9.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/1

(1)

A befektetési lehetőséget kereső lakossági befektetők számára a lakossági befektetési csomagtermékek és a biztosítási alapú befektetési termékek egyre szélesebb választéka áll rendelkezésre. E termékek közül egyesek egyedi, a lakossági befektetők igényeire szabott befektetési megoldásokat kínálnak, gyakran biztosítással kombináltak, vagy bonyolultak és nehezen érthetők lehetnek. Az ilyen PRIIP-ek kapcsolatos, hatályban levő tájékoztatás koordinálatlan és jellemzően nem nyújt segítséget a lakossági befektetőknek ahhoz, hogy össze tudják hasonlítani a különböző termékeket és megértsék azok jellemzőit. A lakossági befektetők emiatt gyakran olyan befektetéseket eszközölnek, amelyeknek a kapcsolódó kockázatait és költségeit nem látják át, és ennek következtében esetenként váratlan veszteségeket szenvednek el.

(2)

A lakossági befektetőknek kínált lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó információk átláthatóságának javítása fontos befektetővédelmi intézkedés, és egyben a lakossági befektetők pénzügyi piacokba vetett bizalma helyreállításának is az egyik előfeltétele, különösen a pénzügyi válságot követően. A kiemelt befektetői információk 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (3) létrehozott rendszerének kidolgozásán keresztül uniós szinten már megtörténtek az első lépések ebben az irányban.

(3)

A lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve a biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó különböző, az azokat kínáló ágazattól függően változó szabályok megléte, illetve az e területre vonatkozó tagállami szabályozások közötti eltérések miatt a különböző termékek és forgalmazási csatornák nem egyenlő versenyfeltételek között működnek, ez pedig további akadályokat emel a pénzügyi szolgáltatások és termékek belső piacán. A befektetővédelmi intézkedések területén mutatkozó hiányosságok orvoslása érdekében a tagállamok eddig eltérő és összehangolatlan lépéseket hoztak, és ez a tendencia valószínűsíthetően folytatódna. A lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó megközelítés eltérései miatt nem alakulhatnak ki egyenlő versenyfeltételek e termékek különböző előállítói, az ilyen termékekkel kapcsolatos tanácsadást végző személyek és az ilyen termékeket értékesítő személyek között, és ezek az eltérések ezáltal torzítják a versenyt és az Unión belül a befektetővédelem eltérő szintjeihez vezetnek. Az ilyen eltérések akadályt jelentenek a belső piac megteremtése és zökkenőmentes működése szempontjából.

(4)

Az eltérések megelőzése érdekében uniós szinten egységes átláthatósági szabályokat kell alkotni, amelyek a lakossági befektetési csomagtermékek és biztosítási alapú befektetési termékek piacának valamennyi résztvevőjére alkalmazandóak lesznek, és ezáltal fokozni fogják a befektetővédelmet. Rendeletre van szükség ahhoz, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokra vonatkozó közös standard olyan egységes módon kerüljön megállapításra, amely alkalmas e dokumentumok formájának és tartalmának harmonizálására. A rendelet közvetlenül alkalmazandó szabályai révén biztosítható, hogy a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos tanácsadást végző személyekre és az ilyen termékeket értékesítő személyekre egységes követelmények vonatkozzanak a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátása tekintetében. Ez a rendelet nem érinti a reklámanyagokra vonatkozó felügyeletet. E rendelet nem érinti továbbá a termékszintű intervenciós intézkedéseket, amennyiben azok nem biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatosak.

(5)

Miközben a lakossági befektetési csomagtermékekkel és biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos tájékoztatás javítása létfontosságú a lakossági befektetők pénzügyi piacokba vetett bizalmának helyreállítása szempontjából, ugyanennyire fontos, hogy e termékek értékesítési folyamatai is hatékonyan szabályozva legyenek. Ez a rendelet kiegészíti a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (4) a forgalmazásra vonatkozó rendelkezéseit. Ez a rendelet kiegészíti továbbá a 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (5) a biztosítási termékek forgalmazására vonatkozó intézkedéseit.

(6)

Ez a rendelet formájától és szerkezetétől függetlenül minden olyan termékre alkalmazandó, amelyet a pénzügyi szolgáltatási ágazat abból a célból állít elő, hogy olyan befektetési lehetőségeket kínáljon a lakossági befektetők részére, amelyek esetében a lakossági befektetőnek visszafizetendő összeg ingadozik a referenciaértékeknek való kitettsége miatt vagy a lakossági befektető által nem közvetlenül megvett egy vagy több eszköz teljesítményétől függ. Az említett termékek e rendelet alkalmazásában lakossági befektetési csomagterméknek, illetve biztosítási alapú befektetési terméknek tekintendők, és közéjük tartoznak többek között az olyan befektetési termékek, mint a befektetési alapok, a befektetéssel kombinált életbiztosítások, a strukturált termékek és a strukturált betétek. Az olyan, különleges célú gazdasági egységek által kibocsátott pénzügyi eszközöknek, amelyek megfelelnek a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek fogalommeghatározásának, szintén e rendelet hatálya alá kell tartozniuk. Ezen termékek esetében a befektetés nem olyan közvetlen jellegű, mint amikor a lakossági befektető magát az eszközt veszi meg és birtokolja azt. Ezek a termékek ugyanis – azáltal, hogy a közvetlen birtokláshoz képest eltérő kitettségek létrehozása, eltérő termékjellemzők kínálása vagy eltérő költségstruktúrák kialakítása céljából több eszközt egybecsomagolnak vagy kombinálnak („packaging” vagy „wrapping”) – érintkezési felületet képeznek a lakossági befektetők és a piacok között. Az ilyen egybecsomagolás révén a lakossági befektetők olyan befektetési stratégiákat is követhetnek, amelyek egyébként nem lennének elérhetők vagy nem lennének célszerűek számukra, de ezekhez adott esetben további információkat is rendelkezésükre kell bocsátani, különösen ahhoz, hogy lehetővé váljon a befektetések egybecsomagolási módjainak összehasonlítása.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy ez a rendelet kizárólag az említett lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozzon, a befektetési elemet nem tartalmazó biztosítási termékeket, valamint a kizárólag kamatláb-kockázatnak kitett betéteket ki kell zárni e rendelet hatálya alól. Az életbiztosítási termékek esetében a „tőke” a lakossági befektető kérésére befektetett tőkét jelenti. Ezenfelül a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 43. pontjában meghatározott strukturált betétektől eltérő betéteket vagy hagyományos betétet megtestesítő betéti okiratokat ki kell zárni e rendelet hatálya alól. A közvetlenül birtokolt eszközök – mint például a vállalati részvények vagy az államkötvények – nem befektetési csomagtermékek vagy biztosítási alapú befektetési termékek, ezért ezeket is ki kell zárni e rendelet hatálya alól. Nem tartoznak e rendelet hatálya alá az intézményi befektetőkre szakosodott befektetési alapok, mivel ezeket lakossági befektetők nem vehetik meg. Sajátosságaikat és céljaikat figyelembe véve ki kell zárni e rendelet hatálya alól a magán- és foglalkoztatói nyugdíjbiztosítási termékeket, amelyek nemzeti jog által elismert elsődleges célja, hogy a befektető számára nyugdíjjövedelmet biztosítsanak; ugyanakkor azoknak az egyéb egyéni tőkefelhalmozási vagy megtakarítási célú biztosítási termékeknek, amelyek befektetési lehetőséget kínálnak, a rendelet hatálya alá kell tartozniuk.

(8)

Ez a rendelet nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy szabályozzák az e rendelet hatálya alá nem tartozó termékekkel kapcsolatos kiemelt információk rendelkezésre bocsátását. Az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 9. cikke szerinti fogyasztóvédelmi feladatukkal összhangban az e rendeletekkel létrehozott európai felügyeleti hatóságoknak (Európai Bankhatóság, „EBH”; Európai Biztosítási- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, „EIOPA”; Európai Értékpapír-piaci Hatóság, „ESMA”) (a továbbiakban: az európai felügyeleti hatóságok) nyomon kell követniük az e rendelet hatálya alól kizárt termékeket, és adott esetben iránymutatásokat kell kiadniuk bármely azonosított probléma kezelése érdekében. Az említett iránymutatásokat figyelembe kell venni az e rendelet hatályának esetleges kiterjesztésére és bizonyos kizárások megszüntetésére irányuló, négy évvel e rendelet hatálybalépését követően elvégzendő felülvizsgálat során.

(9)

Az egyrészről az e rendeletben megállapított kötelezettségek, másrészről az információk befektetők részére való rendelkezésre bocsátását előíró egyéb jogalkotási aktusokban – többek között, de nem kizárólag a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) és a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10) – megállapított kötelezettségek közötti kapcsolat tisztázása érdekében rendelkezni kell arról, hogy az említett jogalkotási aktusokat e rendelet mellett továbbra is alkalmazni kell.

(10)

Az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelés rendszeres és hatékony felügyelete érdekében a tagállamoknak ki kell jelölniük az e felügyeletért felelős illetékes hatóságokat. Sok esetben már eleve ki vannak jelölve illetékes hatóságok az olyan egyéb kötelezettségeknek a felügyeletére, amelyek a nemzeti és az uniós jog más rendelkezései alapján a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek előállítóira, az ilyen termékekkel kapcsolatos tanácsadást végző személyekre és az ilyen termékeket értékesítő személyekre hárulnak.

(11)

Kérésre – akár előzetesen is – az illetékes hatóságok részére kell bocsátani minden olyan információt, amely szükséges a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum tartalmának ellenőrzéséhez, az e rendeletnek való megfelelés értékeléséhez, valamint az ügyfelek és a pénzpiaci befektetők védelmének biztosításához.

(12)

A lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot e termékek előállítóinak – például az alapkezelőknek, a biztosítóknak, a hitelintézeteknek és a befektetési vállalkozásoknak – kell elkészíteniük, mivel helyzetükből adódóan ők ismerik a legjobban a terméket. Nekik kell felelősséget vállalniuk a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum pontosságáért is. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójának azt megelőzően kell elkészítenie, hogy a termék értékesíthető lenne a lakossági befektetők részére. Azokban az esetekben viszont, amikor a terméket nem lakossági befektetőknek értékesítik, nem lehet előírni a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elkészítését, és továbbra is lehetővé kell tenni azt, hogy a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítója a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elkészítésének feladatát másra ruházza át abban az esetben, ha számára gyakorlati szempontból nem célszerű, hogy azt maga készítse el. Az e rendelet szerinti, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elkészítésére vonatkozó rendelkezésekben és az e dokumentum módosítására vonatkozó szabályokban lefektetett kötelezettségeknek kizárólag a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójára kell alkalmazandónak lenniük, és azokat mindaddig alkalmazni kell, amíg a lakossági befektetési csomagterméket, illetve biztosítási alapú befektetési terméket a másodlagos piacokon forgalmazzák. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok széles körű terjesztésének és elérhetőségének biztosítása érdekében e rendeletben elő kell írni a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítója számára, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokat a honlapján tegye közzé.

(13)

A lakossági befektetők igényeinek kielégítése érdekében biztosítani kell, hogy a lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó információk pontosak, helytállóak és egyértelműek legyenek, továbbá ne tévesszék meg a lakossági befektetőket. Annak érdekében, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum érthető legyen a lakossági befektetők számára, ez a rendelet közös standardokat állapít meg a dokumentum elkészítésére vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a lakossági befektetők jelentős részének nehézséget okoz a pénzügyi szakkifejezések megértése, különös figyelmet kell fordítani a dokumentum szövegének szókészletére és stílusára. Szabályokat kell megállapítani a dokumentum elkészítéséhez használt nyelvre vonatkozóan is. Továbbá a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak önmagában, egyéb, nem marketingjellegű információkra való hivatkozások nélkül is érthetőnek kell lennie a lakossági befektetők számára.

(14)

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum tartalmára vonatkozó technikai standardok kidolgozásakor – annak érdekében, hogy a dokumentum pontosan tükrözze a termék befektetési politikáját és e befektetési politika e rendelet szerinti céljait – az európai felügyeleti hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítója köteles legyen világos, érthető, a lakossági befektetők számára könnyen értelmezhető nyelvezetet használni, és hogy annak leírásában, hogy hogyan kerül sor a kitűzött befektetési célok elérésére – ideértve a felhasznált pénzügyi eszközök leírását is –, elkerüljék a lakossági befektetők számára nem könnyen érthető pénzügyi szakzsargont és szakkifejezéseket.

(15)

A lakossági befektetők részére olyan információkat kell rendelkezésre bocsátani, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést tudjanak hozni, és össze tudják hasonlítani a különböző lakossági befektetési csomagtermékeket, illetve biztosítási alapú befektetési termékeket. Ha azonban ez az információ nem rövid és tömör, fennáll a kockázata, hogy nem fogják felhasználni. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum ezért kizárólag lényeges információkat tartalmazhat, konkrétan a termék jellegére és jellemzőire vonatkozóan, ideértve például azt, hogy a termék esetében fennáll-e a tőkevesztés kockázata, továbbá a termék költségeire és kockázati profiljára vonatkozó információkat, valamint a termék hozamával kapcsolatos információkat, illetve bizonyos olyan egyéb konkrét információkat, amelyek az adott típusú termék jellemzőinek megértéséhez szükségesek.

(16)

Nemzeti szinten már kialakítás alatt állnak különféle befektetésitermék-kalkulátorok. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a lehető leghasznosabbak legyenek a fogyasztók számára, e kalkulátoroknak tartalmazniuk kell a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek különböző előállítói által felszámított költségeket és díjakat, valamint a közvetítők vagy a befektetési lánc egyéb szereplői által felszámított egyéb költségeket és díjakat is, amelyeket a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek előállítói nem szerepeltetnek az áraikban. A Bizottságnak be kell számolnia arról, hogy az említett eszközök online rendelkezésre állnak-e az egyes tagállamokban, és lehetővé teszik-e az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi termék összesített költségeinek és díjainak megbízható és pontos kiszámítását.

(17)

Tekintettel arra, hogy a fogyasztói magatartások és kompetenciák miatt a tájékoztatás formáját, megjelenítését és tartalmát a közölt információ legoptimálisabb megértésének és felhasználásának érdekében kellő körültekintéssel kell megválasztani, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot olyan egységes formában kell elkészíteni, amely lehetővé teszi a lakossági befektetők számára, hogy összehasonlítsák a különböző lakossági befektetési csomagtermékeket, illetve biztosítási alapú befektetési termékeket. A tételek sorrendjének és a fejezetcímeknek minden egyes dokumentumban azonosnak kell lenniük. Ezenfelül az egyes lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szerepeltetendő részletes információknak, illetve az információk megjelenítésének további harmonizációját olyan szabályozástechnikai standardokon keresztül kell megvalósítani, amelyek figyelembe veszik a fogyasztói magatartással kapcsolatban rendelkezésre álló kutatási eredményeket és a folyamatban lévő kutatásokat, ideértve a fogyasztók felé irányuló információközlés különböző módjainak hatékonyságával kapcsolatos tesztelés eredményeit is. Emellett egyes lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek esetében a lakossági befektetőnek lehetősége van választani a különböző alapul szolgáló befektetések – mint például a biztosítók által működtetett belső alapok – közül. A forma kidolgozásánál ezeket a termékeket is figyelembe kell venni.

(18)

Mivel az e rendelet hatálya alá tartozó egyes befektetési termékek nem egyszerűek, és a lakossági befektetők számára esetleg nehezen érthetőek, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak adott esetben összetettségre utaló figyelmeztetést kell tartalmaznia. Különösen akkor kell úgy tekinteni, hogy egy termék nem egyszerű, hanem nehezen érthető, ha olyan mögöttes eszközökbe történő befektetéseket tartalmaz, amelyekbe lakossági befektetők általában nem fektetnek be, ha a befektetés végső hozamának kiszámítása több különböző mechanizmussal történik, ami a félreértés nagyobb kockázatát hordozza a lakossági befektetők számára, vagy a befektetési hozamot a lakossági befektetők viselkedését befolyásoló kognitív torzítások kihasználásával határozzák meg, például kezdeti „csalogató” kamat felkínálásával, amelyet sokkal magasabb feltételes, változó kamatozás követ, vagy pedig iterációs képlettel.

(19)

A lakossági befektetők a befektetési hozam mellett egyre inkább figyelembe vesznek egyéb – például társadalmi vagy környezetvédelmi – megfontolásokat is a befektetési döntéseik meghozatalakor. A lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítója által elérni kívánt társadalmi vagy környezetvédelmi eredményekre vonatkozó információk összehasonlítása azonban nehézségekbe ütközhet, vagy az is előfordulhat, hogy ezek az információk egyáltalán nem állnak rendelkezésre. Ezért a pénzügyi befektetések területén jelentkező, a fenntartható környezettel és társadalommal kapcsolatos várható fejlemények, valamint a 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) alkalmazása hozzájárulhat ahhoz, hogy ezek a szempontok jobban beépüljenek az uniós jogba, és az uniós jog még inkább segítse e szempontok előmozdítását. Jelenleg azonban nincsenek megállapítva olyan kritériumok és nincs olyan formális eljárás, amelyek már rendelkezésre állnak az élelmiszer-ágazatban, és az ilyen társadalmi és környezeti kritériumok objektív ellenőrzését célozzák. Ezért kívánatos, hogy e rendelet felülvizsgálata során a Bizottság mérlegelje a környezet- és társadalomtudatos befektetési termékekkel kapcsolatos fejleményeket, valamint a 346/2013/EU rendelet felülvizsgálatának eredményeit is.

(20)

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak egyértelműen megkülönböztethetőnek és különállónak kell lennie bármely marketingkommunikációs anyagtól.

(21)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban található információk megbízhatók legyenek, a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek előállítói számára elő kell írni, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot tartsák naprakészen. Ennek érdekében az információk felülvizsgálatának feltételeire és gyakoriságára, valamint a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum módosítására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság által elfogadandó szabályozástechnikai standardokban kell megállapítani.

(22)

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum a lakossági befektetők befektetési döntéseinek alapjául szolgál. A lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek előállítóinak éppen ezért jelentős felelőssége van a lakossági befektetőkkel szemben annak biztosításában, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum ne legyen megtévesztő, pontatlan, továbbá összhangban álljon az adott lakossági befektetési csomagtermékkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos szerződéses dokumentumok vonatkozó részeivel. Emiatt fontos gondoskodni arról, hogy a lakossági befektetetők hatékony jogorvoslati lehetőségekkel rendelkezzenek. Biztosítani kell továbbá, hogy a lakossági befektetőket Unió-szerte az e rendeletnek való megfelelés elmulasztásából eredően elszenvedett károk megtérítésére vonatkozóan azonos jogok illessék meg. Ennek érdekében harmonizálni kell a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek előállítóinak polgári jogi felelősségére vonatkozó szabályokat. Biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a lakossági befektetők felelősségre vonhassák a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítóját e rendelet megsértéséért, ha kárt szenvedtek el amiatt, hogy olyan kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban bíztak, amely megtévesztő, pontatlan vagy nem áll összhangban a szerződéskötést megelőző, illetve a szerződéses dokumentumokkal, és amely a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójának felelősségi körébe tartozik.

(23)

A lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójának polgári jogi felelősségével kapcsolatos azon kérdésekre, amelyeket ez a rendelet nem szabályoz, az alkalmazandó nemzeti jognak kell irányadónak lennie. A lakossági befektető által benyújtott, polgári jogi felelősség megállapítására irányuló kereset elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságot a joghatóságra vonatkozó nemzetközi szabályok alapján kell megállapítani.

(24)

E rendelet nem vezet be olyan engedélyt, amely lehetővé tenné a lakossági befektetési csomagtermékeknek, illetve biztosítási alapú befektetési termékeknek a lakossági befektetők részére történő, határokon átnyúló értékesítését vagy forgalomba hozatalát, illetve nem módosítja a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek határokon átnyúló értékesítésére vagy forgalomba hozatalára vonatkozó, adott esetben már meglévő engedélyezési szabályokat. E rendelet nem módosíthatja a már említett meglévő illetékes hatóságok közötti, a meglévő engedélyezési szabályok értelmében fennálló hatáskörmegosztást. A tagállamok által e rendelet céljaira kijelölt illetékes hatóságoknak ezért összhangban kell működniük a tagállamok által kijelölt, a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek már meglévő engedély szerinti forgalomba hozataláért felelős illetékes hatóságokkal. A lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék forgalomba hozatalának helye szerinti tagállam illetékes hatóságának kell felelnie az említett lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék forgalomba hozatalának felügyeletéért. A termék forgalomba hozatalának helye szerinti tagállam illetékes hatóságának minden esetben jogosultnak kell lennie arra, hogy az e rendeletnek való megfelelés hiánya esetén felfüggessze területén a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék forgalomba hozatalát.

(25)

Az EIOPA és az érintett illetékes nemzeti hatóságok hatásköreit ki kell egészíteni egy egyértelmű mechanizmussal az olyan biztosítási alapú befektetési termékek forgalomba hozatalának, forgalmazásának és értékesítésének tiltása vagy korlátozása céljából, amelyek komoly aggályokat vetnek fel a befektetővédelem, a pénzügyi piacok szabályos működése és integritása, illetve a pénzügyi rendszer egészének vagy részének stabilitása szempontjából, és ehhez az EIOPA számára megfelelő koordinációs és beavatkozási hatásköröket kell biztosítani. E hatásköröknek hasonlóaknak kell lenniük az ESMA és az EBH részére a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (12) biztosított hatáskörökhöz is, ezáltal biztosítva, hogy az ilyen beavatkozási mechanizmusok minden befektetési termékre alkalmazhatók legyenek, függetlenül azok jogi formájától. Az illetékes hatóságok – illetve kivételes esetekben az EIOPA – meghatározott feltételekhez kötve gyakorolhatják az említett hatásköröket. E feltételek teljesülése esetén az illetékes hatóság – illetve kivételes esetekben az EIOPA – számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy megelőző jelleggel, még a biztosítási alapú befektetési termék forgalomba hozatalát, forgalmazását vagy befektetők számára történő értékesítését megelőzően bevezesse tilalmat vagy korlátozást vezessen be. Ezek a hatáskörök nem foglalhatnak magukban olyan kötelezettséget, hogy az illetékes hatóságnak vagy az EIOPA-nak kellene termékjóváhagyást vagy -engedélyezést bevezetnie vagy alkalmaznia, valamint nem mentesítik a biztosítási alapú befektetési termék előállítóját azon felelőssége alól, hogy megfeleljen e rendelet minden vonatkozó követelményének. Továbbá, az illetékes hatóságok kizárólag a közérdeket szem előtt tartva gyakorolhatják e hatásköreiket, és e hatáskörök gyakorlásával kapcsolatban nem tartoznak polgári jogi felelősséggel.

(26)

Annak érdekében, hogy a lakossági befektető megalapozott befektetési döntést hozhasson, a lakossági befektetési termékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos tanácsadást végző személyek vagy az e termékeket értékesítő személyek számára elő kell írni, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot az esetleges ügylet megkötését megelőzően kellő időben rendelkezésre bocsássa. E követelménynek az ügylet lebonyolítási helyétől és módjától függetlenül eleget kell tenni. Amennyiben azonban az ügylet lebonyolítására távközlési eszköz révén kerül sor, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum közvetlenül az ügylet megkötését követően is rendelkezésre bocsátható, feltéve, hogy nincs mód a dokumentum előzetesen történő rendelkezésre bocsátására, és hogy a lakossági befektető hozzájárul ehhez. A lakossági befektetési termékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos tanácsadást végző személyek és az e termékeket értékesítő személyek fogalma magában foglalja mind a közvetítőket, mind pedig magukat a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek előállítóit abban az esetben, ha a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek előállítói úgy döntenek, hogy a lakossági befektetési csomagterméket, illetve biztosítási alapú befektetési terméket közvetlenül értékesítik vagy azzal kapcsolatban közvetlen tanácsadást nyújtanak a lakossági befektetőknek. Ez a rendelet nem érintheti a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (13), valamint a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (14).

(27)

Egységes szabályokat kell meghatározni annak érdekében, hogy a lakossági befektetési csomagtermékkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos tanácsadást végző személynek vagy az e terméket értékesítő személynek bizonyos mértékig lehetősége legyen megválasztani, hogy milyen közvetítő csatornát vesz igénybe a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak a lakossági befektetőkhöz való eljuttatására, ideértve az elektronikus kommunikációs eszközök használatát is azokban az esetekben, amikor az ügylet körülményeire való tekintettel ez helyénvaló. A lakossági befektető számára ugyanakkor biztosítani kell azt a lehetőséget is, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot papíron kapja meg. A fogyasztók tájékoztatáshoz való jogát figyelembe véve a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot minden esetben térítésmentesen kell rendelkezésre bocsátani.

(28)

A lakossági befektetőknek a lakossági befektetési csomagtermékekbe, illetve biztosítási alapú befektetési termékekbe, valamint általánosságban a pénzügyi piacokba vetett bizalmának biztosítása érdekében követelményeket kell meghatározni az egyes belső eljárásokra vonatkozóan, amelyek garantálják, hogy a lakossági befektetők a panaszaikra érdemi választ kapjanak a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójától.

(29)

Tekintettel arra, hogy a lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokat a pénzügyi piacok banki, biztosítási, értékpapír- és alapkezelői ágazataiban tevékenykedő szervezetek kötelesek elkészíteni, létfontosságú a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek előállítóinak, valamint a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos tanácsadást végző személyeknek vagy az ilyen termékeket értékesítő személyeknek a felügyeletét ellátó különböző hatóságok közötti zökkenőmentes együttműködés biztosítása annak érdekében, hogy egységes megközelítést kövessenek e rendelet alkalmazása tekintetében.

(30)

A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről szóló, 2010. december 8-i bizottsági közleménnyel összhangban, valamint e rendelet követelményei teljesítésének biztosítása érdekében fontos, hogy a tagállamok a szükséges intézkedések megtételével gondoskodjanak arról, hogy e rendelet megsértése megfelelő közigazgatási szankciókat és intézkedéseket vonjon maga után. A szankciók visszatartó erejének biztosítása érdekében, valamint annak érdekében, hogy a befektetők védelmét az e rendelet szabályait sértően forgalomba hozott lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre való figyelemfelhívással megerősítsék, a szankciókat és az intézkedéseket – bizonyos egyértelműen meghatározott körülmények fennállásának kivételével – mindig közzé kell tenni.

(31)

Jóllehet a tagállamok szabadon állapíthatnak meg közigazgatási és büntetőjogi szankciókat előíró szabályokat ugyanazon jogsértésekre vonatkozóan, nem írható elő a számukra, hogy közigazgatási szankciókat előíró szabályokat állapítsanak meg e rendelet megsértésének azon eseteire, amelyek nemzeti büntetőjoguk hatálya alá tartoznak. A tagállamok a nemzeti jogukkal összhangban nem kötelesek ugyanarra a jogsértésre vonatkozóan közigazgatási és büntetőjogi szankciót is kiszabni, de amennyiben nemzeti joguk lehetővé teszi, erre lehetőséget kell biztosítani számukra. Ha azonban a tagállamok e rendelet megsértésének esetére közigazgatási szankciók helyett büntetőjogi szankciókat tartanak fenn, az nem csökkentheti, illetve egyéb módon sem befolyásolhatja az illetékes hatóságok lehetőségét arra, hogy e rendelet alkalmazásában kellő időben együttműködjenek más tagállamok illetékes hatóságaival, illetve tőlük kellő időben információkhoz jussanak vagy velük kellő időben információcserét folytassanak, akár azt követően is, hogy az adott jogsértést büntetőeljárás lefolytatása céljából az illetékes igazságügyi hatósághoz utalták.

(32)

E rendelet célkitűzéseinek teljesítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az annak megállapítására szolgáló eljárások részletes meghatározására vonatkozóan, hogy valamely lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék meghatározott környezeti vagy társadalmi célokat szolgál-e, valamint az EIOPA és illetékes hatóságok beavatkozási hatáskörei gyakorlása feltételeinek részletes meghatározására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(33)

A Bizottságnak az európai felügyeleti hatóságok által kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteket kell elfogadnia a vegyes bizottságon keresztül a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum megjelenítésére és tartalmára, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum egységesített formájára, a kockázat és nyereség és a költségek kiszámítását bemutatását alátámasztó módszertanra, valamint a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szereplő információk felülvizsgálatának feltételeire és minimális gyakoriságára vonatkozóan, valamint a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum lakossági befektetők részére való rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelménynek az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő teljesítésének feltételeire vonatkozóan. A Bizottságnak ki kell egészítenie az európai felügyeleti hatóságok technikai munkáját a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum európai felügyeleti hatóságok által javasolt megjelenítésére vonatkozó fogyasztói tesztek végzésével.

(34)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) szabályozza a személyes adatoknak a tagállamokban és az illetékes hatóságok felügyelete alatt e rendelet alkalmazásában történő feldolgozását. A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) szabályozza a személyes adatok e rendelet szerinti feldolgozását, amelyet az európai felügyeleti hatóságok az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt végeznek. A személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő bármely feldolgozásának, így például a személyes adatok illetékes hatóságok közötti cseréjének vagy továbbításának összhangban kell lennie a 95/45/EK irányelvvel, az információk európai felügyeleti hatóságok közötti bármely cseréjének vagy továbbításának pedig összhangban kell lennie a 45/2001/EK rendelettel.

(35)

Jóllehet az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k) e rendelet értelmében befektetési terméknek minősülnek, a kiemelt befektetői információkra vonatkozó követelményeknek a 2009/65/EK irányelv szerinti közelmúltbeli megállapítása miatt az említett ÁÉKBV-k tekintetében az arányosság elve alapján célszerű az e rendelet hatálybalépésétől számított ötéves átmeneti időszakról rendelkezni, amelynek során e rendelet hatálya az ÁÉKBV-kre nem terjedne ki. Ezen átmeneti időszak lejártát követően – ha az nem kerül meghosszabbításra – az ÁÉKBV-k bekerülnek e rendelet hatálya alá. Ezen átmeneti időszakot vonatkoztatni kell az alapkezelő társaságokra, a befektetési társaságokra, valamint a nem ÁÉKBV-alapok befektetési jegyeire vonatkozó tanácsadást végző vagy azokat értékesítő személyekre is abban az esetben, ha a tagállamok a 2009/65/EK irányelv 78–81. cikkében meghatározott, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum formájára és tartalmára vonatkozó szabályokat az említett alapokra alkalmazzák.

(36)

A piaci fejlemények, például új típusú lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek megjelenése, valamint az uniós jog egyéb területeinek fejleményei és a tagállami tapasztalatok figyelembevétele érdekében négy évvel e rendelet hatálybalépését követően el kell végezni e rendelet felülvizsgálatát. A felülvizsgálat keretében meg kell vizsgálni a „környezet- és társadalomtudatos befektetés” megjelölés bevezetésének kivitelezhetőségét, költségeit és lehetséges előnyeit is. A felülvizsgálat keretében meg kell vizsgálni azt is, hogy a bevezetett intézkedéseknek köszönhetően az átlagos lakossági befektető jobban átlátja-e a lakossági befektetési csomagtermékeket, illetve biztosítási alapú befektetési termékeket, és javult-e a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek összehasonlíthatósága. A felülvizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy indokolt-e az ÁÉKBV-k vagy bizonyos nem ÁÉKBV-alapok esetében alkalmazott átmeneti időszak meghosszabbítása, illetve felmerülhet-e másfajta megoldás az említett alapok kezelésére. Továbbá arra is ki kell terjednie, hogy figyelemmel a gondos fogyasztóvédelmi – többek között a pénzügyi termékek összehasonlítására vonatkozó – előírások szükségességére, fenn kell-e tartani bizonyos termékeknek az e rendelet hatálya alóli mentességét. A Bizottságnak piacfelmérést kell végeznie arra vonatkozóan is, hogy rendelkezésre állnak-e – és ha igen, térítésmentesen használhatók-e – e termékek piacán olyan online kalkulátorok, amelyek lehetővé teszik a lakossági befektető számára, hogy kiszámítsa a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek összesített költségeit és díjait. E felülvizsgálat részeként a Bizottságnak – szükség esetén megfelelő jogalkotási javaslatok kíséretében – jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(37)

Tekintettel arra a munkára, amelyet az EIOPA jelenleg végez az egyéni nyugdíjbiztosítási termékekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban, valamint figyelembe véve az említett termékek sajátosságait, a Bizottságnak négy évvel e rendelet hatálybalépését követően meg kell vizsgálnia, hogy helyénvaló-e, hogy továbbra se tartozzanak e rendelet hatálya alá azok a nyugdíjbiztosítási termékek, amelyek a nemzeti jog alapján elsődleges céljukat tekintve a befektető számára nyugdíjjövedelmet biztosító és a befektetőt bizonyos ellátásokra feljogosító termékként elismert termékek. A Bizottságnak a vizsgálata során azt kell mérlegelnie, hogy e rendelet-e a legjobb jogalkotási eszköz a nyugdíjbiztosítási termékekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség szabályozására, vagy inkább más tájékoztatási mechanizmus lenne helyénvaló.

(38)

Annak érdekében, hogy a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek előállítóinak és az ilyen termékekkel kapcsolatos tanácsadást végző személyeknek vagy az ilyen termékeket értékesítő személyeknek elegendő idő álljon rendelkezésére ahhoz, hogy felkészüljenek e rendelet követelményeinek gyakorlati alkalmazására, e követelmények leghamarabb a rendelet hatálybalépését követő két év elteltével válhatnak alkalmazandóvá.

(39)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket.

(40)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a lakossági befektetők védelmének fokozását és a lakossági befektetési csomagtermékekbe, illetve biztosítási alapú befektetési termékekbe vetett bizalmuk erősítését – többek között e termékek határokon átnyúló értékesítése esetén is – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél az intézkedés hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(41)

Az európai adatvédelmi biztossal való konzultációra a 45/2001/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került, a biztos véleményt nyilvánított (17),

a)

a 2009/138/EK irányelv I. mellékletében felsorolt nem-életbiztosítási termékek;

b)

életbiztosítási szerződések, ha a szerződés alapján járó szolgáltatás kizárólag halál esetén, vagy sérülésből, betegségből vagy fogyatékosságból eredő rokkantságra tekintettel fizethető ki;

c)

betétek a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 43. pontjában meghatározott strukturált betétek kivételével;

d)

a 2003/71/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b)–g), i) és j) pontjában említett értékpapírok;

e)

olyan nyugdíjbiztosítási termékek, amelyek a nemzeti jog alapján elsődleges céljukat tekintve a befektető számára nyugdíjjövedelmet biztosító és a befektetőt bizonyos ellátásokra feljogosító termékként elismert termékek;

f)

a 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) vagy a 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó hivatalosan elismert foglalkoztatói nyugdíjrendszerek;

g)

olyan egyéni nyugdíjbiztosítási termékek, amelyekre vonatkozóan a munkáltató a nemzeti jog alapján pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, és amelyek esetében a munkáltatónak vagy a munkavállalónak nincs választási lehetősége a nyugdíjbiztosítási termék vagy szolgáltatója tekintetében.

a)

lakossági befektetési csomagtermék;

b)

biztosítási alapú befektetési termék;

a)

lakossági befektetési csomagterméket, illetve biztosítási alapú befektetési terméket előállító bármely szervezet;

b)

bármely olyan szervezet, amely meglévő lakossági befektetési csomagterméken, illetve biztosítási alapú befektetési terméken változtatást hajt végre; e változtatások magukban foglalják többek között, de nem kizárólag a termék kockázati és nyereségprofiljának vagy a lakossági befektetési csomagtermékbe, illetve biztosítási alapú befektetési termékbe történő befektetéshez kapcsolódó költségeknek a módosítását;

a)

a 2014/65/EU irányelv 4.cikke (1) bekezdésének 11. pontjában meghatározott lakossági ügyfél;

b)

a 2002/92/EK irányelv értelmében vett ügyfél, amennyiben ezen ügyfél nem minősül a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában meghatározott szakmai ügyfélnek;

a)

könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával készül;

b)

a befektetők számára szükséges kiemelt információkra összpontosít;

c)

egyértelmű megfogalmazással, valamint olyan nyelvezettel és stílusban készül, amelynek közlésmódja megkönnyíti a közölt információk megértését; ez mindenekelőtt világos, tömör és érthető nyelvezetet jelent.

a)

a dokumentum elején a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék elnevezése, a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójának megjelölése és elérhetősége, a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójának illetékes hatóságával kapcsolatos információk, valamint a dokumentum kelte;

b)

esettől függően az összetettségre utaló figyelmeztetés: „Ön olyan terméket készül megvenni, amely összetett és megértése nehéz lehet.”;

c)

a „Milyen termékről van szó?” című szakaszban a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék jellege és fő jellemzői, ideértve a következőket:

d)

a „Milyen kockázatai vannak a terméknek, és mit kaphatok cserébe?” című szakaszban a kockázat/nyereség profil rövid leírása, beleértve a következő elemeket:

e)

a „Mi történik, ha a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójának neve nem tud fizetni?” című szakaszban rövid tájékoztatás arról, hogy az ebből eredő veszteséget fedezi-e valamilyen befektetőkártalanítási vagy garanciarendszer, és ha igen, akkor melyik ez a rendszer, mi a garanciavállaló neve, és mely kockázatok tekintetében nyújt garanciát a rendszer, és mely kockázatok tekintetében nem;

f)

a „Milyen költségek merülnek fel?” című szakaszban tájékoztatás a lakossági befektetési csomagtermékbe, illetve biztosítási alapú befektetési termékbe történő befektetéshez kapcsolódó költségekről, azaz a lakossági befektetőnél felmerülő közvetlen és közvetett, egyszeri és ismétlődő költségekről, ezen költségek összesített mutatóin keresztül bemutatva, továbbá, az összehasonlíthatóság érdekében, az összegszerű példákkal és százalékosan is kifejezett összes költség, ismertetve ezzel az összes költségnek a befektetésre gyakorolt összesített hatását.

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban egyértelműen jelezni kell, hogy a tanácsadók, forgalmazók vagy bármely más, a lakossági befektetési csomagtermékkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos tanácsadást végző személyek, vagy az azt értékesítő személyek részletes tájékoztatást fognak adni minden olyan forgalmazási költségről, amelyet az előbbiek szerint részletezett költségek még nem tartalmaznak, hogy a lakossági befektető átláthassa ezen összesített költségeknek a befektetés hozamára gyakorolt kumulatív hatását.

g)

a „Meddig tartsam meg a terméket, és hogyan juthatok korábban a pénzemhez?” című szakaszban:

h)

a „Hogyan tehetek panaszt?” című szakaszban tájékoztatás arról, hogy a lakossági befektető hogyan és kinél tehet panaszt a termékkel vagy a termék előállítójának, a termékkel kapcsolatos tanácsadást nyújtó személynek vagy a terméket értékesítő személynek a magatartásával kapcsolatban;

i)

a „További fontos információk” című szakaszban rövid ismertető bármely további tájékoztató dokumentumról (a marketinganyagok kivételével), amelyet a szerződéskötést megelőző és a szerződéskötést követő szakaszban a lakossági befektető rendelkezésére kell bocsátani.

a)

a (3) bekezdésben említett egyes információk megjelenítésének és tartalmának részletei;

b)

a (3) bekezdés d) pontjának i. és iii. alpontjában említett, kockázat és nyereség bemutatását alátámasztó módszertan; valamint

c)

a (3) bekezdés f) pontjában említett költségek kiszámítására vonatkozó módszertan, ideértve az összesített mutatók meghatározását is.

a)

a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban foglalt információk felülvizsgálatának feltételei;

b)

azok a feltételek, amelyek esetén a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban foglalt információkat kötelező módosítani;

c)

a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban foglalt információk felülvizsgálatát vagy annak módosítását szükségessé tevő egyedi feltételek azokban az esetekben, amikor a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék a lakossági befektetők részére nem érhető el folyamatosan;

d)

azok a körülmények, amelyek között a lakossági befektetőket tájékoztatni kell a lakossági befektetési csomagtermékre, illetve biztosítási alapú befektetési termékre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum módosításáról, továbbá azon eszközök, amelyeken keresztül a lakossági befektetőket tájékoztatni kell.

a)

a lakossági befektető saját elhatározásából úgy dönt, hogy távközlési eszköz útján veszi fel a kapcsolatot a lakossági befektetési csomagterméket, illetve biztosítási alapú befektetési terméket értékesítő személlyel és köti meg az ügyletet;

b)

a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak az e cikk (1) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátása nem lehetséges;

c)

a lakossági befektetési csomagtermékkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos tanácsadást végző személy vagy az e terméket értékesítő személy arról tájékoztatta a lakossági befektetőt, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum rendelkezésre bocsátása nem lehetséges, és egyértelműen a tudomására hozta, hogy a lakossági befektető késleltetheti az ügyletet annak érdekében, hogy még az ügylet megkötése előtt kézhez kaphassa és elolvashassa a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot;

d)

a lakossági befektető hozzájárul, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot az ügylet megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül kapja meg, ahelyett, hogy késleltetné az ügyletet annak érdekében, hogy a dokumentumot előbb megkaphassa.

a)

papíron: alapesetben ezt a módot kell alkalmazni, amennyiben a lakossági befektetési csomagterméket, illetve biztosítási alapú befektetési terméket személyesen kínálják, és amennyiben a lakossági befektető nem ettől eltérően kéri;

b)

a papírtól eltérő tartós adathordozón, amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek; vagy

c)

egy honlapon keresztül, amennyiben az (5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek.

a)

a lakossági befektetési csomagtermékkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos tanácsadást végző személy vagy az e terméket értékesítő személy és a lakossági befektető között bonyolított ügyletek szempontjából a tartós adathordozó alkalmazása megfelelő; és

b)

a lakossági befektetőnek lehetősége volt választani a papíron és a tartós adathordozón történő információközlés között, és a befektető bizonyíthatóan ez utóbbit választotta.

a)

a lakossági befektetési csomagtermékkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos tanácsadást végző személy vagy az e terméket értékesítő személy és a lakossági befektető között bonyolított ügyletek szempontjából a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum honlapon keresztüli rendelkezésre bocsátása megfelelő;

b)

a lakossági befektetőnek lehetősége volt választani a papíron és a honlapon keresztül történő információközlés között, és a lakossági befektető bizonyíthatóan ez utóbbit választotta;

c)

a lakossági befektetőt elektronikus úton vagy írásban értesítették a honlap címéről és a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak a honlapon keresztüli elérhetőségéről;

d)

a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum a honlapon elérhető, onnan letölthető és tartós adathordozón tárolható marad mindaddig, amíg a lakossági befektetőnek szüksége lehet rá.

a)

bizonyos biztosítási alapú befektetési termékek vagy bizonyos jellemzőkkel bíró biztosítási alapú befektetési termékek forgalomba hozatalát, forgalmazását vagy értékesítését; vagy

b)

valamely biztosító vagy viszontbiztosító bizonyos típusú pénzügyi tevékenységét vagy gyakorlatát.

a)

a javasolt lépésre jelentős befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély miatt van szükség;

b)

az adott biztosítási alapú befektetési termékre vagy tevékenységre vonatkozó uniós jog szabályozási követelményei nem elégségesek a veszély elhárítására;

c)

az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok nem tettek lépéseket a veszély elhárítása érdekében, vagy a megtett lépések nem megfelelőek a veszély elhárítására.

a)

ne járjon olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára vagy a befektetőkre nézve, amely a lépés hasznaihoz képest aránytalan lenne; vagy

b)

ne teremtse meg a szabályozási arbitrázs kockázatát.

a)

az adott biztosítási alapú befektetési termék összetettségének mértéke és kapcsolata azzal a befektetőtípussal, aki vagy amely számára a terméket forgalomba hozzák és értékesítik;

b)

a biztosítási alapú befektetési termék nagyságrendje vagy nominális értéke;

c)

a biztosítási alapú befektetési termék, valamely tevékenység vagy gyakorlat innovativitásának mértéke; és

d)

a termék vagy a gyakorlat által biztosított tőkeáttétel.

a)

bizonyos biztosítási alapú befektetési termékek vagy bizonyos jellemzőkkel bíró biztosítási alapú befektetési termékek forgalomba hozatala, forgalmazása vagy értékesítése; vagy

b)

valamely biztosító vagy viszontbiztosító bizonyos típusú pénzügyi tevékenysége vagy gyakorlata.

a)

a biztosítási alapú befektetési termék, tevékenység vagy gyakorlat jelentős befektetővédelmi aggályokat vet fel vagy veszélyt jelent a pénzügyi piacok szabályos működésére és integritására, illetve legalább egy tagállam pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitására nézve;

b)

a biztosítási alapú befektetési termékre, tevékenységre vagy gyakorlatra vonatkozó uniós jog meglévő szabályozási követelményei nem elégségesek az a) pontban említett kockázatok kezeléséhez, amit a meglévő követelmények felügyeletének vagy végrehajtásának javításával sem lehetne elérni;

c)

a lépés arányos, figyelembe véve az azonosított kockázatok jellegét, azt, hogy az érintett befektetők vagy piaci szereplők kifinomultságának szintjét, és a lépés által a biztosítási alapú befektetési terméket, tevékenységet vagy gyakorlatot birtokló, használó vagy abból hasznot húzó befektetőkre és a piaci szereplőkre gyakorolt valószínű hatást;

d)

az illetékes hatóság megfelelően egyeztetett más, a lépés által esetleg jelentősen érintett tagállamok illetékes hatóságaival; és

e)

a lépésnek nincs diszkriminatív hatása a más tagállamból nyújtott szolgáltatásokra vagy tevékenységekre.

a)

a biztosítási alapú befektetési termék, tevékenység vagy gyakorlat, amelyre a javasolt lépés vonatkozik;

b)

a javasolt tilalom vagy korlátozás pontos jellege, és hatálybalépésének tervezett időpontja; valamint

c)

azon bizonyíték, amelyre határozatát alapította, és amely alapján meggyőződött arról, hogy a (2) bekezdésben foglalt feltételek mindegyike teljesül.

a)

az adott biztosítási alapú befektetési termék összetettségének mértéke és kapcsolata azzal a befektetőtípussal, aki vagy amely számára a terméket forgalomba hozzák és értékesítik;

b)

a biztosítási alapú befektetési termék, valamely tevékenység vagy gyakorlat innovativitásának mértéke;

c)

a termék vagy a gyakorlat által biztosított tőkeáttétel;

d)

a pénzügyi piacok szabályos működése és integritása tekintetében a biztosítási alapú befektetési termék nagyságrendje vagy nominális értéke.

a)

a lakossági befektetők hatékony módon nyújthatnak be panaszt a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítójával szemben;

b)

a kiemelt információkat tartalmazó dokumentummal kapcsolatban panaszt benyújtó lakossági befektetők kellő időben és megfelelő módon érdemi választ kapjanak; és

c)

hatékony jogorvoslati eljárások álljanak a lakossági befektetők rendelkezésére a határokon átnyúló viták esetében is, különösen amennyiben a lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítója egy másik tagállamban vagy harmadik országban található.

a)

közvetlenül;

b)

más hatóságokkal együttműködésben;

c)

saját felelősségüket megtartva az ilyen hatóságokra való hatáskör-átruházással;

d)

az illetékes igazságügyi hatóságok megkeresése útján.

a)

valamely lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék forgalomba hozatalát megtiltó végzés;

b)

valamely lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék forgalomba hozatalát felfüggesztő végzés;

c)

nyilvános figyelmeztetés, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét;

d)

a 6., 7., 8. vagy 10. cikkben előírt követelményt nem teljesítő, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum rendelkezésre bocsátását megtiltó, valamint a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum új változatának közzétételét előíró végzés;

e)

közigazgatási bírság, amelynek összege legalább:

a)

a jogsértés súlyossága és időtartama;

b)

a jogsértésért felelős személy felelősségének mértéke;

c)

a jogsértésnek a lakossági befektető érdekeire gyakorolt hatása;

d)

a jogsértésért felelős személy együttműködő magatartása;

e)

a jogsértésért felelős személy általi esetleges korábbi jogsértések;

f)

a jogsértést követően a jogsértésért felelős személy által a jogsértés megismétlődésének elkerülése érdekében hozott intézkedések.

a)

a tényleges vagy esetleges jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások;

b)

a munkáltatójuknál elkövetett jogsértést bejelentő munkavállalók megfelelő védelme legalább a megtorlással, a diszkriminációval és más tisztességtelen bánásmóddal szemben;

c)

az eljárás teljes időtartama alatt védelem biztosítása mind a jogsértést bejelentő személy, mind a jogsértésért állítólagosan felelős természetes személy személyazonosságára vonatkozóan, kivéve, ha a nemzeti jog a további vizsgálattal vagy a bejelentést követően indított bírósági eljárással összefüggésben előírja e személyek kilétének a felfedését.

a)

a jogsértés típusa és jellege;

b)

a felelős személyek személyazonossága.

a)

elhalasztani a szankciót vagy az intézkedést kiszabó határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek;

b)

név megjelölése nélkül, a nemzeti joggal összhangban közzétenni a szankciót vagy az intézkedést kiszabó határozatot, amennyiben a név nélküli közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét; vagy

c)

eltekinteni a szankciót vagy az intézkedést kiszabó határozat közzétételétől, amennyiben az a) és b) pontban meghatározott opciókat nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy: