|
9.12.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 326/1 |
A TANÁCS (EU) 2017/2269 HATÁROZATA
(2017. december 7.)
az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2018–2022 közötti többéves keretének létrehozásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 352. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),
különleges jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
|
(1) |
Annak érdekében, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség) megfelelően el tudja látni feladatait, a Tanács ötévenként többéves keretet fogad el, amely meghatározza az Ügynökség tevékenységének tematikus területeit, összhangban a 168/2007/EK tanácsi rendelettel (2). |
|
(2) |
Az első többéves keretet a 2008/203/EK határozat (3) hozta létre. A második többéves keretet a 252/2013/EU tanácsi határozat (4) hozta létre. |
|
(3) |
A többéves keret végrehajtását kizárólag az uniós jog hatályán belül kell végezni. |
|
(4) |
A többéves keretnek összhangban kell lennie az Unió prioritásaival, az alapvető jogok területével összefüggő európai parlamenti állásfoglalásokból és tanácsi következtetésekből következő iránymutatások megfelelő figyelembevételével. |
|
(5) |
A többéves keretnek megfelelően figyelembe kell vennie az ügynökség pénzügyi és humán erőforrásait. |
|
(6) |
A többéves keretnek rendelkezéseket kell tartalmaznia a más uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az Európa Tanács és egyéb, az alapvető jogok területén tevékenykedő nemzetközi szervezetek feladatkörével való kiegészítő jelleg biztosítására. A javasolt többéves keret szempontjából leginkább releváns uniós szervek, hivatalok és ügynökségek a következők: a 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO); a 2007/2004/EK tanácsi rendelettel (6) létrehozott és a (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) átnevezett Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex); a 2008/381/EK tanácsi határozattal (8) létrehozott Európai Migrációs Hálózat; az 1922/2006/EK (9) európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE); a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott európai adatvédelmi biztos; a 526/2013/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA); a 2002/187/IB tanácsi határozattal (12) létrehozott Eurojust; a 2009/371/IB tanácsi határozattal (13) létrehozott Európai Rendőrségi Hivatal (Europol); az (EU) 2015/2219 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott, az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL); az 1365/75/EGK tanácsi rendelettel (15) létrehozott Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound); valamint az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség (eu-LISA). |
|
(7) |
Az Ügynökség tevékenységének tematikus területei között szerepelnie kell a rasszizmus, az idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia elleni küzdelemnek. |
|
(8) |
Arra való tekintettel, hogy az Unió mekkora jelentőséget tulajdonít a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek – az Európa 2020 növekedési stratégia öt célkitűzése közül is ez az egyik –, az ügynökségnek figyelembe kell vennie az alapvető jogok hatékony gyakorlását lehetővé tevő gazdasági és társadalmi előfeltételeket az e határozat által kijelölt tematikus területekkel kapcsolatos adatok gyűjtése és terjesztése során. |
|
(9) |
A javaslat előkészítése során a Bizottság konzultációt folytatott az Ügynökség igazgatótanácsával, és annak írásbeli észrevételeit 2016. március 1-jén megkapta. A Bizottság a 2016. május 19–20-i találkozó alkalmával további konzultációt folytatott az Ügynökség igazgatótanácsával. |
|
(10) |
A 168/2007/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Ügynökség – az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére – a többéves keretben meghatározott tematikus területeken kívüli tevékenységet is végezhet, feltéve, hogy ezt az Ügynökség pénzügyi és humánerőforrásai lehetővé teszik, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Többéves keret
(1) A Tanács elfogadja az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (a továbbiakban: az Ügynökség) 2018–2022 közötti időszakra szóló többéves keretét.
(2) Az Ügynökség a 168/2007/EK rendelet 3. cikkének megfelelően ellátja az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, az e határozat 2. cikkében megállapított tematikus területeken belül.
2. cikk
Tematikus területek
A tematikus területek a következők:
|
a) |
az igazságszolgáltatáshoz való jog és a bűncselekmények áldozatai; |
|
b) |
egyenlőség és a megkülönböztetés bármely fajtája, így például nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság, vagy az állampolgárság alapján; |
|
c) |
információs társadalom, különösen a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme; |
|
d) |
igazságügyi együttműködés, a büntetőügyekben való együttműködés kivételével; |
|
e) |
migráció, határok, menedékjog, valamint a menekültek és migránsok integrációja; |
|
f) |
rasszizmus, idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia; |
|
g) |
a gyermekek jogai; |
|
h) |
a romák integrációja és társadalmi befogadása. |
3. cikk
Kiegészítő jelleg és más szervekkel való együttműködés
(1) Az Ügynökség a többéves keret végrehajtása érdekében biztosítja az érintett uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, a tagállamokkal, a nemzetközi szervezetekkel és a civil társadalommal való megfelelő együttműködést és koordinációt a 168/2007/EK rendelet 6., 7., 8. és 10. cikkében foglaltak szerint.
(2) Az Ügynökség a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésekkel csak a 2. cikk b) pontjában említett, a megkülönböztetéssel kapcsolatos általános kérdéseket érintő munkája keretén belül, és csak az e munkához szükséges mértékben foglalkozik, figyelembe véve, hogy a nemek közötti egyenlőséggel és a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatos adatok gyűjtése a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) feladata. Az Ügynökség és az EIGE együttműködést folytat a 2010. november 22-i együttműködési megállapodásban foglaltak szerint.
(3) Az Ügynökség együttműködést folytat más uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, mint például: az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) ügynökséggel a 2009. október 8-i együttműködési megállapodás szerint; az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex) a 2010. május 26-i együttműködési megállapodás szerint; az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EASO) a 2013. június 11-i együttműködési megállapodás szerint; az Eurojust-tal a 2014. november 3-i egyetértési megállapodás szerint; valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökséggel (eu-LISA), a 2016. július 6-i együttműködési megállapodás szerint. Az Ügynökség emellett együttműködik az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol), az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL) és az Európai Migrációs Hálózattal a jövőbeli együttműködési megállapodások szerint. Az említett szervekkel való együttműködés a 2. cikkben meghatározott tematikus területek hatálya alá tartozó tevékenységekre korlátozódik.
(4) Az ügynökség munkáját az információs társadalom, különösen pedig a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme területén az európai adatvédelmi biztossal, az Európai Adatvédelmi Testülettel, az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) és az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával (JRC) együttműködve, munkájukat kiegészítve végzi.
(5) Az Ügynökség összehangolja tevékenységét az Európa Tanács tevékenységével a 168/2007/EK rendelet 9. cikke alapján és az abban a cikkben említett, az Európai Közösség és az Európa Tanács között létrejött, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács közötti együttműködésről szóló megállapodás (17) alapján.
4. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a határozatot 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.
Kelt Brüsszelben, 2017. december 7-én.
a Tanács részéről
az elnök
A. ANVELT
(1) 2017. június 1-jei egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) A Tanács 168/2007/EK rendelete (2007. február 15.) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról (HL L 53., 2007.2.22., 1. o.).
(3) A Tanács 2008/203/EK határozata (2008. február 28.) a 168/2007/EK rendeletnek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007–2012 közötti többéves keretének elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 63., 2008.3.7., 14. o.).
(4) A Tanács 252/2013/EU határozata (2013. március 11.) az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2013 és 2017 közötti többéves keretének létrehozásáról (HL L 79., 2013.3.21., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 439/2010/EU rendelete (2010. május 19.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról (HL L 132., 2010.5.29., 11. o.).
(6) A Tanács 2007/2004/EK rendelete (2004. október 26.) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).
(8) A Tanács 2008/381/EK határozata (2008. május 14.) az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról (HL L 131., 2008.5.21., 7. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1922/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról (HL L 403., 2006.12.30., 9. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 526/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA) és a 460/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről(HL L 165., 2013.6.18., 41. o.).
(12) A Tanács 2002/187/IB határozata (2002. február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról (HL L 63., 2002.3.6., 1. o.).
(13) A Tanács 2009/371/IB határozata (2009. április 6.) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról (HL L 121., 2009.5.15., 37. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2219 rendelete (2015. november 25.) az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségéről (CEPOL), valamint a 2005/681/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2015.12.4., 1. o.).
(15) A Tanács 1365/75/EGK rendelete (1975. május 26.) az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról (HL L 139., 1975.5.30., 1. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).
(17) Megállapodás az Európai Közösség és az Európa Tanács között az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács közötti együttműködésről (HL L 186., 2008.7.15., 7. o.).