INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

Az EU a migráció szabályozásának fenntartható megközelítésén dolgozik a nemzetközi védelemre szorulók és az egyéb okokból hazájukat elhagyni kényszerülő személyek esetében egyaránt. A megközelítés célja, hogy véget vessenek a szabálytalan és veszélyes mozgásoknak és megállítsák az embercsempészek üzletszerű tevékenységet, és ezek helyett biztonságos és jogszerű módszereket találjanak arra, hogy a védelemre szorulók eljuthassanak az EU-ba. A régión belül biztosított védelemnek, és az onnan az EU-ba irányuló áttelepítésnek a menekültek érdekeit és biztonságát legmegfelelőbben szolgáló jövőbeni modellé kell válnia.

Továbbra is valószínű azonban, hogy közép- és hosszú távon folyamatosan érkeznek majd migránsok az Unió külső határaira. A nemzetközi védelmet nem igénylő személyeket vissza kell küldeni. Hatékonyan fel kell dolgozni a menedékkérők kérelmeit, valamint az e kérelmek kezelésért felelős tagállamban méltányos befogadó létesítményeket és támogatást kell biztosítani a kérelmek feldolgozása során, és azt követően is, ha a kérelmeket megalapozottnak találták.

A közelmúltbeli tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a nagy létszámban, ellenőrizetlenül érkező migránsok túlzott nyomásnak teszik ki a tagállamok menekültügyi rendszereit, és ennek következtében egyre inkább figyelmen kívül hagyják a szabályokat. A hatályos schengeni határigazgatási és menekültügyi szabályok alkalmazásával, valamint a legfontosabb harmadik országokkal, különösen Törökországgal kialakított együttműködés fokozása révén megkezdtük e probléma kezelését annak érdekében, hogy visszaszerezzük az ellenőrzést a jelenlegi helyzet felett. A helyzet azonban a menekültügyi szabályok kialakításának több alapvető hiányosságát is napvilágra hozta, amelyek veszélyeztetik a szabályok hatékonyságát és nem biztosítanak fenntartható felelősség-megosztást. Itt az ideje, hogy kezeljük ezt a kérdést.

A Bizottság 2016. április 6-án ismertette a közös európai menekültügyi rendszer javítására vonatkozó prioritásait „A közös európai menekültügyi rendszer reformja és az Európába jutás legális lehetőségeinek javítása felé” című közleményében 1 . A Bizottság közölte, hogy folyamatosan dolgozik majd a meglévő uniós menekültügyi keret reformján, hogy fenntartható és méltányos rendszert alakítson ki a menedékjog iránti kérelmek megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározása, az Eurodac-rendszer megerősítése, a menekültügyi rendszeren belüli konvergencia növelése, a szabálytalan továbbutazás megakadályozása, valamint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősített megbízatásának meghatározása céljából. A reform szükségességét széles körben elismerik, beleértve az Európai Parlamentet 2 és az Európai Tanácsot 3 is.

A Dublin III. Rendelet reformjára irányuló jelen javaslat a közös európai menekültügyi rendszer nagyszabású reformját alkotó jogalkotási javaslatok első csomagjának részét képezi. Ez az első csomag magában foglalja az Eurodac-rendelet átdolgozására irányuló javaslatot, valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének létrehozására vonatkozó javaslatot is. Az Eurodac-javaslat azokat a szükséges változtatásokat tartalmazza, amelyek arra irányulnak, hogy hozzáigazítsák a rendszert a javasolt dublini szabályokhoz, összhangban a Dublini Rendelet végrehajtásának elősegítésére vonatkozó elsődleges céllal. Az Eurodac emellett a bevándorlással kapcsolatos tágabb célkitűzéseket szolgáló adatbázissá válik, amely elősegíti a visszatérést és az irreguláris migráció elleni küzdelmet.

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségére irányuló javaslat célja, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal munkájára építve javítsa a közös európai menekültügyi rendszer működését, és a Hivatalt olyan Ügynökséggé fejlessze tovább, amelynek az alábbi területeken kell felelősséget vállalnia: a közös európai menekültügyi rendszer működésének elősegítése, konvergencia biztosítása Unió-szerte a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelése során, valamint az uniós jog operatív és technikai alkalmazásának figyelemmel kísérése.

Második szakaszban a menekültügyi eljárásokról szóló és a kvalifikációs irányelvek, valamint a befogadási feltételekről szóló irányelv reformjára irányuló jogalkotási javaslatok következnek, az uniós menekültügyi rendszer minden részére kiterjedő teljes körű reform biztosítása céljából, többek között azért,hogy a dublini mechanizmust ne zavarják meg y a nemzetközi védelmet kérelmezők és az abban részesülők visszaélései és menedékkérelmeik több tagállamban történő benyújtása („asylum shopping”). Mindenekelőtt fel kell gyorsítani és egységesebbé kell tenni a menekültügyi szabályokat, egységesebb szabályokra van szükség a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára biztosítandó eljárások és jogok tekintetében, valamint módosítani kell a befogadási feltételeket, hogy a lehető legnagyobbra növeljék a tagállamok közötti harmonizációt.

Az április 6-i közleményben kifejtettek szerint a migrációs és menekültügyi válság jelentős szerkezeti gyengeségeket és hiányosságokat hozott napvilágra az európai menekültügyi rendszer és különösen a dublini szabályok kialakítása és végrehajtása terén. A hatályos dublini rendszert nem arra tervezték, hogy fenntartható felelősség-megosztást biztosítson az Unión belüli kérelmezők tekintetében. Ennek következtében olyan helyzet alakult ki, hogy a tagállamok korlátozott számának kellett kezelnie az Unióba érkező menedékkérők túlnyomó többségét, ami megterhelte e tagállamok menekültügyi rendszereinek kapacitásait, és aminek következtében egyes esetekben figyelmen kívül hagyták az uniós szabályokat. Ezenfelül a felelősség meghatározására vonatkozó bonyolult és vitatható szabályok sora, valamint a hosszadalmas eljárások aláásták a dublini rendszer hatékonyságát. Különösen igaz ez azokra a hatályos szabályokra, amelyek egy adott idő elteltével előírják a felelősség tagállamok közötti átadását. Továbbá – a kérelmezők kötelezettségeire, és azok nemteljesítésének következményeire vonatkozó egyértelmű előírások hiánya miatt – a jelenlegi rendszer gyakran a kérelmezők visszaéléseire ad lehetőséget.

A Dublini Rendelet célkitűzései – annak biztosítása, hogy a menedékkérők gyorsan hozzáférjenek a menekültügyi eljáráshoz, és a kérelem érdemi vizsgálatát egyetlen, világosan meghatározott tagállam végezze – továbbra is érvényesek. Egyértelmű azonban, hogy a dublini rendszer reformra szorul egyrészt a rendszer egyszerűsítése és gyakorlati hatékonyságának fokozása érdekében, másrészt pedig azért, hogy alkalmas legyen olyan helyzetek kezelésére, amikor a tagállamok menekültügyi rendszerei aránytalan nyomásnak vannak kitéve.

Ez a javaslat az egy harmadik ország állampolgára, illetve hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Dublin III. Rendelet) átdolgozására irányul.

E javaslat célja különösen az, hogy

alkalmasabbá tegye a rendszert arra, hogy hatékonyan és eredményesen meghatározzon egyetlen, a nemzetközi védelem iránti kérelem vizsgálatáért felelős tagállamot. A javaslat mindenekelőtt törli a felelősség megszűnésére vonatkozó szakaszokat, és jelentősen rövidíti a kérelmek elküldésére, a válaszok beérkezésére és a tagállamok közötti átadások végrehajtására vonatkozó határidőket;

biztosítja a tagállamok közötti méltányos felelősség-megosztást azáltal, hogy a jelenlegi rendszert korrekciós célú elosztási mechanizmussal egészíti ki, ami automatikusan életbe lép azokban az esetekben, amikor a tagállamoknak aránytalanul nagy számú menedékkérőt kell kezelniük.

A mechanizmus elrettent a visszaélésektől és megakadályozza a kérelmezők szabálytalan továbbutazását azáltal, hogy olyan egyértelmű kötelezettségeket állapít meg a kérelmezőkre nézve, hogy az első belépés helye szerinti tagállamban kell a kérelmet benyújtaniuk, és abban a tagállamban kell maradniuk, amelynek a felelősségét megállapították. Ez arányos eljárási és érdemi következményeket is szükségessé tesz az érintettek kötelezettségeinek nemteljesítése esetén.

Az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal – többek között az április 6-i közlemény alapján –, valamint az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosával (UNCHR) folytatott célzott konzultációk megerősítették, hogy eltérőek az álláspontok abban a tekintetben, hogy hogyan és milyen mértékben kell megreformálni a Dublini Rendeletet 4 . Ennek alapján a Bizottság gondosan megvizsgálta az előterjesztett érveket. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dublini rendszer jelenlegi kritériumait meg kell őrizni, ezzel egyidejűleg pedig ki kell egészíteni egy korrekciós célú elosztási mechanizmussal, amely az aránytalan nyomás alá került tagállamok terheit hivatott enyhíteni. Az új dublini rendszer ugyanakkor végrehajtásának megkezdésétől fogva egy olyan európai referenciarendszerre épül, amely automatikusan életbe lépteti a korrekciós szolidaritási mechanizmust, mihelyt egy tagállam aránytalan terheket visel.

Ugyanakkor más alapvető változtatásokat is bevezetnénk annak érdekében, hogy elrettentsék a visszaéléseket és megakadályozzák a kérelmezők EU-n belüli szabálytalan továbbutazását.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A közös európai menekültügyi rendszer sarokkövét alkotó dublini rendszer a menedékjog iránti kérelemért felelős tagállam meghatározásával foglalkozik. A rendszer a menekültügy terén kialakított jogi és szakpolitikai eszközök, különösen a menekültügyi eljárások, az egyének nemzetközi védelemre való jogosultságára és a befogadási feltételekre vonatkozó normák, valamint az áthelyezés és az áttelepítés révén működik.

A haladást hátráltatja, hogy a menekültügy terén csak kevéssé valósult meg az uniós jog végrehajtása. Prioritást jelent az uniós tagállamok teljes körű és gyors végrehajtásának biztosítása. A Bizottság az elmúlt évek során mindenekelőtt együttműködött a görög hatóságokkal, hogy rendeződjön a dublini átadások 2010-es felfüggesztése óta kialakult helyzet. Ennek érdekében a Bizottság 2016. február 10-én ajánlást 5 intézett Görögországhoz a dublini átadások újraindítása érdekében Görögország által meghozandó sürgős intézkedésekről.

E javaslat a dublini rendszer más elemeinek reformjára irányuló javaslatokból álló csomag része, amely biztosítani fogja az e szakpolitikai terület előírásainak egységességét. Az Eurodac-rendelet reformjára irányuló magában foglalja a Dublini Rendeletben javasolt változások tükrözéséhez és az irreguláris migráció hatékonyabb ellenőrzésének elősegítéshez szükséges változtatásokat. A Bizottság javaslatot tesz továbbá az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének létrehozására, hogy támogassa a közös európai menekültügyi rendszer, így a felülvizsgált dublini mechanizmus működését.

A görögországi és olaszországi válsághelyzetre reagálva a Tanács 2015 szeptemberében két áthelyezési határozatot fogadott el 6 , amelyeket 2017 szeptemberéig kell alkalmazni. Ez ideiglenes, egyszeri és sürgősségi reagálást jelentett az ebben a két tagállamban kialakult helyzetre, ahová minden korábbinál nagyobb migránsáramok érkeztek, és amelyeket részben tehermentesíteni kellett azáltal, hogy egyes olaszországi és görögországi menedékkérőket más tagállamokba helyeznek át. A Bizottság kétszer tett jelentést az említett határozatok végrehajtásáról 7 .

A válsághelyzetek kezelésére vonatkozó strukturális megoldás kialakítása érdekében a Bizottság 2015 szeptemberében válsághelyzeti áthelyezési mechanizmusra tett javaslatot 8 . A javaslat szerint az áthelyezést felhatalmazáson alapuló jogi aktussal indítanák el, amely az áthelyezendő személyek számát is meghatározná. Jelen javaslat bevezeti az automatikusan életbe lépő korrekciós célú elosztási mechanizmust. Ezért célkitűzése hasonló a Bizottság 2015. szeptemberi javaslatáéhoz, és az e javaslatra vonatkozó tárgyalások kimenetelétől függően a Bizottság mérlegelheti a szeptemberi javaslat visszavonását.

A javaslat emellett új szabályokat irányoz elő a kísérő nélküli kiskorúak által benyújtott kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására, konkrétan azt, hogy – családi kapcsolatok hiányában – az első kérelem helye szerinti tagállam felelős, kivéve ha nem ez szolgálja a kiskorú mindenek felett álló érdekét. Ez a szabály lehetővé teszi a felelős tagállam gyors meghatározását, és így e kiszolgáltatott kérelmezői csoport gyorsan igénybe veheti az eljárást, a javasolt lerövidített határidőkre is figyelemmel. Mivel e szabályok eltérnek a Bizottság 2014. júniusi javaslatába foglaltaktól 9 , a Bizottság vissza szándékozik vonni az említett javaslatot, amellyel kapcsolatban mostanáig nem sikerült megállapodni.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a javaslat összhangban áll a Bizottság európai migrációs stratégiájába 10 foglalt, a migráció szabályozásának javítására irányuló, átfogó és hosszú távú szakpolitikával, amely négy pillérre épülő, koherens és egymást kölcsönösen erősítő kezdeményezésekké formálta Juncker elnök politikai iránymutatását. Az említett négy pillért az irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentése, a külső határok biztosítása és az életmentés, a szilárd menekültügyi politika és a jogszerű migrációra vonatkozó új szakpolitika alkotja. A jelenlegi javaslat, amely az Unió menekültügyi politikájának erősítésére vonatkozó célkitűzés tekintetében elmélyíti az európai migrációs stratégia végrehajtását, egy tágabb, uniós szintű szakpolitika részének tekintendő, amely a jövőbeni migrációkezelés szilárd és eredményes, a befogadó társadalmak és az uniós polgárok, valamint az érintett harmadik országbeli állampolgárok, illetve a származási- és tranzitországok tekintetében egyaránt méltányos rendszerének kiépítésére irányul.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Ez a javaslat a 604/2013/EU rendeletet módosítja, ezért ugyanazon jogalap – nevezetesen az EUMSZ 78. cikke (2) bekezdésének e) pontja – alapján kell elfogadni a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően.

Változó geometria

Az Egyesült Királyságra és Írországra nézve kötelező a 604/2013/EU rendelet, miután bejelentették szándékukat, hogy az EUSZ-hoz és az EUMSZ-hoz csatolt, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó jegyzőkönyv alapján részt vesznek a szóban forgó rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

Az említett jegyzőkönyvnek megfelelően, az Egyesült Királyság és Írország dönthet úgy, hogy részt kíván venni e javaslat elfogadásában. Erre a javaslat elfogadását követően is lehetőségük van.

Az EUSZ-hoz és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv szerint Dánia nem vesz részt az EUMSZ V. címe szerinti intézkedéseknek a Tanács által történő elfogadásában (ez nem vonatkozik „az azon harmadik országokat meghatározó intézkedésekre, amelyek állampolgárainak a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezniük, illetve azokra az intézkedésekre, amelyek az egységes vízumformátumra vonatkoznak”). Tekintettel azonban arra, hogy – az EK-val 2006-ban kötött nemzetközi megállapodás 11 értelmében – Dánia alkalmazza a hatályos Dublini Rendeletet, az említett megállapodás 3. cikkének megfelelően értesíti a Bizottságot azon döntéséről, hogy a módosított rendelet tartalmát végrehajtja-e vagy sem.

Az Egyesült Királyságnak, Írországnak és Dániának a 604/2013/EU rendelet átdolgozásáról szóló jelen javaslatban megállapított szabályozásban való részvételét a tárgyalások folyamán fogják eldönteni a szóban forgó jegyzőkönyveknek megfelelően. Az említett jegyzőkönyvek ugyanis lehetővé teszik az Egyesült Királyság és Írország számára – azonban nem kötelezik őket arra –, hogy csatlakozzanak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó szakpolitikai területen születő kezdeményezésekhez, tiszteletben tartva azok működőképességét.

A javaslat hatása a dublini rendszerhez társult harmadik országokra

Több harmadik országnak a schengeni vívmányokhoz való társulásával egyidejűleg az Unió a dublini/Eurodac vívmányokhoz való társulásra vonatkozó megállapodásokat kötött ezekkel az országokkal:

– Izland és Norvégia társulási megállapodását 2001-ben kötötték meg;

– Svájc társulási megállapodását 2008. február 28-án kötötték meg;

– Liechtenstein társulási jegyzőkönyvét 2011. március 7-én kötötték meg.

Az Unió és a társult országok között két további jogi aktus megkötésére került sor annak érdekében, hogy jogokat és kötelezettségeket léptessenek életbe Dánia – amely a fentiekben kifejtettek szerint nemzetközi megállapodás útján társult a dublini/Eurodac vívmányokhoz – és az említett társult országok között 12 .

A három fent idézett megállapodás szerint a társult országok kivétel nélkül elfogadják a dublini/Eurodac vívmányokat és azok fejlesztését. A társult országok nem vesznek részt a dublini vívmányokat módosító vagy azokra épülő jogi aktusok (tehát például e javaslat) elfogadásában, azonban – azt követően, hogy az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyta azokat – bizonyos határidőn belül értesíteniük kell a Bizottságot arról a döntésükről, hogy elfogadják-e az említett jogi aktus tartalmát vagy sem. Abban az esetben, ha Norvégia, Izland, Svájc vagy Liechtenstein nem fogadja el a dublini/Eurodac vívmányokat módosító vagy azokra épülő valamely jogi aktust, a szóban forgó megállapodásokat fel kell bontani, hacsak a megállapodásokkal létrehozott közös/vegyes bizottság egyhangúlag másként nem határoz.

Szubszidiaritás

Az EUMSZ-nek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségről szóló V. címe e területeken bizonyos hatáskörökkel ruházza fel az Európai Uniót. E hatásköröket az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkével összhangban kell gyakorolni, vagyis csak akkor és annyiban, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

A javaslat korszerűsíti a hatályos dublini szabályokat, és kiegészíti azokat egy új, korrekciós célú elosztási mechanizmussal, amely rendszert hoz létre olyan helyzetek kezelésére, amikor a tagállamok menekültügyi rendszereire aránytalan nyomás nehezedik.

A cél a tagállamok közötti méltányos felelősség-megosztás azáltal, hogy az aránytalan terhet viselő tagállamokat mentesítik, és e terhet megosztják a többi tagállam között. Ez értelemszerűen uniós intézkedést igényel. A javaslat célja továbbá a dublini rendszer megfelelő alkalmazásának biztosítása válság idején, valamint a harmadik országbeli állampolgárok tagállamok közötti szabálytalan továbbutazásának kezelése; ezek jellegükből adódóan határon átnyúló problémák. Egyértelmű, hogy az egyes tagállamok által hozott intézkedések nem tudják kielégítően megválaszolni a közös problémával kapcsolatos közös uniós megközelítés iránti igényt.

Arányosság

A dublini szabályok korszerűsítését illetően, a javasolt változtatások arra korlátozódnak, ami a rendszer hatékony működéséhez szükséges, mind a kérelmezőknek a nemzetközi védelem biztosítására irányuló eljáráshoz való gyorsabb hozzájutása, mind a rendszer alkalmazására vonatkozó tagállami közigazgatási kapacitás tekintetében.

Az új, korrekciós célú elosztási mechanizmus vonatkozásában a 604/2013/EU rendelet a jelenleg hatályos formájában nem biztosít eszközöket ahhoz, hogy megfelelően reagálhassanak azokra a helyzetekre, amelyek aránytalan nyomásnak teszik ki a tagállamok menekültügyi rendszereit. A javaslat által bevezetett korrekciós célú elosztási mechanizmusra vonatkozó rendelkezések e hiányosságokat kívánják megszüntetni. A szóban forgó előírások nem lépik túl a helyzet hatékony kezelésére vonatkozó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

A jogi aktus típusának megválasztása

Tekintve, hogy a jelenleg hatályos dublini mechanizmust rendelettel hozták létre, ugyanezt a jogi eszközt kell alkalmazni annak korszerűsítésére és korrekciós célú elosztási mechanizmussal való kiegészítésére.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Az európai migrációs stratégiában a Bizottság – amellett, hogy a Dublin III. Rendelet és a hatályos uniós menekültügyi vívmányok maradéktalan végrehajtására ösztönözte a tagállamokat – bejelentette a rendelet 2016. évi értékelését és esetleges felülvizsgálatát. A Bizottság e kötelezettségvállalásnak megfelelően megrendelt egy külső tanulmányt a dublini rendszer értékeléséről 13 . Az értékelés mérlegelte a Dublin III. Rendelet eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, következetességét és uniós hozzáadott értékét. Megvizsgálta, hogy a rendelet milyen mértékben foglalkozott annak célkitűzéseivel, az EU tágabb politikai szükségleteivel és a célszereplők igényeivel 14 . Az értékelés részletes elemzést tartalmazott a Dublin III. Rendelet tagállamokban történő gyakorlati végrehajtásáról 15 . Ennek főbb megállapításai alább ismertetjük.

3.1. A Dublin III. Rendelet relevanciája

A dublini rendszer az uniós menekültügyi vívmányok sarokköve, és célkitűzései továbbra is érvényesek. A kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására irányuló kritériumok és mechanizmus létrehozásáról szóló uniós jogi eszköz mindaddig lényeges, amíg az Unión belül különálló nemzeti menekültügyi rendszerek léteznek. E nélkül a tagállamoknak a dublini rendszer előtti időkhöz hasonlóan eseti megállapodásokat kellene alkalmazniuk, ami rendkívül megnehezítené a felelősség tagállamok közötti meghatározását. Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a nemzeti vagy kétoldalú jogi eszközök összességében véve hasonló hatást fejthetnének ki, és ennek következtében előfordulhatna, hogy nem foglalkoznak a több nemzeti joghatóságot érintő nemzetközi védelem iránti kérelmekkel. Különféle álláspontokat hangzottak el a rendelet tényleges hatása tekintetében, aminek biztosítania kell a kérelmezők menekültügyi eljárásokhoz való gyors hozzáférését, valamint meg kell alapoznia a többszörös kérelmezéstől visszatartó, hosszú távú stratégiát, amely a visszaélések megelőzése révén tovább erősítené a menekültügyi rendszer hatékonyságát és csökkentené a teljes költséget.

3.2. A rendelet végrehajtása

Általános információk

Az értékelés során kiemelt legkomolyabb probléma a tagállamok közötti következetes és helyes végrehajtás hiánya volt. Az értékelés megállapította továbbá, hogy a Dublin III. Rendelet kialakítása számos hiányosságot mutatott, ami még jobban megnehezítette a jogszabály fő célkitűzéseinek elérését. A Dublin III. Rendeletben kifejtett kritériumok sorrendje nem veszi figyelembe a tagállamok kapacitását, és az erőfeszítéseket sem kívánja kiegyensúlyozni. A felelősség elosztásának módszere késlelteti a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. A hatályos rendszer szerint a kérelmezőknek akár 10 (visszavétel iránti kérelmek esetén) vagy 11 hónapot (átvétel iránti kérelmek esetén) is várakozniuk kell, mielőtt megkezdődne a nemzetközi védelem iránti kérelem vizsgálatára vonatkozó eljárás. Ez veszélyezteti a dublini rendszer azon célját, hogy a kérelmezők gyorsan hozzáférjenek a menekültügyi eljáráshoz.

Az is világossá vált, hogy a Dublin III. Rendeletet nem az aránytalan nyomással járó helyzetek kezelésére tervezték. A rendelet nem a méltányos felelősség-megosztás célkitűzésére irányul, illetve nem törekszik arra, hogy kezelje a kérelmezők tagállamok közötti aránytalan eloszlását. Az említett tényezők különösen nyilvánvalókká váltak egyes tagállamokban, amelyek számára ebben az összefüggésben nehézséget okoz a rendelet alkalmazása, nem minden esetben történik meg a menedékkérők regisztrálása, az eljárások késedelmet szenvednek, és nincs elég belső kapacitás az ügyek időszerű kezeléséhez.

Eljárási garanciák és biztosítékok

Jelentősen eltérő a kérelmezőknek a dublini eljárással kapcsolatos tájékoztatása. A részt vevő tagállamok közel fele arról számolt be, hogy a nyújtott információk „általános tájékoztatást” tartalmaznak, ami elmaradhat a 4. cikk (1) bekezdésében előírt követelményektől Továbbá a megállapítások arra utalnak, hogy néhány tagállamban egyáltalán nem adnak tájékoztatást, és ha nyújtanak ilyet, az elavultnak látszik.

A személyes meghallgatás majdnem az összes tagállamban szabványos eljárás a felelősség meghatározásakor, azonban néhány túlterhelt országban a kapacitáshiány miatt a hatóságok nem tudtak rutinszerűen meghallgatásokat végezni. Ha személyes meghallgatásra nem kerül sor, általában lehetővé teszik a kérelmező számára, hogy más formában nyújtson be információkat. Sok tagállam arról számolt be, hogy a jelenlegi hatalmas áramlás következtében a meghallgatásokra komoly késésekkel kerül sor.

Eltérően értelmezik a gyermek mindenek felett álló érdekét. Ennek következtében némely alkalommal kommunikációs problémák és bizalmatlanság alakul ki a tagállamok között. Ezenfelül gyakorlati problémákat azonosítottak a kiskorú képviselőjének kinevezési eljárása tekintetében, főként a jelenlegi hatalmas beáramlás következtében. Ez azonban a menekültügyi eljárás tágabb problémáját jelenti.

A felelős tagállam meghatározásának kritériumai és a bizonyítékok

Az átadás indokaként leggyakrabban alkalmazott kritériumok a dokumentációra és a belépésre (12. és 13. cikk) vonatkoztak, és ennek következtében a felelősség lényeges hányada a külső határon elhelyezkedő tagállamokra nehezedett. Ennek következtében a kérelmezők elkerülték az ujjnyomat-vételt, ami elősegítette a szabálytalan továbbutazásokat.

Több tagállam jelezte, hogy a küldő országra nézve ésszerűtlen bizonyítása terhet ró annak értelmezése, hogy a fogadó ország hatóságai mit tekintetnek elfogadó bizonyítéknak. Az Eurodac és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) adatait majdnem minden tagállam elfogadta bizonyítékként, és ezekre a bizonyítékra támaszkodnak a leggyakrabban a felelősség meghatározásakor. A meghallgatások révén szerzett adatokat általában nem tekintették elegendő bizonyítéknak. A humanitárius esetek kezelésekor nem túl gyakran alkalmazták a mérlegelési jogkörre vonatkozó rendelkezést és az eltartottakra vonatkozó előírásokat (16 és 17. cikk), és ez alól csupán kevés tagállam képezett kivételt.

Ritkán került sor a családi kapcsolatokra vonatkozó kritériumok alkalmazására, főként a család nyomonkövetésével vagy a családi kötelékekre vonatkozó bizonyítékok beszerzésével kapcsolatos nehézségek miatt. Komoly eltérések mutatkoznak a tagállamok között a szóban forgó kritériumok tekintetében elfogadott bizonyítékokat illetően, azonban a fő követelmény általában igazoló dokumentum (például születési vagy házassági anyakönyvi kivonat), és gyakran előfordul, hogy a menedékkérők nehezen tudnak ilyet bemutatni. A családi kötelék elfogadható bizonyítékának tartalmát illető lényeges eltérések megnehezítik a felelősség meghatározását, ami hosszadalmas eljárásokhoz vezet. Ez lehet az egyik tényező, ami miatt a kérelmezők megpróbálnak szabálytalanul továbbutazni.

Az átvételi és a visszavételi eljárások

A visszavétel iránti kérelmek száma jelentősen meghaladja az átvétel iránti kérelmekét. 2008 és 2014 között a kimenő dublini kérelmek 72 %-a visszavétel, 28 %-a pedig átvétel iránti kérelem volt. Hasonlóképpen, a beérkező dublini kérelmek 74 %-a visszavétel, 26 %-a pedig átvétel iránti kérelem volt. Minden tagállam túlnyomórészt betartotta a kérelmek benyújtására és megválaszolására előírt határidőket, azonban a nagy számú migráns beáramlása fokozott nyomást gyakorolt a menekültügyi hivatalokra, és így egyes tagállamokban meghosszabbodott a válaszadási idő. Ennek következtében a hiányos kérelmek száma is növekedett, ami pedig elutasításokat és jogvitákat okozhat. Ez a hallgatólagos elfogadás gyakorlatát is érintette, egyes tagállamok ugyanis a hatalmas ügyszámot úgy kezelik, hogy szándékosan nem válaszolják meg a kérelmeket a határidőn belül.

2014-ben 84 586 volt az átvételi és visszavételi kérelmek teljes száma, ami az EU-n belül benyújtott összes menedékjog iránti kérelem 13 %-át teszi ki; ez csökkenés a korábbi évekhez képest. A fogadó tagállamok az összes kérelem 33 %-át utasították el, ami arra utalhat, hogy a Dublin III. Rendelet 2014-es hatálybalépése következtében tagállamok nehezebben jutnak konszenzusra a felelősségről. 2014-ben az elfogadott visszavétel és átvétel iránti kérelmek teljes számának mindössze egynegyede esetében került sor tényleges fizikai átadásra. Ezek az alacsony számok problémákat jeleznek a Dublin III. Rendelet gyakorlati alkalmazása terén. Ugyanakkor részben magyarázatot adhatnak erre az átadási késedelmek, amelyek nem jelennek meg az értékeléshez használt éves adatokban. Az alacsony átadási arány további fontos oka – amint sok tagállam megerősítette – a szökések magas aránya a dublini eljárások során, aminek következtében átszáll a felelősség a tagállamok között.

Az átadások végrehajtása

Az átadások határideje jelentős eltéréseket mutat. A hatékonyság az alábbiaktól függ: az átadások végrehajtásáért felelős egységek kapacitása és erőforrásai, az a körülmény, hogy különálló hatóság felel a megállapodásokért, az ügyek száma, a kérelmező együttműködésének mértéke, valamint az, hogy ismert-e a kérelmező tartózkodási helye. A késedelem egyik jelzett oka a határidő meghosszabbítása a 29. cikk (2) bekezdésének megfelelően. Húsz tagállam közölte, hogy a késedelmek elsődleges magyarázata a kérelmező szökése volt, ami összesen 18 hónapig tartó átadásokat tett lehetővé. Az őrizet gyakorlata – amit 31 országból 21-ben gyakran alkalmaztak – jelentősen eltérő az eljárás szakaszai tekintetében: egyes hatóságok a dublini eljárás kezdetétől fogva alkalmaznak őrizetet, mások pedig csupán akkor, ha a felelős tagállam elfogadta az átadást. Ezek az eltérések jogi bizonytalanságot és gyakorlati problémákat okoznak. Továbbá 13 tagállam hangsúlyozta, hogy az átadások általában véve nem elég hatékonyak, és jelezték, hogy az átadás végrehajtása után „gyakran” tapasztalnak szabálytalan továbbutazásokat.

Jogorvoslatok

Minden tagállamban rendelkezésre állnak jogorvoslatok az átadási határozattal szemben. A tagállamok előnyben részesítik a bírósági jogorvoslatokat, a leggyakrabban közigazgatási bíróságok előtt. Minden tagállam bevezetett határidőket a fellebbezési eljárás során a kérelmező hatékony jogorvoslathoz való jogának gyakorlására nézve, habár jelentős – háromtól 60 napig terjedő – szóródást mutat, hogy mi minősül „ésszerű határidőnek”. Ha az ügyben fellebbezést nyújtanak be, egyes tagállamok automatikusan elhalasztják az átadást, mások pedig a 27. cikk (3) bekezdésének c) pontját alkalmazzák, amely szerint ezt a kérelmezőnek kell kérnie.

Igazgatási együttműködés

Minden tagállam jelezte, hogy gyakran használja a biztonságos DubliNet elektronikus hálózatot információcsere céljából, és nem hivatalos tájékoztatási csatornákat csupán rendkívüli körülmények között alkalmaznak. A Dublin III. Rendelet hatékony alkalmazásának további könnyítése érdekében sok tagállam megkötött a 36. cikkben említett igazgatási megállapodásokat. Mostanáig azonban egyetlen tagállam sem élt a 37. cikkben ismertetett egyeztetési eljárás lehetőségével, és az esetleges vitákat nem hivatalos úton rendezik.

Korai előrejelzési és készenléti mechanizmus

A korai előrejelzési és készenléti mechanizmust mostanáig nem hajtották végre. Míg egyes tagállamok azzal érveltek, hogy soha nem teljesültek a mechanizmus elindításának feltételei, mások szerint a nyomás mérésére szolgáló egyértelmű kritériumok és mutatók hiányában nehéz politikai megállapodásra jutni a mechanizmus elindításáról. Emellett hosszadalmasnak és bonyolultnak tartják ezt az eljárást. Az alternatív támogatási intézkedések szintén elősegítették a nyomás enyhítését, és elkerülhetővé tették a mechanizmus beindítását. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt hozták fel példaként olyan segítségként, ami elkerülhetővé tette a mechanizmus aktiválását, és elősegítette a válságok megelőzését és kezelését a nemzetközi védelem terén.

3.3. A Dublin III. Rendelet célkitűzéseinek megvalósítása

A Dublin III. Rendelet értékelése tekintetében a külső tanulmány legfontosabb megállapításait az alábbiakban ismertetjük.

Annak megakadályozása, hogy a kérelmezők több kérelmet nyújtsanak be, és ezáltal a szabálytalan továbbutazások mérséklése

A szabálytalan továbbutazások mérséklésére vonatkozó cél ellenére a több menedékjog iránti kérelem benyújtása továbbra is általános problémát jelent az EU-n belül. A 2014-es kérelmezők 24 %-a már korábban nyújtott be kérelmeket más tagállamokban, ami arra utal, hogy a rendelet kevés vagy semmilyen hatást gyakorolt erre a célkitűzésre. Az is elhangzott továbbá, hogy a jogszabály a szándék ellenére növelhette a szabálytalan továbbutazásokkal kapcsolatos, más típusú incidensek számát, ugyanis a nemzeti befogadási és menekültügyi rendszerek továbbra is eltérő minőségűek, ami folyamatosan ösztönzi a szabálytalan továbbutazásokat.

A nemzetközi védelmet kérelmező és abban részesülő személyek tagállamok közötti méltányos elosztásának biztosítása

A Dublin III. Rendelet csekély hatást gyakorolt a kérelmezők EU-n belüli eloszlására, mivel a dublini eljárások keretében a nettó átadások száma a nullához közelített. Amennyiben a tagállamok hasonló számú kérelmezőt fogadnak és adnak át, a beérkező és a kimenő kérelmek semlegesítik egymást, ami azt jelzi, hogy a Dublin III. Rendelet semmilyen vagy rendkívül csekély újraelosztási hatást gyakorolt. A jelek szerint ez az alábbiak miatt alakult így: a kritériumok sorrendje, amely nem veszi figyelembe a tagállamok kapacitását; a külső határon elhelyezkedő tagállamokra nehezedő aránytalan felelősség, főként az első belépés helye szerinti ország kritériuma alapján; valamint a tényleges átadások alacsony száma, ami arra utal, hogy a kérelmezők tetszés szerint nyújthatnak be kérelmeket, ami nagyobb felelősséget ró a kívánatos célországokra. Ez nyilvánvalóan kiderül a 2014-es adatokból, amikor az első menedékjog iránti kérelmek 70 %-át mindössze öt tagállamban nyújtották be.

A Dublin III. Rendelet végrehajtása keretében mozgósított pénzügyi és emberi erőforrások ésszerű költsége

A dublini rendszerrel kapcsolatban 2014-ben végzett munka közvetlen és közvetett költségét mintegy 1 milliárd euróra becsülték. E mechanizmus hiánya még magasabb költségeket okozott volna az uniós tagállamoknak és az EGT-államoknak, az értékelés azonban megállapította, hogy a Dublin III. Rendelet általában véve nem volt hatékony. Hosszú az átadás jogilag előírt határideje, és csekély a tényleges átadások aránya: mindennek jelentős pénzügyi vonzata van a közvetett költségek; valamint a rendszer általános hatékonysága tekintetében. A szökés megakadályozására irányuló próbálkozás során egyes tagállamok rendkívül magas fogvatartási költséget viselnek. A szökés más közvetett költségeket is okoz és csökkenti a rendszer hatékonyságát. Az irreguláris migrációhoz kapcsolódó, magas társadalmi költségeket idéz elő, hogy a gyakorlatban nem kerül sor átadásokra és az elutasított kérelmezők visszatérésére. Becslések szerint a ténylegesen át nem adott dublini kérelmezők maximum 42 %-a irreguláris migránsként továbbra is az Unió területén tartózkodhat.

Nagy valószínűség szerint a jelenlegi rendszer továbbra sem lesz fenntartható a folytatódó migrációs nyomásra tekintettel. A rendszer rendkívül súlyos hiányosságát támasztotta alá az, hogy 2011-től ténylegesen felfüggesztették a Görögországba irányuló, a dublini rendszer szerinti átadásokat, különös tekintettel az elmúlt hónapokban Görögországba érkező nagyszámú migránsra.

3.4Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A külső értékelés mellett a Bizottság célzott konzultációkat folytatott az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága politikai csoportjainak LIBE-koordinátoraival, a tagállamokkal és egyéb érdekeltekkel.

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága politikai csoportjainak LIBE-koordinátorainak véleményét egy vitaanyag és a Dublin Rendelet külső értékelésének előzetes eredményei alapján kérték ki. Általában véve széles körű támogatás övezte a dublini rendszer reformját, valamint elismerték, hogy a meglévő helyzet nem tartható fenn. Míg egyesek támogatták a felelősség meghatározására vonatkozó objektív kritériumok kialakítását, többek között elosztási kulcsok formájában, mások annak fontosságát említették, hogy figyelembe vegyék a kérelmezők preferenciáit/jellemzőit, annak ellenére is, hogy ezt nehéz tárgyilagos, tisztességes és megvalósítható módon kivitelezni.

A tagállamokkal ugyanezen dokumentumok alapján konzultáltak. Egyetértettek abban, hogy a hatályos rendelet túl bonyolult és túlszabályozott, és ezért a közigazgatások nagyon nehezen tudják alkalmazni. A Dublin III. Rendelet 2013-as reformjával bevezetett módosítások következtében erősödtek a kérelmezők jogai, amivel vissza lehetett élni az egész rendszer működésének megbénítása céljából A legsürgetőbb végrehajtási problémaként a szabálytalan továbbutazásokat említették. Az alábbi két fő álláspont kristályosodott ki annak a vitának a során, hogy a jelenlegi, tisztán felelősség-elosztási jellegűből felelősség-megosztási eszközzé kell-e átalakítani a Dublin III. Rendeletet, vagy sem: egyes tagállamok azt sürgették, hogy elosztási kulcs segítségével hozzanak létre állandó tehermegosztási rendszert, mások pedig a jelenlegi rendszer megtartását és korszerűsítését támogatták, többek között a jogellenes beutazás kritériumának bevezetésével.

Eltértek az álláspontok azt illetően, hogy figyelembe kell-e venni a kérelmezők preferenciáit: Míg egyesek amellett érveltek, hogy a preferenciákat nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni, mivel ez csaknem elkerülhetetlenül szabálytalan továbbutazásokat okozna, mások határozottan ezzel szemben emeltek szót, mivel egyértelmű, objektív kritériumokra van szükség, és a preferenciák figyelembevétele bonyolult, eseti értékelést eredményezne. Továbbá a tagállamok emlékeztettek arra, hogy a kérelmezők nemzetközi védelmet igényelnek/üldözés elől menekülnek, és ezért nem szabad túl sok lehetőséget kínálni a végleges menedék országának megválasztása tekintetében, ugyanis a dublini rendszer nem egy (gazdasági) migrációs rendszer.

Kikértük más érdekeltek, pl. az UNHCR és a menekültügy területén tevékenykedő nem kormányzati szervezetek véleményét is. Egyetértettek abban, hogy a hatályos Dublin III. Rendelet fontos hiányosságokat mutat az alapjául szolgáló megfontolások – a jogellenes beutazás kritériuma mint elsődleges alapkritérium – tekintetében, valamint hogy az elmúlt hónapok során nyilvánvalóvá vált az alapvető reform szükségessége. Az általános nézet szerint a kérelmező preferenciáit vagy jellemzőit figyelembe kell venni egy felelős tagállamhoz való hozzárendelésekor, tekintetbe véve az integráció lehetőségeit és a szabálytalan továbbutazások csökkentését. Ugyanezen célból ki kell bővíteni a családdal kapcsolatos kritériumot. Sokan hangsúlyozták, hogy előrelépést kell elérni a tagállamok közötti egyenlő feltételek kialakítása terén, különösen a befogadási feltételek és eljárások tekintetében.

3.5Alapjogok

A javaslat maradéktalanul összhangban van az alapvető jogokkal és a Közösség általános elveivel, valamint a nemzetközi közjoggal.

Az, hogy megfelelőbben tájékoztatják a menedékkérőket e rendelet alkalmazásáról és az abban foglaltak alapján őket megillető jogokról és kötelességekről, egyrészt lehetővé teszi számukra, hogy jobban védelmezzék jogaikat, másrészt pedig elősegíti a szabálytalan továbbutazások mértékének csökkenését, mivel a menedékkérők hajlandóbbak lesznek a rendszer szabályainak betartására. A jogorvoslat hatályának megállapítása, és a határozathozatal harmonizált határidejének meghatározása révén erősödni fog a bírósági jogorvoslathoz való jog hatékonysága. A fellebbezés emellett automatikus halasztó hatállyal jár majd.

Erősödni fog a szabadsághoz való jog és a mozgás szabadsága azáltal, hogy lerövidítik azokat a határidőket, ameddig egy adott személy fogva tartható a rendeletben előírt kivételes körülmények között, és kizárólag akkor, ha ez összhangban van a szükségesség és az arányosság elvével.

Megerősítjük a családegyesítési jogot, különösen annak révén, hogy a testvérekre és a tranzitországokban létrejött családokra is kiterjesztjük a rendelet hatályát.

Szintén erősödnek a kísérő nélküli kiskorúak jogai azáltal, hogy jobban meghatározzuk a gyermek mindenek felett álló érdekének elvét, és olyan mechanizmust alakítunk ki, hogy kiskorú átadásakor minden alkalommal meghatározzák a gyermek mindenek felett álló érdekét.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az e javaslat végrehajtásának elősegítéséhez szükséges, a 2017 és 2020 közötti időszakra előirányzott összes pénzügyi forrás 1828,6 millió EUR-t tesz ki. Ez fedezné az áthelyezési költségeket az követően, hogy egy tagállam érdekében életbe léptetik a korrekciós célú elosztási mechanizmust, a menedékkérők regisztrálására és automatikus elosztására szolgáló informatikai rendszer létrehozását és működését, és ugyanakkor támogatná a szükséges befogadási kapacitás kifejlesztését az infrastruktúra és a folyó költségek tekintetében, különösen azokban a tagállamokban, amelyek mostanáig csak kisszámú menedékkérővel foglalkoztak.

A pénzügyi szükségletek összeegyeztethetők a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel, és az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben 16 meghatározott különleges eszközök igénybevételével járhatnak.

5.A JAVASLAT RENDELKEZÉSEINEK RÉSZLETES MAGYARÁZATA

A javaslat megtartja a kapcsolatot a menekültügy terén viselt felelősség, valamint a külső határok védelmével kapcsolatos tagállami kötelezettségek tiszteletben tartása között, eltekintve a család egységének és a gyermek mindenek felett álló érdekének megóvása céljából kialakított kivételektől. Lényegében megőrizzük a felelősség felosztásának jelenlegi kritériumait, azonban célzott módosításokat javasolunk, különösen azért, hogy a család fogalmának kiterjesztése révén a dublini rendszer szerint erősödjön a család egysége.

A főbb módosítások fő célja egyrészt a rendszer hatékonyságának javítása, elsősorban azáltal, hogy a felelősség megállapítását követően fenntartjuk az adott tagállam stabil felelősségét a szóban forgó kérelem kivizsgálásáért. A módosítások másrészt a szabálytalan továbbutazások korlátozására szolgálnak, különösen úgy, hogy töröljük a tagállamok közötti felelősség átadására vonatkozó szabályokat.

A rendszert egy referenciakulcson alapuló új, korrekciós célú elosztási mechanizmus egészíti ki, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi a kérelmezők elosztásának kiigazítását. Tehát a rendszer a tagállamok közötti megfelelő felelősségmegosztás meghonosítása révén képes kezelni azokat helyzeteket, amikor a tagállamok menekültügyi rendszereire aránytalan nyomás nehezedik.

I. A Dublini Rendelet korszerűsítése és hatékonyságának fokozása

Különféle módosításokra tettünk javaslatot abból a célból, hogy biztosítsuk a dublini eljárás zökkenőmentes és fenntartató működését, és az eljárás gyorsan hozzáférést biztosítson a vizsgálati eljáráshoz és védelemben részesítse az arra rászorulókat, valamint visszatartsa a szabálytalan továbbutazásokat. E módosítások különösen az alábbiak:

Olyan új kötelezettség bevezetése, amely előírja, hogy a kérelmezőnek az első jogellenes beutazás helye szerinti tagállamban, vagy jogszerű tartózkodás esetén, abban a tagállamban kell benyújtania a kérelmét. A cél az áramlások rendezett kezelésének biztosítása, hogy megkönnyítsük a felelős tagállam meghatározását és megakadályozzuk a szabálytalan továbbutazásokat. E módosítás egyértelművé tette, hogy a kérelmezőnek nincs joga megválasztani sem a kérelem tagállamát, sem a kérelem megvizsgálásáért felelős tagállamot. Ha egy adott kérelmező nem tesz eleget ennek az új kötelezettségnek, a tagállamnak gyorsított eljárásban kell megvizsgálnia a kérelmet. Ezenfelül a szóban forgó kérelmező csupán ott jogosult anyagi befogadási jogokra, ahol tartózkodni köteles.

A rendelet olyan kötelezettséget vezet be a kérelem helye szerinti tagállam számára, hogy a felelős tagállam meghatározására irányuló eljárás megindítását megelőzően ellenőrizze, hogy elfogadhatatlan-e a kérelem annak alapján, hogy a kérelmező az első menedék országából vagy biztonságos harmadik országból érkezett. Ilyen esetben elrendelik a kérelmező visszatérését a szóban forgó első országba vagy a biztonságos harmadik országba, és azt a tagállamot tekintik az e kérelem vizsgálatáért felelős tagállamnak, amely az elfogadhatatlansági ellenőrzést elvégezte. A kérelem helye szerinti tagállamnak ellenőriznie kell továbbá, hogy a kérelmező biztonságos származási országból érkezett-e vagy biztonsági kockázatot jelent-e; ilyen esetben a kérelem helye szerinti tagállam felelős, és neki kell gyorsított eljárásban megvizsgálnia a kérelmet.

A rendelet olyan szabályt vezet be, miszerint az a tagállam, amely felelős tagállamként megvizsgálta a kérelmet, továbbra is felelős marad az adott kérelmező jövőbeni nyilatkozatainak és kérelmeinek vizsgálatáért. Ez megerősíti azt az új szabályt, hogy csupán egy tagállam felelős és marad felelős egy kérelem megvizsgálásáért, valamint hogy a felelősségi kritériumokat csupán egyszer kell alkalmazni.

Megerősítettük a kérelmezők együttműködésére vonatkozó követelményt az alábbiak biztosítása érdekében: a jogállás meghatározására irányuló eljárásokhoz való gyors hozzáférés, a rendszer helyes működése, valamint a szabályok kikerülésének, különösen a szökés megakadályozása. A rendelet arányos kötelezettségeket állapít meg a kérelmezőre nézve a felelős tagállam meghatározása szempontjából releváns valamennyi adat és információ időszerű benyújtása, valamint a tagállamok illetékes hatóságaival való együttműködés tekintetében. A jogszabály kifejezetten meghatározza, hogy a kérelmezők kötelesek jelen lenni és az érintett tagállam hatóságai számára elérhető helyen tartózkodni, valamint tiszteletben tartani az átadási határozatot. A rendeletbe foglalt jogi kötelezettségek megszegése arányos eljárási következményekkel jár majd a kérelmezőre, ilyen például az indokolatlanul későn benyújtott információk elfogadásának kizárása.

A rendelet bővíti a kérelmezőknek nyújtandó tájékoztatás körét. A személyes meghallgatás a felelős tagállam meghatározását segíti elő az összes szükséges információ összegyűjtése révén, nem okozhat azonban eljárási késedelmet, amennyiben a kérelmező megszökött vagy már elegendő információt szolgáltattak.

A felelősség meghatározására szolgáló kritériumok sorrendjére vonatkozó szabály kifejezetten leszögezi, hogy a kritériumok csupán egyszer alkalmazhatók. Ez azt jelenti, hogy a második kérelemtől fogva kivétel nélkül alkalmazni fogják a visszafogadási (visszavételi) szabályokat. Mostantól minden kritériumra, így a családtagokra és a kiskorúakra vonatkozókra is alkalmazandó az a szabály, miszerint a kritériumok meghatározásakor azt a helyzetet kell alapul venni, ami a kérelmező kérelmének valamely tagállamhoz történő első benyújtásakor fennállt. A vonatkozó információk benyújtásával kapcsolatos egyértelmű, jogvesztő határidő lehetővé teszi a gyors értékelést és határozathozatalt.

A családtagok fogalmát kétféleképpen terjesztettük ki: (1) a kérelmező testvérére vagy testvéreire, és (2) a származási ország elhagyása után, azonban a tagállam területére való megérkezés előtt kialakult családi kapcsolatokra. A testvérek eléggé célzott, de mégis fontos kategóriát jelentenek, amely esetében viszonylag könnyű a bizonyítás lehetősége és a családi kapcsolat ellenőrzése, tehát csekély a visszaélés lehetősége. Az átutazás során kialakult családokra történő kiterjesztés a közelmúlt migrációs jelenségeit tükrözi, például az EU-ba érkezést megelőzően a származási országon kívül, pl. menekülttáborokban töltött hosszabb tartózkodási időt. A család fogalmának szóban forgó, célzott bővítései várhatóan csökkentik a szabálytalan továbbutazás és a szökés veszélyét a kiterjesztett szabályok hatálya alá tartozó személyek esetében.

Számos módosítást javasoltunk a 14., 15. és 16. cikkbe foglalt felelősségi kritériumok korszerűsítése céljából. Pontosítottuk a 14 cikkben szereplő, vízumokkal és tartózkodási okmányokkal kapcsolatos felelősségi kritériumokat. A jogellenes beutazásról szóló 15. cikkben töröltünk azt a szakaszt, miszerint 12 hónapos jogellenes tartózkodást követően megszűnik a felelősség, valamint a jogellenes tartózkodásra vonatkozó bonyolult és nehezen igazolható rendelkezést. Ami a vízummentes beutazásra vonatkozó kritériumot illeti, szintén töröltük a vízumköteles tagállamokba való későbbi beutazásokra vonatkozó kivételt, összhangban azzal a megközelítéssel, hogy főszabály szerint az első belépés helye szerint tagállamnak kell felelősnek lennie, és annak érdekében, hogy megakadályozzuk a belépést követő, indokolatlan és szabálytalan továbbutazásokat. Szűkítettük a mérlegelésre vonatkozó szakaszt, hogy azt kizárólag humanitárius okokból, a tágabb családdal kapcsolatban alkalmazzák.

A módosított rendelet rövidebb határidőket állapít meg a dublini eljárás különböző lépései tekintetében, annak érdekében, hogy gyorsítsa a meghatározási eljárást és gyorsabb hozzáférést biztosítson a kérelmező számára a menekültügyi eljáráshoz. Ez az átvétel iránti kérelmek benyújtására és megválaszolására, a visszavételi értesítésekre, és az átadási határozatok meghozatalára vonatkozó határidőket érinti. A határidők rövidítése következtében a sürgősségi eljárást töröltük.

A határidők lejárta már nem eredményezi a felelősség tagállamok közötti átszállását (kivéve az átvétel iránti kérelmek megválaszolásának határidejét). A jelek szerint a szóban forgó felelősség-átszállás ösztönözte a szabályok megkerülését és az eljárás akadályozását. Az új szabályok szerint viszont, ha egyszer meghatározták a felelős tagállamot, e tagállamnak kell felelősnek maradnia.

A visszavétel iránti kérelmeket egyszerű visszavételi értesítésekké alakítottuk át, mivel egyértelmű, hogy melyik a felelős tagállam, és már nem lesz semmiféle lehetőség arra, hogy a felelősség átszálljon. A szóban forgó értesítéseket nem kell megválaszolni, csak kézhezvételüket kell azonnal megerősíteni. Ez komoly eszközt jelent majd a szabálytalan továbbutazások kezelésére, tekintve, hogy jelenleg a visszavétel iránti kérelmek gyakoribbak az átvétel iránti kérelmeknél.

Ehhez kapcsolódnak a visszavételi célú átadást követő kérelem vizsgálatára vonatkozó eljárási következmények. A szabályokat abban a tekintetben módosítottuk, hogy a felelős tagállamnak hogyan kell megvizsgálnia az adott személy visszavétele utáni kérelmet ahhoz, hogy elrettentsen a szabálytalan továbbutazásoktól és szankcionálja azokat.

Bevezettük a felelős tagállamot terhelő azon kötelezettséget, hogy vissza kell vennie azt a nemzetközi védelemben részesülő személyt, aki kérelmet nyújtott be vagy jogellenesen tartózkodik egy másik tagállamban. Ez a kötelezettség biztosítja majd a tagállamok számára a szükséges jogi eszközt a visszaadások végrehajtásához, ami fontos szerepet játszik a szabálytalan továbbutazások korlátozásában.

A jogorvoslati eljárás jelentős gyorsítása és összehangolása érdekében kiigazítottuk a jogorvoslati szabályokat. A különleges, rövid határidők megállapítása mellett a jogorvoslat igénybevétele automatikus halasztó hatállyal bír majd az átadásra nézve. Új jogorvoslatot vezettünk be azokban az esetekben, amikor nem hoznak átadási határozatot, és a kérelmező azt állítja, hogy a családtagja vagy – kiskorúak esetén – hozzátartozója jogszerűen tartózkodik egy másik tagállamban.

Hivatalosan nem alkalmazzák vitarendezési mechanizmusként, ezért szükségtelennek látszik és meg kell szüntetni az egyeztetési eljárást, mivel azt (noha kissé eltérő formában) az 1990. évi Dublini Egyezmény már előirányozta.

A javaslat szerint a meglévő korai előrejelző és készenléti mechanizmus célkitűzéseit az Európai Unió új Menekültügyi Ügynöksége venné át, amint az különösen az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségére vonatkozó javaslat ellenőrzésről és értékelésről szóló 5. fejezetében, valamint operatív és technikai segítségnyújtásról szóló 6. fejezetében szerepel. A mechanizmust ezért töröltük a Dublini Rendeletből.

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége létrehozza dublini egységek hálózatát, amely az Ügynökség égisze alatt működik abból célból, hogy a rendelet alkalmazásával kapcsolatos valamennyi ügyben – többek között gyakorlati eszközök és iránymutatás kidolgozása terén – fokozza a gyakorlati együttműködést és az információcserét.

 A kísérő nélküli kiskorúak tekintetében a javaslat tisztázza, hogy az a tagállam felelős, ahol a kiskorú először nyújtotta be a nemzetközi védelem iránti kérelmét, kivéve, ha igazolták, hogy ez ellentétes a kiskorú mindenek felett álló érdekével. Ez a szabály lehetővé teszi a felelős tagállam gyors meghatározását, és így ez a kiszolgáltatott kérelmezői csoport gyorsan igénybe veheti az eljárást, a javasolt lerövidített határidőkre is figyelemmel.

Kiigazítottuk a kísérő nélküli kiskorúkra vonatkozó garanciákról szóló rendelkezést, hogy operatívabb jellegűvé tegyük a mindenek felett álló érdek vizsgálatát. Így a kísérő nélküli kiskorú másik tagállamba való átadását megelőzően az átadó tagállam megbizonyosodik arról, hogy az a tagállam haladéktalanul meghozza a menekültügyi eljárásokról és a befogadási feltételekről szóló irányelvek alapján szükséges intézkedéseket. A rendelet azt is előírja, hogy a kísérő nélküli kiskorú átadására vonatkozó határozatokat az érintett mindenek felett álló érdekére vonatkozó, képzett személyzet által gyorsan elvégzett vizsgálatnak kell megelőznie.

II. Korrekciós célú elosztási mechanizmus

Az átdolgozott rendelet korrekciós célú elosztási mechanizmust hoz létre a tagállamok közötti méltányos felelősség-megosztás, valamint a kérelmezők nemzetközi védelem iránti eljárásokhoz való gyors hozzáférésének biztosítása érdekében, olyan helyzetekben, amikor egy tagállamra aránytalan nyomást gyakorol a rendelet alapján a felelőssége alá tartozó, nemzetközi védelem iránti kérelmek száma. Enyhíteni kell a felelősségi kritériumok alkalmazása következtében a tagállamok között a menedékjog iránti kérelmek aránya tekintetében kialakuló jelentős aránytalanságot.

Regisztrációs és ellenőrzési rendszer

Automatikus rendszer jön létre, amely lehetővé teszi minden kérelem regisztrálását és annak ellenőrzését, hogy az egyes tagállamok az összes kérelem hány százalékát fogadják. A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA) felel majd a rendszer kifejlesztéséért és technikai működésért. A kérelem benyújtását követően a tagállam regisztrálja a kérelmet az automatikus rendszerben, amely minden kérelmet egyedi kérelemszámon fog nyilvántartani. Ha egy tagállamot felelős tagállamként határoznak meg, ezt az információt is beviszik a rendszerbe. Az automatikus rendszer valós időben jelzi továbbá, hogy összesen hány kérelmet nyújtottak be az EU-n belül és tagállamonként, valamint – a tagállami felelősség meghatározása után – az egyes tagállamok által, felelős tagállamként megvizsgálandó kérelmek számát, továbbá azt, hogy ez milyen arányt képvisel a többi tagállamhoz képest. A rendszer emellett feltünteti az egyes tagállamokba ténylegesen áttelepített személyek számát.

A korrekciós célú elosztási mechanizmus elindítása

A megfelelő részarányok kiszámításának alapját az adott tagállam felelőssége alá tartozó kérelmek száma és az érintett tagállam által ténylegesen áttelepített személyek száma képezi. Ez magában foglalja azokat a kérelmeket is, amelyért az adott tagállam volna felelős az elfogadhatatlanság ellenőrzése, a biztonságos származási országgal kapcsolatos és biztonsági okok alapján. A kiszámítás az attól a naptól számított egyéves alapon történik, vagyis az előző évben érkezett azon új kérelmek száma alapján, amelyek esetében az adott tagállamot jelölték meg felelősként a rendszerben, és a ténylegesen áttelepített személyek száma alapján. A rendszer folyamatosan kiszámítja azon kérelmek százalékos arányát, amelyek tekintetében az egyes tagállamokat jelölték ki felelősként, és összeveti azt egy kulcson alapuló referenciaszázalékkal. Ez a referenciakulcs két, egyenlően 50 %-os súlyozó tényezőn alapul; az adott tagállam népességének méretén és teljes GDP-jén.

A korrekciós célú elosztási mechanizmus alkalmazása automatikusan megkezdődik egy adott tagállam javára, ha az adott tagállam felelőssége alá tartozó nemzetközi védelem iránti kérelmek száma meghaladja a referenciakulccsal meghatározott szám 150 %-át.

A kérelmek referenciakulccsal történő elosztása és a mechanizmus megszüntetése

A mechanizmus elindulásától kezdve az aránytalan nyomással küzdő tagállamban benyújtott minden új kérelmeket – az elfogadhatósági ellenőrzés után, de a dublini ellenőrzést megelőzően – elosztják azon tagállamok között, amelyek a referenciakulcsban meghatározott számúnál kevesebb kérelem tekintetében töltik be a felelős tagállam szerepét; a referenciakulcs alapján arányosan történik az elosztás az említett tagállamok között. Ha egy tagállam esetében a felelőssége alá tartozó kérelmek száma meghaladja a referenciakulcsban meghatározott számot, nem osztanak rá további kérelmeket.

Az elosztás mindaddig folytatódik, amíg az aránytalan nyomással küzdő tagállam ügyszáma meghaladja referenciaszámának 150 %-át.

Az elosztási mechanizmus hatálya alá tartozó családtagokat ugyanazon tagállamhoz rendelik hozzá. A korrekciós célú elosztási mechanizmus következtében a családtagok nem szakadhatnak el egymástól.

Pénzügyi szolidaritás

Az elosztásban részt vevő tagállamok dönthetnek úgy, hogy ideiglenesen, tizenkét hónapig nem vesznek részt a korrekciós mechanizmusban. A tagállam beviszi ezt az információt az automatikus rendszerbe, és értesíti erről a többi tagállamot, a Bizottságot és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét. Ezután más tagállamok között osztják el azokat a kérelmeket, amelyeket különben ehhez a tagállamhoz rendelnének. Annak a tagállamnak, amely ideiglenesen nem vesz részt a korrekciós célú elosztási mechanizmusban, kérelmenként 250 000 EUR szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie azoknak a tagállamoknak, amelyeket a szóban forgó kérelmek vizsgálatáért felelős tagállamként határoztak meg. A Bizottságnak végrehajtási aktust kell elfogadnia, amelyben megállapítja a szolidaritási hozzájárulási mechanizmus végrajtásának gyakorlati szabályait. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége figyelemmel kíséri a pénzügyi szolidaritási mechanizmus alkalmazását, és évente jelentést tesz arról a Bizottságnak.

Az átadó tagállamban és az elosztás szerinti céltagállamban követett eljárás

A korrekciós mechanizmussal előnyben részesített tagállam átadja a kérelmezőt az elosztás szerinti céltagállamnak, valamint továbbítja a kérelmező ujjnyomatait annak érdekében, hogy lehetővé tegye az elosztás szerinti céltagállamban végzendő biztonsági ellenőrzést. Ennek célja, hogy megelőzze az áthelyezési határozatok végrehajtása során felmerülő elosztási nehézségeket. Az átadást követően az elosztás szerinti céltagállam elvégzi a dublini ellenőrzést annak tisztázása céljából, hogy a kérelmező ügyében alkalmazni kell-e olyan elsődleges kritériumokat, mint például a másik tagállamban tartózkodó család. Ha ez a helyzet, a kérelmezőt átadják az adott tagállamnak, amely ennek megfelelően a felelős tagállam.

Felülvizsgálati záradék

A rendelet előírja, hogy a Bizottság 18 hónappal e rendelet hatálybalépését követően, és azután évente felülvizsgálja a korrekciós célú elosztási mechanizmus működését annak értékelése céljából, hogy e mechanizmus megfelel-e azon célkitűzésének, hogy biztosítsa a tagállamok közötti méltányos felelősség-megosztást és egyes tagállamokat mentesítsen az aránytalan nyomás alól.

A Bizottság különösen azt ellenőrzi,hogy korrekciós célú elosztási mechanizmus életben léptetésének és megszüntetésének küszöbértéke hatékonyan biztosítja-e a tagállamok közötti méltányos felelősség-megosztást, valamint a kérelmezők gyors hozzáférését a nemzetközi védelem megadása iránti eljárásokhoz olyan helyzetekben, amikor egy tagállamra aránytalan nyomást gyakorol azon nemzetközi védelem iránti kérelmek száma, amelyek tekintetében e rendelet alapján felelős.

 604/2013

2016/0133 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

ê 604/2013 (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(1)Az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendeletet 17  604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet 18 Õ jelentősen módosítani kell. Az áttekinthetőség érdekében az említett rendeletet át kell dolgozni.

ê 604/2013 preambulumbekezdés2

(2)A közös európai menekültügyi rendszerre is kiterjedő közös menekültpolitika az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség fokozatos létrehozására irányuló célkitűzése szerves részét képezi, amely nyitva áll mindazok számára, akik kényszerítő körülmények miatt jogszerűen keresnek védelmet az Unióban.

ê 604/2013 preambulumbekezdés3

(3)Az Európai Tanács az 1999. október 15–16-i tamperei rendkívüli ülésén egyetértett abban, hogy olyan közös európai menekültügyi rendszert kell kidolgozni, amely az 1967. január 31-i Új szöveg York-i jegyzőkönyvvel kiegészített, a menekültek helyzetéről szóló 1951. július 28-i genfi egyezmény (a továbbiakban: a genfi egyezmény) teljes és átfogó alkalmazásán alapul, biztosítva ily módon, hogy senkit nem küldenek vissza oda, ahol üldöztetésnek lenne kitéve, vagyis tiszteletben tartva a visszaküldés (refoulement) tilalmának elvét. Ebben a tekintetben és az érintett, az e rendeletben megállapított felelősségi feltételek sérelme nélkül a tagállamok, amelyek mind tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét, harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában biztonságos országoknak tekintendők.

ê 604/2013 preambulumbekezdés4

(4)A tamperei következtetések azt is megállapították, hogy ennek a rendszernek rövid időn belül ki kell terjednie egy világos és alkalmazható módszer kialakítására is a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározása céljából.

ê 604/2013 preambulumbekezdés5

(5)E módszernek mind a tagállamok, mind az érintett személyek vonatkozásában tárgyilagos és méltányos szempontokon kell alapulnia. Lehetővé kell tennie különösen a felelős tagállam gyors meghatározását, hogy a nemzetközi védelem megadására vonatkozó eljáráshoz való hatékony hozzáférés biztosított legyen, és a nemzetközi védelem iránti kérelmekkel kapcsolatos gyors döntéshozatal ne kerüljön veszélybe.

ê 604/2013 preambulumbekezdés6

(6)Mostanra lezárult a közös európai menekültügyi rendszer bevezetésének első szakasza, amely hosszú távon várhatóan közös eljárást és egységes jogállást biztosít a nemzetközi védelemben részesülők számára az Unió egész területén. Az Európai Tanács 2004. november 4-i ülésén elfogadta a hágai programot, amely meghatározta a 2005–2010 közötti időszakban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben megvalósítandó célokat. E tekintetben a hágai program arra hívta fel az Európai Bizottságot, hogy fejezze be az első szakasz során elfogadott jogi eszközei értékelését, valamint terjessze az Európai Parlament és a Tanács elé a második szakasz eszközeit és intézkedéseit azzal a céllal, hogy azokat 2010 vége előtt elfogadják.

ê 604/2013 (7) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(7)Az Európai Tanács a Stockholmi Programban ismételten megerősítette, hogy elkötelezett azon célkitűzés végrehajtása mellett, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78. cikkével összhangban legkésőbb 2012-ig egy közös és szolidáris védelmi területet hozzon létre a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára. Hangsúlyozta továbbá, hogy a dublini rendszer továbbra is a közös európai menekültügyi rendszer létrehozásának egyik sarokkövét jelenti, mivel egyértelműen megállapítja a tagállamok hatásköreit a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásával kapcsolatban. ð 2015 májusában a Bizottság az európai migrációs stratégiáról szóló közleményben megjegyezte, hogy értékelni fogja a Dublini Rendeletet, és szükség esetén javaslatot tesz annak felülvizsgálatára különösen az európai menedékkérők igazságosabb elosztásának biztosítása érdekében ï.

ê 604/2013 (8) preambulumbekezdés

(8)A 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 19 létrehozott Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EMTH) forrásait rendelkezésre kell bocsátani annak érdekében, hogy a tagállamoknak az e rendelet végrehajtásáért felelős vonatkozó szolgálatai megfelelő támogatást kaphassanak. Az EMTH-nak elsősorban szolidaritási intézkedéseket – például menekültügyi intervenciós szakértői állományt és menekültügyi támogató csoportokat – kell biztosítania, abból a célból, hogy segítsenek egyrészt a különösen nagy terhelésnek kitett tagállamoknak, illetve olyan esetekben, amikor a nemzetközi védelmet kérelmezők (a továbbiakban: a kérelmezők) nem részesülhetnek megfelelő bánásmódban különösen a befogadás és a védelem tekintetében.

ò új szöveg

(9)Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének megfelelő támogatást kell nyújtania e rendelet végrehajtásához, különösen a menedékkérők korrekciós célú elosztási mechanizmus alapján történő elosztására vonatkozó referenciakulcs létrehozásával, a referenciakulcs alapjául szolgáló számadatok éves kiigazításával, valamint az Eurostat-adatokon alapuló referenciakulcs meghatározásával.

ê 604/2013 (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(10)Az első szakaszba tartozó jogi aktusok  604/2013/EU rendelet Õ végrehajtásáról készített értékelés eredményeire tekintettel indokolt megerősíteni e szakaszban a 343/2003/EK 604/2013/EU rendeletet alátámasztó elveket, és egyúttal el kell végezni a szükséges fejlesztéseket a dublini rendszer, valamint az e rendszer keretében a kérelmezőknek nyújtott védelem hatékonysága tekintetében szerzett tapasztalatokra tekintettel. Mivel a dublini rendszer megfelelő működése alapvető fontossággal bír a közös európai menekültügyi rendszer számára, alapelveit és működését felül kell vizsgálni a közös európai menekültügyi rendszer egyéb elemei és az uniós szolidaritási eszközök kiépítése során. Átfogó alkalmassági ellenőrzésről kell rendelkezni a dublini rendszer jogi, gazdasági és társadalmi hatásaira kiterjedő, bizonyítékokkal alátámasztott felülvizsgálatának elvégzése révén, amely magában foglalja annak az alapvető jogokra gyakorolt hatását is. ð Ezen értékelés alapján, valamint a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és más érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően helyénvalónak tűnik az is, hogy a rendelet olyan intézkedéseket állapítson meg, amelyek a nemzetközi védelem iránti kérelmek tekintetében a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásához szükségesek, különösen annak biztosítására, hogy ne nehezedjék aránytalan teher néhány tagállamra. ï

ê 604/2013 (10) preambulumbekezdés

(11)A nemzetközi védelmet kérelmezők, illetve az abban részesülő személyekkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása, valamint a hatályos uniós menekültügyi vívmányokkal – különösen a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 20 – való összhang biztosítása érdekében e rendelet hatálya kiterjed a kiegészítő védelmet kérelmező, valamint a kiegészítő védelemre jogosult személyekre is.

ò új szöveg

(12)Annak biztosítására, hogy a felelős tagállam visszavegye azokat a nemzetközi védelemben részesülő kérelmezőket, akik anélkül léptek a felelős tagállamtól eltérő másik tagállam területére, hogy teljesítenék az e másik tagállamban való tartózkodás feltételeit, e rendelet hatályát ki kell terjeszteni a nemzetközi védelemben részesülő személyekre.

ê 604/2013 (11) preambulumbekezdés

(13)A nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet 21 kell alkalmazni a felelős tagállam meghatározására vonatkozó, e rendeletben szabályozott eljárásra, figyelembe véve az említett irányelv alkalmazására vonatkozó korlátozásokat is.

ê 604/2013 (12) preambulumbekezdés

(14)Emellett a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet 22 is alkalmazni kell, az e rendeletben szabályozott eljárási biztosítékokra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, figyelembe véve az említett irányelv alkalmazására vonatkozó korlátozásokat is.

ê 604/2013 (13) preambulumbekezdés

(15)Az ENSZ 1989. évi, a gyermek jogairól szóló egyezményével és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban e rendelet alkalmazása során a tagállamoknak elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk. A gyermek mindenek felett álló érdekének vizsgálata során a tagállamoknak különösen a kiskorú jólétét és szociális fejlődését, a személyi biztonságát érintő megfontolásokat, valamint véleményét kell – életkorának és érettségi fokának megfelelően – figyelembe venniük, ideértve a kiskorú hátterét is. Ezenkívül külön eljárási garanciákat kell meghatározni a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozóan különös kiszolgáltatottságukra tekintettel.

ê 604/2013 (14) preambulumbekezdés

(16)Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban a tagállamoknak e rendelet alkalmazása során mindenekelőtt a családi élet tiszteletben tartására kell ügyelniük.

ò új szöveg

(17)Annak megakadályozása érdekében, hogy elfogadhatatlan követeléssel előálló vagy valószínűsíthetően nemzetközi védelemre nem szoruló, vagy biztonsági kockázatot jelentő kérelmezőket helyezzenek át a tagállamok között, biztosítani kell, hogy az a tagállam, amelyben először benyújtják a kérelmet, ellenőrizze a kérelem elfogadhatóságát az első menedék országa és biztonságos harmadik ország tekintetében, valamint gyorsított eljárásban vizsgálja meg a biztonságos harmadik országok uniós jegyzékén szereplő országból származó kérelmezők kérelmeit és a biztonsági aggályokat jelentő kérelmezőket.

ê 604/2013 (15) preambulumbekezdés

(18)Ugyanazon család tagjai által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmek egyetlen tagállam által történő együttes elbírálása lehetővé teszi annak biztosítását, hogy a kérelmeket alaposan megvizsgálják, azok tárgyában következetes határozatokat hozzanak, valamint ne válasszák szét az egy családhoz tartozókat.

ò új szöveg

(19)E rendeletben a családtag fogalommeghatározása magában foglalja a kérelmező testvérét vagy testvéreit. A testvérek egyesítése különösen fontos a kérelmezők beilleszkedési lehetőségeinek javítása, ezáltal pedig a szabálytalan továbbutazás elkerülése érdekében. A családtag fogalom terjedelmének tükröznie kell továbbá a jelenlegi migrációs tendenciákat, melyek szerint a kérelmezők gyakran hosszú ideig tartó átutazás után érkeznek a tagállamok területére. A fogalommeghatározásnak ezért magában kell foglalnia a származási országon kívül, de a tagállam területére történő megérkezés előtt létrejött családokat. A fogalommeghatározás alkalmazási körének e korlátozott és célzott kiterjesztése várhatóan csökkenteni fogja a menedékkérők ösztönzését az Unión belüli szabálytalan továbbutazásra.

ê 604/2013 (16) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(20)A család egysége és a gyermek mindenek felett álló érdeke elvének teljes körű tiszteletben tartása érdekében kötelező felelősségi feltétellé kell tenni a kérelmező és a gyermeke, testvére vagy szülője közötti – a kérelmező terhességén vagy anyaságán, egészségi állapotán vagy idős korán alapuló – eltartotti viszony fennállását. Amennyiben a kérelmező kísérő nélküli kiskorú, a róla gondoskodni képes családtag vagy hozzátartozó másik tagállam területén való tartózkodását is kötelező felelősségi feltétellé kell tenni. ð Annak érdekében, hogy visszaszorítsák a kísérő nélküli kiskorúak szabálytalan továbbutazását – ami családtag vagy rokon nélkül nem szolgálja mindenek felett álló érdeküket, – a felelős tagállamnak annak a tagállamnak kell lennie, ahol a kísérő nélküli kiskorú először nyújtotta be nemzetközi védelem iránti kérelmet, kivéve, ha bizonyítottan nem ez szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét. A kísérő nélküli kiskorú másik tagállamba történő átadása előtt az átadó tagállamnak meg kell bizonyosodnia afelől, hogy a fenti tagállam minden szükséges és megfelelő intézkedést megtesz a gyermek megfelelő védelmének biztosítása érdekében, és különösen gyorsan képviselőt vagy képviselőket jelöl ki azzal a feladattal, hogy biztosítsák a kiskorúakat megillető összes jog tiszteletben tartását. A kísérő nélküli kiskorúak átadásáról szóló határozat meghozatala előtt kellő képesítéssel és szakértelemmel rendelkező alkalmazottaknak kell megvizsgálniuk a gyermek mindenek felett álló érdekét. ï

ê 604/2013 (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(21)ð A rendszer hatékonyságát és fenntarthatóságát alááshatja, ha egy tagállam felelősséget vállal a hozzá benyújtott kérelmeket illetően olyan esetekben, amikor azok megvizsgálásáért az e rendeletben megállapított kritériumok alapján nem ő felelős; és ez csak kivételes esetben fordulhat elő. ï Bármely  Ezért a Õ tagállam ð csak ï számára lehetővé kell tenni, hogy – elsősorban humanitárius és kivételes okból, ð különösen családi okokból ï – eltérjen térhet el a felelősségi feltételektől ð a felelős tagállam meghatározása előtt ï a családtagok, hozzátartozók és a kérelmezővel egyéb családi kapcsolatban álló személyek egyesítése érdekében, és vizsgálhatja meg akkor is megvizsgálja a hozzá vagy másik tagállamban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet, még akkor is, ha annak megvizsgálásáért az e rendeletben megállapított kötelező feltételek szerint nem felelős

ò (új szöveg)

(22)Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet célkitűzései megvalósuljanak és alkalmazásának akadályai elháruljanak, és különösen a tagállamok közötti szökés és szabálytalan továbbutazás megakadályozása érdekében, az eljárásra vonatkozóan a kérelmezőre nézve egyértelmű kötelezettségeket kell megállapítani, amelyekről időben megfelelően tájékoztatni kell. A fenti jogi kötelezettségek megsértésnek megfelelő és arányos eljárási következményekkel kell járnia a kérelmező, valamint megfelelő és arányos következményekkel annak befogadási feltételei tekintetében. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelően, annak a tagállamnak, ahol ilyen kérelmező tartózkodik, minden esetben biztosítani kell a szóban forgó személy közvetlen anyagi szükségleteinek ellátását.

ê 604/2013 (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(23)A nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározásának elősegítése érdekében a kérelmezőt személyesen meg kell hallgatni, ð kivéve, ha a kérelmező megszökött, vagy a kérelmező által benyújtott információk elegendőek a felelős tagállam meghatározásához ï. A nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell  különösen Õ e rendelet alkalmazásáról, ð arról, hogy nincs lehetősége megválasztani, hogy mely tagállam vizsgálja meg menedékkérelmét; az e rendeletből fakadó kötelezettségeiről, valamint azok nem teljesítésének következményéről ï és annak lehetőségéről, hogy a felelős tagállam meghatározásának elősegítése érdekében tájékoztatást adjon a meghallgatáson a tagállamokban tartózkodó családtagjairól, hozzátartozóiról és a vele egyéb családi kapcsolatban álló személyekről.

ê 604/2013 (19) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(24)Az érintett személyek jogainak hatékony védelme érdekében jogi biztosítékokat és hatékony jogorvoslati eszközöket kell biztosítani a felelős tagállamnak való átadásra vonatkozó határozatokkal kapcsolatban, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkével összhangban. ð Hatékony jogorvoslatot kell biztosítani olyan helyzetekben is, amikor nem hoznak átadásra vonatkozó határozatot, de a kérelmező állítása szerint másik tagállam felelős annak alapján, hogy egy másik tagállamban családtaggal, vagy kísérő nélküli kiskorúak esetében hozzátartozóval rendelkezik. ï A nemzetközi jog tiszteletben tartása érdekében az ilyen határozatok elleni hatékony jogorvoslatnak egyaránt ki kell terjednie e rendelet alkalmazásának, valamint az azon tagállamban fennálló jogi és ténybeli helyzetnek a megvizsgálására, amelynek a kérelmezőt átadják. ð A hatékony jogorvoslat hatályát annak értékelésére kell korlátozni, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy sérül a kérelmező családi élet tiszteletben tartásához való joga, a gyermek jogai, az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma. ï

ò új szöveg

(25)Az e rendelet alapján felelősként meghatározott tagállam felelős marad a szóban forgó kérelmező minden egyes kérelmének – későbbi kérelmeit is ideértve – megvizsgálásáért a 2013/32/EU irányelv 40., 41. és 42. cikkével összhangban függetlenül attól, hogy a kérelmező elhagyta-e a tagállamok területét vagy kitoloncolták-e onnan. A 604/2013/EU rendelet azon rendelkezései, amelyek egyes körülmények között – ideértve azt is, amikor az átadások végrehajtására szabott határidők egy bizonyos ideje lejártak – a felelősség megszűnéséről rendelkeztek, a szökésre ösztönzőként hatottak, ezért azokat el kell hagyni.

(26)A gyors felelősségmeghatározás és a nemzetközi védelmet kérelmezők tagállamok közötti gyors elosztása érdekében ésszerűsíteni és a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell az átvétel iránti megkeresésekre és azok megválaszolására, a visszavételi értesítésekre, az átadások végrehajtására, valamint a jogorvoslatok benyújtására és elbírálásra vonatkozó határidőket.

ê 604/2013 (20) preambulumbekezdés

(27)A kérelmezők őrizetbe vételét és őrizetben tartását azon alapvető elvvel összhangban kell alkalmazni, hogy senki sem tartható őrizetben kizárólag azon az alapon, hogy nemzetközi védelmet kér. Az őrizet időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie, és tiszteletben kell tartania a szükségesség és az arányosság elvét. Így különösen, a kérelmezők őrizetbe vételének és őrizetben tartásának összhangban kell lennie a genfi egyezmény 31. cikkével. Az őrizetben tartottak tekintetében e rendeletben szabályozott eljárásokat kiemelt fontossággal kell kezelni, és a lehető legrövidebb határidőn belül kell végrehajtani. Az őrizetben tartást szabályozó általános garanciák és az őrizetben tartási körülmények tekintetében a tagállamoknak adott esetben a 2013/33/EU irányelv rendelkezéseit kell alkalmazniuk az e rendelet alapján őrizetben tartott személyek vonatkozásában is.

ê 604/2013 (21) preambulumbekezdés

(28)A menekültügyi rendszerek hiányosságai vagy összeomlása – amelyet gyakran súlyosbít vagy amelyhez hozzájárul a rájuk nehezedő rendkívüli nyomás – veszélyeztetheti az e rendelet által létrehozott rendszer gördülékeny működését, aminek eredményeként felmerülhet annak veszélye, hogy sérülnek a kérelmezőknek az uniós menekültügyi vívmányokban és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott jogai, valamint más nemzetközi emberi jogok és a menekültjogok.

ò új szöveg

(29)Az EU-n belül a menedékkérelmek egyedi kérelemszám alapján történő megfelelő nyilvántartásba vétele várhatóan elősegítheti a többszörös kérelmek feltárását, megakadályozza a szabálytalan továbbutazást és több menedékjog iránti kérelem benyújtását („asylum shopping”). Automatizált rendszert kell létrehozni e rendelet alkalmazásának megkönnyítése céljából. E rendszernek lehetővé kell tennie az EU-ban benyújtott menedékkérelmek nyilvántartásba vételét, az egyes tagállamokban benyújtott kérelmek arányának hatékony ellenőrzését, valamint a korrekciós célú elosztási mechanizmus megfelelő alkalmazását.

(30)Az 1077/2011/EU rendelettel 23 létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségnek kell felelnie a központi rendszer, valamint a központi rendszer és a nemzeti infrastruktúrák közötti kommunikációs infrastruktúra kialakításáért, fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért.

ê 604/2013 (22) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(31)A menekültügyi rendszerek romlásának vagy összeomlásának megelőzése érdekében a menekültügyi válságokra vonatkozó korai előrejelző, készültségi és kezelési eljárást kell létrehozni, amelyben az EMTH – a 439/2010/EU rendelet szerinti hatásköreit gyakorolva – kulcsszerepet játszik, és amelynek célja egyrészt a rendelet keretében folyó együttműködés megszilárdítása, másrészt a kölcsönös bizalom fejlesztése a tagállamok között a menekültügyi politika tekintetében. Az ilyen eljárásnak biztosítania kell azt, hogy az Unió a lehető legrövidebb időn belül figyelmeztetést kapjon minden olyan helyzetről, amikor aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az e rendelettel létrehozott rendszer gördülékeny működését veszély fenyegeti, mivel egy vagy több tagállam menekültügyi rendszere különleges megterhelésnek van kitéve, és/vagy egy vagy több tagállam menekültügyi rendszerében hiányosságok tapasztalhatók. Egy ilyen eljárás lehetővé tenné, hogy az Unió korai szakaszban képes legyen megelőző intézkedéseket ösztönözni, és megfelelő politikai figyelmet fordítani az ilyen helyzetekre. A szolidaritás, amely a közös európai menekültügyi rendszer alapvető eleme, szorosan összefügg a kölcsönös bizalommal. A menekültügyi válságokra vonatkozó korai előrejelző, készültségi és kezelési eljárás növelné a kölcsönös bizalmat, és ezáltal konkrét, valódi és kézzelfogható szolidaritási intézkedések irányulhatnának a tagállamok felé annak érdekében, hogy általánosságban az érintett tagállamot, illetve különösen a kérelmezőket segítsék. Az EUMSZ Szerződés 80. cikkének megfelelően az uniós jogi aktusoknak – amennyiben szükséges – a szolidaritás elvét érvényre juttató, megfelelő intézkedéseket kell tartalmazniuk.,, ð Korrekciós célú elosztási mechanizmust kell létrehozni a tagállamok közötti tisztességes felelősségmegosztás, valamint annak biztosítása céljából, hogy a kérelmezők gyorsan hozzáférhessenek a nemzetközi védelem biztosítását célzó eljárásokhoz azon esetekben, amikor valamely tagállamhoz aránytalanul magas számú olyan nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtanak be, amelyekért e rendelet alapján a szóban forgó tagállam felelős. ï és ezen eljárás keretében ilyen intézkedéseket kell hozni. A Tanács által 2012. március 8-án elfogadott, a menekültügyi rendszerükre többek között a vegyes összetételű migráns csoportok áramlása miatt nehezedő különösen nagy nyomásnak kitett tagállamok iránti valódi és kézzelfogható szolidaritás közös keretéről szóló következtetések olyan, meglévő és az esetleges új eszközöket összefogó „eszköztárról” rendelkeznek, amelyet a korai előrejelző, készenléti és válságkezelési mechanizmus összefüggésében tekintetbe kell venni.

ò új szöveg

(32)A korrekciós célú elosztási mechanizmus alkalmazásában a tagállamok népességének és gazdaságának méretén alapuló kulcsot kell alkalmazni referenciapontként egy küszöbértékkel együtt ahhoz, hogy a mechanizmus segíthesse azon tagállamokat, amelyekre aránytalan nyomás nehezedik. A korrekciós célú elosztási mechanizmus valamely tagállam javára történő alkalmazását automatikussá kell tenni, ha a valamely tagállam felelőssége alá tartozó nemzetközi védelem iránti kérelmek száma meghaladja a referenciakulcsban megállapított szám 150 %-át. Az egyes tagállamok erőfeszítéseinek átfogó tükrözése érdekében, e számítás céljából az adott tagállamban ténylegesen áttelepített személyek számát hozzá kell adni a nemzetközi védelem iránti kérelmek számához.

(33)Az elosztási mechanizmus alkalmazása esetén azon kérelmezőket, amelyek a kedvezményezett tagállamban nyújtották be kérelmüket, olyan tagállamba kell elosztani, amelyek az e tagállamokra alkalmazott referenciakulcs alapján nem érik el a kérelmekre vonatkozó hányadukat. Megfelelő szabályokat kell előírni az olyan esetekre, amikor a kérelmező nyomós okok miatt veszélyesnek tekinthető a nemzetbiztonságra vagy közrendre, különösen pedig szabályokat a tagállamok illetékes menekültügyi hatóságai közötti információcsere tekintetében. Az átadást követően az elosztás szerinti céltagállamnak meg kell határoznia a felelős tagállamot, és felelnie kell a kérelem megvizsgálásáért, kivéve, ha a felelősség tekintetében elsőbbséget élvező – különösen a családtagok jelenlétével kapcsolatos – kritériumok alapján egy másik tagállamot határoznak meg felelősként.

(34)Az elosztási mechanizmus keretében egy kérelmező elosztás szerinti céltagállamba történő átadásának költségeit meg kell téríteni az EU-költségvetéséből.

(35)Valamely elosztás szerinti céltagállam dönthet úgy, hogy 12 hónapos időszak folyamán nem fogadja a hozzá elosztott kérelmezőket; ebben az esetben ezt az információt fel kell vennie az automatizált rendszerbe, és értesítenie kell a többi tagállamot, a Bizottságot, valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét. Ezt követően azon kérelmezőket, amelyeket a fenti tagállamba osztottak volna el, helyette egy másik tagállamba kell elosztani. A korrekciós célú elosztási mechanizmusban ideiglenesen részt nem vevő tagállamnak minden el nem fogadott kérelmezőért 250 000 EUR összegű szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie a fenti kérelmek megvizsgálásáért felelősnek meghatározott tagállam számára. A Bizottságnak végrehajtási jogi aktusban kell megállapítania a szolidaritási hozzájárulás mechanizmusa végrehajtásának részletes gyakorlati szabályait. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége figyelemmel kíséri a pénzügyi szolidaritási mechanizmus alkalmazását, és arról évente jelentést tesz a Bizottságnak.

ê 604/2013 (22) preambulumbekezdés

A tagállamoknak – különösen e rendelet alkalmazása során – együtt kell működniük az EMTH-val az arra vonatkozó információgyűjtésben, hogy tudják-e kezelni a menekültügyi és befogadó rendszerükre nehezedő különösen nagy nyomást. Az EMTH a 439/2010/EU rendelettel összhangban rendszeresen jelentést tesz a gyűjtött információról.

ê 604/2013 (24) preambulumbekezdés

(36)Az 1560/2003/EK bizottsági rendelettel 24 összhangban a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállamnak való átadás önkéntes alapon, ellenőrzött útnak indítás formájában vagy kíséret alatt történhet. A tagállamoknak – a kérelmezőnek nyújtott megfelelő tájékoztatás révén – elő kell segíteniük az önkéntes átadást, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a felügyelt vagy kísérettel történő átadást humánus módon, az emberi jogok és az emberi méltóság, valamint a gyermek mindenek felett álló érdeke maradéktalan tiszteletben tartásával és a releváns, különösen a humanitárius okból történő átadásra vonatkozó ítélkezési gyakorlat fejlődésének maximális figyelembevételével végezzék.

ê 604/2013 (25) preambulumbekezdés

(37)A belső határok nélküli térség fokozatos kialakítása, amelyben az EUMSZ-szel összhangban biztosított a személyek szabad mozgása, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó feltételekkel kapcsolatos uniós politikák kialakítása, beleértve a külső határok igazgatására irányuló közös erőfeszítéseket is, szükségessé teszik a felelősségi szabályok közötti egyensúly megteremtését a szolidaritás jegyében.

ò új szöveg

(38)Az [(EU) .../2016 általános adatvédelmi rendeletet] kell alkalmazni – az abban megállapított időponttól kezdődően – a személyes adatok tagállamok általi, e rendelet alapján végzett kezelésére; a fenti időpontig a 95/46/EK irányelv alkalmazandó. A tagállamoknak megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell végrehajtaniuk annak biztosítására és annak igazolására, hogy az adatkezelés a fenti rendelettel és az annak követelményeit e rendeletben meghatározó rendelkezésekkel összhangban történik. A fenti intézkedéseknek különösen biztosítaniuk kell az e rendelet alapján kezelt személyes adatok biztonságát, különösen a jogellenes vagy engedély nélküli hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy a kezelt személyes adatok elvesztésének elkerülése érdekében. Minden tagállam illetékes felügyeleti hatóságának vagy hatóságainak figyelemmel kell kísérniük a személyes adatok érintett hatóságok általi kezelésének jogszerűségét, ideértve az automatizált rendszerbe és abból történő, valamint a biztonságos ellenőrzésekért illetékes hatóságok felé történő adattovábbítást is.

(39)Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által végzett személyesadat-kezelést az európai adatvédelmi biztosnak kell felügyelnie a 45/2001/EK rendelettel, valamint [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről és a 439/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletre irányuló javaslatban] megállapított adatvédelmi rendelkezésekkel összhangban.

ê 604/2013 (26) preambulumbekezdés

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25 alkalmazandó a személyes adatoknak a tagállamok által e rendelet szerint történő feldolgozására.

ê 604/2013 (27) preambulumbekezdés

A kérelmezők személyes adatainak – többek között az egészségi állapotra vonatkozó érzékeny adatoknak – az átadást megelőző cseréje biztosítani fogja, hogy az illetékes menekültügyi hatóságok megfelelő segítséget tudjanak nyújtani a kérelmezőknek, valamint garantálni tudják számukra az addig biztosított védelem és jogok folyamatosságát. A 95/46/EK irányelvnek megfelelően külön rendelkezéseket kell hozni az ilyen helyzetben lévő kérelmezők adatainak védelmére.

ê 604/2013 (28) preambulumbekezdés

(40)A tagállamok előmozdíthatják e rendelet alkalmazását, fokozhatják hatékonyságát olyan kétoldalú megállapodásokkal, amelyek révén fejlesztik a kapcsolattartást az illetékes szerveik között, csökkentik az eljárások hosszát vagy egyszerűsítik az átvétel, illetve visszavétel iránti megkeresések feldolgozását, vagy átadási eljárásokat állapítanak meg.

ê 604/2013 (29) preambulumbekezdés

(41)A felelős tagállam meghatározása tekintetében folyamatosságot kell biztosítani a 343/2003/EK 604/2013/EU rendeletben és az e rendeletben kialakított rendszer között. Hasonlóképpen biztosítani kell az összhangot e rendelet és [a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet átdolgozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat] az egy harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 603/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezését szolgáló Eurodac létrehozásáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 rendelet között.

ò új szöveg

(42)Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos összes kérdést illető gyakorlati együttműködés és információcsere megerősítése – többek között gyakorlati estközök és iránymutatás kidolgozása – érdekében létre kell hozni az illetékes tagállami hatóságok hálózatát, amelyet az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége segít.

ê 604/2013 (30) preambulumbekezdés

(43)A [a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet átdolgozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat] rendelet szerint létrehozott Eurodac-rendszer működésének elő kell mozdítania e rendelet alkalmazását.

ê 604/2013 (31) preambulumbekezdés

(44)A vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 27 szerint létrehozott vízuminformációs rendszer működésének és különösen annak 21. és 22. cikke végrehajtásának elő kell mozdítania e rendelet alkalmazását.

ê 604/2013 (32) preambulumbekezdés

(45)Az e rendelet hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatos bánásmód tekintetében a tagállamokat kötik a nemzetközi jogi okmányokból eredő kötelezettségeik, ideértve az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát is.

ê 604/2013 (33) preambulumbekezdés

(46)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 28 megfelelően kell gyakorolni.

ê 604/2013 (34) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(47)A vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazásával kell elfogadni a dublini rendszerről/az Eurodac-ról szóló közös tájékoztató füzetet, valamint a kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos külön tájékoztató füzetet, a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó adatcsere formanyomtatványát, a kísérő nélküli kiskorúakra és az eltartott személyekre vonatkozó konzultáció és adatcsere egységes feltételeit, az átvétel  iránti megkeresések Õ és a visszavételi ð értesítések ï iránti megkeresések elkészítésének és benyújtásának egységes feltételeit, a bizonyítékok és közvetett bizonyítékok releváns elemeit tartalmazó két listát és azok időszakos felülvizsgálatát, a laissez-passer-t, az átadásokkal kapcsolatos konzultáció és adatcsere egységes feltételeit, az átadást megelőző adatcsere formanyomtatványát; az átadást megelőző adatcsere formanyomtatványát, az egységes egészségügyi bizonyítványt, az átadást megelőzően az átadandó személy egészségügyi adataival kapcsolatos információcsere, valamint a megkeresések továbbítását szolgáló biztonságos elektronikus átviteli csatornák egységes feltételeit és gyakorlati szabályait.

ê 604/2013 (35) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(48)A kiegészítő szabályok elfogadása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a kísérő nélküli kiskorú családtagjai, testvérei vagy hozzátartozói kilétének megállapítása tekintetében, az igazolt családi kapcsolat fennállásának megállapítására vonatkozó feltételekkel kapcsolatban, az annak vizsgálatára vonatkozó feltételekre vonatkozóan, hogy egy adott hozzátartozó képes-e a kísérő nélküli kiskorú gondját viselni, ideértve az olyan eseteket, amikor a kísérő nélküli kiskorú családtagjai, testvérei vagy hozzátartozói különböző tagállamokban tartózkodnak, az eltartotti viszony vizsgálatának elemeivel kapcsolatban, az annak vizsgálatára vonatkozó feltételekre vonatkozóan, hogy egy adott személy képes-e az eltartott személy gondját viselni és az annak vizsgálata céljából figyelembe veendő elemekre vonatkozóan, hogy az adott személy jelentős ideig képtelen az utazásra. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatásköreinek gyakorlása során a Bizottság nem lépheti túl a gyermek mindenek felett álló érdekének az e rendelet 68. cikkébene (3) bekezdésében előírt terjedelmét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is.,  és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor Õ . A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Õ A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

ê 604/2013 (36) preambulumbekezdés

(49)E rendelet alkalmazása során – ideértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítését – a Bizottságnak konzultálnia kell többek között a vonatkozó nemzeti hatóságok szakértőivel.

ê 604/2013 (37) preambulumbekezdés

(50)A 343/2003/EK 604/2013/EU rendelet alkalmazásához szükséges részletes szabályokat az 1560/2003/EK rendelet határozza meg. Az 118/2014/EU rendelet által módosított 1560/2003/EK rendelet bizonyos rendelkezéseit – az egyértelműség érdekében vagy mivel általános célkitűzésül szolgálhatnak – bele kell foglalni e rendeletbe. Mind a tagállamok, mind az érintett kérelmezők számára különösen fontos egy olyan általános mechanizmus megléte, amelynek segítségével megoldást lehet találni a tagállamok között e rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban kialakult véleménykülönbség esetén. Ezért indokolt belefoglalni e rendeletbe az 1560/2003/EK rendeletben előírt, a humanitárius záradékra vonatkozó viták rendezésére szolgáló mechanizmust, és annak alkalmazási körét kiterjeszteni e rendelet egészére.

ê 604/2013 (38) preambulumbekezdés

(51)E rendelet alkalmazásának hatékony nyomon követése szükségessé teszi a rendelet rendszeres időközönkénti értékelését.

ò új szöveg

(52)Annak értékelése céljából, hogy az e rendeletben szereplő korrekciós célú elosztási mechanizmus eleget tesz-e a tagállamok közötti tisztességes felelősségmegosztás biztosítására és az egyes tagállamokra nehezedő aránytalan nyomás enyhítésére vonatkozó célkitűzésnek, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a korrekciós célú elosztási mechanizmus működését, és különösen ellenőriznie kell, hogy a korrekciós célú elosztási mechanizmust kiváltó vagy megszüntető küszöbérték hatékonyan biztosítja-e a tagállamok közötti tisztességes felelősségmegosztást, valamint a kérelmezők gyors hozzáférését a nemzetközi védelem megadását célzó eljárásokhoz olyan esetekben, amikor valamely tagállamhoz aránytalanul magas számú olyan nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtanak be, amelyekért e rendelet alapján a szóban forgó tagállam felelős.

ê 604/2013 (39) preambulumbekezdés

(53)E rendelet tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és betartja azokat az elveket, amelyeket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája elismer. E rendelet biztosítani kívánja különösen a Charta 18. cikkében biztosított menedékjog teljes tiszteletben tartását, valamint az 1., 4., 7., 24. és 47. cikkében elismert jogokat. E rendelet ezért ennek megfelelően alkalmazandó.

ê 604/2013 (40) preambulumbekezdés

(54)Mivel e rendelet célját, nevezetesen a valamely harmadik országbeli állampolgár, vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért e rendelet léptéke és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

ê 604/2013 (41) preambulumbekezdés

Az Egyesült Királyság és Írország – az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikke (1) bekezdésével összhangban – bejelentette, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

ò új szöveg

(55)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban e tagállamok bejelentették, hogy részt kívánnak venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.]

VAGY

(56)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, ezek a tagállamok nem vesznek részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

VAGY

(53)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

(54)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikke értelmében Írország (...-án/én kelt levelében) bejelentette, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.]

VAGY

(53)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban az Egyesült Királyság (...-án/én kelt levelében) bejelentette, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.]

(54) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

ê 604/2013 (42) preambulumbekezdés

(57)Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, a Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ê 604/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

E rendelet megállapítja egy harmadik országbeli állampolgár, vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős  egyetlen Õ tagállam (a továbbiakban: a felelős tagállam) meghatározására vonatkozó feltételeket és eljárási szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „harmadik országbeli állampolgár” az a személy, aki az EUMSZ 20. cikkének (1) bekezdése értelmében nem az Unió polgára, és aki nem olyan állam állampolgára, amely valamely, az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében részt vesz e rendeletben;

b) „nemzetközi védelem iránti kérelem” a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének h) pontjában meghatározott nemzetközi védelem iránti kérelem;

c) „kérelmező” az a harmadik országbeli állampolgár, vagy az a hontalan személy, aki nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be, amelynek tárgyában még nem hoztak jogerős határozatot;

d) „nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálása” a nemzetközi védelem iránti kérelem illetékes hatóságok általi megvizsgálása vagy a hatóságok azzal kapcsolatos határozata és döntése a 2013/32/EU irányelvvel, valamint a 2011/95/EU irányelvvel összhangban, a felelős tagállam e rendelet szerinti meghatározására irányuló eljárás kivételével;

e) „nemzetközi védelem iránti kérelem visszavonása” a kérelmező azon cselekménye, amellyel a 2013/32/EU irányelvvel összhangban kifejezetten vagy hallgatólagosan lezárja azt az eljárást, amelyet nemzetközi védelem iránti kérelmének benyújtásával maga indított el;

f) „nemzetközi védelemben részesülő személy” az a harmadik országbeli állampolgár, vagy hontalan személy, aki a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének a) pontjában meghatározott nemzetközi védelemben részesült;

g)„családtag”: amennyiben a család már a ð kérelmező tagállamok területére való megérkezése előtt ï a származási országban is létezett, a kérelmezőnek a tagállamok területén tartózkodó alábbi családtagjai:

–a kérelmező házastársa vagy vele tartós, nem házastársi kapcsolatban élő élettársa, amennyiben az adott tagállam harmadik országok állampolgáraira vonatkozó jogszabályai vagy gyakorlata a házasságot nem kötött párokat a házastársakhoz hasonló elbánásban részesíti,

–az első francia bekezdésben említett pár vagy a kérelmező kiskorú gyermekei, feltéve, hogy nem házasok, és függetlenül attól, hogy házasságban vagy házasságon kívül születtek, vagy a nemzeti jogszabályok értelmében örökbe fogadták őket,

–amennyiben a kérelmező kiskorú és nem házas, abban az esetben az édesapja, édesanyja vagy az érte jogszabály szerint vagy az azon tagállam gyakorlata szerint felelős egyéb felnőtt, amelyben a felnőtt tartózkodik,

–amennyiben a nemzetközi védelemben részesülő személy kiskorú és nem házas, abban az esetben az édesapja, édesanyja vagy az érte jogszabály szerint vagy az azon tagállam gyakorlata szerint felelős egyéb felnőtt, amelyben a nemzetközi védelemben részesülő személy tartózkodik;,

ò új szöveg

–a kérelmező testvére vagy testvérei;

 604/2013

h) „hozzátartozó” a kérelmezőnek a tagállamok területén tartózkodó felnőtt nagynénje, nagybátyja, vagy nagyszülője, függetlenül attól, hogy a kérelmező házasságban vagy házasságon kívül született-e, vagy nemzeti jogszabályok értelmében örökbe fogadták-e;

i) „kiskorú” a 18. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy;

j) „kísérő nélküli kiskorú” az a kiskorú, aki jogszabály vagy az érintett tagállam gyakorlata szerint érte felelős felnőtt kísérete nélkül lépett a tagállamok területére, mindaddig, amíg ilyen felnőtt tényleges felügyelete alá nem kerül; ide tartozik azon kiskorú is, aki a tagállamok területére történt belépést követően maradt felügyelet nélkül;

k) „képviselő” az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet az illetékes szervek a kísérő nélküli kiskorú támogatására és képviseletére jelölnek ki azzal a céllal, hogy az e rendeletben előírt eljárások során biztosítsa a gyermek mindenek felett álló érdekét, valamint szükség esetén jognyilatkozatot tegyen a kiskorú nevében. Ha szervezet jár el képviselőként, e rendelettel összhangban ki kell jelölnie egy olyan személyt, aki ellátja a kiskorúval kapcsolatos feladatait;

l) „tartózkodásra jogosító engedély” olyan engedély, amelyet egy tagállamnak a hatóságai bocsátanak ki, engedélyezve egy harmadik országbeli állampolgárnak, vagy egy hontalan személynek, hogy az állam területén tartózkodjon, ideértve azokat az okmányokat, amelyek az átmeneti védelmi intézkedések alapján, illetve a kiutasítás végrehajtását gátló körülmények megszűnéséig a területén való tartózkodást engedélyezik, kivéve a felelős tagállam meghatározásához e rendelet szerint szükséges időszak alatt, vagy nemzetközi védelem, illetve tartózkodási engedély iránti kérelem elbírálása során kibocsátott vízumokat és tartózkodási engedélyeket;

m) „vízum” valamely tagállam engedélye vagy határozata, amely az átutazáshoz vagy az adott tagállam vagy több tagállam területén való tartózkodás céljából történő belépéshez szükséges. A vízum fajtáját az alábbiak szerint határozzák meg:

–„hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum”: valamely tagállam által a nemzeti jogával vagy az uniós joggal összhangban kiadott engedély vagy határozat, amely az adott tagállam területére három hónapnál hosszabb tartózkodás céljából történő belépéshez szükséges,

–„rövid távú tartózkodásra jogosító vízum”: egy, több vagy valamennyi tagállam területén való átutazásra vagy a tagállamok területére történő első beutazás napjától számított bármely hat hónapos időszakban három hónapot meg nem haladó tervezett tartózkodásra vonatkozó, valamely tagállam által kiadott engedély vagy határozat,

–„repülőtéri tranzitvízum”: a tagállamok egy vagy több repülőterének nemzetközi tranzitterületén történő áthaladásra jogosító vízum;

n) „szökés veszélye” olyan, konkrét esetben, jogszabály által meghatározott tárgyilagos kritériumokon alapuló indokok megléte, amelyek alapján feltételezhető, hogy egy kérelmező vagy átadásra irányuló eljárás hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, vagy hontalan személy megszökhet.

ò új szöveg

o) „kedvezményezett tagállam”: az a tagállam, amelynek javára az e rendelet VII. fejezetében meghatározott korrekciós célú elosztási mechanizmust alkalmazzák és amely a kérelmezők elosztását végzi;

p) „elosztás szerinti céltagállam”: azon tagállamok, amelyebe egy kérelmezőt az e rendelet VII. fejezetében meghatározott elosztási mechanizmus szerint elosztanak;

q) „áttelepített személy”: olyan személy, akire áttelepítési folyamat vonatkozik, melynek során harmadik országbeli állampolgárokat nemzetközi védelemre szorultságuk alapján az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosának (UNHCR) kérésére egy harmadik országból valamely tagállamba szállítanak és telepítenek le, ahol az említett állampolgárok az alábbi jogállások egyikével rendelkezve engedéllyel tartózkodhatnak:

i. a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének e) pontja szerinti „menekült jogállás”;

ii. a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének g) pontja szerinti „kiegészítő védelmi jogállás”; vagy

iii. olyan egyéb jogállás, amely a nemzeti és az uniós jog szerint hasonló jogokat és ellátásokat biztosít, mint az i. és az ii. pontban említett jogállások;

r) „az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége”: az (EU) [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének létrehozásáról és a 439/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletre irányuló javaslat] rendelet által létrehozott ügynökség.

 604/2013

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS BIZTOSÍTÉKOK

3. cikk

A nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljáráshoz való jog

(1) A tagállamok megvizsgálják azon harmadik országbeli állampolgárnak, vagy azon hontalan személynek a nemzetközi védelem iránti kérelmét, aki egy tagállam területén nyújtja be azt, ideértve annak határát és a tranzitzónákat. A kérelmet az a tagállam köteles megvizsgálni, amely a III. fejezetben előírt feltételek szerint felelős.

(2) Amennyiben az e rendeletben felsorolt feltételek alapján egyetlen tagállam sem jelölhető ki felelősként, a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásáért azon tagállam felelős, amelynél először nyújtották be azt.

Amennyiben egy kérelmezőt lehetetlen az elsődlegesen felelősnek kijelölt tagállamnak átadni, mivel megalapozott okokból feltételezhető, hogy az adott tagállamban a menekültügyi eljárásnak és a kérelmezőkre vonatkozó befogadási feltételeknek szisztematikus hiányosságai vannak, aminek eredményeként az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikke értelmében vett embertelen vagy megalázó bánásmód kockázata áll fenn, a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást lefolytató tagállam tovább vizsgálja a III. fejezetben meghatározott feltételeket annak megállapítása érdekében, hogy egy másik tagállam kijelölhető-e felelős tagállamnak.

Amennyiben az átadás e bekezdés értelmében nem lehetséges egyetlen, a III. fejezetben meghatározott feltételek alapján kijelölt tagállamnak sem, illetve annak az első tagállamnak sem, amelyben a kérelem benyújtásra került, a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást lefolytató tagállam lesz a felelős tagállam.

ò új szöveg

(3) Minden tagállam fenntartja a jogot, hogy a 2013/32/EU irányelvben megállapított szabályokra és biztosítékokra figyelemmel – biztonságos harmadik országba küldje a kérelmezőt.

(3) A III. és IV. fejezettel összhangban a felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok alkalmazása előtt azon első tagállam, ahol a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtották:

a) megvizsgálja, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem a 2013/32/EU irányelv 33. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontja alapján elfogadhatatlan-e, azaz ha a kérelmező esetében olyan ország minősül az első menedék országának vagy biztonságos harmadik országnak, amely nem tagállam; valamint

b) a 2013/32/EU irányelv 31. cikkének (8) bekezdése alapján gyorsított eljárásban vizsgálja meg a kérelmet az alábbi indokok fennállása esetén:

i. a kérelmező a [2015. szeptember 9- COM (2015) 452 javaslat] rendelet alapján létrehozott, a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében biztonságosként megjelölt harmadik ország állampolgára, vagy amennyiben a kérelmező hontalan személy, korábban szokásosan tartózkodott a fenti országban; vagy

ii. a kérelmező súlyos okokból veszélyt jelenthet a tagállam nemzetbiztonságára vagy közrendjére; vagy a kérelmezőt a nemzeti jogszabályokban meghatározott komoly közbiztonsági vagy közrendvédelmi okokból kitoloncolták.

(4) Amennyiben a tagállam úgy véli, hogy a kérelem elfogadhatatlan, vagy a (3) bekezdés alapján gyorsított eljárásban vizsgálja meg a kérelmet, a szóban forgó tagállam tekintendő felelős tagállamnak.

(5) Az a tagállam, amely a nemzetközi védelem iránti kérelmet megvizsgálta – ideértve a (3) bekezdésben említett eseteket is – felelős a szóban forgó kérelmező további előterjesztéseinek vagy ismételt kérelmek megvizsgálásáért a 2013/32/EU irányelv 40., 41. és 42. cikkével összhangban függetlenül attól, hogy a kérelmező elhagyta-e a tagállamok területét vagy kitoloncolták-e onnan.

4. cikk

A kérelmező kötelezettségei

(1) Amennyiben egy nemzetközi védelmet kérelmezni kívánó személy szabálytalanul lépett a tagállamok területére, a kérelmet az első belépés helye szerinti tagállamban kell benyújtani. Amennyiben egy nemzetközi védelmet kérelmezni kívánó személy jogszerűen tartózkodik valamely tagállam területén, a kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani.

(2) A kérelmezőnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 7. cikk szerinti meghallgatás alkalmával a felelős tagállam meghatározása tekintetében releváns összes tényezőt és információt be kell nyújtaniuk, és együtt kell működniük a tagállamok illetékes hatóságaival.

3. A kérelmező:

a) eleget tesz azon átadási határozatnak, amelyről a 27. cikk (1) és (2) bekezdésével, valamint a 38. cikk b) pontjával összhangban értesítették;

b) megjelenik és a kérelem helye szerinti tagállam, valamint azon tagállam illetékes hatóságai előtt, ahová átadják, és az említett hatóságok rendelkezésére áll.

5. cikk

A fenti kötelezettségek megszegésének következményei

(1) Amennyiben a kérelmező nem tesz eleget a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek, az e rendelet szerint felelős tagállam a 2013/32/EU irányelv 31. cikkének (8) bekezdésével összhangban gyorsított eljárásban vizsgálja meg a kérelmet.

(2) Azon tagállam, amelyben a kérelmező tartózkodni köteles, akkor is folytatja a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárásokat, ha a kérelmező engedély nélkül elhagyja a fenti tagállam területét, vagy más módon nem elérhető a fenti tagállam illetékes hatóságai számára.

(3) A kérelmező az e rendelet alapján végzett eljárások ideje alatt, a sürgősségi egészségügyi ellátás kivételével nem jogosult a 2013/33/EU irányelv 14–19. cikkében meghatározott befogadási feltételekre azon tagállamtól eltérő tagállamokban, ahol tartózkodnia kell.

(4) Az illetékes hatóságok csak akkor veszik figyelembe a felelős tagállam meghatározása tekintetében releváns tényezőket és információkat, ha azokat a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtják meg.

ê 604/2013

ð új szöveg

4 6. cikk

A tájékoztatáshoz való jog

(1) A nemzetközi védelem iránti kérelemnek egy tagállamban a 20 21. cikk (2) bekezdése szerinti benyújtását követően, annak illetékes hatóságai azonnal tájékoztatják a kérelmezőt e rendelet alkalmazásáról ð és a 4. cikkben meghatározott kötelezettségekről, valamint utóbbiak megszegésének az 5. cikkben foglalt következményeiről, ï , és különösen az alábbiakról:

ò új szöveg

a) arról, hogy a nemzetközi védelem kérelmezésének joga nem fogalja magában azt, hogy a kérelmező megválaszthatná mely tagállam felelős a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért;

ê 604/2013

ð új szöveg

ab) e rendelet célkitűzéseiről, továbbá egy újabb kérelem másik tagállamban való benyújtásának, valamint ð azon ország elhagyásának következményeiről, amelyben tartózkodni köteles ï az egyik tagállamból a másikba költözésnek a következményei azon időszak alatt, amikor meghatározásra kerül, hogy mely tagállam amíg az felelős e rendelet értelmében felelős tagállamot meghatározzák és , valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmet megvizsgáljákem vizsgálata alatt ð , és különösen arról, hogy a kérelmező az e rendelet alapján végzett eljárások ideje alatt, a sürgősségi egészségügyi ellátás kivételével nem jogosult a 2013/33/EU irányelv 14–19. cikkében meghatározott befogadási feltételekre azon tagállamtól eltérő tagállamokban, ahol tartózkodnia kell ï ;

bc) a felelős tagállam meghatározásának feltételeiről és e feltételek rangsoráróla az eljárás különböző szakaszaiban, valamint azok időtartamáróle szakaszok hossza, ideértve azt is, hogy egy valamely tagállamban benyújtott, nemzetközi védelem iránti kérelem esetében előfordulhat az is, hogy az adott tagállam e rendelet értelmében felelőssé válik abban az esetben is, ha ez a felelősség nem az említett feltételeken alapul;

cd) az 5 7. cikk szerinti személyes meghallgatásról, valamint azon ð kötelezettségről ï a lehetőség, hogy a kérelmező tájékoztatást nyújtson ð és azokat támassza alá ï a tagállamokban tartózkodó családtagjairól, hozzátartozóiról és a vele egyéb családi kapcsolatban álló személyekről, ideértve az ilyen tájékoztatás közlésének módját is;

de) az átadásra vonatkozó határozat elleni jogorvoslatnak és adott esetben az átadás felfüggesztése kérelmezésének a lehetőségérőle ð az értesítéstől számított 7 napon belül, továbbá arról, hogy e jogorvoslat annak megvizsgálására korlátozódik, hogy megszegték-e a 3. cikk embertelen vagy megalázó bánásmód fennállásának veszélyével kapcsolatos (2) bekezdését, vagy a 10–13. és 18. cikket ï ;

ef) a tény arról, hogy a tagállamok illetékes hatóságai ð és az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége feldolgozza a kérelmező személyes adatait, többek között a ï kizárólag az e rendeletből fakadó kötelezettségeik teljesítése céljából érdekében végzett adatmegosztás céljából oszthatnak meg egymással rá vonatkozó adatokat;

ò új szöveg

g) az érintett személyes adatok kategóriáiról;

ê 604/2013

ð új szöveg

fh) a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférés jogáróla, a rá vonatkozó téves adatok helyesbítése vagy a jogszerűtlenül feldolgozott adatok törlése kérelmezésének jogáróla, az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról, ideértve a 35 47. cikkben említett hatóságok és a személyes adatok védelmével kapcsolatos igények elbírálásáért felelős nemzeti adatvédelmi hatóságok elérhetőségéről, ð valamint az adatvédelmi tisztviselő ï elérhetőségéről;e.

ò új szöveg

i) adott esetben a VII. fejezetben meghatározott elosztási eljárásól.

ê 604/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást írásban és olyan nyelven kell nyújtani, amelyet a kérelmező megért vagy ésszerűen feltételezhető, hogy megért. A tagállamok e célra a (3) bekezdés szerint összeállított közös tájékoztató füzetet használják.

E tájékoztatást – például az 5 7. cikkben említett személyes meghallgatás keretében – szóbeli tájékoztatással is kiegészítik, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy a kérelmező megfelelően megértse azt.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállít egy, legalább az e cikk (1) bekezdésében említett tájékoztatást tartalmazó közös tájékoztató füzetet és a kísérő nélküli kiskorúaknak szóló külön tájékoztató füzetet. E közös tájékoztató füzet tartalmazza az (EU) [a 603/2013/EU rendelet átdolgozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat] rendelet alkalmazására vonatkozó információt is és különösen azt célt, amelyre az érintett kérelmező adatai az Eurodac keretében feldolgozásra kerülhetnek. A közös tájékoztató füzetet úgy kell kialakítani, hogy a tagállamok kiegészíthessék azt további, az egyes tagállamokra jellemző információkkal. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 44 56. cikke (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5 7. cikk

Személyes meghallgatás

(1) A felelős tagállam meghatározásának elősegítése érdekében az ezen eljárást lefolytató tagállam köteles a kérelmezőt személyesen meghallgatni ð , kivéve, ha a kérelmező megszökött, vagy a kérelmező által a 4. cikk (2) bekezdése alapján benyújtott információk elegendőek a felelős tagállam meghatározásához ï . A meghallgatásnak lehetővé kell tennie a 4 6. cikkel összhangban szolgáltatott tájékoztatás kérelmező általi megfelelő megértését is.

(2) A személyes meghallgatás mellőzhető, amennyiben:

a) a kérelmező megszökött; vagy

b) a 4. cikkben említett tájékoztatását követően a kérelmező már benyújtotta a felelős tagállam más módon való meghatározásához szükséges információt. A meghallgatást mellőző tagállam a kérelmezőnek lehetőséget biztosít arra, hogy a felelős tagállam helyes meghatározásához szükséges bármely további információt megadjon, mielőtt határozatot hoznak a kérelmező 26. cikk (1) bekezdése szerinti, felelős tagállamnak történő átadásáról.

(32) A személyes meghallgatásra kellő időben – de minden esetben a felelős tagállamnak történő átadásra vonatkozó, a 26. cikk (1) bekezdése szerinti határozat meghozatala ð a 24. cikk szerinti átvétel iránti megkeresés ï előtt – kerül sor.

(43) A személyes meghallgatást olyan nyelven tartják, amelyet a kérelmező megért vagy ésszerűen feltételezhető, hogy megért, és amelyen képes kommunikálni. Szükség esetén a tagállamok olyan tolmácsot alkalmaznak, aki biztosítani tudja a kérelmező és a személyes meghallgatást végző személy közötti megfelelő kommunikációt.

(54). A személyes meghallgatást megfelelő titoktartást biztosító körülmények között kell lefolytatni. A meghallgatást a nemzeti jog szerint képesített személynek kell levezetnie.

65) A személyes meghallgatást végző tagállam írásbeli összefoglalót készít a meghallgatásról, amely tartalmazza legalább a kérelmező által a meghallgatás során adott lényeges információkat. Ez az összefoglaló lehet jelentés vagy formanyomtatvány is. A tagállam gondoskodik arról, hogy az összefoglaló a kérelmező vagy az őt képviselő jogi tanácsadó vagy más tanácsadó számára kellő időben rendelkezésre álljon.

6 8. cikk

A kiskorúak részére biztosított garanciák

(1) Az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során a tagállamoknak mindenek előtt a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk.

(2)  Minden olyan Õ A tagállamok, ð ahol kísérő nélküli kiskorú tartózkodni köteles ï biztosítjaák, hogy a kísérő nélküli kiskorút az e rendeletben előírt valamennyi  vonatkozó Õ eljárás során képviselő képviselje és/vagy segítse A képviselőnek rendelkeznie kell azokkal a képesítésekkel és szaktudással, amelyek biztosítják, hogy az e rendelet szerint végzett eljárások során a kiskorú mindenek felett álló érdekét figyelembe veszik. Az ilyen képviselő számára hozzáférést kell biztosítani a kérelmező aktájában szereplő, releváns dokumentumok tartalmához, ideértve a kísérő nélküli kiskorúaknak szóló külön tájékoztató füzetet is.

Ez a bekezdés nem érinti a 2013/32/EU irányelv 25. cikkében szereplő vonatkozó rendelkezéseket.

(3) A gyermek mindenek felett álló érdekének vizsgálata során a tagállamok szorosan együttműködnek egymással és különösen az alábbi tényezőkre fordítanak kellő figyelmet:

a) a családegyesítés lehetőségei;

b) a kiskorú jóléte és szociális fejlődése, különös figyelmet fordítva a kiskorú hátterére;

c) biztonsági megfontolások, különösen ha fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek gyermekkereskedelem áldozatává válik;

d) a gyermek véleménye, tekintettel az életkorára és érettségi fokára.

ò új szöveg

(4) A kísérő nélkül kiskorú felelős tagállamnak, vagy adott esetben az elosztás szerinti céltagállamnak történő átadása előtt az átadó tagállam gondoskodik arról, hogy a felelős tagállam vagy az elosztás szerinti céltagállam késedelem nélkül meghozza a 2013/33/EU irányelv 14. és 24. cikkében, valamint a 2013/32/EU irányelv 25. cikkében említett intézkedéseket. A kísérő nélküli kiskorú átadásáról szóló határozat meghozatal előtt meg kell vizsgálni a kísérő nélküli kiskorú mindenek felett álló érdekét. A vizsgálatot a (3) bekezdésben felsorolt tényezők alapján kell elvégezni. Annak biztosítása céljából, hogy a kiskorú mindenek felett álló érdekét figyelembe vegyék, a vizsgálatot gyorsan, ehhez képesítéssel és szakértelemmel rendelkező alkalmazottaknak kell végezniük.

ê 604/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(45) A 8 10. cikk alkalmazásában az a tagállam, amelyben a kísérő nélküli kiskorú benyújtotta a nemzetközi védelem iránti kérelmet, a lehető legrövidebb időn belül megteszi a megfelelő intézkedéseket a kísérő nélküli kiskorú családtagjai, testvérei vagy hozzátartozói kilétének megállapítása érdekében a tagállamok területén, védve egyúttal a gyermek mindenek felett álló érdekét.

Ennek érdekében a tagállamok segítséget kérhetnek nemzetközi vagy más érintett szervezetektől, és elősegíthetik a kiskorúnak az ilyen szervezetek nyomozó szolgálataihoz való hozzáférését.

A 35 47. cikkben említett illetékes hatóságok kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos kérelmekkel foglalkozó személyzetének rendelkeznie kell a kiskorúak speciális igényeivel kapcsolatos, megfelelő képzettséggel, és a továbbiakban is részesülnie kell ilyen képzésben.

(56) A kísérő nélküli kiskorú valamely más tagállam területén élő családtagjai, testvérei vagy hozzátartozói kilétének e cikk (4) bekezdése szerinti megállapításához szükséges, megfelelő intézkedések megkönnyítése érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, ideértve a releváns információk tagállamok közötti cseréjéhez használandó formanyomtatványt. E végrehajtási jogi aktusokat az 44 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET

A FELELŐS TAGÁLLAM MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK

7 9. cikk

A feltételek rangsora

(1) A felelős tagállam meghatározásának feltételeit ð csak egyszer, ï az e fejezetben megállapított sorrendben kell alkalmazni.

(2) Az e fejezetben megállapított feltételek szerinti felelős tagállam meghatározása során azt a helyzetet kell alapul venni, ami a kérelmező nemzetközi védelem iránti kérelmének valamely tagállamhoz történő első benyújtásakor fennállt.

(3)A 8., 10. és 16. cikkben említett feltételek alkalmazásának tekintetében a tagállamok figyelembe vesznek minden bizonyítékot a kérelmező családtagjai, hozzátartozói, vagy a kérelmezővel egyéb családi kapcsolatban álló személy valamely tagállam területén való jelenlétére vonatkozóan, feltéve, hogy az ilyen bizonyítékok rendelkezésre állnak azt megelőzően, hogy egy másik tagállam elfogadja az érintett személy átvétele vagy visszavétele iránti megkeresést a 22., illetve 25. cikk értelmében, továbbá azzal a feltétellel, hogy még nem hoztak érdemi elsőfokú határozatot a kérelmező nemzetközi védelem iránti korábbi kérelmei ügyében.

8 10. cikk

Kiskorúak

 (1) Amennyiben a kérelmező kísérő nélküli kiskorú, csak az e cikkben meghatározott kritériumok alkalmazandók, a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerinti sorrendben. Õ

(12) Amennyiben a kérelmező kísérő nélküli kiskorú, Aa felelős tagállam az, ahol a kísérő nélküli kiskorú családtagja vagy testvére jogszerűen tartózkodik, feltéve, hogy ez szolgálja leginkább a kiskorú mindenek felett álló érdekeit. Amennyiben a kérelmező házas kiskorú, akinek házastársa nem tartózkodik jogszerűen a tagállamok területén, a felelős tagállam az, amelyben a kiskorúért az adott tagállam jogszabályai vagy nemzeti gyakorlata szerint felelős édesanya, édesapa, más felnőtt, vagy a kiskorú testvére jogszerűen tartózkodik.

(23) Amennyiben a kérelmezőnek kísérő nélküli kiskorú, akinek másik tagállamban jogszerűen tartózkodó hozzátartozója van, és egyéni elbírálás alapján megállapítást nyer, hogy a hozzátartozó képes gondoskodni a kiskorúról, az említett tagállam egyesíti a kiskorút hozzátartozójával, és felelős tagállam lesz, feltéve, hogy ez szolgálja leginkább a kiskorú mindenek felett álló érdekét.

(34) Amennyiben a kérelmezőnek az (1) és (2) bekezdésben említett családtagjai, testvérei vagy hozzátartozói egynél több tagállamban tartózkodnak, a felelős tagállamot annak alapján kell meghatározni, hogy mi szolgálja leginkább a kísérő nélküli kiskorú mindenek felett álló érdekét.

(45) Az (12) és (23) bekezdésben említett családtag, testvér vagy hozzátartozó hiányában az a felelős tagállam, ahol a kísérő nélküli kiskorú a nemzetközi védelem iránti kérelmét ð először ï benyújtotta, feltéve, hogy  kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy nem Õ ez szolgálja leginkább a kiskorú mindenek felett álló érdekét.

(56. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 45 57. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kísérő nélküli kiskorú családtagjai, testvérei vagy hozzátartozói kilétének megállapítása tekintetében, az igazolt családi kapcsolat fennállásának megállapítására és az annak vizsgálatára szolgáló feltételekre vonatkozóan, hogy egy adott hozzátartozó képes-e a kísérő nélküli kiskorú gondját viselni, ideértve az olyan eseteket, amikor a kísérő nélküli kiskorú családtagjai, testvérei vagy hozzátartozói különböző tagállamokban tartózkodnak. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatásköreinek gyakorlása keretében a Bizottság nem lépheti túl a gyermek mindenek felett álló érdekének a 6 8. cikk (3) bekezdésében előírt terjedelmét.

(67) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a tagállamok közti konzultáció és információcsere egységes feltételeit. E végrehajtási jogi aktusokat az 44 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

9 11. cikk

Nemzetközi védelemben részesülő családtagok

Amennyiben a kérelmezőnek van olyan családtagja – függetlenül attól, hogy a családalapítás a származási országban történt-e – akinek tartózkodását nemzetközi védelemben részesülő személyként engedélyezték egy tagállamban, e tagállam lesz a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős, feltéve, hogy az érintett személyek írásban kifejezték e kívánságukat.

10 12. cikk

Nemzetközi védelmet kérelmező családtagok

Amennyiben a kérelmezőnek van olyan családtagja valamely tagállamban, akinek nemzetközi védelem iránti kérelméről abban a tagállamban még nem született érdemi elsőfokú határozat, e tagállam lesz a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős, feltéve, hogy az érintett személyek e kívánságukat írásban kifejezték.

11 13. cikk

Családi eljárás

Amennyiben több családtag és/vagy kiskorú, nem házas testvér nyújt be nemzetközi védelem iránti kérelmet ugyanabban a tagállamban egyidejűleg vagy egymáshoz elég közeli időpontokban ahhoz, hogy a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást együtt folytassák le, és amennyiben az e rendeletben megállapított feltételek alkalmazása különválasztásukhoz vezetne, a felelős tagállamot a következő rendelkezések alapján határozzák meg:

a) az a tagállam felelős valamennyi családtag és/vagy a kiskorú, nem házas testvér nemzetközi védelem iránti kérelmének megvizsgálásáért, amely a feltételek szerint a családtagok vagy testvérek legtöbbjének átvételéért felelős;

b) ennek hiányában, az a tagállam felelős, amely a feltételek szerint a kérelmet benyújtó családtagok és/vagy kiskorú, nem házas testvérek közül a legidősebb kérelmének megvizsgálásáért felelős.

12 14. cikk

Tartózkodásra jogosító engedélyek vagy vízumok kiadása

(1) Amennyiben a kérelmező rendelkezik érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel felelős ð vagy az első kérelem benyújtása előtt legfeljebb két évvel lejárt tartózkodásra jogosító engedéllyel ï, az azt kibocsátó tagállam lesz a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős.

(2) Amennyiben a kérelmezőnek érvényes vízuma ð vagy az első kérelem benyújtása előtti hat hónapon belül lejárt vízuma ï van, a vízumot kibocsátó tagállam felelős a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért, feltéve, hogy a vízumot nem egy másik tagállam nevében, valamely, a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 29 8. cikke szerinti képviseleti megállapodás alapján adták ki. Ilyen esetben a képviselt tagállam a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam.

(3) Amennyiben a kérelmező különböző tagállamok által kiállított több tartózkodásra jogosító engedéllyel vagy vízummal rendelkezik, a tagállamok a következő sorrendben vállalják a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért való felelősséget:

a) az a tagállam, amely a leghosszabb időtartamú tartózkodásra jogosító engedélyt állította ki, vagy – amennyiben az érvényességi időtartamok azonosak – az a tagállam, amely a legkésőbbi lejárati idővel állította ki a tartózkodásra jogosító engedélyt;

b) az a tagállam, amelyik a legkésőbbi lejárati idejű vízumot állította ki, ha a különböző vízumok azonos típusúak;

c) különböző típusú vízumok esetén az a tagállam, amely a legkésőbbi lejárati idejű vízumot bocsátotta ki, vagy – amennyiben az érvényességi időtartamok azonosak – az a tagállam, amely a legkésőbbi lejárati idővel állította ki a vízumot.

(4) Amennyiben a kérelmező csak egy vagy több olyan tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik, amelyek legfeljebb két éve jártak le, illetve egy vagy több olyan vízummal, amelyek legfeljebb hat hónapja jártak le, és amelyek lehetővé tették számára, hogy ténylegesen belépjen egy tagállam területére, az (1), (2) és (3) bekezdést kell alkalmazni, amíg a kérelmező a tagállamok területét el nem hagyja.

Amennyiben a kérelmező egy vagy több olyan tartózkodási okmánnyal rendelkezik, amelyek több mint két éve jártak le, illetve egy vagy több olyan vízuma van, amelyek több mint hat hónapja jártak le, és amelyek lehetővé tették számára, hogy ténylegesen belépjen egy tagállam területére, és, feltéve, hogy a tagállamok területét nem hagyta el, az a tagállam az felelős, ahol a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtotta.

(54) A kibocsátó tagállamot nem mentesíti a rá háruló felelősség alól, hogy a tartózkodási engedélyt vagy vízumot hamis vagy feltételezett személyazonosság alapján, vagy koholt, hamisított, illetve érvénytelen okmányok bemutatása nyomán adták ki. Ugyanakkor a tartózkodásra jogosító engedélyt vagy vízumot kibocsátó tagállam nem felelős, ha bizonyítani tudja, hogy a hamisítást az okmány vagy a vízum kiadása után követték el.

13 15. cikk

Beutazás és/vagy tartózkodás

(1) Amennyiben az e rendelet 2225. cikke (34) bekezdésében említett két listán ismertetett közvetlen vagy közvetett bizonyíték alapján, beleértve a [603/2013/EU rendelet átdolgozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat] rendeletben említett adatokat, megállapítást nyer, hogy a kérelmező harmadik országból érkezve szabálytalanul lépte át egy tagállam határát szárazföldön, tengeri vagy a légi úton, az a tagállam felelős a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért, amelynek területére így lépett be. Ez a felelősség 12 hónappal a szabálytalan határátlépést követően megszűnik.

(2) Ha egy tagállam az e cikk (1) bekezdése szerint nem vagy már nem minősül felelősnek, és a 22. cikk (3) bekezdésében említett két listában leírt bizonyíték vagy közvetett bizonyíték alapján megállapítást nyer, hogy a kérelmező – aki szabálytalanul lépett a tagállamok területére, vagy akinek belépési körülményei nem állapíthatók meg – a kérelem benyújtását megelőzően már legalább öt hónapig folyamatosan egy tagállamban él, ez a tagállam felelős a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért.

Amennyiben a kérelmező legalább öthónapos időszakokon keresztül tartózkodott különböző tagállamokban, az a tagállam felelős a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért, amelyben legutóbb töltött ennyi időt.

14 16. cikk

Vízummentes beutazás

(1) Amennyiben egy harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy olyan tagállam területére lép, ahol vízummentességet élvez, ez a tagállam felelős a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított elv nem alkalmazandó, ha a harmadik országbeli állampolgár, vagy a hontalan személy nemzetközi védelem iránti kérelmét egy olyan másik tagállamban nyújtja be, amelynek területére ugyancsak vízummentesen léphet be. Ilyen esetben ez a másik tagállam a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam.

15 17. cikk

Repülőtér nemzetközi tranzitterületén benyújtott kérelem

Amennyiben valamely harmadik országbeli állampolgár, vagy egy hontalan személy egy tagállam repülőterének nemzetközi tranzitterületén nyújtja be nemzetközi védelem iránti kérelmét, ez a tagállam felelős a kérelem megvizsgálásáért.

IV. FEJEZET

ELTARTOTT SZEMÉLYEK ÉS MÉRLEGELÉSI ZÁRADÉKOK

16 18. cikk

Eltartott személyek

(1) Amennyiben egy kérelmező várandósság, újszülött gondozása, súlyos betegség, súlyos fogyatékosság vagy előrehaladott kor miatt valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó gyermeke, testvére vagy szülője támogatására szorul, vagy amennyiben a kérelmező valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó gyermeke, testvére vagy szülője szorul a kérelmező támogatására, a tagállamok általában gondoskodnak a kérelmező és a gyermek, testvér, illetve szülő együtt tartásáról vagy egyesítéséről, feltéve, hogy a családi kötelékek már a származási országban is fennálltak, a gyermek, testvér, illetve szülő vagy a kérelmező képes gondoskodni az eltartott személyről, és az érintett személyek e kívánságukat írásban kifejezték.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett gyermek, testvér vagy szülő nem abban a tagállamban tartózkodik jogszerűen, ahol a kérelmező, az a tagállam lesz a felelős tagállam, amelyben a gyermek, testvér vagy szülő jogszerűen tartózkodik, kivéve, ha az érintett kérelmező egészsége huzamosabb ideig nem teszi lehetővé számára, hogy az adott tagállamba utazzon. Ilyen esetben az a tagállam a felelős tagállam, amelyben a kérelmező tartózkodik. E tagállam nem köteles a gyermeknek, testvérnek vagy szülőnek a területére történő beutaztatásáról gondoskodni.

(3). A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 45 57. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az eltartotti viszony vizsgálata során figyelembe veendő elemekre vonatkozóan, az igazolt családi kapcsolat fennállásának megállapítását szolgáló feltételek és az annak vizsgálatát szolgáló feltételekre vonatkozóan, hogy egy adott személy képes-e az eltartott személy gondját viselni, valamint az annak vizsgálata céljából figyelembe veendő elemekre vonatkozóan, hogy az adott személy jelentős ideig képtelen az utazásra.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a tagállamok közti konzultáció és információcsere egységes feltételeit. E végrehajtási jogi aktusokat 44 az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

17 19. cikk

Mérlegelési záradékok

(1) A 3. cikk (1) bekezdésétől eltérve, ð és csak addig, amíg nem állapítottak meg felelős tagállamot, ï minden tagállam határozhat úgy, hogy megvizsgálja a valamely harmadik országbeli állampolgár, vagy egy hontalan személy által hozzá benyújtott, ð a 2. cikk g) pontjában fel nem ölelt, a tágabb értelemben vett családhoz kapcsolódó családi okokra alapozott ï nemzetközi védelem iránti kérelmet akkor is, ha annak megvizsgálásáért az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelős

Az a tagállam, amely e bekezdés alapján úgy határozott, hogy megvizsgál egy nemzetközi védelem iránti kérelmet, felelős tagállammá válik, vállalva a felelősséggel együtt járó kötelezettségeket. Ez a tagállam adott esetben az 1560/2003/EK rendelet 18. cikke alapján létrehozott „DubliNet” elektronikus kommunikációs hálózat felhasználásával tájékoztatja a korábbi felelős tagállamot, a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást lefolytató tagállamot, illetve azt a tagállamot, amelyet a kérelmező átvételével vagy visszavételével kapcsolatban kerestek meg.

Az e bekezdés alapján felelőssé váló tagállam e tényt haladéktalanul jelzi az Eurodac-ban a [a 603/2013/EU rendelet átdolgozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat] rendeletnek megfelelően, a kérelem megvizsgálásáról szóló határozat meghozatala időpontjának megjelölésével.

(2) Az a tagállam, amelyben a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtották, és amely a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást lefolytatja, illetve a felelős tagállam a családi kapcsolatban álló személyek egyesítése céljából – különösen családi vagy kulturális megfontolásokon alapuló humanitárius okokból – ð a felelős tagállam meghatározása ï előtt bármikor megkereshet egy másik tagállamot annak érdekében, hogy az vegye át a kérelmezőt, még akkor is, ha ez utóbbi tagállam az e rendelet 8–11. 10–13. és 11. 18. cikkében megállapított feltételek szerint nem felelős. Az érintett személyeknek ehhez írásban hozzájárulásukat kell adniuk.

Az átvétel iránti megkeresésnek tartalmaznia kell a megkereső tagállam rendelkezésére álló összes anyagot, hogy a megkeresett tagállam számára lehetővé tegye a helyzet megítélését.

A megkeresett tagállam elvégzi az említett humanitárius okok megvizsgálásához szükséges ellenőrzéseket, és a kérelem kézhezvételétől számított két ð egy ï hónapon belül, az 1560/2003/EK rendelet 18. cikke alapján létrehozott „DubliNet” elektronikus kommunikációs hálózaton keresztül választ ad a kérelmező tagállamnak. A kérelmet elutasító válaszban meg kell adni az elutasítás alapjául szolgáló indokokat.

Amennyiben a megkeresett tagállam helyt ad a kérésnek, a kérelem megvizsgálásáért való felelősséget ráruházzák.

V. FEJEZET

A FELELŐS TAGÁLLAM KÖTELEZETTSÉGEI

18 20. cikk

A felelős tagállam kötelezettségei

(1) Az e rendelet szerint felelős tagállam köteles:

a) a 21. 24., 22. 25. és 29. 30. cikkben megállapított feltételek mellett átvenni azt a kérelmezőt, aki egy másik tagállamban nyújtotta be kérelmét;

b) a 23., 26. 24., 25. és 29. 30. cikkben megállapított feltételek mellett visszavenni azt a kérelmezőt, aki egy másik tagállamban nyújtotta be kérelmét és akinek a kérelme még elbírálás alatt áll vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodik egy másik tagállam területén;

c) a 23., 26. 24., 25. és 29. 30. cikkben megállapított feltételek mellett visszavenni egy harmadik ország olyan állampolgárát, vagy egy olyan hontalan személyt, aki a vizsgálat során visszavonta kérelmét, és egy másik tagállamban nyújtott be kérelmet, vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodik egy másik tagállam területén;

d) a 23., 26. 24., 25. és 29. 30. cikkben megállapított feltételek mellett visszavenni azon harmadik országbeli állampolgárt, vagy azon hontalan személyt, akinek kérelmét visszautasították, és egy másik tagállam területén nyújtott be kérelmet, vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodik egy másik tagállam területén.

ò új szöveg

e) a 26. és 30. cikkben megállapított feltételek alapján visszavenni egy olyan nemzetközi védelemben részesülő személyt, aki a felelős tagállamtól eltérő tagállamban nyújtott be kérelmet, amely tagállam a kérelmet megadta, vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodik a, a védelmet megadó felelős tagállamtól eltérő tagállamban.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett helyzetben a felelős tagállam megvizsgálja a nemzetközi védelem iránti kérelmet vagy befejezi annak vizsgálatát.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett helyzetben a felelős tagállam – a 2013/32/EU irányelv 31. cikkének (8) bekezdésével összhangban – gyorsított eljárásban vizsgálja meg a nemzetközi védelem iránti kérelmet vagy fejezi be annak vizsgálatát.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában említett helyzetben a felelős tagállam foglalkozik a kérelmező által benyújtott további beadványokkal vagy a 2013/32/EU irányelvvel összhangban ismételt kérelemként benyújtott új kérelemmel.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában említett helyzetben a felelős tagállam felelős hatósága által a kérelem elutasításáról hozott határozat a továbbiakban nem képezheti jogorvoslat tárgyát a 2013/32/EU irányelv V. fejezetének keretében.

(6) Amennyiben egy tagállam tartózkodásra jogosító engedélyt ad ki a kérelmező részére, az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek erre a tagállamra hárulnak.

(7) A felelős tagállam a 22. cikk (2) bekezdésében említett elektronikus fájlon feltünteti, hogy ő a felelős tagállam.

ê 604/2013

ð új szöveg

2. A felelős tagállam az (1) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó esetekben megvizsgálja a kérelmező által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet vagy befejezi annak vizsgálatát.

Az (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó esetekben, amennyiben a felelős tagállam megszüntette a kérelem vizsgálatát azt követően, hogy a kérelmező az érdemi elsőfokú határozat meghozatalát megelőzően visszavonta e kérelmet, e tagállam, gondoskodik arról, hogy a kérelmező jogosult legyen kérelme vizsgálatának befejezését kérni, vagy egy új nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtani, amely nem kezelhető a 2013/32/EU irányelv értelmében vett ismételt kérelemként. Ilyen esetekben a tagállamok biztosítják a kérelem vizsgálatának befejezését.

Az (1) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó esetekben, amennyiben a kérelmet csupán első fokon utasították el, a felelős tagállam biztosítja, hogy az érintett személy a 2013/32/EU irányelv 46. cikkének megfelelően hatékony jogorvoslattal élhetett, illetve élhessen.

19. cikk

A kötelezettségek megszűnése

1. Amennyiben egy tagállam tartózkodásra jogosító engedélyt ad ki a kérelmező részére, a 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek erre a tagállamra hárulnak.

2. A 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek megszűnnek, amennyiben a felelős tagállam egy kérelmező vagy a 18. cikk (1) bekezdésének c) vagy d) pontjában említett más személy átvétele vagy visszavétele iránti megkeresés esetén bizonyítani tudja, hogy az érintett személy legalább három hónapra elhagyta a tagállamok területét, kivéve, ha az érintett személy a felelős tagállam által kiadott érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

Az első albekezdésben említett távollétet követően benyújtott kérelmet új kérelemnek kell tekinteni, ami a felelős tagállam meghatározására vonatkozó új eljárást tesz szükségessé.

3. A 18. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott kötelezettségek megszűnnek, amennyiben a felelős tagállam egy kérelmező vagy a 18. cikk (1) bekezdésének c) vagy d) pontjában említett más személy átvétele vagy visszavétele iránti megkeresés esetén bizonyítani tudja, hogy az érintett személy a kérelem visszavonását vagy elutasítását követően kiadott kiutasítási vagy kitoloncolási határozatnak megfelelően elhagyta a tagállamok területét.

A tényleges kitoloncolást követően benyújtott kérelmet új kérelemnek kell tekinteni, ami a felelős tagállam meghatározására vonatkozó új eljárást tesz szükségessé.

VI. FEJEZET

AZ ÁTVÉTELRE ÉS VISSZAVÉTELRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

I. SZAKASZ

Az eljárás megkezdése

20 21. cikk

Az eljárás megkezdése

(1) A felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárás azonnal kezdetét veszi, amint a nemzetközi védelem iránti kérelmet először benyújtják a tagállamhoz ð , kivéve, ha a 3. cikk (4) vagy (5) bekezdése alapján már az első kérelem helye szerinti tagállam a felelős tagállam ï .

(2) A nemzetközi védelem iránti kérelem akkor tekintendő benyújtottnak, ha a kérelmezője által előterjesztett formanyomtatvány, vagy a hatóságok által készített jelentés megérkezik az érintett tagállam illetékes hatóságához. Ha a kérelmet nem írásban nyújtják be, a szándéknyilatkozat és a jelentés elkészítése között a lehető legrövidebb időnek kell eltelnie.

(3) E rendelet alkalmazásában annak a kiskorúnak a helyzete, aki a kérelmezőt kíséri és megfelel a családtag meghatározásának, nem választható külön a családtagja helyzetétől, és a családtag nemzetközi védelem iránti kérelmének megvizsgálásáért felelős tagállam illetékességébe tartozik még akkor is, ha a kiskorú maga nem kérelmező, amennyiben ez szolgálja leginkább a kiskorú mindenek felett álló érdekét. Ugyanez az elbánás alkalmazandó a gyermekekre, akik a kérelmezőnek a tagállamok területére érkezése után születettek, anélkül hogy átvételükkel kapcsolatban új eljárást kellene kezdeményezni.

(4) Amennyiben olyan kérelmező nyújt be nemzetközi védelem iránti kérelmet egy tagállam illetékes hatóságaihoz, aki egy másik tagállam területén tartózkodik, a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást az a tagállam folytatja le, amelynek területén a kérelmező tartózkodik. A kérelmet kézhez vevő tagállam haladéktalanul értesíti a tartózkodási hely szerinti tagállamot és a továbbiakban – e rendelet alkalmazásában – ez utóbbi tagállam tekintendő e rendelet alkalmazásában annak a tagállamnak, amelyhez a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtották.

A kérelmezőt írásban értesítik a felelős tagállam meghatározásáért felelős tagállam megváltozásáról és annak időpontjáról.

(5) Azt a kérelmezőt, aki egy másik tagállamban tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodik vagy aki ott nyújt be nemzetközi védelem iránti kérelmet azt követően, hogy egy másik tagállamban benyújtott első kérelmét a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárás során visszavonta, a 23., 26. 24., 25. és 29. 30. cikkben megállapított feltételek szerint visszafogadja az a tagállam, amelyben a nemzetközi védelem iránti kérelmet először benyújtotta, azzal a céllal, hogy a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást lefolytassa.

E kötelezettség megszűnik, amennyiben a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárás lefolytatására köteles tagállam bizonyítani tudja, hogy a kérelmező időközben legalább három hónapos időszakra elhagyta a tagállamok területét, vagy más tagállamtól tartózkodásra jogosító engedélyt kapott.

A második albekezdésben említett távollétet követően benyújtott kérelmet új kérelemnek kell tekinteni, ami a felelős tagállam meghatározására vonatkozó új eljárást tesz szükségessé.

ò új szöveg

II. SZAKASZ

A kérelmek nyilvántartásba vétele és ellenőrzése

22. cikk

Nyilvántartásba vétel

(1) Az a tagállam, amelyhez nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtják, a [603/2013/EU rendeletet átdolgozó rendelet] rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett határidőn belül beviszi a 44. cikk (1) bekezdésében említett automatizált rendszerben, hogy:

a) ilyen kérelmet nyújtottak be;

b) adott esetben az együtt utazó családtagok vagy hozzátartozók kérelmeivel való kapcsolatokat;

c) a [603/2013/EU rendeletet átdolgozó rendelet] rendelet 12. cikkének i) pontjában említett hivatkozási számot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információk bevitelekor a 44. cikkben említett automatizált rendszer minden kérelmet egyedi kérelemszám alatt vesz nyilvántartásba, elektronikus fájlt hoz létre minden kérelemhez, és megküldi a kérelem egyedi számát a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállamnak.

(3) A tagállamok hetente tájékoztatják az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét arról, hogy ténylegesen hány harmadik országbeli állampolgárt telepítettek át a területükre. Az ügynökség hitelesíti ezen információkat, és beviszi az adatokat az automatizált rendszerbe.

(4) Amennyiben egy Eurodac-találat azt jelzi, hogy a kérelmező – a tagállamok területének elhagyása vagy onnan való kitoloncolása előtt – korábban már nyújtott be nemzetközi védelem iránti kérelmet, azon tagállam, amelyhez az új kérelmet benyújtják, azt is feltünteti, hogy mely tagállam volt felelős a korábbi kérelem megvizsgálásáért.

(5) Azon tagállam, amelyhez a kérelmet benyújtják keresést végez a VIS-ben a 767/2008/EK rendelet 21. cikke alapján. Amennyiben a VIS-találat azt jelzi, hogy a kérelmező érvényes vízummal vagy az első kérelem benyújtása előtti hat hónapon belül lejárt vízummal rendelkezik, a tagállam feltünteti a vízumkérelem számát és azon tagállamot, amelynek hatósága a vízumot kiadta vagy meghosszabbította, és azt, ha a vízumot másik tagállam nevében adták-e ki.

23. cikk

Az automatizált rendszerben szereplő információk

(1) A 44. cikk (1) bekezdésében említett automatizált rendszer valós időben feltünteti az alábbiakat:

a) az Unióban benyújtott összes kérelem száma;

b) az egyes tagállamokban benyújtott kérelmek tényleges száma;

c) az egyes tagállamokba áttelepített harmadik országbeli állampolgárok száma;

d) az egyes tagállamok által felelős tagállamként megvizsgálandó kérelmek tényleges száma;

e) az egyes tagállamok hányada a 35. cikkben említett referenciakulcs alapján.

(2) A 22. cikk (2) bekezdésében említett elektronikus fájlba csak az alábbi információkat kell bevinni:

a) a kérelem a 22. cikk (2) bekezdésében említett egyedi száma:

b) a 22. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 22. cikk (4) bekezdésében említett kérelmekkel való kapcsolat;

c) a [603/2013/EU rendeletet átdolgozó rendelet] rendelet 12. cikke d) pontjának i. alpontjában említett hivatkozási szám;

d) a 40. cikk alapján végzett biztonsági ellenőrzést követő figyelmeztető jelzés megléte;

e) a felelős tagállam;

f) abban az esetben, ha a 22. cikk (4) bekezdése alapján feltüntetik, hogy ugyanazon kérelmező korábban nyújtott be nemzetközi védelem iránti kérelmet, a korábbi kérelemért felelős tagállam;

g) abban az esetben, ha a 22. cikk (5) bekezdése alapján feltüntetik, hogy a kérelmezőnek vízumot adtak ki, azon tagállam, amely a vízumot kiadta vagy meghosszabbította, illetve amelynek nevében a vízumot kiadták, valamint a vízumkérelem száma;

h) amennyiben a VII. fejezet szerinti elosztási mechanizmus alkalmazandó, a 36. cikk (4) bekezdésében és a 39. cikk h) pontjában említett információk.

(3) A felelős tagállam általi, a 20. cikk (7) bekezdése és a 22. cikk (3) bekezdése szerinti közléskor a 44. cikk (1) bekezdésében említett automatizált rendszer a szóban forgó tagállam hányadába beszámítja a szóban forgó kérelmet és a szóban forgó, ténylegesen áttelepített harmadik országbeli állampolgárt.

(4) A [603/2013/EU rendeletet átdolgozó rendelet] rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időtartam lejártakor az elektronikus fájlokat automatikusan törlik.

ê 604/2013

ð új szöveg

II. III. SZAKASZ

Az átvétel iránti megkeresésekre vonatkozó eljárások

21 24. cikk

Az átvétel iránti megkeresés benyújtása

(1) Amennyiben az a tagállam, amelyben nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be, úgy véli, hogy egy másik tagállam felelős a kérelem megvizsgálásáért, haladéktalanul, de minden esetben a 20 21. cikk (2) bekezdése értelmében benyújtott kérelem időpontját követő három ð egy ï hónapon belül ð megkeresi ï megkeresheti e másik tagállamot, hogy vegye át a kérelmezőt.

Az első albekezdéstől eltérőenve, az (EU) [a 603/2013/EU rendelet átdolgozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat] rendelet 13. cikke alapján bejegyzett adatokra vonatkozó Eurodac-találat ð vagy a 767/2008/EU rendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján bejegyzett adatokra vonatkozó VIS-találat esetén ï a megkeresést az említett rendelet 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően a találat beérkezését követő két hónapon ð héten ï belül meg kell küldeni be kell nyújtani.

Amennyiben a kérelmező átvétele iránti megkeresésre az első és második albekezdésben meghatározott időszakon belül nem kerül sor, a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért az a tagállam felelős, ahol a kérelmet benyújtották.

(2) A megkereső tagállam sürgős választ kérhet olyan esetekben, amikor a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására a belépési vagy tartózkodásra jogosító engedély elutasítását, jogtalan tartózkodás miatt letartóztatást, vagy kiutasítást elrendelő határozat kézbesítését vagy végrehajtását követően került sor.

A megkereső tagállam a megkeresésben kifejti a sürgős választ igénylő indokokat, és megjelöli azt az időtartamot, amelyen belül választ vár. Ezen időtartam nem lehet rövidebb egy hétnél.

(32) Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a kérelmezőnek egy másik tagállam által történő átvétele iránti megkeresést formanyomtatványon kell előterjeszteni, amelynek tartalmaznia kell a 22 25. cikk (34) bekezdésében említett két listán szereplő bizonyítékokat és közvetett bizonyítékokat, és/vagy a kérelmező nyilatkozatának olyan lényeges elemeit, amelyek alapján a megkeresett tagállam ellenőrizheti, hogy az e rendeletben megállapított feltételek alapján felelős-e.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az átvétel iránti megkeresések elkészítésének és benyújtásának egységes feltételeit. E végrehajtási jogi aktusokat az 44 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

22 25. cikk

Válaszadás az átvétel iránti megkeresésre

(1) A megkeresett tagállam elvégzi a szükséges ellenőrzéseket, és a kérelmező átvétele iránti megkeresésről annak kézhezvételétől számított két ð egy ï hónapon belül határozatot hoz.

ò új szöveg

(2) Az első albekezdéstől eltérve, az (EU) [a 603/2013/EU rendelet átdolgozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat] rendelet 13. cikke alapján bejegyzett adatokra vonatkozó Eurodac-találat vagy a 767/2008/EU rendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján bejegyzett adatokra vonatkozó VIS-találat esetén a megkeresett tagállam a megkeresés kézhezvételétől számított két héten belül határozatot hoz.

ê 604/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(23) A felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárás során bizonyítékokat és közvetett bizonyítékokat kell felhasználni.

(34) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállítja és időszakosan felülvizsgálja az e bekezdés a) és b) pontjában előírt feltételeknek megfelelő bizonyítékok és közvetett bizonyítékok releváns elemeit megjelölő két listát. E végrehajtási jogi aktusokat az 44 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

a) Bizonyíték:

i. Olyan hivatalos bizonyíték, amely e rendelet szerint meghatározza a felelősséget mindaddig, amíg az ellenkezőjét nem bizonyítják;

ii. A tagállamok az 44 56. cikkben előírt bizottság rendelkezésére bocsátják a különböző típusú közigazgatási okmányok mintapéldányát a hivatalos bizonyítékok listáján meghatározott típusoknak megfelelően.

b) Közvetett bizonyíték:

i. Olyan indikatív elemek, amelyek megcáfolhatók ugyan, de a nekik tulajdonított bizonyító erő folytán bizonyos esetekben elégségesek lehetnek;

ii. A nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálására vonatkozó felelősséggel kapcsolatos bizonyító erejüket eseti alapon állapítják meg.

(45) A bizonyítékok megkövetelése nem lépheti túl az e rendelet megfelelő alkalmazásához szükséges mértéket.

(56) Hivatalos bizonyíték hiányában a megkeresett tagállam elismeri felelősségét, amennyiben a közvetett bizonyíték következetes, ellenőrizhető és kellően részletes a felelősség meghatározásához.

(6) Amennyiben a megkereső tagállam a 21. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint sürgős eljárást kért, a megkeresett tagállam mindent megtesz a megjelölt határidő betartására. Kivételes esetekben, ha bizonyítható, hogy a kérelmező átvétele iránti megkeresés megvizsgálása különösen összetett, a megkeresett tagállam válaszolhat a megjelölt határidőt követően, de minden esetben egy hónapon belül. Ilyen esetekben a megkeresett tagállamnak az eredetileg megjelölt határidőn belül értesítenie kell a megkereső tagállamot a válasz elhalasztására vonatkozó határozatáról.

(7) ð Amennyiben a megkeresett tagállam megalapozott indokokat tartalmazó válasszal nem kifogásolja a megkeresést ï aAz (1) bekezdésben említett ð egy ï két hónapos határidőn belül, ð vagy adott esetben a (2) bekezdésben említett kéthetes határidőn belül, ï és a (6) bekezdésben említett egy hónapos határidő be nem tartása az a kérelem elfogadásával egyenértékű, és az adott személy átvételének kötelezettségét vonja maga után, beleértve a megérkezésével kapcsolatos megfelelő intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettséget.

III IV. SZAKASZ

A visszavételi iránti megkeresésekre  értesítésekre Õ vonatkozó eljárások

23 26. cikk

A visszavételi  értesítés Õ iránti megkeresés benyújtása, ha új kérelmet nyújtottak be a megkereső tagállamban

(1) Amennyiben az a tagállam, amelyben Aa 18. 20. cikk (1) bekezdésének b), c), vagy d) ð vagy e) ï pontjában említett  helyzetben Õ személy új nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be, úgy véli, hogy – a 20. cikk (5) bekezdése, valamint a 18. cikk (1) bekezdésének b), c), vagy d) pontja szerint – egy másik  a személy tartózkodásának helye szerinti Õ tagállam felelős, megkeresheti e másik tagállamot, hogy vegye vissza a kérelmező ð az Eurodac-találat kézhezvételétől számított legfeljebb két héten belül visszavételi értesítést tesz, és a fenti személyt átadja a felelős tagállamnak ï.

(2) A visszavétel iránti megkeresést haladéktalanul, de minden esetben a 603/2013/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdése szerinti Eurodac-találat beérkezését követő két hónapon belül kell megtenni. Ha a visszavétel iránti megkeresés az Eurodac-rendszerből kapott adatoktól eltérő bizonyítékon alapul, a 20. cikk (2) bekezdése értelmében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának időpontját követő három hónapon belül el kell küldeni a megkeresett tagállamnak. (3). Amennyiben a visszavétel iránti megkeresésre nem kerül sor a (2) bekezdésben meghatározott határidőkön belül, a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért az a tagállam felelős, amelyben az új kérelmet benyújtották.

(42) A visszavételi iránti megkeresést ð értesítést ï formanyomtatványon kell benyújtani, mellékelve a 2225. cikk (3)(4) bekezdésében említett két listában leírt bizonyítékokat vagy közvetett bizonyítékokat és/vagy az érintett személy nyilatkozatainak olyan lényeges elemeit, amelyek alapján a megkeresett tagállam hatóságai ellenőrizni tudják, hogy az adott tagállam-e a felelős az e rendeletben meghatározott feltételek alapján.

ò új szöveg

(3) A felelős tagállam haladéktalanul visszaigazolja az értesítés kézhezvételét az értesítést tevő tagállamnak.

ê 604/2013

ð új szöveg

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a visszavételi ð értesítések ï iránti megkeresések elkészítésének és benyújtásának egységes feltételeit. E végrehajtási jogi aktusokat az 44 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

24. cikk

A visszavétel iránti megkeresés benyújtása, ha nem nyújtottak be új kérelmet a megkereső tagállamban

(1) Amennyiben egy tagállam, amelynek a területén a 18. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett személy tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodik, és amelyben nem nyújtottak be új nemzetközi védelemre irányuló kérelmet, úgy véli, hogy a 20. cikk (5) bekezdése és a 18. cikk (1) bekezdésének b), c), vagy d) pontja értelmében egy másik tagállam a felelős, megkeresheti e másik tagállamot, hogy vegye vissza az érintett személyt.

(2) A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 30 6. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, amennyiben egy tagállam, amelynek a területén egy személy tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodik, úgy dönt, hogy a 603/2013/EU rendelet 17. cikkének megfelelően ellenőrzést végez az Eurodac-rendszerben, az e rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett személyek, vagy a 18. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett olyan személyek visszavétele iránti megkeresést, akiknek a nemzetközi védelemre irányuló kérelmét nem jogerős határozattal utasították el, a lehető leghamarabb, de minden esetben az Eurodac-találatnak a 603/2013/EU rendelet 17. cikke (5) bekezdésével összhangban való beérkezését követő két hónapon belül meg kell tenni.

Ha a visszavétel iránti megkeresés az Eurodac-rendszerből kapott adatoktól eltérő bizonyítékon alapul, a megkeresést az attól az időponttól számított három hónapon belül kell elküldeni a megkeresett tagállamnak, amikor a megkereső tagállam tudomására jutott, hogy másik tagállam lehet felelős az érintett személyért.

(3) Amennyiben a visszavétel iránti megkeresésre nem kerül sor a (2) bekezdésben említett határidőkön belül, az a tagállam, amelynek területén az érintett személy tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodik, lehetőséget ad a személynek új kérelem benyújtására.

(4) Amennyiben az e rendelet 18. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett személy, akinek a nemzetközi védelemre irányuló kérelmét egy tagállam jogerős határozattal elutasította, egy másik tagállam területén tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodik, ez utóbbi tagállam megkeresheti az előbbi tagállamot, és kérheti az érintett személy visszavételét, vagy a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően kiutasítási eljárást folytathat le.

Ha az utóbbi tagállam úgy dönt, hogy kéri az előbbi tagállamtól az érintett személy visszavételét, a 2008/115/EK irányelvben lefektetett szabályok nem alkalmazandók.

(5) A 18. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett személy visszavétele iránti megkeresést formanyomtatványon kell benyújtani, mellékelve a 22. cikk (3) bekezdésében említett két listában szereplő olyan bizonyítékokat vagy közvetett bizonyítékokat és/vagy az adott személy nyilatkozatainak olyan lényeges elemeit, amelyek alapján a megkeresett tagállam hatóságai ellenőrizni tudják, hogy az adott tagállam-e a felelős az e rendeletben meghatározott feltételek alapján.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállítja és időközönként felülvizsgálja a 22. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő bizonyítékok vagy közvetett bizonyítékok releváns elemeit megjelölő két listát és elfogadja a visszavétel iránti megkeresések elkészítésének és benyújtásának egységes feltételeit. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

25. cikk

Válaszadás a visszavétel iránti megkeresésre

(1) A megkeresett tagállam elvégzi a szükséges ellenőrzéseket, és haladéktalanul, de minden esetben a megkeresés beérkezésének időpontjától számított egy hónapon belül határozatot hoz az érintett személy visszavétele iránti megkeresésről. Amennyiben a megkeresés az Eurodac-rendszerből származó adatokon alapul, ez a határidő két hétre csökken.

(2) Az egy hónapos határidő vagy az (1) bekezdésben említett kéthetes határidő be nem tartása a kérelem elfogadását jelenti, és az érintett személy visszavételének kötelezettségét vonja maga után, ideértve a megérkezésével kapcsolatos megfelelő intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket is.

IV V. SZAKASZ

Eljárásjogi biztosítékok

26 27. cikk

Értesítés az átadásra vonatkozó határozatról

(1) Amennyiben a megkeresett tagállam beleegyezik a kérelmező vagy a 18. cikk (1) bekezdésének c) vagy d) pontjában említett más személy átvételébe vagy visszavételébe, a megkereső tagállam ð a kérelmezőt késedelem nélkül írásban ï értesíti az érintett személyt arról a határozatáról, hogy átadja a felelős tagállamnak és – adott esetben – nem vizsgálja meg a nemzetközi védelem iránti kérelmét.

ò új szöveg

(2) Amennyiben a kérelmezőt vagy a 20. cikk (1) bekezdésének c), d) vagy e) pontjában említett más személyt visszaveszik, az érintett személy tartózkodási helye szerinti tagállam indokolatlan késedelem nélkül írásban értesíti az érintett személyt a felelős tagállamnak történő átadásáról szóló határozatról.

ê 604/2013

ð új szöveg

(3) Ha az érintett személyt jogi tanácsadó vagy más tanácsadó képviseli, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az érintett személy helyett e jogi tanácsadót vagy tanácsadót értesítik a határozatról, és azt adott esetben közlik az érintett személlyel.

(24) Az (1) ð és (2) ï bekezdésben említett határozatnak tartalmaznia kell a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó információkat – ideértve adott esetben a halasztó hatály kérelmezésének jogát és az e jogorvoslatok igénybevételére alkalmazandó határidőket, az átadás lebonyolításának határidejét, emellett szükség esetén információt kell nyújtania arról a helyről és arról az időpontról, ahol és amikor az érintett személynek meg kell jelennie, ha a felelős tagállamba való utazásáról maga gondoskodik.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett személy az (1) ð és (2) ï bekezdésben említett határozat közlésével együtt tájékoztatást kapjon olyan személyekről vagy szervezetekről is, akik vagy amelyek jogi segítséget nyújthatnak neki, amennyiben korábban nem kapta meg ezt a tájékoztatást.

(35) Ha az érintett személyt nem segíti vagy képviseli jogi tanácsadó vagy más tanácsadó, a tagállamok tájékoztatják őt a határozat alapvető elemeiről, amelyek között minden esetben szerepelniük kell a rendelkezésre álló jogorvoslatokra és az azok igénybevételére alkalmazandó határidőkre vonatkozó információknak, mégpedig olyan nyelven, amelyet az érintett személy megért, vagy ésszerűen feltételezhető, hogy megért.

27 28. cikk

Jogorvoslatok

(1) A kérelmezőnek vagy a 18 20. cikk (1) bekezdésének c), vagy d) ð vagy e) ï pontjában említett más személynek joga van az átadásra vonatkozó határozatok elleni hatékony jogorvoslathoz, amelyet bírósághoz vagy törvényszékhez tény- vagy jogkérdésben benyújtott fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem formájában gyakorolhat.

(2) A tagállamok ésszerű határidőt határoznak meg ð az átadási határozatról szóló értesítéstől számított 7 napot írnak elő ï az érintett személy által az (1) bekezdés szerinti hatékony jogorvoslathoz fűződő jog gyakorlására.

(3) Az átadásra vonatkozó határozatok elleni fellebbezésre vagy felülvizsgálatra vonatkozóan esetében a tagállamok jogszabályaikban előírják az alábbiakat: ð a bíróság vagy törvényszék 15 napon belül hoz határozatot a fellebbezés vagy felülvizsgálat érdeméről. A fellebezésről vagy felülvizsgálatról szóló határozat meghozataláig átadásra nem kerül sor. ï

a) a fellebbezés vagy felülvizsgálat feljogosítja az érintettet, hogy annak elbírálásáig az adott tagállamban maradhasson; vagy

b) az átadás automatikusan felfüggesztésre kerül, és e felfüggesztés megszűnik azon ésszerű időtartam elteltével, amely alatt valamely bíróságnak vagy törvényszéknek a felfüggesztés iránti kérelem alapos és szigorú vizsgálatát követően határozatot kellett hoznia arról, hogy a fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak halasztó hatályt biztosít-e; vagy

c) az érintett személy ésszerű időtartamon belül kérelmezheti a bíróságtól vagy törvényszéktől az átadásra vonatkozó határozat végrehajtásának felfüggesztését a fellebbezés vagy felülvizsgálat elbírálásáig. A tagállamok azáltal biztosítják a hatékony jogorvoslatot, hogy felfüggesztik az átadást mindaddig, amíg a felfüggesztés iránti első kérelemről határozatot nem hoznak. Az átadásra vonatkozó határozat végrehajtásának felfüggesztéséről ésszerű időtartamon belül határozni kell, ugyanakkor ezen időtartamnak lehetővé kell tennie a felfüggesztés iránti kérelem alapos és szigorú vizsgálatát. Az átadásra vonatkozó határozat végrehajtásának felfüggesztését elutasító határozat ismerteti az alapjául szolgáló indokokat.

(4) A tagállamok előírhatják, hogy az illetékes hatóságok hivatalból dönthetnek az átadásra vonatkozó határozat végrehajtásának felfüggesztéséről a fellebbezés vagy felülvizsgálat elbírálásáig.

ò új szöveg

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hatékony jogorvoslat hatálya annak megvizsgálására korlátozódik, hogy megszegték-e a 3. cikk embertelen vagy megalázó bánásmód fennállásának veszélyével kapcsolatos (2) bekezdését, vagy a 10–13. és 18. cikket.

(5) Amennyiben nem hoznak az (1) bekezdés szerinti átadási határozatot, a tagállamok bíróság vagy törvényszék előtti hatékony jogorvoslatot biztosítanak, amennyiben a kérelmező azt állítja, hogy valamely családtagja, vagy kísérő nélküli kiskorú esetében hozzátartozója jogszerűen tartózkodik egy, a nemzetközi védelmét megvizsgáló tagállamtól eltérő tagállam területén, és ezért úgy véli, hogy az említett másik tagállamnak felelős a kérelem megvizsgálásáért.

ê 604/2013

ð új szöveg

(56) A tagállamok lehetőséget biztosítanak az érintett személy számára jogi segítségnyújtás igénybevételére, és szükség esetén nyelvi segítségre.

(67) A tagállamok kérésre térítésmentesen biztosítják a jogi segítségnyújtást, amennyiben az érintett személy nem képes fedezni annak költségeit. A tagállamok előírhatják, hogy a díjak és egyéb költségek tekintetében a kérelmezőkkel szembeni bánásmód ne legyen kedvezőbb annál a bánásmódnál, amelyben a jogi segítségnyújtás terén saját állampolgáraikat általában részesítik.

A tagállamok, anélkül hogy ezzel önkényesen korlátoznák a jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférést, rendelkezhetnek úgy, hogy nem biztosítanak ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet olyan esetekben, ha az illetékes hatóság, a bíróság vagy a törvényszék úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés vagy felülvizsgálat előreláthatólag nem vezet pozitív eredményre.

Ha egy hatóság, amely nem bíróság vagy törvényszék, úgy határoz, hogy nem biztosít e bekezdés alapján ingyenes jogi segítségnyújtást, a tagállamok biztosítják a hatékony jogorvoslathoz való jogot az érintett személynek ahhoz, hogy egy bíróság vagy törvényszék előtt megtámadhassa e határozatot. ð A határozat megtámadása esetén e jogorvoslat az (1) bekezdésben említett jogorvoslat szerves részét képezi. ï

Az e bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés tekintetében a tagállamok biztosítják, hogy a jogi segítségnyújtás és képviselet ne legyen önkényesen korlátozott, és hogy a kérelmezőnek az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférése ne legyen akadályozott.

A jogi segítségnyújtásba beletartozik legalább a szükséges eljárási iratok elkészítése és a bíróság és törvényszék előtti képviselet, és e tevékenység végzését olyan jogi tanácsadókra vagy tanácsadókra lehet korlátozni, akiket a nemzeti jog alapján kimondottan segítésnyújtásra és képviseletre jelöltek ki.

A jogi segítségnyújtás igénybevételére irányadó eljárásokat a nemzeti jog állapítja meg.

V VI. SZAKASZ

Átadási célú őrizet

28 29. cikk

Őrizet

(1) A tagállamok senkit nem tarthatnak őrizetben kizárólag azon az alapon, hogy az e rendelettel létrehozott eljárás hatálya alá tartozik.

(2) Ha komoly veszély áll fenn a szökésre, a tagállamok e rendelettel összhangban egyedi elbírálás alapján őrizetben tarthatják az érintett személyt az átadási eljárások biztosítása érdekében és kizárólag akkor, ha az őrizet arányos, továbbá ha kevésbé kényszerítő jellegű alternatív intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony.

(3) Az őrizetnek a lehető legrövidebb ideig kell tartania, és nem lehet hosszabb, mint az e rendelet alapján történő átadás megtörténtéig előírt közigazgatási eljárások kellő gondossággal történő elvégzéséhez ésszerűen szükséges idő.

Ha egy személyt ezen cikk alapján őrizetben tartanak, az átvétel vagy visszavétel iránti megkeresés ð vagy a visszavételi értesítés ï határideje nem haladhatja meg a kérelem benyújtásától számított ð két hetet ï egy hónapot. Az a tagállam, amely e rendelettel összhangban lefolytatja az eljárást, ilyen esetekben sürgős választ kér ð az átvétel iránti megkeresésre ï. Az ð átvétel iránti ï megkeresés kérés beérkezésétől számított két ð egy ï héten belül választ kell adni. Amennyiben két ð egy ï héten belül nem érkezik válasz, az az ð átvétel ï iránti megkeresés elfogadását jelenti, és a személy átvételének vagy visszavételének kötelezettségét vonja maga után, ideértve a megérkezésével kapcsolatos megfelelő intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket is.

Ha egy személyt ezen cikk alapján őrizetben tartanak, a megkereső tagállam e személyt a gyakorlatban lehetséges legrövidebb időn belül átadja a felelős tagállamnak, de legkésőbb hat ð négy ï héttel ð a jogerős átadási határozatot ï azt követően, hogy egy másik tagállam hallgatólagosan vagy kifejezetten elfogadta az érintett személy átvétele vagy visszavétele iránti megkeresést, vagy hat héttel azt követően, hogy a fellebbezés vagy felülvizsgálat a 27. cikk (3) bekezdésével összhangban már nem bír halasztó hatállyal.

Ha a megkereső tagállam nem tartja be az átvétel vagy visszavétel iránti megkeresésre ð vagy a visszavételi értesítésre ï vonatkozó határidőket, vagy ha az átadás a harmadik albekezdésben említett hathetes ð négyhetes ï időtartamon belül nem történik meg, a személy nem tartható tovább őrizetben. A 21. 24., 23., 26. 24. és 29. 30. cikk továbbra is értelemszerűen alkalmazandó.

(4) A felelős tagállamhoz történő átadási eljárások biztosítása érdekében az őrizetben tartási körülmények és az őrizetben tartott személyekkel kapcsolatban alkalmazandó biztosítékok tekintetében a 2013/33/EU irányelv 9., 10. és 11. cikke alkalmazandó.

VI VII. SZAKASZ

Átadás

29 30. cikk

Szabályok és határidők

ò új szöveg

(1) A felelősséget meghatározó azon tagállam, amelynek a 20. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett átvétel iránti megkeresését elfogadták, vagy amely a 20. cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában említett visszavételi értesítést megtette, az elfogadástól vagy az értesítéstől számított legfeljebb egy héten belül átadási határozatot hoz, és átadja a kérelmezőt vagy az érintett személyt a felelős tagállamnak.

ê 604/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A kérelmezőnek vagy a 18 20. cikk (1) bekezdésének c), vagy d) ð vagy e) ï pontjában említett más személynek a megkereső tagállam részéről a felelős tagállamnak történő átadása a megkereső tagállam nemzeti joga szerint történik az érintett tagállamok egymás közötti konzultációját követően, a lehető leghamarabb kivitelezhető időpontban, de legkésőbb ð a jogerős átadási határozattól számított négy héten belül ï hat hónappal az érintett személy átvétele vagy visszavétele iránti megkeresés másik tagállam általi elfogadását, vagy a 27. cikk (3) bekezdésének megfelelő halasztó hatály esetén hat hónappal a fellebbezéssel vagy felülvizsgálattal kapcsolatos jogerős határozatot követően.

Ha a felelős tagállamnak történő átadás ellenőrzött útnak indítás formájában vagy kísérettel történik, a tagállamok biztosítják, hogy ez humánus módon, az alapvető jogok és az emberi méltóság teljes körű tiszteletben tartása mellett menjen végbe.

Szükség esetén a megkereső tagállam a 44. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében elfogadott minta szerinti laissez passer-val látja el a kérelmezőt. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a laissez-passer formai kialakítására vonatkozóan. E végrehajtási jogi aktusokat az 44 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A felelős tagállam adott esetben tájékoztatja a megkereső tagállamot az érintett személy biztonságos megérkezéséről, vagy arról, hogy a megadott határidőn belül nem jelent meg.

(2) Amennyiben az átadásra nem kerül sor a hat hónapos határidőn belül, a felelős tagállam mentesül az érintett személy átvételére vagy visszavételére vonatkozó kötelezettség alól, és a felelősség a megkereső tagállamra hárul. E határidő legfeljebb egyéves időtartamra meghosszabbítható, ha az átadásra az érintett személy szabadságvesztése miatt nem kerülhetett sor, illetve legfeljebb tizennyolc hónapra, ha az érintett személy ismeretlen helyen tartózkodik.

(32) Amennyiben az érintett személyt tévedésből adták át vagy az átadás végrehajtása után az átadásra vonatkozó határozatot fellebbezés, vagy felülvizsgálat keretében megsemmisítették, az átadást végrehajtó tagállam haladéktalanul visszafogadja az érintett személyt.

(43) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a tagállamok közötti konzultáció és információcsere egységes feltételeit, különösen az elhalasztott vagy késedelemmel elvégzett átadások, hallgatólagos elfogadást követő átadások, kiskorúak vagy eltartott személyek átadása, valamint a felügyelt átadások eseteire vonatkozóan. E végrehajtási jogi aktusokat az 44 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

30 31. cikk

Az átadás költségei

(1) A kérelmezőnek vagy a 18 20. cikk (1) bekezdésének c), vagy d) ð vagy e) ï pontjában említett más személynek a felelős tagállam részére történő átadásához szükséges költségeket az átadó tagállam viseli.

(2) Amennyiben téves átadás vagy az átadásra vonatkozó határozat fellebbezés vagy felülvizsgálat keretében való megsemmisítése következtében az érintett személyt vissza kell juttatni egy tagállamba, az átadást eredetileg végrehajtó tagállam viseli az érintett személynek a területére való visszajuttatásának költségeit.

(3) Az e rendelet alapján átadott személyeket nem lehet kötelezni az ilyen átadások költségeinek viselésére.

31 32. cikk

Releváns információk cseréje az átadás végrehajtását megelőzően

(1) A kérelmező, vagy a 18 20. cikk (1) bekezdésének c), vagy d) pontjában említett más személy átadását végző tagállam közli a felelős tagállammal az átadandó személyre vonatkozó, azon személyes adatokat, amelyek  megfelelőek Õ alkalmasak, relevánsak és elegendőek az azon abból a kizárólagos célokhozból ð szükségesre korlátozódnak, ï hogy a felelős tagállam illetékes hatóságai a nemzeti joggal összhangban képesek legyenek megfelelő segítséget – így az érintett személy létfontosságú érdekei védelmében azonnali egészségügyi ellátást – nyújtani az érintett személynek, valamint garantálni tudják számukra az e rendeletben, valamint más vonatkozó menekültügyi jogi eszközökben biztosított védelem és jogok folytonosságát. Ezen adatokat ésszerű idővel az átadás végrehajtását megelőzően közölni kell a felelős tagállammal annak érdekében, hogy az illetékes hatóságai számára a nemzeti joggal összhangban elegendő idő álljon rendelkezésre a szükséges intézkedések meghozatalára.

(2) Az átadó tagállam – amennyiben ilyen információ a nemzeti joggal összhangban az illetékes hatóságok rendelkezésére áll – átad a felelős tagállamnak minden olyan információt, amely elengedhetetlen az átadandó személy jogainak biztosításához és azonnal felmerülő különleges igényeinek kielégítéséhez, különösen az alábbiakat:

a) valamennyi olyan azonnali intézkedés, amelyeket a felelős tagállamnak meg kell hoznia annak érdekében, hogy az átadandó személy különleges igényeit megfelelően ki lehessen elégíteni, beleértve az esetlegesen szükséges azonnali egészségügyi ellátást is;

b) adott esetben a befogadó tagállamban tartózkodó családtagok, hozzátartozók és a kérelmezővel egyéb családi kapcsolatban álló személyek elérhetőségei;

c) kiskorúak esetében az oktatásukkal kapcsolatos információk;

d) a kérelmező életkorának meghatározása.

(3) Az e cikk alapján végzett információcserére csak a Bizottságnak az e rendelet 35 47. cikkével összhangban bejelentett hatóságok között, az 1560/2003/EK rendelet 18. cikke szerint létrehozott „DubliNet” elektronikus kommunikációs hálózaton keresztül kerülhet sor. A cserélt információ csak az e cikk (1) bekezdésében megállapított célokra használható fel, és tovább nem dolgozható fel.

(4) A tagállamok közötti információcsere elősegítése érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállítja az e cikkben előírt adatok átadását szolgáló formanyomtatványt. E végrehajtási jogi aktusokat az 44 56. cikk (2) bekezdésében megállapított vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) Az e cikk szerinti információcserére a 34. cikk (8)–(12) a ð 46. cikk (8) ï bekezdésében megállapított szabályok alkalmazandók.

32 33. cikk

Egészségügyi adatok cseréje az átadás végrehajtását megelőzően

(1) Kizárólag egészségügyi gondozás vagy kezelés céljából – különös tekintettel a fogyatékkal élő személyekre, az időskorúakra, a várandós nőkre, a kiskorúakra, a kínzás, nemi erőszak vagy a pszichikai, fizikai, illetve szexuális erőszak más súlyos formáinak áldozataira vonatkozóan – az átadó tagállam átadja az átadandó személy különleges igényeivel kapcsolatos – adott esetben e személy fizikai és szellemi állapotára vonatkozó – információkat is, amennyiben ezek az illetékes hatóság számára a nemzeti joggal összhangban rendelkezésre állnak. Ezen információt közös egészségügyi bizonyítványban kell átadni, amelyhez mellékelni kell a szükséges dokumentumokat. A felelős tagállam biztosítja, hogy e különleges igényeket megfelelően kezeljék, és biztosítják különösen az esetlegesen szükséges alapvető orvosi ellátást.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállítja a közös egészségügyi bizonyítványt. E végrehajtási jogi aktusokat az 44 56. cikk (2) bekezdésében megállapított vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az átadó tagállam kizárólag azt követően adhatja át a felelős tagállamnak az (1) bekezdésben említett információkat, hogy megkapta a kérelmező és/vagy az őt képviselő személy kifejezett hozzájárulását, vagy – amennyiben a kérelmező fizikailag vagy jogilag képtelen hozzájárulását adni – ha ezen átadás ð a közegészség vagy közrend védelme érdekében ï szükséges,  vagy – amennyiben a kérelmező fizikailag vagy jogilag képtelen hozzájárulását adni – Õ a kérelmező vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelme érdekében szükséges. Az (1) bekezdésben említett információk átadásához történő hozzájárulás hiánya, beleértve a hozzájárulás megtagadását is, nem akadályozhatja az átadást.

(3) Az (1) bekezdésben említett, az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatokat kizárólag a nemzeti jog vagy az illetékes nemzeti szervek által megállapított szabályok alapján orvosi titoktartási titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó egészségügyi szakember vagy azzal egyenértékű szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó más személy dolgozhatja fel.

(4) Az e cikk alapján folytatott információcserére kizárólag a (3) bekezdésben említett egészségügyi szakemberek vagy más személyek között kerülhet sor. A cserélt információ csak az (1) bekezdésben megállapított célokra használható fel és tovább nem dolgozható fel.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e cikk (1) bekezdésében említett információcsere egységes feltételeit és gyakorlati szabályait. E végrehajtási jogi aktusokat az 44 56. cikk (2) bekezdésében megállapított vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) Az e cikk szerinti információcserére a 34. cikk (8)–(12) a ð 46. cikk (8) ï bekezdésében megállapított szabályok alkalmazandók.

33. cikk

A korai előrejelzésre, a készültségre és a válságkezelésre vonatkozó mechanizmus

(1) Amennyiben – különösen az EMTH által a 439/2010/EU rendeletnek megfelelően összegyűjtött információ alapján – a Bizottság megállapítja, hogy e rendelet alkalmazása egy tagállam menekültügyi rendszerére nehezedő különlegesen nagy nyomás megalapozott kockázatának felmerülése és/vagy egy tagállam menekültügyi rendszerének működésében jelentkező problémák miatt veszélybe kerülhet, az EMTH-val együttműködve ajánlásokat tesz az adott tagállam számára, amelyekben felhívja a tagállamot egy megelőző cselekvési terv elkészítésére.

Az érintett tagállam tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy szándékában áll-e ilyen megelőző cselekvési tervet kidolgozni annak érdekében, hogy leküzdje a menekültügyi rendszerére nehezedő nyomást és/vagy kezelje az annak működésében jelentkező problémákat a nemzetközi védelmet kérő személyek alapvető jogai védelmének biztosítása mellett.

Egy tagállam saját hatáskörében és kezdeményezésére is készíthet megelőző cselekvési tervet és azt később felülvizsgálhatja. A megelőző cselekvési tervek kidolgozása során a tagállamok segítséget kérhetnek a Bizottságtól, más tagállamoktól, az EMTH-tól és más releváns uniós ügynökségtől.

(2) Amennyiben megelőző cselekvési terv kidolgozására kerül sor, az érintett tagállam azt benyújtja a Tanácsnak és a Bizottságnak, és annak végrehajtásáról rendszeresen jelentést tesz részükre. A Bizottság ezt követően tájékoztatja az Európai Parlamentet a megelőző cselekvési terv legfontosabb elemeiről. A Bizottság a terv végrehajtásáról jelentést nyújt be a Tanácsnak, és megküldi a végrehajtásról szóló jelentéseket az Európai Parlamentnek.

Az érintett tagállam meghoz minden ahhoz szükséges megfelelő intézkedést, hogy kezelni lehessen a menekültügyi rendszerére nehezedő különlegesen nagy nyomással járó helyzeteket, vagy hogy biztosítani lehessen a feltárt hiányosságok orvoslását a helyzet rosszabbodása előtt. Amennyiben egy megelőző cselekvési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja egy tagállam menekültügyi rendszerére nehezedő különlegesen nagy, e rendelet alkalmazását esetlegesen veszélyeztető nyomás kezelése, a Bizottság az EMTH szakvéleményét kéri, mielőtt jelentést tenne az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3) Amennyiben a Bizottság az EMTH elemzése alapján megállapítja, hogy a megelőző cselekvési terv végrehajtása nem orvosolta a feltárt hiányosságokat, vagy ha komoly kockázata áll fenn annak, hogy az érintett tagállam menekültügyi helyzete válsággá fokozódik, amely megelőző cselekvési tervvel valószínűleg nem orvosolható, a Bizottság – adott esetben az EMTH-val együttműködésben – felkérheti az érintett tagállamot, hogy dolgozzon ki válságkezelési cselekvési tervet, és szükség esetén készítse el ennek felülvizsgálatait is. A válságkezelési cselekvési tervnek a teljes folyamat során biztosítania kell az uniós menekültügyi vívmányoknak, különösen a nemzetközi védelmet kérelmezők alapvető jogainak való megfelelést.

A válságkezelési cselekvési terv kidolgozására irányuló felkérést követően az érintett tagállam a Bizottsággal és az EMTH-val együttműködésben haladéktalanul, de legkésőbb a felkérés időpontjától számított három hónapon belül kidolgozza a tervet.

Az érintett tagállam benyújtja a válságkezelési tervet, valamint legalább háromhavonta a végrehajtásáról szóló jelentést tesz a Bizottságnak és adott esetben a releváns érdekelt feleknek, például az EMTH-nak.

A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a válságkezelési cselekvési tervről, annak esetleges felülvizsgálatairól és a végrehajtásáról. E jelentésekben az érintett tagállam a válságkezelési cselekvési tervnek való megfelelés nyomon követése érdekében jelentést tesz egyes adatokról, például az eljárás időtartamáról, az őrizetben tartás körülményeiről, valamint a kérelmezők beáramlásával összefüggő befogadóképességről.

(4) A Tanács a korai előrejelzés, készültség és válságkezelés e cikkben létrehozott folyamata során végig szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és további információkat kérhet, valamint politikai iránymutatást adhat, különösképpen a helyzet sürgősségére és súlyosságára tekintettel, következésképpen annak szükségességével kapcsolatban is, hogy egy tagállam kidolgozzon-e megelőző cselekvési tervet vagy szükség esetén válságkezelési cselekvési tervet. Az Európai Parlament és a Tanács – ha helyénvalónak ítéli – a teljes folyamat során tarthat megbeszéléseket és adhat iránymutatást a szolidaritási intézkedésekre vonatkozóan.

ò (új szöveg)

VII. FEJEZET

Korrekciós célú elosztási mechanizmus

34. cikk

Általános elv

(1) Az e fejezetben említett elosztási mechanizmust azon tagállam javára alkalmazzák, amelyhez aránytalanul magas számú olyan nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtanak be, amelyekért e rendelet értelmében a felelős tagállam.

(2) Az (1) bekezdés akkor alkalmazandó, amikor a 44. cikk (1) bekezdésében említett automatizált rendszer azt jelzi, hogy– a ténylegesen áttelepített személyek számához hozzáadódva – azon nemzetközi védelem iránti kérelmek száma, amelyekért valamely tagállam a III. fejezet 3. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében, 18. cikkében és 19. cikkében foglalt kritériumok alapján felelős, meghaladja a 35. cikkben említett kulcs szerint az adott tagállamra vonatkozóan meghatározott referenciaszám 150 %-át.

(3) A tagállamok referenciaszámát úgy határozzák meg, hogy a 35. cikkben említett kulcsot alkalmazzák az adott felelős tagállamok által az elmúlt 12 hónapban az automatizált rendszerbe bevitt kérelmek teljes számára, valamint az áttelepített személyek teljes számára.

(4) Az automatizált rendszer hetente egyszer tájékoztatja a tagállamokat, a Bizottságot és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét arról, hogy az egyes tagállamok a kérelmek mekkora hányadát illetően felelős tagállamok.

(5) Az automatizált rendszer folyamatosan ellenőrzi, hogy van-e olyan tagállam, amely túllépi a (2) bekezdésben említett küszöbértéket, és amennyiben igen, értesíti erről a tagállamokat és a Bizottságot, az e küszöbérték feletti kérelmek számának feltüntetésével.

(6) Az (5) bekezdésben említett értesítéskor az elosztási mechanizmust kell alkalmazni.

35. cikk

Referenciakulcs

(1) A korrekciós mechanizmus alkalmazásában az egyes tagállamokra vonatkozó referenciaszámot kulcs segítségével határozzák meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett referenciakulcsot minden tagállam esetében az alábbi kritériumok szerint állapítják meg, Eurostat-számadatok alapján:

a) a lakosság létszáma (50 %-os súlyozás);

b) a teljes GDP (50%-os súlyozás),

(3) A (2) bekezdésben említett kritériumokat az I. mellékletben szereplő képlet szerint alkalmazzák.

(4) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége megállapítja a referenciakulcsot, valamint évente kiigazítja a referenciakulcshoz használt kritériumokra vonatkozó számadatokat és a (2) bekezdésben említett referenciakulcsot az Eurostat-számadatok alapján.

36. cikk

A referenciakulcs alkalmazása

(1) Amennyiben elérik a 34. cikk (2) bekezdésében említett küszöbértéket, a 44. cikk (1) bekezdésében említett automatizált rendszer alkalmazza a 35. cikkben említett referenciakulcsot azon tagállamokra, amelyek esetében azon kérelmek száma, amelyekért felelősek, nem éri el a 35. cikk (1) bekezdése szerinti hányadukat, és erről értesíti a tagállamokat.

(2) Azon kérelmezőket, akik a 34. cikk (5) bekezdésében említett elosztási értesítés után nyújtották be kérelmüket a kedvezményezett tagállamban, az (1) bekezdésben említett tagállamokba osztják el, és e tagállamok meghatározzák a felelős tagállamot;

(3) Az fogadhatatlannak nyilvánított vagy a 3. cikk (3) bekezdésével összhangban gyorsított eljárásban vizsgált kérelmekre nem vonatkozik az elosztás.

(4) A referenciakulcs (1) bekezdés szerinti alkalmazása alapján a 44. cikk (1) bekezdésében említett automatizált rendszer megjelöli az elosztási célállamot, és ezt az információt a 22. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásba vételtől számított legfeljebb 72 órán belül közli a kedvezményezett tagállammal és az elosztás szerinti céltagállammal, és az elosztás szerinti céltagállamot felveszi a 23. cikk (2) bekezdésében említett elektronikus fájlba.

37. cikk

Pénzügyi szolidaritás

(1) Az e rendelet hatályba lépését követő három hónapos időszak és az azt követő minden tizenkét hónapos időszak végén valamely tagállam bejegyezheti az e rendelet VII. fejezetében meghatározott automatizált rendszerbe, hogy ideiglenesen elosztás szerinti céltagállamként nem vesz részt a korrekciós célú elosztási mechanizmusban, és erről értesíti a tagállamokat, a Bizottságot és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét.

(2) Ebben az esetben a 44. cikk (1) bekezdésében említett automatizált rendszer a referenciakulcsot e tizenkét hónapos időszak alatt azon tagállamokra fogja alkalmazni, amelyekben azon benyújtott kérelmek száma, amelyért ők a felelős tagállamok, nem éri el a 35. cikk (1) bekezdése szerinti hányadot, kivéve az információt bejegyző tagállamot, valamint a kedvezményezett tagállamot. A 44. cikk (1) bekezdésében említett automatizált rendszer minden olyan kérelmet beszámít az információt bejegyző tagállam hányadába számít bele, amelyet egyébként a 36. cikk (4) bekezdése alapján az említett tagállamnak osztottak volna el.

(3) A (2) bekezdésben említett tizenkét hónapos időszak végén az automatizált rendszer közli a korrekciós célú elosztási mechanizmusban részt nem vevő tagállammal azon kérelmek számát, amelyek tekintetében egyébként e tagállam lett volna az elosztás szerinti céltagállam. A fenti tagállam ezt követően 250 000 EUR összegű szolidaritási hozzájárulást fizet minden olyan kérelmező után, amelyet egyébként az említett tizenkét hónapos időszak alatt az említett tagállamba osztottak volna el. A szolidaritási hozzájárulást a szóban forgó kérelmek megvizsgálásáért felelősként meghatározott tagállamnak kell fizetni.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozatot fogad el az 56. cikkben említett vizsgálati eljárással összhangban a (3) bekezdésben részletes végrehajtási szabályainak megállapítására.

(5) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége figyelemmel kíséri a pénzügyi szolidaritási mechanizmus alkalmazását, és arról évente jelentést tesz a Bizottságnak.

38. cikk

A kedvezményezett tagállam kötelezettségei

A kedvezményezett tagállam:

a) legkésőbb a 36. cikk (4) bekezdésében említett értesítéstől számított egy héten belül határozatot hoz a kérelmező elosztási célállamnak történő átadásáról, kivéve, ha a kedvezményezett tagállam ugyanezen határidőn belül felelősséget tud vállalni a kérelem megvizsgálásáért a 10–13. cikkben és a 18. cikkben foglalt kritériumok alapján;

b) késedelem nélkül értesíti a kérelmezőt az elosztás szerinti céltagállamnak való átadására vonatkozó határozatról;

c) a jogerős átadási határozattól számított négy héten belül átadja a kérelmezőt az elosztás szerinti céltagállamnak.

39. cikk

Az elosztás szerinti céltagállam kötelezettségei

Az elosztás szerinti céltagállam:

a) megerősíti a kedvezményezett tagállam számára az elosztási értesítés kézhezvételét, és feltünteti azon illetékes hatóságot, amelynél a kérelmezőnek átadását követően meg kell jelennie;

b) közli a kedvezményezett tagállammal a kérelmező megérkezését vagy azt, hogy a megadott határidőn belül nem jelent meg;

c) fogadja a kérelmezőt, és – adott esetben – a 7. cikk alapján személyes meghallgatást végez;

d) felelős tagállamként vizsgálja meg a kérelmező nemzetközi védelem iránti kérelmét, kivéve, ha a 10–13. cikkben és a 16–18. cikkben meghatározott kritériumok szerint egy másik tagállam felelős a kérelem megvizsgálásáért;

e) amennyiben a 10–13. cikkben és a 16–18. cikkben meghatározott kritériumok szerint egy másik tagállam felelős a kérelem megvizsgálásáért, az elosztás szerinti céltagállam megkeresi a fenti másik tagállamot annak érdekében, hogy vegye át a kérelmezőt;

f) adott esetben közli a felelős tagállammal az utóbbinak történő átadást;

g) adott esetben átadja a kérelmezőt a felelős tagállamnak;

h) adott esetben bejegyzi a 23. cikk (2) bekezdésében említett elektronikus fájlba, hogy felelős tagállamként vizsgálja meg a nemzetközi védelem iránti kérelmet.

40. cikk

A releváns információk cseréje biztonsági ellenőrzés céljából

(1) Amennyiben a 38. cikk a) pontja szerinti átadási határozatot hoznak, a kedvezményezett tagállam – egyidejűleg és kizárólag annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmező nyomós okokból nem jelenthet-e veszélyt a nemzetbiztonságra vagy közrendre – továbbítja a kérelmező (a 603/2013/EU rendelet átdolgozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat) rendelet alapján vett ujjnyomatadatait az elosztás szerinti céltagállamnak.

(2) Amennyiben a biztonsági ellenőrzést követően a kérelmezővel kapcsolatos információk azt tárják fel, hogy a kérelmező nyomós okokból veszélyt jelent a nemzetbiztonságra vagy közrendre, a figyelmeztető jelzés jellegével kapcsolatos információkat megosztják a kedvezményezett tagállam bűnüldöző hatóságaival, és azokat nem közlik a 47. cikk (4) bekezdésében említett elektronikus kommunikációs csatornákon keresztül.

Az elosztás szerinti céltagállam az ujjnyomatok kézhezvételétől számított egy héten belül tájékoztatja a kedvezményezett államot ilyen figyelmeztető jelzés meglétéről, meghatározva a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam azon bűnüldöző hatóságait, amelyeket teljes mértékben tájékoztattak, valamint a 23. cikk (2) bekezdése alapján rögzíti a figyelmeztető jelzés meglétét az automatizált rendszerben.

(3) Amennyiben a biztonsági ellenőrzés eredménye megerősíti, hogy a kérelmező nyomós okokból veszélyt jelenthet a nemzetbiztonságra vagy közrendre, a kérelem helye szerinti kedvezményezett tagállam lesz a felelős tagállam, és a 2013/32/EU irányelv 31. cikkének (8) bekezdése alapján gyorsított eljárásban vizsgálja meg a kérelmet.

(4) A cserélt információ csak az (1) bekezdésben megállapított célokra használható fel, és tovább nem dolgozható fel.

41. cikk

Elosztási eljárás

(1) Az V. fejezet és a VI. fejezet II–VII. szakasza értelemszerűen alkalmazandó.

(2) Azon családtagokat, akikre az elosztási eljárás alkalmazandó, ugyanazon tagállamba kell elosztani.

42. cikk

Az elosztási átadások költségei

Egy kérelmező elosztási tagállamnak történő átadásának költségeiért a kedvezményezett tagállam számára 500 EUR átalányösszeget térítenek meg a 38. cikk c) pontja szerint átadott minden személy után. E pénzügyi támogatást az 516/2014/EU rendelet 18. cikkében meghatározott eljárások alkalmazásával kell végrehajtani.

43. cikk

A korrekciós célú elosztás megszűnése

Az automatizált rendszer értesíti a tagállamokat és a Bizottságot, amint a kedvezményezett tagállamban benyújtott azon kérelmek száma, amelyekért e rendelet alapján a szóban forgó tagállam felelős, a 35. cikk (1) bekezdése szerinti hányadának 150%-a alá csökken.

A (2) bekezdésben említett értesítéskor a korrekciós célú elosztás a fenti tagállamra nézve megszűnik.

ê 604/2013

VII VIII. FEJEZET

KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

ò új szöveg

44. cikk

A nyilvántartásba vételt, ellenőrzést és az elosztási mechanizmust szolgáló automatizált rendszer

(1) A nemzetközi védelem iránti kérelmek 22. cikk alapján történő nyilvántartásba vétele és azok arányának ellenőrzése, valamint a VII. fejezetben meghatározott elosztási mechanizmus alkalmazása céljából automatizált rendszert hoznak létre.

(2) Az automatizált rendszer a központi rendszerből, valamint a központi rendszer és a nemzeti infrastruktúrák közötti kommunikációs infrastruktúrából áll.

(3) Az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség felel a központi rendszer, valamint a központi rendszer és a nemzeti infrastruktúrák közötti kommunikációs infrastruktúra kialakításáért, fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért.

(4) A nemzeti infrastruktúrákat a tagállamok fejlesztik ki és igazgatják.

45. cikk

Az automatizált rendszerhez való hozzáférés

(1) A tagállamok 47. cikkben említett illetékes menekültügyi hatóságai hozzáféréssel rendelkeznek a 44. cikk (1) bekezdésében említett automatizált rendszerhez a 20. cikk (7) bekezdésében, a 22. cikk (1), (4) és (5) bekezdésében, a 37. cikk (1) bekezdésében és a 39. cikk h) pontjában említett információk bevitele céljából.

(2). Az Európai Unió Menekültügyi Hivatala hozzáféréssel rendelkezik az automatizált rendszerhez a 35. cikk (4) bekezdésében említett referenciakulcs bevitele és kiigazítása, valamint a 22. cikk (3) bekezdésében említett információk bevitele céljából.

(3) A 23. cikk (2) bekezdésében, a 36. cikk (4) bekezdésében és a 39. cikk h) pontjában említett információkat csupán betekintés céljából hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok 47. cikkben említett illetékes menekültügyi hatóságai számára e rendelet és a [603/2013/EU rendelet átdolgozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat] rendelet alkalmazásában.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egységes feltételeket és gyakorlati szabályokat fogad el az (1) és (3) bekezdésben említett információk bevitelére és megtekintésére vonatkozóan. E végrehajtási jogi aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében megállapított vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

ê 604/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

34 46. cikk

Információk megosztása

(1) Bármely tagállam kérelmére a tagállamok közlik a kérelmezőre vonatkozóan azokat a személyes adatokat, amelyek  megfelelőek Õ alkalmasak, relevánsak és elegendőek az alábbiakhoz ð szükségesre korlátozódnak ï :

a) a felelős tagállam meghatározása;

b) a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálása;

c) az e rendeletből eredő kötelezettségek teljesítése.

(2) Az (1) bekezdésben említett információ csak a következőkre terjedhet ki:

a) a kérelmező és adott esetben családtagjai, hozzátartozói, illetve a vele egyéb családi kapcsolatban álló személyek személyes adatai (teljes név, adott esetben a korábbi név; becenév vagy álnév; jelenlegi és korábbi állampolgárság; születési idő és hely);

b) személyazonosító és úti okmányok (szám, érvényesség, kibocsátás dátuma, kibocsátó hatóság, kibocsátás helye, stb.);

c) egyéb, a kérelmező személyazonosságának megállapításához szükséges információk, beleértve a [603/2013/EU rendelet átdolgozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat] rendeletnek megfelelően, ð különösen a 40. cikkben szereplő célokból a kérelmezőtől vett ï rögzített ujjlenyomatot;

d) a tartózkodási helyek és a megtett útvonalak;

e) a tagállam által kibocsátott tartózkodásra jogosító engedélyek vagy vízumok;

f) a kérelem benyújtásának helye;

g) bármely korábbi nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának időpontja, a jelenlegi kérelem benyújtásának időpontja, az eljárás jelenlegi szakasza, valamint az esetleges határozat.

(3) Továbbá, ha ez a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásához szükséges, a felelős tagállam kérheti a másik tagállamot, hogy tudassa vele a kérelmező kérelmének alapjául szolgáló indokokat, és, adott esetben, a kérelmezőre vonatkozóan hozott határozatok indokait. A másik tagállam megtagadhatja a választ a hozzá benyújtott kérelemre, ha a kért információk közlése feltehetően veszélyeztetné alapvető érdekeit, illetve az érintett személy vagy mások szabadságjogainak és alapvető jogainak védelmét. A kért információk közléséhez minden esetben a nemzetközi védelem kérelmezőjének a megkereső tagállam által beszerzett írásbeli hozzájárulására van szükség. Ebben az esetben a kérelmezőnek tudomással kell bírnia arról, hogy beleegyezése pontosan mely információra vonatkozik.

(4) Információ iránti megkeresés kizárólag egyedi nemzetközi védelem iránti kérelemhez kapcsolódóan küldhető. A megkeresés megállapítja az alapjául szolgáló indokokat, és amennyiben a cél annak ellenőrzése, hogy fennáll-e olyan követelmény, amely feltehetően a megkeresett tagállam felelősségét vonja maga után, ismerteti, hogy milyen bizonyítékon – beleértve a megbízható forrásból származó információkat arról, hogy a kérelmezők milyen módon és eszközökkel jutnak a tagállam területére – vagy a kérelmező nyilatkozatának mely meghatározott és ellenőrizhető részén alapul. Magától értetődik, hogy az ilyen, megbízható forrásból származó releváns információk önmagukban nem elegendőek egy tagállam e rendelet szerinti felelősségének meghatározásához, de hozzájárulhatnak az egy adott kérelmezőre vonatkozó egyéb utalások értékeléséhez.

(5) A megkeresett tagállam köteles öt ð két ï héten belül válaszolni. A késedelmes válaszadást megfelelően meg kell indokolni. Az ð kéthetes ï időtartam be nem tartása nem mentesíti a megkeresett tagállamot a válaszadás kötelessége alól. Amennyiben a maximális határidőt be nem tartó megkeresett tagállam által végzett vizsgálat olyan információt eredményez, amely szerint az említett tagállam a felelős, e tagállam nem hivatkozhat a 21., 23. és 24. cikkben megadott határidő lejártára az át- vagy visszavétel iránti megkeresés megtagadásának indoklásaként. Ebben az esetben az átvétel vagy visszavétel iránti megkeresés benyújtására vonatkozóan a 21, 24. 23. és 24. cikkben megadott határidők meghosszabbodnak a megkeresett tagállam válaszadással való késlekedésének megfelelő időtartammal.

(6) Információcserére valamely tagállam kérelmére kerül sor, és azon hatóságok között bonyolítható le, amelyek kijelölését a tagállamok a 35 47. cikk (1) bekezdésével összhangban közölték a Bizottsággal.

(7) A cserélt információ csak az (1) bekezdésben megállapított célokra használható fel. Az ilyen információ – a típusától és a címzett hatóság hatáskörétől függően – minden egyes tagállamban csak a következő feladatok ellátásával megbízott hatóságokkal, törvényszékekkel és bíróságokkal közölhető:

a) a felelős tagállam meghatározása;

b) a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálása;

c) az e rendeletből eredő kötelezettségek teljesítése.

(8) Az információt továbbító tagállam biztosítja, hogy az információ pontos és naprakész. Ha kitudódik, hogy az említett tagállam olyan információt továbbított, amely pontatlan, vagy amelyet nem kellett volna továbbítani, erről azonnal tájékoztatja a címzett tagállamokat. E tagállamok kötelesek kijavítani vagy megsemmisíteni az ilyen információt.

(9) A kérelmezőnek kérelem alapján joga van tájékoztatást kapni a személyét érintő feldolgozott adatokról.

Ha a kérelmező úgy találja, hogy az adatokat e rendelet vagy a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv megsértésével dolgozták fel, különösen, mert azok nem teljesek vagy pontatlanok, jogában áll azok kijavítását vagy megsemmisítését kérni.

Az adatokat kijavító vagy megsemmisítő hatóság, az esetnek megfelelően, tájékoztatja az információt továbbító vagy átvevő tagállamot.

A kérelmezőnek jogában áll keresetet benyújtani vagy panaszt tenni azon tagállam illetékes hatóságai, bíróságai, vagy törvényszékei előtt, amely megtagadta a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférés, vagy az ilyen adatok kijavításának vagy megsemmisítésének jogát.

(108) Minden érintett tagállamban a cserélt információ továbbítását és átvételét az érintett személyre vonatkozó egyedi adatállományban és/vagy nyilvántartásban rögzítik.

(11) A cserélt adatokat csak addig őrzik meg, amíg az adatcsere célja szerint szükséges.

(12) Amennyiben az adatokat nem automatikusan dolgozzák fel, vagy nem tárolják, vagy nem szándékozzák egy adatállományba beírni, minden tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy hatékony ellenőrzésekkel biztosítsa e cikk betartását.

35 47. cikk

Illetékes hatóságok és források

(1) Minden tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot az e rendeletből és annak bármely módosításából eredő kötelezettségek teljesítéséért felelős konkrét hatóságaikról. A tagállamok biztosítják, hogy az említett hatóságok rendelkezzenek a feladataik ellátásához és különösen az ahhoz szükséges forrásokkal, hogy az előírt határidőn belül válaszoljanak az információ iránti megkeresésekre, valamint az átvétel iránti megkeresésekre, kérelmezők átvétele vagy a visszavétele iránti ð értesítésekre, és adott esetben eleget tegyenek az elosztási mechanizmus szerinti kötelezettségeiknek ï megkeresésekre.

(2) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az (1) bekezdésben említett hatóságok nevét tartalmazó összesített jegyzéket. Amennyiben e jegyzék módosulna, a Bizottság évente egyszer közzéteszi a naprakésszé tett összesített jegyzéket.

(3) Az (1) bekezdésben említett hatóságok részesülnek az e rendelet alkalmazása tekintetében szükséges képzésben.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megbízható elektronikus adattovábbítási csatornákat hoz létre az (1) bekezdésben említett hatóságok ð és e hatóságok, valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége ï közötti, ð az információk, a [603/2013/EU rendelet átdolgozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat] rendelettel összhangban vett ujjlenyomatadatok, ï a megkeresések, ð értesítések, ï válaszok és minden írásbeli kapcsolattartás továbbítására, valamint annak biztosítására, szolgáló olyan megbízható elektronikus továbbítási csatornákat hoz létre, amelyek biztosítják, hogy az üzenete kézbesítéséről annak küldője automatikusan elektronikus visszaigazolást kapjon. E végrehajtási jogi aktusokat az 44 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

36 48. cikk

Közigazgatási megállapodások

(1) A tagállamok kétoldalú alapon közigazgatási megállapodásokat alakíthatnak ki egymás között e rendelet végrehajtásának gyakorlati részleteire vonatkozóan, hogy elősegítsék a rendelet alkalmazását és fokozzák a hatékonyságát. Ezek a megállapodások kiterjedhetnek:

a) az összekötő tisztviselők cseréjére;

b) az eljárások egyszerűsítésére és az átadásra, valamint a kérelmezők átvétele vagy visszavétele iránti megkeresések megvizsgálására előírt határidők lerövidítésére.

(2) A tagállamok fenntarthatják a 343/2003/EK rendelet ðés a 604/2013/EU rendeletï alapján megkötött közigazgatási megállapodásokat is. Amennyiben e megállapodások nem egyeztethetők össze e rendelettel, az érintett tagállamok úgy módosítják azokat, hogy megszűnjenek a feltárt összeegyeztethetetlenségek.

(3) Az érintett tagállamok az (1) bekezdés b) pontjában említett megállapodások megkötését vagy módosítását megelőzően konzultálnak a Bizottsággal a megállapodás és e rendelet összeegyeztethetőségéről.

(4) Ha a Bizottság az (1) bekezdés b) pontjában említett megállapodásokat e rendelettel összeegyeztethetetlennek tartja, erről ésszerű időn belül értesíti az érintett tagállamokat. A tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy ésszerű időn belül úgy módosítsák az érintett megállapodást, hogy megszűnjenek a feltárt összeegyeztethetetlenségek.

(5) A tagállamok az (1) bekezdésben említett valamennyi megállapodásról, azok felmondásáról vagy módosításáról értesítik a Bizottságot.

ò új szöveg

49. cikk

A dublini egységek hálózata

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége létrehozza a 47. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok hálózatát, és elősegíti tevékenységüket a gyakorlati együttműködés és az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket érintő információmegosztás megerősítése céljából, ideértve gyakorlati eszközök és iránymutatás kidolgozását is.

ê 604/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

VIII. FEJEZET

EGYEZTETÉS

37. cikk

Egyeztetés

(1) Amennyiben a tagállamok egy e rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdésre vonatkozó vitát nem tudnak megoldani, a (2) bekezdésben előírt egyeztetési eljáráshoz folyamodhatnak.

(2) Az egyeztetési eljárást a jogvitában álló egyik tagállam kérésére kell kezdeményezni a 44. cikkben létrehozott bizottság elnökénél. Az egyeztető eljárás alkalmazásához történő hozzájárulásukkal a tagállamok vállalják, hogy a javasolt megoldást a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik.

A bizottság elnöke kijelöli a bizottság három olyan tagját, akik három, a vitában részt nem vevő tagállamot képviselnek. A kijelölt személyek írásban vagy szóban megkapják a felek érveit, valamint – amennyiben szükséges – szavazást követően egy hónapon belül javaslatot tesznek a megoldásra.

A megbeszélésen a bizottság elnöke vagy helyettese elnököl. Álláspontját előterjesztheti, de a szavazásban nem vesz részt.

A javasolt megoldás – akár elfogadják, akár elutasítják azt a felek – végleges és megváltoztathatatlan.

IX. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38 50. cikk

Adatbiztonság és adatvédelem

(1) A tagállamok meghoznak valamennyi megfelelő  technikai és szervezési Õ intézkedéseket  hajtanak végre Õ az átadott ð e rendelet alapján kezelt ï személyes adatok védelmének biztosítása és különösen a feldolgozott kezelt adatokhoz való jogellenes vagy engedély nélküli hozzáférésnek vagy azok jogellenes vagy engedély nélküli közlésének, megváltoztatásának vagy elvesztésének elkerülése  megakadályozása Õ érdekében.

Minden tagállam rendelkezik arról, hogy a 95/46/EK irányelv 28. cikke (1) bekezdésének megfelelően kijelölt nemzeti felügyelő hatóság vagy hatóságok függetlenül, a vonatkozó nemzeti joggal összhangban nyomon kövesse vagy kövessék az érintett tagállam által az e rendeletnek megfelelően végzett személyesadat-feldolgozás jogszerűségét.

ò új szöveg

(2) Minden tagállam illetékes felügyeleti hatósága ellenőrzi a szóban forgó tagállam 47. cikkben említett hatóságai által történő személyesadat-kezelés jogszerűségét, ideértve a 44. cikk (1) bekezdésében említett automatizált rendszerből és abba történő adattovábbítást, valamint a 40. cikkben említett ellenőrzéseket végrehajtó illetékes hatóságok felé történő adattovábbítást is.
.

(3) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által végzett személyesadat-kezelést az európai adatvédelmi biztos felügyeli a 45/2001/EK rendelettel, valamint [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről és a 439/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletre irányuló javaslatban] megállapított adatvédelmi rendelkezésekkel összhangban.

ê 604/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

39 51. cikk

Titoktartás

A tagállamok biztosítják, hogy a 35 47. cikkben említett hatóságokat a munkájuk során birtokukba jutott valamennyi információ vonatkozásában kötelezzék a nemzeti jog által meghatározott titoktartási szabályok.

40 52. cikk

Szankciók

A tagállamok  szabályokat állapítanak meg az Õ ð e rendelet megsértése esetén alkalmazandó ï megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az e rendeletnek megfelelően feldolgozott adatokkal való visszaélés szankciókra vonatkozóankal – ideértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű, a nemzeti joggal összhangban lévő közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciókat is – ð , és az azok végrehajtásának biztosításához szükséges minden intézkedést megtesznek ï büntetendő legyen. ð Az előírt szankcióknak ï hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek ð kell lenniük. ï

41 53. cikk

Átmeneti intézkedések

Amennyiben egy kérelmet [az e rendelet hatályba lépését követő első napot] a 49. cikk második bekezdésében említett időpontot követően nyújtottak be, figyelembe kell venni azokat az eseményeket, amelyek valószínűleg maguk után vonják egy tagállam e rendelet szerinti felelősségét még akkor is, ha azok az említett időpontot megelőzik, kivéve a 13. cikk (2) bekezdésében említett eseményeket.

ò új szöveg

A 34. cikk (2) bekezdésétől eltérve, az e rendelet hatályba lépését követő első három hónap alatt nem váltják ki a korrekciós célú elosztási mechanizmust. A 34. cikk (3) bekezdésétől eltérve, az e rendelet hatályba lépését követő első három hónap eltelte után és az e rendelet hatályba lépését követő egy év elteltéig a referenciaidőszak az e rendelet hatályba lépése óta eltelt időszak.

ê 604/2013

42 54. cikk

A határidők számítása

Az e rendeletben előírt határidőket a következőképpen kell számítani:

a) amennyiben a napokban, hetekben vagy hónapokban kifejezett időtartamot attól az időponttól számítják, amikor az esemény bekövetkezik, vagy a cselekmény megtörténik, az a nap, amikor az esemény bekövetkezik, vagy a cselekmény megtörténik, nem számít bele a szóban forgó időtartamba;

b) a hetekben vagy hónapokban kifejezett időtartam annak a napnak a végén fejeződik be, amely az utolsó héten vagy hónapban a hét ugyanazon napja, vagy megegyezik azzal a nappal, amelyen az az esemény bekövetkezett, vagy az a cselekmény megtörtént, amelytől az időtartamot számítják. Ha egy hónapokban kifejezett időtartam során az utolsó hónapban nincs olyan nap, amikor az időtartamnak le kell járnia, az időtartam annak a hónapnak az utolsó napján ér véget;

c) a határidők magukban foglalják a szombatokat és a vasárnapokat, valamint az érintett tagállam összes törvényes munkaszüneti napját is.

43 55. cikk

Területi hatály

A Francia Köztársaság tekintetében e rendeletet csak európai területeire kell alkalmazni.

44 56. cikk

A bizottság

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Amennyiben a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

45 57. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 810. cikk (56) bekezdésében és a 1618. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól az e rendelet hatálybalépésétől kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 810. cikk (56) bekezdésében és a 16 18. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

ê 604/2013 (kiigazított szöveg)

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. Õ

ê 604/2013

(45) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

ê 604/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(56) A 810. cikk (5)(6) bekezdése és a 16 18. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő négy ð két ï hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

46 58. cikk

 Felülvizsgálat, Õ Nnyomon követés és értékelés

A Bizottság [a hatálybalépés után 18 hónappal]-ig és attól kezdődően évente felülvizsgálja az e rendelet VII. fejezetében meghatározott korrekciós célú elosztási mechanizmus működését, és különösen az annak 34. cikke (2) bekezdésében és 43. cikkében meghatározott küszöbértékeket.

A Bizottság, legkésőbb ð a hatálybalépés után három évvel ï 2016. július 21-ig jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára e rendelet alkalmazásáról, és adott esetben javaslatot tesz a szükséges módosításokra. A tagállamok legkésőbb hat hónappal az említett határidő lejárata előtt eljuttatnak a Bizottsághoz minden olyan információt, amely a jelentés elkészítéséhez szükséges.

Az említett jelentés benyújtását követően a Bizottság az e rendelet alkalmazásáról szóló jelentését a [a 603/2013/EU rendeletet átdolgozó rendeletre irányuló javaslat] 4042. cikkében előírt Eurodac-rendszer felállításáról szóló jelentésekkel együtt nyújtja be az Európai Parlament és a Tanács részére.

47 59. cikk

Statisztikák

(1) A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló, 2007. július 11-i 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 31 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban a tagállamok közlik a Bizottsággal (Eurostat) az e rendelet és az 1560/2003/EK rendelet alkalmazásával kapcsolatos statisztikákat.

ò új szöveg

(2) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége negyedévenként közzéteszi a 34. cikk (4) bekezdése alapján továbbított információkat.

ê 604/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

48 60. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 343/2003/EK  604/2013/EU Õ rendelet hatályát veszti ð azon tagállamokra nézve, amelyekre e rendelet kötelező, egymás közötti kötelezettségeik tekintetében ï.

Az 1560/2003/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése, 13., 14. és 17. cikke hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre vagy cikkekre történő hivatkozásokat utalásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni és a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

49 61. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet minden olyan nemzetközi védelem iránti kérelemre alkalmazni kell, amelyet a hatálybalépését követő  hatálybalépését követő első naptól Õ hatodik hónap első napjától nyújtottak be, és attól az időponttól minden átvétel vagy visszavétel iránti megkeresésre is érvényes, függetlenül a kérelem benyújtásának időpontjától. Az említett időpont előtt benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállamot a 343/2003604/2013/EUK rendeletben megállapított feltételek szerint határozzák meg.

Az e rendeletben a 603/2013/EU rendeletre, a 2013/32/EU irányelvre és a 2013/33/EU irányelvre való hivatkozásokat a 2725/2000/EK rendeletre 32 , a 2003/9/EK 33 és a 2005/85/EK irányelvre 34 való hivatkozásként kell értelmezni ez utóbbiak alkalmazásának befejező időpontjáig.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban a Szerződéseknek megfelelően.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

ê 604/2013

I. MELLÉKLET

Hatályon kívül helyezett rendeletek (utalás a 48. cikkben)

343/2003/EK tanácsi rendelet

(HL L 50., 2003.2.25., 1. o.)

1560/2003/EK bizottsági rendelet, csak a 11. cikk (1) bekezdése, a 13., 14. és 17. cikk

(HL L 222., 2003.9.5., 3. o.)

ê 604/2013 (kiigazított szöveg)

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

343/2003/EC rendelet	E rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk a) pont	2. cikk a) pont
2. cikk c) pont	—
2. cikk c) pont	2. cikk c) pont
2. cikk d) pont	2. cikk e) pont
2. cikk e) pont	2. cikk d) pont
2. cikk f) pont	2. cikk e) pont
2. cikk g) pont	2. cikk f) pont
—	2. cikk h) pont
—	2. cikk i) pont
2. cikk h) pont	2. cikk j) pont
2. cikk i) pont	2. cikk g) pont
—	2. cikk k) pont
2. cikk j) és k) pont	2. cikk l) és m) pont
—	2. cikk n) pont
3. cikk (1) bekezdés	3. cikk (1) bekezdés
3. cikk (2) bekezdés	17. cikk (1) bekezdés
3. cikk (3) bekezdés	3. cikk (3) bekezdés
3. cikk (4) bekezdés	4. cikk (1) bekezdés, bevezető szöveg
—	4. cikk (1) bekezdés, a)–f) pont
—	4. cikk (2) és (3) bekezdés
4. cikk (1)–(5) bekezdése	20. cikk (1)–(5) bekezdés
—	20. cikk, (5) bekezdés, harmadik albekezdés
—	5. cikk
—	6. cikk
5. cikk (1) bekezdés	7. cikk (1) bekezdés
5. cikk (2) bekezdés	7. cikk (2) bekezdés
—	7. cikk (3) bekezdés
6. cikk első bekezdés	8. cikk (1) bekezdés
—	8. cikk (3) bekezdés
6. cikk második bekezdés	8. cikk (4) bekezdés
7. cikk	9. cikk
8. cikk	10. cikk
9. cikk	12. cikk
10. cikk	13. cikk
11. cikk	14. cikk
12. cikk	15. cikk
—	16. cikk
13. cikk	3. cikk (2) bekezdés
14. cikk	11. cikk
15. cikk (1) bekezdés	17. cikk (2) bekezdés, első albekezdés
15. cikk (2) bekezdés	16. cikk (1) bekezdés
15. cikk (3) bekezdés	8. cikk (2) bekezdés
15. cikk (4) bekezdés	17. cikk (2) bekezdés, negyedik albekezdés
15. cikk (5) bekezdés	8. cikk (5) és (6) bekezdés, valamint a 16. cikk (2) bekezdés
16. cikk (1) bekezdés, a) pont	18. cikk (1) bekezdés, a) pont
16. cikk (1) bekezdés b) pont	18. cikk (2) bekezdés
16. cikk (1) bekezdés c) pont	18. cikk (1) bekezdés b) pont
A 16. cikk (1) bekezdésének d) pontja	18. cikk (1) bekezdés c) pont
16. cikk (1) bekezdésének e) pontja	A 18. cikk (1) bekezdésének d) pontja
16. cikk (2) bekezdés	19. cikk (1) bekezdés
16. cikk (3) bekezdés	19. cikk (2) bekezdés, első albekezdés
—	19. cikk (2) bekezdés, második albekezdés
16. cikk (4) bekezdés	19. cikk (3) bekezdés
—	19. cikk (3) bekezdés, második albekezdés
17. cikk	21. cikk
18. cikk	22. cikk
19. cikk (1) bekezdés	26. cikk (1) bekezdés
19. cikk (2) bekezdés	26. cikk (2) bekezdése, valamint a 27. cikk (1) bekezdése
—	27. cikk (2)–(6) bekezdése
19. cikk (3) bekezdés	29. cikk (1) bekezdés
19. cikk (4) bekezdés	29. cikk (2) bekezdés
—	29. cikk (3) bekezdés
19. cikk (5) bekezdés	29. cikk (4) bekezdés
20. cikk (1) bekezdése, bevezető szöveg	23. cikk (1) bekezdés
—	23. cikk (2) bekezdés
—	23. cikk (3) bekezdés
—	23. cikk (4) bekezdés
20. cikk (1) bekezdésének a) pontja	23. cikk (5) bekezdés, első albekezdés
—	24. cikk
20. cikk (1) bekezdés b) pont	25. cikk (1) bekezdés
20. cikk (1) bekezdés c) pont	25. cikk (2) bekezdés
A 20. cikk (1) bekezdésének d) pontja	29. cikk (1) bekezdés, első albekezdés
20. cikk (1) bekezdésének e) pontja	26. cikk (1) és (2) bekezdése, 27. cikk (1) bekezdése, 29. cikk (1) bekezdése, második és harmadik albekezdés
20. cikk (2) bekezdés	29. cikk (2) bekezdés
20. cikk (3) bekezdés	23. cikk (5) bekezdés, második albekezdés
20. cikk (4) bekezdés	29. cikk (4) bekezdés
—	28. cikk
—	30. cikk
—	31. cikk
—	32. cikk
—	33. cikk
21. cikk (1)–(9) bekezdése	34. cikk (1)–(9) bekezdése, első–harmadik albekezdés
—	34. cikk (9) bekezdése, negyedik albekezdés
21. cikk (10)–(12) bekezdése	34. cikk (10)–(12) bekezdése
22. cikk (1) bekezdés	35. cikk (1) bekezdés
—	35. cikk (2) bekezdés
—	35. cikk (3) bekezdés
22. cikk (2) bekezdés	35. cikk (4) bekezdés
23. cikk	36. cikk
—	37. cikk
—	40. cikk
24. cikk (1) bekezdés	—
24. cikk (2) bekezdés	41. cikk
24. cikk (3) bekezdés	—
25. cikk (1) bekezdés	42. cikk
25. cikk (2) bekezdés	—
26. cikk	43. cikk
27. cikk (1) és (2) bekezdése	44. cikk (1) és (2) bekezdése
27. cikk (3) bekezdés	—
—	45. cikk
28. cikk	46. cikk
—	47. cikk
—	48. cikk
29. cikk	49. cikk

1560/2003/EK rendelet	Ez a rendelet
11. cikk (1) bekezdés	—
13. cikk (1) bekezdés	17. cikk (2) bekezdés, első albekezdés
13. cikk (2) bekezdés	17. cikk (2) bekezdés, második albekezdés
13. cikk (3) bekezdés	17. cikk (2) bekezdése, harmadik albekezdés
13. cikk (4) bekezdés	17. cikk (2) bekezdés, első albekezdés
14. cikk	37. cikk
17. cikk (1) bekezdés	és 10. cikk, 17. cikk (2) bekezdése, első albekezdés
17. cikk (2) bekezdés	34. cikk (3) bekezdés



I. MELLÉKLET

A rendelet 35. cikke szerinti referenciakulcshoz alkalmazott képlet:

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

604/2013/EU rendelet	E rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk, bevezető szövegrész	2. cikk, bevezető szövegrész
2. cikk a)–n) pont	2. cikk a)–n) pont
-	2. cikk o), p), q) és r) pont
3. cikk (1) és (2) bekezdés	3. cikk (1) és (2) bekezdése
3. cikk (3) bekezdés	-
-	3. cikk (3), (4) és (5) bekezdés
-	4. cikk és 5. cikk
4. cikk (1) bekezdés bevezető szövegrész	6. cikk (1) bekezdés, bevezető szövegrész
-	6. cikk (1) bekezdés a) pont
4. cikk (1) bekezdés a) pont	6. cikk (1) bekezdés b) pont
4. cikk (1) bekezdés b) pont	6. cikk (1) bekezdés c) pont
4. cikk (1) bekezdés c) pont	6. cikk (1) bekezdés d) pont
4. cikk (1) bekezdés d) pont	6. cikk (1) bekezdés e) pont
4. cikk (1) bekezdés e) pont	6. cikk (1) bekezdés f) pont
-	6. cikk (1) bekezdés g) pont
4. cikke (1) bekezdés f) pont	6. cikk (1) bekezdés h) pont
-	6. cikk (1) bekezdés i) pont
4. cikk (2) és (3) bekezdés	6. cikk (2) és (3) bekezdés
5. cikk (1) bekezdés	7. cikk (1) bekezdés
5. cikk (2) bekezdés	-
5. cikk (3) bekezdés	7. cikk (2) bekezdés
5. cikk (4) bekezdés	7. cikk (3) bekezdés
5. cikk (5) bekezdés	7. cikk (4) bekezdés
5. cikk (6) bekezdés	7. cikk (5) bekezdés
6. cikk (1), (2) és (3) bekezdés	8. cikk (1), (2) és (3) bekezdés
-	8. cikk (4) bekezdés
6. cikk (4) bekezdés	8. cikk (5) bekezdés
6. cikk (5) bekezdés	8. cikk (6) bekezdés
7. cikk (1) és (2) bekezdés	9. cikk (1) és (2) bekezdés
7. cikk (3) bekezdés	-
-	10. cikk (1) bekezdés
8. cikk (1) bekezdés	10. cikk (2) bekezdés
8. cikk (2) bekezdés	10. cikk (3) bekezdés
8. cikk (3) bekezdés	10. cikk (4) bekezdés
8. cikk (4) bekezdés	10. cikk (5) bekezdés
8. cikk (5) bekezdés	10. cikk (6) bekezdés
8. cikk (6) bekezdés	10. cikk (7) bekezdés
9. cikk	11. cikk
10. cikk	12. cikk
11. cikk	13. cikk
12. cikk (1), (2) és (3) bekezdés	14. cikk (1), (2) és (3) bekezdés
12. cikk (4) bekezdés	-
12. cikk (5) bekezdés	14. cikk (4) bekezdés
13. cikk (1) bekezdés	15. cikk
13. cikk (2) bekezdés	-
14. cikk (1) bekezdés	16. cikk
14. cikk (2) bekezdés	-
15. cikk	17. cikk
16. cikk	18. cikk
17. cikk	19. cikk
18. cikk (1) bekezdés bevezető szövegrész	20. cikk (1) bekezdés bevezető szövegrész
18. cikk (1) bekezdés a)-d) pont	20. cikk (1) bekezdés a)-d) pont
-	20. cikk e) pont
-	20. cikk (2), (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdés
18. cikk (2) bekezdés	-
19. cikk	-
20. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdés	21. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdés
20. cikk (5) bekezdés, első albekezdés	21. cikk (5) bekezdés első albekezdés
20. cikk (5) bekezdés második és harmadik albekezdés	-
-	22. cikk
-	23. cikk
21. cikk (1) bekezdés	24. cikk (1) bekezdés
21. cikk (2) bekezdés	-
21. cikk (3) bekezdés	24. cikk (2) bekezdés
22. cikk (1) bekezdés	25. cikk (1) bekezdés
-	25. cikk (2) bekezdés
22. cikk (2) bekezdés	25. cikk (3) bekezdés
22. cikk (3) bekezdés	25. cikk (4) bekezdés
22. cikk (4) bekezdés	25. cikk (5) bekezdés
22. cikk (5) bekezdés	25. cikk (6) bekezdés
22. cikk (6) bekezdés	-
22. cikk (7) bekezdés	25. cikk (7) bekezdés
23. cikk (1) bekezdés	26. cikk (1) bekezdés
23. cikk (2) bekezdés	-
23. cikk (3) bekezdés	-
23. cikk (4) bekezdés	26. cikk (2) bekezdés
-	26. cikk (3) bekezdés
-	26. cikk (4) bekezdés
24. cikk	-
25. cikk	-
26. cikk (1) bekezdés	27. cikk (1) és (3) bekezdés
-	27. cikk (2) bekezdés
26. cikk (3) bekezdés	27. cikk (4) bekezdés
27. cikk (1), (2) és (3) bekezdés	28. cikk (1), (2) és (3) bekezdés
27. cikk (4) bekezdés	-
-	28. cikk (4) bekezdés
-	28. cikk (5) bekezdés
27. cikk (5) bekezdés	28. cikk (6) bekezdés
27. cikk (6) bekezdés	28. cikk (7) bekezdés
28. cikk	29. cikk
29. cikk (1) bekezdés	30. cikk (1) bekezdés
29. cikk (2) bekezdés	-
29. cikk (3) bekezdés	30. cikk (2) bekezdés
29. cikk (4) bekezdés	30. cikk (3) bekezdés
30. cikk	31. cikk
31. cikk	32. cikk
32. cikk	33. cikk
33. cikk	-
-	34. cikk
-	35. cikk
-	36. cikk
-	37. cikk
-	38. cikk
-	39. cikk
-	40. cikk
-	41. cikk
-	42. cikk
-	43. cikk
-	44. cikk
-	45. cikk
34. cikk (1), (2), (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdés	46. cikk (1), (2), (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdés
34. cikk (8) bekezdés	-
34. cikk (9) bekezdés	-
34. cikk (10) bekezdés	46. cikk (8) bekezdés
34. cikk (11) bekezdés	-
34. cikk (12) bekezdés	-
35. cikk	47. cikk
36. cikk (1) és (2) bekezdése	48. cikk (1) és (2) bekezdése
36. cikk (3) bekezdés	-
36. cikk (4) bekezdés	-
36. cikk (5) bekezdés	-
-	49. cikk
37. cikk	-
38. cikk (1) bekezdés első albekezdés	50. cikk (1) bekezdés
38. cikk (1) bekezdés, második albekezdés	-
-	50. cikk (2) bekezdés
-	50. cikk (3) bekezdés
39. cikk	51. cikk
40. cikk	52. cikk
41. cikk	53. cikk, első albekezdés
-	53. cikk második albekezdés
42. cikk	54. cikk
43. cikk	55. cikk
44. cikk	56. cikk
45. cikk (1), (2) és (3) bekezdés	57. cikk (1), (2) és (3) bekezdés
-	57. cikk (4) bekezdés
45. cikk (4) bekezdés	57. cikk (5) bekezdés
45. cikk (5) bekezdés	57. cikk (6) bekezdés
46. cikk	58. cikk
47. cikk	59. cikk
-	59. cikk (2) bekezdés
48. cikk	60. cikk
49. cikk	61. cikk
I. melléklet	-
II. melléklet	-
-	I. melléklet
-	II. melléklet

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

A javaslat/kezdeményezés címe

Az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslat

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 35

18 – Migrációs ügyek és uniós belügyek

A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 36 irányul

✓A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

Célkitűzés(ek)

A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az európai migrációs stratégiában (COM(2015)240 final) a Bizottság bejelentette, hogy értékelni fogja a dublini rendszert, és meg fogja határoznia, hogy a dublini rendszer jogi paramétereit felül kell-e vizsgálni ahhoz, hogy a menedékkérőket méltányosabban oszthassák el Európában.

A válság jelentős strukturális gyengeségeket és hiányosságot tárt fel az európai menekültügyi és migrációs politika tervezését és végrehajtását illetően, ideértve a dublini rendszert is, amelyet nem arra terveztek, hogy fenntartható felelősség-megosztást biztosítson az Unión belüli kérelmezők tekintetében. Amint arra az Európai Tanács 2016. február 18–19-i és március 17–18-i következtetései is felhívják a figyelmet – eljött az ideje, hogy előrelépés történjen a meglévő uniós keretrendszer reformja felé, a humánus és hatékony menekültügyi politika biztosítása érdekében.

„A közös európai menekültügyi rendszer reformja és az Európába irányuló legális migráció lehetőségeinek javítása felé” című április 6-i közleményében (COM(2016) 197 final) a Bizottság prioritásként tekintette egy fenntartható és méltányos rendszer létrehozását a menedékkérőkért felelős tagállamok meghatározására, hogy egy korrekciós célú elosztási mechanizmusra irányuló javaslattal magas szintű szolidaritást és igazságos felelősségmegosztást biztosítson a tagállamok között. Vállalta, hogy javaslatot tesz a Dublini Rendelet reformjára vagy azáltal, hogy azt egyszerűsíti és korrekciós méltányossági mechanizmussal egészíti ki, vagy azáltal, hogy elosztási kulcson alapuló új rendszerre tér át.

A menedékkérők igazságos elosztása jelentősen megváltoztatná a jelenlegi pénzügyi helyzetet, és támogatást kell nyújtani a befogadási kapacitások fejlesztésre – mind az infrastruktúra, mind a működési költségek tekintetében –, különösen azon tagállamokban, amelyeknek eddig nem kellett a menedékkérők magas számával foglalkozniuk.

Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.3 sz. konkrét célkitűzés:

A védelem és szolidaritás megerősítése

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

18.03 – Menekültügy és migráció

A harmadik országbeli állampolgárok által valamely tagállamban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározását szolgáló rendszer hatékonyságának és eredményességének megerősítése.

A tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás előmozdítása.

Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A tagállamoknak és az Európai Unió egészének előnyére szolgál a racionalizált, a harmadik országbeli állampolgárok jelentős beáramlása esetén is működőképes Dublini Rendelet hatékonyságának és eredményességének javítása. Azon tagállamoknak, amelyek aránytalanul magas számú kérelemért lennének felelősek, előnyére szolgál a korrekciós célú elosztási mechanizmus, amely enyhíti a rájuk nehezedő nyomást és lehetővé teszi számukra, hogy elbírálják a feldolgozatlan kérelmeket.

A nemzetközi védelmet kérelmezők számára előnyt jelent a felelős tagállam hatékonyabb és gyorsabb meghatározását szolgáló rendszer, aminek köszönhetően gyorsabban hozzáférhetnek a menekültügyi eljáráshoz és egyetlen, egyértelműen meghatározott tagállam és végezheti el a kérelem érdemi vizsgálatát.

Várhatóan növekedni fog a befogadási kapacitás, különösen azon tagállamokban, amelyeknek eddig még ne kellett a menedékkérők magas számával szembenézniük. Továbbá, a tagállamok támogatást kapnak ahhoz, hogy az átadott menedékkérők számára élelmiszert és alapvető segítségnyújtást biztosítsanak.

Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Az automatizált rendszer felállítása és működése e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül

A nemzetközi védelmet kérelmezők átadásának száma.

A részben a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap számára e javaslat 2017–2020 közötti végrehajtása céljából odaítélt további finanszírozásból támogatott befogadási helyek száma.

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap számára e javaslat végrehajtása céljából odaítélt további finanszírozásból évente támogatott átadott menedékkérők száma

A javaslat/kezdeményezés indoklása

Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A javaslat célja:

• a dublini rendszer azon kapacitásának megerősítése, hogy hatékonyan és eredményesen meghatározza a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállamot, a felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és mechanizmusok ésszerűsítése révén;

• hozzájárulás az EU-be belüli szabálytalan továbbutazás megakadályozásához, többek között a visszaélések és a több menedékjog iránti kérelem benyújtásának visszaszorítása révén;

• magas fokú szolidaritás és igazságos felelősségmegosztás biztosítása egy olyan korrekciós célú elosztási mechanizmus révén, amelyet akkor aktiválnának, amikor valamely tagállam aránytalanul magas számú olyan kérelmet kap megvizsgálásra, amelyért ő lenne felelős.

Az uniós részvételből adódó többletérték

Az egy harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok valamelyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumokat és mechanizmusokat a tagállamok önmagukban nem tudják megállapítani, az csak uniós szinten valósítható meg.

E javaslat hozzáadott értéke az, hogy korszerűsíti a jelenlegi dublini rendszert és megerősíti annak hatékonyságát, valamint az, hogy korrekciós méltányossági mechanizmust ír elő, amelyet akkor alkalmaznak valamely tagállamra javára, ha aránytalan nyomás nehezedik rá.

Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A Bizottság értékelése megállapította, hogy a jelenlegi dublini rendszer nem kielégítő. Ezért számos változtatásra van szükség a rendszer korzerűsítése és hatékonyabbá tétele érdekében.

A dublini rendszert nem szolidaritási és felelősségmegosztási eszközként tervezték. A migrációs válság feltárta e hiányosságot, ami a javaslat korrekciós célú elosztási mechanizmussal való kiegészítését sürgeti.

Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1. Átadási költségek

A jelenlegi javaslat alapján az elosztás szerinti céltagállam felé irányuló átadást végrehajtó tagállam minden egyes átadott személy után 500 EUR átalányösszegre jogosult, amelyet a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap megosztott irányítása alapján kell végrehajtani.

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében már az egyes tagállamok nemzeti programjaik részeként, önkéntes alapon elvégezhetik a nemzetközi védelmet kérelmezők átszállítását (az 516/2014/EU rendelet 7. és 18. cikke).

A nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló tanácsi határozatok (2015/1523 és 2015/1601) alapján 160 000 harmadik országbeli állampolgárt kell átadni 2017 szeptember 26-ig. E javaslat nem érinti a fenti határozatok végrehajtását.

Megfelelő mechanizmusokat hoznak létre a szinergiák megerősítésére, valamint az új javaslat és a már létező eszközök közötti esetleges átfedések elkerülésére.

2. Automatizált IT rendszer létrehozása és műszaki karbantartása a menedékkérők elosztása céljából:

A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA) felel majd a menedékkérők elosztását szolgáló automatizált informatikai rendszer előkészítéséért, fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért.

3. A befogadási kapacitás növelése:

E rendelet végrehajtásának támogatása céljából további befogadási kapacitásra lenne szükség, különösen azon tagállamokban, amelyeknek eddig még nem kellett a menedékkérők magas számával szembenézniük.

4. Élelmiszer és alapvető szolgáltatások biztosítása az átadott menedékkérők számára:

E rendelet végrehajtásának elősegítése céljából támogatni kell az élelmiszer és alapvető szolgáltatások biztosítását az átadott menedékkérők számára.

Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

◻ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

◻ Pénzügyi hatás: 2016-től 2020-ig

✓ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Beindítási időszak: 2017-től 2020-ig,

azt követően: rendes ütem.

Tervezett irányítási módszer(ek)

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás a következőkön keresztül:

◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

✓ Megosztott irányítás a tagállamokkal

✓ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

✓ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A befogadási kapacitásba irányuló átadásokat és azoknak nyújtott támogatást, valamint a működési költségeket az AMIF megosztott irányításának keretében fedezik.

Az IT rendszer létrehozásával és műszaki karbantartásával az eu-LISA-t bízzák meg (közvetett irányítás), a kapcsolódó költségeket pedig e javaslat keretében fedezik.

IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A rendelet hatálybalépése után két évvel a Bizottságnak jelentést kell tennie az Európai Parlament és a Tanács számára e rendelet alkalmazásáról, és adott esetben javaslatot kell tennie a szükséges módosításokra. A tagállamok legkésőbb hat hónappal az említett határidő lejárata előtt eljuttatnak a Bizottsághoz minden olyan információt, amely a jelentés elkészítéséhez szükséges.

Az említett jelentés benyújtását követően a Bizottság az e rendelet alkalmazásáról szóló jelentését a 603/2013/EU rendelet 40. cikkében előírt, az Eurodac-rendszer létrehozásáról szóló jelentésekkel együtt nyújtja be az Európai Parlament és a Tanács részére.

A megosztott irányítás esetében koherens és hatékony jelentéstételi, nyomonkövetési és értékelési keret áll rendelkezésre. Az egyes nemzeti programok esetében a tagállamoknak fel kell állítaniuk egy nyomonkövetési bizottságot, amelyben a Bizottság is részt vehet tanácsadói minőségben.

A tagállamok évente beszámolnak a többéves program végrehajtásáról. Ezek a jelentések az 514/2014/EU rendeletben meghatározott záróelszámolási eljárás keretében teljesített éves kifizetések előfeltételét képezik.

2018. június 30-ig – az 514/2014/EU rendelet 57. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a Bizottság időközi jelentést készít a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap végrehajtásáról, amely magában foglalja az e rendelet által rendelkezésre bocsátott pénzügyi erőforrások végrehajtását is.

Továbbá, a Bizottság 2024. június 30-ig utólagos értékelést nyújt be a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap végrehajtásának a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – ideértve a közös európai menekültügyi rendszert is – fejlesztésére gyakorolt hatásáról.

Az IT rendszer létrehozása és műszaki karbantartása (közvetett irányítás) tekintetében az eu-LISA rendszeresen jelentést tesz az elért eredményekről. Az Ügynökséget rendszeresen ellenőrzik, és jelentéstételi követelményeket szabnak rá nézve. Az Ügynökség igazgatótanácsa minden év március 31-e előtt konszolidált éves jelentést fogad el Ügynökség előző év tevékenységéről, és azt legkésőbb június 15-ig megküldi azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Számvevőszéknek. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. A Bizottság három évente értékelést végez a bizottsági iránymutatásokban szereplő értékelési kritériumok alapján különösen az Ügynökség működése, valamint célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében alkalmazott munkamódszerei hatásának, hatékonyságának és eredményességének értékelése céljából. Az értékelés során foglalkozni kell különösen az Ügynökség megbízatásának esetlegesen szükségesnek mutatkozó módosításával, és az ilyen jellegű módosítások pénzügyi vonatkozásaival.

Irányítási és kontrollrendszer

Felismert kockázat(ok)

A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság nem szembesült jelentős hibakockázatokkal kiadási programjai során. Ezt megerősíti az, hogy a Számvevőszék éves jelentései visszatérően nem tartalmaznak jelentős ilyen jellegű megállapításokat, illetve az, hogy az utóbbi években a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság éves tevékenységi jelentéseiben nem került sor a 2%-os fennmaradó hibaarány meghaladására.

Az irányítási és kontrollrendszer követi a európai strukturális és beruházási alapokban meghatározott általános előírásokat, és teljes mértékben megfelel a költségvetési rendelet követelményeinek.

A többéves programozás és a felelős hatóság által teljesített kifizetéseken alapuló éves elszámolás együttesen összhangba hozza a támogathatósági időszakokat a Bizottság éves beszámolóival.

A helyszíni ellenőrzések első szintű ellenőrzések keretében történnek, vagyis a felelős hatóság fogja végezni azokat, és azok alá fogják támasztani az éves vezetői megbízhatósági nyilatkozatot.

Az átadásokra vonatkozó átalányösszegek alkalmazása (egyszerűsített költség elszámolási opció) tovább csökkenti a felelős hatóságok által e javaslat végrehajtásakor vétett hibákat.

A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk.

Az összes szabályozási ellenőrző mechanizmus alkalmazása mellett a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság saját, 2013. április 9-én elfogadott csalás elleni stratégiáját is alkalmazza. E stratégiát a Bizottság 2011. június 24-én elfogadott új csalás elleni stratégiáját követően dolgozták ki, ezért többek között biztosítja, hogy a belső csalás megelőzését célzó ellenőrzések teljes mértékben összhangban vannak a Bizottság csalás elleni stratégiájával, és a csalással kapcsolatos kockázatkezelési megközelítése a csalás kockázatát magában hordozó területek azonosítására és a megfelelő válaszlépésekre irányul.

Továbbá, a Belügyi Főigazgatóság 2015. november 4-én auditstratégiát fogadott el az AMIF és a Belső Biztonsági Alap (a továbbiakban: ISF) megosztott irányítás alá tartozó részére. A Belügyi Főigazgatóság jelenleg dolgozza ki az AMIF/ISF megosztott irányítás alá tartozó résére vonatkozó ellenőrzési stratégiát. Ez a stratégia magában foglalja a nemzeti AMIF és ISF programok irányításához szükséges összes ellenőrzést.

Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Elhanyagolható ellenőrzési költségek és nagyon alacsony hibakockázat.

A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Ami a megosztott irányítást illeti – az 514/2014/EU rendelet 5. cikkével összhangban – , a tagállamoknak hatékony és a csalással kapcsolatosan feltárt kockázatokkal arányos csalás elleni intézkedéseket kell bevezetniük.

Ami a közvetett irányítást illeti, a csalás megelőzésére előirányzott intézkedéseket az 1077/2011/EU rendelet 35. cikke állapítja meg, amely a következőképpen rendelkezik:

1. A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében az 1073/1999/EK rendelet alkalmazandó.

2. Az ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul kiadja az ügynökség valamennyi alkalmazottjára alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

3. A finanszírozásra vonatkozó döntések és az ezekből eredő végrehajtási megállapodások és eszközök kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket folytathat az ügynökség finanszírozásának kedvezményezettjeinél és az annak elosztásáért felelős személyeknél.

E rendelkezés értelmében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség igazgatótanácsa 2012. június 28-án elfogadta a csalás, korrupció és az Unió érdekeit hátrányosan érintő, jogellenes tevékenység megakadályozásával kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről szóló határozatát.

A Bizottság csalás elleni stratégiáját ugyancsak alkalmazni fogják.

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, ezen belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési tétel	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	3 – Biztonság és uniós polgárság	diff./nem diff. 37	EFTA-országoktól 38	tagjelölt országoktól 39	harmadik országokból	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
	18.030101 - A Közös Európai Menekültügyi Rendszer megerősítése és fejlesztése, valamint a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás fokozása	Diff.	NEM	NEM	IGEN*	IGEN
	18.0207 - A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség	Diff.	NEM	NEM	IGEN*	NEM

* a Schengeni Megállapodáshoz társult országok esetleges hozzájárulásai, amennyiben részt vesznek az új dublini rendszerben

A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

3 – Biztonság és uniós polgárság

BIZOTTSÁG				2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	Következő évek	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
Költségvetési tétel száma: 18.030101	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)		445	460	460	460		1825
	Kifizetési előirányzatok	(2)		33,3	261,35	457,35	460	613	1825
Költségvetési tétel száma: 18.0207	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1 a)		1 750	0 983	0 135	0 735		3 603
	Kifizetési előirányzatok	(2 a)		1 750	0 983	0 135	0 735		3 603
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 40
Költségvetési tétel száma		(3)
A BIZOTTSÁGHOZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3		446,75	460 983	460 135	460 735		1828,603
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3		35,05	262 333	457 485	460,735	613	1828,603
A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6	446,75		460 983	460 135	460 735		1828,603
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6	35,05		262 333	457 485	460,735	613	1828,603

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
•Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6	446,75	460 983	460 135	460 735		1828,603
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6	35,05	262 333	457 485	460,735	613	1828,603

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
BIZOTTSÁG
•Humánerőforrás		0 536	0 536	0 536	0 536		2 144
• Egyéb igazgatási kiadások		0,06	0,06	0,03	0,03		0,18
ÖSSZESEN	Előirányzatok	0 596	0 596	0 566	0 566		2 324

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0 596

0 566

2 324

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	Következő évek	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	447 346	461 579	460 701	461 301		1830,927
	Kifizetési előirányzatok	35 646	262 929	458 051	460735,566	613	1830,927

Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ⇩			2017. év		2018. év		2019. év		2020. év		2021. év						ÖSSZESEN
	TELJESÍTÉSEK
	Típus 41	Átlagos költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Összesített szám	Összköltség
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS... 42 …
- Eredmény	IT rendszer és karbantartás	n.a.	1	1 750	1	0 983	1	0 135	1	0 735								3 603
- Eredmény	Átadások	0,0005	150000	75	200000	100	200000	100	200000	100								375
- Eredmény	Befogadási helyek	0 002	50000	100														100
- Eredmény	Működési költségek	0,0018	150000	270	200000	360	200000	360	200000	360								1350
ÖSSZKÖLTSÉG				446,75		460 983		460 135		460 735								1828,603

Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

Összegzés

◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

✓ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2017. év

2018. év

2019. év

2020. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE
Humánerőforrás	0 536	0 536	0 536	0 536	2 144
Egyéb igazgatási kiadások	0,06	0,06	0,03	0,03	0,18
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege	0 596	0 596	0 566	0 566	2 324

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 43 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

0 596

0 566

2 324

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

1.1.1.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

✓ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
•A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
18 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		4	4	4	4
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
•Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 44
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 45	– a központban
	- küldöttségeknél
XXXX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
10 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		4	4	4	4

XXaz érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	Az e javaslat végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek támogatása, elvégzése és figyelemmel kísérése, főleg a nemzetközi védelmet kérelmezők átadása tekintetében.
Külső munkatársak	Tárgytalan

A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

✓ A pénzügyi szükségletek összeegyeztethetők a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel, és az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben meghatározott különleges eszközök igénybevételével járhatnak. 46 ◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

✓ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

✓ A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő*:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet	pro memoria	pro memoria	pro memoria	pro memoria		pro memoria
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN	pro memoria	pro memoria	pro memoria	pro memoria		pro memoria

* a Schengeni Megállapodáshoz társult országok esetleges hozzájárulásai, amennyiben részt vesznek az új dublini rendszerben

(1) COM(2016) 197 final.

(2) Lásd például az Európai Parlament 2016. április 12-i állásfoglalását a földközi-tengeri térségben kialakult helyzetről és a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés szükségességéről (2015/2095(INI)); és 2015. szeptember 10-i állásfoglalását az Európába irányuló migrációról és menekülthullámról (2015/2833(RSP).

(3) EUCO 2016.2.19., SN 16/16.

(4) Lásd alább „Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk” című 3.4. szakaszban.

(5) C(2016) 871 final

(6) A Tanács 2015. szeptember 14-i (EU) 2015/1523 határozata és a Tanács 2015. szeptember 22-i (EU) 2015/1601 határozata.

(7) COM(2016) 165 és COM(2016) 222.

(8) COM (2015) 450

(9) Com (2014) 382

(10) COM(2015) 240.

(11) Megállapodás az Európai Közösség és a Dán Királyság között a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról (HL L 66., 2006.3.8., 38. o.).

(12) Jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodáshoz csatolt, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (2008.10.24-én jött létre, HL L 161., 2009.6.24., 8. o.), valamint az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott, menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv (HL L 93., 2001.4.3.).

(13) Az értékelési és végrehajtási jelentések elérhetők az alábbi internetcímen: http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/asylum/examination-of-applicants/index_en.htm.

(14)

Az értékelés másodelemzésen, mennyiségi elemzésen és valamint összesen 19 tagállam (BE, BG, CH, CY, EL, FR, HR, HU, IT, LT, LV, MT, NL, NO, PL, RO, SE, SI, SK) jogi/politikai tanácsadóival folytatott konzultációkon alapult. A Dublin III. Rendeletben részt vevő másik 12 tagállamtól nem érkeztek időben információk ahhoz, hogy azokat belefoglaljuk a jelentésbe.

(15)

Kikértük az érdekeltek széles körének – többek között az alábbiaknak – a véleményét: a nemzeti menekültügy közigazgatási szervek dublini egységei, jogi/politikai tanácsadók, nem kormányzati szervezetek, ügyvédek/jogi képviselők, fellebbviteli és felülvizsgálati hatóságok, bűnüldöző hatóságok, fogva tartási hatóságok, nemzetközi védelmet kérelmező és/vagy abban részesülő személyek. Összesen 142 meghallgatást végeztünk. 15 tagállamban (AT, BE, DE, EL, FR, HU, LU, IT, MT, NL, NO, PL, SE, UK, CH) helyszíni látogatást tettünk, 16-ban (BG, CY, CZ, DK, EE, ES, FI, HR, IE, LT, LV, PT, RO, SI, SK, LI) pedig telefonos meghallgatást folytattunk.

(16) A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(17) HL L 50., 2003.2.25., 1. o.

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 604/2013/EU rendelete egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

(19) HL L 132., 2010.5.29., 11. o.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/95/EU irányelve a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).

(21) Lásd e Hivatalos Lap 96. oldalát. Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/33/EU irányelve a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 96. o.).

(22) Lásd e Hivatalos Lap 60. oldalát. Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/32/EU irányelve a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.)

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1077/2011/EU rendelete a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányítását végző ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).

(24) HL L 222., 2003.9.5., 3. o.

(25) OJ L 281, 23.11.1995, p. 31.

(26) Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát. Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 603/2013/EU rendelete a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelete a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 810/2009/EK rendelete a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

(30) HL L 348., 2008.12.24., 98. o.

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 862/2007/EK rendelete a migrációra és nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról (HL L 199., 2007.7.31., 23. o.).

(32) A Tanács 2725/2000/EK rendelete (2000. december 11.) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról (HL L 316., 2000.12.15., 1. o.).

(33) A Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról (HL L 31., 2003.2.6., 18. o.).

(34) A Tanács 2005/85/EK irányelve (2005. december 1.) a menekültstátus megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól (HL L 326., 2005.12.13., 13. o.).

(35) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(36) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(37) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(38) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(39) Tagjelölt országok és adott esetben a potenciális nyugat-balkáni tagjelölt országok.

(40) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(41) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(42) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:

(43) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(44) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(45) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(46) A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).