Help Print this page 

Document 32014D0472

Title and reference
Az Európai Parlament és a Tanács 472/2014/EU határozata ( 2014. április 16. ) a fejlesztés európai évéről (2015)

OJ L 136, 9.5.2014, p. 1–9 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2014/472/oj
Languages, formats and link to OJ
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html BG html ES html CS html DA html DE html ET html EL html EN html FR html HR html IT html LV html LT html HU html MT html NL html PL html PT html RO html SK html SL html FI html SV
PDF pdf BG pdf ES pdf CS pdf DA pdf DE pdf ET pdf EL pdf EN pdf FR pdf HR pdf IT pdf LV pdf LT pdf HU pdf MT pdf NL pdf PL pdf PT pdf RO pdf SK pdf SL pdf FI pdf SV
Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal
 To see if this document has been published in an e-OJ with legal value, click on the icon above (For OJs published before 1st July 2013, only the paper version has legal value).
Multilingual display
Text

9.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 136/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 472/2014/EU HATÁROZATA

(2014. április 16.)

a fejlesztés európai évéről (2015)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. cikkére és 210. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. december 10-i véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

a fejlesztési együttműködés elsődleges célja a szegénység csökkentése, illetve hosszú távon a megszüntetése, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkében és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkében foglaltak szerint. A globális szegénység leküzdése emellett hozzájárul egy stabilabb, békésebb, virágzóbb és egyenlőbb világ felépítéséhez is, tükrözve a gazdagabb és a szegényebb országok egymástól való kölcsönös függőségét.

(2)

Az Európai Parlament 2012. október 23-i, „Változtatási program: az Unió fejlesztési politikájának jövője” című állásfoglalása szerint a fejlesztési együttműködés emellett az emberi fejlődés előmozdításából és az emberi lény kiteljesedéséből áll, annak minden vetületében, amibe beletartozik a kulturális vetület is.

(3)

Az Unió 1957 óta nyújt fejlesztési együttműködési támogatást, és jelenleg a világon a hivatalos fejlesztési segélyek legnagyobb donora.

(4)

A Lisszaboni Szerződés szilárdan rögzítette a fejlesztési politikát az Unió külső fellépései között, mivel ez szolgálja az Unió érdekeit egy stabil és prosperáló világ kialakításában. A fejlesztési politika más globális kihívások kezelését is segíti, és hozzájárul a 2010. március 3-i, „EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményben meghatározott „Európa 2020” stratégiához.

(5)

Az Unió vezető szerepet tölt be a politikák fejlesztési célú koherenciája uniós koncepciójának kialakításában és végrehajtásában, amelynek célja a nem segítségnyújtási célú politikák és fejlesztési célkitűzések közötti szinergiák erősítése annak biztosítása céljából, hogy az uniós szakpolitikák támogassák a fejlődő országok fejlesztési szükségleteit, vagy legalább ne legyenek ellentétesek a szegénység felszámolásának céljával.

(6)

2000-ben a millenniumi fejlesztési célok (MDG) elfogadásával a nemzetközi közösség vállalta, hogy 2015-ig konkrét lépéseket tesz a szegénység leküzdésére; e célokat az Unió és a tagállamok is elfogadták.

(7)

A Tanács, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság által az Európai Unió fejlesztési politikájáról elfogadott együttes nyilatkozat: „Az európai konszenzus” (3), amely továbbra is az uniós fejlesztési együttműködés legátfogóbb alapja, annak elősegítésére szólítja fel az Uniót, hogy megerősödjön az új tagállamok új donorként betöltött szerepe.

(8)

Az elmúlt években a világ hatalmas változáson ment keresztül, ideértve a világ gazdasági és politikai egyensúlyának jelentős áthelyeződéseit. A világ színterén új szereplők, többek között magánszereplők és más nem kormányzati szereplők tűntek fel. Míg a világ bruttó hazai terméke túlnyomórészt a fejlett és feltörekvő gazdaságokból származik, utóbbiak mára a globális növekedés fő hajtóerejévé váltak, és máris jelentős hatást gyakorolnak a világgazdaságra.

(9)

A fejlesztési együttműködés folytatódó támogatása életbevágó fontosságú a gyorsan változó világban. 1,3 milliárd ember továbbra is rendkívüli jövedelmi szegénységben él, és ennél sokkal többen vannak, akik humán fejlesztési szükségletei nem teljesülnek. A világ nagy részén tovább nőttek az országokon belüli egyenlőtlenségek. A természetes környezet növekvő nyomás alatt áll, és a fejlődő országokat különösen súlyosan érintik az éghajlatváltozás hatásai. Mindezek egyetemes és egymással összefüggő problémák, amelyeket valamennyi országnak közösen kell megoldania.

(10)

Megkezdődtek a megbeszélések a 2015 utáni keretről, a Bizottság 2011. október 13-i, „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című közleményére és a Tanácsnak a változtatási programról szóló, 2012. május 14-i következtetéseire építve – amelyek már jelentős irányváltást eredményeztek az uniós fejlesztési politikákban – a Bizottság kifejtette álláspontját a 2013. február 27-i, „Méltó életet mindenkinek: A szegénység felszámolása és a világ fenntartható jövőjének biztosítása” című közleményében, a Tanács pedig a 2013. június 25-i következtetéseiben elfogadta a „2015 utáni időszakra vonatkozó átfogó keret”-et, azzal a céllal, hogy kezelje a jelenlegi fejlesztési keret hiányosságait, és közös megközelítést határozzon meg a szegénység felszámolásának és a fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmaknak egy átfogó nemzetközi keretben történő egyesítésére.

(11)

A 2015-ös évnek emblematikus és meghatározó évnek kell lennie, mivel ez az utolsó év a közösen elfogadott millenniumi fejlesztési célok megvalósítására, és így egyedülálló lehetőséget kínál a nemzetközi kötelezettségek számbavételére. A 2015-ös év lesz az az év is, amely során jelentős nemzetközi döntéseket kell hozni az elkövetkező évtizedekben a millenniumi fejlesztési célok keretének helyébe lépő fejlesztési keretre vonatkozóan.

(12)

A 2015-ös év a megfelelő év az uniós fejlesztési politikának a Változtatási programról szóló bizottsági közleményben meghatározott elvek végrehajtását követő eredményeinek bemutatására.

(13)

A 2015-ös év egyben fontos nemzetközi tagállami események, mint például a Milánóban megrendezendő, „Bolygónk élelmezése – Életre szóló energia” témájú világkiállítás megrendezésének az éve is lesz, amelyek kivételes lehetőséget nyújtanak majd a globális fejlesztési szakpolitikák megvitatására, és arra, hogy a széles nagyközönség tájékoztatást kapjon a fenntartható fejlődésről és a kapcsolódó kérdésekről.

(14)

A változtatási programról szóló állásfoglalásában az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy 2015-öt nyilvánítsa a fejlesztés európai évének, kifejezve azt a reményét, hogy ez növeli a fejlesztési együttműködés ismertségét.

(15)

A 2015-ös évet ezért a fejlesztés európai évének (a továbbiakban: az európai év) kell kijelölni, annak érdekében, hogy időszerű lehetőség nyíljon arra, hogy növeljék a nagyközönségnek az uniós fejlesztési politika jelenlegi irányára vonatkozó ismereteit. Információk szükségesek arra vonatkozóan, hogy egy kifelé tekintő Unió miként segíthet a globális fenntarthatóság biztosításában. Ebbe beletartozik az ismeretek növelése a globális egymásrautaltságról és annak bemutatása, hogy a fejlesztés többet jelent, mint csupán segély.

(16)

A fejlesztésre vonatkozó uniós fellépés sikere szempontjából kulcsfontosságú a széles körű társadalmi és politikai támogatás, és az, hogy a fellépések a közpénzeket bizonyítottan hatékony és eredményes módon felhasználva érik el a fejlesztési eredményeket. Az európai évnek ezért többek között nyilvános politikai vitán keresztül és a fejlesztési nevelés révén ösztönöznie kell a figyelemfelkeltést, lendületet kell teremtenie, és segítenie kell a jobb gyakorlatok cseréjét a tagállamok, a helyi és regionális hatóságok, a civil társadalom, a szociális partnerek, a magánszektor, valamint a fejlesztési kérdésekben részt vevő nemzetközi jogalanyok és szervezetek között. Segítenie kell abban, hogy a politikai figyelem a problémára összpontosuljon, és sikerüljön minden érdekeltet mozgósítani annak érdekében, hogy támogassa és népszerűsítse az uniós és tagállami szintű további intézkedéseket és kezdeményezéseket, együttműködve a fejlesztési támogatás kedvezményezettjeivel és az őket képviselőkkel.

(17)

Az európai évnek fel kell hívnia a figyelmet a különböző régiókban élő nők által – különösen az oktatáshoz, a munkához és az egészségügyi rendszerekhez való hozzáférés terén – elszenvedett nemi alapú megkülönböztetés valamennyi formájára, valamint a kényszerházasságra, a szexuális kizsákmányolásra, a nemi szervek megcsonkítására és egyéb visszaélésekre.

(18)

Az „A világon átívelő szolidaritás – az európaiak és a fejlesztés” című, 2012 októberében közzétett Eurobarométer tematikus felmérés 392 szerint az uniós polgárok 85 %-a támogatja az emberek megsegítését a partnerországokban. A jelentés megállapította, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet ellenére tízből hat polgár szerint növelni kellene a partnerországok lakosságának szánt segélyeket. Ugyanakkor ez a jelentés egyértelműen bemutatta, hogy hiányosak az uniós fejlesztési politikával kapcsolatos ismeretek, amelyhez jobb tájékoztatásra van szükség.

(19)

Az európai év eredményességének alapvető feltétele az uniós, tagállami, regionális és helyi szinten részt vevő partnerek eredményes koordinációja. A helyi és regionális partnerek e tekintetben különleges szerepet játszanak az uniós fejlesztési politika előmozdításában.

(20)

A különböző nemzeti társadalmi-gazdasági és kulturális környezet, valamint a kulturális érzékenység miatt az európai év egyes intézkedései tagállami szintre történő decentralizációt igényelnek a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 58. cikkével összhangban. Ugyanakkor a Bizottságnak kell koordinálnia a nemzeti szinten meghatározott politikai prioritásokat, hogy biztosítsa azok összeegyeztethetőségét az európai év stratégiai célkitűzéseivel. Az európai év sikere és a szinergiateremtés érdekében elengedhetetlen a Bizottság és a tagállamok tevékenységeinek szoros összehangolása.

(21)

A tagállamok mellett az európai éven belül finanszírozandó programokban való részvételnek nyitottnak kell lennie az előcsatlakozási stratégiában részt vevő tagjelölt országok számára is a vonatkozó keretmegállapodásokban, illetve a társulási tanácsi határozatok által az ezen országok uniós programokban való részvételére megállapított általános alapelvekkel és feltételekkel összhangban. Bátorítani kell a nemzeti intézkedésekkel, különösen a nemzeti fejlesztési nevelési és információs programokkal (DEAR) való összehangoltságot. Az európai évben való részvétel mértéke és formája meghatározásának tagállami hatáskörben kell maradnia.

(22)

Biztosítani kell a más uniós jogszabályokkal és fellépésekkel való összeegyeztethetőséget és kiegészítő jelleget, különösen a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) által létrehozott Fejlesztési Együttműködési Eszköz, beleértve a DEAR programot is, az Európai Fejlesztési Alap, a 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) által létrehozott Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, valamint külső fellépések finanszírozására vonatkozó egyéb uniós pénzügyi eszközök tekintetében, amennyiben azok az eszközök a fejlesztési politikával kapcsolatosak.

(23)

Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszatéríttetését, és adott esetben igazgatási és pénzügyi bírságok kiszabását a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban.

(24)

Az európai évre tervezett tevékenységek hatékonyságának és eredményességének optimalizálása érdekében fontos 2014-ben elvégezni egy sor előkészítő intézkedést.

(25)

A Bizottság már számos intézkedést tett a fejlesztési politika népszerűsítése érdekében, valamint hogy fejlesztési együttműködéséről tájékoztassa az uniós polgárokat. Ezeket a meglévő intézkedéseket a lehető legjobban ki kell használni az év során.

(26)

A polgárok figyelmének az uniós polgárokként őket megillető jogokra való felhívásáért a tagállamokat terheli az elsődleges felelősség. Az uniós szintű fellépés kiegészíti és kipótolja a nemzeti, regionális és helyi szintű fellépéseket, amint azt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2008. október 22-én aláírt „Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című politikai nyilatkozatban is hangsúlyozták.

(27)

Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintettel a többoldalú partnerségekre, a nemzeteken átnyúló információcserére, valamint az Unió-szerte történő ismeretterjesztésre és a helyes gyakorlatok terjesztésére irányuló igényre, mivel azonban az európai év nagyságrendje miatt e célkitűzések uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a határozat nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

A 2015-ös évet „a fejlesztés európai évének” (a továbbiakban: az európai év) nyilvánítják.

Az európai év mottója: „A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk”

2. cikk

Célkitűzések

Az európai év célkitűzése, hogy

a)

tájékoztassa az uniós polgárokat az Unió és a tagállamok által folytatott fejlesztési együttműködésről, kiemelve az Unió és a tagállamok által globális szereplőként az eddigiekben együttesen elért eredményeket, és azt, hogy az Unió a jövőben is hasonló eredményekre törekszik a 2015 utáni időszakra vonatkozó átfogó keretről folytatott legutóbbi megbeszéléseken elhangzottakkal összhangban;

b)

ösztönözze az uniós polgárok és érdekelt felek közvetlen bekapcsolódását, kritikus gondolkodását és aktív érdeklődését a fejlesztési együttműködés terén, többek között a szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában; valamint hogy

c)

felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós fejlesztési együttműködés nemcsak az uniós segélyek kedvezményezettjei számára, hanem az uniós polgárok számára is rejt előnyöket, hogy szélesebb körben megismertesse a politikák fejlesztési célú koherenciáját, illetve, hogy erősítse Európa és a fejlődő országok polgáraiban a felelősségérzetet, a szolidaritást és az adandó lehetőségek iránti fogékonyságot ebben a változó és egyre inkább egymásra utalt világban.

3. cikk

Intézkedések

(1)   Az európai év célkitűzéseinek megvalósítása érdekében meghozandó intézkedések közé tartoznak a következő, a mellékletben meghatározottak szerint uniós, nemzeti, regionális vagy helyi szinten szervezhető intézkedések, illetve a partnerországokban a 6. cikk (5) bekezdésének megfelelően szervezhető intézkedések:

a)

a nagy nyilvánosságnak, illetve célzott közönségnek – különösen a fiataloknak és más kulcsfontosságú célcsoportoknak – címzett kommunikációs kampányok, többek között a közösségi médián keresztül, a kulcsüzenetek terjesztésére;

b)

konferenciák, rendezvények és kezdeményezések szervezése, valamennyi érintett érdekelt féllel, amelyek célja a részvétel és vita ösztönzése, valamint a figyelemfelhívás minden szinten;

c)

konkrét intézkedések a tagállamokban, amelyek célja az európai év célkitűzéseinek népszerűsítése, különösen a fejlesztési nevelés, az információ cseréje és a tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztása révén a tagállami, regionális, helyi igazgatás és egyéb szervezetek között; valamint

d)

tanulmányok és felmérések készítése, valamint eredményeik terjesztése.

(2)   A Bizottság egyéb olyan intézkedéseket is meghatározhat, amelyek hozzájárulnak az európai év célkitűzéseihez, és engedélyezheti az európai év elnevezésének és a mottónak a felhasználását ezeknek az intézkedéseknek a népszerűsítésére, amennyiben hozzájárulnak az említett célkitűzések eléréséhez.

4. cikk

Koordináció a tagállamokkal

(1)   A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy nevezzenek ki egy-egy nemzeti koordinátort, aki a tagállamnak az európai évben való részvétele megszervezéséért felelős. A tagállamok minden ilyen kinevezésről tájékoztatják a Bizottságot.

(2)   A nemzeti koordinátorok a Bizottsággal szorosan összehangolva, konzultálnak és együttműködnek az érintett érdekeltek széles körével, beleértve a civil társadalmat és a magánszektort, a nemzeti parlamenteket, a szociális partnereket és adott esetben a nemzeti ügynökségeket, a szövetségi állami vagy szubnacionális kormányzati szintet, köztük a regionális és helyi hatóságokat és adott esetben a társult tengerentúli országokat és területeket (TOT-k) vagy kapcsolattartó pontokat az érintett uniós programokkal kapcsolatosan.

(3)   A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy 2014. szeptember 1-jéig nyújtsák be a neki a munkaprogramjukat, amely meghatározza az európai évre tervezett tagállami tevékenységek részleteit, az európai év célkitűzéseivel és a mellékletben meghatározott intézkedések részleteivel összhangban.

(4)   A munkaprogramok jóváhagyását megelőzően a Bizottság megvizsgálja, hogy a tevékenységek megfelelnek-e, a 966/202EU, Euratom rendelettel és a Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletével (7) összhangban, az európai év célkitűzéseinek.

5. cikk

Részvétel

Az európai év Unió által finanszírozandó programjaiban való részvétel nyitott: a tagállamok; valamint az előcsatlakozási stratégiákban részes tagjelölt országok számára, a megfelelő keretmegállapodás és a társulási tanácsi határozatok által az ezen országok közösségi programokban való részvételére megállapított általános alapelvekkel és feltételekkel összhangban.

6. cikk

Uniós szintű koordináció és végrehajtás

(1)   A Bizottság ezt a határozatot uniós szinten hajtja végre, különösen a szükséges finanszírozási határozatok elfogadásával, az érintett intézkedésekre vonatkozó, külső fellépések finanszírozására vonatkozó eszközök létrehozásáról szóló alábbi rendeletekkel összhangban: a fejlesztési együttműködési eszköz, a 235/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott demokrácia és az emberi jogok európai eszköze, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, a 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz, a 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott előcsatlakozási támogatási eszköz, a 234/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott, harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz (külső fellépések finanszírozására vonatkozó eszközök).

(2)   A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szorosan együttműködik az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a tagállamokkal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával, valamint a fejlesztési kérdések területén uniós szinten tevékeny szervekkel és szövetségekkel.

(3)   A Bizottság üléseket hív össze a nemzeti koordinátorokkal, hogy az európai év végrehajtását összehangolják, és információt cseréljenek az uniós és nemzeti szintű végrehajtásról. A Bizottság ezekre az ülésekre megfigyelőként meghívhatja a civil társadalom, illetve a regionális és helyi hatóságok képviselőit, valamint az Európai Parlament képviselőit.

(4)   A Bizottság üléseket hív össze az uniós fejlesztési együttműködésben részt vevő valamennyi érdekelt féllel, hogy segítsék a Bizottságot az európai év uniós szintű lebonyolításában. A nemzeti koordinátorok meghívást kapnak ezekre az ülésekre.

(5)   A Bizottság az európai évet kiemelten kezeli a Bizottság tagállamokbeli képviseletein és a partnerországokban működő EU küldöttségeken végzett kommunikációs tevékenységekben. Az európai évhez kapcsolódó tevékenységekben való részvételük céljából a harmadik országbeli fejlesztési partnereket az uniós küldöttségeken keresztül, míg a TOT-okat megfelelő intézményi csatornákon keresztül támogatják, függetlenül attól, hogy ezekre a tevékenységekre az Unióban vagy harmadik országokban kerül sor.

(6)   Az EKSZ-nek és az EU küldöttségeknek az európai évet a folyamatban lévő információs és kommunikációs tevékenységeik szerves részeként kell kezelniük.

7. cikk

Összhang és kiegészítő jelleg

Az érintett intézkedésekre vonatkozó, külső fellépések finanszírozására vonatkozó eszközök létrehozásáról szóló rendeleteknek megfelelően a Bizottság biztosítja, hogy az e határozatban előírt intézkedések összhangban állnak az európai év célkitűzéseinek elérését segítő más uniós, nemzeti és regionális intézkedésekkel, valamint teljes mértékben kiegészítik a meglévő uniós, nemzeti, regionális intézkedéseket.

8. cikk

A pénzügyi és nem pénzügyi támogatásról szóló különös rendelkezések

(1)   A melléklet A. részében említett, jellegüknél fogva az Unió egészére kiterjedő intézkedések közbeszerzési eljáráshoz, illetve az Unió által finanszírozott támogatásokhoz vezetnek a 966/2012/EU, Euratom rendelet V. és VI. címével összhangban.

(2)   A melléklet B. részében említett azon intézkedések, amelyek jellegüknél fogva az Unió egészére kiterjednek, az Unió által társfinanszírozhatók.

(3)   A Bizottság a melléklet C. részében említett eljárásnak megfelelően társfinanszírozást nyújthat minden nemzeti koordinátornak.

(4)   Adott esetben, és a célkitűzéseik és költségvetésük sérelme nélkül, a fejlesztés népszerűsítését elősegítő, működő programok is nyújthatnak támogatást az európai évhez. Ezen túlmenően a nemzeti munkaprogramokban figyelembe lehet venni a tagállamok által a nemzetközi fejlesztéssel kapcsolatos rendezvények vagy a nemzetközi fejlesztési munkafolyamatok irányítása tekintetében tett rendkívüli intézkedéseket is.

(5)   A Bizottság az állami és magánszervezetek által vállalt és a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelő tevékenységekre nem pénzügyi támogatást biztosíthat.

(6)   Annak érdekében, hogy az intézkedések e határozat szerinti finanszírozásra jogosultnak legyenek tekinthetők, elő kell írni, hogy a közkiadásokat hatékonyan használják fel, többletértéket nyújtsanak és hogy eredményközpontúak legyenek.

9. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz, amelyek biztosítják, hogy az e határozat alapján finanszírozott intézkedések végrehajtásakor az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek a csalással, korrupcióval és egyéb illegális tevékenységekkel szemben alkalmazott megelőző intézkedések, hatékony ellenőrzések és vizsgálatok, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetése, adott esetben pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi szankciók révén.

(2)   A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést és vizsgálatot végezni az e határozat alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e határozat alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)   A 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (12) és a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (13) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az e határozat alapján finanszírozott támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

10. cikk

Jelentéstétel és értékelés

A Bizottság a megfelelő nyomon követő intézkedés mérlegelése érdekében 2016. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának az e határozatban előírt intézkedések végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)  Az Európai Parlament 2014. április 2-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

(3)  HL C 46., 2006.2.24., 1. o.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 233/2014/EU rendelete a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 232/2014/EU rendelete az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 27. o.).

(7)  A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 236/2014/EU rendelete a demokrácia és az emberi jogok világszintű érvényesülése finanszírozási eszközének létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 85. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 230/2014/EU rendelete a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014.március 11-i 231/2014/EU rendelete előcsatlakozási támogatási eszköz létrehozásáról (IPA II) (HL L 77., 2014.3.15., 11. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 234/2014/EU rendelete a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 77. o.).

(12)  A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).


MELLÉKLET

A 3. CIKKBEN EMLÍTETT INTÉZKEDÉSEK RÉSZLETEI

Az európai év lebonyolítása középpontjában az egész Unióra kiterjedő széles körű tájékoztató és kommunikációs kampány áll, amelyet kiegészítenek a tagállamok programjai. Mind az uniós, mind a tagállami programokban részt vehetnek a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek, a szociális partnerek, a magánszektor, a nemzeti parlamentek és adott esetben a nemzeti ügynökségek, a szövetségi állami vagy szubnacionális kormányzati szint, köztük a regionális és helyi hatóságok és egyéb érdekeltek, annak érdekében, hogy felelősségtudatot alakítsanak ki a kulcsfontosságú szereplők között.

Az Unió pénzügyi támogatást nyújt, továbbá a Bizottság által megtervezett logó, valamint az európai évvel összefüggő egyéb anyagok használatára engedélyt ad azon intézkedések számára, amelyeket köz- vagy magánszervezetek valósítanak meg, amennyiben ezek a szervezetek a Bizottságot biztosítják arról, hogy az intézkedéseket 2015-ben hajtják végre és valószínűleg jelentősen hozzájárulnak az európai év célkitűzéseinek megvalósításához.

A.   KÖZVETLEN UNIÓS INTÉZKEDÉSEK

A finanszírozás meglévő keretszerződések alapján, az áruk és szolgáltatások közvetlen beszerzésének formájában történik. Ezenkívül a finanszírozás támogatások formáját is öltheti, a tevékenységek végleges költségeinek legfeljebb 80 %-a erejéig. Ezek közé az intézkedések közé az alábbiak tartoznak:

a)

tájékoztató és reklámkampányok, beleértve:

i.

az európai év célkitűzéseit tükröző audiovizuális és nyomtatott anyagok gyártása és terjesztése;

ii.

széles tömegeket vonzó rendezvények, amelyek segítenek felhívni a figyelmet az európai év célkitűzéseire, és a tapasztalatok és helyes gyakorlatok cseréjére szolgáló fórumok;

iii.

az európai év célkitűzéseihez hozzájáruló uniós programok és intézkedések eredményeinek népszerűsítésére, illetve ismertségének növelésére szolgáló intézkedések;

iv.

az európai év keretei között végrehajtott fellépéseknek szentelt interaktív tájékoztató webhely létrehozása az „Europa” portálon (http://europa.eu/index_hu.htm) és a közösségi média megfelelő használata;

v.

egy díj, amely az olyan innovatív és sikeres kommunikációs elképzeléseket és kampányokat jutalmazza, amelyek szokatlan vagy eredeti módszerekkel segítenek vagy segítettek a figyelem felkeltésében és a fejlesztési kérdésekkel kapcsolatos gondolkodás előmozdításában, különösen figyelemmel azokra az elképzelésekre és kampányokra, amelyek célja olyan célközönség elérése, amely korábban alig vagy egyáltalán nem hallott globális fejlesztési kérdésekről;

b)

egyéb kezdeményezések:

i.

nyelvi szolgáltatások nyújtása (fordítás, tolmácsolás, többnyelvű tájékoztatás);

ii.

uniós szintű felmérések és auditok nyomon követése annak érdekében, hogy értékelést és jelentést készítsenek az európai év előkészületeiről, hatékonyságáról, hatásáról.

B.   UNIÓS INTÉZKEDÉSEK TÁRSFINANSZÍROZÁSA

A széles tömegeket vonzó uniós szintű rendezvények, amelyek segítenek felhívni a figyelmet az európai év célkitűzéseire, és amelyeket a 2015-ben a Tanács elnökségét betöltő tagállamokkal együttműködésben lehet megrendezni, a programok végleges költségének legfeljebb 80 %-áig uniós támogatásban részesülhetnek.

C.   TAGÁLLAMI INTÉZKEDÉSEK TÁRSFINANSZÍROZÁSA

Az egyes tagállami koordinátorok az európai év népszerűsítésére szolgáló intézkedések vagy munkaprogram Unió általi társfinanszírozására kérelmet nyújthatnak be. A munkaprogramnak le kell írnia a konkrét tagállami tevékenységeket. A tagállamok ezen a kereten belül meghatározhatják a 2. cikkel összhangban álló prioritásaikat és a kezdeményezéseiket, és adott esetben a TOT-okat is bevonhatják.

A társfinanszírozási támogatási kérelemhez részletes költségvetést kell mellékelni a javasolt intézkedések vagy munkaprogram teljes költségéről, valamint a lehetséges társfinanszírozás összegéről és forrásairól. Az uniós hozzájárulás a programok végleges költségeinek legfeljebb 80 %-ára terjedhet ki. A Bizottság minden nemzeti koordinátor esetében meghatározza a társfinanszírozásra rendelkezésre bocsátandó indikatív összegeket és a kérelmek benyújtási határidejét, olyan kritériumok alapján, amelyek figyelembe veszik az érintett tagállam lakosságát és az ottani megélhetési költséget. Tagállamonként egy fix összeg révén biztosítani kell a tevékenységek minimális szintjét.

E fix összeg meghatározásakor a Bizottság figyelembe veszi, hogy az Unióhoz 2004. január 1-je óta csatlakozott tagállamoknak viszonylag kevés idejük volt tapasztalatszerzésre a fejlesztési együttműködés terén. A Bizottság figyelembe veszi továbbá a több tagállam által együttesen vagy megosztva benyújtott intézkedéseket is.

A Bizottság biztosítja, hogy a jóváhagyási eljárás az egyenlő bánásmód és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapján, átláthatóan, időben és hatékonyan bonyolódjon le.


Top