A Tanács 93/83/EGK irányelve

(1993. szeptember 27.)

a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 57. cikke (2) bekezdésére és 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

az Európa Parlamenttel együttműködve [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

(1) mivel Közösségnek a Szerződésben megállapított céljai közé tartozik az európai népek közötti mind szorosabb egység létrehozása, a Közösséghez tartozó államok közötti szorosabb kapcsolatok elősegítése, és – az Európát megosztó korlátok megszüntetése céljából – a közösségi országok gazdasági és szociális fejlődésének közös cselekvéssel történő biztosítása;

(2) mivel e cél érdekében a Szerződés a közös piac és egy belső határok nélküli térség létrehozását írja elő; mivel az ennek elérését szolgáló intézkedések magukban foglalják a szolgáltatások szabad mozgását gátló akadályok megszüntetését, valamint egy olyan rendszer intézményesítését, amely a közös piacon belüli szabad versenyt megóvja az torzulástól; mivel ebből a célból a Tanács irányelveket fogadhat el az önálló vállalkozói tevékenység megkezdésére vagy folytatására vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolására;

(3) mivel a fent említett közösségi - egyidejűleg politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és jogi természetű - célok megvalósításának egyik legfontosabb módja a közösségi határokon átívelő műsorsugárzás, különösen műhold és vezeték útján;

(4) mivel a Tanács már elfogadta az 1989. október 3-i 89/552/EGK irányelvet a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról [4], amely rendelkezik az európai televíziós műsorok terjesztésének és gyártásának támogatásáról, valamint a reklámról és szponzorálásról, a kiskorúak védelméről és a válaszadás jogáról;

(5) mivel ennek ellenére ezen célok megvalósítása a határokon átnyúló műholdas sugárzás és a más tagállamokból származó műsorok vezeték útján történő továbbközvetítése tekintetében jelenleg a nemzeti szintű szerzői jogi szabályok közötti eltérések, valamint egy bizonyos mértékű jogbizonytalanság miatt akadályokba ütközik; mivel ezáltal a jogosultak annak a veszélynek vannak kitéve, hogy műveiket díjfizetés nélkül felhasználják, vagy hogy a kizárólagos jogok egyéni jogosultjai a különböző tagállamokban megakadályozzák műveik felhasználását; mivel különösen a jogbizonytalanság képez közvetlen akadályt a műsorok Közösségen belüli szabad mozgása előtt;

(6) mivel szerzői jogi szempontból jelenleg különbséget tesznek a műsorszóró műholdas nyilvánossághoz közvetítés és a távközlési műholdas nyilvánossághoz közvetítés között; mivel manapság mindkét típusú műholdas közvetítés egyénileg fogható és nem jár túlzott anyagi megterheléssel, ezért nem tartható fenn az eltérő jogi megítélés;

(7) mivel a műsorok szabad sugárzását tovább gátolja a jelenlegi jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a műholdas sugárzás, amelynek jelei közvetlen vételre alkalmasak, csak a sugárzás kibocsátása szerinti országban érinti-e a jogokat vagy minden olyan országban is, amelyben a műsor fogható; mivel a távközlési műholdak illetve a műsorszóró műholdak a szerzői jog tekintetében egyformának tekintendők, ez a jogbizonytalanság jelenleg majdnem minden olyan műsort érint, amelyet a Közösségben műhold útján sugároznak;

(8) mivel továbbá a műsorok Közösségen belüli szabad áramlásának előfeltételét képező jogbiztonság hiányzik ott, ahol a műsorokat határokon átívelve vezetékes hálózatokba juttatják és azokban továbbítják;

(9) mivel az engedélyezés útján történő szerződéses jogszerzés fejlődése már most is jelentős mértékben hozzájárul a kívánt európai audiovizuális térség kialakulásához; mivel a szerződéses megállapodások fennmaradását biztosítani kell és zavartalan alkalmazásukat, a lehetőségekhez képest, a gyakorlatban is elő kell segíteni;

(10) mivel jelenleg különösen a kábelszervezetek nem lehetnek biztosak abban, hogy ténylegesen megszerezték-e a műsorokkal kapcsolatos valamennyi jogot, amelyek egy ilyen szerződéses megállapodás tárgyait képezik;

(11) mivel végül egyes tagállamokban a felekre eltérő kötelezettségek vonatkoznak, amelyek megakadályozhatnák, hogy jogos indok nélkül utasítsák vissza a vezetékes terjesztéshez szükséges jogok megszerzéséről való tárgyalást, vagy, hogy ezen tárgyalásokat meghiúsítsák;

(12) mivel az egységes audiovizuális térség létesítésének a 89/552/EGK irányelv által megállapított jogi keretfeltételeit ki kell egészíteni a szerzői jog tekintetében;

(13) mivel ez okból véget kell vetni a távközlési műholdak által közvetített műsorok eltérő tagállami megítélésének, amelynek közösségi szinten egységesen azon kell alapulnia, hogy a műveket vagy egyéb védelem alatt álló teljesítményeket a nyilvánossághoz közvetítik-e; mivel ez biztosítaná a határokon átlépő műsorszolgáltatók tekintetében az egyenlő bánásmódot, függetlenül attól, hogy műsorszóró műholdat vagy távközlési műholdat használnak;

(14) mivel a megszerzendő jogokkal kapcsolatos jogbizonytalanságot, amely akadályozza a határokon átlépő műholdas sugárzást, a műholdas nyilvánossághoz közvetítés közösségi szintű meghatározásával kell megszüntetni; mivel így egyúttal azt is meg kell határozni, hogy a nyilvánossághoz közvetítés cselekményére hol kerül sor; mivel ez a meghatározás azért is szükséges, hogy megakadályozza több nemzeti jog halmozott alkalmazását egyetlen műsorsugárzási cselekményre; mivel a műholdas nyilvánossághoz közvetítés kizárólag akkor és abban a tagállamban történik, ahol a műsort hordozó jeleket a műsorsugárzó szervezet ellenőrzésével és felelősségével a műhold felé, majd onnan a Föld felé vezető megszakítatlan közvetítési láncba juttatják; mivel a műsort hordozó jelekkel kapcsolatos szokásos műszaki eljárások nem tekintendők a sugárzási lánc megszakításának;

(15) mivel a kizárólagos sugárzási jogok szerződés útján való megszerzése összhangban kell, hogy álljon azon tagállam szerzői és szomszédos jogi jogszabályaival, ahol a műsort műhold útján a nyilvánossághoz közvetítik;

(16) mivel a szerződési szabadság elve, amelyen ez az irányelv is alapul, lehetővé teszi ezen jogok hasznosításának további korlátozását, különösen ami a közvetítések egyes műszaki eszközeit, vagy ami az egyes nyelvi változatokat illeti;

(17) mivel a szerzett jogokért fizetendő összeg megállapításánál a feleknek figyelembe kell venniük a közvetítés minden aspektusát, mint például a tényleges és potenciális közönséget és a nyelvi változatokat;

(18) mivel az ebben az irányelvben foglalt származási ország elvének alkalmazása problémát okozhat a fennálló szerződések vonatkozásában; mivel ezen irányelvnek ötéves időtartamot kellene biztosítania, amely alatt a fennálló szerződéseket szükség esetén az irányelv fényében kiigazítják; mivel ennek értelmében a származási ország elvét nem kell alkalmazni azokra a már fennálló szerződésekre, amelyek 2000. január 1. előtt járnak le; mivel amennyiben ebben az időpontban a felek még mindig érdekeltek a szerződésben, úgy e feleknek jogosultságot kell biztosítani a szerződés feltételeinek újratárgyalására;

(19) mivel a létező nemzetközi koprodukciós megállapodásokat az aláíró felek által kitűzött gazdasági célok és hatály tükrében kell értelmezni; mivel az eddigi nemzetközi koprodukciós megállapodások gyakran sem kifejezetten, sem specifikusan nem rendelkeztek az ezen irányelv értelmében vett műholdas nyilvánossághoz közvetítésről, mint a felhasználás egy különös módjáról; mivel sok fennálló nemzetközi koprodukciós megállapodás alapjául az az elv szolgál, hogy a koprodukciós jogokat a társproducerek külön-külön, egymástól függetlenül gyakorolják, úgy hogy területileg osztják meg egymás között a felhasználási jogokat; mivel főszabályként azon esetekben, ahol a műholdas nyilvánossághoz közvetítést az egyik társproducer engedélyezte, és ez hátrányos egy másik társproducer felhasználási jogaira, e fennálló szerződést alapesetben úgy kellene értelmezni, hogy az utóbbi társproducernek hozzá kellene járulnia az előbbi társproducer által a műholdas nyilvánossághoz közvetítésre adott engedélyhez; mivel az utóbbi társproducer nyelvi kizárólagossága sérelmet szenved ott, ahol a nyilvánossághoz közvetítés nyelvi változata (változatai), beleértve a szinkronizált vagy feliratos változatot (változatokat) is, megegyezik (megegyeznek) az utóbbi társproducernek szerződés útján biztosított területen használt nyelvvel (nyelvekkel); mivel a kizárólagosság fogalmát szélesebben kell értelmezni ott, ahol a műholdas nyilvánossághoz közvetítés olyan művet érint, amely csak képekből áll és nem tartalmaz párbeszédeket vagy feliratokat; mivel egyértelmű szabályozás szükséges olyan esetekben, amikor egy nemzetközi koprodukciós megállapodás nem tartalmazza kifejezetten a jogok felosztását az ezen irányelv értelmében vett műholdas nyilvánossághoz közvetítés adott esetére;

(20) mivel bizonyos feltételek fennállása esetén a harmadik államokból történő műholdas nyilvánossághoz közvetítést úgy kell tekinteni, mintha a közvetítés a Közösség valamely tagállamán belül történt volna;

(21) mivel a szerzők, előadóművészek, hangfelvétel-előállítók valamint a műsorsugárzó szervezetek védelmét minden tagállamban biztosítani kell és e védelem nem tehető törvény felhasználási engedélytől függővé; mivel csak ily módon lehet biztosítani, hogy a közös piacon belül a védelem szintjei közötti fennálló különbségek ne okozzák a verseny torzulását;

(22) mivel várhatóan az új technológiák alkalmazása a művek és egyéb védelem alatt álló teljesítmények felhasználásának minőségére és mennyiségére is hatással lesz;

(23) mivel az említett fejlemények tükrében az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogosultak számára az irányelv alapján nyújtott védelmet folyamatosan vizsgálni kell;

(24) mivel a jogközelítés, amelyet ezen irányelv kilátásba helyez, szükségessé teszi a szerzők, előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és műsorsugárzó szervezetek magas szintű védelmét biztosító rendelkezések harmonizációját; mivel ezen jogharmonizáció nem teheti lehetővé, hogy egy műsorsugárzó szervezet tevékenységi helyének áthelyezésével, az audiovizuális produkciók költségén a jogvédelem eltérő szintjeit kihasználja;

(25) mivel a műholdas nyilvánossághoz közvetítéssel kapcsolatos szomszédos jogok védelmét a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 1992. november 19-i 92/100/EGK tanácsi irányelvnek [5] megfelelően kell biztosítani; mivel különösen ezúton lehet biztosítani, hogy az előadóművészek és hangfelvétel-előállítók megfelelő díjazásban részesüljenek előadásaiknak vagy hangfelvételeiknek műhold útján a nyilvánosság számára történő közvetítéséért;

(26) mivel a 4. cikk rendelkezései nem akadályozzák a tagállamokat abban, hogy kiterjesszék a 92/100/EGK 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározott vélelmet a 4. cikk által szabályozott kizárólagos jogokra, sem abban, hogy az előadók hivatkozott cikkben említett kizárólagos jogai tekintetében megdönthető vélelmet állítsanak fel a felhasználás engedélyezésére vonatkozóan, feltéve, hogy e vélelem összeegyeztethető az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló nemzetközi egyezménnyel;

(27) mivel a más tagállamokból származó műsorok vezetékes továbbközvetítése olyan cselekmény, amely a szerzői jog és adott esetben a szomszédos jogok hatálya alá tartozik; mivel ezért a kábelszervezetnek minden jogosulttól engedélyt kell kérnie a továbbközvetített műsor minden részéhez; mivel ezen irányelv értelmében az engedélyeket szerződés útján kell megadni, feltéve, hogy a fennálló törvényi engedélyek nem vezettek be átmeneti kivételt;

(28) mivel annak érdekében, hogy a szerződéses rendelkezések zökkenőmentes végrehajtása ne kerüljön veszélybe olyan külső személyek beavatkozásával, akiknek egyes műsorrészeken jogaik állnak fenn, az engedélyezési jog kötelező közös jogkezelés útján történő gyakorlását kell bevezetni, a vezetékes továbbközvetítés sajátosságai által megkívánt mértékben; mivel maga az engedélyezési jog fennmarad és csak ennek a jognak a gyakorlása kerül oly mértékben szabályozásra, hogy a vezetékes továbbközvetítés engedélyezési jogát a továbbiakban is át lehessen engedni; mivel ezen irányelv nem érinti a személyhez fűződő jogok gyakorlását;

(29) mivel a 10. cikkben említett kivétel nem korlátozza a jogosultak lehetőségét, hogy jogaikat egy közös jogkezelő szervezetre ruházzák át, és ezáltal közvetlenül részesedhessenek a kábelszervezetek által a vezetékes továbbközvetítésért fizetett díjakból;

(30) mivel a vezetékes továbbközvetítések engedélyezésére vonatkozó szerződéses megállapodásokat kiegészítő intézkedésekkel kell támogatni; mivel az általános szerződés megkötését szorgalmazó félnek kollektív javaslatokat kell tennie a megállapodás érdekében; mivel ezen felül bármely fél bármikor jogosult olyan pártatlan közvetítők bevonására, akik a tárgyalásokat elősegítik és javaslatokat tehetnek; mivel bármely ilyen javaslatot vagy annak elvetését az érintett felekhez a jogi iratok kézbesítésére alkalmazandó szabályok – így különösen a hatályos nemzetközi egyezményekben foglaltak – alapján kell kézbesíteni; mivel végül biztosítani kell azt is, hogy a tárgyalásokat jogos indok nélkül ne lehessen megakasztani, illetve hogy az egyéni jogosultak részvételét az ilyen tárgyalásokon ne lehessen jogos indokok nélkül megakadályozni; mivel a jogszerzést előmozdító intézkedések egyike sem kérdőjelezi meg a vezetékes továbbközvetítési jogok megszerzésének szerződéses természetét;

(31) mivel egy átmeneti időtartamra a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani, hogy fenntartsák a területükön már létező olyan szerveket, amelyek hatáskörrel rendelkeznek azokban az esetekben, amikor egy műsor vezetékes nyilvánossághoz továbbközvetítésének jogát egy műsorsugárzó szervezet indokolatlanul megtagadta, vagy azt ésszerűtlen feltételekkel ajánlotta fel; mivel köztudott, hogy az érintett felek szervek általi meghallgatásának jogát biztosítani kell, és hogy a szerv létezése nem akadályozhatja meg az érintett feleket abban, hogy rendes bírói utat vegyenek igénybe;

(32) mivel a közösségi szabályoknak nem kell valamennyi olyan kérdésre kiterjedniük, amelyek hatása néhány üzleti szempontból nem számottevő kivétellel csak egy adott tagállam határain belül érzékelhető;

(33) mivel minimumszabályokat kell megállapítani, hogy biztosítani lehessen a szabad és megszakítatlan határokon átlépő műholdas sugárzást, és más tagállamokból sugárzott műsorok egyidejű, változatlan vezetékes továbbközvetítését alapvetően szerződéses alapon;

(34) mivel ez az irányelv nem sértheti a további jogharmonizációt a szerzői és szomszédos jogok, valamint az ilyen jogok közös kezelése területén; mivel a tagállamoknak az a lehetősége, hogy a közös jogkezelő szervezetek tevékenységét szabályozzák, nem sértheti az ezen irányelvben biztosított jogokkal kapcsolatos szerződéses tárgyalások szabadságát feltéve, hogy e tárgyalásra a versenyjogra és a monopóliumok erőfölénnyel való visszaélésének megakadályozására irányadó általános vagy különös nemzeti rendelkezések keretében kerül sor;

(35) mivel ennek következtében a tagállamok feladata azon általános rendelkezések kiegészítése, amelyek az ebben az irányelvben megfogalmazott célok elérését szolgálják, úgy, hogy nemzeti jogukban jogszabályi és közigazgatási rendelkezéseket hoznak, feltéve, hogy ezek nem ellentétesek ezen irányelv céljaival és a közösségi joggal összeegyeztethetőek;

(36) mivel ez az irányelv nem érinti a Szerződés 85. és 86. cikkében foglalt versenyszabályok alkalmazását,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1) Ezen irányelv alkalmazásában "műhold" minden olyan frekvenciasávon működő műhold, amely a távközlési jog szerint nyilvánosság általi vételre szánt jelek sugárzására, vagy pedig zártkörű, egyéni kommunikáció céljára van fenntartva. Az utóbbi esetben azonban a körülményeknek, amelyek között a jelek egyéni vétele történik, az előző esethez hasonlónak lenniük.

(2) a) Ezen irányelv alkalmazásában "műholdas nyilvánossághoz közvetítés" az a cselekmény, amikor a műsorsugárzó szervezet ellenőrzése és felelőssége mellett a nyilvánosság általi vételre szánt műsorhordozó jeleket a műhold felé, majd onnan a Föld felé vezető megszakítatlan közvetítési láncba juttatják.

b) A műholdas nyilvánossághoz közvetítésre csak abban a tagállamban kerül sor, ahol a műsorsugárzó szervezet ellenőrzése és felelőssége mellett a műsorhordozó jeleket a műhold felé, majd onnan a Föld felé vezető megszakítatlan közvetítési láncba juttatják.

c) A kódolt műsorhordozó jelek esetén a műholdas nyilvánossághoz közvetítés akkor valósul meg, ha a kód feloldásához szükséges eszközt a műsorsugárzó szervezet vagy annak hozzájárulásával más bocsátotta a nyilvánosság rendelkezésére.

d) Amikor a műholdas nyilvánossághoz közvetítés olyan nem közösségi államban történik, amely nem biztosítja a II. fejezetben előírt védelmi szintet,

i. ha a műsort hordozó jeleket egy tagállamban található fellövést végző állomásról közvetítik a műholdhoz, ezt a műholdas nyilvánossághoz közvetítési cselekményt a tagállamban végbemenő cselekménynek kell tekinteni, és a II. fejezetben foglalt jogok azzal a személlyel szemben érvényesíthetők, aki ezt a fellövést végző állomást működteti; vagy

ii. ha ilyen tagállamon belüli fellövést végző állomás nincs használatban, de valamely tagállamban letelepedett műsorsugárzó szervezet adott megbízást a műholdas nyilvánossághoz közvetítési cselekményre, akkor úgy kell tekinteni, hogy ez a cselekmény abban a tagállamban történt, amelyben a műsorsugárzó szervezet Közösségen belüli fő telephelye található, és a II. fejezetben meghatározott jogok ezzel a szervezettel szemben érvényesíthetők.

(3) Ezen irányelv alkalmazásában "vezetékes továbbközvetítés" a másik tagállamból származó, a nyilvánosság általi vételre szánt televíziós vagy rádiós műsor vezetékes vagy vezeték nélküli – ideértve a műholdas közvetítést is – eredeti közvetítésének egyidejű, változatlan és teljes terjedelmű, kábeles vagy mikrohullámos rendszeren keresztüli, nyilvánosság általi vételre szánt továbbközvetítése.

(4) Ezen irányelv alkalmazásában "jogkezelő szervezet" az a szervezet, amely egyetlen vagy egyik fő céljaként kezeli vagy érvényesíti a szerzői és szomszédos jogokat.

(5) Ezen irányelv alkalmazásában a filmalkotás vagy audiovizuális mű főrendezőjét a mű szerzőjének vagy egyik szerzőjének kell tekinteni. A tagállamok rendelkezhetnek más személyek társszerzővé minősítéséről is.

II. FEJEZET

MŰHOLDAS MŰSORSUGÁRZÁS

2. cikk

Sugárzási jog

A tagállamok kizárólagos jogot biztosítanak a szerző számára szerzői jogi védelemben részesülő műveinek műholdas nyilvánossághoz közvetítése engedélyezésére e fejezet rendelkezéseinek megfelelően.

3. cikk

A sugárzási jogok megszerzése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 2. cikkben említett engedély csak szerződés útján legyen megszerezhető.

(2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a jogkezelő szervezet és a műsorsugárzó szervezet közötti, a művek meghatározott csoportjára vonatkozó kollektív szerződés kiterjeszthető az azonos csoportba tartozó azon jogosultakra is, akiket a jogkezelő szervezet nem képvisel, feltéve, hogy:

- a műholdas nyilvánossághoz közvetítés az ugyanazon műsorsugárzó általi földi sugárzással egyidejűleg történik, és

- a nem képviselt jogosult bármikor kizárhatja a kollektív szerződés kiterjesztését műveire és jogait egyénileg vagy közösen gyakorolhatja.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó a filmalkotásokra, ideértve a filmelőállításhoz hasonló eljárással előállított alkotásokat is.

(4) Ha valamely tagállam joga a (2) bekezdéssel összhangban rendelkezik a kollektív szerződés kiterjesztéséről, e tagállamnak tájékoztatnia kell a Bizottságot azokról a műsorsugárzó szervezetekről, amelyek jogosultak ezen jogszabályok alapján eljárni. A Bizottság ezt az információt az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzéteszi.

4. cikk

Az előadók, hangfelvétel-előállítók és műsorsugárzó szervezetek jogai

(1) A műholdas nyilvánossághoz közvetítés esetében az előadók, hangfelvétel-előállítók és műsorsugárzó szervezetek jogainak védelmére a 92/100/EGK irányelv 6., 7., 8., és 10. cikke irányadó.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, a 92/100/EGK irányelv szerinti "vezeték nélküli sugárzás" fogalmába beleértendő a műholdas nyilvánossághoz közvetítés is.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt jogok gyakorlására a 92/100/EGK 2. cikkének (7) bekezdése és 12. cikke alkalmazandó.

5. cikk

A szerzői jog és szomszédos jogok kapcsolata

A szerzői joggal szomszédos jogok ebben az irányelvben foglalt védelme nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja a szerzői jogok védelmét.

6. cikk

A védelem minimális szintje

(1) A tagállamok szélesebb körű védelmet is nyújthatnak a szomszédos jogi jogosultaknak, mint amelyet a 92/100/EGK irányelv 8. cikke megkövetel.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a tagállamok az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében szereplő meghatározásokat figyelembe veszik.

7. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt jogok időbeli hatálya tekintetében a 92/100/EGK irányelv 13. cikkének (1), (2), (6), és (7) bekezdését kell alkalmazni. A 92/100/EGK irányelv 13. cikkének (4) és (5) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) A szerzői művek és egyéb védelem alatt álló teljesítmények felhasználására vonatkozó szerződésekre, amelyek a 14. cikk (1) bekezdésében említett napon hatályban vannak, 2000. január 1-jétől - ha ezután az időpont után szűnnének meg - az 1. cikk (2) bekezdését, valamint a 2. és 3. cikket kell alkalmazni.

(3) Ha egy nemzetközi koprodukciós megállapodás, amely egy tagállami társproducer valamint egy vagy több más tagállamból vagy egyéb harmadik országokból származó társproducer között a 14. cikk (1) bekezdésben meghatározott időpont előtt jött létre, kifejezetten rendelkezik a felhasználási jogok felosztásának rendszeréről a társproducerek között földrajzi területek szerint mindenfajta nyilvánossághoz közvetítés esetére, anélkül, hogy különbséget tenne a műholdas nyilvánossághoz közvetítésre illetve az egyéb eszközzel történő közvetítésre alkalmazandó rendelkezések között, és ha a koprodukció műholdas nyilvánossághoz közvetítése sértené egy meghatározott területen az egyik társproducer vagy jogutódja kizárólagos jogát, különösen a nyelvi kizárólagosságot, akkor a társproducer vagy jogutódja által a műholdas nyilvánossághoz közvetítésre adott engedélyhez szükséges e kizárólagosság jogosultjának előzetes hozzájárulása, legyen az akár társproducer, akár annak jogutódja.

III. FEJEZET

VEZETÉKES TOVÁBBKÖZVETÍTÉS

8. cikk

A vezetékes továbbközvetítés joga

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a más tagállamokból származó műsorok területükön történő vezetékes továbbközvetítése esetén az irányadó szerzői és szomszédos jogokat tiszteletben tartják, és hogy az ilyen továbbközvetítés a szerzői és szomszédos jogi jogosultak, valamint a kábelszervezetek közötti egyéni vagy kollektív szerződés alapján valósul meg.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok 1997. december 31-ig fenntarthatják az olyan törvényi engedélyre vonatkozó szabályozást, amely 1991. július 31-én még érvényben van, vagy amelyről a nemzeti jogszabályok ekkor kifejezetten rendelkeztek.

9. cikk

A vezetékes továbbközvetítés jogának gyakorlása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerzői vagy szomszédos jogi jogosultak azon joga, hogy egy kábelszervezetnek a vezetékes továbbközvetítésre engedélyt adjanak vagy azt megtagadják, csak jogkezelő szervezet útján gyakorolható.

(2) Ha a jogosult jogainak érvényesítését nem ruházta át jogkezelő szervezetre, az azonos fajtájú jogok érvényesítését végző szervezetet kell a jogainak érvényesítésére megbízottnak tekinteni. Ha több jogkezelő szervezet foglalkozik ilyen jogok érvényesítésével, a jogosult szabadon választhat, hogy közülük melyiket kell a jogainak érvényesítésére megbízottnak tekinteni. Az e bekezdésben említett jogosult ugyanazokkal a jogokkal valamint kötelezettségekkel rendelkezik a kábelszervezet és a jogainak érvényesítésére megbízottnak tekintendő jogkezelő szervezet között megkötött szerződésből eredően, mint azok a jogosultak, akik a jogkezelő szervezetet megbízták; e jogosult jogait az érintett tagállam által meghatározandó – legfeljebb három évig terjedő – időtartamon belül érvényesítheti, amelyet a művét vagy egyéb védelem alatt álló teljesítményét tartalmazó továbbközvetítéstől kell számítani.

(3) Bármely tagállam rendelkezhet úgy, hogy ha egy jogosult engedélyezi művének vagy egyéb védelem alatt álló teljesítményének első továbbközvetítését területén belül, akkor úgy kell tekinteni, hogy beleegyezett vezetékes továbbközvetítési jogainak egyéni joggyakorlás helyett ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelő gyakorlásába.

10. cikk

A vezetékes továbbközvetítés jogának műsorsugárzó szervezet általi gyakorlása

A tagállamok biztosítják, hogy a 9. cikk nem alkalmazandó a műsorsugárzó szervezet által saját műsora tekintetében gyakorolt jogokra, tekintet nélkül arra, hogy az érintett jogok a sajátjai, vagy ezeket más szerzői és/vagy szomszédos jogi jogosultak ruházták rá át.

11. cikk

Közvetítők

(1) Ha nem jön létre megállapodás egy műsorsugárzás vezetékes továbbközvetítésének engedélyezéséről, a tagállamok biztosítják, hogy bármely fél igénybe vehesse egy vagy több közvetítő közreműködését.

(2) A közvetítők feladata a tárgyalások segítése. Ezenkívül javaslatokat is tehetnek a felek számára.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett javaslat előterjesztését követő három hónapon belül egyik fél sem él ellenvetéssel, úgy kell tekinteni, hogy azt valamennyi fél elfogadta. A javaslatot vagy bármely ehhez kapcsolódó ellenvetést a felek számára a jogi iratok kézbesítésére alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell kézbesíteni.

(4) A közvetítőket úgy kell kiválasztani, hogy függetlenségükhöz és pártatlanságukhoz ne férjen kétség.

12. cikk

A tárgyalási pozíciókkal való visszaélés megakadályozása

(1) A tagállamok megfelelő polgári vagy közigazgatási jogi rendelkezésekkel biztosítják, hogy a felek a vezetékes továbbközvetítés engedélyezésére vonatkozó tárgyalásokat jóhiszeműen kezdjék meg és folytassák le, továbbá hogy jogos indok nélkül a tárgyalásokat ne akadályozhassák meg, illetve ne hátráltathassák.

(2) Az a tagállam, amelynek területén a 14. cikk (1) bekezdésében megjelölt időpontban van olyan szerv, amely hatáskörrel rendelkezik olyan esetekben, amikor az adott tagállamban valamely műsor vezetékes nyilvánossághoz közvetítésének jogát egy műsorsugárzó szervezet indokolatlanul megtagadta vagy azt ésszerűtlen feltételekkel ajánlotta fel, az ilyen szervet fenntarthatja.

(3) A (2) bekezdés a 14. cikk (1) bekezdésében említett időponttól számított nyolcéves átmeneti időszakban alkalmazandó.

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Közös jogkezelés

Ez az irányelv nem érinti a közös jogkezelő szervezetek tevékenységének tagállami szabályozását.

14. cikk

Záró rendelkezések

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1995. január 1. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(3) A Bizottság legkésőbb 2000. január 1-jéig jelentést készít az Európai Parlament, a Tanács, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottság számára ezen irányelv alkalmazásáról, és szükség esetén további javaslatokat tesz az irányelvnek a rádió- és az televíziós ágazat fejlődése szerinti kiigazítására.

15. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1993. szeptember 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

R. Urbain

[1] HL C 255., 1991.10.1., 3. o., és HL C 25., 1993.1.28., 43. o.

[2] HL C 305., 1992.11.23., 129. o. és HL C 255., 1993.9.20.

[3] HL C 98., 1992.4.21., 44. o.

[4] HL C 298., 1989.10.17., 23. o.

[5] HL C 346., 1992.11.27., 61. o.

--------------------------------------------------