A TANÁCS 1531/2002/EK RENDELETE

(2002. augusztus 14.)

a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból, Malajziából és Thaiföldről származó színes televíziókészülékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Szingapúrból származó színes televíziókészülékek behozatalára vonatkozó eljárás megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 9. cikkére, 11. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Előzetes vizsgálatok és meglévő intézkedések

(1) A Tanács 1990 áprilisában az 1048/90/EGK rendelettel[2] végleges dömpingellenes vámokat vetett ki a Koreai Köztársaságból (Korea) származó kis képernyős, azaz a 15,5 cm-nél nagyobb, de 42 cm-nél kisebb képernyő-átmérőjű színes televíziókészülékek behozatalára.

(2) Ezt követően a Tanács az 1991 júliusában a 2093/91/EGK rendelettel[3] végleges dömpingellenes vámokat vetett ki többek között a Kínai Népköztársaságból (Kína) származó kis képernyős színes televíziókészülékek behozatalára.

(3) A Bizottság az 1995. áprilisi 95/92/EK határozattal[4] megszüntette a Törökországból származó színes televíziókészülékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárást, amelyet 1992 novemberben vezettek be. Ugyanakkor a Tanács a 710/95/EK rendelettel[5] végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Malajziából, Kínából, Koreából, Szingapúrból és Thaiföldről származó, 15,5 cm-nél nagyobb képernyő-átmérőjű színes televíziókészülékek behozatalára. Bár ez az eljárás megállapította, hogy a színes televíziókészülékek képernyőméret szerinti megkülönböztetése már nem indokolt, mivel a Kínából és Koreából származó kis képernyős színes televíziókészülékek tekintetében már érvényben vannak dömpingellenes intézkedések, a vizsgálat és a 710/95/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámok köre Kína és Korea vonatkozásában a 42 cm-nél nagyobb képernyőméretű színes televíziókra, azaz a nagy képernyős színes televíziókészülékekre korlátozódott.

(4) A Tanács 1998 novemberében a 2584/98/EK rendelettel[6] módosította a 710/95/EK rendeletet a Kínából és Koreából származó színes televíziókészülékekre alkalmazandó vámokat illetően azzal a céllal, hogy az figyelembe vegye a 710/95/EK rendelet megállapításait, amely szerint nem indokolt a televíziók képernyőméret szerinti megkülönböztetése.

2. Lejáratkori és időközi felülvizsgálatok

(5) A Kínából, Koreából, Malajziából, Szingapúrból és Thaiföldről származó színes televíziókészülékek behozatalára vonatkozó, hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő lejáratára vonatkozó értesítés[7] közzétételét követően az Európai Televíziógyártók Együttműködése (Poetic) kérvényezte a 384/96/EK rendelet (az alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályban lévő intézkedések lejáratkori felülvizsgálatát.

(6) A kérelem alapja az volt, hogy az intézkedések lejárata valószínűleg a Közösség iparát érintő dömping és károkozás folytatódását vagy ismételt előfordulását fogja eredményezni. A kérelem olyan információt is tartalmazott, hogy a részt vevő különböző piacok és maga a termék az utóbbi évek során jelentős változásokon estek át. Ez az információ, továbbá a dömpingre és károkozásra vonatkozó állítás alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján mind a dömping, mind a károkozás vonatkozásában időközi felülvizsgálatot kell lefolytatni.

(7) Miután a Tanácsadó Bizottsággal történő konzultációt követően megállapításra került, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) és 11. cikkének (3) bekezdése alapján elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a lejáratkori és az időközi felülvizsgálat kezdeményezéséhez, a Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában értesítést[8] tett közzé a kezdeményezésről, és elindította a vizsgálatot.

3. A Törökországra vonatkozó dömpingellenes eljárás kezdeményezése

(8) 2000. július 15-én a Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (kezdeményezési értesítés)[9] bejelentette a Törökországból származó vagy a Törökországból kivitt színes televíziókészülékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás kezdeményezését.

(9) Az eljárást a Közösség teljes színestelevíziókészülék-gyártásának jelentős részét, ez esetben több mint 30 %-át képviselő közösségi gyártók érdekében eljáró Poetic által 2000 júniusában benyújtott panasz eredményeként kezdeményezték. A panasz elegendő bizonyítékot tartalmazott a dömpingre és az abból eredő jelentős károkozásra ahhoz, hogy indokolt legyen a dömpingellenes eljárás kezdeményezése.

4. A Törökországból származó színes televíziókészülékekre vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetése

(10) A színes televíziókészülékek behozatalánál alkalmazandó különleges származási szabályok összetettségéből adódóan a Törökországból kivitt színes televíziókészülékek származására vonatkozó vizsgálatot az alaprendelet 7. cikkében előírt határidőn belül nem lehetett befejezni. Ezért az esetet a dömping, a károkozás és a közösségi érdek vonatkozásában nem lehetett megfelelően kivizsgálni, következésképpen semmilyen ideiglenes dömpingellenes intézkedést nem lehetett figyelembe venni.

(11) A konkrét megállapítások elérése céljából tehát a vizsgálat tovább folytatódott. Mivel megvan a szándék arra, hogy átfogó kép alakuljon ki az összes érintett országból származó behozatalnak a Közösség iparára gyakorolt hatásáról, a vizsgálat során Törökországgal kapcsolatban összegyűjtött adatokat a Kínával, Koreával, Malajziával, Szingapúrral és Thaifölddel szembeni intézkedésekre vonatkozó lejáratkori és időközi felülvizsgálatok keretén belül gyűjtött adatokkal összefüggésben vizsgálták. A (40)-(44) preambulumbekezdésekben ismertetett származásra vonatkozó megállapítások figyelembevételével azonban a Bizottság a Törökországból származó színes televíziókészülékek vonatkozásában a 2001/725/EK határozattal[10] megszüntette az eljárást.

5. A vizsgálatok által érintett felek

(12) A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a panaszos közösségi gyártókat, a többi ismert közösségi gyártót, az exportőrgyártókat, az importőröket és szövetségeiket, a Fogyasztók Európai Irodáját (BEUC) és az exportőr országok képviselőit a vizsgálatok kezdeményezéséről. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak, hogy írásban ismertessék véleményüket, és hogy a kezdeményezési értesítésben rögzített határidőn belül kérjék meghallgatásukat.

(13) Az érintett országok exportőr gyártói közül néhányan, akárcsak a közösségi gyártók, írásban ismertették véleményüket. Minden félnek, aki a fentiekben rögzített határidőn belül kérelmezte és megindokolta, hogy különleges oka van a meghallgatást kérni, lehetőséget biztosítottak a szóbeli beszámolóra.

(14) Tekintetbe véve a felülvizsgálatok hatálya alá eső országokban az érintett termékek exportőr gyártóinak a kérelmekből és a korábbi vizsgálatokból megállapított nyilvánvalóan nagy számát, a kezdeményezési értesítés 5. francia bekezdésének a) és b) pontjában előirányozták a dömpingvizsgálatoknál a mintavételi módszerek alkalmazását.

(15) A koreai, a szingapúri, a kínai és a thaiföldi exportőr gyártók közül azonban csak kevesen ismertették véleményüket, és szolgáltatták a kezdeményezési értesítésben kért adatokat. Ezért nem tartották szükségesnek a mintavételi módszerek alkalmazását egyik érintett ország esetében sem.

(16) A Bizottság kérdőíveket küldött minden érintettként ismert félnek és az összes többi vállalatnak, amely a kezdeményezési értesítésekben rögzített határidőn belül bejelentette magát. Válasz öt közösségi gyártótól, három nem kapcsolódó importőrtől, öt török vállalattól és azok kapcsolódó közösségi importőreitől, továbbá egy thaiföldi exportőr gyártótól és kapcsolódó közösségi importőr vállalatától, valamint nyolc kínai vállalattól érkezett. Koreai, malajziai és szingapúri exportőr gyártók azonban nem adtak érdemi választ a kérdőívre, következésképpen ezekben az országokban a mintavételi gyakorlatból ismert összes vállalatot nem együttműködő vállalatnak tekintették. A Bizottság tájékoztatta őket a nem együttműködő magatartás következményeiről.

(17) A Bizottság megkeresett és ellenőrzött minden adatot, amelyet szükségesnek tartott a dömping, a károkozás és a közösségi érdek megállapításához, valamint annak meghatározásához, hogy fennáll-e a dömping és a károkozás folytatódásának vagy ismételt előfordulásának valószínűsége, és hogy az intézkedések fenntartása nem áll-e szemben a Közösség érdekével. Ellenőrző látogatásokat tettek a következő vállalatok telephelyein:

a) közösségi gyártók

Tecnimagen SA - Barcelona, Spanyolország

Grundig AG - Nürnberg, Németország

Philips Consumer Electronics - Eindhoven, Hollandia

Industrie Formenti Italia Spa - Lissone, Olaszország

Seleco Formenti Spa - Pordenone, Olaszország.

b) Exportőrök/gyártók és kapcsolódó kereskedelmi vállalatok

Törökország

Profilo Telra Elektronik Sanayi ve Ticaret AS, Isztambul (beleértve a következő kapcsolódó kereskedelmi vállalatokat: i. PRO-EKS Dis Ticaret AS, Isztambul; ii. Savunma Gerecleri AS, Isztambul; iii. Elektrotem Elektronik Aletler Limited, Isztambul)

Beko Elektronik AS, Isztambul (beleértve a Ram Dis Ticaret, Isztambul kapcsolódó kereskedelmi vállalatot)

Vestel Elektronik Sanayi ve Ticaret AS, Isztambul (beleértve a következő kapcsolódó kereskedelmi vállalatokat: i. Vestel Dis Ticaret AS, Isztambul; ii. Vestel Dis Ticaret AS Ege Serbest Bolge SB, Izmir; iii. Vestel Bilisim Teknolojileri Sanayi ve Ticaret AS, Isztambul; iv. Vestel Komunikasyon Sanayi ve Ticaret AS, Izmir)

Izmir Elektronik Sanayi ve Ticaret AS, Izmir

Thaiföld

Thomson Television Thailand, Pathumthani, Thaiföld (beleértve a European Audio Products (HK) Ltd, Shatin, New Territory, Hongkong kapcsolódó kereskedelmi vállalatot).

c) Kapcsolódó importőrök a Közösségben

- Török exportőrökhöz kapcsolódó importőrök

Beko (UK) Ltd, Watford, Egyesült Királyság

Beko Electronics Espana SL, Barcelona, Spanyolország

Vestel Holland BV, Rotterdam, Hollandia

Vestel Iberia, Madrid, Spanyolország

- Thomson Television Thaiföldhöz kapcsolódó importőrök

Thomson Multimedia Marketing France SA, Boulogne, Franciaország

Thomson Multimedia Sales Spain SA, Madrid, Spanyolország

Thomson Multimedia Sales UK Ltd, West Malling, Kent, Egyesült Királyság.

d) Nem kapcsolódó importőrök a Közösségen belül

Alba plc - Barking, Egyesült Királyság.

(18) A felülvizsgálatokon belül a dömpingvizsgálat az 1999. január 1. és 1999. december 31. közötti időszakra vonatkozott (felülvizsgálati időszak). A dömpingvizsgálat a Törökország elleni dömpingellenes eljárást illetően az 1999. július 1. és 2000. június 30. közötti időszakra vonatkozott (vizsgálati időszak). A trendeknek a kárelemzés összefüggésében történő vizsgálata mindkét vizsgálat esetében az 1995-től a 2000. június 30-ig terjedő időszakra (a figyelembe vett időszakra) vonatkozott, számításba véve a dömpingre vonatkozó két különböző vizsgálati időszak létezését.

6. Piacgazdasági bánásmód és egyedi bánásmód

(19) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján az egyik kínai vállalat, a Xiamen Overseas Chinese Electronic Co., Ltd (a kérelmező vállalat) kérvényezte a piacgazdasági bánásmód és az egyedi bánásmód alkalmazását, amelyhez egy igénylőlapot kellett kitölteni az előírt összes megfelelő információ részletes közlésével. A Tanácsadó Bizottsággal történő konzultációt követően döntés született, hogy a kérelmező vállalat számára nem biztosítják a piacgazdasági bánásmód alkalmazását azzal az indokkal, hogy a kérelmező vállalat nem felelt meg maradéktalanul az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerinti kritériumoknak.

(20) Miután ez a döntés megszületett, megállapították, hogy a kérelmező vállalat a felülvizsgálati időszakban ténylegesen nem vitt ki színes televíziókészülékeket a Közösségbe. Előzőleg az igénylőlapon és kérdőíves válaszaiban bejelentette bizonyos színes televíziókészülékeknek a Közösségbe történő kivitelét. A vizsgálat egy későbbi szakaszában azonban megállapítást nyert, hogy ezeket a színes televíziókészülékeket a Közösségben nem bocsátották szabad forgalomba, és célállomásuk egy harmadik ország volt. A felülvizsgálati időszakban a színes televíziókészülékek Közösségbe irányuló kivitelének meg nem történte miatt így a kérelmező vállalat egyedi bánásmód iránti kérelme indokolatlanná vált.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

a) Termékmegnevezés

(21) Az érintett termék a 15,5 cm-nél nagyobb képernyő-átmérőjű színes televíziókészülék, akár tartalmaz ugyanabban a házban rádió vevőkészüléket és/vagy órát, akár nem. Ez a termék jelenleg a következő KN-kódok alá tartozik: ex 8528 12 52, 8528 12 54, 8528 12 56, 8528 12 58, ex 8528 12 62 és 8528 12 66.

(22) A 710/95/EK rendelet az érintett termék meghatározásából kizárta a D2MAC készülékeket és a nagy felbontóképességű televíziókat, mivel ezek a termékek - amelyek minőségi műszaki változásokat vezettek be - ekkor még csak a fejlesztés szakaszában voltak, és csak nagyon korlátozott körülmények között voltak a nyilvánosság számára is elérhetőek. A 2584/98/EK rendelet megerősítette, hogy ezeket a termékeket nem kell felvenni a termék meghatározásának körébe, mivel a vizsgálat semmi olyan új, ténybeli bizonyítékot nem tárt fel, amely indokolttá tenné felvételüket. Ugyanez mondható el a jelenlegi vizsgálatról is, amelynek során nem terjesztettek elő semmiféle új bizonyítékot a termékek felvételének igazolására. Ezért levonható az a következtetés, hogy a D2MAC készülékek és a nagy felbontóképességű televíziók nem tartoznak a jelenlegi vizsgálat hatálya alá.

b) A felek érvelése

(23) Az egyik importőr kérvényezte, hogy a vizsgálat hatóköréből zárják ki az ún. internetes színes televíziókészülékeket, amelyek egy internetes modemet és egy számítógép-vezérlésű rendszert foglalnak magukban, amely a tv-képernyőn keresztül tesz lehetővé internet-hozzáférést, és amely egy teljes billentyűzetet magában foglaló távirányító egységgel irányítható. Az internetes színes televíziókészülékben az összes szükséges modemáramkör a televíziókészülék-házban helyezkedik el, ahelyett, hogy az a készülék tetején külön dobozban lenne.

(24) Az importőr azzal érvelt, hogy tekintetbe véve a színes televíziókészülékek és az internetes színes televíziókészülékek alapvető fizikai és műszaki jellemzői közötti különbségeket, valamint a két termékre vonatkozó eltérő fogyasztói elvárásokat, a kizárás indokolt volt.

(25) Az internetes színes televíziókészülékek alapvető fizikai jellemzőiben mutatkozó eltérések a színes televíziókészülékben lévő, az internetes színes televíziókészülék összes költségének körülbelül 60 %-át kitevő kiegészítő internetes részegységekből, valamint a távirányítóba épített billentyűzetből állnak.

(26) Az alapvető műszaki jellemzők tekintetében azzal érveltek, hogy az internetes színes televíziókészülék nem a műsorszórási technológia alapján küldi és fogadja az adatokat, hanem a modem használatával a telefonrendszeren keresztül. Továbbá a színes televíziókészülékek alaptechnológiájától eltérő technológiát alkalmaz, vagyis egyesíti az internethez történő biztonságos hozzáférés rendszerét, a biztonságos adatcsomagolási réteget (SSL), egy böngészőtechnológiát az internetes grafikák normál felbontású színes televíziókészülékeken való megjelenítésére, valamint egy modemet, amely a digitális jeleket analóg jelekké alakítja át, amelyek normál telefonvonalon keresztül továbbíthatók.

(27) Azt állították, hogy a normál színes televíziókészülékekhez képest az adott termék eltérő fogyasztói érzékelését bizonyítja az, hogy az internetes színes televíziókészülékek kiskereskedelmi szinten több mint kétszeres áron kaphatók, mint a normál készülékek. Továbbá azzal érveltek, hogy az integrált internetes áramkör elemei olyan elemmel egészítik ki a normál színes televíziókészülékeket, amely határozottan magasabb minőséget jelent. Ennek alátámasztására a japán és koreai képmagnók példájára hivatkoznak, amelyeknél megállapítást nyert, hogy amennyiben a képmagnó egybe van építve a színes televíziókészülékkel, akkor ezt a kombinációt teljesen különböző terméknek kell tekinteni.

(28) A kérelmező az állította, hogy az ilyen alapon történő kizárás nem volt indokolt. Kétségbevonta azt az állítást, hogy az internetes színes televíziókészülékek eltérő alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és azzal érvelt, hogy az internetes rész a színes televíziókészülékek teletext szolgáltatásához hasonlítható. Az internetet inkább a teletext korszerűbb formájának, és ezáltal a színes televíziókészülékek kiegészítő jellemzőjének kell tekinteni, mintsem egy olyan új terméknek, amely nem rendelkezik a színes televíziókészülékek alapvető jellemzőivel. Tekintve, hogy a vizsgálat a teletext szolgáltatással rendelkező színes televíziókészülékekre vonatkozott, az internetcsatlakozással rendelkező színes televíziókészülékeket is be kell vonni a vizsgálat hatálya alá.

(29) A kérelmező megkérdőjelezte az importőrnek az eltérő fogyasztói érzékeléssel kapcsolatos következtetéseit is, azzal érvelve, hogy az internetes színes televíziókészülékek csak nemrég kerültek bevezetésre. Érvelését azzal folytatta, hogy az internetköltségek magas aránya annak tulajdonítható, hogy az internetes színes televíziókészülékeket csak a közelmúltban vezették be. Bizonyítékként bemutatta, hogy a színes televíziókészülékek teletext szolgáltatásának bevezetésekor a teletextköltségek lényegesen magasabbak voltak, mint jelenleg.

(30) Vitatta a képmagnók példáját, azzal érvelve, hogy a képmagnó/színes televíziókészülék kombinációjában a képmagnónak önálló rendeltetése van, míg az internet funkció nem működik a színes televíziókészülék nélkül, hanem az inkább a színes televíziókészülék kiegészítése.

c) A vizsgálat megállapításai

(31) A vizsgálat megmutatta, hogy az internetes színes televíziókészülék olyan termék, amely ugyanabban a készülékben két technológiát egyesít, ezáltal két, egymástól lényegesen különböző végfelhasználást tesz lehetővé: egyrészről elektronikus levelek küldését és fogadását, valamint a világháló elérését teszi lehetővé, másrészről televíziós programok megtekintését biztosítja. Figyelembe véve ezt a többletfunkciót, nem feltétlenül a színes televíziókészülék határozza meg az egész termék jellegét, hanem inkább az internetes funkció kerül fölénybe a színes televíziókészülékkel szemben. Egy ilyen kombináció valójában egy különleges elemet tartalmaz, amely további funkciót kölcsönöz az internetes színes televíziókészüléknek, és biztosítja, hogy azt a jelenlegi dömpingellenes vizsgálat szempontjából eltérőnek tekintsék.

(32) A fenti következtetéseket a vizsgálat során összegyűjtött és a vizsgálati időszakra vonatkozó adatokból vonták le. Tekintve, hogy ennek a terméknek a fejlesztése még korai szakaszban van és a nyilvánosság számára csak kis mennyiségben volt elérhető, nem kizárt, hogy szükséges lenne a jelenlegi vizsgálatokból levont következtetéseket a termék jövőbeli fejlesztésének ismeretében felülvizsgálni. Következésképpen, ha a jövőben sor kerül a megfelelő intézkedések felülvizsgálatára, akkor ezeknek a termékeknek a helyzetét a jövőbeli vizsgálat során összegyűjtött adatok alapján újra meg kell vizsgálni annak megállapításához, hogy a továbbiakban is indokolt-e az ilyen kizárás.

(33) Megállapították továbbá, hogy a képernyőméretekben, a hangrendszerben, a műsorszórási rendszerben, a képernyő típusában és formájában, valamint a képfrekvenciában mutatkozó különbségek ellenére minden színes televíziókészülék ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és azonos célra használják azokat, ezért egy terméknek minősülnek.

2. Hasonló termék

(34) A vizsgálatok során megállapították, hogy az érintett országokból származó vagy azokból kivitt, és a Közösségbe szánt színes televíziókészülékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és végső felhasználásra vonatkoznak, mint a közösségi ipar által gyártott és a Közösség piacán értékesített színes televíziókészülékek. Ugyancsak megállapították, hogy az érintett országokban - beleértve Törökországot, amelyet analóg országnak használtak - gyártott és értékesített és a Közösségbe kivitt színes televíziókészülékek között nincs különbség, mivel azok mindkét esetben megegyeznek a közösségi ipar által gyártott és a Közösség piacán értékesített színes televíziókészülékekkel. Az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmezése szerint tehát ezek a termékek egyformának minősülnek.

C. SZÁRMAZÁS

1. Általános kérdések

(35) A színes televíziókészülékek gyakran más országból származó alkotóelemeket és alkatrészeket tartalmaznak, mint amelyben a készterméket előállították vagy összeszerelték, aminek eredményeképpen a színes televíziókészüléket más országból származónak kell tekinteni, mint a gyártás vagy összeszerelés országa. Ezért a következetes közösségi gyakorlatnak megfelelően és az alaprendelet 1. cikkének (3) bekezdése alapján az érintett országokból kivitt színes televíziókészülékek származási vizsgálata a dömpingellenes vizsgálatok részét képezte.

(36) A származás kérdését a 710/95/EK tanácsi rendelet már részletesen vizsgálta, amelynek révén a származási szabályok alkalmazása a színes televíziókészülékek behozatali mennyiségeinek a különböző országok közötti újrafelosztásához vezetett, amely a vizsgálat során megállapított származást tükrözi.

(37) A dömpingellenes jogalkotás értelmezésében az érintett termékek származása a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet[11] 22. cikkének megfelelően, a nem kedvezményes származási szabályokkal összhangban kerül meghatározásra. Ugyanez vonatkozik Törökországra, ahol az EK-Törökország Társulási Tanácsának a vámunió utolsó szakasza megvalósításáról szóló, 1995. december 22-i 1/95 határozata[12] semmilyen eltérést nem állapított meg ebből a szempontból.

(38) A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet[13] 39. cikkével és 11. mellékletével összhangban a színes televíziókészülékekre különleges, nem kedvezményes származási szabályok vonatkoznak. A szabályok értelmében a színes televíziókészülék abból az országból származik, ahol az összeszerelési műveletek hozzáadott értéke, és - adott esetben - az összeszerelést végző országból származó alkatrészek beépítése a színes televíziókészülék gyártelepi árának legalább 45 %-át képviseli. Abban az esetben, ha a 45 %-os szabály nem érvényesül, a színes televíziókészülék azoknak az alkatrészeknek a származási országából származik, amelyek gyártelepi ára a színes televíziókészülék gyártelepi árának több mint 35 %-át képviselik.

(39) Hangsúlyozni kell, hogy az alábbiakban rögzített megállapításokat csak a jelenlegi dömpingellenes vizsgálat céljából, még inkább a káros dömping folytatódása vagy ismételt előfordulása valószínűségének meghatározása céljából tették.

2. Törökországi kivitel

(40) Felidézték, hogy a Bizottság a 2001/725/EK határozattal[14] megszüntette a Törökországból származó színes televíziókészülékekre vonatkozó eljárást. Az utóbbi eljárás keretében tett megállapítások azt mutatták, hogy a vizsgálati időszak alatt a Törökországból a Közösségbe kivitt összes színes televíziókészüléket török származásúként jelentették be. (Ezeket a készülékeket olyan egységes vámokmány kísérte, amelyen az szerepelt, hogy a színes televíziókészülékek Törökországból származnak.) Olyan ATR igazolvány is kísérte a termékeket, amely feltüntette, hogy azok Törökországban szabad forgalomban voltak. Az említett vizsgálat során azonban minden török vállalat kijelentette, hogy színes televíziókészülékeik nem török származásúak.

(41) A különleges, nem kedvezményes származási szabályok alkalmazásakor megállapították, hogy a vizsgálati időszakban a Törökországból a Közösségbe kivitt színes televíziókészülékek nem török származásúak voltak. Különösen azt állapították meg, hogy a vizsgált vállalatok kivitele, amely a törökországi színes televíziókészülékeknek a vizsgálati időszakban a Közösségbe történő összes kivitelének felel meg, nem tett eleget a 45 %-os hozzáadott érték szabálynak.

(42) Tekintettel arra, hogy a 45 %-os hozzáadott érték szabály nem érvényesült, a nem származó alkatrészek/anyagok esetében a származást a 35 %-os érték szabály alapján kellett megállapítani. Ezekben az esetekben a katódsugaras színes televíziós képcső származása gyakorlatilag meghatározta a színes televíziókészülék származását, mivel a katódsugaras képcső gyártelepi ára szinte minden esetben a színes televíziókészülék gyártelepi árának legalább 35 %-át képviselte. Meg kell jegyezni, hogy Törökországban nincs katódsugarasképcső-gyártás, ebből adódóan az összes katódsugaras képcső behozatalból származik.

(43) A nem származó alkatrészekre/anyagokra vonatkozó 35 %-os érték szabály alapján a Közösségbe irányuló kivitelről megállapították, hogy bizonyos, a felülvizsgálatok alá tartozó exportőr országokból, illetve a Közösségből vagy más olyan harmadik országból származnak, amelyek nem tartoznak semmilyen vizsgálat hatálya alá.

(44) A Törökországból kivitt és olyan országokból származó színes televíziókészülékekre vonatkozóan, amelyek esetében a hatályos dömpingellenes intézkedések a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képezik (pl. Kína, Korea és Malajzia), a Törökországból a Közösségbe kivitt mennyiségeket az említett országokból származóknak tekintették.

3. Thaiföldi kivitel

(45) A vizsgálat azt mutatta, hogy a 45 %-os hozzáadott érték szabály az együttműködő thaiföldi exportőr gyártónak a felülvizsgálati időszakban lebonyolított teljes közösségi kivitele vonatkozásában nem teljesült. Ezért a nem származó alkatrészek/anyagok tekintetében a származást a 35 %-os érték szabály alapján kellett megállapítani. Ebből a szempontból az is megállapításra került, hogy a színes televíziókészülékek származását gyakorlatilag a katódsugaras képcsövek származása határozza meg, amelyek, egy kivételtől eltekintve, minden esetben a színes televíziókészülékek gyártelepi árának legalább 35 %-át jelentik. Az együttműködő exportőr gyártó koreai és malajziai származású katódsugaras képcsöveket használt, thaiföldi származásúakat nem. Ráadásul a vállalat nagy mennyiségben hozott be egyéb anyagokat is, amelyeket a színes televíziókészülékek gyártásához használt. Ennek megfelelően megállapították, hogy a felülvizsgálati időszakban az együttműködő exportőr gyártó által Thaiföldről a Közösségbe kivitt színes televíziókészülékek nem thaiföldi származásúak, hanem azokat koreai vagy malajziai származásúnak minősítették.

(46) Az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján megállapították, hogy a színes televíziókészülékeknek Thaiföldről a Közösségbe irányuló összes kivitelét az ország egyedüli együttműködő exportőr gyártója végezte. A származásra vonatkozó fenti megállapításokra tekintettel a felülvizsgálatok szempontjából a Thaiföldről a Közösségbe kivitt összes színes televíziókészüléket koreai és malajziai származásúként kezelték.

4. Kínai, koreai, malajziai és szingapúri kivitel

(47) Figyelembe kell venni, hogy egyetlen koreai, malajziai vagy szingapúri exportőr gyártó részéről sem sikerült együttműködést szerezni. Emellett a kínai vállalatok közül egy sem jelentette, hogy a felülvizsgálati időszakban színes televíziókészülékeket vitt ki a Közösségbe. Következésképpen úgy tekintették, hogy a szóban forgó négy országból származó színes televíziókészülékek ugyanazok, amelyek az Eurostat behozatali adataiban szerepelnek, illetve amelyeket Törökországból és Thaiföldről vittek ki, és amelyeket koreai, malajziai vagy kínai származásúnak minősítettek.

D. DÖMPING

1. Kínai Népköztársaság

(48) A felülvizsgálati időszakban a Közösségbe színes televíziókészülékeket szállító kínai gyártók közül egy sem működött együtt a vizsgálat során. Azonban az egyik együttműködő török vállalatról, a Vestel Elektronik Sanayi ve Ticaret AS cégről megállapították, hogy jelentős mennyiségű kínai származású színes televíziókészüléket vitt ki. Ezért helyénvalónak tartották, hogy erre a vállalatra egyedi dömpingkülönbözetet határozzanak meg.

a) Analóg ország

(49) Tekintve, hogy Kína nem piacgazdasággal rendelkező ország, a rendes érték meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően egy analóg piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kellett kiválasztani. Erre a célra a kezdeményezési értesítés Szingapúrt javasolta, amely megegyezett a felülvizsgálati kérelemben tett indítvánnyal. Az adott kezdeményezési értesítésben meghatározott határidőn belül egyes kínai vállalatok kifogásolták ezt a megközelítést, és azt kérték, hogy a vizsgálat során a többi országban tapasztalt legalacsonyabb rendes értéket alkalmazzák. Az egyik kínai vállalat Malajzia, Thaiföld vagy Korea használatát javasolta.

(50) A koreai, szingapúri és malajziai gyártók azonban nem működtek együtt a vizsgálat során. Thaiföld vonatkozásában az egyetlen vállalatnak, amely a vizsgálat során együttműködött, nem volt hazai értékesítése színes televíziókészülékekből, és ezért erre az országra nem lehetett rendes értéket meghatározni. Következésképpen megvizsgálták, hogy Törökország használható-e analóg országként a rendes érték meghatározásához. A felülvizsgálati kérelemben Törökország mellé másik lehetséges országnak Szingapúrt javasolták.

(51) Törökországot megfelelő választásnak tartották mint analóg országot, mivel az versennyel, valamint jelentős gyártással és hazai fogyasztással rendelkező piac. Több olyan hazai gyártója van, amely erős belső versenyt teremt, és az érintett termékből jelentős a török értékesítés. Három törökországi gyártó, amely a vizsgálat keretében Törökország ellenében együttműködött, szolgáltatott hazai értékesítése és gyártási költségei vonatkozásában részletes adatokat.

(52) Ilyen körülmények között a Bizottság úgy döntött, hogy Törökországot használja analóg országnak. Mivel az érintett Törökországból származó termékek behozatalának vizsgálatára vonatkozó vizsgálati időszak hat hónapos átfedést mutatott a felülvizsgálati időszakkal, a rendes értéket csak a két vizsgálat közös időszakára határozták meg, azaz az 1999. július 1. és 1999. december 31. közötti időszakra (a felülvizsgálati időszak második felére), és a dömpingszámításokat is erre az időszakra végezték.

b) Rendes érték

(53) A felülvizsgálati időszak második felében a magas törökországi inflációs ráta következtében a rendes értéket az infláció hatásainak kiküszöbölése érdekében a célnak megfelelő lehető legrövidebb időszakra, azaz havi alapon határozták meg.

(54) Az exportértékesítéshez viszonyítva a hazai értékesítést eléggé jellemzőnek tekintették. A Bizottság szolgálatai emellett megvizsgálták, hogy az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése alapján az egyes vállalatok hazai értékesítése tekinthető-e a rendes kereskedelmi forgalomban végzett tevékenységnek.

(55) Ezt úgy végezték, hogy minden egyes kiviteli terméktípus esetében meghatározták a felülvizsgálati időszak második felében a hazai piacon a rendes kereskedelmi forgalomban a független fogyasztók részére lebonyolított hazai értékesítés arányát. Azoknak a terméktípusoknak az esetében, ahol a mennyiség több mint 80 %-át nyereséggel adták el a hazai piacon és az értékesítés súlyozott átlagára egyenlő vagy magasabb volt a súlyozott átlagos termelési költségnél, a terméktípusonkénti rendes értéket a szóban forgó típus összes hazai értékesítési árának súlyozott átlagából számolták ki. Azoknak a terméktípusoknak az esetében, ahol a mennyiség legalább 10 %-át, de legfeljebb 80 %-át nyereséggel adták el a hazai piacon, a terméktípusra vonatkozó rendes értéket kizárólag a szóban forgó típus nyereséges hazai értékesítési árainak a súlyozott átlagából számolták ki.

(56) Tekintettel arra, hogy a vizsgálati időszak első felében a rendes kereskedelmi forgalomban a török gyártók által jelentős mennyiségű hasonló termék hazai értékesítésére került sor, a rendes értéket a törökországi független fogyasztók által a felülvizsgálati időszak második felében a megfelelő terméktípusért fizetett vagy fizetendő tényleges árakra alapozták.

c) Exportár

(57) A vizsgálat azt mutatta, hogy a kínai származású színes televíziókészülékeket az érintett török vállalat törökországi kapcsolódó exportőrein keresztül nem kapcsolódó és kapcsolódó közösségi vevők részére egyaránt exportálta.

(58) Ezért a nem kapcsolódó közösségi vevők részére történő értékesítések exportárát az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő exportárak alapján határozták meg.

(59) A kapcsolódó importőrökön keresztül bonyolított eladások esetében az exportárat a független vevők részére alkalmazott viszonteladói ár határozta meg. Kiigazításokat hajtottak végre a behozatal és a viszonteladás között a szóban forgó importőr részére felmerülő valamennyi költség vonatkozásában, beleértve az értékesítési, általános és igazgatási költségeket, valamint az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az érintett termék nem kapcsolódó importőrei által a vizsgálat alapján bizonyítottan elért haszonkulcs vonatkozásában.

d) Összehasonlítás

(60) Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a rendes érték és az exportár valós összehasonlíthatósága céljából kiigazítások formájában megfelelően tekintetbe vették azokat a különbségeket, amelyekről azt állították és igazolták, hogy hatással vannak az árak összehasonlíthatóságára. Ennek alapján indokolt esetben kiigazításokat végeztek a behozatali adók és a közvetett adók, az árengedmények, a szállítási, biztosítási, kezelési, rakodási és kiegészítő költségek, az eladás utáni költségek, a jutalékok és a hitelek tekintetében.

(61) A többi tényezővel kapcsolatban felmerülő különbségekre is számos kiigazítást igényeltek, például a behajthatatlan követelésekből adódó költségekre, a készletszintek különbségeiből adódó finanszírozási költségekre, a behozatali adók és közvetett adók finanszírozási költségeire, a márkaérték-juttatásokra, a kapcsolódó hazai forgalmazók reklámköltségeire és az értékesítési, általános és igazgatási költségekre. Ezek igénylését azonban nem fogadták el, mivel nem igazolták, hogy hatással lettek volna az árak összehasonlíthatóságára.

(62) Áfával kapcsolatos kiigazításokat is igényeltek, például a hazai gyártásra szánt behozatal áfakamata és a hazai értékesítés áfafinanszírozása esetén. Ebből a szempontból a vállalatoknak kötelességük, hogy az állam nevében az adót beszedjék és befizessék a neki járó összeget. Az áfaügyletek nem érintik a vállalatok pénzügyi eredményeit (nyereségek vagy veszteségek). Az áfaügyletek ezzel szemben vagy a forgóeszközöket vagy a rövid lejáratú kötelezettségeket érintik, amint az a mérlegbeszámolóban szerepel. Emellett, és az áfaügyletekhez kapcsolódó valamennyi pénzügyi költséggel összefüggésben azok változó jellegéből adódóan az áfaügyletek folyamatosan mindkét irányban áramlanak (tartozás és követelés), amelyek az adott időszakban ellensúlyozzák egymást. Következésképpen rendes körülmények között az áfaügyletekhez kapcsolódó valamennyi lényeges pénzügyi költség csak a vállalkozás életének korai szakaszában merül fel, amikor beszerzési igényei jóval magasabbak, mint értékesítési tevékenysége. Az áfaköltségek finanszírozásával kapcsolatos igényeket, ha vannak ilyenek, rendes működési általános költségeknek kell tekinteni, amely költségekre nincsenek kiigazítások, mivel nem érintik az árak összehasonlíthatóságát.

(63) Fiktív mennyiségi árengedményt is igényeltek azzal az indokkal, hogy ha a hazai vevők ugyanazt a mennyiséget vásárolták volna, mint az exportpiaci vevők, akkor a hazai vevők mindegyike jogosult lenne a hazai piacon adott maximális árengedményre. Ezt az igénylést nem lehetett elfogadni, mivel az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének c) pontja szerint a kiigazítások csak akkor vonatkoznak a mennyiségi árengedményre, ha azokat ténylegesen a mennyiségekben mutatkozó különbségekre, és nem a fiktív feltételezésekre alapozva nyújtják.

(64) Az eredetiberendezés-gyártói (OEM) eladásokra is igényeltek egy kereskedelmi kiigazítási szintet. Megállapították azonban, hogy a márkás és az OEM színes televíziókészülékek ugyanazon típusainak árai a hazai piacon nem mutatnak eltérő jelleget. Ezért ezt az igénylést nem lehetett elfogadni, mivel az ilyen jellegű különbség nem érintette az ár összehasonlíthatóságát.

(65) A rendes érték és az exportár összehasonlítása a gyártelepi ár alapján történt.

e) Dömpingkülönbözet a kínai származású színes televíziókészülékeket kivivő török vállalat esetében

(66) Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a terméktípusonkénti rendes érték havi súlyozott átlagát a terméktípusonkénti exportár havi súlyozott átlagával hasonlították össze. A CIF közösségi határ, elvámolatlanul paritásos ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet a Vestel Elektronik Sanayi ve Ticaret AS, Törökország esetében 69,2 %.

f) Dömpingkülönbözet a kínai gyártók esetében

(67) A nem együttműködő kínai exportőr gyártók, valamint azon kínai gyártók esetében, amelyeknek a felülvizsgálati időszakban nem volt kivitelük, a dömpingszintet a rendelkezésre álló adatok alapján határozták meg.

(68) Ebből a szempontból a rendes értéket a vizsgálati időszak első felében a három együttműködő törökországi gyártó összes színestelevíziókészülék-típusára vonatkozó hazai értékesítési árak teljes átlaga alapján határozták meg. Ami az exportárat illeti, azt az Eurostat rendelkezésre álló tényadatai alapján, azaz a felülvizsgálati időszak második felében Kínából behozott összes színes televíziókészülék-típus tengeri fuvarköltséggel és biztosítással kiigazított súlyozott átlagos CIF értéke alapján határozták meg. E rendes érték és az exportár összehasonlítása azt mutatta, hogy az adott időszakban a kínai kivitel jelentős mértékben ár alatt került be a Közösségbe. Valójában a megállapított dömpingkülönbözet meghaladta az előző vizsgálat során megállapított dömpingmaradványár-különbözetet, azaz a 44,6 %-ot.

(69) A Poetic felülvizsgálati kérelmében továbbá prima facie bizonyítékát adta, hogy jelentős mértékű dömping történt a Kínából származó behozatallal kapcsolatban. A felülvizsgálati kérelemben állított dömpingkülönbözetek a valóságban is meghaladták a megelőző vizsgálat során megállapított dömpingmaradványár-különbözetet.

(70) Ilyen körülmények között nem volt hihető, hogy a dömpingkülönbözet Kína esetében alacsonyabb lenne, mint az előző vizsgálat során megállapított dömpingmaradványár-különbözet. Az alaprendelet 18. cikke alapján ezért az összes kínai gyártó esetén 44,6 %-os dömpingkülönbözetet feltételeztek.

2. Korea

(71) Tekintve, hogy egyetlen exportőr gyártó sem működött együtt a vizsgálatban, a Koreára vonatkozó dömpingszint meghatározásához a Bizottság a rendelkezésre álló tényadatokat vizsgálta meg.

(72) Ebből a szempontból a rendes értéket a koreai gyártóknak a mintavételi gyakorlathoz biztosított adatai alapján, azaz a felülvizsgálati időszakban a hazai piacon értékesített érintett termékek súlyozott átlagértéke alapján határozták meg. Ami az exportárat illeti, azt az Eurostat rendelkezésre álló tényadatai alapján, azaz a felülvizsgálati időszakban Koreából behozott összes színes televíziókészülék-típus tengeri fuvarköltséggel és biztosítással kiigazított súlyozott átlagos CIF értéke alapján határozták meg. E rendes érték és az exportár összehasonlítása azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban a koreai kivitel jelentős mértékben ár alatt került be a Közösségbe. A megállapított dömpingkülönbözet meghaladta az előző vizsgálat során megállapított dömpingmaradványár-különbözetet, azaz a 21,2 %-ot.

(73) A Poetic felülvizsgálati kérelmében továbbá prima facie bizonyítékát adta, hogy jelentős mértékű dömping történt a Koreából származó behozatallal kapcsolatban. A felülvizsgálati kérelemben állított dömpingkülönbözetek a valóságban is meghaladták a megelőző vizsgálat során megállapított dömpingmaradványár-különbözetet.

(74) Ilyen körülmények között nem hihető, hogy a dömpingkülönbözet az összes nem együttműködő vállalat esetében alacsonyabb lenne, mint az előző vizsgálat során megállapított dömpingmaradványár-különbözet. Az alaprendelet 18. cikke alapján ezért az összes koreai nem együttműködő gyártó esetén 21,2 %-os dömpingkülönbözetet feltételeztek.

(75) Ugyanilyen okokból ugyanazt a 21,2 %-os dömpingkülönbözetet feltételezték a Thomson Television Thailand, Thaiföld és a Beko Elektronik AS, Törökország vállalatok esetében, amelyekről megállapították, hogy a vizsgálati időszakban koreai származású színes televíziókészülékeket vittek ki. A színes televíziókészülékek valamennyi exportára átlagának összehasonlítása a Koreában értékesített hasonló típusú színes televíziókészülékek hazai árára vonatkozó, a felülvizsgálatra irányuló kérvényből származó információk alapján megállapított rendes értékek összességével megerősítette, hogy a fentiekben említett különbözeteknek megfelelően jelentős dömpingre kerül sor.

3. Malajzia

(76) Tekintve, hogy egyetlen exportőr gyártó sem működött együtt a vizsgálatban, a Malajziára érvényes dömpingszint meghatározásához a Bizottság a rendelkezésre álló adatokat vizsgálta meg.

(77) Ebből a szempontból, és tekintve, hogy egyetlen malajziai exportőr gyártó sem szolgáltatott adatokat a mintavételi gyakorlathoz, megfelelőnek tekintették, hogy a Koreára vonatkozó adatokat használják a Malajziára érvényes rendes érték meghatározásához. Ebben a tekintetben a rendes értéket a koreai gyártóknak a mintavételi gyakorlathoz szolgáltatott adatai alapján határozták meg, azaz a felülvizsgálati időszakban a koreai piacon értékesített érintett termék súlyozott átlagos értéke alapján. Ami az exportárat illeti, azt az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján határozták meg, azaz a felülvizsgálati időszakban Malajziából behozott összes színes televíziókészülék-típus tengeri fuvarköltséggel és biztosítással kiigazított súlyozott átlagos CIF értéke alapján. Ennek a rendes értéknek és az exportárnak az összehasonlítása azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban a malajziai kivitel jelentős mértékben ár alatt került be a Közösségbe. A megállapított dömpingkülönbözet ténylegesen meghaladta az előző vizsgálat során megállapított dömpingmaradványár-különbözetet, azaz a 25,1 %-ot.

(78) Ilyen körülmények között nem volt hihető, hogy az összes nem együttműködő vállalatra vonatkozó dömpingkülönbözet alacsonyabb lenne, mint a megelőző vizsgálat során megállapított dömpingmaradványár-különbözet. Az alaprendelet 18. cikke alapján ezért az összes malajziai nem együttműködő gyártó esetén 25,1 %-os dömpingkülönbözetet feltételeztek.

(79) Ugyanilyen okokból ugyanazt a 25,1 %-os dömpingkülönbözetet feltételezték a Thomson Television Thailand, Thaiföld és a Beko Elektronik AS, Törökország vállalatok esetében, amelyekről megállapították, hogy a vizsgálati időszakban malajziai származású színes televíziókészülékeket vittek ki. A színes televíziókészülékek valamennyi exportára átlagának összehasonlítása a Malajziában értékesített hasonló típusú színes televíziókészülékek hazai árára vonatkozó, a felülvizsgálatra irányuló kérvényből származó információk alapján megállapított rendes értékek összességével megerősítette, hogy a fentiekben említett különbözeteknek megfelelően jelentős dömpingre kerül sor.

4. Szingapúr

(80) Tekintve, hogy egyetlen exportőr gyártó sem működött együtt a vizsgálatban, a Szingapúrra érvényes dömpingszint meghatározásához a Bizottság a rendelkezésre álló tényadatokat vizsgálta meg. Figyelembe kell venni, hogy az Eurostat-statisztikák szerint a Közösségbe irányuló kivitel mennyisége nagyon alacsony volt.

(81) A rendes értéket és az exportárat az egyik szingapúri gyártónak a mintavételi gyakorlathoz szolgáltatott, a hazai értékesítésre és a Közösségbe irányuló kivitelre vonatkozó adatai alapján határozták meg. A teljes átlagos rendes érték és az így megállapított teljes átlagos exportár összehasonlítása jelentős dömpinget mutatott.

(82) Ilyen körülmények között nem volt hihető, hogy a nem együttműködő vállalatokra vonatkozó dömpingkülönbözet alacsonyabb lenne, mint a megelőző vizsgálat alatt megállapított dömpingmaradványár-különbözet. Az alaprendelet 18. cikke alapján ezért az összes szingapúri nem együttműködő gyártó esetén 24,6 %-os dömpingkülönbözetet feltételeztek.

5. Thaiföld

(83) Csak egyetlen thaiföldi vállalat, a Thomson Television Thailand működött együtt az eljárásban. Ennek a vállalatnak a kiviteléből azt állapították meg, hogy nem thaiföldi eredetűek és a dömpingszint vonatkozásában ezekkel a (71)-(75) és a (76)-(79) preambulumbekezdések foglalkoznak. A rendelkezésre álló, vagyis az Eurostat adatai alapján a felülvizsgálati időszakban a nem együttműködő gyártók nem vittek ki thaiföldi eredetű színes televíziókészülékeket a Közösségbe. Ezért Thaiföld esetében nem állt rendelkezésre adat új dömpingszint meghatározásához.

E. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSA VAGY ISMÉTELT ELŐFORDULÁSA

(84) Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a hatályban levő intézkedések lejárta várhatóan a dömping folytatódásához vagy ismételt előfordulásához vezetne-e.

(85) Annak megállapításához, hogy volt-e valószínűsége a dömping folytatódásának, a Bizottság megvizsgálta a jelenlegi dömpinghelyzetet az érintett országokból a Közösségbe irányuló kivitel tekintetében azon az alapon, hogy amennyiben sor került dömpingre, akkor ellenkező információ hiányában jogos volt azt feltételezni, hogy valószínűleg a jövőben is folytatódni fog.

(86) Ami a dömping valószínűsíthető ismételt előfordulására, azaz annak valószínűségére vonatkozó vizsgálatot illeti, hogy a kiviteli dömpingárak melletti növekedésével hatályon kívül kell helyezni a jelenleg érvényben lévő intézkedéseket, amelyre akkor van szükség, ha az érintett országokból származó mennyiségek viszonylag alacsonyak, a Bizottság megvizsgálta a dömping jövőbeni valószínűségét és azt, hogy az ilyen dömpingre jelentős mennyiségekben kerülne-e sor.

1. Kínai Népköztársaság

(87) Mint korábban már említettük, egyetlen együttműködő kínai vállalat sem vitt ki színes televíziókészülékeket a Közösségbe a felülvizsgálati időszakban. Az Eurostat rendelkezésére álló információi szerint azonban ebből az országból vittek ki színes televíziókészülékeket a felülvizsgálati időszakban. A (70) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően a rendelkezésre álló adatok szerint megerősítették, hogy az ebből az országból származó és onnan kivitt színes televíziókészülékekre vonatkozó dömping szintje továbbra is jelentős maradt.

(88) A vizsgálat azt mutatta továbbá, hogy a Törökországból a Közösségbe kivitt színes televíziókészülékek jelentős mennyisége kínai származású volt. Megállapították, hogy ezeket a színes televíziókészülékeket jelentősen dömpingárakon vitték ki Törökországból.

(89) Továbbá az analóg országban, Törökországban meghatározott rendes érték összehasonlítása a harmadik országokba irányuló kínai exportárakkal azt mutatta, hogy erre a kivitelre jelentősen dömpingárakon került sor.

(90) Az együttműködő kínai vállalatok által eljuttatott információk szerint a színes televíziókészülékekre vonatkozó termelési kapacitás Kínában 1998 óta nőtt, miközben a hazai fogyasztás nem tudta felvenni az előállított mennyiséget. Ennek az információnak az értelmében Kínában jelentős szabad termelési kapacitás található a színes televíziókészülékek kivitelére, mivel a meglévő kapacitás majdnem fele, ami a közösségi piac körülbelül 50 %-át jelenti, kihasználatlan. Ezért nagyon valószínűnek tekinthető, hogy amennyiben az intézkedéseket megszüntetik, a kínai színes televíziókészülékek Közösségbe irányuló dömping kivitele jelentősen növekedni fog.

(91) Ezért nem hihető, hogy a hatályban lévő intézkedések megszüntetése esetén a dömping nem fog folytatódni.

2. Korea

(92) Mint korábban már említettük, egyetlen koreai gyártó sem működött együtt a vizsgálatban. Továbbá az Eurostattól származó adatok szerint ebből az országból viszonylag nagy mennyiségben vittek ki színes televíziókészülékeket a felülvizsgálati időszak alatt. A (74) és (75) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően a rendelkezésre álló adatok szerint a Bizottság megerősítette, hogy az ebből az országból kivitt színes televíziókészülékekre vonatkozó dömpingszint továbbra is jelentős maradt.

(93) A vizsgálat a törökországi (Beko Elektronik AS) és a thaiföldi (Thomson Television Thailand) együttműködő gyártótól szerzett információknak megfelelően azt mutatta, hogy a Koreából származó és a fenti országokból kivitt színes televíziókészülékeket dömpingárakon értékesítették.

(94) A rendelkezésre álló, vagyis a felülvizsgálati kérelmi adatok szerint a színes televíziókészülékekre nagy termelési kapacitások léteznek Koreában, és a hazai fogyasztás a termelésnek kevesebb, mint 15 %-át veszi fel, ami jelentős teret enged a kivitel növekedésének. Ráadásul, miközben ez a kapacitás 1996 és 1999 között állandó maradt, ugyanebben az időszakban a hazai fogyasztás 23 %-kal csökkent. Bár vannak arra vonatkozó várakozások, hogy Koreában a piaci kereslet mérsékelten növekedni fog, mégis jelentős szabad termelési kapacitások maradnak Koreában a színes televíziókészülékek gyártására. Tekintve, hogy a katódsugaras képcsövek származása gyakran döntő a színes televíziókészülékek származásának meghatározásában, a katódsugaras képcsövek termelési kapacitását is felmérték Koreában, amit ugyancsak jelentősnek találtak.

(95) Összefoglalásul elmondható, hogy a rendelkezésre álló tényadatok jelentős kapacitások létezését mutatják, amelyeket a jelenlegi intézkedések megszüntetése esetén a Közösségbe lehetne irányítani. Ilyen körülmények között nem hihető, hogy az intézkedések megszüntetése nem vezetne a jelentős mennyiségű koreai dömping folytatódásához.

3. Malajzia

(96) Mint korábban már említettük, egyetlen malajziai gyártó sem működött együtt a vizsgálatban. Továbbá az Eurostattól származó adatok szerint ebből az országból viszonylag nagy mennyiségben vittek ki színes televíziókészülékeket a felülvizsgálati időszak alatt. A (76)-(79) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően a rendelkezésre álló adatok szerint a Bizottság megerősítette, hogy az ebből az országból kivitt színes televíziókészülékekre vonatkozó dömpingszint továbbra is jelentős maradt.

(97) A vizsgálat a törökországi (Beko Elektronik AS) és a thaiföldi (Thomson Television Thailand) együttműködő gyártótól szerzett információknak megfelelően azt mutatta, hogy a Malajziából származó és a fenti országokból kivitt színes televíziókészülékeket dömpingárakon értékesítették.

(98) A rendelkezésre álló, vagyis a felülvizsgálati kérelmi adatok szerint a színes televíziókészülékekre nagy termelési kapacitások léteznek Malajziában. Tekintve, hogy a katódsugaras képcsövek származása gyakran döntő a színes televíziókészülékek származásának meghatározásában, a katódsugaras képcsövek termelési kapacitását is felmérték Malajziában, amit ugyancsak jelentősnek találtak.

(99) Összefoglalásul nehezen hihető, hogy az intézkedések megszüntetése nem vezetne a jelentős mennyiségű malajziai dömping folytatódásához.

4. Szingapúr

(100) Mivel a felülvizsgálati időszak alatt a dömpingkivitel mennyisége nagyon alacsony volt, helyénvalónak tűnt a dömping ismételt előfordulásának valószínűségére vonatkozó vizsgálat.

(101) A dömpingellenes intézkedések 1995-ben történt bevezetése óta a Szingapúrból származó színes televíziókészülékek behozatala 36 000 körüli készülékszámról körülbelül 2 000 készülékre csökkent, ezáltal a közösségi piaci részesedés 0,1 %-ról közel 0 %-ra csökkent. A behozatal mennyiségének ezt a csökkenését annak a ténynek a fényében kell látni, hogy két exportőr gyártóra 0 %-os dömpingellenes vám vonatkozik. A szingapúri színes televíziókészülékek az ilyen készülékek más vezető piacaira, például az Amerikai Egyesült Államokba történő kivitele szintén nagyon alacsony szinten volt (1999-ben 35 000 db készülék). Ezért ésszerűnek tűnik annak a következtetésnek a levonása, hogy a szingapúri kiviteli mennyiségek csökkenése nem az országra kivetett dömpingellenes intézkedéseknek köszönhető, hanem sokkal inkább annak, hogy a hazai termelés a helyi piacokra összpontosít.

(102) A kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy Szingapúrban a termelés az 1995. évi mintegy 4,5 millió darab készülékről 1999-re jelentősen, mintegy 1,3 millió darabra csökkent. A kapacitást szintén csökkentették, mivel több szingapúri gyártó megszüntette termelését.

(103) Tekintettel a fentiekben leírtakra, nem várható, hogy Szingapúr esetében a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések megszüntetése jelentős mennyiségű dömping ismételt előfordulásához vezetne.

5. Thaiföld

(104) Bár több színestelevíziókészülék-gyártó található Thaiföldön, közülük csak egy olyan exportőr gyártó működött együtt a vizsgálatban, amely a felülvizsgálati időszakban a Közösségbe színes televíziókészülékeket vitt ki. Mint azonban a fentiekben már említettük, ennek a gyártónak a Közösségbe kivitt színes televíziókészülékeiről megállapították, hogy dömpingárakon kerültek be, viszont koreai és malajziai származásúak voltak. A rendelkezésre álló, vagyis a felülvizsgálati kérelem adatai szerint a színes televíziókészülékekre nagy termelési kapacitások léteznek Thaiföldön, és a hazai fogyasztás kevesebb mint 16 %-át veszi fel a termelésnek, ami jelentős teret nyújt a kivitel növekedéséhez. Továbbá miközben ez a kapacitás 1996 és 2000 között 17 %-kal nőtt, ugyanebben az időszakban a hazai fogyasztás 30 %-kal csökkent, ezáltal jelentős szabad termelési kapacitást hagyva a színes televíziókészülékek gyártására Thaiföldön.

(105) Tekintve, hogy a katódsugaras képcsövek származása gyakran döntő a színes televíziókészülékek származásának meghatározásában, ezért a katódsugaras képcsövek termelési kapacitását is felmérték Thaiföldön, amit ugyancsak jelentősnek találtak.

(106) Ezért alapos indokkal hihető, hogy Thaiföld esetében az intézkedések megszüntetése a dömping jelentős mennyiségű ismételt előfordulásához vezetne. A dömpingszint vonatkozásában nem hihető, hogy az alacsonyabb lenne, mint az előző dömpingellenes vizsgálattal összefüggésben meghatározott dömpingmaradványár-különbözet, amely a nem együttműködő exportőr gyártók esetében 33,6 %, a Thomson Television Thailand esetében pedig 14,7 % volt.

F. KÖZÖSSÉGI IPAR

1. Közösségi gyártás

(107) A Közösségben a színes televíziókészülékek előállítását a következő gazdasági szereplők végzik:

- öt gyártó, amely bejelentette és/vagy támogatta a panaszt és együttműködött a vizsgálat során: Industrie Formenti (IT), Grundig (D), Philips Electronic Consumers (NL), Seleco Formenti (IT) és Tecnimagen (E),

- egy gyártó, amely bejelentette a panaszt, de végül nem működött együtt: AR Systems (E). A vállalatot értesítették a közösségi iparból történő kizárásáról, amely ellen nem emelt kifogást,

- hat panaszt be nem jelentő gyártó szolgáltatott bizonyos alapinformációkat, azonban nem válaszolta meg teljesen a kérdőívet, nem ellenezte az eljárást: Great Wall (F), Matsushita Panasonic (UK), Mivar (I), Sanyo (E), Semitech Turku (FI) és Thomson Multi Media (F). Az utóbbi ellenezte a dömpingellenes intézkedések folytatását,

- más olyan gyártók, amelyek nem működtek együtt, de nem ellenezték az eljárást.

(108) Kiértékelték, hogy a fent említett vállalatokat az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmezésében lehet-e úgy tekinteni, mint a közösségi termelés összetevőit.

(109) Az egyik panaszt be nem jelentő közösségi gyártó esetében megállapították, hogy kapcsolódik az egyik érintett exportőrhöz, és maga az érintett országok közül két országból hoz be színes televíziókészülékeket. Az alaprendelet 4. cikkének megfelelően megvizsgálták, hogy ez a gyártó csupán kiegészítette-e közösségi termelését egy behozatalon alapuló kiegészítő tevékenységgel, vagy inkább importőrnek tekintendő, amely viszonylag korlátozott, kiegészítő gyártást folytat a Közösségen belül.

(110) Megállapították, hogy e vállalat tevékenységeinek lényegi tényezői (a gyártelepek, a cégközpont, valamint a kutatás-fejlesztés részleg) a Közösségen belül találhatók, ezért a vállalatot nem kell kizárni a közösségi gyártás fogalmából. A többi közösségi gyártó vonatkozásában, amelyek nem vettek részt a vizsgálatban és nem szolgáltattak információkat sem, nem voltak olyan javaslatok, amelyekből az következne, hogy ezeknek a gyártóknak nem kellene a közösségi termeléshez tartozniuk.

(111) Az egyik török exportőr követelte az egyik panaszt bejelentő közösségi gyártó kizárását a közösségi gyártásból, tekintve, hogy a színes televíziókészülékek gyártásának nagy részét a Közösségen kívülre, lengyelországi és magyarországi gyáraiba helyezte át. Először is meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet csak azoknak a közösségi gyártóknak a kizárását engedi meg, amelyek az érintett exportőrökhöz kapcsolódnak vagy saját maguk az hoznak be az állítólagos dömpingtermékeknek. Ebben az esetben azonban nem ez a helyzet, hiszen a szóban forgó panaszt bejelentő közösségi gyártó az érintett terméket a Közösségen belül gyártja, és tevékenységeinek lényegi tényezői (a fogyasztói elektronika, a gyártelepek, a cégközpont, valamint a kutatás-fejlesztési részleg) továbbra is a Közösségen belül találhatók, következésképpen azt nem kell kizárni a közösségi gyártás fogalmából.

(112) Ezért a fentiekben említett összes gazdasági szereplőt közösségi gyártónak, és így az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmezésében a közösségi termelés részének tekintik.

2. A közösségi ipar fogalmának meghatározása

(113) Az öt együttműködő közösségi gyártó, az Industrie Formenti, a Grundig, a Philips Consumer Electronics, a Seleco Formenti és a Technimagen megfelel az alaprendelet 5. cikke (4) bekezdése követelményeinek, mivel ezek teszik ki az összes közösségi színes televíziókészülék-gyártás 30 %-át. Ezeket a vállalatokat az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében ezért a közösségi ipar - a továbbiakban a "közösségi ipar" - részének tekintik.

G. A KÖZÖSSÉGI SZÍNES TELEVÍZIÓKÉSZÜLÉKEK PIACÁNAK ELEMZÉSE

1. Előzetes megjegyzések

(114) Meg kell jegyezni, hogy a Seleco Formenti vállalatra 1997. áprilisban csődöt jelentettek be, és azt 1998. márciusban az Industrie Formenti vásárolta meg. Az új vállalat 1998. októberben újraindította a színes televíziókészülékek gyártását. A közösségi ipar helyzetére vonatkozó trendek összehasonlíthatósága céljából ezért a Seleco Formenti által szolgáltatott adatokat kizárták a közösségi ipar összesített adataiból.

(115) A (18) preambulumbekezdésben említettek szerint a kárértékelésre vonatkozó trendelemzések az 1995 és 2000. június 30. közötti időszakot (a figyelembe vett időszakot) fedték le. Ebből a szempontból érdemes megjegyezni, hogy a felülvizsgálati időszak az 1999-es évnek felel meg.

2. Látszólagos közösségi fogyasztás

(116) A látszólagos fogyasztás alapját a közösségi piacon a közösségi ipar és más együttműködő közösségi gyártók kérdőíves válaszaiból szerzett összevont értékesítési mennyisége, bizonyos egyéb közösségi gyártók értékesítési mennyisége, más nem együttműködő közösségi gyártóknak a felülvizsgálati kérelmekben közölt adatok szerinti becsült értékesítési mennyisége, valamint az Eurostat jelentése szerinti teljes behozatal mennyiségére vonatkozó információk képezik, lehetőség szerint összevetve az együttműködő exportőrök által nyújtott információkkal.

(117) A színes televíziókészülékek fogyasztását a legfontosabb sportesemények, mint például a labdarúgó világ- és Európa-bajnokságok és az olimpiai játékok befolyásolják, amikor a színes televíziókészülékek értékesítése általában növekszik.

(118) A figyelembe vett időszak alatt a Közösségben a színes televíziókészülékek fogyasztása 31 %-kal, az 1995. évi 24,7 millió darabról 1996-ban 24,5 millióra, 1997-ben 27,7 millióra, 1998-ban 31 millióra, 1999-ben 30,7 millióra, a vizsgálati időszakban pedig 32,4 millió darabra nőtt.

3. Behozatal az érintett országokból

(119) Tekintettel a származásra vonatkozó fenti megállapításokra, különösen a Thaiföldről származó színes televíziókészülékek behozatalának hiányára, az érintett országokból származó behozatal értékelése a Kínából, Koreából, Malajziából és Szingapúrból származó behozatalra korlátozódik.

a) Az érintett behozatal mennyisége és a piaci részesedés

(120) A vizsgálati időszak alatt az érintett országokból származó behozatal mennyisége azokat a színes televíziókészülékeket is magában foglalja, amelyekről azt állapították meg, hogy a fentiekben leírt exportőr országoktól eltérő országokból származnak. A trendek összehasonlíthatósága érdekében az érintett országokból származó, de más országokból kivitt színes televíziókészülékek behozatala esetén az érintett országokból származó színes televíziókészülékeknek a vizsgálati időszakok alatt megállapított aránya az előző évekre vonatkozott.

(121) Az érintett teljes behozatal 73 %-kal, a kiinduló 1995. évi 1,4 millió darabról 1996-ban 1,2 millióra, 1997-ben 1,3 millióra, 1998-ban 1,8 millióra, 1999-ben 2 millióra, a vizsgálati időszakban pedig 2,5 millió darabra nőtt.

(122) A közösségi piac részesedése az érintett behozatalból a következőképpen alakult: 1995-ben 5,6 %, 1996-ban 4,8 %, 1997-ben 4,6 %, 1998-ban 5,7 %, 1999-ben 6,6 % és a vizsgálati időszakban 7,5 %.

b) A dömpingbehozatal árai

i. Az árak alakulása

(123) Az Eurostat és az együttműködő exportőrök által szolgáltatott adatoknak megfelelően a vizsgálati időszakban a súlyozott átlagos behozatali egységár (elvámolatlanul) a Kínából származó behozatal esetében 101 euró, a Kínából származó, de Törökországból kivitt behozatal esetében 123 euró, a Koreából származó behozatal esetében 180 euró, a Malajziából származó behozatal esetében 115 euró, a Malajziából származó és Thaiföldről kivitt behozatal esetében 82 euró, a Szingapúrból származó behozatal esetében pedig 170 euró volt.

(124) A fenti árak az összes típus és képernyőméret keverékéből származnak. Abban az esetben, ha csak a kis képernyős (14 colos) készülékek piaci szegmensét tekintjük, amely a közösségi behozatal körülbelül 50 %-át jelenti, akkor a vizsgálati időszakban a súlyozott átlagos behozatali egységár Kína esetében 90 euró, a Kínából származó, de Törökországból kivitt behozatal esetében 86 euró, Korea esetében 151 euró, Malajzia esetében 93 euró, a Malajziából származó és Thaiföldről kivitt behozatal esetén 82 euró, Szingapúr esetében pedig 147 euró volt.

ii. Alákínálás

(125) A közösségi piacra bekerülő kínai behozatal árelemzéséhez az érintett behozatali árakat összehasonlították a közösségi iparnak a közösségi piacon azonos kereskedelmi szinten alkalmazott, minden árengedménytől és kedvezménytől mentes értékesítési áraival. A Törökországból kivitt és Kínából, Koreából, valamint Malajziából származó színes televíziókészülékek esetében ezt a vizsgálatot hat hónapos időszakra vonatkozó adatok alapján végezték el, mivel a fentiekben említettek szerint a vizsgálati időszakok mindkét eljárás esetében csak az 1999. július 1. és 1999. december 31. közötti időszakban fedték egymást. A behozatali árakat CIF közösségi határparitás árszinten határozták meg, megfelelően kiigazítva a megfizetett vámokkal és dömpingellenes vámokkal, valamint a behozatal utáni költségekkel. A közösségi ipari árak az első nem kapcsolódó vevő részére szóló áraknak feleltek meg, gyártelepiár-szinten.

(126) Tekintettel a színes televíziókészülékek sokféle típusára, a Közösség piacán értékesített színes televíziókészülékeket a költségekre leginkább hatással bíró jellemzők alapján csoportosították, nevezetesen a képernyőméret, a képernyőforma, a képernyő típusa, a képfrekvencia, a hang, a teletext és a tv-rendszer alapján. Azokban az országokban, ahol nem sikerült megszerezni az exportőr gyártók együttműködését, az ár-összehasonlítások a rendelkezésre álló információk alapján, azaz az Eurostattól kapott adatok alapján történt, a képernyőméretek figyelembevételével.

(127) A közösségi ipari árak százalékában kifejezett árkülönbségek minden érintett ország esetében 1,9 % és 34,3 % között mozgó alákínálási árkülönbözetet mutattak, kivéve Szingapúrt, ahol nem történt alákínálás.

4. A közösségi ipar gazdasági helyzete

a) Előzetes megjegyzés

(128) A közösségi ipar helyzetét annak a ténynek a fényében kell vizsgálni, hogy 1997-ben a legnagyobb közösségi gyártó színes televíziókészülékek előállítására szolgáló létesítményeket zárt be és telepített át Lengyelországba, amely önmagában véve is a közösségi ipar kritikus helyzetének a következménye a közösségi piacon.

b) Termelés, kapacitás és kihasználás

(129) A közösségi ipari termelés, amely 1995-ben 6,5 millió darab volt, 1996-ban 6,6 millióra, 1997-ben 6 millióra, 1998-ban 6,1 millióra, 1999-ben 5,9 millióra, a vizsgálati időszak alatt pedig 6 millió darabra változott, azaz összességében 7 százalékpontos általános csökkenést jelent.

(130) A közösségi ipar termelési kapacitása az 1995. évi 7,5 millió darabról 1996-ban 7,7 millióra, 1997-ben 7,3 millióra, 1998-ban 7 millióra, 1999-ben és a vizsgálati időszak alatt pedig alatt 7,1 millióra változott, amely az egész időszak alatt 4 százalékpontos csökkenést jelent.

(131) A közösségi ipar kapacitáskihasználása állandó maradt, alakulása a következő: 1995-ben 87 %, 1996-ban 85 %, 1997-ben 82 %, 1998-ban 86 %, 1999-ben 83 %, a vizsgálati időszak alatt pedig 85 %.

c) Készletek

(132) A közösségi ipar készletszintje az 1995. évi kb. 500 000 darabról 1996-ban és 1997-ben 400 000 darab körüli, 1998-ban 500 000, 1999-ben pedig kb. 400 000 darabra változott. 1998 kivételével a készletek mennyisége a figyelembe vett időszak alatt viszonylag állandó maradt mind a termelési mennyiség százalékában (7 %), mind pedig az értékesítési mennyiség százalékában (8 %).

d) Értékesítési mennyiség és piaci részesedés

(133) A közösségi iparnak a nem kapcsolódó közösségi fogyasztók felé történő értékesítési mennyisége az 1995. és 1996. évi 5,9 millió darabról 1997-ben és 1998-ban 5,4 millió darabra, 1999-ben 5,3 millióra és a vizsgálati időszak alatt 5,5 millió darabra változott.

(134) Az értékesítés 1995 és a felülvizsgálati időszak között 7 %-kal csökkent. 1995 és 1996 között nem változott, 1996 és 1997 között viszont 8 %-kal csökkent. 1997 és a vizsgálati időszak között az értékesítés 3 %-kal növekedett.

(135) A közösségi ipari részesedés a közösségi piacból az 1995. évi 24 %-ról a vizsgálati időszak alatt 17 %-ra csökkent, ami 7 százalékpontos csökkenésnek felel meg.

e) Növekedés

(136) Miközben a figyelembe vett időszakban a közösségi fogyasztás körülbelül 30 %-kal nőtt, a közösségi ipari értékesítési mennyiség körülbelül 7 %-kal csökkent és az érintett behozatal mennyisége 73 %-kal nőtt. A fogyasztás növekedése ellenére a közösségi ipar nem növelte részesedését a közösségi piacon, amely az 1995. évi 24 %-ról a vizsgálati időszak alatt 17 %-ra csökkent. Következésképpen a közösségi ipar a piac növekedését nem tudta teljes mértékben kihasználni.

f) Értékesítési árak és a közösségi árakra ható tényezők

(137) A színes televíziókészülékek egyre gyorsabban válnak elavult termékké, amelyek árai rendszerint csökkennek. Az árak csökkenése nyilvánvalóbb a kis képernyős készülékek esetében, amelyek korlátozott számú jellemzővel rendelkeznek, és a háztartásokban általában második vagy harmadik készülékként használatosak.

(138) A színes televíziókészülékek fő költségtényezője a katódsugaras képcső ára, amely gyakran a színes televíziókészülék árának a 40-60 %-át jelenti. Ebből a szempontból egyes közösségi gyártók a katódsugaras képcsövekből hiány keletkezését jelezték a közösségi piacon a figyelembe vett időszakban, különösen 1999-ben és a vizsgálati időszak alatt. Sőt, több közösségi gyártó is jelezte, hogy tekintve, hogy a Közösségben gyártott színes televíziókészülékekbe beépített katódsugaras képcsövek egy részét US dollárban szerzik be, a katódsugaras képcsövek átlagos költsége az árfolyamok alakulása következtében a közösségi gyártók számára 1999-ben és a vizsgálati időszak alatt emelkedett.

(139) A közösségi iparnak a nem kapcsolódó vevők részére alkalmazott súlyozott átlagos egységára 1995-ben 300 euró, 1996-ban 302 euró, 1997-ben 306 euró, 1998-ban 320 euró, 1999-ben 309 euró, a vizsgálati időszak alatt pedig 319 euró volt. Az átlagos értékesítési árak nem tükrözik az árak csökkenését, mert az az eladott típusok termékösszetételének eredménye.

(140) Az árak csökkenése azonban nyilvánvalóvá válik, amikor az átlagos értékesítési árakat képernyőméretenként vizsgáljuk. Például a közösségi ipar által gyártott 14 colos színes televíziókészülékek súlyozott átlagos értékesítési ára az 1999. évi 105 euróról a vizsgálati időszakban 102 euróra csökkent. A 21 colos színes televíziókészülékek súlyozott átlagos értékesítési ára 172 euróról 168 euróra, míg a 28 colos színes televíziókészülékeké 380 euróról 350 euróra csökkent.

(141) Következésképpen a közösségi ipar súlyozott átlagos értékesítési árainak növekedése annak eredménye, hogy a termékösszetétel a magasabb hozzáadott értékű modellek felé tolódott el.

g) Foglalkoztatás

(142) A Közösségben a foglalkoztatás a vizsgált időszak alatt 20 %-kal, az 1995. évi 6500 főről 1996-ban 6000, 1997-ben 5600, 1998-ban 5000, 1999-ben 5100, a vizsgálati időszak alatt pedig 5200 főre csökkent.

h) Termelékenység

(143) A közösségi ipar termelékenysége az 1995. évi alkalmazottankénti 1000 egységről 1996-ban és 1997-ben 1100 egységre, 1998-ban 1200 egységre, 1999-ben és a vizsgálati időszak alatt 1150 egységre nőtt, ami összességében 16 %-os növekedést jelentett.

i. Bérek

(144) A közösségi ipar egy alkalmazottra eső bérei 1995-ben és 1996-ban nem változtak, 1997-ben 2 %-kal, 1998-ban 1 %-kal és 1999-ben további 7 %-kal emelkedtek.

j) Beruházások

(145) A színes televíziókészülékekhez kapcsolódó közösségi ipari beruházások értéke az 1995. évi 48 millió euróról a vizsgálati időszak alatt 52 millió euróra nőtt, azaz 10 %-kal emelkedett. A beruházások a forgalomnak körülbelül 2 %-át jelentették. A közösségi ipar befektetéseinek szintje - az 1996. és 1997. év kivételével - a figyelembe vett időszak alatt viszonylag állandó maradt. A vizsgálati időszak alatt végrehajtott közösségi ipari beruházások nagyrészt automata tárolólétesítmények kialakítását jelentették.

k) Jövedelmezőség

(146) A közösségi iparnak a nettó eladásokból származó adózás előtti eredménye a közösségi piacon az 1995. évi -2,7 %-ról a vizsgálati időszakba +1,3 %-ra nőtt. Az átszervezésre irányuló erőfeszítéseket követően 1996-ban sikerült nullszaldót elérni. 1997-ben a közösségi ipar jövedelmezősége javult, ami további átszervezéssel esett egybe, amikor a legjelentősebb közösségi gyártó termelésének egy részét Lengyelországba helyezte át. 1998-ban a jövedelmezőség az értékesítési árak emelkedéséből adódóan azonos szinten maradt, amely fontos sporteseményekkel, például a labdarúgó-világbajnoksággal esett egybe. 1998 és 1999 között a jövedelmezőség az értékesítési árak csökkenése következtében romlott. 1999 és a vizsgálati időszak között a termékösszetétel változásából eredően az értékesítési árak nőttek, aminek következtében a jövedelmezőség javult, bár alacsony szinten maradt.

l) Cash flow, befektetések hozama és tőkeemelési képesség

(147) A közösségi ipari cash flow - az adózás előtti nyereség alapján számolva, beleértve a nem készpénzes tételeket - az 1997. évi javulást követően a vizsgálati időszakig fokozatosan csökkent.

(148) A befektetések hozama 1995-ben 15 % körüli volt, 1996-ban negatív, 1997-ben és 1998-ban egyértelműen pozitív, 1999-ben és a vizsgálati időszak alatt csekély mértékben pozitív volt.

(149) A Közösség iparát képező vállalatok egyike sem jelzett különösebb nehézségeket a tőkeemelés tekintetében.

m) A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingből való felépülés

(150) Ami az érintett országokból származó behozatal volumenét és árait alapul véve a tényleges dömpingkülönbözet mértékének a közösségi iparra gyakorolt hatását illeti, ez a hatás egyáltalán nem tekinthető elhanyagolhatónak. A közösségi ipar helyzete a figyelembe vett időszak alatt javult. Azonban még nem teljesen heverte ki a korábbi dömpinget, és továbbra is gyenge.

5. Következtetés

(151) Az intézkedések 1995-ben történt bevezetését követően a közösségi ipar helyzete javult, és 1997-re, amikor jelentős átszervezéseket hajtottak végre, a jövedelmezőség megfelelő szintet ért el.

(152) 1998 után azonban a közösségi ipar helyzete romlott, különösen a jövedelmezőség vonatkozásában, amely a vizsgálati időszakban 1,3 %-ra csökkent. 1999-ben a gyenge jövedelmezőség az értékesítési árak csökkenéséből adódott, amelyek a közösségi ipar növekvő költségeit nem tudták fedezni. A vizsgálati időszakban az értékesítési árak növekedése ellenére a költségek növekedése meghaladta az árakét, amely elsősorban a színes televíziókészülékek fő részegységének számító katódsugaras képcsövek árának növekedésével és a behozatalnak az árakra gyakorolt leszorító hatásával magyarázható, amelyek megakadályozták a közösségi ipar jövedelmezőségének az 1997. és 1998. évi szintekre történő javulását.

(153) Ezenkívül, a közösségi ipar a közösségi fogyasztás növekedése ellenére (a figyelembe vett időszak alatt 31 %), nem látta hasznát a piac bővülésének és piaci részesedést vesztett, amely az 1995. évi 24 %-ról a vizsgálati időszakban 17 %-ra csökkent.

(154) A fentiekben leírtak alapján levonható a következtetés, hogy a közösségi ipar helyzete 1995-től kezdve javult, de továbbra is gyenge.

6. Az érintett behozatal hatása

(155) A vizsgálat kimutatta, hogy az érintett országokból származó behozatal a figyelembe vett időszak alatt a dömpingellenes intézkedések létezése ellenére 73 %-kal nőtt, a fogyasztás ugyanakkor csak 31 %-kal emelkedett. A legnagyobb növekedés 1997 és 1998 között történt, amikor a behozatal 42 %-kal nőtt, amely egybeesett a fogyasztás legnagyobb mértékű növekedésével (+ 12 %). Az érintett országok behozatalának részesedése a közösségi piacból 1995. évi 5,7 %-ról a vizsgálati időszak alatt 7,5 %-ra nőtt.

(156) Az érintett országok exportteljesítménye eltérően alakult. A Szingapúrból származó behozatal a figyelembe vett időszak alatt csökkent, így a vizsgálati időszak alatt szinte 0 %-os részesedéssel rendelkezett a közösségi piacból. A Kínából származó behozatal jelentősen nőtt, amely növekedés a Kínából származó, de Törökországból kivitt színes televíziókészülékek behozatalának köszönhető. A kínai piac részesedése az 1995. évi 1,2 %-ról a vizsgálati időszak alatt 3,9 %-ra nőtt. A Koreából származó behozatal 1998 és 1999 között jelentősen nőtt, és így a piaci részesedés az 1995. évi 0,4 %-ról a vizsgálati időszak alatt 2 %-ra emelkedett. A Malajziából származó behozatal csökkent. Piaci részesedésük 3,9 %-ról 1,6 %-ra csökkent.

(157) Ami az érintett behozatal árait illeti, azok a vizsgálati időszak alatt - a Szingapúrból származó behozatali árak kivételével - a közösségi ipari áraknál alacsonyabbak voltak. Az érintett behozatal nyomást gyakorolt a közösségi ipar áraira, ami megakadályozta, hogy az árak tükrözzék a közösségi ipar különösen 1999-ben és a vizsgálati időszak alatt megemelkedett költségeit. Következésképpen az érintett országok által az árakra gyakorolt nyomás hozzájárult a közösségi ipar jövedelmezőségének romlásához.

7. Az egyéb harmadik országok behozatali mennyiségei és árai

(158) Az egyéb harmadik országokból származó behozatalt az Eurostat adatai alapján állapították meg, amely tartalmazza a Törökországból kivitt, de ezekből a harmadik országokból származó színes televíziókészülékeket is, figyelembe véve a vizsgálati időszakra vonatkozó származási megállapításokat. Meg kell jegyezni, hogy az Eurostat számadatainál - amelyek az egyetlen rendelkezésre álló információs forrást jelentették - előfordulhat, hogy azok nem tükrözik az egyéb harmadik országokból a Közösségbe behozott színes televíziókészülékek tényleges származását.

(159) A figyelembe vett időszak alatt az egyéb harmadik országokból behozott színes televíziókészülékek mennyisége több mint 800 %-kal, az 1995. évi 1 millió darabról a vizsgálati időszak alatt 8,9 millió darabra nőtt. A legnagyobb exportmennyiségek Lengyelországból (az 1995. évi 401 000 darabról a vizsgálati időszak alatt 5,3 millió darabra nőtt), Magyarországból (115 000 darabról 1,6 millió darabra), Litvániából (114 000 darabról 920 000 darabra) és a Cseh Köztársaságból (2 000 darabról 660 000 darabra) származtak.

(160) A közösségi piacból való részesedésük 1995-ben 4,2 % volt, ami a vizsgálati időszak alatt 27,3 %-ra nőtt, amelyből Lengyelország részesedése 16,4 %, Magyarország 4,8 %-kal, Litvánia 2,8 %-kal, a Cseh Köztársaság 2 %-kal és a többi exportőr 1,3 %-kal rendelkezik.

(161) Ami a szóban forgó behozatal árait illeti, a Lengyelországból és Litvániából származó készülékek árai a közösségi ipari áraknál és ebből adódóan az érintett országok némelyikének árainál is alacsonyabbak. Ezért nem kizárt, hogy ezek a behozatali ügyletek is hozzájárultak a közösségi ipar értékesítésének és piaci részesedésének stagnálásához, valamint a vizsgálati időszak alatt az árak visszaeséséhez és a jövedelmezőség csökkenéséhez.

(162) Összefoglalásul elmondható, hogy az egyéb harmadik országokból származó behozatal jelentősen nőtt a figyelembe vett időszak alatt, messze meghaladva a nyilvánvaló fogyasztás növekedését, és meghaladva az érintett országokból származó behozatal mennyiségének növekedését.

H. A KÁROKOZÁS FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY ISMÉTELT ELŐFORDULÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. Az érintett országok exportőr gyártóinak helyzetelemzése

a) Kína

(163) A károkozás folytatódásának vagy ismételt előfordulásának valószínűségére vonatkozó vizsgálat során a Kínából származó - akár Kínából, akár más országokból, például Törökországból kivitt - színes televíziókészülékeket vették figyelembe.

i. Valószínűsíthető exportmennyiségek

(164) A Kínából származó, Közösségbe irányuló színes televíziókészülékek behozatala a figyelembe vett időszak alatt 413 %-kal nőtt. A kínai kivitel 1995 és 1996 között csökkent és körülbelül ugyanazon a szinten maradt 1996 és a vizsgálati időszak között. A törökországi kivitel folyamatosan nőtt, 1995-ben körülbelül 190 000 készülék volt, ami a vizsgálati időszakban körülbelül 1,2 millió készülékre emelkedett. A vizsgálati időszakban a Kínából származó behozatal több mint 95 %-át a kis képernyős (14 colos) színes televíziókészülékek jelentették.

(165) A kérelmező felülvizsgálati kérelmében szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy Kína körülbelül 40 millió készülékre alkalmas, jelentős gyártási kapacitással rendelkezik. Adatokat szolgáltattak továbbá arról, hogy a termelés 31 millió készülék körüli volt, a belföldi fogyasztás kb. 23 millió készülék, ami jelentős számú színes televíziókészülék kivitelét teszi lehetővé.

(166) A kínai exportőr gyártók viszont azzal érveltek, hogy míg a termelés és a kapacitás jelenleg meghaladja a keresletet, addig a színes televíziókészülékek iránti hazai kereslet Kínában valószínűleg emelkedni fog a közeljövőben, ezáltal nem marad szabad termelési kapacitás a kivitel számára. Semmilyen bizonyítékot nem szolgáltattak azonban ennek az állításnak az alátámasztására.

(167) A vizsgálat azt mutatta, hogy Kínában a hazai fogyasztás folyamatosan, az 1996. évi, becslés szerinti 17 millió készülékről 2000-re becslés szerint 23 millió készülékre nőtt. Azonban ugyanezen időszak alatt a termelés is nőtt, 7 és 10 millió készülék közötti szinttel meghaladva a hazai fogyasztást.

(168) Megállapították azt is, hogy a kínai színes televíziókészülékek USA-ba irányuló kivitele az Eurostat statisztikai adataiban közöltek szerint az 1996. évi 220 000 körüli készülékszámról 2000-re jelentősen, 900 000 körüli készülékszámra nőtt, amely azonban a Közösségbe irányuló kínai exportáraknál lényegesen alacsonyabb árakon bonyolódott. A kínai színes televíziókészülékek Japánba irányuló kivitele az 1996. évi 1,3 millió körüli készülékszámról 2000-re 2,3 millió körüli készülékszámra nőtt. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében szolgáltatott adatok azt jelezték, hogy a japán gyártók kínai leányvállalatai által gyártott színes televíziókészülékek kiviteléről volt szó, amelyeket Japánban saját értékesítési hálózatukon keresztül adtak el.

(169) A fentiek figyelembevételével megállapítható, hogy Kínában a hazai fogyasztás növekedése ellenére a kivitel céljára jelentős termelési és kapacitási többlet található. A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a kínai színes televíziókészülékek Közösségbe irányuló kivitele a dömpingellenes intézkedések megszüntetése esetén nőni fog.

ii. Valószínűsíthető exportárak

(170) Az Eurostat és az együttműködő török exportőr gyártó jelentése szerint a vizsgálati időszakban a kínai színes televíziókészülékek árainak a közösségi ipari árakkal való összehasonlítása azt mutatja, hogy a Kínából származó színes televíziókészülékek árai lényegesen - 18,9 % és 34,3 % közötti értékkel - alacsonyabbak a közösségi ipari áraknál. Az érdekelt felek által szolgáltatott információk azt mutatják, hogy a Közösségbe irányuló kínai kivitel nagy része a kis képernyős (14 colos) készülékekből áll, amelyek általában kevesebb funkcióval rendelkeznek, és amelyeknél az egyes típusok közötti árdifferenciálás lehetősége is kisebb. Ebből adódóan megállapítható, hogy az árak letörésének ennek alapján történő kiszámítása megfelelően tükrözi a kínai és a közösségi színes televíziókészülékek árkülönbözetét.

(171) Az Amerikai Egyesült Államokba irányuló kínai kivitel súlyozott átlagos árai - a képernyőméretek szerinti megkülönböztetés nélkül - CIF közösségi határ paritáson számított árra átváltva is lényegesen alacsonyabbak voltak, mint a közösségi ipari árak.

(172) A fentiekből levonható az a következtetés, hogy a közösségi piacra irányuló kínai exportárak valószínűleg alacsonyabbak lesznek a közösségi ipari áraknál, amennyiben az intézkedéseket hagyják megszűnni. Következésképpen megállapítható, hogy fennáll a károkozás ismételt előfordulásának valószínűsége.

b) Korea

(173) 1998-ban a színes televíziókészülékekre vonatkozó rendelet többek között a Koreából származó behozatal tekintetében módosult. Két koreai exportőr gyártó, az LG Electronics és a Samsung Electronics esetében megállapított dömpingkülönbözet de minimus volt, ebből adódóan a szóban forgó két exportőr gyártóra nem vetettek ki dömpingellenes vámokat.

(174) A károkozás folytatódásának vagy ismételt előfordulásának valószínűségére vonatkozó vizsgálat során a Koreából származó - Koreából vagy más érintett országból, például Thaiföldről és Törökországból kivitt - színes televíziókészülékeket vették figyelembe.

i. Valószínűsíthető exportmennyiségek

(175) A Koreából származó színes televíziókészülékek kivitele az 1995. évi 98 000 darabról 1997-re 80 000 darabra csökkent. 1998-ban a behozatal mennyisége 200 000 körüli készülékszámra emelkedett. 1999-ben a behozatal mennyisége tovább nőtt körülbelül 500 000 készülékre, majd a vizsgálati időszak alatt 650 000 körüli készülékszámra. A behozatali mennyiség legjelentősebb növekedése a közepes/nagy képernyőjű készülékeknél történt. A koreai behozatal közösségi piaci részesedése 2 %-ot tett ki a vizsgálati időszak alatt.

(176) A koreai színes televíziókészülékeknek az Amerikai Egyesült Államokba irányuló behozatalára 1984 óta dömpingellenes intézkedések vonatkoznak. 1998. novemberben azonban az Amerikai Egyesült Államok hagyta, hogy a dömpingellenes intézkedések lejárjanak, tekintve, hogy az Amerikai Egyesült Államok belföldi ipara a lejárati felülvizsgálati eljárás kezdeményezéséről szóló értesítésre elmulasztott válaszolni. Az Amerikai Egyesült Államokba behozott koreai színes televíziókészülékek mennyisége az Eurostat statisztikái alapján folyamatosan növekedett, 1996-ban 150 000 készülék volt, ami 1999-ben és 2000-ben 600 000 körüli készülékszámra emelkedett. Az Amerikai Egyesült Államokba irányuló kivitel mennyiségében 1999-ben jelentős növekedés következett be, ami egybeesett a Koreából származó behozatalra vonatkozó, az Amerikai Egyesült Államokban hatályban lévő dömpingellenes vámok visszavonásával.

(177) A koreai színes televíziókészülékek Japánba történő kivitele az 1996. évi körülbelül 1 millió készülékről 1999-re 700 000 körüli készülékszámra csökkent, majd 2000-ben jelentősen tovább csökkent, kb. 380 000 készülékre.

(178) A Bizottság rendelkezésére álló információk azt mutatják, hogy Korea jelentős termelési kapacitással rendelkezik és a hazai fogyasztás kevesebb, mint 15 %-át veszi fel a hazai termelésnek, ami jelentős teret enged a megnövekedett kivitelnek. A katódsugaras képcsövek gyártására is jelentős termelési kapacitások vannak Koreában.

(179) A fentiekből levonható a következtetés, hogy valószínűsíthető a behozatali mennyiségek növekedésének folytatódása, amennyiben a dömpingellenes intézkedéseket hagyják megszűnni.

ii. Valószínűsíthető exportárak

(180) Az Eurostat és az együttműködő török és thaiföldi exportőr gyártók jelentése szerint a felülvizsgálati időszakban a koreai színes televíziókészülékek árainak a közösségi ipari árakkal a képernyőméretek alapján történő összehasonlítása azt mutatja, hogy a Koreából származó színes televíziókészülékek árai 11 % és 36 % közötti értékkel alacsonyabbak a közösségi ipari áraknál.

(181) A vizsgálati időszakban az Egyesült Államokba irányuló koreai kivitel súlyozott átlagos árai - a képernyőméretek szerinti megkülönböztetés nélkül - CIF közösségi határ paritáson számított árra átváltva is alacsonyabbak voltak, mint a közösségi ipari árak.

(182) A fentiekből levonható az a következtetés, hogy a közösségi piacra irányuló koreai exportárak valószínűleg alacsonyabbak lesznek a közösségi ipari áraknál, amennyiben az intézkedéseket hagyják megszűnni. Következésképpen megállapítható, hogy fennáll a károkozás ismételt előfordulásának valószínűsége.

c) Malajzia

(183) A károkozás folytatódásának vagy ismételt előfordulásának valószínűségére vonatkozó vizsgálat során a Malajziából származó - akár Malajziából, akár más országokból, például Thaiföldről és Törökországból kivitt - színes televíziókészülékeket vették figyelembe.

i. Valószínűsíthető exportmennyiségek

(184) A Malajziából származó színes televíziókészülékek kivitele az 1995. évi 970 000 körüli készülékszámról a vizsgálati időszak alatt 530 000 körüli készülékszámra csökkent, és részesedésük a közösségi piacon az 1995-ben mért 3,9 %-ról a vizsgálati időszakban 1,6 %-ra csökkent. A kivitel körülbelül 90 %-a Thaiföldről történt.

(185) Az Amerikai Egyesült Államokba Malajziából behozott színes televíziókészülékek mennyisége az Eurostat statisztikái alapján az 1996-ban és 1997-ben mért 3 millió körüli készülékszámról 1998-ban 3,6 millióra, 1999-ben 5,4 millióra, 2000-ben pedig 7 millió készülékre nőtt.

(186) A Japánba behozott malajziai színes televíziókészülékek mennyisége az 1996 és 1998 közötti 2,5 millió készülékről 1999-ben 3 millióra, majd 2000-ben 4 millióra emelkedett.

(187) A kérelmező felülvizsgálati kérelmében szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy a malajziai gyártók teljes mértékben kihasználják kapacitásukat és hazai termelésük mindössze 5 %-át szánták a hazai piacra, a többit lényegében Japánnak, az Amerikai Egyesült Államoknak és a közösségi piacnak tartották fenn.

(188) Ezért levonható az a következtetés, hogy a Malajziából behozott színes televíziókészülékek mennyiségében bizonyos növekedésre kerülhetne sor, amennyiben a dömpingellenes intézkedéseket eltörölnék.

ii. Valószínűsíthető exportárak

(189) Az Eurostat és az együttműködő török és thaiföldi exportőr gyártók jelentése szerint a vizsgálati időszakban a malajziai színes televíziókészülékek árainak a közösségi ipari árakkal a képernyőméretek alapján történő összehasonlítása azt mutatta, hogy a Malajziából származó színes televíziókészülékek árai 17 % és 21 % közötti értékkel alacsonyabbak a közösségi ipari áraknál.

(190) A vizsgálati időszakban az Amerikai Egyesült Államokba irányuló malajziai kivitel súlyozott átlagos árai - a képernyőméretek szerinti megkülönböztetés nélkül - CIF közösségi határ paritáson számított árra átváltva alacsonyabbak voltak, mint a közösségi ipari árak. A malajziai exportőrök által a legjelentősebb harmadik ország piacán, az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott árszínt ismeretében nem zárható ki, hogy amennyiben a dömpingellenes intézkedéseket megszüntetik, jelentős mennyiségű malajziai származású színes televíziókészüléket szállíthatnának dömpingárakon a Közösségbe, amely károkat okozna a közösségi iparnak.

(191) A fentiekből levonható az a következtetés, hogy a közösségi piacra irányuló malajziai exportárak valószínűleg alacsonyabbak lesznek a közösségi ipari áraknál, amennyiben az intézkedéseket hagyják megszűnni. Ezért fennáll a károkozás ismételt előfordulásának valószínűsége.

d) Szingapúr

(192) Tekintettel arra, hogy ebből az országból egyetlen exportőr gyártó részéről sem sikerült együttműködést elérni, a károkozás folytatódásának vagy ismételt előfordulásának valószínűségére vonatkozó elemzés az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló információk alapján készült.

i. Valószínűsíthető exportmennyiségek

(193) A (103) preambulumbekezdésben említettek szerint nem valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedések megszüntetése a Közösségbe irányuló szingapúri kivitel mennyiségében növekedést eredményezne. Ezt a következtetést annak ismeretében hozták, hogy Szingapúrban több helyi gyártó termelésének beszüntetése miatt csökkentek a termelési kapacitások, továbbá annak ismeretében, hogy a behozatal mennyisége a vizsgált időszak alatt két exportőr gyártóval szemben alkalmazott 0 %-os dömpingellenes vám ellenére sem növekedett, és a szingapúri színes televíziókészülékek egyéb harmadik piacokra történő kivitelének szintje is alacsony maradt.

ii. Valószínűsíthető exportárak

(194) A vizsgálati időszakban a Szingapúrból kivitt színes televíziókészülékek árainak a közösségi ipari árakkal történő összehasonlítása azt mutatja, hogy a Szingapúrból származó színes televíziókészülékek árai nem voltak alacsonyabbak a közösségi ipari áraknál.

(195) Az Amerikai Egyesült Államokba irányuló szingapúri kivitel átlagárai - a képernyőméretek szerinti megkülönböztetés nélkül - 1997-ben, 1998-ban és 2000-ben - az 1999-es év kivételével - magasabbak voltak, mint a Közösségbe irányuló exportárak.

(196) A fentiekből adódóan nem valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedések hiányában a behozatal olyan áron történne, amely hozzájárulhatna a közösségi ipari helyzet romlásához. Ezért az a következtetés vonható le, hogy a Szingapúrból származó behozatallal okozott kár ismételt előfordulása nem valószínű.

e) Thaiföld

(197) A felülvizsgálat iránti kérelemben közölt információk szerint Thaiföldön számos színestelevíziókészülék-gyártó található, bár a vizsgálatok ideje alatt közülük csak egy alakított ki együttműködést. Megállapították azonban, hogy a szóban forgó exportőr gyártó olyan színes televíziókészülékeket vitt ki a Közösségbe, amelyek nem Thaiföldről származtak. A fentiekre való tekintettel a káros dömping folytatódásának vagy ismételt előfordulásának valószínűségére vonatkozó vizsgálatot a rendelkezésre álló információk alapján végezték el.

i. Valószínűsíthető exportmennyiségek

(198) A kérelmező által a felülvizsgálati kérelmében szolgáltatott adatok szerint Thaiföldön jelentős termelési kapacitás áll rendelkezésre a színes televíziókészülékek gyártásához, amely az 1996. évi 4,5 millió körüli mennyiségről 2000-re kb. 5,3 millióra emelkedett.

(199) Ugyanezen időszak alatt a hazai fogyasztás 1996-ról 2000-re körülbelül 1,2 millió készülékről 840 000 készülékre csökkent Thaiföldön, ami jelentős mennyiségek kivitelét teszi lehetővé.

(200) Az Eurostat statisztikái szerint a thaiföldi színes televíziókészülékek Japánba irányuló behozatalának mennyisége az 1996. évi 1,5 millió készülékről 2000-re 1,3 millióra csökkent. Ezzel szemben a thaiföldi színes televíziókészülékek Amerikai Egyesült Államokba irányuló behozatalának mennyisége az 1996. évi 1,2 millió készülékről 2000-re 4,7 millióra emelkedett. A fentiekből levonható az a következtetés, hogy a hazai fogyasztás, amely a vizsgált időszak alatt csökkent, a teljes thaiföldi színestelevíziókészülék-gyártásnak csak jelentéktelen részét képes felvenni.

(201) A Bizottság szakértői részére rendelkezésére álló információk szerint emellett Thaiföldön a katódsugaras képcsövek gyártására is jelentős kapacitás áll rendelkezésre, amely az 1997. évi 6,6 millió körüli darabszámról 2000-re kb. 7,7 millióra nőtt.

(202) A fentiekből megállapítható, hogy a dömpingellenes intézkedések megszüntetése esetén a Thaiföldről származó színes televíziókészülékek behozatalának mennyiségének bizonyos növekedésére kerülhetne sor.

ii. Valószínűsíthető exportárak

(203) A vizsgálati időszakban az Amerikai Egyesült Államokba és Japánba irányuló thaiföldi kivitel súlyozott átlagos árai - a képernyőméretek szerinti megkülönböztetés nélkül - CIF közösségi határ paritáson számított árra átváltva alacsonyabbak voltak a közösségi ipari áraknál, és ebből adódóan a Malajziából származó készülékek árainál is, amelyekre vonatkozólag olyan következtetést vontak le, hogy ezekre fennáll a káros dömping ismételt előfordulásának valószínűsége.

(204) A thaiföldi exportőrök által 2000-ben más jelentős harmadik országok piacain, főként az Amerikai Egyesült Államokban (4,7 millió készülék) és Japánban (1,4 millió készülék) alkalmazott árszint ismeretében nem zárható ki, hogy amennyiben a dömpingellenes intézkedéseket hagyják megszűnni, jelentős mennyiségű thaiföldi színes televíziókészülék közösségi behozatalára kerülhetne sor dömpingárakon, ami károkat okozna a közösségi iparnak.

(205) Ezért az a következtetés vonható le, hogy a thaiföldi származású színes televíziókészülékek behozatalának eredményeként a dömpingellenes intézkedések megszüntetése esetén fennáll a káros dömping ismételt előfordulásának valószínűsége.

2. Következtetés a közösségi ipar részére okozott kár ismételt előfordulásának valószínűségéről

(206) A fentiekben leírtak alapján valószínű, hogy a Kínából, Koreából, Malajziából és Thaiföldről származó színes televíziókészülékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések megszüntetése a fenti országokból származó és a Közösségbe irányuló behozatal mennyiségének növekedését eredményezné, és így csökkentené a közösségi iparnak a közösségi piacból való részesedését.

(207) A Közösségbe és - amennyiben az jellemző - az egyéb harmadik országokba irányuló behozatal árainak alakulására vonatkozó megállapítások ismeretében valószínűsíthető, hogy az alacsony árakon történő behozatal volumenének növekedése le fogja szorítani a közösségi ipar árait. Ez pedig a közösségi ipar pénzügyi helyzetének romlásához fog vezetni. Ezért levonható az a következtetés, hogy az érintett országokból származó dömpingáras behozatal miatt fennáll a károkozás ismételt előfordulásának valószínűsége.

(208) A Szingapúrból származó színes televíziókészülékek behozatalára vonatkozó tények ismeretében másrészt nem valószínű, hogy a szóban forgó behozatali lehetőségek hozzájárulnak majd a közösségi ipar helyzetének romlásához. Következésképpen megállapítható, hogy nem áll fenn a károkozás ismételt előfordulásának valószínűsége, amennyiben a szingapúri behozatallal szembeni intézkedéseket megszüntetik.

I. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(209) Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása általános érdekében áll-e a Közösségnek.

(210) Felidézték, hogy a dömpingellenes intézkedések a Koreából származó színes televíziókészülékek behozatalát illetően 1990 óta, Kína esetében 1991 óta, Malajzia, Szingapúr és Thaiföld vonatkozásában pedig 1995 óta vannak hatályban.

1. A közösségi ipar érdeke

a) A közösségi ipar helyzetének megváltozása

(211) A jelenlegi vizsgálatban a közösségi ipart öt gyártó alkotja, amelyek közül az egyik egy nagy multinacionális vállalat, amely többek között a színes televíziókészülékek piacán is világszerte tevékenykedik, a másik egy közepes méretű vállalat két gyártóüzemmel a Közösségen belül, a többi három pedig kis vállalat olaszországi és spanyolországi gyártóüzemekkel.

(212) A vizsgálat azt mutatta, hogy a közösségi ipar hasznát vette a megfelelő dömpingellenes intézkedéseknek. A legutóbbi években a közösségi ipar jelentős erőfeszítéseket tett a termelékenység racionalizálás útján történő átszervezése és javítása érdekében. A kezdeti dömpingellenes intézkedések 1990-ben történt bevezetése óta bizonyos közösségi gyártók bezárták létesítményeiket; mások komoly átszervezéseket hajtottak végre, a központi gyártóüzemekre összpontosították erőfeszítéseiket, többen pedig gyártóüzemeik egy részét más harmadik országokba helyezték át. Az 1995-ben bevezetett dömpingellenes intézkedések óta különösen a legnagyobb közösségi gyártó helyezte át gyártóüzemeinek egy részét Lengyelországba.

b) Az intézkedések fenntartásának hatása

(213) Annak ellenére, hogy a figyelembe vett időszak alatt a közösségi ipar helyzete javult, bizonyos gazdasági mutatók hanyatló tendenciát jeleznek. A közösségi ipar termelésének, értékesítésének és piaci részesedésének csökkenése 1995 és 1997 között elsősorban azzal magyarázható, hogy a színes televíziókészülékek legnagyobb közösségi gyártója az Európai Unióban gyártóüzemeket zárt be. 1997 és a vizsgálati időszak között a közösségi ipar visszanyerte termelését és értékesítését, de részesedése a közösségi piacon csökkent, mivel az időszak alatt a fogyasztásban bekövetkezett növekedés csak a behozatalból származó színes televíziókészülékeknek vált hasznára.

(214) A jövedelmezőség tekintetében a közösségi ipar által teljesített értékesítés megtérülése 1995-ről 1998-ra jelentősen - -2,7 %-ról 5,3 %-ra - javult, azonban 1999-ben visszaesett 0,8 %-ra, majd a vizsgálati időszak alatt elérte az 1,3 %-ot. 1999-ben a jövedelmezőség nagy mértékű gyengülése az alacsony importárak nyomása következtében a közösségi ipar értékesítési áraiban bekövetkezett csökkenésnek tudható be, ami a költségek növekedésével párosult. A közösségi ipar jövedelmezőségének a vizsgálati időszakban mutatkozó kis mértékű javulása az értékesítési árak mérsékelt növekedésének köszönhető.

(215) Következésképpen a figyelembe vett időszak alatt a közösségi ipar helyzetében bekövetkezett általános javulás ellenére annak helyzete továbbra is nehéznek tűnik, elsősorban a jövedelmezőség tekintetében. Ebben az összefüggésben az érintett termék kereskedelmi környezetében bekövetkező bármilyen változás kedvezőtlen hatással lehet a színestelevíziókészülék-ipar helyzetére.

(216) Tekintettel a fentiekben leírtakra figyelembe kell venni, hogy az intézkedések fenntartása lehetővé tenné a közösségi ipar részére, hogy egyrészről megtartsa közösségi piaci részesedését, másrészről helyreállítsa jövedelmezőségét. Az intézkedések fenntartása ezért a közösségi ipar érdekében áll.

c) Az intézkedések megszűnésének hatása

(217) Amennyiben a dömpingellenes intézkedéseket hagynák megszűnni, várható, hogy az érintett országokból érkező behozatal mennyisége növekedni fog, ezáltal csökkentve a közösségi ipar piaci részesedését. Továbbá várható, hogy a behozatal árai lefelé irányuló nyomást fognak gyakorolni a közösségi ipari árakra, ami a jövedelmezőség romlásához fog vezetni.

2. Az importőrök/kereskedők érdeke

(218) A vizsgálat kezdetén kérdőíveket küldtek 33 importőrnek/kereskedőnek. A Kínából, Koreából, Malajziából, Szingapúrból és Thaiföldről származó behozatalt érintő megfelelő intézkedésekre vonatkozó felülvizsgálatokra nem érkezett válasz. A vizsgálat során azonban három importőrtől/kereskedőtől jött válasz a Törökországból érkező behozatal tekintetében, amely a vizsgálati időszak alatt az érintett országokból és egyéb harmadik országokból származó közösségi behozatal körülbelül 9 %-át jelentette.

(219) Az importőrök által felvetett érvek nagyrészt a kevés funkcióval rendelkező, kis képernyős színes televíziókészülékeknek a Közösségben való korlátozott elérhetőségéhez kapcsolódtak. Azzal érveltek, hogy a közösségi termelés nagy része a sok funkcióval rendelkező márkás színes televíziókészülékekre irányul, amelyeknek így az ára is magasabb, míg a kevés funkcióval rendelkező márka nélküli színes televíziókészülékeket elsősorban harmadik országokból hozzák be. Ezért azzal érveltek, hogy az intézkedések fenntartásával az importőrök, valamint a fogyasztók hozzáférése is korlátozódni fog ezeknek a színes televíziókészülékeknek a vonatkozásában.

(220) A vizsgálat feltárta, hogy bár a közösségi gyártás nagy része a sok funkcióval rendelkező márkás színes televíziókészülékekből áll, a közösségi ipar és más közösségi gyártók is gyártanak bizonyos mennyiséget a márka nélküli színes televíziókészülékekből. Emellett a színes televíziókészülékek Közösségbe irányuló behozatalának jelentős része, beleértve a márka nélküli színes televíziókészülékeket is, nem esik a dömpingellenes intézkedések hatálya alá, ezért az érintett országokból származó színes televíziókészülékek behozatalára vonatkozó intézkedések nem korlátoznák jelentősen a kevés funkcióval rendelkező márka nélküli színes televíziókészülékek elérhetőségét. Végezetül még a közösségi gyártók között is jelentős árverseny áll fenn.

(221) A fentiek ismeretében nem lehet azzal érvelni, hogy a megfelelő dömpingellenes intézkedések fenntartása jelentősen korlátozná a közösségi importőrök/kereskedők bizonyos típusú színes televíziókészülékekhez való hozzáférését.

3. A fogyasztó érdeke

(222) A vizsgálat kezdetén a bizottsági szolgálatok értesítették a Fogyasztók Európai Irodáját (BEUC) a vizsgálat kezdeményezéséről, és felszólították az irodát, hogy tegye meg észrevételeit a megfelelő dömpingellenes intézkedések fenntartásának vagy megszüntetésének valószínűsíthető hatásairól. Sem a BEUC-tól, sem más fogyasztói szervezettől nem érkezett visszajelzés. Így a fogyasztói érdekek vizsgálata a jelenlegi vizsgálat során a rendelkezésre álló tényadatok alapján történt.

(223) A színes televíziókészülékekre irányuló korábbi vizsgálatok során megállapították, hogy a dömpingellenes intézkedések létének fogyasztókra gyakorolt hatása korlátozott volt, mivel a megfelelő dömpingellenes intézkedések nem korlátozták a fogyasztók rendelkezésére álló termékskálát, a közösségi piacon jelen lévő gazdasági szereplők magas számát és az általuk kínált széles termékválasztékot. Emellett azt is megállapították, hogy a gazdasági szereplők nagy száma magas színvonalú árversenyt teremtett a márkák között.

(224) A jelenlegi vizsgálat egyetlen olyan új tényt vagy érvet sem hozott felszínre, amely érvénytelenítené a fent említett megállapításokat. Valóban nagy számú résztvevő tevékenykedik a színes televíziókészülékek piacán, ezáltal a fogyasztó rendelkezésére álló termékskála nagyon széles. Emellett jelentős a márkák közötti árverseny. Ez az árverseny az okozója egyértelműen a legegyszerűbb típusú (14 colos) színes televíziókészülékek által elszenvedett árcsökkenésnek, hiszen itt a verseny még kiélezettebb.

(225) Ezért levonható az a következtetés, hogy a megfelelő dömpingellenes intézkedések fenntartása nem ellentétes a fogyasztók érdekeivel.

4. A közösségi érdekkel kapcsolatos következtetések

(226) A fentiekben leírtak alapján levonható a következtetés, hogy közösségi érdekre hivatkozva nincs olyan nyomós indok, amely a dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen szólna.

J. DÖNTÉS SZINGAPÚR VONATKOZÁSÁBAN

(227) Tekintettel a (192)-(196) preambulumbekezdések megállapításaira, engedni kell a Szingapúrból származó behozatalra vonatkozó megfelelő dömpingellenes intézkedések megszűnését.

K. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(228) Tekintettel a fentiekben leírt megállapításokra, és annak érdekében, hogy különösen az exportőrök áralakítással kapcsolatos magatartásának változásai megfelelően tükröződjenek, helyénvalónak tekintik, hogy Kína és Thaiföld esetében változatlan szinten tartsák a dömpingellenes vámokat, Korea és Malajzia esetében pedig módosítsák az érvényben lévő dömpingellenes vámok szintjét.

(229) Annak érdekében, hogy meghatározzák a kárfelszámolási szintet, helyénvalónak tekintik, hogy annak olyan összeg képezze az alapját, amely elegendő a megállapított kár felszámolásához. A 710/95/EK rendelettel a vámot az árak alulkínálására vetették ki, figyelembe véve, hogy a közösségi ipar károsodásához a dömpingáras behozatalon kívül láthatóan más tényezők is hozzájárultak, másrészt, hogy ez az iparág jó néhány éven át világszinten egyáltalán nem ért el nyereséget vagy csak nagyon alacsony nyereséget ért el.

(230) A közösségi ipar érvelése szerint a megállapított áralulkínálás felszámolása nem elegendő a közösségi ipar helyzetének teljes helyreállításához és ahhoz, hogy új termékeket vezethessenek be. Kérelmezték, hogy a 2584/98/EK rendelet esetében alkalmazott módszerrel összhangban a kárfelszámolási szint kiszámításához 10 %-os minimális nyereségrátát alkalmazzanak.

(231) Figyelembe kell venni, hogy a kárfelszámolási szint kiszámításához alkalmazandó haszonkulcsnak olyannak kell lennie, amelyet a közösségi ipar dömping nélkül reálisan el tudna érni. Ezért nincs összhangban a közösségi intézmények gyakorlatával az olyan haszonkulcs alkalmazása, amelyet a közösségi ipar dömping nélkül nem tudott volna elérni. Ezt a vizsgálatot a megfelelő vizsgálati időszakhoz kapcsolódó adatokra kell alapozni, és ezért eltérhet egy korábbi eljárás során ugyanazon termékre vonatkozóan alkalmazott, de másik vizsgálati időszakhoz kapcsolódó adatoktól, mint például a 2584/98/EK rendelet esetében.

(232) A Bizottság rendelkezésére álló és a vizsgálati időszakra vonatkozó adatok számos olyan tényezőt mutattak be, amelyek azt a következtetést eredményezik, hogy a jelenlegi vizsgálatok összefüggésében a kárfelszámolást helyes volt az alulkínálási szint alapján meghatározni. Először is: a (137) preambulumbekezdésben leírtak szerint a színes televíziókészülékek olyan elavuló termékek, amelyek árai rendszerint csökkennek, amely viszonylag alacsony jövedelmezőségi szintekhez vezet. Másodszor: a (161) preambulumbekezdésben leírtak szerint a vizsgálati időszak alatt dömping alkalmazásával nem vádolt más harmadik országokból érkező behozatal volumene olyan árakon emelkedett jelentősen, amelyek szintén hozzájárulhattak a közösségi ipar jövedelmezőségének alacsony szintjéhez. Végül: más színes televíziókészülék gyártók jövedelmezőségi szintje világviszonylatban összhangban van a közösségi ipar jövedelmezőségi szintjével.

(233) A fentiek figyelembevételével helyénvalónak tekintik, hogy a kármegszüntetési szintet továbbra is az alákínálás felszámolásához megfelelő nagyságú összeg alapján határozzák meg. A Thomson Television Thailand cég esetében, mivel az a vizsgálati időszak alatt nem vitt ki Thaiföldről származó színes televíziókészülékeket a Közösségbe, helyénvalónak tekintették a 710/95/EK rendelet által kivetett dömpingellenes vámok szintjének fenntartását. A dömpingkülönbözet vagy az alulkínálási árrés - amennyiben ez utóbbit alacsonyabbnak találták, mint a dömpingkülönbözetet - alapján kivetett dömpingellenes vámtételek a következő:

Kína

Vestel Elektronik Sanayi ve Ticaret AS 24,5 % (Törökországban összeszerelt színes televíziókészülékek)

Minden más exportőr 44,6 %

Korea

Beko Elektronik AS 12,3 % (Törökországban összeszerelt színes televíziókészülékek)

Thomson Television (Thailand) Co. Ltd 0 % (Thaiföldön összeszerelt színes televíziókészülékek)

Minden más exportőr 15,0 %

Malajzia

Beko Elektronik AS 18,2 % (Törökországban összeszerelt színes televíziókészülékek)

Thomson Television (Thailand) Co. Ltd 0 % (Thaiföldön összeszerelt színes televíziókészülékek)

Minden más exportőr 25,1 %

Thaiföld

Thomson Television (Thailand) Co. Ltd 3 %

Minden más exportőr 29,8 %

(234) Az e rendeletben előírt egyedi vállalati dömpingellenes vámtételek a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján kerültek meghatározásra. Ezért azok a fenti a vállalatoknak az említett vizsgálat során megállapított helyzetét mutatják be. Ezek a vámtételek (ellentétben az egész országra kiterjedően "minden más vállalatra" alkalmazott vámmal) így kizárólag az érintett országokból származó, valamint az említett vállalatok és ily módon konkrét jogi személyek által gyártott termékek behozatalára alkalmazhatók. Az ennek a rendeletnek a rendelkező részében nem konkrétan névvel és címmel említett egyéb vállalatok bármelyike - beleértve a konkrétan megemlített vállalatokhoz kapcsolódó jogi személyeket - által gyártott importtermékek nem részesülhetnek ezekben a vámtételekben, azok a "minden más vállalatra" alkalmazandó vámtétel alá tartoznak.

(235) A vállalatokra vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását igénylő kérelmeket (pl. a vállalat nevének megváltozását követően vagy új termelő vagy értékesítési vállalatok megalakulását követően) azonnal a Bizottságnak[15] kell címezni az összes vonatkozó információval együtt, különösen a vállalat tevékenységében a termeléssel, a belföldi és az exportértékesítéssel összefüggő változásokat, pl. a névváltozást vagy a termelő és értékesítési vállalatoknál bekövetkezett változásokat. A Bizottság - ha indokolt - a Tanácsadó Bizottsággal történő konzultációt követően az egyedi vámtételekre jogosult vállalatokat tartalmazó lista naprakész állapotba hozatalával megfelelően módosítja a rendeletet.

L. VÁLLALKOZÁSOK

(236) Hét kínai vállalat a Kínai Gép- és Elektronikus Termék Export-import Kereskedelmi Kamarával (CCCME) egyetértésben ajánlatot tett az alaprendelet 8. cikke (1) bekezdésének értelmezése szerinti közös vállalkozás létrehozatalára. A vállalkozásra vonatkozó ajánlatot a kínai hatóságok támogatták. A dömping káros hatása két módon szüntethető meg: először is egy árra vonatkozó vállalkozással, amely a megállapított mennyiségi küszöbértékig vonatkozik a behozatalra, másodsorban az említett küszöbértéket meghaladó behozatalra kivetett értékvámmal. A CCCME rendszeres és részletes információkkal is ellátja a Bizottságot a közös vállalkozásban részt vevő vállalatok Közösségbe irányuló kivitelét illetően, ami azt jelenti, hogy a vállalkozást a Bizottság folyamatosan hatékonyan tudja ellenőrizni. Emellett a kínai hatóságok által biztosított támogatásból adódóan minimális a vállalkozás kijátszásának kockázata.

(237) Ennek figyelembevételével az ajánlott közös vállalkozás elfogadhatónak tekinthető, ezért megtörtént az érintett vállalatok és a CCCME tájékoztatása azokról a fontos tényekről, szempontokról és kötelezettségekről, amelyekre az elfogadás épül.

(238) Annak érdekében, hogy a Bizottság továbbra is hatékonyan tudja folyamatosan ellenőrizni a vállalatoknak a közös vállalkozással való összhangját, a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelemnek az érintett vámhatósághoz való benyújtásakor a dömpingellenes vám alóli mentesség megszerzésének feltétele egy kereskedelmi számla bemutatása, amely legalább az I. mellékletben felsorolt elemeket tartalmazza, valamint egy igazolás bemutatása, amely a Kínai Gép- és Elektronikus Termék Export-import Kereskedelmi Kamara (CCCME) által, a II. melléklet elemei alapján kerül kiállításra. Azért is van szükség az ilyen szintű információkra, hogy a vámhatóságok megfelelő pontossággal meggyőződhessenek arról, hogy a szállítmány megegyezik-e a kereskedelmi dokumentumokban foglaltakkal. Abban az esetben, ha ilyen számlát nem mutatnak be, vagy az nem egyezik meg a vám elé állított termékkel, akkor a kirótt megfelelő mértékű dömpingellenes vámot kell megfizetni.

(239) Fel kell hívni a figyelmet, hogy a vállalkozási szerződés megszegése vagy felmondása az érintett vállalatok valamelyike vagy a CCCME által úgy tekintendő, mintha minden aláíró fél megszegte volna a szerződést, ennélfogva az alaprendelet 8. cikkének (9) és (10) bekezdése alapján dömpingellenes vám kivetésére kerülhet sor.

M. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

(240) A vámok hatékony beszedésének biztosítása és a vizsgálatok azon megállapításainak figyelembevétele érdekében, miszerint a színes televíziókészülékek származása a legtöbb esetben megegyezik a katódsugárcső származásával, az importőröket nyilatkozatra kell felkérni a katódsugárcső származását illetően. Amennyiben ez utóbbi Malajziából, Thaiföldről, a Kínai Népköztársaságból vagy a Koreai Köztársaságból, a színes televíziókészülék pedig más országból származik, mint a katódsugárcső származási országa, akkor az importőrt felkérik egy a végső gyártó által kiállított külön származási nyilatkozat benyújtására.

(241) Amikor a vámhatóságok meghatározzák a színes televíziókészülékek származását, az importőröket tájékoztatják az együttműködés hiányának vagy a nem valós információk benyújtásának következményeiről, vagyis a rendelkezésre álló legjobb tényadatok felhasználását azzal a következménnyel, hogy az eredmény esetleg kevésbé kedvező lehet, mint ha együttműködtek volna. Az importőröket tájékoztatják, ha az általuk benyújtott információ nem megfelelő, és lehetőséget biztosítanak számukra a további magyarázatok megtételéhez,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a következő KN-kódok alá tartozó és Malajziából, Thaiföldről, a Kínai Népköztársaságból és a Koreai Köztársaságból származó 15,5 cm-nél nagyobb képernyő-átmérőjű, ugyanabban a házban rádió-vevőkészüléket és/vagy órát tartalmazó vagy nem tartalmazó, beépített modemmel és számítógép-vezérlésű rendszerrel nem rendelkező színes televíziós vevőkészülékeknek a behozatalára: ex 8528 12 52 (TARIC kód: 8528 12 52*11), ex 8528 12 54, ex 8528 12 56, ex 8528 12 58, ex 8528 12 62 (TARIC kód: 8528 12 54*10, 8528 12 56*10, 8528 12 58*10, 8528 12 62*11 és 8528 12 62*92) és ex 8528 12 66 (TARIC kód: 8528 12 66*10).

(2) A nettó közösségi határparitásos, vámfizetés előtti árra alkalmazandó vámtétel a következő:

Ország Vám (%) TARIC kiegészítő kód

Malajzia 25,1 8900

Thaiföld 29,8 8900

Kínai Népköztársaság 44,6 8900

Koreai Köztársaság 15,0 8900

a következőkben felsorolt vállalatok által gyártott importtermékek kivételével, amelyekre az alábbi vámtételek vonatkoznak:

Vám (%) TARIC kiegészítő kód

a) Malajziából származó színes televíziókészülékek gyártói:

Thomson Television (Thailand) Co. Ltd Pathumthani, Thaiföld 0 8815

Beko Elektronik AS, Beylikduzu Mevkii, 34901 B. Cekmece Isztambul, Törökország és kapcsolódó exportértékesítési vállalata, a Ram Dis Ticaret, Buyukdere Caddesi 101, Mecidiyekoy, Isztambul, Törökország 18,2 A281

b) A Koreai Köztársaságból származó színes televíziókészülékek gyártói:

Thomson Television (Thailand) Co. Ltd Pathumthani, Thaiföld 0 8815

Beko Elektronik AS, Beylikduzu Mevkii, 34901 B. Cekmece Isztambul, Törökország és kapcsolódó exportértékesítési vállalata, a Ram Dis Ticaret, Buyukdere Caddesi 101, Mecidiyekoy, Isztambul, Törökország 12,3 A281

c) A Kínai Népköztársaságból származó színes televíziókészülékek gyártói:

Vestel Elektronik Sanayi ve Ticaret AS, Ambarli Petrol Ofisi Dolum Tesisleri Yolu Avcilar, Isztambul, Törökország és kapcsolódó exportértékesítési vállalatai: i. Vestel Dis Ticaret AS, Ambarli Petrol Ofisi Dolum Tesisleri Yolu Avcilar, Isztambul, Törökország ii. Vestel Dis Ticaret AS Ege Serbest Bolge SB, Akcay Cad Gunduz Sokak 144/1, Gaziemir, Izmir, Törökország iii. Vestel Bilisim Teknolojileri Sanayi ve Ticaret AS, Ambarli Petrol Ofisi Dolum Tesisleri Yolu Avcilar, Isztambul, Törökország iv. Vestel Komunikasyon Sanayi ve Ticaret AS, Sehit Fethibey Cad. 116/301 Kat: 3 20157 Pasaport, Izmir, Törökország. 24,5 A282

d) Thaiföldről származó színes televíziókészülékek gyártói:

Thomson Television (Thailand) Co. Ltd Pathumthani, Thaiföld 3,0 8815

(3) Ha más kikötés nincs, a hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni a vámokat illetőleg.

2. cikk

(1) Az importőr a vámáru-nyilatkozat tagállami vámhatóság részére történő bemutatása alkalmával nyilatkozatot tesz a színes televíziókészülékbe épített katódsugaras képcső származásáról. Olyan esetekben, ha a katódsugárcső Malajziából, Thaiföldről, a Kínai Népköztársaságból vagy a Koreai Köztársaságból származik, a színes televíziókészülék származási országa pedig eltér a katódsugárcső származási országától, az importőr a III. mellékletben szereplő előírásokkal összhangban a színes televíziókészülék végső gyártója által kiállított származási nyilatkozatot is bemutatja.

(2) Amennyiben valamelyik tagállam vámhatósága vagy az Európai Közösségek Bizottsága által elvégzett utólagos vizsgálat során feltárják, hogy a közösségi szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges vámáru-nyilatkozat származási nyilatkozatainak valamelyike helytelen volt, vagy a származás meghatározásában részt vevő felek megtagadják vagy más módon nem bocsátják rendelkezésre a színes televíziókészülék nem kedvezményes származásának meghatározásához szükséges információkat és dokumentációkat, akkor az illetékes hatóságok a származást a rendelkezésre álló legjobb tényadatok alapján határozhatják meg. Amennyiben azt állapítják meg, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, akkor ezeket az adatokat figyelmen kívül hagyják, és felhasználhatják a rendelkezésre álló tényadatokat. Az együttműködés hiányának következményeiről az érdekelt feleket tájékoztatni kell.

(3) Amennyiben az érdekelt felek által nyújtott információk ennek a cikknek az összefüggésében nem felelnek meg minden szempontból, akkor sem kell azokat figyelmen kívül hagyni, feltéve hogy a hiányosságok nem okoznak indokolatlan nehézségeket a megfelelően pontos ténymegállapítás megtételéhez, az információkat idejében benyújtották és azok ellenőrizhetők, valamint az adott fél lehetőségei szerint a legjobban járt el.

(4) Amennyiben a bizonyítékot vagy az információkat nem fogadják el, az adatszolgáltató felet azonnal értesíteni kell annak okairól, és lehetőséget kell biztosítani részére, hogy az előírt határidőn belül további magyarázatokkal szolgáljon. Ha a magyarázatokat nem tekintik elfogadhatónak, akkor e bizonyítékok vagy információk elutasításának okait a végső döntés meghozatala előtt ismertetni kell az érintett felekkel. A végső döntésnek is tartalmaznia kell az okokról szóló nyilatkozatot.

(5) Abban az esetben, ha a származás meghatározását a rendelkezésre álló tényadatok alapján végzik el, akkor azt - ha megvalósítható és a vizsgálat határidejének kellő figyelembevétele mellett - esetlegesen más független forrásokból rendelkezésre álló információk alapján vagy a vizsgálat során más érdekelt felektől szerzett információk alapján ellenőrzik.

(6) Amennyiben az érdekelt felek valamelyike nem működik együtt, vagy csak úgy működik részben együtt, hogy azzal megfelelő információkat visszatart, előfordulhat, hogy az eredmény kevésbé lesz kedvező az adott fél számára, mintha együttműködött volna.

3. cikk

(1) Az Európai Közösség Integrált Vámrendszerének (TARIC) alábbi kiegészítő kódjai alá tartozó azon áruk behozatala, amelyeket az alább megnevezett vállalatok gyártottak és vittek ki közvetlenül (azaz szállítottak és számláztak) a Közösségen belül importőrként működő vállalatnak, mentesek a 1. cikk alapján kivetett dömpingellenes vám alól, feltéve hogy azok a (2) bekezdésnek megfelelően kerülnek behozatalra.

Származási ország Vállalat TARIC kiegészítő kód

Kínai Népköztársaság Haier Electrical Appliances Corporation Ltd, Haier Road 1, Haier Industrial Park, Qingdao, Shandong, Kína A291

Kínai Népköztársaság Hisense Import ... Export Co., Ltd, 11 Jiangsi Road, Qingdao 266071, Kína A292

Kínai Népköztársaság Konka Group Co., Ltd, Overseas Chinese Town, Shenzhen 518053, Kína A293

Kínai Népköztársaság Sichuan Changhong Electric Co. Ltd, 35 East Mianxin Road, High Tech Park, Mianyang, Sichuan, Kína A294

Származási ország Vállalat TARIC kiegészítő kód

Kínai Népköztársaság Skyworth Multimedia International (Shenzhen) Co., Ltd, - 4F,425 Ba Gua Ling Ind. District, Shenzhen, Kína A295

Kínai Népköztársaság TCL King Electrical Appliances (HuiZhou) Co., Ltd - 19, ZhongKai Development Zone Huizhou, Guangdong, Kína A296

Kínai Népköztársaság Xiamen Overseas Chinese Electronic Co., Ltd, 22 Huli Dadao, Xiamen SEZ, Xiamen, Fujan Province, Kína A297

(2) Az (1) bekezdésben említett behozatal vámmentes azzal a feltétellel, hogy:

a) a szabad forgalomba történő bocsátásra vonatkozó nyilatkozat bemutatása alkalmával legalább az I. mellékletben felsorolt elemeket tartalmazó kereskedelmi számlát, valamint a Kínai Gép- és Elektronikus Termék Export-import Kereskedelmi Kamara (CCCME) által kibocsátott, legalább a II. mellékletben felsorolt elemeket tartalmazó igazolást mutatnak be a tagállam vámhatóságának; és

b) a bejelentett és vámkezelésre bemutatott áru pontosan megfelel a kereskedelmi számlában és az igazolásban leírtaknak.

4. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésében leírt, Szingapúrból származó termék behozatalára vonatkozó eljárás megszűnik.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2002. augusztus 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. S. MLLER

I. MELLÉKLET

A vállalkozás hatálya alá tartozó eladásokat kísérő kereskedelmi számlákhoz szükséges információk

1. A fejléc: "A VÁLLALKOZÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERMÉKEKET KÍSÉRŐ KERESKEDELMI SZÁMLA".

2. A kereskedelmi számlát kibocsátó, a 2. cikk (1) bekezdésben említett vállalat neve.

3. A kereskedelmi számla száma.

4. A vonatkozó vállalkozási igazolvány száma.

5. A kereskedelmi számla kibocsátásának dátuma.

6. A TARIC kiegészítő kódja, amely alapján a számlán szereplő termékeket a közösségi határon vámkezelik.

7. A termék pontos megnevezése, ezen belül:

- a termékkódszám (PCN),

- a termék műszaki leírása (ezen belül a méret cm-ben feltüntetve, a képernyő formája, teletext és/vagy sztereo használatának lehetősége),

- a vállalati termékkódszám (CPC) (ha alkalmazandó),

- KN-kód,

- mennyiség (egységben megadva).

8. Az eladási feltételek leírása, ezen belül:

- az egységre vonatkozó ár,

- az alkalmazandó fizetési feltételek,

- az alkalmazandó szállítási feltételek,

- a rendeltetési ország és az Európai Unió belépési kikötője,

- a kedvezmények és árengedmények összesen,

- a származási ország.

9. Annak az importőrként közreműködő vállalatnak a neve, amely részére a vállalat a számlát közvetlenül kiállítja.

10. A vállalat tisztviselőjének neve, aki a számlát és az alábbi aláírt nyilatkozatot kiállította:

"Alulírott igazolom, hogy az e számlában szereplő termékeknek az Európai Közösségbe történő közvetlen exportcélú értékesítése a [vállalat] által nyújtott és az Európai Bizottság által a 2002/683/EK határozattal[16] elfogadott vállalkozás körében és feltételeinek megfelelően történik. Kijelentem, hogy a számlában szereplő információk teljesek és valósak."

II. MELLÉKLET

A vállalkozás hatálya alá tartozó eladásokat kísérő CCCME igazoláshoz szükséges információk

1. A Kínai Gép- és Elektronikus Termék Export-import Kereskedelmi Kamara (CCCME) neve, címe, faxszáma és telefonszáma.

2. A kereskedelmi számlát kibocsátó, a 3. cikk (1) bekezdésben említett vállalat neve.

3. A kereskedelmi számla száma.

4. A kereskedelmi számla kibocsátásának dátuma.

5. A TARIC kiegészítő kódja, amely alapján a számlán szereplő termékeket a közösségi határon vámkezelik.

6. A termék pontos megnevezése, ezen belül:

- a termékkódszám (PCN),

- a termék műszaki leírása (ezen belül a méret cm-ben feltüntetve, a képernyő formája, teletext és/vagy sztereo használatának lehetősége),

- a vállalati termékkódszám (CPC) (ha alkalmazandó),

- KN-kód.

7. Pontos mennyiség a kivitel egységeiben kifejezve.

8. Az igazolás száma.

9. A CCCME tisztviselőjének neve, aki a számlát és az alábbi aláírt nyilatkozatot kiállította:

"Alulírott igazolom, hogy ezt az engedélyt a vállalkozás hatálya alá tartozó eladásokat kísérő kereskedelmi számlában szereplő termékeknek az Európai Közösségbe történő közvetlen kiviteléhez adták meg, és hogy az engedélyt a [vállalat] által nyújtott és az Európai Bizottság által a 2002/683/EK határozattal elfogadott vállalkozás körében és feltételeinek megfelelően adták ki. Kijelentem, hogy az igazolásban szereplő információk valósak és az igazolásban szereplő mennyiség nem haladja meg a vállalkozás küszöbértékét."

10. Dátum.

11. A CCCME bélyegzője.

III. MELLÉKLET

Származási nyilatkozat

Eladó: [írja be a színes televíziókészülékek eladójának teljes nevét és címét]

A kereskedelmi számla száma és dátuma:

Csomagszám Termék megnevezése Mennyiség (tételek száma) Származási ország

(1) (2) (3) (4)

Gyártó: [írja be a színes televíziókészülékek végső gyártójának teljes nevét és címét, amennyiben a gyártó nem azonos az eladóval]

A termékek gyártója ezennel kijelenti, hogy

- az e nyilatkozat 2. oszlopában megnevezett termékek 4. oszlopban bejelentett származási helyét a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 11. mellékletének rendelkezései szerint határozták meg,

- teljes mértékben kész együttműködni az Európai Közösségek Bizottságával vagy az importőr tagállam vámhatóságaival e nyilatkozat pontosságának ellenőrzésében.

Dátum (Aláírás)

(A nyilatkozatot aláíró gyártó vállalat bélyegzője) (Az aláírásra jogosult neve és beosztása)

[1] HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2238/2000/EK rendelettel (HL L 257., 2000.10.11., 2. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 107., 1990.4.27., 56. o. A legutóbb a 2900/91/EK rendelettel (HL L 275., 1991.10.2., 24. o.) módosított rendelet.

[3] HL L 195., 1991.7.18., 1. o.

[4] HL L 73., 1995.4.1., 84. o.

[5] HL L 73., 1995.4.1., 3. o.

[6] HL L 324., 1998.12.2., 1. o.

[7] HL C 278., 1999.10.1., 2. o.

[8] HL C 94., 2000.4.1., 2. o.

[9] HL C 202., 2000.7.15., 4. o.

[10] HL L 272., 2001.10.13., 37. o.

[11] HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 311., 2000.12.12., 17. o.) módosított rendelet.

[12] HL L 35., 1996.2.13., 1. o.

[13] HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 444/2002/EK rendelettel (HL L 68., 2002.3.12., 11. o.) módosított rendelet.

[14] HL L 272., 2001.10.13., 37. o.

[15] Európai Bizottság

Kereskedelmi Főigazgatóság

B Igazgatóság

B-1049 Brüsszel

[16] HL L 231., 2002.8.29., 42. o.