AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

13.7.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 159/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA

(2008. május 19. és július 9.)

az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről

2009/C 159/01

TARTALOMJEGYZÉK

I. CÍM –

A KÉPVISELŐI MANDÁTUM GYAKORLÁSA

Fejezetek:

1.	Képviselői juttatás

2.	Betegséggel kapcsolatos költségek

3.	A képviselői mandátum gyakorlásához kapcsolódó kockázatokkal szembeni biztosítás

4.	Költségtérítés

5.	Személyi asszisztensek

6.	Anyagi juttatások

II. CÍM –

A KÉPVISELŐI MANDÁTUM LEJÁRTA

Fejezetek:

1.	Átmeneti ellátások

2.	Öregségi nyugdíj

3.	Rokkantsági nyugdíj

4.	Túlélő hozzátartozói nyugdíj

III. CÍM –

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Fejezetek:

1.	Fizetési feltételek

2.	Kiigazítás és behajtás

3.	Egyéb általános pénzügyi rendelkezések

4.	Záró rendelkezések

IV. CÍM –

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGE,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 190. cikkének (5) bekezdésére,

tekintettel az európai parlamenti képviselők statútumára (1) (a továbbiakban: a „statútum”),

tekintettel az Európai Parlament eljárási szabályzatának 8. cikkére és 22. cikkének (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A statútum meghatározza a parlamenti képviselők feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat és általános feltételeket. A képviselők jogainak intézményi aspektusaira vonatkozó szabályokon túl a statútum egységes pénzügyi feltételeket szab meg a képviselők számára mandátumuk időtartamára és a parlamenti tevékenységük végét követő időszakra vonatkozóan. A statútum pénzügyi elemeinek megvalósítása teljes egészében az Elnökség hatáskörébe tartozik.

(2)

Az említett alkalmazási szabályok nem csupán a statútum azon rendelkezéseinek kiegészítését célozzák, amelyek kifejezetten úgy rendelkeznek, hogy megvalósításuk feltételeit a Parlament határozza meg, hanem azokét is, amelyek megvalósítása az alkalmazási szabályok előzetes meghatározását teszi szükségessé.

(3)	Az alkalmazási szabályok célja továbbá, hogy az Európai Parlament képviselőit megillető költségtérítésekre és juttatásokra vonatkozó szabályzat helyébe lépjenek (a továbbiakban: „KKJ szabályzat”) (2), amely a statútum érvénybelépésekor hatályát veszti.

(4)

A betegséggel összefüggő költségek visszatérítése tekintetében és különösen az adminisztratív költségek csökkentése érdekében célravezetőnek tűnt az Európai Közösségek Bíróságának bíráira és a Bizottság tagjaira alkalmazandó rendszerhez folyamodni, nevezetesen az Európai Közösségek intézményeinek közös betegségbiztosítási rendszerében működő folyósító hivatal szolgálatai révén (3), a statútum által előírt egyes feltételek teljesítése mellett.

(5)

A képviselői megbízatás gyakorlásához kapcsolódó költségek – közte az utazási költségek – visszafizetése tekintetében az alkalmazási szabályok az Elnökség által 2003. május 28-án jóváhagyott szabályokon alapulnak, amelyek bevezetik a ténylegesen felmerült költségek visszafizetésének elvét. Ugyanakkor ezen szabályok mentén és a joggyakorlattal (4) összhangban a képviselői megbízatás gyakorlásához kötődő költségek egy meghatározott részét egy átalányösszeg alkalmazása révén továbbra is visszatérítik.

(6)

Mivel arról van szó, hogy a Parlament magára vállalja a képviselők közvetlen munkatársainak foglalkoztatása címén ténylegesen felmerülő költségeket, világos szabályokat kell hozni az olyan asszisztensek alkalmazására vonatkozóan, akiket a megválasztás szerinti államban vesznek fel, és akiknek szerződéseit kötelezően egy megbízott kifizetőhely kezeli. Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt is, hogy várhatóan módosul az akkreditált asszisztensek jogállása, akikre a Szerződés 283. cikke alapján elfogadott jogi keret vonatkozik majd. Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása (5) fényében célszerű lenne megtiltani a képviselők családtagjaival kötött szerződéseket.

(7)

Ezzel egyidőben az átmeneti rendelkezésekben biztosítani kell, hogy a KKJ szabályzat alapján bizonyos ellátásokra jogosult személyek a szabályozás hatályon kívül helyezését követően a jogos elvárás elvének megfelelően továbbra is részesülhessenek ezekből az ellátásokból. Garantálni kell a statútum hatálybalépése előtt a KKJ szabályzat alapján szerzett nyugdíjjogosultságok érvényesülését is. Ezenkívül figyelembe kell venni azt az egyedi rendszert, ami a képviselőkre vonatkozik, akikre – átmeneti ideig és mandátumuk gyakorlásának pénzügyi feltételei tekintetében – a statútum 25. vagy 29. cikke értelmében azon tagállam nemzeti rendszerei vonatkoznak, amelyben őket megválasztották,

ELFOGADTA EZEKET AZ ALKALMAZÁSI SZABÁLYOKAT:

I. CÍM

A KÉPVISELŐI MANDÁTUM GYAKORLÁSA

1. FEJEZET

Képviselői juttatás

1. cikk

Illetményre való jogosultság

A képviselők hivatalba lépésük időpontjától kezdve és azon hónap utolsó napjáig, melyben mandátumuk lejár, a statútum 10. cikke szerinti tiszteletdíjra jogosultak.

2. cikk

Halmozás elleni szabályok

(1) A képviselő által a parlamenti mandátummal egy időben egy másik parlamentben betöltött mandátum gyakorlása fejében kapott juttatás levonandó a statútum 10. cikke szerinti illetményből.

(2) Az (1) bekezdésben említett „másik parlament” alatt egy tagállamban működő, jogalkotási hatáskörrel bíró parlament értődik, amelyre nem alkalmazandó az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány (6) 7. cikkének (2) bekezdése.

(3) A számítást mindkét juttatás adózás előtti összege alapján végzik el.

(4) A képviselőknek vagyonnyilatkozatukban számot kell adniuk az (1) bekezdés szerinti minden mandátumukról és ahhoz kapcsolódó juttatásukról.

2. FEJEZET

Betegséggel kapcsolatos költségek

3. cikk

A visszatérítés kedvezményezettjei és módja

(1) A statútum 18. cikke értelmében és a Közösségek intézményei közötti közös megállapodás (7), valamint annak általános végrehajtási utasításai (8) megfelelő alkalmazásában az alábbi személyeknek jogosultak a betegséggel, a terhességgel vagy a gyermekszületéssel összefüggő költségek kétharmadának visszatérítésére:

a statútum 14. és 15. cikke értelmében nyugdíjra jogosult képviselők és volt képviselők költségei, illetve az 58. cikk (2) bekezdésében meghatározott házastársaik vagy velük tartós, nem házastársi kapcsolatban élő élettársaik, valamint az 58. cikk (3) bekezdésében meghatározott, általuk eltartott, 21. életévüket – illetve iskolai vagy szakmai képzésük esetén 25. életévüket – be nem töltött gyermekeik költségei tekintetében, amennyiben ezen házastársak, állandó élettársak és eltartott gyermekek nem rendelkeznek elsődleges fedezettel betegséggel kapcsolatos kockázatokra;

b)	a statútum 17. cikke értelmében túlélői hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyek.

(2) Az (1) bekezdésben említett visszatérítéseket a Parlament költségvetése fedezi. Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (9) 72. cikkének (3) bekezdése, valamint 20. cikkének (6) bekezdése nem alkalmazandó.

(3) A hivatkozott rendelet 30. cikkében szereplő előlegek biztosítása csak a kórházi ápolásba vétel költségeinek átvállalása formájában történhet. A költségek jelen cikk (1) bekezdésében megnevezett kedvezményezetteket terhelő részét a visszatérítési küszöb alkalmazását követően az említett 30. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelő módon vissza kell fizetni a Parlamentnek.

4. cikk

Eljárás

A visszatérítésre irányuló kérelmeket a Parlament illetékes szolgálatához vagy közvetlenül a Bizottság elszámoló irodájához kell benyújtani az erre a célra szolgáló egységes formanyomtatványon, csatolva az igazoló okiratok eredeti példányait.

5. cikk

Finanszírozás

A visszatérítési rendszer finanszírozását és a költségek elszámolási módozatait a Parlament és a Bizottság között a statútum és az Európai Közösségek intézményeire vonatkozó közös betegbiztosítási rendszer alapján megkötött együttműködési megállapodás szabályozza. A Parlament részéről ezt a megállapodást a quaestorokkal folytatott konzultációt követően az Európai Parlament elnöke írja alá.

6. cikk

Reklamáció

Az egyedi esetekben a jelen fejezet értelmezéséből fakadó bármely jogvitát a 72. cikkben szereplő előírásoktól függetlenül a főtitkár elé kell terjeszteni, aki az Európai Közösségek intézményeire vonatkozó közös betegbiztosítási rendszert igazgató bizottság véleményének kikérését és a quaestorokkal való konzultációt követően hozza meg határozatát.

3. FEJEZET

A képviselői mandátum gyakorlásához kapcsolódó koczkázatokkal szembeni biztosítás

7. cikk

Általános tudnivalók

(1) A képviselők a biztosítási szerződésekben foglaltaknak megfelelően az alábbiakra jogosultak:

a)	képviselői megbízatásuk ellátása során vagy magánéletükben előforduló balesetek esetére szóló biztosítás;

b)	lopás esetére és képviselői megbízatásuk ellátása során személyes tárgyaik elveszítéséből eredő kár fedezésére szóló biztosítás.

(2) A biztosítási díjak kétharmadát a Parlament költségvetése fedezi, a fennmaradó egyharmadát pedig a képviselő állja. A képviselők hozzájárulását közvetlenül levonják a statútum 10. cikke szerinti illetményből.

(3) Ezen cikk rendelkezései mandátumuk kezdetétől fogva alkalmazandók a képviselőkre, kivéve, ha a főtitkárhoz írásos nyilatkozatot juttatnak el, amelyben kifejezetten lemondanak a biztosítási fedezetre vonatkozó jogukról. A biztosítási fedezetre vonatkozó joguk – adott esetben – azon hónap utolsó napján szűnik meg, amelyben a lemondásra vonatkozó nyilatkozatukat megtették.

8. cikk

Balesetbiztosítás

(1) A balesetbiztosítási kötvény fedezetet nyújt a mandátum idején bárhol a világon bekövetkező balesetekre.

(2) A balesetbiztosítási kötvény az alábbiakat foglalja magában:

elhalálozás esetén: a statútum 10. cikkében szereplő tiszteletdíj éves összege ötszörösének kifizetése az alábbiakban felsorolt személyek részére:

—	az elhunyt képviselő házastársa és gyermekei, a képviselőre vonatkozó örökösödési jog rendelkezéseinek megfelelően: a házastársnak kifizetendő összeg semmilyen esetben sem lehet kevesebb, mint az egész összeg 25 %-a,

—	amennyiben nincsenek a fenti kategóriába tartozó személyek, más leszármazottak, a képviselőre vonatkozó örökösödési jog rendelkezéseinek megfelelően,

—	amennyiben nincsenek a fenti két kategóriába tartozó személyek, a felmenők, a képviselőre vonatkozó örökösödési jog rendelkezéseinek megfelelően,

—	amennyiben nincsenek a fenti három kategóriába tartozó személyek, a Parlament;

b)	teljes és végleges rokkantság esetén: a statútum 10. cikkében szereplő tiszteletdíj éves összege nyolcszorosának kifizetése az érintett személynek;

c)	végleges részleges rokkantság esetén: a b) pontban szereplő összeg a Közösségek intézményeinek a 259/68 (EGK, Euratom, ESZAK) rendelet (10) 73. cikke (1) bekezdése szerinti közös megállapodásában szereplő számítási táblázat alapján kiszámított részének kifizetése az érintett személynek.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában szereplő szabályozás megfelelően alkalmazandó a képviselőkre. A munkahelyi betegségekre és az életjáradékra vonatkozó, valamint a tisztviselők statútumától elválaszthatatlanul alkalmazandó rendelkezések nem alkalmazandók. A 72. cikkben előírt reklamációs eljárás alkalmazandó.

A kinevezésre jogosult hatóság fenti szabályokban meghatározott jogköreit a képviselők vonatkozásában a Parlament elnöke gyakorolja.

A teljes vagy részleges végleges rokkantság e cikk és a fent hivatkozott szabályok szerinti elismerése semmilyen módon nem befolyásolja a statútum 15. cikkének alkalmazását és vice versa.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek szerint a biztosítás az alábbiakra nyújt fedezetet: orvosi költségek, gyógyszerek, kórházi, sebészeti, protézis, röntgen, masszázs-, ortopédiai, klinikai és szállítási költségek, valamint minden hasonló, baleset következtében felmerülő költség. Azonban e térítés csak a statútum 18. cikkében szereplő orvosi költségtérítésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása révén az érintettnek járó összeg kimerülését követően és annak kiegészítéseképpen jár.

9. cikk

Elvesztés és lopás elleni biztosítás

(1) A személyes tárgyak ellopására és elvesztésére vonatkozó biztosítási kötvény az alábbiakat tartalmazza:

a)	az egész világra kiterjedő biztosítási fedezet;

b)	káreseményenként (elvesztés vagy lopás) legfeljebb 5 000 EUR biztosítási fedezet;

c)	kártérítés esetén a képviselő által fizetendő 50 EUR önrész;

d)	személyes használati tárgyakra kiterjedő biztosítási fedezet;

e)	térítés esetén a tárgyak árára alkalmazandó amortizációs kulcs.

(2) A Parlament helyiségein kívül elszenvedett lopás vagy elvesztés csak abban az esetben van fedezve, ha az érintett képviselő az esemény időpontjában hivatalos utazáson vesz részt. Amennyiben a lopásra a Parlament helyiségeiben kerül sor, csak akkor van fedezve, ha a tárgyat biztonságos helyen tárolták.

(3) Ha a képviselő a Parlament épületén kívül veszít el pénzt vagy válik lopás sértettjévé, és a rendőrségnél feljelentést tesz, legfeljebb 250 EUR összegig áll rendelkezésére fedezet, ha az ellopott vagy elveszített pénzen kívül más személyes használati tárgyat is elveszített vagy elloptak tőle. A Parlament helyiségein belül ellopott vagy elveszített pénzre a biztosítás nem terjed ki.

(4) Amennyiben hivatalos útja során egy képviselő csomagját a szállító rossz helyre küldi vagy elveszti, és az nem kerül meg 12 órán belül, és ez nem lakóhelyén történik, az elvesztett személyes tárgyak értéke, amelyeket a képviselőnek meg kell vásárolnia vagy ki kell bérelnie, 500 EUR összegig fedezve van.

(5) A személyes használati tárgyaknak a Parlament helyiségein kívül történő ellopását vagy elvesztését a képviselőnek be kell jelentenie a rendőrségen. Amennyiben a lopás a Parlament helyiségeiben történt, a biztonsági szolgálatnak kell azt jelenteni.

(6) A lopásokat és elvesztéseket nyolc napon belül jelenteni kell a főtitkárnak. A bejelentési űrlaphoz mellékelni kell az elvesztett vagy ellopott tárgy számláját vagy annak hiányában a pótlására beszerzett tárgyét, ha az érték meghaladja a 700 EUR összeget.

(7) A biztosítás nem nyújt fedezetet a képviselő magánbiztosítása által fedezett lopásokra és elvesztésekre.

4. FEJEZET

Költségtérítés

1. szakasz : útiköltség-térítés

1. alszakasz – közös rendelkezések

10. cikk

A hivatalos utak költségtérítésére vonatkozó jogosultság

(1) A képviselők az alábbi utazásaik során ténylegesen felmerült költségeik megtérítésre jogosultak:

a)	a Parlament munkahelyeire vagy a (3) bekezdés által meghatározott hivatalos szervei üléseinek helyszínére, illetve az onnan való utazás; a továbbiakban „szokásos útiköltség”;

b)	a megválasztásuk szerinti tagállamon kívül történő, mandátumuk gyakorlása keretében tett utazásaik, a 22. cikkben leírt feltételek mellett, a továbbiakban „kiegészítő útiköltség-térítés”;

c)	a megválasztásuk szerinti tagállamba irányuló utazások, a 23. cikkben szereplő feltételeknek megfelelően.

(2) Szokásos útiköltségnek tekintendők az Elnök, az Elnökség vagy az Elnökök Értekezlete által engedélyezett valamennyi külön kiküldetés teljesítése érdekében a képviselők utazása során felmerült költségek.

(3) A „Parlament hivatalos szervei” kifejezés alatt a Parlamenti szerveket értjük, az I. cím 3. fejezetében meghatározottaknak, illetve a Parlament eljárási szabályzatának megfelelően, valamint ide tartoznak a parlamenti bizottságok, a parlamentközi küldöttségek és az eljárási szabályzat alapján létrejött egyéb küldöttségek, a képviselőcsoportok és az Elnökség, valamint az Elnökök Értekezlete által engedélyezett egyéb szervek.

11. cikk

Eljárás

Az útiköltségeket a jelenlét igazolása és a vonatkozó úti okmányok, valamint adott esetben a 14. cikkben meghatározott egyéb igazoló dokumentumok bemutatása alapján térítik meg.

12. cikk

A jelenlét igazolása

(1) A képviselő jelenlétének igazolása az ülésteremben található jelenléti ív saját kezű aláírásával vagy az Elnökség által meghatározott időtartamra rendelkezésre álló központi jelenléti ív saját kezű aláírásával történik.

(2) Kivételes esetben a képviselők olyan más dokumentumokkal is igazolhatják jelenlétüket, amelyek objektív módon bizonyítják, hogy az ülés idején az ülés helyszínén tartózkodtak. Ehhez a lehetőséghez a parlamenti ciklus valamely félidejében legfeljebb ötször lehet folyamodni.

(3) A képviselő vagy más személy nyilatkozata nem tekinthető a jelenlét (1) és (2) bekezdés értelmében vett igazolásának. A 10. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben leírt esetekben a jelenlétet a képviselő nyilatkozata igazolja.

13. cikk

Úti okmányok

(1) Az útiköltség-térítésre vonatkozó kérelemhez csatolni kell azokat az igazoló dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik a fizetett összegnek, a megtett útvonalnak, az utazás napjának és idejének, valamint annak megállapítását, hogy milyen osztályon történt az utazás. Nevezetesen:

a)	repülővel történő utazás esetén a névre szóló repülőjegyek, valamint minden egyes beszállókártya;

b)	vasúton vagy hajóval történő utazás esetén minden egyes menetjegy.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően személygépkocsival történő utazás esetén a képviselőnek olyan nyilatkozatot kell benyújtania, amelyen szerepel az utazáshoz használt személygépkocsi forgalmi rendszáma, valamint a felmerült költségek és a kilométer-számlálón induláskor és érkezéskor szereplő érték. Amennyiben az út meghaladja a 400 km-t, ezen nyilatkozathoz olyan igazoló dokumentumokat kell csatolni, amelyek lehetővé teszik az utazás napjának megállapítását (például az üzemanyag-vásárláskor kapott nyugtát, az autópályadíj fizetésekor kapott nyugtát vagy az autókölcsönzésről szóló szerződést vagy számlát).

(3) A meghatározott számú utazásra vonatkozó névre szóló bérleteket csak a megtett hivatalos utazások arányában lehet visszatéríteni.

(4) Azoknak a képviselőknek, akik menetjegyüket a Parlament utazási irodájában vásárolják meg, saját kizárólagos felelősségük és átvételi elismervény aláírása mellett lehetőségük van annak kérelmezésére, hogy az illetékes szolgálat a visszatérítést közvetlenül az utazási irodának fizesse.

14. cikk

Egyéb igazoló dokumentumok

Az útiköltség-térítésre vonatkozó kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

a)	a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában szereplő estben a meghívó vagy azon esemény programja, amelyen a képviselő részt vett és/vagy olyan egyéb igazoló dokumentumok, amelyek bizonyítják, hogy az utazás kizárólag a képviselő mandátumához kapcsolódóan történt;

b)	a 10. cikk (1) bekezdésének c) pontjában szereplő estben a képviselő által tett nyilatkozat, amelyben szerepel, hogy az utazás a képviselő mandátumához kapcsolódóan történt;

c)	a 10. cikk (2) bekezdésében szereplő esetben az elnök, az Elnökség vagy az Elnökök Értekezletének engedélye.

15. cikk

A térítés összege

Az útiköltség-térítés a ténylegesen felmerült költségek alapján történik, melynek felső összege:

a)	repülővel való utazás esetén az első osztályú jegy teljes ára a Parlament utazási irodájának árai alapján;

b)	vasúton vagy hajóval történő utazás esetén az első osztályú jegy ára a Parlament utazási irodájának árai alapján;

c)	személygépkocsival történő utazás esetén 0,49 EUR/km, valamint adott esetben a kompátkelés költségei.

2. alszakasz – a szokásos útiköltségre vonatkozó rendelkezések

16. cikk

Az utazás napjainak száma

(1) A 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő utazások kizárólag azon hivatalos tevékenységeken való részvétel érdekében tehetők, amelyek a Parlament munkarendjében e célból megállapított napokon történnek.

(2) A 10. cikk (2) bekezdésében szereplő utazások kizárólag az utazás engedélyezésére jogosult szerv által meghatározott napokon történhetnek.

17. cikk

Útvonal

(1) A Parlament valamely munkahelyére vagy valamely ülés helyére való eljutás útiköltsége a képviselő (2) bekezdésben meghatározottak szerinti lakóhelye, vagy a megválasztásuk szerinti tagállam fővárosa és a munkahely vagy az ülés helye közötti legrövidebb út alapján számítandó.

(2) A „lakóhely”a képviselő Közösség területén található rendes lakhelye, ahol ténylegesen, viszonylag állandó jelleggel lakik, függetlenül parlamenti kötelezettségeitől. A képviselőnek be kell jelentenie lakhelyét az illetékes szolgálatnak.

(3) A legrövidebb utat az alábbiak figyelembevételével határozzák meg:

a)	repülővel való utazás esetén a képviselő kiindulási pontjához legközelebb eső olyan repülőtér, amely a 15. cikkben említett árú repülőjegyet tud kiállítani, valamint az ezen repülőtér és az úti cél közötti távolság;

b)	vasúttal történő utazás esetén a képviselő kiindulási pontjához legközelebb eső pályaudvar, valamint az ezen pályaudvar és a úti cél közötti távolság;

c)	személygépkocsival vagy hajóval való utazáskor a képviselő kiindulási pontja és a célállomás közötti távolság.

(4) A képviselő írásban benyújthat az illetékes szolgálatnak egy olyan másik útvonalra vonatkozó javaslatot, amely időnyereséget jelent vagy lényegesen kényelmesebb, anélkül, hogy az út költsége 10 %-nál többel növekedne. Amennyiben ezt az útvonalat elfogadják, az a (3) bekezdésben meghatározott legrövidebb útvonal helyébe lép.

(5) Ha a kiindulási pont nem a képviselő lakóhelye vagy a megválasztása szerinti tagállam fővárosa, az útiköltséget maximálisan azon mértékben térítik, mintha a képviselő saját lakóhelyéről vagy lakóhelyére utazna.

(6) A két munkahely vagy üléshelyszín közötti utazás vonatkozásában a (3), (4) és (5) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(7) Az útvonalakat és az alkalmazott díjszabást félévente, májusban és novemberben frissítik.

18. cikk

Módozatok

(1) A képviselők jogosultak parlamenti munkahetenként lakóhelyük vagy a megválasztásuk szerinti tagállam fővárosa és valamely munkahely vagy üléshelyszín közötti egy menettérti út költségeinek megtérítésére (a továbbiakban „fő utazás”).

(2) Ezen túlmenően a képviselők jogosultak a parlamenti munkahét során a munkahely vagy az üléshelyszín és a megválasztásuk szerinti tagállam valamely más helyszíne között tett legfeljebb két menettérti út költségeinek megtérítésére (a továbbiakban „köztes utazás”). A második köztes utazás költségeinek megtérítése olyan dokumentumok igazoló bemutatása alapján történik, amelyek bizonyítják, hogy az utazást a képviselő politikai tevékenységével összefüggésben tette.

(3) A köztes utazások megtérítésére való jogosultság független a 10. cikk (1) bekezdés c) pontjában szereplő, a képviselő megválasztása szerinti tagállamon belül tett utazások költségeinek megtérítésére vonatkozó jogosultságtól.

(4) Nem jár költségtérítés abban az esetben, ha a képviselő a Parlament által rendelkezésre bocsátott járművön tette meg az utat.

(5) Azok a képviselők, akik nem rendelkeznek hivatali személygépkocsival, igazoló dokumentumok bemutatása ellenében jogosultak a munkavégzés vagy az ülés helyszíne és a repülőtér vagy pályaudvar közötti taxiköltségek megtérítésére. Az Elnökség fogadja el a taxiköltségek megtérítésére, illetve a maximális összegekre vonatkozó szabályokat.

19. cikk

A távolsági és útidő-pótlékra való jogosultság

(1) Az Európai Unión belüli utazásokhoz kapcsolódóan a képviselők távolsági pótlékra jogosultak, amelynek célja az utazásukkal kapcsolatosan felmerülő valamennyi költség fedezése, nevezetesen a parkolási díjak, az autópályadíjak, a foglalási díjak, a poggyász-súlytöbbletre felszámított díj, és minden egyéb indokolt költség megtérítése. Ez a jog csak a 18. cikk (1) bekezdése értelmében vett fő utazásra vonatkozik.

(2) A képviselők ugyanezen feltételek szerint útidő-pótlékra jogosultak.

(3) A 10. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában szereplő utazásokra semmilyen távolsági vagy útidő-pótlék nem jár.

(4) A képviselő lakóhelyéről a munkavégzés vagy az ülés helyszínére utazás, illetve a visszaaút kapcsán a távolsági és útidő-pótlékot a maximális keret erejéig a 17. cikk (1) bekezdése alapján számítják.

(5) Amennyiben a képviselő nem a legrövidebb úton utazik, a (4) bekezdés szerint számított távolsági és útidő-pótlék illeti meg.

(6) A távolsági és útidő-pótlékra való jogosultsághoz a munkavégzés vagy az ülés helyszínén való tartózkodás minimális időtartama 4 óra.

20. cikk

A távolsági pótlék összege

(1) A távolsági pótlék kiszámítása az alábbiak szerint történik:

a)	a megtett út első 50 km-ére: 22 EUR;

b)	a megtett út 51. és 250. km-e közötti útszakaszra: 0,12 EUR/km;

c)	a megtett út 251. és 1 000. km-e közötti útszakaszra: 0,06 EUR/km;

d)	a megtett út 1 000. km-ét meghaladó útszakaszra: 0,03 EUR/km;

(2) Ha a képviselő útiköltsége meghaladja a távolsági pótlék összegét, a kedvezményezett az igazoló okmányok bemutatásával kérheti a különbözet megtérítését.

21. cikk

Az útidő-pótlék összege

(1) Az útidő-pótlék kiszámítása az alábbiak szerint történik:

a)	2 és 4 óra közötti összidőtartamú utazás esetén: a 24. cikkben meghatározott pótlék nyolcadrésze;

b)	4 és 6 óra közötti összidőtartamú utazás esetén: a 24. cikkben meghatározott pótlék negyede;

c)	több mint 6 órás összidőtartamú, éjszakai megállást nem kívánó utazás esetén: a 24. cikkben meghatározott pótlék fele;

d)	több mint 6 órás összidőtartamú utazás esetén, elkerülhetetlen éjszakai megállással: a 24. cikkben meghatározott pótlék teljes összege, az igazoló okmányok bemutatása mellett.

(2) Az utazás időtartamának kiszámítása a következőképp történik:

repülőn, vasúton vagy hajón megtett út esetén:

—	a képviselő által otthonától a reptérig/vasútállomásig megtett út 60 km/órás sebesség mellett,

—	a repülőgép, vonat vagy hajó menetideje,

—	egy óra a repülő, vonat vagy hajó indulásakor és 30 perc érkezéskor,

—	30 perc a repülőtértől vagy vasútállomástól a Parlamenthez történő eljutásra Brüsszelben, Luxembourgban vagy Strasbourgban (Entzheim).

A más repülőterek érintésével Strasbourgba történő utazás időtartamát a rendelkezésre álló közlekedési eszközök függvényében az Elnökség határozza meg;

b)	személygépkocsi-használat esetén: a képviselő által a lakóhelyétől a munkahelyéig vagy az ülés helyszínéig megtett út 70 km/órás sebesség mellett.

3. alszakasz – Egyéb utazás és a megválasztás szerinti tagállamban tett utazás

22. cikk

Kiegészítő utazási pótlék

(1) A 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett indokokkal megtett utakra vonatkozó éves költségtérítés maximális összege 4 148 EUR.

(2) Ennek keretében a képviselő az eredeti számlák bemutatásával kérheti a hivatali idő időtartama alatt felmerült taxi viteldíjak, gépkocsi-bérleti díjak, szállodai költségek és más kapcsolódó költségek megtérítését is. Ha a tevékenység menetrendje vagy objektív közlekedési okok indokolják, a költségtérítéshez való jog a hivatali idő előtti és az azt követő napon felmerült költségekre is kiterjed.

(3) Az éves költségtérítés maximális összege azon utakkal összefüggésben, amelyek keretében a bizottsági vagy albizottsági elnökök bizottságuk vagy albizottságuk hatáskörébe tartozó, európai érdekű és parlamenti dimenzióval is rendelkező ügyekkel kapcsolatos konferenciákra vagy rendezvényekre utaznak, 4 000 EUR. A részvételhez azonban a Parlament elnökének előzetes jóváhagyását kell kérni, amelyre a fent említett maximális keret erejéig a rendelkezésre álló források ellenőrzését követően kerül sor.

Bármely bizottsági vagy albizottsági elnök írásban engedélyezheti valamelyik helyettesének, illetve – amennyiben ez nem lehetséges – a bizottság vagy albizottság valamelyik tagjának, hogy helyette vegyen részt az ilyen jellegű konferenciákon vagy rendezvényeken.

E költségtérítések feltételei megegyeznek a kiegészítő utazási pótlék feltételeivel.

23. cikk

A megválasztás szerinti tagállamban tett utazások költségei

A megválasztás szerinti tagállam területén költségtérítés mellett tehető utazás (10. cikk (1) bekezdés c) pont) egy naptári évben nem lépheti túl:

a 24 menettérti utat a repülőgépen, vasúton vagy hajón történő utazás esetén úgy, hogy a Franciaország kontinentális részén megválasztott képviselők által a Franciaország tengerentúli területeire, Új-Kaledóniába, francia Ausztráliába és francia Antarktiszra tett elszámolható utazások száma nem haladhatja meg a kettőt;

a személygépkocsival megtett utak esetében az összesített távolság legfeljebb:

—	a 24 000 km-t	Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Romániában, Finnországban, Svédországban vagy az Egyesült Királyságban megválasztott képviselők esetében,
—	a 16 000 km-t	a Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Írországban, Görögországban, Magyarországon, Ausztriában, Portugáliában vagy Szlovákiában megválasztott képviselők esetében,
—	a 8 000 km-t	a Belgiumban, Dániában, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Máltán, Hollandiában vagy Szlovéniában megválasztott képviselők esetében.

2. szakasz : Tartózkodási költségek térítése

24. cikk

Napidíj

(1) A képviselők napidíjra jogosultak minden, az alábbi helyeken eltöltött nap után:

a)	munkavégzés vagy ülés helyszínén, a 12. cikknek megfelelő igazolással, a képviselő rendes útiköltség-térítés által fedezett utazása keretében;

b)	egy nemzeti parlament valamely bizottságának vagy egyéb szervének a képviselő lakóhelyétől eltérő helyen tartott ülésén, az adott bizottság vagy parlamenti szerv által kiadott jelenléti igazolás bemutatása esetén.

(2) Ha a hivatalos tevékenység a Közösség területén zajlik, a képviselők átalánypótlékra jogosultak, melynek összege 298 EUR.

(3) Ha a hivatalos tevékenység a Közösség területén kívül zajlik, a képviselők az alábbiakra jogosultak:

a (2) bekezdésben említett összeg felét kitevő átalánypótlék, az ülés kezdete előtti utolsó repülőjárat indulásának órája és az ülés vége után elérhető első repülőjárat érkezésének órája között, vagy a Parlament által bérelt különgépek indulási és érkezési órája között eltelt időre. A napi 12 órát meghaladó időtartam számítható egy teljes napnak. A napi 6 órát meghaladó időtartam fél napnak számít.

b)	az ülés helyszínén felmerült szállásköltség (reggelivel) megtérítése az eredeti számla bemutatása esetén;

c)	megfelelően igazolt, kivételes körülmények fennállása esetén az útközben felmerült ésszerű költségek térítése, a megválasztásuk szerinti tagállamban felmerült költségek kivételével.

(4) Ha a benyújtott szállodai számla kétágyas szobára szól, a térítés a teljes számlaérték 85 %-ára korlátozódik.

(5) Amennyiben a képviselő 4 óránál kevesebb időt tölt a munkahelyen, továbbá az oda- és visszaútja sem vesz igénybe egy napnál többet, a képviselő a napidíj felére jogosult.

3. szakasz : Általános költségtérítés

25. cikk

Költségtérítési jog

A képviselőknek joguk van a parlamenti tevékenységükből fakadó, és ezen alkalmazási szabályok vagy a Parlament más jogszabályai értelmében nyújtott egyéb juttatások által nem fedett általános költségeik térítésével kapcsolatban átalánypótlékot igénybe venni.

26. cikk

Időtartam

(1) Az általános költségek a képviselők mandátumának időtartama alatt téríthetők.

(2) A 25. cikk jogcímén alkalmazott költségtérítés megállapított havi összege 4 202 EUR

(3) Azok a képviselők, akiknek mandátuma a hónap 15. napját követően veszi kezdetét, erre a hónapra csupán az előírt havi illetmény felét kapják.

(4) Ugyancsak az illetmény fele folyósítandó a képviselő mandátumának megszűnését követő három hónapban, azzal a feltétellel, hogy a képviselő legalább hat hónapig gyakorolta tevékenységét, és nem választották újra.

27. cikk

Kifizetések

Az általános költségek térítése jogcímen keletkező minden összeget közvetlenül a képviselők számára folyósítják.

28. cikk

Fedezett összegek

Az általános költségek térítésének rendeltetése többek között az, hogy fedezzék az alábbi kiadásokat:

—	irodavezetési költségek, nevezetesen az irodabérleti díj és az azzal összefüggő költségek (fűtés, világítás, biztosítás és takarítás),

—	irodai berendezések vásárlásának vagy bérletének ára,

—	telefonköltségeket, beleértve a mobiltelefon- és a postai költségeket is,

—	irodabútorok költségeit,

—	könyvek, időszaki kiadványok és lapok költségeit,

—	nyilvános adatátviteli hálózatok adatbázisának lekérdezést szolgáló használati költsége,

—	a képviselők távközlési eszközökkel való ellátásával és azok karbantartásával kapcsolatos költségek, például telefon, fax, modem, kommunikációs kártya, nyomtató, egyéb számítástechnikai eszköz, számítógép-kiegészítők és számítógépes programok vásárlása vagy bérlése,

—	internetre és adatbázisokra való előfizetés költségei,

—	képviseleti tevékenységek,

—	hotelszámlák és egyéb járulékos költségek a megválasztás szerinti tagállamba tett utazások kapcsán.

4. szakasz : általános rendelkezések

29. cikk

Hazautaztatás

(1) Amennyiben a képviselő a 10. cikk (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés szerinti hivatalos úton súlyosan megbetegszik vagy balesetet szenved, visszatérítési jog illeti meg a mentőautóval vagy bármely egyéb megfelelő közlekedési eszközzel történő hazaszállítása költségeinek tekintetében, a Parlament orvosának a kezelőorvos által írt orvosi rendelvény alapján megadott jóváhagyását követően. A képviselő vagy adott esetben a képviselője a hazaszállítását igényelheti a Parlament munkahelyeinek egyikére vagy állandó tartózkodási helyére.

(2) A képviselő hivatalos kiküldetése során bekövetkezett elhalálozása esetén lehetőség van arra, hogy az elhunyt állandó tartózkodási helyére történő elszállításának költségeit a Parlament ugyancsak fedezze.

(3) Adott esetben a visszatérítésből levonják a hazaszállítási költségek azon részét, amely visszafizetéséhez a képviselő vagy hozzátartozói magánbiztosítás útján hozzájuthatnak.

30. cikk

Segítségnyújtás a fogyatékkal élő képviselőknek

A quaestorok a főtitkár javaslatát és a Parlament orvosának véleményét követően engedélyezhetik, hogy a Parlament átvállaljon bizonyos költségeket, amelyek lehetővé teszik egy súlyos fogyatékkal élő képviselő számára, hogy mandátuma gyakorlásának érdekében segítséget vegyen igénybe. A fogyatékosság mértékét és a mandátum gyakorlásához szükséges segítségre vonatkozó igény megalapozottságát a Parlament orvosának rendszeresen meg kell erősítenie. A quaestorok által nyújtott engedély meghatározza a támogatás módját és az engedély időtartamát.

31. cikk

Távollét

(1) A 24. cikkben említett napidíj mértéke 50 %-kal csökken minden olyan napra, amelyen a képviselő a strasbourgi ülés keddjén, szerdáján és csütörtökén, illetve a brüsszeli ülés második napján tartott név szerinti szavazások több mint felétől távol marad.

(2) Azon képviselők, akik egy adott parlamenti évben (szeptember 1-jétől augusztus 31-ig) a plenáris ülésnapok legalább felétől távol maradtak, a 25. cikkben meghatározott, adott évre vonatkozó általános költségtérítés 50 %-át visszafizetik a Parlamentnek.

(3) Az Elnök dönthet úgy, hogy a (2) bekezdésben említett távollétek bármelyikét figyelmen kívül hagyják, ha a hiányzást egészségügyi vagy súlyos családi jellegű problémák indokolták, vagy ha a hiányzó képviselő az adott időszakban a Parlament képviseletében kiküldetésben volt. A fennálló körülményt igazoló okmányokat a távollét kezdetétől számított legfeljebb két hónapon belül a quaestorokhoz kell benyújtani.

(4) A várandós képviselő a szülést megelőző három hónapra felmentést kap a Parlament hivatalos ülésein való részvétel alól. A képviselő ennek igazolására bemutatja a szülés várható időpontját tartalmazó orvosi igazolást. A képviselő a szülést követő hat hónapra felmentést kap a hivatalos üléseken való részvétel alól. Igazolásként ez esetben a gyermek születési bizonyítványát kell bemutatni.

32. cikk

Pénzügyi szankciók

(1) Az a képviselő, akit az eljárási szabályzat 146. cikke alapján az ülésről kizárnak, a kizárás időtartamára elveszti a 24. cikkben említett napidíjra vonatkozó jogosultságát.

(2) Az eljárási szabályzat 147. cikkében meghatározott esetekben a képviselőt szintén megfosztják a napidíjra vonatkozó jogosultságától.

5. FEJEZET

Személyi asszisztensek

33. cikk

A parlamenti asszisztensek költségeinek megtérítéséhez való jog

(1) A képviselők jogosultak az általuk szabadon megválasztott személyzet segítségét igénybe venni. A Parlament megtéríti azokat a ténylegesen felmerülő költségeket, amelyek teljes egészükben és kizárólagosan abból származnak, hogy a képviselők ezen alkalmazási szabályoknak megfelelően és az Elnökség által megszabott feltételek mellett egy vagy több asszisztenst, illetve szolgáltatót alkalmaznak.

(2) Kizárólag azok a költségek fizethetők ki, amelyek a szükséges asszisztensi segítségnyújtásból fakadnak, és közvetlenül összefüggenek a képviselők parlamenti mandátumának gyakorlásával. Ezek a költségek semmiképpen sem fedezhetnek a képviselő magánéletéhez kapcsolódó kiadásokat.

(3) A költségek a képviselők mandátumának időtartama alatt téríthetők meg.

(4) A 34. cikk szerinti munkatársakra vonatkozó havi költségtérítés legmagasabb összege 17 540 EUR.

(5) Ha a képviselő mandátuma nem valamely hónap első napján kezdődik, illetve nem valamely hónap utolsó napján ér véget, akkor a számára az adott hónapra járó asszisztensi költségtérítést arányosan kell kiszámítani.

34. cikk

Általános elvek

(1) A képviselő alkalmazhat:

akkreditált parlamenti asszisztenseket az eljárási szabályzat IX. mellékletének 2. cikke értelmében, a Parlament három munkahelyszínének valamelyikén, a Szerződés 283. cikke alapján elfogadott külön jogi feltételek alapján, akiknek munkaszerződését közvetlenül az Európai Parlament köti meg és kezeli; valamint

olyan természetes személyeket, akik a megválasztása szerinti tagállamban nyújtanak neki asszisztensi segítséget, és akik az e fejezetben meghatározott feltételek alapján, az alkalmazandó nemzeti jog szerinti munkaszerződést vagy szolgáltatási szerződést kötnek vele (a továbbiakban: helyi asszisztensek).

(2) Több képviselő csoportosulást alkothat annak érdekében, hogy közösen alkalmazzanak az (1) bekezdés szerinti egy vagy több asszisztenst, illetve közösen vegyék igénybe egy vagy több ilyen asszisztens szolgálatait. Ebben az esetben az érintett képviselők kijelölik maguk közül azt az egy vagy több képviselőt, aki(k) a nevükben aláírásra jogosult(ak). Az adott asszisztenssel egyénileg megkötött szerződés mellékleteként szerepel egy, a csoportosulás létrehozásáról szóló nyilatkozat.

E nyilatkozatban a képviselők rögzítik, hogy a 33. cikk (4) bekezdésében előírt összegből levont részesedést milyen arányban osztják el egymás között.

(3) A 35–42. cikkek nem vonatkoznak az akkreditált parlamenti asszisztensekre.

(4) A gyakornoki megállapodások jogcímén felmerülő költségek az Elnökség által előírt feltételek mellett ugyancsak megtéríthetők.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjának sérelme nélkül, a képviselők a parlamenti mandátumuk gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó, pontosan meghatározott és jól körülhatárolt szolgáltatások elvégzése céljából a jelen fejezetben rögzített feltételek mellett szolgáltatókat is alkalmazhatnak.

(6) A szolgáltatás semmi esetre sem terjedhet ki alkalmazottak rendelkezésre bocsátására.

35. cikk

Kifizetőhely

(1) A képviselők vagy képviselői csoportosulások által a helyi asszisztensekkel vagy szolgáltatókkal kötött munkaszerződéseket vagy szolgáltatási szerződéseket kötelezően egy, az Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező kifizetőhely kezeli.

(2) E kifizetőhely szolgáltatásait olyan természetes vagy jogi személy végezheti, amely valamely tagállamban a nemzeti jog alapján jogosult a munkaszerződések vagy szolgáltatási szerződések (11) adóügyi és társadalombiztosítási kérdéseinek intézésével kapcsolatos szakmai munkavégzésre.

(3) A képviselők az (1) bekezdésben említett szerződéseket illetően:

a)	egyéni szerződést köthetnek egy általuk szabadon kiválasztott kifizetőhellyel, amely megbízást kap a 36. cikk (5) bekezdésében említett feladatok elvégzésére;

b)	igénybe vehetik egy, a Parlament által kiválasztott kifizetőhely szolgáltatásait. E tekintetben a Parlament országonkénti listát állít össze a kifizetőhelyekről, amely lista tagországonként legalább egy kifizetőhelyet tartalmaz;

c)	igénybe vehetik valamely, kifizetőhelyként is eljáró nemzeti parlament szolgáltatásait is.

A kifizetőhely szolgáltatásaiból eredő költségek a 33. cikk (4) bekezdésében előírt összeget terhelik.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában említett esetben a képviselő, a b) pontban említett esetben pedig a Parlament köt szerződést a kifizetőhellyel, az adott esetre vonatkozóan az Elnökség által jóváhagyott mintaszerződés alapján.

A mintaszerződés e fejezetnek megfelelően rögzíti az (1) bekezdés szerinti szerződésekhez kapcsolódó kifizetések módozatait, illetve a kifizetőhely javadalmazását és felelősségi körét.

(5) A (3) bekezdés c) pontjában említett esetben a Parlament olyan adminisztratív megállapodást köt a nemzeti parlamenttel, amely a jelen fejezetben foglaltaknak megfelelően rögzíti az (1) bekezdés szerinti szerződésekkel kapcsolatos kifizetések módozatait.

36. cikk

A munkatársakkal kötött szerződések kezelése

(1) A kifizetőhely gondoskodik a nemzeti és közösségi jog megfelelő alkalmazásáról, például az általa kezelt szerződésekhez kapcsolódó társadalombiztosítási és adóügyi kötelezettségek betartásáról.

(2) A kifizetőhely díjazása a vonatkozó számlák vagy díjkimutatás ellenében kerül kifizetésre.

(3) A képviselők a kifizetőhely rendelkezésére bocsátják az összes olyan dokumentumot és információt, amelyekre a kifizetőhelynek szüksége lehet annak érdekében, hogy biztosítsa az általa kezelt szerződések törvényes és szabályszerű kezelését, ideértve például a 37. cikk (2) bekezdésében, a 38. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 40. cikkben, a 41. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 42. cikkben szereplő dokumentumokat.

(4) A 35. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja esetén a Parlament fizeti ki a kifizetőhely részére az általa kezelt szerződések végrehajtása kapcsán esedékes díjakat, a szükséges igazoló dokumentumok ellenében. Amennyiben a nemzeti jog értelmében a kifizetőhely azt nem teheti meg, a Parlament közvetlenül fizeti ki a nettó munkabért azoknak az asszisztenseknek, akikkel a képviselő munkaszerződést kötött.

(5) A 35. cikk (3) bekezdésének a) pontja esetén, a szükséges igazoló dokumentumok ellenében az Európai Parlament a képviselő kérésére és a képviselő nevében, közvetlenül az asszisztensnek fizeti ki a nettó munkabért. A kifizetőhely haladéktalanul tájékoztatja az illetékes szolgálatot a társadalombiztosítási és adóügyi terhek összegéről, valamint kiállítja a fizetési igazolásokat.

A képviselő kérése híján a (4) bekezdés alkalmazandó.

(6) Amennyiben a körülmények ezt szükségessé teszik, és kizárólag az asszisztenssel kötött munkaszerződés esetén, a Parlament a képviselő kérésére a (4) és (5) bekezdésben említett kifizetések terhére előleget fizethet ki. Ezen kifizetések rendezése továbbra is a kifizetőhelyek teljes felelősségére, és ezen alkalmazási szabályoknak, valamint az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak megfelelően történik.

37. cikk

A parlamenti asszisztensek költségeinek megtérítésére irányuló kérelem

(1) A 34. cikk (1) bekezdése b) pontjának, illetve (2), (4) és (5) bekezdésének alkalmazásával juttatott parlamenti asszisztensi költségtérítés feltételeként a kifizetőhely az összes érintett képviselő által ellenjegyzéssel ellátott költségtérítési kérelmet nyújt be az illetékes szolgálatnak, amelyben pontosan feltüntetik a kedvezményezetteket és a folyósítandó összegeket. A kérelemhez csatolni kell a 38. cikkben említett igazoló dokumentumokat (munkaszerződések esetében), illetve a 41. pontban említett igazoló dokumentumokat (szolgáltatási szerződések esetében).

(2) A képviselő haladéktalanul értesíti a kifizetőhelyet és az illetékes szolgálatot a szerződéses kapcsolatai vagy a kifizetésre vonatkozó utasítások tekintetében bekövetkezett minden változásról, közölve a szerződésben végrehajtott módosításokat.

A kifizetőhely haladéktalanul továbbítja az illetékes szolgálatnak ezeket az információkat, valamint a kapcsolódó igazolásokat.

38. cikk

Munkaszerződés keretében benyújtandó dokumentumok

(1) Munkaszerződés esetén, amennyiben a kifizetőhely kifizetési kérelmet nyújt be, az alábbiakat kell az illetékes szolgálat rendelkezésére bocsátania a szerződés hatálybalépésétől számított harminc napon belül:

a)	a képviselő által a helyi asszisztenssel kötött munkaszerződés másolata;

b)	a helyi asszisztens társadalombiztosítási rendszerhez való csatlakozását igazoló dokumentum, amely a képviselőt munkáltatóként tünteti fel;

c)	ha az alkalmazandó nemzeti jog előírja, a munkahelyi balesetek kockázatait fedező biztosítás megkötését igazoló dokumentum;

d)	a képviselő és az általa kiválasztott kifizetőhely között létrejött, a 35. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti szerződés másolata vagy a Parlament által a 35. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján a kifizetőhelynek adott meghatalmazás másolata;

e)	az év során fizetendő munkabér, valamint munkáltatói és munkavállalói járulékok, illetve más előrelátható költségek részletezése, amely egyaránt figyelembe veszi a szerződéses kötelezettségeket – a kiküldetési költségek vonatkozásában is – és a nemzeti jogi rendelkezéseket.

(2) Új munkaszerződés esetén az asszisztens társadalombiztosítási rendszerhez való csatlakozását igazoló dokumentumot, valamint a munkahelyi balesetek kockázatait fedező biztosítás megkötését igazoló dokumentumot legkésőbb a szerződés első napját követő három hónapon belül be kell nyújtani. A három hónapnál rövidebb idejű szerződések esetén e kötelezettségnek azonnal eleget kell tenni.

39. cikk

Kötelezettségek munkaszerződés keretében

(1) A kifizető az alkalmazandó nemzeti jogszabályok által meghatározott időszak folyamán és az adott parlamenti ciklus végétől számított legalább egy évig köteles a kifizetésekre vonatkozó naplót vezetni, amelyben feltünteti a folyósított fizetést, valamint az adóügyi levonások és a (munkavállalói és munkaadói) társadalombiztosítási hozzájárulások összegeit. Amenynyiben a kifizetőhellyel kötött szerződés már a képviselő mandátumának lejárata előtt megszűnik, a fent említett dokumentumokról készült hivatalos másolatot haladéktalanul át kell adni a képviselő által kiválasztott, 35. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti új kifizetőhelynek, vagy ennek hiányában a Parlament 35. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti kifizetőhelyének.

(2) A kifizetőhely az általa alkalmazott minden egyes asszisztensre vonatkozóan a referenciaévet követően legkésőbb március 30-ig, valamint a szerződés végén részletes elszámoló kimutatást küld az illetékes szolgálat számára a kifizetett előlegek rendezése céljából, a fizetések, az adóügyi levonások és a társadalombiztosítási hozzájárulások, valamint egyéb megtérítendő kiadások jogcímén ténylegesen keletkezett költségekről. Igazolja, hogy az alkalmazandó nemzeti jogszabályokból fakadó valamennyi kötelezettség teljesült.

Ezt az igazolást a kifizető a Parlament által meghatározott előírások alapján állítja ki.

(3) A kimutatások ellenőrzését követően, de legkésőbb a kimutatás beérkezését követő június 1-jén értesítést küldenek a kifizetőhelynek és másolatban a képviselőnek arról, hogy a kifizetések szabályosak voltak-e, illetve hogy adott esetben mely hiányzó dokumentumokat kell pótolni. A kifizetőhely szerződésének megszűnése esetén az értesítést legkésőbb a kimutatások benyújtásától számított két hónapon belül kell megküldeni.

Ha az értesítésben a kifizetések szabálytalanságát állapítják meg, a kifizetések szabályszerűségének megállapításához szükséges dokumentumokat legkésőbb június 30-ig, vagy a kifizetőhely szerződésének megszűnésekor esedékes értesítés esetén egy hónapon belül kell benyújtani az illetékes szolgálatnál. Ellenkező esetben a Parlament a 67. és 68. cikk rendelkezései szerint jár el.

40. cikk

A munkaszerződés megszűnéséből eredő költségek

(1) A 33. cikk (3) bekezdésétől eltérve vissza lehet téríteni azokat a többletköltségeket, amelyek a képviselők és a helyi asszisztenseik között létrejött munkaszerződéseknek a képviselői mandátum lejárta okán történő megszűnése esetén keletkeznek, amennyiben ezeket a kiadásokat az alkalmazandó nemzeti munkaügyi jogszabályok – ideértve a kollektív szerződéseket is – előírják.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben:

a)	a képviselőt közvetlenül újraválasztják a következő parlamenti ciklusra;

b)	a képviselő hat hónapnál kevesebb ideig gyakorolta mandátumát;

c)	a képviselő a mandátuma vége előtt nem tett eleget a kellő időben a munkaszerződés megszűnésére vonatkozó törvényes kötelezettségeinek, ideértve a felmondási értesítést is, kivéve, ha mandátumának végét nem lehetett előre látni;

d)	az asszisztens ugyanerre az időszakra valamely közösségi intézménytől egyéb bér jellegű juttatást kap, vagy őt valamely másik képviselő vagy képviselői csoportosulás alkalmazza;

e)	a felek közötti különleges megállapodásból fakadó költségekről, illetve a törvényes vagy megállapodásos kötelezettségeken felüli jutalomra vonatkozó döntésről van szó a munkaszerződés megszűnésekor.

(3) Az érintett képviselő mandátumának lejártát követő három hónapon belül a képviselő ellenjegyzésével a kifizetőhely nyújtja be az illetékes szolgálatnak az (1) bekezdés szerinti költségtérítésre irányuló kérelmet, pontosan megjelölve a kifizetés jogalapját.

(4) Ha a képviselők az alkalmazandó munkaügyi jogszabályok értelmében az (1) bekezdés hatálya alá eső költségek tekintetében a 33. cikk (4) bekezdésében előírt összegnél háromszor nagyobb összeget kötelesek fizetni, akkor ez az összeg kivételes jogcímen megtéríthető, szabályosan kiállított, és az illetékes nemzeti hatóságok által kötelező jelleggel igazolt dokumentumok bemutatásával. A kifizetési kérelmet a (3) bekezdésben részletezett eljárás szerint kell benyújtani.

41. cikk

Szolgáltatói szerződés keretében benyújtandó dokumentumok

(1) A 34. cikk (1) bekezdésének b) pontja vagy a 34. cikk (5) bekezdése szerinti szolgáltatói szerződés esetén a kifizető a kifizetési kérelem benyújtásakor az alábbiakat bocsátja az illetékes szolgálat rendelkezésére:

a)	a képviselő és a szolgáltató között létrejött szolgáltatási szerződés másolatát, amely világosan meghatározza a szolgáltatás jellegét;

a szolgáltatásnyújtó héa-nyilvántartási számát igazoló dokumentumot, illetve, amennyiben az illető személy mentességet élvez a héanyilvántartásba történő bejegyzés kötelezettsége alól, úgy ezen mentesség okát, valamint egy másik dokumentumot, amely igazolja, hogy a szolgáltatásnyújtó törvényesen és a szabályoknak megfelelően székhellyel rendelkezik;

c)	a képviselő és az általa kiválasztott, 35. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti kifizetőhely között létrejött szerződés másolatát, vagy a Parlament 35. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti kifizetőjének adott megbízás másolatát.

(2) A szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeket akkor térítik vissza, ha a kifizetőhely olyan számlát vagy fizetési lapot nyújt be az illetékes szolgálatnak, amely részletesen ismerteti a ténylegesen elvégzett szolgáltatásokat.

A kifizetőhely igazolja, hogy a benyújtott számlák vagy fizetési lapok megfelelnek az alkalmazható nemzeti jognak, például a rendszeresen végzett szolgáltatások héavonatkozásait illetően. Ha a szolgáltatások mentesek a héafizetés alól, a kifizetőhely igazolja, hogy a szolgáltató eleget tett valamennyi adóügyi és társadalombiztosítási kötelezettségének.

Az igénybe vett szolgáltatások költségeinek kifizetése éves szinten nem haladhatja meg a 33. cikk (4) bekezdésében előírt összeg 25 %-át. Az összeget összesítve és éves szinten lehet felhasználni.

(3) A kifizetőhely a referencia-időszakban elvégzett szolgáltatásokra vonatkozóan legkésőbb a referenciaévet követő március 30-ig, valamint szerződése végén igazolással ellátott, részletes elszámoló jelentést küld az illetékes szolgálat számára.

A jelentés igazolja, hogy a szóban forgó tevékenységet az alkalmazható nemzeti jog rendelkezéseinek megfelelően végezték el.

(4) A jelentés ellenőrzését követően, de legkésőbb június 1-jén értesítést küldenek a kifizetőhelynek és másolatban a képviselőnek arról, hogy a kifizetések szabályosak voltak-e, illetve hogy adott esetben mely hiányzó dokumentumokat kell pótolni. A kifizetőhely szerződésének megszűnése esetén az értesítést legkésőbb az említett jelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell megküldeni.

Ha az értesítésben a kifizetések szabálytalanságát állapítják meg, a kifizetések szabályszerűségének megállapításához szükséges dokumentumokat legkésőbb július 1-jéig, vagy a kifizetőhely szerződésének megszűnésekor esedékes értesítés esetén egy hónapon belül kell benyújtani az illetékes szolgálatnál. Ellenkező esetben a Parlament a 67. és 68. cikk rendelkezései szerint jár el.

42. cikk

Rendkívüli költségek

Abban az esetben, ha munkaszerződés keretében alkalmazott helyi asszisztens anyasági szabadág vagy súlyos betegség miatt három hónapnál hosszabb ideig van távol, akkor a távolléte negyedik hónapjától számítva a helyettesítéséből fakadó költségek azon része, amelyet az alkalmazandó nemzeti társadalombiztosítási rendszer értelmében az alkalmazott javára folyósított összegek nem fedeznek, a 33. cikk (4) bekezdésében előírt összegen felül visszatéríthetők. Az ezen költségekre vonatkozó kifizetési kérelmet a képviselő ellenjegyzésével a kifizető nyújtja be az illetékes szolgálatnak.

43. cikk

Vissza nem téríthető kiadások

Az e fejezet alkalmazása szerint folyósított összegek sem közvetlenül, sem közvetetten nem fordíthatók az alábbiakra:

a)	parlamenti képviselőcsoportokkal vagy politikai pártokkal kötött szerződésekkel kapcsolatos költségek finanszírozása;

b)	olyan költségek finanszírozása, amelyek ezen végrehajtási intézkedések vagy a Parlament eljárási szabályzatának más rendelkezései jogcímén megtéríthetők;

olyan költségek fedezése, amelyek összeférhetetlenségre okot adó szolgáltatói szerződés keretében keletkeztek, különösen akkor, ha a képviselő vagy a d) pontban felsorolt személyek valamelyike:

—	a szolgáltatásnyújtó minőségben cselekvő, üzleti hasznot termelő társaság vagy szervezet kizárólagos vagy részleges tulajdonjogával rendelkezik,

—	a szolgáltatásnyújtó minőségben cselekvő társaság vagy üzleti hasznot termelő szervezet igazgatótanácsának vagy egyéb irányító szervének tagja,

—	hozzáfér a szolgáltatásnyújtó bankszámlájához,

—	a szolgáltatásnyújtó tevékenységéhez kapcsolódó érdekeltsége van, vagy abból bármiféle pénzügyi előnye származik;

olyan szerződések finanszírozása, amelyek lehetővé teszik a képviselők 58. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott házastársainak vagy a velük tartós, nem házastársi kapcsolatban élő élettársainak, valamint a képviselők szüleinek, gyermekeinek, illetve testvéreinek alkalmazását vagy azok szolgáltatásainak igénybevételét.

6. FEJEZET

Anyagi juttatások

44. cikk

Anyagi juttatások

(1) A képviselőknek nyújtott anyagi juttatások tekintetében az Elnökség az alábbiak vonatkozásában fogad el szabályokat:

—	a képviselők szolgálati gépjárműinek használata,

—	a képviselői irodák bebútorozása,

—	informatikai és telekommunikációs eszközök biztosítása a képviselők számára,

—	irodaszerek biztosítása a képviselők számára,

—	a képviselőknek és képviselőcsoportoknak a Parlament tájékoztatási irodáiban biztosított irodahelységek használata,

—	a képviselők adományként vagy hagyatékként egy intézménynek, szervezetnek, vagy alapítványnak átadott archivált anyagainak kezelése,

—	parlamenti ciklus ideje alatt mandátumuk végére érő képviselők brüsszeli vagy strasbourgi irodáiban található személyes használati tárgyai hazaszállításának módja,

—	szolgálati biciklik használata,

—	a képviselők számára biztosított nyelvi és informatikai képzés.

(2) Az Elnökség emellett rendelkezhet úgy, hogy parlamenti mandátumuk ideje alatt juttatásban részesíti a Parlament korábbi Elnökeit, illetve úgy, hogy a parlamenti infrastruktúrához való hozzáférés tekintetében juttatásban részesíti a volt képviselőket.

II. CÍM

A KÉPVISELŐI MANDÁTUM LEJÁRTA

1. FEJEZET

Átmeneti ellátások

45. cikk

Jogosultság átmeneti ellátásra

A volt képviselők a tisztségük megszűntét követő hónap első napjától átmeneti ellátásra jogosultak a statútum 13. cikke szerint.

46. cikk

Megszűnés

(1) A volt képviselők nem jogosultak átmeneti ellátásra, amennyiben mandátumot szereznek egy másik parlamentben, vagy köztisztséget töltenek be.

(2) A volt képviselők átmeneti ellátásra való jogosultsága megszűnik, amikortól mandátumot szereznek egy másik parlamentben, vagy köztisztséget vállalnak. Ebben az esetben az átmeneti ellátás a hivatalba lépést megelőző napig jár.

(3) Jelen cikk céljaira „másik parlament” alatt az (1) és a (2) bekezdésben is szereplő, egy tagállamban működő, jogalkotási hatáskörrel rendelkező parlament értendő.

(4) „Köztisztség” alatt az (1) és (2) bekezdésben is szereplő alábbi tisztségek értendők:

a)	közhatalom gyakorlásával járó fizetett választott tisztség;

b)	nemzeti vagy regionális kormánytagság;

c)	közhatalmat gyakorló magas rangú tisztségviselő, egy közösségi intézmény tisztviselője vagy tagja.

47. cikk

Ellátások halmozása

(1) Amennyiben a volt képviselő egyaránt jogosult átmeneti ellátásra és öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra a statútum 14., illetve 15. cikke alapján, ő maga döntheti el, hogy melyiket kívánja igénybe venni. Döntéséről legkésőbb a mandátuma lejártát követő három hónapon belül értesíti a főtitkárt. Ez a döntés visszavonhatatlan.

(2) Amennyiben a volt képviselő az átmeneti ellátást választja, az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíj kifizetését felfüggesztik az átmeneti ellátás fizetésének időszakára.

48. cikk

Eljárás

(1) Az átmeneti ellátás igénybevétele érdekében a volt képviselő legkésőbb a mandátuma lejártát követő három hónapon belül kérvényt nyújt be a főtitkárnak, amelyhez mellékel egy nyilatkozatot, miszerint nem tölt be a 46. cikkben említett tisztséget.

(2) A 47. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén a nyilatkozathoz mellékelni kell a vonatkozó döntést is.

(3) Az átmeneti ellátás megadásának feltételeiben bekövetkező változásokról, amelyek módosíthatják a jogosultságot, haladéktalanul értesíteni kell a főtitkárt. Kétség esetén a főtitkár felkérheti az érintettet, hogy tegye meg észrevételeit.

(4) Amennyiben a nyilvánosan elérhető, ellenőrzött forrásokból a főtitkár tudomást szerez arról, hogy egy volt képviselő a 46. cikkben szereplő tisztséget tölt be, felfüggeszti az átmeneti ellátás kifizetését, és erről tájékoztatja az érintettet.

(5) A volt képviselő bármikor lemondhat az átmeneti ellátásra való jogosultságáról. Erről a döntésről értesítenie kell a főtitkárt.

2. FEJEZET

Öregségi nyugdíj

49. cikk

Jogosultság öregségi nyugdíjra

(1) Azok a képviselők, akik mandátumukat legalább egy teljes éven keresztül gyakorolták, a mandátumuk megszűnését követően egész életén át járó öregségi nyugdíjra jogosultak, amely azon napot követő hónap első napjától kezdve folyósítandó, amelyen 63. életévüket betöltötték.

(2) Az öregségi nyugdíj kifizetését felfüggesztik minden olyan kedvezményezett esetében, akit újraválasztanak a Parlament képviselőjévé. Az új képviselői mandátum jogcímén az öregségi nyugdíj tekintetében keletkezett jogosultság hozzáadódik az újraválasztást megelőzően már fennálló jogosultsághoz. Az öregségi nyugdíj kifizetését ismét folyósítani kezdik, mihelyt a képviselő parlamenti képviselői mandátuma megszűnik.

(3) Ha ugyanaz a képviselő több mandátumot is betölt, amelyek között bizonyos időszak eltelik, akkor az öregségi nyugdíj kiszámításakor a mandátumok időszakait összeadják.

50. cikk

Halmozás elleni szabályok

(1) A volt képviselő által az európai parlamenti mandátummal egy időben valamely másik parlamentben betöltött mandátum gyakorlása fejében kapott öregségi nyugdíj összege levonandó a jelen fejezet értelmében folyósítandó nyugdíj összegéből.

(2) Az (1) bekezdés céljaira a „másik parlament” kifejezésen a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott parlament értendő.

(3) A számítás elvégzésekor a két nyugdíj összegét külön-külön, adólevonások nélkül veszik alapul.

(4) Azok a volt képviselők, akik a parlamenti mandátumukkal egy időben valamely másik parlamentben mandátumot töltöttek be, kötelesek bejelenteni a másik parlamentben betöltött mandátumuk jogcímén számukra folyósítandó öregségi nyugdíjat.

3. FEJEZET

Rokkantsági nyugdíj

51. cikk

Jogosultság rokkantsági nyugdíjra

(1) Az a képviselő, aki az 55. cikkben előírt eljárás szerint megállapított, teljes mértékű rokkanttá válása miatt lemond mandátumáról, rokkantsági nyugdíjra jogosult, amelynek hatálya – a (3) bekezdésben foglaltak fenntartásával – a nevezett lemondás napjától kezdődik.

(2) A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha a képviselő a rokkanttá válását megállapító határozat hivatalos kézhez vételétől számított három hónapos határidőn belül nem nyújtja be lemondását.

(3) A rokkantsági nyugdíj azon parlamenti ciklus végétől érvényes, amelyben a rokkanttá válás bekövetkezett:

a)	ha a képviselőnek nem áll módjában rokkanttá válása miatt lemondania; vagy

b)	ha a képviselő rokkanttá válását megállapító határozatot azon képviselői ciklus lezárulását követően hozták meg, amelynek során az ezen cikkben előírt eljárás kezdetét vette; vagy

c)	ha a (2) bekezdésben előírt határidő még nem járt le.

52. cikk

A rokkantsági nyugdíj kiszámítása

(1) A rokkantsági nyugdíj összege a mandátum minden ténylegesen gyakorolt teljes éve után a képviselői statútum 10. cikkében előírt képviselői tiszteletdíj 3,5 %-a, valamint minden ténylegesen gyakorolt további hónap után ezen összeg egy tizenketted része, de a nevezett képviselői tiszteletdíj legalább 35 %-a és legfeljebb 70 %-a.

(2) A rokkantsági nyugdíj kiszámításakor az öregségi nyugdíj kiszámítására vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.

53. cikk

Halmozás elleni szabályok

(1) A volt képviselő által a parlamenti mandátummal egy időben valamely másik parlamentben betöltött mandátum gyakorlása fejében kapott rokkantsági nyugdíj összege levonandó a jelen fejezet értelmében folyósítandó rokkantsági nyugdíj összegéből.

(2) Az (1) bekezdés céljaira a „másik parlament” kifejezésen a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott parlament értendő.

(3) Azok a volt képviselők, akik a parlamenti mandátumukkal egy időben valamely másik parlamentben mandátumot töltöttek be, kötelesek bejelenteni a másik parlamentben betöltött mandátumuk jogcímén számukra folyósítandó rokkantsági nyugdíjat.

54. cikk

Juttatások halmozása

Ha a volt képviselők egyaránt jogosultak rokkantsági és öregségi nyugdíjra, akkor az öregségi nyugdíjat kell számukra folyósítani. Az öregségi nyugdíj összege azonban nem lehet alacsonyabb a rokkantsági nyugdíj összegénél.

55. cikk

Eljárás

(1) A képviselő vagy törvényes képviselője kérvényt nyújt be a Parlament elnökéhez a rokkanttá nyilvánításra vonatkozóan, mellékleve az orvosi igazolást és feltüntetve annak az orvosnak a nevét, aki a képviselőt az 56. cikkben ismertetett rokkantsági bizottságban képviselni fogja.

(2) Az 56. cikkben ismertetett rokkantsági bizottság a főtitkár által történő összehívását követő három hónapos határidőn belül, a Parlament által meghatározott megbízása keretében indokolással ellátott orvosi jelentést terjeszt elő, amely értékeli, hogy az 51. cikkben előírt feltételek teljesülnek-e. Ezt a határidőt a főtitkár kivételes esetekben meghosszabbíthatja.

(3) A Parlament elnöke a rokkantsági bizottság javaslatára megállapítja a rokkanttá válást, és ezt a határozatát eljuttatja az érintett képviselőhöz, felkérve egyúttal mandátumáról való lemondására. Nemleges döntés esetén az Európai Parlament elnöke tájékoztatja az érintett képviselőt a fellebbezési lehetőségekről.

56. cikk

Rokkantsági bizottság

(1) A rokkantsági bizottság három orvosból áll:

—	az elsőt az érintett képviselő jelöli ki,

—	a másodikat az Európai Parlament jelöli ki,

—	a harmadikat az érintett képviselő és az Európai Parlament közös megállapodással jelöli ki.

Amennyiben a felek a második orvos kijelölésétől számított két hónapon belül nem tudnak megegyezni a harmadik orvos kijelöléséről, akkor a harmadik orvost a Parlament kezdeményezésére az Európai Közösségek Bíróságának elnöke hivatalból kijelöli.

(2) A rokkantsági bizottság munkájának költségeit – ideértve az utazási költségeket is – a Parlament viseli.

(3) Az érintett képviselőnek jogában áll a rokkantsági bizottság elé terjeszteni a kezelőorvosa vagy bármely olyan szakorvos által kibocsátott jelentést vagy igazolást, akivel megismerése szerint konzultálnia kellett.

(4) A rokkantsági bizottság bizalmasan végzi munkáját.

57. cikk

A rokkantság felülvizsgálata

(1) Azok a volt képviselők, akik már nem felelnek meg az 51. cikkben előírt feltételeknek, elveszítik a rokkantsági nyugdíjhoz való jogosultságukat.

(2) Ha a képviselő nem érte el 63. életévét, a Parlament egy kijelölt orvossal ötévente megvizsgáltathatja annak megállapítása érdekében, hogy továbbra is fennállnak-e a rokkantsági nyugdíj folyósításának megszabott feltételei.

(3) Ezt a vizsgálatot a (2) bekezdésben megjelölt határidő előtt is el lehet végeztetni, például abban az esetben, ha a Parlament tudomására jut, hogy a volt képviselő ellenszolgáltatás fejében végez tevékenységet. Ezt a helyzetet adott esetben a nyilvánosság számára hozzáférhető forrásokból származó, ellenőrizhető tények alapján mérik fel, az adott esetben fennálló körülmények függvényében és minden érdekelt fél meghallgatását magában foglaló vizsgálatot követően.

(4) A rokkantsági bizottság a vizsgálatot végző orvos javaslatára megállapíthatja, hogy a volt képviselő egészségi állapota oly mértékben javult, hogy már nem felel meg az 51. cikkben előírt feltételeknek.

(5) A rokkantsági nyugdíj folyósításának megszakítására vonatkozó határozatot a rokkantsági bizottság következtetései alapján a Parlament elnöke hozza meg. Az 55. és 56. cikkek megfelelően alkalmazandók. Ha a volt képviselő nem jelöl ki orvost a rokkantsági bizottságban való képviseletére, akkor az 56. cikk (1) bekezdésének második franciabekezdését kell alkalmazni.

4. FEJEZET

Túlélő hozzátartozói nyugdíj

58. cikk

Jogosultság túlélő hozzátartozói nyugdíjra

(1) A túlélő házastárs, valamint a mandátumát gyakorló vagy olyan volt képviselő halála bekövetkezésének pillanatában eltartott gyermeke(i), aki halálakor öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, házastársi, illetve árvasági jogcímen túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesülnek.

(2) Ezen fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában a házastársi kötelékben nem élő állandó élettársat a házastárssal egyenrangú jogcímen kell kezelni, azzal a feltétellel, hogy a párnak egy tagállam vagy egy tagállam bármely illetékes hatósága által hivatalosan elismert dokumentumot kell bemutatnia, amely tanúsítja a házastársi köteléken kívüli állandó élettársi viszonyt.

(3) Gyermeknek tekintendő a képviselő eltartott törvényes, természetes vagy fogadott gyermeke, valamint házastársának törvényes, természetes vagy fogadott gyermeke is, amennyiben eltartásáról ténylegesen a képviselő vagy volt képviselő gondoskodott. Ugyancsak eltartott gyermeknek tekintendő a képviselő már megfogant, de még meg nem született gyermeke, valamint az a gyermek, amelynek örökbe fogadására vonatkozóan a volt képviselő elindította az eljárást, és ez az eljárás a halála után zárul le.

59. cikk

A túlélő hozzátartozói nyugdíj kiszámítása

(1) A túlélő hozzátartozói nyugdíj összege nem lehet magasabb azon öregségi nyugdíj összegénél, amelyre a képviselő a parlamenti ciklus lezárultakor lenne jogosult, tekintetbe véve az elhalálozás napja és a parlamenti ciklus vége közötti időszakot is.

(2) Volt képviselők esetében a túlélő hozzátartozói nyugdíj nem lehet magasabb azon öregségi nyugdíj összegénél, amelyre a képviselő egyébként jogosult volt.

(3) A házastárs számára járó túlélő hozzátartozói nyugdíj összege az (1) vagy (2) bekezdésben említett összeg legfeljebb 60 %-a, de legalább a képviselői statútum 10. cikkében említett juttatás 30 %-a, még abban az esetben is, ha ez utóbbi összeg magasabb az (1) és (2) bekezdésben említett összegeknél.

A házastárs számára járó túlélő hozzátartozói nyugdíjra való jogosultságot az újbóli házasságkötés nem érinti. A túlélő hozzátartozói nyugdíj nem jár, amennyiben az adott esetben minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy a házasságot kizárólag a nyugdíjra való jogosultság céljából kötötték meg. Ezt a helyzetet adott esetben a nyilvánosság számára hozzáférhető forrásokból származó, ellenőrizhető tények alapján mérik fel, az adott esetben fennálló körülmények függvényében és minden érdekelt fél meghallgatását magában foglaló vizsgálatot követően.

(4) A gyermek számára járó túlélő hozzátartozói nyugdíj összege az (1) vagy (2) bekezdésben említett összeg 20 %-a.

(5) Amennyiben a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult gyermekek száma kettőnél több, úgy az ezen a jogcímen folyósítandó legmagasabb összeget egyenlő arányban meg kell osztani a jogosult gyermekek között.

(6) A folyósítandó legmagasabb összeget adott esetben meg kell osztani a házastárs és a gyermekek között, a (3), (4) és (5) bekezdésekben előírt százalékos részaránynak megfelelően.

60. cikk

Megszűnés

(1) A túlélő hozzátartozói nyugdíjat az elhalálozás napját követő naptári hónap első napjától folyósítják.

(2) A jogosult elhunyta esetében a nyugdíjra való jogosultság az elhalálozás hónapjának végétől megszűnik.

(3) A gyermek számára járó túlélő hozzátartozói nyugdíjra való jogosultság azon hónap végétől megszűnik, amelyben a gyermek a 21. életévét betölti.

A jogosultság azonban kiterjed a jogosult gyermek iskolai vagy szakmai képzésének idejére, de azon hónap végétől megszűnik, amelyben a gyermek a 25. életévét betölti.

A nyugdíjra való jogosultság fennmarad azon gyermek esetében, aki betegsége vagy rokkantsága következtében nem képes önmagát eltartani. Ezt a betegséget vagy rokkantságot a Parlament orvosának el kell ismernie. A kedvezményezett vitathatja az orvos határozatát, kérve a rokkantsági bizottság felállítását, a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet II. mellékletének 3. részében megszabott szabályok szerint.

A jogosultság megszűnik, ha a gyermek képessé válik önmaga eltartására. Ebből a célból a Parlament egy kijelölt orvossal ötévente megvizsgáltathatja annak megállapítása érdekében, hogy továbbra is fennállnak-e a rokkantsági nyugdíj folyósításának feltételei.

III. CÍM

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Fizetési feltételek

61. cikk

A pénzügyi rendelet tiszteletben tartása

(1) Jelen alkalmazási szabályok megvalósítása, illetve az alkalmazási szabályok értelmében benyújtott valamennyi fizetési kérelem tiszteletben tartja az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (12) (továbbiakban: „pénzügyi rendelet”) rendelkezéseit.

(2) Amennyiben jelen alkalmazási szabályok szerződés megkötését irányozzák elő a Parlament és harmadik felek között, a szerződések aláírására az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő rendelkezik felhatalmazással.

62. cikk

Az alapok felhasználásának elve

(1) Az ezen alkalmazási szabályok értelmében az 1. cím 4., 5. és 6. fejezet rendelkezései alapján folyósított összegek rendeltetése kizárólag a képviselők mandátumának gyakorlásával kapcsolatos tevékenységek finanszírozása, nem fedezhetnek személyes kiadásokat, és nem fordíthatók politikai jellegű támogatások vagy adományok finanszírozására.

(2) A fel nem használt összegeket a képviselők visszatérítik a Parlamentnek.

63. cikk

Banki átutalás, pénznem és átváltási árfolyam

(1) A jelen alkalmazási szabályok értelmében végzett kifizetések banki átutalással, a jogosultak számára költségmentesen történnek az Európai Unió területén vezetett számlára.

(2) A kifizetések pénzneme az euro, kivéve, ha a kedvezményezett, akinek megválasztása szerinti tagállama vagy a lakóhelye nem tarozik az euroövezethez, e tagállam pénznemében kéri a kifizetés egészét vagy egy részét.

(3) Az euro és egy másik pénznem közötti átváltás a pénzügyi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (13) értelmében meghatározott havi elszámolási árfolyam szerint történik.

(4) A parlamenti asszisztensek költségeinek megtérítése tekintetében a (3) bekezdés alóli kivételképpen az euro és egy másik pénznem közötti átváltás az euro előző év decemberében érvényes elszámolási árfolyamán történik, azzal, hogy egy parlamenti ciklus alatt a képviselő rendelkezésére bocsátott maximális havi kifizetés nemzeti valutában kifejezett összege az éves indexálást és az Elnökség által esetlegesen elhatározott emelést követően nem lehet alacsonyabb az előző évben meghatározott összegnél.

64. cikk

Bankszámlák

(1) Mandátuma kezdetén minden képviselő közli a Parlament illetékes szolgálatával a nevére nyitott, a statútum 10. cikke szerinti tiszteletdíj, illetve az egyéb juttatások és költségtérítések fogadására nyitott egy vagy több bankszámlára vonatkozó adatokat (IBAN-szám, BIC-kód és a bank címe).

A képviselő, volt képviselő vagy hozzátartozói ezzel ellentétes utasítása hiányában a statútum 10. cikke szerinti tiszteletdíj fogadására létrehozott bankszámlára kerül kifizetésre az átmeneti juttatás és az öregségi nyugdíj is.

(2) A képviselőtől eltérő személynek történő mindennemű kifizetés feltétele a kedvezményezett bankja által kiállított olyan dokumentum bemutatása, amely igazolja, hogy a kedvezményezett a tulajdonosa azon számlának, amelyre az átutalást végre kell hajtani, és tartalmazza az IBAN-számot és a BIC- (SWIFT-) kódot, valamint a bank címét.

(3) A parlamenti asszisztenciával kapcsolatos átutalások esetében a képviselő közli az asszisztens banki adatait a kifizetőnek vagy – a 36. cikk (5) bekezdésében említett esetben – az illetékes szolgálatnak. Az asszisztens bankszámláját abban a tagállamban kell megnyitni, amelyben az asszisztens tevékenységeinek nagy részét gyakorolja. Az átutalásokra abban a pénznemben kerül sor, amelyben az asszisztens a fizetését vagy díjazását kapja.

A kifizető közli bankszámlájának adatait az illetékes szolgálatnak.

65. cikk

Fizetési idő

(1) A statútum 10. cikke alapján előirányzott tiszteletdíj, az átmeneti juttatás és a nyugdíjak kifizetési ideje az adott hónapra a hónap 15. napja. Az általános költségtérítési juttatás kifizetési ideje az adott hónap első napja.

(2) A parlamenti asszisztensi költségekkel kapcsolatos kifizetések az adott hónap 15. napján kerülnek folyósításra a kifizetőnek vagy – a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében említett esetben – a helyi asszisztensnek.

E kifizetéseknél a képviselő előző hónap 25. napjáig átnyújtott utasításait veszik figyelembe.

(3) A többi költségtérítés feltétele a jelen alkalmazási szabályokban előírt dokumentumok bemutatása.

(4) A jelen alkalmazási szabályokban előírt dokumentumok bemutatására az alábbi határidők szerint kerül sor:

a)	utazási és tartózkodási költségek és juttatások esetén: legkésőbb a kérelem tárgyát képező utazás megkezdése szerinti naptári évet követő naptári év október 31-éig;

b)	parlamenti asszisztensi költségek és egyéb költségek esetén: az alkalmazandó rendelkezésben meghatározott határidő lejárta előtt, és legkésőbb azon költségvetési év december 7-én, amelyre a kifizetési vagy a visszatérítési kérelem vonatkozik.

(5) A főtitkár a szokásos utazási, valamint az ellátási költségek előleg formájában történő kifizetésére vonatkozóan különleges rendelkezéseket hozhat.

2. FEJEZET

Kiigazítás és behajtás

66. cikk

Pótlólagos igazolások

A jelen alkalmazási szabályok értelmében kért eredeti igazoló okmányok elvesztése esetén a képviselő írásban nyilatkozik a dokumentumok elvesztéséről, és azokról hiteles másolatokat nyújt be, melyek megfelelnek a jelen alkalmazási szabályokban meghatározott követelményeknek.

67. cikk

A kifizetés felfüggesztése

Ha egy képviselő vagy kifizetőhely nem tartja tiszteletben ezen alkalmazási szabályokból vagy egy, a 35. cikk értelmében létrejött szerződésből eredő kötelezettségeit, akkor az arra illetékes tisztviselő elrendelheti egy adott kifizetés folyósításának teljes vagy részleges felfüggesztését, kellőképpen figyelembe véve harmadik személyek esetleges jogos érdekeit, mindaddig, amíg az érintett fél eleget nem tesz kötelezettségeinek, vagy amíg értékelni nem lehet, hogy helyénvaló-e a 68. cikk alkalmazása.

A felfüggesztő határozatot megelőzően a képviselőt vagy a kifizetőhelyet írásban értesítik, és egy hónapos határidőt bocsátanak a rendelkezésére ahhoz, hogy az alkalmazási szabályoknak vagy a szerződésnek megfelelő helyzetet teremtsen. Az értesítés másolatát a quaestoroknak és adott esetben valamennyi érintett harmadik személynek is megküldik.

68. cikk

Jogtalanul felvett összeg visszakövetelése

(1) Az alkalmazási szabályok alkalmazásával jogtalanul felvett összegek behajtandók. A főtitkár ad utasítást arra, hogy ezen összegeket az érintett képviselőktől behajtsák.

(2) A behajtás terén hozott minden határozat meghozatala során ügyelnek a képviselő mandátumának tényleges gyakorlására és a Parlament megfelelő működésére, és az érintett képviselőt a főtitkár előzőleg meghallgatja.

(3) E cikk analóg módon alkalmazandó a volt képviselőkre és harmadik felekre is.

3. FEJEZET

Egyéb általános pénzügyi rendelkezések

69. cikk

Indexálás

(1) A 15. cikk c) pontjában, a 20. cikkben, a 22. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében, illetve a 26. cikk (2) bekezdésében előirányzott összegeket az Elnökség évente, legfeljebb az Európai Uniónak az előző év októberéhez viszonyított és az Eurostat által közzétett éves inflációja erejéig indexálhatja.

(2) A 33. cikk (4) bekezdésében előírt összeget az Elnökség szükség esetén évente indexálja az Eurostat által a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival egyetértésben, a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet 65. cikkének megfelelően felállított közös index alapján. Ez az indexálás visszamenőleges hatállyal az indexált év júliusától alkalmazandó.

70. cikk

Adózás

A képviselőkre alkalmazandó, a képviselői statútum 12. cikkében előírt feltételek mellett, az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról szóló, 1968. február 29-i 260/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (14).

71. cikk

Vagyon zár alá vétele

(1) A statútum 10. cikkében említett tiszteletdíj, az átmeneti juttatás, illetve az öregségi nyugdíj a vagyon egyharmad részéig terjedő zár alá vételének tárgyát képezheti, bírósági ítélet vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján.

(2) Ilyen intézkedés végrehajtására a főtitkár ad utasítást, ügyelve a képviselő mandátumának tényleges gyakorlására és a Parlament megfelelő működésére, és előzőleg meghallgatva az érintett képviselőt.

4. FEJEZET

Záró rendelkezések

72. cikk

Reklamáció

Az a képviselő, aki úgy véli, hogy ezen alkalmazási szabályokat vele szemben helytelenül alkalmazták, írásban a főtitkárhoz fordulhat. Amennyiben nem születik megegyezés a képviselő és a főtitkár között, az ügyet a quaestorok elé utalják, akik a főtitkár véleménye alapján döntést hoznak. A quaestorok konzultálnak az Elnökséggel, mielőtt a főtitkár véleményével ellentétes döntést hoznának.

Ez a cikk minden olyan személyre vonatkozik, akiknek ezen alkalmazási szabályok valamilyen jogot biztosítanak.

73. cikk

Hatálybalépés

Ezen alkalmazási szabályok a statútum hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba.

74. cikk

Hatályon kívül helyezés

A IV. címben előírt átmeneti rendelkezések fenntartásával, a KKJ szabályzat a képviselői statútum hatálybalépésének napján hatályát veszti.

IV. CÍM

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

75. cikk

Túlélő hozzátartozói nyugdíj, rokkantsági nyugdíj és öregségi nyugdíj

(1) A túlélő hozzátartozói nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az eltartott gyermekeknek nyújtott kiegészítő rokkantsági nyugdíj, valamint a KKJ szabályzat I., II. és III. melléklete értelmében biztosított öregségi nyugdíj e mellékletek alkalmazásában továbbra is folyósításra kerül azon személyek részére, akik a statútum hatálybalépése előtt részesültek e juttatásokban.

(2) A fent nevezett III. mellékletnek megfelelően a statútum hatálybalépéséig megszerzett öregséginyugdíj-jogosultság nem vész el. Az e nyugdíjrendszer értelmében nyugdíjjogosultságot szerző személyek a fent nevezett III. melléklet értelmében megszerzett jogosultság alapján kiszámított juttatásban részesülnek, amennyiben megfelelnek az adott tagállam e célból előirányzott nemzeti jogszabályaiban felállított követelményeknek, és benyújtják a fent nevezett III. mellékelt 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott kérelmet.

76. cikk

Kiegészítő nyugdíj

(1) A KKJ szabályzat VII. melléklete értelmében biztosított kiegészítő (önkéntes) nyugdíj e melléklet alkalmazásában továbbra is folyósításra kerül azon személyek részére, akik a statútum hatálybalépése előtt részesültek e juttatásban.

(2) A fent nevezett VII. mellékletnek megfelelően a statútum hatálybalépéséig megszerzett nyugdíjjogosultság nem vész el. A jogosultság teljesítése az e cikkben meghatározott feltételek szerint történik.

(3) Új jogosultságokat szerezhetnek a fent nevezett VII. melléklet értelmében a statútum hatálybalépését követően azok a 2009-ben megválasztott képviselők:

a)	akik egy előző parlamenti ciklusban is képviselők voltak; és

b)	akik a kiegészítő nyugdíjrendszerben korábban már vagy éppen most szereztek jogosultságot; és

c)	akik számára a megválasztásuk szerinti tagállam a statútum 29. cikke értelmében átmeneti időszakra e statútum rendelkezéseitől eltérő szabályokat határozott meg, vagy akik a statútum 25. cikke értelmében önként a nemzeti nyugdíjrendszer mellett döntöttek; valamint

d)	akik európai parlamenti képviselői mandátumuk vonatkozásában nem jogosultak sem tagállami, sem európai nyugdíjra.

(4) A kiegészítő nyugdíjalapokba való képviselői befizetések a képviselők magánalapját terhelik.

77. cikk

Átmeneti juttatások

(1) A KKJ szabályzat V. melléklete értelmében biztosított átmeneti juttatás e melléklet alkalmazásában továbbra is folyósításra kerül azon személyek részére, akik a statútum hatálybalépése előtt részesültek e juttatásban.

(2) Azok a képviselők, akik a 6. parlamenti ciklus végén véglegesen befejezik hivataluk gyakorlását, a fent nevezett V. mellékletben előirányzott átmeneti juttatásban részesülnek.

(3) Azon képviselők esetében, akik részesülnek a statútum 10. cikkében előirányzott tiszteletdíjban, és akik mandátuma a statútum hatálybalépését követően jár le, a hatálybalépést megelőző hivatali időszak az átmeneti ellátás összegének kiszámításakor beszámításba kerül a statútum 13. cikke értelmében.

(4) Ugyanakkor a (3) bekezdésben említett képviselők kérhetik, hogy számolják ki az átmeneti ellátás arányos értékét mandátumuk statútum hatálybalépését megelőző időszakára, a KKJ szabályzat V. melléklete értelmében. Az említett arányosítás alapjául szolgáló időszak levonásra kerül a statútum 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott maximális időszakból.

78. cikk

Az asszisztensekre vonatkozó alkalmazási feltételek

(1) Ha a 34. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett külön jogi feltételek még nem léptek életbe ezen alkalmazási intézkedések hatálybalépésekor:

a)	a helyi asszisztensekre vonatkozó szabályok alkalmazandók az akkreditált parlamenti asszisztensekre is;

b)	a 69. cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni;

c)	a 33. cikk (4) bekezdésében előírt összeg a 69. cikk (1) bekezdésében előírt feltételek szerint indexálásra kerül.

(2) A három munkahely egyikén jelen alkalmazási szabályok hatálybalépését megelőzően akkreditált parlamenti asszisztensek, akik valamely nemzeti jogból eredően munkaszerződéssel rendelkeznek, melyet az illetékes hatóság 2008. július 1-jéig regisztrált, és amely garantálja számukra a megszerzett szociális jogokat, kérelmezhetik az említett szerződés megújítását vagy meghosszabbítását a parlamenti ciklus idejének megfelelő átmeneti időszakra.

(3) A 43. cikk d) pontjától eltérve, a képviselők családtagjaival kötött, az illetékes szolgálat által 2008. július 1-jéig regisztrált szerződéseket parlamenti ciklus idejének megfelelő átmeneti időszakra fent lehet tartani.

A képviselőknek vagyonnyilatkozatukban számot kell adniuk az ilyen szerződésekről.

79. cikk

Életbiztosítás

Az életbiztosítás képviselői tisztség megszűnése esetén történő fenntartásának, átalakításának vagy visszavásárlási értéke kifizetésének a KKJ szabályzat 19. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott módozatai valamennyi, a 6. parlamenti ciklus végéig hivatalban maradó képviselőre vonatkoznak a biztosítási szerződés feltételei szerint, feltéve, hogy a biztosítási díjak legalább két éven át kifizetésre kerültek.

80. cikk

Súlyos fogyatékkal élő gyermekeknek nyújtott támogatás

A KKJ szabályzat 21b. cikke értelmében biztosított juttatások e cikk alkalmazásában továbbra is folyósításra kerülnek azon képviselők számára, akik korábban ilyen juttatásban részesültek, és akiket 2009-ben újraválasztanak.

81. cikk

A statútum 25. és 29. cikkének hatálya alá eső képviselők

(1) Azok a 2009-ben újraválasztott képviselők, akik éltek a statútum 25. cikkében biztosított választási lehetőséggel, kizárólag a nemzeti szabályozásuk által felállított feltételek mellett és az adott tagállam költségvetésének terhére részesülnek juttatásban, átmeneti juttatásban, öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban és túlélő hozzátartozói nyugdíjban a statútum hatálybalépését követő időszak címén.

Ezenfelül az első bekezdésben említett képviselők kérhetik a Parlamenttől az átmeneti juttatás kifizetését mandátumuknak a statútum hatálybalépését megelőző időszakára, a KKJ szabályzat V. melléklete értelmében.

(2) Ez a rendszer alkalmazandó azon képviselőkre is, akik számára a megválasztásuk szerinti tagállam a statútum 29. cikke értelmében átmeneti időszakra e statútum rendelkezéseitől eltérő szabályokat határozott meg.

(3) A 7. cikk (2) bekezdése alóli kivételképpen azon képviselők esetében, akik számára a megválasztásuk szerinti tagállam a statútum 29. cikke értelmében átmeneti időszakra e statútum rendelkezéseitől eltérő szabályokat határozott meg, vagy akik a statútum 25. cikke értelmében önként a nemzeti nyugdíjrendszer mellett döntöttek, a képviselők terhére eső biztosítási díj egyharmada közvetlenül és egyénileg egy személyes bankszámláról kerül kifizetésre.

(4) A 3. cikk (1) bekezdésétől eltérően azok a volt képviselők, akik a statútum 25. vagy 29. cikkének alkalmazása következtében a nemzeti rendszer szerinti nyugdíjban részesülnek, jogosultak a betegségekkel, terhességgel vagy szüléssel összefüggő költségeik kétharmadának megtérítésére a jelen alkalmazási szabályokban lefektetett feltételek szerint, amennyiben nem rendelkeznek elsődleges fedezettel a betegséggel kapcsolatos kockázatokra.

(1) Az Európai Parlament 2005/684/EK, Euratom határozata (2005. szeptember 28.) az európai parlamenti képviselők statútumának elfogadásáról (HL L 262., 2005.10.7. 1. o.).

(2) Dok. PE 113.116/BUR/rév. XXV/01-2009.

(3) Az Európai Közösségek tisztviselőinek betegségbiztosítására vonatkozó közös szabályok, melyeket valamennyi intézmény elfogadott, és közös megállapodásukat az Európai Közösségek Bíróságának elnöke 2005. november 24-én vette tudomásul.

(4) A Bíróság 1981. szeptember 15-i, a 208/80 sz., Bruce of Donington/Eric Gordon Aspden ügyben hozott ítélete, EBHT 1981., 2205. o.

(5) Az Európai Parlament állásfoglalása (2008. április 22.) az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végrehajtása alóli mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament (HL L 88., 2009.3.31., 3. o.).

(6) HL L 278., 1976.10.8., 5. o.

(7) Az 1968. február 29-i, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló és a Bizottság tisztviselőire alkalmazandó ideiglenes különleges intézkedéseket bevezető 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet 72. cikkében előírt, az Európai Közösségek tisztviselőinek betegségbiztosítására vonatkozó szóló közös szabályok, melyeket valamennyi intézmény elfogadott (közös megállapodásukat az Európai Közösségek Bíróságának elnöke 2005. november 24-én vette tudomásul) (HL L 56., 1968.3.4., 1. o).

(8) Az orvosi költségek visszatérítésére vonatkozó általános végrehajtási utasítások bevezetéséről szóló 2007. július 2-i bizottsági határozat.

(9) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(10) Az Európai Közösségek tisztviselőinek baleseti és foglalkozási betegségi kockázatok elleni biztosítására vonatkozó közös szabályok, melyeket valamennyi intézmény elfogadott (közös megállapodásukat az Európai Közösségek Bíróságának elnöke 2005. december 13-án vette tudomásul).

(11) Amennyiben bebizonyosodik, hogy a képviselő által a (3) bekezdés a) vagy c) pontja értelmében kiválasztott kifizetőhely csak munkaszerződésekkel foglalkozhat, a képviselő szükség esetén kérelmezheti, hogy a b) pontban említett kifizetőhelyet kérhesse fel szolgáltatási szerződései kezelésére.

(12) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(13) HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

(14) HL L 56., 1968.3.4., 8. o.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2009.159.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 159

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	52. évfolyam 2009. július 13.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Parlament
2009/C 159/01	Az Európai Parlament Elnökségének határozata (2008. május 19. és július 9.) az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről	1