[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 27.10.2008

COM(2008) 676 végleges

2008/0200 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatáról (CIWIN) {SEC(2008)2701}{SEC(2008)2702}

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és célkitűzései

A 2004 júniusában ülésező Európai Tanács felkérte a Bizottságot arra, hogy készítsen átfogó stratégiát a létfontosságú infrastruktúrák védelmére. A Bizottság 2004. október 20-án közleményt fogadott el „A létfontosságú infrastruktúrák védelme a terrorizmus elleni küzdelemben” címmel, amelyben javaslatokat tett arra vonatkozóan, hogy a létfontosságú infrastruktúrákat érintő terrortámadások esetén hogyan lehetne az európai megelőzést, felkészültséget és válaszadást javítani. A Tanács által 2004 decemberében elfogadott, „A terrortámadások megelőzése, felkészültség és válaszadás” című következtetések, valamint „a terrorfenyegetések és -támadások következményeivel kapcsolatos EU szolidaritási program” támogatta a Bizottság azon szándékát, hogy javaslatot tegyen a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programra (European Programme for Critical Infrastructure Protection – EPCIP), és jóváhagyta a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatának (Critical Infrastructure Warning Information Network – CIWIN) Bizottság általi felállítását.

2006 decemberében a Bizottság az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló irányelvre tett javaslatot. Ezzel egy időben a Bizottság közleményt adott ki az EPCIP-ről. Mindezek a dokumentumok az Európai Unióban az infrastruktúrák védelmének keretrendszerét képezik. A közlemény meghatározza a létfontosságú infrastruktúrák védelmének európai uniós keretrendszerét, és kifejti, hogyan lehet életbe léptetni az EPCIP-et (beleértve a CIWIN-t is).

A CIWIN kezdeményezés az EPCIP részét képezi, és különösen az Európai Unió tagállamai közötti információcsere-eljárással és az ezt az eljárást támogató információtechnológiai rendszerrel foglalkozik.

Általános háttér

Az Európai Unió biztonsága és gazdasága, valamint polgárainak jóléte bizonyos infrastruktúráktól és az általuk nyújtott szolgáltatásoktól függ. Például a telekommunikációs és az energiahálózat, a pénzügyi szolgáltatások és a közlekedési rendszerek, az egészségügyi szolgáltatások, valamint a biztonságos ivóvíz- és élelmiszerellátás döntő fontosságúak az Európai Unió és tagállamai számára. Egyrészt a kulcsfontosságú szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúrák megsemmisítése vagy megzavarása, másrészt az ilyen eseményekre történő nem megfelelő reagálás az EU-ban életeket követelhet, illetve tulajdonvesztéssel és a közbizalom megrendülésével járhat. A bonyolult kölcsönös függőségek azt jelentik, hogy egy bizonyos esemény hatással lehet más ágazatokra és az élet olyan területeire, amelyek nem közvetlenül vagy nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz. Az efféle összefüggések feltárása még nem kielégítő, amelynek az lehet az eredménye, hogy a létfontosságú infrastruktúrák védelme és az Európai Unió polgárainak biztonsága nem megfelelő.

Az Európai Unióban a létfontosságú infrastruktúrákra jelenleg különböző védintézkedések és kötelezettségek vannak érvényben, amelyekre horizontálisan nem alkalmaznak minimumszabályokat. Bizonyos tagállamok már előre járnak saját nemzeti létfontosságú infrastruktúrájuk azonosításának folyamatában, szigorú védintézkedéseket vezettek be, és azok védelmének biztosítására különböző gyakorlatokkal és rendszerekkel rendelkeznek. Mások még csak most indítják el ezt a folyamatot, és jelentős előnyökkel járhat számukra a bevált gyakorlathoz való hozzáférés, például a kockázatértékelési módszerek területén. A probléma földrajzi (azaz tagállamok közötti) és ágazati (azaz a különféle CIP-ágazatok (Critical Infrastructure Protection − létfontosságú infrastruktúrák védelme) közötti) értelemben is meghatározható.

A tagállamok közötti információcsere vizsgálata igen bonyolult terület, amely jól átgondolt megközelítést tesz szükségessé. Fontos a tevékenységek párhuzamos végrehajtásának elkerülése, amely más tagállamokban a hasonló helyzetekre vonatkozó hiányos információkból ered: például az egyik tagállamban a bevált gyakorlatra vonatkozó információval elkerülhető egy másik tagállamban egy hasonló gyakorlat kifejlesztésének költsége.

Ezenkívül az érdekelt felek tartanak az érzékeny információk cseréjétől. Az információk hatékony cseréjéhez bizalom és rugalmasság kialakítására van szükség.

Hatályos rendelkezések a javaslat által érintett területen

Az Európai Unióban jelenleg a létfontosságú infrastruktúrák védelme terén nem léteznek az információcserére és a riasztásokra vonatkozó rendelkezések, bár a Bizottság 2006-ban javaslatot tett az európai létfontosságú infrastruktúrák (ECI) azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló irányelvre (COM(2006) 787 végleges). Ezzel egy időben a Bizottság közleményt adott ki az EPCIP-ről (COM (2006) 786 végleges). 2008 júniusában a Tanács a fent említett irányelvre vonatkozóan politikai megállapodást ért el, amelynek elfogadására a tervek szerint 2008 második felében kerül sor.

Ezenfelül az Európai Unióban számos ágazati sürgősségi riasztórendszer létezik. A CIWIN és a meglévő sürgősségi riasztórendszerek közötti fő különbség, hogy a CIWIN ágazatokat átfogó jellegű. Jelenleg a meglévő sürgősségi riasztórendszerek egyike sem rendelkezik horizontális és ágazatokat átfogó funkciókkal, amelyek a segélyhívó szolgálatokon kívül az érdekelt felek szélesebb köre (a megfelelő nemzeti CIP-ügynökségek és minisztériumok stb.) számára is hozzáférhetők lennének:

- a közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus kialakításáról szóló 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozat (átdolgozás);

- a radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcserére vonatkozó közösségi szabályozásról szóló 87/600/Euratom tanácsi határozat, amely létrehozta a közösségi sürgősségi radiológiai tájékoztatást;

- az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló, 1982. december 21-i 82/894/EGK tanácsi irányelv;

- a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv;

- a Közösségben a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról szóló 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat;

- az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

- az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

- a Traces néven ismert integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszer kifejlesztéséről szóló 2003/623/EK bizottsági határozat;

- a belső eljárási szabályzata módosításáról szóló 2006/25/EK, Euratom bizottsági határozat.

Összhang az Európai Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

E javaslat teljes mértékben összhangban van az Európai Unió célkitűzéseivel, és különösen azzal, amelynek célja „az Unió fenntartása és fejlesztése a szabadság, a biztonság és az igazságosság olyan térségeként, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul”.

Összhangban van az egyéb szakpolitikákkal, mivel célja nem az, hogy fennálló intézkedések helyébe lépjen, hanem hogy azokat az ECI-k védelmének javítása érdekében kiegészítse.

AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása

Az EPCIP-ről folytatott konzultáció során és azon belül a CIWIN-nel kapcsolatosan valamennyi érintett szereplővel konzultáltak. Ez az alábbiak szerint történt:

- Az EPCIP-ről szóló zöld könyvet 2005. november 17-én fogadták el, 2006. január 15-ig tartó konzultációs időszakkal. A konzultációra 22 tagállam adott hivatalos választ. A magánszektor közel 100 képviselője azokhoz megjegyzéseket is fűzött. A válaszok általában támogatták a CIWIN létrehozásának gondolatát.

- A tagállamok CIP kapcsolattartó pontjainak számos nem hivatalos találkozója, amelyeknek a Bizottság volt a házigazdája (2005. december; 2006. február; 2006. december; 2007. november, 2008. február; 2008. március).

- Egy külső szerződéses megbízott, az Unisys által 2008 januárjában készített tanulmány a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatának (CIWIN) létrehozásáról. A tanulmány részeként a szerződéses megbízott mind a 27 tagállamban kikérdezéses formában felmérést végzett a CIWIN-ről.

- Informális ülések a magánszektor képviselőivel. Számos informális ülést tartottak a magánvállalkozások képviselőivel, valamint az ipari szövetségekkel.

A válaszok összefoglalása és azok figyelembevételének módja

Miközben az EPCIP-ről szóló zöld könyv hatóköre szélesebb volt, és az EPCIP számos aspektusáról (például az EPCIP célja és fő elvei, a végrehajtás lépései stb.) konzultált az érdekelt felekkel, egy része a CIWIN-re is összpontosított.

Az EPCIP-ről szóló zöld könyvre adott válaszok és az érdekelt felekkel folyó viták nagy hatással voltak a CIWIN-re vonatkozó javaslat megformálására. Eredetileg a tagállamok a CIWIN kialakítása tekintetében nem rendelkeztek egységes állásponttal. Egyesek azt a javaslatot támogatták, hogy a CIWIN legyen egy többszintű kommunikációs/riasztórendszer két elkülönült feladattal: sürgősségi riasztórendszer, valamint a CIP-pel kapcsolatos vélemények és bevált módszerek cseréjére szolgáló elektronikus fórum. Számos tagállam azonban kizárólag a CIWIN fórum szerepét támogatta, illetve azt a tagállamokat a Bizottsággal összekötő sürgősségi riasztórendszerként képzelte el. A konzultáció alatt két tagállam ellenezte a CIWIN-rendszert. Tekintettel arra, hogy a vélemények eltértek, a kérdést a tagállamokkal rendszeresen a létfontosságú infrastruktúrák védelmével foglalkozó kapcsolattartó pontok ülésein vitatták meg. A CIWIN végleges koncepciója e megbeszélések eredményeként alakult ki.

A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

Érintett tudomány- és szakterületek

A szakvéleményeket a 2006, 2007 és 2008 során tartott számos ülés és szeminárium, valamint az EPCIP-ről szóló zöld könyv konzultációs eljárása keretében gyűjtötték össze. Valamennyi érintett szereplőtől szereztek információkat.

Alkalmazott módszer

2006 márciusában a Bizottság megbízást adott egy CIWIN megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, amelynek célja a CIP-pel kapcsolatos bevált módszerekra vonatkozó információk összegyűjtése, valamint a tagállamokban a szakértők körében adatgyűjtés végzése a CIWIN, mint cserehálózat és mint sürgősségi riasztórendszer követelményeiről, figyelembe véve a nemzeti és nemzetközi szinten meglévő infrastruktúrákat és hálózatokat.

További célkitűzés volt a CIP-re vonatkozó információk cseréje tekintetében egy közös platform kialakítása.

A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők

Az EU minden tagállama.

A kapott és felhasznált tanácsok összefoglalása

Nem említették visszafordíthatatlan következményekkel járó, potenciálisan súlyos veszélyek meglétét.

A szakértői tanácsok nyilvánosság számára elérhetővé tételére használt eszközök

A hatásvizsgálat mellékletei.

Hatásvizsgálat

Az EPCIP-rendszeren belül, pontosabban az EPCIP-ről szóló bizottsági közleményben a CIWIN-re vonatkozó külön javaslat elfogadásáról szóló megállapodás már megszületett. A hatásvizsgálat öt szakpolitikai alternatívát határozott meg:

1. alternatíva: Nem kerül sor szakpolitikai alternatíva kidolgozására. Ezen alternatíva keretében európai szinten nem kerülne sor átfogó fellépésre, és a tagállamoknak egyedül kellene megoldaniuk a kérdést.

2. alternatíva: A CIWIN mint a meglévő sürgősségi riasztórendszerek továbbfejlesztése. Ez az alternatíva − amely a meglévő információtechnológiai rendszer funkcionális felülvizsgálatát és jogalapjának módosítását is szükségessé tenné − azt jelenti, hogy a CIWIN szerepe a meglévő sürgősségi riasztórendszerek interoperabilitásának biztosítása, valamint azoknak az EU-n belüli és a tagállamok minisztériumain belüli különféle szolgálatok számára történő hozzáférhetővé tétele lenne. Mivel ez kizárólag sürgősségi riasztási funkciót töltene be, az információcserére és a bevált gyakorlatra vonatkozó platform irányába való elmozdulás szükségessé tenné a meglévő sürgősségi riasztórendszerek felülvizsgálatát, ami jelentős forrásokat igényelne.

3. alternatíva: A CIWIN mint a CIP-pel kapcsolatos információk (nem biztonságos) cseréjének nyitott platformja. Ez az alternatíva egy olyan információtechnológiai eszközt igényelne, amely a nagyközönség számára nyitott lenne, és szabályos internetes weboldalként működne. Ez minden bizonnyal segítene a CIP-re vonatkozó ismeretek Európában való terjesztésében és az érdekelt felek közötti közvetlen információcsere fokozásában. Mivel azonban valamely feltöltött információ tulajdonosa soha nem tudhatja, hogy ki a végfelhasználó, a feltöltött információk száma erősen korlátozott lenne.

4. alternatíva: A CIWIN mint egy biztonságos, önkéntes többszintű kommunikációs/riasztórendszer két elkülönült feladattal: sürgősségi riasztórendszer, valamint a CIP-pel kapcsolatos vélemények és bevált módszerek cseréjére szolgáló elektronikus fórum. Ezen alternatíva keretében a CIWIN érzékeny, „UE RESTREINT” szintig minősített információk tárolására és átvitelére képes információtechnológiai eszközként kerülne kialakításra. A rendszernek két fő funkciója lenne: 1) az információcsere biztonságos fóruma, különös hangsúllyal a bevált módszerek cseréjére, a párbeszédre és a bizalom kiépítésére az Európai Unió szintjén; 2) létfontosságú infrastruktúrákra vonatkozó sürgősségi riasztórendszer. A tagállamok szabadon dönthetnének arról, hogy a teljes rendszert vagy annak csak bizonyos funkcióit, vagy azok közül egyiket sem használják.

5. alternatíva: A CIWIN mint egy többszintű kommunikációs/riasztórendszer két elkülönült feladattal: sürgősségi riasztórendszer, valamint a CIP-pel kapcsolatos vélemények és bevált módszerek cseréjére szolgáló elektronikus fórum. Ezen alternatíva keretében a CIWIN egy többszintű rendszer lenne, amelyben minden tagállam köteles lenne a vonatkozó információkat rendszeresen feltölteni és frissíteni.

A Bizottság elvégezte a munkaprogramban feltüntetett hatásvizsgálatot. A 4. alternatíva – a CIWIN egy biztonságos, önkéntes/opt-in többszintű kommunikációs/riasztórendszer két elkülönült feladattal: sürgősségi riasztórendszer, valamint a CIP-pel kapcsolatos vélemények és bevált módszerek cseréjére szolgáló elektronikus fórum — az előnyök és hátrányok közötti arány tekintetében a legelőnyösebbnek mutatkozott. Ezen alternatíva keretében a CIWIN az információcsere vonatkozásában biztonságos környezetet nyújtana, az érdekelt felek között bizalmat építene és lehetővé tenné a riasztások cseréjét.

A CIWIN-nel kapcsolatos hatásvizsgálat másolatát csatolták e javaslathoz.

A JAVASLAT JOGI VONATKOZÁSAI

A javasolt fellépés összefoglalása

A javasolt fellépés célja, hogy a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos veszélyek mérséklése érdekében támogassa a tagállamokat a megosztott veszélyekre, sebezhetőségi pontokra, valamint a megfelelő intézkedésekre és stratégiákra vonatkozó információk cseréjében.

Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Közösséget létrehozó szerződés 308. cikke és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 203. cikke.

A szubszidiaritás elve

A szubszidiaritás elve alkalmazandó, mivel a javaslat nem tartozik a Közösség kizárólagos hatáskörébe.

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok a következő ok(ok) miatt nem tudják kielégítő mértékben megvalósítani.

Teljesül a szubszidiaritás elve, mivel az e javaslat keretében meghozandó intézkedéseket egyetlen uniós tagállam nem tudja megvalósítani, így azokat uniós szinten kell meghozni.

Noha az egyes tagállamok felelőssége a joghatóságuk alá tartozó létfontosságú infrastruktúrák védelme, az egész Európai Unióra kiterjedő és határokon átnyúló platform, amely biztosítja, hogy az információ valamennyi, az információt esetlegesen igénylő tagállam rendelkezésére álljon, minden bizonnyal csak uniós szinten valósítható meg.

A javaslat célkitűzéseit a következő ok(ok) miatt közösségi fellépés segítségével hatékonyabban lehet majd megvalósítani.

Egyedül egyetlen tagállam sem képes biztosítani a páneurópai információcserét vagy a sürgősségi riasztások cseréjét. Ezért világos, hogy az Európai Unió szintjén való működés a már esetleg rendelkezésre álló, de másokkal meg nem osztott információelemek koordinációja tekintetében többletértéket nyújt.

Csak egy európai megközelítés biztosíthatja, hogy az információkat megosztani és fogadni szándékozó tagállamok egyenlő elbánásban részesüljenek, hogy az együttműködés földrajzi értelemben ne tegyen különbséget a tagállamok között, és hogy az információk ténylegesen eljussanak azokhoz, akik azokat fogadni kívánják.

Az európai interdiszciplináris együttműködés, valamint a nemzetbiztonság és a közbiztonság között közvetlen kapcsolat van. A napjainkat jellemző, határokon átnyúló, földrajzi és ágazati jellegű kölcsönös függőség körülményei között a tagállamok a többi tagállamnak szolgáltatásokat nyújthatnak, vagy hatással lehetnek a többi tagállamban történő szolgáltatásnyújtásra. Fennáll annak a veszélye, hogy egy tagállamot azért ér károsodás, mert egy másik tagállam nem védi megfelelően a területén lévő infrastruktúrákat.

Egyre több infrastruktúra európai szintűvé válik, ami azt jelenti, hogy a tisztán nemzeti megközelítés nem elégséges. Egyértelmű, hogy foglalkozni kell az európai létfontosságú infrastruktúrákat esetlegesen érintő sokféle veszéllyel.

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.

Az arányosság elve

A javaslat a következő ok(ok) miatt felel meg az arányosság elvének.

E javaslat nem lépi túl a tagállamok adott területen történő együttműködésére irányuló célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, különösen a tagállamoknak a részvételre vonatkozó hajlandósága tekintetében. A javasolt fellépés lehetővé teszi, hogy azok a tagállamok, amelyek nem kívánnak részt venni a CIWIN-ben, kiléphessenek a rendszerből.

Az elérhető előnyökhöz képest a CIWIN közvetlenül nem befolyásolja jelentősen sem az egyes tagállamok, sem az EU költségvetését. Például a fenntartási költségek évente körülbelül 550 000 eurót tesznek ki, míg a CIWIN által potenciálisan megelőzhető vagy korlátozható váratlan események költsége ennél sokkal magasabb.

A jogi eszközök megválasztása

Javasolt jogi eszközök: tanácsi határozat.

Egyéb eszközök a következő ok(ok) miatt nem felelnének meg:

Annak érdekében, hogy a CIWIN első változata teljes körűen működhessen, és valamennyi EU tagállam számára elérhető legyen, jogalapra van szükség. Tekintettel arra, hogy e jogi eszköz tárgya alkalmazási körét tekintve nem általános, hanem különös, a tanácsi határozat a legalkalmasabb e célkitűzés elérésére, valamint ezzel egyidejűleg arra kötelezi a rendszer használóit (a tagállamokat és a Bizottságot), hogy tartsák tiszteletben a kicserélt információk esetleges titkosságát.

KÖLTSÉGVETÉSI KIHATÁSOK

A várható költségvetési kihatást a csatolt pénzügyi kimutatás tartalmazza. A 2007–2013-as időszakra szóló, „A terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése” elnevezésű program szerepet játszik majd e határozat végrehajtásában.

KIEGÉSZÍTő INFORMÁCIÓK

Szimuláció, kísérleti szakasz és átmeneti időszak

A javaslatra vonatkozóan volt vagy lesz szimuláció vagy kísérleti szakasz.

Felülvizsgálati/módosítási/megszüntetési záradék

A javaslat felülvizsgálati záradékot tartalmaz.

A javaslat módosító záradékot tartalmaz.

2008/0200 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatáról (CIWIN)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 308. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 203. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[2],

mivel:

(1) A Tanács által 2004 decemberében elfogadott, „A terrortámadások megelőzése, felkészülés és válaszadás” című következtetések, valamint „a terrorfenyegetések és –támadások következményeivel kapcsolatos EU szolidaritási program” támogatta a Bizottság azon szándékát, hogy javaslatot tegyen a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programra, és jóváhagyta a CIWIN Bizottság általi felállítását[3].

(2) 2005 novemberében a Bizottság zöld könyvet fogadott el a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról (EPCIP), amely választási lehetőségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatosan, hogy a Bizottság hogyan állíthatná fel az EPCIP-et és a CIWIN-t. A zöld könyvről tartott konzultáció eredményei megerősítették, hogy a tagállamok többsége szükségesnek tartja a CIWIN létrehozását.

(3) 2006 decemberében a Bizottság közleményt fogadott el az EPCIP-ről[4], amelyben a Bizottság bejelentette, hogy egy külön bizottsági javaslattal fogja létrehozni a CIWIN-t, amely a bevált módszerek biztonságos cseréjének platformját fogja biztosítani.

(4) Európában a létfontosságú infrastruktúrákat érintő számos váratlan esemény, például a 2006-os európai áramszünet nyilvánvalóvá tette, hogy a váratlan események megelőzése vagy kiterjedésük korlátozása érdekében jobb és hatékonyabb információcserére van szükség.

(5) Indokolt egy olyan információs rendszer létrehozása, amely a létfontosságú infrastruktúrák védelme (CIP) terén lehetővé teszi a tagállamok számára az információk és a riasztások cseréjét, a CIP-párbeszéd erősítését, valamint hozzájárul a nemzetek szerint szétszórt és megosztott CIP kutatási programok integrációjának és jobb összehangolásának előmozdításához.

(6) A CIWIN az Európai Unióban a CIP javulásához egy olyan információs rendszerrel járul hozzá, amely megkönnyítheti a tagállamok közötti együttműködést, valamint a Közösségben a létfontosságú infrastruktúrákra vonatkozó információk keresése tekintetében az időigényes módszerekkel szemben hatékony és gyors alternatívát kínál.

(7) A CIWIN-nek különösen elő kell segítenie a bevált módszerek biztonságos cseréjének megkönnyítésére irányuló megfelelő intézkedéseket, valamint eszközként kell szolgálnia a közvetlen veszélyekre vonatkozó információk és riasztások biztonságos módon történő továbbításához.

(8) A CIWIN-nek el kell kerülnie a párhuzamosságot és valamennyi meglévő ágazati sürgősségi riasztórendszer különleges jellemzőire, szakértelmére, elrendezésére és szakterületeire figyelemmel kell lennie.

(9) A Bizottság az évek során kifejlesztette azt a működési kapacitást, amely számos, ágazatokra jellemző tulajdonságokkal rendelkező és az Európai Unión belül szakosodott szolgálatokra irányuló sürgősségi riasztórendszerrel segített a szükséghelyzetek megoldásában. A meglévő sürgősségi riasztórendszerek azonban nem rendelkeznek olyan CIP-funkciókkal, amelyek az ágazati hatóságokon és a segélyhívó szolgálatokon kívül az érdekelt felek szélesebb köre számára is hozzáférhetők lennének.

(10) A tagállamokban a létfontosságú infrastruktúrák kölcsönös függősége és a tagállamok CIP-szintjének különbözősége miatt a CIP-re vonatkozó információk és riasztások cseréje tekintetében egy horizontális és ágazatokat átfogó közösségi eszköz növelné a polgárok biztonságát.

(11) Figyelemmel a transzeurópai közigazgatási rendszerek közötti telematikai szolgáltatások (S-TESTA) kommunikációs hálózata vagy a Bizottság által működtetett egyéb alternatív biztonságos hálózat jövőbeni elérhetőségére, a Bizottságnak határoznia kell a CIWIN tekintetében a legmegfelelőbb technológiai platformról és elő kell írnia a végfelhasználók számára a Bizottság által meghatározott műszaki követelmények teljesítését.

(12) Az érintett szereplők közötti, CIP-pel kapcsolatos információcsere-eljárás bizalmi viszonyt követel a tekintetben, hogy az önkéntesen megosztott tulajdonosi vagy érzékeny információk nem válnak nyilvánosan hozzáférhetővé, és az érzékeny adatok megfelelő védelmet élveznek.

(13) A meghatározott feltételekkel, eljárásokkal és biztonsági intézkedésekkel összhangban a CIWIN-hez való hozzáférés csak jogosult felhasználók számára megengedett. Míg a tagállamokban a felhasználói hozzáférés az illetékes nemzeti hatóságokra, a Bizottságon belül az illetékes szolgálatokra korlátozódik.

(14) A CIWIN közösségi szintű működtetéséből eredő költségeket közösségi forrásokból és/vagy a megfelelő közösségi programokból kell fedezni.

(15) A CIWIN tagállami szintű működtetéséből eredő költségeket maguknak a tagállamoknak kell finanszírozniuk, kivéve, ha a közösségi előírások másként rendelkeznek.

(16) Mivel a javasolt fellépés céljait, azaz a tagállamok közötti biztonságos és gyors információcserét tagállami szinten nem lehet kellő mértékben megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés hatásaira tekintettel ezek a célok közösségi szinten jobban megvalósíthatóak, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben megállapított arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem haladja meg az említett célkitűzések megvalósításához szükséges mértéket.

(17) Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk Tárgy

E határozat egy biztonságos információs, kommunikációs és riasztórendszert hoz létre, a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatát (CIWIN), amelynek célja, hogy a CIP-pel kapcsolatos veszélyek mérséklése érdekében támogassa a tagállamokat a közös veszélyekre, sebezhetőségi pontokra, valamint a megfelelő intézkedésekre és stratégiákra vonatkozó információk cseréjében.

2. cikk Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

„létfontosságú infrastruktúra”: a tagállamokban lévő olyan eszközök, rendszerek, illetve azok részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, ideértve az egészségügyet, a biztonságot, valamint az emberek gazdasági és társadalmi jólétét is, és amelyeknek megzavarása vagy megsemmisítése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna valamely tagállamban.

„részt vevő tagállam”: a Bizottsággal egyetértési megállapodást aláíró tagállam.

„CIWIN végrehajtó szerv”: az érintett tagállamban lévő CIWIN kapcsolattartó pont vagy a Bizottság, amely az érintett tagállamon vagy a Bizottságon belül biztosítja a CIWIN megfelelő használatát és a felhasználói iránymutatásoknak való megfelelést.

„veszély”: minden olyan jel, körülmény vagy esemény, amely megzavarhatja vagy megsemmisítheti a létfontosságú infrastruktúrát, illetve annak bármely elemét.

3. cikk Részvétel

A CIWIN-ben való részvétel és a CIWIN használata valamennyi tagállam előtt nyitva áll. A CIWIN-ben való részvétel feltétele az egyetértési megállapodás aláírása, amely a CIWIN-re vonatkozó technikai és biztonsági követelményeket, valamint a CIWIN-hez csatlakoztatandó weboldalakra vonatkozó információkat tartalmazza.

4. cikk Funkciók

1. A CIWIN a következő két funkciót látja el:

2. a CIP-pel kapcsolatos információcsere elektronikus fóruma;

3. sürgősségi riasztási funkció, amely lehetővé teszi a részt vevő tagállamok és a Bizottság számára, hogy a létfontosságú infrastruktúrákat érintő közvetlen kockázatokról és veszélyekről riasztásokat küldjenek.

4. Az elektronikus fórum rögzített területekből és dinamikus területekből áll.

A rögzített területek a rendszerben állandóak. Tartalmuk módosítható, de a területek nem mozdíthatóak el, nem nevezhetők át, illetve nem lehet hozzájuk új területeket csatolni. Az I. melléklet tartalmazza a rögzített területek felsorolását.

Dinamikus területek kérelem alapján alakíthatók ki, és ezek megadott célt szolgálnak. Eredetileg meghatározott céljuk elérését követően megszűnnek. A II. melléklet tartalmazza a CIWIN létrehozása alapján kialakítandó dinamikus területek felsorolását.

5. cikk A tagállamok szerepe

5. A részt vevő tagállamok kijelölik a CIWIN végrehajtó szervet, és erről értesítik a Bizottságot. A CIWIN végrehajtó szerv az érintett tagállamon belül a CIWIN-hez való hozzáférési jogosultságok megadásáért, illetve megtagadásáért felel.

6. A részt vevő tagállamok a Bizottság által elfogadott iránymutatásnak megfelelően hozzáférést biztosítanak a CIWIN-hez.

7. A részt vevő tagállamok biztosítják és rendszeresen frissítik a közös érdekű vonatkozó CIP-információkat.

6. cikk A Bizottság szerepe

8. A Bizottság felelős:

9. a CIWIN műszaki fejlesztéséért és irányításáért, beleértve annak információtechnológiai felépítését és az információcserére vonatkozó elemeket;

10. a rendszer használati feltételeire vonatkozó iránymutatás meghatározásáért, beleértve a bizalmas adatkezelést, az adatátvitelt, az adattárolást, az adatok irattári elhelyezését és törlését. A Bizottság meghatározza a CIWIN-hez való teljes vagy részleges hozzáférés megadására vonatkozó feltételeket és eljárásokat is.

11. A Bizottság kijelöli a CIWIN végrehajtó szervet, amely a Bizottságon belül a CIWIN-hez való hozzáférési jogosultságok megadásáért, illetve megtagadásáért felel.

12. A Bizottság biztosítja és rendszeresen frissíti a közös érdekű vonatkozó CIP-információkat.

7. cikk Biztonság

13. A CIWIN-t biztonságos minősítésű rendszerként kell létrehozni, amely „RESTREINT UE” szintig képes információk kezelésére.

A Bizottság határoz a CIWIN tekintetében legmegfelelőbb technológiai platformról, és a felhasználók teljesítik a Bizottság által meghatározott műszaki követelményeket.

A CIWIN biztonsági minősítését szükség szerint felül kell vizsgálni.

14. A felhasználók dokumentumokhoz való hozzáférési jogosultsága a „szükséges ismeret” elvén alapul, amelynek mindig figyelembe kell vennie a dokumentum védelmére és terjesztésére vonatkozó konkrét szerzői utasításokat.

15. A tagállamok és a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy:

16. megelőzze illetéktelen személyek hozzáférését a CIWIN-hez;

17. garantálja, hogy a CIWIN használata során a felhatalmazott személyek kizárólag az illetékességi körükbe tartozó adatokhoz férjenek hozzá;

18. megakadályozza a rendszerben található adatok illetéktelen személyek általi olvasását, másolását, módosítását vagy törlését.

19. Az adatok CIWIN-be való feltöltése nem érinti a vonatkozó adat tulajdonjogát. A jogosult felhasználók kizárólagos felelősséget viselnek az általuk szolgáltatott adatok tekintetében és biztosítják, hogy azok tartalma teljes egészében megfeleljen a meglévő közösségi és nemzeti jogszabályoknak.

8. cikk Felhasználói iránymutatások

A Bizottság létrehozza és rendszeresen frissíti a felhasználói iránymutatásokat, amelyek részletesen tartalmazzák a CIWIN funkcióit és feladatait.

9. cikk Költségek

A CIWIN működtetésével, fenntartásával és központi funkcióival kapcsolatban felmerült költségeket a Közösség költségvetése viseli. A felhasználók CIWIN-hez való hozzáférésével kapcsolatos költségeket a részt vevő tagállamokon belül a részt vevő tagállamok viselik.

10. cikk Felülvizsgálat

A Bizottság a CIWIN működését háromévente felülvizsgálja és értékeli, valamint rendszeres jelentéseket küld a tagállamoknak.

Az első jelentésben, amelyet e határozat hatálybalépését követő három éven belül kell benyújtani, főként a közösségi hálózat azon elemeit kell megjelölni, amelyeket javítani vagy fejleszteni kell. A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá minden olyan javaslatot, amelyet a Bizottság e határozat módosítása vagy kiigazítása érdekében szükségesnek tart.

11. cikk Az alkalmazás időpontja

Ezt a határozatot 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

12. cikk Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

I. MELLÉKLET

CIWIN RÖGZÍTETT TERÜLETEK

A 4. cikkben említett rögzített területekhez a következők tartoznak:

20. A tagállamok azon területei, amelyek minden egyes részt vevő ország számára megteremtik annak lehetőségét, hogy a CIWIN-portálon saját területet hozzanak létre. E terület felépítése, adminisztrációja és tartalma a tagállamok kizárólagos felelősségi körébe tartozik. A terület kizárólag az érintett tagállam felhasználói számára lesz majd hozzáférhető.

21. Ágazati területek, 11 külön ágazattal: vegyipar; energia; pénzügy; élelmiszer; egészségügy; IKT; nukleárisfűtőanyag-ciklus ipar; kutatási létesítmények, űrkutatás, közlekedés és vízügy. Lesz egy ágazatokat átfogó alterület több ágazatot érintő általános témák és kérdésekhez.

22. A CIWIN végrehajtó szerv területe, amely stratégiai koordinációs és együttműködési platformként szolgál, és amelynek célja a létfontosságú infrastruktúrák védelme tekintetében a tevékenységek és a kommunikáció előmozdítása és erősítése. Ez a terület kizárólag a CIWIN végrehajtó szervei számára lesz elérhető.

23. EU külső együttműködési terület, amely a létfontosságú infrastruktúrák védelme terén a külső együttműködés és az Európai Unión kívül a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó előírások tekintetében az ismeretek bővítésére összpontosít.

24. Kapcsolattartói címtár a CIWIN többi felhasználójára vagy a létfontosságú infrastruktúrák védelmének szakértőire vonatkozó elérhetőségi adatok keresésének megkönnyítésére.

II. MELLÉKLET

CIWIN DINAMIKUS TERÜLETEK

A 4. cikkben említett dinamikus területek a következők:

25. szakértői munkacsoport számára fenntartott terület a CIP szakértői csoportok munkájának támogatására;

26. projektterület, amely a Bizottság által finanszírozott projektekre vonatkozó információkat tartalmaz;

27. riasztási területek, amelyek a sürgősségi riasztórendszerben indított riasztás esetén hozhatók létre, és amelyek a CIP-pel kapcsolatos tevékenységek során kommunikációs csatornaként szolgálnak majd;

28. egyedi témák területe, amely konkrét témákra összpontosít.

29. PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME:

Tanácsi határozat a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatáról (CIWIN)

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Tevékenység: 18.05: Biztonság és a szabadságok garantálása

Célkitűzés: 2: a létfontosságú infrastruktúrák védelme

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korában: B.A. tételek)), beleértve a következő megnevezéseket:

Költségvetési tétel: 18.050800

Megnevezés: A terrorizmus megelőzése, az arra való felkészültség és következményei kezelése

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

2009-től

3.3. Költségvetési jellemzők:

Költség-vetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Csatlakozni kívánó országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

18.050800 | Nem kötelező | Diff[5] | NEM | NEM | NEM | 3A |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | Össze-sen |

Működési kiadások[6] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1. | a | 0,95 | 0,55 | 0,55 | 0,55 | 0,55 | 3,15 |

Kifizetési előirányzatok | b | 0,95 | 0,55 | 0,55 | 0,55 | 0,55 | 3,15 |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[7] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4. | c | NA | NA | NA | NA | NA | NA |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 0,95 | 0,55 | 0,55 | 0,55 | 0,55 | 3,15 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 0,95 | 0,55 | 0,55 | 0,55 | 0,55 | 3,15 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások[8] |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5. | d | 0,117 | 0,117 | 0,117 | 0,117 | 0,117 | 0,585 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások, a személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) kivételével | 8.2.6. | e | 0,015 | 0,015 | 0,015 | 0,015 | 0,015 | 0,075 |

TELJES KÖTELEZETT-SÉG-VÁLLALÁSI ELŐ-IRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 1,082 | 0,682 | 0,682 | 0,682 | 3,81 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, bele-értve a személyi költséget | b+c+d+e | 1,082 | 0,682 | 0,682 | 0,682 | 3,81 |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

( A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[9] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

( A javaslatnak nincs pénzügyi kihatása a bevételre

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

4.2. Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány (beleértve a tisztviselőket, az ideiglenes és a külső személyi állományt) – a részleteket lásd a 8.2.1. pontnál

Éves szükséglet | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |

A személyi állomány teljes létszáma | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon megvalósítandó célkitűzések

A CIWIN konkrét célja a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó információk tekintetében az uniós szintű koordináció és együttműködés lehetővé tétele. Különösképpen biztosítania kell a biztonságos és strukturált információcserét, amely ezáltal lehetővé teszi, hogy a felhasználók gyors és hatékony módon ismerjék meg az Európai Unió többi tagállamának bevált gyakorlatát, a tagállamok pedig a CIP tekintetében használhassák a sürgősségi riasztórendszert.

5.2. A közösségi részvételből adódó többletérték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és lehetséges szinergiája

Noha az egyes tagállamok felelőssége a joghatóságuk alá tartozó létfontosságú infrastruktúrák védelme, az egész Európai Unióra kiterjedő és határokon átnyúló információcserére szolgáló platform, amely biztosítja, hogy az információ valamennyi, az információt esetlegesen igénylő tagállam rendelkezésére álljon, minden bizonnyal csak uniós szinten valósítható meg. Egyedül egyetlen tagállam sem képes biztosítani a páneurópai információcserét vagy a sürgősségi riasztások cseréjét. Ezért világos, hogy az Európai Unió szintjén való működés a már esetleg rendelkezésre álló, de másokkal meg nem osztott információelemek koordinációja tekintetében többletértéket nyújt. Csak egy európai megközelítés biztosíthatja, hogy az információkat megosztani és fogadni szándékozó tagállamok egyenlő elbánásban részesüljenek, hogy az együttműködés földrajzi értelemben ne tegyen különbséget a tagállamok között, és hogy az információk tényleg jussanak el azokhoz, akik azt fogadni kívánják.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, valamint a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A CIWIN konkrét célkitűzése megfelelő intézkedések kialakítása, amelyek célja a bevált módszerek biztonságos cseréjének megkönnyítése, valamint a közvetlen veszélyekre vonatkozó információk és riasztások biztonságos módon történő továbbítása. A rendszernek biztosítania kell, hogy az érintett személyek időben megkapják a megfelelő információkat.

A CIWIN létrehozását a CIP-re vonatkozó európai programról szóló közlemény már előirányozta, és a CIWIN maga, mint egy információtechnológiai eszköz az EPCIP egyik operatív célkitűzése. Mindazonáltal a CIWIN által elérni kívánt operatív (al)célkitűzés a következő:

- egy olyan információtechnológiai eszköz biztosítása, amely megkönnyíti a tagállamok közötti CIP-együttműködést, amely az információk keresése tekintetében az időigényes módszerekkel szemben hatékony és gyors alternatívát kínál, és amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok közvetlenül tudjanak kommunikálni és az általuk fontosnak ítélt információkat fel tudják tölteni.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

( Centralizált irányítás

( közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó ügynökségek

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzések:

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

A CIWIN által elért fejlődés méréséhez a következő mutatók használata szükséges:

- a CIWIN rendszerben részt vevő tagállamok száma (a rendszer eredményes működéséhez azt legalább 20 tagállamnak rendszeresen használnia kell);

- a kicserélt információk titkosságának szintje (a tagállamok kizárólag nem minősített információkat töltenek fel, vagy minősített információkat is feltöltenek?);

- A CIP szakértői csoportok célkitűzéseik eléréséhez (például meghatározott ágazatokban a létfontosságú infrastruktúrák azonosítására vonatkozó kritériumok meghatározásához) a CIWIN-t használják-e a véleménycsere fő eszközeként?

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

A 2009-es tesztelési időszak (CIWIN kísérleti projekt) lezárása után a Bizottság a tagállamok hatóságaihoz rövid kérdőíveket juttat el annak felmérésére, hogy elégedettek-e a rendszerrel, és hogy a rendszer hozzájárul-e a CIWIN-kezdeményezés általános céltűzéseihez (valamint lehetséges új funkciókra és a nem jól működő funkciók törlésére tesz javaslatot).

Ezenkívül a Bizottság hatásvizsgálatot végzett, amelyet e javaslathoz csatolt.

6.2.2. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

A felügyeletre és az értékelésre vonatkozó fő rendelkezésnek a „fogyasztók elégedettségére” kell összpontosítania.

- A működő rendszert a Bizottság ezt követően háromévente vizsgálja felül. A Bizottság a felülvizsgálatot a létfontosságú infrastruktúrák védelméről szóló, rendszeresen megtartott kapcsolattartói üléseken a tagállamoktól kapott vélemények alapján végzi el.

6.2.3. A későbbi értékelések feltételei és gyakorisága

A CIWIN értékelése a 6.1. pontban felsorolt mutatók alapján a létrehozását követő három év elteltével történik.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme, valamint a csalások és szabálytalanságok elleni küzdelem e határozat szerves részét képezi.

A szerződések és a kifizetések igazgatási felügyelete az illetékes bizottsági szolgálat felelősségi körébe tartozik. Valamennyi, e határozat alapján finanszírozott műveletet a projektciklus valamennyi szakaszában az illetékes bizottsági szolgálatok felügyelnek. Az ellenőrzések figyelembe veszik a szerződéses kötelezettségeket, valamint a költség/haszon elemzés és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit.

Ezenkívül az e határozat alapján létrejött megállapodások, illetve szerződések kifejezetten előírják a projektek/programok alapján engedélyezett kiadások és az intézkedések megfelelő végrehajtásának Bizottság (beleértve az Európai Csaláselleni Hivatalt is) által gyakorolt felügyeletét és a pénzügyi ellenőrzést, valamint a Számvevőszék által végzett ellenőrzéseket, szükség szerint a helyszínen is. E megállapodások és szerződések alapján a Bizottság (OLAF) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek a csalással és más szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK Euratom tanácsi rendelettel összhangban jogosult helyszíni vizsgálatokat és ellenőrzéseket végezni.

A Bizottság különös figyelmet fordít majd a kiadások jellegére (a kiadások támogathatósága), a költségvetések betartására (tényleges kiadások) és az igazoló információk és a vonatkozó dokumentumok ellenőrzésére (kifizetésigazolás).

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |

(18) (19) Tisztvise-lők vagy ideiglenes alkalma-zottak[11] (XX 01 01) | (20) AD | (21) 0,5 | (22) 0,5 | (23) 0,5 | (24) 0,5 | (25) 0,5 |

AST | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 0,5 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány[12] |

Az XX 01 04./05. címből finan-szírozott egyéb állomány[13] |

ÖSSZESEN | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

A bizottsági tisztviselők fő feladata a CIWIN adminisztrátori feladatokra való összpontosítás lesz. Így a bizottsági tisztviselők felelnek a megoldás kiépítéséért, kezelik a dinamikus területek létrehozására irányuló kéréseket, és feladatuk lesz a dinamikus területek létrehozása, valamint a használaton kívüli vagy elhagyott területek eltávolítása. A rendszeradminisztrátori feladatokat a Bizottság látja el.

8.2.3. A Személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány eredete

( A felváltandó vagy meghosszabbítandó program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n. évre vonatkozó éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának keretében igénylendő álláshelyek

( Az érintett szolgálat állományán belül átcsoportosítandó álláshelyek (belső átcsoportosítás)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben nem előirányzott álláshelyek

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04./05. – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás | NA | NA | NA | NA | NA | NA |

- belső |

- külső |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás összesen | NA | NA | NA | NA | NA | NA |

8.2.5. A referenciaösszegbe bele nem tartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány típusa | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01.) | 0, 117 | 0, 117 | 0,117 | 0,117 | 0,117 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (nevezze meg a költségvetési tételt) |

Személyi és kapcsolódó – a referenciaösszegbe NEM tartozó – költségek összesen | 0,117 | 0,117 | 0,117 | 0,117 | 0,117 |

Számítás - Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |

Lásd a 8.2.1. pontot. |

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány |

NA |

2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01. – Kiküldetések | 0,01 | 0,01 | 0,01 | 0,01 | 0,01 | 0,05 |

XX 01 02 11 02. – Ülések és konferenciák | 0,005 | 0,005 | 0,005 | 0,005 | 0,005 | 0,025 |

XX 01 02 11 03. – Bizottságok[15] | NA | NA | NA | NA | NA | NA |

XX 01 02 11 04. — Tanulmányok és konzultációk | NA | NA | NA | NA | NA | NA |

XX 01 02 11 05. – Információs rendszerek | NA | NA | NA | NA | NA | NA |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11.) | NA | NA | NA | NA | NA | NA |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) | NA | NA | NA | NA | NA | NA |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli – a referenciaösszegbe bele NEM tartozó – igazgatási kiadások összesen | 0,015 | 0,015 | 0,015 | 0,015 | 0,015 | 0,075 |

Számítás – A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások |

NA |

[1] HL C . , , . o.

[2] HL C . , , . o.

[3] 14894/04.

[4] COM (2006) 786 végleges.

[5] Differenciált előirányzatok

[6] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[7] A(z) xx. cím xx 01 04. jogcímcsoportja alá tartozó kiadások.

[8] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04 . és az xx 01 05. jogcímcsoporton kívüli kiadások.

[9] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[10] Az 5.3. szakaszban leírtak szerint.

[11] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[12] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[13] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[14] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó ügynökség(ek)re vonatkozó pénzügyi kimutatásra.

[15] Nevezze meg a bizottság típusát és a csoportot, amelyhez tartozik.