MELLÉKLET

AZ EURATOM ELLÁTÁSI ÜGYNÖKSÉG ALAPSZABÁLYA

1.   FEJEZET

BELSŐ FELÉPÍTÉS ÉS MŰKÖDÉS

1. cikk

Célok és feladatok

(1)   Az Euratom Ellátási Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) célja a Szerződés II. címének 6. fejezete által ráruházott feladatok ellátása a Szerződés célkitűzéseivel összhangban.

E célból az Ügynökség többek között:

—	a nukleáris anyagok és szolgáltatások piacának működésével kapcsolatos bármely kérdésben szakértelmével, tájékoztatással és tanácsaival segíti a Közösséget,

—	az Európai Unió nukleáris anyagokkal és szolgáltatásokkal való ellátásának biztonságát esetlegesen érintő piaci fejlemények figyelemmel kísérése és megállapítása révén piacfigyelő szerepet tölt be,

—	a 11. cikk alapján létrehozott tanácsadó bizottság (a továbbiakban: bizottság) tanácsát kikéri, annak támogatását élvezi és vele szorosan együttműködik.

(2)   A Szerződés 62. és 72. cikkével összhangban az Ügynökség jogosult továbbá nukleáris anyagokból készletet felhalmozni.

2. cikk

Jogállás és székhely

(1)   A Szerződés 54. cikkének megfelelően az Ügynökség jogi személy. Az Ügynökség tevékenységét kizárólag a köz érdekében végzi és nonprofit alapon működik.

(2)   Az Ügynökségre, főigazgatójára és személyzetére alkalmazni kell az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv rendelkezéseit.

(3)   Az Ügynökség székhelye Luxembourgban van.

(4)   Saját kezdeményezésére, a Közösségen belüli és kívüli feladatainak ellátásához szükséges körben az Ügynökség további intézkedéseket hozhat belső szervezetéről.

(5)   Az Ügynökség valamennyi tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Jogosult különösen ingó és ingatlan tulajdont szerezni és elidegeníteni, valamint jogi eljárásban félként részt venni.

3. cikk

A főigazgató jogai és kötelezettségei

(1)   A főigazgatót a Bizottság nevezi ki.

(2)   A főigazgató ellátja az Ügynökség képviseletét. Hatáskörét másokra átruházhatja. A hatáskör-átruházás szabályait az Ügynökség belső szabályzataiban kell meghatározni.

(3)   A főigazgató:

—	gondoskodik az Ügynökség 1. cikkben említett feladatainak teljesítéséről,

—	gyakorolja az Ügynökség elővételi jogát és a nukleáris anyagok szállítására vonatkozó szerződések körében fennálló kizárólagos szerződéskötési jogát,

—	napi szinten vezeti és kezeli az Ügynökség erőforrásait,

—	rendszeresen tájékoztatja a bizottságot, és a 13. cikk (3) bekezdésével összhangban valamennyi, a bizottság hatáskörébe tartozó kérdésről konzultációt folytat a bizottsággal,

—	elkészíti az Ügynökség bevételeinek és kiadásainak becslését tartalmazó kimutatás tervezetét és végrehajtja az Ügynökség költségvetését,

—	a bizottsággal szoros együttműködésben elkészíti az 1. cikk (1) bekezdése alapján szükségesnek ítélt tanulmányokat, illetve a megfelelő beszámolókat, és e tanulmányokat és beszámolókat megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(4)   A főigazgató jelentés formájában évenként beszámol az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az Ügynökség előző évi tevékenységéről és – a bizottság véleményének ismeretében – benyújtja a következő évi munkaprogramot.

4. cikk

A főigazgató és a személyzet

(1)   A főigazgató és a személyzet tagjai az Európai Közösségek tisztviselői vagy leendő tisztviselői, foglalkoztatásuk az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (1) és az Európai Közösségek intézményei által a személyzeti szabályzat alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok alapján történik. A tisztviselőket a Bizottság nevezi ki, illetményüket a Bizottság fizeti.

(2)   A Szerződés 194. cikkével összhangban a főigazgatónak és az Ügynökség személyzete valamennyi tagjának minden birtokába kerülő, vagy vele közölt, a biztonsági besorolási rendszer alá tartozó tény, információ, ismeret, okmány vagy tárgy tekintetében, biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.

5. cikk

A Bizottság felügyeleti jogköre

(1)   Az Ügynökség a Bizottság felügyelete alatt áll, amely irányelveket bocsát ki számára, és döntései felett vétójoggal rendelkezik.

(2)   A vétójog az Ügynökség határozatának meghozatala után tíz nappal elévül, kivéve abban az esetben, ha ezen időszak alatt a Bizottság vagy annak képviselője fenntartással él. A Bizottság vagy annak képviselője az elévülési idő lejárta előtt fenntartási jogáról lemondhat.

(3)   Ha a Bizottság vagy annak képviselője a (2) bekezdésben előírt időszak alatt fenntartással él, a Bizottság legkésőbb a fenntartás időpontjától számított tíz munkanapon belül végleges állásfoglalást fogad el.

(4)   E cikk rendelkezései semmilyen körülmények között nem eredményezhetik a Szerződés 53. cikke alkalmazásának elmaradását.

(5)   Az Ügynökség bármely, a Szerződés 53. cikkében említett aktusával vagy mulasztásával szemben az érintett fél az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül, értesítés hiányában a közzétételtől számított tizenöt munkanapon belül a Bizottsághoz fordulhat. Értesítés és közzététel hiányában a határidő kezdőnapja az a nap, amikor az érintett fél tudomást szerez az Ügynökség aktusáról.

2.   FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

6. cikk

Pénzügyi műveletek

(1)   Az Ügynökség pénzügyi autonómiát élvez. Működése során igazodik a tevékenységi területén érvényes kereskedelmi alapelvekhez.

(2)   Ha a Szerződésben meghatározott céljai érdekében szükségessé váló, ezen alapszabállyal összhangban végzett pénzügyi vagy kereskedelmi ügyletei úgy kívánják, az Ügynökség bármikor jogosult euróban tartott pénzeszközeit más pénznemre átváltani.

Az Ügynökség lehetőség szerint tartózkodik az ilyen átváltástól, ha a szükséges pénznemben rendelkezik készpénzzel vagy likvid eszközökkel.

Az Ügynökség a kötelezettségei teljesítéséhez közvetlenül nem szükséges pénzeszközökkel – céljaival összhangban – pénzügyi műveleteket végezhet.

(3)   Az Ügynökség a Tanács által előírt határok között jogosult az Európai Atomenergia-közösség nevében kölcsönt felvenni, az ebből befolyó összeget köteles feladatai ellátására fordítani.

(4)   Az Ügynökség által ezen alapszabály alapján vállalt kötelezettségekért az Európai Atomenergia-közösség kezességet vállal.

7. cikk

Bevételek és kiadások

(1)   Minden pénzügyi évre vonatkozóan becslést kell készíteni az Ügynökség bevételeiről és kiadásairól, amelyet rögzíteni kell az Ügynökség költségvetésében. A pénzügyi év egybeesik a naptári évvel.

(2)   A költségvetésben szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3)   Az Ügynökség bevételei a Közösség hozzájárulásából, az Ügynökség tőkepiaci befektetéseinek és bankbetéteinek kamataiból és jövedelmeiből, szükség esetén a Szerződés 54. cikkében előírt ügyviteli díjból, valamint a felvett kölcsönökből származnak.

(4)   Az Ügynökség kiadásait a személyzet és a bizottság igazgatási költségei, valamint a harmadik személyekkel kötött szerződésekből eredő költségek jelentik.

(5)   A főigazgató minden évben a következő pénzügyi évre vonatkozóan elkészíti az Ügynökség bevételeinek és kiadásainak becslését. Ezt a becslést, amelynek a létszámterv tervezetét is magában kell foglalnia, március 31-ig – a tanácsadó bizottság véleményének ismeretében – megküldi a Bizottságnak.

(6)   A becslés alapján a Bizottság a létszámterv céljára általa szükségesnek tekintett előirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét beilleszti az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetébe.

(7)   A költségvetési eljárás keretében a költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek nyújtandó támogatásra vonatkozó előirányzatokat, továbbá elfogadja az Ügynökség létszámtervét, amelyet elkülönítve a Bizottság létszámtervébe kell foglalni.

(8)   A költségvetést a Bizottság fogadja el. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének elfogadását követően válik véglegessé. A költségvetést szükség szerint megfelelően ki kell igazítani. Az Ügynökség költségvetését közzé kell tenni az Ügynökség internetes honlapján.

(9)   Az Ügynökség létszámtervének és költségvetésének esetleges módosításához költségvetés-módosítást kell készíteni, amelyet ugyanazzal az eljárással kell elfogadni, mint az eredeti költségvetést. A létszámterv módosítását be kell nyújtani a költségvetési hatóságnak. A költségvetés-módosítást tájékoztatás céljából meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

8. cikk

A költségvetés végrehajtása, pénzügyi ellenőrzés és pénzügyi szabályok

(1)   Az Ügynökség költségvetését a főigazgató hajtja végre.

(2)   Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője az Ügynökség előzetes beszámolóját minden pénzügyi évet követően benyújtja:

a)	március 1-jéig konszolidálás céljából a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, valamint

b)	a pénzügyi évet követő év március 31-éig a Számvevőszéknek.

(3)   Miután megkapta a Számvevőszék észrevételeit az Ügynökség előzetes beszámolójáról, a főigazgató saját feladatkörében elkészíti, majd véleményezésre megküldi a bizottságnak az Ügynökség végleges beszámolóját.

(4)   A bizottság véleményt nyilvánít az Ügynökség végleges beszámolójáról.

(5)   A főigazgató a végleges beszámolót a bizottság véleményével együtt minden pénzügyi évet követően július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(6)   A végleges beszámolót közzé kell tenni az Ügynökség internetes honlapján.

(7)   A főigazgató szeptember 30-ig megválaszolja a Számvevőszék észrevételeit.

(8)   A főigazgató az Európai Parlament kérésére az Európai Parlament rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(9)   A Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az Európai Parlament az N + 2-edik év április 30-ig mentesíti a főigazgatót az N-edik évi költségvetés végrehajtásáért viselt felelőssége alól.

(10)   Amennyiben szükséges, a Szerződés 183. cikkének megfelelően el kell fogadni az Ügynökségre alkalmazandó saját pénzügyi szabályzatot.

9. cikk

Tőke

(1)   Az Ügynökség tőkéje 5 824 000 EUR.

(2)   A tőkét a tagállamok a következőképpen jegyzik:

Belgium	EUR	192 000
Bulgária	EUR	96 000
Cseh Köztársaság	EUR	192 000
Dánia	EUR	96 000
Németország	EUR	672 000
Észtország	EUR	32 000
Írország	EUR	32 000
Görögország	EUR	192 000
Spanyolország	EUR	416 000
Franciaország	EUR	672 000
Olaszország	EUR	672 000
Ciprus	EUR	32 000
Lettország	EUR	32 000
Litvánia	EUR	32 000
Luxemburg	EUR	—
Magyarország	EUR	192 000
Málta	EUR	—
Hollandia	EUR	192 000
Ausztria	EUR	96 000
Lengyelország	EUR	416 000
Portugália	EUR	192 000
Románia	EUR	288 000
Szlovénia	EUR	32 000
Szlovákia	EUR	96 000
Finnország	EUR	96 000
Svédország	EUR	192 000
Egyesült Királyság	EUR	672 000

(3)   Amikor egy tagállam csatlakozik a Közösséghez, befizeti az általa jegyzett tőke 10 %-át. A tőke további részleteinek befizetéséről a Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel határoz. A határozatban lehívott részletet a határozat elfogadását követő harminc napon belül be kell fizetni az Ügynökség részére.

(4)   A tőkebefizetés nem jogosít osztalékra vagy kamatra. A tőkebefizetés csak az Ügynökség felszámolásakor jogosít a befizetett hozzájárulás nominális értékének visszafizetésére.

(5)   Valamennyi befizetést euróban kell teljesíteni.

10. cikk

Ügyviteli díj

Az Ügynökség a Szerződés 54. cikkével összhangban ügyviteli díjat vethet ki azokra az ügyletekre, amelyekben elővételi jogát vagy a nukleáris anyagok szállítására vonatkozó szerződések körében fennálló kizárólagos szerződéskötési jogát gyakorolva részt vesz. Az Ügynökség az ügyviteli díjból származó bevételeket kizárólag működési költségeinek fedezésére használhatja fel.

Az ügyviteli díjra vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási határozatban kell meghatározni. A díjtételeket, valamint azok kivetésének és beszedésének módját a Bizottság állapítja meg a Tanáccsal folytatott konzultációt követően és a – bizottság véleményének birtokában lévő – főigazgató javaslata alapján eljárva.

3.   FEJEZET

TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG

11. cikk

A bizottság összetétele

(1)   A bizottság tagjai a tagállamok képviselői, az alábbi táblázat szerint. Bármely tagállam dönthet azonban úgy, hogy nem vesz részt a bizottság munkájában. Ha egy tag lemond tagságáról vagy feladatait nem képes ellátni, a megbízatási idő fennmaradó részére utódot kell helyette kinevezni.

Belgium	2 tag
Bulgária	2 tag
Csehország	2 tag
Dánia	1 tag
Németország	4 tag
Észtország	1 tag
Írország	1 tag
Görögország	2 tag
Spanyolország	3 tag
Franciaország	4 tag
Olaszország	4 tag
Ciprus	1 tag
Lettország	1 tag
Litvánia	2 tag
Luxembourg	—
Magyarország	2 tag
Málta	—
Hollandia	2 tag
Ausztria	2 tag
Lengyelország	3 tag
Portugália	2 tag
Románia	3 tag
Szlovénia	2 tag
Szlovákia	2 tag
Finnország	2 tag
Svédország	2 tag
Egyesült Királyság	4 tag.

(2)   A tagállamoknak az Ügynökségben való tőkerészesedését is figyelembe véve, a bizottsági helyek kiosztása tükrözi a tagállamoknak a nukleáris anyagok kereskedelme és a nukleáris üzemanyagciklushoz kapcsolódó szolgáltatások vagy az atomenergia-termelés területén szerzett gyakorlatát, szakértelmét és/vagy az e területeken végzett tevékenységeit.

(3)   A bizottság tagjait a delegáló tagállam a nukleáris anyagok kereskedelme és a nukleáris üzemanyagciklushoz kapcsolódó szolgáltatások vagy az atomenergia-termelés, illetve a nukleáris kereskedelemmel kapcsolatos szabályozási kérdések területén szerzett gyakorlatuk és szakértelmük foka alapján nevezi ki. A megbízatás három évre szól, amely megújítható.

12. cikk

A bizottság elnöke és alelnökei

(1)   A bizottság saját tagjai közül egy elnököt és két alelnököt jelöl ki. Ezek az ügyvezető tisztségviselők a bizottság tapasztalatát és az ipar különböző oldalait, azaz a termelőket és a felhasználókat egyaránt képviselik. Az elnököt akadályoztatása esetén a rangidős alelnök helyettesíti.

(2)   Az elnök és az alelnökök megbízatása három évre szól. Ez a hivatali idő egy alkalommal megújítható, és az elnöki tisztséget a bizottság különböző tapasztalatokkal rendelkező tagjai felváltva látják el, képviselve ekképp mind az ipar, mind a közigazgatás szempontjait. Az elnök, illetve alelnök megbízatása automatikusan megszűnik, ha a bizottságban betöltött tagsági jogviszonya megújítás nélkül megszűnik.

13. cikk

A bizottság feladatmeghatározása

(1)   A bizottság véleményezéssel, valamint elemzések készítésével és információk nyújtásával segíti az Ügynökséget feladatai ellátásában. Ez a segítségnyújtás azon beszámolók, felmérések és elemzések elkészítésére is kiterjed, amelyeket az 1. cikk (1) bekezdése szerint adott esetben el kell készíteni, a főigazgatónak a 3. cikk (3) bekezdésében említett feladatkörén belül. A bizottság kapcsolatot tart fenn egyfelől az Ügynökség, másfelől a nukleáris ipar termelői és felhasználói oldala között.

(2)   Ülésein szóban, ülései között pedig írásban a bizottsággal bármely olyan kérdésben lehet konzultálni, amely az Ügynökség tevékenységi területébe tartozik. Tagjai legalább egyharmadának kezdeményezésére a bizottság ezekben a kérdésekben véleményt is nyilváníthat.

(3)   A főigazgató köteles a bizottsággal konzultálni és azt összehívni, mielőtt döntést hozna a következő kérdésekkel összefüggésben:

a)	a kínálat és a kereslet egyensúlyba hozatalára vonatkozó szabályok (a Szerződés 60. cikkének hatodik albekezdése);

b)	az Ügynökség tőkéje, a tőkeemelés vagy tőkecsökkentés, valamint a pótlólagos tőkejegyzés (a Szerződés 54. cikkének negyedik albekezdése);

c)	a 6. cikkben említett kölcsönök;

d)	az Ügynökség működési költségeinek fedezése céljából az ügyletekre kivetett ügyviteli díj alkalmazása (a Szerződés 54. cikkének ötödik albekezdése);

e)	a kereskedelmi készletek Ügynökség általi felhalmozására és bevonására alkalmazott feltételek (a Szerződés 72. cikkének első albekezdése);

f)	a 8. cikkben említett pénzügyi kérdések, ideértve az Ügynökség pénzügyi szabályzatát és az Ügynökség külön előirányzatának elkészítését a Szerződés 171. cikkének (2) bekezdése szerint;

g)	az éves beszámoló, ideértve a piacelemzést és a következő évi munkaprogramot;

h)	a Szerződés 68. cikke által tiltott gyakorlat megállapításának feltételei;

i)	az Ügynökség megszüntetése.

(4)   A főigazgató szükség esetén határidőt szabhat a bizottság véleményének benyújtására. Ez a határidő nem lehet rövidebb a bizottság tagjainak ebből a célból küldött értesítés elküldésének napjától számított egy hónapnál.

(5)   Ha a bizottság véleménye ez alatt az idő alatt nem szerezhető be, akkor a főigazgató jogosult meghozni a döntést.

(6)   Az ebben a cikkben megjelölt kérdésekben a bizottság véleményétől eltérő döntést a főigazgató saját hatáskörben csak a bizottság véleményének kézhez kapása után legalább tíz munkanap elteltével hozhat.

(7)   A bizottság megalkotja saját eljárási szabályzatát, és ebben minden olyan kérdést szabályoz, amelyről ez az alapszabály nem rendelkezik.

14. cikk

A bizottság ülései

(1)   A bizottság összehívására a következő esetekben kerül sor:

a)	amennyiben az ügyvezető tisztségviselők azt szükségesnek ítélik és rendesen évente kétszer;

b)	a főigazgató kérésére, különösen, amikor a 13. cikk (3) bekezdése szerint a bizottsággal kötelező konzultálni; továbbá

c)

a bizottság tagjainak legalább egyharmada által írásban, a javasolt napirendi pontok megjelölésével benyújtott kérelemre. A bizottság által jóváhagyandó napirendet az Ügynökség az elnökkel együttműködve állítja össze. Az Ügynökség a napirendhez kapcsolódó dokumentumokat legalább tizenöt munkanappal az ülést megelőzően megküldi valamennyi bizottsági tagnak.

(2)   A bizottság ülése akkor határozatképes, ha a tagok többsége jelen van. Vélemény elfogadásához a jelen lévő és a képviselt tagok többségének igenlő szavazata szükséges.

(3)   A bizottság minden tagja egy-egy szavazattal rendelkezik. Ha egy adott tag nem tud jelen lenni az ülésen, írásban meghatalmazhatja a bizottság bármely másik tagját, hogy nevében szavazatot adjon le.

(4)   A főigazgató vagy az általa kijelölt személy részt vesz a bizottság ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik. Az Ügynökség személyzetéhez nem tartozó személyek az ülésen akkor vehetnek részt, ha abba a bizottság valamennyi megjelent tagja beleegyezik, és csak úgy, ha vállalják az (5) bekezdésben előírt kötelezettséget.

(5)   A Szerződés 194. cikkével összhangban a bizottság tagjai kötelesek titkosként kezelni minden olyan titokvédelmi minősítés alá eső tényt, információt, ismeretet és dokumentumot, amelynek birtokába jutnak vagy amelyet megismernek.

(6)   A főigazgató a bizottság számára megfelelő titkárságot biztosít, melynek kinevezését a bizottságnak jóvá kell hagynia. A bizottság, az albizottságok és az ügyvezető tisztségviselők ülésein a titkárság vezeti a jegyzőkönyvet. A tanácsadó bizottság működési költségeit az Ügynökség fedezi.

(7)   Az Ügynökség tagállamonként egy-egy bizottsági tag utazási költségeit téríti.

---

(1)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o. A legutóbb az 1558/2007/EK, Euratom rendelettel (HL L 340., 2007.12.22., 1. o.) módosított rendelet.