükség szerint ki kell egészíteni a kibocsátóra, valamint a nyilvánosan kibocsátott vagy szabályozott piacra bevezetendő értékpapírokkal kapcsolatos naprakész információkkal.

(10)A nyilvános kibocsátás annak az alaptájékoztatónak lejárta után is folytatódhat, amely alapján a kibocsátás megkezdődött, feltéve, hogy a helyébe lépő alaptájékoztatót legkésőbb az előző alaptájékoztató érvényességének utolsó napján jóváhagyják. Az ilyen kibocsátás végleges feltételei között szerepelnie kell az első oldalon egy egyértelmű figyelmeztetésnek, amely jelzi az előző alaptájékoztató érvényességének utolsó napját, és hogy hol teszik közzé az annak helyébe lépő alaptájékoztatót. Az új alaptájékoztatónak tartalmaznia vagy hivatkozással utalnia kell az eredeti alaptájékoztatóban foglalt végleges feltételek formájára, és hivatkoznia kell a folytatódó kibocsátás szempontjából releváns végleges feltételekre.

A 22. cikk (2) bekezdése alapján megítélt elállási jog azokra a befektetőkre is vonatkozik, akik az előző alaptájékoztató érvényességi ideje alatt állapodtak meg az értékpapír megvásárlásáról vagy jegyzéséről, kivéve ha az értékpapírokat már át is vették. 

9. cikk
Az egyetemes regisztrációs okmány

(1)A valamely tagállamban székhellyel rendelkező kibocsátó, akinek értékpapírjait szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe bevezették, minden pénzügyi évben regisztrációs okmányt készíthet egyetemes regisztrációs okmány formájában, amelyben leírja a társaság szervezetét, üzletmenetét, pénzügyi helyzetét, jövedelmét és várható jövedelmét, irányítási és részvényesi struktúráját.

(2)Az a kibocsátó, amely minden évben egyetemes regisztrációs okmányt készít, azt a 19. cikk (2) és (4) bekezdésében meghatározott eljárás szerint jóváhagyás céljából benyújtja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához.

Miután a kibocsátó minden pénzügyi évben benyújtott egyetemes regisztrációs okmányát az illetékes hatóság három egymást követő évben jóváhagyja, a későbbi egyetemes regisztrációs okmányokat előzetes jóváhagyás nélkül lehet benyújtani az illetékes hatóságnak.

Amennyiben a kibocsátó ezután egy pénzügyi évben elmulasztja benyújtani az egyetemes regisztrációs okmányt, a jóváhagyás nélküli benyújtás lehetőségét elveszíti, és minden későbbi egyetemes regisztrációs okmányt be kell nyújtania jóváhagyásra az illetékes hatósághoz, amíg a második albekezdésben foglalt feltétel újra teljesül.

(3)Azok a kibocsátók, amelyek e rendelet alkalmazásának napja előtt a 809/2004/EK rendelet 22 I. vagy XI. mellékletével összhangban készítették el a regisztrációs okmányt, amelyet az illetékes hatóság legalább három egymást követő évben jóváhagyott, és ezt követően a 2003/71/EK irányelv 12. cikke (3) bekezdésének megfelelően minden évben benyújtották vagy jóváhagyatták e regisztrációs okmányt, engedélyt kapnak arra, hogy e rendelet alkalmazásának napjától az egyetemes regisztrációs okmányt a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően előzetes jóváhagyás nélkül nyújtsák be.

(4)Az egyetemes regisztrációs okmányt, valamint a (7) és (9) bekezdésben említett módosításait jóváhagyásukat vagy jóváhagyás nélküli benyújtásukat követően indokolatlan késedelem nélkül és a 20. cikkben említett feltételeknek megfelelően nyilvánosságra kell hozni.

(5)Az egyetemes regisztrációs okmány megfelel a 25. cikkben megállapított nyelvi követelményeknek.

(6)Információt a 18. cikkben foglalt feltételek szerint lehet hivatkozással beépíteni az egyetemes regisztrációs okmányba.

(7)Az egyetemes regisztrációs okmány benyújtását vagy jóváhagyását követően a kibocsátó bármikor frissítheti az abban található információt, ha az illetékes hatósághoz benyújtja az egyetemes regisztrációs okmány módosítását.

(8)Az illetékes hatóság bármikor felülvizsgálhatja bármely, előzetes jóváhagyás nélkül benyújtott egyetemes regisztrációs okmány és módosításainak tartalmát.

Az illetékes hatóság felülvizsgálata során ellenőrzi az egyetemes regisztrációs okmányban és módosításaiban nyújtott információk teljességét, következetességét és érthetőségét.

(9)Amennyiben az illetékes hatóság a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az egyetemes regisztrációs okmány nem felel meg a teljesség, érthetőség és következetesség szabályainak, és/vagy hogy módosításra vagy kiegészítő információra van szükség, értesíti a kibocsátót.

Az illetékes hatóság részéről a kibocsátóhoz intézett, módosítás vagy kiegészítő információ iránti kérelmet a kibocsátónak csupán a következő pénzügyi évre benyújtott, következő egyetemes regisztrációs okmánynál kell figyelembe vennie, kivéve ha a kibocsátó az egyetemes regisztrációs okmányt a jóváhagyásra benyújtott tájékoztató alkotórészeként kívánja használni. Ebben az esetben a kibocsátónak legkésőbb a 19. cikk (5) bekezdésében említett kérelem benyújtásakor módosítást kell benyújtania az egyetemes regisztrációs okmányhoz.

A második albekezdéstől eltérően, amennyiben az illetékes hatóság értesíti a kibocsátót, hogy a módosítási kérelme olyan kihagyásra vagy lényegi hibára vagy pontatlanságra vonatkozik, amely valószínűsíthetően félrevezeti a nyilvánosságot a kibocsátóról alkotott tájékozott értékeléshez alapvetően szükséges tények és körülmények tekintetében, a kibocsátónak haladéktalanul be kell nyújtania az egyetemes regisztrációs okmányhoz tartozó módosítást.

(10)A (7) és (9) bekezdés rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha az egyetemes regisztrációs okmányt nem a tájékoztató alkotórészeként használják. Amennyiben az egyetemes regisztrációs okmányt a tájékoztató alkotórészeként használják fel, csak a 22. cikknek a tájékoztató kiegészítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni a tájékoztató jóváhagyása és a nyilvános kibocsátás lezárása vagy adott esetben a szabályozott piacra történő befogadás között eltelt idő során, attól függően, hogy melyik következik be hamarabb.

(11)A (2) bekezdés első vagy második albekezdésében vagy a (3) bekezdésben leírt feltételeknek megfelelő kibocsátó megkapja a gyakori kibocsátó státuszát, és részesedhet a 19. cikk (5) bekezdésében leírt gyorsított jóváhagyási eljárásban, feltéve hogy:

a)az egyes egyetemes regisztrációs okmányok benyújtásakor vagy jóváhagyásra történő benyújtásakor a kibocsátó írásban megerősíti az illetékes hatóság felé, hogy az adott esetben a 2004/109/EK irányelv és az 596/2014/EU rendelet értelmében nyújtandó összes szabályozott információt benyújtotta és az e jogi aktusokban előírt követelményeknek megfelelően közzétette; továbbá

b)amennyiben az illetékes hatóság elvégzi a (8) bekezdésben említett felülvizsgálatot, a kibocsátó a (9) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelően módosítja az egyetemes regisztrációs okmányt.

Amennyiben a kibocsátó nem teljesíti a fenti feltételek valamelyikét, a gyakori kibocsátói státusza megszűnik.

(12)Amennyiben az illetékes hatósághoz benyújtott vagy általa jóváhagyott egyetemes regisztrációs okmányt legkésőbb a pénzügyi év vége után négy hónappal közzéteszik, és az tartalmazza az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelvének 23 4. cikkében említett éves pénzügyi beszámolóban közzéteendő információkat, úgy kell tekinteni, hogy a kibocsátó eleget tett az említett cikkben előírt éves pénzügyi beszámoló közzétételére irányuló kötelezettségének.

Amennyiben az illetékes hatósághoz benyújtott vagy általa jóváhagyott egyetemes regisztrációs okmányt vagy annak módosítását legkésőbb a pénzügyi év első hat hónapjának vége után három hónappal közzéteszik, és az tartalmazza az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelvének 5. cikkében említett féléves pénzügyi beszámolóban közzéteendő információkat, a kibocsátót úgy kell tekinteni, mint amely eleget tett az említett cikkben előírt féléves pénzügyi beszámoló közzétételére irányuló kötelezettségének.

Az első vagy második albekezdésben leírt esetekben a kibocsátó:

a)az egyetemes regisztrációs okmányt feltünteti egy kereszthivatkozási listán, amelyen megállapítható, hogy a regisztrációs okmányban hol találhatók az éves és féléves pénzügyi beszámolóban előírt egyes elemek;

b)a 2004/109/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése értelmében benyújtja az egyetemes regisztrációs okmányt, és a 2004/109/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett, hivatalosan kijelölt rendszerben hozzáférhetővé teszi azt;

c)az egyetemes regisztrációs okmányban felelősségi nyilatkozatot is elhelyez a 2004/109/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt feltételek alapján.

(13)A (12) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet alkalmazásában a kibocsátó székhely szerinti tagállama egyúttal a 2004/109/EK irányelv alkalmazásában is a székhely szerinti tagállama, és amennyiben az egyetemes regisztrációs okmány nyelve megfelel a 2004/109/EK irányelv 20. cikkében megállapított feltételeknek.

(14)A Bizottság a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák az egyetemes regisztrációs okmány ellenőrzésére, jóváhagyására, benyújtására és felülvizsgálatára vonatkozó eljárást, valamint az okmány módosításának feltételeit, és azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a gyakori kibocsátó státusza megszűnik.

10. cikk
A különálló tájékoztatók

(1)Az a kibocsátó, amelyik már rendelkezik az illetékes hatóság által jóváhagyott regisztrációs okmánnyal, a nyilvános értékpapír-kibocsátáskor, illetve a szabályozott piacra történő bevezetéskor csak az értékpapírjegyzék és az összefoglaló elkészítésére köteles. Az értékpapírjegyzék és az összefoglaló külön-külön jóváhagyás tárgyát képezi.

Amennyiben a regisztrációs okmány jóváhagyása óta az abban foglalt információkra vonatkozó jelentős új tényező, lényegi hiba vagy pontatlanság keletkezett, amely érintheti az értékpapírok értékelését, a regisztrációs okmányhoz jóváhagyás céljából az értékpapírjegyzék és az összefoglaló benyújtásával egy időben kiegészítést kell benyújtani. Ebben az esetben nem alkalmazható az elfogadó nyilatkozat visszavonásának a 22. cikk (2) bekezdése szerinti joga.

A regisztrációs okmány és adott esetben az értékpapírjegyzékkel és összefoglalóval kísért kiegészítése az illetékes hatóság általi jóváhagyástól számítva tájékoztatónak minősül.

(2)Az a kibocsátó, amelyik már rendelkezik az illetékes hatóság által jóváhagyott egyetemes regisztrációs okmánnyal, a nyilvános értékpapír-kibocsátáskor, illetve a szabályozott piacra történő bevezetéskor csak az értékpapírjegyzék és az összefoglaló elkészítésére köteles. Ebben az esetben az értékpapírjegyzék, az összefoglaló és az egyetemes regisztrációs okmánynak az okmány jóváhagyása óta benyújtott valamennyi módosítása külön jóváhagyás tárgyát képezi.

Amennyiben a kibocsátó jóváhagyás nélküli egyetemes regisztrációs okmányt nyújtott be, a teljes dokumentációt – az egyetemes regisztrációs okmány módosításait is beleértve – jóvá kell hagyatnia még akkor is, ha e dokumentumok továbbra is külön állnak.

A 9. cikk (7) vagy (9) bekezdésével összhangban módosított, értékpapírjegyzékkel és összefoglalóval kísért egyetemes regisztrációs okmány az illetékes hatóság általi jóváhagyástól számítva tájékoztatónak minősül.

11. cikk
A tájékoztatóért való felelősség

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a tájékoztatóban adott információért való felelősség az esettől függően a kibocsátót vagy annak igazgatási, irányító vagy felügyeleti szerveit, az ajánlattevőt, a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyt vagy a kezest terhelje. A felelős személyeket egyértelműen azonosítani kell nevükkel és beosztásukkal, illetve jogi személyek esetén nevükkel és létesítő okirat szerinti székhelyükkel, valamint a tájékoztatónak tartalmaznia kell azon nyilatkozatukat, miszerint legjobb tudomásuk szerint a tájékoztatóban foglalt információk összhangban állnak a tényekkel és abból nem maradt ki olyan lényeges tény, ami várhatóan érintené annak fontosságát.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a polgári jogi felelősségre vonatkozó törvényeik, rendeleteik és közigazgatási rendelkezéseik a tájékoztatóban adott információért felelős személyekre is vonatkozzanak.

A tagállamok mindazonáltal biztosítják, hogy senkit ne terhelhessen polgári jogi felelősség kizárólag az összefoglaló alapján, beleértve annak bármely fordítását, kivéve, ha az félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a tájékoztató más részeivel, vagy ha – a tájékoztató más részeivel összevetve – nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítsen a befektetőknek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba. Az összefoglaló e tekintetben egyértelmű figyelmeztetést tartalmaz.

(3)Az egyetemes regisztrációs okmányban megadott információkért való felelősség az (1) bekezdésben említett személyeket csak akkor terheli, ha az egyetemes regisztrációs okmányt egy jóváhagyott tájékoztató alkotórészeként használják fel. Ez a 2004/109/EK irányelv 4. és 5. cikkének sérelme nélkül alkalmazandó akkor, ha az említett cikkek szerinti információk egy egyetemes regisztrációs okmányban szerepelnek.

12. cikk
A tájékoztató, az alaptájékoztató és a regisztrációs okmány érvényessége

(1)Az egyetlen vagy akár több különálló okmányból álló tájékoztató vagy alaptájékoztató a nyilvános kibocsátáskor vagy szabályozott piacra történő bevezetéskor történt közzétételét követően 12 hónapig marad érvényben, feltéve hogy kiegészítése a 22. cikkben előírt esetleges jegyzékekkel megtörtént.

Amennyiben a tájékoztató vagy alaptájékoztató különálló dokumentumokból áll, az érvényesség az értékpapírjegyzék jóváhagyásának napjával kezdődik.

(2)A 9. cikkben említett, korábban benyújtott vagy jóváhagyott regisztrációs okmánynak és egyetemes regisztrációs okmánynak a tájékoztató alkotórészeként történő felhasználására vonatkozó érvényességi ideje a benyújtás vagy jóváhagyás után 12 hónap.

E regisztrációs okmány érvényességének lejárta nem érinti annak a tájékoztatónak az érvényességét, amelynek a regisztrációs okmány alkotórészét képezi.

III. FEJEZET
A TÁJÉKOZTATÓ TARTALMA ÉS FORMÁTUMA

13. cikk
Minimuminformációk és formátum

(1)A Bizottság a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a tájékoztató, az alaptájékoztató és a végleges feltételek formátumát, valamint azon sémákat illetően, amelyek meghatározzák a tájékoztatóban kötelezően feltüntetendő információkat, elkerülve az információk ismételt feltüntetését, amennyiben a tájékoztató több különálló dokumentumból áll.

A tájékoztató különféle sémáinak kidolgozása során különösen a következőket kell figyelembe venni:

a)a befektetők számára a nem részvényjellegű értékpapírokkal összehasonlítva a tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírokra vonatkozóan szükséges információk különféle fajtái; következetes megközelítést kell alkalmazni a hasonló gazdasági racionálét képviselő értékpapírokra vonatkozó tájékoztatóban előírt információk tekintetében, különös tekintettel a származtatott értékpapírokra;

b)a nem részvényjellegű értékpapírok kibocsátásának, illetve szabályozott piacra történő bevezetésének különféle fajtái és jellemzői;

c)a felhasznált formátumot és a nem részvényjellegű értékpapírokra vonatkozó alaptájékoztatóban előírt információkat, beleértve az opciós utalványok bármely formáját is;

d)adott esetben a kibocsátó közjogi jellege;

e)adott esetben a kibocsátó tevékenységének sajátos jellege;

(2)A Bizottság a 42. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az egyetemes regisztrációs okmányban foglalt minimuminformációkat meghatározó sémát, valamint az egyetemes regisztrációs okmánynak külön a hitelintézetekre vonatkozó sémáját.

Ez a séma biztosítja, hogy ez egyetemes regisztrációs okmány tartalmazza a kibocsátóra vonatkozó összes szükséges információt, hogy ugyanazt a regisztrációs okmányt ugyanúgy fel lehessen használni a részvényjellegű értékpapírok, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy derivatívák későbbi kibocsátása vagy szabályozott piacra történő bevezetése esetén. A pénzügyi információ, az operatív és pénzügyi felülvizsgálat és kilátások, valamint a vállalatirányítás tekintetében ezt az információt a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni a 2004/109/EK irányelv 4. és 5. cikkben említett éves és féléves pénzügyi beszámolókban közzéteendő információkkal, többek között a vezetőségi beszámolóval és a vállalatirányítási nyilatkozattal.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az értékpapír-felügyeletek nemzetközi szervezetei, különösen az IOSCO által a pénzügyi és nem pénzügyi információk terén meghatározott előírásokra, illetve e rendelet I., II. és III. mellékletére kell alapozni. Ezen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat [az alkalmazás napjáig] kell elfogadni.

14. cikk
Minimális közzétételi szabályok másodlagos kibocsátás esetén

(1)Értékpapírok nyilvános kibocsátása vagy szabályozott piacra történő bevezetése esetén a következő személyek dönthetnek úgy, hogy a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó minimális közzétételi szabályok alapján készítik el a tájékoztatót:

a)olyan kibocsátók, amelyek értékpapírjait legalább 18 hónapra vezették be szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra, és amelyek ugyanazon értékpapírosztályból több értékpapírt is kibocsátanak;

b)olyan kibocsátók, amelyek tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait legalább 18 hónapra vezették be szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra, és amelyek nem részvényjellegű értékpapírokat is kibocsátanak;

c)olyan értékpapír-osztály ajánlattevői, amelyet legalább 18 hónapra vezettek be szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra.

A minimális közzétételi szabályok külön regisztrációs okmányt tartalmaznak, amelyet az a), b) és c) pontban említett személyek használhatnak, és egy külön értékpapírjegyzéket, amelyet az a) és c) pontban említett személyek használhatnak.

(2)A 6. cikk (1) bekezdéstől eltérve és a 17. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó közzétételi minimumszabályok alapján elkészített tájékoztatónak azt a releváns információt kell tartalmaznia, amely ahhoz szükséges, hogy a befektetők megértsék a kibocsátó és bármely kezességvállaló tájékoztatóját, a kizárólag az utolsó pénzügyi évre vonatkozó tájékoztatóban foglalt vagy abba hivatkozással beépített minimális pénzügyi információk alapján, az értékpapírhoz fűződő jogokat, a kibocsátás okait és annak a kibocsátóra gyakorolt hatását. A tájékoztatóban foglalt információkat könnyen elemezhető, tömör és érthető formában kell benyújtani, ami lehetővé teszi a befektetők számára, hogy megalapozott befektetési döntést hozzanak.

(3)A Bizottság a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák a minimális közzétételi szabályok értelmében alkalmazandó sémákban foglalt korlátozott információkat, adott esetben a 2004/109/EK irányelv és az 596/2014/EU rendelet értelmében már közzétett információkat is figyelembe véve.

Ezen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat [az alkalmazás napjáig] kell elfogadni.

15. cikk
Minimális közzétételi szabályok kkv-k számára

(1)Értékpapírok nyilvános kibocsátása esetén a kkv-k dönthetnek úgy, hogy a minimális közzétételi szabályok alapján készítik el a tájékoztatót, feltéve, hogy nincs szabályozott piacon bejegyzett értékpapírjuk.

A minimális közzétételi szabályok külön regisztrációs okmányból és külön értékpapírjegyzékből állnak.

A vonatkozó tájékoztatók sémájának meghatározásakor az információt az ilyen vállalkozások méretéhez és előzményeinek időtartamához kell igazítani.

(2)Az (1) bekezdésben említett minimális közzétételi szabályokat alkalmazó és olyan részvényeket vagy nem részvényjellegű értékpapírokat kínáló társaságok, amelyek nem alárendeltek, átváltoztathatóak vagy átválthatók, nem adnak jogot más fajtájú értékpapír jegyzésére vagy megszerzésére, és nem kapcsolódnak valamely derivatív eszközhöz, szabványos szöveget tartalmazó kérdőív formájában strukturált tájékoztató elkészítésére jogosultak, amelyet a kibocsátónak kell kitöltenie. E célból mind a külön regisztrációs okmányt és a külön értékpapírjegyzéket ugyanebben a formátumban kell elkészíteni.

(3)A Bizottság a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák a minimális közzétételi szabályok értelmében alkalmazandó sémákban foglalt korlátozott információkat és a (2) bekezdésben engedélyezett szabadon választható formátumot.

Ezen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat [az alkalmazás napjáig] kell elfogadni.

(4)Az ESMA a kkv-k részére útmutatókat dolgoz ki arról, hogy hogyan kell a (2) bekezdésben említett formátum szerint elkészíteni a tájékoztatókat. Az 1095/2010/EU irányelv 16. cikke (3) bekezdésének 2–4. albekezdésében meghatározott eljárásokat nem kell alkalmazni.

16. cikk
Kockázati tényezők

(1)A tájékoztatóban felsorolt kockázati tényezők a kibocsátóra és/vagy annak értékpapírjaira vonatkozó konkrét kockázatokra, valamint a megalapozott befektetési döntés meghozatalához lényeges kockázatokra korlátozódnak, amit a regisztrációs okmány és az értékpapírjegyzék tartalma is megerősít. E kockázatokat legfeljebb három különböző kategóriába kell besorolni, amelyek között az előfordulásuk gyakoriságán és negatív hatásuk várható nagyságrendjén alapuló relatív lényegességük alapján kell különbséget tenni.

(2)Az ESMA iránymutatásokat dolgoz ki az illetékes hatóságok számára, hogy megfelelően értékelhessék a kockázati tényezők jellegzetességét és lényegességét, valamint hogy be tudják sorolni a kockázati tényezőket az egyes kategóriákba.

17. cikk
Információ kihagyása

(1)Amennyiben a végleges ajánlati ár és/vagy a felajánlott értékpapírok mennyisége a tájékoztatóban nem jeleníthető meg:

a)a tájékoztatóban kell közzétenni azon kritériumokat és/vagy feltételeket, amelyekkel összhangban a fenti elemek meghatározása történik, illetve az ár esetében a legmagasabb árat; vagy

b)az értékpapír-vásárlás vagy -jegyzés elfogadása a végleges ajánlati ár és/vagy a nyilvánosságnak felajánlott értékpapírok mennyiségének benyújtása után legalább két munkanapig visszavonható legyen.

A végleges ajánlati árat és az értékpapírok mennyiségét a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához kell benyújtani, és a 20. cikk (2) bekezdése szerint kell közzétenni.

(2)A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyezheti egyes információk tájékoztatóból való kihagyását, ha úgy ítéli meg, hogy:

a)az ilyen információk közzététele a közérdekkel ellentétes lenne;

b)az ilyen információk közzététele súlyos hátrányt jelent a kibocsátóra, feltéve hogy az ilyen információ kihagyása valószínűsíthetően nem vezeti félre a nyilvánosságot a kibocsátó, az ajánlattevő vagy adott esetben a kezes, illetve az adott értékpapírokhoz fűződő jogok tájékozott értékeléséhez alapvetően szükséges azon tények és körülmények tekintetében, amelyekre a tájékoztató vonatkozik;

c)az ilyen információk az adott kibocsátás vagy szabályozott piacra történő bevezetés szempontjából csekély jelentőségűek, és nem befolyásolják a kibocsátó, az ajánlattevő vagy kezes pénzügyi helyzetének és kilátásainak értékelését.

Az illetékes hatóság évi rendszerességgel jelentést nyújt be az ESMA-hoz azon információkról, amelyek kihagyását engedélyezte.

(3)A befektetők megfelelő tájékoztatásának sérelme nélkül, ha a tájékoztatóra előírt egyes információk a kibocsátó tevékenységi köre, társasági formája vagy a tájékoztató tárgyát képező értékpapírok szempontjából kivételesen nem megfelelőek, a tájékoztatónak az előírt információkkal egyenértékű információkat kell tartalmaznia, kivéve, ha ilyen információ nem létezik.

(4)Ha értékpapírokra egy tagállam vállal kezességet, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személy a tájékoztató 4. cikk szerinti elkészítésekor elhagyhatja a szóban forgó tagállamra vonatkozó információkat.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben pontosítja azokat az eseteket, amelyeknél a (2) bekezdésnek megfelelően van lehetőség az információ kihagyására, figyelembe véve az illetékes hatóságok által az ESMA-hoz benyújtott, a (2) bekezdésben említett jelentéseket.

18. cikk
Információk beépítése hivatkozással

(1)Információkra akkor lehet hivatkozással utalni egy tájékoztatóban, ha azt korábban vagy egyidejűleg elektronikusan is közzétették, a 25. cikk követelményeinek megfelelő nyelven íródott, és amennyiben az alábbi dokumentumok valamelyikében található:

a)a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott vagy ahhoz e rendelettel összhangban benyújtott dokumentumok;

b)az 1. cikk (3) bekezdésének f) és g) pontjában, valamint az 1. cikk (4) bekezdésének d) és e) pontjában említett dokumentumok;

c)a 2. cikk (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott szabályozott információk;

d)éves vagy közbenső pénzügyi információk;

e)könyvvizsgálói jelentések és pénzügyi beszámolók;

f)Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelv 24 19. cikkében meghatározott vezetői jelentések;

g)a 2013/34/EK irányelv 20. cikkében meghatározott vállalatirányítási nyilatkozatok;

h)[a részvényesek jogairól szóló felülvizsgált irányelv 25 ] [X] cikkében meghatározott díjazásról szóló jelentés]

i)alapító okirat és alapszabály.

Ezeknek a kibocsátó számára rendelkezésre álló legfrissebb információknak kell lenniük.

Amennyiben valamely dokumentumnak csak bizonyos részeire történik hivatkozás, a tájékoztatónak tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amely szerint a nem beépített részek vagy nem relevánsak a befektető számára, vagy azokat a tájékoztató egyéb részei tárgyalják.

(2)Az információ hivatkozással történő beépítése esetén a kibocsátók, ajánlattevők vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek gondoskodnak az információ hozzáférhetőségéről. Biztosítani kell különösen egy kereszthivatkozási listát, amely a befektetők számára lehetővé teszi az adott információk egyszerű azonosítását, a tájékoztatónak pedig tartalmaznia kell a hivatkozással beépített információkat tartalmazó dokumentumokra mutató hiperhivatkozásokat.

(3)Amennyiben ez a tájékoztató első tervezetének az illetékes hatósághoz történő benyújtásával egy időben lehetséges, de mindenesetre a tájékoztató felülvizsgálati folyamata során a kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy kereshető elektronikus formában benyújt bármely, a tájékoztatóba hivatkozással beépített információt, kivéve ha azt a tájékoztatót jóváhagyó illetékes hatóság már jóváhagyta, vagy ugyanahhoz az illetékes hatósághoz már benyújtották.

(4)Az e cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki az (1) bekezdésben említett lista frissítése céljából, aminek során olyan, az uniós jogszabályok által előírt további dokumentumtípusokkal egészíti ki a listát, amelyeket az illetékes hatósághoz kell benyújtani vagy e hatóságnak kell jóváhagynia.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

IV. FEJEZET
A TÁJÉKOZTATÓ JÓVÁHAGYÁSÁNAK ÉS KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDOZATAI

19. cikk
A tájékoztató vizsgálata és jóváhagyása

(1)A tájékoztatót addig nem lehet közzétenni, amíg azt a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága jóvá nem hagyta.

(2)Ez az illetékes hatóság a tájékoztató tervezetének benyújtásától számított tíz munkanapon belül értesíti a kibocsátót, az ajánlattevőt vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyt a tájékoztató jóváhagyására vonatkozó határozatáról.

Amennyiben az illetékes hatóság az e bekezdésben, illetve a (3) és az (5) bekezdésben megállapított határidőn belül a tájékoztatóról nem határoz, az nem minősül a kérelem jóváhagyásának.

Az illetékes hatóság a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy értesítésével egyidejűleg az ESMA-t is értesíti a tájékoztató és annak bármely kiegészítése jóváhagyásáról.

(3)A (2) bekezdésben említett határidőt húsz munkanapra lehet meghosszabbítani, ha a nyilvános kibocsátás olyan kibocsátó által kibocsátott értékpapírokat érint, amelynek még egyetlen értékpapírját sem vezették be szabályozott piacra, és amely nyilvánosan még nem bocsátott ki értékpapírokat.

A húsz munkanapos határidő csak a tájékoztató tervezetének első benyújtására vonatkozik. Amennyiben a (4) bekezdés értelmében újabb benyújtásokra van szükség, a (2) bekezdésben említett határidőt kell alkalmazni.

(4)Amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy a tájékoztató tervezete nem felel meg a teljesség, érthetőség és következetesség jóváhagyáshoz szükséges követelményeinek, és/vagy hogy módosításokra vagy kiegészítő információkra van szükség:

a)a tájékoztató tervezetének és/vagy a kiegészítő információnak a benyújtását követő 10 munkanapon belül tájékoztatja a kibocsátót, az ajánlattevőt vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyt, és pontosítja ennek okait, továbbá

b)a (2) bekezdésben említett határidő csak attól a naptól érvényes, amikor a tájékoztató módosított tervezetét és/vagy a kiegészítő információt benyújtják az illetékes hatóságnak.

(5)A (2) és (4) bekezdéstől eltérve a 9. cikk (11) bekezdésében említett gyakori kibocsátók esetében az e bekezdésekben említett határidő 5 munkanapra csökken. A gyakori kibocsátók a jóváhagyási kérelem benyújtásának tervezett időpontja előtt legalább 5 munkanappal értesítik az illetékes hatóságot.

A gyakori kibocsátó kérelmet nyújt be az illetékes hatósághoz, amely tartalmazza az egyetemes regisztrációs okmány szükséges módosítását, adott esetben az értékpapírjegyzéket és a jóváhagyásra benyújtott összefoglalót.

(6)Az illetékes hatóságok honlapjukon útmutatást adnak az ellenőrzési és jóváhagyási eljárásról, hogy ezáltal megkönnyítsék a tájékoztatók hatékony és időben történő jóváhagyását. Ez az útmutató tartalmazza a jóváhagyásokkal kapcsolatos kapcsolattartó pontokat. A kibocsátónak vagy a tájékoztatóért felelős személynek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tájékoztató jóváhagyási folyamata során közvetlenül kommunikáljon és kapcsolatba lépjen az illetékes hatóság munkatársaival.

(7)A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága átadhatja a tájékoztató jóváhagyásának jogát egy másik tagállam illetékes hatóságának, az ESMA előzetes értesítésének és a hatáskörrel rendelkező hatóság egyetértésének a feltételével. Az ilyen átadásról a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által hozott határozat napjától számított három munkanapon belül értesíteni kell a kibocsátót, az ajánlattevőt vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyt. A (2) bekezdésben említett határidőt e naptól kezdve kell számítani. Az 1095/2010/EU rendelet 28. cikkének (4) bekezdése nem alkalmazandó a tájékoztató jóváhagyása jogának az e bekezdéssel összhangban történő átadására.

(8)Ez a rendelet nem érinti az illetékes hatóság felelősségét, arra továbbra is kizárólag a nemzeti jogszabályok irányadók.

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok felelősségére vonatkozó nemzeti rendelkezéseik csak a tájékoztatók illetékes hatóságuk általi jóváhagyására vonatkozzanak.

(9)A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által a tájékoztatók, regisztrációs okmányok – többek között az egyetemes regisztrációs okmányok –, kiegészítő jegyzékek és módosítások jóváhagyásáért, valamint az egyetemes regisztrációs okmány, annak módosításai és a végleges feltételek benyújtásáért felszámított díjak szintjét legalább az illetékes hatóság honlapján meg kell osztani a nyilvánossággal.

(10)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a tájékoztató teljességének, érthetőségének és következetességének ellenőrzésére, valamint a tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárásokat.

(11)Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet szerinti hatásköreit arra használja fel, hogy a tájékoztatóban található információk teljességének, következetességének és érthetőségének értékelésekor az illetékes hatóságok ellenőrzési és jóváhagyási eljárásaira tekintettel előmozdítsa a felügyeleti konvergenciát. Az ESMA különösen törekszik a konvergenciára a tájékoztatóban található információk illetékes hatóságok általi ellenőrzésének hatékonysága, módszerei és időzítése tekintetében.

(12)Az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkének sérelme nélkül az ESMA legalább egy szakértői értékelést végez az illetékes hatóságok ellenőrzési és jóváhagyási eljárása tekintetében, a jóváhagyásoknak az illetékes hatóságok közötti értesítését is beleértve. A szakértői értékelés értékeli többek között az illetékes hatóságok általi ellenőrzéssel és jóváhagyással kapcsolatos különböző megközelítéseknek a kibocsátók Európai Unióban történő tőkebevonási képességére gyakorolt hatását. Az e szakértői értékelésről szóló jelentést legkésőbb e rendelet alkalmazásának napja után három évvel teszik közzé. E szakértői értékelés összefüggésében az ESMA adott esetben véleményt vagy tanácsot kér az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkében említett értékpapír-piaci érdekképviseleti csoporttól.

20. cikk
A tájékoztató közzététele

(1)A tájékoztatót a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy a jóváhagyást követően ésszerű időben és legkésőbb a nyilvános kibocsátás vagy az érintett értékpapírok bevezetésének megkezdése előtt azt a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja.

A szabályozott piaci kereskedésbe első alkalommal bevezetett részvényosztály elsődleges nyilvános kibocsátása esetén a tájékoztatót legalább 6 munkanappal az ajánlat lejárta előtt rendelkezésre kell bocsátani.

(2)A tájékoztató – akár egyetlen dokumentumból, akár több különálló dokumentumból áll, – akkor tekintendő a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek, ha a következő honlapok valamelyikén azt elektronikus formában közzétették:

a)a kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacon az értékpapírral folytatott kereskedésre engedélyt kérő személy honlapján,

b)az értékpapírokat kihelyező vagy értékesítő pénzügyi közvetítők honlapján, ideértve a kifizető ügynököket is;

c)azon szabályozott piac honlapján, amelyre a bevezetést kérik, vagy adott esetben a multilaterális kereskedési rendszer üzemeltetőjének honlapján.

(3)A tájékoztatót a honlap erre a célra szolgáló részén kell közzétenni, amely a honlapra történő belépéskor könnyen elérhető. A tájékoztató letölthető, kinyomtatható és kereshető, nem módosítható elektronikus formában áll rendelkezésre.

A tájékoztatóban szereplő, hivatkozás útján beépített információkat tartalmazó dokumentumok, valamint a tájékoztatóra vonatkozó kiegészítő jegyzék és/vagy végleges feltételek a tájékoztatóval megegyező részben állnak rendelkezésre, szükség esetén akár linkek használatával.

(4)A tájékoztatóhoz való hozzáférés nem köthető regisztrációs folyamathoz, a jogi felelősséget korlátozó nyilatkozat elfogadásához vagy díjfizetéshez.

(5)A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága saját weboldalán közzéteszi az összes jóváhagyott tájékoztatót, vagy legalább a jóváhagyott tájékoztatók listáját, beleértve a honlapok (3) bekezdésben említett, erre a célra szolgáló részét, valamint annak (azoknak) a fogadó tagállam(ok)nak az azonosítóját, amely(ek)ben a tájékoztatóra vonatkozó értesítés a 24. cikkel összhangban történik. A közzétett listát – a linkeket is beleértve – naprakész állapotban kell tartani, és minden elemét a (7) bekezdésben említett időtartamig fent kell hagyni a honlapokon.

Amikor az illetékes hatóság értesíti az ESMA-t a tájékoztató vagy a kiegészítő jegyzék jóváhagyásáról, egyúttal az ESMA rendelkezésre bocsátja a tájékoztató és az esetleges kiegészítő jegyzékek elektronikus példányát, valamint azokat az adatokat, amelyek az ESMA által a (6) bekezdésben említett tárolási mechanizmusban történő besoroláshoz, valamint a 45. cikkben említett jelentéshez szükségesek.

A fogadó tagállam illetékes hatósága a 24. cikknek megfelelően kapott összes értesítésre vonatkozó információt közzéteszi a honlapján.

(6)Az ESMA legkésőbb a nyilvános kibocsátás vagy az érintett értékpapírok bevezetésének megkezdése előtt közzéteszi honlapján az illetékes hatóságoktól kapott valamennyi tájékoztatót és a tájékoztatók kiegészítő jegyzékeit, a végleges feltételeket és adott esetben a kapcsolódó fordításokat, valamint azon fogadó tagállam(ok)ra vonatkozó információkat, amely(ek)ben a tájékoztatókra vonatkozó értesítés a 24. cikkel összhangban zajlik. A közzététel egy olyan tárolási mechanizmus keretében történik, amely a nyilvánosság számára ingyenes hozzáférést és keresőfunkciókat biztosít.

(7)A jóváhagyott tájékoztatók a (2) és (6) bekezdésben meghatározott honlapokon történő közzétételüket követően legalább 10 éven át nyilvánosan elérhetőek maradnak.

(8)A több dokumentumból álló és/vagy információkat hivatkozással beépítő tájékoztató esetén a tájékoztatót alkotó dokumentumokat és információkat külön közzé lehet tenni és terjeszteni, feltéve hogy az említett dokumentumokat a (2) bekezdésben megállapított módon a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják. A tájékoztatót alkotó minden egyes dokumentumon fel kell tüntetni, hogy hol szerezhető be a már jóváhagyott és/vagy az illetékes hatósághoz benyújtott többi dokumentum.

(9)A nyilvánosság rendelkezésére bocsátott tájékoztató és/vagy annak kiegészítő jegyzékei szövegének és formátumának mindenkor meg kell egyeznie a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott eredeti változattal.

(10)Bármely természetes vagy jogi személy kérésére a kibocsátó, az ajánlattevő, a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy vagy az értékpapírokat kihelyező vagy értékesítő pénzügyi közvetítők kötelesek a tájékoztatót nyomtatott formában térítésmentesen megküldeni. A tájékoztató megküldése olyan joghatósági területekre vonatkozik, amelyeken a nyilvános kibocsátás vagy a szabályozott piacra történő bevezetés e rendelet értelmében zajlik.

(11)Az e cikkben meghatározott eljárások következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki a tájékoztató közzétételéhez kapcsolódó követelmények további pontosítása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(12)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a tájékoztatók besorolásához szükséges, az (5) bekezdésben említett adatok pontos meghatározása céljából.

Az ESMA e szabályozástechnikai standardtervezeteket [a hatálybalépés napja után 9 hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

21. cikk
Reklámok

(1)Az értékpapírok nyilvános kibocsátására vagy szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkozó bármely reklámnak meg kell felelnie az e cikkben említett elveknek.

(2)A reklámokban közölni kell, hogy tájékoztató kiadására sor került vagy sor fog kerülni, és azt is jelezni kell, hogy a befektetők azt hol szerezhetik be.

(3)A reklámokból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy reklámról van szó. A reklámban foglalt információ nem lehet pontatlan vagy félrevezető. A reklámban foglalt információnak összhangban kell állnia a tájékoztatóban megadott információkkal, amennyiben azt már közzétették, vagy azon információkkal, amiket a tájékoztatóban közölni kell, ha a tájékoztató közzétételére csak később kerül sor.

(4)Valamennyi szóbeli vagy írásbeli formában kiadott, a nyilvános kibocsátásra vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre vonatkozó információnak összhangban kell állnia a tájékoztató tartalmával még akkor is, ha az információk nem reklámcélokat szolgálnak.

(5)A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának rendelkeznie kell hatáskörrel az értékpapírok nyilvános kibocsátásához vagy szabályozott piacra történő bevezetéséhez kapcsolódó reklámtevékenység – (2)–(4) bekezdésben említett elveknek való megfelelőségének – ellenőrzésére.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák az e rendelet (2) és (4) bekezdésében említett reklámokra vonatkozó rendelkezéseket.

22. cikk
A tájékoztató kiegészítő jegyzékei

(1)A tájékoztató kiegészítő jegyzékében haladéktalanul meg kell említeni minden lényeges új tényezőt, a tájékoztatóban foglalt információra vonatkozó olyan lényegi hibát vagy pontatlanságot, amely befolyásolhatja az értékpapírok értékelését, és amely a tájékoztató jóváhagyása és a nyilvános kibocsátás végleges lezárása, illetve – ha ez történik később – a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között merült fel vagy észlelték.

Az ilyen kiegészítő jegyzéket a tájékoztatóval megegyező módon, legfeljebb öt munkanapon belül kell jóváhagyni és legalább az eredeti tájékoztatónak a 20. cikkel összhangban történő közzétételekor alkalmazott módon kell közzétenni. Az összefoglalót és annak esetleges fordításait szintén ki kell egészíteni, ha a kiegészítő jegyzékben foglalt új információk figyelembevétele szükséges.

(2)Ha a tájékoztató értékpapírok nyilvános kibocsátásával kapcsolatos, és amennyiben az (1) bekezdésben említett új tényező, hiba vagy pontatlanság merül fel a nyilvános értékpapír-kibocsátás végleges lezárása vagy az értékpapírok átadása előtt, akkor azon befektetők, akik az értékpapírok megvásárlására vagy lejegyzésére a kiegészítő jegyzék közzététele előtt megállapodást kötöttek, jogosultak elfogadó nyilatkozatuk visszavonására, e jogukat a kiegészítő jegyzék közzététele után két munkanapos határidőn belül gyakorolhatják, attól függően, hogy melyikre kerül sor hamarabb. Ezt az időszakot a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja. A kiegészítő jegyzék tartalmazza az elállási jog végső dátumát.

(3)Amennyiben a kibocsátó kiegészítő jegyzéket készít olyan, az alaptájékoztatóban szereplő információk vonatkozásában, amelyek csak egy vagy több adott kibocsátásra vonatkoznak, úgy a (2) bekezdésben foglalt, a befektetőknek az elfogadó nyilatkozat visszavonására vonatkozó joga nem alkalmazható az alaptájékoztatónak megfelelő összes értékpapír-kibocsátásra, hanem csak az adott kibocsátás(ok)ra.

(4)Csak egyetlen kiegészítő jegyzéket kell elkészíteni és jóváhagyni, amennyiben az (1) bekezdésben említett új tényező, lényegi hiba vagy pontatlanság csupán az egyetemes regisztrációs okmányban foglalt információra vonatkozik, és amennyiben ezen egyetemes regisztrációs okmányt több tájékoztató alkotórészeként egyidejűleg használják. Ebben az esetben a kiegészítő jegyzéknek fel kell sorolnia az összes olyan tájékoztatót, amelyre e jegyzék vonatkozik.

(5)A kiegészítő jegyzéknek a jóváhagyás előtti ellenőrzése során az illetékes hatóság kérheti, hogy a kiegészítő jegyzék mellékletben tartalmazza a kiegészített tájékoztató egységes szerkezetbe foglalt változatát, amennyiben erre a tájékoztatóban található információ érthetőségének biztosítása miatt szükség van. Ezt a kérést a 19. cikk (4) bekezdése szerinti, kiegészítő információra vonatkozó kérésnek kell tekinteni.

(6)E cikk következetes harmonizációjának biztosítása és a pénzügyi piacok technikai fejlődésének a figyelembevétele érdekében az ESMA szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki azon helyzetek pontos meghatározására, amelyekben a tájékoztatóban foglalt információval kapcsolatos lényegi hiba, tárgyi tévedés vagy pontatlanság a tájékoztató kiegészítő jegyzékének közzétételét teszi szükségessé.

Az ESMA e szabályozástechnikai standardtervezeteket [a hatálybalépés napja után 9 hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

V. FEJEZET
HATÁROKON ÁTNYÚLÓ KIBOCSÁTÁSOK ÉS SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS, VALAMINT NYELVHASZNÁLAT

23. cikk
A tájékoztatók jóváhagyásának uniós hatálya

(1)A 35. cikk sérelme nélkül, ha nyilvános kibocsátás vagy szabályozott piacra történő bevezetés egy vagy több tagállamban vagy a székhely szerinti tagállamon kívüli tagállamban történik, a székhely szerinti tagállam által jóváhagyott tájékoztató és annak minden kiegészítő jegyzéke bármely számú fogadó tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatal vagy szabályozott piacra történő bevezetésre érvényes, feltéve, hogy az ESMA és valamennyi fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának értesítésére a 24. cikknek megfelelően sor került. A fogadó tagállamok illetékes hatóságai nem hagyják jóvá a tájékoztatókat, vagy ehhez kapcsolódóan közigazgatási eljárásokat nem folytatnak le.

(2)Amennyiben a tájékoztató jóváhagyása után a 22. cikkben említett lényeges új tényezőkre, tárgyi tévedésekre vagy pontatlanságokra derül fény, a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága előírja a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban jóváhagyandó kiegészítő jegyzék közzétételét. Az ESMA és a fogadó tagállam illetékes hatósága tájékoztathatja a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát az új információk szükségességéről.

24. cikk
Értesítés

(1)A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy kérésére és a kérelem átvételétől számított három munkanapon belül, vagy ha ezt a kérelmet a tájékoztató tervezetével együtt nyújtják be, a tájékoztató jóváhagyása után egy munkanappal megküldi a fogadó tagállam illetékes hatóságának a jóváhagyási igazolást, amely tanúsítja, hogy a tájékoztatót e rendeletnek megfelelően készítették el, valamint az említett tájékoztató egy elektronikus példányát.

Adott esetben az első albekezdésben említett értesítéshez csatolni kell a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy felelősségére elkészített tájékoztató és/vagy összefoglaló fordítását.

A jóváhagyási igazolásról – a fogadó tagállam illetékes hatóságának értesítésével egy időben – értesíteni kell a kibocsátót vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személyt.

(2)Az igazolásban közölni kell a 17. cikk (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazását, annak indokolásával együtt.

(3)A székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a tájékoztató jóváhagyási igazolásának a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére való megküldésével egyidejűleg az ESMA-t is értesíti.

(4)Amennyiben a korábban bejelentett alaptájékoztató végleges feltételei nem szerepelnek sem az alaptájékoztatóban, sem pedig a kiegészítésben, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága ezeket elektronikus úton, a benyújtást követően a lehető leghamarabb továbbítja a fogadó tagállam(ok) illetékes hatóságának és az ESMA-nak.

(5)Az illetékes hatóságok a tájékoztatókra és azok kiegészítéseire vonatkozó értesítésekért vagy értesítések fogadásáért, illetve a kapcsolódó felügyeleti tevékenységekért nem számíthatnak fel díjat, történjen az a székhely szerinti tagállamban vagy a fogadó tagállam(ok)ban.

(6)E rendelet egységes alkalmazásának biztosítása, valamint a pénzügyi piacok technikai fejlődésének figyelembevétele érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki a jóváhagyási igazolások, a tájékoztatónak, a tájékoztató és/vagy az összefoglaló fordításának és a tájékoztató kiegészítő jegyzékeinek a megküldéséhez felhasználandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások megállapítása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikke szerinti elfogadására.

25. cikk
Nyelvhasználat

(1)Ha a nyilvános kibocsátásra vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag a székhely szerinti tagállamban kerül sor, a tájékoztatót a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által elfogadott nyelven kell elkészíteni.

(2)Ha a nyilvános kibocsátásra vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre a székhely szerinti tagállamon kívüli egy vagy több tagállamban kerül sor, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint a tájékoztatót vagy az ilyen tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell elkészíteni.

Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatósága előírhatja, hogy a 7. cikkben említett összefoglalót fordítsák le a hivatalos nyelvére (nyelveire), de nem írhatja elő a tájékoztató egyéb részeinek lefordítását.

A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által végzendő vizsgálat és jóváhagyás céljára a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint a tájékoztatót vagy az ilyen hatóság által elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell elkészíteni.

(3)Ha a nyilvános kibocsátásra, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésre a székhely szerinti tagállamot is magában foglaló egynél több tagállamban kerül sor, a tájékoztatót a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által elfogadott nyelven kell elkészíteni, és azt – a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint – vagy az egyes fogadó tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven is rendelkezésre kell bocsátani.

Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatósága előírhatja, hogy a 7. cikkben említett összefoglalót fordítsák le a hivatalos nyelvére (nyelveire), de nem írhatja elő a tájékoztató egyéb részeinek lefordítását.

(4)Az adott kibocsátás végleges feltételeit és összefoglalóját a jóváhagyott alaptájékoztató nyelvével megegyező nyelven kell elkészíteni.

Amikor a fogadó tagállam illetékes hatósága vagy egynél több fogadó tagállam esetén a fogadó tagállamok illetékes hatóságai felé továbbítják a végleges feltételeket, a végleges feltételekre és az adott kibocsátás mellékelt összefoglalójára az e cikkben előírt nyelvi követelmények vonatkoznak.

VI. FEJEZET
HARMADIK ORSZÁGOKBAN BEJEGYZETT KIBOCSÁTÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNSZABÁLYOK

26. cikk
Az e rendelettel összhangban elkészített tájékoztató alapján történő értékpapír-kibocsátás vagy szabályozott piacra történő bevezetés

(1)Az e rendelettel összhangban készített tájékoztató alapján az Unióban értékpapírokat kibocsátani szándékozó vagy értékpapíroknak az Unió valamely szabályozott piacára történő bevezetését kérő, harmadik országbeli kibocsátó a 2. cikk (1) bekezdése m) pontjának iii. alpontjában meghatározott, székhely szerinti tagállam illetékes hatóságától a 19. cikkel összhangban kaphatja meg a tájékoztatójának jóváhagyását. Erre a tájékoztatóra és a harmadik országbeli kibocsátóra a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának felügyelete alatt e rendelet összes rendelkezését alkalmazni kell.

(2)A harmadik országbeli kibocsátó az uniós pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás alá tartozó és annak alapján felügyelt szervezetek közül engedélyezés alapján kinevez egy, a székhely szerinti tagállamában letelepedett képviselőt. A harmadik országbeli kibocsátó értesíti az illetékes hatóságot képviselőjének személyazonosságáról és elérhetőségeiről.

(3)E rendelet alkalmazásának céljából e képviselő lesz a harmadik országbeli kibocsátó kapcsolattartó pontja az Unióban, amelyen keresztül az illetékes hatósággal folytatott összes hivatalos levelezés zajlik. A képviselő a harmadik országbeli kibocsátóval együtt felel a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felé azért, hogy a tájékoztató a rendelet VII. és VIII. fejezetével összhangban megfeleljen e rendelet előírásainak.

27. cikk
Értékpapír-kibocsátáshoz vagy a szabályozott piacra történő bevezetéshez harmadik ország jogszabályai szerint elkészített tájékoztató

(1)A valamely harmadik országbeli kibocsátó székhely szerinti tagállamának illetékes hatósága jóváhagyhatja a nyilvános kibocsátáshoz vagy a szabályozott piacra történő bevezetéshez harmadik ország jogszabályai szerint elkészített és az ezen jogszabályok hatálya alá tartozó tájékoztatót, amennyiben a szóban forgó harmadik ország nemzeti jogszabályai által megállapított információs követelmények az e rendelet követelményeivel egyenértékűek.

(2)Ha a harmadik országbeli kibocsátó által kibocsátott értékpapírok nyilvános kibocsátására vagy szabályozott piacra történő bevezetésére a székhely szerinti tagállamon kívüli tagállamban kerül sor, a 23., 24. és 25. cikkben foglalt követelményeket kell alkalmazni.

(3)A Bizottság a 42. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az egyenértékűségi kritériumok meghatározása céljából, a 6., 7., 8. és 13. cikk követelményei alapján.

A fenti kritériumok alapján a Bizottság a 43. cikkben említett vizsgálati eljárásnak megfelelően végrehajtási intézkedéseket fogadhat el, amelyekkel tanúsítja, hogy valamely harmadik ország az adott országban elkészített tájékoztatók e rendeletben előírtakkal való egyenértékűségét nemzeti jogszabályai révén biztosítja. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 43. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

28. cikk
Együttműködés harmadik országokkal

(1)A 27. cikk alkalmazása céljából és szükség esetén a 26. cikk alkalmazása céljából a tagállamok illetékes hatóságai együttműködési megállapodást kötnek a harmadik országok felügyeleti hatóságaival a harmadik országokban található felügyeleti hatóságokkal való információcserére, valamint az e rendelet alapján a harmadik országokban keletkező kötelezettségek érvényesítésére vonatkozóan. Az együttműködési megállapodás legalább a hatékony információcserét biztosítja, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy az e rendeletből eredő kötelezettségeiket teljesítsék.

Az illetékes hatóság tájékoztatja az ESMA-t és az egyéb illetékes hatóságokat, ha ilyen megállapodást készül megkötni.

(2)A 27. cikk alkalmazása céljából és szükség esetén a 26. cikk alkalmazása céljából az ESMA megkönnyíti és összehangolja az illetékes hatóságok és a harmadik országok érintett felügyeleti hatóságai közötti együttműködési megállapodások kidolgozását.

E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az ESMA a tagállamok illetékes hatóságai által adott esetben alkalmazandó együttműködési megállapodások dokumentumsablonját tartalmazó szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki.

A Bizottság felhatalmazást kap a második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az ESMA szükség esetén megkönnyíti és összehangolja továbbá a harmadik országok felügyeleti hatóságaitól kapott, és a 36. és 37. cikkben tárgyalt intézkedések meghozatala szempontjából lényeges információknak az illetékes hatóságok közötti cseréjét.

(3)Az illetékes hatóságok csak olyan esetekben kötnek információcseréről szóló együttműködési megállapodásokat harmadik országok felügyeleti hatóságaival, ha a továbbadott információkra legalább a 33. cikkben meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garancia vonatkozik. Ilyen információcserére kizárólag az említett illetékes hatóságok feladatainak ellátása céljából kerülhet sor.

VII. FEJEZET
AZ ESMA ÉS AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK

29. cikk
Illetékes hatóságok

(1)Minden egyes tagállam kijelöl egy illetékes közigazgatási hatóságot, amely felelős ebből a rendeletből eredő kötelezettségek végrehajtásáért és annak biztosításáért, hogy az e rendelet alapján elfogadott rendelkezéseket alkalmazzák. A tagállamok a kijelölésről tájékoztatják a Bizottságot, az ESMA-t és a többi tagállam illetékes hatóságait.

Az illetékes hatóság teljes mértékben független minden piaci résztvevőtől.

(2)A tagállamok engedélyezhetik az illetékes hatóság számára, hogy a jóváhagyott tájékoztatók interneten történő közzétételének feladatát másra ruházza.

A feladatok más szervezetekre történő átruházását külön határozattal kell végrehajtani, amely meghatározza a vállalandó feladatokat és e feladatok ellátásának feltételeit, valamint tartalmaz egy olyan záradékot, amely kötelezi az érintett szervezetet, hogy eljárása során és szervezete kialakításakor kerülje az összeférhetetlenséget, és a rábízott feladatok ellátása során szerzett információkat tisztességtelenül, illetve a verseny korlátozására ne használja fel. E határozat tartalmazza az illetékes hatóság és azon szervezet közötti valamennyi megállapodást, amelyre a feladatokat átruházza.

Az e rendeletnek való megfelelés felügyeletéért és a tájékoztató jóváhagyásáért a végső felelősséget minden esetben az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt illetékes hatóság viseli.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az ESMA-t és a többi tagállam illetékes hatóságait a 2. albekezdésben említett határozatról, beleértve az ilyen átruházást szabályozó pontos feltételeket is.

(3)Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem sértik a tagállamok azon lehetőségét, hogy külön jogi és közigazgatási megoldásokat alkalmazzanak azon tengerentúli európai területekre, amelyek külkapcsolataiért az ilyen tagállam felelős.

30. cikk
Az illetékes hatóságok hatáskörei

(1)E rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes hatóság – a nemzeti joggal összhangban – az alábbi felügyeleti és vizsgálati jogosultságokkal rendelkezik:

a)előírja a kibocsátók, ajánlattevők vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek számára kiegészítő információk tájékoztatóba történő felvételét, amennyiben az a befektetők védelmének érdekében szükséges;

b)előírja a kibocsátók, ajánlattevők vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek, illetve a fölöttük ellenőrzést gyakorló vagy általuk ellenőrzött személyek számára információk és dokumentumok szolgáltatását;

c)előírja a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy, valamint a nyilvános kibocsátás végrehajtásával vagy a szabályozott piacra történő bevezetés kérelmezésével megbízott pénzügyi közvetítők könyvvizsgálói és vezetői számára az információ szolgáltatását;

d)felfüggeszti a nyilvános kibocsátást vagy a szabályozott piacra történő bevezetést minden egyes alkalommal legfeljebb 10 egymást követő munkanapra, ha ésszerű indokkal feltételezi, hogy e rendelet rendelkezéseit megsértették;

e)megtiltja vagy felfüggeszti a reklámozást vagy kezdeményezi, hogy a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy vagy az érintett pénzügyi közvetítő beszüntesse vagy felfüggessze reklámtevékenységét, minden egyes alkalommal legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha ésszerű indoka van azt feltételezni, hogy e rendelet rendelkezéseit megsértették;

f)megtiltja a nyilvános kibocsátást, amennyiben megállapította, hogy e rendelet rendelkezéseit megsértették, vagy ésszerű indoka van azt feltételezni, hogy e rendelkezéseket meg fogják sérteni;

g)felfüggeszti a szabályozott piacon való kereskedést vagy kezdeményezi annak felfüggesztését az adott szabályozott piacon, minden egyes alkalommal legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha ésszerű indoka van azt feltételezni, hogy e rendelet rendelkezéseit megsértették;

h)megtiltja a szabályozott piacon való kereskedést, amennyiben azt állapítja meg, hogy e rendelet rendelkezéseit megsértették;

i)közzéteszi a tényt, hogy egy kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy nem teljesíti kötelezettségeit;

j)felfüggeszti a jóváhagyásra benyújtott tájékoztató ellenőrzését vagy felfüggeszti a nyilvános kibocsátást vagy a szabályozott piacra történő bevezetést, amennyiben az illetékes hatóság az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendeletének 26 42. cikke alapján ráruházott, tiltás vagy korlátozás kiszabásának hatáskörével él, amíg e tiltás vagy korlátozás érvényességét nem veszti;

k)legfeljebb öt éven át megtagadja a bizonyos kibocsátó, ajánlattevő vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy által készített bármely tájékoztató jóváhagyását, amennyiben e kibocsátó, ajánlattevő vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy több alkalommal súlyosan megsértette e rendelet rendelkezéseit;

l)közzéteszi vagy előírja a kibocsátó számára, hogy tegye közzé az összes lényeges információt, amelynek hatása lehet a szabályozott piacokra bevezetett értékpapírok értékelésére a befektetők védelmének, illetve a piac zavarmentes működésének biztosítása érdekében;

m)felfüggeszti az értékpapírok kereskedését vagy felkéri az adott szabályozott piacot az ilyen felfüggesztésre, ha úgy találja, hogy a kibocsátó helyzete következtében a kereskedés hátrányosan befolyásolná a befektetők érdekeit;

n)helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végez a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszíneken, és e célból bizonyos helyszínekre belép, hogy dokumentumokhoz és bármilyen formátumú adatokhoz férjen hozzá, amennyiben fennáll a megalapozott gyanúja annak, hogy ott az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyával összefüggő dokumentumok és adatok találhatók, amelyek fontosak lehetnek e rendelet megszegésének bizonyításához.

Ha a nemzeti jogszabályok alapján szükséges, az illetékes hatóság kérheti a megfelelő igazságügyi hatóságot, hogy határozzon az első albekezdésben említett hatáskörök használatáról. Az 1095/2010/EU rendelettel 21. cikkével összhangban az ESMA részt vehet az n) pontban említett helyszíni vizsgálatokban, amennyiben azokat két vagy több hatáskörrel rendelkező hatóság közösen hajtja végre.

(2)Az (1) bekezdésben említett funkcióikat és hatásköreiket az illetékes hatóságok az alábbi módokon láthatják el:

a)közvetlenül;

b)más hatóságokkal együttműködésben;

c)saját felelősségüket megtartva az ilyen hatóságokra való hatáskör-átruházással;

d)az illetékes igazságügyi szervekhez benyújtott kérelem útján.

(3)A tagállamok a megfelelő intézkedésekkel biztosítják az illetékes hatóságok valamennyi olyan felügyeleti és vizsgálati jogosultságát, amely feladataik ellátásához szükséges.

(4)Az illetékes hatóságok részére valamely személy által e rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás nem minősül az információátadás bármely, szerződésben, vagy bármely jogalkotási, szabályozási, vagy igazgatási rendelkezésben meghatározott korlátozása megsértésének, és nem jár a bejelentő semmilyen felelősségével az ilyen bejelentéssel kapcsolatban.

(5)Az (1)–(3) bekezdés rendelkezései nem sértik a tagállamok azon lehetőségét, hogy külön jogi és közigazgatási megoldásokat alkalmazzanak azon tengerentúli európai területekre, amelyek külkapcsolataiért az ilyen tagállam felelős.

31. cikk
Az illetékes hatóságok közötti együttműködés

(1)E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságok együttműködnek egymással és az ESMA-val. Indokolatlan késedelem nélkül információt cserélnek és együttműködnek a vizsgálati, felügyeleti és jogérvényesítési tevékenység során.

Amennyiben a tagállamok a 36. cikkel összhangban úgy döntenek, hogy az e rendeletben említett rendelkezések megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, biztosítják, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre abból a célból, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges jogkörökkel, hogy a joghatóságukon belül kapcsolatba lépjenek az igazságszolgáltatási hatóságokkal, és az e rendelet esetleges megsértéséért indított bűnügyi nyomozásokhoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkat szerezzenek be, és azokat továbbítsák más illetékes hatóságoknak és az ESMA-nak az egymással való együttműködési kötelezettségük teljesítése érdekében, valamint az ESMA-nak e rendelet céljából.

(2)Az illetékes hatóság az alábbi kivételes körülmények fennállása esetén utasíthatja el a tájékoztatás vagy valamely nyomozás tekintetében történő együttműködés iránti kérelem teljesítését:

a)ha a kérelem teljesítése valószínűleg hátrányosan befolyásolná saját vizsgálati, végrehajtási tevékenységeit vagy adott esetben egy büntetőjogi kivizsgálást;

b)ha az adott cselekmények és személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást a megkeresett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál;

c)ha a megkeresett tagállamban már jogerős bírósági határozatot hoztak az ugyanezeket az ügyleteket elkövető ilyen személyek ellen.

(3)Az illetékes hatóságok kérésre haladéktalanul rendelkezésre bocsátják az e rendelet alkalmazása céljából szükséges információkat.

(4)Az illetékes hatóság segítséget kérhet egy másik tagállam illetékes hatóságától a helyszíni ellenőrzésekkel vagy vizsgálatokkal kapcsolatban.

A segítséget kérő illetékes hatóság tájékoztatja az ESMA-t az első albekezdésben említett minden kérésről. Határokon átnyúló hatású vizsgálat vagy ellenőrzés esetében az ESMA köteles valamely érintett illetékes hatóság megkeresésére a vizsgálatot vagy ellenőrzést koordinálni.

Ha valamely illetékes hatóság egy másik tagállam illetékes hatóságától helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására vonatkozó kérést kap, a következő lehetőségek közül választhat:

a)saját maga végzi el a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot;

b)engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzésben vagy vizsgálatban történő részvételt;

c)engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatását;

d)ellenőröket vagy szakértőket jelöl ki a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzésére; és/vagy

e)a felügyeleti tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokat megosztja más illetékes hatóságokkal.

(5)Az illetékes hatóságok bejelenthetik azon helyzeteket az ESMA-nak, ha egy együttműködés – különösen információcsere – iránti megkeresését elutasítottak vagy elvárható időn belül nem teljesítettek. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikkének sérelme nélkül, az első mondatban említett helyzetekben az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörnek megfelelően járhat el.

(6)Az illetékes hatóságok által az (1) bekezdéssel összhangban megosztandó információk meghatározása céljából az ESMA szabályozási standardtervezetet dolgozhat ki.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(7)Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki az illetékes hatóságok közötti együttműködéshez és információcseréhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni a harmadik albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

32. cikk
Együttműködés az ESMA-val

(1)E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságok az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően együttműködnek az ESMA-val.

(2)Az illetékes hatóságok az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkének megfelelően haladéktalanul az ESMA rendelkezésére bocsátják a feladatainak elvégzéséhez szükséges valamennyi információt.

(3)E cikk alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki, amelyek meghatározzák a (2) bekezdésben információcsere eljárásait és formáit.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikke szerinti elfogadására.

33. cikk
Szakmai titoktartás

(1)Az ennek a rendeletnek az értelmében az illetékes hatóságok között folytatott bármilyen, üzleti vagy operatív feltételekkel, illetve más gazdasági vagy személyes jellegű ügyekkel kapcsolatos információcsere bizalmas adatközlésnek minősül és a szakmai titoktartás követelményeinek hatálya alá tartozik, kivéve azt az esetet, ha az illetékes hatóság az információközléssel egyidejűleg megállapítja, hogy a szóban forgó információ közreadható, illetve az információközlést bírósági eljárás teszi szükségessé.

(2)A szakmai titoktartás kötelezettsége mindazon személyekre vonatkozik, akik az illetékes hatóságnál vagy olyan intézménynél dolgoznak vagy dolgoztak, amelyekre az illetékes hatóság átruházta hatásköreit. A szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információk – az uniós vagy nemzeti jogban megállapított ellenkező rendelkezés hiányában – semmilyen más személlyel, illetve hatósággal nem közölhetők.

34. cikk
Adatvédelem

A személyes adatok a tagállamok által e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében az illetékes hatóságok e rendelet alkalmazásában feladataikat a 95/46/EK irányelvet átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel összhangban végzik.

A személyes adatok az ESMA által e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében az ESMA a betartja a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseit.

35. cikk
Óvintézkedések

(1)Ha a fogadó tagállam illetékes hatósága megállapítja, hogy a kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy vagy a nyilvános kibocsátásért felelős pénzügyi intézmények szabálytalanságokat követtek el, vagy e személyek az e rendelet szerinti kötelezettségeit megszegték, e megállapításait megküldi a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának és az ESMA-nak.

(2)Ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által meghozott intézkedések ellenére a kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy vagy a nyilvános kibocsátásért felelős pénzügyi intézmény továbbra is sérti e rendelet vonatkozó rendelkezéseit, a fogadó tagállam illetékes hatósága a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának és az ESMA-nak a tájékoztatását követően meghozza a befektetők védelmére az összes helyénvaló intézkedést, és erről haladéktalanul értesítik a Bizottságot és az ESMA-t.

(3)Az ESMA a második bekezdésben említett helyzetekben az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke értelmében ráruházott hatásköröknek megfelelően járhat el.

VIII. FEJEZET
KÖZIGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK ÉS SZANKCIÓK

36. cikk
Közigazgatási intézkedések és szankciók

(1)Az illetékes hatóságok 303. cikk szerinti felügyeleti és vizsgálati hatáskörének, valamint a tagállamok büntetőjogi szankciók előírására és alkalmazására vonatkozó jogának sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára a megfelelő közigazgatási intézkedések és közigazgatási szankciók meghozatalához legalább az alábbi jogsértések esetére:

a)a rendelet 3. cikkének, 5. cikkének, 6. cikkének, 7. cikke (1)–(10) bekezdésének, 8. cikkének, 9. cikke (1)–(13) bekezdésének, 10. cikkének, 11. cikke (1) és (3) bekezdésének, 12. cikkének, 14. cikke (2) bekezdésének, 15. cikke (1) és (2) bekezdésének, 16. cikke (1) bekezdésének, 17. cikke (1) és (3) bekezdésének, 18. cikke (1)–(3) bekezdésének, 19. cikke (1) bekezdésének, 20. cikke (1)–(4) bekezdésének és (7)–(10) bekezdésének, 21. cikke (2)–(4) bekezdésének, 22. cikke (1), (2) és (4) bekezdésének, valamint 25. cikkének megsértése;

b)a 30. cikk szerinti vizsgálatban vagy ellenőrzésben való együttműködés vagy kérés teljesítésének elmulasztása.

A tagállamok [a hatálybalépés napját követő 12 hónappal]-ig határozhatnak úgy, hogy nem állapítanak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat az első albekezdésben foglaltak szerint, ha az említett albekezdés a) és b) pontjában említett jogsértések nemzeti jogukban már büntetőjogi szankciók hatálya alá tartoznak. Ha a tagállamok így döntenek, részletesen tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t az adott büntetőjoguk idevágó részeiről.

A tagállamok az első és második albekezdésben említett szabályokról [a hatálybalépés napját követő 12 hónappal]-ig részletesen tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t.

(2)Az (1) bekezdés a) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára legalább az alábbi közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve közigazgatási intézkedések meghozatalához:

a)a felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét megnevező nyilvános közlemény;

b)olyan végzés, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással;

c)maximális közigazgatási pénzbírság a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszereséig, ha azok meghatározhatók;

d)jogi személy esetében legalább 5 000 000 EUR összegű, illetve azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euro a hivatalos pénznem, a nemzeti pénznemben [a hatálybalépés napján]-án/-én ennek megfelelő értékű maximális közigazgatási pénzbírság, vagy a jogi személy ügyvezető szerve által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének 3%-a;

Amennyiben a jogi személy anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a végső anyavállalat ügyvezető szerve által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a vonatkozó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel;

e)természetes személy esetében legalább 700 000 EUR összegű, illetve azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euro a hivatalos pénznem, a nemzeti pénznemben [a hatálybalépés napján]-án/-én ennek megfelelő értékű maximális közigazgatási pénzbírság.

(3)A tagállamok további szankciókat és intézkedéseket, valamint az e rendeletben előírtnál magasabb szintű közigazgatási bírságokat is előírhatnak.

37. cikk
Felügyeleti és szankcionálási hatáskör gyakorlása

(1)Az illetékes hatóságok a közigazgatási szankciók és intézkedések típusának és szintjének a meghatározásakor figyelembe vesznek minden lényeges körülményt, többek között adott esetben:

a)a jogsértés súlyossága és időtartama;

b)a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékét;

c)a jogsértésért felelős személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi ereje;

d)a jogsértésnek a lakossági befektető érdekeire gyakorolt hatása;

e)a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, vagy harmadik feleknek a jogsértés által okozott vesztesége, amennyiben ezek meghatározhatók;

f)a jogsértésért felelős személy az illetékes hatósággal való együttműködésének mértékét, amelytől függetlenül az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásáról gondoskodni kell;

g)a jogsértésért felelős személy által elkövetett korábbi jogsértések;

h)a felelős személy által a jogsértés után, a jogsértés megismétlődésének megelőzése érdekében hozott intézkedések.

(2)A közigazgatási szankciókra és egyéb közigazgatási intézkedésekre vonatkozó hatáskörük 36. cikk szerinti gyakorlása során az illetékes hatóságok szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a felügyeleti és kivizsgálási hatáskörük gyakorlása, valamint a kiszabott közigazgatási szankciók és intézkedések e rendeletnek megfelelően hatékonyak és arányosak legyenek. A többszörös és egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében összehangoltan lépnek fel a határokon átnyúló esetekben a felügyeleti és kivizsgálási hatáskörök gyakorlása, valamint a közigazgatási szankciók kiszabása során.

38. cikk
Jogorvoslat

A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet rendelkezései alapján hozott határozatokat kellően megindokolják, és azok ellen bíróság előtt jogorvoslattal lehessen élni.

39. cikk
A rendelet megsértésének bejelentése

(1)Az illetékes hatóságoknak hatékony mechanizmusokat kell létrehozniuk annak érdekében, hogy ösztönözzék és lehetővé tegyék az e rendelet tényleges vagy esetleges megsértésének az illetékes hatóságok részére történő bejelentését.

(2)Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a)a tényleges vagy lehetséges jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások, ideértve az ilyen bejelentések számára biztonságos kommunikációs csatornák létrehozása is;

b)munkaszerződéssel munkát végző azon személyek megfelelő védelme legalább a munkáltató vagy harmadik felek általi megtorlással, diszkriminációval vagy másfajta tisztességtelen bánásmóddal szemben, akik jogsértést jelentenek be;

c)az eljárás teljes időtartama alatt védelem biztosítása mind a jogsértést bejelentő személy, mind a jogsértésért állítólagosan felelős természetes személy személyazonosságára és személyes adataira vonatkozóan, kivéve, ha a nemzeti jog a további vizsgálattal vagy a bejelentést követően indított bírósági eljárással összefüggésben előírja e személyek kilétének a felfedését.

(3)Az e rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésével kapcsolatban érdemi információt szolgáltató személynek a tagállamok a tagállami joggal összhangban pénzügyi ösztönzőt kínálhatnak fel akkor, ha a bejelentőnek az információ bejelentése nem más, korábban fennálló jogszabályi vagy szerződéses kötelezettsége, valamint feltéve, hogy a bejelentett információ új, és e rendelet megsértése miatti közigazgatási vagy büntetőjogi szankció kiszabásához vagy egyéb közigazgatási intézkedés meghozatalához vezet.

(4)A tagállamok a pénzügyi szolgáltatások szempontjából szabályozott tevékenységet folytató munkáltatóktól megkövetelik, hogy olyan megfelelő eljárásokat alakítsanak ki, amelyekkel a munkavállalóik a jogsértéseket – egy meghatározott, független és önálló csatornán keresztül – belsőleg jelenthetik.

40. cikk
Határozatok közzététele

(1)Az e rendelet megsértéséért közigazgatási szankciót vagy intézkedést kiszabó határozatot az illetékes hatóságok közvetlenül azt követően, hogy a szankció által sújtott személyt tájékoztatták róla, közzéteszik hivatalos honlapjukon. A közzétételnek legalább a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős természetes vagy jogi személyek kilétére vonatkozó információkat tartalmaznia kell. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a vizsgálati jellegű intézkedést előíró határozatokra.

(2)Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyazonosságának vagy személyes adatainak a közzététele – az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan, vagy ha a közzététel veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását, illetőleg egy folyamatban lévő büntetőeljárást, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok:

a)halasszák el a szankciót vagy az intézkedést kiszabó határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek;

b)anonim, a nemzeti jognak megfelelő módon egyék közzé a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozatot, amennyiben az anonim közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét; A szankciót vagy intézkedést kiszabó határozat anonim közzététele esetén az érintett adatok közzététele ésszerű ideig elhalasztható, amennyiben ezen időszakon belül az anonim közzététel indokai várhatóan megszűnnek;

c)eltekinteni a szankciót vagy az intézkedést kiszabó határozat közzétételétől, amennyiben az a) és b) pontban meghatározott opciókat nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy:

i.a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe;

ii.arányos legyen e határozatok közzététele az intézkedésekhez viszonyítva, amelyeket úgy ítélnek meg, hogy jelentőségük csekély.

(3)Amennyiben a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozat ellen az illetékes igazságügyi vagy más hatósághoz fellebbezést nyújtanak be, az illetékes hatóságok hivatalos honlapjukon haladéktalanul közzéteszik az erre vonatkozó információt és a fellebbezés eredményével kapcsolatos későbbi információkat. A szankció vagy intézkedés kivetéséről szóló korábbi határozatot megsemmisítő határozatokat ugyancsak közzé kell tenni.

(4)Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az e cikkel összhangban nyilvánosságra hozott információk a nyilvánosságra hozatalt követően legalább öt évig fenn maradjanak a hivatalos honlapjukon. A nyilvánosságra hozott személyes adatokat csak annyi ideig lehet az illetékes hatóság honlapján tartani, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján szükséges.

41. cikk
Szankciók bejelentése az ESMA-nak

(1)Az illetékes hatóság évente köteles az ESMA rendelkezésére bocsátani a 36. cikknek megfelelően kivetett összes közigazgatási szankcióra és intézkedésre vonatkozó összesített információkat. Az ESMA a kapott információkat éves jelentésben teszi közzé.

Amennyiben a tagállamok a 36. cikk (1) bekezdésével összhangban úgy döntenek, hogy a 36. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, akkor az illetékes hatóságaik évente összesített és anonimizált adatokat küldenek az ESMA-nak az összes lefolytatott bűnügyi nyomozásra és a kivetett büntetőjogi szankciókra vonatkozóan. Az ESMA a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos információkat éves jelentésben teszi közzé.

(2)Az illetékes hatóságnak a közigazgatási vagy büntetőjogi szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések nyilvános közzétételével egyidejűleg az adott közigazgatási intézkedésről és közigazgatási szankcióról értesítenie kell az ESMA-t.

(3)Az illetékes hatóságok tájékoztatják az ESMA-t az összes kivetett, de a 40. cikk (2) bekezdésének c) pontja alapján közzé nem tett közigazgatási szankcióról vagy intézkedésekről, beleértve a kapcsolódó jogorvoslatokat és azok eredményét is. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok tájékoztatást kapjanak a kivetett büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos jogerős ítéletekről, és azokat benyújtsák az ESMA-nak. Az ESMA kizárólag az illetékes hatóságok közötti információcsere céljából központi adatbázist tart fenn a hozzá bejelentett szankciókról. Ehhez az adatbázishoz kizárólag az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és azt az általuk szolgáltatott információk alapján naprakésszé kell tenni.

IX. FEJEZET
FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

42. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételekkel felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)Az 1. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 2. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (14) bekezdésében, a 13. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 14. cikk (3) bekezdésében, a 15. cikk (3) bekezdésében, a 17. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikk (10) bekezdésében, a 21. cikk (6) bekezdésében és a 27. cikk (3) bekezdésében említett, a Bizottságra ruházott felhatalmazás határozatlan időtartamra szól, amely időtartam [a hatálybalépés napján]-án/-én kezdődik.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 2. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (14) bekezdésében, a 13. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 14. cikk (3) bekezdésében, a 15. cikk (3) bekezdésében, a 17. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikk (10) bekezdésében, a 21. cikk (6) bekezdésében és a 27. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)Az 1. cikk (5) és (6) bekezdése, a 2. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (14) bekezdése, a 13. cikk (1) és (2) bekezdése, a 14. cikk (3) bekezdése, a 15. cikk (3) bekezdése, a 17. cikk (5) bekezdése, a 19. cikk (10) bekezdése, a 21. cikk (6) bekezdése és a 27. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére három hónappal meghosszabbodik.

43. cikk
Bizottsági eljárások

(1)A Bizottság munkáját a 2001/528/EK bizottsági határozattal 27 létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. cikk
Hatályon kívül helyezés

(1)A 2003/71/EK irányelv [e rendelet alkalmazásának napja]-tól/-től kezdődően hatályát veszti.

(2)A 2003/71/EK irányelvre vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni az e rendelet IV. mellékletében található megfelelési táblázattal összhangban.

(3)A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdése a) pontjának második albekezdésében található, a 2003/71/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésére történő hivatkozás az egyenértékű harmadik országbeli piac 2014/65/EU irányelv szerinti fogalmának meghatározása céljából érvényben marad.

(4)A 2003/71/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályokkal összhangban [e rendelet alkalmazásának napja] előtt jóváhagyott tájékoztatókra érvényességi idejük lejártáig vagy [e rendelet alkalmazásának napja] után eltelt tizenkét hónapig (amelyik előbb következik be) ugyanezek a nemzeti jogszabályok vonatkoznak.

45. cikk
Az ESMA jelentése a tájékoztatókról

(1)A 20. cikk (6) bekezdésében említett mechanizmuson keresztül közzétett dokumentumok alapján az ESMA évente jelentést tesz közzé, amely tartalmazza a jóváhagyott és az Unióban bejelentett tájékoztatókra vonatkozó statisztikákat, valamint a trendeknek a kibocsátók típusait, főként a kkv-ket, és a kibocsátások típusait, különösen a kibocsátás összegét, az átruházható értékpapírok típusát, a kereskedési helyszínének típusát és a címletet figyelembe vevő elemzését.

(2)E jelentés főként az alábbiakat tartalmazza:

a)annak elemzése, hogy mennyire elterjedt az Unióban a 14. és 15. cikkben meghatározott közzétételi szabályok, valamint a 9. cikkében meghatározott egyetemes regisztrációs okmány használata;

b)az alaptájékoztatóra és végleges feltételekre, valamint a különálló dokumentumok formájában vagy egyetlen dokumentumként elkészített tájékoztatókra vonatkozó statisztikák;

c)az e rendelet hatálya alá tartozó, nem jegyzett társaságok, multilaterális kereskedési rendszerekben – például kkv-tőkefinanszírozási piacokon – értékesített értékpapírokkal rendelkező társaságok, valamint szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező társaságok általi nyilvános értékpapír-kibocsátás útján bevont átlagos és teljes összegekre vonatkozó statisztikák. E statisztikáknak adott esetben az eredeti nyilvános kibocsátások és az azt követő kibocsátások, valamint a részvényjellegű értékpapírok és a nem részvényjellegű értékpapírok szerinti lebontásban kell megjelenniük.

46. cikk
Felülvizsgálat

A Bizottság [a hatálybalépés után 5 évvel] előtt jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, adott esetben jogalkotási javaslatok kíséretében.

E jelentés többek között azt értékeli, hogy az összefoglaló tájékoztató a 14. és 15. cikkben megállapított közzétételi szabályok és a 9. cikkben meghatározott egyetemes regisztrációs okmány továbbra is megfelel-e a rendelet célkitűzéseinek szempontjából. A jelentés figyelembe veszi a 19. cikk (2) bekezdésében említett szakértői értékelés eredményeit.

47. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)Ezt a rendeletet [a hatálybalépés napjától számított 12 hónappal]-tól/től kell alkalmazni.

(3)A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy [a hatálybalépés napjától számított 12 hónappal]-ig megfeleljenek a 11. cikknek, a 19. cikk (8) bekezdésének, a 29., 30., 36., 37., 38., 39., 40. és 41. cikknek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

12.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés 28 keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 29  

☒ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.A tájékoztató reformjának célja, hogy hozzájáruljon a tőkepiaci unió következő célkitűzéseihez: csökkenteni a pénzügyi piacok megosztottságát, diverzifikálni a finanszírozási forrásokat, és megerősíteni a határokon átnyúló tőkemozgásokat. Az uniós részvételből adódó többletérték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☒ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: 2017-től 2019-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 30  

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☒ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–◻az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–☒a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említ ett szervek;

–◻ közjogi szervek;

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.Tervezett ellenőrzési módszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában (a pénzügyi kimutatás mellékletében található második dokumentum) kell kitölteni, és a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a CISNET-re.

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

[Szerv]: ESMA				N. év 34 : 2016	N+1. év: 2017	N+2. év: 2018	N+3. év: 2019	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető			ÖSSZESEN 35
1. cím:	Kötelezettség-vállalási előirányzatok	(1)		0,362	1,078	0,924	0,200	…	…	…	2,564
	Kifizetési előirányzatok	(2)		0,362	1,078	0,924	0,200	…	…	…	2,564
2. cím:	Kötelezettség-vállalási előirányzatok	(1a)		0	0,600	0,600	0,120	…	…	…	1,320
	Kifizetési előirányzatok	(2a)		0	0,600	0,600	0,120	…	…	…	1,320
3. cím:	Kötelezettség-vállalási előirányzatok	(3a)
	Kifizetési előirányzatok	(3b)
Az ESMA-ra vonatkozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettség-vállalási előirányzatok	=1+1a +3a		0,362	1,678	1,524	0,320	…	…	…	3,884
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3b		0,362	1,678	1,524	0,320	…	…	…	3,884

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

n.a.

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az ESMA előirányzataira gyakorolt becsült hatás

–☒    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.A(z) [szerv] humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Tisztviselők (AD besorolás)
Tisztviselők (AST besorolás)
Szerződéses alkalmazottak	1	7	6	1,3	…	…	…	15,3
Ideiglenes alkalmazottak
Kiküldött nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

1

7

6

1,3

…

…

…

15,3

Kérjük, jelezzék a munkaerő-felvétel tervezett időpontját, és igazítsák ki az összeget ennek megfelelően (ha a munkaerő-felvétel júliusban történik, csak az átlagos költség 50 %-át kell figyelembe venni), valamint nyújtsanak további magyarázatot a mellékletben.

3.2.3.2.A felügyeletet ellátó főigazgatóságnál felmerülő, becsült humánerőforrás-szükségletek

–☒    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Az V. melléklet 3. szakaszának kell tartalmaznia az egységnyi teljes munkaidős egyenérték (FTE) költségének számítására vonatkozó leírást.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–◻    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–☒    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret 45 felülvizsgálatára.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–☒    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslathoz kapcsolódó pénzügyi kimutatás melléklete

Az ESMA által végrehajtandó feladatokhoz kapcsolódó személyzeti költségeket az adott EFH 2015. évi költségvetési tervezetében szereplő költségbesorolással összhangban becsülték meg. A Bizottság javaslata egy sor szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standard kidolgozását is előírja az ESMA számára.

Továbbá az ESMA-nak frissítenie kell a tájékoztatók meglévő nyilvántartását, és azt egy keresőeszközzel ellátott online tárolási mechanizmussá kell átalakítania, amelyet a befektetők ingyenesen használhatnak. Ez lehetővé teszi a befektetők számára, hogy egyetlen helyen hozzáférjenek az uniós tájékoztatókhoz, és összevethessék azokat. Továbbá a tárolási mechanizmusban összegyűjtött adatok lehetővé teszik az ESMA számára, hogy részletes statisztikákat dolgozzon ki az EU-ban jóváhagyott tájékoztatókról, és éves jelentést készítsen. Valahányszor az illetékes hatóságok az ESMA-nak elküldik a jóváhagyott tájékoztatók elektronikus változatát, egy sor metaadatot is el kell küldeniük, ami lehetővé teszi a tájékoztatóknak az ESMA honlapján történő indexálását.

Az ESMA nem kap új felügyeleti hatáskört, de felkérést kap az STS-kritériumok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos felügyeleti együttműködés és konvergencia további előmozdítására (lásd a 3. fejezetet). Ez a célkitűzés alapvető fontosságú, mivel megelőzi az uniós értékpapírosítási piac széttagolódását.

Ami az időzítést illeti, feltételezhető, hogy a rendelet 2016 közepén fog hatályba lépni. Következésképpen az ESMA többletforrásaira 2016-tól kezdődően lesz szükség, hogy megkezdhesse az előkészítő munkákat és a rendelet zökkenőmentes végrehajtását. Ami az érintett tételek jellegét illeti, az új technikai standardok sikeres és kellő időben történő bevezetése érdekében többleterőforrásokat kell biztosítani a szakpolitika kidolgozásához, a jogszabályok megszövegezéséhez és a hatásvizsgálatokhoz.

A munka a következőket teszi szükségessé: két- és többoldalú egyeztetések az érdekeltekkel, a lehetőségek elemzése és értékelése, konzultációs dokumentumok megszövegezése, nyilvános konzultációk az érdekeltekkel, a tagállami felügyeleti hatóságok munkatársaiból álló állandó szakértői csoportok létrehozása és irányítása, piaci szereplőkből és a befektetők képviselőiből álló eseti szakértői csoportok létrehozása és irányítása, a konzultációk eredményeinek elemzése, költség/haszon-elemzések megszövegezése és a jogszabály megszövegezése.

Ez azt jelenti, hogy 2016 elejétől egy fő további ideiglenes alkalmazottra lesz szükség. Feltételezhető, hogy ez a létszámemelés 2017-ben és 2018-ban is megmarad, mivel az ESMA-nak új feladatok kell majd ellátnia. Ezek az új feladatok a rendeletjavaslatban találhatók, részletesebb meghatározásuk az indokolásban olvasható.

Várható többleterőforrás-szükséglet:

A várhatóan szükséges pótlólagos álláshelyet az AD7 tisztségcsoportba és besorolási fokozatba tartozó ideiglenes alkalmazottakkal kell betölteni.

A különböző személyzeti kategóriákra vonatkozó átlagos bérköltségek az értékpapírosításról szóló rendeletre vonatkozó DG BUDG útmutatáson alapulnak, amelyet a biztosi testület 2015.09.30-án fogadott el.

A bérkorrekciós együttható Párizs esetében 1,168;

A munkaerő-felvétellel kapcsolatos költségek (utazás, szállás, orvosi vizsgálatok, beilleszkedési és egyéb támogatások, költözési költségek stb.) a becslés szerint 12 700 EUR-t tesznek ki.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2004.12.31., 64. o.).

(2) COM(2014) 903 final.

(3) COM(2015) 468 final.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. november 26-i 1286/2014/EU rendelete a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 596/2014/EU rendelete a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(7) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről, 2010. december 8., (COM(2010) 716 végleges).

(8) HL C [...], [...], [...] o.

(9) HL C [...], [...], [...] o.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (PRIIP) (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.)

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/49/EU irányelve a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.)

(18) A Tanács 80/390/EGK 1980. március 17-i irányelve az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetése esetén közzéteendő tájékoztatók összeállítására, vizsgálatára és terjesztésére vonatkozó követelmények összehangolásáról (HL L 100., 1980.4.17., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 28-i 2001/34/EK irányelve az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról (HL L 184., 2001.7.6., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).

(22) A Bizottság 809/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 149., 2004.4.30., 1. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott társasági formájú vállalkozások éves beszámolóiról, összevont éves beszámolóiról és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(25) HL C [...], [...], [...] o.

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(27) A Bizottság 2001. június 6-i 2001/528/EK határozata az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról (HL L 191., 2001.7.13., 45. o.).

(28) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(29) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(30) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(31) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(32) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(33) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(34) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(35) AZ ÖSSZESEN a végrehajtási szakaszra és az azt követő első évre vonatkozik. Nem vonatkozik az azt követő évekre, amelyek során az előirányzatok megegyeznek a 2019-re vonatkozó előirányzatokkal, mivel ez az időtartam nem korlátozott, így nem lehet összeadni.

(36) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(37) AZ ÖSSZESEN a végrehajtási szakaszra és az azt követő első évre vonatkozik. Nem vonatkozik az azt követő évekre, amelyek során az előirányzatok megegyeznek a 2019-re vonatkozó előirányzatokkal, mivel ez az időtartam nem korlátozott, így nem lehet összeadni.

(38) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(39) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:

(40) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(41) AZ ÖSSZESEN a végrehajtási szakaszra és az azt követő első évre vonatkozik. Nem vonatkozik az azt követő évekre, amelyek során az előirányzatok megegyeznek a 2019-re vonatkozó előirányzatokkal, mivel ez az időtartam nem korlátozott, így nem lehet összeadni.

(42) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő; JED = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(43) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(44) Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

(45) Lásd a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 11. és 17. cikkét.

(46) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.11.30.

COM(2015) 583 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete
az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról

{SWD(2015) 255 final}
{SWD(2015) 256 final}

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete
az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról

I. MELLÉKLET

A TÁJÉKOZTATÓ

I.    Összegzés

II.    Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai, vezető állású munkavállalók, tanácsadók és könyvvizsgálók

A cél a társaság képviselőinek és a társaság általi kibocsátásban vagy a szabályozott piacra történő bevezetésben érintett egyéb személyeknek az azonosítása; ezek a személyek felelnek a tájékoztató elkészítéséért, illetve a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért.

III.    A kibocsátás statisztikái és a várható ütemezése

A cél a kibocsátás lebonyolítására vonatkozó alapvető információk szolgáltatása, illetve a kibocsátáshoz kapcsolódó fontos időpontok azonosítása.

A. A kibocsátás statisztikái

B. Módszer és várható ütemezés

IV.    Alapvető információk

A cél a társaság pénzügyi feltételeire, tőkeellátottságára és kockázati tényezőire vonatkozó alapvető információk összesítése. Ha a dokumentumban foglalt pénzügyi kimutatásokat a társaság csoportstruktúrájában vagy számviteli politikájában bekövetkezett változások tükrözése érdekében módosítják, a kiválasztott pénzügyi adatokat is módosítani kell.

A. Kiválasztott pénzügyi adatok

B. Tőkeellátottság és eladósodottság

C. A kibocsátás indokai és a belőle származó források felhasználása

D. Kockázati tényezők

V.    A társaságra vonatkozó információk

A cél információk szolgáltatása a társaság üzleti működéséről, az általa gyártott termékekről vagy nyújtott szolgáltatásokról, valamint a vállalkozást befolyásoló tényezőkről. Az is célja, hogy információkkal szolgáljon a társaság ingatlanvagyona, műszaki berendezései és felszerelései megfelelő és alkalmas voltáról, valamint jövőbeni kapacitásbővítési vagy szűkítési terveiről.

A. A társaság múltja és fejlődése

B. Üzleti áttekintés

C. Szervezeti felépítés

D. Ingatlanok, gépek és berendezések

VI.    Működési és pénzügyi áttekintés és kilátások

A cél, hogy bemutassa a társaság vezetésének magyarázatát a társaság pénzügyi helyzetét és működési eredményeit érintő tényezőkről azon múltbéli időszakok tekintetében, amelyekre a pénzügyi kimutatások vonatkoznak, valamint a vállalatvezetés értékelését azon tényezőkről és trendekről, amelyek az elkövetkezendő időszakokban várhatóan lényeges hatással lesznek a társaság pénzügyi helyzetére és működési eredményeire.

A. Üzleti eredmény

B. Likviditás és tőkeforrások

C. Kutatás és fejlesztés, szabadalmak és licenciák stb.

D. Trendek

VII.    Igazgatósági tagok, vezető állású munkavállalók és munkavállalók

A cél információk szolgáltatása a társaság igazgatósági tagjairól és vezetőiről, ami lehetővé teszi a befektetők számára, hogy értékeljék azok szakértelmét, képesítését és díjazásuk szintjét, valamint a társasághoz fűződő viszonyukat.

A. Igazgatósági tagok és vezető állású munkavállalók

B. Díjazás

C. Igazgatósági gyakorlatok

D. Alkalmazottak

E. Részvénytulajdonlás

VIII.    Főrészvényesek és kapcsolt felekkel folytatott ügyletek

A cél információk szolgáltatása a főrészvényesekről és másokról, akik ellenőrzést gyakorolhatnak a társaság fölött, vagy befolyásolhatják azt. Ez a rész információkat ad a társaság azon ügyleteiről is, amelyeket a társasághoz kapcsolódó személyekkel kötött, illetve arról, hogy az ilyen ügyletek feltételei tisztességesek-e a társaság szempontjából.

A. Főrészvényesek

B. Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek

C. Szakértők és tanácsadók érdekeltségei

IX.    Pénzügyi információk

A cél annak meghatározása, hogy milyen pénzügyi kimutatásokat kell a dokumentumnak tartalmaznia, valamint hogy milyen időszakokra vonatkozzanak, a pénzügyi kimutatások kora, illetve más pénzügyi jellegű információk bemutatása. A pénzügyi kimutatások készítésénél és könyvvizsgálatánál alkalmazott számviteli és könyvvizsgálati elveket a nemzetközi számviteli és könyvvizsgálati szabványokkal összhangban kell meghatározni.

A. Konszolidált beszámolók és más pénzügyi információk

B. Lényeges változások

X.    A kibocsátás, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés részletes adatai

A cél információk szolgáltatása értékpapírok kibocsátásáról, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséről az értékpapírok elosztási tervéről és a kapcsolódó ügyekről.

A. Kibocsátás és a szabályozott piacra történő bevezetés

B. Elosztási terv

C. Piacok

D. Eladó értékpapírok birtokosai

E. Felhígítás (kizárólag tulajdoni részesedést jelentő értékpapíroknál)

F. A kibocsátás költségei

XI.    Kiegészítő információk

A cél olyan információk szolgáltatása, melynek nagy részét törvény írja elő, és amit a tájékoztató máshol nem tartalmaz.

A. Részvénytőke

B. Alapító okirat és alapszabály

C. Lényeges szerződések

D. Deviza-ellenőrzés

E. Adóügyi következményekre vonatkozó figyelmeztetés

F. Osztalékok és kifizető ügynökök

G. Szakértők nyilatkozatai

H. A bemutatott dokumentumok

I. Leányvállalatokra vonatkozó információk

II. MELLÉKLET

REGISZTRÁCIÓS OKMÁNY

I.    Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai, vezető állású munkavállalók, tanácsadók és könyvvizsgálók

A cél a társaság képviselőinek és a társaság általi kibocsátásban vagy a szabályozott piacra történő bevezetésben érintett egyéb személyeknek az azonosítása; ezek a személyek felelnek a tájékoztató elkészítéséért, illetve a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért.

II.    A kibocsátóra vonatkozó kulcsfontosságú információk

A cél a társaság pénzügyi feltételeire, tőkeellátottságára és kockázati tényezőire vonatkozó alapvető információk összesítése. Ha a dokumentumban foglalt pénzügyi kimutatásokat a társaság csoportstruktúrájában vagy számviteli politikájában bekövetkezett változások tükrözése érdekében módosítják, a kiválasztott pénzügyi adatokat is módosítani kell.

A. Kiválasztott pénzügyi adatok

B. Tőkeellátottság és eladósodottság

C. Kockázati tényezők

III.    A társaságra vonatkozó információk

A cél információk szolgáltatása a társaság üzleti működéséről, az általa gyártott termékekről vagy nyújtott szolgáltatásokról, valamint a vállalkozást befolyásoló tényezőkről. Az is célja, hogy információkkal szolgáljon a társaság ingatlanvagyona, műszaki berendezései és felszerelései megfelelő és alkalmas voltáról, valamint jövőbeni kapacitásbővítési vagy szűkítési terveiről.

A. A társaság múltja és fejlődése

B. Üzleti áttekintés

C. Szervezeti felépítés

D. Ingatlan, műszaki berendezések és felszerelések

IV.    Működési és pénzügyi áttekintés és kilátások

A cél, hogy bemutassa a társaság vezetésének magyarázatát a társaság pénzügyi helyzetét és működési eredményeit érintő tényezőkről azon múltbéli időszakok tekintetében, amelyekre a pénzügyi kimutatások vonatkoznak, valamint a vállalatvezetés értékelését azon tényezőkről és trendekről, amelyek az elkövetkezendő időszakokban várhatóan lényeges hatással lesznek a társaság pénzügyi helyzetére és működési eredményeire.

A. Üzleti eredmény

B. Likviditás és tőkeforrások

C. Kutatás és fejlesztés, szabadalmak és licenciák stb.

D. Trendek

V.    Igazgatósági tagok, vezető állású munkavállalók és munkavállalók

A cél információk szolgáltatása a társaság igazgatóságának tagjairól és vezetőiről, ami lehetővé teszi a befektetők számára, hogy értékeljék azok szakértelmét, képesítését és díjazásuk szintjét, valamint a társasághoz fűződő viszonyukat.

A. Igazgatósági tagok és vezető állású munkavállalók

B. Díjazás

C. Igazgatósági gyakorlatok

D. Alkalmazottak

E. Részvénytulajdonlás

VI.    Főrészvényesek és kapcsolt felekkel folytatott ügyletek

A cél információk szolgáltatása a főrészvényesekről és másokról, akik ellenőrzést gyakorolhatnak a társaság fölött vagy befolyásolhatják azt. Ez a rész információkat ad a társaság azon ügyleteiről is, amelyeket a társasághoz kapcsolódó személyekkel kötött, illetve arról, hogy az ilyen ügyletek feltételei tisztességesek-e a társaság szempontjából.

A. Főrészvényesek

B. Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek

C. Szakértők és tanácsadók érdekeltségei

VII.    Pénzügyi információk

A cél annak meghatározása, hogy milyen pénzügyi kimutatásokat kell a dokumentumnak tartalmaznia, valamint hogy milyen időszakokra vonatkozzanak, a pénzügyi kimutatások kora, illetve más pénzügyi jellegű információk bemutatása. A pénzügyi kimutatások készítésénél és könyvvizsgálatánál alkalmazott számviteli és könyvvizsgálati elveket a nemzetközi számviteli és könyvvizsgálati szabványokkal összhangban kell meghatározni.

A. Konszolidált beszámolók és más pénzügyi információk

B. Lényeges változások

VIII.    Kiegészítő információk

A cél olyan információk szolgáltatása, melynek nagy részét törvény írja elő, és amit a tájékoztató máshol nem tartalmaz.

A. Részvénytőke

B. Alapító okirat és alapszabály

C. Lényeges szerződések

D. Szakértők nyilatkozatai

E. A bemutatott dokumentumok

F. Leányvállalatokra vonatkozó információk

III. MELLÉKLET

ÉRTÉKPAPÍRJEGYZÉK

I.    Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai, vezető állású munkavállalók, tanácsadók és könyvvizsgálók

A cél a társaság képviselőinek és a társaság általi kibocsátásban vagy a szabályozott piacra történő bevezetésben érintett egyéb személyeknek az azonosítása; ezek a személyek felelnek a tájékoztató elkészítéséért, illetve a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért.

II.    A kibocsátás statisztikái és a várható ütemezése

A cél a kibocsátás lebonyolítására vonatkozó alapvető információk szolgáltatása, illetve a kibocsátáshoz kapcsolódó fontos időpontok azonosítása.

A. A kibocsátás statisztikái

B. Módszer és várható ütemezés

III.    A kibocsátóra vonatkozó kulcsfontosságú információk

A cél a társaság pénzügyi feltételeire, tőkeellátottságára és kockázati tényezőire vonatkozó alapvető információk összesítése. Ha a dokumentumban foglalt pénzügyi kimutatásokat a társaság csoportstruktúrájában vagy számviteli politikájában bekövetkezett változások tükrözése érdekében módosítják, a kiválasztott pénzügyi adatokat is módosítani kell.

A. Tőkeellátottság és eladósodottság

B. A kibocsátás indokai és a belőle származó források felhasználása

C. Kockázati tényezők

IV.    A szakértők érdekeltségei

A cél információk szolgáltatása a társaságnak az esetlegesen alkalmazott szakértőivel vagy tanácsadóival folytatott ügyleteire vonatkozóan.

V.    A kibocsátás, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés részletes adatai

A cél információk szolgáltatása értékpapírok kibocsátásáról, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséről az értékpapírok elosztási tervéről és a kapcsolódó ügyekről.

A. Kibocsátás és a szabályozott piacra történő bevezetés

B. Elosztási terv

C. Piacok

D. Eladó értékpapírok birtokosai

E. Felhígítás (kizárólag tulajdoni részesedést jelentő értékpapíroknál)

F. A kibocsátás költségei

VI.    Kiegészítő információk

A cél olyan információk szolgáltatása, melynek nagy részét törvény írja elő, és amit a tájékoztató máshol nem tartalmaz.

A. Deviza-ellenőrzés

B. Adóügyi következményekre vonatkozó figyelmeztetés

C. Osztalékok és kifizető ügynökök

D. Szakértők nyilatkozatai

E. A bemutatott dokumentumok

IV. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

(lásd a 44. cikket)