Közös kül- és biztonságpolitika – globális stratégia

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia

Az Európai Unióról szóló szerződés – 25. cikk

Az Európai Unióról szóló szerződés – 28. cikk

Az Európai Unióról szóló szerződés – 29. cikk

Az Európai Unióról szóló szerződés – 30. cikk

Az Európai Unióról szóló szerződés – 31. cikk

Az Európai Unióról szóló szerződés – 37. cikk

Az Európai Unióról szóló szerződés – 41. cikk

MI A STRATÉGIA ÉS A SZERZŐDÉS E CIKKEINEK CÉLJA?

• A globális stratégia a világ többi részével kapcsolatos uniós szerepvállalás alapjait képező alapvető érdekeket és alapelveket határozza meg, célja pedig az, hogy közös jövőképet és közös, átfogó irányt biztosítson az EU számára.
• A szerződés cikkei határozzák meg az EU közös kül- és biztonságpolitikája (KKBP) végrehajtásának elveit, mechanizmusait és eljárásait.

FŐBB PONTOK

A globális stratégia célja, hogy az EU hatékonyabbá váljon a különböző kihívások kezelésében, beleértve a következőket:

• energiabiztonság,
• migráció,
• éghajlatváltozás,
• erőszakos szélsőségesség, valamint
• hibrid fenyegetések*.

A globális stratégia – a Tanács által 2016 októberében jóváhagyott – öt átfogó prioritást határoz meg.

• 1.

  A biztonság és védelem prioritás célja az EU és polgárai védelmének fokozása, a kormányok támogatása a katonai kapacitások közös építésében, valamint válaszlépések kidolgozása a válságokra való megfelelőbb reagálás érdekében.

  • Az uniós biztonság fokozására irányuló fellépések között szerepel többek között az európai védelmi cselekvési terv, valamint a biztonságra és védelemre vonatkozó végrehajtási terv.
• 2.

  Állami és társadalmi reziliencia építése a felelősségteljes kormányzás és az elszámoltatható intézmények támogatása, valamint a civil társadalommal való szoros együttműködés révén. A támogatás az EU-tól délre és keletre fekvő EU környező régiókra összpontosít.

• 3.

  A konfliktusok és válságok integrált megközelítése a konfliktusok valamennyi szakaszában történő teljes körű szerepvállalás, valamint az EU számára a különböző kormányzati szinteken rendelkezésre álló valamennyi szakpolitika koherens alkalmazása révén.

• 4.

  Az együttműködésen alapuló regionális szerveződések támogatása világszerte, elősegítve ezzel a regionális kormányzás önkéntes formáinak terjedését, ami a következőket teszi lehetővé az államok és a polgárok számára:

  • a biztonsági kockázatok megfelelőbb kezelése;
  • a globalizáció gazdasági előnyeinek kiaknázása;
  • a kultúrák és identitások teljesebb körű kifejezésre juttatása; valamint
  • befolyás gyakorlása a nemzetközi ügyekben.
• 5.

  Szabályokon alapuló globális kormányzás: az EU a szabályokon alapuló, többoldalú nemzetközi rend iránti kötelezettségvállalásának tükrében e rendszer megújítására, átalakítására és bővítésére törekszik.

  • Az EU – a Párizsi Megállapodáshoz és a fenntartható fejlődési célokhoz hasonló meglévő kezdeményezésekre vonatkozó kötelezettségei teljesítésén túl – támogatja a tagságuk kibővítését, az egyetemessé tételt, a teljes körű végrehajtást és érvényesítést.

HÁTTÉR

• Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felel a KKBP végrehajtásáért, az Európai Külügyi Szolgálat támogatásával.
• További információk:
  • Uniós globális stratégia (Európai Külügyi Szolgálat).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia, 2016. június. 28.

Az Európai Unió globális stratégiája – Három évvel később, előre tekintve, 2019. június 13.

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – V. cím – Az Unió külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezések és a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó különös rendelkezések – 2. fejezet – A közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó különös rendelkezések – 1. szakasz – Közös rendelkezések:

25. cikk (az EUSz. korábbi 12. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 31. o.)

28. cikk (az EUSz. korábbi 14. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 32. o.)

29. cikk (az EUSz. korábbi 15. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 33. o.)

30. cikk (az EUSz. korábbi 22. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 33. o.)

31. cikk (az EUSz. korábbi 23. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 33–34. o.)

37. cikk (az EUSz. korábbi 24. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 36. o.)

41. cikk (az EUSz. korábbi 28. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 37–38. o.)

utolsó frissítés 08.09.2020