27.1.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 20/31


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/111 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. január 26.)

a Kelta-tengerben, a La Manche csatornában, az Ír-tengerben és az Északi-tenger déli részén élő farkassügér-állomány (Dicentrarchus labrax) védelme tekintetében fennálló súlyos fenyegetés enyhítésére irányuló intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet 12. cikke előírja, hogy a tengeri biológiai erőforrások védelme tekintetében fennálló súlyos fenyegetéssel kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben szükséghelyzeti intézkedések hozhatók. A Bizottság egy ilyen fenyegetés enyhítése érdekében akár valamely tagállam indokolással ellátott kérelmére, akár saját kezdeményezésére azonnal alkalmazandó, legfeljebb hat hónapig érvényes végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el.

(2)

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES), valamint a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) tudományos szakvéleményei szerint a Kelta-tengerben, a La Manche-csatornában, az Ír-tengerben és az Északi-tenger déli részén (ICES IVb, IVc, VIIa és VIId–h körzet) élő farkassügér-állomány (Dicentrarchus labrax) biomasszája a lassuló állománypótlódás és a növekvő halászati mortalitás együttes hatására rohamosan csökken. A szaporodóképes állomány biomasszája az eddig megfigyelt legalacsonyabb értékhez közelít. A halászati mortalitás mértéke majdnem négyszer magasabb annál, amit az állomány még képes elviselni. Szakvéleményében az ICES ezért olyan intézkedések végrehajtását javasolja, amelyek révén a halászati mortalitás jelentősen csökken az állomány teljes elterjedési területén.

(3)

Az Egyesült Királyság 2014. december 19-i levelében kérte, hogy a Bizottság a 1380/2013/EU rendelet 12. cikke alapján 2015 januárja és áprilisa között tiltsa be a farkassügér ICES VIIe övezetben folytatott nyílt vízi halászatát annak érdekében, hogy a farkassügér ívó rajainak védelme révén csökkenjen az állományra nehezedő halászati terhelés. A kérelmet Belgium, Franciaország, Írország és Hollandia, valamint az északnyugati vizek tanácsadó testülete és az északi-tengeri tanácsadó testület is megkapta. Belgium, Franciaország és Hollandia eljuttatta észrevételeit a Bizottsághoz.

(4)

A Franciaország által tett észrevételek az 1380/2013/EU rendelet 12. cikkének alkalmazhatóságára, a halászati tevékenységek és az eljárás által okozott veszélyekre, a súlyos fenyegetés bizonyítékára és a különféle halászati tevékenységek közötti hátrányos megkülönböztetés kockázatára vonatkoztak. Belgium pozitívan reagált az Egyesült Királyság kérelmére. Hollandia az intézkedések kiterjesztését javasolta azzal a céllal, hogy hatályuk nagyobb területre terjedjen ki és más halászati tevékenységeket is lefedjen. Az 1380/2013/EU rendelet 12. cikkének hatályát és a cikkben előírt eljárást illetően meg kell jegyezni, hogy a szóban forgó rendelkezés alkalmazhatóságát semmi sem korlátozza, így a rendelkezés alkalmazható bármilyen fenyegetés tekintetében, függetlenül attól, hogy azok halászati tevékenységeknek vagy más okoknak tudhatók be, továbbá az említett cikkben előírt határidők indokoltak, figyelembe véve a súlyos fenyegetés elhárításának sürgősségét. A farkassügér tekintetében fennálló súlyos fenyegetést ebben a konkrét ügyben az alább kifejtett tudományos bizonyítékok támasztják alá.

(5)

A farkassügérek december és április között ívás céljából nagy számban csoportosulnak meghatározott területeken. A farkassügér-állomány állapotát meghatározza ez a szaporodási fázis. Az állománynak az említett időszakban folytatott célzott halászata ezekre az ívó halrajokra irányul, így jelentősen növeli az állomány halászati mortalitását, és nagymértékben csökkenti az ívásra képes kifejlett egyedek számát. A fogási statisztikák megerősítik, hogy az ilyen halászati gyakorlat főképpen a kifejlett egyedeket pusztítja el, amelyek így már nem tudnak hozzájárulni az állomány szaporodásához.

(6)

Az ICES és a HTMGB tudományos értékelése szerint a nyílt vízi vonóhálókkal folytatott kereskedelmi halászatnak tulajdonítható a halászati mortalitás több mint 25 %-a.

(7)

A tengerek biológiai erőforrásainak védelme tekintetében fennálló súlyos fenyegetés az állomány ívási kapacitását fenyegető súlyos kár kockázatából ered, ez pedig a szaporodóképes állomány biomasszája drámai csökkenésének következménye, és egyúttal várható, hogy a további célzott halászat olyan kárt okozhat a szaporodóképes állományban, amely nem fenntartható. A Bizottság véleménye szerint ez egy kellően indokolt, rendkívül sürgős eset, mivel: 1. már megkezdődött az ívási időszak; 2. a szaporodóképes állomány halászata is megkezdődött. A tudományos bizonyítékok alátámasztják, hogy a farkassügér már megkezdődött ívási idényében nélkülözhetetlen azonnali intézkedéseket hozni, amelyek haladéktalanul érvénybe lépnek, és egészen 2015. április 30-ig maradnak hatályban.

(8)

Éppen ezért sürgősen be kell tiltani a 2015. januártól április 30-ig tartó, rendkívül érzékeny ívási időszakban a farkassügér nyílt vízi vonóhálókkal folytatott célzott halászatát. Az állomány védelmét célzó intézkedések meghozatalában bekövetkező minden további késedelem jelentősen csökkentené vagy megszüntetné a szükséghelyzeti intézkedések hatékonyságát. Ezenkívül az említett intézkedések hatékonyságának fokozása érdekében a gazdasági szereplők számára elő kell írni, hogy hajóikra ne rakjanak át, illetve azokról ne rakodjanak ki olyan farkassügéreket, amelyeket e rendelet alkalmazásának időtartama alatt fogtak ki.

(9)

Ahhoz, hogy hatékony védelem alá kerüljenek a szaporodóképes halcsoportosulások, amelyek számos helyen előfordulhatnak, a szükséghelyzeti intézkedések hatályának ki kell terjednie az állomány teljes elterjedési területére, azaz a Kelta-tengerre, a La Manche csatornára, az Ír-tengerre és az Északi-tenger déli részére (ICES IVb, IVc, VIIa, VIId–h körzetek), valamint többek között a nyílt vízi vonóhálós halászatra. Mivel az állomány elterjedési területét még nem sikerült pontosan meghatározni, a tilalom hatályát az ICES VIIj és VIIk övezetre is ki kell terjeszteni, hogy megakadályozható legyen a halászati tevékenység e területekre történő áthelyeződése.

(10)

A Franciaország által javasolt alternatív intézkedések nem érnék el ugyanazt az eredményt, mint az e rendeletben foglalt intézkedés, mivel hatékonyságuk bizonytalan. Mindezeken túlmenően a farkassügér állományának további védelme érdekében a későbbiekben kiegészítő intézkedésekre is szükség lehet más halászati tevékenységek hatásának semlegesítésére.

(11)

Franciaország olyan információkat szolgáltatott, amelyek bizonyítják, hogy a 32 és 69 mm közötti szembőségű nyílt vízi halászeszközöket használó hajók a farkassügérre nem halásznak célzottan, és hogy az ilyen hajók járulékos fogásai elhanyagolható hatást gyakorolnak az állományra.

(12)

Az említett területek farkassügér-állományának helyzete minden tekintetben megfelel a szóban forgó állomány védelmét fenyegető súlyos veszéllyel kapcsolatos, kellően indokolt és rendkívül sürgős esetekre vonatkozó követelményeknek, a Bizottság ezért az 1380/2013/EU rendelet 12. cikke értelmében saját kezdeményezésére elfogadhatja az e rendeletben foglalt intézkedéseket, amelyek túlmutatnak az Egyesült Királyság kérelmében szereplőkön.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedéseket a Bizottság véleményezésre a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság elé terjeszti,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az ICES IVb, IVc, VIIa és VIId–k körzetek tekintetében szükséghelyzeti intézkedéseket állapít meg a farkassügér-állomány halászatára vonatkozóan azzal a céllal, hogy enyhítse az állományt fenyegető közvetlen és súlyos károkat.

2. cikk

Intézkedések

E rendelet alkalmazási időszakában az ICES IVb, IVc, VIIa, VIId–k körzetekben tilos a farkassügér (Dicentrarchus labrax) olyan nyílt vízi vonóhálókkal (vízközi feszítőlapos vonóhálóval (OTM) és vízközi páros vonóhálóval (PTM)) folytatott halászata, amelyek zsákvégének szembősége 70 mm vagy annál nagyobb.

Ezenkívül az említett halászeszközöket használó hajók számára az e rendelet alkalmazási időszakában ugyanezen a területen kifogott farkassügér-egyedeket tilos a fedélzeten tárolni, áthelyezni, átrakni és kirakodni.

A tagállamok minden hónap vége után 14 nappal jelentést tesznek a Bizottságnak a farkassügér nyílt vízi halászeszközökkel (OTM vagy PTM) ejtett fogásairól.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2015. április 30-ig alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. január 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 354., 2013.12.28., 22. o.