16.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/1

(1)

Az 1331/2011/EU végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) a Tanács 71,9 %-os vámtétellel végleges dömpingellenes vámot vetett ki a rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és I. mellékletében megnevezettektől eltérő minden más vállalat esetében a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatalára.

(2)

A továbbiakban ezekre az intézkedésekre a „hatályban lévő intézkedések”, az eredeti rendelettel bevezetett intézkedésekhez vezető vizsgálatra pedig az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(3)

A varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek uniós gazdasági ágazatának piacvédelmi bizottsága (a továbbiakban: kérelmező) 2017. január 3-án kijátszásellenes vizsgálat megindítását kérelmezte az Európai Bizottságnál arra hivatkozva, hogy a Kínából származó egyes varrat nélküli rozsdamentes acélcsövekre bevezetett dömpingellenes intézkedéseket Indián keresztül kijátsszák.

(4)

A kérelem meggyőző bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a hatályban lévő intézkedések bevezetését követően a Kínából és az Indiából az Unióba irányuló kivitel tekintetében jelentős mértékben megváltozott a kereskedelem szerkezete, amit valószínűsíthetően a hatályban lévő intézkedések bevezetése idézett elő. A kérelmező állítása szerint egy ilyen változásnak semmilyen más megfelelő magyarázata vagy indoka nem volt, mint a hatályban lévő intézkedések bevezetése.

(5)

A bizonyítékok továbbá azt is jelezték, hogy a kialakult helyzet a hatályban lévő intézkedések javító hatását a mennyiségek és az árak tekintetében egyaránt aláássa. A bizonyítékok arra utaltak, hogy az Indiából érkező megnövekedett behozatal az eredeti vizsgálatban megállapított kárt nem okozó árnál alacsonyabb árakon valósult meg.

(6)

Végezetül arra utaló bizonyíték is volt, hogy az Indiában feladott varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek a hasonló termék tekintetében az eredeti vizsgálat keretében meghatározott rendes értékhez képest dömpingáron érkeztek az Unióba.

(7)

Miután a tagállamok tájékoztatását követően megállapította, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 13. cikke szerinti vizsgálat megindításához, az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az (EU) 2017/272 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) vizsgálatot indított.

(8)

Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján a vizsgálatot megindító rendelet kötelezte az Unióban működő vámhatóságokat az Indiában feladott varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatalának nyilvántartásba vételére.

(9)

A Bizottság a vizsgálat megindításáról értesítette Kína és India hatóságait, exportáló gyártóit és kereskedőit, az ismert érintett uniós importőröket és az uniós gazdasági ágazatot. A Bizottság kérdőíveket küldött azoknak a kínai és indiai gyártóknak/exportőröknek, amelyeket ismert, illetve azoknak, amelyek a vizsgálatot megindító rendelet (15) preambulumbekezdésében megállapított határidőkön belül jelentkeztek. A Bizottság emellett az uniós importőröknek is küldött kérdőívet.

(10)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy a vizsgálatot megindító rendeletben meghatározott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat és meghallgatást kérjenek. A Bizottság több meghallgatást is lehetővé tett a kérelmező számára, és egy ízben a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtt is került sor meghallgatásra.

(11)

Huszonkilenc indiai vállalat, egy kínai vállalat, kilenc független importőr, két, az érintett exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőr, egy ügynök és öt, az uniós gazdasági ágazathoz tartozó gyártó jelentkezett.

(12)

Huszonegy indiai vállalat küldte vissza kitöltve a kérdőívet, és kért mentességet az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően az esetlegesen kiterjesztendő intézkedések alól.

(13)

A Bizottság minden mentességi kérelmet egyedileg megvizsgált. A Bizottság ellenőrző látogatást tett tizennégy olyan vállalatnál, amely vagy jelentős mennyiségben exportált az Unióba, vagy pedig válasza előzetes elemzésének tanúsága szerint teljesítette azokat a feltételeket, amelyek alapján az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint mentességre lehet jogosult.

(14)

Az Unióban működő független importőrök közül négy, a Kínában működő, az indiai gyártók mindegyikétől független exportáló gyártók közül pedig egy küldte vissza kitöltve a kérdőívet.

(15)

A következő indiai vállalatok telephelyein került sor ellenőrző látogatásokra:

(16)

A vizsgálati időszak 2009. április 1-jétől2016. szeptember 30-ig tartott (a továbbiakban: vizsgálati időszak). Annak elemzéséhez, hogy a behozatal aláássa-e a hatályban lévő intézkedések javító hatását, valamint hogy fennáll-e dömping, a Bizottság a 2015. október 1-jétől2016. szeptember 30-ig tartó időszak (a továbbiakban: adatszolgáltatási időszak) tekintetében gyűjtött részletesebb adatokat.

(17)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kijátszás megállapítása érdekében a Bizottság egymás után megvizsgálta a következő kérdéseket:

(18)

A lehetséges kijátszással érintett terméket (a továbbiakban: érintett termék) a Kínai Népköztársaságból származó, rozsdamentes acélból készült varrat nélküli csövek alkotják (a szerelvényekkel ellátott, gázok és folyadékok továbbítására alkalmas, polgári légi járművekben való használatra szolgáló ilyen csövek kivételével). Az érintett termék jelenleg az ex 7304 11 00, ex 7304 22 00, ex 7304 24 00, ex 7304 41 00, ex 7304 49 10, ex 7304 49 93, ex 7304 49 95, ex 7304 49 99 és ex 7304 90 00 KN-kódok alá tartozik. A jelenleg hatályban lévő intézkedések erre a termékre vonatkoznak.

(19)

A vizsgált termék megegyezik az előző preambulumbekezdésben meghatározott „érintett termékkel”, de – akár Indiából származóként, akár nem ilyenként bejelentve – Indiában adták fel, és jelenleg ugyanazon KN-kódok alá tartozik, mint az érintett termék.

(20)

A vizsgálat kimutatta, hogy a Kínából az Unióba exportált varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek és az Indiában az Unióba feladott varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek azonos alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és felhasználási területeik is megegyeznek, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell őket tekinteni.

(21)

Az indiai exportáló gyártók nagyon magas szintű együttműködést tanúsítottak. A 21 együttműködő gyártó 92 %-ot képviselt a varrat nélküli rozsdamentes acélcsöveknek az adatszolgáltatási időszakban Indiából az Unióba érkező behozatalán belül.

(22)

A tizennégy ellenőrzött vállalat az együttműködő vállalatok teljes kivitelének 91 %-át adta, és 84 %-ot képviselt a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek Indiából az Unióba érkező teljes behozatalán belül.

(23)

A Bizottság egy indiai együttműködő exportáló gyártó esetében az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdését alkalmazta annyiban, amennyiben a szóban forgó exportáló gyártó nem szolgáltatott olyan adatokat, amelyek alapján megfelelő szinten értékelni lehetett volna a vele kapcsolatban álló vállalatok tevékenységét. Ennek megfelelően a Bizottság a szóban forgó vállalat által szolgáltatott adatokat kiegészítette a rendelkezésre álló legjobb tényekkel, és így határozott meg megbízható adatokat a vállalat által behozott és az Unióba kivitt mennyiségekre vonatkozóan.

(24)

A kínai gyártók/exportőrök alacsony szintű együttműködést tanúsítottak, közülük csupán egy exportáló gyártó küldött vissza kitöltött kérdőívet. Ezért a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek Kínából az Unióba, valamint Kínából Indiába irányuló kivitele tekintetében az Eurostat adatai és a kínai kereskedelmi statisztikák alapján kellett ténymegállapításokat megfogalmazni.

(25)

A vélt kijátszást megvalósító gyakorlat a kérelemben leírtak szerint a gyártási folyamattal függ össze. A varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek gyártása két fő művelettel történik: meleg- és hidegalakítással.

(26)

Az előbbi, a melegalakítás, általában két módon végezhető: meleg kisajtolással vagy meleg lyukasztással.

(27)

Az így nyert melegen alakított cső közbenső termék, amely a végtermékként való felhasználhatóság előtt – egyes, a meleg kisajtolásos eljárással előállított melegen alakított csövek kivételével – további megmunkálást igényel.

(28)

A kérelmező azt állította, hogy a Kínából Indiába kivitt varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek már hidegen alakított csövek. Ezt az állítást alátámasztották a kínai exportstatisztikák, továbbá mellette szólt az a feltételezés is, hogy a kínai gyártók meleg lyukasztást alkalmaznak, amely után a csöveket azonnal és kötelezően hideg megmunkálásnak kell alávetni.

(29)

Miközben azonban a kínai exportstatisztikák szerint valóban csaknem valamennyi exportált varrat nélküli rozsdamentes acélcsövet hidegen alakított termékként állították vám elé, az Indiába való belépéskor hidegen alakított termékként vám elé állított csövek aránya csupán 2 % volt.

(30)

Az eltérés a Kínában alkalmazott héa-visszatérítési rendszerrel magyarázható, amelynek keretében a hidegen alakított varrat nélküli rozsdamentes acélcsövekre 13 % héa-visszatérítés igényelhető, míg a melegen alakított csövekre csupán 9 %.

(31)

Az ellenőrzések során a Bizottság meggyőződött arról, hogy az indiai gyártók csaknem kizárólag melegen alakított csöveket vásároltak, és a hidegalakítást Indiában végezték el.

(32)

A vizsgálat során az is megállapítást nyert, hogy a melegen alakított csövek a hidegalakítás előtt egyszerűen szállíthatók.

(33)

A Bizottság a vizsgálat során megállapította továbbá, hogy az Indiában végzett hidegalakítás a termék lényeges átalakítását jelenti, és hatására visszafordíthatatlanul módosulnak a termék alapvető tulajdonságai. A folyamat során megváltoznak a termék méretei, valamint fizikai, mechanikai és metallurgiai jellemzői.

(34)

Az 1. táblázat bemutatja, hogy hogyan alakult a vizsgálati időszakban a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek Kínából és Indiából az Unióba, valamint Kínából Indiába érkező behozatala:

1. táblázat

A varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatala a vizsgálati időszakban (tonna)

(35)

Az érintett termék Kínából az Unióba érkező behozatala jelentősen csökkent a vizsgálati időszakban, ezen belül is erős visszaesést mutatott a hatályban lévő intézkedések 2011-es bevezetése után.

(36)

A Kínából érkező behozatalnak az intézkedések bevezetése utáni visszaesését a későbbi években egyértelműen ellensúlyozta az Indiából érkező behozatal növekedése.

(37)

A kereskedelmi forgalom e változásai a kereskedelem szerkezetének változásaként értelmezhetők a két érintett ország és az Unió viszonylatában. A Kínából az Indiába érkező behozatal a vizsgálati időszakban stabil ütemű növekedést mutatott, és a növekedés java része már az intézkedések bevezetése előtt bekövetkezett.

(38)

A fenti adatok azt mutatják, hogy az eredeti vizsgálat 2010-es megindítása és a hatályban lévő intézkedések 2011. decemberi bevezetése után a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek Indiából érkező behozatala javarészt kiváltotta az érintett termék Kínából az Unióba érkező behozatalát.

(39)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az állításoknak megfelelően a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka következménye volt-e, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata és gazdasági indoka nincs.

(40)

Az alábbi táblázat bemutatja az indiai együttműködő vállalatok Kínából érkező behozatalait teljes értékesítésükkel összehasonlítva, valamint az Unióba végrehajtott kivitelüket. A Bizottság megjegyzi, hogy – a (21) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően – ezek az adatok a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek Indiából az Unióba irányuló kivitelének túlnyomó részét lefedik.

(41)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy ezek az adatok az Unióba irányuló kivitel tekintetében elegendően reprezentatívak az érintett indiai gazdasági ágazat szempontjából.

2. táblázat

A Kínából Indiába érkező behozatal (együttműködő vállalatok) és a teljes indiai értékesítés (tonna)

(42)

A Kínából Indiába érkező behozatal jóval kisebb mértékben nőtt, mint az Indiából az Unióba érkező behozatal. Az eredeti vizsgálat megindításának éve (2010) és az adatszolgáltatási időszak között az együttműködő indiai exportáló gyártók a kínai behozatalukat 15,1 ezer tonnáról 19,6 ezer tonnára (+ 29 %), míg az Unióba irányuló kivitelüket 6,6 ezer tonnáról 18,6 ezer tonnára (+ 180 %) növelték.

(43)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Kínából érkező behozatal alakulása szorosabb korrelációt mutatott a teljes értékesítés alakulásával, mint az Indiából az Unióba irányuló kivitelével.

(44)

Amikor az Indiából az Unióba irányuló kivitel meghatározó kezd lenni az értékesítések szempontjából, logikus, hogy korrelációt mutat a Kínából érkező behozatal növekedésével. Ugyanez következett volna be akkor is, ha az értékesítés a belföldi piacon vagy egy másik exportpiacon nőtt volna hasonlóan.

(45)

Annak ellenére, hogy az Unióba irányuló kivitelnek a teljes értékesítésen belüli részaránya a 2009–2010-es 25 %-ról az adatszolgáltatási időszakra 51 %-ra nőtt, a Kínából érkező behozatal és a teljes indiai értékesítés aránya stabilan 50 % körüli értéket mutatott.

(46)

Ez egyértelműen annak a jele, hogy az indiai gyártók következetesen kombinálták a Kínából és a más forrásokból származó nyersanyagokat, és erre az eredeti vám kivetése nem gyakorolt jelentős hatást.

(47)

Az Unióba irányuló kivitel túlnyomó részét adó vállalatok üzleti modellje a vám kivetése óta nem változott. Ezek a vállalatok a kérdéses gyakorlatot a Kínával szembeni eredeti vizsgálat 2010. szeptemberi megindítása előtt kezdték.

(48)

A vizsgálati időszak alatt ennek a gyakorlatnak megfelelő gazdasági indoka volt, amit az jelez, hogy a szóban forgó vállalatok már az eredeti vizsgálat megindítása előtt nyereségesek voltak, és nyereségesek is maradtak az adatszolgáltatási időszak végéig.

(49)

Fontos megjegyezni, hogy a hidegen alakított csövek gyártása jelentős tárgyieszköz-beruházást igényel, és e tárgyi eszközök értékét több éven keresztül írják le. A vállalatok többsége már az eredeti vizsgálat megindítása előtt rendelkezett a szükséges tárgyi eszközökkel.

(50)

Az Unióba behozott indiai varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek átlagára az eredeti vizsgálat megindítása előtt 10 %-kal kisebb volt a Kínából behozott varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek áránál. Miután az eredeti vizsgálat nyomán kivetésre került a vám, az indiai behozatal a legolcsóbb importforrás maradt az uniós piacon. A Bizottság megjegyzi, hogy az átlagárak a behozatal termékszerkezetében fennálló esetleges eltérések miatt nem hasonlíthatók össze egymással közvetlenül. Az ugyanakkor elmondható, hogy jól jelzik az árszinteket.

(51)

Az intézkedések bevezetése és a kínai behozatal árának jelentős megnövekedése után az uniós kereslet természetes módon más exportáló országok felé fordult, és a versenyképes árú indiai termékek jó helyzetben voltak ahhoz, hogy ezt a lehetőséget kihasználják.

(52)

Mindamellett, hogy az Unióba irányuló kivitel részaránya a vizsgálati időszak alatt megnőtt, az uniós piac már az eredeti vizsgálat megindítása előtt is fontos exportpiaca volt az indiai gyártóknak.

(53)

Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett, a 2.3.3. pontban ismertetett változásnak megvoltak a Kínából származó varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatalára vonatkozó vámok kivetésétől eltérő, megfelelő gazdasági indokai.

(54)

Valamennyi érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérést kapott észrevételeinek megtételére. A kérelmező a végső nyilvánosságra hozatal nyomán megfogalmazott észrevételeiben további információkkal szolgált.

(55)

A kérelmező megkérdőjelezte a Bizottság azon döntését, hogy az egyetlen együttműködő kínai gyártónál nem végez ellenőrzést. A Bizottság azért nem ellenőrizte az együttműködő kínai gyártó által szolgáltatott adatokat, mert a szóban forgó gyártó Indiába irányuló kivitele elhanyagolható részt képvisel az Indiába irányuló teljes kínai kivitelen belül, így az ellenőrzésnek a vizsgálat szempontjából nem lett volna hozzáadott értéke. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(56)

A kérelmező kifogásolta, hogy a Bizottság nem vette figyelembe azt a körülményt, hogy az USA-ba irányuló kínai kivitel zömét hidegen alakított termékként jelentik be. A Bizottság megerősítette, hogy az USA-ba irányuló kínai kivitel nem tárgya a vizsgálatnak, és hogy a Bizottság a jelen ügy szempontjából nem látja relevánsnak az USA-ba irányuló kínai kivitelt. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(57)

A kérelmező azt is felvetette, hogy egyes indiai gyártók esetében az általuk alkalmazott gyártóberendezések csak azt teszik lehetővé, hogy a gyártó hidegen alakított csövekből kiindulva állítsa elő a vizsgált terméket. Az indiai exportáló gyártók termelőlétesítményeiben végzett ellenőrzések során kiderült, hogy az indiai exportáló gyártók képesek az Unióba kivitt varrat nélküli rozsdamentes acélcsöveket melegen alakított csövekből előállítani. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(58)

A kérelmező megkérdőjelezte továbbá a Bizottság azon következtetését, amely szerint az Unióba irányuló kivitel túlnyomó részét adó exportáló gyártók üzleti modellje nem változott. A Bizottság ezt a felvetést elutasította, mert minden olyan ellenőrzött vállalat, amely az adatszolgáltatási időszakban exportált az Unióba (kivéve egy gyártót, amely csupán jelentéktelen mennyiséget értékesített az Unióban), a kérdéses gyakorlatot – nevezetesen hogy Kínából melegen alakított csöveket vásárol, és varrat nélküli rozsdamentes acélcsöveket gyárt és értékesít a belföldi piacon és exportra – az eredeti vizsgálat megindítása előtt kezdte el követni.

(59)

A kérelmező azt is előadta, hogy a Bizottság a Kínából Indiába behozott termékek besorolására vonatkozó ténymegállapításait az indiai importadatok, nem pedig a kínai exportstatisztikák alapján fogalmazta meg. Mint a fentiekben láttuk, a kínai statisztikákban hidegen alakított csövek kivitele szerepel, az indiai statisztikákban pedig melegen alakított csövek behozatala. A kérelmező azzal érvelt, hogy amennyiben a Bizottság az indiai importstatisztikákból kiindulva fogalmazta meg következtetéseit, meg kellett volna állapítania a hatályban lévő intézkedések kijátszását, mert 2015-ben a Kínából Indiába behozott hasonló termék 45 %-át vezetékcsőként jelentették be. A kérelmező szerint Indiában semmilyen olyan feldolgozást nem lehet végezni, amely változtatna e csövek kínai származásán. Végezetül a kérelmező azt is észrevételezte, hogy a Bizottság nem végzett további kutatást és nem fogalmazott meg következtetést az indiai importstatisztikákban található adatok helytállóságára vonatkozóan.

(60)

mivel a kínai export- és az indiai importstatisztikák adatai között ellentmondás volt, a Bizottság nem ezekből a statisztikai adatokból kiindulva fogalmazta meg ténymegállapításait. A nagyon magas szintű együttműködés módot adott arra, hogy a Bizottság a következtetéseit az együttműködő indiai gyártók által szolgáltatott ellenőrzött információk alapján fogalmazza meg. A vizsgálat a vállalati szintű tényleges adatokra, ezen belül is az indiai üzemekbe belépő félkész termékek jellegének és az ezen üzemekben elvégzett feldolgozásuk szintjének, valamint e tevékenység gazdasági indokának megerősítésére összpontosított.

(61)

A származási szabályokat megállapító vámjogszabályokkal kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy a kijátszásellenes vizsgálat figyelembe veszi ugyan a vámjogszabályokat, de nem kizárólag azokra támaszkodik annak meghatározásakor, hogy megvalósul-e vagy sem a hatályban lévő intézkedések kijátszása. Továbbá a kérelmező kizárólag a Kínából Indiába behozott vezetékcsövekre utal. A valóságban Indiából az Unióba csaknem 90 %-kal kevesebb vezetékcső érkezik, mint Kínából Indiába, amire a kérelmező utal. A vizsgálat azonban nem tárt fel arra utaló bizonyítékokat, hogy ezzel az Indiából az Unióba érkező korlátozott mennyiségű vezetékcsővel az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében kijátszás valósulna meg. Ezért a Bizottság ezeket a felvetéseket elutasította.

(62)

A kérelmező azt állította, hogy a Bizottság azon következtetése, hogy az indiai gyártók csaknem kizárólag melegen alakított csöveket vásároltak, kizárólag e gyártók megrendelésein alapult. A Bizottság ezt az állítást elutasította, mert következtetéseit az összes rendelkezésére álló információ alapján fogalmazta meg, nem csupán a megrendelések alapján. Az Indiában végzett ellenőrzés során a Bizottság minden egyes ellenőrzött indiai gyártónál megvizsgálta a félkész nyersanyagot, valamint a gyártási folyamatot és a végterméket. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(63)

A kérelmező továbbá azt is előadta, hogy a Bizottság nem talált arra utaló bizonyítékot, hogy a kínai gyártók által szállított meleg lyukasztással előállított csöveken nem végezték el már Kínában az első hidegalakítási műveletet, és ha ez így van, akkor az Indiában ezt követően végzett feldolgozás nem elegendő a származás megalapozásához. Mivel a kínai exportáló gyártók lényegében egyáltalán nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálatban, a Bizottság az indiai gyártók által Kínából beszerzett félkész termékek feldolgozottsági szintjével kapcsolatos ténymegállapításait az indiai gyártók által szolgáltatott, ellenőrzött információk alapján fogalmazta meg. A Bizottság nem talált arra utaló bizonyítékot, hogy ezeken a termékeken Kínában már végeztek hidegalakítási műveletet. Továbbá a kérelmező állításának ellentmond az ellenőrzött indiai gyártási folyamatok jellege (ideértve a hidegalakításra való képességet is), valamint az a körülmény, hogy a kínai gyártók készek a melegen alakított félkész csöveket Indiába értékesíteni.

(64)

Emellett még akkor is, ha bizonyítható a kérelmező azon állítása, hogy egyes Indiába szállított félkész csöveken előzetesen korlátozott mértékű hidegalakítást végeztek Kínában, ez a feldolgozás csak korlátozott hatással lenne az Indiában végzett munkára. Ahogyan a fentiekben bemutattuk, a Bizottság megállapította, hogy minden Indiában működő ellenőrzött exportáló gyártó végrehajtott lényeges átalakítást Indiában, és bizonyította tevékenységének gazdasági indokát. Ezért a Bizottság ezeket a felvetéseket elutasította.

(65)

A kérelmező bemutatott egy, az egyik indiai gyártóra vonatkozó jelentést, amely kijelentette, hogy egyes, a gyártó által Kínából melegen alakítottként behozott csöveken bizonyosan végeztek hidegalakítást is, mert ilyen csöveket lyukasztó ferdehengerléssel végzett melegalakítással nem lehet előállítani. A jelentés a szóban forgó egyetlen indiai gyártó által Kínából behozott termékek részletes adatain alapul.

(66)

A Bizottság észrevételezte, hogy az állítás csak a meleg lyukasztással előállított csövekre vonatkozik. A kínai gyártók azonban egyaránt alkalmaznak meleg lyukasztást és meleg kisajtolást. Emellett a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az indiai exportáló gyártók kisajtolással és lyukasztással előállított csöveket egyaránt importálnak. Ezért ez a felvetés nem foglalkozik azzal az eshetőséggel, hogy az adott indiai gyártó által behozott csövek meleg kisajtolással készültek. Emellett az adott gyártó importstatisztikáit a Bizottság csak a végső nyilvánosságra hozatal után kapta kézhez, így azokat nem volt módja ellenőrizni. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(67)

A kérelmező bemutatott egy olyan, két kiválasztott kínai exportáló gyártótól származó visszaigazoló elektronikus levelet, amelyben az exportáló gyártók kijelentik, hogy nem hajlandóak meleg lyukasztással előállított csöveket szállítani, ugyanakkor azonban készek hidegen alakított csövekre ajánlatot tenni.

(68)

Először: figyelembe véve a Kínában működő exportáló gyártók jelentős számát (az eredeti vizsgálatban 31 exportáló gyártói csoport tanúsított együttműködést), olyan információkból, amelyek közülük csak kettőre vonatkoznak, nem lehet következtetéseket levonni. Másodszor: a Bizottság észrevételezte, hogy a felvetés nem azzal foglalkozik, hogy az indiai exportáló gyártók képesek-e előállítani az általuk az Unióba kivitt terméket, hanem csupán rávilágít az érintett két kínai exportáló gyártó értékesítési politikájára. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(69)

A kérelmező azt állította, hogy Indiában nincs olyan üzem, amely képes volna 4 hüvelyknél nagyobb átmérőjű csöveket meleg lyukasztással előállítani, és megjegyezte, hogy a Bizottság ezt a kérdést nem elemezte.

(70)

A Bizottság rámutatott arra, hogy az indiai exportáló gyártók által az Unióba kivitt varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek mind Indiából, mind Kínából származó melegen alakított csövekből előállíthatók. Az indiai exportáló gyártók a rendelkezésükre álló berendezésekkel képesek a 4 hüvelyknél nagyobb átmérőjű kínai melegen alakított csöveket hidegalakításnak alávetni. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(71)

A kérelmező megkérdőjelezte a Bizottságnak a lényeges átalakításra vonatkozó, a (33) preambulumbekezdésben ismertetett következtetését, amely szerint a hidegalakítás visszafordíthatatlanul módosítja a termék alapvető tulajdonságait, és azt állította, hogy a költségeket tekintve nincs szó lényeges átalakításról.

(72)

A Bizottság észrevételezte, hogy a kérelmező nem vitatta, hogy a hidegalakítás során a terméknek megváltoznak a méretei, valamint fizikai, mechanikai és metallurgiai jellemzői. Értékelésében a Bizottság rámutatott arra, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kijátszás megvalósulásának hiányára vonatkozó ténymegállapítás ez esetben azon alapult, hogy az Indiában végzett feldolgozási tevékenységnek megfelelő magyarázata és gazdasági indoka volt. Emiatt nem volt szükség az átalakítás költségének kvantitatív értékelésére. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(73)

A kérelmező egy másik felvetése szerint a Bizottság nem vette figyelembe, hogy a Kínával szembeni intézkedések bevezetése előtt az Indiából az Unióba érkező behozatal zömét egyetlen uniós gyártó leányvállalatának termékei adták, és azt javasolta, hogy a Bizottság igazítsa ki az 1. táblázatot oly módon, hogy ezeket a behozatalokat levonja az adatokból, aminek az lenne a hatása, hogy az intézkedések bevezetése után az Indiából érkező behozatal nagyobb ütemű növekedést mutatna. A kérelmező azt állította továbbá, hogy e kivitel nélkül nem tekinthető úgy, hogy az eredeti vizsgálat megindítása előtt az Unió fontos exportpiaca volt az indiai exportáló gyártóknak.

(74)

A szóban forgó uniós gyártó leányvállalatától az Unióba irányuló, a vizsgálati időszakban viszonylag stabilnak mutatkozó kivitel figyelmen kívül hagyása nem változtatná meg az Indiából az Unióba irányuló kivitel növekedésének értékelését. Az Indiából az Unióba irányuló kivitel jelentős maradt, és a kereskedelem szerkezetének a (36) és a (37) preambulumbekezdésben ismertetett megváltozását eredményezte. Az uniós piac vonzerejével kapcsolatban a Bizottság felhívja a figyelmet az eredeti vizsgálat keretében elvégzett elemzésre.

(75)

A kérelmező felvetette továbbá, hogy ellentétben a Bizottság azon ténymegállapításával, amely szerint a Kínából Indiába érkező behozatal az intézkedések bevezetése előtt nőtt meg, a valóságban a Kínából Indiába érkező behozatal megnövekedése időben egybeesett a vizsgálat megindításával.

(76)

A Bizottság az eredeti vizsgálatot 2010. szeptember 30-án indította meg. Mivel a varrat nélküli rozsdamentes acélcsöveket jellemzően rendelésre gyártják, nem pedig raktárról értékesítik, a Kína és India közötti tengeri árufuvarozás időigényét is figyelembe véve valószínűtlen, hogy az Indiába irányuló kínai kivitel 2009-es és 2010-es megnövekedése az eljárás megindítása után következett volna be. A konkrét esetben ez nem változtatja meg a Bizottság azon következtetését, hogy a Kínából Indiába érkező behozatal jóval az intézkedések bevezetése előtt nőtt meg, sem pedig a (37) és a (38) preambulumbekezdésben foglalt azon következtetést, amelyben a Bizottság egyébként egyetért a kérelmezővel, hogy a kereskedelem szerkezete megváltozott.

(77)

A kérelmező felvetette, hogy az Indiából az Unióba irányuló kivitel és a Kínából Indiába érkező behozatal aránya a vizsgálati időszakban megnőtt. A 2. táblázat adatai alapján valóban elmondható, hogy ez az arány (D/B) 54 %-ról 95 %-ra nőtt. A kérelmező álláspontjával ellentétben azonban ez nem az indiai gyártók üzleti modelljének megváltozását jelzi, hanem csupán azt, hogy az indiai gyártók számára fontosabb lett az uniós piac.

(78)

Annak megállapításához, hogy megváltozott-e az indiai gyártók üzleti modellje, az indiai gyártók tevékenységének teljes egészét kellett elemezni, nem csupán az általuk az Unióba értékesített mennyiségeket. Ezen elemzés céljára a Bizottság a Kínából Indiába érkező behozatal és az együttműködő indiai vállalatok teljes indiai értékesítése közötti összehasonlítást használta fel. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(79)

A kérelmező azt is felvetette, hogy a hideghúzás nem igényel jelentős tárgyieszköz-beruházást, és megkérdezte a Bizottságtól, ellenőrizte-e, hogy a vizsgálati időszak előtt, az adatszolgáltatási időszak kezdetéig hogyan alakult a kapacitáskihasználás.

(80)

A Bizottság ellenőrizte az együttműködő indiai exportáló gyártók kapacitáskihasználását, és megállapította, hogy általában véve a termelési kapacitás a vizsgálati időszakban mindvégig meghaladta a tényleges termelést. Ezt támasztja alá a (49) preambulumbekezdésben foglalt azon ténymegállapítás is, hogy a vállalatok többsége már az eredeti vizsgálat megindítása előtt rendelkezett a szükséges tárgyi eszközökkel. Továbbá a Bizottság megállapította, hogy minden olyan ellenőrzött exportáló gyártó, amely az adatszolgáltatási időszakban exportált az Unióba, rendelkezett pilgerhengersorral és használta is azt. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította, és fenntartotta a jelentős beruházásigényre vonatkozó, a (49) preambulumbekezdésben ismertetett ténymegállapítását.

(81)

Az (50) preambulumbekezdésben ismertetett ténymegállapításokkal kapcsolatos észrevételeiben a kérelmező összehasonlítást végzett az Eurostat adatain, és felfedezte, hogy 2014-ig az Indiából érkező behozatal átlagos ára magasabb volt, mint a Kínából kiinduló kivitel ára.

(82)

Az (50) preambulumbekezdésben a Bizottság a 2009-es átlagárakat hasonlította össze egymással a 627/2011/EU bizottsági rendelet (4) 4. és 17. táblázatában közzétett statisztikai adatok alapján, és alacsonyabb árat állapított meg India esetében. Mindazonáltal a kérelmező nem vitatja, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes vám kivetése után az indiai behozatal vált a legolcsóbb importforrássá az uniós piacon. Ezért a Bizottság ezt a felvetést is elutasította.

(83)

A fenti ténymegállapítások alapján a folyamatban lévő kijátszásellenes vizsgálatot helyénvaló lezárni.

(84)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a hidegalakítás a termék lényeges átalakítását jelenti, és a Kína, India és az Unió közötti kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változásoknak megfelelő, a vám elkerülésétől eltérő magyarázata és gazdasági indoka van.

(85)

Ennélfogva a 13. cikk (1) bekezdésében foglalt, a kijátszás megállapításának alapjául szolgáló feltételek nem teljesülnek, és a Kínából származó érintett termék behozatalára bevezetett hatályban lévő intézkedéseket nem indokolt kiterjeszteni az Indiában feladott, akár Indiából származóként, akár nem ilyenként bejelentett azonos termék behozatalára.

(86)

Az (EU) 2017/272 végrehajtási rendelettel az Indiában feladott, akár Indiából származóként, akár nem ilyenként bejelentett vizsgált termék behozatala tekintetében bevezetett nyilvántartásbavételi kötelezettséget helyénvaló megszüntetni.

(87)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,